Biztonságpiac

A délkelet-ukrajnai Zaporizzsja megyében négy ember halt meg, és kettő szenvedett sebesüléseket azt követően, hogy az orosz erők ágyútüzet nyitottak egy infrastrukturális létesítményre – tájékoztatott Jurij Malasko, a régió kormányzója. Kiemelte, hogy az elmúlt nap alatt az orosz hadsereg nyolcvan csapást mért a régió húsz településére, és 33 bejelentés érkezett lakóházak és infrastrukturális létesítmények megsemmisüléséről.

Natalja Humenyuk, az ukrán déli műveleti parancsokság sajtóközpontjának vezetője közölte, hogy az orosz erők nap közben újabb támadást hajtottak végre a dél-ukrajnai Odessza kikötőváros térsége ellen. „Hét különböző osztályú rakétát lőttek ki egy infrastrukturális létesítményre, amelyet eltaláltak. A pusztítás mértékét tisztázni fogjuk, egyelőre nincs információ az áldozatokról.” Oleh Kiper, a megye kormányzója hozzáfűzte, hogy a cél egy fontos infrastrukturális létesítmény volt. Jurij Ihnat, az ukrán légierő szóvivője később arról tájékoztatott, hogy helyi idő szerint délelőtt 10 órától kezdve az oroszok négy Oniksz típusú robotrepülőgépet lőttek ki Odessza megyére.

Az orosz erők kedd óta minden nap támadást mértek Odesszára – miután hétfőn Oroszország egyoldalúan kilépett a gabonamegállapodásból -, hajnalban is támadták a kikötővárost, ahol ismét gabonatárolókat vettek célba. Odessza azon kikötők egyike, ahonnan Ukrajna a tavaly kötött fekete-tengeri egyezmény keretében gabonát szállított a nemzetközi piacra.

Volodimir Zelenszkij ukrán államfő elnökletével újabb haditanács-ülést tartottak, amelyen elsősorban az ukrajnai kikötők, a gabonatárolók és a szállításhoz szükséges infrastruktúra védelméről tárgyaltak. Az államfő tájékoztatása szerint hozzáfogtak egy intézkedéscsomag előkészítéséhez a gabonafolyosó működésének folytatódása érdekében, a külügyminisztérium pedig erre irányuló diplomáciai lépések kidolgozását kezdte meg.

Zelenszkij hozzátette, hogy az ukrán fegyveres erők szoros ellenőrzés alatt tartják az ország északi határát a Wagner orosz zsoldoscsoport Fehéroroszországba érkezése miatt.

Olekszij Danyilov, az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) titkára egy tévéműsorban közölte, hogy az ukrán hadiiparban már gyártanak olyan eszközöket, amelyek megerősítik a kikötői infrastruktúra védelmét az orosz támadásokkal szemben. „Nincs elegendő légvédelmi eszközünk kifejezetten az Oroszország által használt fegyverek egyes típusaival szemben. Az elnök a kikötői infrastruktúra védelmének megerősítését tűzte ki célul. Hadiipari komplexumunk már gyárt ilyen védelmi eszközöket. A közeljövőben szerintem a kikötők védelme erősödni fog” – fogalmazott, kiemelve, hogy ez azonban nem fogja garantálni százszázalékosan a védelmet az orosz támadásokkal szemben.

Az ukrán vezérkar legfrissebb, pénteki – becsült – összesítése szerint az orosz hadsereg ukrajnai embervesztesége meghaladta a 240 ezret. Csütörtökön mintegy 680 orosz katona esett el.

The post Orosz agresszió: több ukrajnai régiót ért orosz támadás, áldozatok appeared first on .

Bosznia-Hercegovina többségében szerbek lakta országrészének 83 tagú parlamentjében 47-en szavaztak igennel a törvénymódosításra, amelyet Milorad Dodik, az országrész elnöke kezdeményezett. A módosítás értelmében rágalmazással megvádolható bárki, aki Bosznia-Hercegovina területén él, abban az esetben, ha a sértett a boszniai Szerb Köztársaság lakosa. Rágalmazásért kétezertől hatezer konvertibilis márkáig (380 ezertől 1,1 millió forintig) terjedő büntetés szabható ki.

A törvénymódosítás bírálói, főként az újságíró-szervezetek szerint az új törvény veszélyezteti a szólás- és médiaszabadságot, és visszalépést jelent a demokrácia útján. A térségben Bosznia volt az első, amely dekriminalizálta a rágalmazást, amikor 2001-ben a büntetőjog helyett a polgárjog hatáskörébe került ez a cselekmény.

The post Ismét bűncselekménnyé vált a rágalmazás a boszniai Szerb Köztársaságban appeared first on .

A vádirat szerint a két férfi kidobóként dolgozott egy kecskeméti diszkóban, ahová 2000. október elsején a sértett vendégként tért be, majd nem sokkal később szóváltásba keveredett az egyik kidobóval. A vádlott társával együtt kivitte a vendéget diszkóból; ököllel és viperával addig verték, amíg eszméletét vesztve összeesett. Ezután úgy döntöttek, hogy az eszméletlen férfit nem hagyják életben, és elhatározták, hogy a gyilkosságot vonatbalesetnek álcázzák majd.

A magatehetetlen sértettet a közeli vasútvonalhoz vitték, és a sínek közé fektették olyan testhelyzetben, mintha aludna. A vádlottak bíztak abban, hogy a vonatgázolás okozta sérülések elfedik a bántalmazások nyomait is. Az elkövetők számításának megfelelően a magára hagyott sértettet egy menetrend szerinti vonat elgázolta, így a férfi a helyszínen életét vesztette.

A főügyészség a két férfit előre kitervelten, aljas indokból elkövetett emberölés bűntettével vádolja és velük szemben fegyházbüntetés kiszabását indítványozza. A letartóztatásban lévő vádlottak bűnösségéről a Kecskeméti Törvényszék fog dönteni – olvasható a közleményben.

A Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozóiroda (KR NNI) 2022. december elsején tudatta a police.hu-n, hogy a korábban vonatbaleset hitt ügyben gyilkosságra vonatkozó információk kerültek elő egy orgazdaság miatt folytatott nyomozás során. Az áldozatot exhumálták, majd a Nemzeti Szakértői és Kutató Intézet igazságügyi orvos-, nyom-, fizikus- és antropológusszakértő együttes vizsgálata megállapította, hogy az elhunyt koponyáját a vonatgázolás okozta sérülésen kívül több más fizikai behatás is érte. A rendőrség akkor közölte: a 47 éves N. Tamást kecskeméti otthona közelében, a 49 éves V. Lajost pedig nagyvenyimi munkahelye előtt fogták el.

The post Húsz éves gyilkosság ügyében emeltek vádat két biztonsági őr ellen appeared first on .

A tárca közleménye szerint a brit kormány magas szintű delegációjával ültek tárgyalóasztalhoz a külügyminisztérium vezető tisztségviselői szerdán, az első Egyesült Államok-Egyesült Királyság stratégiai szankciós párbeszéd fórum keretében. A párbeszéd a két ország között idén megszületett Atlanti nyilatkozat alapján indult meg, aminek célja az együttműködés erősítése a szankciós stratégiákat illetően, valamint az intézkedések kiszabását, célzottságát, végrehajtását, kikényszerítését és a hozzájuk való alkalmazkodást tekintve.

A két delegáció tárgyalt a célzott büntetőintézkedések alkalmazásáról a rosszindulatú tevékenységek megelőzésére, és megszüntetésére, valamint a találkozó célja volt, hogy demonstrálja a nemzetközi normák védelmére való közös cselekvési készséget – olvasható a külügyminisztérium közleményében.

A közlemény szerint az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság megerősítette azt az álláspontját, hogy a szankciók a külpolitikai kulcsfontosságú eszközei. Oroszország Ukrajna elleni indított háborúja nyomán az Egyesült Államok és szövetségesei 2500 egyént és szervezetet sújtottak szankcióval, több milliárd dollárnyi vagyont fagyasztottak be – áll az amerikai-brit kormányzati tárgyalásról szóló dokumentumban.

Ezzel egy időben az Egyesült Államok kormánya bejelentette, hogy „újabb 120 magánszemélyt és szervezetet sújtott büntetőintézkedéssel Oroszország elszámoltatása jegyében az Ukrajna elleni illegális megszállás miatt és az orosz háborús képességek korlátozása érdekében”. A szankciók célja, hogy akadályozzák Oroszországot kritikusan fontos alapanyagok megszerzésében, ami befolyással lesz a jövőbeni energiatermelési és export-képességeire. Az újabb büntetőintézkedések egy része a már életben lévő szankciók kijátszása és megkerülése miatt született – közölte az amerikai külügyi tárca.

The post A szankciós politika egyeztetéséről kezdett párbeszédet az amerikai és a brit kormány appeared first on .

Svidler, akinek vagyonát a brit külügyminisztérium 1,2 milliárd fontra (526 milliárd forintra) becsüli, oroszországi olaj- és acélipari vállalatok privatizációjában vett részt, és üzleti kapcsolatban volt Roman Abramovics nagybefektetővel, az angol Premier League-ben játszó Chelsea labdarúgóklub egykori tulajdonosával, akit a brit kormány ugyancsak szankciókkal sújtott.

A brit külügyminisztérium szerint Svidler az orosz kormányzattal fenntartott kapcsolataiból húzott anyagi hasznot. A szankciókkal sújtott orosz milliárdosok egyik vezető jogi képviselője, a Withers LLP nevű londoni ügyvédi iroda azonban hangsúlyozta az üggyel kapcsolatos állásfoglalásában, hogy a szankcióktól érintett orosz üzletemberek „óriási többsége” szembekerült az orosz kormánnyal, sokan közülük már öt-tíz éve nyilvánosan elítélő nyilatkozatokat tesznek Putyinról és rendszeréről.

David Anderson, a Svidler nevében közvetlenül eljáró neves brit ügyvéd a londoni felsőbírósághoz benyújtott keresetben kiemelte: nem férhet kétség ahhoz, hogy ügyfelét a brit kormány „kirakatfiguraként” akarta felhasználni az Oroszország elleni szankciók indoklásához. Anderson szerint ugyanis Svidler nem áll semmiféle kapcsolatban Putyinnal, és nincs befolyása az orosz politikára, ugyanakkor nyilvánosan szót emelt az ukrajnai háború ellen.

A jogi képviselő szerint Svidlernek 2004 óta Anglia „az első számú otthona”, öt gyermeke brit állampolgár és brit iskolákban tanul, bár kettőnek közülük el kellett hagynia iskoláját a szankciók miatt. Anderson hozzátette: Svidler könyvtárat alapított és ösztöndíjakkal támogat hátrányos helyzetű fiatalokat Angliában.

A brit kormány egyéb vagyonzárlati intézkedésekkel együtt tavaly márciusban lefoglalta Svidler két repülőgépét, amelyek együttes értéke 45 millió font. Ez az első olyan jogi kereset Nagy-Britanniában, amelynek célja a szankciókkal sújtott orosz üzletemberek elleni büntetőintézkedések feloldása. Svidler ügyvédje közölte, hogy tudomása szerint több hasonló kereset is készül.

E jogi eljárások kimenetele potenciálisan jelentős hatással járhat az ukrajnai háborúval kapcsolatos brit politikára. London egyik meghirdetett célja ugyanis az, hogy az ukrajnai helyreállítás finanszírozásához használják fel a szankciók által zárolt orosz vagyoneszközöket is. A londoni külügyminisztérium legfrissebb adatai szerint a brit kormány az ukrajnai háború kezdete óta 1601 ember – köztük 130 orosz oligarcha – és 228 üzleti vállalkozás ellen hozott szankciókat. A brit kormány által oligarchának minősített és emiatt szankciókkal sújtott oroszok nettó vagyona meghaladja a 140 milliárd fontot (több mint 61 ezer milliárd forint).

The post Pert indított a brit kormány ellen egy orosz milliárdos appeared first on .

Oleh Kiper, Odessza megye kormányzója arról számolt be, hogy Odesszában egy polgári épület biztonsági őre meghalt a támadás miatt, nyolcan megsebesültek, köztük a katasztrófavédelem három munkatársa. A kormányzó közölte, hogy Odesszában megrongálódott a kínai főkonzulátus épülete az orosz támadás következtében, kitörtek az épület ablakai.

Anatolij Petrov, Mikolajiv polgármesterének tájékoztatása szerint Mikolajivban egy halálos áldozata volt a támadásnak, és a mentést végzők nap közben emeltek ki egy újabb sebesült férfit a romok alól. Vitalij Kim, Mikolajiv megye kormányzójának korábbi közlése szerint a megyeszékhelyen 19-en sebesültek meg, köztük öt gyermek. Károk keletkeztek legalább öt többszintes lakóépületben és mintegy 15 garázsban.

Az ukrán légierő jelentése szerint a légvédelem 18 légi célpontot semmisített meg abból a 19 robotrepülőgépből és 19 drónból, amelyet az orosz erők az éjjel indítottak. Jurij Ihnat, a légierő szóvivője ezzel összefüggésben elmondta, hogy az Oniksz típusú orosz robotrepülőgépek felderítése és megsemmisítése azért nehéz, mert óránként több mint háromezer kilométeres sebességgel repülnek, és a célpont megközelítése során képesek alig 10-15 méterrel a víz felett repülni. Az elektronikus hadviselés azonban szerinte segítséget jelent az ilyen típusú rakéták elleni küzdelemben. „Ezért láthatjuk, hogy nem minden rakéta éri el célját” – jegyezte meg a szóvivő. Hangsúlyozta, hogy Ukrajnának pontosan a déli régiókat, a kikötővárosokat kell megerősítenie ballisztikus fegyverek elleni eszközökkel. Szerinte a Patriot vagy a SAMP/T rendszerek megfelelő védelmet nyújthatnának ennek a térségnek.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök – reagálva a Dél-Ukrajnát ért támadásra – kijelentette, hogy „az ukránok átvészelik a háború nehéz időszakait, és szembeszállnak a gonosz állam, Oroszország csapásaival… Odessza. Mikolajiv. Az orosz terroristák folytatják országunk életének elpusztítására tett kísérleteiket. Sajnos, vannak sebesültek, vannak halottak. Részvétem a családnak és a barátoknak! De a gonosz államnak nincsenek olyan rakétái, amelyek erősebbek lennének, mint a mi akaratunk, hogy életeket mentsünk, támogassuk egymást és győzzünk” – fogalmazott az elnök.

Olekszandr Szirszkij, az ukrán szárazföldi erők parancsnoka a BBC ukrán kiadásának adott interjújában leszögezte, hogy minden feltétel adott a Donyeck megyei Bahmut visszafoglalásához, ráadásul tízszer kevesebb veszteséggel, mint amennyit az orosz támadók szenvedtek el a város elfoglalására tett kísérleteik közepette. Bahmut szerinte elsősorban azért stratégiai jelentőségű, mert közúti csomópont és egyben a katonai útvonalak középpontja. Ezenkívül különféle domináns magaslatok találhatók a város körül, amelyek lehetővé teszik a város szélén lévő terület nagy részének ellenőrzését – tette hozzá. A parancsnok hibának nevezte, hogy a Wagner orosz magánhadsereg benyomult Bahmutba, mert hatalmas veszteségek elszenvedése után szerinte a zsoldoscsoport elvesztette harcképességét.

The post Orosz agresszió: halálos áldozatai is vannak az újabb dél-ukrajnai barbár csapásnak appeared first on .

Görögország kedd reggel aktiválta az uniós polgári védelmi mechanizmust, amelyen keresztül az EU koordinálja a katasztrófákra és vészhelyzetekre adott válaszintézkedéseket. Az EU Copernicus szolgálata a görög polgári védelem kérésére az érintett területek műholdas vészhelyzeti megfigyelését is biztosítja, és kárfelmérést végez az attikai régió több területén. A bizottság továbbra is szoros kapcsolatot tart fenn a görög hatóságokkal a Vészhelyzeti Reagálási Koordinációs Központon keresztül, és készen áll arra, hogy szükség esetén további segítséget mozgósítson.

Több helyen is erdőtűz is lángolt fel Athén térségében hétfőn, a görög fővárostól délkeletre és nyugatra lévő települések lakóépületeiben okozott károkat, a lakókat evakuálásra szólították fel.

Az elhúzódó száraz időjárás után az erős szelek különösen veszélyt jelentenek a régióra, ezért Görögország keleti részein és az Égei-tengeri szigeteken a legmagasabb, 4-es szintű erdőtűzriasztás van érvényben.

The post Az EU légi és szárazföldi segítséget nyújt Görögországnak az erdőtüzek megfékezéséhez appeared first on .

Nagy-Britannia 2020. január 31-én kilépett az Európai Unióból. Azok az EU-polgárok azonban, akik 2020 végéig, a brit EU-tagság megszűnése (Brexit) után kezdődött 11 hónapos átmeneti időszak lejártáig törvényesen és életvitelszerűen letelepedtek Nagy-Britanniában, továbbra is maradhatnak megszerzett összes jogosultságuk megtartásával, de ehhez meghatározatlan időre szóló tartózkodási engedélyért – hivatalos jogi elnevezéssel európai uniós letelepedett státusért (EU Settled Status) – kell folyamodniuk.

Ugyanez vonatkozik az EU, Izland, Norvégia és Liechtenstein alkotta szélesebb Európai Gazdasági Térség (EGT), valamint Svájc Nagy-Britanniában letelepedett állampolgáraira. A Nagy-Britanniában életvitelszerűen eltöltött időtől függően a jogosultak teljes körű (settled), illetve előzetes (pre-settled) letelepedett státust kapnak.

Az utóbbit azok szerezhetik meg, akik a benyújtás idején még nem töltöttek el öt évet törvényesen és életvitelszerűen Nagy-Britanniában. A jelenlegi szabályozás alapján ők is megvárhatják az öt év leteltét, és utána folyamodhatnak a végleges tartózkodási engedélyért. Az addig eltelő időszakban őket is maradéktalanul megilletik megszerzett jogosultságaik.

A brit belügyminisztérium által hétfőn ismertetett módosítási javaslat alapján azonban az újabb kérvényezés kötelezettsége az ő esetükben is hamarosan megszűnik. A londoni felsőbíróság ugyanis a Nagy-Britanniában élő EU-állampolgárok érdekvédelmi szervezeteinek keresetére az év elején a Brexit-megállapodással ellentétesnek minősítette, hogy az előzetes letelepedett státusú uniós állampolgároknak újból a brit hatóságokhoz kell folyamodniuk a végleges letelepedési engedélyért.

A keresetet benyújtó érdekképviseleti szervezetek szerint ez a kötelezettség azzal a veszéllyel jár, hogy akik az újbóli kérvényezést bármilyen okból elmulasztják – például egyszerűen elfelejtik -, egyik pillanatról a másikra illegális bevándorlóknak minősülhetnek és a brit kormány kitoloncolhatja őket.

Ennek megelőzésére – a londoni felsőbíróság végzésének megfelelően – a brit belügyminisztérium hétfőn közölte, hogy a törvénymódosítás nyomán minden külön intézkedési kötelezettség nélkül két évvel meghosszabbodik a teljes körű, végleges letelepedett státus megszerzéséhez rendelkezésre álló idő azok számára, akik előzetes letelepedett státusuk lejárta után – vagyis az öt év elteltével – sem folyamodtak személyesen a végleges letelepedési engedélyért.

A folyamat automatikus, a minisztérium az érintetteket közvetlenül értesíti a meghosszabbításról.

Mindez biztosítja, hogy senki ne veszítse el nagy-britanniai előzetes letelepedett státusát akkor sem, ha elmulasztja a végleges letelepedett státus kérvényezését – áll a belügyminisztérium hétfői ismertetésében.

A tájékoztatás szerint a tárca lépéseket tesz annak érdekében is, hogy a lehető legtöbb esetben automatikussá váljon az előzetes letelepedett státus átminősítése végleges letelepedési engedéllyé az erre jogosultak számára, vagyis megszűnik az újabb kérvényezési kötelezettség.

A londoni belügyminisztérium 2024-ben automatikusan ellenőzi, hogy mindazok, akik előzetes letelepedett státust kaptak, továbbra is folyamatosan Nagy-Britanniában élnek-e, és a tárca biztosítékokat épít be a rendszerbe annak érdekében, hogy jogosultság nélkül ne lehessen megszerezni a végleges letelepedett státust – áll a szakminisztérium hétfői tájékoztatásában.

A tárca legutóbbi összesítése szerint az idei első negyedév végéig 7,22 millió letelepedési kérelem érkezett a brit hatóságokhoz az EU-állampolgárok részéről.

A lista élén a román állampolgárok álltak 1,48 millió folyamodvánnyal, a Nagy-Britanniában élő magyarok közül március végéig 174 910-en kérelmeztek letelepedett státust a brit belügyminisztériumtól.

The post Brexit: Meghosszabbítják az EU-állampolgárok végleges letelepedett engedélyének megszerzési idejét appeared first on .

Azt írták, a sportrendezvényre nagyszámú érdeklődő érkezése várható a következő napokban. Ezért azoknak, akik gépjárművel érkeznek, de nem a versenypályára tartanak, azt tanácsolják, hogy a hosszabb várakozás elkerülése érdekében a versenyhétvége alatt az M3-as autópálya irányából Mogyoródra lehetőség szerint az autópályáról Szada felé hajtsanak le.

Azoknak a nézőknek, akiknek nem a versenypálya főbejárata közelében lévő helyre szól a jegyük, a rendőrség azt javasolja, hogy a Hungaroringet a 3-as számú főút használatával, Kerepes és Szilasliget irányából közelítsék meg. Az M0 autóút irányából érkező autósoknak útvonalként az M31-es autópályát, majd a 3-as főutat vagy az M3-as autópályát javasolják.

A Pest Vármegyei Rendőr-főkapitányság azt kéri, hogy akik a következő napokon a verseny helyszínére indulnak, tájékozódjanak az aktuális közlekedési helyzetről, és a versenypálya környékén lévő parkolók felé vezető utakon vegyék figyelembe a rendőrök jelzéseit, illetve a kihelyezett táblák útmutatásait.

Szabóné Berki Bianka őrnagy, a Pest Vármegyei Rendőr-főkapitányság szóvivője a verseny helyszínén tartott sajtótájékoztatón jelentette be egy ideiglenes „rendőrtábor” kialakítását. Közölte, hogy a verseny biztonságos lebonyolítását mintegy 1200 rendőrrel biztosítják; munkájukat a Készenléti Rendőrség, valamint Bács-Kiskun, Heves és Nógrád megyei rendőrök segítik, de szorosan együttműködnek a Budapesti Rendőr-főkapitánysággal és külföldi kollégáikkal is.

The post Magyar Nagydíj: Folyamatos a fokozott rendőri jelenlét a verseny helyszínének környékén appeared first on .

Arra is felhívta a figyelmet hogy Oroszország szándékos, „barbár” támadást intézett a déli kikötőváros, Odessza gabonatároló létesítményei ellen, ami szerinte tovább mélyíti az élelmiszerválságot. Mint mondta, a külügyminiszterek tanácskozásokon megvitatják, hogyan lehet Ukrajna hosszú távú biztonsági garanciáit uniós oldalról továbbra is támogatni, ami az európai békefenntartó eszköz forrásainak növelését jelenti.

„Remélem, hogy a miniszterek támogatni fogják a békefenntartó eszköz forrásinak megnövelését. Számjegyet nem említenék, mert most inkább a miniszterek politikai megállapodását kell megszerezni. Egyértelmű azonban, hogy többet kell majd tennünk azért, hogy Ukrajna stabil eszközzel rendelkezzen, ezért hosszú távon, folyamatos, strukturális támogatásra lesz szüksége” – hangsúlyozta Borrell.

A főképviselő elmondta, hogy a tanácskozás napirendjén szerepel az EU kapcsolata Törökországgal is. Emlékeztetett, hogy Ankara jóváhagyta Svédország NATO-csatlakozását, és újra akarják indítani az uniós csatlakozási folyamatot. „Törökország azt szeretné, hogy ez az uniós napirendben prioritás legyen, ami jó hír” – tette hozzá.

„Ukrajna tagjelöltsége új dinamikát teremtett a szomszédságpolitikánkban, ami felgyorsítja az egész Balkán régió csatlakozási folyamatait. Ebben Törökország is részt kíván venni” – jelentette ki.

The post Borrell globális élelmiszerválság miatt aggódik appeared first on .

A világ rohamtempóban változik körülöttünk, de van, ami úgy néz ki, még hosszú időn át is velünk marad. Ez a valami nem más, mint az internet, és ebből fakadóan az elvárás, hogy mi is megtalálhatóak legyünk online. Mely vállalkozások számára a legfontosabb, hogy a neten is jelen legyenek?

Aki kimarad, lemarad: a marketing vastörvénye

Facebook, LinkedIn, Instagram és TikTok: a trendek folyamatosan változnak, ebből kifolyólag pedig a platformok népszerűsége is. Az új ügyfelek bevonzásához, a konkurenciánkkal való versenyben maradáshoz fontos, hogy mi is minél több helyen megtalálhatóak legyünk. A saját weboldalunk által például. Egy biztonságos, feltörhetetlen, vállalkozásunkat a lehető legjobban prezentálni tudó honlapon. Ha weblapunk felépítését vagy az online marketingünket szakértőkre bíznánk, az itnav.hu csapatában profi kivitelezőkre találhatunk.

Vállalkozástípusok, melyekkel szinte elkerülhetetlen az online jelenlét

• Kisvállalkozások

Vannak ugyan olyan cégek, akiknek nincs versenytársuk, mert annyira egyedi a termékük – de kapásból hány ilyet tudnánk felsorolni? Ha a mi termékünk inkább a megvalósításában/minőségében, mint az ötletében egyedi, ezt weboldalunk tartalmával nagyszerűen megmutathatjuk. Hiszen még a jó bornak is kell a(z online) cégér!

• (Online) kereskedők

Az e-kereskedőknél nem kérdés, miért van szükségük egy webáruházra. Az offline, fizikai kereskedőknek pedig egyszerűen és gyorsan bővíthetővé válik így az ügyfélkörük. Korunkban az emberek egyre tudatosabban vásárolnak, így már nem elképzelhetetlen, hogy egy igazán minőségi termékért, szolgáltatásért akár az országot is átutazzák.

• Szolgáltatók, szakértők

Ha egy jó endokrinológust vagy személyi edzőt keresünk, valószínűleg a Google alapján fogjuk eldönteni, kit válasszunk. A weboldalunk olyan, mint egy online névjegykártya: bemutathatjuk rajta legjobb munkáinkat, árlistánkat, és könnyebbé tehetjük leendő klienseink számára az időpontfoglalást.

+1. Önkormányzatok és nonprofit szervezetek

Legyen szó akár egy (kis)településről, akár egy közösségi szervezet adomány gyűjtéséről, a színvonalasan tálalt ügyek iránt az emberek is nyitottabbak. Ha látják, mitől unikális egy kedves kis falu, szívesebben látogatnak oda. Egy közösségi ügyért pedig nagyobb kedvvel adakoznak, ha részletesen is olvashatnak róla.

 Miért nem elég csak a közösségi médiás jelenlét?

Sokan gondolják, hogy nincs sok értelme külön weblapot készíttetniük. Az indoklás általában az, hogy már jelen vannak a Facebookon/LinkedInen és/vagy az Instagramon. Esetleg, hogy ajánlások, kapcsolatok révén is van elég ügyfelük. Mindkét dolog örvendetes, azonban láttunk már példát globális közösségimédia-lefagyásokra; a koronavírus kitörése óta pedig tudjuk, a személyes kapcsolatépítés sem működik mindig. 

Egy weboldallal azonban csak akkor lehet probléma, ha elhanyagoljuk. Megfelelő karbantartással még sokáig, hiba nélkül szolgálhatja vállalkozásunkat.

The post Weboldal és online marketing: kiknek célszerű a weben is jelen lenni? appeared first on .

A tárca abból az alkalomból nyilatkozott a PAP hírügynökségnek, hogy csütörtöki – a minszki védelmi minisztérium által megerősített – sajtóértesülések szerint a Wagner-csoport a fehérorosz hadsereggel együtt a lengyel határ szomszédságában fekvő Breszt városa melletti terepen gyakorlatozik.

A határ biztonságos, Lengyelország folyamatosan figyeli a keleti határszakaszon fennálló helyzetet – húzta alá a tárca. „Különféle forgatókönyvek megvalósítására készülünk, a helyzet alakulásától függően” – tették hozzá.

Felidézték: Jaroslaw Kaczynski kormányfőhelyettes, a lengyel kormánykoalíciót vezető Jog és Igazságosság párt elnöke, aki a biztonsági ügyek felügyeletéért is felelős, valamint Mariusz Blaszczak nemzetvédelmi miniszter korábban is figyelmeztetett arra, hogy a Wagner-csoportot felhasználhatják a lengyel-fehérorosz határ destabilizálására.

A lehetséges fenyegetések megelőzése végett már korábban megerősítették a határőrség és a lengyel hadsereg együttműködését – emlékeztettek a közleményben. Utaltak arra a műveletre is, amelynek keretében július elején további több mint ezer lengyel katonát és mintegy 200 katonai járművet csoportosítottak át az ország keleti részébe.

Pawel Jablonski külügyminiszter-helyettes a PAP-nak nyilatkozva komolynak nevezte a lengyel keleti határ szomszédságában fennálló helyzetet. Felidézte: Fehéroroszország „már korábban ostromolta a lengyel határt”, felhasználva az illegális bevándorlók szervezett csoportjait. A diplomata nem zárta ki hasonló, „különféle katonai vagy félkatonai szervezetek bevetésével is történő” támadások lehetőségét.

The post Lengyelország több forgatókönyvre készül a Wagner-csoport fehéroroszországi jelenléte kapcsán appeared first on .

A Csehországban felhasznált földgáz az idei első hat hónapban Németországon keresztül érkezett az országba. Az orosz gázt norvég földgázzal, valamint a hollandiai és a belgiumi LNG terminálokból származó cseppfolyósított földgázzal helyettesítették.

„A hollandiai LNG terminálok kapacitása az éves cseh földgázfogyasztás mintegy 40 százalékát képes fedezni. A cseppfolyósított földgáz tehát nagyon fontos szerepet játszik Csehország energiabiztonságának megteremtésében” – mondta a miniszter újságíróknak.

Síkelának meggyőződése, hogy a cseheknek folytatniuk kell a tárgyalásokat a még nagyobb LNG terminál-kapacitás beszerzésében. Az ügyben már folynak a tárgyalások Németországgal, amely új LNG terminálokat épít.

A minisztérium kimutatása szerint a csehországi tárolókban jelenleg 3,04 milliárd köbméternyi földgáz van, ami 88 százalékos feltöltöttség. Tavaly ilyenkor a gáztárolókban 2,6 milliárd köbméter, míg a korábbi években átlagban 2,47 milliárd köbméter földgáz volt.

A földgáztartalékok rekordszintje részben annak következménye, hogy Csehországban az utóbbi időben csökkent a fogyasztás. Az idei első félévben a csehek 3,96 milliárd köbméter földgázt használtak el, 12 százalékkal kevesebbet mint egy éve. A korábbi évekhez viszonyítva a csökkenés átlagban 20 százalékos – mutatott rá a cseh miniszter.

The post Csehország idén még nem importált orosz földgázt appeared first on .

A szankciókat, amelyeket először 2014-ben vezettek be válaszul Oroszországnak az ukrajnai helyzetet destabilizáló intézkedéseire, 2022 februárjától jelentősen kibővítették, válaszlépésként Moszkva Ukrajnával szembeni „indokolatlan” katonai agressziójára.

A meghosszabbított gazdasági szankciók a kereskedelemre, a pénzügyekre, a technológiára és a kettős felhasználású termékekre, az iparra, a közlekedésre és a luxuscikkekre vonatkozó korlátozásokat tartalmaznak. Az intézkedések kiterjednek továbbá a tengeri nyersolaj és egyes kőolajtermékek Oroszországból az EU-ba történő behozatalának vagy szállításának tilalmára, több orosz bank SWIFT-rendszerből való kizárására, valamint több, a Kreml által támogatott dezinformációs csatorna műsorszolgáltatási tevékenységének és engedélyének felfüggesztésére.

Ezen túlmenően konkrét intézkedéseket vezettek be annak érdekében, hogy megerősítsék az EU képességét a szankciók kijátszása elleni fellépésre.

The post Az EU hat hónappal meghosszabbította az Oroszországgal szembeni szankciókat appeared first on .

Emlékeztetett, hogy a NATO már évek óta jelen van a térségben az ENSZ támogatta békefenntartó KFOR-missziójával, amely pártatlan tevékenységet végez. A haderő megerősítésére egyebek között azért volt szükség, mert májusban megtámadták egyes egységeiket. Stoltenberg a feszültségek csökkentésére, továbbá arra szólította fel a feleket, hogy tartózkodjanak az eszkalációhoz vezető cselekedetektől és nyilatkozatoktól.

„Határozottan úgy véljük, hogy az egyetlen előremutató út a párbeszéd, az Európai Unió által közvetített párbeszéd, amelyet a NATO határozottan támogat” – jelentette ki Stoltenberg, reményének adva hangot, hogy Szerbia ebben konstruktív módon részt vesz majd.

Aleksander Vucic beszédében aggodalmát fejezte ki az észak-koszovói helyzet miatt, rámutatva, hogy Szerbia számára a kérdés immáron nem politikai, hanem biztonsági üggyé vált. Mint mondta, a májusi incidens – véleménye szerint – a pristinai hatóságok felelőtlen hozzáállása miatt történt. Aggályát fejezte ki amiatt is, hogy az ügyben nem folyik érdemi nyomozás, miközben „megalapozatlan és önkényes letartóztatások történtek szerbek ellen”.

Hangsúlyozta, hogy Szerbia jó kapcsolatot tart fent a KFOR-csapatokkal, de felhívta a figyelmet arra, hogy a hadtestnek gondoskodnia kellene a helyi szerbek biztonságáról is. Vucic arról biztosított mindenkit, hogy kormánya szeretné fenntartani a békét és a stabilitást, továbbá a felelősségteljes – bizalmon és őszinteségen alapuló – kapcsolatát a NATO-val.

Koszovóban május végén zavargások törtek ki, amikor a helyi szerbek által bojkottált áprilisi helyhatósági választások után a többségében szerbek lakta térségben az ott leadott albán szavazatok alapján, mindössze 3,5 százalékos részvételi arány mellett megválasztott albán polgármesterek el akarták foglalni hivatali posztjukat. A helyi szerbek koszovói rendőrökre és a KFOR katonáira is rátámadtak.

The post Stoltenberg: a NATO mintegy 500 katonával megnövelte jelenlétét Észak-Koszovóban appeared first on .

„Tudjuk, hogy az utóbbi időben Wagner-zsoldosok érkeznek Fehéroroszország területére. Most (…) olyan feltételeket teremtünk, hogy Ukrajna államhatára teljesen átjárhatatlan legyen az ellenséges erők számára” – fogalmazott a parancsnok. Kifejtette, hogy egyebek mellett a csernyihivi régióban az ukrán hadsereg kiásott már több mint negyven kilométer hosszú árkot harckocsik behatolásának megakadályozására. Emellett több mint harmincezer, különböző típusú aknacsapdát alakítottak ki a határ mentén.

Egy fehérorosz megfigyelőcsoport szerint a napokban a Wagner-zsoldosoknak már a hatodik, 100-120 katonai járműből álló hadoszlopa érkezett meg Fehéroroszországba.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök június 30-án rendelte el Ukrajna északi határának megerősítését, miután a Wagner tagjai – kudarcba fulladt oroszországi lázadásuk után – a Moszkvával szövetséges Fehéroroszországban kezdtek tömegesen megjelenni – emlékeztetett az Ukrajinszka Pravda hírportál.

The post Orosz agresszió: Ukrajna megerősíti a fehérorosz határt a Wagner-zsoldosok miatt appeared first on .

A főügyészség azt közölte, hogy a pár 2018-ban elhatározta, idős vagy szellemileg leépült, de ingatlannal és más vagyonnal rendelkező férfiak pénzét fogja megszerezni, úgy, hogy a nő elhiteti a férfiakkal: egyedülálló és beléjük szeretett. A nő egy sértettet magához költöztetett fóti házába, a férfi elkövetőt pedig testvéreként mutatta be. A közös élet ígéretével megtévesztett sértettel eladatták házát, majd a pénzt felélték, miközben a férfit saját házuk melléképületébe költöztették.

Miután a pénzt megszerezték, már nem törődtek a sértettel, sőt havi bevételeit is elvették, valamint a ház körüli munkák elvégzésére kényszerítették. A sértett férfi végül az elkövetők melléképületében lakva halt meg betegség miatt. Ezt követően – 2019-ben – egy mentálisan visszamaradt férfival jártak el hasonló módon, tőle szintén egy budapesti lakást csaltak ki. A női elkövető hozzá is ment feleségül, és a pár időközben született gyermekének apjaként is őt jegyeztették be.

A sértettet az elkövetők házicselédként tartották, és még a nyugdíját is elvették. Ezen túl vevőként használták fel gépkocsi adásvételi szerződések megkötésekor azért, hogy ismerőseiknek ne kelljen átírási illetéket fizetniük. Emiatt a sértett ellen szabálysértési eljárás is indult – tették hozzá. Az elkövetők több mint 27 millió forint kárt okoztak a sértetteknek.

Az ügyben a Pest Vármegyei Főügyészség minősített emberkereskedelem és kényszermunka bűntette, több rendbeli csalás és közokirat-hamisítás bűntette, valamint hamis vád vétsége miatt emelt vádat az elkövetőkkel szemben – áll a közleményben.

The post Vádat emelt egy pár ellen, amely elesett embereket forgatott ki vagyonából appeared first on .

A DBR munkatársai tavaly júliusban fejezték be az előzetes nyomozást ennek a büntetőeljárásban. A védelem az előzetes vizsgálat anyagaiba betekintést kapott.

A vizsgálat során megállapították, hogy 2010 szeptember-októberében Janukovics és Ukrajna igazságügyi miniszterhelyettese alkotmányellenesen visszaállította Ukrajna egy korábbi, 1996-os alkotmányát, ami az államfő hatalmának jogosulatlan megnövekedéséhez vezetett. Az eredeti alkotmány 1996. június 28-án lépett életbe, öt évvel az ország függetlenné válása után. Az alaptörvényt azóta többször módosították. 2004-ben, a „narancsos forradalom” idején a Leonyid Kucsma akkori elnök és Janukovics államfőjelölt mögött álló politikai erők követelésére a parlament olyan alkotmánymódosítást fogadott el, amely jelentősen csökkentette az elnöki jogköröket a parlament javára, ily módon korlátozva a Janukovicsot végül a választásokon legyőző Viktor Juscsenko elnök hatalmát. 2010-ben viszont – azután, hogy Janukovics megnyerte az elnökválasztást – az alkotmánymódosítást eltörölték, és az államfő visszakapta korábbi erős befolyását.

Az európai integrációt és hatalomváltást követelő kijevi Majdan-tüntetések nyomán 2014-ben visszaállították a 2004-es alkotmányt, és jelenleg is ez van érvényben. Ezzel ismét visszatért Ukrajna a parlamenti-elnöki modellhez, amely kevesebb jogkört biztosít az államfőnek, mint az 1996-os eredeti alaptörvény.

Azután, hogy Janukovics elmenekült Ukrajnából, az ukrán hatóságok összesen tíz büntetőeljárást indítottak ellene, egyebek mellett két elnöki rezidencia illegális lefoglalása, a Majdan-tüntetések közepette elfogadott, a gyülekezési jogot sértő törvények szavazási eredményének meghamisítása, tüntetők elleni erőszak és számos súlyos gazdasági bűncselekmény miatt, például könyvek szerzői jogdíjának álcázott kenőpénz ügyében- emlékeztetett az Ukrajinszka Pravda hírportál.

2019. január 24-én az illetékes kijevi kerületi bíróság bűnösnek találta Janukovicsot hazaárulás vádjában – ezt a bűnt az orosz csapatok Ukrajnába hívásával követte el a Krím félsziget 2014-es Oroszország általi önkényes elfoglalásakor -, és 13 év börtönbüntetésre ítélte.

A DBR mostani tájékoztatása szerint tekintettel arra, hogy a volt tisztségviselők bujkálnak a nyomozó hatóságok és a bíróság elől, a főügyészség az ukrán büntető törvénykönyv alapján távollétükben folytatta le az eljárást ellenük.

The post Vádat emeltek Viktor Janukovics volt ukrán elnök ellen jogellenes hatalomátvétel miatt appeared first on .

Az MI6 – hivatalos nevén Secret Intelligence Service (SIS) – által ismertetett prágai beszédében Moore kijelentette: már 1968-ban, a Varsói Szerződés csehszlovákiai katonai beavatkozásának idején is sok orosz felismerte a történtek morális abszurditását, és nem kívántak a történelem rossz oldalára kerülni.

Moore szerint ma is sok orosz csendben, de elborzadva figyeli, ahogy az orosz fegyveres erők ukrán városokat égetnek porig, ártatlan családokat űznek el otthonaikból és ezrével rabolnak el gyerekeket. Ők a szívük mélyén tudják, hogy Putyin csalárd indokokra, hagymázas hazugságokra és fantazmagóriákra hivatkozva indított támadást egy szláv rokonnemzet ellen – fogalmazott az MI6 vezetője.

Moore szerint az Ukrajna elleni invázió tervének egyik kidolgozója, Jevgenyij Prigozsin – a Wagner katonai magánvállalkozás vezetője – leplezte le mindezt egyetlen mondattal, amikor kijelentette: a háború egyrészt azért kellett, hogy Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter hősi kitüntetést kaphasson, másrészt az Oroszországot uraló oligarcháknak is szüksége volt erre a háborúra. Az MI6 vezetője szerint a Prigozsin-féle lázadási kísérlet is megmutatta „a Putyin által vezetett instabil autokrácia megállíthatatlan rothadását”.

Ebben a környezetben sok orosz küszködik ugyanazokkal a dilemmákkal és lelkiismereti feszültségekkel, amelyekkel 1968-ban elődeik is szembesültek. „Arra biztatom őket, hogy tegyék meg, amit mások az elmúlt 18 hónapban már megtettek, vagyis csatlakozzanak hozzánk” – mondta a brit külső hírszerzés főnöke.

Moore nem részletezte, hogy az ukrajnai háború kezdete óta hány orosz csatlakozott az SIS-hez, de kijelentette, hogy a szolgálat ajtaja „mindig nyitva áll”. Ha felajánlják segítségüket, azt az MI6 azzal a diszkrécióval és professzionalizmussal kezeli, amelyről a szolgálat eddig is híres volt. Moore szerint az ukrán fegyveres erők az elmúlt hónapban nagyobb területet szabadítottak fel, mint amekkorát Oroszország az utóbbi egy évben elfoglalt. Ez az a pillanat, amikor az eddigieknél is fontosabb, hogy Ukrajna barátai folytassák a Kijevnek nyújtott támogatást – tette hozzá az MI6 vezetője.

Moore szerint ugyanakkor egyes országok odáig süllyedtek, hogy az agresszor bűnrészesévé váltak. Kiemelte Iránt, amely „az ukrán városokat válogatás nélkül pusztító öngyilkos drónokkal” látja el Moszkvát. Ez még a teheráni rezsim legmagasabb köreiben is belső vitákat szít, és ez helyénvaló is, hiszen ilyen döntést nem lehet jó lelkiismerettel meghozni – fogalmazott az MI6 igazgatója. Moore hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a szolgálat nem Oroszországra, hanem Kínára összpontosítja figyelmét a legerőteljesebben.

The post A britek együttműködésre biztatják a háborúból kiábrándult oroszokat appeared first on .

Országszerte sok ezren demonstráltak, legkevesebb 52 tüntetőt őrizetbe vettek. Kormányellenes tüntetők százai gyalogmenetet indítottak este Tel-Avivból Jeruzsálembe, hogy nyomást gyakoroljanak a törvényhozókra annak a jogszabálynak a jövő héten várható megszavazása előtt, amely megsemmisíti a kormány feletti bírósági felügyelet központi elemét.

Több százan az Egyesült Államok tel-avivi nagykövetsége előtt demonstráltak, Jichák Hercog államelnök Joe Biden amerikai elnökkel tartott washingtoni találkozója előtt, és akadályozták a nagykövetség előtti főút forgalmát.

„Benjámin Netanjahu miniszterelnöknek le kell állítania az igazságügyi reformtörvényt, és széles körű konszenzust kell kialakítania” – mondta az amerikai elnök szerdán Thomas Friedmannak, a New York Times szerzőjének az izraeli kormányfőhöz címzett „világos és közvetlen üzenetében”.

Friedman szerint Biden „mélyen aggódik Izrael stabilitásáért és jövőjéért”, és arra figyelmeztette Netanjahut, hogy ha az igazságszolgáltatási reformot nem széles körű konszenzussal fogadják el, akkor „törést fog előidézni az izraeli demokráciában és annak az amerikai demokráciával ápolt kapcsolatában, amit talán soha nem lehet helyrehozni”.

The post Izraelben főutakat, vasútállomásokat zártak le a „nemzeti tiltakozás napján” appeared first on .