Biztonságpiac

Az orvostudomány egyik ilyen területe a bőrgyógyászat, amely, hála a lézertechnika radikális változásainak, szinte csodákra képes már a bőr megújulását illetően.

Örökké fiatalnak maradni

Tisztában kell lenni vele, hogy az örök fiatalság a jelenlegi tudomány állása szerint még lehetetlen, de számos bőrregeneráló eljárás létezik már, amellyel bizonyos időre meg lehet állítani a korral járó átalakulásokat.

Megjelent egy olyan társadalmi réteg, amely időt, pénzt és energiát fektet abba, hogy eltüntesse nemkívánatos foltjait, ráncait a testén, feszesítse idősödő bőrét. A lézertechnológia utóbbi évek hatalmas fejlesztéseinek köszönhetően a szépségipart forradalmasító kezelési eljárásokat hoztak létre, melyek sokkal időtállóbbak, mint korábbi társaik.

Gyengéd megfiatalodás® program

A hévízi Hotel Európa Fit****-ben működő Vitalium Laser Centre orvosi lézeres kezelésekkel egészíti ki gazdag és sokszínű szállodai csomagajánlatait. Ezek egyike a bőrkezelés. A Gyengéd megfiatalodás® program a legfrissebb tudományos eredményeket magába foglaló lézerterápiás kezeléseket foglalja magába.

Az arcesztétikai kezelésekkel két vonalon lehet egyszerre eredményeket elérni. Egyrészt a változás már a kezelést követően azonnal látható, másrészt ez a gyógyászati módszer a bőr kötőszöveti sejtjeiben elindít egy folyamatot, amely során a sejtek egészségesebb kollagén termelésébe fognak, melynek hatására hosszú évekig nagyon lelassul az öregedés folyamata.

Arcesztétikai kezelések

Az arc fiatalítását célzó programnak is több csoportja létezik az Európafitben. Az érdeklődők koruknak és igényeiknek megfelelően egy vagy több kezelést is választhatnak. A Face Lifting kezelés az arc külső felületét és a szájüregi részt fiatalítja meg, a Twinlight 3D különböző típusú bőrhibákat orvosol és csökkenti a ráncosodást.

Nagyon keresett szolgáltatása a hévízi Európa Hotel Fit**** szállodának az évenként ismételhető bőrmegújító Age Prevent kezelés, de a lézertechnika gyulladásos, heges bőrt és szemkörnyéket is tud már hatékonyan kezelni.

Testesztétikai kezelések

Az Európafitnél nemcsak az élményfürdőnek köszönhetően tudnak a vendégek megújulni, hanem a testet érintő lézerterápiának is. Lézeres zsírbontás, ajakkezelés várja az idelátogatókat. A kézhátakat érintő ránctalanítással fiatalabbnak érezhetik magukat az idősebb generáció képviselői, szülés után pedig kezelhetők a terhesség során esetlegesen kialakult nemkívánatos bőrelváltozások, striák.

Részletekért keresse az Európafit bőrgyógyász-kozmetológus szakorvosát a Vitalium Laser Centre-ben és egyeztessen időpontot!

The post Bőrgyógyászati lézerkezelésekkel a fiatalabb külsőért appeared first on .

A tárgyalás elején a bíró ismertette, hogy öt sértettet kívánnak meghallgatni, ám végül csak az egyiküket sikerült. Az ügyben a bíróság által felkért tolmácsról Hwang Sungja és Jung Younga túlélő is azt mondta, hogy nem értik jól, amit mond.

Ekkor a bíróság szünetet rendelt el, újabb tolmácsot keresett, akit bár az egyik nő értett, a másiknak nem tudta lefordítani koreai nyelvre a bírósági figyelmeztetések közül azt a kérdést, hogy “perben, haragban, rokonságban áll-e a vádlottal”, ezért a meghallgatást a bíró egy újabb tolmácsot felkérve december 16-ára napolta el, arra valamennyi megidézett túlélőt visszahívta.

Az azonban a tárgyaláson kiderült hogy Hwang a családjával, Jung pedig az öccsével érkezett Budapestre és a tragédia éjszakáján a sétahajóval Budapest éjszakai látképét szerették volna megnézni. Hwang elmondta: négy családtagjával szálltak fel a Hableány fedélzetére, a baleset pillanatában a Hableány orr részénél fotózkodtak, nem hallotta az ütközést, a fényképezéssel volt elfoglalva.

“Én magam a hajóval együtt elsüllyedtem, próbáltam felúszni” – mondta a videókapcsolaton keresztül is láthatóan megtört nő, aki azzal magyarázta túlélését, hogy gyerekkorában olyan helyen nőtt fel, ahol jól megtanult úszni mély vízben is.

Tanúvallomása során a nő elmondta: amikor felszálltak a hajóra, nem volt szó mentőmellényről, nem is látott ilyet a hajón. Műszaki probléma szerinte nem merült fel a Hableánynál, folyamatosan haladt, párhuzamosan a parttal.

“Abban biztos vagyok, hogy az ütközés után a nagy hajó tovább ment, éreztem a víz alatt” – fogalmazott Hwang, aki a felszínre érve már nem látta a Hableányt. Arra a bírói kérdésre, hogy mennyi ideig volt a folyóban, amíg kimentették, a nő azt mondta: 20-30 perc lehetett. Hozzátette: “nagyon nehéz volt átélni ezt a mentést, hosszú volt”.

A nő nem emlékezett a személyzetre sem, csak arra, hogy ketten voltak, de – mint mondta – nem figyelt rájuk, nem tudja mit csináltak a baleset pillanatában, mert a fényképezéssel volt elfoglalva.

Hwang elcsukló hangon válaszolt arra a kérdésre, hogy a balesetben szerzett sérülésiből felgyógyult-e. Azt mondta: még most is fájdalmai vannak és a fizikai mellett a lelki sérülései is jelentősek, a tragédia miatt nem tud dolgozni.

Arra a védői kérdésre, hogy kire gondolt egy korábbi nyomozati vallomásában, amikor azt mondta, szeretné, ha a baleset okozója vállalná a felelősséget, a nő határozottan azt felelte: a Viking hajó kapitányára. Majd a lehető legszigorúbb büntetést kérve Jurij C.-re úgy folytatta: “a kapitány hibájából a mi családunk tönkrement”.

A Viking Sigyn szállodahajó 2019. május 29-én Budapesten, a Margit híd közelében nekiütközött és maga alá gyűrte a Hableány sétahajót, amely elsüllyedt. A sétahajón 35-en voltak: 33 dél-koreai turista és a kéttagú magyar személyzet. Hét turistát sikerült kimenteni, 27 áldozat holttestét megtalálták, egy dél-koreai utast továbbra is eltűntként tartanak nyilván. A szállodahajó 65 éves ukrán kapitányát az ügyészség vízi közlekedés halálos tömegszerencsétlenséget eredményező gondatlan veszélyeztetésével és segítségnyújtás elmulasztásával vádolja. Az ügyben tavaly márciusban előkészítő tárgyalást tartottak, amelyen a vádlott közölte, nem mond le a tárgyalás jogáról.

The post Dunai hajóbaleset: tolmácsolási gondok miatt megszakadt a koreai sértettek meghallgatása appeared first on .

Mireille Knoll késszúrásokkal teli, részben megégett holttestére 2018. március 23-án találtak rá abban a párizsi lakásban, ahol egyedül élt. Az asszonyt 11 késszúrással ölték meg, a lakásban legalább öt helyen gyújtottak tüzet szándékosan. Az eset óriási felháborodást keltett Franciaországban, a zsidó szervezetek és a politikai pártok pár nappal később többezres tiltakozó menetet szerveztek az antiszemitizmus ellen Párizsban.

A fővádlottat, a 31 éves Yacine Mihoubot életfogytiglani szabadságvesztésre ítélték, míg tettestársát, a 25 éves Alex Carrimbacust az emberölés vádja alól felmentették, de az áldozat meglopása miatt 15 év börtönbüntetést kapott. Súlyosbító körülményként ismerte el a bíróság az antiszemitizmust, és azt, hogy az idős beteg nő veszélyeztetett volt.

A bíróság úgy ítélte meg, hogy a bűncselekményt egy “általános antiszemita kontextusban” kell értelmezni. Frank Zientara bíró az ítélethirdetéskor kiemelte, hogy az elkövető “előítéletei”, általában a “zsidó vallás” és az áldozat zsidósága iránti gyűlölete motiválták a tettét, miután meg volt arról győződve, hogy Knoll vagyonokat rejthet a lakásában, annak ellenére, hogy az idős nő nagyon szerény körülmények között élt a lakótelepi otthonában.

“Igazságos ítélet született, ezt vártuk. A család most már el tudja kezdeni a gyászt” – mondta az ítélethirdetést követően Knoll unokája.

A két gyanúsítottat a gyilkosság után rögtön azzal vádolták, hogy valós vagy vélt vallási hovatartozása miatt gyilkolták meg otthonában az idős asszonyt, s az ügyészség másfél évvel később két súlyosbító körülménnyel egészítette ki a vádiratot: a megölt nő különösen veszélyeztetett volt, és a bűncselekményt egyértelműen az áldozat vallása miatt követték el.

Emmanuel Macron államfő is megszólalt az ügyben, s ő is úgy vélte, hogy Knollt azért ölték meg, mert zsidó volt.

Mireille Knoll 1932-ben született Párizsban. 1942 júliusában túlélte a Vel d’Hív razziát, amely Franciaországban a zsidók legjelentősebb tömeges begyűjtése volt a náci haláltáborokba történő deportálások előtt. A nő az édesanyjával Portugáliába menekült a második világháború idején, majd visszatért Párizsba, s egy holokauszttúlélőhöz ment feleségül.

A tragédia egy évvel azután történt, hogy egy 65 esztendős ortodox zsidó nőt, Sarah Halimit 2017-ben a 27 éves szomszédja, Kobili Traore súlyosan bántalmazott, majd “Allahu Akbar” kiáltással lehajította őt az erkélyről. Az eset közéleti vitát indított az iszlamizmushoz köthető “új antiszemitizmusról”. A francia bírósági rendszer legfelsőbb bírósága, a semmítőszék az idén április 14-én elismerte a gyilkosság antiszemita jellegét, ugyanakkor azt is kimondta, hogy nem lehet per az ügyben, miután az elmeorvos-szakértők szerint a kábítószert fogyasztó elkövető a gyilkosságot “delíriumos roham” hatására követte el, ezért nem vonható felelősségre. A férfi a gyilkosság óta pszichiátriai kezelés alatt áll egy kórházban.

The post Életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték egy antiszemita jellegű gyilkosság elkövetőjét Párizsban appeared first on .

Blinken arról is beszélt, hogy az Egyesült Államok erős aggodalommal kíséri figyelemmel az orosz-ukrán határon kialakult helyzetet.

“Aggodalomra adnak okot az Ukrajna közelében zajló szokatlan orosz katonai tevékenységről szóló jelentések” – fogalmazott az amerikai külügyminiszter. “Nem vagyunk tisztában Moszkva szándékaival, de ismerjük a játékszabályaikat. Ha vannak provokációk, azok Oroszország felől érkeznek” – tette hozzá Blinken. Szerinte Moszkva szándékos provokációi ürügyként szolgálhatnak egy katonai beavatkozásra.

Az ukrán védelmi minisztérium múlt szerdai tájékoztatása szerint mintegy kilencvenezer orosz katona állomásozik nem messze az orosz-ukrán határtól, valamint a Moszkva-barát szakadárok által uralt kelet-ukrajnai területeken. A tárca állítása szerint az egyik oroszországi hadgyakorlat után a 41-es orosz hadsereg egységei az ukrán határtól 260 kilométerre északra fekvő Jelnyában maradtak.

Kuleba a tárgyalást követően megköszönte Blinkennek az Egyesült Államok támogatását. Szerinte az orosz agresszió elleni fellépés kulcsa, hogy Ukrajna erős maradjon, és szövetségesei határozottan kiálljanak mellette.

“Ami most Európában zajlik, az egy sok elemből álló, nagyon bonyolult dolog” – fogalmazott az ukrán külügyminiszter. Ezzel összefüggésben hívta fel figyelmet a kibertámadásokra, a demokráciák destabilizálását célzó félretájékoztatásra, a menekültek felhasználására a nyugtalanság szítására, illetve a katonai csapatmozgásokra.

“Ebben a bonyolult játékban ébernek kell maradnunk, kitartónak kell lennünk” – tette hozzá Kuleba.

Blinken és Kuleba a tárgyalások után kétoldalú stratégiai partnerségről szóló megállapodás írt alá. A dokumentumban az Egyesült Államok ígéretet tett, hogy támogatja Ukrajna erőfeszítéseit a fegyveres agresszió, a gazdasági és energetikai zavarok, valamint Oroszország rosszindulatú kibertevékenysége elleni küzdelemben, beleértve az Oroszországgal szembeni szankciók fenntartását és más intézkedések alkalmazását. A megállapodás szerint Washington továbbra is elkötelezett amellett, hogy segítse az ukrán katonák kiképzését, támogassa Kijev törekvéseit a NATO-tagság megszerzésére.

Az ukrán külügyminiszter szerint országa számára jól jön minden lehetséges védelmi együttműködés, amely erősíti a katonai képességeit, beleértve a hírszerzési adatok megosztását vagy a légvédelmi rendszerek telepítését.

“Olyan helyzetben vagyunk, amikor nem engedhetjük meg, hogy időt veszítsünk, és alig várjuk, hogy az Egyesült Államokkal együtt dolgozhassunk ezen a területen” – tette hozzá Kuleba.

The post Blinken: az Egyesült Államok elkötelezett Ukrajna biztonsága és területi integritása mellett appeared first on .

A tényállás szerint az ügy három vádlottja Budapesten a VIII. kerületben élt hajléktalanként. 2020. április 3-án este 21 óra körül felszálltak a Kőbányai úton a 28-as villamosra, belekötöttek a sértettbe és barátjába, akikkel egy kistermetű kutya is utazott. Az elsőrendű vádlott előbb a kutyát piszkálta, majd leköpte a sértettet, dulakodott vele, végül elővette a kését és szíven szúrta az áldozatot. A sértett barátja próbált a férfi segítségére sietni, de a másodrendű vádlott megütötte őt.

A 26 éves sértett a szúrás következtében rövid időn belül a helyszínen életét vesztette. A vádlottak elmenekültek, de nem sokkal később elfogták őket a környéken a rendőrök.

A bíróság a bizonyítás során megállapította: a szúrás pillanatában a vádlott felismerte annak reális lehetőségét, hogy tette alkalmas az élet kioltására. A bíróság a büntetés kiszabásánál nyomatékos súlyosító körülményként értékelte, hogy az első- és a másodrendű vádlott sokszorosan büntetett előéletű, az elsőrendű vádlott feltételes próbaidő alatt követte el a cselekményt, és azt, hogy egy tömegközlekedési eszközön minden indok nélkül kötöttek bele az utasokba, bántalmazták a sértettet és barátját. A bíróság figyelembe vette azt is, hogy ezek az erőszakos bűncselekmények a fővárosnak ezen a részén kifejezetten elszaporodtak.

Mindezek alapján a törvényszék szerdán kihirdetett elsőfokú döntésében 20 év fegyházra ítélte az elsőrendű vádlottat tettesként, és kizárta a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségéből. A másodrendű vádlottat bűnsegédként 8 év 6 hónap börtönre ítélte, harmadik társuk, egy nő pedig 2 év – 4 év próbaidőre felfüggesztett – börtönt kapott emberöléssel összefüggésben elkövetett bűnpártolás miatt.

Az ítélet ellen az ügyész az első- és a másodrendű vádlott vonatkozásában súlyosításért, hosszabb büntetés kiszabásáért fellebbezett, míg az első- és másodrendű vádlottak és védőik felmentésért, eltérő minősítésért, illetve enyhítésért fellebbeztek. A harmadrendű vádlott és védője három nap gondolkodási időt tartott fenn a jogorvoslat bejelentésére.

A fellebbezésekről a Fővárosi Ítélőtábla dönt. A törvényszék fenntartotta az első- és másodrendű vádlott letartóztatását.

The post Húsz év fegyház a 28-as villamoson történt késelés ügyében appeared first on .

A szerződés összértéke 269 millió euró, nagyjából 97,44 milliárd forint.

A közepes teherbírású, többcélú helikoptereket a PZL-Mielec repülőgépgyárban fogják gyártani, ahol a Sikorsky/Lockheed Martin Európának szánt Black Hawk helikopterei készülnek.

Raed Arafat katasztrófavédelmi államtitkár felidézte, hogy a közbeszerzési eljárás 2018-ban kezdődött, majd miután senki sem jelentkezett az első kiírásra, tavaly januárban versenytárgyalást hirdettek, amelyen az olasz Leodnardo S.P.A. és az Airbus Helicopters Romania is részt vett. Előbbi sokkal drágábban csak nyolc helikoptert kínált, de az Airbus ajánlata is tíz százalékkal meghaladta a beszerzésre szánt pénzkeretet.

A harmadik ajánlat azonban megfelelőnek bizonyult, az államtitkár szerint kiváló képességekkel rendelkező, teherszállításra, súlyos állapotban lévő sérültek szállítására, vagy akár erdőtüzek oltására alkalmas helikopterekről van szó, amelyekben négy-négy hordágy fér el, alkalmasak akár a tengeri kutató-mentő akciókra is.

A Lucian Bode román belügyminiszter jelenlétében aláírt keretmegállapodás megkötésénél a PZL-Mielec, a Sikorsky és a Lockheed Martin vállalat képviselőin kívül Lengyelország, illetve az Egyesült Államok bukaresti nagykövetségének megbízottja is jelen volt.

A helikoptereket 2023 végén szállítják le, és hamarosan megkezdődik a pilóták és a műszaki személyzet kiképzése.

The post Lengyelországban gyártott Black Hawk helikoptereket kap a román katasztrófavédelem appeared first on .

A körözést októberben adta ki a tárca, de nem nevezte meg a bűnügyet, amelynek címén akarta kézre keríteni az informatikust. A fehérorosz állampolgárságú Szaveljev, aki – maga is a szabadságvesztését töltve – a szaratovi büntetés-végrehajtás tbc-kórházának számítógépén dolgozva bukkant rá a felvételekre, időközben Franciaországban folyamodott menedékért.

Szerdai sajtójelentések szerint az ügyészség beszüntette a Gulagu.net informátora elleni büntetőeljárást, amelyet információhoz való jogosulatlan hozzáférés címén indított ellene.

Vlagyimir Oszecskin, az elítéltek jogainak védelmében fellépő Gulagu.net alapítója szeptember végén-október elején videofelvételeket hozott nyilvánosságra az orosz Szövetségi Büntetés-végrehajtási Szolgálat (FSZIN) Szaratovi megyei 1. tbc-kórházában rabok ellen állítólagosan elkövetett fizikai és nemi erőszakról.

Oszecskin azt mondta akkor, hogy a szervezete több mint ezer hasonló tartalmú, az FSZIN archívumaiból származó videofájl birtokába jutott és ezeket kijuttatta Oroszországból. A felvételek szerinte megerősítik, hogy az oroszországi büntetés-végrehajtási és előzetes letartóztatási intézményekben rendszerszintű a kínzás.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője korábban kijelentette, hogy Vlagyimir Putyint tájékoztatták a börtönökben elkövetett kínzásokról szóló jelentésekről. Ennek nyomán az illetékes hatóságoknál vizsgálat indult.

Anton Jefarkin, a FSZIN ügyvezető Szaratov megyei parancsnoka szerdán közölte, hogy az ügy kipattanása, vagyis a videofelvételek nyilvánosságra kerülése óta öt büntetőeljárás indult és a büntetés-végrehajtás 18 alkalmazottját bocsátották el, további 11 ellen pedig fegyelmi eljárást folytattak le. Jefarkin leszögezte: biztos benne, hogy hasonló dolgok a jövőben nem fordulhatnak majd elő és ennek érdekében mindent elkövet majd a munkatársaival.

The post Visszavonták az orosz börtönökben elkövetett kínzások leleplezője elleni körözést appeared first on .

“Nagyon hamar, a jövő hét elején kiterjesztjük a Fehéroroszország elleni szankciókat” – mondta von der Leyen újságíróknak a találkozó után, megjegyezve, hogy a korlátozások magánszemélyekre és szervezetekre is vonatkoznak majd. Hírügynökségi információk szerint az Európai Unió mintegy 30 személyt és szervezetet, köztük Uladzimir Makej fehérorosz külügyminisztert és a Belavia nevű fehérorosz légitársaságot is célba veszi az intézkedésekkel.

“Megvizsgáljuk azon légitársaságok szankcionálásának lehetőségét, amelyek elősegítik az embercsempészetet Minszk, majd az Európai Unió és Fehéroroszország között fekvő határ felé” – mondta von der Leyen. Az Európai Bizottság elnöke hozzátette: megérti, hogy az Egyesült Államok olyan szankciókat készített elő Fehéroroszország ellen, amelyek december elején lépnek hatályba.

A Fehéroroszországgal szomszédos európai uniós tagállamok, Litvánia, Lengyelország és Lettország határaihoz hónapok óta érkeznek illegális bevándorlók, legtöbbjük Irakból. Az Európai Unió azzal vádolja Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnököt, hogy az rendszere szervezi a menekültek szállítását a határra, megtorlásul a Minszk ellen elrendelt nyugati büntetőintézkedésekért.

Fehéroroszország az EU-t hibáztatja, a kelet-európai állam külügyminisztere szerdán azt mondta: az Európai Unió a határ menti migrációs válság “kiprovokálásával” ürügyet teremtett a Minszk elleni újabb szankciók bevezetésére.

A Fehér Ház a találkozó előtt közölte, hogy a két vezető tárgyal majd az Európai Unió és az Egyesült Államok közötti kereskedelmi és gazdasági kérdésekről, a klímaváltozásról, valamint olyan regionális kérdésekről, mint Ukrajna vagy a Nyugat-Balkán ügye.

“Biden elnök megerősíti, hogy támogatja az Európai Uniót mint az Egyesült Államok alapvető partnerét” – közölte Emily Horne, a Fehér Ház nemzetbiztonsági tanácsának szóvivője.

The post Von der Leyen: az EU kiterjeszti a Fehéroroszország elleni szankciókat appeared first on .

A tájékoztatás szerint az elsőfokon eljáró bíróság az elsőrendű vádlottat társtettesként elkövetett halált okozó testi sértésben és garázdaságban, valamint ittas állapotban elkövetett járművezetés miatt mondta ki bűnösnek. Ezért őt öt év hat hónap börtönbüntetésre ítélték, és nyolc hónapra eltiltották a közúti járművezetéstől.

A másodrendű vádlott társtettesként elkövetett halált okozó testi sértés és garázdaság miatt öt év börtönbüntetést kapott – közölték. A két vádlottat emellett több mint 1,8 millió forint bűnügyi költség megfizetésére kötelezte a bíróság. A bírói indoklás szerint a sértett bántalmazása áttételesen és közvetetten volt kapcsolatban halálával. A maga számára is ismeretlen szívbetegséggel rendelkező férfit 12 kis és közepes erejű ütés érte, és ezek, valamint a pszichés stressz is hozzájárultak a halálát okozó keringési rendellenességhez.

Az ügyben a bíróság 11 különböző szakértő véleményét hallgatta meg, a végső álláspontot az Egészségügyi Tudományos Tanács közreműködésével alakították ki. A döntés ellen a vádlottak és védőik felmentésért, míg az ügyész a középmértéket megközelítő, a jelenleginél súlyosabb büntetésért fellebbezett, így az ügy másodfokon folytatódik.

The post Öt évvel meg lehet úszni egy garázdaságban elkövetett halált okozó testi sértést appeared first on .

Steffen Seibert közleménye szerint az ügyvezető szövetségi kormány vezetője telefonon tárgyalt az orosz államfővel a lengyel-fehérorosz határon kialakult migrációs helyzetről.

A kancellár hangsúlyozta: “embertelen és teljesen elfogadhatatlan”, hogy “a fehérorosz rezsim eszközként használja a menekülteket az Európai Unió ellen”. Egyben megkérte az orosz elnököt, hogy a válság feloldása érdekében vesse latba befolyását a minszki rezsimnél.

Az SPD-frakció külpolitikai szóvivője, Nils Schmid áthidaló megoldásként azt javasolta, hogy az EU kérjen segítséget Ukrajnától a menedékjogi eljárások lebonyolításához. Az elképzelés szerint a Fehéroroszországból az EU-ba igyekvő menedékkérőket Ukrajnában kellene elhelyezni kérelmük elbírálásának idejére.

A napokban több ezer ember jelent meg a fehérorosz-lengyel határon abban a reményben, hogy bejuthatnak az EU-ba. Az illegális határátlépések száma hetek óta emelkedik. A lengyel kormány több mint tízezer katonát mozgósított a folyamat feltartóztatására.

Az első számú célpont Németország. A határőrizetért felelős szövetségi rendőrség adatai szerint a január-júliusi időszakban csupán 26-an érkeztek Németországba illegálisan a Fehéroroszország-Lengyelország útvonalon. Augusztusban viszont már 474 ilyen, jogcím nélküli belépést regisztráltak, szeptemberben 903-at, októberben pedig 5285-öt. Német biztonsági körök becslése alapján naponta átlagosan 800-1000 ember érkezik repülővel a Közel-Keletről Minszkbe.

The post Lengyel menekültválság: Merkel Putyin közbenjárását kérte a válság rendezéséhez appeared first on .

A közös sajtóértekezleten Michel “brutális, hibrid, hirtelen és méltatlan” támadásról beszélt a fehérorosz határon történtekről. Az egész EU nevében szolidaritását fejezte ki Lengyelországnak. Az ilyen támadással szembesülve, határozottan, egységesen, az alapértékekre támaszkodva kell reagálni – hangsúlyozta.

Morawiecki diplomáciai kezdeményezést helyezett kilátásba a menekültek szállításában közvetlenül vagy közvetve részt vevő országokkal szemben. ‘Kemény eszközökkel rendelkezünk, szembe tudunk szállni a családok, a gyermekek és a nők biztonságát és egészségét veszélyeztető rendszer ellen” – jelentette ki.

Hozzáfűzte: a légi szállítóknak is tudatában kell lenniük, milyen eszközök alkalmazhatók “annak a veszélynek a megelőzésére, amelynek a Fehéroroszországba szállított embereket kiteszik”. Közölte: a Minszkkel szembeni új szankciók “már az asztalon vannak” és zajlanak a tagállamok közötti, egységes álláspont kidolgozását célzó egyeztetések.

A lengyel kormányfő bejelentette: az Európai Tanács és az Európai Bizottság (EB) a legközelebbi napokban megfontolja a helyzetet lényegesen és ténylegesen befolyásoló lehetséges lépéseket. Megvitatják az EU-t jobban védő “fizikai infrastruktúra létesítését és finanszírozásának lehetőségeit” – fogalmazott. A konfliktus első vonalában lévő államok határai az EU határai is egyben – emlékeztetett.

Aláhúzta: a legutóbbi események “távolról nézve” migrációs válságnak tűnhetnek, de valójában nem migrációs, hanem politikai válságról van szó, amelynek célja az egész EU destabilizálása.

A történteket az “állami terrorizmus megnyilvánulásának”, valamint Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök “csendes bosszújának” nevezte, amiért az EU támogatta a demokratikus törekvéseket Fehéroroszországban.

A lengyel miniszterelnök közölte: azt kérte Micheltől, hogy az ET videokonferencia formájában minél hamarabb vitassa meg a Fehéroroszországgal szembeni szankciók bővítését, valamint az oda menekülteket szállító légitársaságok elleni büntetőintézkedéseket. Michelhez hasonlóan ő is említette az Európai Unió ez ügyben közel-keleti fővárosokban elindítandó diplomáciai akcióját.

Hangsúlyozta: Lengyelország jelenleg az EU és a NATO keleti szárnyát védi. Örömét fejezte ki, hogy az előző migrációs válságoktól eltérően az EU most “egy hangon beszél”. A lengyel-fehérorosz határ “az elvek állama és a jogtalanság állama, az embereket élő pajzsként használó állam közötti határ” – jelentette ki.

Elmondta: Charles Michellel az orosz és a fehérorosz propaganda témáját is felvetették. Ennek célja szerinte olyan benyomást kelteni, mintha az EU, ezen belül Lengyelország és Litvánia aránytalanul és helytelenül reagálna a határon zajló fejleményekre.

Az ENSZ emberi jogi főbiztos a feszültség csökkentésére szólított fel
Tűrhetetlennek nevezte az ENSZ emberi jogi főbiztosa a lengyel-fehérorosz határon kialakult migránsválságot és a feszültség csökkentésére szólított fel. Közleményében Michelle Bachelet felszólította az érintett kormányokat, azonnal tegyenek lépéseket a helyzet rendezésére, összhangban a nemzetközi emberi jogi törvényekkel, valamint a menedékkérőkre vonatkozó rendelkezésekkel. Hozzátette, hogy az “uszító beszédek és a csapatok mozgósítása” csak növeli a migránsok kiszolgáltatottságát és a rájuk leselkedő veszélyeket. Bachelet továbbá sürgette a feleket, biztosítsák a segélymunkások, a jogászok és a sajtó belépését a térségbe. “Nem szabad az itt lévő emberek százait még egy éjszakára a szabad ég alá kényszeríteni, megfelelő szállás, étel, ivóvíz és orvosi ellátás nélkül” – áll a közleményben, amelyben leszögezi, hogy a nemzetközi jog szerint senkit nem szabad megakadályozni abban, hogy védelmet keressen.

The post Lengyel menekültválság: Michel szerint az EU-nak határozottan kell reagálnia a támadásra appeared first on .

A Felsőrajk és Pötréte térségében is területekkel rendelkező vadásztársaság két tagja, egy 36 éves, ausztriai tartózkodási hellyel rendelkező, nagykanizsai születésű férfi és egy 38 éves alsórajki férfi még 2017 nyarán utazott Ausztriába, egy karintiai vadaskertbe. Annak osztrák tulajdonosával – aki a perben negyedrendű vádlottként szerepelt – megegyeztek abban, hogy kilencezer euróért megvásárolnak egy nála nevelt, értékes agancstrófeájú gímszarvasbikát, majd Magyarországra szállítják.

A nem természetes környezetben felnevelt gímszarvas vadászatát a magyarországi törvények is tiltják, az osztrák jogszabályok szerint pedig ugyancsak tilos a vadaskertben nevelt állat vadászati célú hasznosítása. Ennek ellenére az osztrák férfi Magyarországra szállította a gímszarvast, amelyet ideiglenesen Alsórajkon, a másodrendű vádlott édesanyjának ingatlanján helyeztek el.

A két fővádlott időközben egy vadászatszervezéssel foglalkozó, mezőhegyesi székhelyű cég képviselőjével – megtévesztéssel, fényképek alapján – megállapodott abban, hogy vendégvadászoknak kínálják fel az állatot kilövésre. A 2017 szeptemberében érkezett francia vadászok számára a 12-13 kilogramm agancssúlyú, elkábított bikát a Pötréte és Felsőrajk határában lévő vadászterületre szállították a vádlottak, majd amikor az állat az ellenszertől lábra állt, az egyik vendégvadász lelőtte.

Az internetes felületeken is ismertté vált állatot – mint szabályos vadászaton elejtett gímszarvas trófeáját – néhány nappal később a Zala Megyei Kormányhivatal vadászati szervénél bemutatták bírálatra, ez alapján a hatóság hamis tartalmú közokiratban rögzítette a kilőtt vad trófeájának adatait. Ezt követően a megtévesztett francia vadász 35 ezer eurót, vagyis közel 11 millió forintot fizetett ki a vadásztársaságnak a trófea ellenértékeként.

Az ügyben harmadrendű vádlottként szereplő, a két fővádlottat segítő 43 éves hivatásos vadászt, valamint az osztrák vadaskert tulajdonosát a bíróság még februárban, tárgyalás mellőzésével ítélte el. Bűnsegédként elkövetett csalás miatt fejenként 450 ezer forint pénzbüntetést szabtak ki.

Vándor Virág, a Zalaegerszegi Törvényszék szóvivője a Nagykanizsai Járásbíróság keddi, előkészítő ülésen hozott ítéletéről közölte: a történteket elismerő első- és másodrendű vádlott társtettesként elkövetett csalás, illetve közokirat-hamisítás miatt húsz hónap – két évre felfüggesztett – börtönbüntetést kapott. Mindkét vadász előzetes mentesítésben részesült, azaz olyan hatósági erkölcsi bizonyítványt kaphat, amelyben “a bűntettesek nyilvántartásában nem szerepel” kitételt tüntetik fel.

A döntést mindkét vádlott tudomásul vette, de az nem jogerős, mert az ügyész három nap gondolkodási időt tartott fenn a fellebbezés megfontolására.

The post Svéd minta: vadaskertben nevelt szarvasbikával csaptak be egy francia vadászt Zalában appeared first on .

A város egyik központi utcájában egy júliusi reggelen tűnt fel a falfestmény, és azóta többször megpróbálták megsemmisíteni, mindeddig sikertelenül. Kedden baloldali aktivisták dobálták meg tojással az alkotást. Aida Corovicot és Jelena Jacimovicot a rendőrség előállította, de rövid időn belül távozhattak a kapitányságról. Ezzel egy időben baloldali tüntetők jelentek meg a falfestménynél, akik az aktivista szabadon bocsátását követelték, míg szélsőjobboldali tüntetők az általuk hősnek tartott Mladic arcképét akarták megvédeni. A helyszínt a rendőrség különleges egysége biztosította, összecsapásra nem került sor.

Szerdán a megtisztított rajzra fehér festéket és meszet öntött egy baloldali politikus, és ezzel megsemmisítette a háborús bűnökért elítélt katonai vezető képét. A Szerb Jobboldal (Srpska Desnica) nevű párt vezetője, Misa Vacic bejelentette, hogy helyreállítják a falfestményt, amelyet a baloldali Szociáldemokrata Párt egyik vezető tagja, Djordjo Zujovic tett tönkre.

Mladicot a hágai nemzetközi törvényszék életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélte háborús bűnök és népirtás címén. Mladic vezetésével a boszniai szerb hadsereg 1995 júliusában előre kitervelten és módszeresen lemészárolt mintegy 8700 bosnyákot, főleg férfiakat és fiúkat Srebrenicában. A cél a muszlim közösség kiirtása volt. A délszláv háborús bűnöket kivizsgáló törvényszék több ítéletében népirtásnak minősítette a boszniai szerb erők gyilkosságsorozatát. A történteket a második világháború óta Európában elkövetett legszörnyűbb mészárlásnak tartják.

A hivatalos szerb álláspont szerint kegyetlen bűncselekményeket követtek el Srebrenicában, de ezeket nem lehet népirtásnak minősíteni. Sok szerb továbbra sem háborús bűnösnek, hanem hősnek tartja a boszniai szerb hadsereg egykori parancsnokát.

The post Tojással dobálták meg, és festékkel öntötték le a Ratko Mladicot ábrázoló belgrádi falfestményt appeared first on .

A vádirat szerint az asztalnál ebédre váró kisgyerek kezét két vádlott lefogta, a harmadik pedig kanállal a szájába tette az ételt. A gyerek emiatt sírni kezdett, de az óvodai dolgozók a második kanál ételt is megpróbálták a szájába erőltetni. Csak akkor hagyták abba, amikor a tiltakozó, síró gyerek félrenyelt.

A korábban elsőfokon eljáró Székesfehérvári Járásbíróság az ügyészi indítványtól eltérően mindhárom vádlottat közérdekű munkára ítélte. Az ügyész súlyosításért fellebbezett.

A Székesfehérvári Törvényszék kedden az ügyészi fellebbezésnek megfelelően megváltoztatta az elsőfokú ítéletet és mindhárom vádlott esetében súlyosította a büntetéseket, felfüggesztett börtönt és foglalkozástól eltiltást szabott ki.

The post Elítéltek három óvodai dolgozót kényszeretetés miatt appeared first on .

Az utóbbi 30 év során ez az első olyan helyzet, amikor “ilyen brutális módon támadják és tesztelik Lengyelország biztonságát és határainak integritását” – hangsúlyozta beszéde kezdetén Morawiecki.

Oroszország birodalmi politikája halad előre – jelentette ki. Szerinte Lengyelország keleti határán nem pusztán közvetlen erőszak alkalmazására került sor, hanem “egy megrendezett előadás zajlik”, melynek célja az ország területi egységének megsértése és káosz előidézése az Európai Unió egészében.

A 2015-ös migrációs válsághoz képest viszont most új körülmények között kell szembenézni a helyzettel, közben ugyanis sikerült az EU- és a NATO-partnereket meggyőzni arról, hogy az országhatár védelme egyben a külső uniós határ, a NATO keleti szárnyának védelmét is jelenti – húzta alá a kormányfő.

Kulcsfontosságúnak nevezte a lengyel-fehérorosz határon már elkészült szögesdrótkerítést, amely megakadályozta a hétfőn a határra érkezett, szerinte Minszk által “élőpajzsként” használt menekülttömeg áttörését.

Mariusz Kaminski belügyminiszter szerint jelenleg 2-4 ezer illegális bevándorló tartózkodik a határ fehérorosz oldalán, ők a legközelebbi időben újabb támadást akarnak indítani.

Elmondása szerint a menekülteket heti mintegy kétezres létszámban, nagyjából negyven repülőjárattal szállítják Minszkbe mindenekelőtt Törökország, Szíria, az Egyesült Arab Emírségek és Libanon repülőtereiről. A lengyel kormány részben sikeresen tárgyal az említett országok vezetésével és légitársaságaival, hogy korlátozzák a szállítást – mondta.

A belügyminiszter szerint Oroszország a migrációs válság előidézésével tartósan destabilizálni akarja Kelet- és Közép-Európa térségét és az egész EU-t. Lukasenka politikai célja pedig az, hogy rákényszerítse az EU-t saját hatalma elismerésére és a szankciók visszavonására, valamint arra, hogy partnerként kezeljék őt – értelmezte a helyzetet Kaminski.

Hangsúlyozta: a kormány nem engedi meg, hogy Lengyelország migrációs útvonallá, embercsempészek, szervezett bűnbandák útvonalává váljék.

Mariusz Blaszczak nemzetvédelmi miniszter felszólalásában emlékeztetett: “a nyitott ajtók politikája” Nyugat-Európában terrorcselekményekhez vezetett. Lengyelország – melyen keresztül a menekültek Nyugat-Európába, leginkább Németországba szeretnének eljutni – a határőrök támogatására kivezényelt katonáival jelenleg az egész EU-t védi – mondta.

The post Lengyel menekültálság: Morawiecki szerint Lukasenkát Putyin irányítja appeared first on .

A tájékoztatás szerint a gépet két részletben szállítják át a RepTárba az MH. 86. Szolnok Helikopter Bázisról, a régi repülőmúzeum területéről – ahol 2016 őszéig volt látható -, majd az új helyén tervezik felújítani.

A Li-2T típusú gépet 1952-57 között a Magyar Néphadsereg alkalmazta, majd 1957-ben a MALÉV gépparkjába került HA-LIS lajstromjelzéssel. 1964-es selejtezését követően a pécsi vidámparkban állították ki, ahonnan a Szolnoki Repülőmúzeumba került 2006-ban. Szolnokon visszakapta eredeti katonai zöld festését és 301-es oldalszámát – olvasható a közleményben.

Mint felidézik, a Li-2 az amerikai DC-3 szállító repülőgép licenc alapján gyártott szovjet változata volt. A Douglas gyár alsószárnyas, kétmotoros repülőgépének gyártási jogát 1936-ban sikerült megszereznie a Szovjetuniónak. Az első gépek PSz-84 típusjelzéssel (Passzazsirszkij Szamoljot = utasszállító repülőgép, 84 = repülőgépgyár száma) Borisz Pavlovics Liszunov vezetésével készültek el, majd 1939-től a sorozatgyártásuk is elkezdődött. 1940-ben az Aeroflot, a szovjet polgári repülés alkalmazta a típust, amely 1942-ben kapta meg a Li-2 típusnevet. A második világháború kitörésétől katonai feladatokra használták, egyebek között desszantegységek szállítására, utánpótlások célba juttatására. Az alapvetően nem harci gépnek tervezett repülőgépnek volt felfegyverzett változata is.

A közlemény szerint a PSz-84/Li-2 típust csaknem húsz évig gyártották. A szocialista országok többsége rendszerbe állította, Magyarországon 31 darab Li-2 volt. Hazánkban a háború után megalakult Magyar-Szovjet Légiforgalmi Rt. pilótái repülték az első gépeket, amelyek 1946 augusztusi érkezésüket követően magyar lajstromjelzést kaptak. 1946. október 15-én szálltak fel az első belföldi járatok, egy évvel később már nemzetközi légiforgalomban is részt vettek. Tizenöt éven keresztül voltak megbízható gépei a magyar polgári légiforgalomnak. Az utolsó Li-2-est a MALÉV flotta búcsúztatta el 1961-ben.

A Magyar Néphadseregben 1949-ben redszeresítették azt a típust, amelyet Tevének neveztek el. A nagyközönségnek az 1951-es díszszemlén mutatkozott be és 1975-ig szolgált a magyar légierőben – szerepel a RepTár közleményében.

The post Újabb repülőgéppel bővül a szolnoki RepTár flottája appeared first on .

A miniszterelnök az előző napi, a határ fehérorosz oldaláról végrehajtott tömeges határsértési kísérletre reagált a bejegyzéssel. A lengyel határ védelmét nemzeti érdeknek nevezte, egyúttal aláhúzta: jelenleg az egész Európai Unió (EU) stabilitását és biztonságát éri fenyegetés. “Nem hagyjuk magunkat megrémíteni, Lengyelország az EU- és NATO-partnerekkel együtt védeni fogja az európai békét” – olvasható a bejegyzésben.

Korábbi kormányzati közlések szerint a határt jelenleg a határőrség mellett mintegy 12 ezer katona védi, valamint rendőrök és az önkéntes területvédelmi erők hétfőn mozgósított alakulatai. A lengyel kormányszóvivő, Piotr Müller szerint a kormány folyamatosan kapcsolatban van az EU határvédelmi ügynökségével (Frontex).

Morawiecki kedd hajnalban a nemzetvédelmi miniszterrel, Mariusz Blaszczakkal együtt Kuznica Bialostocka határátkelő közelében a határőrökkel és az őket támogató katonákkal találkozott. A határátkelő közelében a migránsok hétfő este sátortáborokat vertek az aznapi sikertelen tömeges határsértési kísérletek után. A lengyel katonákhoz intézett beszédében Morawiecki megállapította: a fehérorosz rezsim a hibrid háború új módszereit alkalmazza, a migránsokat “élő pajzsként” használja. Felidézte: Varsó több humanitárius konvojt indított Fehéroroszországba a migránsok megsegítésére, Minszk azonban ezeket nem engedte be. Aláhúzta: az állami szuverenitás mértéke az, mennyire képes megvédeni határait, és professzionálisnak nevezte a lengyel határvédelmet.

A lengyel kormányszóvivő kedd reggel közölte: éjjel a lengyel-fehérorosz határon csak egyéni határsértési kísérleteket regisztráltak, nagyobb incidensre nem került sor.

Stanislaw Zaryn, a titkosszolgálatokat felügyelő lengyel miniszter szóvivője nagyon feszültnek minősítette a helyzetet. Szerinte a határ mentén hétfőtől több helyen is táborozó három-ötezer migránshoz további csoportok csatlakozhatnak, s a Fehéroroszország belterületéről átirányított külföldiek felhasználásával Minszk a lengyel határ tartós destabilizációjára törekedhet.

A lengyel oktatásügyi miniszter, Przemyslaw Czarnek kedd délelőtt bejelentette: a határmenti járásokban az iskolaigazgatók dönthetnek arról, hogy a gyermekek biztonságérzete érdekében áttérnek-e távoktatásra.

A határon fennálló helyzetről kedd délelőtt újra tanácskozott az Andrzej Duda kezdeményezésére hétfőn összehívott válságstáb. Az elnök ezt követően elmondta: a határon táborozó migránsok elsősorban fiatal férfiak, s a fehérorosz fegyveresek akadályozzák meg őket abban, hogy (Fehéroroszország irányában) elhagyják a térséget.

Beszámolt arról, hogy a helyzetről egyeztetett a szövetséges államok vezetőivel. A NATO főtitkárával, Jens Stoltenberggel kedden folytatott telefonbeszélgetése során megállapodtak, hogy “forródrót-kapcsolatban” maradnak – közölte. Határai védelmével Lengyelország megvalósítja az uniós kötelességvállalásait is – húzta alá.

Délután a kormány tagjai a szejm rendkívüli ülésén is beszámolnak a lengyel-fehérorosz határon történtekről.

The post Morawiecki: Lengyelország védeni fogja az európát appeared first on .

Ferenczy Tamás elmondta, hogy a jogerős határozatban az ítélőtábla az egyetem volt gazdasági igazgatóját – az elsőrendű vádlottat – vesztegetés elfogadása, folytatólagosan elkövetett csalás, költségvetési csalás és más bűncselekmények miatt jogerősen öt év börtönbüntetésre ítélte, ezzel három évvel csökkentette az első fokon eljáró Győri Törvényszék büntetési tételét.

Az ügy további 26 vádlottja közül első fokon még három vádlottat ítéltek szabadságvesztésre, mindegyikük büntetését két évvel csökkentette a táblabíróság. A Győri Törvényszék korábban 11 vádlottat felfüggesztett szabadságvesztésre ítélt, közülük 7 vádlott esetében csökkentette a próbaidő mértékét a táblabíróság.

Mindezeken túl az elsőfokú ítéletet helybenhagyta a Győri Ítélőtábla. Az eljárásban első fokon a bíróság további hét vádlottat megrovásban részesített, öt vádlottat pedig felmentett.

Az egyetem gazdálkodásával összefüggő vesztegetési ügyben a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) 2010 tavaszán indított nyomozást, mert a gyanú szerint az érintettek bűnszervezetet alkotva csúszópénzek fejében kötöttek beszállítói és szolgáltatási szerződéseket, és ezzel több mint százmillió forint kárt okoztak.

A tényállás szerint az elsőrendű vádlott egy nehéz gazdasági helyzetben lévő közintézménynél kezdte meg gazdasági igazgatóként a munkáját. Helyettesével közösen az volt a szándékuk, hogy változtatnak a nehéz helyzeten, de nem állt rendelkezésükre a szükséges szakértelem és megfelelő számú ember, így külső szakmai segítséget vettek igénybe.

A gazdasági vezető közben úgy döntött, egyes beosztottjait és saját magát is havonta pluszjövedelemhez juttatja, hogy megoldja a rendszeresen végzett túlórák és esetenként a munkakörön kívüli feladatok javadalmazását. Ennek érdekében szerződést kötött több vádlottal és az általuk megjelölt, érdekeltségi körükbe tartozó társaságokkal.

A szerződések több esetben valótlanok voltak, nem a dátumozásuk szerinti időpontban készültek, és a szerződés tárgya sem fedte a valóságot.

A szerződésben vállalt feladatát a tized- és a tizenegyedrendű vádlott kivételével egyik megbízott sem látta el maradéktalanul, mégis megtörténtek a kifizetések.

Az ügyészség tizennégy embert vádolt vesztegetéssel. A vádpont szerint az egyetem által lefolytatott közbeszerzési eljárásokban az egyetem alkalmazottjai jogtalanul juttattak beszállító vállalkozásokat olyan többletinformációkhoz – egyebek mellett a beszerzés tárgyával, értékével, idejével kapcsolatban -, amelyekkel a szállítók a konkurens vállalkozásokhoz képest előnyre tettek szert, mert olcsóbb árajánlatot adtak.

Ezért cserébe a teljesített beszerzések arányában pénzt fizettek az egyetem dolgozóinak, akik több millió forintot vettek így át, ezzel az egyes vádlottak esetenként magánokirat-, illetve közokirat-hamisítást, költségvetési csalást, valamint befolyással üzérkedést is megvalósítottak.

Az ítélőtábla szerint a törvényszék a vád tárgyává tett bűncselekmények alapjául szolgáló tényállást helyesen állapította meg és a bűncselekményeket helyesen minősítette.

Nem tartotta alaposnak a másodfokú bíróság az ügyész súlyosítás iránti fellebbezését, ugyanakkor helyt adott a vádlottak és védőik enyhítés iránti fellebbezésének, mert a cselekmény elkövetése óta jelentős idő telt és ez nem róható a vádlottak terhére.

A tárgyalás 2012-ben kezdődött a Pécsi Törvényszéken, amelynek bírái akkor elfogultságukról nyilatkoztak, ezért a Pécsi Törvényszéknek nem maradt olyan tanácsa, amely az egyetem oktatóival fennálló munkakapcsolat miatt tárgyilagosan tudott volna eljárni.

Ezután került az ügy a Győri Törvényszékre, ahol 2016-ban határozatban szüntették meg a pert, mert az ügyészség nem tett eleget egy felhívásnak. A Győri Ítélőtábla azonban hatályon kívül helyezte a határozatot, így a tárgyalás újraindult.

A megismételt eljárásban első fokon 2019. május 17-én hozott határozatot a Győri Törvényszék.

The post Enyhítette a büntetések egy részét a másodfokú bíróság a pécsi egyetemi vesztegetés ügyében appeared first on .

Minszk és Varsó hetek óta vitában áll egymással a migráció kérdésében, mivel az EU azzal vádolja Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnököt, hogy ő szervezte meg a bevándorlók és menekültek áradatának érkezését, megtorlásul az országával szemben az ellenzék elleni brutális fellépés miatt elrendelt európai szankciókra.

Fehéroroszország, amely tagadja a vádakat, kedden egy külügyminisztériumi nyilatkozatban “előre” figyelmeztette a lengyel felet, hogy “ne folyamodjon semmilyen provokációhoz” Fehéroroszországgal szemben “a migránsok elleni esetleges törvénytelen harci cselekmények igazolására”.

A tárca elítélte, hogy Varsó, úgymond, “régóta figyelmen kívül hagyja az objektív valóságot, és homokba dugja a fejét, ahelyett hogy megoldást találna súlyos problémákra”. Egyben a lengyelek szemére vetette, “tarthatatlan kísérleteket” tesz arra, hogy “Fehéroroszországra hárítsa a felelősséget” a határon kialakult migrációs válságért.

A fehérorosz védelmi minisztérium szintén nyilatkozatban foglalkozott a kialakult válsághelyzettel, félresöpörve abban Varsó “alaptalan és megalapozatlan” vádjait a felelősségről, és azzal vádolta meg Lengyelországot, hogy szándékosan kelt feszültséget. Minszk szerint a lengyel védelmi minisztérium nem törekszik a kérdés konstruktív megoldására, és szándékosan politikai szintre emeli a jelenlegi konfliktushelyzetet. A Belta állami ügynökség által idézett Ivan Kubrakov fehérorosz belügyminiszter ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a főként a Közel-Keletről érkező migránsok “legálisan” tartózkodnak Fehéroroszország területén, és “semmilyen törvénysértést” nem követtek el.

Hétfő óta migránsok ezrei gyülekeznek a fehérorosz-lengyel határon abban a reményben, hogy bejuthatnak az EU-ba. A hetek óta tartó illegális határátlépések elszaporodása miatt aggódó Varsó nagy létszámú katonai erőt vetett be. A minszki tájékoztatás szerint hétfő este a varsói fehérorosz nagykövetség védelmi attaséja, Aljakszej Bortnyik a minszki védelmi minisztérium képviselőivel tárgyalt arról az esetről, amelyben Varsó szerint fehérorosz katonák megsértették a lengyel határt, továbbá azokról a vádakról, amelyek szerint érintettek a migrációs válságban.

A külügyi tárca szerint a lengyelek nem mutattak be objektív bizonyítékot állításuk megalapozottságára. Ugyanakkor jelentős katonai tevékenységnek és a kétoldalú megállapodások megsértésének minősítette a több ezer lengyel katona határra vezénylését, mert arról Fehéroroszország, úgymond, nem kapott értesítést.

The post Fehéroroszorszá hergeli, de közben óva inti minden provokációtól Lengyelországot appeared first on .

A Fejér Megyei Főügyészség azt közölte, hogy kérték a bíróságtól a férfi kizárását a feltételes szabadságra bocsátásból, szülői felügyeleti joga megszüntetését mindhárom gyermekénél és eltiltását minden olyan foglalkozástól, ahol 18. életévét be nem töltött személy nevelését, felügyeletét, gondozását végzi, valamint indítványozták letartóztatásának fenntartását.

Az ügyészség többszörösen minősülő szexuális erőszak bűntette, továbbá kiskorú veszélyeztetése miatt emelt vádat. A vádlott 2020 októbere és 2021 február 14-e között többször szexuális cselekményt végzett a lányával egy Fejér megyei településen. A vádirat szerint a férfi 2012-ben élettársi kapcsolatot létesített egy nővel, egy lány- és két fiúgyermekük született. A férfi bántalmazta élettársát, a nő ezért többször elköltözött.

A vádlott, kihasználva élettársa munkavégzés miatti távollétét, valamint azt, hogy a hétéves lányuk betegség miatt többször nem ment iskolába, többször szexuális cselekményt végzett vele a másik két kiskorú gyermeke jelenlétében. A férfi a fiait azzal fenyegette meg, ha elmondják valakinek a történteket, megveri őket.

A nő 2021. február 14-én este élelmiszert vásárolt, mialatt a vádlott otthon tartózkodott a három gyermekkel. A férfi a bejárati ajtót kulcsra zárta, majd a lányával a másik két kiskorú jelenlétében szexuális cselekményt végzett. A hazaérkező élettársa az ablakon benézve észlelte a cselekményt, a férfit felelősségre vonta, aki távozott otthonról. A rendőrség a férfival szemben elfogatóparancsot bocsátott ki, majd elfogta.

A vádlott cselekményének következtében a gyermekeknél érzelmi traumára utaló jelek mutatkoztak, amelyek súlyos hatással lehetnek a későbbi fejlődésükre. A vádlott a két fiúnál a kiskorúak felügyeletéből adódó kötelezettségét súlyosan megszegte, mindkét kiskorú értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődését veszélyeztette.

The post Tizenhat év fegyházat kaphat a kislányát szexuálisan bántalmazó férfi appeared first on .