Biztonságpiac

Franciaország ausztrál hátba szúrásnak és durva amerikai döntésnek nevezte a brit, az amerikai és az ausztrál háromoldalú védelmi és biztonsági partnerség létrehozásáról szól bejelentést, amelynek eredményeképpen Canberra úgy döntött, hogy nukleáris meghajtású tengeralattjárókat vásárol az Egyesült Államoktól, egyúttal felmondja a Franciaországgal kötött, dízel és elektromos meghajtású tengeralattjárók gyártásáról szóló szerződését.

“Szép franciásan mondva ez egyszerűen hátba szúrás” – fogalmazott Jean-Yves Le Drian francia külügyminiszter csütörtökön a France Info hírrádióban. Hozzátette, hogy dühöt és nagyon nagy keserűséget érez. “Bizalmi kapcsolatot építettünk ki Ausztráliával, ezt a bizalmat elárulták” – tette hozzá a tárcavezető, aki korábban védelmi miniszterként “az évszázad megállapodásnak” nevezte az Ausztráliával kötött szerződést.

Florence Parly jelenlegi védelmi miniszter az RFI rádióban úgy vélte: “nagyon rossz üzenet az adott szó tiszteletben tartását” illetően a bejelentés, ami a nemzetközi politikában “súlyos döntést” jelent.

Scott Morrison ausztrál kormányfő csütörtökön jelentette be, hogy megváltozott biztonsági igényei miatt Ausztrália úgy döntött, hogy nukleáris meghajtású tengeralattjárókat vásárol az Egyesült Államoktól, egyúttal felmondja a Franciaországgal kötött, dízel és elektromos meghajtású tengeralattjárók gyártásáról szóló 56 milliárd eurós szerződését, amelyet 2016-ban írt alá.

Az Egyesült Államok, Ausztrália és Nagy-Britannia szerdán bejelentette, hogy új, háromoldalú védelmi és biztonsági partnerséget hoz létre. Ennek keretében kerül sor az ausztrál nukleáris meghajtású tengeralattjáró-flotta legyártására. A két francia kormánytag Joe Biden amerikai elnököt azzal vádolta meg, hogy saját szövetségeseit semmibe veszi.

“Ez az egyoldalú, durva, kiszámíthatatlan döntés nagyon hasonlít arra, amit Donald Trump (előző amerikai elnök) csinált” – mondta Jean-Yves Le Drian.

“Biden elnök nyilatkozatából hirtelen tudtuk meg, hogy a Franciaország és Ausztrália közötti szerződésnek vége, és majd az Egyesült Államok tesz egy nukleáris ajánlatot az ausztráloknak, amelynek nem ismerjük a tartalmát” – hívta fel a figyelmet a külügyminiszter. “Ilyen nincs szövetségesek között. Nemrég még mindent megbeszéltünk az Egyesült Államokkal, és tessék, most itt a fordulat. Ez tűrhetetlen” – tette hozzá.

A francia szenátus azonnal jelezte, hogy szeretné tudni a Washington és Párizs közötti viszony “valós természetét”.

“Meghallgatást kell tartanunk egyes szövetségeseink fellépéséről, akik ellenfélként viselkednek, nem pedig lojális riválisként” – fogalmazott Christian Cambon, a szenátus külügyi és védelmi biztosságának elnöke. A felsőház közleményében arra hívta fel a figyelmet, hogy “példanélküli” a brit-amerikai-ausztrál háromoldalú védelmi és biztonsági partnerség létrehozásáról szóló bejelentés, s London és Washington “megváltoztatja a játékszabályokat”.

A döntés eredményeképpen Ausztrália jelezte Franciaországnak, hogy felmondja szerződését az állami többségi tulajdonban álló Naval Group (korábban: DCNS) francia védelmi vállalattal. Ebben a Naval Group arra vállalt kötelezettséget, hogy a világ legnagyobb hagyományos tengeralattjárójából tizenkettőt szállít le Ausztráliának. Az első 2027-ben érkezett volna meg. Ausztrália eddig 2,4 milliárd ausztrál dollárt (520 milliárd forintot) költött a projektre.

The post Franciaország tiltakozik az új ausztrál-amerikai-brit partnerségi szerződés miatt appeared first on .

Új háromoldalú védelmi és biztonsági partnerség létrehozását jelentette be a brit, az amerikai és az ausztrál kormány.

A kezdeményezés elsődleges gyakorlati céljai közé tartozik az ausztrál haditengerészet felszerelése nukleáris meghajtású, de hagyományos fegyverzettel ellátott tengeralattjárókkal, a közös közlemény megfogalmazása szerint az indiai- és a csendes-óceáni térség stabilitásának fenntartása végett.

A három ország angol nevének rövidítésből AUKUS-nak elnevezett kezdeményezést európai idő szerint szerda éjjel jelentette be videókapcsolaton keresztül tartott egyidejű londoni, canberrai és washingtoni sajtótájékoztatóján Boris Johnson brit és Scott Morrison ausztrál miniszterelnök, valamint Joe Biden.

A Downing Street által Londonban ismertetett közös közlemény hangsúlyozza: az AUKUS első kezdeményezése lesz egy olyan háromoldalú együttműködés, amelynek eredményeként Ausztrália nukleáris meghajtású tengeralattjárókhoz jut. Ennek a programnak az elkezdését 18 havi előkészítő egyeztetési folyamat előzi meg.

Boris Johnson és Joe Biden egyaránt nyomatékosan hangsúlyozta az AUKUS-partnerséget bejelentő tájékoztatóján, hogy a jövőbeni ausztrál tengeralattjáró-flottának csak a meghajtása épül majd a nukleáris technológiára, de ezeket a tengeralattjárókat nem nukleáris, hanem hagyományos fegyverzettel szerelik fel.

A háromoldalú közös közlemény is leszögezi: Ausztrália változatlanul teljesíteni kívánja nukleáris fegyvereket nem hadrendben tartó országként vállalt összes kötelezettségét, és mindhárom ország mély elkötelezettséggel fenntartja a nukleáris fegyverek globális elterjedésének megakadályozásában játszott vezető szerepét.

A közös közlemény nem említi név szerint Kínát, de a BBC brit közszolgálati médiatársaságnak nyilatkozó szakértők szerint az AUKUS-kezdeményezés egyértelmű kifejeződése annak az aggodalomnak, amellyel az amerikai, a brit és az ausztrál kormány az indiai- és a csendes-óceáni térségben zajló kínai katonai tevékenységet figyeli.

A háromoldalú partnerség létrehozását bejelentő tájékoztatón Johnson úgy fogalmazott: az Indiai- és a Csendes-óceán az egyre intenzívebbé váló geopolitikai versengés középpontjában van, és e térségben megoldatlan területi viszályok parázslanak, potenciális fellángolási pontokkal. Johnson hangsúlyozta: ez a térség az új – többek között a kibertérben megjelenő – biztonsági kihívásoknak is az egyik frontvonala.

A brit kormányfő kiemelte: jelenleg az egész világon csak néhány országnak vannak nukleáris meghajtású tengeralattjárói, és éppen ezért nagy horderejű döntés, ha valamely nemzet úgy dönt, hogy szert tesz erre a félelmetes erejű kapacitásra. Johnson szerint ugyanilyen horderejű döntés bármely ország számára az, hogy segítséget nyújt más országoknak e technológia beszerzéséhez.

“Ausztrália azonban régi barátunk, velünk rokonjellegű ország és hozzánk hasonlóan demokrácia, így természetes partnerünk e nagy vállalkozásban” – fogalmazott a brit miniszterelnök. Johnson nem titkolta, hogy a kezdeményezés – amellett, hogy célja a világ biztonságosabbá tétele – munkahelyek létrehozását is elősegíti az Egyesült Királyságban.

Utalást tesz erre a brit kormány közleménye is, amely leszögezi: az Egyesült Királyság több mint hatvan éve gyárt és üzemeltet világszínvonalú nukleáris tengeralattjárókat, így rendkívül kiterjedt szaktudással és tapasztalatokkal tud hozzájárulni az AUKUS kezdeményezéshez, olyan, hadiipari tevékenységet is folytató brit óriásvállalatok bevonásával, mint a Rolls-Royce és a BAE Systems.

A Downing Street hangsúlyozta: az AUKUS konkrét megnyilvánulása annak a brit törekvésnek, amelynek célja a hasonló gondolkodású szövetségesekkel fenntartott védelmi, biztonsági és külpolitikai kapcsolatok elmélyítése. A megállapodás egyben tükrözi a három országot összekötő, egyedülálló szintű bizalmat és együttműködést is, amelynek egyik kifejeződési formája a Five Eyes szövetségben folytatott, kiterjedt közös hírszerzési tevékenység – áll a brit kormány közleményében.

A Five Eyes az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Kanada, Ausztrália és Új-Zéland hírszerzési és elhárító szakszolgálatainak tevékenységét hangolja össze.

The post Új védelmi és biztonsági partnerségi szervezetet hozott létre a brit, az amerikai és az ausztrál kormány appeared first on .

Szökni próbált egy román állampolgár a tárgyalása elől a Győri Járásbíróságról szerdán — közölte a Győri Törvényszék szóvivője.

Máté Kinga közölte: a fogvatartott – aki a gyanú szerint 26 illegális bevándorlót akart Ausztriába szállítani – a harmadik emeleti tárgyalóterem előtt kirántotta a vezetőszárt az őt kísérő rendőr kezéből és a főlépcsőn át megpróbált kijutni az épületből. Az első emeleten egy tisztviselő az irodájában hallotta, hogy csörög egy bilincs és valaki fut le a lépcsőn. Ezért segítségért kiabált, majd a férfi után futott, akit aztán a földszinti kijáratnál a bíróság teremőrei tartóztatták fel.

A járásbíróság a szökési kísérlet után elrendelte a férfi letartóztatását, amelyet a gyanúsított tudomásul vett, így az végleges. A Győr-Moson-Sopron Megyei Rendőr-főkapitányság szeptember 12-én közölte, hogy a férfi egy lengyel rendszámú kisteherautóban szállította a magukat bangladesi, indiai, pakisztáni és afgán állampolgárnak valló külföldieket, akik sem személyazonosságukat, sem magyarországi jogszerű tartózkodásukat nem tudták igazolni. A rendőrök az M1-es autópályán Nagyszentjános közelében állították meg az autót, amely Ausztriába tartott.

The post Szökni próbált egy román férfi a Győri Járásbíróságról appeared first on .

Az “1000 év katonái” című, középiskolásoknak meghirdetett honvédelmi csapatvetélkedő díjait szerdán adták át a komáromi Monostori Erődben; a versenyre harminchét középiskola több mint ötven csapata nevezett be.

Ruszin-Szendi Romulusz altábornagy, a Magyar Honvédség parancsnoka a versenyzőknek és tanáraiknak megköszönte, hogy a járvány idején online foglalkoztak a feladatokkal, majd vállalták a fizikai felkészülést a versenyre.

“Nyugodt vagyok, mert úgy látom: van utánpótlás. Megvan az a generáció, akire számíthatunk (…), hogy egyenruhában vagy nem, azt majd eldöntitek ti és a szülők” – fogalmazott az altábornagy.

A második fordulóba tizenhárom csapat jutott be, a versenyzők valamennyien a honvédkadét-programban részt vevő iskolák diákjai. A Monostori Erődben a csapatoknak az elmúlt 1000 év jelentősebb katonai korszakaival összefüggő ügyességi feladatokat és a különböző hadtörténeti korokkal kapcsolatos interaktív feladatokat kellett teljesíteniük.

Az első helyet az egri Wigner Jenő Műszaki, Informatikai Technikum, Szakképző Iskola, Gimnázium és Kollégium csapata szerezte meg. Második lett a debreceni Kratochvil Károly Honvéd Középiskola és Kollégium csapata. A dobogó harmadik fokára a komáromi Kempelen Farkas Képesség- és Tehetségfejlesztő Alapítványi Gimnázium, Technikum, Szakképző Iskola és Kollégium diákjai állhattak fel.

A versenyt a Honvédelmi Minisztérium és a Magyar Honvédség hirdette meg, hogy a részvevők ismereteket sajátítsanak el a magyar történelem katonai sikereiről, illetve megismerkedjenek a megújuló Magyar Honvédséggel. A rendezvény a Zrínyi-emlékévhez kapcsolódott, a költő, hadvezér, államférfi és hadtudós születésének négyszázadik évfordulója alkalmából.

Az első, a járványhelyzet miatt online formában megtartott fordulóra harminchét középiskola több mint ötven csapata nevezett be. A feladatok között bemutatkozó videó készítése, hadtörténeti vagy honvédelmi plakát készítése, egy Zrínyi Miklóssal kapcsolatos feladatsor teljesítése, valamint a versenyzők iskolája környékéhez kötődő hadtörténelmi esemény bemutatása szerepelt.

The post Átadták az “1000 év katonái” honvédelmi vetélkedői díjait Komáromban appeared first on .

Egyetlen ország sem siet a tálibok hivatalos elismerésével, Oroszország is az új afgán vezetés konkrét intézkedéseinek mérlegelésével fog dönteni az ügyben – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter újságíróknak Dusanbéban, ahol a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezete (ODKB) a csúcstalálkozóját tartja.

Lavrov szerint egyelőre mindenki csak az olyan folyó ügyekben tárgyal a Kabulban hatalomra jutott radikális iszlamistákkal, mint a biztonság, az állampolgári jogok biztosítása és a diplomáciai képviseletek rendes működésének biztosítása. Mint mondta, a tálibok megígérték, hogy harcolni fognak a terrorizmus és a kábítószer-kereskedelem ellen, elejét veszik az Afganisztán területéről a szomszédos országok ellen kiinduló terrortámadásoknak, valamint azt állították, hogy nem áll szándékukban destabilizálni a szomszédjaikat, és az afgán társadalom valamennyi szegmensét képviselő kormányt fognak felállítani.

“Mi, miként a világ országainak túlnyomó többsége, üdvözöltük ezt a megközelítést, és most azt figyeljük, hogy miként valósul meg a gyakorlatban. Természetesen még túl kevés idő telt el ahhoz, hogy végleges következtetéseket vonjunk le” – mondta Lavrov.

“A jelen szakaszban aktuális kérdésekben állunk velük kapcsolatban, elsősorban azokban, amelyek a közép-ázsiai szomszédainkat fenyegető kockázatok elhárításával kapcsolatosak” – tette hozzá. Mint mondta, Moszkva semmilyen feltételt nem támaszt a tálibokkal szemben, és arra figyel, hogy teljesítik-e az önként vállalt kötelezettségeiket.

Sztanyiszlav Zasz, az ODKB főtitkára a sajtónak elmondta: a védelmi szövetség tagjai egységesek abban, hogy segítséget nyújtanak Tádzsikisztánnak, ha kiéleződik a helyzet az Afganisztánnal közös határán. A tisztségviselő ezt azután mondta el, hogy Dusanbében Oroszország, Fehéroroszország, Örményország, Kazahsztán, Kirgizisztán és Tádzsikisztán külügy- és védelmi miniszterei, valamint nemzetbiztonsági titkárai megvitatták az afgán helyzetet.

Erről kiadott közös közleményében az ODKB sürgette az ottani polgári lakosság humanitárius segélyezésének kiterjesztését.

The post Lavrov: senki sem siet a tálibok elismerésével appeared first on .

Terrorcselekmény kísérlete miatt emeltek vádat egy férfival szemben, aki megfenyegetett egy tisztviselőt, hogy visszaszerezze bevont jogosítványát – tájékoztatta a Csongrád-Csanád Megyei Főügyészség szóvivője.

Szanka Ferenc közölte, a letartóztatásban lévő férfit állami szerv kényszerítése céljából, személy elleni erőszakos bűncselekmény elkövetésével megvalósított terrorcselekmény bűntettének kísérletével vádolják.

A férfit egy szabálysértés miatt február 28-ig eltiltották a járművezetés valamennyi kategóriájától. A vádlott a lejáratot követő napon megjelent a megyei kormányhivatal egyik járási hivatalában, hogy új vezetői engedélyt igényeljen, a kormányablakban szakügyintézőként dolgozó nő azonban közölte vele, hogy mivel időközben újabb szabálysértése miatt ismét bevonták a vezetői engedélyét, erre nincs lehetőség. A férfi erre feldúltan távozott a hivatalból.

A vádlott ezután az egyik közösségi oldalon azt írta egy bejegyzésben, hogy kéri a jogosítványát, mert “meg kell szurkálnia valakit”. Nehezményezte, hogy újabb három hónapra bevonták a jogosítványát, és nevén nevezve megfenyegette az ügyintézőt, mondván, költözzön el a városból, mert nincs biztonságban.

A fenyegetés – amely ismerősökön keresztül jutott el az ügyintézőhöz -, mind az ügyintézőben, mind pedig a kormányhivatal dolgozóiban komoly félelmet keltett, de nem vezetett eredményre. A férfi március 3-án meg is jelent a járási hivatalban, ahová azonban már nem engedték be, értesítették a rendőrséget – közölte a csoportvezető ügyész.

The post Terrorcselekmény kísérlete miatt emeltek vádat egy tisztviselőt megfenyegető férfival szemben appeared first on .

A második világháborúban Magyarországon elesett 22 szovjet katonát temettek újra katonai tiszteletadás mellett pénteken Budapesten, a Fiumei úti sírkert szovjet katonai parcellájában.

A katonák földi maradványai az elmúlt években kerültek elő építkezéseken a fővárosban, Farádon, Halásztelken, Kabán, Kecskeméten, Seregélyesen, Székesfehérváron, Újszászon és Veszprémben. A katonák nemzetiségét a sírmellékletek alapján állapították meg. A szertartáson Sztanyiszlavov Jevgenyij Arnoldovics, az Orosz Föderáció rendkívüli és meghatalmazott nagykövete felidézte: a Magyarország felszabadításáért vívott harcok 1944 októbere és 1945 áprilisa között zajlottak. A Vörös hadsereg a hadműveletek ideje alatt 140 ezer katonát veszített. Hangsúlyozta, hogy a levéltári kutatások révén sikerült a hősi halottak közül többnek megállapítani a személyazonosságát.

Balogh András József ezredes, a Honvédelmi Minisztérium kabinetfőnöke arról beszélt, hogy a történelem során oroszok és magyarok álltak szemben egymással és voltak azonos oldalon is, ám az biztos, hogy mind a magyar földben nyugvó szovjet, mind az orosz földben pihenő magyar katonák nem ellenségei már egymásnak. Ezért a végső kegyelet megadása egymás katonáinak nem lehetőség, hanem kötelesség, és ezt garantálja a magyar-orosz hadisírgondozásról szóló kormányközi egyezmény is – mondta az ezredes.

A szertartás végén a megemlékezés résztvevői megkoszorúzták az újratemetett katonák sírját.

The post A második világháborúban elesett szovjet katonákat temettek újra Budapesten appeared first on .

A brit elhárítás (MI5) vezetője szerint a tálibok hatalomátvétele Afganisztánban növelheti a nagy-britanniai terrorcselekmények kockázatát.

Ken McCallum a BBC közszolgálati rádió pénteki hírműsorának nyilatkozva úgy fogalmazott: jóllehet a terrorveszély általában nem egyik napról a másikra változik, az Afganisztánban történtek azonban “lélektani, morális ösztönzést” adhatnak a szélsőségesség nagy-britanniai híveinek, és ez akár egy nap alatt is bekövetkezhet.

Az MI5 vezérigazgatója, aki a 2001. szeptember 11-i amerikai terrortámadások huszadik évfordulója előtt nyilatkozott a BBC-nek, elmondta: a szolgálat a rendőrséggel együttműködve az elmúlt négy évben 31, a koronavírus-járvány tavalyi elhatalmasodása óta hat nagy-britanniai terrortámadást hiúsított meg.

McCallum szerint a megakadályozott terrorcselekmények mindegyike a tervezés előrehaladott szakaszában járt. Az elhárítás vezetője szerint ezek többsége szélsőséges iszlamista indíttatású terrortámadási kísérlet volt, de folyamatosan növekszik a szélsőjobboldali terroristák által megkísérelt terrorcselekmények száma is.

Az MI5 vezetője korábban is többször beszélt a szélsőjobboldali terrorveszély növekedéséről. Előző, július végi helyzetértékelésében elmondta, hogy különösen a rasszizmus terjedése szítja a szélsőjobboldal irányából észlelhető terrorveszélyt. Ken McCallum akkori tájékoztatójában elmondta azt is, hogy az addig eltelt négy évben felderített és megakadályozott 29 nagy-britanniai terrorcselekmény-kísérlet közül tíz szélsőjobboldali indíttatású volt.

A pénteki BBC-interjúban az MI5 vezérigazgatója kijelentette: az Afganisztánból kiinduló terrorveszély csökkentésére az elmúlt húsz évben kifejtett nyugati katonai erőfeszítések jórészt sikeresek voltak.

Hozzátette ugyanakkor: éppen az al-Kaida terrorhálózatra jellemző, rendkívül nagyszabású terrorcselekmények elleni sikeres fellépés egyik következményeként nőtt az olyan terrortámadási kísérletek száma, amelyeket az Iszlám Állam nevű dzsihadista terrorcsoport által “inspirált” elkövetők próbálnak végrehajtani.

Ezek a korábbiaknál tipikusan sokkal kisebb méretű terrortámadások, amelyeket emiatt nehezebb felderíteni. Az MI5 által meghiúsított terrortámadási kísérletek száma most valójában nagyobb, mint a 2001. szeptember 11-i terrorcselekmények utáni időszakban, de ezek kisebb méretű, kevésbé fejlett eszközökkel előkészített és végrehajtani próbált támadások – mondta a pénteki BBC-műsorban a brit elhárítás vezetője.

Hozzátette: az Afganisztánból “exportált” terrorizmus megfékezése még akkor sem lenne egyszerű feladat, ha az új afganisztáni tálib vezetés teljes jóhiszeműséggel törekedne erre, de természetesen azzal is számolni kell, hogy a tálibok jóhiszeműsége ebben a kérdésben “nem maradéktalan”.

Mindezt egybevetve a terrorellenes fellépés tervezését arra a feltételezésre kell alapozni, hogy az Afganisztánból Nagy-Britannia felé megnyilvánuló terrorkockázat növekedni fog a következő időszakban – mondta a pénteki BBC-interjúban az MI5 vezérigazgatója.

The post MI5-főnök: a tálib hatalomátvétel növelheti a nagy-britanniai terrorveszélyt appeared first on .

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök nem zárja ki annak az esélyét, hogy Oroszország teljes körű háborút indít Ukrajna ellen.

Az államfő a pénteken Kijevben megrendezett Jaltai Európai Stratégia (YES) konferencián kijelentette, hogy 2014-ben Oroszország “tett egy lépést ebbe az irányba, de az ukránok megakadályozták”. Zelenszkij arra célzott, hogy 2014-ben Oroszország önkényesen magához csatolta Ukrajnától a Krím félszigetet, majd fegyveres konfliktust szított a Donyec-medencében az ottani szakadárok támogatásával. Utóbbit a Kreml váltig tagadja, a válságot pedig Ukrajnán belüli “polgárháborúnak” nevezi.

Az ukrán elnök szavai szerint a teljes körű háború megindítása Oroszország legnagyobb hibája lesz. “Úgy gondolom, hogy ezután soha nem lesz jószomszédság Ukrajna, Oroszország és Fehéroroszország között, mert utóbbi területén is jelen van Oroszország” – fogalmazott Zelenszkij. “Ez a legrosszabb, ami történhet, de sajnos, megvan ennek az esélye” – konstatálta.

Zelenszkij kitért arra, hogy Joe Bidennel a múlt héten Washingtonban megtartott találkozóján nagy figyelmet szenteltek a biztonság kérdésnek. Szerinte Biden “megérti az Oroszország felőli fenyegetést”, az amerikai elnök egyebek mellett támogatja a hadiflotta és a légvédelem erősítésére tett ukrán javaslatokat.

Zelenszkij múlt heti egyesült államokbeli látogatás alatt az amerikai kormány újabb hatvanmillió dolláros katonai támogatást helyezett kilátásba Ukrajnának, egyebek között “a határai mentén jelentősen megnövekedett orosz katonai tevékenység, a kelet-ukrajnai tűzszünet megsértése és egyéb provokációk miatt”. A két ország védelmi minisztere Washingtonban dokumentumot írt alá, amelyben újabb Javelin páncéltörő rakéták szállítása is szerepel. Biden leszögezte, hogy Az Egyesült Államok továbbra is szilárdan kiáll Ukrajna euroatlanti törekvései, szuverenitása és területi integritása mellett az orosz agresszióval szemben. A két államfő a találkozójuk után kiadott közös nyilatkozatban azonos célokat tűzött ki számos kérdésben, beleértve az orosz agresszió elleni védekezést.

Két terroristával végeztek az oroszok Dagesztánban
Végeztek két, terrorcselekményre készülő fegyveressel az orosz biztonsági erők Dagesztán bujnaki járásában – közölte az orosz Nemzeti Terrorelhárítási Bizottság (NAK). A közlemény szerint a “banditáknak” felajánlották a megadás lehetőségét, de ők válaszul tüzet nyitottak. A két fegyverest “semlegesítették”. A tűzharc helyszínén, egy erdős terepen, egy automata lőfegyvert, lőszert és egy házilag összeszerelt robbanószerkezetet foglaltak le a hatóságok. A biztonsági erők tagjai és a polgári lakosság körében az incidensnek a NAK szerint nem voltak sérültjei.

The post Zelenszkij szerint Oroszország teljes körű háborút indíthat Ukrajna ellen appeared first on .

Előzetes letartóztatásba helyezte a prágai városi bíróság Alekszandr Francsetti orosz állampolgárt, akit a cseh rendőrség ukrán kérésre vasárnap vett őrizetbe a prágai repülőtéren.

“Az Ukrajna által kiadott nemzetközi elfogatóparancs alapján a prágai repülőtéren őrizetbe vett orosz állampolgár a Pankrác börtönben várja ki a döntést az esetleges kiadatásáról Ukrajnának” – közölte Jan Svarc, Francsetti védőügyvédje újságírókkal. Azt mondta, hogy az ukrán kérés politikailag motivált, és semmi köze sincs bármiféle bűnügyhöz.

Kijev azzal vádolja Francsettit, hogy félkatonai szervezet vezetőjeként aktívan részt vett a Krím félsziget Oroszország általi elfoglalásában. Az ukrán törvények szerint ezért nyolc évig terjedő börtönbüntetést kaphat. “A bíróság arra az álláspontra jutott, hogy szükség van az előzetes letartóztatásra, mert nincs biztosíték arra, hogy az érintett nem menekül el” – jelentette ki Adam Wenig, a cseh taláros testület szóvivője.

Miután Francsetti ügyvédje fellebbezett, az ügy most a prágai legfelsőbb bíróság elé kerül. Az esetleges kiadatást a cseh igazságügyi miniszternek kell aláírnia. Az ügy újabb feszültséget okozott Prága és Moszkva viszonyában. Az oroszok szerint a cseh eljárás politikailag motivált, és szerintük nem volt kielégítő a tájékoztatás sem. Prága viszont azt állítja, hogy a megfelelő tájékoztatás megtörtént, s az ügynek nincs köze a megromlott cseh-orosz viszonyhoz.

The post Előzetes letartóztatásba helyezték a Prágában őrizetbe vett orosz állampolgárt appeared first on .

Megkezdődött a párizsi büntetőbíróságon az a per, amelyben Alexandre Benallának, Emmanuel Macron francia elnök volt biztonsági főnökének azért kell felelnie, mert három évvel ezelőtt egy diákmegmozduláson tüntetőket bántalmazott rendőrségi rohamsisakban és karszalagot viselve, majd elbocsátása után jogosulatlanul használt diplomata útleveleket.

Az elnöki munkatárs ellen, aki jelenleg a magánszektorban biztonsági tanácsadóként dolgozik, eredetileg azért indult eljárás, mert 2018. május 1-én egy diákmegmozduláson tüntetőket bántalmazott. A férfit a Le Monde című francia napilap azonosította az általa 2018. július 18-án közzétett felvételen. Az elnöki hivatal állítása szerint Benalla csak megfigyelőként vett részt a tüntetésen, de a botrány hatására elbocsátották tisztségéből.

Az államfő harmincéves volt bizalmi emberéről utóbb kiderült, hogy a bántalmazást követő elbocsátása után 23 alkalommal használta diplomata útleveleit, amelyeket be kellett volna szolgáltatnia. Benalla egyebek mellett egy héttel azelőtt járt Csádban az egyik útlevelével, hogy Emmanuel Macron – 2018 decemberben – hivatalos látogatást tett az afrikai országban.

A három évvel ezelőtt kirobbant Benalla-ügy hónapokon át volt a francia média első számú témája, Emmanuel Macron elnökségének egyik legjelentősebb botrányává vált, és különböző fejleményeivel jelentősen megnehezítette a kormány munkáját. Az ellenzék államügynek minősítette a történteket, az elnöki hivatal “amatőrizmusára” irányítva a figyelmet, a kormányzat viszont Benalla egyéni személyi kisiklásának tekintette a történteket.

A francia szenátus jogi bizottságával párhuzamosan – amely negyven embert hallgatott meg a Benalla-ügyben – hat különböző vádpontban indult ügyészségi eljárás a volt biztonsági főnök ellen. Felelnie kell a tüntetésen rögzített bántalmazás miatt, amiért “csoportosan elkövetett szándékos erőszakkal” vádolják. Benalla tagadja a vádat, azt állítva, hogy “szabálysértést elkövető embereket” állított elő, és ez szerinte “állampolgári reakció” volt a részéről.

A két diplomata útlevél jogosulatlan használata, valamint a volt szolgálati útlevelével kapcsolatos hamisításra is magyarázatot kell adnia, valamint jogosulatlan fegyverviseléssel is gyanúsítják, miután a sajtóban közzétett felvételek alapján nem tartotta tiszteletben a fegyverviselési engedélyéhez fűződő megkötéseket.

A per célja kideríteni, hogy a volt biztonsági főnök milyen feltételekkel használta az útleveleket afrikai és izraeli útjain, amikor már nemzetközi biztonsági tanácsadóként tevékenykedett, jóllehet a tüntetésen történt bántalmazás miatt akkor már eljárás folyt ellene.

A vád szerint az egyik útlevélhez úgy jutott hozzá, hogy az elnöki hivatal kabinetvezetőjének, Francois-Xavier Lauchnak a nevében meghamisított egy levelet. A nyomozás során, még 2019-ben, az államfő három közeli munkatársát is meghallgatták, többi között a kabinetfőnököt és Alexis Kohlert, az elnöki hivatal vezetőjét.

Ítélethirdetés október elején várható, alig hét hónappal a következő elnökválasztás előtt.

The post Megkezdődött Macron volt biztonsági főnökének pere a párizsi büntetőbíróságon appeared first on .

Szükség van a kettős álampolgárság engedélyezésére Ukrajnában, mert ez erősíti az országot — jelentette ki Denisz Smihal miniszterelnök.

A kormányfő kizárta ugyanakkor ennek lehetőségét az Ukrajna által agresszornak minősített Oroszországgal. Kifejtette, hogy személyes véleménye szerint a kettős állampolgárság a civilizáltság jele.

“Sok civilizált országban ez elfogadott norma. Természetesen ennek nyitottnak és átláthatónak kell lennie. A kettős állampolgárság viszont agresszor országgal nem megengedett (…) Az én álláspontom az, hogy legyen kettős állampolgárság. Ez erősíteni fog minket” – idézte Smihalt az Ukrajinszka Pravda című hírportál.

A miniszterelnök rámutatott arra is: jelentős számú ukrán él külföldön, és közülük sokan szeretnének ukrán útlevelet úgy, hogy közben más országok állampolgárságával rendelkeznek. Hozzátette, hogy ennek rendezésére jelenleg több törvényjavaslat is van a parlament előtt. Az Ukrajinszka Pravda emlékeztetett arra, hogy Volodimir Zelenszkij elnök két héttel ezelőtti egyesült államokbeli látogatása alatt, a Stanford Egyetemen mondott beszédében kijelentette: támogatja a kettős állampolgársággal kapcsolatos jogszabályok elfogadását Ukrajnában. Úgyszintén hozzáfűzte ugyanakkor, hogy Oroszország agressziója miatt “e kérdés megközelítése nem lehet univerzális”.

Ukrajnában jelenleg az alkotmány nem ismer el csakis egyetlen állampolgárságot, az ukránt. A kettős, illetve többes állampolgárság engedélyezése ugyanakkor az utóbbi időben többször is felvetődött. Dmitro Kuleba külügyminiszter márciusban kijelentette, hogy Ukrajna liberális kettős állampolgársági politika elfogadását tervezi, de ebből kizárná az általa agresszornak minősített Oroszországot, továbbá korlátozná bizonyos tisztségek betöltését is kettős állampolgárok számára.

“Dolgozunk a (parlamenti) képviselőkkel a vonatkozó jogszabályi változtatásokon. Van viszont egy kivétel, ez az agresszor állam, amellyel szó sem lehet semmiféle kettős állampolgárságról. Azt tervezzük, hogy megengedjük a kettős állampolgárságot az európai uniós és más baráti országokkal” – mondta a miniszter.

Tavaly Zelenszkij már benyújtott egy törvényjavaslatot a kettős állampolgárság lehetővé tételéről, ám ezt végül napirendre se tűzte a parlament. A törvényhozás szakértői ugyanis arra a következtetésre jutottak, hogy az alkotmány módosítása nélkül, pusztán törvényi szinten ez a kérdés nem rendezhető. Egyes elemzők szerint nincs kizárva, hogy engedélyezik ugyan a kettős állampolgárságot Ukrajnában, de akár választott helyhatósági képviselői tisztségek is bekerülhetnek a tiltott posztok közé, s ez érintené a kárpátaljai magyarokat, akik között vannak kettős állampolgárok.

The post Ukrajna: szükség van a kettős állampolgárságra appeared first on .

Tizenhét év fegyházra ítéltek egy “férfit”, aki 2018 decemberében megvert és kirabolt egy idős nőt egy budapesti villamoson – tájékoztatta a Fővárosi Törvényszék.

Az elsőfokú ítélet nem jogerős, a vádlott felmentésért fellebbezett, az ügyész pedig gondolkodási időt kért. A többszörösen bűntett előéletű vádlott a villamoson fényes nappal többször megütötte a sértettet, és tízezer forintot, egy bankkártyát, valamint iratokat zsákmányolt tőle. Az idős nő életveszélyes sérüléseket szenvedett.

A törvényszék rablás és testi sértés bűntette, okirattal és készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel visszaélés vétsége miatt marasztalta el a férfit, és kimondta azt is, hogy a fegyházból feltételes szabadságra nem bocsátható – közölték.

The post Megvert és kirabolt egy idős nőt a villamoson, 17 évet kapott appeared first on .

Újabb magyar rendőri egységek indulnak Szlovéniába, Észak-Macedóniába és Szerbiába; fő feladatként járőrszolgálatot látnak el a jogellenes határátlépések megelőzése és felderítése érdekében, illetve közreműködnek az embercsempészek és az illegális migránsok előállításában – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) Kommunikációs Szolgálata.

A harmincfős észak-macedón, húszfős szerb és háromfős szlovén kontingensben szolgálatot teljesítő magyar rendőrök saját szolgálati felszerelésükkel látják el feladataikat, intézkedési jogosultságukat a fogadóország rendvédelmi szervének irányítása, felügyelete mellett gyakorolják.

Közölték, a rendőrök nemcsak a határ közvetlen közelében fognak szolgálatot teljesíteni, hanem a mélységi területeken található utakon is. A kontingensek terepjáró-képességű szolgálati gépkocsikkal, kézi éjjellátó készülékekkel, kézi hőkamerákkal, valamint mobil hőkamerával támogatják az érintett határszakasz védelmét.

A Szerbiába induló 53., az Észak-Macedóniába induló 65. és a Szlovéniába induló negyedik magyar rendőri kontingens tagjait a Készenléti Rendőrség központi objektumában Czukor Gergely alezredes, az ORFK Határrendészeti Főosztályának osztályvezetője búcsúztatta.

“A magyar rendőrség elkötelezett abban, hogy az illegális migránsokat megakadályozza hazánk, illetve az Európai Unió területére történő bejutásban. Ennek érdekében a Magyarország területén végzett feladatai mellett felajánlotta a támogatását a nyugat-balkáni országok részére”.

Kitértek arra is, hogy a hazatérő kontingensek tagjaira a magyar állampolgárokkal azonos járványügyi szabályok vonatkoznak. Amennyiben a külszolgálatról visszatérő rendőrnek szükséges koronavírus-tesztelésen részt vennie, akkor annak költségeit a rendőrség állja.

The post Újabb magyar rendőri egységek indulnak Szlovéniába, Észak-Macedóniába és Szerbiába appeared first on .

Védelmi kutatás-fejlesztést célzó alprogrammal bővül a fiatal magyar kutatókat támogató Kooperatív Doktori Program (KDP). Az egymilliárd forint keretösszegű felhívás célja a magasan képzett, tudományos ismeretekkel rendelkező munkavállalók számának növelése a nemzetstratégiai ágazatban – jelentette be az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM).

A Nemzeti kutatási, fejlesztési és innovációs alapból meghirdetett Kooperatív Doktori Program (KDP) speciális ösztöndíjprogramként az ipari és szolgáltatói szektorok igényeihez igazodva támogatja a tehetséges magyar fiatalok pályakezdését. A kezdeményezés idén az egymilliárd forintos keretösszegű Nemzetvédelmi Alprogrammal (NVKDP) bővül – tették hozzá a közleményben.

Az NVKDP pályázatra a felsőoktatási intézményen kívül nemzetvédelmi témájú, a gyakorlatban is hasznosuló kutatómunkát végző doktori hallgatók jelentkezhetnek. Az ösztöndíjprogram a nemzetstratégiai ágazatra fókuszálva célzottan támogatja a tudományos életutakat és a hazai kutatói utánpótlást.

Az alprogramban részt vevő doktori hallgatók vállalati együttműködésben, a felsőoktatási doktori iskolák intézményes keretei között dolgozzák fel témájukat. Az NVKDP havi nettó 400 ezer forintos ösztöndíjjal teremt lehetőséget a kutatói karrierépítésre. A doktori hallgató mellett támogatásban részesül az őt befogadó és segítő doktori iskola, a megvalósításba bevont témavezető és szakértő is.

Az ITM közlemény kitért arra is, hogy a program újabb elemmel gazdagítja a gazdasági újraindítást és a magas hozzáadott értéket teremtő munkahelyek létesítését célzó kormányzati intézkedések sorát. A kezdeményezés az innovációban világszerte élenjáró védelmi ipar felé tereli a tehetséges fiatal kutatókat.

A program az Innovációs és Technológiai Minisztérium szakpolitikai támogatásával, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) kezelésében valósul meg. Az NVKDP 2021 részleteiről az NKFIH oldalán érhető el bővebb információ – fűzték hozzá.

The post Egymilliárd forintos támogatás ösztönzi a nemzetvédelmi kutatómunkát appeared first on .

További támogatást ígért Szíria talpra állításához Bassár el-Aszad szíriai vezetőnek Vlagyimir Putyin.

Az orosz elnöki hivatal közleménye szerint Putyin rámutatott arra, a két ország erőfeszítéseinek köszönhetően a szíriai kormány már az ellenőrzése alá vonta az ország területének kilencven százalékát, ahová visszatérnek a menekültek. Kitért arra, hogy néhány területen a “terroristák” (Ők azok a szabadságharcosok, akik fellázadtak a népnyúzó szír rezsim ellen. A -szerk- megj.) továbbra is zaklatják a lakosságot.

Méltatta, hogy Aszad sokat tesz a politikai ellenfeleivel folytatandó párbeszédért, és kifejezte reményét, hogy a párbeszéd folytatódni fog. Szíria fő problémája szerinte az, hogy az ország területén továbbra is olyan idegen csapatok tartózkodnak, amelyek ehhez sem ENSZ-felhatalmazással, sem Damaszkusz engedélyével nem rendelkeznek. Ez az orosz elnök szerint a nemzetközi jog megsértését jelenti, de az ország konszolidációját is akadályozza.

Putyin felköszöntötte vendégét a szeptember 11-én ünnepelt születésnapja alkalmából, és gratulált az elnökválasztáson elért “nagyon jó” eredményéhez. (Aszad a május 26-i voksoláson 95 százalékot ért el… nyilván teljesen tiszta, csalásmentes választáson) Az orosz elnök említést tett a Covid-19 betegség elleni küzdelemben nyújtott orosz segítségről, arról, hogy Szputnyik V és Szputnyik Light típusú vakcinákat tartalmazó első szállítmányok már eljutottak a közel-keleti országba.

Aszad méltatta a Szocsiban és a kazahsztáni Nur-Szultanban (korábbi nevén: Asztanában) megtartott találkozók szerepét a szíriai helyzet normalizálásában. Megjegyezte ugyanakkor, hogy a politikai folyamatok három éve megtorpantak, amiért egyes, meg nem nevezett országok “destruktív” politikáját tette felelőssé.

A közlemény szerint Aszad méltatta a “terroristák” feletti győzelemhez nyújtott oroszországi segítséget, köszönetet mondott érte Putyinnak, és nagyra értékelte az orosz diplomácia támogatását is. Azt hangoztatta, hogy a két ország hadseregének terrorizmus elleni fellépése “hatalmas mértékben hozzájárult az egész emberiség védelméhez”.

Putyin legutóbb novemberben, videokonferencia keretében tárgyal Aszaddal. Személyesen legutóbb 2020 januárjában járt Szíriában. A Kreml szerint a két vezető emellett telefonon is szokott kommunikálni, ilyen módon legutóbb áprilisban beszéltek egymással.

The post Putyin további támogatást ígért a szír diktátornak appeared first on .

Az Európai Unió Tanácsa további hat hónapra, jövő év március 15-ig meghosszabbította az Ukrajna területi egységét, önállódását és függetlenségét aláásó vagy fenyegető cselekményekért felelősekkel szemben bevezetett szankciókat – közölte az uniós tanács.

Az intézkedések utazási korlátozásokból, vagyoni eszközök befagyasztásából, valamint pénzeszközök vagy más gazdasági erőforrások tilalmáról rendelkeznek a jegyzékbe vett emberek és szervezetek részére. A szankciók továbbra is 177 természetes és 48 jog személyre vonatkoznak.

Az Ukrajna területi integritását, szuverenitását és függetlenségét aláásó vagy fenyegető cselekmények miatt az Európai Unió először 2014. március 17-én vezetett be korlátozó intézkedéseket. Az unió ezeken túl további intézkedéseket is végrehajtott az ukrán válság nyomán, egyebek között gazdasági szankciókkal sújtotta az orosz gazdaság egyes ágazatait, és korlátozó intézkedéseket rendelt el a Krím félsziget és Szevasztopol jogellenes elcsatolása nyomán, kizárólag e két területre vonatkozóan.

Az előbbi szankciók jelen állás szerint 2022. január 31-ig, az utóbbiak pedig jövő június 23-ig vannak érvényben. A szankciókkal sújtott személyek és szervezetek listáját az Európai Unió Tanácsa rendszeresen felülvizsgálja és megújítja.

The post Az EU ismét meghosszabbította Ukrajna területi integritásával kapcsolatos szankciókat appeared first on .

Több város légterében hajtanak végre délutáni és éjszakai repüléseket a Magyar Honvédség Gripenjei a napokban. Az érintett térségekben emiatt fokozott hanghatásra kell számítani.

A Magyar Honvédség (MH 59.) Szentgyörgyi Dezső Repülőbázis hétfőn a Facebook-oldalán azt írta: Gripen-pilótáik szeptember 13-15-én az éves kiképzési tervnek megfelelően hajtják végre a repüléseket 15 és 22 óra között.

A repülés során Kecskemét, Eger, Mezőkövesd, Tiszafüred, Szolnok, Tiszaújváros és Nagyatád, továbbá Kaposvár, Szigetvár valamint Debrecen, Nagykanizsa és térségeik érintettek – közölte a kecskeméti repülőbázis.

The post Több város felett gyakorlatoznak a Gripenek appeared first on .

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) fokozott óvatosságra int, mert újra félrevezető tájékoztatásokkal keresik fel az üdülési jog tulajdonosokat. Komoly csapdába eshetnek azok, akik nem körültekintőek az üdülési joguk eladásánál.

A GVH a közleményében azt írta, az utóbbi időszakban egyre több panasz érkezett a versenyhivatalhoz, amelyek alapján úgy tűnik: az üdülési joguktól megszabadulni vágyók félrevezetése és kihasználása újabb lendületet vett. Az érintetteket ezúttal is elsősorban telefonon keresik meg, azzal a sokat ígérő ajánlattal, hogy egy magánszemély készpénzben megvásárolja tőlük jogosultságukat. A telefonáló időnként egy üdülési jogos károsultakat segítő, érdekképviseleti civil szervezet nevében mutatkozik be.

A személyes találkozó alkalmával a csalók már előkészített szerződéssel várják ügyfeleiket – amelyben azonban a vevő magánszemély immár egy vállalkozás, a fizetés pedig nem készpénzben, hanem egy, a cég által üzemeltetett vásárlási rendszerben levásárolható kreditben történik. A fogyasztókat rendszerint azonnali döntésre ösztönzik, és több százezer forintos díjat fizettetnek meg a rendszerbe történő belépésért, az itt elérhető áruk pedig sokszor túlárazott és silány minőségű termékek.

Az üdülési jog ráadásul mindezek ellenére sem kerül át a vevő cég nevére, ugyanis azok szolgáltatói jellemzően csak magánszemélyre engedélyezik átírásukat. Az üdülési joggal járó fenntartási költségek így továbbra is a becsapott fogyasztókat terhelik.

A versenyhatóság az üdülési jogukat értékesíteni vágyóknak azt javasolja: minden ajánlat esetén alaposan tekintsék át a felkínált feltételrendszer részleteit, szerződéskötés előtt pedig alaposan tájékozódjanak az érintett vállalkozások megbízhatósága és fogyasztói értékelése felől. Fontos, hogy a fogyasztók a személyes találkozókon se engedjenek az esetleges nyomásgyakorlásnak.

Felidézték, hogy a korábbi években – versenyfelügyeleti eljárások lefolytatása és számos bírság kiszabása mellett – több alkalommal is felhívták a figyelmet néhány tisztességtelen módszerre. A hasonló típusú, jogsértő magatartást folytató cégek felelősségre vonása mindig nehéz a hatóságok számára, ugyanis számos módszerrel – felszámolás, végelszámolás, átnevezés, vagy tagcsere – igyekeznek elkerülni a számonkérést.

The post Üdülési joggal kapcsolatos visszaélésekre figyelmeztet a versenyhivatal appeared first on .

Izrael szerint egy iráni katonai bázison dróntámadásokra készítik fel Teherán szövetségeseit, hogy a légi terrorizmust elterjesszék a térségben – tudatta a Háárec című újság.

Beni Ganz védelmi miniszter vasárnap kijelentette, hogy az Iszfahántól északra fekvő Kásán város légi bázisát Irán arra használja, hogy jemeni, iraki, szíriai és libanoni terroristákat képezzen ki az Iránban gyártott drónok bevetésére a közel-keleti térségben.

“Kásán irányítja az iráni légi terrorizmus exportját a régióban” – mondta Ganz a Tel-Avivtól északra, Herzliján lévő Reichman Egyetemen tartott konferencián, és Iránnal szembeni szankciók meghirdetésére szólította fel a 2015-ben Iránnal megkötött nemzetközi atomalku aláíróit.

“Irán fegyverfejlesztésének egyik legfontosabb része a pilóta nélküli légieszközök rendszere” – mondta Ganz. “Ez egy pontos és halálos rendszer, amely áthaladhat több ezer kilométeren. Az irániak gyártják és exportálják őket szövetségeseiknek” – tette hozzá.

Ganz arra is felhívta a figyelmet, hogy Irán látja el forrásokkal Libanonban a Hezbollah radikális síita szervezetet, és a Gázai övezetben is szaktudást és fegyvereket biztosít a fejlett rakéták arzenáljának építéséhez. Afganisztán az Egyesült Államok kivonulása után Ganz szerint terrorcsoportok bázisaként szolgálhat, és fel kell készülni a tálib rezsim elleni fellépésre.

“Az Irán és Afganisztán elleni erőfeszítések nemcsak közel-keleti vagy arab ügyek, hanem minden olyan ország és hatalom érdekében állnak, amely meg akarja őrizni a nemzetközi játékszabályokat, beleértve Oroszországot és Kínát” – vélekedett az izraeli védelmi miniszter.

“Jelenleg sokkal jobb a Palesztin Hatósággal együttműködni és megerősíteni a palesztin gazdasággal együtt, mintsem Irán határokon belüli partnereit erősíteni”- hangoztatta Ganz, bírálva a Gázai övezetet uraló Hamász radikális iszlamista szervezetet pénzügyi források eljuttatásával támogató korábbi kormányzati politikát.

Hasonlóképpen Iránt vette célba múlt heti oroszországi látogatásán Jaír Lapid külügyminiszter is. “Mindaddig nem lesz stabilitás Szíriában vagy a tágabb Közel-Keleten, amíg Irán jelen van a térségben. Irán a világ első számú terrorexportőre” – hangsúlyozta Lapid Moszkvában.

“A világnak meg kell akadályoznia Iránt a nukleáris fegyverek megszerzésében függetlenül ennek árától. Ha ezt a világ nem teszi meg, akkor Izrael fenntartja magának a cselekvés jogát” – mondta Lapid, és kiemelte azt is, hogy Irán atomfegyverek iránti törekvése nemcsak izraeli gond, hanem az egész világ problémája.

The post Izrael,Irán,fegyverekIzrael szerint egy iráni katonai bázison dróntámadásokra készítik fel Teherán szövetségeseit appeared first on .