Biztonságpiac

Szilassi-Horváth Jenő Csongrád-Csanád megyei rendészeti főkapitány-helyettes azt mondta, a cseh rendőrök kézzelfogható segítséget nyújtanak a határvédelemhez. Az előző kontingens tagjai két hónapos szolgálatuk alatt 777 esetben, összesen több mint hatezer menekült feltartóztatásában segítették a magyar rendőröket.

A cseh rendőrök a szegedi és a kiszombori határrendészeti kirendeltség illetékességi területén segítik a határőrizetet. Saját felszerelésükkel, járműveikkel, magyar rendőrök felügyelete mellett dolgoznak március 24-ig – közölte az ezredes.

A főkapitány-helyettes kifejtette, tavaly egész évben Csongrád-Csanád megyében 49 ezer menekülttel szemben intézkedtek a rendőrök, és akadályozták meg a határsértők továbbjutását az országba. Idén ez a szám januárban meghaladta a 8200-at.

Miroslav Tóth, a cseh kontingens parancsnoka elmondta, kollégáival 16 járművel, terepjárókkal és egy rabszállítóval érkeztek Szegedre, munkájukat éjjellátó készülékek és két kutya is segíti. Legfontosabb feladatuk a schengeni határ védelme, a határsértők feltartóztatása. Az ezredes közölte, 2016-ban már szolgált Magyarországon, éppen Szegeden. Az akkor szerzett tapasztalatait, például a nagyobb csoportok kezelését, csehországi, idegenrendészeti területen végzett munkájában tudja hasznosítani.

The post Újabb cseh rendőri kontingens kezdte meg a szolgálatot a magyar-szerb határon appeared first on .

A bejegyzés szerint a kormány ezzel a jelentős juttatással ismeri el és becsüli meg azt az áldozatos munkát, amelyet a magyar katonák a haza szolgálatában tesznek az országban, a határok mentén, missziós szolgálatukban és már harmadik éve a koronavírus-járvány elleni védekezésben.

Benkő videóüzenetében felidézte: a fegyverpénzről még 2019-ben döntött a kormány, akkor első alkalommal 500 ezer forint kifizetésével mondtak köszönetet azért az áldozatos munkáért, amelyet a katonák az ország és a magyar emberek biztonsága érdekében végeztek.

A hathavi juttatásra most azok a hivatásos és szerződéses katonák jogosultak, akik jelenleg is aktív szolgálatban állnak, vagy nyugdíj előtti rendelkezési állományban vannak, de többek között a kormány családbarát politikájával összhangban elismerésben részesülnek azok a katonák is, akik jelenleg családalapítás miatt vannak távol a mindennapi szolgálattól – tudatta Benkő.

Hozzátette: mivel a katonai jogviszony létesítése önmagában is elköteleződés a haza védelme iránt, így a juttatásra a próbaidejüket töltő katonák is jogosultak, amelyet a próbaidő eredményes letöltését követően kapnak meg.

A honvédelmi miniszter tájékoztatása szerint a fegyverpénz mértékét a tavaly december 31-én érvényes távolléti díj alapján határozták meg. A juttatás összege az alapilletmény, a honvédelmi szolgálati díj, valamint a rendszeres illetménypótlékok és a rendszeres kiegészítő illetmények havi összegének a hatszorosa. Kifizetésére a mindenkori illetmények kifizetési szabályai vonatkoznak, és legkésőbb február 15-éig folyósítják az érintettek számlájára.

The post Benkő: a tíz százalékkal emelt illetmény után nemsokára a hathavi fegyverpénz is érkezik a katonáknak appeared first on .

A két telefonos megbeszélés középpontjában “a szövetségesek közötti folyamatos egyeztetés keretében az Ukrajna és Oroszország közötti feszültség állt” – áll a közleményben.

Stoltenberg főtitkárral folytatott beszélgetése során Macron hangsúlyozta, hogy “mindenképpen folytatni kell azt a munkát, amellyel a párbeszéden keresztül megtalálhatják az utat a válság enyhítéséhez. Mindezt teljes egységben, az európai biztonság alapvető elveinek, az államok szuverenitásának és az ezzel járó jogoknak a maradéktalan tiszteletben tartása mellett” – fogalmazott az Élysée-palota sajtóközleménye.

A tájékoztatás szerint Stoltenberg “üdvözölte ezt a megközelítést”, és “megköszönte a francia elnöknek a szövetségesek közötti egyeztetést hivatalos látogatásai előtt”.

Macron hétfőn Moszkvában Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, kedden pedig Kijevben Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel találkozik.

Johnson a maga részéről megosztotta e heti kijevi látogatásának eredményeit Macronnal, valamint tájékoztatta a Putyinnal nemrégiben folytatott beszélgetésének részleteiről – tette hozzá az Élysée-palota közleménye. Macron Johnsonnal és Stoltenberggel is megállapodott abban, hogy a következő napokban folyamatosan kapcsolatban lesznek.

A nyugati országok azzal vádolják Moszkvát, hogy – miután mintegy százezer katonát telepített az ukrán határ orosz oldalára – katonai behatolást készíthet elő, ezt azonban a Kreml tagadja, és ragaszkodik ahhoz, hogy csak a saját biztonságát igyekszik megvédeni.

The post Macron Johnsonnal és Stoltenberggel egyeztetett moszkvai és kijevi útja előtt appeared first on .

Az iszfaháni létesítménybe az Iráni Atomenergia-szervezet (IASZ) karadzsi központjából szállítottak át urándúsító centrifuga-alkatrészeket és gyártási alapanyagokat, alig egy hónappal azután, hogy Teherán ismét lehetővé tette a NAÜ számára, hogy ellenőrző kamerákat helyezzen üzembe a karadzsi központban.

Sajtótájékoztatóján Gaebi hozzátette, hogy az Iszfahánba szállított alkatrészeket egyelőre még nem helyezték üzembe.

Irán júniusban közölte, hogy meghiúsított egy izraeli szabotázsakciót, amelynek a karadzsi létesítmény volt a célpontja, és a NAÜ által felszerelt ellenőrző kamerák is megrongálódtak. Teherán egyelőre nem adott hivatalos magyarázatot, miért szállított át alkatrészeket az iszfaháni létesítménybe – jegyezte meg az as-Sark el-Avszat című, londoni székhelyű pánarab napilap.

Bécsben áprilisban kezdődtek az iráni atomalku megmentését célzó egyeztetések. Az Irán és a hat nagyhatalom – az ENSZ Biztonsági Tanácsának öt állandó tagja (Egyesült Államok, Kína, Oroszország, Franciaország és Nagy-Britannia), valamint Németország 2015-ben szerződésben megállapodott, hogy az iráni atomtevékenységek korlátozása fejében fokozatosan csökkenti a Teherán ellen elrendelt büntetőintézkedéseket.

Donald Trump korábbi amerikai elnök 2018-ban egyoldalúan kiléptette országát a szerződésből, és újból bevezette az iráni gazdaságot fojtogató szankciókat. Irán válaszul fokozatosan felmondta a saját kötelezettségvállalásait. A félhivatalos Mehr iráni hírügynökség kedden emlékeztetett arra, hogy Szaíd Hatibzadeh iráni külügyi szóvivő a tárgyalásokkal kapcsolatban azt mondta: bár jelentős előrelépések történtek, a szankciók feloldásáról továbbra sem sikerült megállapodni.

The post Irán nem engedi be a NAÜ munkatársait az iszfaháni nukleáris létesítménybe az atomalku felélesztéséig appeared first on .

A vádhatóság közleménye szerint a Balatonszemesen, egy háztartásban élő, italozó életmódot folytató hetvenéves apa és középkorú fia régóta rossz viszonyban volt, ittas állapotban többször bántalmazták egymást. Tavaly januárban a munkából részegen hazatérő, majd otthon tovább italozó vádlott este szóváltásba került ugyancsak ittas apjával. A vita hevében előbb ököllel megütötte, majd egy kalapáccsal többször fejbe verte őt, végül késsel elvágta az idős férfi nyakát.

A vádlottat különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés miatt tizenkét év fegyházbüntetésre ítélte tavaly novemberben a Kaposvári Törvényszék. A vádlott beismerte a bűncselekmény elkövetését, lemondott a tárgyaláshoz való jogáról, az ítéletet ő és védője is tudomásul vette. Az ügyészség ugyanakkor súlyosításért fellebbezett

A Pécsi Ítélőtábla keddi határozatával helybenhagyta az elsőfokú ítéletet. Az ítélet jogerős.

The post Tizenkét év fegyházbüntetést kapott a balatonszemesi apagyilkos appeared first on .

“Ukrajna, Nagy-Britannia és Lengyelország részvételével Európában új formátumú politikai együttműködést hozunk létre, amely pénzügyi stabilitási garanciákat ad államunk számára” – fogalmazott Zelenszkij, anélkül, hogy részletekbe bocsátkozott volna.

Az elnök ezen túlmenően közölte, hogy két napon belül Ukrajna várhatóan szabadkereskedelmi megállapodást köt Törökországgal.

Az ukrán elnök a Donyec-medencei fegyveres konfliktus békés, tárgyalásos rendezésére életre hívott, Ukrajna, Oroszország, Németország és Franciaország részvételével működő “normandiai formátum” múlt heti párizsi tanácsadói szintű találkozójának eredményeként azt emelte ki, hogy “2019 óta először sikerült mind a négy félnek közös zárónyilatkozatban megállapodnia”. Hozzátette, hogy jelenleg újabb, ezúttal Berlinben tartandó hasonló szintű tanácskozás időpontjáról egyeztetnek. Reményét fejezte ki, hogy a napokban megszületik a döntés az újabb találkozó időpontjáról.

Az államfő, a beszédét megszakítva, a szószéken aláírta az ország védelmi képességének megerősítéséről szóló rendeletet, amelynek értelmében az ukrán hadsereg létszámát százezer fővel növelik meg a következő három évben. A rendelet tartalmazza a katonák fizetésének emelését, a szerződések időtartamának meghosszabbítását és új koncepció kidolgozását is a fegyveres erők tagjainak lakáshoz juttatásáról. “Ez az ország hivatásos hadseregre történő átállásának kezdete, nem azért, mert hamarosan háború lesz, hanem azért, hogy továbbra is béke legyen” – hangsúlyozta.

Szavai szerint Ukrajnában a gazdasági helyzet stabilizálódik, a pénzügyi rendszerben mindent kézben tartanak, a januári költségvetési bevételek hétmilliárd hrivnyával (csaknem 78 milliárd forinttal) haladták meg a tervezettet. A hrivnya erősödik, az arany- és devizatartalékok pedig “továbbra is rekordszinten vannak”, ami “véd a különböző ingadozásoktól és erősíti a gazdaságot” – tette hozzá.

Zelenszkij afelől is biztosította hallgatóságát, hogy az országnak elegendő tartaléka van földgázból és szénből a fűtési szezon idejére.

The post Zelenszkij újfajta ukrán-lengyel-brit együttműködés létrehozását jelentette be appeared first on .

Kásler Miklós sajtótájékoztatón elmondta, a beszerzés 84 925 ruhadarabot jelent, és tartalmazza a téli és a nyári öltözetet is.

Közölte azt is, hogy az OMSZ fejlesztése komplex: 2017-ben 1,1 milliárd forint értékben kaptak korszerű munkaruhákat a mentők, 2018-tól 21 mentőállomás felújítása, illetve újak építése történt meg, 2010 és 2020 között 995 mentőautót cseréltek le, valamint 2019-ben 2,044 milliárd forintból biztosította a kormány nagy értékű mentéstechnikai eszközök, műszerek beszerzését a mentőszolgálat számára.

A miniszter kitért arra is, hogy csaknem 58 ezer hetedikes tanuló vett részt az Újraélesztés iskolai oktatása programban, amelyhez az Emberi Erőforrások Minisztériuma biztosította az oktatócsomagokat. A mentőszolgálat új munkaruháinak – bélelt kabát, kabát, nadrág, hosszú- és rövid ujjú póló, deréköv, térdvédő protektor – gyártásánál figyelembe vették a munkatársak előzetes igényeit.

The post Új munkaruhákat kapnak a mentőszolgálat dolgozói appeared first on .

A fejlesztés a Kis-, közép- és nagyvállalatok K+F+I tevékenységének támogatása program (2018-1.1.2-KFI-2018-00212) keretében valósult meg, az NKFI alapból 266,7 millió forint vissza nem térítendő állami támogatással.

A projekt magába foglalta egy új, több célra alkalmazható alapjármű és annak moduláris cserélhető felépítményeinek, illetve kiegészítő adapterek alkalmazási lehetőségeinek kifejlesztését, prototípus változatainak megépítését. A kiemelt terepjáró képességekkel és védettséggel rendelkező hordozójármű biztosítja az akár hatfős állomány műveleti területre történő gyors kijutását, védettségét a környezeti, mechanikai hatásokkal, füsttel, illetve egyéb veszélyforrásokkal (például robbanás esetén jelentkező repeszekkel) szemben. A jármű rendelkezik gyorsbeavatkozó tűzoltó képességgel, egyúttal biztosítja a járműre szerelhető speciális felépítmények alap energia ellátását is.

A járműhöz kifejlesztett, ahhoz gyorsan illeszthető egyedi, cserélhető adapterek, felépítmények biztosítják a jármű bevethetőségét különböző műveleti helyzetekben, akár szélsőséges időjárási viszonyok között is. A projekt részét képezte egy univerzális nyitott felépítmény kifejlesztése és prototípusának megépítése. A felépítmény bázisán egy nehézterepi, átszabdalt, vegetációval erősen borított területen alkalmazható vízszállító, területmentesítő képesség és egy kiemelt közúti baleseteknél alkalmazható nehéz műszaki mentőszer képesség is kialakításra került.

A fejlesztés során megvalósított univerzális zárt felépítmény alapján elkészült egy sebesült-, személyszállító és egy bevetés irányító felépítmény is. Az elmúlt évek fejlesztési tevékenysége a fentieken túlmenően kiterjedt a téli alkalmazási képesség bővítését célzó hómaró adapter integrálására és a megépített egyedi felépítmények mozgatását biztosító nehézterepi és telephelyi pótkocsik megépítésére is. Ezen utóbbiak nem csak az adott cserefelépítmény elemek tárolását teszik lehetővé, hanem műveleti területen egyben biztosíthatják a hordozójárműre telepített alapképesség kibővítését is.

A vállalat budapesti, Illatos út. 11/b. szám alatti telephelyén megvalósult projekt nem csak új képességeket hozott létre, de a beszállítói és partneri kapcsolati rendszerek révén egyben hozzájárult a hazai járműgyártás fellendítéséhez, a műszaki szakértői, mérnöki állomány megtartásához, új munkahelyek létesítéséhez is.

A fejlesztés eredményeként létrejött eszközökkel az érdeklődő közönség várhatóan a közeljövőben megrendezendő szakmai kiállításokon, bemutatókon találkozhat élőben.

The post Sikeresen zárt projekt: katasztrófavédelmi eszközrendszert fejlesztett a Gamma appeared first on .

A nyilatkozatot Josep Borrell, az unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője, Vera Jourová, az értékekért és az átláthatóságért, Dubravka Suica, a demokráciáért és a demográfiáért, Helena Dalli, az egyenlőségért, valamint Jutta Urpilainen, a nemzetközi partnerségekért felelős biztos írta alá.

A közleményben kiemelték: “Semmi sem indokolhatja ezt a borzalmas, rendkívül súlyos következményekkel járó gyakorlatot, amely romboló hatású a nők és lányok fizikai és mentális egészségére nézve, fertőzéseket, meddőséget és krónikus fájdalmat okozhat. (…) Ez a beavatkozás nők és lányok ezreinek életét és jólétét veszélyezteti, és egyes esetekben akár halálos is lehet” – hívták fel a figyelmet.

A biztosok rámutattak, hogy bár ez a gyakorlat egyre kevesebbszer fordul elő, a koronavírus-járvány lelassította a felszámolás folyamatát. A korlátozó intézkedések idején különösen fontos, hogy az érintettek továbbra is hozzáférjenek a megelőzési, védelmi és gondozási szolgáltatásokhoz – hangsúlyozták.

Közölték, hogy a bizottság átfogó gyermekjogi stratégiát terjesztett elő, amelynek szintén célja, hogy véget vessen a gyermekek elleni erőszaknak, így a női nemi szervek megcsonkításának is. Még az idén a nőkkel szembeni erőszak és a kapcsolati erőszak elleni küzdelemről és megelőzéséről szóló jogalkotási javaslatot is tesz az uniós végrehajtó testület.

A női nemi szervek megcsonkítása világszintű probléma, amely Európában is jelen van – emlékeztettek a közleményben. Az uniós becslések szerint csak 13 európai országban 180 ezer lányt fenyeget a csonkítás veszélye, miközben Európában már 600 ezer nő él a brutális csonkítás következményeivel.

The post A női nemi szervek megcsonkítása bűncselekmény és a nők emberi jogainak megsértése appeared first on .

A moszkvai tájékoztatás szerint a felek eszmecserét folytattak a kialakult helyzetről, figyelembe véve a nemzetközi partnerekkel közelmúltban történt kapcsolatfelvételt, valamint azt, hogy Franciaország tölti be az EU Tanácsának francia elnökségét.

“Vlagyimir Putyin ismételten felhívta a figyelmet a kijevi vezetés provokatív kijelentéseire és tetteire, amelyek ellentétesek a minszki megállapodásokkal” – közölte a Kreml. A két vezető megállapodott a további kapcsolattartásban. A felek január 28. és 31. után a héten immár harmadszor egyeztettek egymással. Az eszmecserét ezúttal Párizs kezdeményezte.

A Kreml szerint a két elnök korábban abban is megállapodott, hogy előkészítteti a személyes találkozó lehetőségét. Az időpontról még nem született megállapodás, ám a lehetséges helyszínként mindkét fél Moszkvát nevezte meg.

The post Putyin Ukrajnáról és az orosz biztonsági garanciaigényekről tárgyalt Macronnal appeared first on .

A nőket és a hozzájuk tartozó 11 gyermeket csütörtök reggel szállították el a szíriai táborból, hogy terrorizmus vádjával, az Iszlám Állam támogatása miatt holland bíróság elé állítsák őket. Az érintetteket őrizetbe vették, és a zwollei büntetésvégrehajtási intézetbe vitték. Hollandiában ez az egyetlen olyan létesítmény, ahol terrorizmussal gyanúsított nőket tartanak fogva. A gyermekeket várhatóan a nők családtagjai fogadják be.

Hazaszállításukról a kormány tavaly októberben határozott, az egyik rotterdami bíróság döntését követően, miszerint a terroristagyanús személyek ügyét fel lehet függeszteni, ha a gyanúsítottakat hat hónapon belül nem hozzák vissza az országba, vagy ha nem tesznek konkrét lépéseket a hazatelepítésük érdekében.

Tavaly nyáron a holland kormány bejelentette, hogy nem fogja hazatelepíteni az összes, az Iszlám Állam nevű terrorszervezethez csatlakozott és jelenleg szíriai menekülttáborokban tartózkodó holland állampolgárt, de nem zárja ki, hogy többeket közülük, főként nőket, hazavitetnek. A DutchNews azt írta, hogy múlt júliusban az illetékes hatóságok már visszahoztak holland földre egy Ilham B. nevű asszonyt, a három gyermekével együtt. Az egyik gyerek 12 éves volt, amikor az anyja elrabolta és Szíriába vitte.

A holland titkosszolgálat szerint mintegy 120 nagykorú holland állampolgár tartózkodik Szíriában és Irakban, valamint több mint kétszáz olyan gyermek, akinek legalább az egyik szülője holland állampolgár.

Az Iszlám Államhoz csatlakozott, több száz európai került szíriai táborokba, miután a terrorszervezet 2019 márciusában vereséget szenvedett Szíriában és Irakban, és elvesztette az általa ellenőrzött terület jelentős részét. Az európai nők közül sokan mentek feleségül a terrorszervezet harcosaihoz.

The post Hollandia terrorizmussal gyanúsított nőket szállít haza Szíriából appeared first on .

“Nem tudnám észszerűen megmagyarázni a franciáknak, hogy átadom magam ennek a jelentős demokratikus folyamatnak, amikor megígértem, hogy a végsőkig ellátom az elnöki feladatokat, és most itt van a válság az ukrán határon, amely a közös biztonságunkat fenyegeti” – mondta a köztársasági elnök a La Voix du Nord című regionális lapban megjelent interjúban.

Macron az elmúlt napokban egyébként többször is beszélt telefonon Vlagyimir Putyinnal, és a francia elnöki hivatal tájékoztatása szerint a következő napokban Moszkvába látogathat.

Az Elabe közvélemény-kutatóintézetnek a BFM hírtévében szerdán nyilvánosságra hozott felmérése szerint Macron mindhárom esélyes jobboldali jelöltet, Marine Le Pent, Valérie Pécresse-t és Eric Zemmourt is legyőzné az elnökválasztás második fordulójában, ha most tartanák a választást.

A felmérés szerint az államfő az első fordulóban a szavazatok 25 százalékra számíthat. Második helyen a Nemzeti Tömörülés államfő-jelöltje, Le Pen áll 16,5 százalékos támogatottsággal, a 16 százalékon álló jobbközép jelölt, Pécresse és a 12,5 százalékos támogatottsággal rendelkező Zemmour publicista előtt. Amennyiben a második fordulóban Pécresse lenne az elnök kihívója, Macron 55,5 százalékkal győzne a friss felmérés szerint, a Köztársaságiak jelölte pedig 44,5 százalékot érne el.

Ha Le Pen jutna be a második fordulóba, 56 százalékot kapna Macron. Az öt évvel ezelőtti eredményhez képest sokat javult Le Pen támogatottsága (44 százalék), de a közvélemény-kutatás szerint nem elegendőt a győzelemhez. 2017-ben a második fordulóban Macron 66 százalékos támogatottsággal győzte le Le Pent, aki a szavazatok 34 százalékát szerezte meg.

Zemmourral szemben Macron 64,5 százalékos támogatottságra számíthatna, ha most tartanák a választást, a publicista pedig a szavazatok 35,5 százalékát szerezné meg.

A felmérés arra is felhívta a figyelmet, hogy a választóknak egyelőre csak 62 százaléka biztos abban, hogy kire szavaz, és csak 55 százalékuk mondta azt, hogy biztosan elmegy szavazni. Legstabilabb egyébként Le Pen tábora (75 százalék), Macron szavazói előtt (72 százalék).

Az elnökválasztás első fordulóját április 10-én, a másodikat április 24-én rendezik.

The post Emmanuel Macron csak az ukrán válság megoldása után jelenti be jelöltségét appeared first on .

A strasbourgi székhelyű szervezet biztosa a lengyel-fehérorosz határon rekedt menekültek helyzetével kapcsolatos aggodalmairól nyújtotta be észrevételeit a bírósághoz, tavaly novemberi helyszíni látogatásának tapasztalataira alapozva. Ahhoz az eljáráshoz járult hozzá, amelyben az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) a tavaly a határon rekedt 32 afgán állampolgár Lengyelország elleni panaszával foglalkozik.

Mijatovic úgy véli, hogy a közelmúltban életbe lépett lengyel határvédelmi törvény lehetetlenné tette a panaszosok számára, hogy egyéni menekültügyi eljárásokat indítsanak, csakúgy mint védelmi folyamodványok benyújtását Lengyelországban. A biztos megjegyzi, hogy ez a gyakorlat ahhoz vezet, hogy a menekülteket kiteszik a fehérorosz állami ügynökök általi kínzás vagy embertelen, megalázó bánásmód veszélyének, ami összeegyeztethetetlen az emberi jogok európai egyezményében foglaltakkal. Hozzátette továbbá, hogy a menedékkérőkkel való fehéroroszországi bánásmód jól dokumentált, és a lengyel hatóságok számára ismert, “vagy legalábbis ismertnek kellene lennie.”

A biztos szerint aggályos az is, hogy a lengyel hatóságok nem nyújtanak humanitárius segítséget a menedékkérőknek, valamint Lengyelország korlátozza a segélyszervezetek bejutását a határzónába. “Ezek az intézkedések tovább súlyosbították a határon rekedt menedékkérők amúgy is súlyos humanitárius helyzetét” – hívta fel a figyelmet. Arra is rámutatott, hogy a menekültek “hivatalos narratíván keresztüli megbélyegzése” részben ahhoz vezet, hogy a segélyszervezetek dolgozóit, az aktivistákat és a segítséget nyújtó helyi lakosokat zaklatják és megfélemlítik.

Az emberi jogok előmozdítása és védelme érdekében a mindenkori biztos rendelkezésére álló eszközök között szerepel, hogy úgynevezett harmadik félként beavatkozzon, és észrevételeket nyújtson be az EJEB-hez.

The post ET-biztos: Lengyelország rendszerszerűen visszatoloncolja a migránsokat Fehéroroszországba appeared first on .

“Jelen esetben nemcsak provokatív kijelentésekről van szó, amelyek szerint hamarosan háború lesz és hogy mindenki szörnyű árat fog fizetni, és így tovább, hanem pontosan arról, hogy amerikai katonákat küldenek a határainkhoz közeli európai országokba” – mondta.

Peszkov szerint az amerikai döntésnek nem a feszültség enyhítése, hanem a fokozása a célja, és Moszkva így is viszonyul hozzá. Teljesen érthetőnek nevezte Oroszország emiatti aggodalmát, valamint azt, hogy “bármilyen” lépést megtehet a biztonsága érdekében. A várható orosz intézkedésekkel kapcsolatban nem bocsátkozott részletekbe.

A Pentagon szerdán közölte, hogy hamarosan mintegy ezer amerikai katonát kíván Németországból Romániába, további kétezret pedig az Egyesült Államokból Németországba és Lengyelországba vezényelni.

A Kommerszant című lap értesülése szerint egyébként Szergej Lavrov orosz külügyminiszter nem vesz részt az idén február 18. és 20. között megrendezendő müncheni biztonságpolitikai konferencián. Peszkov korábban közölte, hogy Putyin sem lesz ott az eseményen.

The post Kreml: Moszkva válaszolhat az Európában bejelentett amerikai csapaterősítésre appeared first on .

A szökésben lévő Jangulbajevék fővesztés általi “felelősségre vonását” helyezte kilátásba a közösségi médiában többek között Isza Tumhadzsijev és Abuzaid Viszmuradov csecsen miniszterelnök-helyettes, Adam Gyelimhanov, az orosz kormánypárt, az Egységes Oroszország szövetségi alsóházi képviselője, Deni Ajdamirov grozniji rendőrkapitány, Alihan Cakajev, a csecsenföldi polgári védelem megbízott vezetője és Zamid Csalajev, a Ramzan Kadirov csecsen vezető személyes védelmét biztosító Ahmad Kadirov nemzeti gárdaezred parancsnoka.

Szajdi Jangulbajev volt csecsen köztársasági alkotmánybíró két fiát Kadirov terrorizmusra és szélsőséges cselekedetekre való felbujtással, valamint a betiltott 1ADAT elnevezésű ellenzéki Telegram-csatorna adminisztrálásával vádolta meg. A hivatalos bűnlajstromukhoz tartozik, hogy közük volt egy egykori csecsen biztonsági tisztségviselő ellen elkövetett támadáshoz.

A csecsen vezető szavai szerint “ennek a famíliának a börtönben vagy a földben van a helye”. Kadirov január 24-én a Telegram-csatornáján közzétett egy felvételt, amelyen a volt bíró egyik fia, Ibragim arra fogadkozik, hogy megöli a csecsen vezető minden követőjét, az állami alkalmazottaktól és a rendvédelmi testületek tagjaiig, a feleségükkel, az anyjukkal és minden más hozzátartozójukkal együtt.

Ibragim Jangulbajev, aki korábban mintegy másfél évig volt elkülönítőben szélsőségesség címén, az Emberi Jogok Európai Bíróságához (EJEB) fordult a grozniji rendőrségen elszenvedett ütlegek és kínzás miatt. A csecsen hatóságok a másik Jangulbajev fiút, Abubakart gyanítják az ellenzéki 1ADAT mögött.

Groznijban szerdán a hivatalos adatok szerint több mint 400 ezres – a SZER/SZR-médiacsoporthoz tartozó Kavkaz.Realii hírportál szerint pedig “csak” 30 ezres – tömeg követelte meg nem nevezett országoktól a muszlim hívők vallásos érzelmeinek megsértésével is megvádolt Jangulbajev család Oroszországba való visszatoloncolását és megbüntetését. A szigorú járványügyi korlátozások ellenére megtartott, előre kinyomtatott transzparensek garmadáját felvonultató “spontán” tüntetésen felszólalt Magomed Daudov parlamenti elnök, Szalah Mezsijev mufti és több, Kadirov közvetlen környezetéhez tartozó tisztségviselő.

A tömeg azzal a követeléssel fordult Vlagyimir Putyinhoz, hogy vonassa büntetőjogi felelősségre a Jangulbajev-ügyet is tollhegyre tűző Jelena Milasinát, a Novaja Gazeta független lap újságíróját és Igor Kaljapint, a Kínzás Elleni Bizottság jogvédő csoport alapítóját. Sürgették továbbá a Kadirov által a terroristák cinkosaként emlegetett Novaja Gazeta, a Dozsgy ellenzéki online televízió és a bizottság betiltását.

A Novaja Gazeta egyébként már a hét elején az orosz Nyomozó Bizottsághoz (SZK) fordult amiatt, hogy Kadirov terroristának minősítette Milasinát és Kaljapint. A lap felhívta a hatóság figyelmét: a csecsen vezető korábban azt hangoztatta, hogy a terroristákat és cinkosaikat meg kell semmisíteni. A Dozsgy ugyanebben az ügyben az orosz jogvédő rendszer és a politikai vezetés reagálását sürgette, az Eho Moszkvi pedig magához Putyinhoz fordult az ügyben.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője azt ígérte, hogy a rádió folyamodványát az elnök még szerdán meg fogja kapni. Hozzátette, hogy Putyin tervei között jelenleg nem szerepel, hogy a csecsen vezetővel találkozzon.

Peszkov Kadirov kijelentéseinek keménységét korábban “Csecsenföld terrorellenes küzdelmének gazdag és szomorú tapasztalatával” magyarázta, és hangsúlyozta, hogy a köztársasági vezető nyilatkozatai nem tekintendők a szövetségi központ állásfoglalásának.

Oroszország-szerte felhördülést keltett január 20-án, hogy csecsen biztonsági emberek Nyizsnyij Novgorodban – vagyis Csecsenföldtől mintegy 1400 kilométerre – kísérelték meg a lakásán őrizetbe venni Szajdi Jangulbajevet, csalás és a nyomozói idézések semmibe vétele címén. Mivel számára a nyugalmazott bírói státus mentességet biztosít, a feleségét, Zarema Muszajevát vitték el erőszakkal, akit hétfőn hivatalos személy bántalmazása címén letartóztattak. Kadirov szerint Muszajeva egy rendőrnek “kishíján kiverte a szemét”.

A Nyizsnyij Novgorod-i incidenst követően a volt bíró a lányával együtt külföldre szökött. Tatyjana Moszkalkova emberi jogi biztos a főügyészséghez fordult Muszajeva elfogása ügyében.

The post Csecsen politikusok lefejezéssel fenyegettek meg egy terrorizmussal vádolt családot appeared first on .

“Moszkva egyebek között Szu-35-ös nehézbombázó repülőgépeket, kettős képességű, rövid hatótávolságú Iszkander rakétákat, SZ-400 Triumf légvédelmi rakétákat és különleges alakulatokat (Szpecnaz) is Fehéroroszországba vezényelt, mindezt az orosz éves nukleáris hadgyakorlattal kombinálva” – tette hozzá a főtitkár. Stoltenberg ismételten a feszültség csökkentésére szólította fel Oroszországot.

Az ukrán határon történő orosz csapatösszevonásokkal kapcsolatban a főtitkár figyelmeztetett: “minden további orosz agressziónak súlyos következményei lesznek, és nagy árat kell fizetni érte”. Megismételte, hogy a NATO továbbra is készen áll arra, hogy érdemi párbeszédet folytasson Oroszországgal.

“A szövetségesek készek tárgyalni a NATO-Oroszország kapcsolatról, az átláthatóság növeléséről, a fegyverzetellenőrzésről, a leszerelésről és a nukleáris biztosítékokról. A NATO azonban nem fog kompromisszumot kötni az alapelvek tekintetében: minden nemzet joga, hogy megválassza saját útját, és a NATO megvédi szövetségeseit. Elkötelezettek vagyunk a politikai megoldás mellett, de fel kell készülnünk a rosszabbra” – emelte ki.

Stoltenberg üdvözölte Washington szerdai bejelentését, miszerint további erőket telepít Németországba, Lengyelországba és Romániába. “Ez az elkötelezettségük erőteljes szimbóluma” – mondta.

The post Stoltenberg: Moszkva jelentős létszámú haderőt küldött Fehéroroszországba appeared first on .

A nevük elhallgatását kérő illetékesek szerint “Biden ezen a héten hozzávetőleg kétezer katonát küld az Észak-Karolina államban található Fort Bragg katonai bázisról Lengyelországba és Németországba.” Ezen kívül a Németországban állomásozó úgynevezett Stryker századhoz tartozó körülbelül ezer katonát helyez át Romániába – mondták a tisztviselők.

A beszámoló szerint a Pentagon az amerikai katonai erők Európán belüli további átcsoportosítására számít, valamint több ezer katonát helyeztek készenlétbe, túl azon a 8500 fegyveresen, akik a múlt héten kaptak erre parancsot.

John Kirby, az amerikai védelmi minisztérium szóvivője a múlt hét elején jelentette be, hogy az Egyesült Államok készenlétbe helyezett 8500 katonát, hogy rendkívül rövid időn belül Európába telepíthesse őket, amennyiben a NATO aktiválja gyorsreagálású erőit az ukrajnai feszültségek közepette. A szóvivő akkor azt mondta, ez a lépés független a NATO keleti szárnya erősítésének keretében történő, Európán belüli amerikai csapatmozgásoktól, amelyek a szövetségesek megnyugtatására szolgálnak.

A kománytisztviselők szerint a mostani lépések célja, hogy “megpróbálják elrettenteni Oroszországot Ukrajna megtámadásától, és elkerüljék a háborút Kelet-Európában.” A beszámoló szerint ezekkel a lépésekkel párhuzamosan a Biden-adminisztráció diplomáciai megoldásokat próbál találni, azaz “gazdasági szankciók özönét készíti elő egy esetleges orosz támadása esetére.”

Biden azután írta alá az utasításokat, miután kedden találkozott Lloyd Austin védelmi miniszterrel és Mark Milley tábornokkal, a vezérkari főnökök egyesített bizottságának elnökével. Az amerikai védelmi miniszter a múlt héten tárgyalt a román, a német és lengyel kollégájával.

Míg néhány száz amerikai katona Ukrajnában tartózkodik, az újonnan áthelyezett erők egyike sem kapott engedélyt az országba való belépésre, és “várhatóan az áthelyezésük ideiglenes lesz” – közölték az illetékesek. A tisztviselők nem árultak el további részleteket, csupán annyit közöltek, hogy az áthelyezésekre a következő napokban kerülhet sor.

Az új erők egy része bevethető lenne abban az esetben, ha az Egyesült Államok hadseregét hívnák segítségül a jelenleg Ukrajnában élő mintegy harmincezer amerikai evakuálásában – mondta egy magas rangú védelmi minisztériumi tisztviselő. Hozzátette, hogy valószínűleg ebben az esetben sem küldenék az amerikai csapatokat Ukrajnába, ehelyett elősegítenék a szárazföldi evakuálási műveletet az ukrán határ mentén.

The post Az Egyesült Államok csapatokat helyez át Európába appeared first on .

A Downing Street tájékoztatása szerint a két vezető telefonon tárgyalt egymással. Johnson londoni hivatalának szóvivője szerint a brit kormányfő a megbeszélésen mélységes aggodalmának adott hangot az ukrán határokon jelenleg tapasztalható ellenséges orosz tevékenység miatt.

Johnson hangsúlyozta: olyan megoldást kell találni, amely Ukrajna területi integritását és az önvédelemhez fűződő jogát egyaránt tiszteletben tartja. A brit kormányfő a Downing Street szerda esti tájékoztatása szerint leszögezte: mindegyik európai demokráciának joga van ahhoz, hogy NATO-tagságra törekedjen, és ez teljes mértékben érvényes Ukrajnára is.

Johnson kiemelte ugyanakkor, hogy a NATO védelmi jellegű szövetség. A londoni miniszterelnöki hivatal beszámolója szerint Johnson és Putyin egyetértett abban, hogy senkinek nem áll érdekében a helyzet súlyosbodása. A brit kormányfő hangsúlyozta a párbeszéd és a diplomácia fontosságát, és annak szükségességét, hogy a tárgyalásokba Ukrajnát is bevonják.

Johnson és Putyin üdvözölte, hogy Nagy-Britannia és Oroszország kommunikál egymással számos fontos kérdésben, köztük például a klímaváltozás, az afganisztáni helyzet vagy az iráni nukleáris fejlesztésről szóló megállapodás ügyében. Egyetértettek abban, hogy ugyanebben a szellemben kell párbeszédet folytatni a jelenlegi feszültség ügyében is, annak érdekében, hogy sikerüljön békés megoldást lelni.

Johnson december közepe óta harmadszor tárgyalt az orosz elnökkel az ukrajnai válságról, e héten pedig Ukrajnába utazott, ahol Volodimir Zelenszkij ukrán államfő fogadta. Kijevi tárgyalásai után a brit kormányfő közölte: Nagy-Britannia más országokkal együtt szankciócsomag összeállításán dolgozik, és az ellenintézkedések abban a pillanatban érvénybe lépnének, ha akár egy orosz katona is beteszi a lábát ukrán földre.

Liz Truss brit külügyminiszter már a múlt héten ismertette az Oroszországgal szembeni brit szankciós keretrendszer szigorításának terveit. E tervek alapján a brit kormány az eddigieknél szélesebb körben alkalmazhat büntetőintézkedéseket az orosz kormánnyal politikai vagy üzleti kapcsolatban álló egyénekkel szemben, és az összehangolt szankciók között lennének olyanok, amelyek az orosz pénzügyi rendszert is érintenék.

Truss alsóházi tájékoztatásában hangsúlyozta: a február 10-én érvénybe lépő brit szankciós keretrendszer nem jelenti ellenintézkedések automatikus bevezetését, de kibővített szankciós mozgásteret nyújt a brit kormánynak arra az esetre, ha Oroszország bármilyen további katonai lépést tenne Ukrajna ellen.

The post Johnson: tragikus számítási hiba lenne a további orosz katonai behatolás Ukrajnába appeared first on .

Azt írták, a három vádlott ismerte a sértettet és tisztában voltak azzal, hogy enyhe-közepes fokú értelmi fogyatékosságban szenved, amelyhez epilepszia is társul.

2019 novemberében egy baráti ünnepségen voltak együtt, amelyről négyesben indultak útnak, a sértett kerékpárral, a többiek gyalogosan. Útközben a legfiatalabb vádlott többször megrúgta a sértettet, aki minden alkalommal leesett a kerékpárjáról. Az egyik esés után félelmében epilepsziás rohamot kapott, amely miatt nem tudott beszélni, mozogni, védekezni, és menekülni sem. Ekkor a vádlottak körbevették és egymást biztatva bántalmazták, megalázták és kinevették a földön fekvő, magatehetetlen sértettet, akit végül nedves ruházatban hagytak magára a hűvös éjszakában – írta a bíróság.

Hozzátették: a vádlottak mobiltelefonjaikkal videóra vették a történteket és a felvételeket megosztották a barátaikkal. Így a történtek az interneten, nagy nyilvánosság számára váltak elérhetővé. A bántalmazás következtében a sértett nyolc napon túl gyógyuló, életveszélyt okozó sérüléseket szenvedett, továbbá – tekintettel a rohamára és arra, hogy több órát töltött a hideg talajon – közvetett életveszélyes állapotba került.

A törvényszék az elsőrendű, fiatalkorú vádlottat testi sértés kísérletében és becsületsértésben társtettesként, valamint bűnsegédként elkövetett kifosztásban mondta ki bűnösnek, és ezért másfél év, fiatalkorúak börtönében letöltendő szabadságvesztésre ítélte, amelynek végrehajtását három és fél évre felfüggesztette.

A másodrendű vádlottat a törvényszék ugyanezen vádpontokban találta bűnösnek, ezért őt két év, öt évre felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte. A harmadrendű vádlottat is ugyanezekben találta bűnösnek a bíróság, valamint garázdaságban is megállapította bűnösségét, és egy év tíz hónap, négy évre felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte.

Az ítélet nem jogerős, a döntéssel szembeni jogorvoslatra az ügyész, a vádlottak és a védők is három nap gondolkodási időt tartottak fenn. (Bízunk benne, hogy az ügyészség súlyosbításért, letöltendő börtönbüntetésért fellebezni fog! A -szerk- megj.)

The post Felfüggesztettel megúszhatja a három szellemóriás, akik súlyosan bántalmaztak egy fogyatékossággal élőt appeared first on .

Maróth Gáspár közölte, egy német céggel Zalaegerszegen gyártják majd a világ legmodernebb lánctalpas gyalogsági harcjárművét, a Lynx-et. A szlovák pályázatra egy nemzetközi konzorciummal pályáznak. A Lynx harcjármű ár-érték arányban egészen biztos a legjobb verzió lesz – mondta.

A kormánybiztos közölte: ez az első komolyabb tender, amelyben részt veszünk, mintegy kétmilliárd euró a szlovák beszerzés. Maróth elmondta azt is, hogy 2025-2026-ra szeretnék elérni az egy-két milliárd eurós éves exportot. Az évtized végére három-négy milliárd euróval kalkulálnak – jegyezte meg.

A kormánybiztos hangsúlyozta: Szlovákia szuverenitása és biztonsága nélkül nincs magyar biztonság sem. Érdekeltek vagyunk abban, hogy Szlovákiának is egy erős hadserege legyen. Szlovák közlés szerint a nyáron születhet döntés a pályázatról – közölte Maróth.

The post Maróth: lánctalpas harcjárművekre vonatkozó pályázati ajánlatot tett Szlovákiának Magyarország appeared first on .