You are here

Biztonságpiac

Subscribe to Biztonságpiac feed Biztonságpiac
A magyar biztonsági szakma hírportálja
Updated: 2 months 2 weeks ago

Egy gyerekszoba padlója alól került elő egy világháborús bomba

Thu, 05/05/2022 - 16:35
Egy gyerekszoba padlója alól került elő egy második világháborús bomba a napokban – olvasható a Magyar Honvédség tűzszerész ezredének a Facebook-oldalán.

Egy fővárosi, VIII. kerületi családi ház felújítása során munkások találtak rá a gyerekszoba padlója alatt a robbanótestre.

A rendőrségi bejelentést követően a honvédség tűzszerészei néhány órán belül a helyszínre érkeztek, és megállapították, hogy egy szovjet gyártmányú, ötven kilogrammos légibomba került elő. A robbanóeszköz biztonságosan szállítható állapotban volt, ezért nem volt szükség állampolgári korlátozások bevezetésére annak kiemeléséhez, mozgatásához – tudatták.

A katonák a veszélyes eszközt a Magyar Honvédség központi gyűjtőhelyére szállították későbbi megsemmisítés céljából.

 

The post Egy gyerekszoba padlója alól került elő egy világháborús bomba appeared first on .

Categories: Biztonságpolitika

Az Európa Tanács ajánlást tett közzé a menekültek embercsempészet elleni védelmére

Thu, 05/05/2022 - 12:10
Az Európa Tanács emberkereskedelem elleni küzdelemmel foglalkozó szakértői csoportja (GRETA) ajánlásokat tett közzé az ukrajnai háború elől menekülők embercsempészet elleni védelme érdekében.

A strasbourgi székhelyű, 46 tagországot számláló Európa Tanács szakértői csoportja szerdán közzétett iránymutatásainak deklarált célja: elősegíteni, hogy az európai államok gyorsan és strukturális reformok nélkül, azonnali segítséget nyújthassanak az Ukrajnából menekülőknek, és felderítsék az emberkereskedőket és lehetséges áldozataikat.

Az ajánlás szerint biztosítani kell a menekültek regisztrációját, beleértve azokét is, akik nem rendelkeznek személyazonosságuk vagy utolsó ukrajnai lakóhelyük bizonyításához szükséges papírokkal.

Az olyan helyzetek megelőzésére, amikor valaki szexuális vagy egyéb szolgáltatásokért cserében kínál szállítást, szállást vagy munkát az Ukrajnából menekülőknek, az európai államoknak biztosítaniuk kell, hogy a segítséget és a védelmet megbízható emberek és biztonságos környezetben nyújtsák. A segítségnyújtás nem támaszkodhat magán- és civil kezdeményezésekre, ehhez elegendő állami forrásra van szükség – húzták alá. Szükséges valamennyi, segítséget ajánló és nyújtó önkéntes, magánszemély, szervezet és magáncég átvilágítása és hivatalos regisztrációja – tették hozzá.

Az ajánlás szerint világos tájékoztatást kell adni az emberkereskedelem kockázatairól különböző nyelveken, beleértve az ukránt és az oroszt is. Segélyvonalakat kell létesíteni, könnyen hozzáférhető tájékoztatást kell nyújtani a fogadó országban a munkajogokról és a foglalkoztatási eljárásokról.

A gyermekek eltűnésének és bántalmazásának megelőzése érdekében az útmutató azt javasolja, hogy a felnőtt kísérő nélküli valamennyi gyermeket regisztrálják, és haladéktalanul részesítsék őket hatékony védőgondozási ellátásban. Biztosítsanak számukra biztonságos elhelyezést, valamint álljon rendelkezésre szakember, aki külön figyel az emberkereskedelem kockázataira. Ellenőrzésekre van szükség, ha a gyerekek nem saját rokonaikkal érkeznek, vagy ha kétség merül fel a gyermek és a kísérő felnőtt kapcsolatával.

Mivel az embercsempészet kockázatai nem korlátozódnak az ukrajnai háborúra, a szakértő csoport hangsúlyozza, hogy az iránymutatásban ajánlott intézkedéseket minden fegyveres konfliktus esetében alkalmazni kell.

 

The post Az Európa Tanács ajánlást tett közzé a menekültek embercsempészet elleni védelmére appeared first on .

Categories: Biztonságpolitika

Orosz agresszió: Megtiltotta az üzleti szolgáltatások oroszországi exportját a brit kormány

Thu, 05/05/2022 - 08:35
Megtiltotta az üzleti szolgáltatások oroszországi exportját a brit kormány. A szerdán bejelentett intézkedés az Ukrajna elleni orosz háború miatt érvénybe léptetett újabb brit szankciócsomag része.

Liz Truss brit külügyminiszter a lépést indokló nyilatkozatában közölte: a szolgáltatásexport tilalma elvágja Oroszországot az üzleti tevékenység lehetőségétől olyan szektorokban, amelyek kritikus fontosságúak az orosz gazdaság számára. A szankciók alapján az orosz üzleti vállalkozások nem vehetik igénybe brit könyvvizsgálói, menedzsertanácsadási és PR-vállalatok szolgáltatásait.

A londoni külügyminisztérium tájékoztatása szerint Oroszország erőteljesen függ a nyugati szolgáltatási vállalatoktól a feldolgozóipari termékek gyártásában és exportjában, és importjának tíz százalékát az ilyen jellegű szolgáltatások adják. A tárca bejelentése szerint érvénybe lépett az az új törvény is, amelynek alapján a közösségi médiafelületek, az internetszolgáltatók és a mobileszközökön használatos alkalmazások forgalmazói kötelesek blokkolni két orosz médiaszolgáltató, az RT és a Szputnyik által terjesztett tartalmakat.

A brit külügyminisztérium szerint e két orosz médiacég jelentős dezinformáció-forrásként működik.

Chris Philp, a médiaügyekért is felelős brit kulturális minisztérium technológiai és digitális kérdésekkel foglalkozó államtitkára az új szankciók szerdai bejelentéséhez fűzött nyilatkozatában úgy fogalmazott: az RT és a Szputnyik túl hosszú ideje terjeszt “komoly híreknek álcázott veszélyes képtelenségeket” az Ukrajna elleni orosz invázió igazolása érdekében.

E két médiaszervezet Nagy-Britanniában már nem végezhet közvetlen műsorszóró tevékenységet, és az új törvény alapján honlapjaik, a közösségi médiafelületeken lévő oldalaik és mobilalkalmazásaik sem lesznek elérhetők – hangsúlyozta az államtitkár.

A műsorszóró engedélyek kiadásáért is felelős brit távközlési felügyelet (Ofcom) márciusban vonta vissza az RT televízió nagy-britanniai műsorszolgáltatási jogosítványát, azzal az indokolással, hogy a hatóság nem tartja alkalmasnak az RT nagy-britanniai műsorszórási jogosultságának birtokosát, a TV Novosztyit e jog további gyakorlására.

A brit kormány hasonló szankciókat léptetett érvénybe a Szputnyikot irányító orosz állami médiacég ellen is. A londoni külügyminisztérium további orosz médiacégek és újságírók ellen rendelt el szankciókat álinformációk terjesztése címén. Köztük van Jevgenyij Poddubnij és Alekszandr Koc, az összoroszországi állami televízió, illetve a Komszomolszkaja Pravda haditudósítói.

A tárca tájékoztatása szerint London az ukrajnai háború kitörése óta eddig 1600 orosz személy és vállalat, illetve állami szerv ellen léptetett érvénybe szankciókat.

 

The post Orosz agresszió: Megtiltotta az üzleti szolgáltatások oroszországi exportját a brit kormány appeared first on .

Categories: Biztonságpolitika

Orosz agresszió: az orosz erők benyomultak a mariupoli Azovsztal üzem területére

Thu, 05/05/2022 - 07:35
Az Ukrajnát támadó orosz erők szerdán benyomultak a Donyeck megye déli részén fekvő Mariupolban lévő Azovsztal acélipari üzem területére, ahol a föld alatti óvóhelyeken ukrán katonák és civilek tartózkodnak nagy számban, akiket még nem sikerült kimenekíteni – jelentette az Ukrajinszka Pravda hírportál saját forrásokra hivatkozva.

A beszámoló szerint az orosz csapatok második napja ostromolják a gyárkomplexumot, és szerdán sikerült benyomulniuk a területre. Jelenleg súlyos harcok dúlnak az Azovsztal területén, az ottani ukrán katonákkal megszakadt a kapcsolat.

Az Ukrajinszka Pravda emlékeztetett arra, hogy miután kimenekítették a gyártelepen menedéket találó civilek egy részét, az orosz erők támadásba lendültek, már hétfőn elkezdték lőni és bombázni az Azovsztalt. Mariupol polgármestere kedden arról adott hírt, hogy továbbra is több mint kétszáz civil van az ipari létesítmény területén, köztük sok gyerek. Az orosz támadások következtében teljesen romba dőlt városban pedig még mindig mintegy százezer ember maradt. Az Azovsztal az utolsó olyan terület az Azovi-tenger partján fekvő kulcsfontosságú kikötővárosban, amelyet az oroszoknak még nem sikerült elfoglalniuk, oda vették be magukat a várost védő ukrán katonák, és több száz civil is ott talált menedéket.

Olekszandr Pavljuk, a Kijev megyei katonai adminisztráció vezetője a Telegram üzenetküldő alkalmazáson arról tájékoztatott, hogy az elmúlt napokban újabb húsz civil holttestet találtak a régióban, akiket az orosz katonák öltek meg a terület megszállása idején. Elmondta, hogy a holttesteken a vizsgálatot végző szakemberek kínzások nyomait fedezték fel.

Andrij Nyebitov Kijev megyei rendőrfőnök a Telegramon azt írta, hogy az ukrán hatóságok eddig 1235 Kijev környéki civil lakos holttestét vizsgálták meg, 282 elhunyt személyazonosságát még nem tudták megállapítani. Nyebitov szavai szerint az ukrán hatóságok tudnak arról, hogy az orosz erők sok civilt erőszakkal vittek ki Ukrajnából, velük nincs kapcsolat. Kérte a lakosokat, hogy mihamarabb jelentsék a rendőrségen rokonaik és barátaik eltűnését.

Dmitro Zsivickij, az északkeleti oroszágrészben lévő Szumi megye katonai adminisztrációjának vezetője közölte, hogy kedd éjjel és szerda reggel több órán át lőtték és bombázták az orosz erők a régióban Eszman település környékét repülőkkel, helikopterekkel és Grad rakéta-sorozatvetőkkel, és eltalálták a helyi iskolát. Áldozatokról nem közölt információt.

Helyi híradások szerint az orosz megszállás alatt lévő, Donyeck megyei Avgyijivkában kigyulladt egy kőolajtároló, szemtanúk hatalmas füstoszlopról készítettek videókat és fényképeket.

Az ukrán védelmi minisztérium hírszerzési főigazgatósága közleményében kijelentette: az oroszok a Moldovához tartozó, szakadár – Moszkva-barát – Dnyeszter menti területen eszkalálódott helyzetet pszichológiai támadásként használják fel Ukrajna ellen. Az orosz parancsnokság, “felismerve az Ukrajna elleni úgynevezett különleges hadművelet észrevehető sikertelenségét és az ukrán hadsereg hatékonyságát, az ukrán határok közelében instabil övezeteket és támadási fenyegetés látszatát próbálja kialakítani” – írta a hírszerzés. Kiemelte: szakértők szerint a Dnyeszteren túli területen tartózkodó orosz alakulatok valóban harcképes és motivált állományának létszáma nem haladja meg a háromszáz főt, akiknek feladata a Cobasna faluban lévő lőszerraktárak védelme. Az ukrán hírszerzés információi szerint az ott tárolt lőszerek több mint felének lejárt a szavatossági ideje és nem szállítható, mindössze hét-nyolcezer tonna lövedék üzemképes és használható – tette hozzá a hírszerzés.

Az ukrán vezérkar szerdai, legfrissebb összesítése szerint eddig hozzávetőlegesen 24 500 orosz katona esett el, mintegy ezer került fogságba. Az ukrán erők megsemmisítettek 194 orosz repülőgépet, 155 helikoptert, tíz hadihajót, 1077 harckocsit, 2610 páncélozott harcjárművet, 491 tüzérségi és 81 légvédelmi rendszert, valamint 163 rakéta-sorozatvetőt.

Ferenc pápa: Kirill pátriárka “nem válhat Putyin ministránsává”
A Ferenc pápa és Kirill pátriárka videokapcsolat révén folytatott párbeszédet március közepén. A Szentszék sajtószolgálata akkor arról számolt be, hogy Ferenc pápa arra hívta fel Kirill pátriárkát, hogy a felek “egyesítsék erőfeszítéseiket a béke nevében”. Az orosz ortodox egyház kommunikációs szolgálata a találkozót követően arról számolt be, hogy a felek megvitatták az ukrajnai helyzetet, különös figyelmet fordítva “a jelenlegi válság humanitárius aspektusaira, valamint az orosz ortodox egyház és a római katolikus egyház fellépésére a válság következményeinek leküzdése” érdekében. A pápa és Kirill pátriárka kifejezte reményét, hogy “az igazságos béke a lehető leghamarabb megvalósul”. A katolikus egyház vezetője a napokban megjelent lapinterjúban elmondta: negyvenperces virtuális megbeszélést folytatott az orosz ortodox egyház vezetőjével, aki az első húsz percben a háború indokoltságát igazoló érveket olvasott fel neki. “Meghallgattam, és azt mondtam neki: semmit sem értek ebből. Testvérem, nem az állam papjai vagyunk, nem a politika nyelvét beszéljük, hanem Jézusét. Isten megszentelt népének pásztorai vagyunk. Ezért kell a béke útjait keresnünk, és a fegyverek tüzét beszüntetnünk” – mondta. Kirill pátriárka “nem válhat Putyin ministránsává” – jegyezte meg. A pápa szerint a pátriárka nyíltan támogatja az ukrajnai háborút.

The post Orosz agresszió: az orosz erők benyomultak a mariupoli Azovsztal üzem területére appeared first on .

Categories: Biztonságpolitika

Jogerősen tizenöt év börtönbüntetést kapott egy férfi, aki megölte munkaadóját

Thu, 05/05/2022 - 06:35
Emberölés és kifosztás bűntette miatt jogerősen 15 év börtönbüntetésre ítélte a másodfokon eljáró Győri Ítélőtábla azt a férfit, aki 2020-ban megölte munkaadóját, majd gázolajjal lelocsolta és felgyújtotta – közölte a Győri Fellebbviteli Főügyészség.

A táblabíróság a férfi esetében helybenhagyta az első fokon eljáró Tatabányai Törvényszék határozatát, élettársának büntetését azonban hat hónapról tíz hónap börtönbüntetésre súlyosította bűnpártolás bűntette miatt. A jogerős ítéleti tényállás szerint a férfi a sértett Tatabánya külterületén található lakóhelyét újította fel. Az idős férfi nem volt megelégedve a munkával, emiatt sértegetni, szidalmazni kezdte a férfit, aki dühös lett.

A vádlott nagy erővel kétszer megütötte a munkaadóját, aki a földre zuhant. A sértett megfenyegette a támadóját, hogy hívja a rendőrséget, ekkor a vádlott egy rozsdás szögvassal kétszer megütötte a férfi tarkóját, aki meghalt. A sértettnek többszörösen eltört az agykoponya csontja, sérülései olyan súlyosak voltak, hogy életét nem lehetett volna megmenteni.

A vádlott telefonon odahívta az élettársát, felmosták a vértócsát, majd átkutatták a sértett ruháját és autóját. A férfi két mobiltelefont és több százezer forintot talált, amit magához vett. A vádlottak ezután zsákot húztak a holttestre, amit autóval a sértett egyik tanyájára vittek, ahol szemétgödörbe dobták a testet. A férfi gázolajjal meglocsolta, felgyújtotta, majd földet lapátolt rá.

 

The post Jogerősen tizenöt év börtönbüntetést kapott egy férfi, aki megölte munkaadóját appeared first on .

Categories: Biztonságpolitika

Az Európa Tanács a virtuális pénzeszközök szabályozásával erősítené a pénzmosás elleni küzdelmet

Thu, 05/05/2022 - 05:35
A virtuális pénzeszközök szigorúbb szabályozásával kell erősíteni a pénzmosás elleni küzdelemben; Magyarország tovább javított a politikai közszereplőkre vonatkozó jogszabályain – közölte a 46 tagú Európa Tanács Pénzmosás és Terrorizmus-finanszírozás Elleni Szakértői Bizottsága (Moneyval).

A kérdésben illetékes ET-bizottság a 2021-es éves jelentésében azt írja: a pénzmosás és terrorizmus finanszírozása elleni küzdelem jegyében szigorúbban kell szabályozni azokra a szolgáltatókra, mások mellett az ügyvédekre és a könyvelőkre vonatkozó szabályozást és felügyeletet, akik gyakran segítenek az illegális pénzmozgásokban.

A bizottság közölte: a 2021-ben kirobbant Pandora-iratok offshore-botrányában kiszivárgó adatok megmutatták, hogy a számos jogtalan módszer kombinációját alkalmazó pénzmosással kapcsolatos bűncselekmények határozott fellépést és együttműködést követelnek meg a kormányoktól Európában és szerte a világon. Szakosodott ügyvédek és könyvelők lehetnek bűnrészesek korrupt politikusok és vagyonos magánszemélyek nagyszabású, határokon átívelő pénzmosásaiban. Megpróbálják kikerülni az adókat, gyakran offshore cégeket és összetett vállalati struktúrákat alkalmazva – írták.

A jelentéstevők szerint az egyre elterjedtebbé vált virtuális pénzeszközök és a kriptovaluták használata komoly kihívást jelent a pénzmosás elleni küzdelemben. Esetükben a bankok és az illetékes intézmények hagyományos ellenőrzési formái a pénzmozgások és szolgáltatások tekintetében nem használhatók, ráadásul ezek a pénzügyi termékek az interneten keresztül bárhonnan elérhetőek a világban.

A Moneyval éves jelentésében arra a következtetésre jutott, hogy az Európa Tanács tagállamai és joghatóságai mérsékelten hatékonyak a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelemben.

A szakértői csoport megállapította azt is, hogy Magyarország tovább javított a politikai közszereplőkre vonatkozó jogszabályain. A folyamatos javulás eredményeképpen Magyarország tavaly májusban a “részlegesen megfelel” kategóriából a “nagyrészt megfelel” kategóriába léphetett előre.

A jelentés megjegyzi, hogy a magyar jogszabályokat illetően a virtuális pénzeszközökre és szolgáltatókra vonatkozó új nemzetközi követelmények még nem valósultak meg maradéktalanul. Magyarország továbbra is az úgynevezett fokozott nyomonkövetési folyamatban van, éves jelentéstételi kötelezettséggel – tették hozzá.

Magyarország 2016 szeptemberében első, majd 2017 decemberében második, úgynevezett fokozott nyomonkövetési eljárásba került, amely a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása ellen tett magyar intézkedések hatékonyságát és az ajánlásoknak történő megfelelésüket ellenőrzi.

 

The post Az Európa Tanács a virtuális pénzeszközök szabályozásával erősítené a pénzmosás elleni küzdelmet appeared first on .

Categories: Biztonságpolitika

Újabb magyar rendőri egység indul Észak-Macedóniába

Wed, 05/04/2022 - 16:35
Újabb magyar rendőri egység indul Észak-Macedóniába határvédelmi célból – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság kommunikációs szolgálata.

A közlemény szerint a 29 tagú észak-macedóniai kontingensben szolgálatot teljesítő magyar rendőrök saját felszerelésükkel látják el feladataikat, intézkedési jogosultságukat a fogadó ország rendvédelmi szervének irányítása, felügyelete mellett gyakorolják. Az Észak-Macedóniába induló 72. magyar rendőri kontingens tagjait Budapesten, a Készenléti Rendőrség központi létesítményében búcsúztatták el kedden.

A magyar rendőrök fő feladatként járőrszolgálatot látnak el a jogellenes határátlépések megelőzése és felderítése érdekében, közreműködnek az embercsempészek és az illegális bevándorlók előállításában. A rendőrség elkötelezett az iránt, hogy megakadályozza az illegális bevándorlók bejutását Magyarországra, illetve az Európai Unióba. Ezért a testület felajánlotta támogatását a nyugat-balkáni országoknak.

 

The post Újabb magyar rendőri egység indul Észak-Macedóniába appeared first on .

Categories: Biztonságpolitika

Hollandia: egyes politikai pártok radikalizálódására figyelmeztetett a terrorelhárítás

Wed, 05/04/2022 - 12:10
A terrorizmus elleni küzdelmet koordináló holland ügynökség (NCTV) titkos jelentéseiben többször is figyelmeztetett az ország egyes politikai pártjainak és politikusainak radikalizálódására – írta kedden a Dutchnews hírportál az NRC holland napilap közléseire hivatkozva.

Az NRC az információszabadságról és az úgynevezett nyílt kormányzásról szóló jogszabályok alapján olyan bizalmas dokumentumokhoz fért hozzá, amelyeket az igazságügyi minisztériumhoz tartozó ügynökség az önkormányzatoknak, a rendőrségnek és hírszerző szolgálatoknak küldött el az utóbbi évek során.

Az ügynökség mindazonáltal a lapnak jelezte, hogy tavaly óta nem gyűjt ilyen jellegű információkat, miután a NRC nyilvánosságra hozta, hogy az NCTV jogellenesen megfigyeli magánszemélyek, vallási vezetők, valamint aktivisták és politikusok online tevékenységét.

A jelentésekben szerepel az euroszkeptikus Szabadságpárt és a Fórum a Demokráciáért, valamint a kisebbségi jogokat is képviselő, bevándorláspárti Denk is.

A Denkre, amelyet két, a holland Munkapártból kivált török származású politikus alapított, a jelentésekben mint “a szalafizmus holland parlamenti platformjára” utalnak, amely azt terjeszti, hogy a muszlimokat hátrányos megkülönböztetés éri az országban. A jelentésben azt is megemlítik, hogy a párt Facebook-oldalán “bárkit, aki megkérdőjelezi a párt módszereit, ellenségnek, cionistának vagy nácinak” tüntetik fel. Az NCTV szerint ez a retorika csökkentheti a kormány iránti bizalmat, és antidemokratikus tendenciák kialakulásához vezethet. Az ügynökség arra is felhívta a figyelmet, hogy a Geert Wilders vezette Szabadságpárt “egyre közelebb kerül a szélsőjobboldalhoz, és feszültséget szít a hollandok és a külföldiek között”.

Farid Azarkan, a Denk vezetője szerint a jelentések állítási “gyenge lábakon állnak, de vádaskodó hangvételűek”, míg Wilders megígérte, hogy tanulmányozni fogja a megállapításokat.

 

The post Hollandia: egyes politikai pártok radikalizálódására figyelmeztetett a terrorelhárítás appeared first on .

Categories: Biztonságpolitika

Orosz agresszió: apokalipszis Mariupolban

Wed, 05/04/2022 - 08:35
Az orosz erők megkezdték a Donyeck megye déli részén fekvő Mariupolban az ukrán katonák által védett Azovsztal acélipari üzem lerohanását, próbálnak betörni a területre. A támadás előtt orosz repülőgépek bombázták az üzemet – mondta Szvjatoszlav Palamar, az ukrán Azov ezred parancsnokhelyettese az Ukrajinszka Pravda hírportálnak.

“Egész éjjel légierővel bombáztak bennünket, két civil nő meghalt, most pedig Azovsztalt rohamozzák” – fogalmazott az ukrán nemzeti gárdához tartozó alakulat parancsnokhelyettese.

Az Ukrajinszka Pravda emlékeztetett arra, hogy hétfőn a civilek részleges kimenekítése után az orosz erők lőni kezdték az acélipari üzemet. A nagy kiterjedésű gyárkomplexum, amely alatt alagutak húzódnak, az egyetlen terület, amely még nem került orosz kézre a kulcsfontosságú kikötővárosban. A területen ukrán források szerint mintegy ezer polgári személy talált menedékre, illetve ide húzódtak vissza a Mariupolt védő ukrán katonák. A beszámolók szerint a hétfő este kezdődött orosz légicsapások következtében akkora tűz gyulladt ki a gyártelepen, hogy a város minden pontjáról látható volt.

Később az Azov ezred közölte, hogy “mintegy tízen” sebesültek meg a bombázásokban, a romok alatt még kutatnak túlélők, illetve holttestek után. Újabb tűzszünetre szólítottak fel, hogy folytatódhasson a civilek evakuálása biztonságosabb ukrajnai területekre.

Vadim Bojcsenko mariupoli polgármester egy tévéműsorban azt mondta, hogy a város lakóit ukrán ellenőrzésű területre menekítő 14 busz közül csupán három érkezett meg Zaporizzsjába, a többi sorsa ismeretlen. Hangsúlyozta, hogy Mariupolban még több mint ezer civil lakos vár kimenekítésre.

Pavlo Kirilenko Donyeck megyei kormányzó a Telegram üzenetküldő alkalmazáson arról tájékoztatott, hogy az orosz erők támadásaikkal kedden legkevesebb kilenc ember halálát okozták a régióban. A helyi vezető szavai szerint az orosz légierő reggel Avgyijivkát bombázta, a lövedékek a település központjában, lakott területeken csapódtak be. Előző éjjel ugyancsak Avgyijivkánál az oroszok Grad rakéta-sorozatvetőket vetettek be – tette hozzá. Avgyijivkában az előzetes információk szerint hárman veszették életüket és ketten megsebesültek. Ugyancsak tüzérségi támadásokat hajtottak végre Liman és Vuhledar városok ellen, utóbbiban meghalt három polgári személy, akik ivóvízért indultak. Limanban is hárman haltak meg az eddigi információk szerint.

Szerhij Hajdaj, a szintén a Donyec-medencében lévő Luhanszk megye kormányzója a Telegramon azt írta, hogy az orosz erők éhínséget akarnak okozni a régióban, nagy erejű bombákat dobtak le egy mezőgazdasági vállalatra. Hozzátette, hogy a bombázást a Planet Lab társaság által készített műholdfelvételek is tanúsítják. Felidézte, hogy a lebombázott agrárvállalat a legmodernebb berendezésekkel felszerelt laboratóriummal rendelkezett – beleértve az összes termény pontos és gyors elemzését biztosító expressz analizátort -, valamint egy napi 1500 tonna kapacitású gabonaszárítóval, és harmincezer tonna gabonát tudott tárolni.

A kelet-ukrajnai Zaporizzsja megyei adminisztrációjának szóvivője arról számolt be, hogy a régióban Zalizsnicsne falut vették tűz alá az orosz csapatok, aminek következtében két polgári személy meghalt, a támadásban súlyosan megrongálódott a település iskolája.

Az ukrán légierő déli parancsnoksága közölte, hogy légvédelmi rakétacsapatai megsemmisítettek két orosz Forpost és Orlan-10 típusú drónt, amelyek a Fekete-tenger menti ukrán partokon kémkedtek.

A kijevi vezérkar kedden arról számolt be, hogy eddig hozzávetőlegesen 24 200 orosz katona esett el, mintegy ezer került fogságba. Az ukrán erők megsemmisítettek 194 orosz repülőgépet, 155 helikoptert, tíz hadihajót, 1062 harckocsit, 2567 páncélozott harcjárművet, 475 tüzérségi és 80 légvédelmi rendszert, valamint 162 rakéta-sorozatvetőt.

 

The post Orosz agresszió: apokalipszis Mariupolban appeared first on .

Categories: Biztonságpolitika

Németország támogatná Finnország és Svédország NATO-csatlakozását

Wed, 05/04/2022 - 07:35
Németország támogatja Finnország és Svédország csatlakozását a NATO-hoz, ha a két észak-európai ország kéri felvételét a védelmi szövetségbe – jelentette be Olaf Scholz német kancellár a finn és a svéd miniszterelnökkel együtt a szövetségi kormány Berlin melletti vendégházában (Meseberg-kastély).

A kancellár a kormány kétnapos kihelyezett ülésének szünetében tett nyilatkozatában kiemelte, hogy Finnország és Svédország a NATO-tagság ügyétől függetlenül is “mindig számíthat Németország támogatására”.

Finnország és Svédország “közeli szövetséges és szoros partner” az Európai Unióban, ezért az egész közösségnek fontos biztonsági kérdésekről is tárgyalni kell – tette hozzá Scholz, kiemelve: senki sem feltételezheti, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök Ukrajna után nem támad meg más országokat, és nem szegi meg ismét erőszakkal a nemzetközi jog szabályait.

Sanna Marin finn kormányfő hozzátette, hogy még nem ért véget hazájában a parlamenti vita a NATO-tagságról, de bármi is legyen a döntés, a következmény mindenképpen az lesz, hogy Finnország a védelmi kapacitásaival és az önvédelem iránti erős elkötelezettségével hozzájárul Európa biztonságához.

Mint mondta, Oroszország támadása Ukrajna ellen “drámaian megváltoztatta” hazája biztonságpolitikai helyzetét, és ezt már “nem lehet visszacsinálni”. A háború megmutatja, hogy Oroszország nem tiszteli az Európa biztonságát garantáló alapelveket és a nemzetközi jogot, és befolyási övezetekre szabdalt világot akar, amelyben “az erősebbé az utolsó szó”. A NATO viszont mindig is kitartott a “nyitott kapuk” politikája mellett, amely Oroszország magatartása miatt az eddiginél is fontosabb lesz – fejtette ki Marin.

Arról is szólt, hogy Finnország kiáll az Ukrajna elleni háború miatt Oroszországra kivetett EU-s büntetőintézkedések kiterjesztése mellett, akkor is, ha ez Finnországnak is hátrányt, nehézséget okoz.

Magdalena Andersson svéd miniszterelnök ugyancsak hangsúlyozta, hogy a NATO-tagság körüli vitát még nem zárták le. A parlament május 13-án mutatja be elemzését Svédország biztonsági helyzetéről és arról, hogy milyen partneri kapcsolatok szükségesek a biztonság fenntartásához. Minden lehetőséget mérlegelnek, és ugyan önállóan, nemzeti szinten döntenek, de szorosan egyeztetnek a szomszédos Finnországgal – mondta a svéd kormányfő.

 

The post Németország támogatná Finnország és Svédország NATO-csatlakozását appeared first on .

Categories: Biztonságpolitika

Orosz agresszió: Johnson több százmillió font értékű újabb hadfelszerelést ígért a kijevi parlamentben közvetített beszédében

Wed, 05/04/2022 - 06:35
Nagy-Britannia több százmillió font értékű újabb hadfelszerelést szállít Ukrajnának – közölte Boris Johnson brit miniszterelnök a kijevi parlament képviselőinek tartott, videókapcsolaton közvetített keddi beszédében. Johnson kijelentette azt is, hogy Ukrajna megnyeri az Oroszország által indított háborút. Szavai szerint ugyanis a Kreml alapvető számítási hibát, rettenetes baklövést követett el az invázióval.

Úgy fogalmazott: Putyin legyőzhetetlennek mondott háborús gépezete megtört az ukránok hazafiasságának és hazaszeretetének mozdíthatatlan akadályán. Hozzátette, az ukránok arra tanították a világot, hogy az agresszor által kifejtett brutális erőszak sem ér semmit egy olyan nép erkölcsi erejével szemben, amely elszántan küzd szabadságáért.

A Downing Street ismertetése szerint a brit kormányfő kijelentette: Ukrajna a világ elé tárta Putyin történelmi léptékékű baklövését, azt az óriási hibát, amelyet csak egy önkényuralmi vezető követhet el. Johnson szerint ugyanis egy vezető akkor szokott katasztrofális hibákat elkövetni, ha a félelem gerjesztésével uralkodik, elcsalja a választásokat, börtönbe veti bírálóit, elhallgattatja a médiát, csak talpnyalóira hallgat, és ha hatalmának immár nincs korlátja.

Amit Putyin tett, az a demokrácia reklámja – tette hozzá.

A brit miniszterelnök elmondta az ukrán törvényhozás tagjainak, hogy Nagy-Britannia további 300 millió font (136 milliárd forint) értékben szállít felszereléseket Ukrajnának az orosz hadműveletek elleni védelemhez. A csomagban az ukrán városokat lövő tüzérségi ütegek lokalizálására alkalmas radarrendszerek, az ukrán erők ellátására szolgáló, nagy teherbírású drónok és több ezer éjjellátó berendezés szerepel.

Keddi beszédében Johnson elmondta azt is, hogy Nagy-Britannia már januárban, vagyis a háború kezdete előtt több repülőgépnyi rakományt szállított Ukrajnának új generációs könnyű páncéltörő fegyverrendszerekből (Next-Generation Light Anti-Tank Weapons Systems, NLAWS). London a következő hetekben Brimstone típusú, hajók ellen bevethető rakétákat és Stormer légvédelmi fegyverrendszereket is szállít Ukrajnának.

A brit kormány mindemellett páncélozott járműveket is ad civilek evakuálására támadás alatt álló területekről, és a kritikus fontosságú infrastrukturális létesítmények karbantartásán dolgozók védelmére. A Downing Street tájékoztatása szerint ezek a járművek új, különlegesen kialakított Toyota Land Cruiser terepjárók, amelyeket a brit kormány a kelet-ukrajnai térségek polgári tisztviselőinek védelmére és a tűzvonalhoz közeli területeken élő civilek evakuálásához szállít Ukrajnának.

Johnson hivatalának szóvivője szerint ezt az ukrán kormány kérte Londontól.

Nagy-Britannia régóta Ukrajna egyik legnagyobb nyugati fegyverellátója, és a háború február végi kezdete óta is több száz hordozható légvédelmi rakétarendszert, páncéltörő rakétákat, egyéb precíziós rakétafegyverzeti eszközöket, 120 páncélozott járművet, hajók ellen bevethető rakétarendszereket és drónokat adott át az ukrán fegyveres erőknek. A brit kormány ugyanakkor folyamatosan hangsúlyozza, hogy az Ukrajnának szállított brit fegyverzet védelmi jellegű.

 

The post Orosz agresszió: Johnson több százmillió font értékű újabb hadfelszerelést ígért a kijevi parlamentben közvetített beszédében appeared first on .

Categories: Biztonságpolitika

Zelenszkij: az ukránok nem hajlandók Ukrajna egy részét sem Oroszországnak adni

Wed, 05/04/2022 - 04:35
Az ukránok nem hajlandók feladni Ukrajna területének egy részét sem Oroszország javára, különösen több ezer katona és civil ukrán halála után – jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az ERT görög közszolgálati televíziónak adott interjújában.

Rámutatott arra, hogy Ukrajna esetében Oroszország erőszakkal változtatja meg a határokat. “Készek vagyunk területi integritásunk helyreállítására. Ellenkező esetben, ha feladnánk területünk egy részét Oroszország számára, az azt jelentené, hogy az emberek hiába haltak meg” — hangsúlyozta Zelenszkij. Oroszország szerinte így bizonyosan nem hagyna fel újabb területek megszerzésével, hiszen a Krím félsziget 2014-es önkényes bekebelezése után sem állt meg. “Adjunk nekik egy kis pihenőt, mielőtt két-három év múlva új agresszióba kezdenek? Erre mi nem vagyunk hajlandók” — szögezte le.

Az elnök cáfolta Szergej Lavrov orosz külügyminiszter szavait, miszerint a kétoldalú tárgyalásokon az Oroszország elleni szankciók feloldásáról tárgyaltak volna. “Nem ismerem ezt az információt, amelyről az Oroszországi Föderáció külügyminisztere beszélt. Bizonyos, hogy az ukrán és orosz delegáció képviselői által tárgyalt egyezségekben, amelyek amúgy még nem jöttek létre, a szankciók feloldásának kérdése nem vetődött fel, és nem is vethető fel” – jelentette ki Zelenszkij. Emlékeztetett arra, hogy Oroszországgal szemben először az Ukrajnához tartozó Krím jogellenes annektálása, majd a Donyec-medence egy részének elfoglalása, végül pedig a február 24-én megindított teljes körű háború miatt vetettek ki szankciókat.

“Pontosan a gyilkosságokért, a megszállásért és a jogellenes invázióért szabtak ki erőteljes szankciókat mindaddig, amíg a háború véget nem ér, amíg vissza nem kapjuk a területeinket. Eddig, sajnos, Oroszország ugyanott tart: a mi földünkön gyakorol nyomást ránk” – fejtette ki az államfő, hozzátéve: meglepi, hogyan vetődhet fel egyáltalán a szankciók feloldásának kérdése.

Mihajlo Podoljak, az ukrán elnöki iroda vezetőjének tanácsadója, a Moszkvával tárgyaló ukrán küldöttség tagja a Twitteren azt írta, hogy két hónappal a háború kezdete után már több tízezer a halálos áldozatok száma a dél-donyecki Mariupolban. “Senki sem okozott akkora fájdalmat a Donyec-medence lakóinak, mint az Orosz Föderáció 2014 óta, és különösen most” – emelte ki. Emlékeztetett arra, hogy 2019-ben 27, 2020-ban nyolc, 2021-ben pedig 15 civil halt meg a Donyec-medencében zajló harcokban.

A mariupoli városi tanács közleményében helybeliek elmondására hivatkozva arról számolt be, hogy az orosz csapatok humanitárius élelmiszersegélyeket hozó teherautókon visszafelé az általuk megölt civil lakosok holttesteit viszik ki a városból. A városvezetés állítása szerint fotó készült ilyen teherautóról. “Az oroszok továbbra is megpróbálják elrejteni a Mariupolban és egész Ukrajnában a polgári lakosság ellen elkövetett háborús bűneiket, de ez nem sikerül nekik” – fűzte hozzá a tanács.

Andrij Nyebitov Kijev megyei rendőrfőnök azt közölte, hogy a megyében a rendfenntartók már 1202 olyan helyi lakos holttestét tárták fel, akiket az orosz csapatok öltek meg a terület megszállása alatt. Az Ukrinform hírügynökség jelentése szerint hozzátette, hogy szinte minden nap találnak újabb és újabb holttesteket.

Irina Vengyiktova főügyész pedig arról tájékoztatott a Facebookon, hogy az ukrán hatóságok megállapították a személyazonosságát a Kijev megyei Bucsában a civilek brutális meggyilkolásáért felelős egyik gyanúsítottnak. Az ügyészségi vizsgálat szerint Szergej Kolocej, az orosz nemzeti gárda egységparancsnoka gyanúsítható négy fegyvertelen férfi megölésével a városban.

Szerhij Hajdaj Luhanszk megyei kormányzó arról adott hírt, hogy az orosz erők porig rombolták a régió egyik legjobb oktatási intézményét, a liszicsanszki gimnáziumot. Megjegyezte, hogy a több mint százéves műemléképület túlélt két világháborút.

Makszim Marcsenko, a dél-ukrajnai Odessza megye katonai adminisztrációjának vezetője a kora esti órákban közölte, hogy rakétacsapás érte Odessza városát, halálos áldozatok és sebesültek is vannak, de számukat nem hozta nyilvánosságra.

Állítólag Moszkva kész tárgyalni Kijevvel
Oroszország továbbra is nyitott az Ukrajnával folytatandó párbeszédre, annak ellenére is, hogy Kijev “következetlen, és nem hajlandó komoly munkára” – jelentette ki Putyin a francia hivatali partnerével, Emmanuel Macronnal folytatott keddi telefonbeszélgetése során. A Kreml sajtószolgálatának tájékoztatása szerint Putyin beszámolt Macronnak az ukrajnai “különleges hadművelet” előrehaladásáról, beleértve Mariupol “felszabadítását” és a civilek evakuálását az Azovsztal üzemből. Ez utóbbi azzal a megállapodással összhangban történt, amely az orosz államfő és António Guterres ENSZ-főtitkár április 26-i találkozóján született. Putyin kifogásolta, hogy az Európai Unió országai szemet hunynak az ukrán biztonsági erők háborús bűntettei, valamint a Donyec-medencei városok és települések tömeges, civilek halálát okozó ágyúzása felett. Megjegyezte, hogy szerinte “a Nyugat segíthetne megállítani ezeket az atrocitásokat azáltal, hogy megfelelő befolyást gyakorol a kijevi hatóságokra, valamint azzal, hogy leállítja az Ukrajnába irányuló fegyverszállításokat”. Putyin és Macron a globális élelmezésbiztonság problémájáról is tárgyalt, miután a francia fél ezzel kapcsolatban az aggályait hangoztatta. Ezzel összefüggésben az orosz államfő elsősorban a nyugati országok szankciós intézkedéseit tette felelőssé a nehézségek miatt, és megjegyezte a globális logisztikai és szállítási infrastruktúra zavartalan működésének fontosságát.

The post Zelenszkij: az ukránok nem hajlandók Ukrajna egy részét sem Oroszországnak adni appeared first on .

Categories: Biztonságpolitika

A BKIK munkavédelmi képzést segítő mobil applikációt tesztel

Tue, 05/03/2022 - 16:35
A megfelelő színvonalú és korszerű munkavédelmi képzések biztosítása érdekében új e-munkavédelem alkalmazást tesztelhet a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) száz önkéntes tagja – közölte a budapesti kamara.

Közleményükben felidézik, a kamara munkavédelem témában kerekasztal-beszélgetést rendezett, ahol a résztvevők problémaként említették, hogy a munkavédelem alapját jelentő előadás-jellegű oktatások az utóbbi években sokszor elmaradnak, és nem megfelelő tartalmúak.

A vállalatok nem használják ki a technológia nyújtotta előnyöket, online lehetőségeket. Különösen nehéz helyzetben vannak azok a kis és középvállalkozások (kkv), amelyek változó munkahelyeken, esetleg több telephelyen, elszórtan működnek, illetve nagy arányban foglalkoztatnak fizikai, nem irodai munkavállalókat – írják a közleményben.

A kamara tájékoztatása szerint a munkavédelmi kerekasztal-beszélgetésen bemutattak egy új, mobiltelefonról is elérhető e-learning alkalmazást, amely a jelenleginél könnyebben hozzáférhetővé és hatékonyabbá teheti a munkavédelmi oktatást. A Blue Colibri által négy – irodai, otthoni, kiskereskedelmi, logisztikai – munkakörnyezetben fejlesztett online oktatási anyagokat elsőként a kamara 100 önkéntes tagvállalatának munkatársai próbálhatják ki.

 

The post A BKIK munkavédelmi képzést segítő mobil applikációt tesztel appeared first on .

Categories: Biztonságpolitika

Kémprogrammal figyelték meg a spanyol kormányfő és a védelmi miniszter mobiltelefonját

Tue, 05/03/2022 - 12:10
A Pegasus nevű kémprogrammal figyelték meg Pedro Sánchez spanyol kormányfő és Margarita Robles védelmi miniszter mobiltelefonját – jelentette be Félix Bolanos, a miniszterelnöki hivatalt vezető miniszter.

Mint mondta, a Nemzeti Kriptológiai Központ (CCN) hétvégén elkészült két szakértői jelentése szerint 2021 májusában két alkalommal történt külső behatolás a miniszterelnök telefonjára. A védelmi miniszter készülékében 2021 júniusi betörés nyomát találták meg.

“Tiltott és külső beavatkozással állunk szemben” – fogalmazott, emlékeztetve, hogy a dél-európai országban a megfigyelések végrehajtásához hivatalos bírói felhatalmazás szükséges. A tárcavezető közölte: a telefonok vizsgálatára azután került sor, hogy a Citizen Lab kanadai kutatócsoport áprilisban nyilvánosságra hozott jelentése szerint több mint hatvan katalán szeparatista politikus telefonján találtak a kémszoftverre utaló nyomokat.

Az autonóm katalán kormánykoalíció nagyobbik pártja, Katalán Köztársasági Baloldal (ERC) a botrány kipattanása után úgy vélte, hogy a megfigyelés mögött a spanyol központi hírszerzés (CNI) áll.

Félix Bolanos elmondta: a megfigyelő-szoftverek használatára irányuló ellenőrzések még folyamatban vannak és kiterjednek a spanyol kabinet összes tagjára. A kormány a központi büntetőbírósághoz fordult és átadta a ügyben eddig összegyűlt összes információt – tette hozzá.

A tagállamokban elszaporodó esetek miatt az Európai Parlament március elején 38 tagú különbizottságot hozott létre a megfigyelő-szoftverek használatának és a lehetséges jogsértések kivizsgálására.

The post Kémprogrammal figyelték meg a spanyol kormányfő és a védelmi miniszter mobiltelefonját appeared first on .

Categories: Biztonságpolitika

Orosz agresszió: Jeruzsálemben bekérették az orosz nagykövetet Lavrov szavai miatt

Tue, 05/03/2022 - 08:35
Jeruzsálemben bekérették a külügyminisztériumba Oroszország nagykövetét Szergej Lavrov orosz külügyminiszter Adolf Hitler részbeni zsidóságát hangoztató szavai miatt – jelentette a ynet.

“Az ilyen hazugságoknak az a célja, hogy magukat a zsidókat vádolják meg a történelem legszörnyűbb bűneivel, amelyeket ellenük követtek el, ezzel felmentve a felelősség alól az elnyomókat”- mondta Naftali Bennett miniszterelnök Lavrov állításairól.

“Mint már mondtam, egyetlen mai háború sem holokauszt, és nem hasonlít a holokausztra. Azonnal abba kell hagyni a zsidó nép holokausztjának politikai eszközként való felhasználását” – tette hozzá az izraeli kormányfő, aki korábban Jair Lapid külügyminiszterrel szemben mindig óvatosan foglalt állást Oroszország Ukrajna elleni háborújában, Oroszországot meg nem nevezve.

Lapid megbocsáthatatlan, botrányos kijelentésnek minősítette Lavrov állításait, miszerint “Hitlerben volt zsidó vér”, és “a legnagyobb antiszemiták zsidók”. Az orosz külügyminiszter egy olasz televízióban hangoztatta, hogy szerinte Volodimir Zelenszkij ukrán elnökben a náci vezérhez hasonlóan “zsidó vér folyik”. Lavrov azt mondta: “Zelenszkij? A legnagyobb antiszemiták a zsidók, még Hitler is zsidó származású volt”.

“Ez egy megbocsáthatatlan, botrányos kijelentés, szörnyű történelmi tévedés, és bocsánatkérést várunk”- hangsúlyozta Lapid. “A zsidók nem öngyilkosok lettek a holokausztban. A nagyapámat nem a zsidók ölték meg, hanem a nácik. Azt mondani, hogy Hitler zsidó származású, olyan, mintha azt mondanánk, hogy a zsidók magukat gyilkolták a holokausztban. A holokauszt ügyeiben nem vagyunk elnézők” – közölte az izraeli külügyminiszter.

Lapid Twitter a Twitteren bejelentette, hogy az orosz nagykövetet “nehéz beszélgetésre” hívták a külügyminisztérium közel-keleti részlegének vezetőjéhez, de tartózkodott attól, hogy megrovásként definiálja ezt, és megjegyezte, hogy ő maga nem lesz jelen a találkozón.

“Először is javítsák ki tévedésüket, és nyissanak ki egy történelemkönyvet. Nem csak külügyminiszterként, hanem a budapesti gettóban raboskodó édesapám fiaként is zavar. Nem a zsidók, hanem a nácik küldték oda. A nácik üldözték a zsidókat és megöltek hatmillió zsidót. Az ukránok nem nácik, csak a nácik voltak nácik, csak ők foglalkoztak a zsidó nép szisztematikus kiirtásával” – jelentette ki Lapid, akinek édesapja, Tomi Lapid túlélte a holokausztot, majd Izraelben miniszterelnök-helyettes és igazságügyi miniszter is volt.

“Izrael az első pillanattól kezdve azt mondta, hogy elítéli az inváziót. Izrael megszavazta Oroszország elítélését az ENSZ-ben, felfüggesztését az Emberi Jogi Tanácsban, és az egyetlen ország volt, amelynek Ukrajnán belül tábori kórházat működtetett”- emlékeztetett az izraeli külügyminiszter.

“Néha nem csak az érdekek, hanem az álláspontok alapján születnek a megfontolások, különösen, ha olyan kérdésről van szó, mint a holokauszt vagy az orosz külügyminiszter efféle kijelentései. A politika nem csak érdekeket, hanem értékeket is jelent. Azon országok közé tartozunk, melyek szerint Oroszországnak nem lett volna szabad megtámadnia Ukrajnát”- tette hozzá Lapid a ynet stúdiójában.

The post Orosz agresszió: Jeruzsálemben bekérették az orosz nagykövetet Lavrov szavai miatt appeared first on .

Categories: Biztonságpolitika

Orbán felkerült egy “Ukrajna ellenségeit” listázó honlapra

Tue, 05/03/2022 - 07:35
Felvette Orbán Viktor magyar miniszterelnököt honlapjára az “Ukrajna ellenségeit” listázó Mirotvorec (Béketeremtő) ukrán nacionalista szervezet – adták hírül ukrán és orosz hírportálok.

Az oldalon olvashatók szerint a magyar kormányfő azért került fel, mert “az orosz háborús bűnösök cinkosa, bűntárs az orosz hatóságok Ukrajna és állampolgárai ellen elkövetett bűncselekményeiben, részt vesz az Ukrajna elleni humanitárius agressziós cselekményekben, ukránellenes propagandista és együttműködik az orosz agresszorral”.

A honlapon Orbán személyes adatainál születésének dátuma szerepel, helyeként csak Magyarországot jelölték meg. Ezenfelül azt közlik róla, hogy “magyar államférfi és politikus, Magyarország miniszterelnöke, valamint a Fidesz – Magyar Polgári Szövetség párt vezetője”.

Ukrán hírportálokon megjelent beszámolókra, valamint a Youtube videomegosztón nyilvánosságra hozott felvételekre hivatkozva főként azt vetik a szemére, hogy “az egyetlen az Európai Unióban”, aki megtagadja, hogy Ukrajnának szánt nyugati fegyverek áthaladjanak országa területén, és “még hosszú távon is ellenzi” az orosz gázimport leállítását. A Mirotvorec bírálja azért, mert állítása szerint az orosz-ukrán háború témáját aktívan felhasználta saját választási programjához, állami szinten terjesztve az orosz narratívákat, miszerint a demokratikus ellenzék Magyarországot be akarja vonni a háborúba Ukrajna oldalán”. A honlap kiemelte még, hogy 2022. február végén, nem sokkal “Oroszország ukrajnai inváziójának kezdete után Orbán Viktor kijelentette, hogy Magyarország nem akar és nem is fog fegyvereket szállítani Ukrajnának a megszállók elleni védekezésre”.

A Mirotvorec honlap 2014-ben jött létre Anton Herascsenko kezdeményezésére, aki akkoriban az ukrán belügyminisztérium külső tanácsadója volt. Azóta a portál olyan személyek adatait teszi közzé, akiket Ukrajna elleni agresszióval gyanúsítanak – írta a delo.ua.

A Mirotvorec kezdetben csak azoknak az adatait tette közzé, akik közvetlenül szerepet játszottak abban, hogy Oroszország 2014-ben elcsatolta Ukrajnától a Krím félszigetet, továbbá akik fegyveresen részt vesznek a Donyec-medencei konfliktusban az ukrán hadsereggel szemben, vagy együttműködnek a szakadár fegyveres erőkkel. Később már más olyan személyek adatait is elkezdték az oldalon közzétenni, akik a szervezet értékelése szerint “Ukrajna szuverenitását és területei egységét sértő bűntett, illetve jogsértés jegyeit hordozó” cselekményt követtek el.

Az oldalra 2020 végén felkerült Bocskor Andrea kárpátaljai születésű európai parlamenti (EP-) képviselő és Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke, jóval előttük pedig Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter neve is bekerült az adatbázisukba. Róla azt állították, hogy “támadást intézett Ukrajna szuverenitása és területi épsége ellen”, beavatkozott az ország belügyeibe, szította és támogatta a szakadár törekvéseket Ukrajnában.

(Mélységesen elítéljük az ilyen listázásokat. Az ilyen rosszízű, rossz emlékeket felidéző listák nem hogy nem segítik, de egyenesen hátráltatják a két ország kapcsolatainak helyreállítását, amire pedig mindkét félnek nagyon nagy szüksége lenne. A -szerk- megj.) 

The post Orbán felkerült egy “Ukrajna ellenségeit” listázó honlapra appeared first on .

Categories: Biztonságpolitika

Ezentúl a levegőből is ellenőrzik a közlekedőket a rendőrök Baranyában

Tue, 05/03/2022 - 06:35
A szabályszegők hatékonyabb kiszűrése érdekében ezentúl videófelvétel készítésére alkalmas drónnal is rendszeresen ellenőrzi a közúton közlekedőket a rendőrség Baranyában.

A megyei rendőr-főkapitányság tájékoztatása szerint a mostantól rendszeressé váló forgalomellenőrzés részeként a hét közepén a Pécsen tilos jelzésen áthaladó autósokra fókuszáltak a rendőrök a drón segítségével, és a tetten ért tizennégy vétkesekre fejenként ötvenezer forintos közigazgatási bírságot szabtak ki. A sofőröket a pénzbírság mellett nyolc-nyolc büntetőponttal is sújtották, három esetben pedig közigazgatási eljárást kezdeményeztek az egyenruhások a szabályszegőkkel szemben.

Az észlelt forgalmi szituációkról, szabályszegésekről a drón a távolból készített mozgóképeket a rá szerelt kamerával, ezek alapján pedig a közlekedési rendőrök rögtön az elkövetés helyszínének közelében intézkedés alá is vonták a szabályszegőket. A tájékoztatás szerint a rendőrség megyeszerte tervez további, ehhez hasonló jellegű forgalom-ellenőrzéseket a közúti közlekedési balesetek megelőzése és a szabályokat figyelmen kívül hagyó, magatartásukkal balesetveszélyes helyzetet előidéző közlekedők kiszűrése érdekében.

 

The post Ezentúl a levegőből is ellenőrzik a közlekedőket a rendőrök Baranyában appeared first on .

Categories: Biztonságpolitika

Orosz agresszió: az ukrán honvédők megsemmisítettek három orosz légvédelmi létesítményt a Kígyó-szigeten

Tue, 05/03/2022 - 05:35
Az ukrán erők az orosz csapatok által elfoglalt dél-ukrajnai Kígyó-szigeten megsemmisítettek három légvédelmi létesítményt és egy Sztrela-10 légvédelmi rakétarendszert – jelentette be az ukrán déli hadműveleti parancsnokság a hivatalos Facebook-oldalán vasárnap.

A jelentés szerint a déli országrészben, Herszon és Mikolajiv térségében heves harcok zajlanak. Herszon megyében az ukrán katonák tüzérségi fegyverekkel megsemmisítettek egy orosz Repellent-1 típusú rádiólokációs állomást. A jelentés szerint az ukrán erők 42 orosz katonát öltek meg az ország déli régióiban.

A déli parancsnokság arról is beszámolt, hogy Odessza fölött a légvédelem orosz felderítő drónt lőtt le. Az odesszai katonai adminisztráció szóvivője egy tévéműsorban közölte, hogy a városban az ott lakók védelme érdekében kijárási tilalmat vezetnek be vasárnap este tíz órától kedd reggel öt óráig.

Vladiszlav Nazarov, az ukrán déli parancsnokság szóvivője a Facebookon arról írt, hogy az orosz flotta aktivizálódását észlelték a Fekete-tengeren, ahonnan drónok segítségével folytatnak felderítést Odessza megyében. Az ukrán nemzeti gárda hírül adta, hogy katonái a keleti országrészben lévő Harkiv térségében megsemmisítettek egy orosz gyalogsági harcjárművet a legénységgel együtt, és kilőttek egy harckocsit is.

Az ukrán vezérkar napi helyzetjelentése szerint az orosz hadsereg műveleteket hajt végre annak érdekében, hogy további területeket foglaljon el Herszon megyében és eljusson a régió közigazgatási határáig, továbbá támadásokra készül Mikolajiv és Krivij Rih nagyvárosok ellen is.

A kijevi vezérkar legfrissebb, vasárnapi összesítése szerint eddig hozzávetőlegesen 23,5 ezer orosz katona esett el, s mintegy ezren kerültek fogságba. Az ukrán erők megsemmisítettek 192 orosz repülőgépet, 155 helikoptert, nyolc hadihajót, 1026 harckocsit, 2471 páncélozott harcjárművet, 451 tüzérségi és 80 légvédelmi rendszert, valamint 151 rakéta-sorozatvetőt.

Valentin Reznyicsenko, a kelet-krajnai Dnyipropetrovszk megye katonai adminisztrációjának vezetője a Telegram üzenetküldő alkalmazáson arról tájékoztatott, hogy az orosz hadsereg a régióban megsemmisített két gabonaraktárat, az egyik üres volt, a másik viszont fel volt töltve.

Az Azovi-tenger partján fekvő Mariupol városvezetése bejelentette, hogy vasárnap megkísérelnek civileket átmenekíteni a kikötővárosból Zaporizzsjába. Az embereket arra kérték, hogy délután négy órakor gyülekezzenek az egyik bevásárlóközpontnál. A háború kezdete óta ostromlott és csaknem teljesen orosz kézre került, kulcsfontosságú városban katasztrofális a helyzet, nincs elegendő élelmiszer, ivóvíz, gyógyszer és orvosi ellátás sem.

Még szombat este az ukrán Azov-ezred azt közölte, hogy az ukrán ellenőrzés alatt álló mariupoli Azovsztal acélműben a romok alól kimentett húsz nőt és gyermeket a kimentésükre érkezőknek adták át. Reményüket fejezték ki, hogy a terveknek megfelelően épségben eljutnak az ukrán ellenőrzés alatti Zaporizzsjába. Az Azov megerősítette, hogy szombat délelőtt óta az orosz erők egyelőre tartják magukat a civilek evakuálása érdekében elrendelt fegyvernyugváshoz a városban.

Artem Dehtyarenko, az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) szóvivője arról számolt be, hogy hatástalanítottak egy orosz szabotőrcsoportot, amely utasszállító repülőgép lelövését tervezte Oroszország vagy Fehéroroszország területe fölött, majd Moszkva Ukrajnát akarta megvádolni a terrorcselekmény végrehajtásával. Az SZBU szerint a polgári gép kilövésére amerikai fejlesztésű Stinger légvédelmi rakétarendszert készültek használni. A csoport tevékenységét az SZBU szerint az orosz vezérkarnál dolgozó Alekszandr Tyutyerev koordinálta.

Skandináv közéleti szereplőket tett feketelistára Moszkva
Kilenc izlandi, tizenhat norvég, valamint három-három grönlandi és feröer-szigeteki dán állampolgár is szankciós listára került Oroszországban ellenintézkedésként – közölte az orosz külügyminisztérium. Az érintetteknek megtiltották, hogy Oroszország területére lépjenek. A kitiltottak olyan parlamenti képviselők, kormánytagok, üzleti és tudományos körök képviselői, újságírók, valamint közszereplők, akik az orosz diplomáciai tárca szerint az oroszellenes retorika előmozdítói és részt vesznek a Moszkva ellen irányuló politika kialakításában és végrehajtásában. A minisztérium azt is közölte, hogy a külföldi diplomaták kapcsolattartása az orosz állami szervekkel ezentúl kizárólag rajta keresztül történhet, szintén az érintett országok hasonló intézkedéseire adott válaszként, a kölcsönösség elve alapján. A RIA Novosztyi hírügynökség szerint Mihail Misusztyin miniszterelnök korábban utasítást adott arra, hogy az orosz hatóságoknak minden intézkedést meg kell tenniük a külföldi diplomatákkal való kapcsolattartás csökkentése érdekében.

The post Orosz agresszió: az ukrán honvédők megsemmisítettek három orosz légvédelmi létesítményt a Kígyó-szigeten appeared first on .

Categories: Biztonságpolitika

Kriptovalutával vertek át egy vállalkozót

Mon, 05/02/2022 - 16:35
Különösen nagy kárt okozó, folytatólagosan elkövetett csalás bűntett, valamint annak kísérlete megalapozott gyanúja miatt folytat eljárást a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) három férfi ellen, akiket azzal gyanúsítanak, hogy harmincmillió forinttal károsították meg áldozatukat, akinek kriptovalutát ígértek.

A BRFK azt közölte csütörtökön a police.hu oldalon, hogy az elkövetők egy kriptovaluták kereskedelmével foglalkozó vállalkozót kerestek meg azzal, hogy kedvező árfolyamon vásárolhat tőlük virtuális fizetőeszközt.

A sértettel egy fővárosi szállodában találkoztak, ahol harmincmillió forintnak megfelelő készpénzért cserébe egyikük digitális tárcájából látszólag átutalták a megállapodásban szereplő kriptovalutát.

A rendőrség szerint a megkárosított férfi elégedetten távozott, később azt is megbeszélte ügyfeleivel, hogy további hatvanmillió forintért vásárolna tőlük. Azt csak utólag észlelte, hogy a digitális tárcájában megjelent elektronikus fizetőeszköz valójában értéktelen, bár annak szimbóluma a megtévesztésig megegyezett egy ismert, úgynevezett stabilcoinéval – tették hozzá.

A nyomozók azonosították, elfogták és gyanúsítottként hallgatták ki a három feltételezett elkövetőt, egy 29 éves, egy 26 éves és egy 63 éves férfit. A két fiatalabb gyanúsítottat őrizetbe vették; egyikük azóta letartóztatásban van, a másik bűnügyi felügyelet alatt áll, míg idősebb társuk – aki a nyomozás adatai szerint a megkárosított ügyfél közvetítésében játszott szerepet – szabadlábon védekezhet.

Az eljárás alá vont férfiaktól a fővárosi nyomozók számítástechnikai eszközöket, több luxusautót és hárommillió forintot foglaltak le, két – jelenleg még ismeretlen – elkövetőt továbbra is keresnek.

A 26 éves gyanúsított időközben megállapodott a sértettel, hogy kártalanítja, védőjének közreműködésével hétmillió forintot már ki is fizetett neki.

A BRFK arra hívta fel a figyelmet, hogy a kriptovalutákkal történő tranzakciók során ugyanolyan körültekintően kell eljárni, mint a hagyományos fizetőeszközök esetén. Digitális fizetőeszközt is csak ellenőrzött forrásból vásároljanak! – írta a rendőrség.

 

The post Kriptovalutával vertek át egy vállalkozót appeared first on .

Categories: Biztonságpolitika

Több mint ötezer polgárőr vett részt a déli határ védelmében

Mon, 05/02/2022 - 12:10
Február 12-től 5139 polgárőr vett részt a déli határ védelmében, a megerősített szolgálat során 3700-nál is több határsértő feltartoztatásánál működtek közre – közölte Csorba Sándor, a polgárőrség határvédelmi tagozatának elnöke.

Az elnök a tagozat kibővített elnökségi ülésén elmondta, a migrációs nyomás fokozatosan erősödik, a határ mentén élők naponta tapasztalják a határsértők és embercsempészek mozgását.

Az elmúlt évekhez képest megsokszorozódott a határsértők száma. Idén Csongrád-Csanád megyében több mint 34 ezer, Bács-Kiskun megyében 17 ezer határsértővel szemben léptek föl – közölte Csorba.

Február 12-től 5139 – jelentős számban az ország más részeiről érkező – polgárőr több mint 52 ezer óra határvédelmi szolgálatot adott, ebből 12 ezer órát rendőrökkel közösen. A komoly helyismerettel rendelkező polgárőrök önállóan végzik olyan helyek ellenőrzését, melyeket érintenek a migrációs útvonalak. A polgárőrök február közepe óta 3723 határsértő feltartoztatásában működtek közre, emellett négy embercsempész elfogásában is részt vettek – tudatta az elnök.

Balázs László, az Országos Rendőr-főkapitányság határvédelmi főosztályának vezetője hangsúlyozta, a polgárőrök jelentős segítséget nyújtottak a rendőrség határőrizeti munkájához, melyre a továbbiakban is számítanak. A múlt évhez képest csaknem duplájára emelkedett a határsértők száma. Idén 437 embercsempész ellen indult büntetőeljárás, ami több mint 60 százalékkal több, mint a múlt év hasonló időszakában – tudatta az ezredes.

Túrós András, az Országos Polgárőr Szövetség elnöke bejelentette, a kormány két hónappal, június 30-ig meghosszabbította a polgárőrök megerősített határvédelmi szolgálatát. A kormány által korábban biztosított támogatásból rendelkezésre áll a szolgálatot teljesítő polgárőrök szállását, étkezését, illetve üzemanyagköltségét fedező forrás – tette hozzá az elnök.

 

The post Több mint ötezer polgárőr vett részt a déli határ védelmében appeared first on .

Categories: Biztonságpolitika

Pages

THIS IS THE NEW BETA VERSION OF EUROPA VARIETAS NEWS CENTER - under construction
the old site is here

Copy & Drop - Can`t find your favourite site? Send us the RSS or URL to the following address: info(@)europavarietas(dot)org.