Biztonságpiac

Az NL Times című angol nyelvű holland hírportál szerint a műkincseket öt ukrán – közöttük négy krími – múzeumtól 2014 elején kölcsönözte ki az amszterdami Allard Pierson Múzeum A Krím: a Fekete-tenger aranya és titkai című kiállításhoz. Oroszország 2014 tavaszán viszont bekebelezte a félszigetet, így a holland múzeum néhány nappal a kiállítás bezárása előtt úgy döntött, hogy nem adja vissza az értékes aranytárgyakból álló gyűjteményt. Az intézmény úgy ítélte meg, hogy ha a két állam közül valamelyiknek visszaadná a műtárgyakat, ez azzal a kockázattal járna, hogy a másik magának követelhetné őket.

Az orosz fennhatóság alá került krími múzeumok többször emlékeztették a hollandokat szerződésben vállalt visszaszolgáltatási kötelezettségükre, de Kijev is magának követelte a tárgyakat mint állami tulajdont. A holland múzeum bírósághoz fordult a jogvita eldöntésére.

A holland fellebbviteli bíróság 2021. októberi határozata szerint Ukrajna nemzeti kulturális érdekei felülmúlják a krími múzeumok érdekeit. Az Allard Pierson Múzeum a döntés értelmében a műkincseket nem köteles visszaadni a krími múzeumoknak, az ukrán államnak az úgynevezett múzeumi törvényen alapuló jogai ugyanis elsőbbséget élveznek.

A holland hírportál tájékoztatása szerint a krími múzeumok fellebbezést nyújtottak be a holland legfelsőbb bírósághoz, véleményük szerint ugyanis az ítélet megsértette az Emberi Jogok Európai Egyezményének a tulajdonhoz való jogra vonatkozó cikkét. Azzal is érveltek, hogy a fellebbviteli bíróság önkényesen részesítette előnyben Ukrajnát azzal, hogy döntését az ukrán múzeumokról szóló törvényre alapozta.

A hírportál az ítéletet ismertetve közölte, a holland legfelsőbb bíróság szerint Ukrajnának jogos érdeke fűződik a kulturális öröksége védelméhez, továbbá a kincsek visszaszolgáltatása Ukrajnának ideiglenes intézkedés, nevezetesen a Krím helyzetének stabilizálásáig érvényes.

A legfelsőbb bíróság azt is megállapította, hogy a fellebbviteli bíróság korábbi ítéletében helyesen alkalmazta a vonatkozó törvényi normákat és szabályokat, amikor az ukrán múzeumokról szóló törvényt részesítette előnyben a vizsgálat során. A döntés „megfelelő egyensúlyt képvisel a krími múzeumok jogainak megsértése és az ukrán államnak a kulturális örökség védelméhez fűződő érdeke között” – idézte a bíróság döntését a hírportál.

Az Allard Pierson Múzeumnak át kell adnia a műkincseket Ukrajnának – mondta ki végezetül a holland legfelsőbb bíróság. További fellebbezésnek nincs helye, a megerősítő határozat lezárta a kilenc éve húzódó vitát – tették hozzá.

A 2014-ben rendezett hollandiai tárlat mintegy száz, a Fekete-tenger partján talált, Kr.e. 6. és 2. század közötti időszakból származó tárgyat mutatott be, többségük drágakőberakású aranyékszer, az ókori Görögország mitológiai alakjait idéző karperec, nyakék, gyűrű és fülbevaló, egy 2400 éves szkíta sisak, kínai lakkdobozok a Han-dinasztia korából, aranyból készült kardhüvely és más fegyverek.

The post Ukrajna kapja vissza a Hollandiában rekedt krími aranykincseket appeared first on .

„Hivatalosan is jóváhagytak egy rakétaprogramot Ukrajnában, amelyre már a költségvetésből el is különítenek forrásokat. Ez lehetővé teszi Ukrajna számára, hogy több mint ezer kilométeres hatótávolságú saját rakétákat gyártson,és erre nagyon jó kilátásaink vannak” – idézte az RBK-Ukrajina hírportál a tárcavezetőt. Megjegyezte, hogy ennek a programnak az ukrán vállatok a végrehajtói. Reznyikov emlékeztetett a sikeres Neptun projektre, amelynek köszönhetően az ukrán erők elsüllyesztették a Moszkva nevű fekete-tengeri orosz zászlóshajót.

Az ukrán vezérkar esti helyzetjelentésében azt írta: olyan információi vannak, hogy az oroszok azokat a civil lakosokat, akiket a kahovkai vízerőmű felrobbanása után evakuáltak a herszoni régió általuk megszállt részében, ugyanazokban az épületekben helyezik el, amelyekben orosz katonák is állomásoznak.

„Herszon megye ideiglenesen megszállt területének településein az orosz megszállók továbbra is saját céljaikra fordítják az általuk elkövetett bűntett következményeit: az árvíz sújtotta településekről evakuált embereket olyan panziókban és szanatóriumokban helyezik el, amelyekben már katonai alakulatok állomásoznak. Így az oroszok a civil lakosság mögé bújva próbálják védeni magukat” – fogalmazott a vezérkar.

Az ukrán erők egy Donyeck megyei település visszavételéről számoltak be
Az ukrán 68. dandár arról számolt be vasárnap, hogy az ukrán hadsereg más alakulataival együttműködve, visszafoglalta az orosz csapatoktól a Donyeck megyei Blahodatne települést. Blahodatne Bahmut közelében, a várostól mintegy tíz kilométerre északra fekszik. A közleményében az ukrán dandár megjegyezte, hogy az orosz csapatok a végsőkig ellenálltak, de nem tudták feltartóztatni az ukrán erőket. Volodimir Zelenszkij közben aláírta azt a rendeletet, amellyel Ukrajna újabb 178 orosz állampolgárral – köztük az orosz alkotmánybíróság tagjaival – szemben vezetett be öt évre szóló szankciókat.

Mindeközben a kahovkai vízerőművet üzemeltető Ukrhidroenerho állami vállalat közleményében azt írta, hogy a létesítmény felrobbantása nyomán a Dnyeper folyónak az észak-krími csatornát tápláló szakaszán apadni kezdett a víz. A közlés szerint vasárnap reggel a kahovkai tározó szintje a Dnyipropetrovszk megyei Nyikopol térségében 9,35 méter volt. A nap folyamán több mint egy métert, a robbanás óta pedig több mint hét métert csökkent a vízszint. A Dnyeper vízszintje Herszonnál jelenleg 4,18 méter és egy nap alatt 0,54 métert apadt.

The post Ukrán védelmi miniszter: Ukrajna képes nagyhatótávolságú rakétákat gyártani appeared first on .

A tragédia helyszíne közelében felállított emlékműnél immár harmadik alkalommal tartottak koszorúzást a TEK vezetői. Hajdu mellett ott volt – mások mellett – Kovács András rendőr ezredes, főigazgató-helyettes, Szabó Zoltán rendőr dandártábornok, főigazgató-helyettes, Horváth András rendőr ezredes, főigazgató-helyettes és Terjék Gábor rendőr ezredes, hivatalvezető is.

A főigazgató a megemlékezésen beszámolt arról, hogy a hajó vizsgálati eljárása véget ért, megkezdődött a bontása, így kaptak néhány alkatrészt, ezeket fogják elhelyezni a TEK területén berendezett emléksarokban, a hajó szimbólumaként.

„Nagyon erős akarat volt arra, hogy létrehozzunk ott egy ilyen emlékhelyet, nem csak az itt jelen lévő vezetők számára fontos, hanem mindazoknak, akik az állományból részt vettek a mentésben” – hangsúlyozta Hajdu. Elmondta, hogy az eljárás során egy fa hajtott ki a hajótestből, ezt a fát is megkapták, és nemrég el is ültették azt a TEK területén, „ott fog tovább növekedni”. Terveik szerint ezentúl mindkét helyszínen megemlékeznek majd a tragédiáról.

A Hableány sétahajó 2019. május 29-én este néhány másodperc alatt süllyedt el a Duna belvárosi szakaszán, a Parlament és a Margit-híd között, miután a Viking Sigyn szállodahajó nekiütközött és felborította. A sétahajón utazó 33 dél-koreai turistából hetet sikerült kimenteni, a kétfős magyar személyzet is életét vesztette. Egy dél-koreai utast eltűntként tartanak nyilván.

A roncsokat hajódaruval hozták felszínre, a munkát a TEK koordinálta, a kiemelés hét órán át tartott.

The post Emléksarkot alakítanak ki a TEK területén a Hableány-hajókatasztrófa emlékére appeared first on .

A közlemény szerint szombaton pár perccel dél után érkezett bejelentés arról, hogy a főváros XIV. kerületében, a Fráter György téren a lakók visszatartanak egy betörőt. A járőrök érkezésekor a férfi a földön fekve őrjöngött, nem lehetett vele kommunikálni, a rendőrök nem tudták megnyugtatni. A zavart férfi ellenállt az intézkedésnek, a testi kényszer nem volt elégséges, ezért a rendőrök elektromos sokkolót és bilincset alkalmaztak.

A férfi néhány perc múlva eszméletét vesztette. A rendőrök megkezdték az újraélesztését, amit a mentők folytattak, azonban a szakszerű ellátás ellenére a férfi életét vesztette. A rendőrség értesítette a Központi Nyomozó Főügyészséget is.

A soron kívül, még szombaton elvégzett hatósági boncolás során az igazságügyi orvosszakértő megállapította, hogy a férfi nem a rendőri intézkedés következtében halt meg. Idegenkezűségre utaló körülmény nem merült fel, a halál pontos okának megállapítására további toxikológiai vizsgálatok szükségesek. Az eljárást a Budapesti Rendőr-főkapitányság közigazgatási hatósági eljárásban folytatja.

A közlemény szerint felmerült, hogy a férfi korábban kábítószert fogyasztott, ami miatt a BRFK nyomozást rendelt el. A parancsnoki kivizsgálás megállapította, hogy a rendőrök intézkedése jogszerű, szakszerű és arányos volt – olvasható a BRFK közleményében.

The post Rendőri intézkedés közben meghalt egy férfi Zuglóban appeared first on .

A védelmi minisztérium (Department of Defense) közleménye szerint az újabb segítségnyújtás az Ukrajnai Biztonsági Támogatás Kezdeményezés keretében jut majd el Ukrajnába, ami nem az amerikai hadsereg készleteiből történő azonnali lehívást jelent, hanem az amerikai kormány részéről közbeszerzés révén megrendelést az eszközökre hadiipari gyártóktól és egyéb partnerektől.

Az újabb katonai támogatási csomag részeként légvédelmi eszközök, a többi között Patriot-rendszerek rakétái, lőszerek, pilóta nélküli légi eszközök és egyéb felszerelések juthatnak el Ukrajnába – áll a Pentagon közleményében, amely hangsúlyozza, hogy az újabb támogatás jelzése az amerikai elkötelezettségnek Ukrajna hosszú távú önvédelme iránt.

The post Ukrajna: Az amerikai kormány 2,1 milliárd dolláros katonai támogatást jelentett be appeared first on .

A férfit, aki állítólag érzékeny amerikai technológiákat adott át az oroszoknak, május 9-én vették őrizetbe, jelenleg amerikai kiadatására. Az Aratos Group hollandiai és görögországi fiókkal rendelkező műholdas technológiát fejlesztő cégcsoport Bogonikolosz tulajdonában van. „Az állítások szerint, miközben a cég látszólag a NATO és más szövetséges országok védelmi vállalataként működött, kettős üzelmet folytatott, és támogatta Oroszország háborús erőfeszítéseit valamint új generációs fegyvereik fejlesztését” – áll Breon Peace amerikai ügyész nyilatkozatában.

Az FBI szerint Bogonikoloszt az oroszok 2017 körül szervezhették be, amikor arra kérték, hogy moszkvai üzleti tárgyalására egyedül érkezzen, „mivel a napirenden nagyon kényes kérdések fognak szerepelni”. A nyomozóiroda azt állítja, hogy a férfi azóta is részt vesz amerikai eredetű katonai és kettős felhasználású technológiák Oroszországba csempészésében.

„Ezek a szigorúan ellenőrzött és érzékeny technológiák magukban foglalják a katonai alkalmazásokban használt fejlett elektronikai tesztberendezéseket, például kvantumkriptográfiát és a nukleáris fegyverteszteket, valamint a taktikai harctéri felszereléseket” – áll az FBI közleményében.

Az Aratos Group 2016-ban hozta létre székhelyét a hollandiai Rijen városában, és 2021-ben a NATO minden évben meghirdetett innovációs pályázatán döntős helyet ért el a mesterséges intelligenciát és blokklánc technológiát érintő projektjével. A Telegraaf című holland napilap szerint az Aratos Group tagságát a holland védelmi ipari cégek ernyőszervezete (NIDV) azonnali hatállyal felfüggesztette.

Tavaly októberben a holland katonai titkosszolgálat vezetője, Jan Swillens arra hívta fel a figyelmet, hogy holland csúcstechnológiai vállalatok, „tudtukon kívül” adják el technológiáikat az orosz titkosszolgálat által létrehozott cégeknek. Swillens, a Financieele Dagblad című napilapnak adott interjúban elmondta, hogy az orosz katonai hírszerzés (GRU) fedőszervezeteket és cégeket hozott létre azzal a céllal, hogy technológiát vásároljanak Hollandiában, és azt katonai célokra Oroszországba csempésszék, így kerülve ki a szankciókat.

Tavaly márciusban a holland külügyminisztérium kémkedés miatt kiutasított 17 orosz diplomatát, akik közül néhányan feltehetően a GRU-nak dolgoztak.

The post Kémkedés gyanújával letartóztatták egy műholdas technológiával foglalkozó hollandiai cég vezetőjét appeared first on .

A közlemény szerint a magyar biztosítási piac 2022-ben 0,2 milliárd euróval, 7,4 százalékkal nőtt, a teljes díjbevétel elérte a 3,6 milliárd euró értéket. Az életbiztosítási ágazatban a díjbevétel 0,7 százalékkal, 1,5 milliárd euróra emelkedett. A vagyon- és felelősségbiztosítási ágazatban ugyanakkor a biztosítási díjak 12,6 százalékos növekedéssel elérték a kétmilliárd euró értéket, a még mindig szerény értékű, 58 millió eurós egészségbiztosítási piac pedig csaknem húsz százalékkal bővült.

A jelentés szerint a teljes globális biztosítási díjbevétel összege 2022-ben csaknem 5,6 billió euró volt. A díjállomány 259 milliárd euróval, 4,9 százalékkal nőtt.

Továbbra is az életbiztosítás a legnagyobb szegmens, megelőzve a vagyon- és felelősségbiztosítási, valamint az egészségbiztosítási ágazatokat. A három szegmens teljesítményében ugyanakkor nagy volt az eltérés: a vagyon- és felelősségbiztosítás erőteljes, 8,7 százalékos növekedésével szemben az egészségbiztosítások szerényebb, 4,9 százalékos bővülést értek el, az életbiztosítási piacon pedig csak 2,4 százalékos volt a növekedés.

A vagyon- és felelősségbiztosítások díjának emelkedése a világ minden részén tapasztalható volt. Az életbiztosítási piacok különösen Nyugat-Európában szenvedték meg a tavalyi évet. Az összefoglaló szerint Magyarországon a biztosítási díjak éves növekedési üteme 3,5 százalék körül várható; a teljes piac értéke 2033-ban eléri majd az 5,2 milliárd eurót.

Várhatóan továbbra is a vagyon- és felelősségbiztosítás marad a legnagyobb szegmens hárommilliárd euróval, ezt követi az életbiztosítás 2,1 milliárd euróval és az egészségbiztosítás 0,1 milliárd euróval. Az egészségbiztosítási területen várható ugyanakkor a legdinamikusabb növekedés, a szegmens bővülése előreláthatólag évi 8,4 százalékos lesz, több mint kétszerese a teljes piacénak – közölte az Allianz.

The post Erőteljesen nőtt a magyar vagyon- és egészségbiztosítás állománya tavaly appeared first on .

Csillám Katalin arról beszélt, 2022-ben országosan körülbelül 1 millió 150 ezer ügy érkezett a bíróságokra, az országos adat csökkenése pedig a törvényszéknél is megjelent, 13,6 százalékkal kevesebb ügy érkezett, mint két évvel ezelőtt. A bírák 64 577 ügyet befejeztek, ezen felül pedig több mint ezer üggyel, 11,3 százalékkal sikerült csökkentenie az ügyhátralékot – ismertette az OBH elnökhelyettes.

Kifejtette, a tavaly a büntető ügyszakban ténybelileg és jogilag is „nehéz” gazdasági ügyeket tárgyaltak a bírák, az ügyhátralék csökkentésével pedig ezekre tudott koncentrálni a törvényszék. Arra is figyeltek – folytatta – , hogy a felszabadult munkaerőt a régi ügyek befejezésére használják, ennek köszönhetően Nyíregyházán 43,8 százalékkal csökkentek a két éven túli ügyek. Ez egy nagyon szép eredmény, 2022 év végén 91 ilyen hosszabb pertartalmú ügye volt a megyei bíróságoknak, ez pedig az összes folyamatban lévő peres ügyek mindössze három százaléka – emelte ki.

Csillám Katalin elmondta, a járásbírósági szinten a civilisztika ügyszakban az ügyek 95,5 százaléka emelkedett első fokon jogerőre, ugyanez a mutató a törvényszéken 92 százalékos volt. A megalapozottsági adatok meghaladják az országos átlagot, a törvényszéki büntető ügyszakban például a Debreceni Ítélőtábla egyetlenegy ügyet sem helyezett hatályon kívül – jelezte. Az ítélkezés nemcsak mennyiségileg és az időszerűséget illetően, hanem megalapozottság tekintetében is megfelelt 2022-ben a kor követelményének – hangoztatta az OBH elnökhelyettese.

Csillám a bíróságok tárgyi feltételeivel kapcsolatban megjegyezte, tavaly harmincmillió forintot fordítottak a bírósági épületek energetikai korszerűsítésére és az állagmegóvási munkálatokra, illetve elkezdődött a Kisvárdai Járásbíróság épületrekonstrukciójának tervezése is.

Vadász Mihály, a törvényszék elnöke a sajtótájékoztatón elmondta, az országos összevetésben közepes méretű megyei bírósági szervezet jelentős ügyteher mellett dolgozik, az országos ügyérkezésből 2022-ben 5,6 százalékkal vette ki a részét. A törvényszékre első fokon érkezett büntetőügyek száma egy év alatt negyven százalékkal emelkedett, ez azonban nem volt hatással a teljesítményre – hangoztatta. Vadász kiemelte, a járásbíróságokra érkezett polgári peres ügyek 89,7, a büntetőperes ügyek 86,7 százaléka az érkezéstől számított egy éven belül befejeződött.

A bírósági szervezetben száztíz aktív bíró és negyven bírósági titkár dolgozik, jelenleg négy bírói álláshelyre várják a pályázatokat – tette hozzá a törvényszék elnöke.

The post OBH: megalapozottan, időszerűen és tisztességesen végezte munkáját tavaly a Nyíregyházi Törvényszék appeared first on .

Azonnali átutalásokat és kártyás tranzakciókat majdhogynem lehetetlen megakadályozni, mert szinte azonnal átküldik a pénzt a másik számlára, a visszautaláshoz pedig a kedvezményezett jóváhagyása kell. Jóvá nem hagyott fizetési művelet teljesítése miatt a pénzforgalmi szolgáltatóknak 1 munkanapon belül kártérítést kell fizetniük, de ezt a határidőt nem kötelesek tartani, ha csalás gyanítanak és erről írásban tájékoztatják az MNB-t. Amennyiben a tranzakciót bizonyíthatóan az ügyfél hagyta jóvá, netán a gondatlansága vagy csalárd magatartása miatt jött létre az utalás, nem jogosult a kártérítésre – hívta fel a figyelmet a jegybank.

A pénzforgalmi szolgáltatók szükség esetén megvizsgálják a tranzakció kezdeményezésének és jóváhagyásának körülményeit. A ügyfél azzal javíthatja az esélyeit a pénze visszaszerzésére, ha a számlavezetőnek küldött bejelentés után azonnal rendőrségi feljelentést is tesz.

A jegybank tapasztalatai szerint ugyanakkor az esetek többségében súlyos gondatlanság vezet a visszaélésekhez, az ügyfelek gyakran maguk járulnak hozzá a vitatott tranzakciókhoz. Előfordul például, hogy hamis honlapoknak küldik el a banki belépési azonosítóikat, csalóknak adják meg jóváhagyó kódjaikat, hitelesítési adataikat.

A közlemény szerint a jegybank a piaci szereplőkkel és az érintett hatóságokkal mindent megtesz, hogy visszaszorítsa a csalásokat. Az ügyfeleket kommunikációs kampánnyal segítik abban, hogy felismerjék a visszaéléseket, és ne váljanak azok áldozatává.

The post MNB: jó eséllyel nem jár vissza pénz a banktól, ha mi adjuk ki a számla- vagy kártyaadatainkat a csalóknak appeared first on .

„Minden a terv szerint halad a legérzékenyebb kérdésekben, amelyekben Önnel megállapodtunk. Mint tudja, július 7-8-án befejezzük a megfelelő létesítmények előkészítését. És azonnal megkezdjük a vonatkozó fegyvertípusoknak az Önök területén történő telepítésével kapcsolatos tevékenységet. Tehát minden a terv szerint halad, minden stabil” – mondta Putyin.

Putyin a találkozó informális részéről készült felvételen elmondta, hogy a nap folyamán később „szemtől szemben” fog biztonsági kérdésekről tárgyalni Lukasenkával. „Egészében véve a helyzet stabil, sőt, azt mondanám, hogy jó. Ezen a területen magabiztosan működünk együtt” – mondta.

Putyin március 25-én jelentette be, hogy Oroszország Fehéroroszország kérésére taktikai nukleáris fegyvert telepít a köztársaságba, úgy ahogyan azt az Egyesült Államok már régóta teszi szövetségesei területén. Az orosz államfő akkor azt mondta, hogy a tervek szerint július 1-jén fejeződik be az ezen fegyverek tárolására szolgáló létesítmények kiépítése Fehéroroszországban.

A TASZSZ orosz hírügynökség szerint Moszkva már átadta Minszknek az Iszkander rakétarendszert, amely nukleáris fegyver hordozására is alkalmas lehet, és segítséget nyújtott ahhoz, hogy fehérorosz repülőgépeket képessé tegyenek speciális lőszer használatára.

A Kommerszant című lap közölte, hogy az orosz fél pénteken hivatalosan értesítette az európai hagyományos fegyveres erőkről szóló (CFE) szerződés részes államait, hogy Oroszország november 7-én lép ki véglegesen a megállapodásból. Az értesülést az orosz külügyminisztérium megerősítette. Putyin május 29-én látta el kézjegyével a CFE-szerződés ügyében rendelkező orosz törvényt.

A szerződést 1990. november 19-én írták alá Párizsban 16 NATO-tagállam (Belgium, Nagy-Britannia, Dánia, Franciaország, Németország, Görögország, Izland, Olaszország, Kanada, Luxemburg, Hollandia, Norvégia, Portugália, Spanyolország, Törökország és az Egyesült Államok), valamint a Varsói Szerződés Szervezetének hat tagállama (Bulgária, Magyarország, Lengyelország, Románia, a Szovjetunió és Csehszlovákia) meghatalmazottjai. A megállapodás 1992. november 9-én lépett hatályba.

Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) 1999-es isztambuli csúcstalálkozóján elfogadták a dokumentum aktualizált változatát. A módosított szerződést azonban csak négy ország – Oroszország, Fehéroroszország, Kazahsztán és Ukrajna – ratifikálta.

Oroszország 2007-ben felfüggesztette a CFE-szerződésben való részvételét mindaddig, amíg a NATO-országok nem ratifikálják a kiigazításáról szóló megállapodást, és nem hajtják végre „lelkiismeretesen a dokumentumot”. Moszkva 2015. március 10-én jelentette be, hogy felfüggeszti részvételét az európai hagyományos fegyveres erőkről rendelkező szerződés végrehajtásával foglalkozó közös konzultatív csoport ülésein. Az orosz fél ettől eltekintve hivatalosan továbbra is a szerződés részes fele maradt.

A felmondás hivatalos orosz indoklása szerint a CFE-szerződés „az 1990-es évek elején megfelelően hatékony és eredményes eszköz volt az európai biztonság megerősítésére”, ám az azóta végbement jelentős katonai és politikai változások – elsősorban a NATO bővítése – következtében „sok tekintetben elavult, és elvesztette kapcsolatát a valósággal”.

Moszkva érvelése értelmében az orosz részesség felfüggesztésének célja az volt, hogy a nyugati országokat az európai biztonsággal kapcsolatos hozzáállásuk megváltoztatására ösztönözze. „A hagyományos fegyverzetek terén a helyzet Európában 2007 óta érezhetően romlott” – olvasható a szövegben.

A dokumentum szerint „az Egyesült Államok és szövetségesei az Oroszországgal szembeni katonai konfrontáció irányvonalát követik, ami katasztrofális következményekkel jár”.

The post Putyin: július 7-8-án kezdődik meg az orosz atomfegyverek Fehéroroszországba telepítése appeared first on .

A Legfőbb Ügyészség közleménye szerint Polt Péter a Pro Cooperatione Emlékérmet adományozta a magyar és osztrák ügyészi szervek közötti magas színvonalú szakmai együttműködésért az Osztrák Köztársaság legfőbb ügyészének, valamint a magyar ügyészséggel való szakmai együttműködés érdekében nyújtott kiemelkedő munkásságáért a Magyar Ügyvédi Kamara örökös tiszteletbeli elnökének.

Az ünnepségen a magyar legfőbb ügyész kiemelte: az állam büntetőigényének eredményes érvényesítése elképzelhetetlen nemzetközi bűnügyi együttműködés nélkül. A kölcsönös bizalom megteremtéséhez és erősítéséhez jelentős mértékben hozzájárul, ha az egyes tagállamok alkotmányos szervei a kétoldalú kapcsolataikat külön is fejlesztik, megismerve egymás normatív környezetét, jogalkalmazási módszereit, jó gyakorlatát. Mindennek kiváló példája az osztrák-magyar ügyészi együttműködés.

Polt hangsúlyozta: hasonlóan jelentős szerepe van az egyes hivatásrendek közötti harmonikus szakmai viszonynak; a Magyar Ügyvédi Kamara és Magyarország ügyészsége közötti szakmai kapcsolat a kölcsönös tiszteletre épül.  Plöchl bemutatta az osztrák ügyészség rendszerét és kitért az igazságügyi minisztertől független, autonóm szövetségi ügyészség létrehozására irányuló ausztriai reformtörekvésekre. Bánáti kiemelte: az ügyészség és az ügyvédség közös célja a jogállam működésének biztosítása. Polt az ügyészség napja alkalmából díjakat és elismeréseket adott át a testület tagjainak.

Az első ügyészi törvény 1871. június 10-ei kihirdetésének évfordulója 1991 óta az ügyészség ünnepnapja.

The post Magyar ügyészségi elismerést kapott az osztrák legfőbb ügyész és Bánáti János appeared first on .

Az ukrán külügyi szóvivő szavai szerint az ukrán kormány nem kapott tájékoztatást a magyar és orosz fél között erről folyatott tárgyalásokról, Ukrajna pedig Magyarország miniszterelnök-helyettesének nyilatkozataiból értesült a tizenegy hadifogoly átszállításáról Magyarországra.

Közölte, hogy Magyarország ügyvivőjét ezért pénteken bekérették az ukrán külügyminisztériumba „érdemi megbeszélésre”.

„Az ukrán fél átadta megkeresését, amelyben részletes tájékoztatást kér az ukrán állampolgárokról, továbbá azt, hogy haladéktalanul engedjenek hozzájuk egy ukrán konzult egészségi állapotuk megismeréséhez és konzuli segítségnyújtáshoz” – tájékoztatott a szóvivő. Hozzátette, hogy az ügyvivővel folytatott megbeszélésen az ukrán fél külön kiemelte az egyeztetés szükségességét „az olyan kényes kérdésekben, mint a hadifoglyok szabadon bocsátása”.

Nyikolenko hangsúlyozta egyúttal, hogy „az ukrán hadifoglyok szabadon bocsátása mindig jó hír”.

The post Bekérették a magyar ügyvivőt az ukrán külügyminisztériumba a Magyarországnak átadott hadifoglyok ügyében appeared first on .

Az SZBU közzétette honlapján az általa orosz katonáknak mondott két férfi lehallgatott beszélgetését. „Az oroszok a gát felrobbantásával akarták megzsarolni Ukrajnát, és ember okozta katasztrófát okoztak államunk déli részén” – jegyezte meg az SZBU sajtószolgálata.

„Nem ők (az ukránok) robbantották fel. A mi szabotázscsoportunk volt. Ezzel a gáttal akarták megijeszteni őket. Nem a tervek szerint ment, nagyobb robbanás lett, mint amilyet terveztek” — mondja a felvételen az állítólagos orosz katona. A folytatásban leírja a katasztrófa következményeit, amelyeket szavai szerint Oroszországban próbálnak eltitkolni, vagyis a vízszint emelkedését, az áradások és a pusztítás nagyságrendjét. Elmondja egyebek mellett, hogy egy közeli parkban „állatok ezrei pusztultak el”.

Az ukrán katonai hírszerzés pénteki közleményében azt írta: olyan információk jutottak a birtokába, amelyek arról tanúskodnak, hogy Oroszország új szakaszt indított az ukrán katonai parancsnokság és kormánytisztviselők lejáratására irányuló kampányában. „Ennek keretében egy sor provokatív anyag készült, amelyek szerzői Ukrajnára hárítják a felelősséget a kahovkai vízerőmű felrobbantásáért, és a politikai válság előfeltételeit igyekeznek megteremteni” – fejtette ki a hírszerzés. Rámutatott, hogy a kiadványok előkészített fő címei közvetlen vádakat tartalmaznak a katonai-politikai vezetés, különösen Volodimir Zelenszkij ukrán elnök ellen. A hírszerzés kiemelt pár példát ezen címek közül: „Kétségbeesésében, hogy sikereket érjen el egy esetleges offenzívában, Zelenszkij átváltott a felperzselt föld taktikájára, ami azonban saját népe ellen irányult”, illetve „A gátrobbanás elmossa Zelenszkijt”.

A hírszerzés értesülései szerint emellett állítólagos ukrán és külföldi olvasók nevében hamis internetes fiókokból kommentárokat helyeznek el minden cikk alatt, ezáltal egy „élő” vita benyomását keltve, hogy valódi hálózati felhasználókat is bevonjanak a beszélgetésbe. Kijevben úgy tudják, hogy a projekt rendelkezésre álló költségvetése körülbelül hatmillió dollár, az összeg további növelésének lehetőségével.

Az ukrán energetikai minisztérium sajtószolgálata arról számolt be, hogy a péntekre virradóan végrehajtott orosz rakéta- és dróntámadás megrongált két gázkitermelő létesítményt a nyugat-ukrajnai Zsitomir megyében, egy gázszállítást irányító állomást a délkeleti Zaporizzsja megyében, és országszerte több elektromos vezetékeket. Andrij Jermak, az ukrán elnöki iroda vezetője arról tájékoztatott, hogy az orosz erők csapást mértek a zaporizzsjai régióban lévő Huljajpole város kórházára, a támadás miatt két egészségügyi dolgozó életét vesztette, két további civil pedig megsérült. Oleh Szinyehubov, a keleti országrészben lévő Harkiv megye kormányzója a Telegramon közölte, hogy előzetes információk szerint az orosz erők Sz-300-as légvédelmi rakétákkal lőtték a megyeszékhely, Harkiv város peremvidékét. Hozzátette, hogy személyi sérülésekről egyelőre nem érkezett jelentés.

A belga kormány katonai segélycsomagot hagyott jóvá
A belga kormány jóváhagyta az Ukrajnának szánt 14. katonai segélycsomagot, amelynek keretében a védelmi minisztérium 32,4 millió euró értékben 105 milliméteres lőszert vásárol az ukrán fegyveres erők számára. „A belga honvédelem továbbra is minden lehetséges módon támogatja Ukrajnát, hogy megvédje népét és területét az orosz agresszióval szemben” – hangsúlyozta Ludivine Dedonder védelmi miniszter, aki a katonai segélycsomagról szóló javaslatot felterjesztette a kormánynak. A védelmi minisztérium közleménye szerint a lőszereket a belga hadiipartól vásárolják, és a lehető leghamarabb Ukrajnába szállítják.

„A 105 milliméteres lőszerek vásárlása és szállítása Ukrajna kifejezett kérésére történik, és megfelel a helyszíni szükségleteiknek. A 32,4 millió eurós kiegészítő támogatással a védelmi minisztérium eddig 306 millió euró értékben nyújtott védelmi segítséget Ukrajnának, ebből 41 millió eurót üzemanyagként” – áll a közleményben. A belga hadügyminisztérium a háború kezdete óta támogatást nyújt az ukrán fegyveres erőknek, a védelmi és biztonsági ipara készleteiben rendelkezésre álló lehetőségek szerint. Az anyagi támogatás mellett a védelmi minisztérium már több mint hétszáz ukrán katonát képzett ki az Ukrajna segítésére létrejött uniós katonai segítségnyújtási missziója keretében.

The post Ukrán titkosszolgálat: egy lehallgatott beszélgetésben orosz katonák elismerték a kahovkai vízerőmű felrobbantását appeared first on .

A táblabíróság a közleményében azt írta: a korábban többször büntetett férfit különös kegyetlenséggel, több ember és védekezésre képtelen személy sérelmére elkövetett emberölésben, emberölés előkészületében és más bűncselekményekben mondta ki bűnösnek a bíróság. Az ítélőtábla döntött arról, hogy a vádlott nem bocsátható feltételes szabadságra.

A két sértett és harmadik társuk Újszegeden, egy kiserdőben alakított ki fából és fóliából lakóhelyiséget. A vádlott alkalmi ismerősük volt, néha a sértettek engedélyével ott tartózkodhatott, de ott nem aludhatott. A vádlott, kihasználva az egyik sértett távollétét, beköltözött lakrészébe, és néhány napot ott aludt. A visszatérő sértett ezt észrevette, és elzavarta a vádlottat.

A vádlott 2021. január 6-án már sötétedés után tért vissza az erdőbe, a külön helyiségben alvó áldozatokat előbb egy ötvencentis, fanyelű bozótvágó késsel többször fejbe ütötte, majd elvágta a torkukat. A férfi távozott a helyszínről, a rendőrök – az akkor érvényben lévő kijárási korlátozás miatt – a városban igazoltatták, s miközben átvizsgálták, apróbb vércseppeket vettek észre a ruháján. A vádlott maga mondta el, hogy megölt két embert.

A helyszínre visszatérve azt mondta a rendőröknek, ha a harmadik férfi is ott lett volna, őt is megöli.

A férfi néhány részletet leszámítva az emberöléseket elismerte, és bár azt vallotta, csupán egyszer ütötte meg az első áldozatot, a szakértői vélemény szerint 17 alkalommal sújtott le a kezdetben védekezni próbáló férfi fejére a machetével. Állítása szerint miután végzett az erősebb testalkatú áldozattal, észrevette a bejáratnál a másik ott lakó, beteges, nehezen mozgó férfit, aki visszament a lakrészébe. A vádlott úgy fogalmazott, úgy érzete, nem maradhat tanúja a történteteknek, ezért utánament, s bár úgy látta, a férfi kezeit összekulcsolva imádkozik, őt is többször megütötte a bozótvágó késsel, majd elvágta a torkát. Az áldozatok nyakának átvágását azzal indokolta a vádlott a bíróság előtt, nem akarta, hogy áldozatai tovább szenvedjenek.

A szakértői vélemények szerint a vádlott állításával szemben a második áldozat nagy valószínűséggel aludt, amikor a támadás érte, nem találtak rajta semmilyen védekezésre utaló nyomot.

A táblabíróság döntésével helybenhagyta az első fokon eljáró Szegedi Törvényszék ítéletének büntetésre vonatkozó részét, ám a vádlottat több más bűncselekmény mellett emberölés előkészületében is bűnösnek mondta ki.

Mezőlaki Erik tanácsvezető bíró az indoklás során kifejtette, a vádlott személyisége nem teszi alkalmassá arra, hogy valaha is a társadalom hasznos és törvénytisztelő tagjává váljon. A társadalom védelme elsőbbséget élvez, és a most kiszabott büntetésnek visszatartó erővel kell hatnia mindazokra, akik ilyen jellegű és súlyú cselekményt követnek el.

The post Jogerősen életfogytiglanra ítélték a két hajléktalant megölő szegedi férfit appeared first on .

Ezt Irina Volk, a tárca szóvivője jelentette be. Vlagyimir Kolokolcev belügyminiszter Jurij Szafronovot, a tárca Szamara megyei főcsoportfőnökségének logisztikai ügyekért felelős helyettes vezetőjét és Alekszandr Remnyev rendőrezredest, a belügyi országos szolgáltatási és támogató vállalat regionális vezetőjét menesztette.

A nyomozás megállapította, hogy a tömeges mérgezést okozó, Szamarában készített Miszter Szidr almaborhoz rendőrségi raktárból loptak alkoholtartalmú folyadékot. Őrizetbe vettek egy rendőrőrmestert is, aki a raktárt őrizte, és a gyártókat beengedte a területre. A szamarai székhelyű Andi nevű cég által a Varka magánsörfőzdében főzött Miszter Szidr ital okozta első mérgezéses eseteket hétfőn észlelték. Az orosz egészségügyi minisztérium szerint harminc ember halt meg és 96 szenvedett károsodást.

Az almaborban etilbutirát- és metanolszennyeződést találtak. A cég tulajdonosát, Anar Guszejnovot letartóztatták. A vádlott nem ismerte el a bűnösségét.

The post Rendőparancsnokokat menesztettek az oroszországi tömeges almabormérgezés miatt appeared first on .

Mijatovic közleményében azt írta, az orosz emberi jogi aktivista azért néz szembe börtönbüntetéssel, mert tiltakozik Oroszország ukrajnai agressziója ellen.

A Nobel-békedíjas orosz Memorial Nemzetközi Történelmi és Ismeretterjesztő Társaság egyik vezetője, Oleg Orlov bátorsága és az emberi jogok iránti elkötelezettsége kulcsfontosságú az igazság kimondása szempontjából. Sok más aktivistához hasonlóan, akik börtönben töltik büntetésüket, vagy akiket más módon, de hasonló okokból szankcionálnak, Orlovot sem lett volna szabad perbe fogni az igazág kimondásáért – hangsúlyozta.

„Szolidaritást vállalok Oleg Orlovval és sok más oroszországi emberijog-védővel, független újságíróval és civil társadalmi aktivistával, akik ezekben a kihívásokkal teli időkben az emberi jogok fáklyáját hordozzák” – fogalmazott.

Mijatovic végezetül felszólította az Európa Tanács tagállamait, hogy támogassák az oroszországi vezetés kritikusait hazájukban és száműzetésükben egyaránt. „A béke, a szabadság és az emberi jogok védelmében végzett munkájukra napjainkban különösen nagy szükség van” – tette hozzá az Európa Tanács emberi jogi biztosa.

The post Európa Tanács: Oleg Orlov pere az igazságszolgáltatás megcsúfolása appeared first on .

A rendőrség elfogta a férfit, egy menekültstátusszal rendelkező szíriai állampolgárt.

A 31 éves Abdalmasih H. 2023. április 26-án kapott menekültstátuszt Svédországban, ahol tíz éve élt. Nős, a felesége svéd, közös kislányuk hároméves. A pár nyolc hónappal ezelőtt különvált, a férfi ezután legálisan, egyedül érkezett Franciaországba, ahol 2022 novemberében egy második menedékkérelmet is beadott a francia hatóságoknak, de elutasították, miután időközben Svédországban megkapta a menekültstátuszt – közölték rendőrségi források.

A támadó saját állítása szerint a szíriai keresztény közösséghez tartozik. A támadáskor keresztet viselt, és egy keresztény imakönyv volt a kezében, amikor letartóztatták. Nem volt korábban dolga a rendőrséggel, nem szerepel a titkosszolgálati nyilvántartásokban.

A megtámadott gyerekek három év alattiak.

A BFM hírtelevízióban megszólaló szemtanúk elmondták: reggel háromnegyed 10 órakor egy üvöltözve rohanó férfira lettek figyelmesek az Annecy-tó mentén húzódó parkban, aki egyszer csak késsel rátámadt babakocsiban lévő gyerekekre, majd egy beavatkozó felnőttet is megsértett, végül a helyszínre érkező rendőrökre támadt, akik előállították. A támadás közben a késelő nem mondott semmit.

„Mindenkit meg akart támadni. Elugrottam előle, és akkor egyenesen nekiment egy bácsinak és egy néninek, a bácsit megkéselte” – mondta a Dauphiné Libéré regionális napilapnak Anthony Le Tallec labdarúgó, aki a parkban futott a támadás idején.

„Irreális volt az egész. Üvöltözött, de nem nagyon lehetett érteni, hogy mit. Aztán nekiment a gyerekeknek, majd menekülni kezdett, de közben megérkeztek a rendőrök, akik megpróbálták feltartóztatni anélkül, hogy rálőttek volna. Amikor megértette, hogy csapdahelyzetbe került, egy idős emberre is rátámadt, és akkor a rendőrök lábon lőtték” – mondta egy szemtanú a BFM hírtelevízióban.

A sérültek közül két gyerek és egy felnőtt állapota életveszélyes – közölték az AFP-vel rendőrségi források. Valamennyi sérültet Annecy kórházában ápolják. Bár a terrorelhárítási ügyészség is vizsgálja a történteket, egyelőre nem nyilvánította terrorcselekménynek a támadást, a bűnügyi rendőrség végzi a nyomozást. A késelőnek nincsenek pszichológiai problémái, így kihallgatható – közölte a rendőrség.

Emmanuel Macron államfő a Twitteren „gyáva támadásnak” minősítette a késelést, amelynek következtében „gyerekek és egy felnőtt élet és halál között van”. „Az országot sokkolta a hír. Gondolatainkban velük, a hozzátartozóikkal és a mentőszolgálatokkal vagyunk” – írta az elnök.

A nemzetgyűlésben a kormány jelenlévő tagja és a képviselők és egyperces csenddel adóztak a támadás sérültjei előtt. Yaël Braun-Pivet, az alsóház elnöke arra a kérte a jelenlévőket, hogy az egyperces csenddel gondoljanak „a súlyos támadás áldozataira és a hozzátartozóikra”. Élisabeth Borne miniszterelnök és Gérald Darmanin belügyminiszter jelezte, hogy délután a támadás helyszínére látogat.

The post Késes támadó sebesített meg kisgyerekeket Annecy francia városban appeared first on .

A tisztségviselő szavai szerint a megyeszékhely partmenti és központi részeit lövik az oroszok. További részleteket egyelőre nem hozott nyilvánosságra.

Szerhij Sajhet, a Herszonnal szomszédos Mikolajiv megye rendőrfőnöke arról adott hírt, hogy egy polgári személy életét vesztette az áradások következtében a régióban. Az 53 éves férfit előző nap akarták evakuálni, de nem volt hajlandó elhagyni az otthonát. Az Ukrajinszka Pravda hírportál arra emlékeztetett, hogy szerdán három ember halt meg az áradás miatt a Herszon megyei, orosz megszállás alatt levő Oleski városban.

A kahovkai vízerőmű felrobbanása következtében a Dnyeper (Dnyipro) folyó hosszú ideig nem lesz hajózható Zaporizzsja alatt – jelentette ki Jevhen Ihnatenko, az ukrán hajózási igazgatóság vezetője. „Az Oroszországi Föderáció terrorcselekménye katasztrofális következményekkel jár majd a térség egészére, különösen a hajózásra. A területek elárasztása miatt a régióban található kikötők és terminálok infrastruktúrája megsemmisült, vagy súlyosan megrongálódott, sok hajó elsüllyedt – fejtette ki. Ihnatenko közlése szerint a kahovkai volt a Dnyeper utolsó zsilipje, ahonnan az összes hajó a nyílt tenger felé vehette az irányt. „Valójában az ukrán export kapuit elzárták előttünk” – mondta.

„A kahovkai tározó vízszintje óránként 10 centiméterrel csökken. Ha a zaporizzsjai zsilip folyásirányában a vízszint a megengedett szint alá esik, nem lesz behajózható” – jelentette ki, hozzátéve, hogy most még a kahovkai tározóban rekedt polgári hajókat Zaporizzsjébe telepítik át, hogy ne maradjanak zátonyon. „Az adminisztráció már második napja aktívan együttműködik azokkal a hajótulajdonosokkal, akiknek hajói jelenleg a kahovkai tározó vízterületén vannak. Ez körülbelül ötven hajó. A mi feladatunk, hogy biztosítsuk a hajók akadálytalan áttelepítését a zaporizzsjai zsilipen keresztül – közölte Ihnatenko.

A kahovkai vízerőművet üzemeltető Ukrhidroenergo állami vállalat közleményében arról tájékoztatott, hogy az elmúlt nap folyamán csaknem egy méterrel csökkent a vízszint a kahovkai tározóban.

A Herszon megyei kormányzó arról számolt be, hogy csütörtök reggel az árvíz átlagos szintje 5,61 méter volt. A régió hatszáz négyzetkilométere volt víz alatt, ennek 32 százaléka a Dnyeper folyó ukrán ellenőrzés alatti jobb partján, 68 százaléka pedig az orosz megszállás alatt lévő bal partján. Hozzátette, hogy Herszon megyében az emberek fáradtak, de most már minden szükségessel el tudják látják őket, az evakuálás folytatódik, de sok lakos nem hajlandó elhagyni a régiót. Olekszandr Szenkevics, Mikolajiv polgármestere arról számolt be, hogy reggelre a megyeszékhelyű város árterületén 97 centiméterrel emelkedett a víz.

Az Ukrajinszka Pravda helyi kormányzók által készített összefoglalójában arról számolt be, hogy az elmúlt nap során három civil vesztette életét, és nyolc sérült meg az ország különböző régióit ért orosz támadások következtében. Egy 39 éves, humanitárius misszió tagjaként Ukrajnába érkezett amerikai állampolgárságú férfi aknára lépett, és meghalt Harkiv megyében. Az ukrán vezérkar reggeli helyzetjelentésében azt írta, hogy az orosz hadsereg ukrajnai embervesztesége mintegy 730-cal 212 760 főre nőtt. Az ukrán erők szerdán megsemmisítettek egyebek mellett 18 harckocsit, 28 tüzérségi rendszert és 15 drónt.

Ukrajna a paksi atomerőmű ellen lobbizik

Ukrajna jegyzéket intézett az Európai Unióhoz, amelyben sürgette a Roszatom orosz nukleáris energetikai konszern magyarországi atomreaktor-építési projektjének felülvizsgálatát – közölte Denisz Smihal ukrán miniszterelnök. „A Roszatom a Putyin-rezsim része, támogatja az orosz terrorcselekményeket, és veszélyezteti a nukleáris létesítményeket. Arra számítunk, hogy felülvizsgálják a magyarországi nukleáris reaktorok építési projektjének Roszatom általi megvalósításáról szóló előzetes döntést” – közölte az ukrán kormányfő. Hozzátette, hogy ezt a kérdést már felvetette a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) tanácsának szerdai, Párizsban tartott miniszteri szintű értekezletén elmondott beszédében is. „A kahovkai vízerőmű katasztrófája és a zaporizzsjai atomerőmű orosz elfoglalása fényében az ilyen döntések szürreálisnak tűnnek” – hangsúlyozta Smihal. Szerinte szigorítani kell az Oroszország elleni szankciókat, különösen olyan területeken, mint az atomenergia.

The post Az orosz agresszor ágyúzza az árvíz sújtotta Herszonra appeared first on .

A tanácsi közlemény szerint a támogatás célja, hogy a vonatkozó nemzetközi jog maradéktalan tiszteletben tartása mellett halálos erő kifejtésére tervezett katonai felszerelésekkel támogassa a nigeri fegyveres erőket.

Az intézkedés megerősíti a nigeri fegyveres erők műveleti kapacitásait azáltal, hogy a légierő hatékonyabb támogatása révén megkönnyíti a szárazföldi erők mobilitását, jelenlétét és biztonságát Niger legveszélyesebb területein. Ez növelni fogja Niger képességét területi egysége és önállósága megvédésére, valamint a növekvő terrorfenyegetéssel szemben polgári lakossága megóvására – írták.

A tanács egy másik, 297 ezer euró (mintegy 113 millió forint) értékű támogatási intézkedést is elfogadott a nigeri fegyveres erők katonai felszereléssel való ellátásának finanszírozására, valamint az eszközök megfelelő használatának, karbantartásának és tárolásának biztosítására.

Az két elfogadott intézkedés kiegészíti az Európai Békekeret által a nigeri fegyveres erők számára tavaly júliusban és idén márciusban elfogadott 65 millió euró összegű támogatást, ami az EU Nigerrel nemrégiben létrehozott katonai partnerségi misszióját (EUMPM) is finanszírozza.

A támogatási intézkedések tovább erősítik az EU és Niger közötti védelmi partnerséget, és az EU egyértelmű elkötelezettségét mutatják amellett, hogy támogassa Nigert a béke és a stabilitás megteremtésében az országon belül és a Száhel-övezet egészében – tették hozzá.

The post Az EU 4,7 millió euróval támogatja a nigeri fegyveres erőket appeared first on .

A tábornok szerint terrorcselekmény történt, amelyet ukrán diverzánsok követtek el a Harkiv megyei Maszljutivka település közelében. Közölte, hogy a sebesültek, akik között nincsenek orosz katonák, orvosi ellátásban részesültek.

A beszámoló szerint az ammónia maradványait a vezeték sérült szakaszain keresztül elvezetik ukrán területről.

Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő szerdai sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy a vezeték helyreállítása egy-három hónapig is eltarthat, amennyiben a helyszín megközelíthető lesz. Mint mondta, a támadással kiiktatták az egyik szivattyútelepet; a blokkolószelepek működésbe léptek ugyan, de mégis szivárgás történt.

A szóvivő hangsúlyozta, hogy Oroszország mindent meg fog tenni az incidens kivizsgálása érdekében. Azt állította, hogy Kijev az egyetlen fél, amely nem érdekelt a csővezeték működésének helyreállításában.

A Togliatti-Odessza csővezeték újbóli megnyitásának kérdése kulcsfontosságú az ukrán gabonának, valamint az orosz élelmiszernek és műtrágyának a fekete-tengeri kikötőkből való exportjáról megkötött megállapodás meghosszabbítása szempontjából. Moszkva kifogásolja, hogy az alkunak az orosz termékekre vonatkozó része nem teljesül.

A megsérült, 2470 kilométeres ammóniavezeték a leghosszabb ilyen létesítmény a világon. A cső az Ukrajna elleni orosz háború kezdete, tavaly február óta nem üzemel.

The post Orosz védelmi tárca: felrobbantották a Togliatti-Odessza ammóniavezetéket appeared first on .