Biztonságpiac

Az ukrán diplomácia vezetője arra reagált, hogy szerda este az orosz külügyminisztérium publikálta honlapján Szergej Lavrov orosz, Heiko Maas német és Jean-Yves Le Drian francia külügyminiszterek a “normandiai négyek” találkozóiról folytatott bizalmas levelezését. Ezt a lépést az orosz külügyi tárca azzal magyarázta, hogy állítólag folyamatosan “eltorzítják” a “normandiai négyek” külügyminiszteri találkozóinak megtartására, illetve azok tartalmára vonatkozó orosz álláspontot.

A levelezésben Lavrov – orosz források szerint – többször is rámutatott annak fontosságára, hogy a “normandiai négyek” találkozói ne üres protokollesemények legyenek, és ezek megrendezése előtt Ukrajna teljesítse a korábbi kötelezettségvállalásait, egyebek között kezdjen közvetlen tárgyalásokat a donyecki és a luhanszki szakadár “népköztársaságokkal”. Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő szerint a levelezés, amely konkrét orosz javaslatokat is tartalmaz, azt bizonyítja, hogy a rendezési folyamatban éppen Moszkva játszott konstruktív szerepet, és most már lehetetlen lesz azt bizonygatni, hogy blokkolta a rendezési folyamatot.

Ezzel szemben az ukrán külügyminiszter kijelentette: Moszkvának ez a lépése nyilvánvalóan arra irányul, hogy “kivégezze” a normandiai formátumot, mivel nem érdekelt annak fejlesztésében, ezt viszont Kijev nem fogja hagyni. Hozzátette, hogy Oroszország a lépéssel saját hitelességét ásta alá.

“Egyet mondhatok: megállapodtunk német és francia kollégáinkkal, hogy nem adjuk meg Oroszországnak azt az örömet, hogy valaki más kezével rombolja le a normandiai formátumot. Azon fogunk dolgozni, hogy bevonjuk az Oroszoroszági Föderációt a tárgyalási folyamatba, a konfliktus megoldására irányuló diplomáciai erőfeszítésekbe” – hangoztatta Kuleba. Hozzátette, hogy a bizalmas levelezés nyilvánosságra hozatala tovább nehezíti a munkát a normandiai formátumban, de ez folytatódni fog, mert Ukrajna “a békében, az igazságos megoldásokban és a biztonságban” érdekelt.

Kijev álláspontja változatlan abban a kérdésben, hogy nem folytat közvetlen tárgyalásokat a szakadár “népköztársaságok” képviselőivel, akiket Ukrajnában az önkényes elszakadási kísérletben és a fegyveres konfliktusban betöltött szerepükért hivatalosan terrorizmussal gyanúsítanak, másrészről az agresszornak minősített Oroszország által irányított “báboknak” tartják őket.

A közvetlen tárgyalások hiányának áthidalására jött létre a minszki összekötő csoport, amelyben Kijev, Moszkva és az EBESZ képviselői vesznek részt, valamint a normandiai formátum – Ukrajna és Oroszország mellett – Németország és Franciaország bevonásával. Kijev emellett ragaszkodik ahhoz az álláspontjához is, hogy nem rendezhetők meg a minszki megállapodásban előírt helyi választások a Donyec-medencei megszállt területeken az előtt, hogy Oroszország kivonná katonáit és fegyvereit a térségből, s visszaadná az ellenőrzés lehetőségét az ukrán félnek az orosz-ukrán határ teljes hosszán.

2018 februárjában lépett életbe a Donyec-medence Ukrajnába történő visszaintegrálásáról szóló ukrán törvény, amely Oroszországot agresszornak, megszálló államnak, a szakadár ellenőrzés alatti településeket pedig ideiglenesen megszállt területeknek minősítette. Moszkva váltig cáfolja, hogy támogatná fegyverekkel, illetve katonákkal a kelet-ukrajnai szakadárokat, a Donyec-medencében dúló háborút Ukrajna belső konfliktusának, polgárháborúnak nevezi.

The post Kuleba: Oroszország végső csapást akar mérni a normandiai formátumra appeared first on .

Fülep Zoltán országos tűzoltósági főfelügyelő hangsúlyozta: évente hat-hétezer lakástűz történik, és ezek jelentős része az adventi időszakban, illetve karácsonykor következik be.

Mindenkitől azt kérik, hogy ügyeljenek a nyílt láng használatára, az adventi koszorún égő gyertyát ne hagyják égve magára, használjanak alátétet, és úgy helyezzék el a csillagszórókat, fényfüzéreket a karácsonyfán, hogy nyílt láng, illetve elektromos szikra ne okozhasson tüzet.

A továbbiakban a fűtőberendezések rendszeres ellenőrzésére, a nyílt lángú fűtőtestek oxigén-utánpótlására, a szén-monoxid-érzékelők használatára hívta fel a figyelmet. Példaként említette, hogy azon tűzesetek esetében, amelyeknél a lakásban fel volt szerelve szén-monoxid-érzékelő, az elmúlt időszakban egy haláleset sem történt.

Antal Sándor, az Opus Global Zrt. hálózati igazgatója arról szólt, hogy energiaszolgáltatóként felelősséget éreznek a tűzesetek megelőzéséért, és fontosnak tartják a társadalmi szerepvállalást. Hangsúlyozta, hogy a katasztrófavédelemmel napi kapcsolatban állnak, hiszen találkoznak a szakemberek a tűzeseteknél, a hibaelhárítások alkalmával. Ezért döntöttek úgy, hogy tízmillió forint értékű támogatást nyújtanak a szervezetnek, az adomány egy részét szén-monoxid-érzékelők teszik ki.

A sajtótájékoztatón a katasztrófavédelem háromszáz füstérzékelőt, valamint az Opus Tigáz Zrt.-vel közösen félezer szén-monoxid-érzékelőt adott át karitatív szervezeteknek, ezzel összesen nyolcszáz rászoruló család otthona válik biztonságosabbá.

The post A tűzmegelőzésre figyelmeztet az adventi időszakban a katasztrófavédelem appeared first on .

Az ügy előzménye, hogy 2015-ben a magyar hatóságok őrizetbe vettek egy svéd állampolgárt, majd gyanúsítottként hallgatták ki lőfegyverrel és lőszerrel visszaélés vétségének gyanúja miatt. A kihallgatásán tolmács közreműködésével közölték vele a gyanúsítást, majd szabadon bocsátották.

A Pesti Központi Kerületi Bíróság (PKKB) egyesbírája szerint nincs semmilyen információ arról, hogy a tolmácsot milyen módon választották ki, a képességeit miként ellenőrizték és valóban megértették-e egymást a terhelttel. A bíró szerint sem az ügyvéd, sem a bíróság nem tudja ellenőrizni a tolmácsolás minőségét, emiatt pedig sérülhet a terheltnek a tájékoztatáshoz és a védekezéshez való joga. Ezért előzetes döntéshozatalt kért, azaz kérdést tett fel az uniós bíróságnak arról, hogy összeegyeztethető-e az ezzel kapcsolatos magyar szabályozás az erre vonatkozó EU-s irányelvekkel. Összeegyeztethetetlenség kimondása esetére pedig azt kérdezte még, hogy a büntetőeljárás a terhelt távollétében is lefolytatható-e.

A Kúria ezután – a legfőbb főügyész indítványára – törvénysértőnek minősítette a PKKB-nak az előzetes döntéshozatalt kérő határozatát, lényegében azzal az indokkal, hogy az előterjesztett kérdések nem relevánsak és szükségesek a jogvita megoldása szempontjából. A kérdést előterjesztő bíróval szemben pedig a Kúria ugyanezért fegyelmi eljárást kezdeményezett – amelyet időközben visszavont.

A PKKB-s bíró ezután előzetes döntéshozatal iránti kiegészítő kérelmet terjesztett elő. Egyebek mellett azt kérdezte az uniós bíróságtól, ellentétes-e az uniós joggal az, hogy a Kúria a végzését törvénysértőnek minősítette, a kérdést előterjesztő bíróval szemben pedig ugyanezen okok miatt fegyelmi eljárást kezdeményeztek.

Az Európai Unió Bíróságának ítélete szerint ellentétes az uniós joggal, ha egy tagállam legfelsőbb bírósága valamely alsóbb fokú bíróság előzetes döntéshozatal iránti kérelmét azzal az indokkal minősíti törvénysértőnek, hogy az előterjesztett kérdések nem relevánsak és szükségesek az alapjogvita eldöntése szempontjából. Indoklása szerint az ilyen jogszerűségi vizsgálat az uniós bíróság kizárólagos hatáskörébe tartozik, valamint korlátozhatja a nemzeti bíróságokat abban, hogy előzetes döntéshozatal iránti kérelemmel forduljanak az uniós bírósághoz.

Ilyen körülmények között az uniós jog elsőbbségének elve arra kötelezi az alsóbb fokú bíróságot, hogy hagyja figyelmen kívül az érintett tagállam legfelsőbb bíróságának határozatát – szögezték le.

A kérdést előterjesztő bíróval szembeni fegyelmi eljárás kezdeményezésének jogszerűségével kapcsolatban azt közölték: az uniós joggal ellentétes, ha valamely nemzeti bíróval szemben fegyelmi eljárást kezdeményeznek azért, mert előzetes döntéshozatal iránti kérelemmel fordult az uniós bírósághoz. Önmagában az a lehetőség, hogy a nemzeti bírák fegyelmi eljárásnak tehetők ki, sértheti az alapvető jelentőségű bírói függetlenséget. A fegyelmi eljárás alkalmas arra is, hogy valamennyi nemzeti bíróságot visszatartsa az előzetes döntéshozatal iránti kérelmek benyújtásától, ami veszélyeztethetné az uniós jog egységes alkalmazását – közölte ítéletében az uniós bíróság.

The post EU-bíróság: a tagállami bíróságok mindig fordulhatnak kérdéssel az uniós bírósághoz appeared first on .

A szóvivő elmondta, hogy a kontrollmechanizmust nyomonkövetési rendszer fogja felváltani. Az új rendszer továbbra is biztosítja a kivitelek átláthatóságát, de az oltóanyag-gyártóknak már nem kell exportengedélyt kérniük. Hozzátette: az EU a világ legnagyobb vakcinaexportőre, és a mechanizmus hatályon kívül helyezése segíti a szükséges vakcinákhoz történő hozzáférést világszerte.

Az exportkontroll-mechanizmust a bizottság ez év elején vezette be, mivel az AstraZeneca gyógyszercég azt állította, hogy gyártási nehézségek miatt késedelmet szenvedett a vakcinák kiszállítása az uniós tagállamokba.

Az EU szerint bizalomhiány alakult ki a svéd és brit érdekeltségű céggel szemben, ezért márciusban nem hosszabbította meg a vállalattal kötött szerződést, sőt, pert is indított ellene. Szeptemberben az AstraZeneca és a bizottság egyezséget kötött, amelynek értelmében a cég kötelezettséget vállalt arra, hogy – a szerződésben foglaltaknak megfelelően – idén októberig 60 millió és december végéig 75 millió, illetve jövő áprilisig további 65 millió adag vakcinát szállít az EU-tagországokba.

The post Az Európai Bizottság megszünteti az oltóanyagok exportkontrollját appeared first on .

A francia kormány azután mondta le a brit fél meghívását, hogy Boris Johnson brit miniszterelnök csütörtök este azt javasolta a Twitteren közzétett levelében Emmanuel Macron francia elnöknek, hogy a két ország mielőbb kössön megállapodást a La Manche csatornán átkelő menekültek visszafogadásáról. A brit kormányfő szerint ez lehetne a legfontosabb lépés az embercsempészbandák üzleti modelljének tönkretételéhez. A javaslat előzménye az, hogy szerdán legalább 27 ember, köztük hét nő és három gyermek fulladt a tengerbe, miközben gumicsónakokkal próbáltak átkel a Doveri-szoroson Franciaországból Angliába.

Franciaország a levél tartalmán túl azt is kifogásolja, hogy a brit miniszterelnök közzétette azt. “Meg vagyok lepődve a módszereken, amikor azok nem komolyak” – mondta pénteken Macron római látogatásán. “Vezetők között nem szokás nyilvános Twitter-üzenetekben és levelekben ilyen témákról eszmét cserélni, mi nem leleplezők vagyunk” – fogalmazott.

Gérald Darmanin belügyminiszter brit kollégájának küldött üzenetében úgy vélte, hogy amennyiben a javaslat csalódást okoz, annak közzététele “még annál is rosszabb”. Erre hivatkozva mondta le a tárcavezető meghívását a vasárnapi calais-i egyeztetésre. Mindezek ellenére London azt kérte Párizstól, hogy gondolja át a lépést, és hívja meg ismét a brit tárcavezetőt a találkozóra, ahova eddig a francia, a belga, a német és a holland belügyminiszter, valamint az Európai Bizottság képviselője hivatalos.

“Elég volt a kettős beszédből és abból, hogy a problémákat folyamatosan mással akarják megoldatni” – fogalmazott pénteken Gabriel Attal francia kormányszóvivő a BFM hírtelevízióban. “Felmerül a kérdés, hogy Boris Johnson nem sajnálja-e, hogy kilépett az Európai Unióból. Amint felmerül ugyanis egy probléma, úgy gondolja, hogy azt Európának kell kezelnie” – tette hozzá.

Arra a kérdésre, hogy a francia kormánynak szándékában áll-e felmondania a Nagy-Britanniába átjutni próbáló menekültek kezelését hivatott Le Touquet-megállapodást, amelyet 2004-ben kötött a brit kormánnyal, a kormányszóvivő elmondta: “sem a geopolitikát, sem a geopolitikai egyensúlyokat, sem a menekülteknek azt a vágyát, hogy Nagy-Britanniába jussanak, nem lehet megváltoztatni”.

Az észak-franciaországi kikötőváros, Calais több mint harminc éve a kontinensről Nagy-Britanniába átjutni vágyó illegális bevándorlók gyűjtőhelye. A helyzet megoldására 2003 februárjában Le Touquet városában aláírt és 2004-ben életbe lépett kétoldalú egyezmény alapján a brit határőrizeti szervek a franciaországi határátkelési pontokon szűrhetik a Nagy-Britanniába tartó utasforgalmat, és a francia oldalon tarthatják azokat, akiknek belépését bármilyen okból nem engedélyezik. Miután Nagy-Britannia nem tagja a schengeni övezetnek, minden olyan nem uniós állampolgár belépését megtilthatja, aki nem rendelkezik vízummal. A brit kormány ennek fejében évente több millió euróval támogatja a határőrizet és a kikötői infrastruktúra megerősítését.

2018 óta a szerdai volt a legtöbb halálos áldozattal járó átkelési kísérlet. A hajótörést megelőzően idén eddig három holttestet találtak a francia hatóságok, és négy embert nyilvánítottak eltűntnek. 2020-ban hat holttestre bukkantak, és négy ember tűnt el, míg 2019-ben négyen vesztették életüket az átkelési kísérletekben.

Hivatalos francia adatok szerint az elmúlt három hónapban megduplázódott az átkelési kísérletek száma. Az év eleje óta 31 500 illegális bevándorló próbált meg átjutni a francia oldalról Nagy-Britanniába, közülük 7800-at felvett hajójára a francia parti őrség. London szerint az év első tíz hónapjában 22 ezren sikeresen keltek át a brit partokra. A határőrizeti kérdésen túl más, a Brexithez kapcsolódó másik probléma is elmérgesítette a két ország közötti viszonyt: a halászati vita.

Francia halászok pénteken ismét kikötőket és a La Manche-csatorna alagútjához bevezető kapukat torlaszoltak el a halászati engedélyek körüli vita miatt. Saint-Malo, Ouistreham és Calais kikötőjében több tucatnyi francia halászhajó akadályozza a brit hajók kikötését.

Helyszíni tudósítások szerint május óta ez volt az első alkalom, hogy a halászok “akciónapot” szerveztek. Májusban Jersey ellen szerveztek blokádot. Jersey önkormányzata ugyanis – az Egyesült Királyság és az Európai Unió kereskedelmi és együttműködési megállapodására (TCA) hivatkozva – új halászati engedélyezési rendszert vezetett be, amelynek alapján a francia halászhajók akkor kaphatnak halászati engedélyt a térségben, ha igazolni tudják, hogy a múltban is tevékenykedtek a Jersey körüli vizeken. A vita tárgya jelenleg a britek és a franciák között az, hogy milyen jellegű igazolásokat kell bemutatni, illetve hányat. Francia források szerint Jersey önkormányzata eddig csaknem 220 végleges engedélyt adott ki francia halászhajóknak. A francia kormány, amely valamelyest csökkentette a követeléseit, még legalább 150 engedélyt kér.

A normandiai partoktól 22 kilométerre fekvő, széleskörű önigazgatási jogkörökkel rendelkező, 108 ezer lakosú Jersey egyébként nem része az Egyesült Királyságnak, de a brit korona függő területei közé tartozik.

The post Menekültválság: egyre feszültebb a viszony Párizs és London között appeared first on .

Az ARD országos közszolgálati televízió jelentése szerint a Luftwaffe az Airbus A310 típusú MedEvac (Medical Evacuation, azaz egészségügyi kimenekítő) repülőgépével kapcsolódik be a védekezésbe. A hat intenzív osztályos beteg és további 38 fekvőbeteg szállítására alkalmas gép péntek délután kezdi meg az első bevetést, a bajorországi Memmingenből szállít súlyos állapotú fertőzötteket az Észak-Rajna-Vesztfália tartománybeli Münster-Osnabrück repülőtérre.

A művelet iránya mutatja a németországi járványhelyzet legfőbb jellegzetességét. Délen, főleg Bajorországban, és keleten, a volt NDK területén – vagyis azokban a tartományokban, amelyekben a szövetségi átlag alatt van az átoltottság – a kórházi kezelésre szoruló, többnyire oltatlan fertőzöttek beáramlása helyenként már kezdi túlterhelni az egészségügyi ellátórendszert. Északon és a nyugati tartományok többségében viszont egyelőre nincs ellátási válság, az átoltottság pedig viszonylag magas.

Ugyanakkor az ország egészét tekintve a járvány negyedik hulláma továbbra is a meredeken felívelő szakaszban van. Ezt jelzi a Robert Koch országos közegészségügyi intézet (RKI) pénteki kimutatása, amely szerint az utóbbi 24 órában 76 414 ember szervezetében mutatták ki az új típusú koronavírust (SARS-CoV-2). Ez bő 40 százalékos emelkedés az egy héttel korábbi 52 970-hez képest és új rekord, csaknem 500-zal több több a szerdán 75 961 esettel beállított előző csúcsnál.

Az új esetekkel együtt 5 650 170 fertőződést mutattak ki tesztekkel a járvány tavaly tavaszi kezdete óta. A vírus okozta betegség (Covid-19) egy nap alatt 357 halálos áldozatot követelt – ez ugyancsak jelentős növekedés az egy héttel korábbi 201-hez képest -, ezzel 100 476-ra emelkedett a járvány áldozatainak száma.

A járványvédelmi szabályok alakításáért és a védekezés gyakorlati megvalósításáért felelős tartományi kormányok egyelőre főleg az oltatlanok mozgásterének korlátozásával igyekeznek lassítani a járványt. A mindennapi élet egyre több területéről tiltják ki őket, Berlinben például szombattól csakis az alapellátást biztosító üzletekbe léphetnek be. Mindenkire egyformán vonatkozó korlátozásokat és lezárásokat csak néhány különösen súlyos déli és keleti járásban vezettek be.

A védekezés lehetőségeit az első három hullámhoz képest szűkíti, hogy november 24-től megszűnt a kivételes jogrend, a szabályokat így csak a fertőző betegségek elleni védekezésről szóló törvény megreformált változata alapján lehet alakítani. Ez a törvény nem teszi lehetővé teljes ágazatok – például az idegenforgalom, a vendéglátás, vagy a közoktatás – működésének általános és országos felfüggesztését, és éjszakai kijárási korlátozások bevezetését sem.

A negyedik hullám emelkedésével azonban a következő szövetségi kormány megalakítására készülő pártok vezetőinek körében erősödő hajlandóság mutatkozik az úgynevezett kemény – mindenkire vonatkozó, országos, általános – korlátozásokra, amelyeket eddig a tervezett koalíció legkisebb pártja, a liberálisok (FDP) nyomására vetettek el. Pénteken a szociáldemokraták (SPD) egyik társelnöke, Saskia Esken és a Zöldek egyik társelnöke, Annalena Baerbock is megjegyezte egy nyilatkozatában, hogy nem lehet kizárni szigorúbb intézkedéseket.

Az új kormány december elejére ütemezett megalakulásáig dolgozó ügyvezető kormány szerint előfordulhat, hogy tovább nehezítheti a védekezést a SARS-CoV-2 Dél-Afrikában felbukkant, B.1.1.529 jelzésű változata, amely az első adatok szerint fertőzőképesebb, mint a Németországban uralkodó delta variáns. Ezért Jens Spahn ügyvezető szövetségi egészségügyi miniszter pénteki közleménye szerint a veszélyes vírusváltozatokkal sújtott területek közé sorolják Dél-Afrikát. A besorolás a többi között azzal jár, hogy a légitársaságok csakis német állampolgárokat szállíthatnak Dél-Afrikából Németországba, és nekik is karanténba kell vonulniuk 14 napra, akkor is, ha rendelkeznek teljes oltással és nem mutatható ki szervezetükben a vírus.

The post Járvány: a légierő is bekapcsolódik a védekezésbe Németországban appeared first on .

A tíz holttestet feltételezhetően az 1991-1995-ös délszláv háború idején földelhették el a Vukovártól nem messze fekvő Pacsinta (Pacetin) település mellett, 26 kilométerre az 1996-ban feltárt ovcarai tömegsírtól, amelybe kétszáz kivégzett embert temettek. A tárcavezető kiemelte: a területet egy hónappal ezelőtt kezdték átvizsgálni, és eddig egyharmadát sikerült feltárniuk. Medved megjegyezte, hogy még mindig 1853 eltűnt személyt tartanak nyilván Horvátországban, a legtöbbet éppen Vukovár környékén.

Emlékeztetett rá, hogy 2016 óta országszerte 261 újabb próbaásást végeztek, 99-cet Vukovár-Szerémség megyében. A mostaniak kivételével 18 holttestet találtak, közülük 16-ot azonosítottak – húzta alá. 1995 és 2015 között Horvátország területén 148 tömegsírt tártak fel, a legtöbbet, 55-öt Vukovár-Szerémség megyében, 43-at pedig a közép-horvátországi Sziszek-Monoszló megyében.

A vukovári temetőben lévő sírból – amely Európa legnagyobb tömegsírja a II. világháború óta – 938 személyt hantoltak ki, azonosítottak és helyeztek végső nyugalomra. A legfiatalabb egy hat hónapos csecsemő, a legidősebb egy 104 éves nő volt. Az áldozatok között a civilek mellett katonák és önkéntesek is voltak. Többségük Vukovár 1991-es ostroma alatt esett el.

1991 augusztusában a jugoszláv hadsereg és a szerb szabadcsapatok ostromgyűrűbe zárták Vukovárt. Három hónappal később, november 18-án áttörték a védelem állásait. A szerb katonák a kórházból 261 embert, sebesülteket, orvosokat, nővéreket buszokba zsúfoltak, és a Vukovárhoz közeli ovcarai mezőgazdasági kombinát raktáraiba zártak, majd két nappal később kétszázat közülük az erdőszélen kivégeztek. Több mint ötezer embert szerbiai fogolytáborokba hurcoltak, közülük sokakat ma is eltűntként tartanak nyilván.

The post Horvátországban újabb tömegsírt tártak fel a délszláv háború idejéből appeared first on .

Az államfő ugyanakkor hozzátette: nem hiszi, hogy valóban megkísérlik végrehajtani a puccsot. Kifejtette: titkosszolgálati értesülések és hangfelvételek is vannak, amelyek arról tanúskodnak, hogy Ukrajna és Oroszország bizonyos képviselői december 1-2-ára készítik elő az államcsínyt ellene, és úgy beszélnek Ahmetov részvételéről az akcióban, mintha ő ebbe már beleegyezett volna. Megjegyezte, hogy szerinte Ahmetovot “felültette” a környezete, belekeverte az ügybe.

Zelenszkij ugyanakkor azt is kijelentette, hogy Ukrajna leggazdagabb üzletembere – aki egyebek mellett a DTEK energetikai vállalat tulajdonosa – most “az ukrán állam ellen harcol”, és ehhez parlamenti képviselőket toboroz, akikkel új pártot készül alapítani. Mindez Zelenszkij szerint “nagy hiba”. Ezért meghívta őt a hivatalába, hogy személyesen beszéljenek erről.

Zelenszkij azt hangoztatta, hogy nem fogja elhagyni az országot, mint Viktor Janukovics volt elnök, aki 2014-ben a kijevi Majdan-tüntetések hatására Oroszországba menekült. Hozzátette, hogy nem fogja csitítani a tüntetőket, úgy, mint Petro Porosenko exállamfő tette egy buldózeren állva a Majdan-tüntetések idején. Leszögezte, hogy tovább dolgozik hivatalában, és ott várja a tüntetőket. Kijelentette, hogy nem lesz újabb “Majdan-forradalom” Ukrajnában, mert a jelenlegi vezetés “nem tolvajokból áll”. Szerinte hecckampány folyik ellene a médiában az oligarchaellenes törvény miatt. Leszögezte, hogy egyetlen ukrán média sem a szövetségese.

Ahmetov – reagálva az elhangzottakra – “teljes hazugságnak” minősítette az elnök által mondottakat. “A Zelenszkij által nyilvánosságra hozott értesülés arról, hogy állítólag valamiféle államcsínybe vontak be engem, teljes hazugság. Felháborít ennek a hazugságnak a terjesztése, függetlenül attól, hogy az elnököt milyen indítékok vezérlik” – idézte az Ukrajinszka Pravda hírportál Ahmetovot, aki hozzáfűzte még, hogy “mint ukrán állampolgár, az ország legnagyobb befektetője, adófizetője és munkaadója, továbbra is megvédi a szabad Ukrajnát, a szabad gazdaságot, a demokráciát és a szólásszabadságot”.

“Minden tőlem telhetőt megteszek annak érdekében, hogy megakadályozzam a tekintélyelvűséget és a cenzúrát Ukrajnában” – hangoztatta.

Sajtóértesülések szerint Zelenszkij és Ahmetov kapcsolata azután romlott meg, hogy a parlament elfogadta az elnök által beterjesztett oligarchaellenes törvényt, de megromlott a viszonyuk Dmitro Razumkov házelnök leváltása miatt is. Ahmetov cáfolja, hogy megváltozott volna a hangnem közte és az elnöki hivatal képviselői között, és tagadja, hogy emiatt az érdekeltségébe tartozó tévécsatornák élesebben kezdték bírálni az államfőt. Ugyanakkor Zelenszkij és környezete a napokban visszautasította a meghívást Ahmetov egyik tévécsatornájának műsorába – emlékeztetett az Ukrajinszka Pravda.

Az elnök szerint az Ukrajna határainál nagy létszámú csapatokat állomásoztató Oroszország és az általa támogatott kelet-ukrajnai szakadárok bármelyik napon eszkalálhatják a helyzetet, viszont ezzel egy időben egyes ukrán sajtóorgánumokban félelemkeltés zajlik: azzal riogatják a lakosságot, hogy bármikor egész Ukrajnára kiterjedő háború törhet ki. Emlékeztetett arra, hogy országa már nyolc éve háborúban áll.

Szavai szerint több ország is jelezte, hogy kész támogatni Ukrajnát, ha nagyszabású támadás érné Oroszország részéről. Kiemelte, hogy eddig az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, az Európai Unió, Törökország és Kanada fejezte ki ilyen irányú szándékát, de a segítségnyújtás konkrét formájáról – mint mondta – nem kapott információt.

Közölte: Németország és Franciaország szeretné, ha Kijev velük együtt folytatná a párbeszédet Oroszországgal. Kiemelte, hogy folynak egyeztetések a lehetséges találkozókról, és hivatalvezetője, Andrij Jermak hamarosan kapcsolatba lép az orosz féllel. “Mi ezt egyáltalán nem ellenezzük” – szögezte le.

Zelenszkij azt állította, hogy Ukrajnának semmi köze sem volt a Wagner elnevezésű orosz zsoldoshadsereg tagjainak tavaly nyáron Minszkben történt őrizetbe vételéhez. Kijelentette, hogy nem volt semmiféle különleges művelet, azaz nem tervezték el, hogy a török légitársaság gépét, amelyen az orosz zsoldosok utaztak, Kijevben leszállásra kényszerítsék, hogy ott vegyék őrizetbe közülük azokat, akiket a Donyec-medencei konfliktusban való részvétellel gyanúsítanak. Az államfő szavai szerint Recep Tayyip Erdogan török elnök ezt sosem bocsátotta volna meg Ukrajnának.

Vaszil Burba, az ukrán katonai hírszerzés volt főnöke a közelmúltban komoly sajtóvisszhangot váltott ki azzal az állításával, miszerint azért hiúsult meg a repülőgép Kijevbe irányítására előkészített titkos művelet, mert az elnöki irodát vezető Jermak kérte elhalasztását egy újabb Donyec-medencei tűzszünet életbe lépése érdekében. Zelenszkij értésre adta, hogy nem áll szándékában meneszteni Jermakot.

The post Zelenszkij: államcsínyre készülnek Ukrajnában appeared first on .

Honlapjára feltett közleményében a Budapest Környéki Törvényszék ismertette: az eljárás adatai szerint a vádlott szüleivel élt egy háztartásban. Édesapjával rendszeresen voltak konfliktusai, gyakran veszekedtek egymással. 2018 nyarán az apa két alkalommal kért rendőri segítséget fia agresszív viselkedése miatt, büntetőeljárás azonban egyik ügyben sem indult.

A vádlott 2019. szeptember 1-jén pontosan meg nem határozható okból szidalmazta a szüleit, dulakodott édesapjával. A sértett önvédelmi célból kést vett fel a konyhapultról, azonban a vádlott kicsavarta a kezéből és bántalmazta, ököllel és egy kemény tárggyal ütötte az idős férfi arcát, fejét, szidta, életveszélyesen fenyegette édesapját. Az utcán hallották a történteket, és volt, aki rendőri segítséget kért. A mentők kórházba vitték a sértettet, életmentő műtétet hajtottak végre rajta, azonban öt hónappal később, 2020. január 27-én a bántalmazott férfi a sérüléseivel összefüggésben kialakult kétoldali tüdőgyulladás, valamint keringési és légzési elégtelenség miatt elhunyt.

Az ügyészség halált okozó testi sértés miatt emelt vádat az áldozat fia ellen. A csütörtöki tárgyaláson a törvényszék a vádlottat az ügyészi vádirattal megegyezően halált okozó testi sértés miatt mondta ki bűnösnek, és ezért – mint többszörös visszaesőt – 7 év fegyházbüntetésre ítélte. Az elsőfokú döntést az ügyész tudomásul vette, a vádlott azonban felmentésért nyújtott be fellebbezést, védője pedig téves minősítés, téves tényállás megállapításáért és felmentésért, így az elsőfokú ítélet nem jogerős.

Fegyházbüntetést kapott a balatonszemesi apagyilkos
Kaposvári Törvényszék a közleményében azt írta: az egy háztartásban élő, italozó életmódot folytató apa és fia január 18-án összeveszett. A sértett ököllel megütötte a fiát és kalapáccsal a kézfejére sújtott. A vádlott kivette a szerszámot az apja kezéből és azzal, majd egy baltával is többször fejbe vágta őt. Annak ellenére, hogy az áldozat már az első ütéstől magatehetetlenné vált, a fia kést ragadott és elvágta a nyakát. A két férfi kapcsolata régóta rossz volt: amikor a vádlott még gyermek volt, az apja többször megverte, miután felnőtt, kölcsönösen bántalmazták egymást. A vádlott a bűncselekmény elkövetését beismerte, lemondott a tárgyaláshoz való jogáról, az ítéletet ő és védője is tudomásul vette. Az ügyészség ugyanakkor súlyosításért fellebbezett, így az ügy a Pécsi Ítélőtáblán folytatódik.

The post Két apagyilkosság, két ítélet appeared first on .

Varga Judit bejegyzésében a segítség formáit részletezve a lelki segélynyújtást, a jogi tanácsadást, a felvilágosítást, pszichológiai támogatást vagy krízishelyzet fennállása esetén az azonnali anyagi és egyéb segítségnyújtást említette. Emlékeztetett arra, hogy ennek érdekében az elmúlt időszakban nyolc áldozatsegítő központot nyitottak meg a főváros mellett Szegeden, Pécsen, Kecskeméten, Szombathelyen, Szolnokon, Veszprémben és Miskolcon, valamint egy áldozatsegítő ponttal bővítették a hálózatot Salgótarjánban.

A kormány kiemelt célja, hogy 2025-re minden megyeszékhelyen legyen ilyen központ – hangsúlyozta. A politikus hozzátette: létrehoztak egy áldozatsegítő vonalat is, a 06/80-225-225-ös telefonszámon éjjel-nappal elérhető segítséget biztosítanak a rászorulóknak.

Varga arra biztatott mindenkit, hogy ha bűncselekmény áldozatává vált, illetve ismer valakit, aki ilyen helyzetbe került, vegye fel a kapcsolatot a szakértőkkel, akik szakszerű, személyre szabott segítséget nyújtanak minden bajbajutottnak.

The post Varga: van segítség a kapcsolati erőszak áldozatainak appeared first on .

Maróth Gáspár a Berlin Security Conference (BSC) védelmi beszerzésekről szóló panelbeszélgetésén vett részt francia, holland, német, norvég és spanyol kollégákkal. Elmondta: az idei BSC fő problémaköre az, hogy miként lehet Európa “hiteles, és valós képességekkel rendelkező partner” a NATO-ban. Ennek egyik eleme a beszerzések kérdése, amellyel kapcsolatban mindenki szorgalmazta, hogy a politika gondoskodjon a védelmi ágazat beszerzési igényeihez illeszkedő szabályozási környezethez – tette hozzá.

Mint mondta, a védelmi szektor “nem olyan terület, amelyen az ember bemegy a boltba és leemeli a terméket a polcról, hanem folyamatos kooperációt és interakciót igényel a fejlesztésben részt vevő cégekkel”. Ezért a “hagyományos beszerzési módszerek” helyett speciális, az ágazatra szabott megoldásokra van szükség. Ilyen a védelmi beszerzések kormányközi megállapodásokon alapuló módszere.

Magyarország is ezt alkalmazza, erre példa a NATO-nak tett vállalás értelmében felállítandó nehézdandár legfontosabb fegyverrendszerét alkotó Lynx gyalogsági harcjárművek magyarországi – zalaegerszegi – gyártása. Maróth hangsúlyozta, hogy meg kell teremteni a kormányközi beszerzési rendszerhez megfelelő szabályozást Európában, mert ez a megoldás biztosítja a kellően “védett” környezetet a kutatás-fejlesztéshez és a versenyképességhez. A világpiaci erőknek teljes mértékben kitett hadiipar “könnyen elveszítheti kutatás-fejlesztési erejét, és ezáltal versenyképességét” – mondta a kormánybiztos.

Maróth kijelentette: az Európai Uniónak “világos választ kell adnia” erre a problémára, hiszen a hadiipar “nem csupán üzleti kérdés”. Hozzáfűzte: a közösség biztonságának fontos alkotóeleme, hogy legyen saját hadiipara, és ha nem sikerül megőrizni az ágazat versenyképességét, illetve versenyelőnyét, akkor nemcsak a közösség, és benne Magyarország védelmi képessége gyengül, hanem az egész európai ipar.

Hozzátette: a hadiipart hasonlóképpen kell kezelni, mint más nagyhatalmak, például az Egyesült Államok, és olyan szabályozást kell kialakítani, amely “a realitások, és nem a felesleges politikai ideológiák talaján áll”.

The post Maróth: elengedhetetlen a működőképes hadiipar Európa és Magyarország biztonságához appeared first on .

A kezdeményezés közvetlen előzményeként szerdán legalább 27 ember, köztük hét nő és három gyermek a tengerbe fulladt, miközben gumicsónakokkal próbáltak átkelni a Doveri-szoroson Franciaországból Angliába. A hatósági beszámolók szerint a csónak az átkelési kísérlet közben elsüllyedt. A tengerbe fulladt nők egyike terhes volt.

Az ENSZ Nemzetközi Tengerhajózási Szervezetének (IMO) adatai szerint ez eddig a legtöbb halálos áldozattal járó ilyen jellegű szerencsétlenség a Nagy-Britannia és Franciaország közötti tengerszorosban, amely a világ legforgalmasabb tengerhajózási útvonala.

A brit belügyminiszter a londoni alsóházban tartott csütörtöki tájékoztatójában közölte: nincs gyorsan alkalmazható megoldás “az embereket teherszállítmányként kezelő” embercsempész bandák és utánpótlási útvonalaik felszámolására, a feladat nemzetközi összefogást igényel.

Patel elmondta: a Franciaországnak javasolt közös tengeri járőrözés mellett folyamatos és személyes kapcsolatban van mások mellett a lengyel, a belga, az olasz, az osztrák és a görög belügyminiszterrel. Hozzátette: az embercsempészek mindig találnak olyan embereket, akiket kihasználhatnak és manipulálhatnak, és akik közül sokan nem is tudják, hogy az Egyesült Királyság felé tartanak.

Patel szerint olyan nemzetközi összefogásra van szükség, amely a problémát annak forrásaihoz közelebb kezeli, nem arra várva, hogy az embercsempészek által behálózott emberek elérjék az Európai Unió területét.

A brit belügyminiszter egyenes utalást tett ugyanakkor arra, hogy véleménye szerint végső soron Franciaország felelőssége az illegális átkelési kísérletek megakadályozása. Úgy fogalmazott: a menedékkérőknek az általuk elért első biztonságos országban kell menedékjogért folyamodniuk, “és senkinek nem kell Franciaországból menekülnie ahhoz, hogy biztonságban legyen”.

Patel kijelentette ugyanakkor azt is, hogy a brit kormány szoros és eredményes együttműködést folytat a francia hatóságokkal, és ennek eredményeként az idén eddig több mint húszezer illegális átkelési kísérletet sikerült megakadályozni, a két ország 17 szervezett bűnözői hálózatot számolt fel, több mint négyszáz gyanúsítottat őrizetbe vettek, és ezekben az ügyekben eddig 65 bírósági ítélet született.

A válság azonban ettől még nem múlt el, és nem is lehet gyors megoldásokban bízni – mondta alsóházi felszólalásában a brit belügyminiszter.

The post Menekültválság: közös járőrözést javasolt Franciaországnak a brit belügyminiszter appeared first on .

Mateusz Morawieckivel tartott tájékoztatóján a kancellár kiemelte, hogy a német kormány álláspontja szerint Lengyelország minden lehetséges lépést megtesz azért, hogy ne mérgesedjék tovább a helyzet az Európai Unió külső határát is jelentő lengyel-fehérorosz határon. Németország a legteljesebb mértékben szolidáris Lengyelországgal. Ez azt is jelenti, hogy kiáll a fehérorosz vezetés elleni büntetőintézkedések további szigorításáért, ha nem sikerül előrelépni a válság megoldása felé – mondta.

Merkel kiemelte: a német és a lengyel kormány egyetért a “válság természetének” megítélésében, és abban is, hogy miként kell azt megoldani. Mint mondta, a német megközelítés fontos része, hogy a határozott fellépés mellett a párbeszéd lehetőségét is fenn kell tartani, ezért tárgyalt telefonon Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnökkel két alkalommal is. A német kormány azt is fontosnak tartja, hogy bánjanak emberségesen mindazokkal, akik az Európai Unióba jutás szándékával utaztak a Közel-Keletről Fehéroroszországba.

Morawiecki mindenekelőtt az hangsúlyozta, hogy Lengyelország megvédi az Európai Unió külső határát. Ez azt is jelenti, hogy “megvédjük Németországot egy nagy menekülthullámtól” – mondta. Kiemelte: a közösségnek készen kell állnia arra, hogy bevezessen újabb, köztük kereskedelmi szankciókat is Fehéroroszország ellen, ha ismét elmérgesedik, eszkalálódik a helyzet a határvidéken.

A lengyel-fehérorosz uniós külső határon augusztus óta bontakozott ki migrációs hullám. Az Európai Bizottság szerint a fejlemény összefügg a fehérorosz ellenzéki mozgalmak elleni erőszak miatt a minszki rezsim ellen bevezetett EU-szankciókkal, és államilag finanszírozott embercsempészetet jelent.

Brüsszel ismeretei szerint az EU-ba igyekvők fehérorosz állami idegenforgalmi vállalatok szervezésében jutnak el Fehéroroszországba. A lengyel hatóságok több mint 37 ezer határsértési kísérletet regisztráltak az idén a Fehéroroszországgal közös határon. A kormány tízezernél is több katonát mozgósított a folyamat feltartóztatására.

The post Merkel: Németország szolidáris Lengyelországgal appeared first on .

A fehérorosz menekültek a határátkelőkön nyújtották be a nemzetközi védelemre vonatkozó kérelmüket, és lengyel humanitárius vízumot kaptak – mondta el sajtóértekezletén Anna Michalska.

A lengyel idegenrendészeti hivatal október végi adatai szerint a fehéroroszok képezik idén a legnagyobb, 870 fős csoportot azok közül, akiknek megadták Lengyelországban a nemzetközi védelmet élvező személy státuszát. Emigrációjuk a tavaly augusztusi, vitatott tisztaságú fehérorosz elnökválasztás után alkalmazott hatósági erőszak következménye.

A másik, 560 fős csoport az afgán állampolgároké. Ők az afganisztáni lengyel békefenntartó alakulat és diplomáciai képviselet alkalmazottai voltak, akiket a NATO augusztusi afganisztáni csapatkivonásakor, illetve az azt megelőző hónapokban menekítettek ki.

Az év elejétől október végéig összesen 1600 külföldi kapott Lengyelországban menedékjogot. Menekültstátusszal, illetve kiegészítő védelmi jogállással rendelkeznek.

The post Lengyel menekültválság: Varsó továbbra is befogadja a fehérorosz menekülteket appeared first on .

A közös sajtóértekezleten Duda a lengyel-fehérorosz határon folytatódó menekültválság kapcsán úgy értékelte: semmi sem utal arra, hogy csökkenne a feszültség. Elmondta: Varsó attól tart, hogy a határsértési próbálkozásokkal együtt járó fehérorosz provokációk során fegyverhasználatra is sor kerülhet akár a menekültek, akár a fehérorosz határőrök részéről.

A lengyel elnök szerint a fehérorosz oldalról folytatott hibrid támadás mellett erősödő orosz katonai aktivitás is észlelhető Lengyelország keleti határai közelében, konkrétan az Oroszországhoz tartozó, de attól területileg elkülönült Kalinyingrádi területen, Fehéroroszországban és az orosz-ukrán határnál.

Mindezért szükség van a NATO fokozott figyelmére, arra, hogy legalább átmenetileg megerősítenék a térség megfigyelését, valamint a Baltic Air Policing fedőnevű, a három balti államban folytatott missziót, illetve a szövetség keleti szárnyán telepített nemzetközi alakulatok készültségét – mondta Duda.

Stoltenberg beszédében hangsúlyozta: Lengyelország elkötelezett NATO-tagország, jelentősen hozzájárul a szövetségesek közös védelmi célkitűzéseihez, a védelmi költségvetéshez, és misszióival segíti a légi és tengeri járőrözést, ahogy a NATO is több nemzetközi alakulattal jelen van az országban.

A NATO-főtitkár elmondta, hogy a lengyel elnökkel egyeztetve áttekintették a jelenlegi kihívásokat: az orosz katonai csapatösszevonásokat az ukrán határon, továbbá a migrációs válsághelyzetet a lengyel, lett és litván határokon.

Stoltenberg a szövetségesek teljes szolidaritásáról biztosította Lengyelországot, és határozottan elítélte az Aljakszandr Lukasenka vezette fehérorosz rezsim “cinikus és embertelen” módszerét, amellyel védtelen embereket használ fel arra, hogy nyomást gyakoroljon a szomszédos országokra.

Mint mondta, az elmúlt hetekben aggasztóan és szokatlan mértékben megnőtt az orosz fegyveres erők koncentrációja Ukrajna határainál, és ezt a helyzetet Moszkva agresszív retorikája és dezinformációs tevékenysége csak tovább szítja. Felhívta az orosz vezetés figyelmét, hogy tegye átláthatóvá katonai műveleteit, és törekedjen a feszültség enyhítésére.

“A szövetségesek továbbra is éberen, szorosan figyelemmel követik a fejleményeket, és minden lehetséges politikai és gyakorlati segítséget felajánlanak Ukrajna számára” – jelentette ki a NATO-főtitkár. Hozzátette: ez nem jelent semmilyen fenyegetést Oroszország számára, de Ukrajnának joga van megvédenie magát az agresszió ellen.

The post Duda túltolja: fokozott készültséget szorgalmaz a NATO keleti szárnyán appeared first on .

A román rendőrség valamint a szervezett bűnözés és terrorizmus elleni ügyészség (DIICOT) 457 helyszínen végzett szerdán házkutatást és 367 gyanúsítottat állított elő. Ezek közül a Konstanca megyei üzemanyaglopás keltette a legnagyobb médiavisszhangot, a Mihail Kogalniceanu katonai repülőtér és amerikai támaszpont ugyanis az ország egyik legszigorúbban őrzött létesítményének hírében állt, most pedig kiderült, hogy egy héttagú banda, amelynek tagjai az egyik beszállító cégnél dolgoztak, 2017 óta lopja a generátorokból a gázolajat.

A DIICOT az Amerikai Egyesült Államok szövetségi kormánya feljelentése nyomán kezdett vizsgálódni, a kár Románia legfőbb stratégiai szövetségese szerint kétmillió dollárra rúg. A bűnszövetkezetek elleni akciókban főleg az ember- és gyermekkereskedelemre, védtelen emberek kihasználására, menekültcsempészetre, kiberbűnözésre és kábítószercsempészetre szakosodott hálózatokat vették célba.

The post Amerikai katonai támaszpontról lopott üzemanyagot egy román bűnszövetkezet appeared first on .

A Sin Bet nyomozása alapján letartóztatták egy ciszjordániai Hamász-csoport több tucat tagját, akik előrehaladott terveket szőttek terrortámadásokról Ciszjordániában és az 1967-es vonalakon belüli Izraelben. Az izraeli biztonságiak több hónappal ezelőtt kezdték felgöngyölíteni a szervezkedést. Először szeptemberben fogták el a csoport több tagját, amikor egy razzia során kitört fegyveres harcban súlyosan megsebesült két izraeli katona, és életét vesztette több palesztin gyanúsított.

Hétfőn – a Sin Bet beszámolója szerint – több mint ötven Hamász-harcost tartóztattak le, és nagy mennyiségű fegyvert, valamint legalább négy pokolgép elkészítéséhez szükséges robbanószert foglaltak le. Ennek a terrorcsoportnak az egyik tagja hajtotta végre vasárnap azt a fegyveres merényletet Jeruzsálem óvárosában, melyben megöltek egy izraeli civilt, és megsebesítettek négy másik izraelit, köztük két biztonságit.

A Sin Bet szerint a ciszjordániai Hamász-tagokat távolról Szaleh al-Aruri, a szervezet helyettes politikai vezetője és Zacharia Nadzsib irányította, akit 2011-ben engedtek szabadon egy izraeli börtönből cserében a Gázai övezetben fogva tartott izraeli Gilád Salit tizedes szabadon bocsátásáért. Nadzsib azóta Törökországban él.

A nyomozás szerint al-Aruri több százezer sékelt (több tízmillió forintot) fektetett be a terrorista sejt tevékenységébe, és 1 millió dollárt (csaknem 330 millió forintot) ígért nekik, ha sikeresen végrehajtanak egy emberrablást. A ciszjordániai Hamász-tagok a külföldről kapott pénzből fegyvereket szereztek be és robbanóanyagokat készítettek.

Izrael 1967-ben Jordániától elfoglalta és azóta ellenőrzése alatt tartja a többségében palesztinok lakta Ciszjordániát és benne Kelet-Jeruzsálemet. Szintén 1967-ben szerzett fennhatóságot az 1948 és 1967 Egyiptomhoz tartozó Gázai övezetre, melyet 2007 óta az iszlamista Hamász terrorszervezet ural.

Közben hétfőn Jeruzsálemben megkezdődött a Benjamin Netanjahu volt izraeli miniszterelnök elleni három per egyike, amelyben a politikust hivatali hatalommal történt visszaéléssel vádolják. A pert múlt hétfőről halasztották el egy héttel.

Az első nap fejleményeit nagy érdeklődés kísérte: tanúvallomást tett ugyanis Nir Hefec, Netanjahu egyik volt bizalmasa és kommunikációs tanácsadója. Hefec a többi között azt állította: a volt miniszterelnök “megszállottja volt” annak, hogy kézben tartsa, ellenőrizze a sajtóban róla kialakítandó képet. “A médiára vonatkozó minden ügyben mindent tudni akart, még a legkisebb részleteket is” – fogalmazott Hefec. Az izraeli igazságszolgáltatás azzal vádolja Netanjahut, hogy pénzben is mérhető kormányzati előnyöket biztosított a Bezeq médiavállalkozásnak a róla szóló pozitív tudósításokért.

The post Az izraeli belbiztonsági szolgálat több tucat Hamász-tagot tartóztatott le Ciszjordániában appeared first on .

Gurmai Zita országgyűlési képviselő, az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének (PACE) a nők elleni erőszakkal foglalkozó jelentéstevője szerdán, a nők elleni erőszak megszüntetésének november 25-én esedékes nemzetközi napját megelőzően tett közzé nyilatkozatot. A jelentéstevő hangsúlyozta: noha minden erőfeszítés ellenére a nők elleni erőszak folytatódik és új formákat ölt, van remény a jelenség “társadalmi tudatosítására”. Manapság ugyanis a nők elleni erőszakot egyre ritkábban tekintik tabunak vagy magánügynek – jelentette ki.

“Amíg azonban az egész társadalom nem ismeri fel a változás és az erőszaknak véget vető valódi egyenlőség szükségességét, amíg az áldozatok hibáztatása nem szűnik meg, s a férfiak nem szólalnak fel a nemi alapú erőszak ellen, addig nem győzhetünk” – fogalmazott nyilatkozatában Gurmai. A jelentéstevő a nők elleni és családon belüli erőszak megelőzését célzó, az Európa Tanács égisze alatt elfogadott isztambuli egyezmény ratifikálására szólította fel az attól még távolmaradó tagországokat.

Kiemelte: az aláíró országoknak figyelmet kell fordítaniuk arra, hogy az iskolák, a sajtó és a politika is a kölcsönös tisztelet és megértés új üzenetének közvetítői legyenek. Sikeréért és az “ellenségeskedés mérgező forrásainak azonosításában és megszüntetésében” az egész társadalomnak együtt kell működnie – mondta.

“Minden eddiginél határozottabban szólítom fel a férfiakat és a fiúkat, hogy vegyék ki részüket a nők elleni erőszak megszüntetésében” – tette hozzá Gurmai.

The post Az Európa Tanács aktívabb fellépést vár a nők elleni erőszak felszámolásában appeared first on .

Polyák Zsolt megyei rendőrfőkapitány az ünnepségen azt mondta, a bűnüldözés és a jogászi hivatás folyamatos, szakszerű képzést követelő “gyakorlatérzékeny” szakma. A rendészettudomány és a jogtudomány ötvözésével létrehozott oktatási kabinet lehetőséget teremt a kriminalisztikai gondolkodásmód megismerésére, elsajátítására.

A szegedi határrendészeti kirendeltség épületében két, vagyon elleni bűncselekmények helyszíneinek beállított, egy-egy élet elleni bűncselekmények és rendkívüli halálesetek helyszíneit szemléltető termet, valamint egy bűnügyi technikai laboratóriumot alakítottak ki. Ezeket két krimináltaktikai oktatóterem egészíti ki, amelyek közös falsíkján elhelyezett detektívtükör segítségével az egyikben felismerésre bemutató helyiség, a másikban pedig egy kihallgatóiroda kapott helyet – tudatta a dandártábornok.

A kabinet elsődleges feladata támogatni a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) jogászhallgatóinak, valamint a Nemzeti Közszolgálati Egyetem frissen végzett rendőrtiszti állományának gyakorlati képzését – közölte a főkapitány. Polyák kifejtette, a gyakorlati helyet szeretnék alkalmassá tenni az online oktatásra is.

Görög Márta, az SZTE jogi karának dékánja hangsúlyozta, az országban egyedülálló oktató kabinet végigviszi a hallgatókat a nyomozati eljárás egészén, lehetőséget teremt arra, hogy a leendő jogászoknak átadják a rendőrségen felhalmozott tapasztalati tudást.

The post Kriminalisztikai oktató kabinetet adtak át Szegeden appeared first on .

A romák elleni túlzottnak minősített rendőri fellépéssel kapcsolatos vitában a biztos kifejtette: létfontosságú a romák egyenlőségének megvalósítása az Európai Unióban, ezért a bizottság azoknak az ajánlásoknak a betartását szorgalmazza a tagállamokban, amelyek a roma civil társadalom döntéshozatalba történő bevonását, a gyűlöletbeszéd, illetve ebből eredő bűncselekmények, valamint a kirekesztés felszámolását mozdítják elő.

Azzal az esettel kapcsolatban, amikor Csehországban júniusban egy roma férfi elhunyt a rendőri intézkedések közben, Dalli elmondta: annak ellenére hogy az EU-nak korlátozott hatásköre van e téren, a bizottság felvette a kapcsolatot a tagállami illetékes szervekkel, amelyektől az ügy alapos kivizsgálását kérte.

Dalli arra is kitért, hogy a tagállami esélyegyenlőségi szerveknek kulcsfontosságú feladatuk van a jogérvényesülés terén. Ugyanakkor – tette hozzá – nagy különbségek vannak a nemzeti testületek működése, hatásköre és finanszírozása között az Európai Unióban. Mint mondta, a bizottság jövőre jogalkotási javaslatot indít el, ezen testületek támogatása, függetlenségük kiegyensúlyozása érdekében.

Vincze Lóránt, az RMDSZ uniós parlamenti képviselője felszólalásában arra hívta fel a figyelmet, hogy a romák elleni erőszaknak és az ellenük irányuló rendőri túlkapásoknak nincs helyük demokratikus társadalmakban. Véleménye szerint aggasztó hogy az Európán belüli fajgyűlöletre, etnikai kirekesztésre kevés figyelmet fordít az unió.

“Az erőszakos esetek kivizsgálása és az elkövetők felelősségre vonása mellett, a tagállamok feladata a megelőzés, a társadalmi párbeszéd, valamint a gyűlöletbeszéd elleni fellépés, továbbá a romák társadalmi felzárkóztatása is. Az Európai Bizottságnak pedig sokkal gyorsabban kell fellépnie a romák elleni erőszak eltussolásával kapcsolatos esetekben” – hangsúlyozta az uniós biztos.

The post Uniós biztos: az EU különös hangsúlyt fektet a cigányellenesség felszámolására appeared first on .