Biztonságpiac

Az Európai Unió és az Európa Tanács minden esetben elítéli a halálbüntetést, amely ellentétes az élethez való joggal, ezért eltörlése elengedhetetlen az emberi méltóság tiszteletben tartása érdekében – hangsúlyozta az Európai Unió (EU) külügyi és biztonságpolitikai főképviselője és az Európa Tanács (ET) főtitkára.

Josep Borrell és Marija Pejcinovic Buric a halálbüntetés elleni, október 9-én esedékes európai, illetve világnap alkalmából kiadott közös nyilatkozatban hangsúlyozta, hogy az idei évfordulót a nőknek szentelik, ugyanis a nemi alapú megkülönböztetés továbbra is hatással van az igazságszolgáltatási rendszer minden szintjén.

Közölték: egyes országokban a nőket nagyon arányban ítélik halálra, mint a férfiakat a szexualitáshoz, illetve az erkölcshöz kapcsolódó bűncselekményekért, például a házasságtörésért. Ezen kívül a büntetőeljárások során ritkán veszik figyelembe a nemi alapú erőszakkal és visszaéléssel kapcsolatos enyhítő körülményeket.

Üdvözölték, hogy tovább csökkent azon országok száma, amelyek még alkalmaznak halálbüntetést. Tavaly 176 országban nem történt kivégzés, ami az ENSZ tagállamainak 91 százalékát teszi ki – írták. A politikusok végezetül hangsúlyozták, hogy támogatják a halálbüntetéssel és annak a családokra és a társadalomra gyakorolt negatív hatásaival kapcsolatos nyilvános vitát, és folyatják a párbeszédet azon országokkal, amelyek még nem törölték el a halálbüntetés intézményét.

The post Az EU és az ET közös közleményben ítélte el a halálbüntetés alkalmazását appeared first on .

Tizenhét év fegyházbüntetésre ítélt a Fővárosi Törvényszék nem jogerősen egy férfit, aki megölte a főbérlőjét.

A törvényszék közleménye szerint a vádlottat, aki az eset során főbérlője kutyáját is megsebesítette, különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés, valamint állatkínzás miatt ítélték el. Mint ismertetették, 2019. január 28-án a férfi – bérletidíj-hátraléka miatt kialakult vita során – több késszúrással megölte főbérlőjét és megsebesítette annak kutyáját. A holttestet ágyra fektette, majd meggyújtotta, a lángok miatt a már sérült eb is elpusztult.

A Fővárosi Törvényszék közölte: az előkészítő ülésen a vádlott a bűnösségét beismerte, a tárgyaláshoz való jogáról lemondott. A bíróság a fegyházbüntetés mellett elrendelte a férfival szemben korábban kiszabott felfüggesztett szabadságvesztés végrehajtását is. A törvényszék enyhítő körülményként értékelte a vádlott beismerését, “őszinte, megbánó magatartását”, valamint azt is, hogy letartóztatását megelőzően két kiskorú gyermeke eltartásáról gondoskodott.

A bíróság ugyanakkor súlyosító körülményként vette figyelembe a férfi büntetett előéletét, továbbá azt, hogy áldozatát és annak kutyáját felgyújtotta. A törvényszék tájékoztatása szerint az ügyészség a súlyosításért, a vádlott és védője enyhítésért fellebbezett, ezért az eljárás a Fővárosi Ítélőtáblán folytatódik.

The post Megölte a főbérlőjét, tizenhét évig nem lesz gondja a lakhatással appeared first on .

Húsz éve alakult a Magyar Tartalékosok Szövetsége (MATASZ), amely hét elején ünnepi küldöttgyűléssel emlékezett meg a jubileumról. Széles Ernő, a szervezet elnöke elmondta: 2010 óta a tartalékosok létszámában komoly növekedés következett be, mára több mint 11 ezer fővel számolhat a magyar honvédelem.

Két évtizede képez hidat a honvédség és a civil társadalom között a MATASZ, amely a hét elején ünnepi küldöttgyűléssel emlékezett meg húszéves fennállásáról – mondta el Széles Ernő nyugalmazott dandártábornok, a szervezet elnöke. Az eseményen a magyar honvédelem történetét bemutató előadásokat hallgathattak meg a résztvevők, valamint Benkő Tibor, Magyarország honvédelmi minisztere ismertette a honvédelem és haderőfejlesztés legaktuálisabb kérdéseit.

Széles kifejtette: a MATASZ-t 2001-ben hozták létre, azzal a céllal, hogy – hasonlóan más NATO tagországokhoz – összefogja a tartalékos katonákat és mindazokat a civileket, akik szeretnének tenni a honvédelem ügyéért. A MATASZ tevékenysége során igyekszik lehetőséget biztosítani tagjainak és az érdeklődő civileknek számos jártasság megszerzésére. Versenyeket, lövészeteket szervez, de terepi tájékozódásra, járőrképzésre is várják a jelentkezőket.

„A megalakuláskor sajnos nagyon kevés tartalékos állt rendelkezésre a haderő számára, korábban a honvédelmi tárca sem fordított kellő figyelmet a kérdésre. 2010 után örvendetesen nőtt a tartalékosok létszáma, ma már több mint tizenegyezer ezer főt számlál. Ennek eredményeképp a MATASZ és az általa képviselt tagság súlya is nőtt a honvédelem terén” – állítja a nyugalmazott dandártábornok.

A MATASZ országos tagozatai igyekeznek lefedni a haderő különböző szakmai területeit, így például egészségügyi, repülős, ejtőernyős, valamint búvár és hajós, továbbá hagyományőrző tagozat is működik. A tagozatok által szervezett képzések kifejezetten fontosak, hiszen az általuk megszerzett előképzettség a „honvédelem előszobája” lehet az érdeklődő résztvevők számára – fogalmazott Széles. Hozzátette, hogy a MATASZ célja továbbra is az, hogy érdemi és használható tartalékos állományt biztosítson a honvédelem részére, és képzésekkel, a honvédelem iránti elkötelezettség népszerűsítésével tovább növelje Magyarország tartalékos létszámát.

The post Húsz éves a Magyar Tartalékosok Szövetsége appeared first on .

Húszéves az újjászervezett hódmezővásárhelyi helyőrségi zenekar, a jubileumot ünnepi hangversennyel köszöntötték szombaton a Bessenyei Ferenc Művelődési Központban.

A helyőrségi zenekar története több mint hatvan évvel ezelőtt kezdődött, de az 1990-ben elinduló haderőreform során az együttest megszüntették. Kovács István 2001-ben kezdett hozzá az újjászervezéséhez, decemberben már 16 zenész lakott a vásárhelyi laktanyában, a következő év végére pedig az ország legjobban felszerelt, egységes képet mutató helyőrségi zenekarává vált az együttes.

Az együttes 2013-ban megkapta a Bessenyei Ferenc Művészeti Díjat, elnyerte a Világ Fúvószenei Szövetségének (WASBE) kitüntetését és a Csongrád-Csanád Megye Kultúrájáért Díjat. A zenekart 2019-ig Kovács alezredes vezette, aki igényes és színvonalas hangzást teremtett és fegyelmezett csapatot kovácsolt a zenekar tagjaiból. Ezt a feladatot vette át helyettese Gömöri Balázs őrnagy, aki folytatja azt a munkát – áll a zenekart bemutató sajtóanyagban.

Gömöri a koncertet megelőzően elmondta, jelenleg 26 zenész játszik az együttesben, október 1-jétől ez engedélyezett létszám öttel bővült. Kovács István karmester mellett – aki jelenleg a debreceni Kratochvil Károly Honvéd Középiskola igazgatói feladatait látja el – húsz éve az együttes tagja Verasztó Ferenc tubás is.

Az együttes repertoárja sokszínű, a katonaindulók mellett játszanak komoly- és könnyűzenét, a műsort igyekeznek az adott eseményhez igazítani, legyen az egy falunap, térzene vagy hosszabb hangverseny – közölte a karmester.

Ruszin-Szendi Romulusz altábornagy, a Magyar Honvédség parancsnoka a zenekart köszöntő videóüzenetében Kodály Zoltánt idézve úgy fogalmazott: “Lehet élni zene nélkül is. A sivatagon át is vezet út”.

A katonazenekarok mindig kicsit hozzátesznek a katonák mindennapi tevékenységéhez, de a honvédség zenészei – ahogy azt hangversenyeiken is bizonyítják – sokkal többet tudnak annál, minthogy indulókat játszanak – hangsúlyozta a tábornok. Ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, az együttes tagjai elsősorban katonák, és csak másodsorban zenészek, amit ezt bizonyítottak a határszolgálatnál és a kórházakban is.

The post Húszéves a hódmezővásárhelyi helyőrségi zenekar appeared first on .

Mintegy félmilliárd forint értékű drogot foglalt le a rendőrség a kábítószerekkel és gyógyszerhamisítással kapcsolatos kéthetes, összehangolt országos bűnügyi akciósorozat alatt — számoltak be rendőri vezetők.

Fülöpné Csákó Ibolya, az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) bűnügyi főosztályának kiemelt főreferense várakozáson felüli eredménynek nevezte, hogy szeptember utolsó két hetében 321 kilogrammnyi kábítószert, köztük 140 kiló kannabiszt, kilenc kiló amfetamint foglaltak le. Hozzátette: az akcióban 1339 rendőr vett részt, 213 büntetőeljárás indult, amelyben 304 embert gyanúsítottak meg, közülük 55-öt a bíróság letartóztatott. A kábítószerek mellett anabolikus szteroidot is találtak Szabolcs-Szatmár-Beregben, tízmillió forint összértékben. A gyanúsítottaktól 80 millió forintnyi készpénzt és 92 millió forint összértékben gépkocsikat is lefoglaltak.

Az akció méretét érzékeltetve azt hangsúlyozta: miközben évente mintegy négyszáz azonnali véleményt kér a rendőrség a toxikológus és vegyész szakértőktől, csak ebben a két hétben 52-t kért annak érdekében, hogy minél hamarabb letartóztatásba kerülhessenek a gyanúsítottak.

Szeptember utolsó három napján a Nemzeti Adó- és Vámhivatal is bekapcsolódott az akcióba, a déli és az ukrán határszakaszon és a reptéri postaforgalomban figyelte a kábítószerforgalmat – ismertette a főreferens. Elmondta, hogy a reptéren kisebb mennyiségű drogot találtak is.

Pál Adrián, a Budapesti Rendőr-főkapitányság bűnügyi főkapitány-helyettese a kéthetes akció legnagyobb kábítószerfogását emelte ki. Az akció utolsó napján kaptak információt a Pest Megyei Rendőr-főkapitányságtól, hogy egy óbudai teremgarázsban álló autóban nagyobb mennyiségű drog lehet. A rendőrök a garázshoz tartozó lakásban öt bosnyák és horvát állampolgárt találtak, egy nőt, két férfit, valamint két kiskorút. Utóbbiakat később gyermekvédelmi intézetbe vitték. A lakásból és az autóból 90 kilónyi marihuána került elő, háromszázmillió forint összértékben. Különböző pénznemekben 5,8 millió forintnyi készpénzt foglaltak le, valamint a Mercedest, amelyben a kábítószer volt és egy Lamborginit is, összesen hatvanmillió forint értékben. Az egyik férfi ellen elfogatóparancs volt érvényben, őt büntetés-végrehajtási intézetbe szállították, a másik két felnőttet letartóztatta a bíróság.

Fülöpné felidézett egy szabolcsi esetet is: akkor értek tetten egy forgalmazót, amikor épp a vevőnek szúrta be az anabolikus szteroidot. Bács-Kiskun megyében pedig egy olyan kereskedőt sikerült elfogni, aki olyan bódító anyagokat forgalmazott már 2017 óta, amely semmilyen tiltólistán nem szerepel, nem számít pszichoaktív anyagnak és kábítószernek sem. A férfi rendszeresen elküldte egy holland laborba a készítményeit, ahonnan visszaigazolták számára, hogy a szer nem tiltott. Ellene különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás miatt indított eljárást a rendőrség, elfogásakor pedig olyan új anyagot találtak nála, amelyről még az európai adatbázisban sem szerepel semmi – mondta a főreferens.

Oláh-Paulon László, az ORFK bűnmegelőzési osztályának megbízott vezetője arról beszélt, hogy a kéthetes akcióban a megelőzésre is nagy hangsúlyt fektettek: 281 munkatársuk tartott előadásokat, 38 ezer embert szólítottak meg, közülük 23 ezer diákot 743 iskolában.

The post Félmilliárd forint értékű drogot foglalt le a rendőrség két hét alatt appeared first on .

A boszniai szerbek kivonulnak Bosznia-Hercegovina szövetségi intézményeiből, a hadseregből, az igazságügyi testületekből és az adózási rendszerből is – jelentette be Milorad Dodik, az ország háromtagú államelnökségének szerb tagja, aki évek óta a boszniai Szerb Köztársaság elszakadása mellett kampányol.

A szarajevói sajtó szombati beszámolója szerint Dodik közölte, a boszniai Szerb Köztársaság törvényhozása dönt majd azokról a témákról, amelyeket a szövetségi szinten korábban elfogadott védelmi törvény, adózási törvény és az igazságügyi szervekre vonatkozó előírások szabályoztak eddig.

Hozzátette, szakértők már dolgoznak a boszniai Szerb Köztársaság új alkotmányán és a törvényeken. Boszniai szakértők szerint egyetlen országrész sem dönthet arról, hogy a jövőben nem vonatkoznak rá a korábban szövetségi szinten elfogadott törvények, így Dodik kijelentései inkább csak az amúgy is súlyos belpolitikai viszályt mélyíthetik tovább.

Az 1992-1995-ös boszniai háború után Bosznia-Hercegovinát két régióra osztották, a többségében szerbek lakta boszniai Szerb Köztársaságra, valamint a túlnyomórészt bosnyákok és horvátok lakta Bosznia-hercegovinai Föderációra. A két országrésznek saját kormánya és parlamentje, valamint intézményrendszere van, de az országrészek képviselői a szövetségi intézmények munkájában is részt vesznek.

Dodik legutóbb nyáron beszélt arról, hogy a boszniai szerbek nem fogadják el a szövetségi előírásokat. Akkor a nemzetközi közösség távozó főképviselője kötelező érvényű rendelkezésével büntethetővé tette a srebrenicai népirtás, valamint más, emberiesség elleni bűnök tagadását.

A rendelet szerint hat hónaptól öt évig terjedő börtönbüntetéssel sújtható az, aki nyilvánosan helyesli, tagadja, lekicsinyli vagy megpróbálja igazolni a népirtást, vagy így tesz más olyan háborús, illetve emberiesség elleni bűncselekménnyel kapcsolatban, amelyet valamely hágai vagy boszniai bíróság bizonyítottnak mondott ki.

Míg a bosnyák politikusok üdvözölték Inzko rendelkezését, Dodik kijelentette, hogy a jogszabály az ország felbomlásához vezethet. Hozzátette, hogy a boszniai Szerb Köztársaság nem szerez érvényt a népirtás tagadását tiltó, újonnan életbe lépett szövetségi törvénynek, nem működik együtt a szövetségi intézményekkel a jogszabály végrehajtásában, és nem vesz részt semmilyen erre vonatkozó tárgyaláson.

A hivatalos szerb álláspont szerint szörnyű bűncselekményeket követtek el Srebrenicában, de ezeket nem lehet népirtásnak minősíteni.

The post Nincs nyugalom a Balkánon: a boszniai szerbek kivonulnának az ország intézményeiből és a hadseregből is appeared first on .

Hétfőtől egy héten át fokozottan ellenőrzi a teherautókat, buszokat, valamint vezetőiket a rendőrség az ország közútjain.

Az Országos Rendőr-főkapitányság kommunikációs szolgálata szombaton a police.hu oldalon tette közzé, hogy az Európai Közlekedésrendészeti Szervek Hálózata Műveleti Csoport ( ROADPOL Operational Group) éves ellenőrzési terve alapján a rendőrség október 11-17. között Magyarország egész területén a nehéz tehergépkocsik és autóbuszok fokozott közúti ellenőrzését végzi.

Az európai szintű ellenőrzés keretében elsősorban a vezetési- és pihenőidővel, a veszélyes áruk szállításával összefüggő szabályok megtartását, valamint a beutazás, illetve belföldön tartózkodás jogszerűségét vizsgálják – tették hozzá.

Kitértek arra is, hogy az ellenőrzés kiterjed az illegális migráció, az embercsempészés, a kábítószerrel, valamint lőfegyverrel kapcsolatos, illetve a vagyon elleni bűncselekmények felderítésére, megszakítására is.

The post Hétfőtől fokozottan ellenőrzi a teherautókat és a buszokat a rendőrség appeared first on .

Meghosszabbította pénteken egy isztambuli bíróság Osman Kavala török üzletember, emberi jogi aktivista előzetes letartóztatását a 2013-as Gezi parki tüntetések finanszírozásával és koordinálásával kapcsolatos perben.

A férfi elleni törökországi eljárásokat széles nemzetközi figyelem kíséri, mert már csaknem négy éve ül börtönben úgy, hogy eddig még egyszer sem találták bűnösnek. A pénteki tárgyaláson, amelyhez Kavala videóhíváson keresztül kapcsolódott, az Egyesült Államok, az Európai Unió, Németország, Franciaország, Dánia, az Egyesült Királyság, Belgium, Svájc, Hollandia és Svédország is megfigyelőkkel képviseltette magát.

A mostani döntéssel az üzletember legalább november 26-ig, tehát a következő tárgyalásig börtönben marad.

A férfit először 2017. november 1-jén tartóztatták le a Gezi parki tüntetések szervezésével összefüggésben. Őt és társait egyebek mellett a török kormány hatalmának megdöntésére tett kísérlettel vádolták. A bíróság 2020 februárjában bizonyítékok hiányában ugyan felmentette őket, Kavala ellen néhány órával később a 2016. július 15-i katonai puccskísérlet ügyében is eljárás indult.

Kavala második, a hatalomátvétellel kapcsolatos pere 2020 decemberében kezdődött meg. Ebben az alkotmányos rend megdöntésének kísérlete, valamint politikai és katonai kémkedés miatt emeltek ellene vádat. Az ügyészség szerint a férfi részt vett az összeesküvés előkészítésében.

A Gezi parki tüntetésekkel kapcsolatos per idén májusban újraindult, miután az előző perben született felmentő ítéleteket a fellebbviteli bíróság januárban hatályon kívül helyezte, és új eljárás lefolytatására utasította az elsőfokú bíróságot. Még 2019 decemberében az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) úgy határozott, hogy Törökországnak szabadon kell engednie az üzletembert. A múlt hónapban az Európa Tanács, amelynek Törökország szinte a kezdetek óta a tagja, jelezte, hogy kötelezettségszegési eljárást indít Ankara ellen, ha nem engedi szabadon Kavalát, összhangban az EJEB-határozattal.

Az isztambuli Gezi parki tüntetések immár több mint nyolc évvel ezelőtt, 2013. május végén kezdődtek a terület átépítése elleni tiltakozással, de a környezetvédő aktivisták szembeszegülése csakhamar kormányellenes megmozdulássá nőtte ki magát, miután a rendőrség erőszakkal próbálta feloszlatni a tömeget. A megmozdulásokat elfojtották, és a résztvevők ellen bírósági eljárásokat indítottak.

The post Meghosszabbította a török bíróság Osman Kavala letartóztatását appeared first on .

A lakástüzek és a szén-monoxid-mérgezések megelőzésére, a kémények és fűtőberendezések ellenőrzésére figyelmeztet az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) annak apropóján, hogy indul a fűtési szezon.

Ez annál is inkább fontos, mert a kémények és a fűtőberendezések karbantartásának, illetve a szén-monoxid-érzékelők hiánya miatt például az idén már 702 kéménytűzhöz riasztották a tűzoltókat, illetve 14 honfitársunk vált szén-monoxid-mérgezés áldozatává – tartalmazza az OKF pénteki közleménye.

Mint írják: a kéményeket gázos fűtés esetén kétévente, szilárd tüzelés esetén évente célszerű ellenőrizni. Akik családi házban élnek és oda nincs bejegyezve semmilyen vállalkozás, azok számára a kéményseprés ingyenes. A kéményseprő akkor jön, amikorra a kéménytulajdonos időpontot foglalt.

A katasztrófavédelem kéménysepréssel kapcsolatos információkat tartalmazó weboldalán irányítószám alapján ki lehet keresni, hogy a katasztrófavédelemnél vagy valamelyik kéményseprőcégnél lehet időpontot egyeztetni az ingyenes ellenőrzésre. Ugyanezen a weboldalon az online ügyintézést kiválasztva lehet időpontot foglalni a katasztrófavédelem kéményseprőinél. A kéménytüzek leggyakoribb oka, hogy a kürtő nincs megfelelően kitisztítva és a kémény belső falára lerakódott korom és kátrány meggyullad.

A fűtési időszakban megnő a szén-monoxid-mérgezéses esetek száma is – hívták fel a figyelmet. Hangsúlyozták: tévhit, hogy csak a régi gázkazánoknál jelentkezhet ez a probléma, mert minden nyílt égésterű fűtőeszköz és vízmelegítő forrása lehet a mérgező gáznak, amennyiben nem biztosított a levegő-utánpótlás.

A kandalló, a cserépkályha, illetve a vegyes tüzelésű kazán, a konvektor és a fali vízmelegítő is lehet nyílt égésterű és akkor ezek a szoba levegőjét használják működés közben. Ha nincs elég friss levegő ezek környezetében, szén-monoxid fog keletkezni, ami magas koncentrációban akár egy percen belül is halált okozhat – magyarázzák.

Ebben a helyzetben érdemes minden nyílt égésterű fűtő- és vízmelegítő eszköz mellé szén-monoxid-érzékelőt helyezni fejmagasságban, a fűtőeszköztől egy méter távolságra. A megbízható érzékelők listája megtalálható a katasztrófavédelem honlapján – tartalmazza a közlemény.

Halálos lakástűz
Halálos lakástűz volt Budapest II. kerületében – közölte az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság szóvivője. Mukics Dániel azt írta, csütörtök este érkezett segítségkérés, amely szerint egy huszonnégy órája nem látott idős ember lakásának ajtaját ki kell nyitni. A tűzoltók bejutottak az ingatlanba, amely egy Pajzs utcai társasház harmadik emeletén helyezkedik el. A lakásban egy holttestet találtak. Felfedezték egy korábbi tűz még izzó nyomait: öt négyzetméteren égett a hálószobában az ágy és környezete.

The post Katasztrófavédelem: indul a fűtési szezon, előzzük meg lakástüzeket! appeared first on .

Legalább ötven halálos áldozata és 140 sebesültje van annak a robbantásnak, amely az észak-afganisztáni Kunduz egyik síita mecsetében történt pénteken – közölték kórházi források.

A támadásra a Gozar-e-Szayed Abád mecsetben került sor a pénteki ima idején. Egy kunduzi kórház névtelenül nyilatkozó orvosa elmondta, hogy mostanáig 35 holttestet és 50 sebesültet vittek be hozzájuk. Korábban az Orvosok Határok Nélkül (MSF) nevű szervezet egyik helyi tisztségviselője azt nyilatkozta, hogy 15 holttestet és több mint 90 sebesültet szállítottak be a szervezet kunduzi klinikájára.

Más hírforrások nyolcvan, sőt száz halottról számoltak be helyi tisztségviselőkre és szemtanúkra hivatkozva. Az ENSZ afganisztáni missziója a Twitteren több mint száz sebesültről és halottról írt.

Zabiulláh Mudzsáhid tálib szóvivő csak annyit mondott, hogy sok hívő meghalt és megsebesült. Hozzátette: a tálibok különleges erői a helyszínre érkeztek, és vizsgálják, hogy mi történt. Később egy tálib illetékes, Matiulláh Róháni elmondta: öngyilkos merényletre került sor. Egyelőre senki sem jelentkezett elkövetőként.

A közösségi oldalakon több fotót és felvételt hoztak nyilvánosságra, amelyeken a romok között túlélők után kutató emberek láthatók. Az Iszlám Állam dzsihadista szervezet számos hasonló támadást követett el az afganisztáni síita kisebbség ellen. A szunnita szélsőségesek eretneknek tartják a síitákat.

Vasárnap a kabuli Íd Gah mecset bejáratánál robbantottak az Iszlám Állam szélsőségesei. Az imaházban Mudzsáhid anyjának gyászszertartását tartották éppen, amelyen állítólag több magas rangú tálib vezető is részt vett. Az áldozatok számára vonatkozóan eltérő értesülések vannak. A tálibok legalább öt civil halottról számoltak be, más sajtójelentések viszont tizenkét halottról és több mint harminckét sebesültről szóltak.

Az ilyen támadások rámutatnak arra, hogy a tálibok augusztus 15-i hatalomra kerülésével sem szűnt meg az erőszak Afganisztánban. A radikálisok azóta többször léptek fel az Iszlám Állam szélsőségeseivel szemben az afgán fővárosban.

The post Sokan meghaltak és megsebesültek egy afganisztáni síita mecsetben elkövetett öngyilkos merényletben appeared first on .

Szervezett bevándorlási akció zajlik a lengyel-fehérorosz határon, a fehérorosz hatóságok általában erővel kényszerítik rá a migránsokat a lengyel határ átlépésére – jelentette ki pénteken Piotr Müller lengyel kormányszóvivő a lengyel közszolgálati rádióban.

A Fehéroroszország felől augusztus óta erősödő migrációs nyomásnak kitett határszakaszról beszélve, a lengyel kormányszóvivő Vlagyimir Putyin orosz és Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnököt tette felelőssé a helyzetért.

“Szervezett akcióról van szó”, amely során Fehéroroszországba szállítanak embereket az arab országokból, valamint a világ más részeiből. “Ők legálisan érkeznek oda, majd többségüket erővel kényszerítik rá az illegális határátlépésre” – jelentette ki Müller. A migrációs nyomást hibrid háborúnak, Lengyelország, Litvánia, Lettország és az egész Európai Unió ellen irányuló akciónak nevezte.

Annak kapcsán, hogy a lengyel püspöki kar elnöke, Stanislaw Gadecki érsek előző nap humanitárius folyosó létesítését kérte a lengyel-fehérorosz határon, Müller aláhúzta: szükséges segítségben részesítik azokat, akik átjutnak Lengyelországba. Az érsek egy homíliában úgy látta: a lengyel-fehérorosz határon “politikai célú eszközként használják fel a migránsokat”. Egyúttal emlékeztetett arra, hogy a lengyel katolikus jótékonysági szervezet, a Caritas Polska 2016 óta kész koordinálni a humanitárius folyosók létesítését a háborúk és üldöztetések legjobban rászoruló áldozatai számára.

A lengyel szejm múlt csütörtökön hosszabbította meg hatvan nappal a Fehéroroszországgal határos térségben egy hónapja érvényben lévő rendkívüli állapotot. A határszakasz védelmére két és fél méter magas, 180 kilométer hosszúra tervezett drótkerítést építenek.

Jaroslaw Kaczynski kormányfőhelyettes, a kormánykoalíciót vezető Jog és Igazságosság elnöke csütörtöki sajtóértekezletén megerősítette: döntés született arról, hogy a kerítést “nagyon nehezen legyőzhető akadállyal” helyettesítik, elsősorban a határ szárazföldi, nem a Bug folyó képezte szakaszán. “Az európai tapasztalat, több ország, például Magyarország és Görögország tapasztalata mutatja, hogy ez az egyetlen lehetséges módszer” – jelentette ki Kaczynski.

Beszámolt azon értesüléséről, hogy a határ fehérorosz oldalán a hatóságok bekísérik a menekülteket az egy kilométer széles, szigorúan őrzött, kerítéssel elkülönített határmenti sávba. Ezt Kaczynski egyértelmű bizonyítéknak nevezte arra, hogy a fehérorosz állam részt vesz a bevándorlási akcióban. Hozzátette azt is, hogy a fehérorosz tisztviselők személyesen segítik a bevándorlókat a lengyel oldalon felállított kerítés legyőzésében, átvágják a szögesdrótot.

A lengyel határőrség szóvivője pénteken közölte: előző nap a fehérorosz tisztviselők lövéseket adtak ki a lengyel határőröket segítő katonák irányában. Feltehetőleg vaktöltényeket lőttek ki, senki sem sérült meg – tette hozzá a szóvivő. A közlést követően a varsói külügyi tárca tudatta: bekérették a fehérorosz nagykövetség ügyvivőjét, a lépés a határon fennálló helyzettel függ össze.

A lengyel határőrség adatai szerint augusztusban 3,5 ezer, szeptemberben 7,5 ezer, október első napjaiban pedig mintegy négyezer határsértési kísérletet regisztráltak a fehérorosz határszakaszon.

The post Lengyel kormányszóvivő: a fehéroroszok erővel kényszerítik rá a menekülteket a lengyel határ átlépésére appeared first on .

Az Európai Parlament (EP) nagy többségben állásfoglalást fogadott el, amelyben a képviselők az Aljakszandr Lukasenka elnök vezette fehérorosz rezsim felelőseinek nemzetközi bíróság elé állítását kérik.

Az EP szerint Lukasenkát és rezsimjének tagjait személyesen kell felelősségre vonni, el kell ítélni őket a fehérorosz nép ellen elkövetett bűncselekményekért. A képviselők határozott szolidaritásukról biztosítják Litvániát, Lengyelországot, Lettországot és más olyan uniós tagállamokat, amelyekbe a fehérorosz kormány jelentős számú bevándorlót és menekültet irányított, hogy politikai nyomást gyakoroljon az Európai Unióra válaszként a Brüsszel által bevezetett személyi és gazdasági szankciókért.

A tagállamoknak és az uniós intézményeknek közös feladatuk, hogy sürgősen kezeljék a menekültválságot, segítsék a határon rekedt migránsokat, és biztosítsák számukra a szükséges ellátást – hangsúlyozták az állásfoglalást megszavazó képviselők. A EU törvényhozó testülete emellett egy ötödik szankciócsomagot sürgetett.

Elítélik továbbá a Lukasenka és Vlagyimír Putyin közti folyamatos egyeztetést, és megismétlik: napvilágra kell hozni, mennyire támogatja Oroszország a fehérorosz rezsim elnyomó politikáját, illetve azt, milyen szerepe van Moszkvának az unió elleni hibrid támadásban.

The post Nemzetközi bíróság el állítaná a fehérorosz rezsim felelőseit az EP appeared first on .

Oroszország és Kína a nemzetbiztonságára nézve komoly veszélynek tekinti az Egyesült Államok és szövetségeseinek katonabiológiai tevékenységét – közölte közös nyilatkozatában az orosz és a kínai külügyminiszter.

Az orosz diplomáciai tárca honlapján megjelent dokumentumban a két miniszter azt hangoztatta, hogy az Egyesült Államok területén kívül működő több mint 200 amerikai laboratórium “titkos és átláthatatlan” tevékenysége “komoly aggodalmakat és kérdéseket vet fel” a nemzetközi közösségben a biológiai- és toxinfegyver-tilalmi egyezmény (BTWC) betartásával kapcsolatban. Hasonló gyanút fogalmazott meg a két miniszter az Egyesült Államok és szövetségesei területén végzett katonabiológiai tevékenységgel kapcsolatban is.

“Tekintettel arra, hogy az Egyesült Államok és szövetségesei nem szolgáltatnak érdemi információkat az efféle katonabiológiai tevékenységről, amelyek eloszlathatnák a nemzetközi közösség félelmeit, az Oroszországi Föderáció és Kína felszólítja az Egyesült Államokat és szövetségeseit: nyíltan, átláthatóan és felelősségteljesen járjanak el azáltal, hogy a megfelelő módon beszámolnak a külföldön és saját területükön folytatott katonabiológiai tevékenységükről, és támogatják a BTWC jogilag kötelező erejű jegyzőkönyvéről szóló tárgyalások újrafelvételét, amely hatékony mechanizmussal rendelkezik, ezzel szavatolva a BTWC betartását” – hangzott a közös nyilatkozat.

A két miniszter Oroszország és Kína nevében leszögezte, hogy a BTWC-t a nemzetközi béke és biztonság egyik pillérének tekinti, és megerősítette, hogy valamint az egyezmény tekintélyének és hatékonyságának fenntartása iránti eltökéltségét.

Az ENSZ-közgyűlés 26. ülésszaka 1971. december 18-án hagyta jóvá a biológiai (bakteriológiai) fegyverek és toxinok fejlesztésének, gyártásának és felhalmozásának tilalmáról és a meglévő készletek megsemmisítéséről szóló egyezményt. Ez a nyolc cikkből álló dokumentum volt az első olyan többoldalú leszerelési egyezmény, amely teljesen betiltotta a fegyverek egy egész kategóriáját. Alapjául a vegyi fegyverek betiltásáról szóló, 1925-ben Genfben elfogadott jegyzőkönyv szolgált, amely azonban nem terjedt ki a kutatás, fejlesztés, gyártás és felhalmozás korlátozására, ráadásul e fegyverek alkalmazását is megengedte megtorlásként, ha az ellenség hasonló fegyverrel támad.

A dokumentumot 1972. április 10-én egyidejűleg írták alá Washingtonban, Londonban és Moszkvában az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és a Szovjetunió képviselői. Az egyezmény 1975. március 26-án lépett hatályba, amikorra 22 állam – köztük Magyarország – letétbe helyezte a ratifikációs okmányokat. A konvenciót a világ 196 országából 183 írta alá vagy csatlakozott hozzá, további négy állam aláírta, de még nem ratifikálta, és tíz állam, köztük Izrael, még nem írta alá.

A BTWC hibájának róják fel, hogy semmilyen hivatalos, egyértelmű és jól működő ellenőrző mechanizmust nem léptetett életbe az előírások betartásának vizsgálatára. Az egyezmény megenged bizonyos kutatásokat, ha azok békés célúak, azaz a baktériumok, vírusok, mérgek elleni védekezést szolgálják, de erre hivatkozva akár a biológiai fegyverek előállítására is alkalmas laboratóriumok ellenőrzése is megakadályozható.

Az úgynevezett felülvizsgálati konferenciákon a szerződés megerősítésének, kiterjesztésének és egy ellenőrzési rendszer létrehozásának lehetőségeit vizsgálták meg. Ugyanakkor olyan kérdésekben nem tudtak megegyezni, hogy milyen eljárással kövessék nyomon a megállapodás betartását, hol húzzák meg a határvonalat betartása és be nem tartása között, és miképpen akadályozzák meg tiltott mérgek, felszerelések vagy technológiák egyik országból a másikba jutását.

The post Moszkva és Peking szerint nem átlátható az amerikai katonabiológiai tevékenység… még szép! appeared first on .

A Balassagyarmati Járásbíróság kábítószer-kereskedelem és más bűncselekmények miatt ítélte el egy bűnszervezet 19 tagját, akik Szlovákiából Magyarországra behozott kábítószereket és új pszichoaktív anyagokat értékesítettek Nógrád megye szinte egész területén — közölte a Nógrád Megyei Főügyészség vezetője.

Bóna Gyula István közleményében azt írta: a Balassagyarmati Járási Ügyészség még 2019-ben emelt vádat a bűnszervezet 20 tagjával szemben kábítószer-kereskedelem és birtoklás, valamint új pszichoaktív anyaggal visszaélés miatt. A bíróság összesen közel hetven év szabadságvesztést szabott ki, az ítélet nem jogerős.

2014 környékén egy család férfi tagjai a szabadulásukat követően kezdtek kábítószerrel és új pszichoaktív anyagokkal kereskedni, melyhez 2015 és 2016 között a család több tagja is csatlakozott. A szereket eleinte különböző helyekről szerezték be, majd 2015 körül egy szlovák férfi vált fő forrásukká.

A drogokat az egymást közt felosztott területek fogyasztóinak értékesítették, adagonként néhány száztól pár ezer forintig terjedő vételáron. A vevői kör szélesítése érdekében további dílereket is beszerveztek, akik otthonukból, iskoláknál, áruházak környékén, szórakozóhelyen, játszótereknél, egy kórháznál, sőt még az egyik ügyészség épülete mellett is árusították a tiltott szereket.

2017 januárjában egy konkurens, kábítószert árusító család egyik tagját és társait elfogta a rendőrség, többségüket a bíróság letartóztatta. A szabadlábon maradt édesanya ismerte a hattagú banda egyik tagját, akinek felajánlotta fia egykori vevői körét, cserébe “helypénzt” kért a dílerektől, sőt, a különböző szerek árának meghatározásában is döntő szerepe volt.

A szlovák beszállítót 2017 nyarán ellenőrizték a rendőrök, nem sokkal később a bűnszervezet többi tagján is rajtaütöttek.

A főügyész közölte: a járási ügyészség vádirata alapján a Balassagyarmati Járásbíróság előtt folyt a büntetőeljárás. Kilenc vádlott előkészítő ülésen elismerte bűnösségét és lemondott a tárgyaláshoz való jogáról, tíz vádlottat a bíróság a tárgyalás lefolytatását követően mondta ki bűnösnek, míg egy vádlott ügyét elkülönítették, mert távol maradt a tárgyalástól.

A bíróság a bűnszervezetben betöltött szerepük alapján tíz vádlottal szemben 4 év 6 hónap és 8 év közötti szabadságvesztés büntetést, három vádlottal szemben felfüggesztett szabadságvesztést, hattal szemben pénzbüntetést szabott ki.

Az ítélet rendelkezik továbbá több, a bűncselekmény elkövetéséből származó ingatlan, egy gépjármű és több millió forint vagyonelkobzásáról, emellett a vádlottaknak több millió forint bűnügyi költséget is meg kell fizetniük. A lefoglalt pszichoaktív anyagokat és kábítószereket elkobozták.

A döntés a bejelentett fellebbezések miatt még nem jogerős.

The post Drogterjesztő bűnszervezet tagjait ítélték el Nógrád megyében appeared first on .

Emléktáblát helyezett el a Görög Intézet a Nákó és a Berg család második világháború alatt végzett embermentő tevékenysége és Raoul Wallenbergnek nyújtott segítsége emlékére a I. kerületi Úri utca 15. szám alatt.

Görög Athéna, az intézet vezetője felidézte, hogy az épületnek fontos szerep jutott a második világháborúban, amikor Wallenberg svéd diplomata embermentő tevékenységét segítették a ház lakói. A Nákó család görög eredete fontos a magyarországi görög közösség számára, ezért is kezdeményezték az emléktábla felállítását.

A ház Berg Tibor alezredes tulajdonában állt. Lánya, Gloria von Berg az emléktábla-avatáson úgy fogalmazott, ezzel az emléktáblával jelképesen az édesapja hazajött, és itt fog lakni Magyarországon. Az emléktáblát Arszeniosz Kardamákisz, Ausztria metropolitája, Magyarország és Közép-Európa exarchája, Köves Slomó főrabbi, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség vezetője és Harrach Péter országgyűlési képviselő leplezte le.

Harrach  beszédében úgy fogalmazott: az ebben a házban élők szilárd emberi méltósága felelőssé tette őket embertársaik iránt. Ezzel az emléktábla-avatással egy általános, “ősi fokon gyakorolt emberi értéket ünnepelünk”, az embermentés felelősségét – mondta.

Arszeniosz metropolita arról beszélt, hogy olyan emberekre emlékezünk, akik kitárták házuk és szívük ajtaját a bajba jutottak előtt. Hozzátette: büszke arra, hogy a görög ortodoxia mindig a helyes utat választotta, amikor zsidó embertársainkról volt szó akár Görögországban, akár Magyarországon. Szeretettel, méltósággal kell embertársaink felé fordulni, tisztelni kell mások véleményét és nyitottnak kell lenni a párbeszédre – emelte ki.

Köves főrabbi felidézte, hogy a Talmud tanítása szerint, aki egy ember életét megmenti, az a világot menti meg. Úgy fogalmazott, hogy az ebben a házban tevékenykedő emberek hőstetteivel nagyon könnyű azonosulnia, hiszen – mint mondta – két nagymamája is a Wallenberg által kiállított menlevelekkel menekült meg a haláltól. Abban az időszakban, amikor az állatinál is rosszabb ösztönök uralták a világot, a náci borzalom hengerelte végig Európát, voltak emberek, akik hősiesen igyekeztek tenni valamit. Ezek lehetnek akár apró cselekedetek is, de egy-egy ember megmentésével az emberiséget mentették meg – hangoztatta.

Az Úri utcai épületben Wallenberg és a háztulajdonos Berg család jóvoltából sok zsidó üldözött is menedékre talált a vészkorszak idején. A házban lakott annak idején Nákó Erzsébet, Wallenberg titkárnője is.

The post Emléktáblát avattak két embermentő család emlékére Budán appeared first on .

Oroszország nyolc, NATO mellé akkreditált diplomatájának szerdai kiutasítása nem kapcsolódik konkrét eseményhez, a katonai szövetségnek azonban ébernek kell maradnia a “rosszindulatú” orosz tevékenységekkel kapcsolatban – jelentette ki Jens Stoltenberg NATO-főtitkár.

A NATO szerdán jelentette be, hogy kiutasítja az észak-atlanti szövetség mellett működő orosz misszió nyolc tagját, arra hivatkozva, hogy “be nem jelentett hírszerzőtisztekről” van szó.

Stoltenberg a NATO-tagállamok nemzetbiztonsági tanácsadóinak brüsszeli ülését megelőzően tartott sajtótájékoztatóján kérdésre válaszolva megerősítette: a NATO döntése nem kapcsolódik semmilyen konkrét eseményhez, a szövetség azonban – mint közölte – már egy ideje rosszindulatú orosz aktivitás növekedését észleli, legalábbis Európában. “Cselekednünk kellett” – fogalmazott. Hozzátette: a nyolc orosz diplomata tevékenysége nem volt összhangban NATO-akkreditációjukkal.

Kiemelte továbbá, hogy a szövetség és Oroszország kapcsolata a hidegháború ideje óta nem volt a jelenlegihez hasonló mélyponton. A NATO ugyanakkor továbbra is elkötelezett a párbeszéd fenntartása mellett Moszkvával – tette hozzá Stoltenberg. Az orosz diplomatáknak a hónap végéig kell elhagyniuk Brüsszelt.

2018. március végén a NATO hét orosz diplomata akkreditációját vonta vissza Szergej Szkripal volt orosz-brit kettős ügynök és lánya angliai megmérgezése miatt, a katonai szövetség melletti orosz képviselet személyzetének létszámát pedig a korábbi harminc helyett húsz főben maximálták. Szkripal és lánya 2018. március 4-én súlyos mérgezéses tünetekkel került kórházba. A férfi korábban az orosz katonai hírszerzés ezredese volt, s kettős ügynökként tíz éven át dolgozott a brit külső hírszerzésnek. Brit álláspont szerint Szkripalt és lányát idegméreggel próbálták meggyilkolni, amiért Oroszország a felelős. Moszkva ezt visszautasította.

Oroszország és az észak-atlanti szövetség viszonya a Krím orosz elcsatolása és a délkelet-ukrajnai konfliktusba történt orosz beavatkozás nyomán romlottak meg. 2018. március végén a NATO visszavonta hét orosz diplomata akkreditációját Szergej Szkripal volt orosz-brit kettős ügynök és lánya angliai megmérgezésére hivatkozva, a katonai szövetség melletti orosz képviselet személyzetének létszámát pedig a korábbi harminc helyett húsz főben maximálta.

Orosz külügy: Moszkva nem hisz a NATO-nak
Oroszország nem hisz a NATO-vezetők kijelentéseinek a párbeszéd szükségességéről, miután a katonai szövetség kiutasította képviseletének nyolc munkatársát – jelentette ki Alekszandr Grusko orosz külügyminiszter-helyettes. Grusko emlékeztetett arra, hogy a NATO vezetői közelmúltbeli nyilatkozataikban a feszültség csökkentésének és a párbeszéd felújításának fontosságát hangsúlyozták az orosz-NATO tanácsban, és szorgalmazták, hogy Moszkva küldjön nagykövetet Brüsszelbe. A “diplomata” szerint a NATO az afganisztáni kudarc után nem tud meglenni az “orosz fenyegetés” felemlegetése nélkül.(Bagoj mondja verébnek… A Szovjetunió sem tudott az afganisztáni kudarc után meglenni a NATO fenyegetés felemlegetése nélkül. A -szerk.- megj.)

The post NATO-főtitkár: az orosz diplomaták kiutasítása nem kapcsolódik konkrét eseményhez appeared first on .

Tartalékos katonák hadgyakorlatának bemutató napját rendezték meg a Veszprém megyei Újdörögdön.

Az október 2. és 8. között zajló összevont kiképzésen mintegy hétszáz tartalékos vesz részt, az ország 19 megyéjéből és a fővárosból. Polyák András ezredes, a Magyar Honvédség 2. vitéz Vattay Antal Területvédelmi Ezred parancsnoka a bemutató előtt az MTI-nek elmondta, hogy a gyakorlaton az ezredük mellett a Magyar Honvédség 6. Sipos Gyula Területvédelmi Ezred vesz részt.

Tájékoztatása szerint az objektumőrzést, -védelmet, a támadáselhárítást, a területzárást, a tűzharcot, valamint a sérültek evakuálását és ellátását gyakorolják. A kiképzés fő célja a területvédelmi alegységek felkészítése.

A gyakorlat után Bozó Tibor vezérőrnagy, a Magyar Honvédség Tartalékképző és Támogató Parancsnokság vezetője a látottakat értékelve elmondta, fegyelmezettek és jól felkészültek a tartalékosok, akik az évek során egyre jobban teljesítenek és létszámuk is nő.

The post Tartalékosok gyakorlatoznak az újdörögdi romvárosban appeared first on .

Húsz éve alakult a Magyar Tartalékosok Szövetsége (Matasz), amely képzéseket és programokat szervez a tartalékos katonáknak és a honvédelem iránt érdeklődő civileknek.

A szövetség a közleményében azt írták: a hét elején ünnepi küldöttgyűléssel emlékeztek meg a szervezet húszéves fennállásáról. Az eseményen Benkő Tibor honvédelmi miniszter ismertette a honvédelem és haderőfejlesztés legaktuálisabb kérdéseit, valamint a magyar honvédelem történetét bemutató előadásokat hallgathattak meg a résztvevők.

A Mataszt 2001-ben hozták létre azzal a céllal, hogy – hasonlóan más NATO tagországokhoz – összefogja a tartalékos katonákat és mindazokat a civileket, akik szeretnének tenni a honvédelemért. A tartalékosok száma 2010 után jelentősen nőtt, mostanra több mint 11 ezren vannak.

A szervezet képzéseket, versenyeket, lövészeteket szervez, de terepi tájékozódásra, járőrképzésre is várják a jelentkezőket. Országos tagozatai igyekeznek lefedni a haderő különböző szakmai területeit, így egészségügyi, repülős, ejtőernyős, búvár és hajós, továbbá hagyományőrző tagozat is működik.

The post Húszéves a Magyar Tartalékosok Szövetsége appeared first on .

A Központi Nyomozó Főügyészség vádat emelt vesztegetést állítva, hivatalos személyi jelleg színlelésével, üzletszerűen, folytatólagosan elkövetett befolyással üzérkedés bűntette és más bűncselekmények miatt tizennyolc ember ellen a Budapest Környéki Törvényszéken.

Az ügyészség azt közölte, hogy egy feltételesen szabadságra bocsátott férfi 2017-ben és 2018-ban olyan emberekkel lépett kapcsolatba, akik ellen, illetve az érdekeltségeikbe tartozó cégekkel szemben hatósági eljárások voltak folyamatban.

A férfi a sorozatban elkövetett bűncselekmények során magát valótlanul a NAV, a rendőrség vagy az ügyészség állományába tartozó magas rendfokozatú, illetve beosztású, valamint a belügyminiszter közvetlen irányítása alatt álló hivatalos személynek adta ki. A 41 éves férfi többször valótlanul azt állította, hogy a korrupciós pénzt a Belügyminisztérium úgynevezett “fekete kasszájába” szállítja, amelyből ő jutalékot, a vesztegető személy pedig hatósági eljárásoktól mentességet jelentő védettséget kap – írták.

Az elfogása óta “személyi szabadságot érintő kényszerintézkedés hatálya alatt” lévő vádlott a bűncselekmények elkövetéséből származó pénzt nem továbbította senkinek, és mintegy 300 millió forinttal gazdagodott. A nyomozó ügyészség az eljárás során vádlottól hét gépjárművet, 24 millió forint készpénzt, ékszereket, valamint dollárt és eurót foglalt le, továbbá két ingatlan zár alá vételéről is intézkedett.

A többi vádlott részben a bűncselekmények elkövetésében vett részt, részben pedig mint vállalkozó a vesztegetési pénzt adta abban a tudatban, hogy azzal hivatalos személyt befolyásol – közölte a Központi Nyomozó Főügyészség.

The post Vádat emeltek tizennyolc ember ellen egy 300 milliós korrupciós ügyben appeared first on .

Mindenki szeretné, ha a 15 éve meggyilkolt Anna Politkovszkaja újságíró halálának felelőseit megbüntetnék – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője a sajtó munkatársainak Moszkvában, a bűncselekmény évfordulóján. A további kommentártól elzárkózott.

“Mi nem kommentáljuk és nem is kívánjuk kommentálni a nyomozás munkáját. Köztudott, hogy sok bűncselekményt, különösen a megrendelésre elkövetett bűncselekményeket nagyon nehéz felderíteni, és gyakran sok-sok évbe telik, amíg ezeket felderítik. Természetesen mindannyian azt szeretnénk, ha ennek a bűncselekménynek az elkövetőit és azokat, akik megrendelték, azonosítanák és megbüntetnék” – mondta az elnöki szóvivő.

Politkovszkaja a független Novaja Gazeta című napilap különtudósítójaként bíráló hangnemben írt a Kremlnek a Csecsenföldön és az egész észak-kaukázusi régióban folytatott politikájáról. A 48 éves újságírónőt 2006. október 7-én gyilkolták meg Moszkvában saját otthonának lépcsőházában. A gyilkosság miatt 2015. május 20-án öt csecsen férfit ítéltek el: Lom-Ali Gajtukajev csecsen bűnbanda-főnököt és három unokatestvérét, Rusztam, Dzsabrail és Ibragim Mahmudovot, valamint Szergej Hadzsikurbanov volt rendőrt. Gajtukajev és Rusztam Mahmudov életfogytiglanit kapott, a többieket 12 és 20 év közötti büntetésre ítélték. Később, bűnrészesség címén, Dmitrij Pavljucsenkov volt rendőrt 11 évre ítélték.

Gajtukajev 2017-ben meghalt a börtönben.

A Politkovszkaja-gyilkosság megrendelőjének személyét azóta sem állapította meg az ügyben folytatott vizsgálat. A megrendelő vagy megrendelők büntethetősége a másfél évtized elteltével elévült.

Az Európai Unió az évforduló alkalmából nyilatkozatban sürgette, hogy Oroszország “nyílt és áttekinthető eljárásban” büntesse meg a felelősöket, és tartsa tiszteletben az emberi jogok terén nemzeti és nemzetközi szinten vállalt kötelezettségeit. Az uniós állásfoglalás rámutatott, hogy a gyilkosság 15. évfordulója olyan időszakban érkezett el, amikor “a független médiára és a civil társadalomra példátlan nyomás nehezedik az orosz kormány részéről”.

Politkovszkaja hozzátartozóinak és kollégáinak gyanúja szerint a gyilkosságot politikai indítékból követhették el. A Novaja Gazeta feltételezése szerint a történtek kapcsolatban állhattak Ramzan Kadirov csecsen vezetővel. A lap úgy tudja, hogy Szulim Jamadajev, az egyik befolyásos csecsen klán tagja közölni kívánt valamit a szerkesztőséggel Politkovszkaja meggyilkolásával kapcsolatban, de 2009-ben Dubajban megölték. A fivérével, Rusztammal egy évvel korábban Moszkvában végeztek.

A Jamadajev tervérek a csecsenföldi Vosztok (Kelet) különleges zászlóalj parancsnokai voltak. Egyes feltételezések szerint az újságírónő cikkei sérthették a klán érdekeit, amiért bosszút álltak rajta.

A Szabadság Rádió orosz szolgálatának híroldala emlékeztetett arra, hogy Vlagyimir Markin, az orosz Nyomozó Bizottság (SZK) volt szóvivője többször is kijelentette, hogy Politkovszkaja halálához köze lehet Borisz Berezovszkij néhai oligarchának, aki rossz szemmel nézte az újságírónő tevékenységét. A hozzátartozók és a kollégák azonban abszurdnak nevezték ezt a verziót. Berezovszkijt 2013-ban holtan találták londoni elővárosi otthonában.

A Novaja Gazetának egyébként hat újságíróját gyilkolták meg a lap 1993-ban történt megalapítása óta. A szerkesztőség honlapján kétórás dokumentumfilmet osztottak meg Politkovszkaja halálának 15. évfordulóján.

The post Kreml: nagyon szeretnénk, ha elnyernék büntetésüket a Politkovszkaja-gyilkosság felelősei, de sajnos ennyire voltak képesek az orosz nyomozók appeared first on .