Biztonságpiac

A Fejér Megyei Főügyészség többszörösen minősülő emberölés bűntettének kísérlete és más bűncselekmény miatt vádat emelt és fegyházbüntetést, valamint közügyektől eltiltást indítványozott azzal a férfival szemben, aki 2018. december 31-én a Fejér megyei Mezőszentgyörgyön gázrobbanással próbálta feleségét megölni.

Az ügyészségi közlemény szerint a sértett közös háztartásukból elköltözött, amit a vádlott ideiglenesnek tekintett. Amikor a férfi tudomást szerzett arról, hogy a nő házasságuk felbontása iránt keresetet nyújtott be a bíróságra, úgy döntött, hogy a nő által lakott ház szerelvényeinek megrongálásával bírja rá a feleségét a visszaköltözésre. Ennek érdekében a fürdőszoba víz- és gázcsövét megrongálta, azonban a nő a gázszag miatt ezt észlelte.

Amikor a vádlott azzal szembesült, hogy a nő válási szándéka végleges, elhatározta, hogy a házban gázrobbanást idéz elő, s ezzel a házastársa életét kioltja. Ennek érdekében, amíg a felesége a munkahelyén tartózkodott, másolt kulccsal a házba bement, a gázcsövet átfúrta, a gázcsapot kinyitotta, majd egy égő gyertyát helyezett alá és távozott a helyszínről. A sértett hazaérkezése előtt a gáz berobbant, megrongálta a fürdőszoba falait, az ott lévő tárgyakat.

A lakótérbe került gáz megfelelő koncentrációban, elektromos szikra esetén magában hordozta újabb robbanás reális veszélyét. A sértett a házba lépésekor azonban észlelte a gázszagot észlelte és az udvari gázcsapot elzárta.

The post Fegyházbüntetés vár a feleségét gázrobbanással megölni akaró “férfira” appeared first on .

A terrorszervezetek tavaly megkísérelték kihasználni a koronavírus-járványt a gyűlöletpropaganda terjesztésére és a közintézményekkel szembeni bizalmatlanság fokozására – áll az Európai Unió bűnüldöző hatóságának (Europol) jelentésében.

A terrorizmus helyzetét és tendenciáit vizsgáló jelentés szerint az elmúlt években fokozódtak az ellentétek a politikai megnyilvánulások terén, ami társadalmi szempontból is polarizációhoz vezetett az Európai Unióban. Ezt a tendenciát a járvány tovább erősítette, így megnőtt az egymással szembeni intolerancia, amely a kiszolgáltatott társadalmi rétegeket arra ösztönözheti, hogy erőszakhoz folyamodjanak. A szélsőséges eszméket hirdetők kihasználták a járvány okozta társadalmi elégedetlenséget, hogy az interneten fokozottabban tudják terjeszteni a járvánnyal kapcsolatos összeesküvési elméleteket és félrevezető információkat is – vélték a kutatás készítői.

Ylva Johansson, az Európai Bizottság belügyi kérdésekért felelős tagja szerint az Europol jelentése is arra világít rá, hogy a járvány alatt megnőtt az online radikalizálódás kockázata. Ez különösen igaz a szélsőjobboldali terrorizmusra – tette hozzá.

Az Europol elemzésében olvasható, hogy a szélsőjobboldali csoportok elsősorban a sokszínűség és a demokratikus alkotmányos rend ellen lépnek fel. A radikális jobboldaliak új narratívákat építenek be ideológiájukba, hogy beszivárogjanak olyan közösségekbe is, amelyek nem feltétlenül osztják nézeteik teljes körét. Az identitárius mozgalmaknak például sikerült elérniük a fiatalabb, képzettebb lakosságot – emeli ki a jelentés.

Rámutatnak a készítők arra is, hogy a baloldali és anarchista terrortámadások száma 2020-ban nem növekedett ugyan, de a közrendet fenyegető veszély továbbra is jelentős néhány országban. Az Európai Unió 25 baloldali és anarchista terrortámadásából 24-et Olaszországból jelentettek, a fennmaradót pedig Franciaországból. A merényletek magán- és köztulajdont, például pénzügyi intézményeket és kormányzati épületeket céloztak, és egy levélbomba-kísérlet is volt köztük.

Az olyan témák mellett, mint az antifasizmus, a rasszizmusellenesség és a vélt állami elnyomás, a baloldali narratívákban újak is megjelentek, köztük a technológiai és tudományos fejlődéssel kapcsolatos szkepticizmus, a járványellenes intézkedések és környezetvédelmi kérdések.

A jelentés kitér arra is, hogy a dzsihadista terrorizmus továbbra is a legnagyobb fenyegetést jelenti az Európai Unióra nézve, az Irakban és Szíriában még mindig aktívan tevékenykedő Iszlám Állam terroristacsoportnak ugyanis több európai támogatója is akad, akiket a szervezet merényletek elkövetésére buzdít. Az uniós hatóság szerint a múlt évben 12 ember hunyt el kizárólag magányos elkövető által véghezvitt merényletben.

“A magányos elkövetők tetteit motiválhatta a járvány következtében megnövekedett stressz, de szerepet játszhatott a Mohamed prófétát ábrázoló karikatúrák újrakiadása körüli vita, valamint a különböző országokban egyes jobboldali szereplők iszlámellenes fellépése” – tette hozzá a jelentés.

The post A terrorszervezetek kihasználták a járványt a gyűlöletpropaganda terjesztésére appeared first on .

Költségvetési csalás alapos gyanúja miatt letartóztatott négy férfit a Pécsi Járásbíróság, a gyanúsítottak 4,6 milliárd forint áfát nem fizettek be a költségvetésbe.

A Pécsi Törvényszék közleményében azt írta, a nyomozás eddigi adatai szerint a gyanúsítottak 2017. január és 2020. december 31-e között közösen, “egy hierarchikusan felépített, konspiratív módon tevékenykedő, mobiltelefon-kereskedelemre létrehozott bűnözői csoportot” működtettek.

A bűnszervezet célja az volt, hogy – a csoport által kialakított fiktív számlázási láncolat felhasználásával – az Európai Unióban beszerzett mobiltelefonok után az első belföldi értékesítést terhelő általános forgalmi adó (áfa)megfizetésének elmulasztásával az egyik gyanúsított vezetése alatt álló gazdasági társaság versenyelőnyhöz jusson. A gazdasági társaság az általános forgalmi adó megfizetése nélkül forgalmazott mobiltelefonokat jelentősen a piaci ár alatt – a külföldről történt nettó beszerzési ár alatt – tudta továbbértékesíteni.

A több gazdasági társaságot mozgósító cégláncolat működtetése, a látszólagos gazdasági események végzése, illetve a cégek nevében kiállított fiktív számlák és befogadásuk következtében a gazdasági társaság olcsóbban jutott telefonokhoz, mint amilyen áron azokat a bűnszervezet tagjai külföldről beszerezték. A gyanúsítottak így összesen 4,6 milliárd forint áfát nem fizettek be a költségvetésbe.

A bíróság tájékoztatása szerint tartani lehetett attól, hogy a gyanúsítottak – szabadlábon hagyásuk esetén – megszöknének, elrejtőznének. A bűncselekmény konspiratív jellegére figyelemmel tartani lehetett attól is, hogy a gyanúsítottak a büntetőeljárásban részt vevő más emberek jogellenes befolyásolásával, tárgyi bizonyítási eszközök, elektronikus adat megsemmisítésével vagy elrejtésével veszélyeztetnék a bizonyítást. Egyikük – hasonló bűncselekmény elkövetése miatt – felfüggesztett szabadságvesztés és másik büntetőeljárás hatálya alatt is áll, nála az is feltehető, hogy újabb szabadságvesztéssel fenyegetett bűncselekményt követne el – közölte a törvényszék.

A Pécsi Járásbíróság hétfőn rendelte el a négy férfi letartóztatását egy hónapra különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó, bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalás alapos gyanúja miatt, amelyet ketten bűnsegédként követtek el. Az ügyész a bíróság végzését tudomásul vette, míg a gyanúsítottak és védőik a letartóztatás megszüntetéséért és enyhébb kényszerintézkedés elrendeléséért jelentettek be fellebbezést, így a bíróság határozata nem végleges.

The post Költségvetési csalás gyanúja miatt letartóztattak négy embert Pécsen appeared first on .

Magyar rendőrök indultak Észak-Macedóniába és Szerbiába, hogy segítséget nyújtsanak a határőrizeti feladatok ellátásában – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK).

A közleményben kiemelték: a magyar rendőrség elkötelezett abban, hogy megakadályozza az illegális bevándorlók bejutását Magyarországra, az Európai Unió területére, ezért felajánlotta támogatását a nyugat-balkáni országoknak. A Szerbiába induló 50. és az Észak-Macedóniába induló 62. magyar rendőri kontingens tagjait a Készenléti Rendőrség központi objektumában Czukor Gergely rendőr alezredes, az ORFK határrendészeti főosztály osztályvezetője búcsúztatta.

A magyar rendőrök fő feladatként járőrszolgálatot látnak el a jogellenes határátlépések megelőzésére és felderítésére, továbbá közreműködnek az embercsempészek és az illegális bevándorlók előállításában. Nemcsak a határ közvetlen közelében teljesítenek szolgálatot, hanem az ország belsejében is. A kontingens terepjárókkal, éjjellátó készülékekkel és hőkamerákkal segíti az érintett határszakaszok védelmét.

Az észak-macedón kontingensben szolgálatot teljesítő harminc, és a szerb kontingensben szolgálatot teljesítő húsz rendőr magyar szolgálati felszereléssel látja el feladatait, intézkedési jogosultságukat a fogadó ország rendvédelmi szervének irányítása, felügyelete mellett gyakorolják.

Az ORFK beszámolt arról is, hogy az Észak-Macedóniából és a Szerbiából hazatérő kontingensek tagjaira a magyar állampolgárokkal azonos járványügyi szabályok vonatkoznak. Amennyiben a külszolgálatról visszatérő rendőrök részére szükséges koronavírusteszt, annak költségeit a rendőrség állja – írták.

The post Újabb magyar rendőri kontingens indult Észak-Macedóniába és Szerbiába appeared first on .

Az Egyesült Államok és az Európai Unió “agresszív” politikája miatt erősödik a bizalmatlanság Európában – vélekedett Vlagyimir Putyin egy Németországban megjelent írásában, amely szerint a Krím félsziget “kilépett” Ukrajnából.

A Die Zeit című liberális német hetilap hírportálján a Szovjetunió elleni náci hadjárat kezdetének 80. évfordulója alkalmából közölt vendégkommentárban az orosz államfő úgy vélte, hogy a Vörös Hadsereg “hősei” nemcsak szülőföldjük függetlenségét és méltóságát védelmezték, hanem “megmentették Európát és az egész világot a rabszolgaságtól”, és nem azért léptek német földre, hogy bosszút álljanak a németeken, hanem hogy “beteljesítsék nagy és nemes felszabadító küldetésüket”.

A világháború szörnyűségei ellenére az európai nemzeteknek sikerült visszatérni a kölcsönös bizalomhoz és tisztelethez, és elindultak az integráció felé, hogy lezárják a huszadik század első felének “európai tragédiáit” – írta Putyin. Kiemelte: “reméltük, hogy a hidegháború vége győzelem lesz egész Európának”, és megvalósul a “Lisszabontól Vlagyivosztokig” egységes kontinens eszméje.

Oroszország éppen ebben a szellemben, a “közös értékek és érdekek” által összetartott “nagy Európa” kiépítésének logikája alapján igyekezett formálni kapcsolatait az európaiakkal. Azonban egy más megközelítés érvényesült, amelynek alapja a konfrontációra építő “hidegháborús relikvia”, a NATO bővítése – fejtette ki Putyin, rámutatva, hogy öt bővítési hullámban 14 új tagot vettek fel a szervezetbe, köztük egykori szovjet tagköztársaságokat.

Úgy vélte, az erősödő bizalmatlanság fő oka a katonai szövetség kiterjesztése keletre, azaz Oroszország határai felé. Hozzátette: sok ország “ultimátumot” kapott, választania kellett a “kollektív Nyugat” és Oroszország között. Ennek az “agresszív politikának” a következményeit szemlélteti a 2014-es “ukrajnai tragédia”, amelyben Putyin szerint Európa tevőlegesen támogatott egy “fegyveres, alkotmányellenes államcsínyt” Ukrajnában.

“Ezzel kezdődött minden” – vélekedett az orosz elnök, aki szerint az Egyesült Államok által szervezett és az Európai Unió tagállamai által támogatott puccs vezetett Ukrajna megosztottságához és ahhoz, hogy a Krím félsziget “kilépett” Ukrajnából. Ugyanakkor Oroszország mindennek ellenére továbbra is nyitott a “fair és kreatív együttműködésre” – fejtette ki az orosz elnök.

The post Putyin szerint a Krím félsziget “kilépett” Ukrajnából appeared first on .

Szerdától megszűnt a határellenőrzés Magyarország schengeni belső határain – közölte a rendőrség.

Az Országos Rendőr-főkapitányság kommunikációs szolgálata közleményében köszönetét fejezte ki a türelemért, a megértésért és azért a toleranciáért, amelyet a járványhelyzet miatt bevezetett intézkedések következtében tanúsítaniuk kellett mindenekelőtt a szomszédos országokba ingázóknak vagy az üzletembereknek, illetve mindazoknak, akiknek külföldre kellett utazniuk.

A koronavírus-járvány miatt a kormány tavaly szeptember elsejétől állította vissza ideiglenesen Magyarország teljes schengeni belső határszakaszán a határforgalom-ellenőrzést és a határőrizetet. Ezt azóta többször meghosszabbították, legutóbb június 23-áig. A rendőrség közleménye szerint korlátozás nélkül utazhat Magyarországra állampolgárságtól függetlenül az, aki – a polgári légijárművel történő beutazást leszámítva – Horvátország, Ausztria, Románia, Szerbia, Szlovákia és Szlovénia területéről lép Magyarországra.

Ugyancsak korlátozás nélkül utazhat, aki a Magyarországra belépés során hitelt érdemlően igazolja, hogy a határátlépésre jelentkezés napját megelőző hat hónapon belül átesett a Covid-19 betegségen vagy felmutatja – akár applikáción keresztül – védettségi igazolványát, valamint az azon feltüntetett személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványát. Beléphet vele a felügyelete alatt álló 18 éven aluli is.

Beléphet továbbá az is, aki a védettségi igazolások elismeréséről szóló rendelet szerinti ország által kiállított védettséget igazoló hatósági igazolvány felmutatásával igazolja a koronavírus elleni védettségét, valamint a felügyelete alatt álló 18 éven aluli is.

A rendőrség honlapján részletes tájékoztató olvasható többi között a magyar állampolgárok, a magyar állampolgársággal nem rendelkezők határátlépéséről, a sporteseményekre és a kulturális rendezvényekre belépés szabályairól, a Magyarországon átutazókra vonatkozó szabályokról, a repülőtérre vagy repülőtérről történő tranzit speciális szabályairól.

The post Megszűnt a határellenőrzés Magyarország schengeni belső határain appeared first on .

Oroszország agresszív és provokatív politikája a Fekete- és az Azovi-tengeren, a Krím félsziget megszállása és militarizálása állandó veszélyt jelent Ukrajnára és szövetségeseire – jelentette ki Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter.

A kijevi diplomácia vezetője hangsúlyozta, hogy ezért minőségileg új együttműködésre van szükség a NATO és Ukrajna között a Fekete-tengeren.

Kuleba arra reagált, hogy az orosz védelmi minisztérium közlése alapján egy orosz őrhajó figyelmeztető lövéseket adott le egy brit romboló felé a Fekete-tengeren, az Oroszország által 2014-ben Ukrajnától önkényesen elcsatolt Krím félsziget partjai közelében. Az orosz fél szerint a brit romboló megsértette Oroszország határait. Egy SzU-24M típusú repülőgép később figyelmeztető bombavetést is végrehajtott a romboló útvonalán, amely ezt követően elhagyta Oroszország területi vizeit – közölte az orosz védelmi tárca.

Az Ukrajinszka Pravda hírportál hozzáfűzte, hogy a “HMS Defender” elnevezésű brit romboló Ukrajna, Nagy-Britannia és az Egyesült Államok különleges erőinek egy közös tengeri hadgyakorlatában vett részt. A jövő héten kezdődik a “Sea Breeze-2021” elnevezésű ukrán-amerikai hadgyakorlat a Fekete-tengeren, amelyen idén rekordszámú, 32 ország vesz részt mintegy ötezer katonával, 32 hadihajóval és 40 repülőgéppel. Az Egyesült Államok haditengerészetének hatodik flottája kedden erősítette meg hivatalosan, hogy részt vesz a hadgyakorlaton. Szerdán Oroszország washingtoni nagykövetsége a Twitteren arra szólította fel az Egyesült Államokat, hogy mondjon le idén a “Sea Breeze” hadgyakorlatról, mert az még inkább fokozza Kijev “militarista érzelmeit”.

The post Kijev szerint Oroszország állandó veszélyt jelent a Fekete-tengeren appeared first on .

Tagadta a brit védelmi minisztérium, hogy az orosz haditengerészet figyelmeztető lövéseket adott volna le a Fekete-tengeren egy brit hadihajó irányában.

Nem sokkal a londoni cáfolat előtt az orosz védelmi minisztérium közölte, hogy egy orosz őrhajó két figyelmeztető lövést adott le a HMS Defender nevű brit romboló felé, miután a brit királyi haditengerészet hajója három kilométerre behatolt az orosz területi vizekre a Fekete-tenger északnyugati térségében. A moszkvai bejelentés szerint a műveletben egy Szu-24M típusú orosz katonai repülőgép is részt vett, amely ugyancsak figyelmeztetésként négy bombát vetett a tengerbe a HMS Defender nyomvonalában.

A londoni védelmi minisztérium sajtóosztálya szerda délutáni reagálásában közölte ugyanakkor, hogy a HMS Defenderre senki nem adott le figyelmeztető lövést, a brit romboló folytatja “az ártatlan célú áthaladást az ukrajnai területi vizeken” a nemzetközi jognak megfelelően. A tárca közleménye szerint a brit fél úgy tudja, hogy az oroszok tüzérségi gyakorlatot tartottak a Fekete-tengeren, és erre előzetesen fel is hívták a hajózó közösség figyelmét.

A brit védelmi minisztérium a kommüniké végén megismétli, hogy a HMS Defender felé senki nem adott le figyelmeztető lövést. A közlemény megfogalmazása szerint a tárca nem tudja azonosítani azokat az állításokat sem, hogy a brit hadihajó nyomvonalában bombákat dobtak volna le.

Ben Wallace brit védelmi miniszter személyes nyilatkozatban is cáfolta az incidensről szóló beszámolókat. Wallace a tárca Twitter-oldalán ismertetett közleményében leszögezte: a HMS Defender rutinjellegű áthaladást hajtott végre Odesszából Georgia felé a Fekete-tengeren. A miniszter szerint a brit hadihajó – ahogy ezen az útvonalon ez szokás – nemzetközileg elismert forgalomelkülönítő folyosón haladt, és ezt a tengeri folyosót brit idő szerint délelőtt háromnegyed tízkor biztonsággal el is hagyta.

Áthaladása idején a HMS Defendert szintén rutinjellegű módon orosz hajók kísérték, és az orosz fél tudatta a brit hajóval, hogy tágabb környezetében kiképzési célú gyakorlat folyik – áll a brit védelmi miniszter nyilatkozatában. A londoni védelmi tárca szerdai ismertetése szerint Odesszában a HMS Defender fedélzetén írták alá brit és ukrán illetékesek azt a memorandumot, amely az ukrajnai haditengerészet képességnövelését célzó, tavaly októberben kötött kétoldalú egyezmény végrehajtásáról intézkedik.

A brit védelmi minisztérium tájékoztatása szerint az egyezmény egyebek mellett rakétaeladásokról, a majdani új és a már szolgálatba állított ukrajnai haditengerészeti járőrözési és légi eszközrendszerek integrálásáról, valamint nyolc, rakétákkal felszerelt gyorshadihajó közös gyártásáról szól. Szerepel a megállapodásban egy új ukrán haditengerészeti támaszpont kiépítése a Fekete-tengeren – ez lesz az ukrán haditengerészet elsődleges flottatámaszpontja -, valamint egy új támaszpont létesítése az Azovi-tengeren is. A szerződés alapján a Babcock International nevű brit védelmi ipari vállalatcsoport részt vesz a korszerű ukrán fregattkapacitás létrehozását célzó programban is, emellett a brit kormány elad Ukrajnának két felújított hajót, amelyek tengeri aknák felkutatására és megsemmisítésére alkalmasak.

The post London cáfolja, hogy Oroszország figyelmeztető lövéseket adott volna le egy brit hadihajó felé appeared first on .

Figyelmeztető lövéseket adott le egy határsértő brit romboló felé egy orosz őrhajó a Fekete-tengeren – közölte az orosz védelmi minisztérium.

Egy SzU-24M típusú repülőgép később figyelmeztető bombavetést hajtott végre a romboló útvonalán, amely ezt követően elhagyta Oroszország területi vizeit. A moszkvai tájékoztatás szerint az orosz Fekete-tengeri Flotta a Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) határőrszolgálatával közösen határsértő hajót fordított vissza.

Az orosz katonai tárca szerint a HMS Defender romboló a Fekete-tenger északnyugati részén, a Fiolent-fok közelében közép-európai idő szerint 10 óra 52 perckor sértette meg a határt, és három kilométer mélyen hatolt be az orosz felségvizekre. A brit hajó a tájékoztatás értelmében nem reagált arra a figyelmeztetésre, hogy fegyvert fognak használni ellene. Az őrhajó 11 óra 06 perckor és 11 óra 08 perckor adott le figyelmeztető lövést, a figyelmeztető bombavetés 11 óra 19 perckor történt, a brit romboló 11 óra 19 perckor hagyta el az orosz felségvizeket.

Valerij Geraszimov vezérkari főnök még az incidenst megelőzően, a IX. moszkvai nemzetközi biztonsági konferencián arra figyelmeztetett, hogy az Egyesült Államok és szövetségesei hadihajóinak manőverei az orosz határok közelében “nyilvánvalóan provokatív természetűek. Ily módon incidensek előfeltételei jönnek létre, ami nem kedvez a katonai feszültség csökkentésének”.

A tábornok példaként hozta fel, hogy 2020. október 13-án a Dragon irányítható rakétákat hordozó brit romboló Szevasztopoltól két kilométerre nyugatra megsértette az orosz felségvizeken való békés áthaladás jogát azzal, hogy a fegyverzetirányító és légi célfelderítő radarjait az áthaladás közben sugárzásra kapcsolta.

Geraszimov felidézte továbbá, hogy az amerikai John McCain rombolóhajó november 24-én a Japán-tenger északnyugati részén, a Nagy Péter-öböl közelében, Vlagyivosztoktól 93 kilométerre délre, megsértette az orosz államhatárt, 2,4 kilométerre behatolva az orosz felségvizekre. A vezérkari főnök kifogásolta, hogy jelentősen megnőtt a NATO-országok haditengerészeti aktivitása az orosz határok közelében.

“A Fekete-tengeren és a Balti-tengeren gyakorlatilag állandó jelleggel nagy hatótávolságú, nagy pontosságú rakétafegyverekkel felszerelt hajók tevékenykednek, valamint felderítő, járőröző és csapásmérő repülőgépek, valamint drónok repülnek” – mondta.

A washingtoni orosz nagykövetség kedden a Twitteren arra szólította fel az Egyesült Államokat és szövetségeseit, hogy mondják le a június 28.-július 10. között Ukrajna területén és a Fekete-tenger medencéjében Sea Breeze – 2021 kódnéven megtartandó nemzetközi hadgyakorlatot. A misszió szerint a manőverek mérete és “agresszív jellege” nem segíti elő a régió biztonságát, “megnöveli a nem szándékos incidensek kockázatát”, és ösztönzi Kijev “militarista hajlamait”. Az orosz diplomáciai képviselet szerint a fekete-tengeri országok a régió problémát anélkül is meg tudják oldani, hogy külső segítséget “erőltetnének” rájuk.

A kijevi amerikai nagykövetség korábban adott ki tájékoztatást, hogy a hadgyakorlaton az Egyesült Államok mellett 31 ország vesz majd részt, mintegy ötezer katonával, 32 hajóval és 40 repülőgéppel.

The post Figyelmeztető lövéseket adott le egy orosz hadihajó egy brit romboló felé a Fekete-tengeren appeared first on .

A jövőben Szlovénia határőrizeti tevékenységét is segítik magyar rendőrök – közölte a rendőrség.

A Készenléti Rendőrség közleménye szerint Szlovéniába, a határőrizeti tevékenység ellátására az első magyar rendőri kontingens hétfőn indult el Budapestről, a Készenléti Rendőrség központi objektumából.

A magyar rendőrök fő feladatként járőrszolgálatot látnak el a jogellenes határátlépések megelőzése és felderítése érdekében, illetve közreműködnek az embercsempészek és az illegális migránsok előállításában. A rendőrök nemcsak a határ közvetlen közelében teljesítenek szolgálatot, hanem a mélységi területeken található utakon is. A kontingens terepjáróval, éjjellátó készülékekkel, kézi hőkamerákkal támogatja az érintett határszakasz védelmét.

A kontingens tagjai szolgálati felszerelésükkel látják el feladataikat, intézkedési jogosultságukat a fogadó ország rendvédelmi szervének irányítása, felügyelete mellett gyakorolják.

A Szlovéniából hazatérő kontingens tagjaira a magyar állampolgárokkal azonos járványügyi szabályok vonatkoznak. Ha a külszolgálatról visszatérő rendőr részére szükséges a SARS-CoV-2 teszt végrehajtása, annak költségeit a rendőrség állja.

The post A szlovén-horvát határon is segítenek magyar rendőrök appeared first on .

Három rendbeli felfegyverkezve elkövetett rablás bűntettében, illetve annak kísérletében, valamint kényszerítés bűntettében bűnösnek mondott ki és fegyházbüntetésre ítélt két férfit a Szombathelyi Járásbíróság – közölte a Szombathelyi Törvényszék szóvivője.

Tóth András ismertetése szerint az elsőrendű vádlottat, mint különös visszaesőt 10 év fegyházra, míg társát 6 év 6 hónap, fegyházban letöltendő szabadságvesztésre ítélték nem jogerősen.

A szóvivő közleményében felidézte: a vádlottak 2020. június 4-én hajnalban Szombathely főterén belekötöttek négy, zenét hallgató fiatalba, akiket késsel fenyegetve bírtak rá mobiltelefonjaik és pénzük átadására. Két fiatalt meg is ütöttek. A nyomozók megtalálták és lefoglalták a fiataloktól eltulajdonított értékeket, így a kár megtérült.

Az ítéletet az ügyész minkét vádlott esetében tudomásul vette, a vádlottak és védőik viszont a kiszabott szabadságvesztés enyhítése érdekében fellebbeztek.

The post Fegyházbüntetést szabott ki a bíróság két, tizenéveseket kirabló férfira Szombathelyen appeared first on .

A Tatabányai Törvényszék első fokon 12 év fegyházbüntetésre ítélt egy férfit, aki társaival egy betörés során egy gyermeket is megkínzott, hogy a szülőket rábírja értéktárgyaik átadására – közölte a Komárom-Esztergom megyei főügyész.

Reszl Ildikó tájékoztatása szerint az elkövető és négy ismeretlenül maradt társa 2017. március 27-én, hajnali két órakor az ablakon behatolt egy tatai ház hálószobájába, majd az ott lévő férfit, nőt és két gyermeket megkötözte. A bíróság elé állított férfi az egyik gyermek ujját késsel szurkálta, ezzel akarta rávenni az áldozatokat az értékeik átadására.

A sértetteket végül egy alagsori szobába zárták, amelynek ajtajáról leszerelték a kilincset. A házból órákat, ékszereket és készpénzt vittek el, összesen hétmillió forintot meghaladó értékben.

A Tatabányai Törvényszék az elkövetővel szemben 12 fegyházbüntetést szabott ki. Az ítélet nem jogerős: az ügyész három nap gondolkodási időt tartott fenn, a vádlott és védője pedig fellebbezett a döntés ellen.

The post Gyermeket megkínzó aljas rablót ítéltek 12 év fegyházra appeared first on .

Magyarországon is megjelent a paradicsom barna termés-ráncosodását okozó, de az emberi egészségre nem veszélyes vírus (Tomato brown rugose fruit virus, ToBRFV) – közölte hétfőn a honlapján a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih).

A vizsgálatok egy Csongrád-Csanád és egy Győr-Moson-Sopron megyei termelőnél igazolták a vírust, mindkettőnél elrendelték a növényegészségügyi zárlatot. Az illetékes kormányhivatalok növényvédelmi szakemberei megkezdték a hatósági intézkedéseket, a fertőzések forrásának felderítését – írták.

A közlemény szerint a ToBRFV 2018 óta Európa több országában felbukkant, könnyen terjed, eladhatatlanná teszi a termést, és nincs ellene hatékony technológia, ezért óvatosságra intik a termelőket. A körültekintés a szaporítóanyagok beszerzésére, a termesztés és a forgalmazás higiéniai szabályaira, a felhasznált eszközök, például göngyöleg, munkaruha, metszőolló fertőtlenítésére egyaránt vonatkozik.

Gondoskodni kell az üvegházakból kikerülő zöld melléktermék ártalmatlanításáról is, a tünetek észlelését pedig be kell jelenteni a területileg illetékes megyei kormányhivatalnál – tették hozzá.

The post Mi jöhet még? Magyarországon is megjelent a paradicsomot károsító új vírus appeared first on .

A Készenléti Rendőrség parancsnoka bruttó ötszázezer forintot tűzött ki a velencei Hauszmann-Gschwindt kastélyból ellopott neobarokk kandalló megtalálására, valamint az elkövető felkutatására – közölte a rendőrség.

Azt írták, a rendőrség ismeretlen tettes ellen “nagyobb értékre, dolog elleni erőszakkal elkövetett lopás” bűntett gyanúja miatt nyomoz. Az eddigi adatok alapján tavaly július 23. és augusztus 29. között egy ismeretlen az ajtót befeszítve behatolt a kastélyba, ahol az aulában lévő, neobarokk stílusú kandalló fából készült keretét, valamint márványburkolatát lebontotta és eltulajdonította.

A rendőrség – a kastély tulajdonosa, a SinbusCon Befektetési és Ingatlanhasznosító Zrt. felajánlása alapján – ötszázezer forint nyomravezetői díjat tűzött ki a műemléki oltalom alatt álló tárgy és a tolvaj megtalálása érdekében. A nyomravezető személyét bizalmasan kezelik. A díjkitűzés visszavonásának jogát a Készenléti Rendőrség parancsnoka fenntartja – tették hozzá.

The post Félmilliós díjat ajánlottak egy neobarokk kandalló nyomravezetőjének appeared first on .

Az Európai Unió tagállamainak külügyminiszterei az Aljakszandr Lukasenka elnök vezette fehérorosz rezsimet támogatók ellen meghozott büntetőintézkedések mellett Fehéroroszországgal szembeni célzott gazdasági szankciók bevezetéséről tárgyaltak – közölte Josep Borrell, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője.

Borrell a tagállamok külügyminisztereinek tanácskozását követően közölte: a fehérorosz gazdaságot érintő intézkedések “nagyon fájni fognak”, és súlyosan fogják érinteni Fehéroroszország gazdaságát. Kijelentette, az Európai Unió mély aggodalmát fejezi ki a fehérorosz rezsim folyamatos, az emberi jogokat, az alapvető szabadságokat és a nemzetközi jogot célzó támadásai miatt, aggodalmában Kanada, az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok is osztozik.

Az EU elkötelezett Fehéroroszország népe régóta elnyomott demokratikus törekvéseinek támogatása mellett, és kész a jövőben is határozottan fellépni, ha Minszk figyelmen kívül hagyja nemzetközi kötelezettségvállalásait – húzta alá.

“Arra szólítjuk fel a fehérorosz rezsimet, hogy vessen véget a saját népével szembeni elnyomásnak. Csalódottságunkat fejezzük ki, hogy a minszki vezetés úgy döntött, nem tesz eleget az emberi jogi kötelezettségeinek, eltávolodik a demokratikus elvek betartásától és a nemzetközi közösséggel ápolt kapcsolatoktól” – fogalmazott.

Kiemelte: az EU elvárja, hogy a Lukasenka-rezsim teljes mértékben működjön együtt a Ryanair járatának május 23-án történt, minszki kényszerített leszállása körülményeinek feltárását célzó nemzetközi nyomozásában. Elvárja, hogy haladéktalanul engedje szabadon az összes politikai foglyot, hajtsa végre az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet moszkvai mechanizmusának keretében folytatott független szakértői misszió összes ajánlását, és azt, hogy kezdjen átfogó, valódi politikai párbeszédet hatóságaik, valamint a demokratikus ellenzék és a civil társadalom képviselői között.

Elmondta, azt is, hogy a Tanács napirendjén szerepelt azon terv megvitatása is, amelynek alapján az Európai Unió hárommilliárd eurós gazdasági csomagot tenne elérhetővé Fehéroroszország számára, a többi között a demokratikus átmenet és a legfontosabb strukturális reformok támogatására, valamint a zöld és digitális fejlesztésekre. A tervezett csomag segítené az innováció fellendítését, az éghajlatvédelmi intézkedéseket, valamint a demokrácia, az átláthatóság és az elszámoltathatóság megteremtését – mondta. A gazdasági csomag mellett a javaslat kétoldalú keretmegállapodás megkötését is kilátásba helyezi az EU és a demokratikus Fehéroroszország közötti hosszabb távú kapcsolatok megerősítésére – tette hozzá az uniós diplomácia vezetője.

Fehéroroszországgal szemben az Európai Unió október elején vezetett be büntetőintézkedéseket, felvette szankciós listára a fehérorosz ellenzéki tüntetések elfojtásának vélelmezett felelőseit. A listán jelenleg 88 ember és hét szervezet szerepel, közöttük Aljakszandr Lukasenka elnök és legidősebb fia, Viktor Lukasenka, aki korábban apja nemzetbiztonsági tanácsadója volt.

Az EU emellett június elején abban állapodott meg, hogy megtiltja a fehérorosz légitársaságok számára, hogy átrepüljenek az EU légterén, és hozzáférjenek az Unió területén fekvő repülőterekhez. A lépésre az után került sor, hogy Fehéroroszország leszállásra kényszerítette a minszki repülőtéren a Ryanair Görögországból Litvániába tartó, és éppen a fehérorosz légtérben tartózkodó utasszállító repülőgépét, majd letartóztatta a fedélzeten utazó fehérorosz ellenzéki aktivistát, Raman Prataszevicset.

The post Az EU célzott gazdasági szankciók bevezetését fontolgatja Fehéroroszországgal szemben appeared first on .

Hat év börtönbüntetéssel sújtott hétfőn a Szegedi Törvényszék első fokon egy szegedi jogászt, aki tavaly egy pisztollyal megpróbált kirabolni egy postát, majd két nap múlva ötezer forintot zsákmányolt egy virágboltból.

A bíróság az 52 éves férfit fegyveresen elkövetett rablás, lőfegyverrel visszaélés, valamint kényszerítés bűntettében mondta ki bűnösnek

A 2013-ban ittas járművezetés vétsége miatt öt hónap – egy évre felfüggesztett – szabadságvesztésre ítélt vádlott a lakás- és helyiséggazdálkodási csoportot vezette a hódmezővásárhelyi polgármesteri hivatalban. Tavaly márciusban köztisztviselői megbízatása azonban megszűnt, egy hónapig még megbízási jogviszonyban alkalmazták. Miután a felélte tartalékait, kétségbeesésében úgy döntött, hogy rablással szerez pénzt.

A vádlott május 21-én magához vett egy már évtizedek óta engedély nélkül tartott pisztolyt, és napszemüveget, szájmaszkot viselve megjelent egy szegedi postán, ahol csak három alkalmazott volt bent. A férfi odalépett az egyik ügyfélablakhoz, a betárazott pisztolyt rászegezte a postás hölgyre, és pénzt követelt. A sértett a pénzes fiók kinyitására készült, de kihasználta a vádlott figyelmetlenségét, felállt és a kolléganőivel együtt kirohant a hátsó ajtón az utcára, ahol segítséget kértek a járókelőktől. A vádlott ezt látva zsákmány nélkül kiment, majd a kerékpárjával hazahajtott.

A sikertelen rablás után két nappal a vádlott szájmaszkot viselve egy szegedi virágüzletbe ment be, ahol a korábbi rablásnál használt pisztolyt rászegezte a pult mögött álló hölgyre és felszólította, hogy adja át a bevételt. A sértett a pénztárgépből öt darab ezer forintos bankjegyet adott át a vádlottnak és közölte, hogy több pénzt nem ad. Eközben az üzlet hátsó részében tartózkodó másik alkalmazott felhívta a segélyhívót. Ezt a vádlott is észrevette, és elsietett a helyszínről.

A rendőrök a vádlottat a postán rögzített ujjlenyomatok alapján azonosították, és még a második bűncselekmény napján elfogták egy söröző teraszán, majd a lakásán a rablásokhoz használt, 6,35 mm-es kaliberű pisztolyt és az ahhoz tartozó lőszereket is lefoglalták.

A pszichiátriai szakvélemény szerint a vádlott személyisége rendszeres napi alkoholfogyasztása miatt megváltozott, hangulatzavara miatt korábban pszichiátriai kezelés alatt állt, gyógyszereket is szedett, de azt abba hagyta, a bűncselekmények elkövetésekor pedig enyhe fokban korlátozott volt a beszámítási képessége.

A tárgyaláson a bűnösségét elismerő vádlott bocsánatot kért a tanúként meghallgatott postai dolgozótól, aki elmondta, a mai napig hatással van rá a bűncselekmény, kollégáival azóta is összerezzennek, ha ügyfél lép a hivatalba, és a táskájába kezd kotorászni.

A bíróság a férfi a postán elkövetett bűncselekményét az ügyészség által indítványozott közfeladatot ellátó személy sérelmére fegyveresen elkövetett rablás kísérlete helyett kényszerítés bűntettének minősítette. Kóbor Jenő bíró az ítélet indoklása során kifejtette, a vádlott a rablástól önkéntesen elállt, amikor a postán egyedül maradt, és bár lehetősége lett volna rá, semmit nem tulajdonított el, hanem elhagyta az épületet.

A döntéssel szemben az ügyészség fellebbezést jelentett be, súlyosítás és a vád szerinti minősítés megállapítása érdekében. A vádlott és védője fellebbezésében a kiszabott büntetés enyhítését kérte.

The post Hat évet kapott a lecsúszott jogász appeared first on .

A genfi csúcs nem teremtette meg a feltételeit annak, hogy az Egyesült Államok lekerüljön az Oroszországgal szemben barátságtalan országok listájáról – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője.

A szóvivő szerint a találkozón az orosz és az amerikai elnök azt mérte fel, hogy a felek mely területeken tudnak együttműködni, és melyeken nem. Rámutatott, hogy a csúcs eredményeinek konkrét megvalósítására még várni kell. Amíg ez nem történik meg, nincs ok változtatni a listán.

A Moszkvával szemben barátságtalan országoknak az orosz külügyminisztérium által május 14-én közzétett listáján az Egyesült Államok és Csehország szerepel.

Peszkov az Oroszországgal szemben Alekszej Navalnij ellenzéki politikus megmérgezése címén bevezetendő amerikai szankciókkal kapcsolatban azt mondta, hogy azok egy részét törvény írja elő az Egyesült Államokban. Ezeket a gazdasági büntetőintézkedéseket a szóvivő szerint nem befolyásolja Joe Biden álláspontja.

“Szankciós törekvéseit és szankciófüggőségét tekintve Washington egyszerre mutat következetességet és kiszámíthatatlanságot” – mondta Peszkov. Hozzátette, hogy az amerikai elnöknek a konkrét intézkedések kiválasztásával módja van árnyalni a törvény által előírt szankciópolitikát. Nehezményezte, hogy az elmúlt években az orosz-amerikai kapcsolatokban a legmagasabb szinten elért egyetértés “munkaszinten” vagy a “mélyállam” részéről teljes passzivitásra ítéltetett, megvalósítása a megállapodásétól eltérő pályán haladt, vagy elakadt. Kifejezte reményét, hogy Genf után másképp lesz.

Peszkov elmondta, hogy függetlenül a genfi csúcs egészében véve pozitív mérlegétől Moszkva arra számít, hogy Washington folytatni fogja az Oroszország feltartóztatását célzó politikáját. Közölte, hogy az orosz fél folytatni fogja a párbeszédet az Egyesült Államokkal és európai partnereivel az Északi Áramlat-2 földgázvezeték mielőbbi beindításáról. Megjegyezte, hogy amerikai részről Genf után is elhangzott a projektet ellenző hivatalos nyilatkozat.

The post Kreml: az Egyesült Államok nem kerül le a barátságtalan országok listájáról appeared first on .

Az Európai Unió egy évvel, 2022. június 23-ig meghosszabbította a Krím és Szevasztopol Oroszország általi jogellenes annektálása nyomán bevezetett korlátozó intézkedések hatályát – közölte az EU Tanácsa.

A tájékoztatás szerint az intézkedések uniós állampolgárokra és uniós székhelyű vállalkozásokra vonatkoznak, területi hatályuk a Krím és Szevasztopol területére korlátozódik.

A szankciók értelmében tilos a Krím félszigetről vagy Szevasztopolból származó termékek behozatala az EU-ba, és tilos a Krímbe, valamint Szevasztopolba irányuló mindenfajta beruházás. Ez utóbbi azt jelenti, hogy európai magánszemélyek és uniós székhelyű vállalkozások nem vásárolhatnak sem ingatlant, sem cégeket a Krím félszigeten, továbbá nem finanszírozhatnak krími vállalkozásokat, illetve azok számára nem nyújthatnak tevékenységükhöz kapcsolódó szolgáltatásokat sem.

Tilos mindenfajta turisztikai szolgáltatás nyújtása a Krím és Szevasztopol területén, így európai kirándulóhajók csak vészhelyzet esetén köthetnek ki a félszigeten. Tiltott továbbá a közlekedési, távközlési és energiaágazatban használatos, valamint a kőolaj, a földgáz és az ásványi anyagok kutatásához, feltárásához, illetve kitermeléséhez szükséges termékek és technológiák exportja krími vállalkozások részére. A tilalom az ezeket az ágazatokat kiszolgáló infrastruktúrához kapcsolódó technikai segítségnyújtásra, valamint építési és mérnöki szolgáltatásokra is vonatkozik – közölték.

Josep Borrell, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének korábbi nyilatkozatával összhangban az EU nem ismeri el a Krím és Szevasztopol Oroszország általi jogellenes elcsatolását, és változatlanul elítéli az orosz fél lépését, amely sérti a nemzetközi jogot – közölték.

Az Európai Unió külügyi tanácsának korábbi álláspontja szerint az unió továbbra is töretlenül elkötelezett Ukrajna szuverenitása és területi integritása mellett. A tanács hangsúlyozta, hogy nem ismeri el és változatlanul elítéli az orosz fél lépését. A félsziget annektálása továbbra is közvetlen veszélyt jelent a nemzetközi biztonságra, és súlyos következményekkel jár az államok egységét és szuverenitását védő nemzetközi jogrendre nézve is – húzták alá.

A szankciókat először 2014-ben vezették be, válaszul az Ukrajna területi egységének szándékos aláásására és az ukrajnai helyzet destabilizálására irányuló kísérletekre. Az ukrajnai válságra reagálva az EU más intézkedéseket is bevezetett, így például az orosz gazdaság bizonyos ágazatait célzó szankciókat és egyedi korlátozó intézkedéseket.

The post Krím: az EU egy évvel meghosszabbította a szankciókat appeared first on .

Tizenegy megyében, 404 településen, összesen 81 ezer hektárnyi területen irtják a szakemberek a szúnyogokat a héten — közölte a program végrehajtásáért felelős Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF).

A tervek szerint Budapesten a III., IV., X., XIII., XIV., XV., XXI., XXII. kerületben, a Balaton környéki településeken, Sopron környékén, a csornai régióban, néhány Dráva menti településen, továbbá Borsod-Abaúj-Zemplén, Baranya, Csongrád-Csanád, Bács-Kiskun, Somogy, Veszprém és Zala megye több településén irtanak – tartalmazza a közlemény.

Az alkalmazott szúnyogirtó szert minimális mennyiségben juttatják ki, az csak az érzékenyebb rovarokat pusztítja el, melegvérűekre, így emberre és háziállatokra nem jelent veszélyt – teszik hozzá. Emlékeztetnek: az elmúlt időszakban főként a folyóparti településeken jelentek meg tömegesen csípőszúnyogok. Ebben a helyzetben a múlt héten a szakemberek több mint háromszáz településen gyérítették a vérszívókat.

A kezelésre használt gépjárművekkel a munkát a szúnyogok aktivitási időszakához igazodva, este 9-kor kezdik meg, vagyis a technológiát nem befolyásolja az érvényben lévő hőségriasztás. A beavatkozások pontos időpontja és az érintett települések listája megtalálható a katasztrófavédelem honlapján, valamint a szúnyoggyérítésre vonatkozó információkat az érintett települések is közzéteszik a honlapjukon vagy közösségi oldalaikon.

Ha az időjárás nem teszi lehetővé a munka elvégzését a meghirdetett napon, a következő két este valamelyikén pótolnak – közölte az OKF.

The post Tizenegy megyében irtják a szúnyogokat a héten appeared first on .

Életveszélyesen megsebesítette válófélben lévő felesége barátját egy férfi Budapesten – közölte a rendőrség.

A Budapesti Rendőr-főkapitányság közleménye szerint a férfi vasárnap hajnali négy órakor a főváros XIV. kerületében, az utcán késsel támadt válófélben lévő feleségére. A nő barátja a támadó elé állt, aki erre kilencszer megszúrta, illetve megvágta őt. Az asszony megpróbálta kicsavarni férje kezéből a kést, és közben ő is megsérült. Végül a nő apjának sikerült lefegyvereznie az “őrjöngőt”, aki autójával elmenekült.

A megkéselt férfit életveszélyes állapotban vitték kórházba.

A BRFK nyomozói két és fél órán belül elfogták a feltételezett elkövetőt. A 44 éves L. Attilát emberölés kísérlete megalapozott gyanújával kihallgatták. A férfit – aki a bűncselekmény elkövetését elismerte, de vallomást nem tett – őrizetbe vették és kezdeményezték letartóztatását.

The post Őrjöngő féltékenységi dráma Budapesten appeared first on .