Biztonságpiac

A Downing Street vasárnapi tájékoztatása szerint a program célja az, hogy Ukrajna képessé váljon a kritikus jelentőségű létesítményei elleni orosz kibertámadások észlelésére és elhárítására, valamint gyors válaszlépések megtételére ilyen jellegű támadások esetén. A londoni miniszterelnöki hivatal ismertetése szerint a két évre szóló fejlesztési program 25 millió fontig (11 milliárd forintig) terjedő pénzügyi támogatást tartalmaz.

Az összegből 16 millió fontot a brit kormány finanszíroz, a fennmaradó további kilencmilliárd font hozzájárulást a tervek szerint Nagy-Britannia szövetségesei adják.

A Downing Street vasárnapi tájékoztatásához fűzött nyilatkozatában Rishi Sunak brit miniszterelnök hangsúlyozta: az Ukrajna elleni orosz támadás nem korlátozódik a szárazföldi invázióra, Oroszország kísérleteket tesz az ukrán lakosságnak alapvető fontosságú szolgáltatásokat nyújtó ukrajnai kiberinfrastruktúra, köztük a bankok és az energiaellátó hálózatok elleni támadásokra is.

Sunak szerint Ukrajna már eddig is számos olyan kibertámadást elhárított, amelyeket az orosz fegyveres erők kíséreltek meg egyebek mellett adatmegsemmisítésre (wiperware), valamint fedett kémműveletek végrehajtására kidolgozott szoftverekkel.

A brit miniszterelnök szerint a London által tervezett új támogatás kritikus fontosságú az ilyen jellegű támadások megakadályozása, az ukrán kibervédelem megerősítése és általában a kártékony szoftverek (malware) észlelése és működésképtelenné tétele szempontjából. Az ukrajnai kiberprogram (Ukraine Cyber Programme, UCP) nevű, brit finanszírozású cselekvési terv világszínvonalú szakértelmet mozgósít a magánszektorban és a közszférában a létfontosságú ukrán infrastruktúra-hálózat és a közszolgáltatások védelmére – fogalmazott vasárnapi tájékoztatásában a Downing Street szóvivője.

A programban szerepel ukrán kiberszakértők kiképzése is rendszerveszélyeztető események elemzésére, a támadók kilétének megállapítására és a támadások elkövetőinek felelősségre vonásához szükséges bizonyítékok hatékonyabb összegyűjtésére.

A Downing Street szerint London mindeközben fokozza az Ukrajnának nyújtott katonai támogatásokat is: a brit kormány a héten további 250 millió fontot (csaknem 110 milliárd forintot) folyósított az Ukrajna számára létrehozott nemzetközi alapnak (IFU), amely a minap radarrendszerekből, fegyverekből és lőszerszállítmányokból álló jelentős légvédelmi csomag ukrajnai szállítását jelentette be. A Downing Street közölte azt is, hogy Nagy-Britannia már átadta Ukrajnának a Storm Shadow nevű hosszú hatótávolságú rakétarendszert. Ben Wallace brit védelmi miniszter május első felében jelentette be a Storm Shadow típusú rakéták ukrajnai szállítását. A gyártó által szolgáltatott adatok szerint e fegyvertípus hatótávolsága 250 kilométer. Wallace a rakéták szállítását bejelentő parlamenti tájékoztatásában elmondta: a Storm Shadow rakétatípus kizárólag hagyományos töltetek szállítására alkalmas, nagy hatótávolságú precíziós eszköz, amely kiegészíti az Ukrajnának már korábban átadott hasonló fegyverek, köztük a HIMARS és a Harpoon rakéták nyújtotta védelmi képességeket.

The post London növeli Ukrajna kibervédelméhez adott támogatását appeared first on .

Andrij Juszov, a hírszerzés szóvivője az Ukrajinszka Pravda hírportálnak adott interjújában azt közölte, hogy biztosan tudnak több mint tíz próbálkozásról Oroszország részéről. „Igen, Budanov az orosz világ, az orosz propaganda és Putyin rezsimjének egyik fontos célpontja. Ezzel ő is tisztában van, és miként maga mondta, úgy véli, hogy ez egy helyes értékelés, ami azt jelenti, hogy az általa irányított munka jó irányba halad” – fogalmazott a szóvivő.

Hozzátette, hogy természetesen minden biztonsági intézkedést megtesznek Budanov védelmére, de ez nem akadályozza a hírszerzési főnök és részlegének munkáját. „Végső soron úgy gondolom, hogy Putyinnak és belső körének van félnivalója” – jegyezte meg Juszov.

The post Több mint tíz merényletet kíséreltek meg az ukrán katonai hírszerzés főnöke ellen az oroszok appeared first on .

A lövöldözés tényét megerősítette a település polgármestere is, aki közölte, egyetlen diák sem sebesült meg a támadásban. Edin Delic hozzátette: több sebesült is van, de egyikük sem gyerek. A polgármester arra kérte a szülőket, hogy nyugodjanak meg, és ne keltsenek pánikot, nehéz nap ez az iskola és a település számára.

A tájékoztatás szerint a tanárokra egy fiatalkorú fiú, az iskola korábbi diákja lőtt rá, akit rossz magaviselete miatt tanácsoltak el az iskolából. A fiút a rendőrség elfogta.

The post Meglőtt egy tanárt egy általános iskolai diák Boszniában appeared first on .

A tárca közleményében hozzátette, hogy jelenleg még 31 eltűntet tartanak nyilván. Az elhunytak közül 14-en Herszon megyében, ketten a szomszédos mikolajivi régióban vesztették életüket. A robbantás utáni árvíz miatt még mindig 1300 ház van elárasztva, ebből 1274 Herszon és 26 Mikolajiv megyében. A katasztrófa sújtotta területekről 3614 embert menekítettek ki az ukrán hatóságok, köztük 474 gyereket és 80 mozgáskorlátozottat. Az ukrán rendőrség több mint 4800 állampolgári nyilatkozatot fogadott el anyagi károkról, valamint 13,5 ezer lakást és házat ellenőriztek – fejtette ki a minisztérium.

Olekszandr Tarnavszkij, a délkelet-ukrajnai hadműveleti-stratégiai csapatcsoport parancsnoka azt közölte a Telegramon, hogy az orosz erők egy nap alatt több mint négy századnyi katonát veszítettek a térségben. Megjegyezte, hogy ez alatt az elesett és a megsebesült katonák számát érti. Kiemelte, hogy az orosz hadsereg 77 darab katonai eszköze semmisült vagy rongálódott meg. Tarnavszkij szavai szerint mindezeken felül az ukrán erők 12 orosz lőszerraktárt semmisítettek meg.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök eközben vasárnap, az apák napja alkalmából közzétett videóüzenetében köszönetet mondott az orosz invázió ellen harcoló „erős és bátor” katonáknak, reményét fejezve ki, hogy egyszer mindannyian visszatérhetnek a frontról.

The post Tovább nőtt a kahovkai vízerőmű-robbantás halálos áldozatainak száma appeared first on .

Az amerikai tájékoztatás szerint Antony Blinken amerikai és Hajasi Josimasza japán külügyminiszter beszélt a térség biztonságának fenntartásáról, az amerikai-japán-dél-koreai háromoldalú együttműködésről, valamint az indiai- és csendes-óceáni térség gazdasági fejlesztésére vonatkozó tervekről. Antony Blinken elítélte Észak-Korea ballisztikus-rakétagyakorlatait a Japán-tengeren, és megerősítette az Egyesült Államok szilárd elkötelezettségét Japán védelme iránt.

Az amerikai külügyminiszter Pekingbe utazása előtt Dél-Korea külügyminiszterével, Pak Dzsinnel is telefonon beszélt, akit arról biztosított, hogy az Egyesült Államok elkötelezett kapcsolatainak „felelősségteljes” alakítása mellett Kínával. Antony Blinken emellett szükségesnek mondta, hogy a Kínai Népköztársaság nyomást gyakoroljon Észak-Koreára annak érdekében, hogy Phenjan „komoly diplomáciába kezdjen”. A két külügyminiszter elítélte Észak-Korea folytatódó ballisztikusrakéta-gyakorlatait.

Az amerikai külügyminiszter szombaton érkezett Pekingbe, ahol magas szintű tárgyalásokat folytat. Antony Blinken eredetileg február elején látogatott volna a kínai fővárosba, hogy a kínai külügyminiszterrel tárgyaljon a két ország kapcsolatairól, ám akkor az Egyesült Államok felett repülő és megsemmisített feltételezett kínai kémlégballon miatt lemondta az utazást.

A külügyminiszter elutazása előtt pénteken megismételte azt az amerikai álláspontot, hogy az Egyesült Államok nem keresi a konfliktust Kínával, hanem versenytársnak tekinti azt. Ahogy fogalmazott, nem akar „konfrontációt vagy konfliktust” a verseny helyett.

Az amerikai-kínai kapcsolatokat a közelmúltban kiélezték a Kína és Tajvan térségében történt katonai incidensek. Az egyik esetben egy kínai vadászrepülő került veszélyes közelségbe egy amerikai katonai repülőgéppel, egy kínai hadihajó pedig néhány száz méterre került az amerikai haditengerészet egy hajójához a Tajvani-szorosban. Az eseteket az Egyesült Államok felelőtlennek nevezte és elítélte.

The post Japánban és Dél-Koreában egyeztetett pekingi útja előtt Blinken appeared first on .

A szakértők a lopás megakadályozására azt ajánlják a felhasználóknak, hogy egyedi, erős jelszavakat használjanak minden egyes online fiók esetében: a tapasztalatok alapján a felhasználók gyakran ugyanazokat a belépési adatokat adják meg kényelmi szempontok miatt több fióknál is, így ha a hackerek az ellopott jelszavakat minden népszerű online szolgáltatásban végigpróbálják, egyszerre több fiókhoz is hozzáférhetnek.

Az ESET az it-hős vagy kiberbalek kampányában arra hívja fel a figyelmet, hogy a kutatások szerint sokan még mindig a jelszó főnév angol megfelelőjével, a password szóval és az 123456 számsorral védik az adataikat. Hozzátették, a leggyakoribb 10 jelszó gyakorlatilag egy másodpercen belül feltörhető, ezzel szemben a bonyolult jelszavak feltöréséhez elméletileg több száz vagy ezer év is kellhet.

A csalók gyakran a közösségi médiumok, streamingszolgáltatók vagy bankok alkalmazottainak adják ki magukat, és így próbálják meg kicsalni a jelszavakat, de az automatikus brute force-támadások (próbálgatásos jelszó feltörés) során is ellophatják az adatokat: ez egy olyan módszer, ami az összes lehetséges kombináció végigpróbálásával dolgozik. A program először a leggyakoribb szótári variációkkal kezdi, és gyakran ér el találatot.

Az ESET szakértői szerint hasznos a jelszókezelők alkalmazása, amelyeket a jelszavak biztonságos helyen történő tárolására terveztek. A jelszószéf szoftver egyetlen „mester jelszót” kér a felhasználótól, attól kezdve minden mást már automatikusan kezel az alkalmazás – ideértve a hosszú, egyedi jelszavak automatikus létrehozását és a belépési mezők kitöltését minden egyes webhely esetében.

The post Több mint húszmilliárd felhasználónév és jelszókombináció van a kiberbűnözők kezében appeared first on .

A magyar tárcavezető elmondta: a brüsszeli találkozó legfontosabb célja az utolsó simítás volt az észak-atlanti szervezet új stratégiájának előkészítésében a júliusi vilniusi csúcstalálkozó előtt.

Egy évvel ezelőtt Madridban döntés született a NATO keleti szárnyának megerősítéséről, és új időszámítás kezdődött az elrettentés és a kollektív védelem terén is. Magyarország e tekintetben jól teljesített, a területén létrejött többnemzetiségű harccsoport, és a Székesfehérvárra telepített többnemzetiségű hadosztály-parancsnokság is jelzi az ország elkötelezettségét a szövetség mellett – húzta alá. Magyarország továbbra is kiveszi a részét a feladatokból, egyúttal támogatja a közös megoldásokat – emelte ki a honvédelmi miniszter, aki példaként a transzatlanti és európai védelmi ipari bázis megerősítésére tett erőfeszítéseket említette, amelyek összhangban állnak a magyar védelmi ipar megszilárdítását célzó kormányzati szándékkal.

A keleti szárny megerősítése mellett azonban a délről és más irányokból érkező fenyegetéseket sem szabad figyelmen kívül hagyni – mutatott rá. Magyarországnak az ukrajnai háború szomszédságában lévő országként és a balkáni migrációs útvonalon a déli határait érő fenyegetés miatt kell védenie magát amellett, hogy elkötelezett NATO-szövetségesként részt vesz a közös védelmi feladatok ellátásában.

„Ennek szellemében veszünk részt jelentős, a harmadik legnagyobb kontingenssel a NATO legnagyobb szárazföldi missziójában, a koszovói KFOR-ban” – fogalmazott.

Szalay-Bobrovniczky Ukrajnával kapcsolatban leszögezte, hogy Magyarország álláspontja változatlan, továbbra sem küld halált okozó eszközöket Ukrajnába. Kiáll az azonnali tűzszünet és a béketárgyalások mellett, és történelme legnagyobb humanitárius akciója keretében segíti Ukrajnát és a háború elől menekülőket. A háborút illetően hozzátette: sajnos továbbra sem zárható ki semmilyen forgatókönyv, ezért az eszkaláció veszélyének csökkentésére kell törekedni.

„Fontos, hogy a NATO továbbra sem részese a konfliktusnak, de minden eshetőségre számítva kiemelten kell kezelnie a nukleáris elrettentés kérdését” – fogalmazott.

A NATO és Ukrajna jövőbeni kapcsolatait illetően Magyarország továbbra is támogatja a NATO nyitott ajtók politikáját, egy háborúban álló ország esetében azonban a csatlakozás napirendre kerülése nem lehetséges – hangoztatta. A miniszter végezetül hozzátette: ez alkalommal is kérte Ukrajnát, hogy tegyen eleget a tagsághoz tett vállalásainak, különös tekintettel a nemzeti kisebbségek jogaira.

The post Szalay-Bobrovniczky: Magyarország biztonságának az erős nemzeti haderő és egy erős NATO a garanciája appeared first on .

Az amerikai külügyminisztérium közleménye szerint a humanitárius segítség olyan nélkülözhetetlen dolgokat jelent, mint az élelmiszer, az ivóvíz, oktatás, egészségügy, munkalehetőség, jogsegélyszolgálat, menekültszállás. A támogatás az Egyesült Államok nemzetközi és nem-kormányzati partnerein keresztül jut el a rászorulókhoz a régióban.

A közlemény rámutat arra, hogy az ukrajnai háború kirobbanása óta több mint hatmillióan menekültek el az országból, ötmillióan pedig a határokon belül kerestek menedéket, de a háború által sújtott lakosságszám ennél jóval nagyobb. Az Egyesült Államok humanitárius segítsége tavaly október óta meghaladja a 600 millió dollárt, és ez egyúttal elismerése azon országok nagylelkűségének, amelyek befogadják és támogatják a menekülteket – olvasható az amerikai külügyminisztérium közleményében.

A háború kezdete, azaz 2022. februárja óta nyújtott amerikai humanitárius segítség teljes összege eléri a 2,1 milliárd dollárt.

The post Washington újabb, 205 millió dollár támogatást nyújt az ukrán menekülteket ellátó szervezeteknek appeared first on .

A különféle fizetési lehetőségek profi beállítása jelentős befolyással van a konverzióra. Ha például nem áll rendelkezésre elegendő opció, azzal bizony vevők morzsolódhatnak le. Ellenkező esetben pedig a bőség ijesztheti meg a vásárlókat,  és szintén faképnél hagyhatnak minket. 

Mi a helyzet hazánkban? 

A Shopify többféle fizetési opciót kínál, némelyik beüzemelése csupán néhány kattintás, de mi jellemző Magyarországon? Az itthoni webshop statisztikák szerint inkább az egyszerűbb opciókat preferálják, hiszen így nagyobb a kontroll a pénzügyek terén. 

Természetesen egy webshop sikere nem csupán a beépített fizetési megoldásokon múlik, érdemes egyben szemlélni az egészet, és már a kezdetekhez igénybe venni szakértők segítségét, például a 7Blog Shopify webshop készítés szolgáltatását! Ennek keretein belül pedig könnyebben megtervezhető az egész business, külön kitérve a vállalkozás és a célközönség típusához leginkább javasolt fizetési módokra. 

Átlagosan 3-4 lehetőséget szoktak megadni a webshoptulajdonosok, de 5-6 opciónál többet nem is célszerű bezsúfolni, ugyanis áttekinthetetlen és már erősen túlzó. 

Hogyan válasszuk ki a legmegfelelőbbeket? 

Vegyük figyelembe a célpiac fizetési szokásait, ugyanis ez alapvető szempont, hogy sikerüljön végül egy ideális checkout felületet létrehozni. 

Nálunk még napjainkban is az utánvét és az átutalás a két legnépszerűbb, nem csupán Shopify esetén, de a többi webshopnál is. Javuló tendenciát mutat a bankkártyás megoldás is, a digitális és mobiltárca pedig a nemzetközi trendekkel összhangban alakul. Elég belegondolnunk, hogy Magyarországon a Simple fiókok száma már 2,6 milliónál is több. 

A Shopify fizetési típusok közül megkülönböztetünk különböző kategóriákat: köztük a manuálisakat, a bankkártyás fizetéseket és a kriptovalutát. 

Nézzük meg az egyes típusokat!

A manuális fizetési lehetőségek közé tartozik minden olyan opció, amelyhez nem szükséges harmadik fél általi fizetési szolgáltató, vagyis az utánvét és az előreutalás. Ezt könnyen hozzáadhatjuk a webshopunkhoz a Manual Payment Methods gombra klikkelve. Mivel a két legismertebb módról van szó, mindenképpen célszerű élni a lehetőséggel. Ráadásul a tranzakciós díjak miatt sem fájhat a fejünk. 

A bankkártyás fizetési mód beállításához külön ismertetővideó is készült a Shopify webshoptulajoknak, eszerint képbe kerülhetünk, hogy mely tényezőket érdemes megvizsgálni a beüzemelés előtt. 

Egyesek pedig úgy döntenek, hogy náluk kriptóval is fizethetnek a vevők, eszerint kiválasztható a Shopify által elfogadott szolgáltatók táborából a szimpatikus. Nálunk ez még gyerekcipőben jár, de könnyen lehet, hogy idővel átfordul majd. 

A legokosabb megoldás, ha kikérjük profi szakértők tanácsát is, hiszen ahogyan már a bevezetőben is írtuk, nem szabad lebecsülni a fizetési módok konverziónövelő hatását.

The post Online fizetési megoldások a legismertebb webshopmotornál appeared first on .

Azt írták: a legtöbb bejelentés idén Fejér vármegyéből érkezett, ahova eddig 114 alkalommal hívták a tűzszerészeket feltételezett robbanóeszközhöz, 32 eset igényelt azonnali intézkedést. Csak májusban 139 bejelentés érkezett az alakulathoz, 31 esetben volt szükség az állampolgárok biztonságáért soron kívüli intézkedésre.

A mentesítések során előkerült, csaknem 1,6 tonnányi robbanóeszközt több mint kétszáz kilogramm robbanóanyag segítségével semmisítették meg a katonák. Csepelen a Fácánhegyi úton egy második világháborús eredetű, száz kilogrammos szovjet légibomba került elő éles gyújtószerkezettel, Gödöllőn pedig egy 25 kilogrammos szovjet légibomba.

A Heves megyei Vécs külterületén mezőgazdasági munkák közben bukkantak második világháborús robbanóeszközökre. A helyszín a tűzszerészeknek számára nem ismeretlen – írták -, ugyanis az egykor a közelben álló lőszerraktárt a szovjetek korábban felszámolták, az ott tárolt eszközöket robbantógödrökbe helyezték és felrobbantották. A szétszóródott, fel nem robbant robbanótestek, lőszerek mentesítését a mai napig végzik a tűzszerészek – jegyezték meg.

Vécs külterületén négy helyszínen 25 tüzérségi gránátot és egy kézigránátot azonosítottak. A korábbi robbantógödrökből előkerült eszközök nagy része magyar gyártmányú romboló, repesz, páncéltörő vagy légvédelmi repeszgránát volt, de az előkerült eszközök között ritkaságnak számító, három német tíz centiméteres páncéltörő és három cseh gyártmányú, tíz centiméteres repeszgránát is előkerült. Egy rossz állapotú 36M Vécsey kézigránátot a helyszínen semmisítettek meg, a többi robbanóeszközt a katonák a Magyar Honvédség központi gyűjtőhelyére szállították, későbbi megsemmisítésre.

Kiskunfélegyházán a Nádasdi utcai temetőben sírfeltárások folynak, ott fél kilogrammnyi 31M éles karabélylőszert találtak, amelyek egy 31M magyar golyószóró fegyver maradványainak közeléből kerültek elő. Az éles lőszereket a tűzszerész katonák későbbi megsemmisítésre elszállították, a hatástalanított fegyver maradványát pedig a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum munkatársai veszik majd át.

The post Idén már több mint 740 alkalommal riasztották a tűzszerészeket appeared first on .

Az ítélet nem jogerős. A bíróság csaknem hat órán keresztül indokolta döntését. A tárgyalást fokozott biztonsági intézkedések mellett tartották.

A bíróság az ügyészi vádirattal egyezően állapította meg a tényállást az ügetői merénylet ügyében. Eszerint Portik az 1990-es évek közepétől egy olyan, 15-20 emberből álló csoportot szervezett maga köré, amelyet ő irányított, a tagoknak végre kellett hajtaniuk az utasításait.

A férfi egy elszámolási vita miatt 1996. november 1-jén Budapesten megölette riválisát, Prisztás Józsefet, és ebben az ügyben hallgatták ki a hajtót, Lakatos Csabát, aki Prisztás barátja volt. A hajtó a kihallgatása után a folyosón említést tett a rendőröknek arról, hogy a gyilkosság hátterében szerinte – egy ingatlannal kapcsolatos vita miatt – Portik állhat. Portik erről tudomást szerzett és elhatározta, hogy megöleti az általa besúgónak, „vamzernek” tartott férfit, ezért 1996 novemberének elején rávette Tanyi Györgyöt arra, hogy végezzen a hajtóval.

Tanyi 1996. november 13-án este négy lövést adott le a budapesti ügetőn és három lövedék el is találta Lakatost, akinek az életét csak a szakszerű orvosi ellátás mentette meg. Tanyit a Fővárosi Ítélőtábla 2018 januárjában jogerősen 11 év fegyházbüntetésre ítélte. A támadó testvérei és negyedik társuk bűnsegédként működött közre azzal, hogy figyelőként biztosították az elsőrendű vádlott tettét és segítették menekülésében.

A lövöldözés ügyében 2019 augusztusában emeltek vádat Portik ellen, miután Tanyi arról beszélt, Portiktól kapott megbízást az emberölésre.

A bíróság ítéletének indoklásakor elhangzott: Tanyit jogerősen elmarasztalta a bíróság az ügetői merénylet miatt, de abban az eljárásban nem derült ki, miért követte el a bűncselekményt, sőt, Tanyi a sértett barátja volt, így nem volt oka, hogy rálőjön. Azonban Tanyi később maga mondta el, hogy Portik volt a felbujtó.

Ehhez az ügyhöz egyesítették 2021-ben az 1999-ben elkövetett gyilkossági ügyet. A bíróság a váddal egyezően megállapította, hogy Portik fiatalkora óta ismerte a sértettet, 1999-ben azonban megromlott közöttük a korábbi baráti viszony, ezért Portik megbízta a szintén a bűnelkövetői csoportjához tartozó két társát – K. Gábort és Sz. Józsefet -, öljék meg a férfit. A két férfi 1999. április 25-én megjelent a sértett XI. kerületi bérelt lakásánál, és K. Gábor hangtompítóval ellátott géppisztollyal több lövést adott le a férfira, aki a helyszínen meghalt. Az Erzsébet híd budai hídfőjénél a Dunába hajították a fegyvert, amit később hajléktalanok találtak meg a Duna-parton, és leadtak a rendőrségen. A sértett holttestét 1999. május 6-án fedezték fel.

Az ügyészség Portikra és K. Gáborra is életfogytig tartó szabadságvesztést kért.

A bíróság Portikot az ügetői merényletben felbujtóként, aljas indokból elkövetett emberölés kísérletében mondta ki bűnösnek pénteken, a másik ügyben pedig felbujtóként elkövetett, előre kitervelt emberölésben, és húsz év fegyházbüntetésre ítélte. A másodrendű vádlottat, K. Gábort előre kitervelt emberölésben mondta ki bűnösnek a törvényszék, és 14 év fegyházbüntetésre ítélte. Mindketten a büntetésük négyötödének letöltése után feltételesen szabadlábra helyezhetők.

A bíróság Portik esetében súlyosító körülményként értékelte többek között, hogy két emberölés miatt már kiszabott börtönbüntetését tölti, K. Gábor esetében pedig mások mellett „az ölési cselekmény maffiaszerű jellegét”.

A harmadik férfival, Sz. Józseffel, az emberölés bűnsegédjével szemben a Fővárosi Főügyészség szintén vádat emelt – együttműködésére tekintettel – elkülönített eljárásban. A harmadrendű vádlottat azzal is vádolták, hogy Fenyő János megölése ügyében bizonyítékokat kínált fel pénzért az ügyben felbujtóként gyanúsított Gyárfás Tamásnak, így törekedve a büntetőeljárás meghiúsítására.

A pénteken kihirdetett ítélet nem jogerős, az ügyész az életfogytig tartó szabadságvesztés kiszabása érdekében fellebbezett, a vádlottak és védőik pedig felmentésért. Portik arról beszélt, a rendőrség manipulálja az ellene folyó eljárást, hogy „a valódi elkövető” elkerülje a felelősségre vonást. Az ítélethirdetés előtt a másodrendű vádlott az utolsó szó jogán tagadta a bűncselekmény elkövetését, és azt mondta, a bizonyítékok cáfolják a harmadrendű vádlott vallomását. Portik az eljárás során tagadta a bűncselekmények elkövetését.

The post Ügetői merénylet: Húsz év fegyházat kapott Portik appeared first on .

A Nemzeti Gárda Massachusetts-i légiegységének 21 éves adatelemzőjét áprilisban tartóztatták le, miután az általa megosztott, többi között az ukrajnai háborúval összefüggő, katonai dokumentumok nyilvánosságra kerültek.

Teixeirát hat rendbeli szövetségi bűncselekménnyel vádolják, mely egyenként 10 évig terjedő szabadságvesztéssel és 250 ezer dollár pénzbírsággal sújtható.

A vádemelést kommentálva Christopher Wray, a Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) igazgatója arra hívta fel a figyelmet, hogy azok, akik magas szintű biztonsági felhatalmazással rendelkeznek, bizalmat kapnak arra, hogy védelmezzék a minősített információkat és biztosítsák a nemzet titkait. „A mai vádemelés ennek a bizalomnak a feltételezett súlyos megsértésére világít rá” – fogalmazott az FBI vezetője.

A nyomozati iratok szerint Teixeira 2022. novembere és 2023. áprilisa között mintegy negyvenezer üzenetet tett közzé a Discord közösségi oldal zárt csoportjában, amelyek tartalmazták a titkos katonai iratokat részben az Egyesült Államok külföldi szövetségeseivel és ellenfeleivel kapcsolatban. A nyomozóhatóság megállapítása szerint az üzenetekben többször utalt arra, hogy tisztában van a dokumentumok minősítésével, és esetenként maga kérdezte a zárt online csoport felhasználóit, hogy milyen jellegű információk érdeklik őket.

Teixeirát áprilisban otthonában tartóztatták le és azóta a hatóságok őrizetében van. Májusban a bíróság szükségesnek tartotta, hogy a büntetőeljárás kezdetét börtönben várja ki, mert szabadlábra helyezése esetén, a bíró évelése szerint, fennállna az országból való távozás és az igazságszolgáltatás akadályozásának kockázata.

The post Vádat emeltek a titkos amerikai katonai információkat kiszivárogtató Jack Teixeira ellen appeared first on .

A Londontól 180 kilométerre északnyugatra fekvő, 320 ezer lakosú nagyváros központjában a Nottinghami Egyetem két 19 éves hallgatója, Grace O’Malley-Kumar és Barnaby Webber, valamint Ian Coates, az egyik nottinghami középiskola 65 éves gondnoka vált a keddi késeléses támadás áldozatává.

A Nottinghamshire megyei rendőrség legfrissebb, csütörtök délutáni tájékoztatása szerint a gyanúsított a két fiatal egyetemista meggyilkolása után gyalog megközelített egy idősotthont, ahová megpróbált behatolni, de ez a kísérlete kudarcba fulladt. A feltételezett elkövető ezután ölte meg harmadik áldozatát, az iskolai gondnokot, és a gondnok furgonjával megpróbált elgázolni egy férfit, akit jelenleg is súlyos sérülésekkel ápolnak a helyi kórházban.

A gyanúsított két másik járókelőt is megpróbált elütni, akik könnyebb sérüléseket szenvedtek, de a járművet ekkor már egy rendőrautó követte. A rendőrök ezután elektromos sokkoló használatával elfogták a feltételezett tettest. A megyei rendőrkapitányság csütörtöki tájékoztatása szerint a gyanúsított a Nottinghami Egyetem egykori hallgatója, de a nyomozók nem hiszik, hogy ennek a ténynek köze lenne a véres ámokfutáshoz.

A rendőrség közölte, hogy az őrizetes további kihallgatásához a vizsgálati fogság 36 órányi meghosszabbítását kérte a helyi magisztrátusi bíróságtól, amely teljesítette a kérést. A kapitányság hangsúlyozta, hogy a vizsgálatban továbbra is részt vesz az országos terrorizmusellenes rendőri hálózat, de a nyomozók változatlanul nyitott kérdésként kezelik, hogy mi lehetett a gyanúsított indítéka.

A csütörtöki tájékoztatás szerint az ügy kivizsgálására külön nyomozócsoport alakult, amelynek tagjai folytatják a gyanúsított kihallgatását, emellett térfigyelő kamerák felvételeit is begyűjtötték, házkutatásokat végeznek a városban és szemtanúkat hallgatnak meg.

The post A Nottinghami Egyetem korábbi hallgatója a városban elkövetett gyilkosságok gyanúsítottja appeared first on .

A németországi központú gyakorlaton 25 tagország vesz részt együttvéve 250 repülőgéppel és tízezer katonával. „Megmutatjuk, hogy a NATO területe érinthetetlen, és készen állunk megvédeni minden egyes négyzetcentiméterét” – hangsúlyozta Ingo Gerhartz altábornagy, a német légierő (Luftwaffe) főszemlélője. Hozzátette, hogy az Air Defender 23 (Légi védelmező 23) nevű gyakorlat kizárólag védelmi műveletek betanulására szolgál, és nem várható, hogy hatására élénkül az orosz katonai tevékenység.

Mint mondta, a 12 napos műveletben mintegy kétezer repülést hajtanak végre, és egyik sem orosz területek felé irányul, így – a NATO területébe ékelődő – Kalinyingrádot is elkerülik. Ugyanakkor a gyakorlat a szövetség „szellemiségét és erejét” is demonstrálja, és igen meglepő volna, ha nem vennének róla tudomást a NATO-n kívüli országok vezetői, beleértve Putyint – jegyezte meg Amy Gutmann, az Egyesült Államok berlini nagykövete.

A német hadsereg (Bundeswehr) egy korábban kiadott összeállítása szerint a gyakorlat „a transzatlanti szolidaritás demonstrálására” szolgál. A többi között azt tanulják be, hogy miként küldjenek támogatást az Egyesült Államokból Németországba megtámadott európai NATO-tagok védelmére. A résztvevők legnagyobb része is amerikai, a Nemzeti Gárda légiereje (Air National Guard) egy száz repülőből és 2600 katonából álló egységgel képviseli a NATO vezető hatalmát.

A központ Németország, de hollandiai és csehországi bázisokat is használnak. A repülések nagy részét az Északi- és a Balti-tenger felett hajtják végre. A hónapok óta szervezett gyakorlat a remények szerint nem akadályozza lényegesen a polgári légi közlekedést, így nem kell majd járatokat törölni és legfeljebb néhány perces késések adódnak majd.

Kényelmetlenségek azonban előfordulhatnak, de „a biztonságot nem adják ingyen” — mondta Gerhartz.

The post A NATO történetének legnagyobb légi gyakorlata kezdődik appeared first on .

A helyettes tárcavezető szavai szerint a város egész környéke tulajdonképpen egy erődített terület. Maljar arra reagált, hogy az utóbbi időben az ukrán sajtóban olyan hírek jelentek meg, amelyek szerint Bahmut védelmét nem készítette elő időben az ukrán hadsereg vezetése. Az Ukrajinszka Pravda hírportál beszámolója szerint Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a város védelmének megerősítésével kapcsolatos kérdésre kedden azt válaszolta, hogy az Ukrajnának adományazott összes legújabb felszerelést – Storm Shadow típusú robotrepülőgépeket, Excalibur nagy pontosságú lövedékeket, francia gyártású CAESAR önjáró tarackokat, 155-ös kaliberű tüzérséget és Himars rakéta-sorozatvetőket – Bahmut környékére küldték.

A védelmi miniszterhelyettes arra is kitért, hogy a kelet-ukrajnai országrész továbbra is a harci cselekmények középpontjában van, ugyanakkor Bahmut irányában az ukrán csapatok támadásra váltottak, és az orosz csapatok védekezésre kényszerülnek.

Olekszandr Szirszkij, az ukrán szárazföldi erők parancsnoka szerdán arról számolt be, hogy az ukrán erők változatlanul folytatják az előrenyomulást Bahmut felé. „A védelmi erők tovább haladnak előre a széleken, az ellenség teret veszít Bahmut közelében” – közölte a parancsnok. Szavai alátámasztására Szirszkij közzétett egy videofelvételt a 3. ukrán szakosított dandár harci tevékenységéről.

Az ukrán vezérkar reggeli harctéri helyzetjelentésében azt írta, hogy az elmúlt nap során az orosz hadsereg Ukrajnában elszenvedett embervesztesége mintegy 880 fővel meghaladta a 212 ezret. Az ukrán erők kedden megsemmisítettek egyebek mellett 13 harckocsit és 37 tüzérségi rendszert.

Zelenszkij közben felszólította a nemzetközi szervezeteket, és minden államot, hogy reagáljon a Herszon megyei kahovkai vízerőmű felrobbantására, azaz a szerinte oroszok által elkövetett környezetpusztításra. „A világon mindenkihez fordulok, aki értékeli az életet. Ukrán földünkön az orosz megszállók követték el a legnagyobb környezetpusztító bűntényt, és nemcsak ennek a háborúnak az ideje alatt, hanem évtizedekre visszamenően. A kahovkai víztározó, Ukrajna egyik legnagyobb tározója gyakorlatilag megsemmisült. 18 milliárd köbméter vizet tárolt. A kahovkai vízerőmű összes szerkezete, gátja a megszállt területen volt, az orosz megszállók teljes ellenőrzése alatt. Még tavaly ősszel információnk volt arról, hogy az oroszok aláaknázták a vízerőmű gátját, elsősorban azért, hogy ezzel is zsarolják a világot. Másodsorban azért, hogy felrobbantva a gátat fegyverként használják az árvizet. Ténylegesen ez történt” – jelentette ki az ukrán elnök.

Olekszandr Prokugyin Herszon megyei kormányzó arról tájékoztatott, hogy szerda reggelig 1852 házat öntött el a víz a régióban, a Dnyeper (Dnyipro) folyó ukrán ellenőrzés alatt álló jobb partján. Hozzátette, hogy az éjjel 13 ember kért segítséget az ukrán hatóságoktól, közülük öt a Dnyeper orosz megszállás alatti bal partjáról.

Az ukrán különleges műveleti erők sajtószolgálata arról számolt be, hogy a Donyeck megyei Bahmutnál egyik alakulatuk felderített egy Zoopark-1 típusú orosz radarrendszert és egy Boriszoglebszk-2 típusú elektronikus hadviselési állomást. A kommandósok az információkat átadták az ukrán rakéta- és tüzérségi egységnek, amely HIMARS rakétákkal megsemmisítette a két célpontot. Az ukrán vezérkar esti harctéri helyzetjelentésében azt írta, hogy az orosz csapatok sikertelen támadóműveleteket hajtottak végre Donyeck megyében Bahmut, Liman és Sahtarszk településeknél. A beszámoló szerint az ukrán légierő 13 csapást mért csütörtökön orosz koncentrációs területekre, megsemmisítettek húsz Sahid típusú iráni támadó és egy Orlan-10-es felderítő drónt. Az ukrán rakéta- és tüzérségi egységek két orosz parancsnoki állást, egy Sz-300-as légvédelmi rakétarendszert, három lőszerraktárt és öt tüzérségi eszköszt találtak el. Az orosz erők eközben öt rakétacsapást indítottak H-101-es H-555-ös és H-59-es robotrepülőgépekkel. Ezenfelül több mint negyven légicsapást indítottak, és több mint húszszor nyitottak tüzet rakéta-sorozatvetőkkel az ukrán csapatok állásaira és ukrajnai településekre.

The post Orosz agresszió: Ukrajna időben megerősítette a Bahmuthoz vezető útvonalakat appeared first on .

A Pécsi Törvényszék a járásbíróság egy nappal korábban meghozott ítéletéről szerdán kiadott közleményében azt írta: az orvosi végzettséggel nem rendelkező vádlott 2021 őszén ismerkedett meg egy kozmetikusként dolgozó nővel, akihez – álnéven bejelentkezve, magát orvosnak kiadva – intim kezelésekre járt. Amikor a nő egy kezelés alatt rosszul lett, a férfi felajánlotta neki, hogy megvizsgálja, kezelni fogja, mondván: lehet, hogy nőgyógyászati problémája van.

A nő 2022 januárjában lakásában fogadta ügyfelét, aki „megvizsgálta” őt, ennek keretében kenetet is vett tőle egy pálcikával, valamint egy fecskendővel. Februárban már a férfi hívta saját lakására a nőt azzal az ürüggyel, hogy későn ér a városba, ne a „rendelőbe” menjen. A vádlott ekkor a sértettet alsóruha nélkül ismét „megvizsgálta”, a művelethez pedig vibrátort is használt, melyről azt állította, hogy orvosi műszer, majd közölte a sértettel, hogy cisztái vannak, és az internetről összeállított vizsgálati leletet küldött a nő e-mail-címére. A sértett egy – vőlegényével gyermeket tervező – barátnőjének is beajánlotta a vádlottat, mint ismerős nőgyógyász orvost; a férfi az ő kezelését is elvállalta.

A másik nőt és vőlegényét a vádlott 2022. januárjában „vizsgálta meg”: a pártól vizeletmintát, majd a férfitól ondómintát kért, nemi szervéről kenetet vett, majd további két alkalommal találkozott velük: egyszer azt állította, hogy a nőnek gombás fertőzése van, ezért intim mosakodót kell használnia, később pedig ismét – immár saját lakásán — „megvizsgálta” őket.

Egy másik bűncselekmény miatt is felelnie kellett a bíróság előtt a férfinak: 2021 szeptemberében internetes társkereső alkalmazáson keresztül megismert egy férfit, akitől 12 millió forintot csalt ki. A férfinak álnéven, ügyvédként mutatkozott be, majd találkozott vele, és – jogtalan haszonszerzés céljából – több különböző személyiségprofilon keresztül, sorozatosan tévedésbe ejtette.

A vádhatóság korábbi közleményben ezt részletezték: a férfi azt állította, hogy felesége autóbalesetben meghalt, ő pedig beteg. Egy idő után másik fiktív néven vette fel a kapcsolatot a sértettel, akitől egy örökség ígéretével közel 12 millió forintot csalt ki 2021 novemberétől 2022 júniusáig. A vádlott hozzátartozói a sértettől kicsalt pénzösszeget a sértett bankszámlájára visszautalták, így a kár megtérült. A csaló azt követően bukott le, hogy a korábban megvizsgált pár nő tagjának egy idő után furcsa lett a vádlott „orvosi” tevékenysége, ezért feljelentést tett – olvasható a vádhatóság korábbi közleményében.

A Pécsi Járásbíróság a vádlottat kuruzslás és folytatólagosan elkövetett csalás miatt – halmazati büntetésül – két év börtönre ítélte, a bíróság a szabadságvesztés büntetés végrehajtását öt évi próbaidőre felfüggesztette. Az ítélet jogerős.

The post Felfüggesztett börtönbüntetéssel úszta meg a magát nőgyógyásznak és ügyvédnek kiadó csaló appeared first on .

Erdogan Azerbajdzsánból hazatérőben a repülőn nyilatkozott török újságíróknak. Ankara a svéd NATO-csatlakozással kapcsolatban határozottan kitart álláspontja mellett, hogy mindaddig nem támogatja az ország felvételét, amíg szerinte Stockholm nem lép fel határozottabban a terrorizmus, különösképp a Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) terrorszervezet ott élő tagjai ellen. Törökország egyúttal számos PKK-tag kiadatását is követeli.

Az NTV török hírtelevízió szerdai beszámolója szerint a török államfő az interjúban rámutatott, hogy miközben június 4-én Isztambulban Jens Stoltenberg NATO-főtitkárral tárgyalt, a svéd utcákon „terroristák” demonstráltak. Majd Erdogan aláhúzta: a jelen helyzetben nem állhatnak hozzá pozitívan Svédország felvételéhez a katonai szövetségbe.

Az, hogy Svédországnak elvárásai vannak, nem jelenti azt, hogy Törökország meg is felel nekik – mutatott rá a török államfő, hozzátéve: ahhoz, hogy ezt megtegyék, mindenekelőtt a skandináv országnak kell teljesítenie a feladatát.

Erdogan hangsúlyozta: megmondta Stoltenbergnek, hogy Svédországnak „fel kell számolnia” a PKK ottani ténykedéseit. Ez nem az alkotmány vagy törvény dolga, „mire valók a rendvédelmi szervek?” – hangoztatta a török elnök, és arra szólította fel a svéd kormányt, hogy éljen a rendvédelmi szervek számára biztosított jogokkal.

The post Erdogan: Svédország ne várjon más hozzáállást Törökországtól appeared first on .

Zelenszkij kiemelte, hogy ez létfontosságú lépés lenne Ukrajna számára. „Tudom, hogy Svájcban vita zajlik az Ukrajna védelmét szolgáló katonai felszerelések exportjának kérdéséről. Ez létfontosságú lenne. Fegyverekre van szükségünk, hogy helyreállíthassuk a békét Ukrajnában” – hangsúlyozta az államfő beszédében. Az elnök felhívta a svájci képviselők figyelmét Oroszország Ukrajna ellen indított agressziójának következményeire, kitérve a „több száz ukrán család” szenvedéseire és a zaporizzsjai atomerőmű orosz megszállása miatti veszélyekre.

„Oroszország népirtó háborút vív, halált hoz Ukrajna földjére” – hangsúlyozta Zelenszkij, hozzátéve, hogy Ukrajna kész megvédeni a civilizált világ békéjét és értékeit. Az ukrán elnök megköszönte Svájcnak, hogy „nem maradt közömbös az ukránok szenvedései iránt”, utalva az EU-szankciókra, amelyekhez Svájc is csatlakozott, valamint az orosz pénzeszközök blokkolására és a humanitárius segítségnyújtásra.

Az ukrán hírportál emlékeztetett arra, hogy a Svájcban érvényben lévő jelenlegi jogszabály értelmében minden svájci fegyvert vásárló országnak tilos azokat újraértékesítenie konfliktusban részt vevő feleknek. Emellett az ország tavaly novemberben embargót vezetett be az Oroszországba vagy Ukrajnába irányuló lőszerszállításra. Június 8-án viszont a svájci parlament felsőháza jóváhagyta, hogy svájci gyártású fegyvereket harmadik ország átadhassa Ukrajnának. Ahhoz azonban, hogy ez életbe lépjen, a svájci parlament alsóházának is meg kell szavaznia — írja az ukrán híroldal.

Az oroszok az ipari, olaj- és gázellátási létesítményeket rombolják
Az utóbbi időben az orosz erők rakétatámadásaikkal elsősorban logisztikai, ipari, valamint olaj- és gázellátási létesítményeket vesznek célba Ukrajnában területén – közölte Olekszij Hromov dandártábornok, az ukrán hadsereg műveleti főigazgatóságának helyettes főnöke csütörtöki sajtótájékoztatóján. A katonai vezető szerint június első két hete alatt az orosz erők 140 különböző típusú rakétát, valamint 255 támadó drónt használtak fel Ukrajna elleni támadásaikban. Az ukrán légvédelem ez idő alatt az orosz robotrepülőgépek 74 százalékát, a csapásmérő drónoknak pedig az 55 százalékát semmisítették meg. „A nagyhatótávolságú rakétákkal végrehajtott csapások ellenére légvédelmi erőink csak erősödnek, egyebek között a partnerországok által biztosított korszerű fegyvereknek és katonai felszereléseknek köszönhetően” – jelentette ki Hromov.

The post Zelenszkij svájci gyártású fegyvereket kér Ukrajnának appeared first on .

A cseh államfő az európai értékekkel foglalkozó biztonsági konferenciát megnyitó beszédében felszólította a demokratikus erőket, tegyenek meg mindent a demokratikus rendszer megőrzésére Tajvanon, amelyre a kommunista Kína fejt ki nagy nyomást. „Értékeink megtartásának egyetlen módja az együttműködés” – hangsúlyozta Pavel.

A prágai konferencia vendége Joseph Vu tajvani külügyminiszter, aki szintén felszólalt a tanácskozáson. A cseh elnök szerint a demokratikus országoknak ki kell tartaniuk Ukrajna támogatásában. „Bizonyos fáradtságot észlelünk a háborúból, fáradtságot Ukrajnából. Maximálisan igyekeznünk kell, hogy ezt legyőzzük” – jelentette ki a politikus.

Beszédében szót emelt Ukrajna NATO-tagsága mellett is. „Ukrajnának politikai üzenetet kellene kapnia a jövőbeni EU- és NATO-tagságáról” – jelentette ki. „Ukrajna csatlakozása ezekhez a szervezetekhez hozzájárul Kelet-Európa stabilitásához” — mutatott rá az államfő.

Mint elmondta, az egész világ odafigyel Ukrajnára, s világosan látnia kell a demokratikus országok hozzáállását a kérdéshez. „Ez meghatározza jövőbeni lépéseiket” – jegyezte meg. Megengedhetetlennek nevezte, hogy Kína a demokratikus erők nélkül megváltoztathassa a fennálló világrendet.

„Ha nem akarjuk, hogy Kína nélkülünk változtassa meg a világrendet, akkor megfelelő ellensúlyt kell létrehoznunk. Ezt csak úgy tudjuk elérni, ha egységesek leszünk, s nemcsak az EU és a NATO keretében, hanem a világ minden demokratikus, azonos értékeket valló országával összefogva” – fejtette ki Csehország köztársasági elnöke a prágai fórumon.

The post Cseh elnök: a demokratikus erők egységére van szükség Ukrajnával kapcsolatban appeared first on .

A Londontól 180 kilométerre északnyugatra fekvő, 320 ezer lakosú nagyváros központjában a Nottinghami Egyetem két 19 éves hallgatója, Grace O’Malley-Kumar és Barnaby Webber, valamint Ian Coates, az egyik nottinghami középiskola gondnoka vált késeléses támadás áldozatává. A 31 éves gyanúsított Coates furgonjával a gyilkosságok után elgázolt három további embert. Egyiküket jelenleg is válságos állapotban kezelik a helyi egyetemi kórházban.

A rendőrség legfrissebb, szerda délutáni tájékoztatása szerint a gyanúsított ezután kiszállt a furgonból és késsel a kezében közelített a helyszínre érkező rendőrökhöz, akik a feltételezett elkövetőt elektromos sokkoló bevetésével elfogták és gyilkosság gyanújával őrizetbe vették. A szerdai rendőrségi tájékoztatás szerint a vizsgálat feltárta azt is, hogy egy illető, aki megfelel a gyanúsított személyleírásának, megpróbált behatolni egy helyi idősotthonba is, de ez a kísérlete nem járt sikerrel.

A Nottinghamshire megyei rendőrség által vezetett vizsgálatban részt vesz az országos terrorizmusellenes rendőri hálózat (Counter Terrorism Policing).

A megyei rendőrkapitányság szerdai tájékoztatásában cáfolta azokat az időközben megjelent híreszteléseket, amelyek szerint a terrorellenes rendőri egységek már nem vesznek részt a vizsgálatban. A közlemény szerint ez nem felel meg a valóságnak, a terrorizmusellenes rendőri hálózat jelenleg is együttműködik a helyi rendőrséggel. A nottinghami rendőrség szerdai tájékoztatója szerint a nyomozók változatlanul nyitott kérdésként kezelik, hogy mi lehetett az előző napi hármas gyilkosság indítéka.

Suella Braverman brit belügyminiszter szerdán, a londoni alsóház képviselőinek tartott tájékoztatóján ezt megerősítette, és azt is, hogy a vizsgálathoz segítséget nyújt a terrorellenes rendőri szolgálat. Braverman hangsúlyozta ugyanakkor: ez nem jelenti azt, hogy a hatóságok terrorcselekményként kezelik a nottinghami gyilkosságsorozatot.

Julian Lewis, az alsóház hírszerzési és biztonsági bizottságának elnöke a belügyminiszter tájékoztatója utáni hozzászólásában felvetette: az ilyen esetek is igazolják annak szükségességét, hogy a hírszerzési szolgálatok vizsgálhassák az emberek online felületeken végzett aktivitását, és az ilyen kommunikációs szolgáltatásokat nyújtó technológiai vállalatoknak morális és jogi kötelezettsége legyen az együttműködés a biztonsági szolgálatokkal.

A belügyminiszter válaszában, részletek nélkül csak annyit mondott, hogy létezik a kidolgozott eljárási protokoll a válaszlépésekre olyan válsághelyzetek esetében, amelyeknek „online vonatkozásaik” vannak.

The post Belügyminiszter: továbbra sem világos, hogy mi volt a nottinghami gyilkosságok indítéka appeared first on .