Biztonságpiac

Négy év hat hónap börtönbüntetést kapott egy férfi, aki több száz embert károsított meg „rezsicsökkentő” ajánlataival és olcsó repülőjegyek ígéretével.

A Fővárosi Törvényszék ítélete szerint a vádlott 2016 és 2017 között Magyarország területén jogtalan haszonszerzési célból internetes hirdetés útján úgynevezett „fűtés- és áramdíj nullázó termékcsomag”, „rezsicsökkentő”, „energiaoptimalizáló”, továbbá „környezetbarát házi energiatermelő” rendszer bérletét ajánlotta fel a megtévesztett sértetteknek.

Ezen felül a férfi 2013 novemberében tulajdonosként belépett egy, a Thaiföldi Királyságban bejegyzett, búvároktatással foglakozó vállalkozásba, majd később a cég egyik tagjának hamisan azt állította, hogy üzletet kötött egy nemzetközi légitársasággal, ezért az ő cégén keresztül olcsóbban lehet repülőjegyekhez jutni.

A hirdetésre jelentkezőknek a repülőjegy árát a vádlott szlovák cégének számlájára kellett átutalniuk. A férfi vállalkozása azonban nem állt szerződéses kapcsolatban a légitársasággal, a vádlott célja a sértettek megtévesztése és az általuk átutalt összegek megszerzése volt – olvasható a bírósági közlésben.

 

The post Elitélték a „rezsicsökkentő” rendszer kiépítőjét appeared first on .

Ismét felmentette a bazini székhelyű szlovák különleges bíróság Marián Kocner nagyvállalkozót az alól a vád alól, hogy 2018-ban megrendelte Ján Kuciak szlovák oknyomozó újságíró meggyilkolását, a megrendelésben közvetítéssel vádolt Alena Zsuzsovát viszont a bíróság az első eljárástól eltérően 25 év szabadságvesztésre ítélte. Az ítélet nem jogerős.

A szlovák nagyvállalkozó és Zsuzsová ügyében már 2020 szeptemberében született egy mindkettőjüket felmentő ítélet, ám ezt az ügyész fellebbezése alapján a legfelsőbb bíróság 2021 júniusában érvénytelenítette, és az ügyet újratárgyalásra visszautalta a bazini különleges bíróságra.

A most megszületett újabb ítéletben a bíróság Kocner esetében megerősítette korábbi döntését, és a nagyvállalkozót elégséges bizonyíték hiányában felmentette az újságíró-gyilkosság megrendelésének vádja alól, illetve egy másik ügyben is, amelyben ügyészek meggyilkolására való felbujtás volt a vád ellene. „Nem került bizonyításra, hogy a vádlott, Marián K. elkövette volna a bűntettet” – mondta az ítélet kapcsán a bazini különleges bíróság szenátusának elnöke, Ruzena Sabová.

Kocnert 2021-ben egy másik perben – egy váltóhamisítási ügyben – már 19 év szabadságvesztésre ítélte a legfelsőbb bíróság. A korábban ugyancsak felmentett Zsuzsovát, akit az újságíró-gyilkosság, illetve az ügyészek meggyilkolására való előkészület ügyében is közvetítéssel, valamint engedély nélküli fegyvertartással is vádoltak, most halmazati büntetésként – nem jogerősen – 25 év fegyházra ítélték.

Kuciak meggyilkolásának ügyében eddig három jogerős ítélet született. Elsőként a vád koronatanúját, Andruskó Zoltánt ítélték el egy különálló perben, vádalku keretében 15 év letöltendő szabadságvesztésre, amiért kifizette a gyilkosságért járó összeget a bűncselekményt végrehajtó és ezt beismerő Miroslav Marceknak, akit pedig 25 év szabadságvesztésre ítéltek. Ugyancsak már korábban 25 év szabadságvesztést róttak ki Tomás Szabóra, aki az ellene felhozott vádak szerint egy másik gyilkosságban bizonyult bűnösnek, illetve abban is, hogy segédkezett az újságíró-gyilkosság elkövetésében.

Ján Kuciakot és barátnőjét, Martina Kusnírovát 2018 február végén találta holtan a rendőrség a galántai járásban fekvő Nagymácsédon lévő családi házukban. Az újságíró-gyilkosság közfelháborodást keltett az országban, és sosem látott méretű tüntetéssorozat követte, amely belpolitikai válsághoz vezetett: a kormány több tagja távozott, és lemondott Robert Fico kormányfő is.

 

The post Szlovák újságíró-gyilkosság: Ismét felmentették a gyilkosság megrendelésével vádolt nagyvállalkozót appeared first on .

Oroszország félezer amerikaitól vonta meg a beutazás jogát, nemkívánatosnak nyilvánította a Greenpeace tevékenységét és körözést adott ki a Nemzetközi Büntetőbíróság ügyésze ellen.

Ötszáz amerikai állampolgártól, köztük Barack Obama volt amerikai elnöktől tagadta meg a beutazás jogát Oroszország pénteken, válaszul az ellene rendszeresen bevezetett amerikai szankciókra – közölte az orosz külügyminisztérium.

„Válaszul a Joe Biden kormánya által rendszeresen bevezetett oroszellenes szankciókra, amelyek Washington szándéka szerint arra irányulnak, hogy Oroszországnak a lehető legnagyobb kárt okozzák, személyesen érintve országunk tisztviselőit és egyszerű állampolgárait, ellenintézkedésként 500 amerikai számára záratik le a belépés az Oroszországi Föderációba” – áll az orosz diplomáciai honlapján megjelent közleményben.

A szöveg szerint rég ideje lenne, hogy Washington megtanulja: egyetlen Oroszország elleni ellenséges támadás sem marad kemény válasz nélkül.

A külügyminisztérium rámutatott, hogy az eltiltott állampolgárok között van a volt amerikai elnök és a végrehajtó hatalom különböző szintű vezetői, köztük Nina Jankowitz, a Fehér Ház „orosz dezinformáció” elleni küzdelemért felelős kezelője, valamint a 2022. novemberi választásokon először megválasztott szenátorok és kongresszusi képviselők, a „kijevi rezsimnek” fegyvert szállító vállalatok vezetői. A feketelista emellett kormányzati és rendvédelmi szervek olyan munkatársainak nevét is tartalmazza, „akik közvetlenül részt vettek a másként gondolkodók üldözésében az úgynevezett «Capitolium-ostromot» követően”.

Nemkívánatos Oroszországban a Greenpeace tevékenysége

Nemkívánatosnak nyilvánította az orosz főügyészség a Greenpeace nemzetközi környezetvédő szervezet oroszországi tevékenységét. A hatóság szerint a Greenpeace tevékenysége veszélyezteti az Oroszországi Föderáció alkotmányos rendjének alapját és biztonságát. A főügyészség döntése mind a nonprofit szervezetre, mind pedig a nemzetközi alapítványra vonatkozik.

Az orosz hatóság arra a megállapításra jutott, hogy a Greenpeace környezetvédelmi tevékenységét ténylegesen „politikai álláspontok aktív népszerűsítése” kíséri, valamint kísérletek az állam belügyeibe való beavatkozásra, ami az állam gazdasági alapjainak aláásására irányul. A főügyészség szerint a szervezet információs kampányokkal és nem engedélyezett akciókkal negatívan befolyásolja a közvéleményt, gyakran akadályozza az orosz kormányzati programok, „az ország számára előnyös infrastrukturális és energetikai projektek megvalósítását”.

A közlemény értelmében a Greenpeace Alapítvány külföldi ügynökök tevékenységét finanszírozza, és az orosz törvények módosítását követeli, a társadalmi-politikai helyzet destabilizálására és alkotmányellenes hatalomváltásra törekszik az országban. Az orosz igazságügyi minisztérium idén márciusban külföldi ügynökké minősítette a Természetvédelmi Világalapot (WWF).

Körözést adtak ki Moszkvában a Nemzetközi Büntetőbíróság ügyésze ellen

Körözést adott ki az orosz belügyminisztérium a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) ügyésze ellen, aki korábban elfogatóparancsot adott ki Putyin ellen. „Az 1970. március 30-án született Karim Asad Ahmad Khan angol állampolgárt az orosz büntető törvénykönyv egyik cikkelye alapján körözik” – áll az az orosz belügyi adatbázisban pénteken megjelent bejegyzésben, amely nem nevezte meg, hogy mi a konkrét vád.

Az orosz Nyomozó Bizottság (SZK) nemrégiben büntetőeljárást indított a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) ügyésze, Khan és három bírája, Akane Tomoko, Rosario Salvatore Aitala és Sergio Gerardo Ugalde Godínez ellen. Az ügyész ellen a vád ártatlan személyt tudatos büntetőjogi felelősségre vonása, súlyos vagy különösen súlyos bűncselekmény jogellenes elkövetésével összefüggésben, a bírák ellen pedig az, hogy tudatosan törekedtek külföldi állam képviselőjének jogellenes fogva tartására, és támadást készítettek elő ellene.

Az ICC tárgyalás-előkészítő kamarája március 17-én rendelte el Putyin és Marija Lvova-Belova orosz gyermekjogi ombudsman „letartóztatását”, azzal vádolva meg őket, hogy „törvényellenesen hurcoltattak el gyerekeket Ukrajnából”.

Az ICC, amelyet az 1998-as Római Statútum alapján hoztak létre, nem része az ENSZ-nek, és csupán a dokumentumot ratifikáló országoknak tartozik elszámolással. A statútumhoz nem csatlakozott Oroszország (aláírta, de nem ratifikálta), az Egyesült Államok (visszavonta aláírását) és Kína (nem írta alá). Putyin 2016-ban kiadott egy rendeletet, amelyben megerősítette, hogy Oroszország nem válik a Nemzetközi Büntetőbíróság részesévé. Az orosz külügyminisztérium szerint a bíróság „nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, és nem vált a nemzetközi igazságszolgáltatás valóban független szervévé”.

 

The post Oroszország is szankciózik appeared first on .

A személy- és vagyonvédelem nagyon népszerű szakma manapság, sokan választják ezt a munkakört maguknak, akár az újrakezdéshez is. Rengeteg gyár és termelőüzem bezárt az elmúlt évtizedek alatt, sok embernek szűnt meg a munkahelye, így kénytelenek voltak új foglalkozás után nézni. Hivatásos katonai, vagy rendőri szolgálatot teljesítők között is közkedvelt ez a tevékenység a leszerelés vagy a nyugdíjazás után is.

Számos munkalehetőséget kínál az őrzés-védelem területén a https://veszpremallas.hu/allasok/orzes-vedelem portál aloldala, mivel nemcsak a munkavállalók körében töretlen a népszerűsége, de a munkáltatók által is keresett tevékenység. Rengeteg vállalat él a vagyonvédelmet nyújtó vállalkozások által biztosított szolgáltatásokkal. 

Mit takar az őrzés-védelem?

Jellemző munkakörök ezen a területen a biztonsági őr, a repülőtéri biztonsági őr, a munkahelyi biztonsági felügyelő és az értékszállító. A portás, az egyszerű őr és a telepőr más kategóriába sorolt, de hasonlóan őrzéssel és védelemmel foglalkoznak. 

Az őrzés-védelem fő célja az olyan cselekmények megakadályozása, ami erkölcsi vagy anyagi kárt okozhat a vagyonvédelmi cégek ügyfeleinek. Nagyon gyakori és mindennapos az üzletekben a biztonsági őr jelenléte, abban az esetben is, ha van kamera. Nem mindenkiből lesz kifogástalan biztonsági őr, de nézzük meg, hogy kinek érdemes fontolóra venni az ezen a területen történő elhelyezkedést.

Milyen tulajdonságokkal rendelkezik egy kiváló bolti biztonsági őr? 

Egy üzletben munkát vállaló biztonsági őr feladata nem a vásárlók kiszolgálása, hanem a bolt értékeinek, bizonyos esetekben a dolgozóinak is a megóvása. Gyakran látunk az üzletekben olyan őröket, akik előszeretettel kísérgetik végig a vevőket a vásárlási folyamaton, ám ez nem egy profi és szakszerű hozzáállás. Erre ott vannak az eladók, egy jó biztonsági őrnek tudni kell meghúzni a határvonalat akkor is, ha a vevők összetévesztik a munkaköröket.

A kitűnő megfigyelőképesség alapvető és lényeges, mivel ezen áll vagy bukik minden. Nem árt némi emberismeret sem a jó munkához, gyakran messziről ki lehet szúrni a hátsó szándékot, ha van az embernek hozzá szeme. 

Az őrök általában egész nap, illetve teljes munkaidejükben állnak, úgyhogy az állóképesség és a megfelelő fizikai erőnlét nélkülözhetetlen a munkakörhöz. A kialakult kellemetlen helyzetek menedzseléséhez problémamegoldó képesség szükséges, ami szintén az ideális biztonsági őr egyik alapvető tulajdonsága. 

További ismérvek az ideális biztonsági őrről

A cégek nem szeretik, ha az őket képviselő emberek nem festenek jó képet a vállalatról, így természetesen elkerülhetetlen az alapvető higiénia és az ápolt külső a biztonsági őr személyét tekintve is. Gondoljunk csak bele, hogy nézne ki és milyen hiteltelen lenne egy drogéria biztonsági őre gondozatlan, igénytelen kinézettel. 

Ha mindezek megvannak bennünk, papírunk is van róla, netán kedvet is érzünk hozzá, bátran jelentkezzünk biztonsági őrnek!

 

The post Kiből lehet jó biztonsági őr? appeared first on .

Súlyos testi sértés miatt egy év felfüggesztett börtönbüntetésre ítéltek Pécsen egy férfit, aki kétszer is tarkón lőtte légpuskájával a szomszédját tavaly májusban, mert zavarta a permetezés – közölte a Pécsi Törvényszék.

A Pécsi Járásbíróság egy nappal korábban meghozott ítéletéről azt írták: a vádlott 2022. május 14-én délután a vármegyeszékhely közelében található zártkerti ingatlanjában volt, amikor szomszédja a saját kertjében motoros gépével permetezni kezdte szőlőjét. A vádlott erre a házából előhozta légpuskáját, azt egy 4,5 milliméter kaliberjelű lőszerrel megtöltötte, majd a teraszáról célzott lövést adott le a szomszédja tarkójára.

Bár a munkát végző férfi észlelte, hogy megsérült a tarkóján, folytatta a permetezést, mert azt gondolta, a sérülést egy felpattanó kavics okozta. Amikor azonban ismét háttal állt, a vádlott a légfegyverrel újra tarkón lőtte. Miután a második seb jobban vérzett az elsőnél, a férfi abbahagyta a permetezést és Pécsre autózott sürgősségi ellátásért. A férfin sürgős műtétet végeztek, amelynek során a – koponyacsontjának külső lemezét áttörő és a csontba hatolt – lövedékeket, az azokat körülvevő lágyrészek kimetszésével eltávolították az orvosok.

A járásbíróság a vádlottat súlyos testi sértés miatt egy év – három évre felfüggesztett – börtönre és 150 ezer forint pénzbírságra ítélte, továbbá az eljárás során lefoglalt puskájának elkobzását rendelte el. A bíróság közleményében kitértek arra, hogy a vádlott által használt légfegyver nem minősül lőfegyvernek, mivel csőtorkolati energiája 7,5 Joule-nál kisebb. Az ítélet jogerős.

 

The post Jó szomszédi iszony: Légpuskával lőtte tarkón a szomszédját appeared first on .

Emmanuel Macron francia elnök hétfőn bejelentette, hogy „megnyitotta a kaput” ukrán vadászpilóták kiképzése előtt, egy nappal azután, hogy munkavacsorán fogadta hivatalában Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt.

„Ezt több, erre hajlandó európai országgal tesszük. Úgy hiszem, hogy tárgyalások folynak az amerikaiakkal is” – mondta a köztársasági elnök a TF1 francia kereskedelmi televíziónak adott interjúban. Emmanuel Macron ugyanakkor úgy vélte, hogy harci repülőgépek esetleges jövőben szállítása Kijevnek „elméleti vita lenne”.

„Most a képzés megkezdésére van szükség, ebben állapodott meg több európai ország” – tette hozzá, de a kiképzés folyamatáról nem szolgált részletekkel.

Párizs mostanig arra hivatkozva napolta el harci gépek esetleges átadását Ukrajnának, hogy a pilóták kiképzése hosszú hónapokat venne igénybe. A kiképzés megkezdése elemzők szerint arra utal, hogy hosszú távon megnyílt a lehetőség a harci repülőgépek átadására.

A fegyvereket illetően az államfő nem kívánta elmondani, hogy milyen új ígéretek hangzottak el francia részéről az ukrán elnök vasárnap esti látogatásán.

„Újabb lőszerek szállításáról döntöttünk” – jelezte Macron. Azt is megemlítette, hogy „azon ukrán csapatok képzése, amelyek feladata az ellentámadás és az ellenállás lesz, a járművek, az ágyuk javítását érinti”.

„Erre is szüksége van Ukrajnának” – hangsúlyozta a francia elnök válaszul azokra a bírálatokra, miszerint Franciaország jóval elmarad az ukrajnai fegyverszállítások terén Németországhoz vagy Nagy-Britanniához képest.

Emmanuel Macron úgy vélte, „Franciaország stratégiája egyszerű: segíteni Ukrajnát ellenállni, és megszervezni az általa választott pillanatban az ellentámadást annak érdekében, hogy mindenki a tárgyalóasztalhoz üljön, olyan feltételekkel, amelyeket Ukrajna választ meg egy számára tartós béke létrehozásához”.

A vasárnapi esti munkavacsorát követően a francia és az ukrán elnök közös közleményt adott ki, amelyben a két ország bejelentette, hogy Franciaország „több ukrán zászlóaljat képez ki tucatnyi páncélos járművel és könnyű harckocsikkal, köztük AMX-10 RC típusúval”.

Párizs az év elején jelentette be, hogy növelni kívánja a Kijevnek nyújtott segítséget AMX-10 RC típusú könnyű harckocsik szállításával, de azok számát soha nem hozta nyilvánosságra.

 

The post Orosz agresszió: Franciaország megkezdi ukrán pilóták repülési kiképzését appeared first on .

Az ukrán csapatok az elmúlt nap során különböző irányokban 150-1700 métert nyomultak előre a Donyeck megyei Bahmut térségében, az összecsapásokban meghalt 130 orosz katona, 145 megsérült, négyet pedig foglyul ejtettek – számolt be Szerhij Cserevatij, a keleti országrészben harcoló ukrán haderő szóvivője.

„Bahmut továbbra is a kelet-ukrajnai harci cselekmények középpontjában van. A harcok során egységeink – annak ellenére, hogy személyi állományban, lövedékekben és felszerelésben hátrányban vannak az orosz erőkkel szemben -, tovább nyomulnak előre” – fogalmazott a szóvivő. Megjegyezte viszont, hogy az oroszok még mindig igyekeznek teljesen elfoglalni Bahmutot, noha a várost szinte teljesen romba döntötték. „Az orosz erők 487-szer nyitottak tüzet ágyúkkal és rakétatüzérséggel az ukrán állásokra, 25 harci összecsapás, hat légitámadás is volt” – fűzte hozzá Cserevatij. Tájékoztatása szerint az ukrán erők a harcokban megsemmisítettek két orosz önjáró tüzérségi eszközt, egy Orlan-10 típusú drónt, és nyolc katonai raktárt.

Jurij Ihnat, az ukrán légierő szóvivője az Ukrajinszka Pravda hírportálnak nyilatkozva közölte, hogy a szerda este és csütörtök hajnalban több hullámban Ukrajnára kilőtt harminc robotrepülőgép közül 29-et a légvédelem megsemmisített. Egy becsapódás történt a nyugat-ukrajnai Hmelnickij megye területén, a szóvivő azonban nem árulta el, hogy pontosan hol. A korábbi információkat pontosítva, közölte, hogy a déli oroszágrészben lévő Odessza megyében nem történt becsapódás, hanem a légvédelem által lelőtt rakéta roncsai zuhantak egy létesítményre, aminek következtében egy ember meghalt és kettő megsérült. Ezért ismét hangsúlyozta, hogy a légiriadó ideje alatt be kell tartani a biztonsági intézkedéseket, és óvóhelyen kell tartózkodni, hiszen az ukrán légvédelem légelhárító rakétái robbanófejének, és a megsemmisített ellenséges légi célpontoknak – drónoknak és rakétáknak – az elemei „mindenképpen a földre hullanak”.

Mikola Olescsuk, az ukrán légierő parancsnoka közölte, hogy a 29 rakétán felül még két Sahid típusú kamikaze drónt, és két felderítő drónt is megsemmisítettek.

Andrij Nyebitov Kijev megyei rendőrfőnök arról adott hírt, hogy a főváros régiójában az ukrán légvédelem által kilőtt és lezuhant orosz rakétadarabok nem okoztak sem személyi sérülést, sem komolyabb anyagi károkat.

Megyei kormányzók beszámolói szerint az elmúlt nap folyamán a leghevesebb támadások délen Zaporizzsja és Herszon megyét érték, a keleti országrészben pedig Harkiv, Donyeck és Luhanszk megyéket. A zaporizzsjai régióban szerdán egy 68 éves nő vesztette életét és három férfi sérült meg. Donyeck megyében két civil halt meg, és öten megsérültek, Herszon megyében pedig hárman vesztették életüket – köztük egy ötéves kisgyermek – és két helybeli sérüléseket szenvedett.

Az ukrán vezérkar legfrissebb, csütörtöki összesítése szerint az orosz hadsereg ukrajnai embervesztesége mintegy 510-zel hozzávetőleg 201 100 főre nőtt. Az ukrán erők szerdán megsemmisítettek egyebek mellett két orosz harckocsit, és 32 tüzérségi rendszert.

 

The post Orosz agressió: Ukrán katonai szóvivő csapataik előrenyomulásáról számolt be Bahmutnál appeared first on .

Életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélt a Miskolci Törvényszék egy férfit, aki 2021 szeptemberében bántalmazott egy idős nőt, majd rágyújtotta a házat Miskolcon – közölte a bíróság. Az asszony füst- és szén-monoxid-mérgezés következtében meghalt.

Azt írták, a férfi ismerte az asszonyt, korábban többször segített neki a bevásárlásban. Olyankor beszélgetett vele és a házába is bejutott, így tisztában volt az egészségi állapotával és a körülményeivel. A vádlott 2021. szeptember 24-én hajnalban egy ablakon át bemászott a sértett ingatlanjába, ahol öngyújtóval világítva kutakodni kezdett. Mikor az asszony felébredt a zajra, a férfi egy franciakulccsal fejbe ütötte. Az idős nő az ütés következtében a földre esett és elvesztette az eszméletét.

A támadó eltette a lakásban talált mintegy hatvanezer forint értékű fülbevalót, majd a cselekmény leplezése céljából meggyújtotta a házban talált takarót, rongyot, valamint az ajtótokot, és a még életben lévő asszonyt magára hagyva elmenekült. Az idős nő halálát füst- és szén-monoxid-mérgezés okozta.

A bíróság a vádlottat nyereségvágyból, a bűncselekmény elhárítására idős koránál vagy fogyatékosságánál fogva korlátozottan képes személy sérelmére elkövetett emberölés, valamint magánlaksértés bűntettében mondta ki bűnösnek, és életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélte. A férfi a legkorábban harminc év elteltével bocsátható feltételes szabadságra.

A törvényszék a büntetés kiszabásakor enyhítő körülményként vette figyelembe a vádlott beismerő vallomását, megbánó magatartását, míg súlyosbító körülményként értékelte a férfi előéletében rejlő körülmények mellett azt, hogy a bűncselekményt felfüggesztett szabadságvesztés próbaideje alatt követte el.

Az ítélet nem jogerős, az ellen a vádlott és védője enyhítés érdekében fellebbezést jelentett be, az ügyész pedig három munkanapot fenntartott jogorvoslati nyilatkozata megtételére. Az ügy a Debreceni Ítélőtáblán folytatódik.

 

The post Rágyújtotta a házat egy idős nőre, életfogytiglanra ítélték appeared first on .

Elsősorban biztonsági kérdések szerepeltek Joe Biden amerikai elnök és Kisida Fumio japán kormányfő hirosimai tárgyalásának napirendjén – derül ki a washingtoni Fehér Ház közleményéből. A két vezető ismételten kiállt Ukrajna támogatása mellett, és kifejezte: határozottan elleneznek minden kísérletet a Tajvani-szoros status quójának erőszakos megváltoztatására.

Mindkét vezető megerősítette elhatározását arra, hogy továbbra is támogatja az „Oroszország brutális és törvénytelen inváziójától magát védő Ukrajnát”, és elkötelezte magát amellett, hogy szorosan együttműködik a regionális biztonsági kihívások kezelésében. Külön is kiemelték Észak-Korea nukleáris és ballisztikusrakéta-programját, valamint Kína „kényszerítő magatartását”, amely „ellentétes a nemzetközi joggal”.

Biden hangoztatta, hogy Washington és Tokió szövetsége a térségi béke és haladás sarokköve, és megerősítette az Egyesült Államoknak az ország képességeinek teljes skáláját magába foglaló, kiterjesztett elrettentésre tett korábbi kötelezettségvállalását Japán irányába.

A két fél sorra vette a védelmi együttműködés fokozásának lehetőségeit a Japán által felülvizsgált stratégiai dokumentumok és a megnövekedett védelmi beruházások nyújtotta új lehetőségek tükrében. Az észak-koreaiak által elrabolt japánok ügyében Biden azonnali megoldást sürgetett.

Az amerikai elnök hangsúlyozta a többoldalú együttműködés fokozásának fontosságát az indiai-csendes-óceáni térségben, különösen Dél-Koreával az úgynevezett Quad együttműködéshez tartozó országokkal, köztük Ausztráliával és Indiával, továbbá Délkelet-Ázsiával és a csendes-óceáni szigetekkel. Az elnök elismerését fejezte ki Kisida miniszterelnöknek a Szöullal fenntartott kétoldalú kapcsolatok javítására tett „bátor erőfeszítéseiért, amelyek hozzájárulnak a regionális stabilitás és jólét fokozásához”.

Biden részt vesz a legfejlettebb iparú államokat tömörítő G7 csoport pénteken kezdődő csúcstalálkozóján, amelyre vendégként Ausztrália, Dél-Korea és India miniszterelnökét is meghívták.

 

The post Biztonsági kérdések uralták az amerikai elnök és a japán kormányfő tárgyalásait Japánban appeared first on .

Kétnapos látogatást tett Ukrajnában Li Huj, a kínai kormány eurázsiai különmegbízottja, akivel Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter tárgyalt szerdán Kijevben, kiemelve Kína részvételének fontosságát az Oroszország indította háború lezárását célzó béke-erőfeszítésekben.

Az ukrán külügyminisztérium közleménye szerint a megbeszélésen megvitatták az Ukrajna és Kína közötti együttműködés aktuális kérdéseit kétoldalú és nemzetközi szinten egyaránt, valamint a háború megállításának lehetőségeit. Kuleba kiemelte, hogy Ukrajna nem fogad el olyan javaslatokat, amelyek területeinek elvesztését vagy a konfliktus befagyasztását eredményeznék.

Külön hangsúlyozta Kína részvételének fontosságát az ukrán elnök békeképletének és a Fekete-tengeri gabonamegállapodásnak a végrehajtásában, valamint a nukleáris biztonság szavatolásában.

A harctéri fejleményeket illetően szerda este Olekszandr Prokugyin, a déli Herszon megye kormányzója közölte, hogy három helyi lakos – köztük egy ötéves kisgyermek – meghalt, ketten pedig megsebesültek a régióban lévő Zelenyivka faluban egy orosz támadásban.

Szerhij Cserevatij, a keleti országrészben harcoló ukrán haderő szóvivője egy tévéműsorban arról számolt be, hogy a Donyeck megyei Bahmut térségében az ukrán erők az elmúlt napban mintegy ötszáz métert nyomultak előre. „Az ellenség 456-szor lőtt állásainkra különböző kaliberű és típusú tüzérségi fegyverekkel és rakéta-sorozatvetőkkel, ezzel is megerősítve, hogy szó sincs lőszerhiányról, sajnos. Huszonöt összecsapás zajlott le a térségben és 12 légitámadás” – fejtette ki a szóvivő, hozzátéve, hogy adatai szerint 107 orosz katona halt meg a Bahmutért vívott ütközetekben és 153 sebesült meg.

Orbán: Magyarország minden béketervet támogat
Magyarország, amely a béke oldalán áll, minden béketervet támogat, mert nem tudjuk, végül melyik visz sikerre, de ha nem tesszük meg az első lépést, sohasem jutunk el a békéig – mondta Orbán Viktor magyar miniszterelnök. Senki sem tudja, milyen béketervnek lenne esélye a sikerre, Magyarország éppen ezért minden kezdeményezést támogat, és kész arra, hogy akár közvetítőként, akár a későbbi tűzszüneti tárgyalások helyszíneként eszköz legyen a békét keresők kezében – hangsúlyozta a miniszterelnök.

 

The post Orosz agresszió: Kína részvételének fontosságát hangsúlyozta a békeerőfeszítésekben az ukrán külügyminiszter appeared first on .

Jogerősen húsz év fegyházbüntetésre ítélte a Fővárosi Ítélőtábla a VV Fanniként ismertté vált Novozánszki Fanni meggyilkolásával vádolt B. Lászlót.

A táblabíróság a honlapján azt írta, megváltoztatták a Fővárosi Törvényszék tavaly júliusi elsőfokú ítéletét, és az életfogytig tartó szabadságvesztés helyett húsz év fegyházbüntetésre ítélte a férfit azzal, hogy a büntetés kétharmadának letöltését követően bocsátható feltételes szabadságra.

Az ítélet szerint a férfi 2017 őszén, miután megtudta, hogy a nő a megtakarított pénzét a lakásában tartja, elhatározta, hogy akár erőszakos úton is megszerzi tőle. A nővel találkozót beszélt meg, ezt megelőzően mobiltelefonján a „bódító szer, bódító szerek” kifejezésekre keresett rá.

Az esti órákban, a férfi a nőt a lakásban bántalmazta, aminek következtében a nő meghalt. Szembesülve tettével, a férfi elhatározta, hogy azt a látszatot fogja kelteni, hogy a nő elutazott. Személyi okmányait magához vette, a szekrényből kivette a sértett néhány ruhadarabját, és azokat a nő bőröndjébe tette, majd lakáskulcsát is magához vette. A nő dolgait a használatában lévő bérelt autóba tette; a lakóház mélygarázsában a férfi a holttestet előbb a garázsban parkoló gépkocsi hátsó ülésére helyezte, majd összekötözte és a csomagtartóba tette. Ezután felvett egy utast, és Siófokra ment. Utasa kiszállása után bérelt lakására hajtott, az elhozott bőröndöket felvitte, a holttestet pedig a csomagtartóban hagyta.

Másnap reggel a vádlott Szalkszetmártonra a régi kompátkelőhöz hajtott és a holttestet a Dunába dobta. A délutáni órákban rövid időre visszatért a sértett lakására, másnap pedig a nő ingóságait ismeretlen helyszínen eldobta. Az elsőfokú bíróság ítélete ellen az ügyészség súlyosításért, a vádlott és védője felmentésért, illetve hatályon kívül helyezésért fellebbezett – emlékeztet közleményében az ítélőtábla.

A Fővárosi Ítélőtábla, az elsőfokú bíróság által megállapított tényállást némileg kiegészítve, helyesbítve szintén azt állapította meg, hogy a nő 2017. november 20-án az esti órákban meghalt, halálát pedig B. László okozta. Az ítélőtábla szerint a bizonyítékokból kétséget kizáróan az következik, hogy a nőt a vádlott ölte meg, és a törvényszék helyesen minősítette a cselekményt nyereségvágyból elkövetett emberölésnek.

A táblabíróság azonban túlzottan súlyosnak találta az életfogytig tartó szabadságvesztést, és elsősorban a vádlott büntetlen előéletére tekintettel a kiszabható legmagasabb határozott tartamú fegyházbüntetésre ítélte a férfit. Az ítélet jogerős – olvasható a Fővárosi Ítélőtábla közleményében.

 

The post Jogerősen húsz év fegyházra ítélték a VV Fanni-ügy vádlottját appeared first on .

A Patriot típusú amerikai légvédelmi rakétarendszert nem lehet egy csapással megsemmisíteni, még akkor sem, ha Kinzsal rakétát lőnek ki rá – jelentette ki Jurij Ihnat, az ukrán légierő szóvivője.

A szóvivő ezzel cáfolta Igor Konasenkov altábornagynak, az orosz védelmi minisztérium szóvivőjének azt a keddi kijelentését, amely szerint egy Patriot típusú amerikai légvédelmi rakétarendszert semmisített meg az orosz erők Kinzsal hiperszonikus rakétarendszerének precíziós csapása Kijevben. Szavai szerint kedden az ukrán hadvezetés még nem akarta kommentálni ezt a bejelentést, mint ahogy Konasenkov korábbi „hazugságaira” sem reagáltak ukrán részről. „Ha annyi repülőgépünk lenne, amennyit állítólag az oroszok megsemmisítettek, már valószínűleg megnyertük volna ezt a háborút” – jegyezte meg Ihnat.

Kifejtette, hogy a Patriot olyan rendszer, amelynek része egy parancsnoki állás, ahonnan a harci szolgálatot teljesítő legénység figyeli a légi célpontokat és információkat kap a felelősségi körében lévő helyzetről, így a légi célpontokról is. A rendszer kézi, félautomata és automatikus üzemmódban is működhet. „A Patriot automatikus működési módja az, amely lehetővé teszi a légi célpontok lelövését emberi beavatkozás nélkül, mint ahogy az kedden is megtörtént” – tette hozzá.

Hanna Maljar ukrán védelmi miniszterhelyettes azt írta, hogy az elmúlt egy hónap alatt az orosz erők fokozták az orosz határ menti régiók, Csernyihiv, Szumi és Harkiv megyék elleni légi és tüzérségi támadásokat. „Az elmúlt héten, azaz május 8-16. között az orosz csapatok 162-szer lőtték ezeket a területeket, a legtöbbször, 110 alkalommal Szumi megyét” – írta. Szavai szerint az orosz hadsereg az ország polgári lakosságának ágyúzása mellett tüzérségi és légicsapásokkal igyekszik folyamatosan feszültségben tartani az ukrán csapatokat a határ menti területeken, és megakadályozni azok más irányú bevetését.

Szerhij Nyikiforov, az ukrán elnök sajtótitkára megerősítette az Ukrajinszka Pravda hírportálnak, hogy Cyril Ramaphosa dél-afrikai elnök Volodimir Zelenszkij ukrán államfőnek május 13-i telefonbeszélgetésükkor azt mondta, hogy Ukrajnába szeretne látogatni egy több afrikai országból álló küldöttség tagjaként. „Ukrajna elnöke üdvözölte ezt a békekezdeményezést. Zelenszkij kész a magas rangú vendégeket fogadni Ukrajnában, meghallgatni javaslataikat, megvitatni velük az ukrán békeképletet, és megkérni őket, hogy csatlakozzanak annak megvalósításához” – mondta a sajtótitkár.

Ramaphosa egy keddi sajtótájékoztatóján közölte: telefonon beszélt Zelenszkijjel, és Putyinnal. Állítása szerint mindketten beleegyeztek abba, hogy tárgyaljanak egy lehetséges béketervről afrikai vezetőkkel. Azt mondta, hogy az Oroszország által Ukrajna ellen indított háború lezárására irányuló dél-afrikai béketervet támogatják Szenegál, Uganda és Egyiptom vezetői is, a kezdeményezésről pedig tájékoztatták az ENSZ-főtitkárt, az Egyesült Államokat és Nagy-Britanniát.

 

The post Orosz agresszió: Az ukrán légierő cáfolta, hogy az orosz erők kilőttek egy Patriot rakétarendszert appeared first on .

Az elektromos járművek népszerűségét ma már több tényező erősíti. A környezettudatosság és a gazdaságos üzemeltetés egyre több vásárlót vonz. A napi használatot nagyban befolyásolja a töltőállomások száma és elhelyezkedése. Ha a rendszeres töltés nem jelent problémát, a használat igazán kényelmessé válik, de mégis milyen megoldások érhetőek el?

Az otthoni töltés a legkényelmesebb megoldás

Az elektromos autó töltése otthon könnyedén kivitelezhető, mivel a telepítéséhez jelenleg nem szükséges engedély, így semmilyen korlátozó tényezővel nem fogunk találkozni a bürokrácia oldaláról. Az eszközök beszerzése is gyerekjáték, köszönhetően az olyan oldalaknak, mint az eautotoltokabel.hu. Az elektromos járművek fali töltődobozának (EVSE) telepítésének első lépése egy szakszerű felmérés. 

Miután kiderül, hogy a helyi viszonyok között mi a legjobb megoldás, és melyik töltőtípus a legmegfelelőbb, becslést kapunk arra vonatkozóan, hogy mennyibe fog kerülni az elektromos jármű otthoni töltése. Az otthoni fali töltőket érzékelőkkel (intelligens mérőórákkal) is felszerelik, amelyek folyamatosan figyelik az otthoni áramellátást, és a járművet a rendelkezésre álló „maradék” energiával megfelelően töltik.

A használat és a beszerzés is nagyon kényelmes

Fali töltőt vásárolhatunk az autóhoz boltban vagy az interneten, de ha szakértővel való konzultáció nélkül döntünk, előfordulhat, hogy olyan töltőt szerzünk be, amelyet nehéz vagy lehetetlen beszerelni. Ez azért eshet meg, mivel a boltban nem ismerik otthonunk elektromos rendszerét, és csak a töltő típusáról, minőségéről és teljesítményéről tudnak tájékoztatást adni.

Nagyon bosszantó, ha a nyilvános helyeken lévő gyorstöltő állomásokon várakozni kell és időt vesztegetni, mert mindig foglaltak. Az sem jó megoldás, hogy a szükségesnél magasabb díjat kell fizetni az autó feltöltéséért. Az elektromos járművek otthoni töltésének megvalósításához lehetőség van saját fali töltő otthoni telepítésére, és nincs szükség nagyobb munkálatokra. A beépítés gyors és egyszerű, és ezután egy kényelmes, gyors és könnyen használható elektromos járműtöltővel fogunk rendelkezni, amely sokkal jobban alkalmazkodik az igényeinkhez, mint a konnektoros töltés. Ezután már nem kell aggódni, ha az utcai gyorstöltők foglaltak.

Válasszunk az igényeink szerint

A napi otthoni töltés gyakorlatba ültetéséhez olyan töltőre van szükség, amely a mi időbeosztásunkhoz és szokásainkhoz a legjobb teljesítményt nyújtja. A háztartási konnektorba csatlakoztatott töltő (ami gyári tartozék egyébként) nem biztos, hogy elég gyors, pláne, ha csak néhány óráig vagyunk otthon egy hosszú autóút után. Természetesen senki sem szereti, ha a programját az autójához kell igazítani, különösen akkor nem, ha éppen sürgős teendő adódik vagy egy fontos üzleti találkozó következik. A legjobb választás, ha minél hamarabb teszünk a saját kényelmünk érdekében, és felvesszük a kapcsolatot egy elektromosautó-töltő szakértővel.

 

The post Az elektromos autók otthon is könnyen tölthetőek appeared first on .

A cseh kormány kilenc olyan régi, a múlt század hetvenes és nyolcvanas éveiben hozott határozatot helyezett hatályon kívül, amelyek alapján az egykori Szovjetunió ingatlanokat kapott ingyenes diplomáciai használatra – közölte Martin Dvorák miniszter.

A külügyminisztérium szerint a mai Oroszország ezeket az ingatlanokat már nem diplomáciai célokra használja, ezért nincs ok arra, hogy továbbra is ingyenesen igénybe vehesse őket.

A CTK hírügynökség értesülése szerint a szerdai kormánydöntés összesen 59 ingatlant érint. Elsősorban a prágai orosz nagykövetség mellett lévő lakásokról van szó, de több épületre vonatkozik Brünnben, Karlovy Varyban és más településeken is. Az ingatlanok státuszának megváltoztatása után Oroszországnak adót kell fizetnie használatukért, de a bérleti díjakról is tárgyalások kezdődhetnek.

„Olyan kormányhatározatokat helyeztünk hatályon kívül, amelyek Csehszlovákia megszállása után az orosz tankok árnyékában születtek. Oroszország továbbra is ingyen használja őket. Az ebből befolyó jogtalan bevétel nem használható fel Ukrajna megszállásának támogatására” – mutatott rá Dvorák.

A cseh-orosz viszony az utóbbi években súlyos konfliktusokkal terhelt, a két ország kölcsönös diplomáciai képviselete így a minimális szintre csökkent. Oroszországnak jelenleg csak hat diplomatája dolgozik Prágában. A brünni és a Karlovy Vary-i orosz konzulátusok működését a csehek már korábban betiltották. Oroszország 92 001 négyzetméternyi területet használ ingyenesen Csehországban, míg a csehek 26 875 négyzetmétert Oroszországban.

A cseh külügyminisztérium közölte: felkészült arra, hogy a kormány döntésére Moszkva válaszintézkedéseket foganatosít.

 

The post Oroszországot érintő régi határozatokat helyezett hatályon kívül a cseh kormány appeared first on .

Az amerikai vezetés feladata eldönteni, hogy kaphat-e F-16-os vadászgépeket az orosz támadás ellen védekező Ukrajna – jelentette ki egybehangzóan a német és a brit védelmi miniszter.

Boris Pistorius és Ben Wallace megbeszélésük után tartott közös tájékoztatójukon az Ukrajna által szorgalmazott, úgynevezett vadászgép-koalícióról szóló kérdésekre válaszolva rámutattak, hogy a német és a brit légierő sem rendelkezik a kijevi tervekben nevesített F-16-os vadászgéptípussal.

Egyaránt hozzátették, hogy mivel ezek a repülők amerikai gyártmányok, a Fehér Ház dolga eldönteni, hogy Ukrajna kaphat-e belőlük. Ugyanakkor mindketten hangsúlyozták: támogatják, hogy Ukrajna rendelkezzék mindennel, ami csak szükséges az orosz támadás elhárításához.

Ben Wallace ismertette: hazája egy nemzetközi összefogás, egy „platform” részeként segítheti az Ukrajnát F-16-osokkal támogatni kívánó országokat tervük megvalósításában, a többi között pilóták képzésével. Wallace aláhúzta, hogy a nyugati vadászgép nem „varázspálca”, amelynek egyetlen suhintásával véget lehet vetni Oroszország Ukrajna elleni háborújának, rövid távon pedig az a legfontosabb, hogy Ukrajna valamilyen módon rendelkezzék azokhoz hasonló képességekkel, amelyeket a nyugati vadászgépek birtokolnak. Ezt szolgálja az a brit döntés, hogy Storm Shadow típusú rakétákkal is segítik a védekezést.

Pistorius elmondta, hogy hazája kapacitás és képességek híján nem alkalmas „aktív szerepre” egy ilyen vállalkozásban, de egyéb módon, politikai, pénzügyi támogatással hozzájárulhat annak sikeréhez. Kiemelte, hogy Németország továbbra is azokra a területekre összpontosít, amelyeken azonnali és jelentős támogatást tud biztosítani Ukrajnának. Ezek a légvédelmi képességek fejlesztése, az ukrán haderő harckocsiállományának bővítése, beleértve a járművek szállítását és karbantartását, valamint a lőszerutánpótlás.

 

The post Orosz agresszió: Berlin és London szerint a Fehér Háznak kell döntenie az F-16-osok Ukrajnába szállításáról appeared first on .

Az Ukrajna elleni orosz háborúért felelősök elszámoltathatóságának biztosításáról, a háború során veszteséget szenvedők támogatásáról, valamint az Európa Tanács (ET) szerepének megerősítéséről állapodtak meg szerdán befejeződött negyedik találkozójukon az ET-tagállamok vezetői, valamint dokumentumot fogadtak el a demokrácia előmozdításáról – tájékoztatott a strasbourgi székhelyű, 46 tagot számláló szervezet az Izlandon tartott csúcsértekezletről.

A kétnapos reykjavíki találkozón elfogadott zárónyilatkozatban a tagországok állam-, illetve kormányfői megerősítették elkötelezettségüket az Emberi Jogok Európai Egyezménye mellett, az egyezmény rendszere mint az európai békét és stabilitást előmozdító mechanizmus iránt, valamint az Európa Tanács felügyelete mellett működő Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) jogerős ítéleteinek végrehajtása mellett.

Emlékeztettek: az Európa Tanács tagállamai, valamint számos, tagsággal nem rendelkező ország, köztük Kanada, Japán és az Egyesült Államok, valamint az Európai Unió megállapodtak abban, hogy létrehozzák az Oroszország Ukrajna elleni háborúja által okozott károk jegyzékét.

A vezetők üdvözölték a háború során elkövetett bűnök elszámoltatását célzó különleges bíróság létrehozása felé tett lépéseket, és felajánlották az Európa Tanács támogatását a folyamathoz. Felszólították Oroszországot, hogy haladéktalanul bocsásson szabadon minden civilt, köztük a gyermekeket, akiket erőszakkal vittek el vagy jogellenesen deportáltak orosz, illetve az Oroszország által ideiglenesen ellenőrzött vagy megszállt területekre.

„Oroszországnak eleget kell tennie nemzetközi kötelezettségeinek, és ki kell vonnia haderejét Ukrajnából, Grúziából és Moldova teljes területéről” – fogalmaztak.

A tájékoztatás szerint a tagállamok nyilatkozatot fogadtak el az ukrajnai gyermekek helyzetéről, amelyben az ukrán hatóságok támogatására szólítottak fel azon erőfeszítésük sikere érdekében, hogy hazaszállíthassák az orosz erők által jogellenesen deportált gyermekeket. „A gyermekek elleni bűncselekmények elkövetőit bíróság elé kell állítani” – húzták alá.

A csúcstalálkozón dokumentumot fogadtak el a demokrácia alapelveiről. Ebben a tiszteletben tartani szükséges alapelveket, köztük a véleménynyilvánítás szabadságának, a gyülekezési és egyesülési szabadságnak, a pártatlan és hatékony igazságszolgáltatás biztosításának, valamint a korrupció elleni küzdelemnek és a civil társadalom és a fiatalok demokratikus politikai és társadalmi részvétele szavatolásának fontosságát rögzítették.

A környezetvédelemmel kapcsolatban a vezetők megerősítették, hogy az emberi jogok és a környezet összefonódik, továbbá a tiszta, egészséges és fenntartható környezet kulcsfontosságú az emberi jogok teljes körű érvényesítéséhez. Az Európa Tanács azon dolgozik, hogy a tiszta, egészséges és fenntartható környezethez való jogot alapvető emberi jogként ismerjék el – közölték.

Arról is tájékoztattak, hogy szerdán Lettország átvette az Európa Tanács Miniszteri Bizottságának soros elnöki tisztét Izlandtól. A tisztséget a Miniszteri Bizottság leköszönő elnöke, Thórdís Kolbrún Reykfjörd Gylfadóttir izlandi külügyminiszter adta át Edgars Rinkevics lett külügyminiszternek, aki ismertette a novemberig közepéig tartó megbízatás főbb prioritásait.

Tájékoztatása szerint Lettország elnöksége három fő célkitűzésre összpontosít majd, amelyek között a demokrácia és a jogállamiság megerősítése, a véleménynyilvánítás szabadságának, az újságírók biztonságának és az Európa Tanács digitális menetrendjének előmozdítása, valamint az Európa Tanács reformjainak előmozdítása szerepel, beleértve a negyedik csúcstalálkozó határozatainak végrehajtását is.

Az Európa Tanács 1949-es megalakulása óta ez volt a szervezet negyedik csúcstalálkozója. Legutóbb Lengyelország adott otthont állam- és kormányfői találkozónak, 2005-ben.

 

The post Az Európa Tanács tagországainak vezetői a háborús elszámoltatás és a demokrácia előmozdításának fontosságát sürgették appeared first on .

Az ukrán fegyveres erők visszavettek mintegy 20 négyzetkilométert az orosz csapatoktól a Donyeck megyei Bahmut peremvidékén, az orosz támadók magában a városban nyomulnak előre, és hivatásos ejtőernyős alakulatokat vontak be a harcokba – közölte Hanna Maljar, az ukrán védelmi miniszter helyettese.

„Az elmúlt néhány nap alatt csapataink mintegy 20 négyzetkilométernyi területet szabadítottak fel Bahmut külvárosának északi és déli részén, ugyanakkor magában Bahmutban az ellenség valamelyest előrenyomul, tüzérséggel teljesen elpusztítva a várost. Ezenkívül az ellenség hivatásos ejtőernyős alakulatokat vont oda. A harcok változó eredménnyel folytatódnak” – fejtette ki a miniszterhelyettes.

Kirilo Budanov, az ukrán katonai hírszerzés főnöke egy sajtóinterjúban azon véleményének adott hangot, hogy nyolcvan százalékban igaz az, amit Jevgenyij Prigozsin, az orosz Wagner zsoldoscsoport alapítója mond. „A legrosszabb az, hogy amit Prigozsin mond, az többnyire igaz. Vannak dolgok, amelyekről még azt sem lehet mondani, hogy hamisak, mivel kétféleképpen is felfoghatók, de annak, amit mond, 80 százaléka teljesen igaz”- fogalmazott. Budanov szerint Prigozsin nyíltan bírálja Szergej Sojgu orosz védelmi minisztert és Valerij Geraszimovot, az orosz fegyveres erők főparancsnokát, és ezek a megnyilvánulásai nem az orosz pszichológiai hadviselés részei. A hírzserzési főnök kifejtette, hogy a Prigozsin vezette Wagner katonai vállalkozás „maximális hatékonyságot” mutatott, szemben az orosz hadsereggel, amelynek parancsnoksága emiatt érzett „irigységből” a magánhadsereget igyekszik „fizikailag eltüntetni”. Budanov megjegyezte, hogy a Wagner-zsoldosok még Ramzan Kadirov csecsen vezető katonáin is túltettek hatékonyságban.

A hírszerzés vezetője azt is kijelentette az interjúban, hogy az Oroszországi Föderáció lehetőségei a komoly támadó akciókra teljesen kimerültek, de a támadók erőteljes védelmet építettek ki.

Az ukrán rendőrség sajtószolgálata arról számolt be, hogy a Fehér Angyal elnevezésű ukrán rendőralegység egy autója orosz tűz alá került a bahmuti járásban lévő Csasziv Jar település környékén, ennek ellenére sikerült tíz civilt evakuálniuk Bahmutból.

Az ukrán határőrszolgálat pedig arról adott tájékoztatást, hogy egységük tagjai visszaverték az orosz csapatok két rohamát Bahmutban, és megöltek kilenc orosz katonát. A sajtóközlemény szerint az oroszok tüzérséggel támogatott kis gyalogoscsoportokkal támadtak.

Az ukrán vezérkar esti harctéri helyzetjelentéséből az Ukrajinszka Pravda hírportál azt emelte ki, hogy az orosz erők változatlanul hevesen támadnak Donyeck megyében Liman, Avgyijivka, Bahmut és Marjinka térségében. A felsorolt településeknél kedden 44 harci összecsapás zajlott le. Közben az ukrán erők öt orosz csapatbázist, három elektronikus hadviselési állomást, két lőszerraktárt és egy üzemanyag-tárolót találtak el.

 

The post Orosz agresszió: az ukrán erők felszabadítottak húsz négyzetkilométert Bahmutnál appeared first on .

Kibővült a digitális bűnözők elleni Kiberpajzs program: a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (SZTFH) is csatlakozott a tavaly ősszel elindított kezdeményezéshez – jelentették be a program alapítói hétfőn Budapesten sajtótájékoztatón.

A Kiberpajzs oktatási-kommunikációs programot az online csalások visszaszorítása érdekében tavaly novemberben indította el az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK), a Magyar Bankszövetség, a Magyar Nemzeti Bank (MNB), a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) és a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat Nemzeti Kibervédelmi Intézet. Ehhez később csatlakozott az Igazságügyi Minisztérium is, amely áldozatsegítő és fogyasztóvédelmi feladatkörében támogatja az együttműködést.

Kovács Levente, a Magyar Bankszövetség főtitkára a sajtótájékoztatón kiemelte: Magyarországon naponta egy család veszti el a kiberbűnözők miatt teljes megtakarítását, és hetente egy magyar céget ér súlyos veszteség a digitális térben. A kibertérben a gyenge láncszem leggyakrabban a megtévesztett ember, ezért a védekezést a „digitális immunrendszer” fejlesztése jelenti – mondta.

Kardos Ferenc, a Médiaunió Alapítvány ügyvezetője elmondta: a bankszövetség sikerrel pályázott a Médiaunió Alapítvány felhívására, aminek köszönhetően reklámfelületeken is terjeszteni tudják a legfontosabb kiberbiztonsági üzeneteket. A Médiaunió fennállásának 15. évében, 14. társadalmi célú kampányával a kibertér veszélyeire igyekszik felhívni a figyelmet. A 2023 májusban indult és egészen 2024 első negyedévéig tartó kampány a pénzügyi és az adatvédelmi veszélyekre fókuszál.

Kandrács Csaba, a jegybank alelnöke arról tájékoztatott, hogy egyre több ügyet kezel a Pénzügyi Békéltető Testület, mert ugrásszerűen nőtt a kibercsalásos ügyek száma. Idén áprilisig 319 új kibercsalási ügy érkezett a testület elé, ez 12-szer annyi mint 2018-ban, az első ilyen esetek évében volt összesen. A testület gyors és ingyenes vitarendező fórum, a polgári peres bíróságok alternatívája, a lakossági ügyfelek anyagi-elszámolási jogvitája esetén segít egyezséget létrehozni a pénzügyi intézménnyel. A piaci szereplő jogsértése esetén így az ügyfél kára megtérülhet – ismertette. Az elkövetési módok bővülnek közlése szerint, hamis befektetésekkel kecsegtetnek híres emberek nevével visszaélve, vagy jogosulatlan bankkártya tranzakciókkal okoznak kárt az ügyfeleknek. A Kiberpajzs együttműködéssel erősíthető az ügyfelek tudatossága – mondta.

Bíró Marcell, a programhoz most csatlakozott SZTFH elnöke elmondta: a kezdeményezés azokra a kockázatokra hívja fel a figyelmet, amellyel az állampolgárok naponta találkozhatnak. Kiemelte: a cégek 66 százaléka ellen követtek el csalást, akik több mint 250 millió forintot fizettek a csalóknak, a helyreállítási költség pedig meghaladta az 500 millió forintot tavaly az első két hónapban egy kutatás szerint. A hatóság kezdeményezésére múlt héten kiberbiztonsági tanúsítvány keretrendszer létrehozásáról döntött az Országgyűlés. A nemzeti kiberbiztonsági tanúsítási keretrendszer biztosítja, hogy az infokommunikációs termékekkel és szolgáltatásokkal kapcsolatban az SZTFH – a hadiipari terület kivételével – kiberbiztonsági elvárásokat, követelményeket fogalmazzon meg, értékelje e követelmények teljesülését, elősegítse a kiberbiztonsági szempontoknak megfelelő termékek piaci felhasználását – sorolta.

Gál Kristóf alezredes, az ORFK szóvivője elmondta, hogy a rendőrség a lehető legszélesebb körben és eszközökkel igyekszik felhívni a figyelmet arra, hogy az emberek ne váljanak áldozattá. Legyenek körültekintőek, ne adják meg személyes, vagy banki adataikat telefonon, sms-ben, e-mailben. A rendezvényen bemutatták azokat a prevenciós kisfilmeket, amelyekben a leggyakrabban előforduló online csalási módszerekre hívják fel a lakosság figyelmét közérthetően.

További együttműködéseket is terveznek pénzügyi intézményekkel, hatóságokkal a digitális biztonság erősítése érdekében – válaszolta Kovács.

 

The post Az SZTNH is csatlakozott a digitális bűnözők elleni Kiberpajzs programhoz appeared first on .

Egyhangúlag megszavazta az orosz parlament alsóháza az európai hagyományos fegyveres erőkről szóló (CFE) szerződés felmondásáról rendelkező törvényt.

A vonatkozó törvénytervezetet Putyin május 10-én terjesztette be. A felmondást a felsőháznak is jóvá kell hagynia. Oroszország 2007 júliusában függesztette fel részvételét a CFE-szerződésben, miután a NATO megtagadta az aktualizált változat ratifikálását.

Andrej Kartapolov, a ház védelmi bizottságának elnöke szerint a CFE-szerződés felmondása „jelzés a Nyugatnak, hogy sem az Egyesült Államok, sem a NATO-országok nem olyan szerződéses partnerek többé, akiknek az álláspontját figyelembe vesszük”. Hozzátette, hogy a NATO infrastruktúrája az orosz határok közvetlen közelébe ért, és a nyugati országok megnövelték harckocsijaik és páncélozott harcjárműveik számát.

Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes, a felmondási folyamat elnöki megbízottja az alsóházi vita során elmondta, hogy Oroszország kilépése a CFE-szerződésből körülbelül hat hónapig fog tartani. Közölte, hogy Moszkvának legalább 150 nappal a tervezett kilépés időpontja előtt értesítenie kell szándékáról a többi részes államot, és nyilatkoznia kell azokról a kivételes körülményekről is, amelyek ezt a lépést szükségessé tették. A diplomata elmondta, hogy legkésőbb három héttel az értesítést követően össze kell hívni a szerződés tagállamainak konferenciáját, hogy megvizsgálják az Oroszország kilépésével kapcsolatos kérdéseket.

„Ezen szövetségi törvény alapján ki fogjuk fejteni határozott álláspontunkat (.), nyilvánosan meg fogjuk ismételni a NATO-országok és a világközösség előtt, hogy éppen a kollektív Nyugat az, amely destruktív cselekedeteivel lehetetlenné tette számunkra, hogy a CFE-szerződésben maradjunk” – mondta Rjabkov.

A helyettes tárcavezető leszögezte, hogy a szerződéshez való visszatérés „lehetetlen”, a pótlásáról pedig csak azt követően lehet majd tárgyalni, hogy a Nyugat felhagy az Oroszországgal szemben ellenséges politikájával, és új koncepcionális megközelítésre vált át. „A haditechnikai intézkedésekre, beleértve az amerikai csapatok esetleges megjelenését Finnország területén, gyakorlati haditechnikai választ fogunk találni. Szavatolni fogjuk a biztonságunkat” – mondta a miniszterhelyettes.

A felmondás Oroszországban múl szerdán nyilvánosságra hozott hivatalos indoklása szerint a CFE-szerződés „az 1990-es évek elején megfelelően hatékony és eredményes eszköz volt az európai biztonság megerősítésére”, ám az azóta végbement jelentős katonai és politikai változások – elsősorban a NATO bővítése – következtében „sok tekintetben elavult, és elvesztette kapcsolatát valósággal”. A dokumentum értelmében az orosz részesség felfüggesztésének célja az volt, hogy a nyugati országokat az európai biztonsággal kapcsolatos hozzáállásuk megváltoztatására ösztönözze. „A hagyományos fegyverzetek terén a helyzet Európában 2007 óta érezhetően romlott” – olvasható a szövegben.

A dokumentum szerint „az Egyesült Államok és szövetségesei az Oroszországgal szembeni katonai konfrontáció irányvonalát követik, ami katasztrofális következményekkel jár”.

„A jelenlegi helyzet megköveteli, hogy lépéseket tegyünk a szerződés felmondására és az Oroszországi Föderációnak a szerződésből való kilépését célzó hazai eljárások megindítására, amelyek befejezését követően értesítést küldünk a letéteményesnek és a többi részes államnak” – hangzik az indoklás.

Putyin 2007. július 13-án írta alá azt a rendeletet, amely felfüggesztette Moszkva részességét az európai hagyományos fegyveres erőkről szóló szerződésben és a kapcsolódó nemzetközi egyezményekben, 2007. november 29-én pedig elfogadták az erről rendelkező orosz törvényt.

Oroszország 2015. március 10-én jelentette be, hogy felfüggeszti részvételét az európai hagyományos fegyveres erőkről rendelkező szerződés végrehajtásával foglalkozó közös konzultatív csoport ülésein. Moszkva ettől eltekintve hivatalosan továbbra is a szerződés részes fele maradt.

A szerződést 1990. november 19-én írták alá Párizsban 16 NATO-tagállam (Belgium, Nagy-Britannia, Dánia, Franciaország, Németország, Görögország, Izland, Olaszország, Kanada, Luxemburg, Hollandia, Norvégia, Portugália, Spanyolország, Törökország és az Egyesült Államok), valamint a Varsói Szerződés Szervezetének hat tagállamának (Bulgária, Magyarország, Lengyelország, Románia, a Szovjetunió és Csehszlovákia) meghatalmazottjai. A megállapodás 1992. november 9-én lépett hatályba. Aktualizált változatát az 1999-es isztambuli EBESZ-csúcstalálkozón írták alá. A módosított szerződést csak négy ország – Oroszország, Ukrajna, Fehéroroszország és Kazahsztán – ratifikálta.

 

The post Az orosz alsóház jóváhagyta az európai hagyományos haderőkről szóló szerződés felmondását appeared first on .

A 2017-ben létrejött önkéntes területvédelmi tartalékos rendszer ma már a magyar honvédelem szerves része – mondta a honvédelmi miniszter kedden a budai Várban, a „175 éves a Magyar Honvédség” emlékév első rendezvényén, ahol átadták az április 15-én megalakult Magyar Honvédség Területvédelmi Erők Parancsnoksága csapatzászlóját.

A Mátyás-templomban tartott zászlóadományozási ünnepségen Szalay-Bobrovniczky Kristóf emlékeztetett: 1848. május 16-án jelent meg gróf Batthyány Lajos miniszterelnök kiáltványa, amelynek célja az önálló reguláris haderő felállításának megkezdése volt, amely képes megvédeni a polgári fejlődés útjára lépett Magyarország önállóságát.

Felhívta a figyelmet arra, hogy a magyar honvédelem és a modern magyar nemzet születése egybeesik. Nemzet és honvédelem összetartoznak, egymástól elválaszthatatlanok: nem létezik egyik a másik nélkül – mondta, hozzátéve, a nemzet létezésének fizikai tényezője az önálló magyar honvédelem megléte.

Batthyány Lajos tisztában volt azzal, hogy a nemzetőrség lelkes milicistái nem alkalmasak igazi hadviselésre, szükség volt az önkéntesekből álló reguláris hadseregre, ezért hirdette meg a tízezer főből álló, tíz zászlóaljra tagozódó „rendes” nemzetőrsereg toborzását. A kiáltvány nyomán alakult meg a honvédsereg, a Magyar Honvédség jogelődje – tette hozzá Szalay-Bobrovniczky.

A miniszter szerint a XXI. század elején Magyarország és Európa biztonsági helyzete alapvetően megváltozott.

Ha nem teszünk meg mindent a tűzszünetért és békéért, „egész Európa újra lángokban állhat”, a Magyar Honvédségnek pedig ilyen viszonyok között is biztosítania kell a magyar emberek életét, kultúráját, vagyonát. Ezért megújult lendülettel folytatjuk a már korábban megkezdett haderőfejlesztést. A haderőfejlesztés célja, hogy a lehető leghamarabb megfelelő elrettentő erőt felmutatni képes, komoly haderőt építsenek fel, amellyel mindenkinek számolni kell.

Ennek az eszközbeszerzés és a harci szellem megerősítése mellett része a haderő szervezetének fejlesztése is. Áprilisban ezért alakult meg a Területvédelmi Erők Parancsnoksága, amely az öt területvédelmi ezredet vezeti. A parancsnokság feladata, hogy a hivatásos haderőtől elkülönülten, kiemelt figyelmet fordítson Magyarország területének védelmére, helyben toborzott önkéntes tartalékosokra építve.

A miniszter közölte: nemcsak csapatzászlót kapott az új parancsnokság, de zászlószalagot is, és a parancsnokság „társadalmi gondozására” Görgei Zsuzsannát, Görgei Artúr dédunokáját „zászlóanyának” kérte fel. A még 2017-ben létrejött önkéntes területvédelmi tartalékos rendszer már a magyar honvédelem szerves és nélkülözhetetlen része. Ez a rendszer lehetőséget ad Magyarország fegyveres szolgálatára azoknak a hazafiaknak is, akik nem kívánják elhagyni polgári foglalkozásukat, de aktívan részt akarnak venni a honvédelemben – mondta.

Böröndi Gábor altábornagy, a Honvéd Vezérkar főnöke arról beszélt, a tartalékos állománynak kiemelkedő szerepe van a haza védelmében. A tartalékos katonák emellett a Magyar Honvédség „nagykövetei” is a lakoságnál, hitelesen tudják bemutatni a katonai létet és értékrendet.

Az ünnepségen ismertették Novák Katalin köztársasági elnök adományozó okiratát is, amelyben az államfő úgy fogalmazott: a csapatzászló a katonai becsület, bátorság és bajtársiasság jelképe, amely mélyen gyökerezik a magyar katonai hagyományokban, egybeforrt Magyarország történelmével és szabadságharcaival, „alapvető szimbóluma honvédségünknek”.

A csapatzászlót megszentelték és megáldották, és – régi hagyományként – mások mellett a miniszter, a vezérkari főnök és a zászlóanya is szeget ütött a zászlórúdba.

Apáti Zoltán dandártábornoknak, a Területvédelmi Erők Parancsnoksága megbízott parancsnoka kiemelte, elsődleges feladatuk, hogy Magyarország biztonságéért tenni akaró, a szolgálatot önként vállaló állampolgárokat felkészítsék a haza védelmére, a hagyományok tiszteletére.

 

The post Szalay-Bobrovniczky: a területvédelmi tartalékos rendszer a honvédség szerves része appeared first on .