Biztonságpiac

Az elmúlt években végrehajtott jelentős fejlesztések nyomán megszűnt a hazai büntetés-végrehajtási (bv-) intézetek zsúfoltsága – jelentette ki a büntetés-végrehajtás országos parancsnoka.

Tóth Tamás hozzátette: ez azt jelenti, hogy az újonnan épített, illetve kibővített épületek átadásának köszönhetően ma 96 százalékos a hazai bv-intézetek telítettsége. Az elmúlt négy évben végrehajtott, összesen 150 milliárd forint értékű fejlesztés részeként egyebek mellett átadtak egy új bv-intézetet, bővítettek tíz objektumot, megújult a büntetés-végrehajtás informatikai rendszere, járműparkja és biztonságtechnikai eszközparkja – mondta a vezérőrnagy.

Emlékeztetett arra, hogy a börtönrendszer évtizedes problémája volt az intézetek túltelítettsége, ezért létesítettek több ezer új férőhelyet. Az igazi áttörés – folytatta – 2020-ban volt, amikor száz százalék alá csökkent a telítettségi mutató, ami 2013-ban még 146 százalék volt; 2019-ben új börtönt adtak át Kiskunhalason, 2020-ban pedig további tíz börtönt bővítettek. Az építési munkálatok döntő többségét fogvatartottak végezték – fűzte hozzá.

Tájékoztatása szerint 2020 őszén készült el a bv új egészségügyi központja. A tököli rabkórház kiváltására épült, 194 ággyal rendelkező intézmény országos szinten biztosítja a fogvatartottak kórházi és járóbeteg-szakellátását.

A parancsnok hangsúlyozta, hogy a férőhelybővítés mellett a börtönöket biztonságtechnikailag is modernizálták; a 2019-ben elkezdődött fejlesztéseknek köszönhetően mára az összes hazai bv-intézet egységes, modern biztonságtechnikai eszközparkkal rendelkezik: több ezer új beltéri és kültéri kamera, több száz kézi fémkereső, több tucat kapukeretes fémkereső, csomagvizsgáló berendezés, illetve speciális jelzőberendezés biztosítja a fegyintézetek rendjét. A büntetés-végrehajtás újonnan létrehozott műveleti központja a rendkívüli események gyors és hatékony felszámolását támogatja – sorolta az eredményeket.

A gépjárműpark több mint háromszáz új szolgálati járművel bővült 2016 óta, illetve korszerűsítették valamennyi börtön konyháját, és megújultak az irodák, az öltözők, a konditermek is – tette hozzá Tóth, aki kiemelte, hogy üzembe helyezték a kifejezetten a büntetés-végrehajtási feladatok ellátására kifejlesztett úgynevezett SAFE-rendszert. Az applikációnak köszönhetően a felügyelők okoseszközeikkel a börtönön belül bárhol és bármikor elérhetik a fogvatartottakra vonatkozó legfontosabb adatokat.

Ez utóbbi projekt eredményeként a börtönfolyosókon megjelentek az úgynevezett KIOSZK berendezések is. Ezek a vandálbiztos táblagépek elektronikus ügyintézési pontokként szolgálnak a fogvatartottak számára; ezek használatával nyújthatják be panaszaikat, kérelmeiket, ami kiváltja a papíralapú ügyintézést. Szintén kiépültek a távmeghallgatási rendszer végpontjai valamennyi bv-intézetben – ismertette.

Végül hangsúlyozta, hogy Európában egyedülálló módon Magyarországon megvalósult az intézményekben fogvatartott csaknem 18 ezer elítélt teljes foglalkoztatása. Ez azt jelenti, hogy minden munkaképes fogvatartott dolgozik a büntetés-végrehajtás gazdasági társaságaiban vagy képzésen vesz részt. Ennek nyomán az intézményhálózat az alapvető élelmiszerek csaknem száz százalékát megtermeli önmaga számára, illetve az állattenyésztésen és növénytermesztésen túl készítenek használati tárgyakat is – mondta Tóth.

A fejlesztéseket egy úgynevezett okoskiadványban is összefoglalták; a kézikönyvben elhelyezett chipre csatlakozva online tartalmak is megtekinthetők. Az is elhangzott, hogy a büntetés-végrehajtás 2018-ban a szervezeti, 2021-ben pedig a toborzó weboldalával nyert díjat az év honlapja pályázaton.

The post Megszűnt a zsúfoltság a büntetés-végrehajtási intézetekben appeared first on .

A Fővárosi Törvényszék – nem végleges végzésében – elrendelte annak a kanadai állampolgárságú nőnek, illetve szlovák-kanadai állampolgárságú férfinek az ideiglenes kiadatási letartóztatását, akivel szemben a Kanadai Ontario Kerületi Bíróság bocsátott ki nemzetközi elfogatóparancsot.

A Fővárosi Törvényszék azt közölte, hogy a kanadai hatóságok emberölés és egyrendbeli emberölés kísérlete miatt keresték a két embert. A férfi és a nő február 28-án egy üzleti találkozón vett részt a két sértettel. A megbeszélés során a férfi mindkét embert lelőtte. Az egyik áldozat még a helyszínen életét vesztette. Ezt követően a két terhelt külföldre menekült.

A bíróság a tárgyaláson kizárólag azt vizsgálta, hogy a meglévő információk szerint a kiadatás, illetve az ideiglenes kiadatási letartóztatás feltételei fennállnak-e. A kiadatás kérdésében az igazságügyi miniszter dönt majd. A tárgyaláson a nő hozzájárult kiadatásához a specialitás elvének alkalmazásával, ami szerint kiadatása esetén a kanadai hatóságok kizárólag a jelen kiadatási kérelemben szereplő ügyekkel kapcsolatban állíthatják bíróság elé.

A törvényszék a nő nyilatkozatára figyelemmel elrendelte annak ideiglenes kiadatási letartóztatását és megállapította, hogy esetében lehetőség van az egyszerűsített kiadatásra. A férfi nem járult hozzá a kiadatásához. A személyi körülményeire, a cselekmény kiemelkedő tárgyi súlyára és a kiszabható büntetés mértékére figyelemmel a bíróság azonban az ő esetében is elrendelte az ideiglenes kiadatási letartóztatást.

Ha a kiadatás iránti megkeresés és annak mellékletei nem érkeznek meg a kényszerintézkedés elrendeléstől számított harminc napon belül – július 14-ig – a kanadai hatóságoktól, a terheltek ideiglenes kiadatási letartóztatása megszűnik – áll a közleményben.

A Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda (KR NNI) a police.hu oldalon hétfőn azt írta, a kanadai rendőrök gyanúja szerint egy 28 éves szlovákiai születésű kanadai állampolgár és 26 éves kanadai barátnője február végén a kanadai Hamiltonban megölt egy 39 éves férfit, valamint több lövéssel életveszélyesen megsebesítette annak 26 éves barátnőjét.

The post Kiadatási letartóztatásban a kanadai gyilkosok appeared first on .

Kijevnek az a fontos, hogy Joe Biden amerikai elnök a Vlagyimir Putyin orosz államfővel szerdán Genfben tartott csúcstalálkozóján kiállt Ukrajna szuverenitása és területi egysége mellett, továbbá új megközelítésben tett említést a kelet-ukrajnai fegyveres konfliktus rendezését célzó minszki megállapodások végrehajtásáról is – jelentette ki Mihajlo Podoljak.

Az elnöki iroda vezetőjének tanácsadója az UNIAN hírügynökségnek kiemelte, hogy a két elnök találkozója részben meghatározta a nemzetközi politika, valamint a Washington és Moszkva közötti kétoldalú kapcsolatok helyzetét. Véleménye szerint óriási ideológiai különbség van a két ország között, ami a globális biztonságot tekintve, további párbeszédet igényel. A legfontosabb témákat szerinte csak kinyilatkoztatások formájában érintették.

Podoljak meglátása szerint az amerikai elnök számára ez a csúcstalálkozó az alapvető álláspontok kifejezésére szolgált. “Amerika visszatér a globális menetrendhez. Visszatér a mélyebb együttműködésre európai szövetségeseivel. Az Egyesült Államok egyértelműen kimondja, milyen következményekkel jár Oroszország számára ha ellene vagy partnerei ellen destruktív lépéseket tesz. Ugyanakkor azt is felvázolta, milyen problémákat tudnak együtt megoldani” – fejtette ki a tanácsadó.

Szavai szerint ami Ukrajna számára fontos, hogy Biden egyértelműen kiált Ukrajna szuverenitása és területi egysége mellett. Megemlítette a minszki megállapodásokat is, de más megfogalmazásban: meg kell erősíteni a diplomáciai erőfeszítéseket a végrehajtásuk érdekében. “Ez fontos, mert ez kissé új megközelítést jelent. A valóság némileg eltér attól, mint ami volt akkoriban, amikor megfogalmazták a minszki megállapodásokat, és meghatározták bennük a végrehajtás sorrendjét és logisztikáját. Vagyis ha nem is hangzott el közvetlenül, de szó van a korszerűsítés bizonyos igényéről” – magyarázta Podoljak.

A tanácsadó emlékeztetett arra, hogy az ukrán fél aktívan dolgozott minden szinten a minszki megállapodások “megfelelőbb” olvasatán, így Biden szavai gyakorlatilag Kijev álláspontjának a támogatását tükrözték.

“Jelzésértékű, hogy Oroszország elnöke mennyire másképp kommentálta ezt. Valójában először ismerte el nyilvánosan, hogy elutasít minden javaslatot arra vonatkozóan, hogy a minszki megállapodások a valóságban miként valósíthatók meg, és csak azok politikai részének végrehajtását követeli. Vagyis az Oroszországi Föderáció vezetését csak az érdekli, hogy miközben folytatódik a megszállás, választásokat rendezzenek Donyeckben és Luhanszkban, és rögzítsék az úgynevezett +különleges státusát+ a megszállt területeknek. Ugyanakkor teljesen figyelmen kívül hagyják a biztonsági kontextust. Ez nem logikus. És nagyon jó, hogy ezt a megközelítést a világközösség, így az Egyesült Államok sem igazán támogatja, amint arról tegnap megbizonyosodtunk” – összegezte az ukrán tanácsadó.

The post Biden kiállt Putyin előtt Ukrajna szuverenitása mellett appeared first on .

Törökország nem változtat az Oroszországtól beszerzett Sz-400-as légvédelmi rendszerrel kapcsolatos álláspontján – írta csütörtökön az Anadolu török állami hírügynökség Recep Tayyip Erdogan török elnök azon nyilatkozatára hivatkozva, amelyet a napokban, azerbajdzsáni látogatása során tett török újságíróknak.

Erdogan az interjúban elmondta: a NATO-tagállamok vezetőinek brüsszeli csúcstalálkozóján közölte Joe Bidennel, hogy Ankara álláspontja változatlan.

“Azt mondtam: ne várjátok, hogy más lépést teszünk akár az F-35-ös harci repülőgép, akár az Sz-400-as légvédelmi rendszer ügyében” – fogalmazott a török államfő. Hangsúlyozta: Törökország teljesítette “a rá eső részt” a vadászbombázó fejlesztési programját illetően, és kifizette, amit kellett.

A török elnök jelezte, hogy szorosan figyelemmel követik a kérdést, különös tekintettel Törökország jogaira vonatkozóan. Kiemelte: a két ország továbbra is egyeztetéseket folytat a védelmi iparral kapcsolatos ügyekről, beleértve a lehetséges közös lépéseket. A megbeszélésekre az elkövetkező időszakban a külügyminiszterek, a védelmi miniszterek, valamint a védelmi hivatalok vezetőinek szintjén kerül sor – tette hozzá.

Törökország 2019-ben szerezte be az Sz-400-as ütegeket Oroszországtól. A török-orosz ügyletet az Egyesült Államok élesen bírálta, és válaszul kizárta Ankarát az F-35-ös fejlesztési programjából, felfüggesztette a vadászbombázók eladását is Ankarának, illetve további szankciókat is kilátásba helyezett a jövőben. 2020. december 14-én Washington újabb büntető intézkedésekkel sújtotta a török védelmi ipart. Ezek között szerepelt, hogy tilos amerikai exportengedélyek kiadása a török fegyverzetek beszerzését intéző, Hadiipari Elnökség (SSB) nevű hivatal részére, valamint befagyasztották a török hivatal négy vezető tisztségviselőjének bankszámláit, továbbá vízumkorlátozásokkal is sújtották őket.

The post Erdogan egyre keményebb: nem változtat az Oroszországtól beszerzett légvédelmi rendszerrel kapcsolatos álláspontján appeared first on .

Késsel és pisztollyal felfegyverkezve fenyegetőzött egy férfi a gyöngyösi polgármesteri hivatalban, a rendőrök elfogták – közölte az intézmény sajtóreferense.

Juhász Marianna tájékoztatása szerint a férfi felfegyverkezve érkezett ügyet intézni a hivatalba, melynek korábban két éven át alkalmazottja volt. Helyismeretét kihasználva jutott el a polgármesteri titkárságra, ahol azzal fenyegetőzött, hogy megöli a polgármesterrel együtt a teljes városvezetést, valamint végez a járási hivatal vezetőjével is. A kiskorú gyermekét egyedül nevelő, több, rendszeresen folyósított segélyben és támogatásban részesülő elkövető azt mondta, arra is felkészült, hogy önmagával is végez – tette hozzá a sajtóreferens.

Hangsúlyozta: a polgármesteri titkárság egyik munkatársnőjének rövid időre sikerült megnyugtatnia az indulatos elkövetőt, aki fegyvert fogott a városháza biztonságáért felelős ügyeletes városrendészre, majd az intézmény egy másik munkatársa el tudta venni a férfitől a kést. Ezután értesítették a rendőröket, akik rövid idő alatt a helyszínre érkeztek és lefegyverezték, majd a Gyöngyösi Rendőrkapitányságra vitték a fenyegetőző férfit.

Az esetről Soltész Bálint, a Heves Megyei Rendőr-főkapitányság sajtószóvivője annyit közölt: az elfogott 46 éves helyi lakos elszámoltatása folyamatban van.

The post Fegyverrel fenyegetőzött egy férfi a gyöngyösi polgármesteri hivatalban, elfogták appeared first on .

Csökkent tavaly a konfliktusok intenzitása világszerte, a koronavírus-járvány okozta gazdasági visszaesés miatt azonban mégis békétlenebbé vált a világ, mindenekelőtt a nemzeti jövedelmekhez mért katonai kiadások relatív emelkedése miatt – áll az Institute for Economics and Peace (IEP) nevű nemzetközi kutatóintézet csütörtökön ismertetett éves jelentésében. A tanulmány szerint Magyarország a legbékésebb országok kategóriájában van.

Az IEP, amelynek Sydneyben, New Yorkban és Oxfordban is vannak kutatóműhelyei, 163 országot és területet vizsgáló, Londonban közzétett felmérésében kimutatta, hogy a szélesebb értelemben vett erőszakcselekmények világgazdasági kihatása – e kategóriába sorolja a cég a katonai kiadásokat is – 2020-ban 14 960 milliárd dollár volt, 0,2 százalékkal magasabb, mint az előző évben.

Ez a globális hazai össztermék (GDP) 11,6 százalékával egyenlő, és azt jelenti, hogy a világ minden lakójának átlagosan 1942 dollárjába került tavaly a békétlenség. Az IEP kimutatása szerint ebben elsődleges szerepe volt a globális katonai kiadások 3,7 százalékos emelkedésének, jóllehet a terrorizmusból eredő gazdasági károk 17,5 százalékkal csökkentek 2020-ban. A gazdasági hatás az erőszaktól leginkább érintett országokban a GDP-érték átlagosan 36 százalékát emésztette fel; az erőszakcselekményektől legkevésbé sújtott országokban ez az arány nem érte el a 4 százalékot.

Tavaly Szíria fizette a világon a legmagasabb árat: a fegyveres konfliktus gazdasági költsége elérte a szíriai hazai össztermék 82 százalékát. A tanulmány szerint tavaly 86 országban javult a szervezet által 23 mennyiségi és minőségi kritérium alapján összeállított békeindex, 75 országban azonban romlott. Az IEP kiemelte azt is, hogy az elmúlt 13 évből kilencben romlott az átfogó globális békeindex.

A cég hangsúlyozza azt is, hogy a hazai össztermékhez mért katonai kiadások globális átlagban immár második éve emelkednek, és ebben szerepe volt a koronavírus-járvány okozta GDP-visszaesésnek. A tanulmány szerint a GDP-arányos katonai kiadások jelzőszáma tavaly 105 országban emelkedett. Az IEP kimutatta azt is, hogy 2020 januárja és 2021 áprilisa között ötezernél több olyan erőszakcselekmény történt a világban, amely a koronavírus-járványhoz köthető. A fegyveres konfliktusok közvetlen világgazdasági kára 2020-ban az IEP számítási módszertana alapján 448,1 milliárd dollár volt, 7,6 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban.

Ez 2013 óta a legalacsonyabb összeg.

A legrosszabb átfogó indexet az idén Afganisztán kapta, és a sereghajtó ötös mezőnyben szerepel Jemen, Szíria, Dél-Szudán és Irak is. A legbékésebb felső ötös csoportban van Izland, Új-Zéland, Dánia, Portugália és Szlovénia. Ezek az országok az IEP meghatározása szerint a “nagyon magas” békeindexű csoportban vannak. A közép-és kelet-európai EU-térségen belül Csehország került a legjobb helyre: a kilencedik a 163 országot számláló listán.

A közép-európai uniós mezőnyön belül a második legjobb hely Magyarországé, amely a 19. helyre került. Lengyelország a 24., Románia a 25., Szlovákia a 26., Bulgária a 27. helyen szerepel az idei globális békeindexen. Az Egyesült Államok ugyanakkor a 122. helyen áll, Ukrajna a 142., Izrael a 143. helyre került.

The post Globális Békeindex: békétlenebbé vált a világ a koronavírus-járvány alatt appeared first on .

Visszatér állomáshelyére a washingtoni orosz és a moszkvai amerikai nagykövet – jelentette be Vlagyimir Putyin, az amerikai hivatali partnerével, Joe Bidennel tartott genfi csúcstalálkozót követően.

Elmondta, hogy a két külügyminisztérium kérdések széles körében tárgyalásokat fog indítani. A felek megállapodtak, hogy konzultációkat kezdenek a kiberbiztonságról is. Putyin a tárgyalásokat konstruktívnak nevezte, amelyeken nem volt ellenséges a hangulat. Közölte, hogy a felek igyekeztek megérteni egymás álláspontját, ugyanakkor óvott az illúzióktól.

Közölte, hogy kielégítette az a magyarázat, amelyet Biden április 13-án telefonon adott neki arra, hogy egy márciusi televíziós interjúja során igenlően válaszolt arra a riporteri kérdésre, vajon gyilkosnak tartja-e őt. Az amerikai elnök ekkor tett javaslatot a csúcstalálkozóra.

A két nagykövet egyébként a Biden-interjú után utazott haza konzultációra, ami a kapcsolatok megromlásának látványos jele. A “gyilkos” kifejezéssel kapcsolatban Putyin a szerdai sajtótájékoztatón azt mondta, hogy az Egyesült Államok minden nap megöl valakit, és egy csapással százakat ölt meg Afganisztánban.

“Azt hiszem, egészében véve ugyanazt a nyelvet beszéljük, de ez egyáltalán nem jelenti azt, hogy feltétlenül egymás lelkébe és a szemébe kell bele néznünk, és örök szerelmet és barátságot esküdnünk. Egyáltalán nem” – nyilatkozott az amerikai elnökről.

“Ha megkérdeznék tőlem, hogy milyen tárgyalópartner és partner Biden elnök, azt mondhatnám, hogy nagyon konstruktív, kiegyensúlyozott személyiség, ahogyan azt vártam. Nagyon tapasztalt, ez azonnal meglátszik” – tette hozzá.

Leszögezte, hogy az Egyesült Államok és Oroszország különleges felelősséget visel a világ stratégiai stabilitásáért, aminek mindkét fél tudatában van. A kibertámadások ügyében Putyin felhívta a figyelmet, hogy a világon a legtöbb ilyen attak az Egyesült Államokból indul ki. Mint mondta, Oroszország nem szerepel azon országok között, amelyek kiberteréből a legtöbb ilyen támadást végrehajtják.

Beszámolója szerint az az Egyesült Államok tavaly 14, idén pedig két alkalommal fordult felvilágosításért Oroszországhoz kibetrámadás miatt, amelyekről kimerítő információt kapott. Azt hangoztatta, Moszkva nem gondolja úgy, hogy az amerikai területről kiinduló támadások Washington érdekeit képviselik.

Elmondta, hogy a kiberbiztonság témáját a csúcson mindkét fél egyformán rendkívül fontosnak nevezte. Putyin értelmezése szerint Biden egyetértett azzal, hogy az ukrajnai rendezés alapját csakis a minszki megállapodások képezhetik. Azt mondta, hogy az ukrán NATO-tagság kérdéséről csak érintőlegesen esett szó.

Alekszej Navalnij ügyéről szólva Putyin azt mondta, hogy az ellenzéki politikus tudatosan cselekedett úgy, hogy őrizetbe vegyék. Szerinte Navalnij – akit csak “kétszer elítélt személyként” és “állampolgárként” emlegetett – szándékosan sértette meg a törvényt azzal, hogy a felfüggesztett börtönbüntetése alatt nem jelentkezett az rendőrségi ellenőrzésen, s tudatosan tért haza külföldről úgy, hogy tudta: körözést adtak ki ellene.

Elmondta, hogy az emberi jogok kérdése Biden kezdeményezésére került szóba a csúcson. Az “külföldi ügynöknek” minősített orosz szervezetekkel kapcsolatban rámutatott, hogy Oroszországot az Egyesült Államokban hivatalosan ellenségnek minősítették, ezért a Moszkva így ítéli meg az amerikaiak által támogatott politikai szervezeteket. Szót ejtett az amerikai belpolitikai helyzetről is.

“Amerika nemrégiben nagyon súlyos eseményekkel szembesült (…) egy afroamerikai férfi meggyilkolása és a Black Lives Matter mozgalom létrejötte után. Ezt most nem fogom kommentálni, csak azt akarom mondani, hogy láttunk pogromokat, láttunk törvényszegéseket és így tovább, és így tovább. Együttérzünk az amerikaiakkal és az amerikai néppel, de nem akarjuk, hogy a mi területünkön is ez történjen. És mindent megteszünk, hogy ez ne történhessen meg” – mondta.

Putyin lehetségesnek vélte a kompromisszumot a másik fél fogva tartott állampolgárainak ügyében.

A genfi Villa La Grange-ban megrendezett csúcs nettó három és fél órán át – a szünettel együtt négy és fél órán át – tartott. A két elnök először egy szűkkörű, mintegy kétórás megbeszélésre ült össze, a külügyminiszterek társaságában, majd a két delegáció másfél órán át folytatott eszmecserét. A felek megvitatták a stratégiai stabilitás, a kiberbiztonság, a regionális konfliktusok, a kereskedelmi kapcsolatok és az északi-sarkvidéki együttműködés kérdéseit.

Putyin és Biden: egy nukleáris háborúnak nincsenek győztesei
Egy nukleáris háborúnak nincsenek győztesei – szögezte le Putyin és Biden a szerdai genfi csúcstalálkozón a hadászati stabilitásról kiadott közös közleményben. “Ma megerősítjük elkötelezettségünket azon elv mellett, hogy a nukleáris háborúnak nem lehetnek győztesei, és ilyen háborút soha nem szabad azt kirobbantani” – hangsúlyozta a Kreml sajtószolgálata által ismertetett kommüniké. A közlemény szerint két ország nukleáris fegyverzetellenőrzés iránti elkötelezettségének bizonyítéka a hadászati támadófegyverek korlátozásáról megkötött Új START-szerződés közelmúltbeli meghosszabbítása. “E célok elérése érdekében Oroszország és az Egyesült Államok hamarosan átfogó kétoldalú párbeszédet indít a stratégiai stabilitásról, amely érdemi és erőteljes lesz” -hangzott a dokumentum.

The post Visszatér állomáshelyére az orosz és az amerikai nagykövet appeared first on .

Letette a hivatali esküt Karim Khan, a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) új főügyésze. A brit nemzetiségű jogász Fatou Bensoudát váltja a tisztségben, aki e hónapban töltötte ki kilenc évre szóló megbízatását.

“Feladataimat becsületesen, hűségesen, pártatlanul és lelkiismeretesen fogom végezni” – ígérte Khan a hágai bíró testület előtt tett esküjében.
Khan a nemzetközi sajtónak tett rövid nyilatkozatában elmondta, hogy hatékonyabbá szeretné tenni az ügyészségi eljárásokat, és sikeresebbé a bíróság előtt folyó tárgyalásokat.

“A büntetőbíróság az igazságszolgáltatás reményét testesíti meg egy olyan modern XXI. században, amelyben középkori bűnöket követnek el: nemi erőszakot, kínzásokat, tömeggyilkosságokat” – jelentette ki.

Khan az ICC számára kényes időszakban veszi át a főügyészi teendőket. A törvényszék ugyanis masszív politikai nyomás alatt áll a palesztin területeken, illetve Afganisztánban elkövetett állítólagos háborús bűncselekmények ügyében tervezett vizsgálatok miatt, amelyek az amerikai és az izraeli hadsereg tagjai elleni perekhez vezethetnek.

A háborús és emberiesség elleni bűncselekmények kivizsgálására 2002-ben megalakított Nemzetközi Büntetőbírósághoz 123 ország csatlakozott, az Egyesült Államok, Oroszország, Izrael és Kína azonban nem fogadja el a testület joghatóságát. Az ICC a világ első állandó törvényszéke, amely a háborús és emberiesség elleni bűnöket akkor is vizsgálja, ha az adott ország erre nem képes, vagy nem hajlandó.

The post Letette a hivatali esküt Karim Khan, a Nemzetközi Büntetőbíróság új főügyésze appeared first on .

Befolyással üzérkedés ügyében emeltek vádat tíz emberrel szemben – jelentette be Ibolya Tibor fővárosi főügyész.

A vádirat szerint az ügy egyik vádlottja valótlanul azt ígérte különböző magánszemélyeknek, hogy anyagi előnyért vagy egy sportegyesületnek nyújtandó támogatásért cserébe az őket, illetve a cégüket érintő egyes hivatali ügyekben, illetve projektekben – magas szintű kapcsolatrendszere révén – eléri, hogy számukra kedvező döntések szülessenek.

Négy társa közreműködött a hivatalos ügyekben és projektekben érdekelt magánszemélyekkel való kapcsolattartásban, illetve esetenként a jogtalan anyagi előny átvételében is. A befolyás vásárlásából származó anyagi előnyből részesedést kaptak.

Az egyik konkrét ügyben egy férfi a cégének zárolt, illetve lefoglalt pénzeszközei feloldása érdekében akart befolyást vásárolni, jogtalan előny megfizetéséért cserébe. További négy esetben az érintettek vagy valamilyen munkára, illetve tevékenységre vonatkozó megbízás megszerzése (például egy környezetszennyezés felszámolásával kapcsolatos munkára, vagy egy épületbontáshoz és terület újraműveléséhez kapcsolódó tevékenységre), vagy valamilyen üzleti elképzelés megvalósulása érdekében akartak befolyást vásárolni. Ennek során a befolyással üzérkedő vádlottak minden esetben magas szintű kapcsolatrendszerükre hivatkoztak, és több esetben készpénzt is átvettek tőlük.

A vádlottaknak – akik a vád szerinti bűncselekményeket 2014-2015-ben követték el – az ígért befolyás megszerzésére ténylegesen nem volt lehetőségük.

A Fővárosi Főügyészség a valótlan befolyásokra hivatkozó, illetve abban segédkező öt üzérkedő, valamint a befolyást megvásárolni kívánó öt ember ellen emelt vádat. Mind a tíz vádlott esetében végrehajtandó szabadságvesztést, valamint pénzbüntetés kiszabását és közügyektől eltiltást indítványoztak – olvasható a közleményben.

The post Ez felháborító: többen is befolyással üzérkedtek appeared first on .

Jelen körülmények között egyelőre nincs sok remény az Európai Unió és Oroszország közötti kapcsolatok javulására – jelentette ki Josep Borrell, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője.

Borrell az Oroszországgal fennálló uniós kapcsolatok helyzetéről készített bizottsági jelentés bemutatásakor hangsúlyozta, jelenleg rosszak az EU és Oroszország közötti megújított partnerség kilátásai, pedig ez tehetné lehetővé a szorosabb együttműködést Moszkvával.

Aláhúzta: az EU-nak reálisnak kell lennie, és fel kell készülnie az Oroszországgal fenntartott kapcsolatok további romlására. Noha a kapcsolatok romlanak, az unió kiszámíthatóbb viszony kiépítésében érdekelt Oroszországgal. Tervei szerint az EU egyszerre fogja visszaszorítani és korlátozni Moszkva barátságtalan fellépéseit, de törekedni fog arra, hogy kapcsolatai javuljanak Oroszországgal.

“Célunk, hogy feltárjuk azokat a lehetőségeket, amelyek elősegíthetik a fokozatos, kiszámíthatóbb és stabilabb kapcsolat kialakítását” – fogalmazott.

Azt mondta, az unió érdekei elleni orosz támadások leküzdése érdekében az EU-nak azonban erőteljesebbé és ellenállóbbá kell válnia. Az új, Oroszországgal kapcsolatos EU-stratégia közös és szisztematikus fellépést rögzít Moszkva fenyegetéseinek és káros cselekedeteinek megfékezésére olyan partnerekkel, mint a NATO és a G7 országai – közölte. Hangsúlyozta, az uniónak fejlesztenie kell kiberbiztonsági és védelmi képességeit, meg kell erősítenie a hibrid fenyegetésekre való reagálási képességét.

Oroszország gyakran kérdőjelezi meg és ássa alá a nemzetközi jogot, valamint az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) és az Európa Tanács legfontosabb elveit. Megpróbálja befolyásolni, beavatkozni és destabilizálni az EU-t és tagállamait, valamint partnereit. Oroszország egyre növekvő politikai elnyomást gyakorol az emberi jogokra és az alapvető szabadságokra is, hogy megőrizze jelenlegi politikai és gazdasági rendjét – mondta.

“Az EU elkötelezi magát az emberi jogok megsértésének elutasítása mellett, folytatja az orosz civil társadalom támogatását, és vállalja, hogy a demokrácia értékeinek szóvivőjévé válik a nemzetközi fórumokon” – fogalmazott.

Kijelentette: az unió továbbra is támogatja Ukrajna területi egységét és önállóságát, továbbá arra szólítja fel Oroszországot, hogy vállalja felelősségét a kelet-ukrajnai konfliktusban játszott szerepéért, és teljes mértékben hajtsa végre a minszki megállapodásokat.

Borrell reményét fejezte ki, hogy az EU nem kényszerül az Oroszországgal szemben hozott szankciók fokozására. Véleménye szerint ez a kapcsolatok romlásához vezetne. Az EU vonakodik attól, hogy a gazdasági korlátozó intézkedéseket fegyverként használja Moszkvával szemben, azok ugyanis hatással vannak az ország állampolgáraira is – mondta.

Az Európai Unió egységet mutat annak ellenére, hogy Oroszország megpróbálja megosztani a tagállamokat. Az egység továbbra is az unió legnagyobb értéke, melyet még erősebbé kell tenni – tette hozzá. Borrell tájékoztatása szerint az uniós tagországok vezetői jövő hét második felére tervezett brüsszeli csúcstalálkozójukon vitatják meg a bizottsági jelentést, melynek alapján közös megközelítést alakítanak ki Oroszországról.

The post Borrell reményvesztett appeared first on .

Barikádokat emeltek és rendőrökre támadtak szélsőbaloldali házfoglaló aktivisták Berlinben, hatvan rendőr megsebesült.

A zavargás a német főváros Friedrichshain nevű városrészében tört ki egy társasháznál, amelyet a kilencvenes évek eleje óta úgynevezett foglalt házként működtetnek a berlini tartományi alkotmányvédelmi hivatal által militáns szélsőbaloldaliként jellemzett aktivista csoportok. A tulajdonosok és a hatóságok, valamint az ingatlan részben bérleti szerződéssel rendelkező, részben jogcím nélküli használói között több évtizede tartó és időnként erőszakba torkolló konfliktus annak révén újult ki, hogy a kerületi önkormányzat utasította a tulajdonosokat az épület tűzvédelmi ellenőrzésére.

A tulajdonosok képviselői évek óta nem tudják elvégezni a felmérést, és a lakók és támogatóik előre jelezték, hogy a csütörtökre tervezett kísérletnek is ellenállnak. Szerda délelőtt az épületnél barikádokat emeltek, amelyek egy részét fel is gyújtották.

A rendőrség vízágyúval oltotta el a tüzet és páncélozott járművel bontotta el a torlaszokat. Becsléseik szerint nagyjából kétszáz ember rájuk támadt, az utcáról és a környező háztetőkről kövekkel, palackokkal, tűzijátékokkal dobálták őket. A rendet délutánra állították helyre.

A tűzvédelmi bejárás csütörtök reggel kezdődik. A rendőrség szerda délutántól péntek estig lezárta a környéket és gyülekezési tilalmat rendelt el az elzárt területre.

The post Rendőrökre támadtak házfoglalók appeared first on .

Különös visszaesőként elkövetett emberölés kísérlete miatt húsz év fegyházbüntetésre ítélte a bíróság azt a férfit, aki élettársára támadt 2020 januárjában – közölte a Fővárosi Törvényszék.

Azt írták: a vádlott, miután szabadult a korábbi barátnője elleni emberölési kísérlet miatt kiszabott tízéves fegyházbüntetésből, megismerkedett egy másik nővel, akinek álnéven mutatkozott be, nem fedte fel előéletét sem. Rövid idő alatt hozzáköltözött, sőt el is jegyezte a nőt, azonban egyre gyakoribb dühkitörései miatt a sértett szakított vele.

A férfi ezt nem tudta elfogadni, 2020 januárjában felment a nő lakására, ahol éppen egy lakatos cserélte ki a bejárati ajtó zárját annak érdekében, hogy a vádlott ne tudjon az ingatlanba bemenni.

Az elkövető, miután bejutott a lakásba, az éppen rendőrt hívni próbáló sértett kezéből kiütötte a mobiltelefont, dulakodni kezdett vele, majd késsel többször meg is szúrta. A lakatos a segélykiáltásokat meghallva a nő védelmére kelt. Az elkövető elmenekült a lakásból és otthonában öngyilkosságot kísérelt meg. A sértett a bántalmazás miatt nyolc napon túl gyógyuló, illetve maradandó sérüléseket is szenvedett.

A bíróság az elkövetési eszköz, a támadott testtájék, a szúrások száma illetve ereje, továbbá a férfi korábban erre vonatkozó kijelentései miatt egyértelműnek látta az ölési szándékot. A vádlottat húsz év fegyházbüntetésre, valamint tíz év közügyektől eltiltásra ítélték, kizárva a feltételes szabadulás lehetőségét.

Az ítélettel szemben az ügyészség súlyosításért, míg a vádlott és védője téves jogi minősítés és enyhítés miatt fellebbezett, így az nem végleges. Hozzátették: a bíróság fenntartotta a vádlott letartóztatását.

The post Leszúrta élettársát, húsz év fegyházra ítélték appeared first on .

Új különleges egység kezdte meg tevékenységét a szlovén határrendészet keretében kedden a horvát határhoz közeli Brezicében, ahol a legtöbb menekült lépi át illegálisan a határt – közölte a szlovén belügyminisztérium.

A 23 rendőrből álló egység – amelyet később 52 főre terveznek növelni – illegális bevándorlással és emberkereskedelemmel kapcsolatos műveletekben, valamint a határokon átnyúló bűncselekmények elleni küzdelemben vesz részt. Járművekkel, éjjellátó kamerákkal és drónokkal ellenőrzi majd a határt.

Ales Hojs belügyminiszter a helyszínen elmondta: bár a bevándorlás látszólag csökkenő tendenciát mutat, a menekültkérdés globális alakulása arra utal, hogy ez meg fog változni. “A határ ezen része különösen veszélyeztetett. Itt az ideje megfelelően felkészülni” – fogalmazott a tárcavezető. Hozzátette: az Európai Unióban tárgyalások folynak arról, hogyan lehet megfelelően ellenőrizni a schengeni külső határokat és visszaküldeni a menekülteket a nem uniós országokba.

“Amíg azonban nem születik ilyen megállapodás, önökre kell támaszkodnunk” – mondta a miniszter a szolgálatot teljesítő rendőröknek.

A szlovén rendőrség ez év első öt hónapjában 2440 illegális határsértőt tartóztatott fel, ami több mint negyedével kevesebb, mint az előző év ugyanezen időszakában volt.

The post Szlovéniában új határrendészeti egység kezdte meg tevékenységét appeared first on .

A Magyarországon született, de hosszú ideje Németországban élő Balla Zsolt lipcsei rabbit nevezték ki száz év óta az első tábori rabbinak a német hadseregben (Bundeswehr) – jelentette a Jewish Telegraphic Agency.

Utoljára az első világháború alatt volt a német hadseregben tábori rabbi, a náci korszakban teljesen megszűnt a tisztség, a holokauszt pedig rendkívül megtizedelte a zsidóságot az országban, a közösség létszáma a szovjet blokk összeomlását követő bevándorlás nyomán indult ismét növekedésnek. Száz év után először idén választottak ismét tábori rabbit, s a posztra az ortodox zsidóságot képviselő Németországi Zsidók Központi Tanácsa a 42 éves férfit javasolta.

Balla hangsúlyozta, ez a lépés fontos, és világos jele annak, hogy a zsidóknak “van jövőjük Németországban”. Bár hozzátette, megérti, ha egyesek értetlenül fogadják, hogy tisztséget vállal annál az intézménynél, amely lehetővé tette a holokausztot. A férfi, aki közel két évtizeddel ezelőtt költözött el Budapestről, Berlinben tanult rabbinak, 1938 óta ő az első Németországban végzett és kinevezett ortodox rabbi.

Ballát június 21-én avatják tábori rabbivá a lipcsei zsinagógában.

The post Balla Zsolt lesz száz év óta az első tábori rabbi a német hadseregben appeared first on .

Letették a mintegy 2,5 milliárdból épülő sárbogárdi rendőrkapitányság épületének alapkövét.

Juhász Roland, a Miniszterelnöki Kormányiroda állami vagyongazdálkodásért felelős államtitkára arra hívta fel a figyelmet, hogy az elmúlt évtizedben a rendőrség hivatásos állománya több ezer fővel bővült, állandó rendőri jelenlét van minden településen, míg a kormány kemény, de igazságos, a tisztességes embereket védő törvényi környezetet alakított ki. Úgy vélte, a tisztességes emberek és a rend védelme megbecsülést érdemel, aminek alapvető eleme az ehhez méltó munkakörülmények megteremtése.

Az államtitkár elmondta, hogy a zöldmezős beruházásban épülő, több mint 1200 négyzetméter alapterületű kapitánysági épületben mintegy százan dolgoznak majd a kor igényeinek megfelelő körülmények között. Jelezte, hogy a környezettudatosság is a fő szempontok között van, hiszen geotermikus víz- és hőszivattyú, napelemes kiserőmű működik majd a létesítményben.

Pogácsás Tibor, a Belügyminisztérium önkormányzati államtitkára arról beszélt, hogy az emberek életében rendkívül fontos a biztonság, legyen szó gazdasági, egészségügyi vagy közbiztonságról. Ezért is igyekezett a kormány 2010 óta minden téren biztonságot teremteni, ami nem ment volna az emberek szorgalma nélkül – tette hozzá.

Az államtitkár rámutatott, hogy a közbiztonság 2013 táján mutatta a legrosszabb számokat, azóta határozott javulás látható, az ismertté vált bűncselekmények száma 60 százalékkal csökkent, a felderített bűncselekmények száma és a felderítési mutatók is folyamatosan javulnak. Hangsúlyozta, ennél is fontosabb, hogy a polgárok rendőrségbe vetett bizalma, hite rendkívüli mértékben megnőtt, ezt minden felmérés megerősíti.

Pogácsás rámutatott, hogy a rendőrség, a rendőrök munkájának megítélése elsősorban szorgalmukon, emberségükön, kitartásukon múlik, amihez Sárbogárdon 2022 őszétől a modern környezet és munkakörülmények is adottak lesznek.

Sükösd Tamás polgármester emlékeztetett, legalább harminc-negyven éve terv az új rendőrkapitánysági épület megépítése, hiszen a jelenlegi épület, az egykori főszolgabírói hivatal régóta nem alkalmas a rendőri munka teljes körű segítésére. A megoldásra az önkormányzatnak nem volt anyagi lehetősége, a területet azonban biztosították az új épülethez, ingyenesen átadták az államnak – fűzte hozzá.

The post Letették a sárbogárdi rendőrkapitányság épületének alapkövét appeared first on .

Vádat emeltek egy férfi ellen, aki elfogásakor több mint tíz kilogramm kábítószert tartott újbudai lakásában 2019-ben – közölte a fővárosi főügyész.

Ibolya Tibor közleménye szerint a 41 éves férfi különféle kábítószerek – amfetamin, kokain, marihuána, MDMA, hasis és ketamin – kereskedelmével foglalkozott Budapest területén, különösen a XI. kerületben. A kábítószereket bérelt lakásában tárolta és porciózta.

A vádlott 2019. április 11-én a társasház mélygarázsában egy válltáskában csaknem 400 MDMA-tartalmú tablettát, 50-50 csomagba porciózva amfetamint, illetve marihuánát és még több csomagban kokaint tartott magánál, amelyeket értékesítésre szánt – írta a főügyész, hozzátéve: a férfi a lakásában nagykereskedelmi és fogyasztói kiszerelésekben több mint másfél kilogramm MDMA-tartalmú tablettát, több mint egy kilogramm amfetamint, mintegy nyolc kilogramm marihuánát, fél kilogramm kokaint, továbbá ketamint és kannabisz-gyantát is tartott.

Ibolya közlése szerint a nyomozók a vádlottól ezen felül csaknem 9 millió forint értékben készpénzt és a kábítószerek csomagoláshoz, kiméréséhez szükséges eszközöket is lefoglaltak.

A Fővárosi Főügyészség a férfival szemben kábítószer-kereskedelem miatt vádat emelt, illetve végrehajtandó fegyházbüntetést, pénzbüntetést, valamint vagyonelkobzást indítványozott ellene – olvasható a közleményben.

The post Vádat emeltek egy újbudai kábítószer-kereskedő ellen appeared first on .

Az Egyesült Államok visszatér, és megújítja kiváló kapcsolatait az Európai Unióval és a NATO-val – jelentette ki Joe Biden amerikai elnök.

Joe Biden az Európai Tanács épületében hangsúlyozta: Amerika visszatért, noha soha sem távolodott el igazán. “Most újra kiváló lehetőségeink vannak a szoros együttműködésre az Európai Unióval és a NATO-val” – mondta. “Amerika érdeke az, hogy kiváló kapcsolatai legyenek az EU-val a NATO-val, másként, mint az elődöm idejében volt” – tette hozzá az amerikai elnök.

Charles Michel, az uniós tagállamok állam-, illetve kormányfőiből álló Európai Tanács elnöke azt hangoztatta: Amerika visszatért a nemzetközi porondra. “Ez jó hír a szövetségeseknek és az egész világ számára” – mondta. Hozzátette, várakozással tekint a számos fontos kihívás megoldását célzó közös munkára az Egyesült Államokkal. Twitter-üzenetében kijelentette: az EU és az Egyesült Államok közötti partnerség megújul, és erősebbé válik, mint valaha. “Ma megújítjuk partnerségünket, ami a jövőbeni jólétünkbe és biztonságunkba való befektetést jelenti” – fogalmazott.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke kijelentette: az, hogy Biden a mandátuma ilyen korai szakaszában Brüsszelbe látogat, személyes elkötelezettségét mutatja Európa iránt. Ezt Európa nagyra értékeli – közölte. Azt mondta, a megelőző négy év nem volt könnyű, a világ drámaian változott, ahogy Európa is, de az EU meg szeretné erősíteni barátságát és szövetségét Washingtonnal – tette hozzá Ursula von der Leyen.

Biden a brüsszeli programja keretében kedden találkozott Fülöp belga királlyal, a látogatáson részt vett Alexander De Croo belga miniszterelnök, Sophie Wilmes belga, és Antoni Blinken amerikai külügyminiszter is.

A belga miniszterelnök a Twitter-oldalán közölte: Belgium és az Egyesült Államok hosszú, baráti és gazdasági kapcsolatokkal teljes múltra tekint vissza. “Lelkesen fogadjuk el Biden elnök kinyújtott kezét, hogy a koronavírus-járvány után rugalmasabb világot építsünk közösen, amely a kölcsönös tiszteleten, szabadságon és fenntartható gazdasági növekedésen alapul” – fogalmazott De Croo.

Wilmes az üzenetében aláhúzta: a találkozó szemlélteti Belgium és az Egyesült Államok mint szövetségesek, partnerek és barátok kiváló kapcsolatait.

Biden kétnapos látogatásra érkezett Brüsszelbe, ahol hétfőn részt vett a NATO csúcsértekezletén, kedden a belga királlyal folytatott megbeszélését követően az Európai Unió intézményeinek vezetőivel tárgyal.

The post Biden: az Egyesült Államok visszatér és megújítja kapcsolatait az EU-val és a NATO-val appeared first on .

Több mint háromszáz településen védekeznek a héten szúnyogok ellen – jelentette be a szúnyogirtási program végrehajtásáért felelős Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság.

A következő napokban a Duna teljes szakaszán: a Szigetközben, Komárom térségében, a Dunakanyarban, a fővárosban, a Csepel-sziget településein, Dunaújváros, Szekszárd, Baja és Mohács környékén; a Tisza mentén pedig a szekszárdi régióban, a Tisza-tónál, ezen kívül az Ipoly környéki településeken, valamint a Körösök vidékén végeznek földi kémiai gyérítést – közölték.

A beavatkozások 318 települést, mintegy 90 ezer hektárt érintenek.

Az országos szúnyoggyérítési program idén április 22-én indult; azóta folyamatos volt a lárvák elleni biológiai védekezés. Ugyanakkor az elmúlt hetekben lehullott jelentős mennyiségű csapadék miatt számos ideiglenes tenyészőhely alakult ki, amelyekben a meleg időjárás hatására a lárvákból rövid idő alatt kifejlődtek a szúnyogok.

A kifejlett szúnyogok gyérítésére szolgáló készítményt földi úton, platós terepjáróra vagy kisteherautóra szerelt berendezésekkel juttatják ki, elsősorban a települések lakott belterületén – írták.

Kétféle módszert használnak a szakemberek: a melegköd-képzéses technológia során az apró cseppekre bontott irtószer terjedését hő hozzáadása is segíti. Ez a módszer főként növényzettel erősebben borított környezetben előnyös, de a munka során létrejövő köd rövid időre korlátozza a látási viszonyokat, ezért forgalmas helyeken kevésbé alkalmazható. Az ULV eljárás során szintén apró cseppekben juttatják ki az irtószert, de hő hozzáadása nélkül. A permetfelhő csak kismértékben észlelhető, a közlekedést nem zavarja, ezért forgalmasabb, városias területeken elsősorban ezzel az eljárással találkozhatunk – ismertették.

A felhasznált készítmény a kijuttatott mennyiségben emberekre, melegvérű állatokra, növényekre ártalmatlan, és néhány óra alatt lebomlik. A földi kezeléseket napnyugta után kezdik, így a méhekre, és más nappal aktív rovarokra nem jelent veszélyt a szúnyoggyérítés – tartalmazza a közlemény.

The post Szorgosan irtják a szúnyogokat a katasztrófavédelmisek appeared first on .

Kanadai gyilkosokat fogtak el Magyarországon szombat este – közölte a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda (KR NNI).

A kanadai rendőrök gyanúja szerint egy 28 éves szlovákiai születésű kanadai állampolgár és 26 éves kanadai barátnője február végén a kanadai Hamiltonban megölt egy 39 éves férfit, valamint több lövéssel életveszélyesen megsebesítette az ő 26 éves barátnőjét. A páros – Oliver K. és Lucy L. – a bűntettet követően elmenekült, hónapok óta illegalitásban élt.

A kanadai hatóságok feltételezték, hogy mindkét szökevény elhagyta Kanadát és Európában próbál elrejtőzni, ezért nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki ellenük, valamint sajtófelhívást is közzétettek. A körözöttek menekülésének a KR NNI vetett véget. Együttműködve a kanadai és több európai rendőrséggel, hosszas hajsza után a magyar rendőrök azonosították a szökevények feltételezhető rejtőzködési helyét. Szombat este Budapest VI. kerületében, az utcán elfogták mindkét embert.

Oliver K.-t és Lucy L.-t őrizetbe vették, kiadatásukról később döntenek – olvasható a közleményben.

The post Kanadai gyilkosokat fogtak el Magyarországon appeared first on .

Az orosz-amerikai kapcsolatok állapota csaknem kritikus, a két elnök szerdai genfi találkozójának elő kellene mozdítania a megértést köztük néhány kérdésben – jelentette ki Jurij Usakov, az orosz elnök külpolitikai tanácsadója.

“A találkozó közben az elnökök ha nem is megállapodásra, de megértésre fognak jutni. Természetesen ez hatással lesz az orosz-amerikai kapcsolatok alakulására, amelyek mára zsákutcába jutottak, és amelyek állapota közel van a válságoshoz, és ebben az összefüggésben nyilván valamit tenni kell majd” – mondta Usakov.

Hozzátette, hogy mivel mindkét fél tudja, hogy “szét kell szedni a beomlásokat” a kétoldalú kapcsolatokban, “praktikus optimizmussal” tekint a találkozó elé, de nem naggyal. Usakov szerint minden megállapodás, ha egyáltalán sikerül majd ilyet elérni, kompromisszumos lesz, és hasznára válik majd a viszonynak.

Usakov a Vlagyimir Putyin orosz és Joe Biden amerikai elnök szerdán esedékes tárgyalásainak napirendjén szereplő témakörök között említette meg az amerikai-orosz viszony állapotát és fejlődési kilátásait, a stratégiai stabilitás, információbiztonság valamint a kiberbűnözés elleni küzdelem, a gazdasági együttműködés, az éghajlat, az Északi-sarkvidék és a koronavírus elleni küzdelem problémáit. Usakov szerint felek “desszertnek” a regionális kérdéseket hagyták meg, köztük a Közel-Kelet, Szíria, Líbia, az iráni atomprogram, az afganisztáni rendezés, a Koreai-félsziget, Hegyi-Karabah és Ukrajna ügyét.

“Az elnökök bármilyen témát felvethetnek” – válaszolta a tisztségviselő arra a kérdésre válaszolva, hogy a terítékre kerül-e Alekszej Navalnij elítélt orosz politikus és Fehéroroszország kérdése.

Úgy vélekedett, hogy noha a napirendet nem volt nehéz összeállítani, tartalmilag nagyon nehéz tárgyalások várhatók. A kétoldalú kapcsolatban megoldatlan kérdésnek nevezte, hogy az amerikaiak a világ minden részén orosz állampolgárokat “fogdosnak össze”, és a 2014 után bevezetett szankciók közepette sok indokolatlan lépést tettek az orosz diplomáciai képviseletek ellen. A történteket a tanácsadó az orosz tulajdon ellopásának nevezte.

Usakov arra utalt, hogy az Egyesült Államok 2017. szeptember 2-án bezáratta a San Franciscó-i orosz főkonzulátust, valamint a washingtoni kereskedelmi képviseletet és annak New York-i kirendeltségét. (Az első két ingatlan diplomáciai mentességet élvező orosz tulajdon, a harmadik bérlemény.) A történteket Moszkva nyíltan ellenséges lépésként értékelte, és követelte a vagyontárgyak visszaszolgáltatását. Fél évre rá, 2018. március 26-án Washington bezáratta a seattle-i orosz főkonzulátust (bérlemény) és a főkonzul rezidenciáját (orosz tulajdon) is.

Usakov megerősítette, hogy a tárgyalásokat követően a két elnök a hagyományoktól eltérően nem közösen, hanem külön tart majd sajtóértekezletet. Megemlítette, hogy az együttes tájékoztatókat a szovjet időktől kezdve az amerikai fél szorgalmazta aktívabban.

Elmondta, hogy Putyin szerdán érkezik majd Genfbe, a Biden által kezdeményezett csúcstalálkozóra, és elutazása előtt találkozik Guy Parmelin svájci elnökkel is. Usakov a tárgyalások menetétől tette függővé azok időtartamát. Elmondta, hogy a csúcsot fokozott járványvédelmi óvintézkedések mellett fogják megtartani, a küldöttségek tagjai számára kötelező a PCR-szűrés.

Dmitrij Peszkov elnöki szóvivő keddi tájékoztatása szerint a tárgyalások mintegy négy-öt órán át fognak tartani, a szüneteket is beleszámítva. A TASZSZ genfi keltezéssel azt jelentette, hogy Putyin sajtótájékoztatója helyi idő szerint várhatóan 18 órakor kezdődik majd.

A hírügynökség úgy értesült, hogy a csúcs 13 óra 15 perckor szűkkörű megbeszéléssel kezdődik majd a két elnök és a két külügyminiszter részvételével. Ezután mintegy háromnegyed órával a két küldöttség két, mintegy kétórás fordulóban ül tárgyalóasztalhoz bővített létszámban.

Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes az Izvesztyija című napilapban kedden megjelent nyilatkozatában nem zárta ki annak a lehetőségét, hogy a csúcs után a washingtoni orosz és a moszkvai amerikai nagykövet visszatérjen állomáshelyére. A két misszióvezető azt követően tért haza konzultációra, hogy Biden egy márciusi televíziós interjúban igenlően válaszolt arra a kérdésre, hogy gyilkosnak tartja-e Putyint, és azt hangoztatta, hogy Moszkvának “meg kell fizetnie” az amerikai választásokba való beavatkozásáért.

“Feltételezem, hogy az eredmények egyike a vezetők azon döntése lesz, hogy a nagykövetek visszatérnek, és hozzáfognak az egyetértés vagy a csúcson elérendő megállapodások megvalósításához. Ez fontos jelzés lenne, hogy egy nehéz oldalt átlapoztak, és valami új kezdődik” – mondta lapnak a magas rangú diplomata.

Rjabkov azt mondta, hogy amerikai részről nem tapasztalt készséget a külképviseletek normális munkájához való visszatérésre, ám ha ennek jelét adják, Moszkva nyitott a tárgyalások haladéktalan elindítására. Kijelentette: az a feltétele Egyesült Államok eltávolításának az Oroszországgal szemben barátságtalan országok listájáról, hogy Washington felhagy az orosz ügyekbe való durva beavatkozással.

Kifejezte Moszkva készségét, hogy az Európa Tanács vonatkozó egyezménye és a kölcsönösség alapján Oroszországban elítélt amerikai állampolgárokat szolgáltasson ki az Egyesült Államoknak, de, mint mondta, a névsorban a kémkedés címén börtönbe zárt Paul Whelan volt tengerészgyalogos nem szerepel. Peszkov azt mondta, hogy a fogolycsere konkrétumairól mindaddig, amíg a csúcson szóba nem kerül, ha szóba kerül, “nem helyénvaló” beszélni.

The post Kreml: az orosz-amerikai csúcsnak elő kellene mozdítania a megértést néhány kérdésben appeared first on .