Biztonságpiac

A vásárlók érdekében bővíti a fogyasztóvédelem eszközrendszerét a piacfelügyeleti törvény júliusban hatályba lépő módosítása – közölte az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM).

Az ágazati stratégiai céloknak megfelelően a termékek visszahívásában is erősödik a vállalkozások önkéntes intézkedéseinek szerepe. A cégek a kockázatosnak talált árucikkeket a hatóság jelzése nyomán akár meg is semmisíthetik. Az önkéntes intézkedésekkel megspórolják maguknak a hatósági eljárás adminisztrációs és anyagi terheit. Ha határidőben mégsem lépnek, bírságot szabhatnak ki rájuk – írták.

Az ITM akkreditált vegyipari és műszaki laboratóriumai minden évben több ezer, kereskedelmi forgalomban elérhető árucikk termékbiztonsági vizsgálatát végzik el. A laborvizsgálatok a ránézésre meg nem állapítható veszélyforrások, kockázatok feltárását szolgálják. A folyamatos fogyasztóvédelmi jelenlét elsődleges célja, hogy a magyar családok minden elemében biztonságos kínálatból válogathassanak az üzletekben, webáruházakban.

A közlemény szerint a vámhatáron elvégzett helyszíni vizsgálatoknak köszönhetően az elmúlt években több mint ezerszeresére nőtt az ellenőrzött termékek darabszáma. Míg 2018-ban mindössze 22 ezer árucikket vett górcső alá a piacfelügyelet, addig ez a szám 2019-ben már 480 ezerre, 2020-ban pedig több mint 27 millióra emelkedett. A vámhatóság segítségével feltartóztatott veszélyes portékákat nemcsak a magyar, hanem az európai piacoktól, fogyasztóktól is távol tartják a szakemberek.

A jelenlegi előírások szerint a laborvizsgálatok alapján kockázatosnak talált termék forgalmazójával, importőrével, gyártójával szemben automatikusan eljárást indít a piacfelügyelet. Tavaly például a kereskedelmi forgalomban ellenőrzött 120 ezer termék közel 40 százaléka esetében kellett a hatóságnak intézkednie. Az ITM szakmapolitikai programja a rövid távú stratégiai célok között említi a fogyasztóvédelmi partnerségek elmélyítését. Ennek már a gyakorlatban is működő példája, hogy az először botló vállalkozást kisebb súlyú mulasztás esetén azonnali szankcionálás helyett csak figyelmezteti a hiba javítására a fogyasztóvédelmi hatóság – áll a közleményben.

A közlemény szerint a piacfelügyeleti törvény tavalyi módosításának életbe lépésével a termékvisszahívásokban is teret nyer az együttműködő szemlélet. A július 16-tól hatályos újítás szerint a kockázat felderítésével nem kezdődik meg rögtön a hatósági eljárás. A vállalkozás néhány napot kap az önkéntes intézkedések megtételére, amelyekkel azt üzenheti vásárlóinak, hogy felelős kereskedőként kiemelten kezeli a biztonságukat. A veszélyesnek ítélt termékeket a jövőben a cégek önként visszahívhatják, maguk gondoskodhatnak akár megsemmisítésükről is, ezzel váltva ki a hatósági eljárást.

A közlemény idézi Cseresnyés Péter kereskedelempolitikáért és fogyasztóvédelemért felelős államtitkárt, aki kiemelte: “a vásárlók biztonsága természetesen a legkisebb mértékben sem csorbulhat. Ha a vállalkozás a megszabott határidőig nem teszi meg a szükséges lépéseket, akkor az eddigi gyakorlatnak megfelelően a piacfelügyeleti hatóságok intézkednek. Elrendelhetik a problémás termék kivonását a forgalomból, súlyosabb kockázat esetén a vásárlóktól való visszahívásra kötelezhetik a kereskedőt. A mulasztó cégeket ekkor már bírság kiszabásával is együttműködésre késztetheti a hatóság. A piacfelügyeleti törvény nyár közepétől alkalmazható új elemeit a jogkövető vállalkozások és a fogyasztók naprakész tájékoztatása érdekében a következő hetekben további közleményekben is részletezi a minisztérium.”

The post Piacfelügyeleti törvénymódosítás: többet tehetnek vevőik biztonságáért a kereskedők appeared first on .

Az amerikai elnök, Joe Biden kormányának Moszkva iránt folytatott politikája Oroszország agresszív magatartásának fokozódását eredményezheti – figyelmeztetett Zbigniew Rau lengyel külügyminiszter a Rzeczpospolita lengyel napilapban pénteken megjelent, vele készített interjúban.

A terjedelmes beszélgetésben a lengyel diplomácia vezetője a többi között annak kapcsán nyilatkozott, hogy Biden májusban bejelentette az Északi Áramlat-2 gázvezeték német-orosz projektjét kivitelező cégek ellen kivetett amerikai szankciók visszavonását. Rau elmondta: az amerikai döntésről a médiából értesült. “Az amerikai szövetségesek nem találtak időt arra, hogy a döntés következményeinek leginkább kitett térséggel konzultáljanak” – tette hozzá.

Áttekintette a tavasz folyamán folytatott lengyel-amerikai diplomáciai egyeztetéseket, amelyek során az amerikai fél cáfolta azokat a kiszivárgott híreket, hogy bizalmas amerikai-német beszélgetések zajlanak az Északi Áramlat-2 gázvezeték befejezéséről. Utalva azokra a megbeszélésekre, amelyeket sajtóértesülések szerint e héten Washingtonban Angela Merkel német kancellárhoz és Joe Bidenhez közeli munkatársak folytatnak a gázvezeték ügyében, Rau leszögezte: “az amerikai-orosz-német párbeszéd ilyen formája” nem helyettesítheti az Egyesült Államok és a NATO keleti szárnyán fekvő szövetséges országok közötti tárgyalásokat.

A külügyér szerint különösen a közép- és kelet-európai országok fogják érezni az amerikai-német megbeszélések nyomán született döntések következményeit. A gázvezeték ugyanis radikálisan megerősíti Németország és Oroszország közös érdekeit, közvetlen veszélyt jelent majd az európai békére. Ukrajna, valamint Lengyelország és más közép-európai NATO-tagállamok katonai fenyegetettsége fokozódni fog – fejtette ki Rau.

Úgy látta: Moszkva kezdettől fogva úgy tekintett a (már létező) Északi Áramlat-1 és az Északi Áramlat-2 gázvezetékekre, mint “a Nyugat egységét szétverő projektekre”. “Oroszország agresszív, fegyveres támadásokat, zsarolást és fenyegetéseket alkalmazó politikát folytat a szomszédaival szemben” – állapította meg.

Rau szerint a német kormány már korábban “beleesett az orosz csapdába”, most pedig Biden kormányzata is ezt teszi. “Ez Oroszország agresszív magatartásának fokozódását fogja eredményezni” – vélekedett a miniszter, utalva a Zapad-2021 nagyszabású orosz-fehérorosz hadgyakorlat ősszel esedékes újabb manővereire, amelyek során – mint mondta – Oroszországnak lehetősége lesz az Egyesült Államok és Németország reakcióit tesztelni.

Az interjúban kitértek az Egyesült Államok lengyelországi katonai jelenlétének további erősítésére, amiről Varsó és Washington még Donald Trump elnöksége idején állapodtak meg. Rau aláhúzta: ez “természetesen” megvalósul, hiszen Lengyelország “szavahihető szövetséges, melynek (…) politikája független attól, az amerikaiak kit bíztak meg kormányzással”.

The post A lengyelek elkezdtek aggódni Biden Oroszország-politikája miatt appeared first on .

Motoros közlekedésbiztonsági napot rendez június 25-én a HUMDA Magyar Autó-Motorsport Fejlesztési Ügynökség Zrt. a Hungaroringen négyszáz motorosnak, az eseményre a régóta motorozók és a kevesebb rutinnal rendelkezők jelentkezését is várják – közölte az ügynökség.

A humdamotosafety.hu oldalon június 11-től lehet jelentkezni a rendezvényre. A közlemény szerint négyszer egy-egy órás gyakorlati tréningen és kétszer egy órás elméleti előadáson vehetnek részt a jelentkezők, akik a gyakorlati helyszíneken instruktorok segítségével gyakorolhatják a szlalomozást, a vészfékezést, valamint az akadályok és vészhelyzetek elkerülését. Az elméleti előadásokon pedig a közúti elsősegélynyújtásról, az ittas vezetés hatásairól és a motorkerékpáros balesetek tapasztalatairól is szó esik.

Közölték, a rendezvényen való részvétel feltétele a megfelelő nyilatkozatok kitöltése és a koronavírus-járvánnyal összefüggő aktuális védekezési előírások betartása.

A közlemény szerint a kormány kiemelt célja a közlekedés biztonságosabbá tétele, amelynek fontos eleme a motoros balesetek számának csökkentése is. Ennek érdekében márciustól megújultak a képzési és vizsgakövetelmények, az évente levizsgázó 15-20 ezer motoros naprakész, a gyakorlatban jól hasznosítható tudásra tehet így szert. A motoros közlekedésbiztonsági napon a balesetek jelentős részét okozó, összetettebb manővereket élesben is gyakorolhatják a résztvevők.

A HUMDA-t az Innovációs és Technológiai Minisztérium alapította, a társaság a tárca tulajdonában van. Az ügynökség a szektor szereplőit összefogva és velük szoros együttműködésben részt vesz a hazai autó- és motorsportszakma koordinálásában, emellett közreműködik a hazai közlekedéskultúra és közlekedésbiztonság fejlesztésében.

The post Motoros közlekedésbiztonsági napot szervez június 25-én a HUMDA appeared first on .

Idén is elérhetőek lesznek a Zadar és Pula környékén nyaralók számára az ott szolgálatot teljesítő magyar rendőrök – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság.

Mint írták, a feladatra kiválasztottak csütörtökön felkészítésen vettek részt a Rendőrségi Igazgatási Központban. A kiválasztás során szempont volt a nyelvtudás, így a Horvátországba induló magyar rendőrök közül öten beszélnek angolul, egy pedig horvátul. A magyar rendőrök július 1-je és augusztus 31-e között segítik horvát kollégáik munkáját a tengerpart idegenforgalmi szempontból frekventált övezeteiben.

A közös járőrszolgálat során a magyar rendőrök Zadarban és Pulában, valamint a környékbeli településeken, leginkább a strandok környékén, valamint az utazók által látogatott helyeken lesznek jelen. A rendőrök jellemzően a turisták részére adnak tájékoztatást, szükség esetén útbaigazítják a nyaralókat.

Közölték azt is, hogy Zadarban és környékén a +36 30 114 8704, míg Pulában a +36 30 744 6147 telefonszámot lehet a magyar rendőrök segítségét kérni. A két telefonszám kizárólag július 1-je és augusztus 31-e között érhető el.

Az ORFK emlékeztetett rá: a koronavírus-járvány miatti intézkedések következtében a Horvát Köztársaság területére történő belépéskor minden külföldi állampolgárnak egy nyilatkozatot kell kitöltenie. A határátlépés meggyorsítása, illetve a várakozás elkerülése érdekében a nyilatkozat magyar nyelven is kitölthető. A Horvátországba utazó magyar állampolgárok naprakész információkat találnak a Konzuli Szolgálat honlapján.

The post Idén is segítik magyar rendőrök a Horvátországban nyaralókat appeared first on .

A Fővárosi Törvényszék – másodfokon – jogerősen öt év börtönbüntetésre ítélt egy okmányirodai ügyintézőt, aki ellen bűnszövetségben elkövetett embercsempészés és hivatalos személy által elkövetett közokirat-hamisítás miatt emelt vádat az ügyészség.

A törvényszék közleményében az ítéletet ismertetve azt írta: a vádlott 2015 júniusa és 2016 decembere között okmányirodai ügyintézőként dolgozott. A nő 168, a magyar nyelvet nem vagy nem megfelelően beszélő ukrán, orosz, azeri, iráni, albán és további nem azonosított állampolgárságú embereknek állított ki valótlan tartalmú magyar magánútlevelet, illetve személyazonosító igazolványt. A dokumentumokat a kérelmezők fényképével látták el, de már honosított magyar állampolgárságú emberek adatait tartalmazták.

A vádlott tudta, hogy az előtte megjelent kérelmezők nem azonosak a honosítási okiratban szereplő magyar állampolgárokkal, ennek ellenére a közhiteles nyilvántartásban a közokiratok adataiként a kérelmezők fényképét és – egyes esetekben – ujjnyomatait a honosítási okiratban szereplő adatokhoz tartozóként rögzítette – közölték. Hozzátették, a vádlott tisztában volt azzal is, hogy a cselekményével egy szervezett, de nem azonosítható emberekből álló csoport tagjaként segítséget nyújtott ahhoz, hogy az említett külföldiek az államhatárt jogellenesen átlépjék.

A Budapesti XX., XXI. és XXIII. Kerületi Bíróság első fokon öt év tíz hónap börtönbüntetésre ítélte a nőt. Az ítélettel szemben mind az ügyészség, mind pedig a vádlott és védője fellebbezett. A Fővárosi Törvényszék megállapította, hogy az elsőfokú bíróság az eljárási szabályoknak megfelelő, törvényes ítéletet hozott, helyesen értékelte a bizonyítékokat és indokolási kötelezettségének is maradéktalanul eleget tett.

A másodfokú bíróság azonban a büntetéskiszabási körülmények vizsgálatakor az elkövetés óta eltelt időre tekintettel kis mértékben enyhítette az első fokon kiszabott szabadságvesztés mértékét – tudatták a közleményben.

The post Okmányirodai ügyintézőt ítéltek börtönre embercsempészés segítése miatt appeared first on .

A szovjet idők óta példátlan gyakorlatot kezdett az orosz csendes-óceáni flotta, mintegy húsz hadihajó és tengeralattjáró részvételével – közölte az orosz védelmi miniszter.

A tárca szerint a flotta taktikai hajócsoportjai mintegy négyezer kilométert tettek meg az állomáshelyüktől, és a Csendes-óceán kijelölt térségében gyűltek össze kiképzési feladatok végrehajtására.

A gyakorlaton részt vesz a Csendes-óceáni flotta zászlóshajója, a Varjag rakétahordozó cirkáló, az Admiral Pantyelejev irányított rakétafegyverekkel felszerelt nagy tengeralattjáró-elhárító hajó, a Marsal Saposnyikov fregatt, a Gromkij, a Szoversennij és az Aldar Cidenzsapov korvett, a Marsall Krilov mérőhajó, valamint több logisztikai támogató hajó.

A manőverekbe mintegy húsz repülőgépet vontak be, köztük egyebek között nagy hatótávolságú tengeralattjáró-elhárító Tu-142MZ típusú és nagy repülési magasságú MiG-31BM típusú elfogóvadász és felderítő gépeket.

Az Egyesült Államok Csendes-óceáni Flottájának tengeralattjáró-parancsnoksága pénteken jelentette be, hogy Agile Dagger 2021 kódnéven gyakorlatot folytat.

Az orosz védelmi minisztérium azt közölte, hogy a csendes-óceáni flotta légvédelmi erőinek egy Szu-35-ös vadászgépe az amerikai légierő egyik RC-135-ös hadászati felderítő repülőgépét kísérte az óceán fölött. A tájékoztatás szerint határsértés nem történt.

The post Egyszerre gyakorlatozik az orosz és az amerikai flotta a Csendes-óceánon appeared first on .

Több rendbeli szexuális erőszak miatt vádat emelt egy nigériai férfival szemben az ügyészség – közölte a fővárosi főügyész. A vád szerint a 23 éves férfi szexuális szolgáltatást akart igénybe venni, és – ilyen alkalmak során – hat nőt támadott meg.

Ibolya Tibor a közleményében azt írta: a vádlott az első esetben, 2019. augusztus 17-én a sértett által kért összeget előre megfizette, azonban a szexuális aktus végeztével a szolgáltatás díját a sértettnél lévő további készpénzzel együtt bántalmazással visszaszerezte.

Az ezt követő alkalmaknál a vádlott a sértettek kérése ellenére nem adta át előzetesen a szolgáltatás díját, azt a szexuális aktus után akarta megfizetni. Amikor emiatt a nők megtagadták, hogy a vádlott részére szexuális szolgáltatást nyújtsanak, a vádlott rájuk támadt. Legtöbb esetben fojtogatta, bántalmazta őket, az egyik sértettet késsel fenyegette.

Három esetben a sértettek kitartó védekezése – illetve részben a kedvezőtlen helyszín miatt – a vádlott vagy felhagyott a sértettek bántalmazásával, vagy a sértettnek sikerült elmenekülnie. Két esetben azonban a vádlott szexuálisan bántalmazta a nőket.

A rendőrök a férfit 2020. április 11-én, egy aznap elkövetett bűncselekményt követően nem sokkal fogták el.

A Budapesti VI. és VII. Kerületi Ügyészség a férfit 4 rendbeli szexuális erőszakkal – ebből 2 kísérleti szakaszban maradt -, aljas indokból, felfegyverkezve elkövetett személyi szabadság megsértésével, valamint rablással vádolja, vele szemben végrehajtandó börtönbüntetés kiszabását, valamint Magyarország területéről történő végleges kiutasítását indítványozta.

The post Több rendbeli szexuális erőszak miatt emeltek vádat egy nigériai férfi ellen appeared first on .

Katonai járművek közlekedése miatt lassulhat a forgalom csütörtökön, pénteken és szombaton az ország több pontján, a Defender Europe 21 nemzetközi gyakorlatsorozat végeztével – jelentette be a Honvédelmi Minisztérium.

A technikai eszközök “visszacsoportosítása” miatt a megszokottnál nagyobb katonai gépjárműforgalomra kell számítani június 10-én az Újmajor bázis – 8-as út – M7-es autópálya – 62-es út – M6-os autópálya – M8-as autóút – 51-es és 52-es út – M5-ös autópálya – M43-as autóút – 47-es út – Hódmezővásárhely útvonalon.

Június 11-én és 12-én pedig az Újmajor – Veszprém északi körút – 8-as út – 72-es út – 710-es út – 71-es út – M7-es autópálya – M0-s autóút – M31-es autópálya – M3-as autópálya – M35-ös autópálya – Debrecen útvonalon. Valamint az Újmajor – Veszprém északi körút – 8-as út – 72-es út – 710-es út – 71-es út – M7-es autópálya – M0-s autóút – M31-es autópálya – M3-as autópálya – M35-ös autópálya – 4-es út – Hajdúhadház, Kossuth utca – Hajdúhadház, Bocskai tér – Hajdúhadház, Hunyadi út útvonalon.

Arra kérik a járművezetőket, hogy a szabályok betartásával és kellő óvatossággal közelítsék meg a katonai menetoszlopokat, mivel azok mérete és sebessége, valamint a konvoj hossza és haladásának módja eltér a mindennapi közúti közlekedésben megszokottól. A zárt menetoszlopban közlekedő járművek közé civil gépjármű nem hajthat be – hívták fel a figyelmet.

A Magyar Honvédség a jogszabályokat betartva arra törekszik, hogy a lehető legkisebb mértékben zavarja az állampolgárok nyugalmát – olvasható a közleményben.

The post Katonai konvojokra kell számítani szombatig többfelé az utakon appeared first on .

A moszkvai bíróság szerdai döntése, amely szélsőségesnek minősített és azonnali hatállyal betiltott három, Alekszej Navalnij ellenzéki politikushoz fűződő szervezetet, az orosz vezetés eddigi legsúlyosabb lépése a független politikai ellenzék és a korrupció elleni küzdelem elnyomása felé – jelentette ki Josep Borrell az Európai Unió kül- és biztonságpolitikáért felelős főképviselője.

Véleménye szerint a bíróság határozta megalapozatlan, illetve az a célja, hogy felszámolja a Navalnijhoz fűződő szervezetek politikai befolyását a szeptemberi parlamenti választások előtt. “A döntés újabb példa arra, hogy a vezetés lábbal tiporja az emberi és az orosz alkotmányban rögzített szabadságjogokat” – hangsúlyozta.

Kiemelte, hogy az ítélet messzemenő következményekkel jár az orosz civil társadalomra, az ellenzékre és a kritikus hangokra nézve. Sürgette továbbá az orosz kormányt, hogy teljes mértékben tartsa be nemzetközi kötelezettségeit és az Európa Tanácsban és az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetben tett vállalásait, többek között e jogok fenntartása érdekében.

A sajtóközleményben a főképviselő az unió nevében ismételten felszólított Navalnij azonnali és feltétel nélküli szabadon bocsátására, és emlékeztetett, hogy orosz hatóságoknak kell vállalniuk a felelősséget az ellenzéki politikus biztonságáért és testi épségéért.

The post Borrell aggódik az orosz ellenzék felszámolása miatt appeared first on .

A terrorizmus vádjával elítélt székelyföldi Beke István és Szőcs Zoltán szabadon bocsátásáról döntött a Brassói Bíróság.

A szerdán, illetve csütörtökön kimondott elsőfokú ítélet kivonatát a romániai bíróságok portálján tették közzé. Az ítéletek nem jogerősek, a hivatalos közlés utáni három napban az ügyészség fellebbezést nyújthat be ellenük.

Beke és Szőcs 2020 májusa óta kérhették a feltételes szabadlábra helyezésüket. Azóta négy, erre vonatkozó kérést nyújtottak be, a börtön illetékes bizottsága a jó magaviseletük alapján valamennyi esetben ajánlotta a szabadon bocsátást. Beke István eddigi kéréseit rendre elutasították a bíróságok. Szőcs Zoltán szabadon bocsátását már két korábbi alkalommal is elrendelte a Brassói Bíróság, az ügyészség fellebbezése után azonban a Brassó Megyei Törvényszék megváltoztatta az ítéletet.

A terrorizmus vádjával elítélt székely férfiaknak bő hét hónap múlva lejár a büntetésük.

Bekét és Szőcsöt 2018. július 4-én ítélte 5-5 év letöltendő börtönbüntetésre a bukaresti legfelsőbb bíróság, terrorista cselekmények, illetve ezekre való felbujtás miatt. A Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) kézdivásárhelyi, illetve erdélyi elnöke ellen hozott ítélet általános megdöbbenést váltott ki az erdélyi magyarság soraiban, hiszen az első fokon eljáró Bukaresti Táblabíróság megalapozatlannak tartotta az ügyészség által összeállított vádirat nagyobb részét, és csak 11, illetve 10 hónap börtönbüntetést rótt ki rájuk, amennyit már korábban vizsgálati fogságban töltöttek.

Bekét és Szőcsöt a romániai szervezett bűnözés és terrorizmus elleni ügyészség (DIICOT) állította bíróság elé, mert lehallgatott beszélgetéseikből, és a Beke lakásán talált petárdákból a román hatóságok arra következtettek, hogy házi készítésű bombát akartak robbantani Kézdivásárhely főterén 2015-ben, a december elsejei román nemzeti ünnepre szervezett katonai parádén.

Az erdélyi magyar közvélemény az első pillanattól fogva úgy tekintette, hogy koncepciós eljárás folyik a kézdivásárhelyi fiatalok ellen. Letartóztatásuk után hetekig tüntettek Kézdivásárhelyen. Jogerős elítélésük után több rendkívüli perújítási kérelmet nyújtottak be, de ezek mindegyikét elutasították a romániai bíróságok.

The post A terrorizmus vádjával elítélt székelyek szabadon bocsátásáról döntött a Brassói Bíróság appeared first on .

Több elemzővel ellentétben nem tarja “fecsegések” az esetleges ukrán NATO-tagságtól szóló beszédet Vlagyimir Putyin, mert ugyan Ukrajna belépésének vannak formális akadályai, de szerinte nincs rá garancia, hogy ne történjen meg.

Erről maga Putyin nyilatkozott a Rosszija 1 és a Rosszija 24 televízió által szerda este sugárzott interjújában. Rámutatott, hogy az észak-atlanti szövetség bővítésének előző két körével kapcsolatban sem vették figyelembe Moszkva aggályait. Még akkor sem, amikor pedig jó volt Oroszország és a NATO viszonya, mert az utóbbi számára a geopolitikai érdekek fontosabbak voltak a kapcsolatok minőségénél.

Úgy vélekedett, Moszkva annak ellenére sem lehet biztos abban, hogy Joe Biden amerikai elnök miben állapodott meg ukrán hivatali partnerével, Volodimir Zelenszkijjel a NATO-tagság ügyében, hogy a legutóbbi telefonbeszélgetés nyomán a kijevi államfői hivatal – washingtoni felszólítás után – korrigálta a tárgyalásról kiadott közleményt. Nem zárta ki annak lehetőségét, hogy az Egyesült Államok részéről még korainak gondolták a kérdésről a nyilvánosság előtt beszélni még a június 16-ra tervezett genfi orosz-amerikai csúcs előtt.

A NATO keleti bővítésének és annak a ténynek, hogy a szövetség infrastruktúrája közeledik Oroszország határaihoz, Putyin szerint “gyakorlati jelentősége van Oroszország számára. Emlékeztettet rá, hogy Lengyelországnak és Romániának a szövetségbe való belépését követően az amerikaiak “könnyen” megegyeztek velük arról, hogy rakétavédelmi rendszereket helyezzenek el a területükön. Mint mondta, ezek indítóállásai olyan csapásmérő eszközök indítására is alkalmasak, amelyek 15 perc alatt elérik Oroszország központját.

“Képzeljük el, hogy Ukrajna a NATO tagja lesz. A repülési idő mondjuk Harkovtól és, nem is tudom, Dnyepropetrovszktól Oroszország központi részéig, Moszkváig hét-tíz percre csökken” – mondta Putyin. “Ez vörös vonal számunkra, vagy sem?” – tette fel a költői kérdést.

Putyin szerint ez ugyanúgy nem fogadható el, mint ahogy nem volt az az Egyesült Államok számára, hogy a Szovjetunió rakétákat telepített Kubába, ahonnan a repülési idő az Egyesült Államok “ipari területeiig, beleértve Washingtont,” 15 percig tartott.

“Ahhoz, hogy a repülési idő 7-10 percre csökkenjen, rakétáinkat Kanada déli vagy Mexikó északi határánál kellett volna elhelyeznünk. Ez az Egyesült Államok számára vörös vonal, vagy nem?” – fogalmazott az orosz vezető.

Putyin szerint valakinek végre el kellene gondolkodnia a NATO-ban azon, hogy Oroszországnak hogyan kell reagálnia a szövetség további bővítéséről szóló vitákra. Putyin egyet nem értésének adott hangot Kijev azon állításával kapcsolatban, hogy maguk az ukránok akarják a belépést, mert a közvélemény-kutatások szerint minimum ötven százalék ellenzi ezt, ugyanis nem akar a tűzvonalba kerülni.

“Mindezek mellett ezek az emberek a közös civilizációnk részének érzik magukat”, akik nem akarnak “idegen zenére táncolni” – mondta az orosz államfő.

The post Putyin tart az ukrán NATO-tagságtól appeared first on .



Életfogytig tartó fegyházra ítéltek két férfit, aki 2019-ben megölt egy idős asszonyt a Hajdú-Bihar megyei Pocsajon, fiatalkorú társuk 14 év börtönt kapott – közölte a Debreceni Ítélőtábla szóvivője.

Fórizs Ildikó közölte: az ítélőtábla annyiban változtatta meg az elsőfokú ítéletet, hogy mindhárom vádlott bűnösségét előre kitervelten elkövetett emberölés bűntettében is megállapította. A felnőttkorú vádlottak feltételes szabadságra bocsátásának legkorábbi időpontját pedig 25-ről 35 évre, illetve 20-ról 25 évre emelte. Az ítélet jogerős.

A bíróság a három vádlottat nyereségvágyból, különös kegyetlenséggel, a bűncselekmény elhárítására idős koránál fogva korlátozottan képes személy sérelmére elkövetett emberölés bűntettében, valamint csoportosan elkövetett magánlaksértés bűntettében mondta ki bűnösnek.

A három vádlott 2019. július 25-én együtt italozott Pocsajon. Miután mindent megittak, a 17 éves fiú javaslatára betörtek egy 94 éves asszony lakásába, azt gondolva, hogy ott könnyen jutnak értékekhez.

Éjfél után értek a sértett házához, a fejükre maszkot húztak, majd a kerítésen beugrottak. Az udvaron észrevették, hogy az egyik szobában a televízió fénye világít, ezért várakoztak, majd a ház hátsó részéhez lopakodtak, ahol a leengedett redőnyt kézzel felnyomták és bemásztak alatta. Odabent minden helyiségben szétnéztek, de nem találtak sem pénzt, sem ékszert, ezért kimentek az udvarra. Kisvártatva úgy döntöttek, hogy bemennek abba a szobába, ahol a sértett van és megszerzik azt a gyűrűt, amelyet a harmadrendű vádlott korábban látott az idős asszony kezén.

A zajra felébredő asszonyt többször megütötték, miután földre került tovább bántalmazták, megrugdosták. Miután elmentek, az asszonynak még volt annyi ereje, hogy értesítse egyik rokonát. A sértettet a mentők kórházba vitték, ott azonban pár hét múlva meghalt.

The post Jogerősen is életfogytiglanra ítéltek két pocsaji gyilkost appeared first on .

Jövőre átlépi a Magyar Honvédség költségvetése az ezermilliárd forintot, egészen pontosan 1003 milliárd forint lesz – közölte a honvédelmi miniszter, a nyugállományú katonáknak és honvédségi nyugdíjasoknak tartott tájékoztatóján.

A fórumon Benkő Tibor kiemelte, hogy 2016-ban még csak 299,1 milliárd forint volt az éves költségvetés, idén már 778 milliárd forint. Megemlítette, hogy minden évben több pénzből gazdálkodnak, mint a költségvetés összege, mert évről évre plusztámogatásokat kapnak az államtól, mint 2020-ban, amikor egy év alatt 246,6 milliárd forintot kaptak.

A miniszter szerint Magyarország “a keleti és a déli fenyegetettségek metszéspontjában van”, ezért kell a Magyar Honvédségnek a térség meghatározó katonai erejévé válnia, és képesnek kell lennie az ország és a régió megvédésére. Ennek érdekében a honvédelmi célokra fordítandó költségvetési pénzek 2024-ben GDP-arányosan elérik a két százalékot, és ennek legalább húsz százalékát beszerzésre fogják fordítani.

Benkő örömének adott hangot amiatt, hogy a honvédelempolitika is jó úton van, az elindított haderőfejlesztés révén régi álmok valósultak meg az elmúlt években és a következő időszakban is ez várható. Hangsúlyozta, hogy mindenből a lehető legkorszerűbb eszközök beszerzése a fő irány, ezért vásároltak és vásárolnak többek között Airbus többfunkciós helikoptereket és Leopard harckocsikat.

A miniszter célnak nevezte a magyar hadiipar, a hazai fegyver- és felszerelésgyártás újraindítását, hogy “tetőtől talpig magyar eszközökben legyenek a magyar katonák”.

Mint mondta, az első lépések megtörténtek, az ország képes lesz kézifegyverek, repülőgépek, aknavetők, gyalogsági harcjárművek, páncélozott szállító harcjárművek, lőszer- és lőporgyártásra is, és ha minden téren önellátó lesz, akkor a gyártási kapacitásokat nemzetközi piacokon kívánják lekötni.

Benkő közölte, hogy a korszerű technikai eszközök mellett nagy szükség van az azokat jól kezelő, lojális katonákra is.

A miniszter rámutatott, hogy a sorkötelezettség 2004-es eltörlésével az ország védelmi képességei jelentősen gyengültek, és Magyarország megvédésére ma sem elég harmincezer aktív állományú katona és húszezer tartalékos, mindenkire szükség van a társadalomból. Éppen ezért kiemelt figyelmet kap az utánpótlás biztosítása, az új parancsnok, Ruszin-Szendi Romulusz egyik fő feladata lesz minden régióban önkéntes tartalékos ezredek felállítása, amelyek egyelőre csak Székesfehérváron és Nyíregyházán vannak.

Tervben vannak bentlakásos katonai középiskolák létrehozása, a debreceni után 2030-ig további nyolcat szeretnének az ország minden részében elindítani.

The post Benkő: jövőre 1003 milliárd forint lesz a Magyar Honvédség költségvetése appeared first on .

Letartóztatták egy biztonsági cég vezetőit. A négy férfit többek között különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalással gyanúsítják – jelentette be a Fővárosi Törvényszék.

Azt írták: a megalapozott gyanú szerint a négy férfi 2019 januárja óta egy hierarchikusan felépített, konspiratívan szervezett, többszintű céghálózatot működtetett abból a célból, hogy vagyonvédelmi szolgáltatások nyújtása kapcsán keletkező áfa fizetési kötelezettségek alól mentesüljön. A rendelkezésre álló adatok alapján az állami költségvetésnek több mint 870 millió forint vagyoni hátrányt okoztak.

A megalapozott gyanút az adóbevallások, az adóhatósági alapadatok, a bankszámlaforgalmi adatok, a lefoglalások eredménye, továbbá leplezett eszközök alkalmazásával kinyert információk támasztják alá.

A bíróság megállapította, hogy a négy férfi személyi körülményei rendezettek, szoros családi kötelékekkel rendelkeznek, azonban mindegyikük esetében alappal lehet tartani attól, hogy szabadlábon hagyásuk esetén a még ki nem hallgatott embereket befolyásolnák, a még meg nem talált tárgyi bizonyítási eszközöket elrejtenék, megsemmisítenék. Továbbá kettejük esetében – a korábbi elítéléseik miatt – tartani lehet attól is, hogy újabb bűncselekményeket követnének el.

Mindezek alapján a bíróság egy hónapra elrendelte a négy férfi letartóztatását. A végzés nem végleges – áll a törvényszéki közleményben.

The post Letartóztatták egy biztonsági cég vezetőit appeared first on .

Az afganisztáni volt az egyik legveszélyesebb katonai misszió, amelyben magyar katonák részt vettek – mondta a Magyar Honvédség parancsnoka.

Ruszin-Szendi Romulusz elmondta: amikor korábbi beosztásában a küldetésben részt vevő katonák kiválasztásával foglalkozott, igyekezett olyanokat válogatni, akik már “megjártak” egy kevésbé veszélyes missziót.

Emlékeztetett: a Magyar Honvédség több ezer katonája vett részt az afganisztáni misszióban az elmúlt 18 évben, így – tette hozzá – a harcoló állomány jelentős részének – a honvédtől a tábornokig – van harci tapasztalata. A 18 év tapasztalatai beépültek a kiképzésbe – közölte a parancsnok, aki szerint “magabiztos lett a magyar katona”. Ezzel együtt a magyar katonák azt is bebizonyították, hogy a szövetség számíthat Magyarországra, a magyar katonákra – emelte ki.

A műsorban kitértek a honvédelmi és haderőfejlesztési programra is. Ezzel kapcsolatban Ruszin-Szendi elmondta: érkeznek a technikai eszközök, folyamatos a felkészülés a használatukra. A program fontos része továbbá a szükséges humán erőforrás biztosítása is. Ennek érdekében kiemelten foglalkoznak azzal, a magyar katona érezze, hogy megbecsült.

Igyekeznek nyitni a fiatalok felé is. Az egyetemistáknak többi között ösztöndíjakat kínálnak, míg a fiatalabbak megnyerését a honvédelmi táborok és a kadétprogram segítik.

Kérdésre válaszolva a Magyar Honvédség parancsnoka elmondta: céljuk, hogy harmincezres aktív állomány, körülbelül húszezres tartalékállomány és mintegy ötezer kadét legyen a Magyar Honvédségben.

The post Ruszin-Szendi: az afganisztáni misszió volt az egyik legveszélyesebb appeared first on .

A régió békéjét és biztonságát valakinek kézbe kell vennie! – jelentette ki a honvédelmi miniszter egy háttérbeszélgetésen. Ezt a felelősséget Benkő Tibor szerint Magyarországnak kell vállalnia. “Legyünk vezető nemzet!” – fogalmazott.

A miniszter felidézte, hogy Ruszin-Szendi Romulusz parancsnoki kinevezési ünnepségén Orbán Viktor is szólt arról, nem fogja Magyarországot megvédeni senki. A NATO sem avatkozik be mindig, az egy kollektív védelmi szervezet. Mindig az 5-ös cikkelyt emlegetik, pedig azt megelőzi a 3-as, amely kimondja: minden ország köteles olyan haderőt, olyan képességet építeni, amellyel garantálni tudja saját biztonságát. Ezt kell felajánlani a NATO-nak. A nemzeti kötelesség és felelősség az elsődleges – hangsúlyozta.

Benkő azt is kiemelte, hogy amikor azt mondják: a térség meghatározó haderejét kell megvalósítani, “van mire építkezni”. Kérdésre válaszolva elmondta, hogy Ruszin-Szendi volt humánpolitikáért felelős helyettes államtitkári posztját egyelőre nem töltik be, hanem feladatainak egy részét viszi magával. Így a Magyar Honvédség Parancsnokságon folyik majd a honvédelmi és haderőfejlesztési program honvédelmi részének megvalósítása is. A minisztérium feladata a tervezés, az irányítás és a feltételek biztosítása lesz – fejtette ki. Felidézte: a rendszerváltáskor átalakított Honvédelmi Minisztérium magába foglalta a Honvéd Vezérkart, így a miniszter irányította és vezette a katonai szervezeteket.

“Az nem jó, ha egy politikus vezet katonai szervezeteket” – fogalmazott.

Benkő azt mondta: a minisztérium dolga, hogy irányítson, vagyis meghatározza a feladatokat, azokhoz biztosítsa a feltételrendszereket, továbbá a végrehajtást ellenőrizze. Az olyan feladatok, mint a kiképzés, a felkészítés, a hadrafoghatóság a Magyar Honvédség parancsnokához tartoznak – tette hozzá. Ezért választották szét 2019. január elsejével a szervezetet, és jött létre a különálló Honvédelmi Minisztérium és a Magyar Honvédség Parancsnoksága. Ezzel együtt kiemelte: szükség van arra, hogy egy politikai vezető, a miniszter mellett legyenek katonai szakemberek is.

Ezért hozták létre a minisztériumban a honvédelmi ügyekért felelős államtitkárságot. Kell, hogy legyen egy “katonai törzs”, amely képes felügyelni a Magyar Honvédség Parancsnokságát – mondta a miniszter, aki hangsúlyozta: ezen államtitkári poszt betöltésénél a jogszabály előírja a több évtizedes katonai tapasztalatot. A miniszter szerint a fiatalokat már óvodás korban meg kell szólítani. Hozzátette: nem katonát akarnak nevelni mindenkiből, de szeretnék, ha a hazafias honvédelmi nevelés megvalósulna. Céljuk, hogy a fiatalok ismerjék meg az országot, történelmét, legyenek hazafiasabbak. Ezen célok megvalósítását segíti a Honvédelmi Sportszövetség, valamint a honvédelmi tábor – mondta.

Benkő arról is beszámolt, hogy a kadétképzés legmagasabb szintjét jelentő honvéd középiskola és kollégiumból egy működik az országban, Debrecenben. Ennek indul egy tagintézménye ősszel Nyíregyházán. Jövőre pedig létrejöhet egy katonai középiskola és kollégium Hódmezővásárhelyen. A Magyar Honvédség Parancsnokságának hatáskörét illetően kiemelte a területvédelmi ezredek kiépítését.

Elmondta: hét régióra osztották az országot, ezek közül jelenleg kettőben – nyíregyházi és székesfehérvári székhellyel – működik a területvédelmi ezred. Céljuk, hogy minél több önkéntes tartalékos katona legyen, és minden járásban legyen egy területvédelmi század. Kitért arra is, hogy a Magyar Honvédség Egészségügyi Központ, a budapesti Honvédkórház a koronavírus-járvány elleni védekezésben is kiemelt szerepet töltött be. Ugyancsak a pandémiás helyzetben megkezdte működését a NATO által is alkalmazott honvédségi mobil kutatólaboratórium.

Ez a labor az elmúlt időszakban az országos intézetekkel együttműködésben a vakcinák összetételét, alkalmazhatóságát is vizsgálta. A katonai egészségügyi, járványügyi képesség fontosságát igazolta a koronavírus-járvány, hiszen bebizonyosodott, egy ilyen vírus is okozhat hatalmas károkat – közölte Benkő.

A miniszter szólt a modernizációs intézetről is, amely a hadiipar fejlesztésével foglalkozik. Ez magába foglalja a kutatást, a fejlesztést, az innovációt. Bár ennek fő felelőse az Innovációs és Technológiai Minisztérium, Benkő kiemelte: azt, hogy mit fejlesszenek, mire van szüksége a honvédségnek, azt a modernizációs intézetben mondják meg.

Kérdésre válaszolva fontosnak nevezte, hogy “a katona tetőtől talpig magyarban legyen”, a magyar egyenruha az utolsó gombjáig legyen minőségi magyar gyártmány. A technikai eszközök tekintetében is szeretnék, hogy ne legyen kiszolgáltatott helyzetben az ország. Ezért fontos a magyar védelmi ipar fejlesztése – mondta.

The post Benkő: a régió békéjét és biztonságát valakinek kézbe kell vennie! appeared first on .

A horvát kormány üdvözölte és példaértékűnek nevezte az ENSZ hágai nemzetközi törvényszéki mechanizmusa (MICT) keddi jogerős ítéletét Ratko Mladic volt boszniai szerb hadseregparancsnok ügyében, ugyanakkor sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy a Horvátországban elkövetett háborús bűnökért nem vonták őt felelősségre.

Ezzel az ítélettel Mladicot véglegesen és jogerősen elítélték az egyik legsúlyosabb és legkegyetlenebb bűncselekményért, amelyet azzal a céllal követett el, hogy kiirtsa a horvátokat és bosnyákokat Bosznia-Hercegovina egyes területein – olvasható a kormány közleményében. Zágráb ugyanakkor elégedetlenségének adott hangot, hogy a bíróság nem állapította meg magas rangú szerb tisztségviselők felelősségét az 1991 és 1995 között elkövetett háborús és emberiesség elleni bűncselekményekben.

Sajnálatát és elégedetlenségét fejezte a kabinet amiatt is, hogy Mladicot nem ítélték el a Horvátországban elkövetett atrocitásokért.

Mladic az 1991-es háború első hónapjaiban Horvátországban szolgált különböző katonai beosztásokban, szemtanúk szerint ő volt a parancsnoka 1991-ben annak a jugoszláv különítménynek, amely a közép-dalmáciai Skabrnja falunál 65 polgári személyt kivégzett. Mladic akkor a krajinai hadtestnél szolgált, később került csak a boszniai szerb hadsereg élére, ahol aztán újabb bűntetteket követett el.

“Reméljük, hogy ez az ítélet legalább részben békét és elégedettséget hoz Ratko Mladic bűncselekményei áldozatainak és családtagjaiknak” – írták végezetül.

The post A horvát kormány üdvözölte a Mladic ügyében született jogerős ítéletet appeared first on .

Bosszú, és nem ítélet az, ami kedden Hágában született – jelentette ki Aleksandar Vulin szerb belügyminiszter arra reagálva, hogy az ENSZ hágai nemzetközi törvényszéki mechanizmusa (MICT) keddi döntésében elvetette a népirtás, valamint háborús és emberiesség elleni bűncselekmények miatt 2017-ben elítélt Ratko Mladic fellebbezését, és megerősítette a “Balkán mészárosának” is nevezett volt boszniai szerb hadseregparancsnok életfogytig tartó szabadságvesztését elrendelő ítéletet.

“(Ratko) Mladic bűnös, mert reagált Naser Oric bűncselekményeire, de Oric nem bűnös a Podrinjában legyilkolt szerb civilekért. Mladic bűnös, mert a szerb hadsereget azokban a Szarajevó környéki falvakban irányította, ahol a szerb katonák születtek és felnőttek, de nem bűnös (Alija) Izetbegovic azért, mert Szarajevóban nincsenek már szerbek, vannak viszont tömegsírok” – fogalmazott Aleksandar Vulin a közleményében.

A szerb belügyminiszter annak a véleményének adott hangot, hogy a hágai nemzetközi bíróságot nem is az igazság keresése és a béke megteremtése céljából hozták létre, hanem azért, hogy a szerbek felett ítélkezzen, így ez a bíróság “beteljesítette a célját”.

Aleksandar Vucic szerb államfő és Ana Brnabic miniszterelnök egyelőre nem kívánta kommentálni a keddi ítéletet. Brnabic csak annyit mondott, nem akar egyelőre véleményt nyilvánítani, az este folyamán ugyanis az államfővel együtt részt vesz az ENSZ Biztonsági Tanácsának online ülésén, ahol Vucic az ítéletről fog beszélni. “Szerbia teljes mértékben elhivatott a háborús bűnök felkutatása mellett, kiáll az összes bűntett kivizsgálása, a vádlottak előállítása és a háborús bűnösök megbüntetése mellett már harminc éve” – mondta a miniszterelnök.

A volt Jugoszlávia területén elkövetett háborús bűnöket vizsgáló hágai Nemzetközi Törvényszék (NT) 2017 novemberében hirdetett ítéletet Mladic ellen a délszláv háború idején a bosnyákok ellen elkövetett etnikai tisztogatás ügyében. Mladic vezetésével a boszniai szerb hadsereg 1995 júliusában előre kitervelten és módszeresen mészárolt le mintegy 8700 bosnyákot, főleg férfiakat és fiúkat Srebrenicában. A cél a muszlim közösség kiirtása volt. A délszláv háborús bűnöket kivizsgáló törvényszék több ítéletében népirtásnak minősítette a boszniai szerb erők gyilkosságsorozatát. A történteket a második világháború óta Európában elkövetett legszörnyűbb mészárlásnak tartják.

Az 1992-1995-ös délszláv háborúban mintegy százezren vesztették életüket, és több mint egymillió embernek kellett elhagynia otthonát.

Az ügyet korábban tárgyaló hágai NT az egykori Jugoszlávia területén 1991 óta elkövetett, a nemzetközi humanitárius jogot súlyosan sértő cselekményekért felelős személyek ügyének tárgyalására jött létre. A törvényszék megbízatásának 2017. december 21-i lejárta után a fennmaradó ügyeket az ENSZ nemzetközi törvényszéki mechanizmusa (MICT) vette át.

The post Belügyminiszter: a Ratko Mladic ügyében hozott hágai ítélet inkább bosszú appeared first on .

Egy év négy hónap, két év próbaidőre felfüggesztett börtönbüntetésre ítélt a Hajdúszoboszlói Járásbíróság egy férfit, aki Nádudvaron, majd a kórházban fenyegetett és bántalmazott egy mentőápolót – közölte a Debreceni Törvényszék szóvivője.

Dobó Dénes közölte: az elsőfokú bíróság – miután a vádlott beismerte tettét és lemondott a tárgyaláshoz való jogáról – előkészítő ülésen kihirdetett ítéletében közfeladatot ellátó személy elleni erőszak bűntettében marasztalta el a vádlottat, és a szabadságvesztés kiszabása mellett elrendelte a pártfogó felügyeletét is. A döntés jogerős.

A tényállás szerint a vádlott tavaly március 14-én este erősen ittasan beleesett egy árokba Nádudvaron. Egy helyi lakos észrevette a magatehetetlen férfit és bejelentést tett a központi segélyhívószámon.

A helyszínre érkező mentőápoló a férfit megvizsgálta, majd közölte, hogy kórházba viszik. A vádlott ekkor agresszív lett, ordítozni kezdett és közölte, hogy nem akar kórházba menni. A mentőápoló elmondta, hogy nem engedhetik el a sérülései miatt, muszáj őt a kórházban ellátni. A férfi ekkor azzal fenyegette meg a sértettet, hogy ha nem engedik haza, akkor “elintézteti az ukránokkal.”

A mentőápoló az ellenállás és a fenyegetés miatt egy rendőr segítségét kérte, aki a kapálózó vádlottat megbilincselte, majd együtt – a biztonságos szállítás érdekében – a hordágyhoz szíjazták. Miután rendőri kísérlettel a mentőautó elindult, a férfi többször próbálta megrúgni a mentőápolót, ordítva fenyegetőzött, azt állította, hogy ő egy terrorista, aki el fogja intézni a sértett családját.

A férfi a kórházig vezető út során összeköpködte a mentőautó belsejét, folyamatosan kiabált, fenyegetőzött. A debreceni kórházba érve az ápoló ki akarta venni a hordágyat a mentőautóból, de ekkor a vádlott háromszor combon rúgta őt. A traumatológián a férfi továbbra is agresszíven viselkedett, nem volt lehetőség arra, hogy alaposan megvizsgálják őt, ezért átvitték a detoxikálóba.

The post Felfüggesztett börtönre ítéltek egy férfit, mert bántalmazta a mentőápolót appeared first on .

A hírszerző ügynökségek, a bűnüldöző szervek és a katonaság hibái, illetve kommunikációs kudarcok sorozata előzte meg a Capitolium január 6-i erőszakos megtámadását – áll abban a kedden nyilvánosságra hozott jelentésben, amelyet kétpárti szenátusi bizottságok készítettek a washingtoni kongresszusban.

A 127 oldalas jelentés szerint világos figyelmeztetések és tippek érkeztek a hírszerzéshez arról, hogy Donald Trump volt amerikai elnök támogatói, és rajtuk kívül jobboldali szélsőséges csoportok tagjai azt tervezik, hogy fegyverekkel “megrohamozzák a Capitoliumot”, és beszivárognak az amerikai törvényhozás épülete alatti alagútrendszerbe. Ezeket az információkat azonban a hírszerző ügynökségek nem osztották meg.

Január 6-án Trump leköszönő amerikai elnök nagygyűlését követően hívei és szélsőséges erők megrohamozták az amerikai törvényhozás épületét, ahol a szenátus éppen a novemberi elnökválasztás eredményét készült hitelesíteni. A támadásban öten életüket vesztették, köztük egy rendőr. A demokrata többségű képviselőház – a nagygyűlésen elmondott, gyújtó hatásúnak ítélt beszéde miatt – lázadás szításának vádjával alkotmányos felelősségre vonási eljárást (impeachment) indított Trump ellen, akit azonban a szenátus felmentett a vádak alól.

A kedden nyilvánosságra hozott jelentés részleteket közölt arról is, hogy a rendőrtisztek közül többen vegyi anyagok okozta égési sérüléseket, agysérüléseket és csonttöréseket szenvedtek, miközben a zavargásban résztvevők ellen küzdöttek. A tisztek arról is beszámoltak, hogy egy idő után vezetés és irányítás nélkül maradtak.

A dokumentumban azonnali változtatásokat javasolnak. Nagyobb hatáskörrel ruháznák fel a capitoliumi rendőrség vezetőjét, jobb felszerelést biztosítanának a bűnüldöző szerveknek és fejlesztenék a szövetségi ügynökségek, köztük a hírszerző szervezetek közötti együttműködést.

“Ez a jelentés azért fontos, mert lehetővé teszi számunkra, hogy azonnal javítsunk a Capitolium biztonsági helyzetén” – jelentette ki Gary Peters, Michigan állam demokrata párti szenátora. Peters, aki a vizsgálat elkészítésében részt vevő belbiztonsági bizottság elnöke is, ugyanakkor felhívta a figyelmet arra is, hogy a dokumentum “nem ad választ azokra a nagyobb kérdésekre, amelyekkel mint országnak és mint demokráciának is szembe kell néznünk.”

A szenátusi jelentés arról is beszámol, hogy január 6-án a szövetségi ügynökségek tisztviselőinek bürokratikus lépései vezettek ahhoz, hogy a Nemzeti Gárda fegyveresei csak órákkal a zavargás kezdete után érkeztek a helyszínre. A dokumentum részletesen közli, hogy a Capitolium és a Pentagon tisztviselői órákon át egyeztettek telefonon egymással, miközben a capitoliumi rendőrség akkori vezetője, Steven Sund kétségbeesetten kérte a segítségüket. A jelentés úgy fogalmazott, hogy a Pentagon órákon át “tervezte a küldetést”.

A dokumentumban a szenátorok elmarasztalják az amerikai Szövetségi Nyomozó Irodát (FBI), valamint a belbiztonsági minisztériumot (DHS) is, amelyek napokkal a január 6-i események előtt már birtokában voltak olyan konkrét online fenyegetéseknek, amelyek a törvényhozás épületének elfoglalásáról szóltak. Mint a szenátorok írták: sem az FBI, sem a DHS nem adott ki helyzetértékelést, vagy közleményt, amelyben figyelmeztették volna a bűnüldöző szerveket, holott egyértelműen rendelkeztek erre vonatkozó információkkal.

Jen Psaki, a Fehér Ház szóvivője a múlt héten jelentette be, hogy Joe Biden amerikai elnök nem állít fel elnöki bizottságot a Capitolium elleni januári támadás körülményeinek kivizsgálására, ehelyett inkább fokozza majd a nyomást a kongresszusra, hogy mégis hozzon létre saját hatáskörben egy ilyen bizottságot. Az amerikai képviselőház május 19-én fogadta el azt a törvényjavaslatot, amelynek értelmében kétpárti bizottságot hoztak volna létre a vizsgálatra, de a republikánus párti szenátorok május 29-én megakadályozták a törvénytervezet elfogadását.

The post Szenátusi jelentés: kommunikációs és hírszerzési kudarcok sorozata előzte meg a január 6-i eseményeket appeared first on .