Biztonságpiac

Az uniós tagállamok vezetőit tömörítő Európai Tanács az emberi jogok súlyos megsértése és az elnyomás fokozódása, valamint a Ryanair járatának minszki kényszerített leszállása miatt kiterjesztette a Fehéroroszországgal szemben bevezetett megszorító intézkedések hatályát, és gazdasági szankciókat hagyott jóvá – közölte az Európai Tanács.

A tájékoztatás szerint a tagállami vezetők csütörtökön kezdődött, kétnapos csúcsértekezletén jóváhagyott szankciók hatályának kiterjesztését a civil társadalom, a demokratikus ellenzék és az újságírók elleni erőszakos fellépés, valamint az elnyomás fokozódása indokolta, illetve az, hogy a fehérorosz hatóságok május második felében pokolgépes fenyegetésre hivatkozva minszki leszállásra kényszerítették a Ryanair légitársaság Athénból Vilniusba tartó járatát.

A célzott gazdasági korlátozások a fehérorosz olaj-, műtrágya- és cigarettaipart érintenék, és kiterjednének a távközlésre, az energia-, olaj- és vegyiparra, valamint Fehéroroszország hamuzsír- (kálium-karbonát-) exportjára is. A szankciók továbbá a pénzügyi szektorra is kiterjednek, az Európai Beruházási Bank leállítja az állami szektor projektjeire vonatkozó meglévő megállapodások, valamint a meglévő műszaki segítségnyújtási szolgáltatási szerződések alapján járó kifizetéseket. A tagállamoknak pedig intézkedéseket kell hozniuk annak érdekében, hogy korlátozzák fejlesztési bankok piaci részvételét Fehéroroszországban. A megszorító intézkedések immár a negyedik szankciós csomagot jelentik Fehéroroszországgal szemben.

A korlátozó intézkedések jelenleg 166 emberre és 15 szervezetre vonatkoznak. A szankciós listán szereplők között van Aljakszandr Lukasenka elnök és legidősebb fia, Viktor Lukasenka, aki korábban apja nemzetbiztonsági tanácsadója volt, valamint számos üzleti szereplő, akik elkötelezettek a Lukasenka-rezsim mellett.

A szankciók között a jegyzékbe vettek vagyoni eszközeinek uniós befagyasztása szerepel, tilos pénzeszközöket rendelkezésükre bocsátani, illetve nem utazhatnak az Európai Unió területére.

Minszkkel szemben az Európai Unió első ízben október elején vezetett be büntetőintézkedéseket, felvette szankciós listára a fehérorosz ellenzéki tüntetések elfojtásának vélelmezett felelőseit. Az EU emellett június elején abban állapodott meg, hogy megtiltja a fehérorosz légitársaságok számára, hogy átrepüljenek az EU légterén, és hozzáférjenek az Unió területén fekvő repülőterekhez. A lépésre az után került sor, hogy Fehéroroszország leszállásra kényszerítette a minszki repülőtéren a Ryanair Görögországból Litvániába tartó és éppen a fehérorosz légtérben tartózkodó utasszállító repülőgépét, majd letartóztatta a fedélzeten utazó fehérorosz ellenzéki aktivistát, Raman Prataszevicset és barátnőjét.

The post Az EU gazdasági szankciók bevezetéséről határozott Fehéroroszországgal szemben appeared first on .

A magát Iszlám Államnak (IÁ) nevező terrorszervezetet népszerűsítő anyagokat találtak a németországi Würzburgban pénteken történt késes támadás feltételezett elkövetőjénél – jelentette a Bild am Sonntag című német lap.

A lap értesülései szerint a szomáliai származású gyanúsított mindkét mobiltelefonján és a szállásán is iszlamista propagandaanyagokat találtak.

A 24 éves férfi 2015-ben érkezett Németországba menedékkérőként. Úgynevezett oltalmazotti jogállást kapott, ami azt jelenti, hogy nem felel meg a menekültkénti elismerés feltételeinek, de Németországban maradhat és nem küldhetik vissza a hazájába súlyos sérelem – például halálbüntetés vagy embertelen bánásmód – veszélye miatt.

A három rendbeli emberöléssel és hat rendbeli emberölési kísérlettel és súlyos testi sértéssel gyanúsított férfi 2019 óta élt a Bajorország tartományi Würzburgban. Egy kórházban dolgozott és egy hajléktalanszállón lakott.

Ismerősei szerint barátságos volt, de az utóbbi hónapokban megváltozott. Nagyjából fél éve egy dühkitörés miatt pszichiátriára került. Négy heti kezelés után bocsátották haza. A pénteki támadás előtt néhány nappal ismét pszichiátriára szállították, mert a würzburgi belvárosban megállásra kényszerített egy autót, majd beült és azt mondta a sofőrnek, hogy vigye “asszonyföldre” – írta a Bild am Sonntag.

A kórházból egy nap után hazabocsátott férfi a nyomozás első megállapításai szerint péntek délután egy belvárosi áruházban magához vett egy kést és leszúrt három nőt, majd távozott az épületből és az utcán rontott rá nőkre.

Az ámokfutásnak járókelők vetettek véget. A késelőt többen közrefogták és megpróbálták ártalmatlanítani. Végül rendőrök terítették le egy comblövéssel. Állapota nem életveszélyes. Szombaton előzetes letartóztatásba helyezték.

Több német lap hősnek nevezte a gyanúsítottal szembeszálló járókelőket. A beszámolók szerint volt köztük egy menedékkérő is, egy 42 éves iráni kurd férfi, aki 2019-ben érkezett Németországba.

The post Sajtóértesülés: az Iszlám Államhoz köthető anyagokat találtak a würzburgi késelés gyanúsítottjánál appeared first on .

A magyar katonák nem csak fegyverrel védik a hazát – jelentette ki a honvédelmi miniszter a IX. Emlékparki nyár programsorozat pénteki megnyitóján, a pákozdi Katonai Emlékpark – Nemzeti Emlékhelyen.

Benkő Tibor hangsúlyozta: a magyar társadalom a koronavírus-járvány idején megismerhette, hogy a honvédség veszélyhelyzetekben – ha kell – a közintézmények fertőtlenítésénél, a kórházakban, stratégiai vállalatoknál képes és tud segíteni, de a magyar katonák évek óta ott vannak a déli határokon is és küzdenek az illegális migrációval. A miniszter kiemelte: e széles körű elvárásoknak csak úgy tudnak megfelelni, ha a katonákban megvan a haza iránti elkötelezettség.

Éppen ezért kiemelten fontos a Pákozdon kilencedszer megvalósuló rendezvénysorozat – folytatta -, mert a fiataloknak is át kell érezniük, meg kell érteniük, mi a katonák felelőssége, ismerniük kell a haza fogalmát, és tudniuk kell, mit jelent a haza iránti feltétlen elkötelezettség. A magyar honvédelem Pákozdon született meg, az emlékpark pedig a hazafiság, a hadtörténelem, a honvédelem és a hazafias honvédelmi nevelés egyik kulcsa – fogalmazott.

The post Benkő: a magyar katonák nem csak fegyverrel védik a hazát appeared first on .

Év eleje óta a pilóta nélküli légijárművek használatát szigorúbb előírások szabályozzák Magyarországon, amelynek nyomán az Extreme Digitalnal is megtorpantak a drónok eladásai. Mostanra a potenciális vásárlók kezdik kiismerni magukat az előírások között, ezért újra nőnek az eladások. Az áruház segít informálni a vásárlókat a legális drónhasználatról.

Az Extreme Digitalnál hat éve lehet drónt vásárolni: míg 2015-ben az egyszerűbb játékdrónokat keresték a vásárlók, az utóbbi évben azonban már a bruttó 180 ezer forintra emelkedett az eladott drónok átlagára. Ennyiért már látványos videofelvételek készítésére is alkalmas, a széllökéseket is bizonyos mértékben kompenzálni képes, a felvétel készítőjét is követni tudó, fejlett típusokat lehet venni. Mostanra már évente ezres nagyságrendben fogynak a drónok az Extreme Digitalnál, tehát naponta többet is rendelnek ezekből.

2021 elején váratlanul megtorpantak az eladások, februárban lépett ugyanis hatályba a korábbinál jóval szigorúbb, a pilóta nélküli légi járművekre (így a boltokban kapható drónokra is) vonatkozó szabályozás. Ennek értelmében a kamerával szerelt, 120 grammnál nehezebb, száz méterre vagy messzebb repülni képes drónokat hatósági adatbázisba kell regisztrálni, használatukhoz vizsgát kell tenni. Ezen kívül bizonyos esetekben felelősségbiztosítást kell kötni rájuk, és reptetésük alatt be kell jelentkezni a Hungaricontrol MyDroneSpace nevű alkalmazásába akkor is, ha ez lakott területen kívül történik és még egy sor előírást kell betartani.

Miután tavasz óta rengeteg megkeresés érkezik az Extreme Digital ügyfélszolgálatára a legális drónozásról, a cég részletes ismertetőt tett elérhetővé a termékek adatlapjain. Ebben a magánfelhasználóként való drónreptetés mikéntjét ismerhetik meg a potenciális vásárlók.

A kereskedőcég emellett az érdeklődők figyelmébe ajánlja a Duplitec Kft. ingyenes online drónkonzultációs webinárjait, amelyet a cég szakértői kis csoportokban magyarázzák el a tudnivalókat a drónhasználatról az előzetesen regisztráló érdeklődőknek a gépek regisztrációjától kezdve az eseti légtérhasználati engedélyek kérelmezésének módjáig.

The post Újra kelendők a drónok appeared first on .

Egy angliai buszmegállóban találták meg a brit királyi haditengerészet Defender nevű rombolójának fekete-tengeri útjáról készült előzetes kockázatelemzést. A megtaláló a más bizalmas katonai dokumentumokat is tartalmazó, eső áztatta iratköteget a BBC brit közszolgálati médiatársaságnak adta át.

A BBC vasárnapi beszámolója szerint a délkelet-angliai Kent megyében megtalált dokumentumok egy részében a brit védelmi minisztérium illetékesei forgatókönyveket vázoltak fel arra, hogy az orosz fél részéről milyen reakció várható, ha a brit hadihajó a Krím-félsziget közelében halad el, és a forgatókönyvek egyike agresszív orosz válaszlépésekkel számol.

A Defender szerdán – a brit védelmi minisztérium akkori bejelentése szerint – rutinjellegű áthaladást hajtott végre az ukrajnai Odesszából Georgia felé a Fekete-tengeren. A tárca szerint a hadihajó nemzetközileg elismert forgalomelkülönítő folyosón haladt, amelyet még aznap biztonsággal el is hagyott. Nem sokkal a londoni bejelentés előtt az orosz védelmi minisztérium közölte, hogy az orosz parti őrség egy hajója két figyelmeztető lövést adott le a Defender felé, miután a brit romboló három kilométernyire behatolt az orosz területi vizekre a Fekete-tenger északnyugati térségében. A moszkvai bejelentés szerint a műveletben egy Szu-24M típusú orosz katonai repülőgép is részt vett, amely ugyancsak figyelmeztetésként négy bombát vetett a tengerbe a Defender nyomvonalában.

A londoni védelmi minisztérium az orosz tájékoztatásra reagálásában közölte ugyanakkor, hogy a Defenderre senki nem adott le figyelmeztető lövést, az orosz fél tüzérségi gyakorlatot tartott a Fekete-tengeren, és erre előzetesen fel is hívta a térségben hajózók figyelmét. A tárca közölte: nem észlelte azt sem, hogy a brit hadihajó nyomvonalában bombákat dobtak volna le.

Szerdán Ben Wallace brit védelmi miniszter személyes nyilatkozatban is cáfolta az incidensről szóló orosz beszámolókat. Wallace közleménye szerint a Defendert rutinjellegű módon orosz hajók kísérték, és az orosz fél tudatta a brit hajóval, hogy tágabb környezetében kiképzési célú gyakorlat folyik.

A Defender fedélzetén tartózkodó BBC-tudósító ugyanakkor arról számolt be, hogy az incidens idején legalább húsz orosz katonai repülőgép húzott át kis magasságban a brit hadihajó felett, és az orosz fél folyamatosan, egyre fenyegetőbb, fegyverhasználatot is kilátásba helyező rádióüzenetekben követelte, hogy a hajó hagyja el az orosz területi vizeket. A Defender az incidens idején 19 kilométerre volt az Oroszország által Ukrajnától elcsatolt Krím-félsziget partjaitól.

Boris Johnson brit miniszterelnök a történtek másnapján kijelentette: London továbbra sem ismeri el a Krím-félsziget elcsatolását Ukrajnától, és álláspontja szerint a brit hadihajó ukrán területi vizeken haladt.

A BBC vasárnapi beszámolója szerint a Kentben megtalált bizalmas dokumentumokból kitűnik, hogy a brit védelmi minisztérium magas beosztású illetékesei még hétfőn, az incidens előtt két nappal is azt találgatták, hogy Oroszország miként reagál, ha a Defender a Krím-félsziget közelében halad el.

Az iratok tanúsága szerint a tárca fontolóra vett a Defender számára egy alternatív útvonalat is, amely jóval a vitatott hovatartozású területi vizeken kívül vezetett volna, és ebben az esetben elkerülhető lett volna a konfrontáció. A minisztériumi elemzők szerint azonban ezt Oroszország úgy értelmezhette volna, hogy a britek “megijedtek és elszaladtak”, emellett Moszkva arra a következtetésre is juthatott volna, hogy London elfogadta Oroszország igényét a Krím körüli területi vizekre.

A brit védelmi minisztérium szóvivője a BBC megkeresésére csak annyit közölt vasárnap, hogy egy alkalmazott bejelentette bizonyos bizalmas védelmi dokumentumok eltűnését, de “nem lenne helyénvaló”, ha a tárca további kommentárt fűzne az ügyhöz.

The post Buszmegállóban találták meg a brit hadihajó fekete-tengeri útjának kockázatelemzését appeared first on .

A budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar (ELTE ÁJK) csapata nyerte a világ legrangosabb versenyjogi perbeszédversenyének 2021-es fordulóját – közölte az egyetem.

A joghallgatók a 43 résztvevő csapat közül maguk mögé utasították többek között az Oxfordi Egyetem és a King’s College versenyzőit, a döntőben pedig a korábbi bajnok National University of Singapore-t győzték le a Herbert Smith Freehills Competition Moot versenyjogi perbeszédversenyen – írták a közleményben.

A verseny az Apple és a Spotify folyamatban lévő jogvitáján alapult, amit most is vizsgál többek között az Európai Bizottság. Az ELTE csapata mind az Apple, mind a Spotify álláspontját sikerrel védte meg a világ legnevesebb versenyjogászait felvonultató bírói panelek előtt, ezzel a korábbi nemzetközi jogi tárgyú világbajnoki, illetve Európa-bajnoki címek után a versenyjog területén is a világ csúcsára értek.

A csapat tagjai Cserép Andor, Csillik Kristóf, Schultz Balázs Dániel és Teleki Lóránt joghallgatók, felkészítésükben Papp Mónika, az ELTE ÁJK adjunktusa és Bassola Bálint versenyjogi szakjogász vettek részt. A hallgatók felkészítését az Igazságügyi Minisztérium jogászképzés minőségének javítását szolgáló pályázata támogatta.

The post Versenyjogban világelsők az ELTE joghallgatói appeared first on .

Gyermekprostitúció kihasználása és gyermekpornográfia miatt kilenc év börtönre ítélt a Győri Járásbíróság kedden egy férfit, aki szexuális indíttatásból egy csevegőalkalmazáson keresztül rendelt magának gyermeket – közölte a Győri Törvényszék szóvivője.

Havasiné Kulcsár Petra közölte: a bíróság emellett végleg eltiltotta a vádlottat minden olyan foglalkozástól és egyéb tevékenységtől, amelyben 18. életévét be nem töltött személy nevelését, felügyeletét, gondozását, vagy gyógykezelését végezné.

A tényállás szerint a vádlott március 30-án felvette a kapcsolatot egy számára ismeretlen emberrel, akiről korábban megtudta, hogy kiskorúakat közvetít szexuális célra. A férfi egy 10-11 éves fiút keresett magának, és minden megkezdett három óráért hatvanezer forintot fizetett volna a szolgáltatásért. A férfi egy tizennyolc évesnél fiatalabb fiúról készült pornográf felvételt is küldött az általa közvetítőnek gondolt embernek.

Az aktus megbeszélt helyszíne a győri ETO Park bevásárlóközpont parkolójában leállított lakókocsi lett volna. A vádlott harmincezer forintot kifizetett a jármű mellett várakozó közvetítőnek, aki átadta neki a lakókocsi kulcsát. Ezután azonban a vádlottat a közelben tartózkodó rendőrök várták, akik “az ügyet feltáró fedett nyomozók segítségével” elfogták – olvasható a közleményben.

Súlyosító körülmény volt, hogy a vádlottat a Keszthelyi Járásbíróság 2017-ben ugyanilyen bűncselekményért felfüggesztett szabadságvesztésre ítélte, és a próbaidő letelte után nem sokkal újabb ilyen cselekményt követett el. Az ítélet nem jogerős, a vádlott és a védő enyhítésért fellebbezett, az ügyész három nap gondolkodási időt kért.

The post Cseten rendelt magának szexuális célra gyermeket, kilenc évet kapott appeared first on .

Az orosz fegyveres erők felszólítják az Egyesült Államokat és Nagy-Britanniát, hogy kerüljék a veszélyes manővereket, amikor a Fekete-tengerre vezénylik a hajóikat – jelentette ki Igor Konasenkov, az orosz védelmi minisztérium szóvivője.

“Felszólítjuk a hadihajóit a Fekete-tengerre küldő Pentagont és a brit haditengerészeti erők parancsnokságát, hogy ne kísértsék a sorsot fölöslegesen az ukrán «szúnyogflotta admirálisai» által pórázon vezetve, és inkább a józan ész vezérelje őket” — mondta Konasenkov pénteken, a Pentagonnak a Defender brit rombolónak a Fekete-tengeren történt incidensről kiadott nyilatkozatát kommentálva.

Konasenkov szerint John Kirby volt ellentengernagynak, a Pentagon szóvivőjének tudnia kell, hogy a Krímet védő orosz fegyveres erők, a Fekete-tengeri Flotta hajóelhárító rendszerei számára a brit Defender romboló a Fekete-tenger bármely pontján csak egy nagy célpont. Kirby támogatásáról biztosította a brit álláspontot, miszerint az orosz fegyveres erők nem nyitottak tüzet a brit rombolóra, és minden más csak orosz dezinformáció.

Az orosz tábornok a Defendernek a Fekete-tengerben végrehajtott manőverét egy “provokáció epikus fiaskójának” minősítette, és úgy vélekedett, hogy az eset “foltot ejtett a brit királyi haditengerészet hírnevén”.

Az orosz védelmi minisztérium szerint a Defender szerdán három kilométer mélyen behatolt Oroszország területi vizeire a Fiolent-fok közelében, és csak azt követően változtatott irányt, hogy egy orosz őrnaszád két figyelmeztető lövést adott le, egy SZU-24M típusú repülőgép pedig négy bombát dobott le a haladási útvonalára. Az incidens miatt az orosz diplomáciai tárca bekérette moszkvai a brit nagykövetet, hogy kifejezze tiltakozását.

The post Moszkva nagyon keménynek akarja mutatni magát appeared first on .

A Pest Megyei Főügyészség vádat emelt egy nő ellen, aki volt szeretőjét kikötözte és egy késsel több mint ötvenszer megszúrta, megvágta Gödöllőn; a férfi belehalt a sérüléseibe.

A főügyészség a közleményében azt írta, hogy az egyébként férjezett nő és a sértett között korábban szerelmi viszony volt. A nő házasságában született gyermekei apja is a sértett férfi volt. A férfi 2020 elején úgy döntött, hogy nem akarja folytatni a viszonyt, azonban el akarta ismertetni az apaságát a tőle származó gyermekek esetében. A férfi egy másik nővel kezdett szerelmi kapcsolatot kialakítani, ami miatt az elkövető féltékennyé vált.

Az ügyészség szerint 2020. április 1-jén a sértett és az elkövető a férfi gödöllői otthonában összeveszett, majd a nő egy késsel a ház folyosóján megsebesítette a férfit. Ezután a férfit a hálószobában lévő ágyhoz kötözte és a felsőtestén legalább ötvenszer megszúrta, illetve megvágta. A férfi az elszenvedett sérülések következtében meghalt. Ezt követően a nő részben feltakarította a helyszínt és ruházatát is lecserélte, majd elhagyta a házat, de még aznap este telefonon bejelentette tettét a segélyhívó számon.

A Pest Megyei Főügyészség a nő ellen különös kegyetlenséggel, védekezésre képtelen személy sérelmére elkövetett emberölés bűntette miatt emelt vádat – áll a közleményben.

The post Vádat emeltek egy nő ellen, aki kikötözte és halálra szúrta volt szeretőjét appeared first on .

Jó irányba halad a Magyar Honvédség fejlesztése – hangsúlyozta a honvédelmi miniszter nyugállományú katonáknak és honvédségi nyugdíjasoknak tartott tájékoztatóján.

Benkő Tibor úgy fogalmazott, hogy “ha célba értünk, akkor Magyarországnak erős, ütőképes hadserege lesz, amely korszerű technikai eszközökkel, jól kiképzett, elkötelezett személyzettel garantálni tudja az ország békéjét és biztonságát”.

Megemlítette, hogy amikor 2018-ban miniszter lett, első intézkedései között választotta szét a minisztériumot és a katonai szakmai vezetést, így 2019. január elseje óta nem politikus vezeti a katonai szervezeteket, hanem az önálló Magyar Honvédség Parancsnokság parancsnoka, aki katona. Véleménye szerint ez is nagyban hozzájárul a katonaság ütőképességének növekedéséhez.

A miniszter szerint a Székesfehérváron létrehozott parancsnokság a város katonai jelenét és jövőjét erősíti, és így a város Magyarország katonai fővárosa lehet.

Benkő arról is beszélt, hogy az 1989-es rendszerváltás óta folyamatosan csökkent az ország védelmi képessége – nemcsak a technikai eszközök elöregedése miatt, hanem többi között a sorkatonaság és a hadkötelezettség eltörlése, a költségvetési támogatás folyamatos csökkenése miatt is. Jelezte, hogy 2014-2015-től felfelé ívelő pályán indultak el, a költségvetési támogatás növekedni kezdett, illetményfejlesztések voltak és megkezdődött a lehető legkorszerűbb eszközök beszerzése, a magyar hadiipar újraindítása is.

A miniszter hangsúlyozta: a haza megvédésére ma sem elég harmincezer aktív állományú és húszezer tartalékos katona, ezért kiemelt figyelmet fordítanak az utánpótlás biztosítására, ez az új parancsnok, Ruszin-Szendi Romulusz egyik fő feladata. Azt mondta, erre azért van szükség, mert nem csökkennek a kihívások: ezek között említette a kibertérben folyó támadásokat, a terrorizmust, valamint Magyarország keleti és déli fenyegetettségét.

The post Benkő: jó irányba halad a Magyar Honvédség fejlesztése appeared first on .

Országos tűzgyújtási tilalom lépett életbe csütörtöktől – közölte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih).

A csapadékmentes időjárás és az év első hőhulláma kiszárította az erdők avarrétegét, ami gyorsan terjedő felszíni tüzek és ebből percek alatt fejlődő koronatüzek kialakulásához vezethet. A tűzgyújtási tilalom idején tilos tüzet gyújtani a külterületi ingatlanokon fekvő erdőkben és fásításokban, valamint azok kétszáz méteres körzetében, a kijelölt, kiépített tűzrakóhelyeken is – ismertették.

A hatóság közleményében felhívta a figyelmet a fokozott körültekintésre, mert Magyarországon az erdőtüzek 99 százalékát emberi mulasztás okozza. A Nébih figyelmeztetett, senki ne dobja el a cigarettacsikket, az eloltottnak vélt csikkek ugyanis sok erdő pusztulásáért felelősek.

Az aktuális tűzgyújtási tilalomról a www.erdotuz.hu és a www.katasztrofavedelem.hu honlapon elhelyezett térkép segítségével tájékozódhatnak az érdeklődők. A térkép minden esetben az adott napon érvényes tűzgyújtási tilalmakat mutatja.

The post Országos tűzgyújtási tilalom lépett életbe appeared first on .

Őrizetbe vettek Párizsban két fiatal nőt, akiket azzal gyanúsítanak, hogy elektromos rollerrel elgázoltak tíz nappal ezelőtt egy 32 éves olasz állampolgárságú nőt, aki belehalt a sérüléseibe – közölte a párizsi ügyészség.

A baleset június 14-én történt egy Szajna-parti gyalogos sétányon. A két rollerező egy ötven fős csoportba hajtott bele, köztük volt a 32 éves olasz nő, aki kollégáival találkozott a helyszínen, amikor a két nő elgázolta. Mindketten, segítségnyújtás nélkül, elmenekültek a helyszínről.

Az életveszélyes állapotban kórházba szállított római születésű áldozat június 16-án belehalt a sérüléseibe.

Tíz nappal a tragédia után a rollert vezető nőt és feltételezett utasát előállította a rendőrség, és közúti baleset során gondatlanságból elkövetett, nem szándékos emberölés vádjával őrizetbe vették őket – erősítette meg a rendőrség a sajtóértesüléseket.

The post Halálos gázolás: örizetbe vették a cserbenhagyó rollereseket appeared first on .

Oroszország kész mind diplomáciai, mind katonai eszközökkel védelmezni határainak sérthetetlenségét – jelentette ki Szergej Rjabkov külügyminiszter-helyettes.

“Apellálhatunk a józan észre, követelhetjük a nemzetközi jog tiszteletben tartását. Ha ez nem segít, akkor bombázhatjuk nemcsak az útvonalat, hanem a célpontot is, ha kollégáink nem értenek a szóból” – mondta Rjabkov arra a kérdésre válaszolva, hogy mit kell tennie Oroszországnak ahhoz, hogy elejét vegye olyan újabb esetek megismétlődésének, mint amilyen szerdán egy brit rombolóval történt a Fekete-tengeren.

“Az Oroszországi Föderáció területi integritása sérthetetlen, határainak sérthetetlensége abszolút imperatívusz, mindezek felett pedig mind diplomáciai, mind politikai és ha kell, katonai eszközökkel is őrködni fogunk” – tette hozzá.

Az orosz védelmi minisztérium tájékoztatása szerint a Defender brit romboló szerdán három kilométer mélyen behatolt Oroszország területi vizeire a Fekete-tenger északnyugati részén, a Fiolent-fok közelében, és csak azt követően változtatott irányt, hogy egy orosz őrnaszád két figyelmeztető lövést adott le, egy SZU-24M típusú repülőgép pedig négy bombát dobott le a haladási útvonalára.

A tárca szerdán bekérette a moszkvai brit nagykövetség katonai attaséját, akivel közölte, hogy Moszkva a brit romboló “veszélyes műveleteit” az ENSZ 1982-es tengerjogi egyezményének súlyos megsértéseként értékeli, és felszólította a brit felet, hogy vizsgálja ki a Defender legénységének magatartását. Az orosz külügyminisztérium közölte, hogy szándékában áll bekéretni Deborah Bronnert brit nagykövetet. Marija Zaharova külügyi szóvivő az esetet a nemzetközi joggal és az orosz jogszabályokkal ellentétes durva provokációnak minősítette.

A Krímet a félszigeten megrendezett népszavazás eredményére hivatkozva Oroszország 2014-ben elcsatolta Ukrajnától, amit a nemzetközi közösség túlnyomó többsége nem ismert el, és ezzel együtt a határok megváltozását sem.

The post Moszkva kész katonai eszközökkel védelmezni a határok sérthetetlenségét appeared first on .

Fellebbezett a rá kiszabott egy év végrehajtandó szabadságvesztése ellen az a taxis, aki még 2014-ben bántalmazta egy ismert magyar rockegyüttes két tagját – közölte Medveczky Gábor fellebbviteli főügyész.

A főügyész nem nevezte meg sem az együttest, sem a zenészeket, de az MTI a történtekkor arról számolt be, hogy a taxis az Omega együttes két tagjára, Debreczeni Ferencre és a tavaly elhunyt Benkő Lászlóra támadt rá, olyan súlyosan bántalmazva őket, hogy kórházi ellátásra szorultak.

Medveczky azt írta: a Fővárosi Törvényszék megismételt elsőfokú eljárásában 2020 decemberében kétrendbeli súlyos testi sértés bűntettének kísérlete miatt egy év végrehajtandó szabadságvesztésre ítélte a korábban már erőszakos bűncselekmény miatt büntetett előéletű középkorú taxist.

A fellebbviteli főügyész emlékeztetett: a taxis 2014. július 20-án hajnalban rendelésre megjelent egy XI. kerületi címen, ahol a két zenész várakozott. Itt a taxis szóváltásba keveredett a szolgáltatást korábban megrendelő zenészekkel, akik kifogásolták a taxis késedelmes megérkezését, kijelentve, hogy a szolgáltatást már nem kívánják igénybe venni. A szóváltás során a vádlott kiszállt a járművéből és az együttes tagjait a fejükön ökölcsapásokkal bántalmazta, amelytől azok törést nem eredményező sérüléseket szenvedtek. A további bántalmazást megakadályozni kívánó tanút a taxis ugyancsak ellökte – írta Medveczky.

A Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség a napokban előterjesztett másodfokú indítványával kezdeményezte a Fővárosi Ítélőtáblánál – a felmentésre, illetve a büntetés enyhítésére irányuló vádlotti és védői fellebbezés kapcsán – az elsőfokú ítélet helyben hagyását.

The post Hét éve húzódik az Omega tagjait megtámadó taxis ügye appeared first on .

Hatályba lépett az új Nemzeti Katonai Stratégia (NKS), az erről szóló – a Magyar Közlöny csütörtöki számában megjelent – kormányhatározat rögzíti: ezzel hatályát veszti a 2012 óta hatályos Nemzeti Katonai Stratégia.

Az új NKS bevezetőjében kiemelték: “a haza védelme össznemzeti ügy”. A haderő képességeinek fejlesztése mellett megköveteli az országvédelemben érintett szervezetek közötti szoros együttműködést, a gazdaság növekedése mellett a nemzeti védelmi ipar fejlesztését, a széles társadalmi összefogást és az állampolgárok haza védelme iránti elkötelezettségét. Ennek megvalósításához nyújt útmutatást a stratégia.

Az NKS-ben kiemelt szerepet kap a honvédelmi és haderőfejlesztési program, azon belül is a védelmi ipar fejlesztése. A dokumentum azt írja: a “Zrínyi honvédelmi és haderőfejlesztési program a magyar nemzet, a magyar kormány és a magyar katonák erőfeszítéseinek eredményeként létrehozza az ezeréves állami léthez méltó, a magyar állampolgárok biztonságát növelő katonai erőt és az ennek fenntartásához szükséges hadiipari kapacitásokat”.

A haderőfejlesztés eredményeként jelentősen növekszik Magyarország katonai önereje, amely nemcsak önvédelmi és elrettentési képességéhez nélkülözhetetlen, hanem ahhoz is, hogy hatékony hozzájárulója maradjon a regionális, az európai és a transzatlanti biztonsági erőfeszítéseknek egyaránt.

A stratégia leszögezi: Magyarország egyetlen államot sem tekint ellenségnek. A megújuló nemzeti önerő azonban a XXI. század gyorsan változó biztonsági környezetében szükségesebb, mint a hidegháborút követően bármikor. A változékony és nehezen kiszámítható biztonsági környezetben előrejelzés nélkül alakulhatnak ki válságok közvetlenül Magyarország határain, közvetett térségében vagy stratégiai távolságokban. “A modern globalizált világban a távoli válságok is rövid idő alatt begyűrűzhetnek a régió és az ország területére, aláásva az állampolgárok és a haza biztonságát, ahogy azt a 2015. évi illegális migrációs válság is bizonyította” – hangsúlyozták.

Emellett – a stratégia szerint – jelentős fenyegetést jelent a radikális ideológiák és a terrorizmus terjedése Európán belül, illetve annak perifériáján. Kiemelték továbbá, hogy a kibertérben végrehajtott támadások is komoly veszélyt jelenthetnek egy ország működésében. Mindemellett a világűr stratégiai fontosságát is rögzíti a dokumentum.

Az NKS azt is rögzíti, hogy a honvédelmi kiadások és a hosszú távú tervezés feltételeinek megteremtését kormányzati döntések biztosítják. Ezek az elfogadott szövetségi kötelezettségvállalással összhangban garantálják a védelmi kiadásoknak a GDP két százalékos részarányra történő emelését legkésőbb 2024-től, majd legalább ennek a szintnek a megtartását az azt követő időszakra vonatkozóan. A modernizációra fordított kiadások már jelenleg is meghaladják a védelmi költségvetés húsz százalékát. Mindennek eredményeként a Magyar Honvédség képességfejlesztésére jelentős keret áll rendelkezésre jelenleg és a következő évek során is – fejtették ki.

“A biztonság megteremtése hosszú távú feladat, amelyre áldozni kell” – hangsúlyozza a stratégia, kiemelve: “a holnap fenyegetéseire ma kell elkezdeni a felkészülést”. Az ország védelme összetett, egymással szorosan összefüggő biztonsági elemekből épül fel – a katonai mellett gazdasági, politikai, társadalmi, környezeti, kiber- és információs dimenziók alkotják.

Az NKS kiemeli: a honvédelem ügyét nem lehet a biztonság más területeitől elválasztva, külön kezelni. Így a stratégia hatálya a védelmi ágazat mindazon tevékenységeire és szervezeteire kiterjed, amelyek részt vesznek az ország védelmében, illetve a szövetségesi kötelezettségvállalásainkhoz kapcsolódó képességek biztosításában, de alapvetően a Magyar Honvédség részére biztosít iránymutatást – olvasható a dokumentumban.

The post Megjelent az új Nemzeti Katonai Stratégia appeared first on .

Amerikai harci gépek a II. világháború óta első ízben hajtottak végre bevetést idegen repülőgép-hordozóról – közölte a CNN hírtelevízió az Egyesült Királyság védelmi minisztériumára hivatkozva.

Amerikai F-35B típusú vadászgépek a Queen Elizabeth brit repülőgép-hordozóról szálltak fel ezen a héten, és hajtottak végre légicsapásokat az Iszlám Állam (IÁ) dzsihadista szervezet állásaira a Közel-Keleten. A bevetésben brit harci gépek is részt vettek. A CNN felhívja a figyelmet arra, hogy utoljára a II. világháború idején, 1943-ban fordult elő, hogy amerikai katonai repülőgépek más ország repülőgép-hordozójáról szálltak fel. Akkor is egy brit hajóról, a Victoriousról indultak bevetésre a Csendes-óceán déli részén.

A Queen Elizabeth a brit királyi flotta legnagyobb hadihajója. Ez volt tíz év alatt az első harci bevetése, és egyben az első bevetése az Iszlám Állam ellen.

A 65 ezer tonnás Queen Elizabeth-en tizennyolc amerikai és brit F-35B típusú vadászgép van, ennél több modern harci gépet hadihajó még sosem szállított a fedélzetén. Az F-35B típusú, legkorszerűbb vadászgépek függőlegesen is fel tudnak szállni, ezért nagyobb számban kisebb anyahajókon is elférnek.

The post Ilyet nem műveltek az amerikai harci gépek a II. világháború óta appeared first on .

Oroszország reméli, hogy a NATO, amely folyamatosan fejleszti infrastruktúráját az orosz határok mentén, hajlandó lesz áttekinteni a feszültség csökkentését célzó javaslatait – mondta Vlagyimir Putyin.

Putyin szerint Moszkva a kockázatok csökkentésére, a kiszámíthatóság biztosítására, valamint a nézeteltérések párbeszéd és konkrét megállapodások révén történő rendezésére törekszik, egyebek között a fegyverzetellenőrzés kérdéseiben. Mint mondta, a Moszkva által kidolgozásra javasolt új “biztonsági egyenletnek” összefüggéseiben kell figyelembe vennie a stratégiai stabilitást befolyásoló valamennyi tényezőt.

Hangsúlyozta: az orosz fél “arra számít, hogy a józan ész és a konstruktív kapcsolatok kialakításának szándéka velünk végül győzedelmeskedni fog”. A politikai akarat és a kompromisszumkészség pozitív eredményeként említette a hadászati támadófegyverek csökkentéséről kötött orosz-amerikai Új START szerződés hatályának meghosszabbítását 2026-ig.

A konferencián Szergej Sojgu védelmi miniszter “robbanásveszélyesnek” nevezte az Európában kialakult helyzetet, és feszültségcsökkentő lépéseket sürgetett. Mint mondta, az orosz fél javaslatot tett arra, hogy a hadgyakorlatok helyszínét távolítsák el az érintkezés vonalától, és hirdessenek moratóriumot a közepes és kisebb hatótávolságú rakétáknak az európai szárazföldre telepítésére.

“Hadd emlékeztessek rá, hogy az állítólag a Kalinyingrádi megyébe telepített (orosz) 9M729-es rakétákról és a romániai és lengyelországi amerikai rakétavédelmi bázisokon lévő MK-41-es univerzális rakétaindítókról volt szó. Megerősítjük, hogy készek vagyunk együttműködni ezen a területen” – hangsúlyozta a miniszter.

Sojgu szerint a közepes és rövidebb hatótávolságú rakéták európai telepítése visszatérést jelentene ahhoz a helyzethez, “amikor az európaiak a Szovjetunió és az Egyesült Államok közötti konfrontáció túszaivá váltak”. Nem helytállónak minősítette azt az amerikai állítást, miszerint az Egyesült Államok globális rakétavédelmi rendszere nem irányul Oroszország és Kína ellen. Rámutatott, hogy Európában a NATO a regionális rakétavédelmi rendszert Oroszország feltartóztatásának elemeként “adja el”.

Hangot adott véleményének, miszerint fennáll a veszélye annak, hogy a világon új konfrontáció alakul ki, amely veszélyesebb lehet, mint a hidegháború. Kifogásolta, hogy a nemzetközi jog alkalmazását egyoldalúan bevezetett szankciók és egyoldalúan kitalált szabályokon alapuló rend alkalmazása váltja fel.

Valerij Geraszimov vezérkari főnök arra figyelmeztetett, hogy az Egyesült Államok és szövetségeseinek flottagyakorlata az orosz határok közelében “nyilvánvalóan provokatív természetű”. “Ily módon incidensek előfeltételei jönnek létre, ami nem kedvez a katonai feszültség csökkentésének” – mondta Geraszimov, aki példákat hozott fel arra, hogy NATO-tagországok hajói az elmúlt hónapokban megsértették az orosz területi vizeken való békés áthaladás jogát, illetve az államhatárt.

Geraszimov hangsúlyozta, hogy az orosz nukleáris politika védelmi jellegű, és Moszkva csak arra válaszul tartja fenn magának az atomfegyver bevetésének jogát, ha Oroszország vagy a szövetségesei ellen nukleáris vagy más tömegpusztító fegyvert alkalmaznak, illetve ha konvencionális fegyverekkel követnek el ellene olyan agressziót, amely az állam létét fenyegeti.

Alekszandr Bortnyikov, a Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) igazgatója jelentős fenyegetésnek nevezte, hogy nemzetközi terrorszervezetek megerősítették az együttműködésüket hackercsoportokkal. Mint mondta, fennál a veszélye annak, hogy terroristák az informatikai infrastruktúra kritikus fontosságú elemeit vegyék célba a segítségükkel. Bortnyikov szerint különösen veszélyes, hogy nehéz idejében beazonosítani a kibertámadások valódi forrását, ami éles konfliktust provokálhat ki államok között. Úgy vélekedett, hogy ezt a problémát csak nemzetközi összefogással lehet megoldani. Kifejezte Oroszország készségét arra, hogy a kölcsönösség és kétoldalú megállapodás alapján segítsen az Egyesült Államoknak hackerek felkutatásában.

The post Putyin szerint a NATO-nak mérlegelnie kell az orosz feszültségcsökkentési javaslatokat appeared first on .

Minden migrációs útvonalon továbbra is emelkedő tendenciát mutat az Európába irányuló illegális határátlépések száma, az év első öt hónapjában 47 100-an kíséreltek meg az Európai Unió területére jutni, 47 százalékkal többen, mint egy évvel ezelőtt – közölte az EU határ- és partvédelmi ügynöksége (Frontex).

Az uniós ügynökség májusi bevándorlási adatokat rögzítő jelentése szerint az illegális határátlépések száma elérte a 10 500-at, ami több mint kétszerese az előző év azonos időszakának adataival.

A Földközi-tenger középső medencéjében kialakult, főként Olaszországot érintő útvonalon az előző év azonos időszakához képest májusban kétszer annyi, mintegy 4200 illegális határátlépést jeleztek. A területen illetékes hatóságok az előző hónapban 1550 illegális bevándorlóról számoltak be. Az első öt hónap migrációs adata szintén közel kétszerese a tavalyinak, januártól május végéig több mint 15 700-an próbáltak meg itt Európába jutni. A bevándorlók között főként tunéziaiak és bangladesiek voltak.

A Földközi-tenger nyugati medencéjében húzódó, Spanyolországot érintő migrációs útvonalon májusban, az előző év adatainál 50 százalékkal több, mintegy 1350 illegálisan érkezőről számoltak be a hatóságok, amíg áprilisban 300-ról. Ezen a migrációs útvonalon az év első öt hónapjában 4500 körül volt a feljegyzett illegális határátkelők száma. Ez 21 százalékkal több, mint az előző év azonos időszakában. Ezen az útvonalon elsősorban algériaiak és marokkóiak próbáltak Európába jutni.

A Spanyolországhoz tartozó Kanári-szigeteken májusban körülbelül 550, önmagukat legtöbb esetben mali és marokkói állampolgároknak valló emberek által elkövetett illegális határátlépést jegyeztek fel. Az adat közel azonos az egy évvel ezelőtt feljegyzett számoknak. A január és május közötti időszakban közel 5250 illegális bevándorló érkezett a Kanári-szigetekre, kétszer annyi, mint tavaly.

A Földközi-tenger keleti medencéjében, Görögország tengeri és szárazföldi határán a múlt hónapban mintegy 1400 illegális határátkelési kísérletet észleltek, ez több mint háromszorosa az előző év azonos hónapjában feljegyzett számoknak. Az év első öt hónapjának összesített adatai azonban az egy évvel ezelőtt feljegyzett számoknak mintegy felére, 6200-ra csökkent. Itt főként szír és török állampolgárok próbáltak bejutni az EU területére.

A Nyugat-Balkán országaiban az előző hónapban 2900 illegális határátlépésről számoltak be, ami kétszer magasabb a tavaly májusi adatoknál. Az idei év első öt hónapjában azonosított illegális bevándorlók száma az EU nyugat-balkáni országokkal közös határán meghaladta a 14 700-at, ami több mint kétszerese az előző év azonos időszakában feljegyzett számoknak. Az esetek többségében szíreket és az afgánokat állítottak elő a régióban.

The post Frontex: továbbra is emelkedik az EU-ba irányuló illegális határátlépések száma appeared first on .

Összesen több mint húsz személyautót lopott Németországtól Szlovéniáig több országból az a két zalaegerszegi férfi, aki a kocsikat továbbadta vagy alkatrészeire szedte – jelentette be a Zala Megyei Főügyészség szóvivője.

Pirger Csaba közlése szerint egy jelenleg 34 éves zalaegerszegi férfi 2017-ben és 2018-ban Ausztriában, Németországban, Csehországban, Szlovákiában és Szlovéniában ismeretlen személyek megrendelésére, anyagi haszonszerzés érdekében tulajdonított el különböző gépkocsikat, majd azokat Magyarországra hozta. A gépkocsik későbbi sorsa nagyrészt ismeretlen maradt, egy részüket 53 éves társával egészben értékesítette, más részüket pedig szétbontotta, majd alkatrészenként értékesítette.

A fiatalabb férfi beszerzett a gépjárművek fedélzeti számítógépéhez csatlakoztatható eszközt, kulcsprogramozót, illetve számos ajtónyitó és indítókulcs-funkcióval is rendelkező távirányítót, amelyekkel manipulálni tudta a feltört kocsik elektronikáját. A járművekbe legtöbbször a vezetőoldali ablak betörésével vagy a gépkocsi zárjának felnyitásával jutott be, majd a csatlakoztatott eszközökkel 15-20 másodpercen belül el tudta indítani az autót.

Kibérelt egy zalaegerszegi műhelyt, ahol elrejtette, majd szétbontotta a lopott kocsikat, itt 2018 augusztusában számos alkatrészt foglaltak le a nyomozók. A férfi hozzájutott egy ideiglenes forgalmi rendszámhoz is, amit a lopott autókra téve használt, de volt, hogy rendszámot tulajdonított el, és azt használta, hogy a mozgása kevésbé legyen nyomon követhető.

A vádirat szerint – ismeretlenül maradt társaival – egyebek közt Pozsonyból, Bécsből, Drezdából, Düsseldorfból, Mariborból, Brnoból lopott autókat a férfi, néhány nagyobb értékű kocsit azonban nem sikerült elindítania. Jellemzően Ford Focusokat vitt el, de több Jaguar, Land Rover és Range Rover is szerepel a listán, az eltulajdonított járművek értéke meghaladja a százmillió forintot.

A Zalaegerszegi Járási Ügyészség lopás és más bűncselekmények miatt emelt vádat a férfi és társa ellen.

The post Zalaegerszegen szedtek szét külföldön lopott autókat appeared first on .

Az Egyesült Államok és Németország együtt szegül ellen Oroszország provokációinak – jelentette ki Antony Blinken amerikai külügyminiszter.

Az amerikai diplomácia vezetője a német fővárosban szerdán kezdett bemutatkozó látogatásán Heiko Maas német külügyminiszterrel folytatott megbeszélése után, kettejük közös tájékoztatóján kiemelte, hogy hazáját összefűzi Németországgal a régi barátság és az emberi jogok és a demokrácia értéke iránti megingathatatlan elkötelezettség.

Ennek jegyében “egységben szállunk szembe Oroszország veszélyes és provokatív tevékenységével, legyen szó akár Ukrajna területi épségének megsértéséről, Alekszej Navalnij (orosz ellenzéki aktivista) fogságba ejtéséről vagy a demokráciák elleni dezinformációs műveletekről” – mondta Blinken.

Ugyanakkor a többi között arról is szólt, hogy Washington továbbra sem ért egyet Berlinnel az orosz földgázt Ukrajna megkerülésével Németországba szállító Északi Áramlat-2 vezetékrendszer megítélésében. Az ilyesmi “barátok között időnként előfordul” – tette hozzá az amerikai külügyminiszter. Kifejtette: Washington nem a már több mint kilencven százalékban elkészült beruházás befejezését akarja megakadályozni, hanem azt akarja elérni, hogy Oroszország ne használhassa fegyverként az energiahordozókat Ukrajna vagy más országok ellen.

Maas kiemelte, hogy a vitás ügy rendezésére lehetőséget kínálhat Angela Merkel kancellár közelgő amerikai látogatása. Az amerikai külügyminiszter a többi között azért látogatott el Berlinbe, hogy részt vegyen a több mint fél évtizede polgárháború sújtotta Líbia helyzetének békés rendezését szolgáló, 2020-ban az ENSZ irányításával elindított berlini nemzetközi konferenciasorozat újabb tanácskozásán. Ezzel kapcsolatban Maas az előző, Donald Trump vezette amerikai kormányzat tevékenységére utalva megjegyezte, igen üdvözlendő, hogy az Egyesült Államok az utóbbi évekkel ellentétben ismét fokozottabban aktív. A tanácskozással kapcsolatos elvárásokról az amerikai és a német külügyminiszter is azt emelte ki, hogy valamennyi külföldi fegyveresnek távoznia kell az észak-afrikai országból, és elő kell készíteni a december 24-re tervezett parlamenti választást.

The post Blinken: Amerika és Németország együtt dacol Oroszország provokációival appeared first on .