Biztonságpiac

A Süddeutsche Zeitung című lap és a dpa hírügynökség információira épülő beszámolók szerint a védelmi minisztérium támogatja a német védelmi ipar egyik legnagyobb szereplője, a Krauss-Maffei Wegmann (KMW) tervét, miszerint eladnak Ukrajnának nagyjából ötven Gepard típusú, légvédelmi löveggel és radarral felszerelt lánctalpas, páncélos járművet, amelyeket korábban a német hadsereg, a Bundeswehr használt.

A gyártó hetek óta igyekszik előmozdítani az ügyet, amelyet nemcsak az hátráltatott eddig, hogy a legnagyobb kormánypártban, a szociáldemokratáknál (SPD) sokan ellenzik Ukrajna támogatását úgynevezett nehézfegyverekkel, hanem az is, hogy ezt a fegyverrendszert nemigen használják már, így lőszer is alig van hozzá. Ezt a gondot sikerült megoldani olyan országok segítségével, amelyek hadseregében van még Gepard légvédelmi páncélos – írta a Süddeutsche Zeitung, példaként említve Brazíliát. Hozzátették, hogy az ukrán hadseregnél nem ismerik a rendszert, ezért használatba vétele előtt képzésre lesz szükség.

A KMW nagy versenytársa, a Rheinmetall is értékesítene járműveket Ukrajnának. Steffen Hebestreit kormányszóvivő hétfői berlini tájékoztatóján elmondta, hogy a vállalat engedélyt kért száz Marder típusú lövészpáncélos exportjára. Sajtóértesülések szerint a Rheinmetall 88 Leopard-1 típusú harckocsit is szállítana az ukrán hadseregnek. A cég ajánlata tartalmazza a személyzet németországi képzését, a karbantartási képzést, a szerszámokat, a pótalkatrészeket, a németországi szervizbázist és a lőszert is.

Németország a legnagyobb fegyverexportőrök között van, rendszerint a harmadik helyen áll az Egyesült Államok és Oroszország után. Az exportügyletekhez be kell szerezni a kancellárból és a kormány több miniszteréből álló úgynevezett szövetségi biztonsági tanács hozzájárulását. A testület zárt üléseken tárgyal az engedélykérelmekről, még az ülések napirendje is szigorúan titkos, és sem a parlamentnek, sem a nyilvánosságnak nem tartozik elszámolással. Tevékenységéről csak összefoglaló adatokat közöl a hadiipari ágazat kivitelének alakulásáról szóló kormányzati jelentésekben.

A szövetségi kormány az Ukrajna elleni orosz háború harmadik napján, február 26-án a válságövezetekbe irányuló fegyverexportot elutasító álláspontját megváltoztatva úgy döntött, hogy mégis küld fegyvereket az ukrán hadseregnek. Azt is elhatározták, hogy létrehoznak egy százmilliárd eurós pénzügyi alapot Németország védelmi képességeinek fejlesztésére, és ezenfelül minden évben a hazai össztermék, a GDP két százalékát meghaladó összeget fordítanak védelemre.

Az ukrajnai fegyverszállítás beindítása és a nagy arányú – a NATO-tagoktól elvárt, GDP-arányosan két százalékos védelmi költségvetést meghaladó mértékű – haderőfejlesztés irányváltás a hidegháború vége óta követett német politikában. A kormány indoklása szerint mindkettő elkerülhetetlen, mert az Ukrajna elleni orosz háború fordulópont az európai történelemben, és az új korszakban új politika szükséges az ország, a szabadság és a demokrácia megvédéséhez.

Berlin eddig védekezésre szolgáló, úgynevezett könnyű fegyverzettel, főleg vállról indítható rakétákkal támogatta Ukrajnát az orosz csapatok elleni védekezésben. A nehézfegyverek exportjának engedélyezése sajtóértesülések szerint a hetek óta erősödő bel- és külpolitikai nyomás eredménye, bejelentése kedden várható a Rajna-vidék-Pfalz tartományi Kaiserslautern térségében fekvő Ramstein amerikai légi támaszponton, ahol Lloyd Austin amerikai védelmi miniszter meghívására harmincnál is több ország képviselői tárgyalnak arról, hogy miként lehetne még inkább támogatni az Oroszország ellen védekező ukrán erőket.

The post Orosz agresszió: Németország is szállíthat páncélosokat Ukrajnának appeared first on .

A törvényszék a közleményében azt írta: a különös kegyetlenséggel elkövetett emberöléssel vádolt férfi a Békés megyei Csorváson élt az édesanyjával, aki ragaszkodásával és gondoskodásával kisajátította és teljesen irányítása alá vonta a 42 éves vádlottat. A férfi szeretett volna elköltözni, önálló életre és társra vágyott, azonban az édesanyja ezt nem engedte, emiatt az érzelmi feszültség folyamatosan fokozódott.

2020. július 16-án reggel az anya a számítógép előtt ült, amikor a vádlott elkérte tőle albérlőik telefonszámát. Az anya szóvá tette a fiának, hogy “miért nem tud várni”, majd – miközben felírta a telefonszámokat -, az elítélt által flegmának ítélt megjegyzéseket tett. A férfi ezen feldühödött, és több alkalommal megütötte az anyját, majd magához vett egy disznóvágáskor használatos kést, amellyel negyvenkilencszer megszúrta a nőt. A sértett a bántalmazás következtében elhunyt. A vádlott a holttestet az udvaron ásott gödörbe temette. Ezután megreggelizett, és mivel arra az álláspontra jutott, hogy úgysem fogja megúszni, bevallotta tettét a rendőrségen.

A múlt héten tartott előkészítő tárgyaláson a kirendelt védő a vádlott súlyos személyiségzavarára, a férfinak az édesanyjával fennállt terhelt kapcsolatára és beismerő vallomására hívta fel a figyelmet.

Az utolsó szó jogán a férfi elmondta, hogy nagyon megbánta, amit tett, és bocsánatot kért.

The post Tizenhárom évvel megúszta az édesanyját brutális kegyetlenséggel megölő csorvási férfi appeared first on .

Az Ukrajinszka Pravda hírportál beszámolója szerint a tisztségviselő értésre adta, hogy a világ elismeri Ukrajnának a jogát erre, és utalt Antony Blinken amerikai külügyminiszter ezzel kapcsolatban tett kijelentésére. “Ukrajnának magának kell eldöntenie, hogy csapást mér-e orosz katonai célpontokra – mondta Blinken. Oroszország megtámadta Ukrajnát és civileket gyilkol. Ukrajna bármilyen módon megvédi magát, beleértve az orosz bérgyilkosok raktárai és bázisai elleni csapásokat is. A világ elismeri a jogunkat erre” – fogalmazott Podoljak.

Közben Irina Venegyiktova ukrán főügyész a Facebookon közölte, hogy hivatala eddig tíz orosz katonát azonosított, akik részt vettek a Kijev környéki Bucsában polgári lakosok megkínzásában.

Mikola Zsirnov, a kijevi katonai adminisztráció vezetője a Telegram üzenetküldő alkalmazáson kijelentette, hogy az ukrán fővárosban a védelmi műveletek február 24-től április 2-ig tartottak, mostanra befejeződtek, a veszély azonban nem múlt el, mert Oroszország továbbra sem adta fel agresszív szándékait. “A védekező művelet katonai alakulatok által végrehajtott egyik formája a hadműveleteknek. A kijevi védelmi művelet célja az volt, hogy megakadályozzák az ellenség bejutását a fővárosba. Ezt február 24-től április 2-ig hajtották végre. A művelet célja megvalósult” – fejtette ki Zsirnov. Kiemelte, hogy az ukrán fegyveres erők megállították az orosz hadsereget Kijevnél, utóbbi komoly veszteségeket szenvedett, zavar keletkezett a logisztikai rendszerének irányításában és személyi állománya demoralizálódott. Szavai szerint az orosz csapatok Kijev környékéről azért voltak kénytelenek visszavonulni Fehéroroszországba, hogy ne kerítsék be őket az ukrán védelmi erők. Hangsúlyozta, hogy a veszély azonban nem múlt el, ezért az ukrán erőknek továbbra is készen kell állniuk a főváros védelmére.

Mikola Olescsuk, az ukrán légierő parancsnoka csütörtöki felhívásában közölte, hogy az ukrán fegyveres erők légierejének még több korszerű, közepes és nagy hatótávolságú légvédelmi rakétarendszerre, valamint modern vadászgépekre van szüksége az ukrajnai városokat bombázó orosz repülőgépek ellen. “A Stinger és a Starstreak típusú hordozható, rövid hatótávolságú rendszereket elsősorban alacsony magasságú célpontok, például helikopterek megsemmisítésére tervezték, így nem alkalmasak azoknak az orosz repülőgépeknek a lelövésére amelyek több kilométerről dobnak bombákat városainkra. Ehhez modern közepes és nagy hatótávolságú légvédelmi rakétarendszerek szükségesek a légtér hatékony rakétafedéséhez, például amerikai Patriot vagy a norvég-amerikai gyártású NASAMS légvédelmi rendszerek. Ezen felül korszerű vadászgépekre is szükség van a légtér hatékony védelméhez – magyarázta a parancsnok.

Regionális kormányzók beszámolói szerint csütörtökre virradóra az orosz hadsereg folytatta Harkiv, Luhanszk és Donyeck megye ágyúzását, igyekezett előrenyomulni Mikolajiv és Krivij Rih felé, Mikolajiv réióban rakétatámadást indított Sevcsenkove falu ellen.

Az ukrán vezérkar reggeli helyzetjelentése szerint az orosz erők fokozták harci tevékenységüket főként a keleti országrészben, harkivi és a donyecki irányban, erősítést küldtek a Harkiv megyei Izjumhoz, a megyeszékhelyt, Harkivot ismét tüzérséggel lőtték. Támadóműveleteket hajtanak végre a Donyec-medencében, hogy ellenőrzésük alá vonják Donyeck és Luhanszk megye egészét, továbbá szárazföldi összeköttetést létesítsenek az Oroszország által 2014-ben önkényesen elcsatolt Krím félszigettel. Donyeck megyében igyekeznek bekeríteni az ukrán alakulatokat, több helyütt támadóműveleteket hajtottak végre. A Zaporizzsja megyében orosz megszállás alá került melitopoli repülőtéren Szu-25-ös támadórepülőgépeket, Ka-52-es és Mi-8-as helipkopterek állomásoztat, illetve indít onnan támadások végrehajtására.

A Zaporizzsja megyei katonai adminisztráció közölte, hogy az oroszok rakétacsapást mértek a megyeszékhelyre, legalább hárman, köztük egy gyermek sérült meg.

Szvjatoszlav Palamar, a Mariupolban védekező Azov ezred parancsnokhelyettese a Telegramon arról számolt be, hogy az éjjel az orosz erők mintegy ötven légitámadást indítottak a város ellen, nagy mennyiségű foszforbombát dobtak le. Az ukrán nemzeti gárdába integrált, eredetileg szélsőséges ultranacaionalista egység ismételten felszólította a kijevi katonai és politikai vezetést, hogy gondoskodjon a város blokádjának feloldásáról vagy legalább a város védőinek és az ottrekedt civileknek a kimenekítéséről.

A kijevi vezérkar legfrissebb, összesítése szerint eddig hozzávetőlegesen 22 800 orosz katona esett el, mintegy ezer került fogságba. Az ukrán erők megsemmisítettek 187 orosz repülőgépet, 155 helikoptert, nyolc hadihajót, 970 harckocsit, 2389 páncélozott harcjárművet, 431 tüzérségi és 72 légvédelmi rendszert, valamint 151 rakéta-sorozatvetőt.

The post Orosz agresszió: Ukrajna orosz katonai célpontokat fog támadni appeared first on .

Sakib Mahmuljint a bíróság bűnösnek mondta ki, mert bizonyítást nyert, hogy a tábornok az 1992 és 1995 közötti boszniai háború idején, konkrétan 1995 júliusa és szeptembere között katonai vezetőként több mint ötven szerb fogoly kivégzéséért volt felelőssé tehető. A gyilkosságokat a közép-boszniai Vozuca és Zavidovici térségében követték el.

2021-ben a bíróság első fokon tíz év börtönbüntetésre ítélte a volt katonai vezetőt, ami ellen fellebbezett. A másodfokú ítélet jogerős, fellebbezésnek nincs helye.

Az al-Dzsazíra katari hírtelevízió balkáni irodájának beszámolója szerint Mahmuljint azért találták bűnösnek, mert nem akadályozta meg, hogy a csapatában a Közel-Keletről származó önkéntes mudzsahid harcosok háborús bűnöket kövessenek el a szerbek ellen. A tábornok korábban ártatlannak vallotta magát, mert – mint mondta – nem volt valós befolyása a mudzsahid egység felett.

A boszniai háborúban több mint százezren haltak meg, és legalább egymillió embernek kellett elhagynia az otthonát.

The post Nyolc év börtönre ítéltek egy volt bosnyák tábornokot appeared first on .

Az NLTimes hírportál azt írja, hogy a hivatalos személy elleni gyilkossági kísérletről szóló bejelentések száma 2021-ben több mint kétszeresére nőtt Hollandiában, a hatóságok 15 esetről számoltak be. Múlt évben 108 esetet jegyeztek be rendőrök elleni gázolási kísérletről, míg 2020-ban csak ötvenet. A letartóztatások során az erőszakos ellenszegülések száma 2433-ról mintegy 2700-ra nőtt.

A rendőrség szerint a járványügyi intézkedések elleni tüntetések jó alkalmat szolgáltattak azok számára, akik kifejezetten azért vettek részt a demonstrációkon, hogy erőszakosan lépjenek fel a rendfenntartó hatóságokkal szemben. A DutchNews hírportál arról számolt be, hogy megnőtt a családon belüli erőszakos esetekben beavatkozó rendőrök elleni agresszív cselekmények száma is. Peije de Meij rendőrségi szóvivő a hírportálnak elmondta: a hatóságok aggódnak a hivatalos személyek elleni növekvő agresszió miatt.

“Vannak bizonyos társadalmi csoportok, akik már nem fogadják el a hivatalos személyek tekintélyét. Fontos lenne, hogy a politikusok felhívják arra a figyelmet, hogy a rendőrök elleni erőszak elfogadhatatlan” – jelentette ki.

Őrizetbe vettek egy férfit, aki rendőrre támadt Budapesten
Hivatalos személy sérelmére elkövetett emberölés kísérlete miatt gyanúsítottként hallgatta ki és őrizetbe vette a Budapesti Regionális Nyomozó Ügyészség azt a 22 éves férfit, aki a gyanú szerint egy késsel nyakon akart szúrni egy rendőrt – közölte a Központi Nyomozó Főügyészség. Azt írták, hogy a nyomozás adatai alapján a 22 éves gyanúsítottat hétfőn 23 óra körül csendháborítás miatt a kerületi rendőrjárőrök intézkedés alá vonták budapesti lakóhelyén. Ezt követően a rendőrök beültek a szolgálati gépkocsiba, amikor egyikük észlelte, hogy a fiatalember a rendőrautó felé fut. A kocsi jobb első ülésén ülő rendőr az ablakot lejjebb engedte, amikor azonban a vezetőülésen ülő kollégája figyelmeztette, hogy a férfinél kés van, az ablakot elkezdte felhúzni. Az ablak még mintegy 15 centiméternyire nyitva maradt, amikor az elkövető jobb kézzel benyúlt, és egy 10 centiméteres pengehosszúságú késsel a rendőr feje és nyaka irányába szúrt. Az őrmester igyekezett védeni a nyakát, így végül a kés a jobb felkarját érte, és 3-4 centiméteres felületi, vágott sérülést okozott. Az ügyészség közleménye arra is kitér, hogy a férfi ellen hasonló bűncselekmények elkövetése miatt már több büntetőeljárás is indult. A minősített emberölés bűntette tíztől húsz évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztéssel büntetendő.

The post Hollandiában megnőtt a rendőrök elleni erőszakos fellépések száma appeared first on .

A közlemény szerint a nap folyamán az orosz erők egyebek mellett rakéta-sorozatvetőkkel lőtték a keleti országrészben Harkivot, Derhacsit és Prugyankát. Izjum közelében támadóműveletet indítottak, de nem jártak sikerrel, veszteségeket szenvedtek és visszavonultak. Korábban a védelmi minisztérium szóvivője arról számolt be, hogy két települést próbáltak az orosz csapatok elfoglalni Izjumtól mintegy 20 kilométerre, a megyeszékhelyre, Harkivra pedig tüzérségi és légi csapásokat mértek. Áldozatokról nem érkezett jelentés.

A Donyec-medencében a harcok ismét kiterjedtek az ukrán és a szakadár területek közti frontvonal teljes hosszára, az orosz erők aknavetőkkel és ágyúkkal lőtték az ukrán állásokat. A Donyecktől mintegy ötven kilométerre nyugatra fekvő Kurahove településnél megkísérelték áttörni az ukrán védelmi vonalat, de nem jártak sikerrel.

Pavlo Kirilenko Donyeck megyei kormányzó azt állította, hogy az oroszok foszfortartalmú lövedékeket vetettek be Avigyijivka településen. Reggel légi csapást is mértek a városra, legalább egy civil megsérült. A kormányzó szerint foszforbombákkal kétszer lőtték a várost, először kedd este a helyi kokszüzem környékén, majd szerdán a városközpontban csapódtak e ilyen lövedékek. A csapások több helyen tüzeket okoztak a településen.

A kijevi vezérkar információi szerint a kelet-ukrajnai Zaporizzsja megye elfoglalt részeiben az orosz katonák átkutatják a helyiek házait, hogy azonosítsák az ukrán fegyveres erők tagjainak lakhelyét, és összeírják a helyieket. Az elfoglalt területen személyazonosító okmány nélkül tilos az utcára menni.

A dél-ukrajnai Herszon megye megszállt területein az úgynevezett népszavazás megrendezésére készülnek az orosz erők, zajlik a szavazólapok kinyomtatása, valamint a helybeliek személyes adatainak ellenőrzése. Az orosz csapatok továbbra is akadályozzák, hogy civilek elhagyják a megszállt területeket.

Az ukrán állami vasúttársaság közölte, hogy újabb orosz rakétatámadás miatt megsemmisült a dél-ukrajnai Odessza megyében a Dnyeszter torkolatán átívelő közúti és vasúti híd, emiatt nem közlekednek az elővárosi vonatok Bilhorod-Dnyisztrovszkij felé.

Szerhij Volinszkij, az Azovi-tenger partján fekvő Mariupolt védő ukrán 36. tengerészgyalogos dandár parancsnoka szerdai videoüzenetében azt kérte, hogy az 1940-es dunkerque-i művelet mintájára mentsék ki a város védőit. A náci németek 1940-ben teljesen bekerítették a francia és a brit katonákat Dunkerque közelében. A szövetséges csapatokat katasztrófa fenyegette, de a német parancsnokság elrendelte, hogy állítsák le az offenzívát, és ne közelítsék meg Dunkerque-et tíz kilométernél közelebb. A mentőakció során több mint 300 ezer francia és brit katonát evakuáltak – emlékeztetett az Ukrajinszka Pravda hírportál.

“Hatvankét napja teljes blokád alatt harcolunk, most területileg az Azovsztal acélipari üzemben helyezkedünk el, és az Azov ezred egységeivel, illetve más alakulatokkal együtt látjuk el a feladatokat. A csapatunkban több mint 600 különböző súlyosságú sérült van, nagy szükségük van orvosi segítségre, nincs gyógyszer, nincs személyzet, aki segíthetne rajtuk. Emellett civilek is megsérülnek, akiknek lehetőségeinkhez mérten segítséget nyújtunk. Civilek százai, gyerekek tucatjai, sok fogyatékos és idős ember van velünk. Nehéz a helyzet, gondok vannak a vízzel is. A fő üzenetem: mentsék meg a mariupoli helyőrséget. Alkalmazzák ránk a kivonási eljárást. Nem 1940 van, hanem 2022. Az emberek egyszerűen meghalnak itt. Meghalnak a sebesültek, mások pedig a csatákban. Civilek halnak meg itt velünk az óvóhelyeken, magánházakban és többemeletes épületekben, ahol egyszerűen agyonlövik őket” – mondta a parancsnok a Facebookon közzétett üzenetében. Hozzátette, hogy Mariupol védői segítséget remélnek.

Közben Ihor Terehov harkivi polgármester azt ígérte a Telegramon, hogy Ukrajna győzelme után az első tanácsülésen javasolni fogja az összes, Oroszországra utaló közterületnév megváltoztatását.

Orosz-amerikai fogolycsere
Hosszas tárgyalások eredményeként kicserélték az Oroszországban elítélt Trevor Reed volt amerikai diákot és tengerészgyalogost Konsztantyin Jarosenko orosz pilótára – közölte Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő. Jarosenko ügyvédje, Alekszej Taraszov szerint a csere egy harmadik országban történt meg. A Rosszija 24 hírtelevízióban bemutatták, ahogy Reedet a moszkvai Vnukovo reptérre szállították. Jarosenkót 2010. május 28-én fogtak el Libériában a DEA kábítószer-kereskedelem elleni harccal foglalkozó amerikai ügynökség emberei és helyi rendőrök. Drogcsempészettel vádolták meg és kiadták az Egyesült Államoknak, ahol húszévi börtönre ítélték. A 2019. augusztus 16-án Moszkvában őrizetbe vett Trevor Reedre 2020 nyarán szabtak ki kilencéves szabadságvesztést hatósági személy elleni erőszak címén amiatt, hogy agresszívan lépett fel a közte és a barátnője közötti hangos szóváltást követően a helyszínre kiszálló rendőrökkel. A tárgyalásán Reed nem ismerte el bűnösségét, és azt állította, hogy nem emlékszik a történtekre, mert ittas volt. Állítása szerint a súlyos ítélet egyértelműen politikailag motivált volt. Washington “abszurd színjátéknak” nevezte a tárgyalást.

The post Orosz agresszió: az orosz erők több irányban hajtottak végre sikertelen támadásokat appeared first on .

Von der Leyen közleményében kijelentette: a gázszállítás leállítása ismét megmutatta, hogy Oroszország mint gázszolgáltató megbízhatatlan.

“Felkészültünk erre a forgatókönyvre. Szoros kapcsolatban állunk valamennyi tagállammal. Azon dolgozunk, hogy az Európai Unióban biztosítsuk az alternatív szállításokat és a lehető legjobb tárolási szinteket” – fogalmazott. Elmondta, a tagállamok vészhelyzeti terveket dolgoztak ki egy ilyen forgatókönyvre vonatkozóan. A gázellátás koordinálására nemrégiben létrehozott csoport pedig megtartja ülését, hogy feltérképezze a helyzetet és összehangolt uniós szintű választ dolgozzon ki – közölte.

Aláhúzta továbbá: az Európai Unió továbbra is együtt fog működni a nemzetközi partnerekkel az alternatív gázszállítások biztosításában, miként az európai és a nemzetközi közösség más vezetőivel is azért, hogy az európai energiaellátás biztonsága szavatolt maradjon. Az európaiak bízhatnak az unió egységében és teljes szolidaritásában azokkal a tagállamokkal, amelyek az új kihívással szemben kiemelten érintettek – mondta. “Az európaiak számíthatnak teljes támogatásunkra” – tette hozzá.

Az Európai Bizottság elnöke szerdán délután tartott sajtótájékoztatóján közölte: a bizottság mindent megtesz, hogy a gázszolgáltatás leállása a lehető legkevesebb hatással járjon az európai fogyasztókra. Elmondta, Lengyelország és Bulgária gázellátását uniós szomszédai biztosítják, ami a szolidaritás kifejezése mellett az energiahálózatok összekapcsoltságának jelentőségét és hatékonyságát is kiemeli.

“Ma a Kreml ismét kudarcot vallott abban, hogy megossza az európaiakat. Az orosz fosszilis tüzelőanyagok korszaka Európában véget ér. Európa előre lép az energia kérdésének terén” – fogalmazott.

Von der Leyen emlékeztetett a testület március elején előterjesztett javaslatára, amely egyebek mellett diverzifikálni kívánja a gázellátást, gyorsítani a megújuló energiahordozók elterjedését, valamint számos intézkedést vázol az emelkedő európai energiaárakra történő reagálástól az európai gázkészletek mielőbbi feltöltéséig. Megemlítette továbbá az Európai Unió és az Egyesült Államok között március végén létrejött, a cseppfolyósított földgáz leszállítását (LNG) az európai piac számára biztosító megállapodást is.

“Oroszország agresszív lépése újabb emlékeztető, hogy megbízható partnerekkel kell együttműködnünk, és ki kell építenünk energiafüggetlenségünket” – fogalmazott.

Ezzel összefüggésben közölte: az uniós bizottság május közepén mutatja be a zöld átállás felgyorsítására vonatkozó terveit. “Minden euró, melyet a megújuló energiaforrásokba és az energiahatékonyságba fektetünk, a jövőbeli energiafüggetlenségünk előlege” – tette hozzá Ursula von der Leyen.

Putyin  árcius 23-án rendelte el, hogy az Oroszországgal szemben “barátságtalan” országokkal folyó gázkereskedelemben át kell állni a rubelalapú elszámolásra. Mint mondta, az orosz fél nem fogadja el az ilyen szerződések alapján történő kifizetéseket “kompromittált valutákban”, beleértve a dollárt és az eurót. A Gazprom értesítette a lengyel és a bolgár importőr vállalatot, hogy szerdától felfüggeszti a gázszállításokat, mivel nem hajlandók orosz rubelben teljesíteni a végső kifizetéseket. Az orosz szövetségi vámszolgálat szerint a Lengyelországba irányuló orosz gázszállítások tavaly 9,4 százalékkal, 10,58 milliárd köbméterre emelkedtek, a Bulgáriába irányulók pedig megduplázódtak, és 3,15 milliárd köbmétert tettek ki. Lengyelország évente mintegy 20 milliárd köbméter gázt használ fel.

The post Orosz agresszió: az Unió szerint zsarolás az orosz gázszállítás leállítása appeared first on .

“Mivel Önök úgy döntöttek, hogy megtámadnak egy másik országot, tömegesen megölnek ott mindenkit, békés embereket zúznak halálra tankokkal, miközben a területükön lévő raktárakat használják a gyilkosságok biztosítására, akkor előbb-utóbb meg kell fizetniük ezért. Az ilyen intenzitással és volumennel zajló Ukrajna elleni orosz katonai inváziót nem lehet megúszni. Ezért a belgorodi és voronyezsi gyilkosok raktárainak elpusztítása teljesen természetes folyamat. A karma kegyetlen dolog” – hangoztatta a tisztségviselő.

Szavai szerint most Oroszország belgorodi, voronyezsi és kurszki régiói is “kezdik aktívan tanulmányozni”, mit jelent az a kifejezés, hogy “demilitarizálás”. Podoljak mindazonáltal nem erősítette meg, hogy az ukrán fegyveres erők mértek volna csapásokat oroszországi területekre. Megfogalmazása szerint különböző okai lehetnek annak, hogy üzemanyag- és lőszerraktárak robbannak fel és égnek Oroszországban.

“Akár isteni beavatkozás is lehet ez a bűnösök megbüntetésére, akik tömegével gyilkoltak meg embereket az ukrán Mariupolban” – jegyezte meg a tanácsadó.

Az Ukrajinszka Pravda hírportál emlékeztetett arra, hogy szerdára virradó éjjel tűz ütött ki egy lőszerraktárban a belgorodi régióban. Személyi sérülés nem történt. A kurszki régió kormányzója nem sokkal később arról számolt be, hogy helyi lakosok olyan robajokat hallottak, mintha a légvédelem lépett volna működésbe. Voronyezsben pedig két robbanásról számoltak be, a helyi kormányzó közlése szerint a légvédelem semmisített meg egy felderítő drónt. A hírportál rámutatott arra is, hogy az orosz védelmi minisztérium kedden másodjára figyelmeztette az ukrán vezetést, hogy Kijevet fogják támadni, ha Ukrajna orosz területen lévő objektumokra mér csapást.

Podoljak emellett szerdán a Twitteren azt írta: “rossz hír Oroszországnak”, hogy a Németországban előző nap tartott nemzetközi fórumon több mint negyven ország tett ígéretet az ukrán hadsereg további megsegítésére fegyverszállításokkal. “Oroszország egyik fura követelése a háború kezdetén Ukrajna teljes demilitarizálása volt. Nos, a világ negyven védelmi miniszterének tegnapi, mérföldkőnek számító találkozója után nagyon rossz hír érkezett az Oroszoroszági Föderáció számára. Mennyiség, sebesség, egyszerűsített logisztika, kibővített fegyverkínálat, mindez jóval erősebbé teszi Ukrajnát” – hangoztatta a tanácsadó.

Közben a hivatalosan Moldovához tartozó, nemzetközileg el nem ismert Dnyeszter menti szakadár terület “belügyminisztériuma” azt állította, hogy a területükön lévő egyik orosz lőszerraktárt Ukrajna felől tűz alá vették. A közlés szerint személyi sérülés nem történt. Ukrán híradások szerint mindeközben az orosz csapatok által megszállt dél-ukrajnai Herszon városában az oroszok könnygáz bevetésével feloszlattak egy újabb Ukrajna-párti tüntetést, négy helyi lakos sérült meg.

Ljudmila Denyiszova ukrán emberi jogi ombudsman egy tévéinterjúban elmondta, hogy április 1. és 14. között csaknem négyszáz ukrán fordult írásos beadványban hivatalához orosz katonák által elkövetett nemi erőszak miatt. Az ukrán déli műveleti parancsnokság arról számolt be, hogy a szintén orosz csapatok által elfoglalt Kígyó-szigeten az ukrán erők támadást hajtottak végre az oroszok állásai ellen, eltaláltak egy parancsnoki állomást és megsemmisítettek egy Sztrela-10 típusú légvédelmi rakétarendszert.

A kijevi vezérkar legfrissebb, szerdai összesítése szerint eddig hozzávetőlegesen 22 400 orosz katona esett el, mintegy ezer került fogságba. Az ukrán erők megsemmisítettek 185 orosz repülőgépet, 155 helikoptert, nyolc hadihajót, 939 harckocsit, 2342 páncélozott harcjárművet, 421 tüzérségi és 71 légvédelmi rendszert, valamint 149 rakéta-sorozatvetőt.

Kigyulladt egy lőszerraktár az orosz Belgorod megyében
Egy lőszerraktár kigyulladásáról számolt be az Ukrajnával határos, oroszországi Belgorod megyében lévő Sztaraja Nyelidovka faluból szerda hajnali Telegram-bejegyzésében Vjacseszlav Gladkov, a régió kormányzója. Gladkov szerint lakóépületekben nem keletkezett kár, civil áldozatok nem voltak. A kormányzó később azt közölte, hogy a lőszerraktárban keletkezett nyílt tüzet eloltották. Az Interfax hírügynökség az írta, hogy ezt megelőzően, helyi idő szerint hajnali háromkor robbanás hallatszott Belgorod város központjából, majd fél óra múlva újabb három. Alekszandr Guszev, Voronyezs megye kormányzója arról számolt be, hogy a régió azonos nevű székhelyének közelében az orosz légvédelem megsemmisített egy ukrán felderítő drónt. A Szabadság Rádió (SZR) orosznyelvű hírportálja szerint a városban két detonáció hallatszott. Roman Sztarovojt, Kurszk megye kormányzója a helyi sajtó szerint arról számolt be, hogy a megyeszékhely lakói robbanásokat hallottak, és működésbe lépett a légvédelmi rendszer. Sebesülés a tisztségviselő szerint nem történt.

The post Orosz agresszió: Podoljak isteni beavatkozásnak nevezte az oroszországi robbantásokat appeared first on .

“A Gazprom Export értesítette a Bulgargaz és a PGNiG vállalatot a gázszállítások április 27-től kezdődő felfüggesztéséről és a (Vlagyimir Putyin orosz elnök által kiadott) rendelet által meghatározott rend szerinti kifizetésig” – közölte a Gazprom, hozzátéve, hogy a Gazprom Export az április 26-i munkanap végéig nem kapott fizetést ezektől a vállalatoktól az áprilisi gázszállításokért.

A Gazprom emlékeztetett arra is, hogy Bulgária és Lengyelország tranzitország, így ha az orosz gáz harmadik országokba irányuló tranzitmennyiségéből jogosulatlanul kivesznek, a tranzitszállítások ezzel a mennyiséggel csökkennek. A TASZSZ hírügynökség azt írta, hogy a hír hatására a gáz ára Európában 21 százalékkal ugrott meg, meghaladva az ezer köbméterenkénti 1370 dollárt.

Putyin elnök március 23-án rendelte el, hogy az Oroszországgal szemben barátságtalan országokkal folyó gázkereskedelemben át kell állni a rubelalapú elszámolásra. Mint mondta, az orosz fél nem fogadja el az ilyen szerződések alapján történő kifizetéseket “kompromittált valutákban”, beleértve a dollárt és az eurót.

A Gazprom értesítette a lengyel és a bolgár importőr vállalatot, hogy szerdától felfüggeszti a gázszállításokat, mivel nem hajlandók orosz rubelben teljesíteni a végső kifizetéseket.

Az orosz szövetségi vámszolgálat szerint a Lengyelországba irányuló orosz gázszállítások tavaly 9,4 százalékkal, 10,58 milliárd köbméterre emelkedtek, a Bulgáriába irányulók pedig megduplázódtak, és 3,15 milliárd köbmétert tettek ki. Lengyelország évente mintegy 20 milliárd köbméter gázt használ fel. Varsó közölte: megtalálta a módját annak, hogy ne használjon többé orosz földgázt, mivel cseppfolyósított földgázt vásárol az Egyesült Államokból és Katarból, valamint Norvégiából is importál.

Putyin óva int a külső beavatkozástól
Ha valaki kívülről be akar avatkozni az ukrajnai háborúba, és stratégiai fenyegetést hoz létre Oroszország számára, “villámgyors csapásra” számíthat – figyelmeztetett Putyin. “Ha bárki kívülről akar beavatkozni az Ukrajnában zajló eseményekbe és fenyegetni akarja Oroszországot, a válaszunk villámgyors lesz” – mondta Putyin, “Az Oroszország stratégiai biztonságát veszélyeztető fenyegetés esetén végrehajtandó villámgyors csapásokról szóló összes döntést meghoztuk” – tette hozzá.

The post Orosz agresszió: leállította a Gazprom a gázszállítást Bulgáriába és Lengyelországba appeared first on .

A szervezet szerdai közleményében az újraválasztott elnök kifejtette: a negyven taggal rendelkező MAKISZ tagjai kizárólag olyan pénzügyi vállalkozások lehetnek, amelyeknek sikerült a behajtási piacon szabálykövető, etikus, méltányos, mégis sikeres üzleti modellt felépíteni és működtetni.

Szakmai hátterére támaszkodva a MAKISZ folyamatosan véleményt és javaslatokat megfogalmazva folytat párbeszédet a jogalkotóval és a felügyeleti hatóságokkal.

Bódizs Kornél emellett az egyik legfontosabb eredménynek azt tartja: tagjaik évente több ezer együttműködő ügyfélnek biztosítják azt, hogy az anyagi helyzetüket figyelembe véve egyedi megállapodások megkötésével tudjanak kilábalni az adósságok okozta nehéz élethelyzetből.

Az elnök a MAKISZ jövőbeni legnagyobb kihívásának egy átfogó, a szakma sajátosságait figyelembe vevő, szektoriális jogszabály előkészítésének és megszületésének támogatását látja. Egy olyan jogszabályét, amely mindenki számára átlátható, a társadalmi és fogyasztói elvárásoknak megfelelő jogi környezetet teremtve megkülönbözteti és védelemben részesíti az együttműködő adósokat, működési és szakmai elvárásokat támaszt a követeléskezelőkkel szemben, emellett a követeléskezelői szakma számára felhatalmazást ad az ügyfelekkel való hatékony és fenntarthatóbb kapcsolattartásra – áll a közleményben.

The post Újraválasztották a követeléskezelők szövetségének elnökét appeared first on .

Hangsúlyozták: a február 24-e óta tartó háború során Oroszország célba vette, elfoglalta és felelőtlenül megrongálta az ukrán nukleáris létesítményeket. Az objektumok rendes működésének megszakítása akadályozza az atomerőművek biztonságos működését, és jelentősen növeli a baleset kockázatát – húzták alá.

Borrell és Simson kijelentette: az Európai Unió súlyos aggodalmát fejezi ki a nukleáris biztonság és a védelmi kockázatok miatt, amelyeket a csernobili telephelyen a közelmúltban végrehajtott orosz intézkedések okoztak.

“Felszólítjuk Moszkvát, hogy adja vissza a megszállt zaporizzsjai atomerőmű irányítását az ukrán hatóságoknak, és tartózkodjon a nukleáris létesítményeket célzó további intézkedésektől” – fogalmaztak.

Hangsúlyozták, hogy az EU újólag megerősíti elkötelezettségét a nukleáris biztonság legmagasabb szintű normái mellett, és teljes mértékben támogatja a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) erőfeszítéseit, hogy az ukrán kormány kérésére segítséget nyújtson létesítményeinek igazgatásában.

Felszólították a nemzetközi közösséget és az összes érintett szereplőt, hogy “haladéktalanul kezdjék el átgondolni”, miként lehetne javítani a nukleáris létesítmények háborúval összefüggésben történő védelmére szolgáló nemzetközi eszközöket.

1986. április 26-án a csernobili atomerőmű kezelőszemélyzetének nem engedélyezett, a biztonsági előírásokat figyelmen kívül hagyó kísérlete során robbanás történt a negyedik reaktorblokkban, a történelem legsúlyosabb nukleáris katasztrófájának következtében 300 ezer embert kellett kitelepíteni, több tízezer ember szenvedett egészségkárosodást.

A csernobili atomerőműben szolgált sok ukrán gárdista van még mindig orosz fogságban
Még mindig orosz fogságban van 169 ukrán nemzeti gárdista, akik a csernobili atomerőművet őrizték – közölte Denisz Monasztirszkij ukrán belügyminiszter. A miniszter – aki a csernobili atomerőműben 1986-ban bekövetkezett nukleáris baleset évfordulóján látogatott oda – közölte, hogy jelenleg folynak a tárgyalások az orosz féllel a fogságba ejtett gárdisták kicseréléséről orosz katonák átadásáért cserébe. Szavai szerint egy részüket Oroszországba, másik részüket pedig Fehéroroszországba hurcolták el. Hozzátette, hogy Kijev tudomása szerint sérült nincs közöttük. A csernobili atomerőművet a február 24-én kezdődött Ukrajna elleni háború elején foglalták el az orosz csapatok és március végén, április elején vonultak ki onnan.

The post Orosz agresszió: az EU szerint Oroszország háborúja veszélyezteti a kontinens nukleáris biztonságát appeared first on .

Heappey a BBC brit közszolgálati rádiónak nyilatkozva úgy fogalmazott, hogy az utánpótlási útvonalak elleni támadások “a háborúk velejárói, így teljes mértékben igazolhatók”. A londoni védelmi minisztérium államtitkára szerint a célpontok kiválasztásáról az ukránok döntenek, nem azok, akik a hadfelszerelést gyártják vagy exportálják. Hozzátette: háborúban a logisztikai és utánpótlási hálózatok rombolása végett “mélyen” az ellenséges ország területén belül is minden további nélkül kiválaszthatók katonai célpontok.

Heappey szerint ugyanezen logika alapján, a maga szempontjából harcászati értelemben Oroszország is “teljesen indokoltan” támad nyugat-ukrajnai célpontokat az ukrán utánpótlási vonalak szétzilálása végett. A brit védelmi minisztériumi államtitkár hangsúlyozta ugyanakkor, hogy ez mindaddig érvényes, amíg Oroszország elkerüli a civilek elleni támadásokat, és “sajnos (az oroszok) erre eddig nem sok figyelmet fordítottak”.

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a héten több nyilatkozatában is megfogalmazta azt a vádat, hogy a Nyugat az ukrajnai fegyverszállításokkal “olajat önt a tűzre”. Lavrov kijelentette azt is, hogy a NATO Ukrajnán mint “közvetítő országon” keresztül gyakorlatilag Oroszországgal áll háborúban, és ez felidézi a nukleáris konfrontáció veszélyét.

Heappey hangsúlyozta, hogy a Nyugat nagyon gondosan jár el az Ukrajnának juttatott fegyverszállítmányok ügyében, és e fegyverszállítások nem a NATO nevében történnek. A brit védelmi államtitkár kiemelte: Moszkva már az ukrajnai háború előtt is azt hangoztatta, hogy a NATO-val áll konfliktusban, “márpedig ez képtelenség, és ezt Lavrov is tudja”.

Heappey kijelentette azt is, hogy a nukleáris konfrontáció kockázata elenyészően csekély, mivel senki nem akarja, hogy az ukrajnai konfliktus odáig fajuljon. Ukrajna egyik legnagyobb nyugati fegyverellátója Nagy-Britannia. London eddig több száz hordozható légvédelmi rakétarendszert és páncéltörő rakétát, egyéb precíziós rakétafegyverzeti eszközöket, 120 páncélozott járművet, hajók ellen bevethető rakétarendszereket és drónokat adott át az ukrán fegyveres erőknek.

A brit kormány ugyanakkor folyamatosan hangsúlyozza, hogy az Ukrajnának szállított brit fegyverzet védelmi jellegű.

Kuleba: Oroszország érzi, hogy elvesztette a háborút
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter harmadik világháborús fenyegetése Moszkva ukrajnai vereségérzetéről tanúskodik – jelentette ki Dmitro Kuleba, az ukrán külügyi tárca vezetője. A miniszter arra reagált, hogy Lavrov hétfő este az orosz állami tévében azt mondta: reális veszélye van a harmadik világháború kitörésének. Hozzátette, hogy a nukleáris háború veszélye is valós, és ezt a veszélyt “nem lehet alábecsülni”. Kuleba hangsúlyozta, hogy Oroszország kezdi elveszteni azt a reményét, hogy elriassza a világot Ukrajna támogatásától, ezért a harmadik világháború “valós” veszélyét emlegeti. “Ez pusztán azt jelenti, hogy Moszkva legyőzve érzi magát Ukrajnában. Ezért a világnak még inkább támogatnia kell bennünket, hogy győzzünk és megvédjük az európai és a globális biztonságot” – hangoztatta a külügyminiszter.

The post Orosz agresszió: Ukrajna használhat nyugati fegyvereket oroszországi célpontok ellen appeared first on .

Pavlo Kirilenko, a kelet-ukrajnai Donyeck megye kormányzója közölte, hogy az orosz erők folytatták kedden a tüzérségi támadásokat a régióban, gyakorlatilag az ukrán és a szakadár ellenőrzés alatt álló területeket elválasztó frontvonal teljes hosszán. A támadásokban az előzetes adatok szerint legalább két civil életét vesztette, és hat megsérült.

A Mariupolban védekező Azov ezred a Telegram üzenetküldő alkalmazáson arról számolt be, hogy az Azovi-tenger partján fekvő kikötővárosban lévő Azovsztal acélipari üzemet keddre virradóra 35-ször érte orosz légicsapás. A támadások következtében egy műhely kigyulladt, és civilek sérültek meg közülük többen a romok alatt rekedtek. Az Azov közölte, hogy katonái elsősegély nyújtanak a sebesülteknek, és dolgoznak a romok alá szorultak kimentésén.

Petro Marjuscsenko, a mariupoli polgármester tanácsadója a Telegramon azt állította, hogy az orosz katonák munkára – romeltakarításra, tömegsír ásására és egyebekre – kényszerítik a város férfi lakosait, és addig nem adnak nekik ennivalót, amíg nem hajlandók dolgozni. Kiemelte, hogy “katasztrofálisan kevés az élelmiszer és nincs orvosi ellátás” a városban.

Szerhij Hajdaj, a szintén Donyec-medencei Luhanszk megye kormányzója keddi online sajtótájékoztatóján pedig azt mondta, Rubizsne település környékén az oroszok arra kényszerítik a nőket, hogy derítsék fel az ukrán katonák állásait.

“Beszélhetek Önöknek azokról a szörnyűségekről, amelyek jelenleg Rubizsnéban zajlanak. Az oroszok gyerekeket rabolnak el, majd az anyjukat arra kényszerítik, hogy menjenek az ukrán katonaság állásaira humanitárius adományokért, visszaérve pedig számoljanak be az ukrán erők pozícióinak helyzetéről. Ha nem teszik meg, gyerekük lelövésével fenyegetik meg őket” – fejtette ki a kormányzó.

Oleh Szinyehubov Harkiv megyei kormányzó arról adott hírt, hogy az orosz hadsereg a megyeszékhely, Harkiv civilek lakta részeit lőtte kedd hajnalban, a támadásokban legalább három civil halt meg és hét szenvedett sérüléseket.

A Zaporizzsja megyei vezetés közölte, hogy a megyeszékhelyre három rakétát lőttek ki az orosz erők, ebből kettő egy vállalat területén csapódott be, a harmadik a levegőben megsemmisült. Eddig egy halálos áldozatról és egy sérültről tudnak. A megyei vezetés nem közölte, melyik vállalatot érték a rakétatalálatok, annyit fűzött hozzá, hogy jelenleg zajlik a kárelhárítás a megsemmisült, illetve megrongálódott infrastrukturális létesítményekben.

Dél-Ukrajnában Odessza megyét érte rakétatámadás, amelynek következtében megsérült a Dnyeszter folyó torkolatán átívelő egyik híd Zatoka településnél. A hidat lezárták a forgalom elől.

Közben Gyenyisz Pusilin, az oroszbarát szakadár “Donyecki Népköztársaság” vezetője A RIA Novosztyi orosz hírportál szerint kijelentette, hogy Donyeck megye közigazgatási határainak elérése után “el kell kezdeni az (orosz) művelet következő szakaszát, tekintettel a Dnyeszter melléki területen történt eseményekre és az Oroszoroszági Föderáció Ukrajnával határos régióinak ágyúzására”. A moldovai oroszbarát szakadár terület, a “Dnyeszter melléki Köztársaság” központjában, Tiraszpolban kézi páncéltörő gránátvetővel lőtték a belbiztonsági minisztérium épületét. A moldovai kormány szerint az incidens “célja az volt, hogy ürügyet teremtsenek a nem az alkotmányos hatóságok ellenőrzése alatt álló Dnyeszter melletti területen a biztonsági helyzet kiélezésére”.

Közben az ukrán vezérkar arról adott hírt, hogy az orosz megszállás alá került dél-ukrajnai Herszon megyében lévő Velika Olekszandrivka településnél az ukrán katonák megsemmisítettek egy lőszerlerakatot és megöltek mintegy hetven orosz katonát.

A vezérkar legfrissebb, keddi összesítése szerint eddig hozzávetőlegesen 22 100 orosz katona esett el, mintegy ezer került fogságba. Az ukrán erők megsemmisítettek 184 orosz repülőgépet, 154 helikoptert, nyolc hadihajót, 918 harckocsit, 2308 páncélozott harcjárművet, 416 tüzérségi és 69 légvédelmi rendszert, valamint 149 rakéta-sorozatvetőt.

S&P: Oroszországnak 10 évre lesz szüksége a gazdaság helyreállítására
Idén az orosz hazai össztermék (GDP) 11,1 százalékkal csökken az S&P Global Market Intelligence előrejelzése szerint. A hitelminősítő szakértői úgy vélik, hogy Oroszországnak 10 évre lesz szüksége ahhoz, hogy visszaállítsa a gazdaságát a 2021-es szintre. Az S&P szerint 2023-ban Oroszország GDP-je még további 1,9 százalékkal csökken, majd 2024-ben már 1,6 százalékkal, 2025-ben pedig 1,9 százalékkal nő. Oroszországban az infláció idén 17,8 százalék, jövőre tíz százalék, 2024-ben 7,5 százalék, 2026-ra pedig 4,6 százalékra mérséklődik az S&P előrejelzése szerint, amit a Kommerszant idézett. A hitelminősítő szakértői azzal számolnak, hogy Ukrajna GDP-je idén 45,7 százalékkal csökken. Fehéroroszország, Kirgizisztán és Tádzsikisztán gazdasága is hanyatlik az Oroszországhoz fűződő szoros gazdasági kapcsolataik miatt. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) előrejelzése szerint az orosz GDP idén 8,5 százalékkal, jövőre további 2,3 százalékkal csökken. Az IMF szerint az infláció Oroszországban 2022-ben 21,3 százalék, 2023-ban 14,3 százalék lesz.

The post Orosz agresszió: Több nagyvárost lőttek az orosz erők Ukrajna keleti és déli részén, áldozatok appeared first on .

Az Egyesült Királyságban május 5-én helyhatósági választásokat tartanak, és ennek keretében újjáválasztják az észak-írországi törvényhozást (Stormont) is. A felmérések hónapok óta következetesen azt valószínűsítik, hogy az ír sziget egy évszázaddal ezelőtti megosztása óta most először a Sinn Féin frakciója lesz a legnagyobb létszámú az új Stormontban.

Ez azt is jelenti, hogy a felekezetközi hatalommegosztásra alapuló belfasti kormánynak most először katolikus vezetője lenne Michelle O’Neill, a Sinn Féin észak-írországi tagozatának vezetője, a párt alelnöke személyében.

A Sinn Féin – az észak-írországi britellenes katolikus mozgalom legnagyobb politikai ereje – hétfő este Belfastban ismertetett választási programjában hangsúlyosan kiemelte az egyesítési népszavazás kérdését. A dokumentum leszögezi, hogy a brit és az ír kormánynak a jövő havi választások után meg kell határoznia az ír sziget egységesítéséről szóló referendum időpontját, mivel “most jött el az ideje annak, hogy a jövőről is szót ejtsünk”.

O’Neill a választási programot bemutató rendezvényen kijelentette: ír republikánusként egységes országként szeretné látni Írországot. Hozzátette, felelőtlenség lenne, ha az ír, illetve az új észak-írországi kormány nem látna hozzá az ír sziget újraegyesítését célzó tervek előkészítéséhez.

O’Neill kijelentette azt is, hogy nem tartja kizárhatónak az egyesítésről szóló népszavazás megtartását még a jelenlegi évtized vége előtt. Az észak-írországi rendezésről kötött 1998-as nagypénteki megállapodás lehetővé teszi egy ilyen referendum kiírását, ha a közvélemény-kutatásokból nyilvánvalóvá válik, hogy az észak-írországi lakosság többsége az ír sziget egyesítését pártolja. Ebben az esetben a népszavazást London részéről a mindenkori brit kormány északír-ügyi minisztere kezdeményezheti saját belátása szerint, de az egyesítésről az Ír Köztársaságban is referendumot kell tartani.

Észak-Írország nem része az Anglia, Skócia és Wales uniójából álló Nagy-Britanniának, de vele együtt alkotja az Egyesült Királyságot a brit korona fennhatósága alatt. Az 1998-as egyezménnyel elindított megbékélési folyamat eredményeként a britpárti protestáns mozgalom legnagyobb ereje, a Demokratikus Unionista Párt (DUP) és a Sinn Féin együtt kormányozza Észak-Írországot, olyan egységkormányt alkotva, amely a korábbi évtizedekben teljesen elképzelhetetlen lett volna.

A két politikai erő között azonban továbbra is rendszeresek villongások, és ez többször is a felekezeti kormányzás összeomlásához vezetett. Az egyik legfőbb nézeteltérés az, hogy a Sinn Féin elkötelezetten pártolta az Egyesült Királyság EU-tagságát, a DUP viszont radikálisan EU-szkeptikus mozgalom. Az Egyesült Királyság EU-tagságáról 2016-ban rendezett népszavazáson országos átlagban a résztvevők szűk, 51,89 százalékos többsége a kilépésre szavazott, Észak-Írországban azonban a választók csaknem 56 százaléka a bennmaradásra voksolt.

Skóciában szintén folyamatosan napirenden van az elszakadásról szóló újabb referendum kérdése, különösen a hat évvel ezelőtti EU-népszavazás óta, amelyen a skótok 62 százaléka a további uniós tagságra szavazott.

Nicola Sturgeon skót miniszterelnök, a Skóciában kormányzó függetlenségpárti Skót Nemzeti Párt vezetője azóta sokszor hangoztatta azt a véleményét, hogy az EU-népszavazás eredménye miatt elengedhetetlenné vált az újabb skót függetlenségi referendum, mivel Skóciát egyértelműen kinyilvánított bennmaradási szándéka ellenére London “kirángatta” az Európai Unióból.

Skóciában 2014-ben már tartottak egy népszavazást a függetlenné válásról, de akkor a résztvevők 55 százaléka még arra voksolt, hogy Skócia ne szakadjon el Nagy-Britanniától.

The post Sinn Féin: napirendre kell venni az ír sziget egyesítéséről szóló népszavazást appeared first on .

A lengyel cég bejelentette, hogy lépéseket fog tenni, hogy helyreálljon a Jamal-szerződés alapján biztosított orosz gázszállítás. Hangsúlyozta, hogy szerződésszegésnek tekinti a gázszállítás felfüggesztését, s ennek alapján jogában áll kártérítést követelni. Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök kedden Berlinben Olaf Scholz német kancellárral folytatott megbeszélését követően azt állította, hogy a Gazprom megfenyegette Lengyelországot, hogy leállítja a gázszállításokat. Morawiecki felvetette, hogy Moszkva esetleg így akarja zsarolni Varsót.

A lengyel kormányfő ugyanakkor kiemelte, hogy országa már előre felkészült gázellátása diverzifikálására, így Lengyelország gazdasága nincs veszélyben.

Anna Moskwa lengyel környezetvédelmi miniszter közölte, hogy Lengyelország energiaellátása biztosított. Mint mondta, a lengyelországi gáztározók feltöltöttsége 76 százalékos, de egyelőre nincs szükség arra, hogy a tartalékot megnyissák, s a lengyel fogyasztók gázellátását sem fogják korlátozni.

Piotr Naimski államtitkár, a lengyel kormány energiaügyi megbízottja pedig arról beszélt, hogy a Gazprom kieső szállítmányait más forrásokból fogják fedezni. Egyben felhívta a figyelmet arra, hogy a Jamal-szerződés 2022 decemberében egyébként is lejárt volna. A PGNiG lengyel állami földgázipari vállalat a 2022 végén lejáró hosszú távú szerződés alapján közvetlenül a Gazprom orosz állami óriásvállalattól vásárolja a földgázt.

A Fehéroroszországon keresztül Lengyelországba tartó Jamal-Európa földgázvezetéken a gázáramlás szintje kedden magyar idő szerint 16.00 órakor már nulla kilowattóra (kWh) szinten állt, míg ugyanez az adat kedden kora reggel még 52 634 785 kWh/nap volt az Európai Unió (EU) földgázszállító vállalatait tömörítő hálózat adatai szerint.

Lengyelország már többször bejelentette, hogy nem fogadja el a Kreml követelését, hogy rubelben fizessen a földgázért a Moszkva által márciusban bejelentett új szabályok alapján. Oroszország arra figyelmeztette Európát, hogy amennyiben nem hajlandó rubelben fizetni az orosz földgázért, a szállítások felfüggesztését vagy teljes leállítását kockáztatja.

A Kreml márciusban kiadott egy határozatot, amelyben azt javasolta, hogy az energiahordozókat vásárló vállalatok közvetlenül a Gazprombanknál nyissanak bankszámlát, fizessenek euróban vagy dollárban, amelyet Moszkvában rubelre váltanak át. Az Európai Bizottság viszont azt tanácsolta, hogy az európai földgázvállalatok továbbra is abban a pénznemben fizessenek, amelyben a Gazprommal kötött szerződésben megállapodtak. Ezen szerződések 97 százaléka euróban vagy dollárban határozta meg a fizetési pénznemet.

Lengyelország kedden bejelentette, hogy ötven orosz oligarcha és vállalat, így a Gazprom is szerepel azon a szankciós listán, akik és amelyek újabb büntetőintézkedéssel, a többi között lengyelországi vagyonuk befagyasztásával sújthatók egy április elején elfogadott lengyel jogszabály alapján. A lengyel szankciós törvény független az EU által közösen elfogadott büntetőintézkedésektől.

Megkezdődött az orosz Sz-500-as légvédelmi rendszer sorozatgyártása
Megkezdődött a legkorszerűbb orosz légvédelmi rendszer, az Sz-500-as Prometej sorozatgyártása – jelentette ki Jan Novikov, az Almaz-Antej lég- és űrvédelmi hadiipari konszern vezérigazgatója. “Lezárult a hazai tudomány és technika legújabb vívmányait alkalmazó Sz-500-as rendszer sorozatgyártásának megszervezése. Ennek a rendszernek a harci képességei jelentősen meghaladják a korábban létrehozott légvédelmi rakétarendszerek és -komplexumok képességeit. Az Sz-500-as alkalmas rá, hogy Oroszország légvédelmi rendszerének gerincévé váljon” – mondta Novikov. A főigazgató szerint az Sz-500-asokat az állami védelmi közbeszerzési megrendelésben meghatározott határidőn belül leszállítják a csapatoknak. Az Sz-500 Prometej a föld-levegő rakétarendszerek új generációjához tartozik. Sokoldalú, nagy hatótávolságú és nagy magasságban működő elfogórendszer, “fokozott rakétavédelmi képességekkel”. A rendszer hatósugara mintegy 600 kilométer.

The post A Gazprom leállítja a lengyelországi gázszállítást appeared first on .

Arthur Engoron bíró úgy döntött, hogy napi tízezer dolláros pénzbírsággal is sújtja a volt elnököt addig, amíg eleget nem tesz a főügyész kérésének. “Trump úr, tudom, hogy ön komolyan veszi a saját dolgát, én is az enyémet. Ezennel a bíróság megsértésével vádolom és napi tízezer dollár pénzbírságot szabok ki önre” – fogalmazott Engoron a manhattani tárgyalóteremben.

James azt vizsgálja, hogy a volt elnök vállalata, a Trump Organization elkövetett-e adócsalást, illetve szándékosan helytelenül adta-e meg a tulajdonába tartozó különböző ingatlanok értékbecslését, hogy kedvezőbb hiteleket, biztosítási díjakat és adókedvezményeket kapjon.

James azt kérte a bíróságtól, hogy ítélje el Trumpot, miután elmulasztotta a bíróság által március 31-el megszabott határidőig az iratok átadását. A volt republikánus elnök politikailag motivált “boszorkányüldözésnek” nevezte a főügyész vizsgálatát.

Alina Habba, a volt elnök ügyvédje hétfőn kijelentette: “Donald Trump nem gondolja, hogy a törvény felett áll”. Az ügyvéd szerint az indítvány “helytelen és félrevezető”. “Nincs egyéb dokumentum, amellyel előállhatnánk” – tette hozzá Habba, aki kiemelte, hogy az elmúlt nyolc évben, 103 – Trumphoz kötődő – szervezettel kapcsolatban több mint hatmillió dokumentumot adtak át a bíróságnak.

“Ma győzött az igazság” – ezt írta James a Twitteren közzétett közleményében. “Donald Trump évekig próbálta kijátszani a törvényt, és leállítani a törvényes vizsgálatunkat vele és cége pénzügyi ügyleteivel kapcsolatban. A mai ítélet világossá teszi: senki sem áll a törvény felett” – fogalmazott a főügyész.

Február végén váratlanul lemondott az a két ügyész, aki a manhattani kerületi ügyészség Donald Trump üzleti gyakorlatával kapcsolatos vizsgálatát vezette, miközben egy hónapig halogatta a bizonyítékok vádesküdtszék előtti bemutatását. Az ügyészek, Carey R. Dunne és Mark F. Pomerantz azt követően nyújtották be lemondásukat, hogy az új manhattani kerületi ügyész, Alvin Bragg jelezte nekik: kétségei vannak a Trump elleni ügyet illetően.

A The New York Times ezt akkor úgy értelmezte, hogy Bragg “nem kötelezte el magát” az ügy folytatása mellett. A lap “megdöbbentőnek” nevezte a fejleményeket és februárban azt írta, hogy a történtek “komolyan kétségbe vonják az ügy kimenetelét”.

The post A bíróság megsértése miatt ítélték el Trumpot appeared first on .

Friedrich Merz a Welt német hírtelevíziónak hétfőn azt mondta, hogy ha nem sikerül “leállítani Putyint”, akkor folytatja az agressziót, és “nem csak Ukrajna lesz veszélyben”.

A legnagyobb német ellenzéki párt vezetője ismét sürgette, hogy hazája támogassa nehézfegyverzettel – például harckocsikkal – is Ukrajnát. Erről szól a CDU és a testvérpárt bajor Keresztényszociális Unió (CSU) közös szövetségi parlamenti (Bundestag) frakciójának határozati javaslata, amelyet várhatóan csütörtökön vesznek napirendre.

Merz hangsúlyozta, hogy a határozati javaslat nem “mérgezett ajánlat” – a szövetségi kormány megszégyenítését célzó politikai művelet -, hanem a felelősségvállalás kifejeződése. Ha a kormánypártok nem tudnak dűlőre jutni, az alaptörvényben rögzített szabályok szerint a Bundestag az egyetlen testület, amely meghozhatja az Ukrajna hathatós támogatásához kellő döntéseket – érvelt.

A CDU elnöke – aki egyben a CDU/CSU Bundestag-frakció vezetője – ellentmondásosnak nevezte a kormány irányvonalát. Rámutatott, hogy Olaf Scholz kormányának tervei szerint Németország Szlovéniának küld német gyártmányú nehézfegyvereket, Szlovénia pedig Ukrajnába küld ugyanolyan képességű, de szovjet gyártmányú eszközöket, amelyeket az ukrán hadsereg azonnal, kiképzés, betanulás nélkül elkezdhet használni.

Ugyanakkor a kancellár azt mondja, hogy Ukrajna támogatása nehézfegyverekkel előidézheti a harmadik világháborút, a védelmi minisztérium pedig azt állítja, hogy a hadseregnek (Bundeswehr) nincs már nélkülözhető felszerelése. Ez így nem áll össze, a kormány politikája “csupa ellentmondás” – emelte ki Merz.

A CDU/CSU határozati javaslata szerint a parlamentnek fel kell szólítania a szövetségi kormányt, hogy adjon át Ukrajnának katonai felszerelést – beleértve a nehézfegyverzetet – a Bundeswehr készletéből, méghozzá a lehető legnagyobb mennyiségben és haladéktalanul. A kormánynak “azonnal és érezhetően fokoznia kell a német fegyverszállítások mennyiségét és minőségét” – áll a javaslatban, amely szerint haladék nélkül meg kell vizsgálni a német hadiipar szereplőinek ajánlatait is arról, hogy milyen fegyvereket lehetne leszállítani az ukrán hadseregnek nem a Bundeswehrtől, hanem közvetlenül a gyártóktól.

A Német szövetségi kormány az Ukrajna elleni orosz agresszió harmadik napján, február 26-án a válságövezetekbe irányuló fegyverexportot elutasító álláspontját megváltoztatva úgy döntött, hogy mégis küld fegyvereket az ukrán hadseregnek. Azt is elhatározták, hogy felállítanak egy százmilliárd eurós pénzügyi alapot Németország védelmi képességeinek fejlesztésére, és ezen felül minden évben a hazai össztermék (GDP) két százalékát meghaladó összeget fordítanak védelemre. Az ukrajnai fegyverszállítás beindítása és a nagy arányú – a NATO-tagoktól elvárt, GDP-arányosan két százalékos védelmi költségvetést meghaladó mértékű – haderőfejlesztés irányváltás a hidegháború vége óta követett német politikában. A kormány indoklása szerint mindkettő elkerülhetetlen, mert az Ukrajna elleni orosz invázió fordulópont az európai történelemben, és az új korszakban új politika szükséges az ország, a szabadság és a demokrácia megvédéséhez. Berlin eddig védekezésre szolgáló, úgynevezett könnyű fegyverzettel, főleg vállról indítható rakétákkal támogatta Ukrajnát az orosz invázió elleni védekezésben.

The post Orosz agresszió: Merz szerint Putyin nem áll meg, ha győz Ukrajnában appeared first on .

A közös nyomozócsoportot Litvánia, Lengyelország és Ukrajna március 25-én hozta létre az Eurojust támogatásával. Célja a nemzetközi igazságügyi együttműködés megkönnyítése, valamint az, hogy felgyorsítsa a határon átnyúló nyomozásokat és a büntetőeljárások lefolytatását az érintett országokban, valamint a hágai székhelyű ICC részes államaiban.

Az Eurojust közölte: Karim Khan, az ICC főügyésze és a három érintett ország főügyészei hétfőn megállapodást írtak alá arról, hogy az ICC ügyészi hivatala részt vesz a közös nyomozócsoport munkájában, ami – mint írták – egyértelmű üzenetet küld arról, hogy minden erőfeszítést megtesznek, hogy bizonyítékokat gyűjtsenek az Ukrajnában elkövetett nemzetközi bűncselekményekről, és bíróság elé állítsák a felelősöket.

Ukrajna 2018 óta egyike annak a tíz nem uniós tagállamnak, amelynek összekötő ügyésze dolgozik az Eurojustnál. Az uniós ügynökség operatív, elemzési, jogi és pénzügyi támogatással járul hozzá a közös nyomozócsoport munkájához. Az Eurojust emellett összehangolja az legsúlyosabb nemzetközi bűncselekmények kivizsgálását végző valamennyi nemzeti nyomozó hatóság és ügyészség közötti együttműködést – közölték.

Az Európai Bizottság hétfőn terjesztett elő javaslatot az Eurojust megbízatásának megerősítésére, hogy az uniós ügynökség hatékonyabban részt vehessen az Oroszország által elkövetett háborús bűncselekmények bizonyítékainak összegyűjtésében és megőrzésében az elszámoltathatóság érdekében. A brüsszeli testület szerint a katonai konfliktus miatt az uniós ügynökségnek jogi lehetőséget kell biztosítani a háborús bűnökre vonatkozó bizonyítékok összegyűjtésére, megőrzésére és megosztására, valamint arra, hogy közvetlenül működjön együtt a nemzetközi igazságügyi hatóságokkal, köztük az a Nemzetközi Büntetőbírósággal is.

Az ICC főügyésze kora este közzétett közleményében aláhúzta, az ukrajnai helyzet közös fellépést igényel a bizonyítékok felderítésére és hatékony felhasználásukra. Kiemelte, részvétele révén az ICC jelentősen fogja javítani a független vizsgálatokhoz kapcsolódó információk összegyűjtését és elérését, illetve felgyorsítja az eljárásokat és valós idejű együttműködést tesz lehetővé a nyomozócsoport partnerországaival.

“Hatékony partnerek kívánunk lenni a nemzetközi bűncselekményekkel kapcsolatos hazai eljárások lefolytatásában is, a komplementaritás elvének megfelelően. Ennek szellemében hivatalom minden olyan lehetőséget meg fog ragadni, amelyeken keresztül információkat és bizonyítékokat tud nyújtani az érintett tagállami hatóságoknak a nyomozások és büntetőeljárások támogatásához” – tette hozzá az ICC főügyésze.

The post Orosz agresszió: A Nemzetközi Büntetőbíróság részt vesz az ukrajnai háborúban elkövetett bűncselekmények kivizsgálásában appeared first on .

Verescsuk szerint António Guterres ENSZ-főtitkárnak fel kell vetnie ezt a kérdést keddre tervezett oroszországi látogatásakor. “Már nem kérjük, hanem követeljük az ENSZ-től, hogy biztosítsa a tűzszünetet és humanitárius folyosó megnyitását Mariupolból és a városban lévő Azovsztal acélműből” – jelentette ki a miniszterelnök-helyettes. Hangsúlyozta, hogy jelenleg körülbelül ezer nő és gyermek tartózkodik a gyár területén, rajtuk kívül legalább ötszáz sebesült, közülük mintegy ötvenen azonnali szakképzett segítségre szorulnak.

Közben az orosz csapatok a kelet-ukrajnai Harkivtól délkeletre fekvő Csuhuivot lőtték. Találat ért két lakóházat, köztük egy többemeletes épületet. Életét vesztette egy 59 éves férfi, hárman megsérültek – hozta nyilvánosságra Volodimir Timosko, Harkiv megyei rendőrfőnök.

Az ukrán déli műveleti parancsnokság közlése szerint Herszon megyében orosz erők ukrán zászlókat tűztek azokra a harckocsikra, amelyekkel lakott területeket vettek tűz alá. A parancsnokság leszögezte, hogy az ukrán fegyveres erők egységei nem lőnek civil lakóépületekre akkor sem, ha ott orosz katonák rejtőznek. A jelentésükben kifejtették, hogy az oroszok pszichológiai nyomást akarnak gyakorolni a polgári lakosságra, hogy biztosítsák a tervezett “népszavazások” támogatását, és megpróbálják annektálni Ukrajna általuk ideiglenesen elfoglalt területeit. A parancsnokság hozzátette, hogy az ukrán rakéta- és tüzérségi egységek húsvétra virradó éjjel a déli országrészben 12-szer mértek csapást az orosz csapatokra. A támadások következtében az orosz erők 11 katonát és három páncélozott járművet veszítettek.

A kijevi vezérkar vasárnap délutáni helyzetjelentésében azt írta, hogy az orosz erők a Donyec-medencében és a harkivi régióban offenzívát próbáltak végrehajtani, de nem jártak sikerrel, “veszteségeket szenvedtek, és kénytelen voltak visszavonulni a korábban megszállt vonalakra”.

Az Ukrajinszka Pravda hírportál jelentése szerint húsvét vasárnap az elfoglalt Herszon megye kivételével minden ukrajnai régióban légiriadók voltak.

The post Orosz agresszió: Verescsuk szerint az orosz erők nem engedtek humanitárius folyosót nyitni Mariupolból appeared first on .

A tisztségviselő szavai szerint a támadásoknak halálos áldozatai és sebesültjei is vannak, a számukat azonban még ellenőrzik. Hozzátette, hogy legalább 16 személyvonat késik az orosz csapások miatt.

Makszim Kozickij, a nyugat-ukrajnai Lviv megyei katonai adminisztráció vezetője arról számolt be, hogy az orosz támadások következtében robbanás történt, majd tűz ütött ki a megyeszékhelytől keletre fekvő krasznei pályaudvar vontatási alállomásán.

Szerhij Borzov, a szintén nyugat-ukrajnai Vinnicja megye katonai adminisztrációjának vezetője megerősítette, hogy a régióban két városra, Zsmerinkára és Kozjatinra mértek az oroszok rakétacsapást. “Az ellenség a létfontosságú infrastrukturális létesítményekre próbál csapást mérni. Sajnos, vannak halottak és sebesültek”. Később a megyei ügyészi hivatal közölte, hogy a két település közelében lévő vasúti infrastruktúra elleni rakétatámadásokban öten esztették életüket és tizennyolcan sérültek meg.

A keleti országrészben lévő Harkiv megyében lévő Derhacsi melletti Bezruki faluban hárman haltak meg az orosz csapatok hétfői tűzérségi támadása következtében – közölte a kistérség önkormányzatának vezetője.

Az Enerhoatom ukrán állami atomipari vállalat pedig az állítja, hogy az orosz erők ismételten veszélyeztették a nukleáris biztonságot: két szárnyasrakétájuk repült el a hmelnickiji atomerőmű fölött.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hétfői videoüzenetében kijelentette, hogy “az orosz megszállók, akik a legnagyobb ortodox ünnepen ontják az ukránok vérét, bebizonyították, hogy a humanizmus és a keresztény erkölcs nem róluk szól”. “Oroszországnak húsvéti tűzszünetet ajánlottunk fel. Az ortodox világ azonban láthatta, hogy a húsvét semmit sem jelent az orosz megszállóknak. Számukra ez csak egy pirosbetűs dátum a naptárban, amihez külön szavak, különleges viselkedés kell, de nem az, amit hitnek hívnak, és nem az, amit keresztény jóságnak neveznek. Az orosz hadsereg ezt a húsvétot nemcsak a naptárban tette pirossá, hanem vérvörösre festette. A keresztények nem tennék ezt, ha lehetőségük lenne békét teremteni. Gyertyát tartani a kezünkben a templomban még nem jelenti azt, hogy keresztények vagyunk. A húsvéti ételt minden évben megszenteltetni kevés ahhoz, hogy embernek, kereszténynek tartsuk magunkat” – fogalmazott az államfő, kiemelve, hogy húsvét vasárnap Ukrajna egész területén légiriadók voltak.

Irina Venegyiktova ukrán főügyész az Interfax-Ukrajina hírügynökségnek nyilatkozva elmondta, hogy hivatala adatai szerint eddig 3818 civil vesztette életét és több mint négyezren sérültek meg az Oroszország által Ukrajna ellen indított háborúban. Megjegyezte, hogy az ügyészség rendelkezésére álló adatok éppúgy hiányosak, mint az ENSZ statisztikájában lévők, mivel nem szerepelnek bennük azok, akik a körbezárt Mariupolban estek áldozatul, illetve Kijev megye azon helyein, ahová hivatalának munkatársai még nem tudtak eljutni.

Szerhij Hajdaj, a Donyec-medencei Luhanszk megye kormányzója ismételten felhívta a régió lakóit: mielőbb meneküljenek biztonságos ukrán területre, nehogy erőszakkal vigyék őket Oroszországba.

Ruszlan Sztefancsuk ukrán házelnök az Ukrajinszka Pravda hírportálnak adott interjújában kijelentette, hogy a parlamenti apparátusnak három olyan képviselőről van tudomása, akik ellen merényletet terveztek orosz szabotőrcsoportok. Neveket nem árult el, sem egyéb részleteket, de hozzátette, hogy a rendfenntartók gondoskodtak az érintett képviselők személyi védelméről.

A kijevi vezérkar legfrissebb, hétfői összesítése szerint eddig hozzávetőlegesen 21 900 orosz katona esett el, mintegy ezer került fogságba. Az ukrán erők megsemmisítettek 181 orosz repülőgépet, 154 helikoptert, nyolc hadihajót, 884 harckocsit, 2258 páncélozott harcjárművet, 411 tüzérségi és 69 légvédelmi rendszert, valamint 149 rakéta-sorozatvetőt. Az ukrán légierő keleti parancsnoksága közölte, hogy az előzetes információk szerint Harkiv megye fölött hétfőn lelőttek egy Szu-34-es orosz vadászrepülőgépet.

Tizenhétre nőtt a tveri katonai kutatóintézetben pusztító tűz halálos áldozatainak száma
Tizenhétre nőtt a Tverben, az orosz Lég- és Űrvédelmi Erők Központi Kutatóintézetében csütörtökön kiütött tűz halálos áldozatainak száma – jelentette vasárnap a TASZSZ orosz állami hírügynökség meg nem nevezett mentőszolgálati forrásra hivatkozva. A forrás szerint romeltakarítás során további hat halott maradványaira bukkantak, így a tűz halálos áldozatainak száma elérte a tizenhetet. A leégett épületek bontása még folyamatban van. A tűz 2500 négyzetméteren terjedt el, az épület tetőszerkezete beomlott. Az épületből mintegy 150 embert mentettek vagy menekítettek ki, közülük 30 sérültet. Az előzetes információk szerint a tüzet az elektromos rendszer meghibásodása okozta, és a tűzoltóság késői hívása miatt a tűz nagy területre terjedhetett át. A lángokat csak péntek reggelre sikerült elfojtani. Az oltásban több mint 240 ember és 69 egységnyi műszaki eszköz vett részt, beleértve egy helikoptert is. Egy katasztrófavédelmi forrás szerint a tűzoltókat másfél órával a tűz kitörése után riasztották.

The post Orosz agresszió: öt ukrajnai vasútállomást lőttek a “hős” orosz hadsereg appeared first on .