Biztonságpiac

Manapság már nem számít tabunak a szexről beszélni, hiszen tudjuk, hogy valamilyen módon mindenki kényezteti magát. Akadnak férfiak, akik a kezükkel teszik mindezt, de természetesen nagy számban vannak azok, akik különféle eszközt vetnek be erre a célra.

Ebben a cikkben mikroszkóp alá vesszük a maszturbátorokat és eláruljuk, hogy milyet érdemes választani!

Szexuális játékszerek

Az urak egyik kedvenc időtöltése az önkielégítés, hiszen amellett, hogy csodálatos érzés, stresszlevezetőként sem utolsó. Hogy valaki hányszor nyúl magához és okoz örömet, nagyon változó, hiszen vannak, akik naponta élvezik ennek előnyét, de természetesen van olyan férfi, aki kevesebbel is beéri. Egy tökéletesen kiválasztott játékszer azonban elvégzi a munkát, így bevezethet bennünket az anál és az orál szex rejtelmeibe.

A Szeresdmagad.hu márkás maszturbátorai között bőven találni többféle típusú darabot. Legyen szó péniszvibrátorról, fleshjackről, illetve fleslightról egyaránt. Nem szabad azonban furcsán érezni magunkat akkor sem, ha párkapcsolatban élünk. A legtöbb esetben mind a két fél nyitott az új dolgokra, így érdemes róla beszélni a másikkal.

A maszturbátorok fajtái

Bár a kéz használata remek érzés, azért egy szexuális segédeszközzel sokkal élvezetesebb az örömszerzés. Az újdonságnak és a változatosságnak köszönhetően a maszturbátor alkalmazásával egy más irányt vehet a párkapcsolat, illetve hatással van önmagunk megismerésére egyaránt.

Léteznek realisztikus testek és babák, mint amilyen a Passion Lady Flower, amely egy puha és bőrszerű anyagból gyártott, kis méretekkel rendelkező női altest. A maszturbátor két eltérő kialakítású járattal rendelkezik. Az eszköz stimulálásra képes, azonban ezt vibrációval is kiegészíthetjük, ehhez bele kell tenni egy vezetékes távirányítóval működtethető vibrációs tojást. Remek megoldás arra az esetre, ha párkapcsolat híján egy kis kényeztetésre vágyik az ember.

A péniszvibrátorok palettája

A Szeresdmagad.hu webáruházban kapható termékek között péniszvibrátorok is beszerezhetőek. A Satisfyer gyártónak köszönhetően egy igazán minőségi eszközt szerezhet be otthonra, ami egy uraknak szánt típus. Ez a kivitel a férfiasság első harmadának izgatására szolgáló készülék, amely főként a makkrész stimulálására szolgál. Ennél a gyártmánynál a vibrációt két darab, igencsak erős motor biztosítja, amelyek vezérlésénél többféle beállítás lehetséges. A maszturbátor puha és rugalmas anyagból készült, amely teljes mértékben bőrbarát. Maga a játékszer vízálló, így a tisztítása sem okoz nagyobb megterelést.

Elmondható tehát, hogy egy péniszvibrátor hatékony és esztétikus, ráadásul viszonylag kedvező áron szerezhető be. Bárki számára megfelelő lehet, amennyiben egy kis izgalomra vágyik.

 

The post Milyen maszturbátort érdemes választani? appeared first on .

Léteznek introvertált emberek, akik szeretnek elbújni a világ elől, és legszívesebben kizárólag a hozzájuk igazán közel állókkal osztják meg az idejüket. No meg persze vannak olyanok, akik ha lehet, akár a fél utcát áthívják vendégségbe, a lényeg csupán annyi, hogy minél nagyobb legyen körülöttük a nyüzsgés, pörögjön az élet. 

Ha Te is ez utóbbi tábort erősíted, akkor bizonyára nem éred be egy aprócska grillsütővel. A Masterbuilt grilleket pedig pontosan azoknak találták ki, akik nagyban gondolkodnak, és szeretnek hatalmas mennyiségeket elkészíteni egyszerre!

A grillezés összehozza az embereket

A pandémia közel két évünket keserítette meg. Számos baráti találkozónak, családi ünnepnek kellett elmaradnia az óvintézkedések miatt, ami rengeteg emberben hagyott maradandó hiányérzetet. Nem csoda tehát, hogy a korlátozások enyhülésével mindenki igyekszik bepótolni, amiről lemaradt az elmúlt időszakban. 

Végre újra együtt ünnepelhet az egész család, de nem is fontos, hogy konkrét eseményhez kössük, egyszerűen csak jó érzés, hogy megint szeretteinkkel tölthetjük az időnket. És persze a baráti társaságoknak is sokkal egyszerűbb dolga van most már, ha egy közös vacsorát, vagy hétvégét szeretnének összehozni.

Az ilyen alkalmakon viszont általában a szakácsé a leghálátlanabb szerep. Amennyiben nem sikerül mindent jól összehangolni, akkor sok mókából és beszélgetésből kimaradhat, de természetesen ez is elkerülhető, ha a megfelelő berendezésekkel és kiegészítőkkel veszi körbe magát.

Még csak gondolkozol rajta, hogy beszerezz egy új grillsütőt, mielőtt állandósul a jó idő és megkezdődik a grillszezon? Keresd fel a Grillplaza.hu-t, ahol kiváló faszenes grillek közül tudod kiválasztani azt, ami a Te szokásaidhoz és ízlésedhez is leginkább passzol!

Hosszú üzemidő, sokrétű felhasználhatóság

A Masterbuilt grillsütők tényleg mindent tudnak, amit egy kerti sütögetőtől elvárhatsz. Lehet rajta füstölni, pirítani, sütni, grillezni, vagy alkalmazhatod ezek kombinációját is. A saját fejlesztésű GravityFed tartály technológiának köszönhetően az előre beletöltött 4,5 kg faszenet, vagy 7 kg brikettet igazán költséghatékonyan adagolja, és így akár nyolc órás üzemidő is megvalósítható vele. 

A grillsütő felfűtése sem vesz igénybe túl hosszú időt: 110°C-ra 7 perc alatt fűt, míg a 370°C-os üzemi hőmérsékletet pusztán 13 perc alatt éri el. Mindemellett roppant könnyen össze tudod hangolni a DigitalFan digitálisan vezérelt levegőszabályozó rendszert az okoseszközeiddel, hogy a hőmérsékletet pontosan nyomon tudd követni és a kívánt szinten tarthasd. 

Ha ezt az egész rendszert megtámogatod egy digitális húshőmérővel, akkor rengeteg vesződségtől tudod megóvni magad, az ebéd vagy vacsora pedig szinte elkészíti saját magát!

 

The post Nagy család, nagy események, nagy grillsütők appeared first on .

Kínai légvédelmi rakéták érkeztek Belgrádba a hét végén, a légvédelmi rendszer megvásárlásáról 2019-ben egyezett meg Belgrád és Peking – közölte a Nova.rs szerb hírportál.

A beszámoló szerint szombaton hat, Y-20A típusú kínai katonai teherszállító gép érkezett a belgrádi katonai repülőtérre, ahol kipakolták szállítmányukat, majd a Nikola Tesla nemzetközi repülőtérről – ahol feltöltötték őket üzemanyaggal – visszaindultak Kínába.

A Nova.rs információi szerint a gépek egy 2019-ben kötött szerződés alapján az FK-3 típusú légvédelmi rakétarendszer néhány darabját szállították a szerb fővárosba, és további hasonló szállítmányok is várhatók.

Az FK-3 típusú légvédelmi rendszer érkezéséről január végén beszélt Nebojsa Stefanovic védelmi miniszter, aki akkor büszkén jelentette be, hogy a legújabb technológiával bővül a szerb légvédelem. Ezt követően Aleksandar Vucic szerb elnök februárban egy kampányrendezvény során említette meg, hogy a szerb hadsereg a közeljövőben a világ egy legerősebb fegyverét szerzi be. A kampányoló köztársasági elnök egy másik alkalommal pedig arról beszélt, hogy a választások után a nyilvánosságnak is bemutatják a legújabb fegyvereket, amelyeket a szerb hadsereg szerzett be. A légvédelmi rendszert tartalmazó szállítmány késésének oka feltehetőleg az ukrajnai háború kitörése volt.

A Danas című belgrádi napilap a vasárnapi számában szintén Aleksandar Vucicot idézte, aki szombaton arról beszélt, hogy a szerb hadsereg jelentős visszatartó erő mindazok számára, akik fenyegetnék Szerbia szabadságát és az állampolgárok békéjét. Hozzátette, hogy Szerbia drónok és robotok beszerzésébe fog fektetni a jövőben, kedden vagy szerdán pedig bemutatják a szerb hadsereg “legújabb büszkeségeit”.

“Nem hiszem, hogy Németország szeretne háborúzni, de a katonai és a biztonsági álláspontok megváltoztak”, így nem meglepő, hogy Berlin százmilliárd eurót szán azoknak a cégeknek a helyrehozására, amelyeket súlyosan érintett az ukrajnai háború, valamint tartalékok felhalmozására és óvóhelyek felkészítésére – magyarázta a szerb elnök. Hozzátette: Szerbia számára a legfontosabb az, hogy saját magát erősítse, megőrizze a békét és a stabilitást, és senkit sem fenyeget, és a NATO-tag szomszédos országokat sem.

Szerbia nem kíván a NATO-hoz csatlakozni háborús múltja miatt, 1999-ben ugyanis a Koszovóban zajló szerb agresszió megállítása céljából az Észak-atlanti Szerződés Szervezete 78 napon át légicsapásokkal sújtotta Jugoszláviát. Viszont Belgrád a közelmúltban csatlakozott az ENSZ Oroszországot elítélő határozataihoz, noha szankciókat nem akar bevezetni Moszkva ellen.

Az európai uniós csatlakozásra váró Szerbiát többször is figyelmeztették, hogy ha valóban az EU tagja kíván lenni, akkor a hadászati felszereléseit is a nyugati standardokkal kell összeegyeztetnie, ennek ellenére Belgrád többször is szerzett már be orosz és kínai haditechnikát.

The post Kínai légvédelmi rakétarendszer érkezett Szerbiába appeared first on .

A cseh kormány szívesen látná, ha az amerikai hadsereg valamilyen módon jelen lenne Csehországban – jelentette ki Jana Cernochová védelmi miniszter egy interjújában.

“A következő kétoldalú találkozón ezt a témát is fel akarom vetni” – mondta Cernochová azzal a pontosítással, hogy húsvét után hivatalos látogatást tesz az Egyesült Államokban, ahol amerikai partnerével, Lloyd Austinnal fog tárgyalni. A cseh védelmi tárca vezetője szerint az egyik lehetséges megoldás az, amit Szlovákia alkalmazott: kétoldalú szerződés alapján lehetővé tette az Egyesült Államoknak, hogy két katonai támaszpontot használjon a hadserege.

“Nem akarok belemenni a részletekbe, de úgy vélem, számunkra nagyon fontos lenne, hogy előkészítsünk valamilyen szerződést. Ennek elfogadása bizonyára mindkét oldalon eltart egy ideig, mert szükség lenne a cseh parlament mindkét házának jóváhagyására is” – mutatott rá a védelmi miniszter.

Petr Fiala kormányfő a Nova kereskedelmi televízióban azt nyilatkozta, hogy olyan fajsúlyú dologról van szó, amelyről a kormány nem dönthet egyedül, hanem a parlament jogkörébe tartozik.

“Keressük mindazokat az eszközöket, amelyekkel megerősíthetjük biztonságunkat, a NATO keleti szárnyának biztonságát, hogy ellen tudjunk állni az olyan agresszív politikának, amilyet ma Putyin folytat” – szögezte le a cseh miniszterelnök.

Vladimir Jurecka kormányfőhelyettes, munkaügyi és népjóléti miniszter egy vitaműsorában azt mondta, hogy az amerikai támaszpontok céljaira a morvaországi Prerovban, valamint az Ostrava-Mosnovban működő katonai repülőterek felelnének meg a legjobban. Jurecka szerint a vita a konkrétumokról egyelőre az elején jár.

Cernochová megerősítette, hogy Csehország újabb haditechnikát is akar vásárolni az Egyesült Államokból. Egy korábbi megállapodás szerint a cseh hadsereg 12 amerikai helikoptert vásárol Amerikából. A miniszter szeretné elérni, hogy Csehország ennél több helikoptert vehessen. Mint megjegyezte: sorba kell állni az amerikai fegyverekért, mert a kereslet jelenleg nagyobb, mint a kínálat.

The post Prága szívesen venné, ha az amerikai hadsereg jelen lenne Csehországban appeared first on .

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hangsúlyozta, hogy Ukrajna előnye az Oroszországgal folytatott tárgyalásokon attól függ, hogy az ukrán erők milyen katonai sikereket érnek el a Donyec-medencében, azon belül is Mariupolban, ellenkező esetben az orosz csapatok ismét megszállhatják Ukrajna már felszabadított területeit.

Erről az államfő az AP hírügynökségnek adott vasárnapi interjújában beszélt, amelyből ukrán hírportálok idéztek. Az Azovi-tenger partján fekvő Mariupol kikötővárost a “háború szívének” nevezte, és kijelentette, hogy ha a települést az ott élők feladnák, azzal jelentősen meggyengülne az ukrán fél tárgyalási pozíciója Oroszországgal szemben.

“Minél erősebb a pozíciónk Mariupolban, annál erősebb lesz a pozíciónk az ország keleti részén, a Donyec-medencei régióban, és ha erősebbek vagyunk ott, akkor közelebb kerül hozzánk a tárgyalás lehetősége, és előnyösebb helyzetben leszünk azokon Moszkvával szemben” – fogalmazott Zelenszkij.

Hangsúlyozta: ellenkező esetben az sem biztos, hogy egyáltalán folytatódnak a béketárgyalások, mert az orosz csapatok visszatérnek a már felszabadított területekre, így Moszkva már nem lesz érdekelt a párbeszéd folytatásában. Megjegyezte, hogy a polgári lakosok ellen elkövetett atrocitások után nehéz folytatni a tárgyalásokat Oroszországgal. “Meg kell viszont ragadnunk a lehetőséget a diplomáciai megoldásra, ha van ilyen” – emelte ki.

Az ukrán vezérkar vasárnapi helyzetjelentésében arról számolt be, hogy az orosz erők az ukrán csapatok védelmének áttörésére tesznek kísérleteket keleten, a Harkiv megyei Izjum városnál, a megyeszékhelyt, Harkivot részlegesen blokád alatt tartják, változatlanul ostromolják Mariupolt, légi csapásokat hajtanak végre és próbálják bevenni a város központját. Tüzérségi támadásokat hajtanak végre Harkiv városa és Donyec-medencei települések ellen. A déli országrészben lévő Herszon megyében az orosz erők nem hagynak fel az Olekszandrivka település bevételére tett kísérletekkel. A régió nyomdáiban röplapokat és brosúrákat, plakátokat nyomtatnak, amelyeken – Donyec-medencei szakadár területek mintájára – az úgynevezett Herszoni Népköztársaság kikiáltása melletti népszavazásra buzdítanak. Luhanszk megye megszállt területein pedig erőszakkal mozgósítják a helyi lakosokat az ukrán hadsereg ellen.

Az ukrán vezérkar legfrissebb, vasárnapi összesítése szerint eddig hozzávetőlegesen 19 300 orosz katona esett el, mintegy ezer került fogságba. Az ukrán erők megsemmisítettek 152 orosz repülőgépet, 137 helikoptert, hét hadihajót, 722 harckocsit, 1911 páncélozott harcjárművet, 342 tüzérségi és 55 légvédelmi rendszert, valamint 108 rakéta-sorozatvetőt.

Oleh Szinyehubov Harkiv megyei kormányzó arról számolt be, hogy az ukrán erők vasárnap hajnalban megsemmisítettek egy Izjum felé haladó orosz katonai konvojt. A visszavett Vilhivka településen pedig a terület megtisztítása közben orosz katonák holttesteire bukkantak egy gödörben. “Ez példája annak, hogyan viselkednek ezek az embertelenek még a sajátjaikkal is” – jegyezte meg a kormányzó. Szinyehubov elmondta, hogy Lozova városból folytatódik a polgári lakosok kimenekítése, már csaknem húszezren hagyták el a települést.

Az ukrán határőrség arról adott hírt, hogy visszavertek egy ellenséges támadást és fogságba ejtettek egy orosz tüzért Luhanszk megyében. Szintén a keleti országrészből jelentette a helyi ukrán katonai vezetés, hogy tüzérségük megsemmisítette az orosz csapatok egy lőszerraktárát. A pontos helyszínt nem közölték.

A műholdfelvételek kiértékelésével foglalkozó Maxar Technologies amerikai cég vasárnap nyilvánosságra hozta, hogy egy 12 kilométer hosszú orosz haditechnikai oszlopot észleltek, amely Harkiv megyében keleti irányba halad a Velikij Burluk folyó felé.

Közben Petro Kotyin, az állami atomipari vállalat vezetője megtekintette a csernobili atomerőműnél lévő úgynevezett vörös erdőnek azt a részét, ahol az orosz csapatok korábban lövészárkokba ásták be magukat, és megerősítette, hogy a katonáknak nagy valószínűséggel sugárbetegséggel kell szembenézniük. Kifejtette, hogy a helyszínen “abnormálisan magas szintű” háttérsugárzást mértek. Az egyik mutató, a stroncium 90 radioaktív izotóp szintje a mérési helyeken 160-szorosa a megengedett mértéknek – tette hozzá.

Újabb tömegsírt találtak egy Kijev megyei faluban
Újabb tömegsírt találtak az ukrán fővárostól, Kijevtől nyugatra fekvő Buzova faluban – jelentette be Tarasz Gyidics helyi polgármester. A településvezető szavai szerint több tucat megkínzott ember holtteste hevert egy benzinkút mellett ásott gödörben. Még nem tudta megmondani, hány halottat találtak, a tömegsír feltárása folyamatban van. Hozzátette, hogy az orosz csapatoktól felszabadított területen több tucat felgyújtott személyautót is találtak, bennük utasok holttestével. Egy szemtanú, akinek sikerült elmenekülnie, elmondta, hogy az orosz katonák addig lőttek rá, amíg a gépkocsija ki nem gyulladt.

The post Orosz agresszió: Zelenszkij nem zárta ki, hogy az orosz erők visszatérnek a már felszabadított területekre appeared first on .

Bűnszervezetben elkövetett korrupciós bűncselekmények gyanúja miatt őrizetbe vettek három, a tompai közúti határátkelőhelyen szolgálatot teljesítő pénzügyőrt és öt társukat — közölte a Központi Nyomozó Főügyészség.

A közlemény szerint a Szegedi Regionális Nyomozó Ügyészség a Nemzeti Védelmi Szolgálat feljelentése alapján a rendőrség és a Terrorelhárítási Központ bevonásával, csaknem 150 ember részvételével tartott bűnügyi akciót.

A megalapozott gyanú lényege szerint a tompai átkelőn szolgálatot teljesítő három pénzügyőr olyan átalakított személygépjárműveket engedett át az országhatáron, amelyekben nagy mennyiségű zárjegy nélküli dohányterméket rejtettek el. Emellett azt is lehetővé tették, hogy szerb állampolgárok klímagázt csempésszenek Magyarországra.

A pénzügyőrök tudtak az illegálisan szállított termékekről, ám kötelezettségüket megszegve semmilyen eljárást nem kezdeményeztek. Az ezért kapott kenőpénzt utólag, a bűnszervezet magyar irányítójától vették át. A gépjárművekkel érkező szerb állampolgárok is tisztában voltak azzal, hogy a magyar megrendelő – a pénzügyőrökkel előre egyeztetve – kockázatmentes határátlépést biztosította számukra. Az elkövetők 2021-től legalább ötvenszer lépték át a határt, az – alkalmanként két személygépjárműben elhelyezett – illegálisan behozott termékekkel.

Az ügyészség több mint negyven hűtőközeget tartalmazó klímagázpalackot, kazán-, és légkondicionáló berendezéseket, megközelítőleg kétszázezer eurót és több mint ötmillió forint készpénzt, valamint több ezer doboz zárjegy nélküli cigarettát foglalt le. Az ügyészség indítványozta mind a nyolc őrizetben lévő gyanúsított letartóztatását.

The post Korrupció gyanúja miatt vettek őrizetbe három pénzügyőrt appeared first on .

Putyin és külügyminisztere, Szergej Lavrov lányai ellen léptetett érvénybe szankciókat pénteken a brit kormány. A londoni külügyminisztérium erről szóló tájékoztatásában szerepel egy előrejelzés is, amely szerint az ukrajnai háború miatt Oroszország ellen hozott szankciók várhatóan a Szovjetunió szétesése óta nem tapasztalt mélységű recessziót okoznak az orosz gazdaságban.

A brit kormány indoklása szerint az orosz elnök és a külügyminiszter lányaival szembeni intézkedések is “a Kreml belső köreinek fényűző életmódját” veszik célba.

A brit külügyminisztérium közölte: Putyin két lányát, Katyerina Vlagyimirovna Tyihonovát és Marija Vlagyimirovna Voroncovát, valamint Lavrov lányát, Jekatyerina Szergejevna Vinokurovát London beutazási tilalommal és Nagy-Britanniában lévő vagyoneszközeik befagyasztásával sújtotta.

A tájékoztatás szerint Nagy-Britannia e szankciókat az Egyesült Államokkal összehangolt módon léptette érvénybe. Lavrov nevelt lánya, Polina Kovaljova ellen a brit kormány már a múlt hónap végén hasonló intézkedéseket hozott.

A hivatalos brit meghatározás szerint a vagyonbefagyasztás fogalomkörébe tartozik az is, hogy brit állampolgároknak vagy Nagy-Britanniában tevékenykedő üzleti vállalkozásoknak tilos bármilyen tranzakció lebonyolítása olyan nagy-britanniai pénzeszközökkel vagy egyéb gazdasági erőforrásokkal, amelyek a szankciótól sújtott személy birtokában vannak vagy ellenőrzése alatt állnak.

A brit külügyminisztérium pénteki tájékoztatása szerint az Ukrajna elleni orosz invázió februári kezdete óta Nagy-Britannia több 1200 személy és üzleti vállalkozás – köztük 76 oligarcha és 16 bank – ellen léptetett érvénybe szankciókat. A szankciókkal sújtott orosz bankok globális eszközértéke 500 milliárd font (több mint 226 ezer milliárd forint), az ugyancsak brit szankciókkal sújtott orosz oligarchák összesített nettó vagyona eléri a 150 milliárd fontot (68 ezer milliárd forint) – áll a londoni külügyi tárca ismertetésében.

A brit külügyminisztérium pénteki tájékoztatása szerint a nemzetközi büntetőintézkedések 275 milliárd fontnak megfelelő orosz devizakészletet is befagyasztottak; ez Oroszország teljes devizatartalékának hatvan százaléka. A beszámoló szerint a brit kormány készített egy elemzést is a szankciók várható gazdasági hatásairól, és ez azt valószínűsíti, hogy az orosz hazai össztermék (GDP) az idén 8,5 és 15 százalék közötti mértékben zuhanhat.

Az elemzés szerint ez lenne a legmélyebb recesszió az orosz gazdaságban a Szovjetunió három évtizeddel ezelőtti szétesése óta. A tanulmány szerint a szankciók gyors ütemű inflációt is okoznak: a fogyasztói árak az ukrajnai háború kezdete óta átlagosan 8,67 százalékkal emelkedtek Oroszországban. A londoni elemzői közösségben vannak ennél is sokkal borúlátóbb előrejelzések az orosz gazdaság várható visszaesésére.

Az egyik legnagyobb londoni pénzügyi-gazdasági elemzőműhely, a Capital Economics jelenlegi alapeseti előrejelzése azt valószínűsíti, hogy az orosz hazai össztermék az idei év egészében 12 százalékkal zuhan. A háznak ugyanakkor van egy sokkal erőteljesebben negatív forgatókönyve is arra az esetre, ha a szankciók miatt teljesen leállna az orosz nyersolaj- és földgázexport: a Capital Economics modellszámításai szerint ebben az esetben az orosz GDP-érték 25 százalékkal zuhanna az idén, és a rubel árfolyama 200 rubel/dollárra gyengülne.

The post Orosz agresszió: Putyin és Lavrov lányai ellen léptetett érvénybe szankciókat a brit kormány appeared first on .

Magyar, német és román rendőrökből álló közös nyomozócsoport ütött rajta egy emberkereskedelemből élő nemzetközi bűnszervezeten, amely koldulásra kényszerített kiszolgáltatott helyzetben lévő embereket – közölte a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda (KR NNI).

Azt írták, hogy emberkereskedelem bűntett elkövetésének megalapozott gyanúja miatt nyomoznak a fóti B. Máriával szemben. A KR NNI 2020-ban indított büntetőeljárást, majd 2020 októberétől a német és román nyomozókkal együtt folytatta a felderítést.

Megállapították, hogy egy magyar és román állampolgárokból álló, rokoni alapon szerveződő bűnözői csoport kényszerített embereket koldulásra. A hátrányos, kiszolgáltatott helyzetben lévő, főként hajléktalan, alkohol- vagy egyéb függőségben szenvedő magyar és román állampolgárokat Magyarországon és Romániában pályaudvarok környékén toborozták németországi szezonális munka ígéretével.

A jelentkezőket először Németországba vitték, ahol közölték velük, hogy még sincs munkalehetőség, de koldulniuk kell, hogy ledolgozzák az utazás és a szállás költségeit. A gyanúsítottak kihasználták, hogy a sértettek nem beszélték az ország nyelvét, nem volt helyismeretük és pénzük sem arra, hogy hazautazzanak.

Az elkövetők fenntartották az áldozatok kiszolgáltatott helyzetét, irataikat elvették, rendkívül rossz, embertelen körülmények között – víz és fűtés nélküli, használaton kívüli ingatlanokban vagy kisteherautóban – szállásolták el őket. Minimális élelmet, főként csak alkoholt adtak nekik, és a koldulás útján megszerzett pénzt teljes egészében elvették tőlük.

A bűnszervezet tagjai a tevékenységüket Németországban kezdték meg, majd áttették székhelyüket Ausztriába. A nyomozás jelenlegi adatai szerint legalább 11 sértettet szerveztek be és kényszerítettek koldulásra. Több év alatt több mint kétszázezer euró (több mint 75 millió forint) anyagi haszonra tettek szert.

Határokon átnyúló nyomozás és kiterjedt nemzetközi bűnügyi információcsere révén beszerzett adatok alapján szerda reggel összehangolt rendőri intézkedés történt Magyarországon, Németországban, Romániában és Ausztriában.

Fóti lakcímén intézkedtek B. Máriával szemben. Ennek során elektronikus adathordozókat foglaltak le. A büntetőeljárás alá vont nő a megalapozott gyanú szerint tisztában volt azzal, hogy családtagjai kényszerkoldultatásból élnek, továbbá fóti lakcímén az egyik sértettet átmenetileg el is szállásolta.

A nemzetközi műveletben további 12 helyszínen intézkedtek az érintett országok területén, még három embert fogtak el és hallgattak ki emberkereskedelem megalapozott gyanúja miatt. Lefoglaltak egy kilogramm aranyat és kilencvenezer eurónyi (csaknem 34 millió forintnyi) készpénzt. A magyar, a német és a román hatóságok folytatják közvetlen bűnügyi együttműködésüket a bűnelkövetői kör teljes felszámolása érdekében – olvasható a közleményben.

The post Kényszerkoldultatásból élő nemzetközi bűnszervezeten ütött rajta a rendőrség appeared first on .

Nagy-Britannia páncélozott járműveket és hajók elleni rakétákat szállít Ukrajnának — közölte kijevi tárgyalásain Boris Johnson brit miniszterelnök.

Johnson előre be nem jelentett látogatásra érkezett az ukrán fővárosba, ahol Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel tárgyalt. A Downing Street szombat esti beszámolója szerint Johnson közölte Zelenszkijjel, hogy a brit kormány 120 páncélozott járművet szállít Ukrajnának, emellett hajók ellen bevethető rakétarendszereket is átad az ukrán fegyveres erőknek.

A londoni miniszterelnöki hivatal szóvivőjének ismertetése szerint ezeket a fegyvereket az előző nap bejelentett, százmillió font (több mint 45 milliárd forint) értékű, védelmi jellegű fegyverszállítmányon túl, annak kiegészítéseként adja Nagy-Britannia Ukrajnának.

A pénteken bejelentett katonai segélycsomagban 800 páncéltörő rakéta, egyéb precíziós rakétafegyverzeti eszközök, valamint StarStreak típusú hordozható légvédelmi rakétarendszerek vannak. Az utóbbi fegyverrendszerből – amelynek rakétái a hangsebesség háromszorosával repülnek – London már korábban is sokat átadott Ukrajnának.

Az ezt kiegészítő újabb fegyverszállítmány szombati bejelentése mellett a Downing Street közölte azt is, hogy a brit kormány félmilliárd dollár értékű, Ukrajnának folyósítandó új világbanki hitelcsomagra vállal garanciát az ukrán kormány nevében.

Johnson hivatalának szombati tájékoztatása szerint ezt a garanciavállalást a brit törvények alapján a londoni parlamentnek is jóvá kell hagynia. Jóváhagyás esetén egymilliárd dollárra emelkedik annak a hitelösszegnek az értéke, amelyre Nagy-Britannia Ukrajna számára eddig garanciát vállalt.

A Downing Street Johnson és Zelenszkij szombati találkozója után bejelentette azt is, hogy London az ukrán kormány kérését teljesítve liberalizálja az Ukrajnából Nagy-Britanniába irányuló export vámszabályozását és könnyíti az általános vámeljárást az ukrán exporttermékek óriási többségének esetében, az ukrán gazdaság stabilitásának fenntartása melletti brit elkötelezettség jegyében.

A kijevi megbeszélés utáni közös sajtótájékoztatón Zelenszkij úgy fogalmazott, hogy a többi nyugati ország példát vehet Nagy-Britanniáról, az Ukrajnának nyújtott brit segítségről. Az ukrán elnök kijelentette azt is, hogy eljött az orosz energiahordozók importjára szóló teljes embargó meghirdetésének ideje.

Johnson a Downing Street ismertetése szerint a sajtótájékoztatón közölte, hogy Nagy-Britannia partnereivel együtt hétről hétre egyre intenzívebb szankciókat léptet érvénybe Oroszország ellen. A brit kormányfő szerint ez nemcsak a bankokban lévő orosz vagyoneszközök befagyasztását és az orosz oligarchák elleni büntetőintézkedéseket jelenti, hanem azt is, hogy a világ eltávolodik az orosz szénhidrogén-félék használatától.

The post Orosz agresszió: Nagy-Britannia páncélozott járműveket és hajók elleni rakétákat szállít Ukrajnának appeared first on .

A francia kormány elhalasztotta az előkészítő tárgyalást Korzika vezetőivel a sziget esetleges autonómiájáról, miután ismét zavargások törtek ki a börtönében megölt függetlenségpárti Yvan Colonna családjának támogatására rendezett tüntetésen.

Gérald Darmanin belügyminiszter kabinetje azt közölte, hogy “a nyugodt párbeszéd feltételei még nem adottak”, ezért levélben értesítették Gilles Simeonit, Korzika végrehajtótanácsának autonómiapárti elnökét a halasztásról. Az előkészítő tárgyalást egyébként korábban Simeoni jelentette be, a belügyi tárca soha nem erősítette meg.

A halasztásról szóló bejelentést megelőzően Emmanuel Macron államfő “elfogadhatatlannak” nevezte a France Inter közrádióban a vasárnapi zavargásokat a szigeten, és megerősítette, hogy a “nyugalom visszatérését előfeltételnek tekinti a tárgyalások megkezdéséhez”.

Yvan Colonnát, aki életfogytiglani börtönbüntetését töltötte Claude Erignac egykori korzikai prefektus 1998-as meggyilkolásáért, március 2-án megtámadta a börtönben egy iszlamista elítélt. A férfi március 21-én belehalt sebesüléseibe a dél-franciaországi Marseille kórházában.

A Colonna családjának támogatására vasárnap rendezett tüntetés zavargásokba torkollott a dél-korzikai Ajaccióban, a megmozduláson Simeoni is részt vett. Bastiában is volt megmozdulás, és ott is összecsaptak a tüntetők a rendőri erőkkel.

Az első tüntetéseket Colonna megtámadása után tartották Korzikán, ezért a belügyminiszter március 16. és 18. között látogatást tett a szigeten, s jelezte, hogy a kormány április első hetétől kezdve kész tárgyalni Korzika minden problémájáról, beleértve az intézményi kérdéseket is, akár az autonómia státuszáig.

“Készek vagyunk elmenni az autonómiáig. Aztán a kérdés az, hogy mit értünk ezen az autonómián. Erről tárgyalnunk kell” – hangsúlyozta Darmanin, aki azt is megígérte, hogy Korzikára szállítják az “Erignac-kommandó” két másik tagját. A büntetését a jelenleg a Párizs közeli Poissy börtönében töltő Pierre Alessandrinak és Alain Ferrandinak a szigetre történő átszállításáról szóló rendeletet pénteken alá is írta a belügyminiszter.

The post A francia kormány elhalasztotta az előkészítő tárgyalást Korzika autonómiájáról az újabb zavargások miatt appeared first on .

Az Európai Unió Tanácsa írásbeli eljárás útján elfogadta az Oroszország elleni szankciók ötödik csomagját válaszul az Ukrajna elleni orosz katonai agresszióra, valamint az orosz fegyveres erők által Ukrajnában elkövetett atrocitásokra – közölte az uniós tanács.

A közlemény szerint az újabb uniós megszorító intézkedések célja az orosz kormányra és az ország gazdaságára gyakorolt nyomás növelése, valamint az Ukrajna elleni agresszióra szánt orosz erőforrások korlátozása.

A szankciós csomag uniós behozatali tilalmat rendel el az Oroszországból származó szénre és más szilárd fosszilis üzemanyagokra. Megtiltja az orosz lobogó alatt lajstromozott hajók kikötését az uniós kikötőkben. Kivételt csak a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékeket, a humanitárius szállítmányokat, illetve az energiahordozókat szállító vízi járművek képezhetnek.

Megtiltja minden orosz és fehérorosz közúti fuvarozási vállalkozás számára, hogy árut szállítson az Európai Unión belül, a rendelkezés érvényes a tranzitforgalomra is. Kivételt a gyógyszeripari, az orvosi, a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékeket szállító, illetve a humanitárius célú közúti rakományok élvezhetnek.

Exporttilalom lép érvénybe 10 milliárd euró értékben a sugárhajtómű-üzemanyagok és egyéb áruk, például kvantumszámítógépek, fejlett félvezető-, illetve csúcskategóriájú elektronikai eszközök és szoftverek esetében, valamint behozatali tilalom érvényes 5,5 milliárd euró értében az olyan termékekre, mint a fa, a cement, a műtrágya, valamint egyes luxustermékek.

Az EU általános tilalmat rendelt el az orosz vállalatok számára az uniós tagállamok közbeszerzéseiben, valamint az orosz és fehérorosz állami szerveknek nyújtott valamennyi pénzügyi támogatásra.

Az uniós tanács úgy határozott, hogy szankcionálja azokat a vállalatokat is, amelyek termékei vagy technológiái szerepet játszanak az Ukrajna elleni invázióban. Szankciós listára helyezett oligarchákat és üzletembereket, magas rangú orosz parlamenti tisztviselőket, valamint a dezinformáció terjesztőit és támogatóit, akik – mint írták – szisztematikusan terjesztik a Kreml narratíváját az orosz háborúról. A megszorító intézkedések kiterjednek a már szankcionáltak családtagjaira is annak érdekében, hogy az uniós büntetőintézkedéseket ne kerülhessék meg – emelték ki.

Késő este a tanács azt is bejelentette, hogy az EU további 217 emberre és 18 szervezetre terjesztette ki a korlátozó intézkedések hatályát. Szerepelnek köztük Putyin lányai, valamint a délkelet-ukrajnai szakadár “Donyecki Népköztársaság” és “Luhanszki Népköztársaság” miniszterei és vezető tisztségviselői is. Az újonnan szankcionált szervezetek között van a Bank Otkritije, a Novikombank, Szovkombank és a VTB Bank, egy orosz állami tulajdonú vállalat, mely a közlekedési ágazatban tevékenykedik, valamint a katonai védelmi ipar több vállalata, melyek technológiája vagy termékei szerepet játszanak a háborúban. A négy pénzintézet az orosz bankszektor piaci részesedésének összesen 23 százalékát adja, most teljes mértékben elvágják őket az uniós piacoktól.

A korlátozó intézkedések jelenleg 1091 emberre és nyolcvan szervezetre vonatkoznak. Vagyoni eszközeik befagyasztása mellett uniós beutazási tilalom is vonatkozik rájuk.

Az uniós tanács közleményében kijelentette: Oroszország Ukrajna elleni agressziója súlyosan sérti a nemzetközi jogot. A civilek ellen elkövetett támadások háborús bűnnek számítanak, felelőseit a nemzetközi joggal összhangban bíróság elé kell állítani. Hangsúlyozták: Mariupol és más ukrán városok ostroma, valamint a humanitárius hozzáférés megtagadása elfogadhatatlan. Az orosz erőknek haladéktalanul biztonságos menekülési útvonalakról kell gondoskodniuk, valamint engedélyezniük a humanitárius segélyek eljutását az érintett területekre.

Az Európai Unió Tanácsa végezetül felszólította Oroszországot, hogy haladéktalanul szüntesse be a katonai agressziót Ukrajna területén, azonnal és feltétel nélkül vonja ki minden haderejét és katonai felszerelését Ukrajna egész területéről, és tartsa tiszteletben Ukrajna területi egységét, önállóságát és függetlenségét a nemzetközileg elismert határain belül.

Az Ukrajna megtámadása miatt elfogadott immár ötödik szankciós csomag értelmében a jogszabály közzétételét követően 120 nappal, vagyis augusztus elején lép hatályba. (Hááát, ehhez nincs mit hozzátenni… A -szerk- megj.)

The post Orosz agresszió: az EU elfogadta a szankciók ötödik csomagját appeared first on .

Megöltek egy magyar nőt Németországban, a feltételezett elkövetőt, egy nigériai állampolgárságú férfit a napokban fogták el Budapesten – közölte a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda.

A nő holttestére Németországban, Berg am Starnberger See külterületének egyik erdős részén kutyasétáltatás közben bukkantak rá. A bajor rendőrség megállapította, hogy a nő 2021 novemberében vagy decemberében halt meg, halálát idegenkezűség okozta.

A nyomozás során elvégzett DNS-vizsgálatok alapján sikerült azonosítani az áldozatot, egy 26 éves magyar állampolgárságú nőt. A német nyomozó hatóság adatai alapján a feltételezett elkövető egy Magyarországon élő nigériai állampolgárságú férfi, aki feltehetően az áldozat szorosabb ismeretségi köréhez tartozott.

A bajor Fürstenfeldbrucki Rendőrség Életvédelmi Osztálya a férfi elfogása érdekében 2022 februárjában – európai együttműködés keretében – megkereste a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda Életvédelmi és Célkörözési Főosztályát.

A magyar rendőrök rövid idő alatt azonosították a feltételezett elkövető budapesti tartózkodási helyét. Az ügy súlyosságára tekintettel a német rendőrök és specialisták Magyarországra utaztak, hogy a magyar nyomozókkal együtt folytassák a nyomozást.

A feltételezett elkövetőt Budapest IX. kerületében elfogták. Ezt követően gyanúsítottként kihallgatták, majd kiadatási őrizetbe vették. A bíróság csütörtökön döntött a gyanúsított kiadatásáról. A férfi a kiadatási eljárás során hozzájárult a Németországba történő átszállításához, ami április közepéig megtörténik – olvasható a police.hu oldalon.

The post Megöltek egy magyar nőt Németországban, a feltételezett elkövetőt Budapesten fogták el appeared first on .

Ünnepélyesen felavatták pénteken a nyugat-csehországi Hazlov temetőjében a második világháború utolsó napjaiban a településen életét vesztő 36 magyar állampolgár felújított emlékhelyét.

A tragikus esemény 77. évfordulója alkalmával megtartott megemlékezésen a település önkormányzatának, Magyarország prágai nagykövetségének, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemnek (BME), a Cseh- és Morvaországi Magyarok Szövetségének (CSMMSZ), valamint a prágai Ady Endre Diákkörnek a képviselői vettek részt.

A vaskeresztekkel megjelölt két tömegsír, azok kőkoszorúja, valamint a temetőfalon elhelyezett emléktáblák felújítását a BME finanszírozta. A projekt megvalósításába a prágai magyar nagykövetség, a helyi önkormányzat és a CSMMSZ Karlovy Vary-i Helyi Egyesülete is aktívan bekapcsolódott. A hazlovi magyar tömegsírokat 1995-ben jelölték meg emléktáblával.

A felújított emlékhely felavatását eredetileg 2020 áprilisára, a tragikus események 75. évfordulójára tervezték, de a koronavírus-járvány miatt el kellett halasztani.

Boros Miklós prágai magyar nagykövet beszédében köszönetet mondott a helyieknek, konkrétan a néhány éve elhunyt Alzbeta Sztuková asszony családjának, hogy évtizedeken keresztül önzetlenül gondozták a magyar tömegsírokat.

Csiszár Emília, a BME nemzetközi rektorhelyettese azt mondta, hogy a Műegyetem saját halottainak tekinti a hazlovi tragédia áldozatait és a jövőben is gondoskodni kíván a sírokról.

Lenka Dvoráková, Hazlov polgármestere azt mondta: a helyi lakosok nagy tragédiának tekintik az 1945 áprilisában történteket, még annak ellenére is, hogy emberi tévedés következménye volt, és mindent megtesznek annak érdekében, hogy az elhunyt magyar fiatalok emléke fennmaradjon.

Rákóczi Anna, a CSMMSZ országos elnöke kijelentette, hogy a szervezet ápolni fogja a tragikusan elhunyt magyar diákok emlékét.

Az ünnepi beszédeket követően a résztvevők gyertyát gyújtottak, és elhelyezték az emlékezés, a tisztelet koszorúit és virágait a két tömegsíron.

A megemlékezést követően Boros Miklós nagykövet a helyi Na Gruntu étteremben megtartott fogadáson átadta Majová Barbora, a Karlovy Vary-i helyi egyesület volt elnökének a Magyar Ezüst Érdemkeresztet. A magas magyar állami kitüntetést Áder János köztársasági elnök adományozta Majová Barborának a hazlovi magyar sírok rendbetétele és felújítása érdekében kifejtett tevékenységéért.

Az 1945. április 11-én Hazlovban történt tragédia konkrét oka egy amerikai tiszt későbbi elmondása szerint az volt, hogy az amerikai hadsereg tévesen német lőszert szállító vonatnak vélte a magyar egyetemistákat, professzoraikat és családtagjaikat Németországból Magyarországra szállító személyvonatot, s ezért légitámadást hajtott végre ellene. Az egyetemistákat 1944 decemberében a nyilas kormányzat kényszerítette arra, hogy tanulmányaikat Németországban folytassák. Az egyetemisták a háború vége előtt megpróbáltak visszatérni Magyarországra.

Az amerikai vadászgépek este hét óra után kezdték el bombázni a vonatot, majd a szerelvényből a közeli erdőbe menekülni próbáló civileket géppuskával is lőtték.

A ma ismert adatok szerint az amerikai támadásnak a helyszínen 23 halálos áldozata volt, míg 63-an súlyos sebesüléseket szenvedtek. Utóbbiak közül 13-an a közeli As városának kórházában vesztették életüket. Az áldozatok között volt a BME három professzora, három mérnök tanársegédje, húsz mérnökhallgatója, hét szigorló orvosa és három családtag.

A magyar áldozatok közül tízen-tízen a hazlovi temetőben két tömegsírban, hárman különálló sírban nyugszanak. Az asi kórház temetőjében nyugvó 13 magyar áldozatra időközben már rátemettek, így a mai sírfeliratokon a nevük már nem szerepel.

The post Felavatták a II. világháború hazlovi magyar áldozatainak felújított emlékhelyét appeared first on .

Mióta kitört Oroszország Ukrajna elleni inváziója nem jó diplomatának lenni. Egyre több ország dönt orosz diplomaták kiutasításáról, a többi közt Belgium, Lengyelország, Csehország, Írország, Hollandia, Franciaország, Németország, Dánia és Olaszország jelentett be már erről szóló döntést. Válaszul Oroszország is rengeteg diplomatát utasít ki. Csehország kiutasította a prágai orosz nagykövethelyettest

Csehország nem kívánatos személynek minősítette a prágai orosz nagykövetség egyik diplomatáját és kiutasította az országból – közölte a Twitteren a cseh külügyminisztérium. A Deník N és a Respekt hírportálok szerint a kiutasított diplomata Feodosij Vladisevszkij, a prágai orosz nagykövet helyettese. “Szövetségeseinkkel együtt csökkentjük az orosz kémtevékenységet az Európai Unióban” – indokolta továbbá a lépést a cseh külügyminisztérium. A hírportálok úgy tudják: a cseh biztonsági szolgálatok szerint Vladisevszkij kapcsolatban van az orosz titkosszolgálatokkal, amelyek kárt okoznak Csehországnak és ártanak a kétoldalú kapcsolatoknak. A cseh külügyminisztérium – írja a CTK hírügynökség – azzal számol, hogy Moszkva válaszlépésében kiutasítja a moszkvai cseh nagykövet helyettesét, Vitezslav Pivonkát. Martin Smolek, a cseh külügyminiszter helyettese szombaton berendelte hivatalába Alekszandr Zmejevszkij prágai orosz nagykövetet és tiltakozott a moszkvai cseh nagykövetség diplomatái elleni orosz provokációk miatt. Konkrétan mi történt, Prága nem hozta nyilvánosságra.

Szlovákia kiutasított 35 orosz diplomatát

Szlovákia 35 fővel csökkenti Oroszország pozsonyi külképviseletének személyi állományát – jelentette a szlovák közszolgálati hírügynökség (TASR) a külügyminisztérium közlésére hivatkozva. A döntést alig több mint héttel azután jelentették be, hogy Pozsony – a diplomáciai kapcsolatokról szóló bécsi egyezménnyel összeegyeztethetetlen tevékenységre hivatkozva – kiutasított három orosz diplomatát, amire válaszul hétfőn Moszkva ugyancsak kiutasított három, Szlovákia moszkvai nagykövetségen szolgálatot teljesítő diplomatát. A TASR jelentése szerint a külügyi tárca szerdán a biztonsági szolgálatok információi alapján kérette be Oroszország pozsonyi nagykövetét, Igor Bratcsikovot, akit – szintén a bécsi egyezménnyel összeegyeztethetetlen tevékenységre hivatkozva – egy diplomáciai jegyzék formájában tájékoztattak a döntésről. Eduard Heger szlovák miniszterelnök azt mondta: a diplomaták számát “a rendes diplomáciai agenda” szintjére csökkentették. “Az a 35 diplomata, akiknek hazaküldéséről döntöttünk, tekintettel valós kapcsolatainkra Oroszországgal, nemcsak felesleges volt, de tarthatatlanul nagy biztonsági kockázatot is jelentett” – fogalmazott a kormányfő.

Oroszország kiutasított három szlováki diplomatát

Oroszország kiutasított három, Szlovákia moszkvai nagykövetségen szolgálatot teljesítő diplomatát – jelentette a TASR, szlovák közszolgálati hírügynökség a szlovák külügyminisztérium szóvivőjére hivatkozva. A három szlovák diplomata kiutasításáról Moszkva válaszlépésként döntött azután, hogy a szlovák külügy két héttel korábban kiutasított három orosz, a pozsonyi nagykövetségen szolgálatot teljesítő diplomatát. A szlovák külügy ezt a korábbi döntést azzal indokolta, hogy szerinte a három orosz diplomata a diplomáciai kapcsolatokról szóló Bécsi Egyezménnyel összeegyeztethetetlen tevékenységet folytatott. Az orosz diplomaták korábbi kiutasítását az orosz külügyminisztérium indokolatlannak minősítette és jelezte, hogy a lépés nem marad válasz nélkül, s a két ország kétoldalú kapcsolatainak romlásához vezet. A szlovák diplomaták kiutasításáról hozott moszkvai döntést Pozsony ugyancsak indokolatlannak minősítette, s állásfoglalásában leszögezte: a szlovák diplomaták mindenütt a világon szigorúan betartják a diplomáciai kapcsolatokról szóló Bécsi Egyezményt.

Moszkva a három balti állam tíz diplomatáját utasította ki

A litván nagykövetségről négy, a lettről három, valamint a moszkvai észt diplomáciai képviseletről és a szentpétervári észt főkonzulátus pszkovi irodájából három munkatársat utasított ki “a kölcsönösség elve alapján” az orosz külügyminisztérium. Az érintetteknek ugyanolyan időkeretben kell távozniuk, mint az országaikból kiutasított orosz diplomáciai alkalmazottaknak. Az orosz diplomáciai tárca kedden bekérette a három ország nagykövetét és határozott tiltakozását fejezte ki náluk a balti államokban működő orosz nagykövetségek alkalmazottainak “provokatív, és indokolatlan” kiutasítása miatt. A balti államok az orosz külügyi alkalmazottak kiutasítását korábban azzal indokolták, hogy a “diplomáciai státuszukkal összeegyeztethetetlen” tevékenységet folytattak. Emellett, mint jelezték, döntésük egyben az Ukrajnával való szolidaritásuk kifejezése is.

Észak-Macedónia orosz diplomatákat utasított ki

Öt orosz diplomatát utasított ki Észak-Macedónia – közölte az ország külügyminisztériuma. A diplomatákat nem kívánatos személlyé nyilvánították, és öt napot kaptak arra, hogy elhagyják a nyugat-balkáni országot. Bujar Osmani, észak-macedón külügyminiszter bekérette Oroszország szkopjei nagykövetét, hogy átvegye a nagykövetségen szolgálatot teljesítő öt diplomata kiutasítására vonatkozó dokumentumot. Titkosszolgálati jelentések szerint az orosz diplomaták a diplomáciai kapcsolatokról szóló Bécsi Egyezménnyel össze nem egyeztethető tevékenységet folytattak, ezért kell elhagyniuk az országot. Az észak-macedón külügyminisztérium tavaly májusban és júliusban már kiutasított egy-egy orosz diplomatát az országból. Moszkva mindkét esetben hasonló lépésekkel reagált, és észak-macedón diplomatákat utasított ki Oroszországból.

Moszkva amerikai diplomatákat utasított ki

Bekérette az orosz külügyminisztérium az amerikai nagykövetség egyik magas rangú diplomatáját, akinek átadták az Oroszországból kiutasítandó amerikai diplomaták listáját, válaszul arra, hogy nem kívánatos személynek nyilvánították az orosz ENSZ-képviselet munkatársait. “Az amerikai féllel határozottan közölték, hogy az Egyesült Államok Oroszországgal szembeni bármilyen ellenséges fellépése határozott és megfelelő választ fog kapni” – állt a közleményben. Február végén az Egyesült Államokból kiutasították az orosz ENSZ-képviselet 12 alkalmazottját és a világszervezet titkárságának egy tagját. Az orosz külügyi tárca megjegyezte akkor, hogy mindez az ENSZ-titkárság nyilvánvaló beleegyezésével történik, és felszólította Washingtont, hogy hagyjon fel a további eszkalációval.

Kiutasítanak Németországból negyven orosz diplomatát

Nemkívánatos személynek minősítették és kiutasították Németországból a berlini orosz nagykövetség 40 diplomatáját – közölték hétfőn Berlinben. Annalena Baerbock külügyminiszter közleménye szerint az orosz megszállás alól felszabadított Bucsából érkező képek “az orosz vezetés és a propagandáját követők hihetetlen brutalitásáról, minden határt átlépő pusztítási szándékáról tanúskodnak”. Hozzátette, hogy “hasonló képektől kell tartanunk sok más, az orosz csapatok által megszállt ukrajnai településről is”. Kifejtette, hogy szembe kell szállni ezzel az embertelenséggel, és világossá kell tenni, hogy “kiállunk a szabadságunkért, és készen állnunk megvédésére”. A kormány ezért úgy döntött, hogy nemkívánatosnak nyilvánítja az orosz nagykövetség diplomáciai személyzetének jelentős számú tagját, akik “nap mint nap a szabadságunk, a társadalmunk kohéziója ellen dolgoztak itt Németországban”. A berlini orosz nagykövetségen több mint 200 diplomata dolgozik, a német hatóságok szerint nagy részük valamelyik orosz nemzetbiztonsági szolgálatnak. A német szolgálatok szerint elképzelhető, hogy műveleteket tervezhetnek az orosz agresszió elől Németországba menekült ukránok ellen, vagy legalábbis kémkednek utánuk. Erre utalt Baerbock is, aki közleményében kiemelte, hogy a kiutasított orosz diplomaták tevékenysége “veszélyt jelent azokra, akik nálunk keresnek védelmet”.

Franciaország kiutasít 35 orosz diplomatát

Franciaország kiutasít 35 orosz diplomatát, akiknek “a tevékenysége ellentétes az érdekeinkkel” – jelentette be a francia külügyminisztérium. A rövid közlemény kiemelte, hogy a döntés “egy európai eljárás része”. “Elsődleges felelősségünk volt mindig a franciák és az európaiak biztonságának szavatolása” – olvasható a külügyi közleményben, amely néhány perccel azután jelent meg, hogy Németország nemkívánatos személynek minősítette és kiutasította a berlini orosz nagykövetség negyven diplomatáját.

Spanyolország kiutasít 25 orosz diplomatát válaszul a bucsai mészárlásra

Spanyolország kiutasít 25 orosz diplomatát és nagykövetségi személyzetet, válaszul az ukrajnai Bucsában elkövetett mészárlásra – közölte a spanyol külügyminiszter. “Mélyen felháborítanak bennünket az elviselhetetlen képsorok, amelyeket civilek lemészárlásáról láttunk az ukrajnai Bucsában az orosz hadsereg visszavonulása után” – fogalmazott José Manuel Albares. Mint mondta, a történtek után az orosz diplomaták “fenyegetést jelentenek” Spanyolország biztonsági érdekeire. A kiutasítottak listájának véglegesítése még folyamatban van. A tárcavezető hangsúlyozta, hogy “a barbárságot tükröző” felvételekkel szemben a nemzetközi közösség nem maradhat közömbös, és erélyes választ kell adni rájuk. Spanyolország követeli a háborús bűnök azonnali kivizsgálását, a felelősök megbüntetését – jelentette ki. Albares elmondta: az ukrán nép nincs egyedül, “Spanyolország – csakúgy, mint a nemzetközi közösség túlnyomó többsége – továbbra is támogatja az orosz agresszióval szemben, amely sajnos, szó szerint nem ismer határokat”.

Olaszország harminc orosz diplomatát utasított ki

Az olasz kormány harminc orosz diplomatát utasít ki nemzetbiztonsági okokra hivatkozva Luigi Di Maio külügyminiszter keddi bejelentése szerint. Oroszország külügyi szóvivője pedig ellenlépéseket jelentett be. A “nem szívesen látott” diplomaták kiutasítását a római külügyminisztériumba behívatott nagykövettel, Szergej Razovval közölték. A nagykövet nem szerepel a kiutasították listáján. Di Maio közlése szerint a döntést a római kormány “más európai és atlanti partnerekkel egyeztetve hozta meg”. Hozzátette, hogy az orosz diplomaták kiutasítását “nemzetbiztonsági okok, valamint az Ukrajna igazolatlan megtámadását követő válsághelyzet tette szükségessé”.

Románia is kiutasított tíz orosz diplomatát a bucsai vérengzés miatt

Nyugati szövetségeseihez hasonlóan Románia is kiutasított tíz orosz diplomatát, tiltakozásképpen a Kijev melletti Bucsában és más ukrán településeken elkövetett vérengzések miatt. A román külügyminisztérium (MAE) közleménye szerint a bukaresti orosz nagykövetség alkalmazottait azért minősítették nemkívánatos személyekké Romániában, mert tevékenységükkel és megnyilvánulásaikkal sértik a diplomáciai mentességekről és kiváltságokról szóló, 1961-es bécsi egyezményt. A MAE döntését kedden közölték az orosz féllel, amikor Bogdan Aurescu román külügyminiszter utasítására bekérették Valerij Kuzmin orosz nagykövetet a bukaresti külügyminisztériumba. A nagykövetet fogadó külügyi államtitkár ebből az alkalomból megerősítette: Románia határozottan elítéli a Bucsában és más ukrajnai településeken elkövetett gyilkosságokat, leszögezve, hogy ezekért Oroszországot terheli a felelősség.

Luxemburg kiutasított egy orosz diplomatát

A luxembourgi kormány úgy döntött, nemkívánatos személynek nyilvánítja a luxembourgi orosz nagykövetség egyik diplomatáját, akinek tevékenysége ellentétes Luxemburg biztonsági érdekeivel – közölte Jean Asselborn luxemburgi külügyminiszter. A Luxembourg Times nevű, angol nyelvű hírportál tájékoztatása szerint az érintett diplomatának 15 napon belül el kell hagynia a nagyhercegség területét. “A luxemburgi kormány szolidaritást vállal az EU-tagállamok túlnyomó többségével, amelyek szintén hasonló lépéseket tettek” – fogalmazott Asselborn. A külügyminiszter közölte: a döntést hosszas megfontolás után hozták meg, válaszlépéseként ugyanis Moszkva várhatóan szintén kiutasít majd egy luxemburgi diplomatát. Minden ilyen megtorló intézkedés a diplomáciai csatornák bezárásához vezet – figyelmeztetett a luxemburgi diplomácia vezetője. A hírportál emlékeztett: Xavier Bettel luxemburgi miniszterelnök közvetlenül Ukrajna orosz megszállását megelőzően – és azóta is – a diplomáciai csatornák nyitva tartását szorgalmazta. Az orosz invázió kezdete után két telefonbeszélgetést folytatott Putyinnal, kérve a feszültség csökkentését, és közvetlen tárgyalásokat sürgetett az orosz és az ukrán elnök között.

Lengyelország kiutasít negyvenöt orosz diplomatát

Negyvenöt, Oroszország számára kémkedő diplomata listáját adta át a lengyel belbiztonsági ügynökség (ABW) a varsói külügyminisztériumnak, az érintettek sürgős kiutasítását kérve – közölte szerdai sajtóértekezletén Stanislaw Zaryn, a titkosszolgálatokért felelős lengyel miniszter szóvivője. Az ABW által a külügyminisztériumnak továbbított listán szereplő, diplomáciai státuszt élvező személyek valójában Lengyelország, valamint partnerei ellen folytatnak hírszerzési tevékenységet – mondta el Zaryn. A kiutasítandó diplomaták az Oroszországi Föderáció titkosszolgálatának a tisztjei, illetve olyan személyek, akik együttműködtek velük – tette hozzá a szóvivő. Aláhúzta: a szóban forgó diplomaták cselekedetei összeegyeztethetetlenek a lengyel joggal, valamint a diplomáciai kapcsolatokról szóló Bécsi Egyezménnyel is. Az azonosított orosz titkosszolgálati tisztek egyikét akkor leplezték le, amikor egy lengyel állampolgár ügyében folytattak nyomozást – áll a közleményben. A március 17-én őrizetbe vett, majd az orosz Külső Hírszerző Szolgálat (SZVR) javára folytatott kémkedés gyanúja miatt három hónapos előzetes letartóztatásba helyezett lengyel férfiról Zaryn a sajtóértekezletén elmondta: az illető a varsói anyakönyvi hivatalnál dolgozott. A szóvivő aláhúzta: tekintettel a gyanúsított számára a munkavégzése során elérhető iratok jellegére, az ő együttműködése az orosz titkosszolgálattal reális veszélyt jelentett Lengyelország biztonságára.

Montenegró kiutasított négy orosz diplomatát

Négy orosz diplomatát utasított ki az országból Montenegró csütörtökön – adta hírül a Pobjeda című napilap az internetes oldalán külügyminisztériumi forrásokra hivatkozva. A négy orosznak a beszámoló szerint a “diplomáciai normák megsértése” miatt kell távoznia az Adria-parti országból. A diplomaták kiutasítására vonatkozó dokumentumot Oroszország podgoricai nagykövetének adták át csütörtökön, és a nagykövetségen szolgálatot teljesítők egy hetet kaptak arra, hogy távozzanak az országból. A 620 ezres Montenegró a NATO tagja, és folynak vele az európai uniós csatlakozási tárgyalások is. Podgorica a közelmúltban csatlakozott az Oroszország elleni uniós szankciókhoz. A montenegrói külügyminisztérium márciusban ugyanilyen indoklással már kiutasított egy orosz diplomatát az országból.

Szlovénia az orosz nagykövetség létszámának csökkentéséről döntött

Szlovénia a moszkvai szlovén nagykövetség létszámára csökkenti a ljubljanai orosz nagykövetség diplomatáinak és technikai személyzetének létszámát, tiltakozásul amiatt, hogy Oroszország Ukrajna elleni háborúja alatt a Kijevhez közeli Bucsában civileket végeztek ki – közölte a szlovén külügyminisztérium. A tárca behívatta Timur Ejvazov ljubljanai orosz nagykövetet, hogy kifejezze Szlovénia leghatározottabb tiltakozását és megdöbbenését a Bucsában elkövetett mészárlás miatt. “Szlovénia partnereivel és szövetségeseivel, valamint a Nemzetközi Büntetőbírósággal együttműködve mindent megtesz azért, hogy a szörnyű bűncselekmény elkövetőit bíróság elé állítsa” – írták közleményükben. Az orosz nagykövetnek elmondták, hogy a diplomáciai kapcsolatokról szóló bécsi egyezmény 11. cikkelyének megfelelően Szlovénia a ljubljanai orosz nagykövetség létszámát hozzáigazítja saját moszkvai nagykövetségének létszámához. Az említett rendelkezés kimondja, hogy a fogadó állam, jelen esetben Szlovénia megkövetelheti, hogy a diplomáciai misszió mérete az általa “ésszerűnek és normálisnak” ítélt határokon belül maradjon, tekintettel a fogadó állam körülményeire és feltételeire, valamint a küldő fél igényeire. A minisztérium nem közölte, hogy pontosan hány orosz diplomatának kell elhagynia Szlovéniát, Janez Jansa miniszterelnök ugyanakkor azt írta, hogy “drasztikusan” csökkentik a létszámot. Az orosz nagykövetség 41 diplomatájával és egyéb személyzetével messze a legnagyobb diplomáciai külképviselet Szlovéniában. Nagyobb, mint az Egyesült Államok vagy Kína nagykövetsége – közölte a szlovén hírügynökséggel a külügyminisztérium. Sajtóértesülések szerin a nagykövetségi dolgozók nyolcvan százalékának távoznia kell, mindössze kilencen maradhatnak.

Az EU kiutasított 19 orosz diplomatát

Josep Borrell, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselőjének döntése alapján Oroszország EU-hoz akkreditált állandó képviseletének 19 tagját nemkívánatos személynek nyilvánították diplomáciai státuszukkal ellentétes tevékenységük miatt; az orosz diplomatáknak el kell hagyniuk a Belgium területét – közölte az Európai Unió külügyi szolgálata (EEAS) kedden. A közlemény szerint a lépésre azért volt szükség, mert az orosz diplomáciai képviselet érintett tagjai az EU és az uniós tagállamok érdekei és biztonsága elleni, “jogellenes és bomlasztó” tevékenységet folytattak. Az uniós szerződések értelmében az érintettek diplomáciai kiváltságait és mentességeit visszavonták, továbbá el kell hagyniuk Belgium területét. Közölték továbbá: Stefano Sannino, az uniós külügyi szolgálat főtitkára kedden délután bekérette Vlagyimir Csizovot, Oroszország európai uniós nagykövetét, hogy tájékoztassa az EU döntéséről.

Kiutasítottak egy holland újságírót Ukrajnából, államtitkok megsértésével vádolják

Kiutasították vasárnap Ukrajnából Robert Dulmerst, a Nederland Dagblad című holland napilap haditudósítóját, mert közzétett egy fotót a Twitteren az Odessza városban aznap reggel becsapódó rakétákról – írta hétfőn az NlTimes holland hírportál. A hírportál a Nederland Dagblad tudósítására hivatkozva azt írja: az ukrán hatóságok államtitok megsértésével vádolják az ország területén hivatalos katonai engedéllyel dolgozó veterán újságírót. Dulmers a saját lapjának elmondta: vasárnap a kikötővárosban tartózkodott, és követte a rakéták becsapódásának hangját. A helyszínen felvételeket készített, amelyeket azután megosztott a Twitteren. Aznap délután a rendőrségre kísérték, ahol elmondása szerint durván bántak vele. Amikor Dulmers a holland külképviselettel telefonon beszélt, megragadták, kitépték a kezéből a készüléket. Útlevelét elkobozták, és amikor megpróbált ellenállni, fojtogatták és fegyvert szegeztek a fejéhez. A hatóságok ezután közölték vele, hogy elvették tőle haditudósítói akkreditációját, és onnantól nemkívánatos személy az országban. A rendőrség a férfit saját autójában az ukrán-moldovai határra szállította, és ott adták vissza neki személyi papírjait. Dulmers 2032-ig nem térhet vissza Ukrajnába. Az újságíró elmondta, hogy az ukrán hatóságok állításai meglepték, mert Odesszára nem vonatkoznak szigorított tudósítási szabályok. A Nederlands Dagblad főszerkesztője, Sjirk Kuijper szerint “semmi nem utal arra, hogy Dulmers megszegte volna a hadsereg által kiadott utasításokat vagy korlátozásokat”. Elítélte, ahogyan Dulmerst kiutasították az országból, különösen azt, hogy erőszakot alkalmaztak vele szemben.

The post Mindenki mindenkit kiutasít appeared first on .

Putyin a Donyec-medencei szeparatista régiókra fogja koncentrálni az orosz erők támadásait Ukrajnában annak érdekében, hogy május 9-én, a náci Németország második világháborús kapitulálásának évfordulóján győzelmet hirdethessen az Ukrajna elleni háborúban — jelentette ki Emmanuel Macron francia államfő.

“Oroszország számára május 9. nemzeti ünnep, fontos katonai esemény, és szinte biztos, hogy Putyin számára május 9-nek a győzelem napjának kell lennie” – jelentette ki a francia elnök az RTL kereskedelmi rádiónak adott interjúban.

“A Donyec-medencére fogják az erőiket koncentrálni, a következő hetekben nagyon nehéz jeleneteket fogunk megélni” Ukrajna keleti részén – hangsúlyozta Macron. Emlékezett arra, hogy Franciaország Görögországgal és Törökországgal együtt megpróbált humanitárius műveleteket szervezni a blokád alatt lévő dél-ukrajnai Mariupol városában, de “a teljes orosz elutasítás” miatt az “nagyon nehéznek bizonyul”.

Az oktatási tárca azt közölte, hogy jelenleg több mint 9600 ukrán menekült gyereket iskoláztak be Franciaországban, többségüket a déli Nizzában és a Párizshoz közeli Versailles-ban. Az ukrajnai helyzettel foglalkozó válságbizottság hivatalos adatai szerint összesen 9637 Ukrajnából érkezett kiskorú jár általános vagy középiskolába Franciaországban. A bizottságot az oktatási tárca február végén hozta létre az ukrán menekültgyerekek befogadásának és beiskolázásának megszervezésére.

A menekültek száma gyorsan nő, miután egy héttel ezelőtt még csak 6800 ukrán gyerek járt franciaországi iskolába. A legtöbb ukrán iskolást Nizza és Versailles mellett a Párizshoz közeli Créteil és a nyugati Normandia régió fogadta be.

Montenegró bátor: szankciókat vezet be Oroszország ellen
Szankciókat vezet be Oroszország ellen Montenegró annak következményeként, hogy Oroszország megszállta Ukrajnát – jelentette be Dritan Abazovic megbízott miniszterelnök. Mint mondta: a podgoricai kormány megszorító intézkedéseket vezetett be Oroszország Ukrajna elleni háborús agressziója nyomán. A megbízott kormányfő ugyanakkor nem közölte, hogy pontosan mik is ezek az intézkedések. A montenegrói tengerparton nyaraló turisták jelentős része eddig Oroszországból érkezett, a tengerparton épült és épülő szállodák nagy része orosz tulajdonú vagy résztulajdonú, emellett tavaly Oroszország volt a legnagyobb külföldi befektető Montenegróban mintegy 164 millió euróval, ami a teljes külföldi befektetések majdnem egyötödét jelentette. A szankciók azt jelenthetik, hogy ezek a befektetések is elapadnak, illetve a várakozások szerint az ukrajnai háború, valamint az Oroszország elleni európai szankciók miatt orosz turisták sem látogatnak az Adriai-tenger partjára az idén. A kimutatások szerint tavaly az idegenforgalom több mint 20 százalékát az Ukrajnából és Oroszországból érkező vendégek tették ki.

The post Orosz agresszió: Macron szerint Putyin május 9-re győzelmet szeretne hirdetni a szeparatista régiókban appeared first on .

A holland védelmi minisztérium skandináv típusú sorkatonai rendszer bevezetését fontolgatja a hadsereg létszámhiányának megoldására – írta a Dutchnews hírportál.

A holland hadseregben jelenleg mintegy kilencezer betöltetlen hely van, ami az összes munkahely egynegyedét jelenti a katonaságnál. A hírportál szerint Christophe van der Maat védelmi államtitkár érdeklődését különösen a svéd sorkatonasági minta keltette fel. A svéd védelmi minisztérium évente négyezer 18 éves fiatalt hív be kiképzésre, akik közül többen önként jelentkeznek, de vannak, akiket besoroznak. A fiatalok 11 hónapos alapkiképzést kapnak, és később szükség esetén behívhatók. Norvégiában hasonló rendszer működik – írta a Dutchnews.

A holland médiának a védelmi minisztérium szóvivője úgy nyilatkozott, hogy az ilyen típusú rendszer bevezetéséről egyelőre konkrét tervek nincsenek, a tárca egyelőre információkat gyűjt arról, hogy hogyan működik a skandináv modell. A De Telegraaf című holland napilap azt írta, hogy ha a kormány ezt a rendszert vezeti be, akkor először a kiképzőszemélyzet hiányát kell megoldania.

Hollandiában 1997-ben hivatalosan felfüggesztették a kötelező sorkatonai szolgálatot. 1991 és 1996 között a holland fegyveres erők fokozatosan megszüntették sorkatonai állományukat, és önkéntes haderővé alakultak át. Az utolsó sorkatonákat 1995-ben hívták be, majd 1996-ban leszerelték őket. Az országban a jelenlegi rendszer szerint a 17 évüket betöltött fiúk és lányok értesítést kapnak, hogy felvették őket a szolgálati nyilvántartásba. Negyvenötödik életévük betöltése előtt bármikor hadba állíthatók, amennyiben Hollandia háborúba lépne.

The post Hollandia a “skandináv modell” alapján állíthatja vissza a sorkatonaságot appeared first on .

A nagy érdeklődésre miatt jövő héten további harcos táborokat hirdet meg a Magyar Honvédség – olvasható a Honvédelmi tábor hivatalos Facebook-oldalon.

A honvédelmi táborokba április elsején indult a jelentkezés a július 18. és augusztus 5. közötti időszakban meghirdetett táborokra. A turnusok többsége egy hét alatt be is telt. Már csak néhány táborra vannak szabad helyek. A nagy érdeklődés miatt a harcos tematikából további három tábort hirdet meg jövő csütörtökön a honvédség.

Eredetileg negyven helyszínen, 73 turnusban hirdették meg több mint háromezer – 12 és 18 év közötti – fiatal számára a honvédelmi táborokat. Tizenhat tematika – harcos, angol nyelvű harcos, német nyelvű harcos, légierős, felderítő, infokommunikációs, erdei, túlélő, vizes, vitorlás, búvár, harcos logisztikus, önvédelmi, honvédelmi sport, lovas- és hagyományőrző – közül lehet, illetve lehetett választani. A táborok többsége már betelt.

További információkért, friss hírekért érdemes követni www.honvedelmitabor.hu weboldalt és a Honvédelmi tábor Facebook-oldalt.

The post A nagy érdeklődés miatt további honvédelmi táborokat hirdet meg a honvédség appeared first on .

Legalább két ember életét vesztette és többen megsebesültek csütörtök este Tel-Aviv belvárosában egy lövöldözésben – közölték az izraeli egészségügyi hatóságok.

A Magen David Adom, a helyi mentőszolgálat beszámolója szerint a belváros több helyszínéről is jelentettek lövéseket. Közlésük szerint kilenc embert szállítottak kórházba, hárman súlyos, illetve kritikus állapotban voltak. Az Ichilov kórház szerint két ember meghalt és másik tíz sebesültet kezelnek. A katonai rádió értesülése szerint négyen súlyos, illetve életveszélyesen súlyos sebesülésekkel érkeztek, és négy embert sokkos állapota miatt szállítottak a kórházba.

A sebesültek húszas-harmincas éveikben járó fiatalok. Az első lövések a Dizengoff utcán található Szimta (Sikátor) nevű bárban történtek. Valószínűleg magányos merénylő követte el a merényletet, akinek sikerült elszöknie. A kitört pánikban a menekülőkkel együtt futott, és pisztolyával lövéseket adott le a futó emberekre is.

A merénylő jól ismerte Tel-Avivot, több alkalommal tartózkodott a városban, noha nem volt izraeli munkavállalási és belépési engedélye. A Sin Bét belbiztonsági szolgálat jelentése szerint a Ciszjordánia északi részén, Dzsenín egyik menekülttáborában élő 29 éves Raid Hazem nem tartozott egyik palesztin terrorszervezethez sem, nem voltak korábban biztonsági kihágásai, soha nem vették őrizetbe.

A rendőrség és a hadsereg kommandós egységei jelentős erőkkel üldözik a támadót, fegyveres biztonságiak sorra vizsgálják át a környéken található épületeket. A rádióban a rendőri egységek vezetője felszólította a Tel-Aviv belvárosában élőket, hogy tartózkodjanak otthonaikban zárt ajtók mögött, és jelentsenek minden szokatlan eseményt.

Naftali Bennett miniszterelnök helyzetértékelő tanácskozást hívott össze Beni Ganz védelmi miniszter, valamint Aviv Kochávi vezérkari főnök részvételével. A Hamász és több másik palesztin szervezet üdvözölte a merényletet.

A napokban rendkívüli ülést tartott Bennett vezetésével a biztonsági kabinet, ahol fokozott biztonsági készültséget rendeltek az elmúlt időszak merényletei és a ramadán, a muzulmán böjti hónap miatt, amikor általában megemelkedik a terrorakciók száma. Az elmúlt két héten végrehajtott három terrormerényletben Beér-Seván, Haderán és Bné – Brakban tizenegy izraeli vesztette életét.

Háromra emelkedett a csütörtök esti lövöldözéses merénylet halálos áldozatainak száma Izraelben, életét vesztette az egyik súlyos sebesült. Hiába küzdöttek életéért az orvosok, belehalt súlyos sebeibe a 35 éves, háromgyermekes Barak Lopen, aki korábban olimpiákon is induló kajakversenyző volt, emellett az izraeli olimpiai és paraolimpiai kajakválogatott edzője. A terrorakció halálos áldozata volt mellette a 27 éves Eitam Megini, aki egy hónapja jegyezte el barátnőjét, és az esküvőjüket tervezték. Számítástechnikát és idegtudományokat tanult. Gyerekkori barátjával, Tomer Moraddal mentek Tel-Avivba egy bárba beszélgetni, ahol mindkettőjüket agyonlőtte a palesztin támadó. Morad éppen befejezte mérnöki tanulmányait, és új végzettségének megfelelő állást talált.

Az EU elítélte a tel-avivi lövöldözést
Az Európai Unió elítéli a Tel-Avivban csütörtök este történt lövöldözést “és minden hasonló támadást” – közölte az Európai Unió külügyi szolgálatának (EEAS) szóvivője. Az uniós szóvivő közleménye szerint az Európai Unió kiáll Izrael és népe mellett, továbbá részvétét fejezi ki mindazoknak, akik elvesztették szeretteiket. Az Unió továbbra is szilárdan elkötelezett a terrorizmus és minden erőszakos szélsőségesség megelőzése és az ellenük folyó küzdelem mellett – tette hozzá.

The post Terror Tel-Avivban appeared first on .

Visszatért közben Kijevbe Litvánia ukrajnai nagykövete, – szavai szerint – elsőként az ukrán fővárosból kimenekített külföldi nagykövetek közül. A diplomata egy hónapig volt távol az ukrán fővárostól, ez idő alatt a nyugat-ukrajnai Lvivben, illetve egy kis ideig az ukrán-lengyel határon dolgozott.

Holttesteket találtak a romok alatt a mentést végzők a Kijevtől északnyugatra fekvő Borogyanka településen – közölte Olekszij Kuleba, az ukrán főváros körüli régió humanitárius központjának vezetője.

A település egy hónapon át volt az Ukrajna ellen háborút folytató orosz csapatok megszállása alatt. Kuleba szerint – akit az Ukrajinszka Pravda hírportál idézett – a mentést végzők felmérik, mely épületeket kell végleg lebontani és melyek azok, amelyek még helyreállíthatók. “Sajnos, már megerősítették azt az információt, hogy halottakat találtak a romok alatt” – mondta a tisztségviselő, hozzátéve, hogy a holttestek összeszámlálása még folyamatban van.

Olekszandr Hruzevics dandártábornok, az ukrán szárazföldi erők parancsnokhelyettese csütörtöki sajtótájékoztatóján nem zárta ki annak esélyét, hogy az orosz csapatok ismét a főváros, Kijev ellen indítanak támadást. Kifejtette, hogy jelenleg Oroszország az erőit más régiókba – főként a keleti és a déli országrészbe – csoportosítja át. “Amennyiben ott harci sikereket érnek el, bár kétlem, hogy így lesz, akkor is még mindig fennáll annak a valószínűsége, hogy megpróbálják megtámadni Kijevet. Hozzátette: meggyőződése, hogy másodjára is megpróbálják majd az orosz csapatok bevenni Kijevet, mert szerinte Oroszország számára csak ez jelent győzelmet Ukrajnában.

Az ukrán vezérkar délutáni helyzetjelentésében egyebek mellett arról számolt be, hogy az orosz erők folytatják offenzívájukat, elsősorban a keleti országrészben Donyeck és Szeverodoneck, valamint Harkiv irányában, továbbá a déli országrészben. A jelentés szerint az orosz hadsereg fő erőfeszítései Mariupol város elfoglalására összpontosulnak, támadásokat hajtanak végre Izjum környékén, és megpróbálják áttörni a védelmet Donyeck irányában. Harkivot változatlanul körbezárva tartják legfeljebb öt harcászati zászlóaljjal, a várost rakéta-sorozatvetőkkel, aknavetőkkel és más tüzérségi fegyverekkel lövik.

Az orosz erők Izjumot továbbra is megszállva tartják, és próbálják folytatni az offenzívát Szlovjanszk és Barvinkove irányában. A vezérkar szerint az északnyugati Voliny megyében Fehéroroszország területéről ellenséges rakéta- és bombatámadások lehetségesek katonai és polgári infrastrukturális létesítmények ellen. Zaporizzsja megyében az orosz erők által megszállt településeken megtiltották a férfiaknak, hogy ukrán ellenőrzés alatti területre távozzanak, miközben a régióban fokozódik az élelmiszerhiány is. Az ukrán erők egyes területeken újabb és újabb településeket szabadítanak fel, komoly károkat okozva az orosz hadseregnek – írta a vezérkar, részleteket nem közölve.

Az ukrán katonai vezetés legfrissebb, csütörtöki összesítése szerint eddig hozzávetőlegesen 18 900 orosz katona esett el, mintegy ezer került fogságba. Az ukrán erők megsemmisítettek 150 orosz repülőgépet, 135 helikoptert, hét hadihajót, 698 harckocsit, 1891 páncélozott harcjárművet, 332 tüzérségi és 55 légvédelmi rendszert, valamint 108 rakéta-sorozatvetőt.

Az ukrán országos rendőrség csütörtökön arról tájékoztatott, hogy lefoglalták a Putyin “komájaként” emlegetett, hazaárulással meggyanúsított Viktor Medvedcsuk ukrán oligarcha és parlamenti képviselő feleségének a vagyonát. A házi őrizetre ítélt Medvedcsukról a nyílt háború kitörése óta nem tudják az ukrán hatóságok, hogy hol tartózkodik. Az ügyészség már elrendelte a letartóztatását. Csütörtökön az egyik vidéki házában több mint háromszáz nagy értékű festményt foglaltak le. Ezenfelül a bíróság engedélyezte hét lakás és két ingatlanegyüttes lefoglalását is. A rendőrségi közlemény szerint a lefoglalt vagyontárgyak eladásából befolyt pénzeszközöket az ukrán fegyveres erők szükségleteire és az orosz hadsereg által lerombolt infrastruktúra helyreállítására fordíthatják. Olekszij Danyilov, az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) titkára a Facebookon hozzáfűzte, hogy Medvedcsuk magánrepülőgépe már “Ukrajna védelmét szolgálja”.

Oleh Szinyehubov harkivi kormányzó egy lapinterjúban elmondta, hogy frissen szerzett értesülései szerint Ivan Sztolbovij, Balaklija polgármestere családjával együtt Oroszországba menekült.

The post Orosz agresszió: a litván nagykövet már visszatért Kijevbe appeared first on .

Oroszország Donbász térségében várható offenzívája, nagyszabású hadműveleteivel, harckocsik, repülőgépek és páncélozott járművek ezreivel a második világháborút fogja idézni – figyelmeztetett Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter.

Kuleba sajtótájékoztatóján arra kérte a NATO-t, hogy biztosítson több fegyvert Ukrajnának, és segítsen a háború sújtotta országának megakadályozni Oroszország további atrocitásait. Ha a Nyugat napokon belül nem nyújt segítséget Ukrajnának, túl késő lesz – húzta alá.

“Vagy most kapunk segítséget, és most napokról beszélek, nem hetekről, vagy a segítség túl későn érkezik és sokan meg fognak halni” – fogalmazott az ukrán külügyminiszter.

Hangsúlyozta: párbeszédre van szükség Oroszországgal a háború megállítása érdekében. A tárgyalások kimenetelét azonban a csatatéren történtek és a szankciók határozzák meg – szögezte le. Kérdésre válaszolva közölte, hajlandó találkozni Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel, ha – mint fogalmazott – “ez segít megállítani a háborút”. Véleménye szerint azonban orosz kollégája inkább “blokkolni akarja” a tárgyalásokat, mint segíteni.

“Minden egyes megjegyzés, amelyet Lavrov tesz, aláássa és blokkolja a tárgyalásokat” – fogalmazott.

Jens Stoltenberg NATO-főtitkár sajtótájékoztatóján közölte: a NATO fenntartja és a megerősíti Ukrajnának nyújtott támogatását rövid- és hosszú távon egyaránt, hogy Kijev megvédhesse magát az orosz agresszióval szemben. Elmondta, hogy a NATO a humanitárius segítségen felül kibertámadás, illetve vegyi és biológiai fenyegetések elleni védekezéshez biztosít eszközöket Ukrajna számára.

“A szövetségesek eddig is sokat tettek, és eltökéltek, hogy még többet tegyenek azért, hogy az ukránoknak sikerüljön megvédeniük országukat és otthonaikat, és visszaszorítani a megszálló erőket” – fogalmazott a főtitkár, és hozzátette: a tagállamok között egyetértés van abban, hogy “további nyomást kell gyakorolni Oroszországra, hogy felhagyjon az értelmetlen háborúval”.

Tájékoztatása szerint a tagállamok külügyminiszterei egyetértettek abban, hogy a NATO új stratégiai koncepciójának – melyet a júniusi NATO-csúcstalálkozón véglegesítenek Madridban – figyelembe kell vennie a szövetség jövőbeli kapcsolatait Oroszországgal, valamint Kína növekvő befolyását a szövetség biztonságára. Emlékeztetett: Kína nem hajlandó elítélni Oroszország Ukrajna elleni agresszióját, és Moszkvához hasonlóan megkérdőjelezte a nemzetek jogát arra, hogy saját utat válasszanak biztonságuk szavatolásához. Kína állásfoglalása komoly kihívást jelent, amely még fontosabbá teszi az összefogást és a közös értékek védelmét – mondta.

Stoltenberg tájékoztatása szerint a miniszterek megállapodtak abban is, hogy fokozzák az orosz agresszió által fenyegetett más partnereknek, köztük a Grúziának és Bosznia-Hercegovinának nyújtott támogatásukat a két ország ellenálló-képessége megerősítésére. Megegyeztek továbbá, hogy fokozzák együttműködésüket az ázsiai és a csendes-óceáni partnerekkel olyan területeken, mint a kibervédelem, a dezinformáció, a tengeri biztonság, az éghajlatváltozás, mert – mint fogalmazott – “a globális kihívások globális megoldásokat igényelnek”.

Végezetül közölte: a miniszterek jóváhagyták a NATO új innovációs mechanizmusát (DIANA). A közel hatvan innovációs telephelyből álló hálózatot Európában és Észak-Amerikában magában foglaló mechanizmus célja a kritikus technológiák terén folytatott transzatlanti együttműködés előmozdítása a tudományos és a civil szféra bevonásával – tette hozzá.

The post Orosz agresszió: Kuleba szerint a donbászi csata a második világháborúra fog emlékeztetni appeared first on .