Biztonságpiac

Megújította és kibővítette az együttműködési megállapodását a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV), valamint a Magyar Nemzeti Bank (MNB) – közölte a jegybank.

A két intézmény fellép többek között a pénzmosás, és terrorizmus finanszírozása ellen, illetve a pénzügyi szektor működését, az állami bevételek biztosítását veszélyeztető jogellenes tevékenységekkel szemben. Rendszeresen tájékoztatják egymást, megosztják a jogellenes cselekményekkel kapcsolatos adataikat, és célzott elemzéseket is végezhetnek – írták.

Hozzátették, hogy a megállapodás keretében az MNB folyamatosan tájékoztatja a NAV pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni szervezeti egységét, és szakértői segítséget nyújt az adóhatóság számára, amely adóstatisztikai adatokat bocsáthat a jegybank rendelkezésére. A szervezetek emellett részt vesznek az Országos Rendőr-főkapitánysággal közösen működtetett Közös Piacfelügyeleti Munkacsoport munkájában is – olvasható a közleményben.

The post Megújította az együttműködési megállapodását az MNB és a NAV appeared first on .

Negyvenkilenc röszkei pénzügyőr ellen emelt vádat az ügyészség vesztegetés miatt – közölte a Központi Nyomozó Főügyészség vezetője.

A pénzügyőrök rendszeresen készpénzt fogadtak el külföldiektől a röszkei autópálya-határátkelőnél – tudatta Keresztes Imre. A Szegedi Regionális Nyomozó Ügyészség vezető beosztású hivatalos személy által, bűnszövetségben és üzletszerűen elkövetett hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette és más bűncselekmények miatt emelt vádat.

A vádirat szerint a röszkei autópálya-határátkelőhelyen szolgálatot ellátó pénzügyőrök 2017 októbere és 2018 májusa között fogadták el a készpénzt a külföldi utasoktól, buszsofőröktől és tehergépjármű-vezetőktől. A Nemzeti Védelmi Szolgálattal szoros együttműködésben felderített ügyben a vesztegetési pénz alkalmanként öt és száz euró között változott, de az elkövetők fogadtak el forintot is, amelynek értéke jellemzően ezertől húszezerig terjedt – közölte Keresztes Imre.

A határátkelőhelyen szolgálatot teljesítők a korrupciós pénzt összegyűjtötték, elrejtették, majd többnyire az osztályvezető vagy annak helyettese havonta kétszer szétosztotta. Az 1573 oldalas vádirat szerint a 49 pénzügyőr összesen 4356 esetben követett el korrupciós cselekményt. Volt olyan, aki egy nap alatt 66 alkalommal fogadott el pénzt. A legtöbb esettel vádolt pénzügyőr terhére 684 vesztegetés róható. A pénzügyőrök szolgálati jogviszonya – egy kivételével – megszűnt, jelenleg valamennyi vádlott szabadlábon védekezik.

Az általuk elkövetett legsúlyosabb bűncselekmény büntetési tételének felső határa 15 év szabadságvesztés.

The post Vesztegetéssel vádol 49 röszkei pénzügyőrt az ügyészség appeared first on .

Idén nyáron ismét rendez honvédelmi táborokat a Magyar Honvédség – közölte a Honvédelmi Minisztérium (HM).

Tavaly a járványhelyzet nem tette lehetővé a honvédelmi táborok szervezését, most a Magyar Honvédség “újra megnyitja kapuit a katonai élet iránt érdeklődő fiatalok előtt” – írták. Idén 31 helyszínen 40 táborban, csaknem 1200 gyermek táboroztatására van lehetőség. A táborokra már lehet online jelentkezni a honvedelmitabor.hu oldalon. Kiemelték: a táborok nagyon népszerűek, az egyik “harcostábor” például a regisztrációt követően pár órával betelt.

A július 19-étől induló tematikusan megszervezett ötnapos táborokban többi között életmentést gyakorló, túlélő és önvédelmi foglalkozásokat kínálnak, de a megismerkedhetnek gyerekek a lovaglás, a vitorlázás fortélyaival is. A harcostáborok mellett szerveznek erdei, túlélő-, lovas, honvédelmi sportokat űző, felderítő, vitorlás-, hagyományőrző és motivációs táborokat. A táborokba a 12-15 és 15-18 éves fiatalok jelentkezhetnek.

A különböző tematikájú táborok napirendje is eltérő. A táborok programjában több “katonás” napirendi pont is szerepel, mint például ébresztő, reggeli torna, körletrend kialakítás, jelentések, alakzatban történő mozgás. Felhívták a figyelmet arra is, hogy bár a gyerekek katonás környezetben és szellemiségben töltik napjaikat, ezek nem katonai táborok, hanem gyerektáborok.

Idén a táborok szervezését és végrehajtását a képzett és kellően felkészített szakemberekből álló területvédelmi zászlóaljakra bízták.

A HM megjegyezte: “a programsorozatnak nem titkolt célja, hogy felhívják a pályaválasztás előtt állók figyelmét a katonai hivatás lehetőségeire”, és a gyerekeknek olyan szabadidős programot kínáljanak, amelyen jól érzik magukat, összekovácsolódhatnak társaikkal, és a katonákkal közösen eltöltött idő alatt kedvező kép alakuljon ki bennük a honvédségről, a honvédelem ügyéről.

A táborlakók életét a szülők is figyelemmel kísérhetik a Magyar Honvédség Honvédelmi Tábor Facebook-oldalán – közölte a HM.

The post Idén ismét rendeznek honvédelmi táborokat appeared first on .

Franciaország nemzeti ügynökséget tervez létrehozni az olyan külföldi álhírek kiszűrésére, amelyeknek célja az állam destabilizálása – jelentette be szerdán Stéphane Bouillon nemzetvédelmi államtitkár a nemzetgyűlés védelmi bizottságának meghallgatásán.

A tárca szeptemberben állítja fel a hatvan főt foglalkoztató irodát, amely mindenki számára elérhető forrásokat fog vizsgálni.

A digitális befolyás ellen küzdő ügynökség nem az igazság helyreállításán kíván dolgozni, hanem a külföldről érkező támadásokat fogja kiszűrni, azokat értelmezni és keretbe helyezni annak érdekében, hogy a politikusok, a diplomaták, az igazságszolgáltatás és a sajtó számára is egyértelművé váljon, hogy az egyes híreket terjesztő Twitter-fiókok fele automatizált, és külföldről működtetik, ezért egyes vitákat egyszerűen “trolltanyákról” gerjesztenek – vélte a kormánytag.

“Nem hírszerzésről van szó. Minket az érdekel, ami az információáramlásban egy adott pillanatban járvánnyá válik, amikor az egy olyan külföldi országból vagy szervezettől indul el, amely politikai szempontból destabilizálni kívánja az államot” – hangsúlyozta Bouillon.

“Az a célunk, hogy a lehető leggyorsabban kiszűrjünk valamit, ami éppen lendületet kap, és jelezzük a tűzvészt. Amikor az erdő már ég, szomorú, de túl késő” – tette hozzá. A következő hónapokban a nemzetvédelmi tárca kitüntetett figyelmet szentel több választásnak is, köztük a szeptember végi német szövetségi választásoknak azért, hogy “levonja a tanulságokat”.

Franciaországban egy év múlva tartják az elnökválasztást, majd a nemzetgyűlési választásokat. Az öt évvel ezelőtti választásokon a külföldi beavatkozási kísérletekre vannak bizonyítékok.

Miután a kormány tisztában van azzal, hogy az ügynökséget az ellenzék a kormánynak az internetes beavatkozásra szolgáló eszközének tekintheti, a nemzetbiztonsági államtitkár “teljes átláthatóságot” ígért a szervezet tevékenységét illetően. Az ügynökség felügyeletét egy tudományos és etikai bizottság fogja ellátni, amelynek tagjai az államtanács és a médiahatóság egy-egy tagja, egy vizsgálóbíró, egy nagykövet, valamint újságírók és kutatók lesznek.

A francia sajtó arra hívta fel a figyelmet, hogy hasonló szervezetek más országokban már léteznek, nevezetesen Nagy-Britanniában és az Egyesült Államokban, s az Európai Unió is létrehozta 2015-ben az East StratCom Task Force (ESCTF) nevű szervezetet, amely az Oroszországból érkező hírmanipulálások ellen küzd.

The post Franciaország nemzeti ügynökséget hoz létre a külföldi álhírek kiszűrésére appeared first on .

Elfogott a Terrorelhárítási Központ egy magát iszlamistának valló, 21 éves magyar férfit, aki többféle terrortámadást, tömegrendezvényen történő robbantást, továbbá tömegbe hajtva elkövetett támadást tervezett Magyarországon – jelentette be a Terrorelhárítási Központ (TEK) főigazgatója .

Hajdu János elmondta, hogy az illetékes igazgatóságuk hetek óta felderítést folytatott az ügyben, miután az Iszlám Államhoz köthető internetes oldalakon – amelyekre szigorú belépési rend alapján lehet csak belépni – egy magyar fiatalember is részt vett a beszélgetésekben. A párbeszéd tartalma ellenséges ideológiát, “kimondottan dzsihadista propagandát” valló emberekkel terrortámadásra való felkészülésről, azokra vonatkozó eszközökről, anyagokról, módszerről szólt – közölte az altábornagy.

Ismertette: a fiatalember vállalta, hogy csőbombát készít és budapesti vagy más magyarországi tömegrendezvényen használja fel. A beszélgetésben úgynevezett ramming-támadásokról, vagyis gépkocsival a tömegbe hajtó támadásokról szóló információk is megjelentek, a fiatalember határozottan állította, hogy ilyet szeretne elkövetni. Nem vagy ilyen, vagy olyan típusú támadást tervezett, hanem mindkettőt – mondta a főigazgató.

Mártírhalált is vállalt volna a terrortámadás tervezésével vádolt fiatal. A rendelkezésre álló adatok alapján kijelentette, hogy a fiatalember a tettétől “azt várta, hogy a paradicsomba jut”, vagyis – Hajdu értékelése szerint – ezzel felesküdött az Iszlám Államra, emiatt azonban terrorszervezet tagjává válhat, ami súlyosabb bűncselekményt jelenthet.

Hajdu ismertette: már annyi információ gyűlt össze, hogy a felderítési igazgatóság úgy döntött, feljelentést tesz az ügyben. Az ügyészség az ügyet innentől átvette – tette hozzá. Elmondta: a fiatalember bizonyos előkészületeket már tett, például vásárolt a csőbomba összeszereléséhez szükséges anyagokat, de ezt a későbbiekben a nyílt nyomozás fogja feltárni.

Megerősítette, hogy az iszlám hitre áttért férfi megfelelő körülmények között élt és szocializálódott, egy fővárosi egyetem hallgatója. “Egy teljesen normális, átlagos magyar 21 éves fiatalemberről beszélünk” – fogalmazott. Hatalmas mennyiségű adatot foglaltak le, amelynek elemzése napokba, de akár hetekbe is telhet – közölte.

Arra a kérdésre, hogy a férfi megnevezett-e konkrét rendezvényt, Hajdu azt mondta: erre nem áll módjában jelenleg válaszolni, de később elképzelhető, hogy tud majd. Időpontról sem tudott beszámolni, de hozzátette: attól tartottak, hogy ez a közeljövőben megtörténhet. Hajdu elmondta azt is vizsgálják, hogy magányos elkövetőről van-e szó, vagy tettestársai is lehetnek Magyarországon.

Ibolya Tibor fővárosi főügyész korábban azt közölte, hogy a Fővárosi Nyomozó Ügyészség őrizetbe vett egy 21 éves férfit, aki a megalapozott gyanú szerint “Európa lakosságának megfélemlítését célzó terrorcselekmények elkövetésére készült Magyarország területén”. A Fővárosi Nyomozó Ügyészség a férfit gyanúsítottként hallgatta ki terrorcselekmény előkészületének megalapozott gyanúja miatt, és indítványt tett a letartóztatására. A Fővárosi Törvényszék közölte, hogy a Budai Központi Kerületi Bíróság egy hónapra elrendelte a gyanúsított letartóztatását. A döntés jogerős.

The post Hajdu: többféle terrortámadást tervezett Magyarországon egy iszlamista magyar fiatal appeared first on .

Megkezdte működését az adóvisszaélések elleni uniós küzdelmet támogató Európai Adóügyi Megfigyelőközpont, amelynek célja, hogy az Európai Unió területén és azon kívül egyaránt visszaszorítsa az adócsalást és az adóelkerülést, valamint előmozdítsa a méltányosabb adóztatást – jelentette be Paolo Gentiloni gazdaságpolitikai biztos.

Gentiloni elmonda, a megfigyelőközpont függetlenül végzett kutatásokkal, elemzésekkel és adatmegosztással fogja elősegíteni a vonatkozó uniós szakpolitikai döntéshozatalt.

Objektív tájékoztatást nyújt majd a szakpolitikai döntéshozóknak, továbbá olyan kezdeményezéseket fog eléjük terjeszteni, amelyek hozzájárulhatnak az adócsalás, az adóelkerülés és az agresszív adótervezés eredményesebb kezeléséhez. Meg fogja védeni a koronavírus-járvány utáni gazdasági és társadalmi helyreállítás, valamint a zöld és a digitális átállás megvalósítására fordítani kívánt beruházások támogatásához szükséges állami bevételeket.

Az uniós biztos reményét fejezte ki, hogy az Európai Adóügyi Megfigyelőközpont kiemelkedő színvonalú kutatásokat fog folytatni, innovatív ötleteket terjeszt elő, és EU-szerte segíti majd az adóügyi szakpolitikák területén folytatott vitákat.

A párizsi közgazdaságtudományi egyetem (École d’économie de Paris) keretében működő megfigyelőközpont az adóelkerülés elleni küzdelmet előmozdító új ötletek forrása lesz, és nemzetközi referenciaként szolgál majd a globalizált világban felvetődő adóügyi kérdések tanulmányozására – tette hozzá Gentiloni.

The post Megkezdte működését az adóvisszaélések elleni uniós küzdelmet támogató megfigyelőközpont appeared first on .

Az Európai Ügyészség (EPPO) a” legelső európai uniós eszköz”, amely megvédi a jogállamiságot az uniós tagállamokban – mondta Laura Condruta Kövesi európai főügyész abból az alkalomból, hogy a luxemburgi székhelyű testület kedden megkezdte működését.

Mint mondta, az EPPO létrejötte több évtizedes politikai tárgyalás eredménye, a testület sikere letéteményese lesz az uniós állampolgárok EU-ba vetett bizalmának. Hangsúlyozta: az ügyészség elsőleges célja hogy nyomozzon és vádat emeljen az uniós költségvetés ellen elkövetett csalásokkal és más, az EU pénzügyi érdekeit sértő bűncselekményekkel vagy a határokon átnyúló áfacsalásokkal kapcsolatban. Kövesi szerint az ilyen jellegű bűntettek a leggyakoribbak az unióban, és “sajnálatos módon” sok esetben nem jelentik, alábecsülik, sőt tolerálják ezeket. Kiemelte, hogy a bűncselekményeket elkövetők akár erőszakhoz is folyamodnak, hogy elkerüljék a büntetést.

Vera Jourová értékekért és átláthatóságért felelős uniós biztos beszédében kiemelte, hogy az EPPO létrejötte példátlan és rendkívüli Európa történetében, mivel az első nemzetek fölötti szervezet, amely az uniós adófizetők pénzét védi meg a visszaélésektől. Állítása szerint 2019-ben több mint százezer, az uniós költségvetéssel kapcsolatos szabálytalanság történt a tagállamokban, és ezek mintegy 460 millió eurót vontak magukkal. Jourová hangsúlyozta: “az unió költségvetésével és a helyreállítási alappal együtt most 750 milliárd euró forog kockán, így meg kell akadályozni, hogy ebből egy cent is kárba vesszen, különösen egy ilyen válság sújtotta helyzetben”. Jourová arra is kitért, hogy az Európai Bizottság keményen dolgozik azért, hogy az uniós források védelme érdekében elfogadott jogállamisági mechanizmust minél előbb alkalmazzák.

“Vélhetően az év második felében elindítjuk a folyamatot, miután megállapítottuk, melyik uniós tagállam vethető alá az eljárásnak. Ez az uniós források befagyasztásához is vezethet egyes tagországokban” – jelentette ki.

Újságírói kérdésre válaszolva a biztos kijelentette: közvetett kapcsolatot lát a jogállamisági mechanizmus és aközött, hogy Magyarország és Lengyelország nem hajlandó csatlakozni az Európai Ügyészséghez. “Mint tudjuk, e két országban hiányosságok vannak e téren” – tette hozzá.

Didier Reynders igazságügyért felelős uniós biztos arról beszélt, hogy azoknak a tagállamoknak, amelyek nem kívántak csatlakozni az ügyészséghez, nem szabad elfelejteniük, hogy az EU-költségvetés védelme nem csak a csatlakozó országok felelőssége, hanem közös uniós erőfeszítés. Hangsúlyozta, hogy a testülethez nem csatlakozó országoknak is ki kell építeniük a kapcsolatokat az EPPO-val.

Az Európai Ügyészségnek 22 uniós ország a tagja: Írország, Magyarország, Lengyelország eddig nem csatlakozott a munkájához, de ezt bármikor megtehetik, Dánia pedig egyértelmű kívülmaradását jelezte. Svédország idén jelezte érdeklődését a csatlakozás iránt.

A szervezet európai delegált ügyészekre építve, decentralizáltan működik minden egyes tagállamban. A luxemburgi központi irodában az európai főügyész és húsz európai ügyész irányítja a technikai és nyomozói állomány munkáját. Az EPPO kezdeményezheti a gyanúsítottak letartóztatását is, de ezt egyeztetnie kell a megfelelő nemzeti hatóságokkal.

Az ügyészség munkáját segíteni fogja Eurojust, a nemzeti hatóságok együttműködésének központja, továbbá az Europol, az unió bűnüldözési szervezete, illetve a csalás elleni EU-hivatal (OLAF).

The post Vezetője szerint az Európai Ügyészség a legelső uniós eszköz, amely megvédi a jogállamiságot appeared first on .

Hollandia három szudáni konzult utasított ki az országból az elmúlt évtized folyamán, miután kiderült, hogy a dél-szudáni hírszerző és titkosszolgálatnak, az National Intelligence and Security Service-nak (NISS) dolgoznak – írta az NlTimes hírportál az NRC Handelsblad holland hírlap oknyomozó kutatása nyomán.

A lap szerint a hágai konzulokat – a holland titkosszolgálat információi alapján – azzal vádolták, hogy megfigyelték és megfélemlítették a szudáni ellenzék Hollandiába menekült tagjait. Hollandia 2012 és 2019 között kérte fel a három magas rangú diplomatát, hogy hagyják el az országot. A holland külügyminisztérium megerősítette a lapnak, hogy 2016-ban szólították fel az egyik konzult távozásra, aki ennek csak két év múlva tett eleget. A késedelmes távozás azért történt, mert az érintett szóbeli ígéretet tett arra, hogy abbahagyja a kémkedést, ezért a holland külügy úgy látta, “nincs szükség további nyomásgyakorlásra.”

Az NRC azt írta, hogy az elmúlt hét évben több jelentés is érkezett arról, hogy az NISS Szudánba visszatoloncolt menedékkérőket tart fogva és vet kínzások alá. Ennek ellenére a holland hatóságok azokat, akiknek nem sikerült menedékjogot szereziük az országban, egyenesen a szudáni nagykövetségre küldték – hívta fel a figyelmet a napilap.

A Hollandiában élő szudáni közösség több alkalommal figyelmeztette a külügyminisztériumot, hogy az NISS ügynökei dolgoznak a hágai szudáni nagykövetségen. Állításaikat olyan felvételekkel igazolták, amelyeken látható, hogy a konzulok ellenzéki gyűléseken és tüntetéseken résztvevőket figyelnek meg. A külügyminisztérium ezt úgy kommentálta a lapnak, hogy “igyekeztek politikai mérlegelés tárgyává tenni a szudáni közösségtől származó információkat.”

A Human Rights Watch nemzetközi jogvédő szervezet tavaly decemberben írt arról jelentést, hogy az NISS tagjai milyen válogatott kínzásoknak vetik alá a politikai foglyokat.

A dél-szudáni biztonsági szolgálatot hírszerzési, elemzési és tanácsadói feladatok elvégzésére hozták létre 2011-ben, röviddel az állam függetlenné válását követően. A 2013-ban kitört polgárháború nyomán a szervezet fokozta fellépését kormányellenesnek tekintett személyekkel szemben, mint a jogvédők, egyes üzletemberek, újságírók és diákok.

The post Hollandia több szudáni diplomatát kiutasított az elmúlt évtizedben kémkedés miatt appeared first on .

Őrizetbe vették a Nagyaron vasárnap történt gyilkossággal gyanúsítható 34 éves férfit, aki az eddigi adatok szerint veszekedés közben előbb bántalmazta, majd több késszúrással megölte 32 éves élettársát.

A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Rendőr-főkapitányság keddi, a rendőrség honlapján megjelent közleményében azt írta, a tragédia idején a pár saját és három nevelt gyermeke is családi házban volt. A 14 éves lány anyja védelmére kelt, de mivel apja ököllel megütötte, a közelben élő anyai nagyszüleitől kért telefonon segítséget. A feldühödött apa ezután a lánya és az unokája segítségére siető nagyapát is megsebesítette.

Miután végzett élettársával, a gyanúsított megpróbált véget vetni az életének, a mentők szúrt sérülésekkel vitték kórházba – közölték a police.hu oldalon. A nyomozók a helyi férfit – kórházi ellátása mellett – őrizetbe vették, több ember sérelmére elkövetett emberölés kísérletének megalapozott gyanúja miatt kihallgatták és kezdeményezték letartóztatását.

The post Őrizetbe vették a nagyari gyilkosság gyanúsítottját appeared first on .

A román államfő és a miniszterelnök, valamint a NATO főtitkárhelyettese és az Európai Bizottság alelnöke jelenlétében felavatták Bukarestben a román külügyminisztérium által kezdeményezett Euroatlanti rezilienciaközpontot (E-ARC), amely a NATO és EU- tagországok, illetve partnereik ellenállóképességének javításához szükséges szakértelmet szándékszik intézményi keretek közé gyűjteni és hasznosítani.

“Értékközösségünk nap mint nap újabb, egyre változatosabb kihívásokkal és fenyegetésekkel szembesül, amelyeket egyre nehezebb ellensúlyozni. Éberségünket tehát minden szinten fokozni kell, és szükség van a megfelelő tudásra és eszköztárra is: erre való az Euroatlanti rezilienciaközpont” — mondta nyitóbeszédében Klaus Iohannis államfő.

A román elnök kifejezte meggyőződését, hogy az E-ARC a “kiválóság és szakértelem” központjává válik, amely “többletértéket fog termelni” a jelenlegi geopolitikai helyzetben.

Florin Citu miniszterelnök leszögezte: az – első időszakban a román külügyminisztérium által működtetett, de a továbbiakban nemzetközi intézménnyé alakuló – E-ARC a bukaresti kormány teljes támogatását élvezi, és hamarosan nemcsak romániai, hanem a NATO és az EU szintjén is fontos tudásközponttá válhat.

Bogdan Aurescu román külügyminiszter kifejezte reményét, hogy minden szakterületen sikerül a NATO és az EU legjobb szakembereit bevonni a bukaresti E-ARC tevékenységébe. A központnak hét munkacsoportja lesz, amelyek egy-egy elkülönített témakörre – a társadalmi, a technológiai, a kommunikációs, a válságkezelési, a kormányzati, a közlekedési, illetve partner országbeli ellenállóképesség javítására – összpontosítanak.

Az E-ARC kutatási és képzési központként működik majd, amely az uniós- és NATO-tagországokat fenyegető kockázatok gyors felismerése, illetve a helyzethez történő alkalmazkodás kidolgozása által segíti azok ellensúlyozását, ugyanakkor az elemzőképesség javítása és a jó megoldások megosztása terén növeli ellenálló képességüket a biztonsági kihívásokkal, a nem konvencionális fenyegetésekkel szemben – magyarázta a külügyminiszter.

Mircea Geoana, a NATO főtitkárhelyettese arról beszélt, hogy az észak-atlanti védelmi szervezetnek a “génjeiben van” az alkalmazkodó készség és az örökös fejlődés. Úgy vélekedett: a bukaresti rezilienciaközpont létrehozása szükséges, hasznos és dicséretes kezdeményezés Románia részéről.

Az E-ARC avatásán az EU nevében Maros Sefcovic, az Európai Bizottság intézményközi kapcsolatokért és tervezésért felelős biztosa, az EB alelnöke üdvözölte Románia kezdeményezését, mint olyat, amely minden bizonnyal hasznára lesz a koronavírus-járvánnyal küzdő tagországoknak abban, hogy a következő válságokra jó válaszokat találjanak.

The post Euroatlanti rezilienciaközpontot avattak Bukarestben appeared first on .

A világ legősibb ismert háborús emlékművét találhatták meg Szíriában: a Tal Banat mellett álló magas halmot, a Fehér emlékművet a Kr. e. III. évezredben elhunyt háborús áldozatoknak emelhették.

A The Guardian brit napilap szerint a régészeti helyszínt korábban tömegsírnak gondolták, ahol az ellenség csatában elesett harcosai nyugodtak. Az Antiquity folyóiratban megjelent tanulmány szerzői azonban úgy vélik, hogy az emlékhelyet inkább a közösség háborúban elesett tagjainak emelték.

A szerzők szerint a halottak következetes elhelyezése arra utal, hogy a sírhalom valószínűleg a harci szekereket használó állami hadsereg áldozatainak emlékműve volt. De felvetődött annak a lehetősége is, hogy az eltemetettek között az ellenség halottai is lehettek. Szíria északi részén számos hasonló lelőhely található, és egyesekről úgy gondolják, hogy győztes csaták emlékművei, ahol a legyőzött sereg elesett áldozatait véletlenszerűen tömegsírokba temették. Sok ilyen temetkezési helyen mezopotámiai feliratokat találtak, amelyek a győzelmet ünnepelték.

A Tal Banat-i lelőhely azonban különbözik ezektől mind a testek elrendezésében, mind magának a halomnak az összetételében: gondos megtervezése arra utal, hogy azt inkább a háborús halottak tiszteletére emelték.

“Akkoriban is lerótták tiszteletüket a csatában elesettek előtt, akárcsak mi” – hangoztatta Anne Porter, a Torontói Egyetem professzora, a tanulmány vezető szerzője. Hozzátette: azt nem tudják, hogy az emlékhelyre a győztes vagy a vesztes sereg áldozatait temették. “Azt tudjuk, hogy a halottak holttestét valamilyen más helyről, talán jóval az esemény után vitték oda, és egy hatalmas halomban temették el őket, amely kilométerekről látható volt”.

A tanulmány szerint lehet, hogy az emlékművel üzenni akartak a környékbeli közösségeknek. De azt is felvetették a szerzők, hogy a felfedezés jelentősége miatt érdemes lenne a Szíria északi és középső területein feltárt régészeti helyszínek jelentőségét is tovább kutatni.

The post A világ legősibb ismert háborús emlékművét találhatták meg Szíriában appeared first on .

Oroszország teljesítette a cseh kormány követelését, hogy május végéig a prágai orosz nagykövetség létszámát hét diplomatára és 25 adminisztratív-műszaki munkatársra korlátozzák. “Megállapíthatom, hogy az orosz fél a megadott időpontot betartotta” – jelentette be hétfő esti nyilatkozatában Jakub Kulhánek cseh külügyminiszter.

Oroszország két alkalommal – szombaton és hétfőn – különgépet küldött Prágába, amely Moszkvába szállította a nagykövetség 123 alkalmazottját, köztük harminc diplomatát.

Csehország és Oroszország között áprilisban keletkezett éles diplomáciai konfliktus a dél-morvaországi vrbeticei hadianyagraktárakban 2014 őszén történt robbanások miatt. Prága azt állítja, hogy a robbanások mögött az orosz katonai hírszerzés (GRU) állt, amit Moszkva elutasít. A felek kölcsönösen diplomatákat és adminisztratív személyzetet utasítottak ki, majd megegyeztek abban, hogy mindkét fővárosban csak hét diplomata és 25 munkatárs dolgozhat.

A két oroszországi cseh konzulátus (Szentpétervár és Jekatyerinburg), illetve a két csehországi orosz konzulátus (Karlovy Vary és Brünn) működése nem változott – mondta részletek nélkül Eva Davidová cseh külügyminisztériumi szóvivő újságíróknak.

A konfliktus után a cseh-orosz kapcsolatok a mélypontra kerültek. Csehország a moszkvai Cseh Ház működésének nagymértékű korlátozására kényszerült, ideiglenesen megszüntették a szállodai és a vendéglői szolgáltatásokat, mert a nagykövetségnek meg kellett szüntetni 89 orosz állampolgár munkaviszonyát. Prágában veszélybe került a mintegy százéves múltra visszatekintő Orosz Iskola működése, mert a tanárok jelentős része formálisan a nagykövetség alkalmazottja volt. Kulhánek szerint az Orosz Iskola szeptembertől akkor működhet tovább, ha felveszi a többi, Prágában működő idegen nyelvű iskola státuszát.

Moszkva néhány napja Csehországot felvette az Oroszországgal szemben barátságtalan országok listájára. A listán a csehek mellett csak az Egyesült Államok található. Csehország ezt az orosz lépést a bécsi diplomáciai konvenció megsértésének minősítette.

Csehországnak több ország, köztük Magyarország is felajánlotta a segítségét a moszkvai cseh diplomáciai képviselet működésének biztosításához – közölte a cseh külügyminiszter. Kulhánek szerint a felajánlások elfogadásáról egyelőre nem született döntés.

The post Elhagyták Prágát a kiutasított orosz diplomaták appeared first on .

Egyiptom és Szudán befejezte összhaderőnemi közös hadgyakorlatát az Etiópiával kialakult feszültségek közepette.

A hadgyakorlatok zárónapját Kartúm mellett Mohamed Oszmán al-Husszein szudáni vezérkari főnök és egyiptomi hivatali partnere, Mohammed Farid kísérte figyelemmel. A kartúmi vezetés közleménye szerint a hadgyakorlat a bilaterális kapcsolatok erősítése mellett a közös fenyegetések elhárítására adandó egységes válaszok gyakorlását szolgálta.

Szudán és Egyiptom Omar el-Besír szudáni elnök 2019-ben történt elmozdítását követően kezdett ismét közeledni egymáshoz, ami komoly aggodalmakat váltott ki az etióp vezetésnél. Az AP amerikai hírügynökség szerint a hatnapos hadgyakorlat a két szomszédos állam mélyülő biztonsági kapcsolatainak “közszemlére tétele” mellett erőfitogtatásként szolgált Etiópia számára.

A három ország közötti diplomáciai viszály oka a 4,6 milliárd dolláros költséggel épülő Nagy Etióp Reneszánsz Duzzasztógát a Kék-Nílus etiópiai szakaszán a vízhozamok csökkenése és az általában véve is szűkös vízforrások miatt. A Kairó, Kartúm és Addisz-Abeba között zajló vitarendezési tárgyalások az ügyben eddig nem vezettek eredményre. Egyiptom és Szudán olyan egyezményt szeretne, amely szabályozná az Etiópia által továbbengedett vízmennyiséget, különösen szárazság idején.

Abdel-Fattáh esz-Szíszi egyiptomi elnök márciusban kijelentette: országának elvitathatatlan joga, hogy részesedhessen a Nílus vízéből, és súlyos instabilitáshoz vezet a régióban, ha Etiópia egyezmény hiányában feltölti víztározóját.

Kairó és Kartúm a nyugati országok és az ENSZ segítségét kérte annak érdekében, hogy jogilag kötelező érvényű egyezségre jussanak a felek ebben a kérdésben.

The post Egyiptom és Szudán közös hadgyakorlatot tartott appeared first on .

Benkő Tibor honvédelmi miniszter a Magyar Honvédség parancsnoksága hétfői, székesfehérvári rendkívüli állománygyűlésén bejelentette: Ruszin-Szendi Romulusz vezérőrnagyot javasolta a Magyar Honvédség parancsnokának.

Ruszin-Szendi korábban a Honvédelmi Minisztérium (HM) humánpolitikáért felelős helyettes államtitkára volt. Az állománygyűlésen ismertették Áder János köztársasági elnök határozatát: az államfő a miniszter előterjesztésére június 1-jével felmentette beosztása alól Korom Ferenc vezérezredest, a Magyar Honvédség parancsnokát.

Benkő hangsúlyozta, hogy Korom vezetésével 2018-tól sikeres volt a honvédség. A tisztességesen és becsületesen elvégzett munka eredménye, ahová mára a Magyar Honvédség eljutott – fogalmazott a miniszter.

Rámutatott arra, hogy a vezérezredes irányításával megtörtént a minisztérium és a vezérkar szétválasztása, a parancsnokság létrehozása, valamint a honvédség legnagyobb haderőfejlesztési programja, a Zrínyi 2026 elindítása, amelyben sok technikai eszközt szereztek be és állítottak rendszerbe. Ugyanakkor “kevésbé vagyunk eredményesek” az infrastrukturális fejlesztések terén, valamint a honvédelmi ágat illetően, ami magában foglalja a képzést, felkészítést, a tartalékos katonák állományba helyezését minél nagyobb létszámban, továbbá a társadalmi kapcsolatok fejlesztését – fűzte hozzá.

A miniszter reményét fejezte ki, hogy a kitűzött ütemterv szerint tud továbbhaladni a haderőfejlesztés. Benkő jelezte, hogy az eddigi parancsnok nemzetközi diplomáciai környezetben folytatja munkáját. A miniszter Korom Ferencet a Magyar Érdemrend középkereszt kitüntetésre terjesztette fel.

Korom beszédében kiemelte, hogy a 2018. május 16. óta tartó időszakban történelmi változásokat indítottak el közösen, és három év alatt évtizednyi előrelépést produkáltak. Rendkívüli megtiszteltetésnek nevezte, hogy “az ország első katonája” lehetett, s büszke arra, hogy tisztességgel, becsülettel dolgozó katonák élén szolgálhatott.

Ruszin-Szendi Romulusz
Ruszin-Szendi 1973. május 5-én született Miskolcon. Felsőfokú tanulmányait a Kossuth Lajos Katonai Főiskolán kezdte tüzértiszt és földmérő mérnök szakon, majd a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem katonai vezető szakán folytatta. Ugyanitt 2010-ben megszerezte a hadtudomány doktora címet. 2014-ben az Amerikai Egyesült Államokban elvégezte a US Army War College stratégiai tudományok mestere szakát is. Katonai pályafutását 1995-ben Tapolcán, az MH 5. Csobánc Sorozatvető Tüzérezrednél kezdte, ahol szakaszparancsnoki posztokon szolgált. Később Pécsen, Székesfehérváron, Tatán, Szolnokon, Debrecenben és Budapesten is látott el beosztásokat. 2014-től 2016-ig a Honvéd Vezérkar Hadműveleti Csoportfőnökségénél szolgált, 2015 augusztusától megbízott csoportfőnökként. 2016-ban a debreceni MH 5. Bocskai István Lövészdandár parancsnokává nevezték ki. A Magyar Honvédségnél utoljára 2019 elején töltött be beosztást, az MH Hadkiegészítő Felkészítő és Kiképző Parancsnokság vezetőjeként. 2019-ben a Honvédelmi Minisztériumban folytatta karrierjét, ahol kezdetben titkárságvezetőként, 2020. április elsejétől 2021. május végéig pedig humánpolitikai ügyekért felelős helyettes államtitkárként dolgozott.

 

The post Benkő Tibor Ruszin-Szendi Romuluszt javasolta a Magyar Honvédség parancsnokának appeared first on .

Az év végéig mintegy húsz új alakulattal és egységgel erősíti meg Moszkva az orosz nyugati katonai körzet állományát – jelentette ki Szergej Sojgu védelmi miniszter az orosz védelmi tárca vezetői kollégiumának hétfői tanácskozásán.

A tárcavezető szerint az új egységeket korszerű fegyverzettel és haditechnikával fogják felszerelni, a nyugati katonai körzet kétezer egységnyi fegyvert kap. Közölte, hogy az orosz Balti Flotta kiképzésének intenzitása harminc százalékkal nőtt, ami több mint kétszáz gyakorlat végrehajtását jelenti, különböző fegyverfajták felhasználásával, a körzet légiereje pedig négy százalékkal többet repült. Az nyugati katonai körzet megerősítését Sojgu azzal indokolta, hogy a térségben felerősödött a NATO-országok katonai tevékenysége, megnőtt a fenyegetés.

“Nyugati kollégáink lépései lerombolják a világ biztonsági rendszerét, s ez arra kényszerít bennünket, hogy megtegyük a megfelelő ellenintézkedéseket. Folyamatosan tökéletesítjük csapataink harci összetételét” – mondta. A tárcavezető szerint az Egyesült Államok hadászati légiereje repüléseinek intenzitása az elmúlt hét év alatt 14-szeresére nőtt. Kifogásolta, hogy a manőverező robotrepülőgépeket hordozó NATO-hadihajók csak az elmúlt évben háromszor teljesítettek feladatot Kalinyingrád megye közelében, 2016 óta pedig 18 alkalommal futottak ki feltételezett indítási körzetbe a Balti-tengeren.

Sojgu elmondta, hogy az elmúlt években másfélszer annyi NATO-hadgyakorlatot tartottak, mint korábban, jelenleg pedig Defender Europe-2021 kódnéven az elmúlt három évtized legnagyobb gyakorlata zajlik, amely részvőinek létszáma eléri a negyvenezer katonát. Rámutatott, hogy ezek fő célja egy teljes értékű amerikai hadosztály Európába való átdobásának elpróbálása.

Bejelentette, hogy “aktív szakaszába lépett” a szeptemberre tervezett, a nyugati katonai körzetben és Fehéroroszország területén megtartandó orosz-fehérorosz Zapad-2021 hadgyakorlat előkészítése. Hangsúlyozta, hogy a kifejezetten védelmi természetű manővereket egy korábban elfogadott ütemterv szerint fogják lebonyolítani, ezekről a katonai partnerek a nemzetközi szerződésekben megszabott határidő szerint értesítést fognak kapni, magát az eseményt pedig megfigyelők és újságírók látogathatják meg.

Közölte, hogy június 25-én, az orosz haditengerészet megalapításának 325. évfordulóján a flottaparádékon mintegy kétszáz hadihajó, nyolcvan repülőgép és tizenötezer ember vesz majd részt. A fő ünnepséget Szentpéterváron fogják megtartani, de lesz díszszemle Szeveromorszkban, Baltyijszkban, Szevasztopolban, Kaszpijszkban, Vlagyivosztokban és a szíriai Tartuszban is.

A miniszter azt is elmondta, hogy egy 32 kilométer hosszú ideiglenes vízvezeték lefektetésével az orosz hadsereg megszüntette a 2014-ben Ukrajnától elcsatolt Krím félsziget ukrán “vízblokádját” és biztosította a helyi lakosság zavarmentes vízellátását. Kilátásba helyezte egy állandó vezeték megépítését is.

A terület elvesztését követően Kijev elzárta a Dnyeperből az aszályos Krímbe vezető csatornát.

The post Oroszország: húsz új egységgel erősítik meg a nyugati katonai körzetet appeared first on .

Vádemelést javasolt a cseh rendőrség Andrej Babis kormányfő és egykori tanácsadója, Jana Mayerová ellen a Gólyafészek-ügyben – közölte Ales Cimbala, a prágai ügyészség szóvivője.

A javaslat ezzel Jaroslav Saroch, a több mint egy évtizede húzódó korrupciógyanús ügyet felügyelő ügyész asztalára került. Sarochnak most döntenie kell arról, hogy vádat emel-e Babis ellen, vagy leállítja a büntetőeljárást, esetleg másképpen oldja meg a dolgot. A rendőrség a Gólyafészek nevű szabadidőközpont építésének ötvenmillió koronás (mintegy 685 millió forint) támogatása ügyében az európai uniós pénzek jogosulatlan megszerzésével gyanúsítja a cseh kormányfőt és több rokonát.

Babis a kezdetektől fogva tagadja, hogy visszaélés történt volna az európai uniós pénzekkel. Azt állítja, politikai kampányról van szó, amelynek célja eltávolítani őt a politikai életből. A Gólyafészek-ügyet vizsgáló rendőrség egyszer, 2019 áprilisában már lezárta az ügyet azzal, hogy csalás történt az uniós támogatásokkal, s ezért vádemelést javasolt az érintettek – Babis, valamint Babis felesége, fia és sógora, s további három személy – ellen.

A büntetőeljárás leállítását Martin Erazim akkori prágai főügyész azzal indokolta, hogy a bizonyítási eljárás során arra a következtetésre jutottak: a szabadidőközpontot építtető cég a kérdéses időszakban megfelelt az uniós pályázatban szereplő kis- vagy középvállalati kritériumoknak, ahogy azt írásbeli nyilatkozatukban is állították. Pavel Zeman országos főügyész azonban felülvizsgálta prágai kollégája döntését, s 2019 decemberében új rendőrségi vizsgálatot rendelt el az ügyben.

“Már nem is lep meg, hogy az ügy a választások előtt újra felmerül. Szándékosan, mesterségesen felépített pszeudoügyről van szó, amely ma már 14 éves. A rendőrségi vizsgálatok öt éve zajlanak. Soha semmi törvénytelenség nem történt, és az értelmetlen vádakat visszautasítom. Bízom a cseh igazságügyi szervekben” – reagált Babis a rendőrség döntésére.

A Gólyafészek-ügy lényege: a szabadidőközpontot építtető cég, a ZZN Agro Pelhrimov korábban az Agrofert holdinghoz tartozott, amelynek egyetlen tulajdonosa Andrej Babis volt. A szabadidőközpont építésekor, 2007-ben a cég részvénytársasággá alakult, és ismeretlen tulajdonba került. A rá következő évben, 2008-ban kisebb vállalkozásként jogosultságot szerzett az ilyen vállalatok számára kiírt EU-támogatásra. Amennyiben a Gólyafészek az Agrofert része maradt volna, nagyvállalatként nagy valószínűséggel nem kapott volna uniós támogatást. A cég a pályázatban megszabott határidő letelte után ismét az Agrofert része lett. Az építtető cég utódja, az Imoba 2018 júniusában már visszafizette az államnak az ötvenmillió koronás támogatást.

The post Andrej Babis elleni vádemelést javasol a cseh rendőrség a Gólyafészek ügyben appeared first on .

Benkő Tibor honvédelmi miniszter a kormány nevében koszorút helyezett a Hősök terén a Magyar Hősök Emlékkövénél vasárnap délelőtt a magyar hősök emlékünnepén.

A miniszter a helyszínen a közmédiának nyilatkozva kiemelte: “ezen a napon a hősökre emlékezünk; ennek történelmi múltja és hagyománya van”. Felidézte: már az első világháborúban megfogalmazódott, hogy meg kell emlékezni a hős katonákról, akik a fronton “életüket, vérüket áldozzák a haza érdekében”. 1917-ben megszületett az első törvény, amely kimondta, hogy a településeken meg kell emlékezni a hősökről; már az első világháborúban megjelentek az első emlékművek, emléktáblák.

A fővárosi Hősök terén lévő Magyar Hősök Emlékkövét 1929-ben avatták fel. A miniszter kitért arra is, hogy 1945 után feledésbe merültek a hősi emlékművek és a katonák is, akik életüket áldozták a hazáért az ország érdekeiért.

Majd 2001-ben született meg az újabb törvény, amely visszahozta a hősökre való emlékezést. Ez ráadásul már nemcsak az első világháború idejétől, s nem is csak a katonákról szólt, hanem a honfoglalástól kezdve mindenkiről, aki életét áldozta, kockáztatta a hazáért, aki Magyarországért, a magyar emberekért tesz és áldozatot hoz. Ez a törvény szól azon hősökről is, akik napjainkban, ebben a pandémiás helyzetben életüket kockáztatják vagy áldozzák annak érdekében, hogy “biztonságban élhessünk” – tette hozzá a politikus.

Benkő Tibor azt mondta: a hősök napja az utókor számára azt üzeni, hogy emlékezni kell. “Emlékezni kell a hősökre, akiknek köszönhetjük nemzetünket, nemzetünk fennmaradását, akiknek köszönhetjük, hogy békében és biztonságban élhetünk” – fogalmazott. A jövő nemzedéke számára azt üzeni: “készüljünk arra, hogy bármikor képesek legyünk az országunk békéjét, biztonságát szolgálni” – jelentette ki a miniszter.

Az Országgyűlés 2001. június 19-én fogadta el a magyar hősök emlékének megörökítéséről és a magyar hősök emlékünnepéről szóló törvényt, melynek értelmében minden év májusának utolsó vasárnapján – az idén május 30-án – emlékeznek “az elmúlt ezredév magyar hőseire”, akik életüket adták a hazáért.

The post Hősök napja: Benkő Tibor megkoszorúzta a Magyar Hősök Emlékkövét appeared first on .

A török Nemzeti Hírszerző Ügynökség (MIT) elfogta külföldön és Törökországba szállította Selahaddin Gülent, a 2016-os puccskísérlet kiterveléséért felelőssé tett Fethullah Gülen muszlim hitszónok unokaöccsét – jelentette az Anadolu török állami hírügynökség.

A beszámoló nem ismertette, hogy pontosan hol és mikor kerítették kézre a férfit a török hatóságok. Az Anadolu biztonsági forrásokból úgy értesült, hogy Selahaddin Gülen a nagybátyja utasítására szökött külföldre. Törökországban fegyveres terrorszervezetben viselt tagság gyanújával adtak ki elfogatóparancsot a férfi ellen.

Ankara az 1999 óta az Egyesült Államokban élő, török származású Fethullah Gülen nemzetközi mozgalmát vádolja a 2016. július 15-ei hatalomátvételi kísérletért. Fethulleh Gülen azonban tagadja, hogy bármi köze volt a történtekhez. A hivatalos török álláspont szerint a fegyveres terrorszervezetnek nyilvánított hálózat tagjai céltudatosan, hosszú évek alatt szivárogtak be az állami és a magánszférába.

A lassan öt éve tartó megtorlás nem közvetlenül csak a puccsistákat sújtotta és sújtja, hanem a gülenista mozgalom feltételezett tagjait és támogatóit is. A hatóságok az elmúlt években százezreket vettek őrizetbe, tízezreket zárattak börtönbe, ezreket ítéltek szabadságvesztésre, köztük katonákat, rendőröket, bírákat, ügyészeket, orvosokat, tanárokat, üzletembereket és újságírókat. Selahaddin Gülenhez hasonlóan már számos állítólagos gülenistát fogott el és szállított haza a török hírszerzés.

The post A török hírszerzés elfogta külföldön Fethullah Gülen unokaöccsét appeared first on .

A 2022-es költségvetésben biztosítottak a források a haderőfejlesztés folytatására – emelte ki a honvédelmi miniszter hétfőn a kormány Facebook-oldalán közzétett videóban.

Benkő Tibor úgy fogalmazott: “erős Magyarország nem létezhet erős honvédség nélkül, amely mindenkor kész és képes garantálni hazánk, honfitársaink és szeretteink biztonságát”.

Ezért 2022-ben folytatódik a haderőfejlesztés – mondta a miniszter, aki úgy értékelt: “történelmi pillanathoz érkezünk, hiszen a haza védelmére fordítható összeg jövőre átlépi a soha nem látott, ezer milliárd forintot”.

Benkő elmondta: ennek a költségvetési támogatásnak csaknem felét fejlesztésekre és beruházásokra fordítják, amelynek középpontjában a hazája iránt elkötelezett katona áll. A cél, hogy “ezt a magasztos hivatást minél több fiatal vállalja”, és minél több önkéntes tartalékos legyen. Továbbá a haditechnikai eszközök beszerzésén és a honvédség létszámának bővítésén túl korszerűsítik, komfortosabbá teszik a katonák elhelyezését is – fűzte hozzá.

Kitért arra is, hogy segítik a magyar hadiipar újjáélesztését, amely nem csak a biztonságot növeli, de munkahelyeket is teremt. “Tesszük mindezt azért, hogy a Magyar Honvédség mindig, minden körülmények között garantálni tudja hazánk és a magyar emberek biztonságát” – jelentette ki Benkő.

The post Benkő: 2022-ben biztosítottak a források a haderőfejlesztés folytatására appeared first on .

Országos akcióban számolt fel a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) egy dunántúli család által irányított őrző-védő céghálózatot milliárdos adócsalás gyanúja miatt. A NAV nyomozói a Terrorelhárítási Központ támogatásával csaptak le a bűnszervezet vezetőjére, aki két társával már letartóztatásban van.

A NAV azt közölte, hogy a kiterjedt céghálózatban több száz vagyonőrt foglalkoztattak sűrűn váltott “bukócégeken” keresztül. Nemcsak a bérhez kapcsolódó adókat, járulékokat nem fizették meg, hanem fiktív számlákkal a fizetendő áfájukat is csökkentették. Ezzel a módszerrel több mint egymilliárd forint kárt okoztak a költségvetésnek, és jelentős piaci előnyt is szereztek a személy- és vagyonvédelmi szektorban – tették hozzá.

A bűnszervezet fegyverekkel és harcművészeti képzettséggel is rendelkező vezetőjét nagytestű kutyákkal őrzött külterületi ingatlanjában fogta el a Terrorelhárítási Központ. A hatalmas birtokon fogták el a bűnbanda egyik ukrán állampolgárságú tagját is, akiről kiderült, hogy lejárt okmányokkal, engedély nélkül tartózkodik Magyarországon, ezért – a NAV értesítésére – az illetékes idegenrendészeti igazgatóság is intézkedett az ügyben – áll a közleményben. A pénzügyi nyomozók és járőrök több mint 25 helyszínen kutattak bizonyítékok és a gyanúsítottak után.

A hatóság kiemelte: a bűncselekmény súlyát jelzi, hogy az egyik fő gyanúsított megpróbált elszökni a helyszínről és elrejtőzni, de a nyomozók rövid időn belül elfogták és őrizetbe vették. A bizonyítékok mellett a szervezet vezetőjének farmján egy illegális üzemanyagtöltő-berendezést és több ezer liter gázolajat is találtak, amelyről megállapították, hogy nem felel meg a szabványoknak.

Közölték azt is, az online számlarendszer valós idejű adatainak köszönhetően a nyomozók nagy összegű követeléseket tudtak biztosítani, és bankszámlákat, ingatlanokat is zár alá vettek csaknem egymilliárd forint értékben, így az okozott kár jelentős része megtérülhet. A nyomozás különösen nagy értékre, bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalás miatt folyik. A szervezet vezetői – ha bűnösségük bebizonyosodik – húsz év szabadságvesztést is kaphatnak – olvasható a közleményben.

The post Milliárdos adócsalás: már megint egy őrző-védő céghálózat bukott le appeared first on .