Biztonságpiac

Továbbra is kiemelkedően teljesít a magyar ügyészség, az uniós átlagot lényegesen meghaladó arányban emel vádat az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) igazságügyi ajánlásai nyomán.

A Legfőbb Ügyészség a közleményben azt írta, hogy az OLAF kedden nyilvánosságra hozott tavalyi éves jelentése szerint a magyar ügyészség az uniós átlagot jelentősen meghaladó mértékben, az OLAF által kezdeményezett ügyek 75 százalékában emelt vádat 2018 és 2022 között. Minden igazságügyi ajánlást nyomozás követ Magyarországon – hangsúlyozták.

A tájékoztatás szerint OLAF az uniós pénzekkel összefüggő adminisztratív szabálytalanságokat vizsgálja, büntetőjogi tényállást nem állapít meg, bűnügyi bizonyítást nem végez; erre sem felhatalmazása, sem pedig eszköze nincsen. A magyar ügyészség – bár erre nincs törvényi kötelezettsége – Polt Péter legfőbb ügyész rendelkezése alapján az OLAF igazságügyi ajánlása nyomán valamennyi esetben elrendelte a nyomozást, illetve amennyiben az már folyamatban volt, az OLAF ajánlását a nyomozás irataihoz csatolták és abban értékelték – fogalmaztak.

A 75 százalékos vádemelést kimagasló eredménynek nevezték, hiszen több mint a duplája a 34 százalékos uniós átlagnak. Jelezték: az OLAF többségében továbbra is olyan ügyekben tett igazságügyi ajánlást, amelyekben már folyik Magyarországon nyomozás.

Tavaly az OLAF – a lefolytatott vizsgálatai eredményeként – nyolc igazságügyi ajánlást tett az ügyészi szervezetnek. Ezek közül háromban az ajánlások alapján nyomozást rendeltek el, ötben pedig az ajánlást és a vizsgálati eredményeket tartalmazó zárójelentést a már folyamatban lévő nyomozásban értékelték. 2022-ben az OLAF a folyamatban lévő vizsgálatai során két esetben rögzítette, hogy már a vizsgálat lezárása előtt megállapítható a bűncselekmény gyanúja, ezért jelzéssel élt az ügyészi szervezet felé. Mindkét esetben elrendelték a nyomozást – áll a közleményben.

Kiemelték: a magyar ügyészség és az OLAF szorosan együttműködik, mind vezetői, mind szakértői szinten rendszeresek a találkozók. Az OLAF és a magyar ügyészség az eddigi kiváló együttműködését 2022 februárjában munkamegállapodás formájában is rögzítette – tették hozzá.

 

The post Legfőbb Ügyészség: továbbra is kiemelkedően teljesít a magyar ügyészség appeared first on .

A washingtoni Fehér Ház megbízik az Északi Áramlat gázvezetéken tavaly elkövetett robbantás okait vizsgáló európai országokban, és nem kommentálja a szabotázsakcióval kapcsolatban kedden megjelent sajtóhírt.

Az amerikai Nemzetbiztonsági Tanács szóvivője, John Kirby kijelentette, hogy a The Washington Post című napilap kedden arról írt, hogy az amerikai hírszerzésnek már három hónappal a földgáz-vezeték balti-tengeri szakaszán bekövetkezett robbanás előtt tudomása volt arról, hogy Ukrajna tenger alatti robbantást készít élő.

A napilap cikke alapján az amerikai Központi Hírszerző Ügynökségnek (CIA) tudomása volt arról, hogy az ukrán különleges műveleti erők egy hattagú különítménye dolgozik az Oroszországot és Németországot összekapcsoló vezeték megsemmisítésén. Az újság közlése szerint az információ a Discord közösségi platform egyik tagjától származik, aki kapcsolatban volt Jack Teixerával, akit az amerikai hatóságok nemzetbiztonsági iratok kiszivárogtatása miatt áprilisban letartóztattak.

A The Washington Post beszámolója alapján a CIA a 2022 szeptemberében elkövetett robbantás előkészületeiről egy meg nem nevezett „európai szövetségestől” szerzett tudomást. A lap közölte, hogy az amerikai hatóságoknak tett ígéret alapján nem hozza nyilvánosságra az európai szövetséges pontos kilétét, valamint a szabotázsról szóló egyéb részleteket.

Kirby, a Fehér Ház nemzetbiztonsági szóvivője – helyi idő szerint – keddi tájékoztatóján emlékeztetett arra, hogy az Egyesült Államok szabotázsként tartja számon a történteket, és bízik abban, hogy a három európai ország – Németország, Svédország és Dánia – a független vizsgálatok alapján megalapozott következtetésekre jut. Hozzátette, hogy nem akarja megelőlegezni ezeknek a nyomozásoknak az eredményét.

Az Északi Áramlaton elkövetett robbantással kapcsolatban márciusban a New York Times napilap amerikai hírszerzési illetékesekre hivatkozva arról számolt be, hogy egy Ukrajnát támogató csoport állhat a szabotázs mögött, de akkor arról írt, hogy nincs bizonyíték Zelenszkij ukrán elnök, valamint az ország legmagasabb rangú vezetőinek közvetlen érintettségére.

A Washington Post kedden megjelent értesülése kapcsán született sajtóbeszámolók megjegyzik, hogy a robbantással kapcsolatban az Egyesült Államok kormánya és Joe Biden elnök többször utalt arra, hogy Oroszország állhat a háttérben, de a hivatalos amerikai álláspont az, hogy nincs bizonyíték az elkövetők illetőségére.

 

The post Északi Áramlat: A Fehér Ház megbízik a robbantásról folyó európai vizsgálatokban appeared first on .

Török és iraki menekülteket Románián keresztül illegálisan Nyugat-Európába szállító embercsempész-hálózatra csaptak le szerdán a hatóságok Romániában, Szerbiában és Németországban – közölte a román szervezett bűnözés és terrorizmus elleni ügyészség (DIICOT).

A török és szíriai állampolgárok által tavaly szervezett, Németországból, Szerbiából és Törökországból irányított bűnszövetkezet romániai tagjainak feladata az volt, hogy Temesváron és Aradon bérelt szállásokon elbújtassák a bolgár vagy szerb határon keresztül illegálisan hozzájuk irányított menekülteket, valamint megszervezzék átszöktetésüket a román-magyar határon.

Erre a célra hivatásos gépkocsivezetőket szerveztek be, akik a határátkelésnél a rakomány közé bújtatták a bevándorlókat, vagy a zöld határon keresztül indították útnak a menekülteket Magyarország felé.

A vádhatóság közleménye szerint a nyomozók mintegy 300, a bűnszövetkezet által csempészett illegális bevándorlót azonosítottak, akikkel négy és tízezer euró közötti összeget fizettettek az embercsempészek Németországba juttatásukért, annak függvényében, hogy mekkora útszakaszról volt szó. A romániai bandatagok ugyanis állítólag az országba legálisan érkezett távol-keleti vendégmunkások köréből is verbuváltak menekülteket, akik hajlandók voltak négy-ötezer eurót fizetni azért, hogy illegálisan Németországba juttassák őket.

Szerdán 11 romániai gyanúsítottnál – Arad, Temes és Arges megyei helyszíneken – tartottak házkutatást. Az EUROJUST és EUROPOL által összehangolt műveletnél az ügyet román kollégáikkal közösen felderítő német és szerb nyomozók is jelen voltak. Hasonló módon a román rendőrség szervezett bűnözés elleni igazgatósága embercsempészetre szakosodott munkacsoportjának egyik nyomozója is jelen volt a bűnszövetkezet németországi gyanúsítottjainál szerdán végrehajtott házkutatásnál Potsdamban – közölte a DIICOT.

 

The post Nemzetközi embercsempész-hálózatra csaptak le Romániában, Szerbiában és Németországban appeared first on .

Az Európai Unió és strasbourgi székhelyű Európa Tanács is elítélte a Nova Kahovka-i víztározó gátja ellen kedd reggel elkövetett robbantásos támadást, ami miatt – mint írták – civileket kell evakuálni a térségből, és súlyos ökológiai kár fenyeget.

Josep Borrell, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője, valamint Janez Lenarcic válságkezelésért felelős uniós biztos közös nyilatkozatban hívta fel a figyelmet arra, hogy az ukrán polgári infrastruktúra elleni orosz támadások „példátlan szintet értek el” a vízerőmű gátjának megsemmisítésével.

A robbantásos merénylet az orosz atrocitások új dimenzióját képviseli, és a nemzetközi jog, különösen a nemzetközi humanitárius jog megsértésének minősülhet – írták.

Azzal pedig, hogy a gát vízszintjének csökkenése befolyásolja a zaporizzsjai atomerőmű reaktorainak hűtővízhez való hozzáférését, Oroszország megsérti a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) vonatkozó határozatait, valamint a NAÜ nukleáris biztonság és védelem biztosítására vonatkozó alapelveit. Ez felelőtlen és teljességgel elfogadhatatlan – húzták alá.

Az uniós tisztségviselők emlékeztettek: a létfontosságú polgári infrastruktúra elleni támadások háborús bűncselekménynek minősülhetnek. Hangsúlyozták, szándékuk annak biztosítása, hogy a háborús bűncselekmények vagy más súlyos bűncselekmények valamennyi kitervelőjét, elkövetőjét és társaikat a nemzetközi joggal összhangban felelősségre vonják.

A strasbourgi székhelyű, 46 tagot számláló Európa Tanács nyilatkozata szerint Oroszország teljes felelősséggel tartozik a nemzetközi humanitárius jog megsértéséért és a háborús bűnökért, beleértve a polgári és kritikus infrastruktúrák elleni támadásokat is. Oroszország meggondolatlan cselekedete számos civil kényszerű kitelepítéséhez vezetett, és újabb humanitárius válság kockázatát jelenti – figyelmeztettek.

Az Európa Tanács eltökélt szándéka, hogy támogassa és előmozdítsa az elszámoltathatóság biztosítására irányuló nemzeti és nemzetközi erőfeszítéseket – tették hozzá.

A nyilatkozatot Marija Pejcinovic Buric, az Európa Tanács főtitkára, Edgars Rinkevics, Lettország külügyminisztere, az Európa Tanács Miniszteri Bizottságának elnöke, valamint Tiny Kox, az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének (PACE) elnöke írta alá.

Zelenszkij: egy hét múlva válnak ismertté a kahovkai vízerőmű felrobbantásának következményei
A kahovkai vízerőmű felrobbantásának következményei nagyjából egy hét múlva, a vízszint stabilizálódása után válnak ismertté – jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök. „Becslésünk szerint 35-70 település kerülhet víz alá. Tudjuk, hogy nagy gondok lesznek az ivóvízellátással az egész országrészben, és nemcsak Herszon megyében, hanem a dnyipropetrovszki és a zaporizzsjai régiókban is. A tragédia következményei majd akkor lesznek ismertek, amikor a kiömlött víz már visszahúzódott. Kiderül, mit hagyott maga után” – fogalmazott az államfő. Zelenszkij felfedte, hogy az ukrán különleges szolgálatok már korábban tervet dolgoztak ki arra az esetre, ha a kahovkai tározó gátja felrobbanna. Ukrajna tudott arról, hogy az oroszok 2022-ben aláaknázták a gátat. „Ez az információ a hírszerzésünktől származott, majd megosztottuk partnereinkkel, akik így megtudták, hogy az Oroszországi Föderáció a velük együttműködő helybeliekkel már tavaly aláaknázta a gátat”.

 

The post Orosz agresszió: Az EU és az Európa Tanács is elítélte a Nova Kahovka-i víztározó gátja elleni robbantásos támadást appeared first on .

Mozgósítási gyakorlatot rendez a román védelmi minisztérium (MAPN) jövő héten az ország magyar többségű térségében, Hargita és Kovászna megyében, hogy „felmérje a lakosság, a terület és a gazdaság védelmi készültségét”.

A MAPN-közleménye szerint rutingyakorlatról van szó, amelyhez hasonlót 2015-ben is rendeztek már Hargita és Kovászna megyében, idén pedig Temes és Krassó-Szörény megyében.

A frappáns nevű MOBEX HR-CV-23 elnevezésű, június 12-16. között tartandó gyakorlat keretében tartalékosokat hívnak be a belügyminisztérium közreműködésével. A MAPN szerint ezáltal békeidőben akarják ellenőrizni, miként tudják feltölteni a védelmi és nemzetbiztonsági struktúrák ember- és eszközállományát, valamint megteremteni az aktív katonai állomány és a tartalékosok közötti műveleti kohéziót, másfelől fel akarják frissíteni a tartalékosok katonai kiképzését.

A MAPN felhívta a figyelmet arra, hogy a behívóparancs átvételének megtagadása vagy a tartalékosok távolmaradása a mozgósítási gyakorlatoktól szabálysértésnek minősül, amit pénzbírsággal büntetnek. A tartalékosok kötelesek részt venni a katonai kiképzési és mozgósítási gyakorlatokon, munkaadóik számára pedig előírják a hatályos jogszabályok, hogy a katonaság által kiállított igazolás alapján legfeljebb ötnapos fizetett pótszabadságot kell adniuk a mozgósított alkalmazottaknak.

A tartalékosok mozgósítási gyakorlatainak megszervezése a hadsereg és a nemzetbiztonsági szervezetek fontos feladata, ezeket a legfelsőbb védelmi tanács (CSAT) jóváhagyása alapján évente mintegy tíz megyében szervezik meg – teszik hozzá a közleményben. Az országnak 41 megyéje van, a főváros különálló közigazgatási egységet képez.

Romániában a parlament által 2005-ben elfogadott törvény békeidőben felfüggesztette a kötelező sorkatonai szolgálatot, a hadseregben kizárólag önként jelentkező hivatásos katonák szolgálnak. A sorkatonai szolgálat kizárólag akkor válik ismét kötelezővé, ha kihirdetik a hadiállapotot, az ostromállapotot vagy az általános mozgósítást.

 

The post Mozgósítási gyakorlatot rendez a román védelmi minisztérium Hargita és Kovászna megyében appeared first on .

Az ukrán külügyminisztérium közleményben szólította fel a nemzetközi közösséget, hogy határozottan ítélje el a dél-ukrajnai, herszoni régióban található kahovkai vízerőmű elleni orosz támadást.

„A kahovkai vízerőmű gátjának felrobbantása ember által előidézett és környezeti terrorizmus, az elmúlt évtizedek legnagyobb, ember okozta katasztrófája Európában, az ukránok elleni orosz népirtás újabb megnyilvánulása. Ez a Kreml válasza azoknak az országoknak, amelyek béketárgyalásokra szólítanak fel az Oroszországi Föderációval – hangsúlyozta az ukrán tárca. A külügyminisztérium felhívta a nemzetközi közösséget, hogy csatlakozzon Volodimir Zelenszkij ukrán elnök béketervének végrehajtásához, különös tekintettel a környezetpusztítás elleni küzdelemre, a nukleáris és energiabiztonságra.

A minisztérium a Hetek (G7) országcsoporthoz és az Európai Unióhoz fordult azzal a felhívással, hogy fontolják meg új szankciók bevezetését Oroszországgal szemben. Különösképpen az orosz rakéta- és a nukleáris ipart érintő büntetőintézkedések meghozatalát sürgeti a tárca.

Ukrajna az ENSZ Biztonsági Tanácsának rendkívüli ülésének összehívását is kezdeményezni szándékozik, és az orosz terrortámadás kérdését a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) vezetőségi ülésére kívánja vinni, valamint az EU polgári védelmi mechanizmusának aktiválását is el szeretné érni – derült ki a közleményből.

A Jevropejszka Pravda hírportál emlékeztetett arra, hogy Dmitro Kuleba külügyminiszter szörnyű háborús bűnnek és valószínűleg az elmúlt évtizedek legnagyobb, Európában bekövetkezett, ember okozta katasztrófájának nevezte a kahovkai vízerőmű elleni orosz támadást.

 

The post Kijev új szankciók bevezetését kéri Oroszország ellen a kahovkai vízerőmű felrobbantása miatt appeared first on .

Előzetes információk szerint az orosz fegyveres erők 205. gépesített lövészdandárja robbantotta fel a kahovkai vízerőművet – jelentette ki Mihajlo Podoljak, az ukrán elnöki iroda vezetőjének tanácsadója.

„Hírszerzésünk már szolgáltat adatokat arról, hogy ki tette ezt az orosz katonai alakulatokból: a 205. gépesített lövészdandár” – mondta a tisztségviselő. Podoljak emlékeztetett arra, hogy a genfi egyezmények szerint egy vízerőmű „felrobbantása kétségtelenül tömegpusztító fegyverek válogatás nélküli használatának” minősül.

Az Ukrajinszka Pravda hírportál megjegyezte, hogy az orosz erők 205. gépesítette lövészdandárjának katonát hosszú ideig tartózkodtak a kahovkai vízerőmű területén. A dandár az első csecsenföldi háborúban való részvételéről ismert, és mottója: „205 brigád, még a pokolból is visszatérünk.” Most többnyire mozgósított emberek harcolnak az alakulatban Oroszország különböző részeiből. A dandár parancsnoka a 40 éves Eduard Sandura alezredes – tette hozzá az ukrán hírportál.

Olekszandr Prokugyin, a dél-ukrajnai Herszon megye kormányzója szintén a tévéműsorban közölte, hogy már kora reggel nyolc települést és a megyeszékhely, Herszon városának egy lakóövezetét teljesen vagy részben elöntötte a víz a kahovkai vízerőmű orosz megszállók általi felrobbantása következtében. Hozzátette: szervezik az elöntött települések lakóinak buszokkal történő evakuálását Herszon városába, illetve a szomszédos Mikolajiv megye központjába, onnan pedig a nyugat-ukrajnai Hmelnickijbe, Odesszába, az ország középső részében, Kirovohrad megyében lévő Kropivnickijbe, továbbá Kijevbe és Ukrajna más városaiba.

Az ukrán katasztrófavédelem tájékoztatása szerint helyi idő szerint 15 óráig mintegy 1300 embert menekítettek ki a helyi hatóságok az országos rendőrség munkatársainak és önkénteseknek a segítségével. Natalia Humenyuk, az ukrán déli műveleti parancsokság sajtóközpontjának vezetője közben sajtótájékoztatóján a Dnyeper folyó balpartján kialakult helyzetről szólva kijelentette: Oroszország elnémította a kommunikációs összeköttetéseket, hogy az emberek ne kerülhessenek kapcsolatba az Ukrajna által ellenőrzött területtel, és ne kapjanak onnan hozzáértő tanácsokat a túlélésre.

A kahovkai vízerőmű felrobbantása miatt legalább 150 tonna motorolaj került a Dnyeper (Dnyipro) folyóba és komoly veszélye van annak, hogy még további 300 tonna kerülhet bele. Az árvíz nyolcvan települést fenyeget – jelent meg Volodimir Zelenszkij ukrán elnök honlapján, miután az államfő rendkívüli ülésre hívta össze az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács tagjait. Az eddigi értesülések szerint a robbantásnak nincsenek sem civil, sem katonai áldozatai. A védelmi tanács elrendelte a civilek evakuálását a veszélyeztetett zónákból, és a kahovkai tározótól függő települések ivóvízzel való ellátását.

Dmitro Kuleba külügyminiszter szörnyű háborús bűnnek és valószínűleg az elmúlt évtizedek legnagyobb, Európában bekövetkezett ember okozta katasztrófájának nevezte a kahovkai vízerőmű elleni orosz támadást. „Oroszország lerombolta a kahovkai gátat, ami az elmúlt évtizedek talán legnagyobb ember okozta katasztrófáját okozta Európában, és civilek ezreinek életét veszélyezteti. Ez egy szörnyű háborús bűn. Az egyetlen módja annak, hogy megállítsák Oroszországot, a XXI. század legnagyobb terroristáját az, ha kiüldözik Ukrajnából” – írta a tárcavezető.

Kuleba közölte, felháborította, hogy egyes nyugati tömegtájékoztatási eszközök Ukrajna esetleges felelősségére utaltak a kahovkai vízerőmű felrobbantásáért. „Egyes médiumok közzétették, hogy Kijev és Moszkva egymást vádolják a kahovkai gát lerombolásával, ez bennem felháborodást vált ki, mert ez a tényeket és a propagandát egy szintre állítja” – fogalmazott a miniszter. Hangsúlyozta, hogy Ukrajna hatalmas humanitárius és környezeti válsággal néz szembe.

Denisz Smihal miniszterelnök nyilvánosságra hozta az illetékes állami bizottság által meghatározott elsődleges feladatokat. Szavai szerint prioritást élvez a lakosság evakuálása, az ivóvíz biztosítása, és a zaporizzsjai atomerőmű biztonságos működésének szavatolása, ugyanis a kahovkai víztározó látja el hűtővízzel a nukleáris létesítményt. A kormányfő kiemelte, hogy a zaporizzsjai atomerőműben a helyzet egyelőre ellenőrzés alatt áll. „Fontos viszont, hogy megelőzzük a legrosszabb forgatókönyv kialakulását” – tette hozzá. Tájékoztatott arról, hogy helyi idő szerint 13 órakor különvonatok is indulnak a veszélyeztetett települések lakóival Ukrajna más régióiba.

Andrij Nyebitov Kijev megyei rendőrfőnök közben arról számolt be, hogy a főváros környékét keddre virradóan újabb orosz rakétatámadás érte, aminek következtében egy kollégium épülete és több mint húsz gépjármű rongálódott meg. Személyi sérülésekről nem érkezett jelentés.

A kahovkai a többlépcsős Dnyeper vízerőmű-rendszer hatodik, alsó és utolsó foka. Az erőmű Nova Kahovkától öt kilométerre található. Az RBK orosz gazdasági lap szerint május 7-én a erőműnél ellenőrzött vízlebocsátásba kezdtek, hogy elkerüljék a gátszakadást. A víztározó Herszon és Zaporizzsja megye orosz megszállás alá került részén, valamint az ukrán ellenőrzés alatt maradt Dnyipropetrovszk megye területén található.

Az orosz propaganda szerint sértetlen a kahovkai vízerőmű tározójának gátja
A Nova Kahovka-i vízerőművet ellátó víztározó gátja sértetlen, nem történt katasztrófa, magának az erőműnek egy része azonban megsemmisült ukrán találatok következtében – jelentette ki Vlagyimir Leontyjev. A Nova Kahovka városnak az orosz hatóságok által kinevezett polgármestere elmondta, hogy a vízerőmű felső része belövések következtében megsemmisült. A polgármester úgy ítélte meg, hogy a városban nincs szükség evakuálásra. „Hajnali kettőkor több találat érte a vízerőmű felső részét, ahol a zsilipek vannak, ahol közvetlenül a kapucsapok vannak, az a rész megsemmisült” – mondta Leonytjev a RIA Novosztyi hírügynökségnek. A létesítmény megsérülése Orosz hírügynökségek szerint fennakadásokat okozhat a 2014-ben elcsatolt Krím félsziget vízellátásában és a zaporizzsjai nukleáris erőmű működésében.

 

The post Egy orosz gépesített dandár robbanthatta fel a kahovkai vízerőművet appeared first on .

Európa a háború útját választotta Oroszországgal szemben, de Moszkvának el kell érnie céljait, amelyek „nemesebbek, mint az európaiaké” – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a 201. tádzsikisztáni orosz katonai támaszponton tett látogatása során elmondott beszédében, amelynek szövegét keddre virradóra tette közzé honlapján a tárca.

„Ami Európát illeti. Külpolitikai koncepciónk (egyszerűen fogalmazva) úgy szól, hogy Európa a háború útját választotta velünk szemben. Nekünk természetesen ettől függetlenül együtt, egymás mellett kell élnünk velük. De ha ez háború, akkor el kell érnünk a céljainkat. A mieink sokkal nemesebbek, mint az európaiaknak. Ők a másét akarják, mi pedig a sajátunkat” – hangoztatta Lavrov a hétfői bázislátogatás során.

Azzal vádolta meg a Nyugatot, hogy megpróbálta „ráuszítani” az államalkotó orosz népre a kis népeket, de ez nem sikerült neki.

„Először is, provokációkat látunk (olyanokat is, amelyeket «karddal» követnek el), amelyekkel külföldről «járnak át hozzánk». Másodszor, az elmúlt években (igen, valószínűleg a Szovjetunió óta) fennmaradt egy erős genetikai kódunk. Egységes, soknemzetiségű nép vagyunk, amelyet mindenki a maga helyén szolgál” – tette hozzá.

Hangot adott álláspontjának, miszerint Oroszország példát mutat azzal, hogy mindent megtesz azért, hogy ne legyen igazságtalanság a világban. Mint mondta, az orosz hadsereg felkészült bármilyen fejleményre hazájának védelmében. (Ijesztő nem? A -szerk- megj.)

 

The post Lavrov szerint a világ: Európa választotta a háború útját Oroszországgal appeared first on .

Az Európai Unió Tanácsa az Unió globális emberi jogi szankciórendszere keretében korlátozó intézkedéseket vezetett be kilenc emberrel szemben, amiért szerepet játszottak abban, hogy „politikai indíttatású vádak és hamis állítások alapján” 25 éves szabadságvesztésre ítélték Vlagyimir Kara-Murza orosz ellenzéki politikust hazaárulás és az orosz hadseregről szóló hamis állítások terjesztése címén.

Az uniós tanács közleménye szerint a szankciós listában felsoroltak között van egyebek mellett az orosz igazságügyi miniszter helyettese, aki azon külföldi ügynökökre vonatkozó jogszabályok végrehajtásáért felelős, amely a független civil társadalom, a média és az eltérő nézeteket valló személyek elleni eljárásokat teszi lehetővé.

A szankciós listán szerepelnek bírák, valamint az orosz büntetés-végrehajtási rendszer magas rangú tisztviselői, akik a Vlagyimir Kara-Murza elleni „megalázó bánásmódért” felelősek, és amely az ellenzéki politikus egészségi állapotának jelentős romlásához vezetett.

Az unió globális emberi jogi szankciórendszere keretében hozott uniós korlátozó intézkedések jelenleg 43 emberre és 15 szervezetre vonatkoznak. A szankciók emberek esetében uniós beutazási tilalmat és a vagyoni eszközök befagyasztását rendelik el, szervezetek esetében pedig a vagyoni eszközök befagyasztását foglalják magukban. Emellett uniós polgárok és szervezetek nem bocsáthatnak pénzeszközöket a jegyzékbe vettek rendelkezésére.

Az uniós tanács közleményében kiemelte: az EU-t aggodalommal tölti el az oroszországi emberi jogi helyzet folyamatos romlása.

„Oroszország Ukrajna elleni indokolatlan és provokálatlan háborúja felerősítette a belső elnyomást az országban, jelentősen korlátozta a véleményalkotás és a véleménynyilvánítás szabadságát, valamint a média szabadságát, továbbá háborús cenzúrát vezetett be” – fogalmaztak.

Kijelentették: az EU továbbra is határozottan elítéli a korlátozó jogszabályok kiterjesztését, a civil társadalommal és az emberijog-védőkkel szembeni szisztematikus elnyomást, valamint a független médiával, az újságírókkal, a politikai ellenzék tagjaival és a kritikus vélemények megfogalmazóival szembeni folyamatos fellépést Oroszországban.

 

The post Az EU szankcióonálja a Kara-Murza bebörtönzőit appeared first on .

Lelőttek két izraeli katonát az egyiptomi határnál, majd egy későbbi tűzharcban életét vesztette egy harmadik bajtársuk is – jelentette az izraeli hadsereg.

A határnál egy őrhelyen szolgálatot teljesítő izraeli női és férfi katona lövésekről számolt be, majd két óra elteltével élettelenül találták őket posztjukon. Előzőleg, hajnali kettőkor az izraeli katonák meghiúsítottak a környéken egy csempészakciót, amelyben az egyiptomi elkövetők létrákat használtak a határ mellett.

Az izraeli hadsereg szakemberei vizsgálják a lövöldözés körülményeit, hogy terrortámadás történt-e, vagy véres bosszú a csempészakció megakadályozása miatt.

Egy másik incidens is történt dél körül az egyiptomi határnál, amelyben megsérült két további izraeli katona, és később egyikük belehalt a sebesülésébe. Egyiptomból beszivárgott egy rendőregyenruhás merénylő, akit az izraeli katonák tűzharcban megöltek. Izraeli katonák később repülőgépek segítségével átkutatták a térséget további merénylőket keresve.

Joáv Galant védelmi miniszter helyzetértékelő megbeszélést tartott szombaton Herci Halevi vezérkari főnökkel, valamint magas rangú biztonsági tisztekkel, és rendszeresen tájékoztatják Benjámin Netanjahu miniszterelnököt is a fejleményekről.

Az izraeli-egyiptomi határ az 1979-ben, az egyesült államokbeli Camp Davidban aláírt békemegállapodás óta jellemzően csendes. Az elmúlt évtizedben Izrael kerítésrendszert épített a határra az afrikai illegális bevándorlók és a muszlim terroristák feltartóztatására. A határkerítésnél gyakran próbálnak kábítószert csempészni Izraelbe, és többször zajlott lövöldözés is a múltban a csempészek és az izraeli egységek között.

Friss hír: a három izraeli katonát egy egyiptomi biztonsági tiszt ölte meg a határ izraeli oldalán lezajlott tűzpárbajban. A két ország fegyveres erői közölték, hogy közösen vizsgálják a szokatlan incidenst. Egyiptom azt állítja, hogy tisztje kábítószer-kereskedők üldözése közben lépett át Izrael területére. Az izraeli hadsereg közölte, hogy a lövöldözés feltehetően összefügg egy drogcsempészettel, amelyet az éjszaka folyamán meghiúsítottak.

The post Lelőttek két izraeli katonát az egyiptomi határnál appeared first on .



Az amerikai külügyminisztérium őszintének és produktívnak értékelte magas rangú delegációja hétfői pekingi tárgyalását, miután az elmúlt napokban két katonai incidens nyomán fokozódott a feszültség a két ország között.

Az Egyesült Államok külügyminisztériumának államtitkára, Daniel Kritenbrink és az elnöki hivatal részeként működő Nemzetbiztonsági Tanács kínai és tajvani ügyekért felelős igazgatója, Sarah Beran a kínai külügyminisztérium ügyvezető miniszterhelyettesével, valamint észak-amerikai ügyekért felelős osztályának vezetőjével tárgyalt.

Az amerikai külügyminisztérium közleménye szerint az „őszinte és produktív” megbeszéléseken szó volt a két ország közötti kommunikációs csatornák fenntartásáról, illetve a Tajvani-szorost érintő kérdésekről. Az amerikai tárgyalófél ugyanakkor világossá tette, hogy az Egyesült Államok erőteljes verseny kíván Kínával folytatni, és kiáll az amerikai érdekek és értékek mellett.

Hétfőn a Fehér Ház nemzetbiztonsági szóvivője, John Kirby sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott, hogy az Egyesült Államoknak érdeke a kommunikációs csatornák nyitva tartása Kína felé.

Szombaton Lloyd Austin védelmi miniszter Szingapúrban a Shangri La Párbeszéd regionális biztonságpolitikai konferencián tartott beszédében megismételte az amerikai kormány sokat hangoztatott álláspontját, miszerint „nem konfliktusra, hanem versenyre” törekszik Kínával, ugyanakkor figyelmeztette a távolkeleti országot arra, hogy az Egyesült Államok nem fog engedni a kínai részről érkező „kényszerítésnek és erőszakos megnyilvánulásoknak”.

A miniszter a konferencia keretében tartott sajtótájékoztatóján a katonai párbeszéd csatornáinak újranyitását sürgette.

Kína mindeközben határozott ellenzését fejezte ki az amerikai védelmi miniszter kijelentését illetően azzal kapcsolatban, hogy Kína nem hajlandó részt venni a katonai válságkezelésről szóló tárgyalásokban, és „pusztító” következményei lennének, ha konfliktus robbanna ki a Tajvani-szorosban. Csing Csien-feng kínai altábornagy Peking „vitathatatlan szuverenitását” hangoztatta a Dél-kínai-tenger és az ahhoz kapcsolódó vizek szigetei felett.

Austin korábban felkérte kínai hivatali kollégáját, hogy négyszemközt is tárgyaljanak, Li Sang-fu azonban elutasította a kérést. Az amerikai védelmi miniszter erre úgy reagált, hogy „a felelősségteljes védelmi vezetők számára a tárgyalásokra mindig megfelelő kell legyen az időzítés; a megfelelő időzítés pedig mindig lehetséges, és ez mostanra is igaz”.

Az amerikai védelmi minisztérium nyilvánosságra hozta a hétvégén a Tajvani-szorosban történt katonai incidensről készült videofelvételt, ami azt mutatja, hogy egy amerikai romboló és egy kínai hajó veszélyesen közel került egymáshoz.

Korábban Washington egy kínai vadászpilótát azzal vádolt, hogy május 26-án „indokolatlan agresszív manővert” hajtott végre egy, a Dél-kínai-tenger felett repülő amerikai felderítő repülőgép közelében. Peking ezzel szemben azt vetette Washington szemére, hogy az amerikai gép „szándékosan hatolt be” egy kínai gyakorlótérre, „hogy (felderítő) műveleteket hajtson végre”. Az amerikai védelmi minisztérium a május végén történt esetről is bemutatott egy felvételt.

 

The post Magas rangú amerikai kormánydelegáció tárgyalt Pekingben appeared first on .

Emberölés kísérlete miatt nem jogerősen kilenc év szabadságvesztésre ítélt a Miskolci Törvényszék egy férfit, aki 2021 novemberében a borsodi megyeszékhelyen mellkason szúrta ismerősét.

A törvényszék a közleményében azt írta: a bíróság által megállapított tényállás szerint a sértett férfi 2021. november 9-én az esti órákban két ismerősével sétált, amikor a vádlottal és annak társaságával találkozott. Köztük volt az a nő is, akit korábban a sértetthez és a vádlotthoz egyaránt érzelmi szálak fűztek. Ezt a vádlott már korábban számonkérte a férfin.

A vádlott társasága a sértettével akart tartani, amit a vádlott különösen sérelmesnek talált. A csapat az Avas városrész egyik taxiállomásán beült egy ott várakozó taxiba, ahonnan kiszállították őket. Ekkor jelent meg a csoport egyik tagjának élettársa, késsel a kezében, hogy saját konfliktusukat „rendezze”. A vádlott kicsavarta a nő kezéből a kést és a sértettet fenyegetni kezdte. Amikor utóbbi próbálta nyugtatni, ököllel fejen és mellkason ütötte, majd a késsel mellkason szúrta. A sértett életveszélyes sérülést szenvedett — közölte a törvényszék.

Az ügyészség életveszélyt okozó testi sértés miatt emelt vádat a férfi ellen, azonban a törvényszék eltérően minősítette a férfi cselekményét, és emberölés bűntettének kísérlete miatt ítélte el, egyúttal kizárta a vádlottat a feltételes szabadság kedvezményéből. Az ítélettel szemben a vádlott és védője téves jogi minősítés és enyhítés miatt fellebbezett, míg az ügyész három napot tartott fenn a jogorvoslati nyilatkozat megtételére. Az ügy a Debreceni Ítélőtáblán folytatódik.

Elfogták a nyíregyházi gyilkosság gyanúsítottját

Elfogták a múlt csütörtökön Nyíregyházán történt gyilkosság gyanúsítottját, egy 52 éves helyi asszonyt – közölte a Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Rendőr-főkapitányság. A nyomozás adatai szerint a nő június 1-jén nyíregyházi otthonában bántalmazott egy 80 éves, egyedül élő asszonyt, aki az őt ért ütésekbe és késszúrásokba a helyszínen belehalt. A gyanúsítottat vasárnap délután nyíregyházi otthonában fogták el a rendőrök. A nő a kihallgatása során panasszal élt a gyanúsítás ellen, vallomást azonban nem tett. A rendőrök őrizetbe vették és kezdeményezik letartóztatását.

 

The post Mellkason szúrta ismerősét, kilenc évet kapott appeared first on .

Georgia Magyarország stratégiai partnere, és tovább dolgozunk a kapcsolatunk elmélyítésén, kétoldalú és szövetségesi szinten egyaránt – jelentette ki a honvédelmi miniszter Tbilisziben, a georgiai védelmi miniszterrel folytatott tárgyalása után.

A Honvédelmi Minisztérium a közleményében idézte Szalay-Bobrovniczky Kristófot, aki szerint szükség van Georgia „mélyen gyökerező és gazdag történelmére és értékeire” a XXI. század „turbulens időszakában”. A miniszter szerint a két ország történelmében, kultúrájában és földrajzi adottságaiban is nagyon sok hasonlóság fedezhető fel, és ahogy például Magyarország és Georgia is „meg tudta őrizni egyedi nyelvét és kultúráját a történelem és a politika viharai közepette, a mintegy ezeréves keresztény hagyományok szintén egy alapvető és rendkívül jelentős kapcsot, egyfajta «közös nyelvet» jelentenek a két ország között”.

A közlemény szerint a tárcavezető hangsúlyozta: a múltra épül a jövő Magyarország és Georgia esetében is, és ennek szellemében tárgyalt Juanser Burchuladze védelmi miniszterrel. Mint írták, Szalay-Bobrovniczky kiemelte: Georgia fontos szerepet játszik a dél-kaukázusi régióban, Magyarország számára pedig kiemelt fontosságú a térség, ezért szoros figyelemmel kísérik a térség szereplőinek tevékenységét.

Idézték a minisztert, aki szerint kiválóak a kétoldalú kapcsolatok katonai-védelmi téren, és ennek további erősítéséről is egyeztettek georgiai védelmi miniszterrel. Magyarország részt vesz az ENSZ-missziókba készülő georgiai tisztek felkészítésében, lehetőséget biztosít például helikopterpilóták kiképzésére is – mondta Szalay-Bobrovniczky, aki szerint Burchuladzével egyeztettek a védelmi ipari kooperáció lehetőségéről is.

A honvédelmi tárca vezetője emlékeztetett: Magyarország elkötelezetten támogatja Georgia euroatlanti integrációs törekvéseit

„Meggyőződésünk, hogy az ország készen áll a tagjelölti státusz elnyerésére”, és arra, hogy megkapja az őt megillető helyet a nemzetközi szövetségesi rendszerben – tette hozzá a miniszter. Szalay-Bobrovniczky kitért arra is: Magyarország szerepet vállal a georgiai haderő képességét és hatékonyságát erősítő NATO-Georgia együttműködésben, és jelen van az Európai Unió georgiai megfigyelő missziójában is.

A HM tájékoztatása szerint Szalay-Bobrovniczky felavatta a második világháborúban Georgia területén elhunyt magyar katonák emlékművét. A megemlékezésen köszönetet mondott Georgia kormányának az emlékmű támogatásáért, kiemelve, hogy a közös munka és a közös gondolkodás nemcsak a jövőre nézve, de a múlt tekintetében is fontos szerepet játszik a két ország kapcsolatában.

Georgiai látogatásán Szalay-Bobrovniczkyt fogadta Irakli Garibasvili miniszterelnök, az ország korábbi védelmi minisztere is.

 

The post Szalay-Bobrovniczky: Georgia Magyarország stratégiai partnere appeared first on .

Több mint ötvenezer óvóhelyet ellenőriztek a hatóságok hétfőig, és csaknem egyharmadukat találták a helyi lakosság védelmére alkalmatlannak.

„Hétfőig 50 195 légoltalmi helyiséget ellenőriztek a rendőrök, a mentők és a helyi hatóságok Ukrajnában, amelyek 32 százalékát alkalmatlannak találták, vagy azok zárva voltak” – írta sajtóközleményében az ukrán belügyminisztérium. Kifejtette, hogy szám szerint 50 195 helyiséget – az összes óvóhely 79 százalékát – vizsgáltak meg eddig. Ebből 4679-et – az ellenőrzöttek kilenc százalékát – zárva találták, 11 644-et, vagyis 23 százalékukat pedig használhatatlannak minősítették. A fővárosban, Kijevben a belügyminisztérium 2156 óvóhelyet vont ellenőrzése alá, ami az összes légoltalmi helyiség 48 százaléka. Ezekből 137 (az ellenőrzöttek 6 százaléka) volt zárva, és 804, azaz 37 százalékuk bizonyult alkalmatlannak. A tárca hozzátette, hogy tovább folytatják az ország óvóhelyeinek felülvizsgálatát.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök pénteken rendelte el az összes ukrajnai óvóhely ellenőrzését, egy nappal azután, hogy Kijevben három ember meghalt, amikor egy orosz légicsapás idején nem tudtak bejutni egy légoltalmi létesítménybe.

Olekszandr Kamisin, Ukrajna stratégiai iparágakért felelős minisztere hétfőn válságosnak nevezte a fővárosi óvóhelyek helyzetét, kiemelve, hogy azok fele nem áll készen emberek fogadására. „Összefoglaltuk a kijevi óvóhelyek felülvizsgálatával foglalkozó bizottság második munkanapjának eredményeit. Jelenleg a város óvóhelyeinek egyharmadát már ellenőrizték. A helyzet továbbra is kritikus: az ellenőrzött helyiségek fele nem tudja a helyi lakosokat fogadni” – írta a miniszter. Kifejtette, hogy eddig 1849 menedékhelyet ellenőriztek, amelyek közül 596 létesítmény nincs használatra kész állapotban, további 242-őt pedig nem tudtak az ellenőrök kinyitni.

Vitalij Klicsko kijevi polgármester arról számolt be, hogy több mint 1600 óvóhelyet ellenőriztek hétfő reggelig, és ezek közül 590 – azaz 37 százalékuk -, rossz állapotban volt. Klicsko arra emlékeztetett, hogy tavaly és idén 1,2 milliárd hrivnyát, azaz több mint 11,2 milliárd forintot különítettek el a kerületeknek óvóhelyek építésére, és hozzátette, hogy az ellenőrzés folyamatban van. „Felhívom a kerületi államigazgatási vezetők figyelmét: az ellenőrzés eredménye alapján a legrosszabb mutatójú kerületek vezetőit illetően az államfőhöz fordulunk, hogy hozza meg velük szemben a megfelelő személyi döntéseket” – figyelmeztetett a polgármester. Klicsko elmondta még, hogy már délelőtt megbeszélést tartott a fővárosi kerületek vezetőivel, amelyen megvitatták az óvóhelyek ellenőrzésének eddigi eredményét.

Az ukrán vezérkar reggeli harctéri helyzetjelentésében arról tájékoztatott, hogy az orosz hadsereg ukrajnai embervesztesége meghaladta a 210 ezer főt. Az elmúlt nap során mintegy 410 orosz katona halt meg, az ukrán erők megsemmisítettek egyebek mellett 11 orosz harckocsit, 12 tüzérségi és három légvédelmi rendszert.

Több mint tíz tonna orosz fegyvert és lőszert találtak egy rejtett raktárban

Az ukrán Állami Nyomozó Iroda (DBR) munkatársai újabb, több mint tíz tonna lőszert és légvédelmi fegyvereket tartalmazó rejtett orosz lerakatot fedeztek fel a kelet-ukrajnai Harkiv megye ukrán ellenőrzés alá visszavett részében, amelyet az orosz katonáknak nem volt idejük magukkal vinni visszavonulásuk során – hozta nyilvánosságra a nyomozóiroda hétfőn. A közlemény szerint Velikij Burluk település térségében egy erdősávban bukkantak a raktárra, amelyben páncéltörő gránátok, különféle aknák, gránátvetők, nagy robbanóerejű töltetek, különböző kaliberű lőszerek dobozokban, valamint kazettás lőszerek voltak. A talált fegyverek össztömege az Állami Nyomozó Iroda szerint több mint tíz tonna. Emellett az orosz csapatok otthagytak egy irányított páncéltörő rakétát és egy ZU-23-as típusú légelhárító ágyút is – írta a DBR. A nyomozóhatóság megjegyezte, hogy hadműveleti információk szerint a fegyverek az orosz hadsereg egyik gépesített lövészezredéhez tartoztak. Hozzáfűzte, hogy az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) lefoglalta az összes fegyvert, és előkészíti azokat átadásra az ukrán fegyveres erők egyik dandárjának.

 

The post Ukrán belügy: nem megfelelő az ukrajnai óvóhelyek csaknem egyharmada appeared first on .

Az ukrán erők a nap folyamán nyolc orosz támadást vertek vissza a Donyeck megyei Marjinka településnél, közben Bahmut irányában is megpróbáltak az orosz csapatok előrenyomulni, de nem jártak sikerrel.

Az ukrán vezérkar helyzetjelentése szerint az orosz erők pénteken egy rakéta-, és 19 légicsapást indítottak, valamint mintegy harmincszor nyitottak tüzet rakéta-sorozatvetőkkel az ukrán katonák állásaira, és településekre. „Sajnos, a megsemmisült infrastruktúra mellett civilek között is áldozatokat szedtek a támadások” – fűzte hozzá a vezérkar, számadatokat azonban nem közölt. A kijevi katonai vezetés hozzátette, hogy az ukrán légierő eközben 18 csapást mért orosz katonai összpontosulásokra, és kettőt ellenséges légvédelmi rakétarendszerekre, továbbá megsemmisített egy orosz felderítő drónt. A rakéta- és tüzérségi egységek két orosz parancsnoki állást, tíz katonai összpontosulást, egy lőszerraktárt, egy légvédelmi rakétarendszert, és három tüzérségi eszközt találtak el.

Hanna Maljar ukrán belügyminiszter-helyettes a Telegramon arról tájékoztatott, hogy Bahmutnál az ukrán hadsereg „széles fronton” nyomul előre, és sikerrel jár. „Folytatjuk azt a védekezést, amelyet 2022. február 24-én elkezdtünk. A védekezési művelet részét képezik az ellentámadások is, ezért bizonyos területeken áttérünk a támadó akciókra. Bahmut és környéke továbbra is a harci cselekmények epicentrumában van. Ott elég széles fronton haladunk, és sikereket érünk el, fontos magaslatokat foglalunk el. Az ellenség védekezik” – fejtette ki a miniszterhelyettes. Maljar szerint éppen a Bahmut peremvidékén elszenvedett vereség miatt terjesztik az oroszok a médiában, hogy elkezdődött az ukrán ellentámadás. Hozzáfűzte, hogy Ukrajna déli vidékén is folytatódnak a helyi csaták.

Kijevbe látogatott a brit külügyminiszter

Előre nem bejelentett látogatást tett hétfőn Kijevben James Cleverly brit külügyminiszter, akit Volodimir Zelenszkij ukrán elnök fogadott. Az államfő arról tájékoztatott, hogy Cleverlyvel „fontos aktuális kérdésekről tárgyalt: Ukrajna várakozásairól a vilniusi NATO-csúcstól, az ukrán béketerv népszerűsítéséről, egy globális csúcstalálkozó előkészítéséről, továbbá az Ukrajna újjáépítéséről Londonban tartandó nemzetközi konferenciáról”. „Nagyon hálásak vagyunk azért a támogatásért, amelyet az Egyesült Királyság nyújtott és nyújt Ukrajnának. Az elmúlt hetek során tárgyaltunk a brit miniszterelnökkel, közvetlen párbeszédet folytattunk, és nagyon fontos megállapodások születtek” – emelte ki Zelenszkij. Az elnök a tavaly hozta nyilvánosságra tíz pontba szedett békefeltételeit. Ez az ukrán béketervnek nevezett javaslat magában foglalja a nukleáris-, az élelmiszer- és az energiabiztonság garanciáit, valamint az orosz csapatok kivonását a megszállt ukrajnai területekről az 1991-es határok mögé.

The post Több ízben támadták az orosz agresszorok a Donyeck megyei Marjinkát appeared first on .

Bejelentette a két ország közötti területi vita rendezését Ilham Alijev azeri elnök és Nikol Pasinján örmény miniszterelnök Moszkvában.

Alijev az Legfelsőbb Eurázsiai Gazdasági Tanács ülésén kijelentette, hogy Örményország elismerte Hegyi-Karabahot Azerbajdzsán részeként, így lehetőség van a békemegállapodásra. Pasinján megerősítette, hogy Örményország és Azerbajdzsán megállapodott egymás területi integritásának kölcsönös elismeréséről.

„Azerbajdzsán együttműködése az Eurázsiai Gazdasági Unió tagállamaival – Örményország kivételével – 30 éve sikeresen fejlődik. Az Azerbajdzsán és Örményország közötti kapcsolatok normalizálásának komoly előfeltételei vannak a területi integritás és szuverenitás kölcsönös elismerése alapján. Ma az orosz fél kezdeményezésére háromoldalú találkozót tartanak Oroszország, Örményország és Azerbajdzsán vezetői” – hangoztatta a találkozón Alijev a Rosszija 24 hírtelevízió által élőben közvetített ülésen.

Kijelentette, hogy Azerbajdzsánnak ma nincsenek területi követelései Örményországgal szemben. „Lehetőség van békeszerződés megkötésére, figyelembe véve, hogy Örményország elismerte Karabahot Azerbajdzsán részeként” – mondta az elnök.

„Szeretném megerősíteni, hogy Örményország és Azerbajdzsán megállapodott egymás területi épségének kölcsönös elismeréséről, és ennek alapján elmondhatjuk, hogy elég jól haladunk kapcsolataink rendezése felé” – mondta Pasinján. Az örmény kormányfő hangsúlyozta, hogy „egy nemzetközi mechanizmus keretében” biztosítani kell a hegyi-karabahi lakosság jogait és biztonságát.

„Remélem, hogy hamarosan normális, konstruktív párbeszéd kezdődik Baku és Sztyepanakert (az el nem ismert Hegyi-karabahi Köztársaság fővárosa) között” – mondta Pasinján.

A tanácskozáson ugyanakkor kiderült, hogy több kérdésben, egyebek között az Örményországot Hegyi-Karabahhal összekötő, azeri területen áthaladó lacini folyosó ügyében még nem alakult ki összhang. Putyin az elhangzottak alapján kifejezte reményét, hogy a felek között megállapodások jönnek létre, egyebek között a közlekedési folyosók megnyitása ügyében. Megerősítette, hogy a nap folyamán külön is tárgyal majd még Alijevvel és Pasinjánnal.

Az Azerbajdzsántól egyoldalúan elszakadt, majd magát függetlennek kinyilvánító, örmény többségű Hegyi-Karabah hovatartozása miatti háborús konfliktus robbant ki 1988-ban, még a Szovjetunió fennállásakor, és azóta gyakori fegyveres összetűzésekhez vezetett az örmény és az azeri erők között. A terület hovatartozásért folytatott első háború 1994-ben örmény győzelemmel zárult. A térségben 2020 szeptemberében azeri offenzíva indult; Baku megkísérelte fegyveres erővel visszafoglalni az enklávét és környékét, és sikerült jelentős területeket ellenőrzése alá vonnia. A konfliktus újabb fellángolásának orosz közvetítéssel tető alá hozott tűzszünet vetett véget akkor, de a szemben álló felek között azóta is voltak villongások. A felek az elmúlt év folyamán intenzív tárgyalásokat folytattak Oroszország, az Egyesült Államok és az Európai Unió közvetítésével.

 

The post Az azeri elnök és az örmény kormányfő bejelentette a két ország területi vitájának lezárását appeared first on .

Liz Truss volt brit miniszterelnök szerint a nyugati országoknak „gazdasági NATO-t” kell létrehozniuk Kínával szemben. Tajvanon tartott szerdai beszédében Truss felszólította a brit kormányt arra is, hogy minősítse a brit nemzetvédelem elleni fenyegetésnek Kínát.

Truss – aki tavaly ősszel, a kormánya által beterjesztett radikális adócsökkentési program súlyos piaci következményei miatt, alig 45 nap után távozott tisztségéből – a Prospect Foundation nevű tajvani elemzőműhely szerdai rendezvényén felszólalva kijelentette: a világ nem támaszkodhat többé az ENSZ Biztonsági Tanácsára, amelynek elnöki tisztségét nemrég „Putyin Oroszországa” vette át.

A volt brit miniszterelnök – aki továbbra is a kormányzó brit Konzervatív Párt parlamenti képviselője – kijelentette azt is, hogy a Kereskedelmi Világszervezettől (WTO) sem lehet már várni a kereskedelem tisztességes szabályozását.

Truss szerint éppen ezért „gazdasági NATO” létrehozására van szükség.

Kifejtette: elgondolása szerint ez hasonlóképpen működne, mint az a sokoldalú együttműködési szerveződés – közkeletű korabeli rövidítésével a COCOM -, amely a hidegháború idején a szocialista országokba irányuló nyugati technológiaexportot felügyelte és sok esetben jelentősen korlátozta.

Truss szerint az általa javasolt új szerveződés olyan működési formát öltene, amelyben egyes országok miniszteri szintű képviselettel vennének részt és meghatároznák, hogy mi lenne a legmegfelelőbb hozzáállás a Kínába irányuló technológiaexporthoz, általában a Kínával fenntartott kereskedelmi és beruházási kapcsolatokhoz. Truss szerint „teljesen nyilvánvaló”, hogy egy ilyen szerveződésben ugyanazok az országok vennének részt, amelyek szankciókat léptettek érvénybe Oroszországgal szemben is.

A konzervatív brit politikus a lehetséges résztvevők között említette a hét vezető ipari hatalom csoportját (G7), az Európai Uniót, Dél-Koreát és Ausztráliát. Létfontosságúnak nevezte annak megakadályozását is, hogy Kína csatlakozzon az Átfogó és Előremutató Csendes-óceáni Partnerség (CPTPP) nevű szabadkereskedelmi szerveződéshez.

A CPTPP-csoportnak Ausztrália, Brunei, Kanada, Chile, Japán, Malajzia, Mexikó, Új-Zéland, Peru, Szingapúr és Vietnam a tagja. A szerveződés évenként előállított együttes hazai összterméke (GDP) hozzávetőleg 13 500 milliárd dollár; ez a világgazdasági szintű GDP-érték mintegy 13,4 százaléka.

Nagy-Britannia várhatóan a nyáron csatlakozik a CPTPP-csoporthoz.

Tajvani beszédében Truss szükségesnek nevezte a brit kormány hosszú távú integrált védelmi stratégiájának módosítását is oly módon, hogy a dokumentum egyértelműen Nagy-Britanniával szembeni fenyegetésnek minősítse Kínát. Truss felszólította a brit kormányt a Konfuciusz Intézetek nevű kínai kulturális intézményhálózat nagy-britanniai szervezeteinek haladéktalan bezárására is. A volt brit kormányfő szerdai beszéde szöges ellentétben áll a brit külügyminiszter nemrégiben megfogalmazott álláspontjával, amely szerint nem szolgálná London érdekeit Kína elszigetelése.

James Cleverly a londoni pénzügyi központ, a City polgármesterének hagyományos tavaszi bankettjén felszólalva kijelentette: nincs olyan jelentős globális probléma – legyen szó az éghajlatváltozásról, a járványmegelőzésről, a gazdasági instabilitásról vagy a nukleáris fegyverek terjedéséről -, amelyet Kína nélkül meg lehetne oldani.

 

The post A volt brit kormányfő szerint „gazdasági NATO-ra” van szükség Kínával szemben appeared first on .

Kéthetes figyelmeztető sztrájkba kezdtek a bírók az elsőfokú bíróságokon Horvátországban, miután nem sikerült megállapodásra jutniuk az illetékes minisztériummal a béremelésekről – írta a Vecernji List című horvát napilap.

A Horvát Bírók Egyesülete (UHS) közölte: az elsőfokú bíróságok csak sürgős esetekben hoznak döntéseket a sztrájk ideje alatt, ezért elhalasztják egyebek között a válópereket és hagyatéki tárgyalásokat, továbbá cégeket sem lehet bejegyezni a következő két hétben.

Hozzátették: az elsőfokú bírák hetven százaléka vesz részt a sztrájkban, a másodfokú bíróságokon összeülnek ugyan a bírói tanácsok, de nem hoznak ítéletet. A részleges munkabeszüntetést az ügyészek is támogatják, akik szintén elégedetlenek a bérükkel.

Horvátországban a bírók átlagkeresete nettó 1522 euró.

Az UHS a bérreform három lépésben történő megvalósítását sürgeti. Első lépésként azonnali, nettó 600 eurós fizetésemelést kérnek. A második lépésben fizetési fokozatok bevezetését, azaz a szolgálati idő előrehaladtával magasabb bérezést követelnek. Harmadik lépésben a bírósági tisztviselők illetményének emelését is kérik.

Az igazságügyi minisztérium a bírák alapilletményének nyolcszázalékos, a bírósági tisztviselőkének pedig 26-28 százalékos emelését jelentette be.

 

The post Horvátországban magasabb bérekért sztrájkolnak a bírók appeared first on .

Az Európa Tanács a reykjavíki csúcstalálkozóján jegyzéket hozott létre az orosz agresszió során Ukrajnát ért veszteségek és károk nyilvántartására – tájékoztatott a strasbourgi székhelyű, 46 tagot számláló szervezet.

A közlemény szerint az Európa Tanács negyedik csúcstalálkozóján létrehozott nyilvántartás az első lépést jelenti az orosz agresszió ukrajnai áldozatainak kárpótlási mechanizmusának megteremtése felé, amely – mint írták – biztosítja majd, hogy Oroszország a nemzetközi joggal összhangban teljes jóvátételt fizessen Ukrajnának.

A nyilvántartást kezdetben három évre hozták létre, és az Ukrajna elleni orosz agresszió által okozott károkról, veszteségekről vagy sérülésekről szóló bizonyítékok és követelések jegyzékeként szolgál majd. A nyilvántartás kezelésére irodát hoznak létre Hágában, valamint egy fiókirodát Ukrajnában – közölték.

„A jegyzék fontos mérföldkövet jelent az igazságszolgáltatás és a jóvátétel biztosításához Ukrajna és a háború miatt sokat szenvedett ukránok számára” – fogalmaztak, majd hozzátették: biztosítani kell, hogy a nyilvántartás mihamarabb működőképessé váljon, és az orosz agresszió áldozatai benyújthassák követeléseiket.

A közlemény Katrín Jakobsdóttir izlandi miniszterelnököt idézte, aki azt monda: a szolidaritás Ukrajnával, valamint a megtámadott ország támogatása az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága izlandi elnökségének egyik fő prioritása. Hangsúlyozta, az Európa Tanács fontos szerepet tud játszani és kell is játsszon az orosz agresszió során elkövetett bűnök elkövetőinek elszámoltathatóságának biztosításában. A jegyzék fontos a háborúban elkövetett bűncselekményekért való felelősségre vonás szempontjából, és erős üzenetet hordoz Ukrajna megingathatatlan támogatásáról – mondta.

Marija Pejcinovic Buric, az Európa Tanács főtitkára történelmi jelentőségűnek nevezte a jegyzék létrehozását, és azt mondta: a nyilvántartás támogatni fogja az áldozatokat veszteségeik rögzítésében, továbbá létfontosságú lesz minden kompenzációs mechanizmushoz, amelyek „felelősségre vonják majd Oroszországot tetteiért”.

Denisz Smihal ukrán kormányfő üdvözölte a jegyzék létrehozását, és felkért minden államot, hogy csatlakozzon a kezdeményezéshez, jelezve ezzel, hogy támogatják Oroszország elszámoltathatóságát.

Ez idáig negyven ország – Albánia, Ausztria, Belgium, Ciprus, Csehország, az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, Dánia, Észak-Macedónia, Észtország, Finnország, Franciaország, Georgia, Görögország, Hollandia, Horvátország, Izland, Írország, Japán, Kanada, Lengyelország, Lettország, Liechtenstein, Litvánia, Luxemburg, Málta, Moldova, Monaco, Montenegró, Németország, Norvégia, Olaszország, Portugália, Románia, San Marino, Spanyolország, Svédország, Szlovákia, Szlovénia, Ukrajna – és az Európai Unió csatlakozott, valamint további három ország – Andorra, Bulgária és Svájc – jelezte csatlakozási szándékát – tájékoztattak.

 

The post Az Európa Tanács jegyzéket hozott létre az Ukrajnát ért károk nyilvántartására appeared first on .

Emberölés kísérlete miatt jogerősen öt év börtönbüntetésre ítélt a Pécsi Ítélőtábla egy fiatal baranyai férfit, aki 2021 novemberében késsel mellkason szúrta édesapját.

A táblabíróság a közleményében azt írta, hogy a bűncselekmény elkövetésekor húszéves vádlott férfi szüleivel és testvéreivel élt közös háztartásban, rendszeresen fogyasztott alkoholt, emiatt pedig szüleivel többször szóváltásba került, és előfordult, hogy apjával dulakodott is.

A fiatalember 2021 novemberében ittas állapotban további alkohol vásárlása céljából kért pénzt édesanyjától, aki ezt elutasította. A férfi emiatt szidalmazni kezdte a nőt, majd dulakodni kezdett a felesége védelmére kelő apjával. A fiú egy 19 centiméter pengehosszúságú kést vett magához, megindult az apja felé, majd dulakodás közben az apját mellkason szúrta. A szúrást követően a vádlott a kést leengedte és azt a hozzá lépő anyja elvette tőle. A kiérkező mentők a sértettet közvetett életveszélyes állapotban kórházba szállították, a vádlottat pedig a rendőrök elfogták.

A korábban első fokon eljáró Pécsi Törvényszék idén januárban a vádlottat életveszélyt okozó testi sértés bűntette miatt három év börtönre ítélte. Az ügyész eltérő minősítés és súlyosítás végett benyújtott fellebbezése folytán eljáró táblabíróság a vádlott által elkövetett bűncselekményt emberölési kísérletként minősítette, és a férfi büntetését öt év börtönre súlyosította. Az ítélet jogerős.

 

The post Öt év börtönt kapott egy baranyai férfi, mert késsel támadt apjára appeared first on .