Biztonságpiac

Az államfő hangsúlyozta, hogy a harminc évvel ezelőtt a maffia által elkövetett merénylet napján “a fájdalom és a félelem megbénította” az olasz köztársaság életét. Ezzel egy időben viszont az események “lehetőséget adtak arra, hogy a maffia erőszakos támadására a demokratikus intézményrendszer és a jogállam eszközeinek erejével válaszoljunk”.

A jogász Sergio Mattarella, akinek politikus testvérét szintén a maffia ölte meg, hozzátette, hogy a szervezett bűnözést elsősorban a civil társadalom azonnali és határozott reakciója lepte meg: az 1992-es merényletek “megtörték az addigi csendet, és az embereknek bátorságot adtak, hogy együttműködjenek a hatóságokkal az újraindulás érdekében”.

A maffia elleni harcot egy pillanatra sem szabad feladni – mondta Mattarella, aki ugyanilyen társadalmi felelősségvállalást és elkötelezettséget szorgalmazott az Európa szívében most zajló háborúval szemben is, az ukrajnai konfliktusra utalva.

A köztársasági elnök Palermóban, a város sportstadionjában rendezett megemlékezésen szólalt fel, melyen a római kormány nagy része részt vett. Jelen voltak a maffiagyilkosságok áldozatainak rokonai, Giovanni Melillo országos maffiaellenes államügyész, valamint a szicíliai fiatalok küldöttségei.

Harminc évvel ezelőtt, 1992. május 23-án délután hat óra előtt néhány perccel pokolgép robbant a palermói repülőtér és a város közötti autósztráda egyik szakaszán, Capaci magasságában. A támadásban az éppen arra haladó gépkocsikonvoj megsemmisült: életét veszítette a célpontnak számító Falcone bíró és felesége, a szintén ügyész Francesca Morvillo, valamint a kíséretüket képző három rendőr. További huszonhármam megsebesültek.

A maffiaellenes ügyész meggyilkolását a Cosa Nostra szervezetét irányító keresztapa, Salvatore Riina rendelte el. Az ötszáz kilogrammos pokolgépet működésbe hozó gombot a szicíliai maffiaszervezet végrehajtó embere, Giovanni Brusca nyomta meg.

Falcone fejezetet írt a szervezett bűnözés elleni fellépés történetében: nevéhez fűződik az első maffiaellenes ügyészcsapat megalakítása. Falcone indította el a tömeges maffiapereket is, melyek során a szervezet több száz tagját állították bíróság elé. Falcone és a vele együttműködő ügyész- és rendőrcsapat érkezett el elsőként a Cosa Nostra csúcsán állókhoz, valamint felderítette a maffia politikai-gazdasági szálait.

Falcone közeli munkatársa Paolo Borsellino ügyész volt, akit 1992. júliusában, édesanyja palermói lakóházának ajtajában robbantottak fel egy közelben leparkolt autóba rejtett pokolgéppel. Falcone és Borsellino meggyilkolása fordulópontot jelentett az olasz állam és az akkor még legerősebbnek tartott szicíliai maffia küzdelmében, annál is inkább, mivel a hatóságok és részben a közvélemény nyomására a szervezet tagjai elkezdtek együttműködni. A megtért “pentitók” vallomásai a Cosa Nostra fokozatos lefejezéséhez vezettek. A szicíliai maffia helyét mára a calabriai ‘ndrangheta vette át.

Salvatore “Toto” Riinát 1993-ban tartóztatták le, 2017-ben börtönben halt meg. Bruscát 1996-ban fogták el, majd huszonöt év börtön után, mivel együttműködött a hatóságokkal, szabadlábra helyezték.

Falcone meggyilkolásának időpontja nem számított véletlennek, mivel 1992-ben éppen akkor zajlott az új olasz államfő megválasztása: az esélyes, Giulio Andreotti helyett a merénylet után két nappal, 1992. május 25-én Oscar Luigi Scalfarót választották meg.

The post Harminc éve gyilkolták meg a maffiaellenes szicíliai ügyészeket appeared first on .

A londoni védelmi minisztérium által közzétett hírszerzési beszámoló szerint a jelentős mértékű veszteségek fő okai között van a rosszul megválasztott hadszíntéri taktika, a korlátozott légi fedezet, a rugalmasság hiánya, valamint az, hogy az orosz vezénylési láncolat hajlamos az elkövetett hibák megismétlésére.

A brit katonai hírszerzés szerint a Donyec-medencében zajló orosz offenzíva még tovább növeli az orosz fegyveres erők veszteségeit. A londoni hírszerzési tájékoztatás kitér arra is, hogy az orosz lakosság a múltban “érzékenyen” reagált az Oroszország által kezdeményezett háborúkban elszenvedett veszteségekre.

Az Ukrajnában elszenvedett veszteségek növekedésével e veszteségek egyre érzékelhetőbbekké válnak, és ez erősítheti Oroszországban a háborúval szembeni lakossági elégedetlenséget, valamint a hajlandóságot is arra, hogy az emberek hangot adjanak ennek az elégedetlenségnek – fogalmaz a brit katonai hírszerzés hétfőn ismertetett új helyzetértékelése.

London nem először utal arra, hogy az orosz hadsereget komoly veszteségek érhették az ukrajnai háborúban. A brit katonai hírszerzés egyik legutóbbi beszámolója azt valószínűsítette, hogy az orosz hadsereg az Ukrajna ellen indított háború februári kezdetén bevetett harcoló szárazföldi kontingens egyharmadát elveszíthette.

Egy másik brit hírszerzési beszámoló szerint Oroszország ebben a helyzetben jelentős létszámú “segéderőket” is bevet, és e kontingensekben valószínűleg több ezer csecsen is harcol. A londoni védelmi tárca szerint a hírszerzési adatok arra vallanak, hogy az Ukrajnában Oroszország által bevetett csecsenek között egyénileg jelentkező önkéntesek és a csecsen nemzeti gárdaezred tagjai is jelen lehetnek. A brit katonai hírszerzés szerint az ennyire “vegyes összetételű” alakulatok alkalmazása is azt jelzi, hogy Oroszországnak “jelentős erőforrás-problémái” vannak Ukrajnában.

Kneissl volt osztrák külügyminiszter lemondott a Rosznyeftyben viselt tisztségéről
Lemondott Karin Kneissl volt osztrák külügyminiszter az Rosznyefty felügyelőbizottsági tagságáról – közölte az orosz olajipari vállalat. Kneissl jelentős nemzetközi nyomás hatására meghozott döntése visszamenőlegesen, péntektől hatályos. Kneissl 2017 és 2019 között Ausztria külügyminisztere volt. 2018-ban meghívta Putyint az esküvőjére, amivel nagy feltűnést keltett.

The post Orosz agresszió: a brit katonai hírszerzés szerint óriási veszteségei lehetnek az orosz hadseregnek appeared first on .

Erről a lengyel államfő Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel tartott közös sajtótájékoztatóján beszélt. “Ukrajnának most szüksége van a mi jelzésünkre, amely megnyitja az európai kapukat az ukrán állam és társadalom előtt, amely az európai közösségek része akar lenni” – hangoztatta Duda a Jevropejszka Pravda hírportál szerint. Kiemelte, hogy nagy jelentőséggel bírna, ha Ukrajna uniós tagjelölti státusáról a júniusi csúcson hoznának döntést.

“Arra kérek mindenkit, akinél eddig kétségek merültek fel, hogy gondolkodjon el. Az Európai Unióba törekvő országoknak egyértelmű jelzést kell kapniuk, hogy az EU kapui nyitva vannak” – hangsúlyozta a lengyel elnök. Duda azt is szorgalmazta, hogy fokozzák az Oroszországgal szembeni szankciós nyomásgyakorlást.

“Hogyan tud a világ békés úton segíteni a háború befejezésében? Csakis szankciókkal, határozott nyomással, csakis Oroszország elszigetelésével. A hatodik szankciócsomag kérdése az Európai Unión belül egy nagyon fontos kérdés. Ezúton fordulok azokhoz, akiknek még kétségeik vannak: felejtsék el a szokásos üzletkötéseket” – fogalmazott Duda.

A sajtótájékoztatón megkérdezték Zelenszkijtől, mi a véleménye arról a lakossági elektronikus petícióról, amelyben azt kezdeményezték, hogy a sorköteles korú férfiaknak engedélyezzék az ország elhagyását a hadiállapot ideje alatt is. A petíció több mint 25 ezer támogató aláírást kapott, így a törvény szerint az elnöknek válaszolnia kell rá.

“Nem tudom, kinek kellett volna ezt a petíciót címezni. Talán nekem, vagy talán a fiukat elvesztő szülőkhöz kellene szólni, azokhoz, akik életük árán védték ezt vagy azt a területet, ezt vagy azt a várost és többnyire nem azt a települést, ahol születtek. Ma naponta ötven-száz ember halhat meg főként a keleti országrészben, miközben megvédik államunkat és függetlenségünket, amiről annyit beszél a világon mindenki” – fejtegette Zelenszkij.

Közben az ukrán vezérkar vasárnap délutáni helyzetjelentésében arról számolt be, hogy a Donyec-medencében az orosz erők a nap folyamán főként Donyeck és Bahmut városok térségében folytatták támadóműveleteiket, elsősorban azzal a céllal, hogy az ukrán csapatokat visszaszorítsák egészen a donyecki és luhanszki régiók közigazgatási határain túlra, ugyanakkor a Donyec-medencei Avgyijivka, Kurahove, továbbá délen, a Mikolaij megyében lévő Novopavliszk, valamint Zaporizzsja irányában a harci cselekmények intenzitásának csökkenése volt megfigyelhető.

The post Orosz agresszió: Duda szerint júniusban az EU-nak “ki kell nyitnia az ajtaját” Ukrajna előtt appeared first on .

“Tényleg úgy gondoljuk, hogy mindent ki kéne tiltani, ami orosz” – mondta Andrew Fesiak ukrán filmproducer a fesztiválhoz kapcsolódó filmvásár amerikai pavilonjában az “orosz propagandáról” rendezett sajtótájékoztatón. “Az orosz filmesek nem állíthatják azt, hogy minden rendben, és ellenük nem hozható fel semmi, miközben ukrán kollégáik nem forgathatnak, vagy azért, mert menekülniük kell, hogy mentsék az életüket vagy azért, mert fegyvert kell fogniuk” – tette hozzá.

Az ukrán producer szerint Szerebrennyikov “egyáltalán nem ellenzéki, hiszen az egész karrierjét az orosz kormány finanszírozta”.

A vádakra válaszolva az orosz rendező az AFP hírügynökségnek elmondta: a Csajkovszkij felesége című filmjét “független orosz vállalkozások, magánalapítványok finanszírozták”.

“Mindig rákérdeznek Roman Abramovics szerepére, aki a filmet finanszírozó egyik alap részvényese. Abramovics nagyon sokat segíti a kortárs művészeti projekteket, a civil szervezeteket. Részt vett az Ukrajna és Oroszország közötti tárgyalásokon is” – mondta a rendező.

“Teljesen megértem, miért mondják (az ukránok), amit mondanak, hiszen szörnyű helyzetben vannak (…) de az orosz kultúra eltüntetése hatalmas tévedés lenne, és örülök, hogy a cannes-i fesztivál a jó megoldást választotta” – hangsúlyozta Szerebrennyikov.

A világ egyik legjelentősebb filmes mustrája idén nem fogad orosz delegációt, és nem szeretné, ha az orosz kormányhoz köthető bármilyen hivatalos személy vagy újságíró megjelenne a fesztiválon, amíg az Ukrajna elleni orosz invázió folytatódik. A kitiltás azonban nem vonatkozik a kormánykritikus orosz művészekre.

“Vannak olyan orosz művészek, újságírók, akik elhagyták Oroszországot. Szerebrennyikov olyan alkotó, aki maga is úgy gondolja, ha nem hagyta volna el Oroszországot, akkor cinkosa lenne ennek a háborúnak” – mondta Thierry Frémaux, a fesztivál művészeti igazgatója a megnyitó előtti sajtótájékoztatóján.

A Putyin rezsimjét nyíltan bíráló 52 éves rendező harmadik alkalommal kapott meghívást filmjével a fesztivál versenyprogramjába. Ő azonban korábban személyesen soha nem tudott megjelenni Cannes-ban, mert külföldre utazási tilalom volt ellene érvényben, miután két évvel ezelőtt egy sikkasztási – a támogatói szerint viszont koncepciós – ügyben feltételes szabadságvesztésre ítélték. Miután a büntetése véget ért, a háború kitörése után lelkiismereti okokra hivatkozva legálisan elhagyta Oroszországot, és Berlinben telepedett le.

Az orosz rendező szerint “nem szabad az embereket az állampolgárságuk miatt megtagadni”.

“Készen állunk kitörölni Csehovot, Dosztojevszkijt, Tolsztojt és más orosz szellemeket? Ez nem lenne igazságos. Nem igazságos embereket az állampolgárságuk miatt megtagadni” – fogalmazott.

Szerebrennyikov korábban is bírálta az orosz kormányt a szabadságjogok szűkítése miatt, valamint az Oroszország által külföldön indított háborúkat is elítélte, és részt vett tüntetéseken is. A Csajkovszkij felesége című filmjének cannes-i bemutatóján az Ukrajna ellen indított háború befejezésre szólított fel, amikor a szerdai díszbemutató végén megköszönte a közönség tapsát.

A fesztiváligazgató álláspontja szerint “nem az ukrán hatóságok kérik a teljes bojkottot, hanem csak olyan emberek, akik nagyon radikálisak”. “Meg tudom érteni ezt az álláspontot is, mert ezek az emberek bombák alatt élnek” – hangsúlyozta Frémaux.

Alexandre Rodnianski ukrán filmproducer, aki húsz évig Oroszországban élt, a Le Monde című napilapban a bojkott ellen foglalt állást. Szerinte “a legjelentősebb filmfesztiválok mindig meghívták az oroszországi dolgok aktuális helyzetéről tisztességes képet bemutató alkotásokat”.

“Azoknak az életében, akik a bucsai vérengzéseket elkövették, a kultúra szerepe minimális. Ők a propagandatévén nevelkedtek” – vélte a producer, aki szerint “egyedül a hiteles orosz kultúra segíthet megváltoztatni Oroszországot”.

Megrázta a fesztiválközönséget az ukrajnai Mariupolban forgatott dokumentumfilm
Megrázta a 75. cannes-i fesztiválon a közönséget az ukrajnai Mariupolban az orosz erők által március végén megölt litván rendezőnek, Mantas Kvedaraviciusnak a helyszínen forgatott utolsó dokumentumfilmje. Miközben a kelet-ukrajnai városban az Azovsztal üzemben az orosz erőkkel szemben utolsóként ellenálló ukrán Azov ezred tagjai sorra adják meg magukat, a Mariupolis 2 című dokumentumfilm azt mutatja meg, hogyan élnek tovább a helyiek a bombázások ellenére. Kvedaravicius már készített egy filmet Mariupolban a kelet-ukrajnai háború idején, amelyet 2016-ban a Berlini Nemzetközi Filmfesztiválon mutattak be. Az ukrajnai orosz invázió kezdetén, február végén visszatért a tengerparti városba, és megkereste azokat, akikről 2014-ben és 2015-ben forgatott. A narráció és zene nélküli, 1 óra 45 perces alkotásban egymást váltják a hosszú snittek a háborús tájképekről a helyiek mindennapi életét bemutató felvételekkel. Kiderül, hogyan próbálják meg a helyiek túlélni a háborút, közülük többen egy templom alagsorában elbújva. A film megmutatja, ahogy az emberek kijárnak levegőzni, ebédet főznek vagy valóságos expedícióra indulnak a lebombázott negyedekbe élelemért vagy egy elektromos generátorért. Mindeközben a bombázások és a lövések hangja folyamatosan követi a szereplőket. A dokumentumfilmet pár nappal a fesztivál kezdete előtt hívták meg a szervezők a hivatalos programba. A megnyitó ünnepségen videókapcsolaton keresztül bejelentkezett Kijevből Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, és a kultúra felelősségéről beszélt a háború befejezésében. Az 1976-ban született Kvedaravicius litván alkotót akkor ölték meg az orosz inváziós erők, amikor az egy hónapig tartó forgatást követően megpróbálta elhagyni az ukrajnai kikötővárost. Az általa készített felvételeket vele dolgozó barátnője, Hanna Bilobrova hozta el, és a filmet Dounia Sichov vágóval együtt ő rakta össze.

The post Orosz agresszió: Ukrán filmesek az orosz filmek teljes bojkottját szorgalmazták Cannes-ban appeared first on .

A munkavédelmi és tűzvédelmi oktatás kötelező, ami nem a véletlen vagy a törvényalkotók műve. A lényeges információk akár életeket is menthetnek éles helyzetekben. A profi előadóknak köszönhetően ráadásul a fontos, de valóban paragrafusokkal, szabályokkal tűzdelt témakörök olyan köntösbe bújhatnak, ami borítékolja az érdekes, figyelemfelkeltő és lebilincselő tájékoztatást. És ez még nem minden! Az oktatás online is igénybe vehető, ami hatalmas pozitívum, és ami számtalan előnnyel kecsegtet.

Több szempontból is praktikus a virtuális oktatás. Egyrészt nincsen helyhez, helyiséghez kötve, azaz roppantul költséghatékony. Mindenki az otthonából (home office) vagy a munkahelyéről élvezheti az információk átadását anélkül, hogy egy tapodtat is meg kellene tenni. Ez időtakarékosság szempontjából sem bír csekély jelentőséggel. Másrészt mivel ebben az esetben a munkavállalók igényei élveznek elsőbbséget, így könnyedén megoldható a munkarendhez való maximális alkalmazkodás. Tehát a napi rutint nem feltétlenül kell megszakítani, illetőleg megbeszélhető az az idősáv, ami mind produktivitás, mind egyéb tekintetben a lehető legideálisabb. Harmadrészt senkihez sem kell alkalmazkodni. Sem időben, sem térben. Azaz a munkavállalóknak egyáltalán nem szükséges együtt, közösen részt venni az oktatáson. A régimódi tájékoztatókra mindenki egyszerre ült be, ami egyáltalán nem mondható optimálisnak a cég működését szem előtt tartva. Arról nem is beszélve, hogy a különböző munkafolyamatok eltérő időbeosztást feltételeznek, tehát abszolút nem életszerű elvárás, hogy minden dolgozónak egy ugyanazon dátum és helyszín maradéktalanul megfeleljen.

Mindennek tetejében a digitalizált adminisztráció közbenjárásával nyomon követhetőek a teljesített oktatások, rögzíthetőek a teljesítések. Vagyis röviden és tömören, újfent idő, energia és nem kevés anyagi muníció spórolható meg egyetlen releváns döntéssel.

A szabályozások természetesen időközönként módosulnak, de ami fix és változatlan, hogy a munkavédelmi és tűzvédelmi oktatás elvégzése kötelező. Erre a legtöbben úgy gondolnak, mint egy olyan feladatra, ami kicsit sem lelkesítő, mondhatni a muszáj jellemzi leginkább, de mégsem kikerülhető. Az tény, hogy a részvétel nem megszeghető kötelezettség, viszont az nem evidencia, hogy egyrészt maga a leszervezés problematikus és bonyolult, másrészt az oktatás unalmas és felesleges. Ezek a törvények a dolgozók egészségéért születtek és azért, hogy veszélyhelyzetben minden lényeges információ a rendelkezésre álljon a motivált és eredményes cselekvés érdekében. A fenti feltételekkel az online oktatás a lehető legjobb választás, aminek a részletei a következő oldalon megtekinthetőek: http://ehs-guide.com

Végre pont tehető a kényelmetlenségek végére és egy vadonatúj dimenzió nyílhat meg, ahol az oktatásnak sem a megvalósítása, sem a kivitelezése, sem a végigcsinálása nem jelenthet akadályt. Sőt! A száraz paragrafusok új, érdekes értelmezést nyerhetnek, aminek hála az elsajátításuk is lényegesen egyszerűbbé válhat.

The post Amit az online munkavédelmi és tűzvédelmi oktatásról tudni kell appeared first on .

Lloyd Austin bejelentette, hogy a több mint 40 országot összefogó csoport képviselői ezentúl havi rendszerességgel tartanak értekezletet arról, hogy miként segíthetik fegyverekkel, katonai felszereléssel az orosz inváziós erők ellen védekező ukrán hadsereget.

Oroszország Ukrajna ellen indított háborújában döntő jelentőségű hetek következnek – hangsúlyozta a miniszter, hozzátéve, hogy lépést kell tartani a háború menetével, és megkettőzött erővel kell törekedni az ukrán csapatok jelentősen megnövekedett fegyverzet-, és lőszerszükségletének kielégítésére.

A tanácskozás konkrét eredményei közül kiemelte, hogy Németország ötven Gepard típusú légvédelmi páncélos járművet küld Ukrajnába, a brit kormány további légvédelmi fegyverzetet, a kanadai kormány pedig páncélozott járműveket ajánlott fel. Hozzátette, hogy az amerikai kezdeményezésre megszervezett országcsoport tevékenysége Ukrajna önvédelmi képességének hosszú távú biztosítását szolgálja, túlmutat az orosz agresszió elleni védekezésen.

Washington Oroszországgal kapcsolatos hosszabb távú, katonai vonatkozású céljairól kérdésre elmondta, tenni kell azért, hogy Oroszország ne ronthasson rá országokra úgy, mint Ukrajnára. Az atomháború lehetőségéről szóló orosz nyilatkozatokról azt mondta, hogy az ilyen “kardcsörtetés” veszélyes és senkinek sem használ, atomháborút pedig nem akar senki.

Az orosz megszállás alatt lévő moldovai, Dnyeszter melléki szakadár területeken történt robbantásokról ugyancsak újságírói kérdésre azt mondta, hogy még nem igazán látják, mi lehet a háttérben, és az ügy továbbra is a Pentagon “fókuszában” marad.

Christine Lambrecht német védelmi miniszter a tanácskozás után – az amerikai védelmi minisztertől függetlenül – tartott tájékoztatóján elmondta, hogy hazája továbbra is a nemzetközi partnerekkel együttműködve igyekszik segíteni Ukrajnának. Így nem csak a német gyártmányú Gepardokkal járulnak hozzá az orosz támadás alatt álló ország önvédelmi képességének erősítéséhez. Dolgoznak a többi között egy olyan terven is, miszerint Németország Szlovénia hadseregének szállít nehézfegyverzetet, Szlovénia pedig a saját – szovjet gyártmányú – felszereléseinek mozgósításával támogatja Ukrajnát.

A miniszter kiemelte, hogy kétmilliárd eurós (760 milliárd forint) keretet nyitottak meg Ukrajna önvédelmi képességének fejlesztésére, és jelezte, hogy Szlovénia mellett az Európa keleti részén fekvő, egykor szovjet megszállás alatt álló országok közül másokkal is készülnek közvetett módon támogatást juttatni Ukrajnának.

A megoldás előnye, hogy az ukrán hadsereg azonnal használatba veheti a szovjet gyártmányú, ismert fegyverrendszereket, szemben a német védelmi ipar termékeivel – például a Gepard páncélosokkal -, amelyek használatához ki kell képezni az ukrán katonákat.

A német sajtóban közölt hírösszefoglalók szerint számos további európai ország is készen áll nehézfegyverzettel segíteni az orosz inváziós erőkkel harcoló ukrán hadsereget. Köztük van Franciaország, Belgium és Hollandia is. Ugyanakkor nem mindegyik ragaszkodik ahhoz, hogy a támogatás minden részlete nyilvános legyen.

Ezzel összefüggésben Lloyd Austin a tanácskozást megnyitó – a rendezvény nyilvános részén tartott – beszédében kiemelte, hogy az Egyesült Államok és partnerei már ötmilliárd dollár (1770 milliárd forint) értékben szállítottak fegyvereket Ukrajnának. Ebből az amerikai támogatás értéke 3,7 milliárd dollár.

Csehország az egyik legnagyobb hadianyag szállítója Ukrajnának
Csehország Ukrajna négy-öt legnagyobb hadianyag szállítója közé tartozik – jelentette ki Tomás Kopecky, a cseh védelmi miniszter helyettese. “Az orosz agresszió ellen védekező Ukrajnába sok milliárd korona értékben küldött Csehország fegyvereket és hadianyagot” – mutatott rá Kopecky, de pontos adatot nem kívánt mondani. Hozzátette, hogy az Ukrajnába küldött hadianyagban szinte az összes fegyvernem és hadianyag megtalálható, a gránátvetőktől kezdve a nehézfegyverekig. Az Ukrajnának eddig küldött hadianyag és fegyverszállítások pontos értékét a minisztérium nem kívánja nyilvánosságra hozni. “Nagyon méltányos összegről van szó. Abszolút számokban az Ukrajnának küldött hadianyag-szállításokban a négy-öt legnagyobb szállító között vagyunk” – szögezte le a cseh védelmi miniszter helyettese. Nagyra értékelte, hogy a fegyverszállítások terén Csehország nagyon jól együttműködik Lengyelországgal, Szlovákiával és a balti államokkal. Hangsúlyozta, hogy az Ukrajnának nyújtott hadianyag- és fegyverszállításokat folytatni kell.

The post Orosz agresszió: Ukrajna támogatói még több fegyvert biztosítanak a védekezéshez appeared first on .

A parlament költségvetési bizottságában a kormánypártok – szociáldemokraták (SPD), Zöldek, liberálisok (FDP) – és a legnagyobb ellenzéki erő, a CDU/CSU jobbközép pártszövetség képviselőinek támogatásával elfogadott indítvány szerint Schröder nem kap többé közpénzt az egykori kormányfői tisztségéhez kapcsolódó tevékenységét szolgáló berlini iroda és stáb fenntartására. A volt kancellár a mintegy 8300 eurós nyugdíját megtarthatja, és továbbra is gondoskodik a védelméről a szövetségi bűnügyi hivatal (BKA).

A döntéssel hivatalosan csupán felfüggesztették az iroda és a személyzet fenntartásához szükséges költségekre szánt költségvetési támogatás folyósítását. Ezzel kapcsolatban a Frankfurter Allgemeine Zeitung című lap kiemelte, hogy az indítványban nem említik Schröder orosz vállalatokhoz vagy Putyinhoz fűződő kapcsolatait. Ennek hátterében az a megfontolás áll, hogy a juttatások elvonása bírósági úton támadható lenne, ha úgy tűnne, hogy megbüntetik a véleménye, a politikai nézetei miatt.

A szociáldemokrata politikus kancellárként – az SPD és a Zöldek 1998-2005 közötti koalíciójának vezetőjeként – barátkozott össze Putyinnal. Hivatali idejében egy 2004-es kijelentésével kellett leginkább megdöbbenést, amelyben úgy vélte, hogy az orosz elnök “kifogástalan demokrata”.

Az elveszített 2005-ös szövetségi Bundestag-választás után elvállalta az elnöki tisztséget az Oroszországot és Németországot Ukrajna és Lengyelország megkerülésével, a Balti-tenger alatt összekötő Északi Áramlat földgázvezeték megépítésére alapított cég (Nord Stream AG) felügyelőbizottságában, 2017-ben pedig a többségi tulajdonos orosz állam javaslatára a Rosznyeft kőolaj- és földgázipari társaság részvényesei választották meg ugyancsak felügyelőbizottsági elnöknek.

A volt kancellár többször elítélte az Ukrajna elleni agressziót. Április végén a New York Times című amerikai lapnak azt mondta, hogy hiba volt elindítani a háborút, és Putyinnál tett márciusi látogatása alapján úgy látja, hogy az orosz államfő be is akarja fejezni, “de ez nem olyan egyszerű”, mert “van néhány kérdés, amelyet tisztázni kell”. Schröder arról is szólt, hogy továbbra sem hajlandó teljesíteni az elhatárolódásra és a céges tisztségek visszaadására vonatkozó követeléseket. “Nem fogok elkezdeni mea culpázni” – mondta.

Schröder mégis távozik a Rosznyefty igazgatótanácsából
Schröder volt német kancellár bejelentette, hogy nem tudja meghosszabbítani mandátumát a Rosznyefty igazgatótanácsában – közölte honlapján az orosz olajipari vállalat. Schöderhez hasonlóan távozik a testülettől Matthias Warnig, az Északi Áramlat-2 gázvezetéket menedzselő Nord Stream 2 ügyvezető igazgatója. A Spiegel német hetilap szerint az Európai Parlamentben felmerült, hogy Schröder felkerüljön a szankciós listára, ha megtartja az orosz cégekben betöltött pozícióit. Február végén a BP olajipari vállalat közölte, hogy megválik a Rosznyeftyben lévő 19,75 százalékos részesedésétől.

The post Orosz agresszió: Megvonták Gerhard Schröder volt német kancellár több juttatását appeared first on .

Putyin a tanács ülésén célszerűnek nevezte fontolóra venni egy állami információvédelmi rendszer létrehozását a kormányzat és az államigazgatás információs infrastruktúrájának fenntartható működése érdekében. Elmondta, hogy Oroszország kritikus infrastruktúráját az elmúlt időben állami szinten megszervezett, célzott és összehangolt külső támadások érték. A kiemelt célpontok között a kormányzati portálokat, a médiumokat, a pénzintézeteket, a szociális szempontból fontos, tömegesen használt portálokat és hálózatokat nevezte meg.

“Elmondhatjuk, hogy az ellenünk irányuló kiberagresszió, valamint általában az Oroszországgal szembeni szankciók kudarcot vallottak” – mondta Putyin.

Azt hangoztatta, hogy az orosz fél az elmúlt években elvégzett szisztematikus munka eredményeként felkészült ezekre a támadásokra. Szavai szerint Oroszország nemcsak az információs infrastruktúráját védte meg, hanem saját technológiát is létrehozott.

Putyin ugyanakkor egy 2021-ben elvégzett ellenőrzésre hivatkozva azt mondta, hogy az állami szervek információs rendszereinek és kommunikációs hálózataik erőforrásainak többsége sebezhető tömeges támadások és romboló célzatú külső befolyás révén, különösen a legújabb generációs külföldi technológiák bevetése esetén.

“Meg kell erősítenünk a hazai digitális tér védelmét – itt nem lehetnek gyenge pontok. Elvi fontosságú a bizalmas információk és a polgárok személyes adatai kiszivárgásának kockázatát minimalizálni, egyebek között a hivatali, a kommunikációs és a hírközlési berendezések használatára vonatkozó szabályok ellenőrzésének megszigorítása révén” – hangoztatta Putyin.

Mint mondta, a kibervédelem jogi kerete érezhetően fejlődött Oroszországban, ami lehetővé tette a hatékonyság javítását, de a kihívások és a fenyegetések jellege dinamikusan és gyorsan változik. Emlékeztetett rá, hogy 2025-től az orosz állami szférában tilos lesz a külföldi információbiztonsági eszközöket használni.

Megismételte, hogy az orosz technológiai szuverenitás megerősítése érdekében a kormánynak a lehető leghamarabb meg kell teremtenie a modern orosz elektronikai komponensbázist, biztosítania kell az ehhez szükséges saját technológiai felszerelés kifejlesztését és bevezetését, beleértve a szoftver- és hardverkomplexumok gyártásához szükséges eszközöket is. Ehhez, mint mondta, igénybe kell venni a korábban meghirdetett “Digitális gazdaság” nemzeti program eszközeit és forrásait.

Putyin közölte: javaslatokat vár arra vonatkozóan, hogy miként lehet ösztönözni az importhelyettesítést ezen a területen, de arra is, hogy hogyan lehet a versenytársakat megelőzve saját, egyedi termékeket előállítani. A legfontosabb feladatok közé sorolta a külföldi szoftverek, számítástechnikai eszközök és távközlési berendezések használatához kapcsolódó kockázatok radikális csökkentését.

Patrusev pedig arról is beszélt, hogy az Egyesült Államok által támogatott online anonimitás megkönnyíti a kiberbűnözők tevékenységét és a rosszindulatú szoftverek ellenőrizetlen terjedését. Mint mondta, az Oroszország elleni kibertámadásokban gyakran vesznek részt a nyugati országok által anyagilag motivált hackerek.

The post Elfogadta a kiberbiztonsági politika főbb elveit az orosz biztonsági tanács appeared first on .

Az EP közleménye szerint a brüsszeli plenáris ülésen 515 szavazattal, 32 ellenszavazat és 11 tartózkodás mellett az EP-képviselők hozzájárultak ahhoz, hogy az Ukrajna elleni orosz háború hatásai ne akadályozzák az ország kereskedelmi képességét.

Az intézkedéssel az EU egy évre teljes mértékben felfüggeszti az ipari termékekre kivetett importvámokat, a gyümölcs- és zöldségfélékre kivetett behozatali vámokat, valamint az acélexportra kivetett uniós dömpingellenes és importvámot, és minden vonatkozó védintézkedést. A lépés célja, hogy megkönnyítse Ukrajna unióba irányuló exportjának fellendítését, ami enyhíteni fogja az ukrán termelők és exportőrök helyzetét is.

Az intézkedéssel az EU vám nélküli, teljes hozzáférést biztosít Ukrajnának az uniós piachoz. Az EU emellett intézkedéseket hoz a szárazföldi árufuvarozás megkönnyítésére, hogy segítse az ukrán termékek szállítását.

Az intézkedést az EP után még az Európai Unió Tanácsának is meg kell vizsgálnia, majd jóvá kell hagynia.

The post Orosz agresszió: Az EP jóváhagyta az ukrán exportra kivetett valamennyi uniós vám felfüggesztését appeared first on .

Portugália széles körű kötelezettséget vállalt az Egyesült Nemzetek Szervezetével, az Európai Unióval és a NATO-val szemben, hogy jelen legyen fegyveres erőivel ott, ahol szükséges, mondta Costa a román kormányfővel közösen tartott sajtótájékoztatón.

Véleménye szerint nagyon fontos, hogy ne hagyják figyelmen kívül azt a globális kihívást, amelyet az Oroszország által a NATO keleti határán elkövetett katonai agresszió jelent.

‘Portugália mindig szívesen vett részt a NATO-missziókban, a balti országok védelmében és a keleti szárnyon egyaránt. Sok éve intenzíven együttműködünk a román fegyveres erőkkel, közös projektjeink voltak például a román és portugál tisztek képzése terén a közös cselekvési képesség fejlesztése érdekében’ – szögezte le a portugál kormányfő.

Arra a kérdésre, hogy a portugál erők romániai jelenlétét meg lehet-e hosszabbítani, Costa azt válaszolta, hogy amennyiben szükséges lesz, igen.

‘Úgy döntöttünk, hogy megerősítjük a NATO elrettentő képességét Romániában, és ha az Európai Főparancsnokság szükségesnek és megfelelőnek tartja a misszió meghosszabbítását, folytatódni fog a küldetés’ – mondta a portugál kormányfő az AGERPRES hírügynökség szerint.

Vasile Dîncu román és Helena Carreiras portugál védelmi miniszter csütörtökön Bukarestben aláírta a Románia kormánya és a Portugál Köztársaság kormánya közötti védelmi együttműködési megállapodást. A védelmi minisztérium arról tájékoztatta az AGERPRES hírügynökséget, hogy ez a megállapodás hozzá fog járulni egyrészt a két ország közötti kétoldalú védelmi együttműködés, másrészt pedig a NATO és az EU keretében megvalósuló együttműködés megerősítéséhez, megteremtve ezzel a román-portugál kapcsolatok megszilárdításának feltételeit, amelyek mind európai, mind szövetségi szinten konvergens célkitűzéseken alapulnak.

The post Costa: Portugália készen áll a NATO-feladatainak elvégzésére appeared first on .

A Downing Street szóvivőjének beszámolója szerint a telefonos megbeszélésen Zelenszkij tájékoztatta Johnsont a Donyec-medence helyzetéről és arról a folytatódó küzdelemről, amelynek célja “Ukrajna teljes szuverén területének visszaszerzése”, valamint a harcok térségében terjesztett orosz álinformációkkal szembeni fellépés.

A londoni miniszterelnöki hivatal tájékoztatása szerint Johnson kifejezésre juttatta “az ostromlott Mariupol bátor védői iránt érzett, nem halványuló csodálatát”, egyben felszólította Oroszországot, hogy a hadifoglyokkal az őket megillető méltósággal és tisztelettel bánjon.

A megbeszélésen a brit kormányfő felidézte, hogy London a minap 1,3 milliárd font (csaknem 600 milliárd forint) értékű újabb katonai segélycsomagot állított össze Ukrajna számára. A Downing Street szóvivője szerint a csomagban ezúttal messzehordó tüzérségi eszközök, hajók ellen bevethető szárazföldi indítású rakéták és drónok szerepelnek.

Nagy-Britannia régóta Ukrajna egyik legnagyobb nyugati fegyverellátója, és az orosz háború február végi kezdete óta is több száz hordozható légvédelmi rakétarendszert, páncéltörő rakétákat, egyéb precíziós rakétafegyverzeti eszközöket, 120 páncélozott járművet, hajók ellen bevethető rakétarendszereket, az ukrán erők ellátására szolgáló, nagy teherbírású drónokat, több ezer éjjellátó berendezést és tüzérségi ütegek lokalizálására alkalmas radarrendszereket adott át az ukrán hadseregnek.

A csütörtöki telefonos megbeszélésen Johnson és Zelenszkij megállapodott arról is, hogy erősítik az együttműködést a szövetséges országokkal, köztük az Egyesült Államokkal, Franciaországgal és Németországgal az Ukrajna számára hosszabb távon kidolgozandó biztonsági struktúra elemeinek meghatározása érdekében.

A brit kormányfő a Downing Street szóvivőjének beszámolója szerint komoly aggályainak adott hangot amiatt, hogy Putyin “gyáva, semmivel nem törődő módon” blokád alatt tartja Ukrajna fekete-tengeri kikötőit, és emiatt a fejlődő térségben is drágulnak az élelmiszerek.

A brit miniszterelnök és az ukrán államfő áttekintette, hogy milyen lehetőségek vannak a kritikus fontosságú szárazföldi és tengeri útvonalak megnyitására az ukrajnai gabona exportja előtt, és kölcsönösen kötelezettséget vállaltak arra, hogy utasítják stábjaikat a következő lépések sürgős meghatározására.

A Morgan Stanley globális pénzügyi szolgáltató konglomerátum feltörekvő piacokkal foglalkozó londoni elemzőstábjának friss kimutatása szerint Ukrajna fekete-tengeri kikötőiből az ukrán gabonaexport csaknem 90 százaléka, a napraforgóolaj-kivitel hetven százaléka, a fémexportnak több mint a fele indult a célállomások felé az átfogó orosz támadás előtt.

A ház szerint ha Ukrajna hosszabb időre elveszíti hozzáférését e kikötőkhöz, az ukrán hazai össztermék (GDP) az idén hatvan százalékkal is zuhanhat, és az ukrán gazdaság teljesítménye csak 2030-ra vagy még később érné el újból a háború előtti szintet.

The post Orosz agresszió: Ukrajna további katonai támogatásáról is tárgyalt Johnson és Zelenszkij appeared first on .

“Az orosz agresszió ellen védekező Ukrajnába sok milliárd korona értékben küldött Csehország fegyvereket és hadianyagot” – mutatott rá Kopecky, de pontos adatot nem kívánt mondani.

A cseh kormány már az első hetekben több mint hárommilliárd korona értékben hagyott jóvá katonai segítséget, és a lakossági gyűjtésből további több mint egymilliárd korona jött össze. “Más forrásokból ennek a többszörösét” küldte eddig Csehország Ukrajnába – fejtette ki a miniszterhelyettes szintén konkrétumok nélkül.

Kopecky azt mondta, hogy az Ukrajnába küldött hadianyagban szinte az összes fegyvernem és hadianyag megtalálható, a gránátvetőktől kezdve a nehézfegyverekig.

A miniszterhelyettes szerint az Ukrajnának szánt hadianyag- és fegyverszállításokat a csehek már tavaly év végén elkezdték szervezni, amikor világossá vált, hogy Oroszország katonai egységeket csoportosít át az ukrán határ közelébe. A háború kitörésekor már kész volt annak a hadianyagnak a jegyzéke, amely a cseh cégek rendelkezésére állt, és már csak a kulcsfontosságú finanszírozást kellett megoldani. Kopecky ekkor állítása szerint közvetlen kapcsolatba lépett a prágai ukrán nagykövettel is, és a diplomácia képviselet ezt követően speciális alapot hozott létre, amelyben rövid idő alatt 1,2 milliárd korona gyűlt össze a cseh lakosság és a cégek adományaiból.

Az Ukrajnának eddig küldött hadianyag és fegyverszállítások pontos értékét a minisztérium nem kívánja nyilvánosságra hozni. “Nagyon méltányos összegről van szó. Abszolút számokban az Ukrajnának küldött hadianyag-szállításokban a négy-öt legnagyobb szállító között vagyunk” – szögezte le a cseh védelmi miniszter helyettese. Nagyra értékelte, hogy a fegyverszállítások terén Csehország nagyon jól együttműködik Lengyelországgal, Szlovákiával és a balti államokkal. Hangsúlyozta, hogy az Ukrajnának nyújtott hadianyag- és fegyverszállításokat folytatni kell.

The post Orosz agresszió: Csehország Ukrajna 4-5 legnagyobb hadianyag szállítója közé tartozik appeared first on .

Benkő Tibor a budai Várban, a Dísz téren tarott rendezvényen felidézte: 1849. május 21-én már a magyar zászló lobogott Buda várában, Magyarország, a magyarok fővárosa visszakerült magyar kézbe. A magyar honvédelem napja egy olyan kiemelt esemény, amikor megemlékezünk a hősökről, az áldozatokról és mindazokról, akik életüket és vérüket áldozták Magyarországért, a magyar emberek békéjéért és szabadságáért – mondta.

Benkő kiemelte, ez a nap a legalkalmasabb felidézni “őseinket, hőseinket”, és mindazokat, akik építették az ország, a nemzet sorsát. Ez a nap hűen tükrözi a magyar katona eszmeiségét. Mint mondta: Görgei Artúr tábornok és a zalai 47. zászlóalj katonája, aki kitűzte a magyar lobogót a budai Várban, mindketten egy olyan hadseregben szolgáltak, amelyre Európa és a világ is felfigyelt, és amely beírta magát a történelembe.

Benkő kiemelte: mindig is voltak, vannak és a jövőben is szükség van példaképekre, akiket a katonák követhetnek, akiket követniük kell. Szükség van továbbá arra, hogy a katonák és valamennyi polgár elkötelezettek, elhivatottak legyenek a nemzet, az ország érdekében. “Ha ez az erő egyesül, akkor nincs, aki útjukba álljon” – jelentette ki.

A honvédelmi miniszter emlékeztetett, hogy 2016-ban azért dolgozták ki a honvédelmi és haderőfejlesztési programot, hogy a Magyar Honvédség a térség meghatározó erejeként képviselje Magyarországot. Ez a program biztosítja, hogy legyenek modern, korszerű eszközök, de azt is, hogy olyan emberek szolgáljanak a Magyar Honvédségben, akik fontosnak tartják hazájuk boldogulását, fejlődését. Olyan katonákra van szükség, akik lojálisak, elkötelezettek az ország érdekében – szögezte le.

A posztjáról távozó miniszter azt kérte: tegyenek meg mindent annak érdekében, hogy a jelenben és a jövőben is legyenek példaképek a társadalomban, és úgy szolgálják a nemzetet, a béke fenntartását.

A megemlékezés végén koszorúkat helyeztek el a Honvéd-szobornál, majd a résztvevők a Dísz térről átvonultak az Esztergomi rondellához, ahol ünnepélyes zászlófelvonással, a katonai hagyományőrzők ágyúlövéssel emlékeztek meg a honvédelem napjáról. Délután Görgei Artúr, a szabadságharc hadvezérének sírjánál tartanak megemlékezést.

Az ünnepségen részt vett még mások mellett Ruszin-Szendi Romulusz, a Magyar Honvédség parancsnoka, Szabó István, a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára, a katonai alakulatok vezetői, továbbá diplomaták, a katonai attasétestület tagjai, valamint civil szervezetek képviselői.

The post Megünnepeltük a magyar honvédelem napját appeared first on .

A közlemény szerint a gyanúsítottak 2019. októbere és 2020. szeptembere között a fővárosban, Bács-Kiskun, valamint Pest megyében 42 helyre törtek be, 34 helyszínről 45,7 millió forint értékben loptak el bankjegyeket, ékszereket, elektronikai eszközöket, autókat, motorkerékpárokat, szerszámokat, nyolc helyről azonban semmit sem sikerült zsákmányolniuk.

A legkevesebbet, kétezer forintot egy kiskunlacházi fatelepről loptak, a legnagyobb fogásuk egy ceglédi áruházból elvitt harmincmillió forint volt. Egy fővárosi húsboltból pénzt nem, de tíz kilogramm sonkát magukkal vittek – tették hozzá.

A rendőrség közlése szerint célpontjaik telephelyek, üzletek, boltok voltak, a kiszemelt helyen és környékén előzőleg terepszemlét tartottak, megfigyelték a mozgást és a biztonságtechnikai eszközöket, valamint menekülő útvonalakat terveztek. A feladatokat leosztották egymás között, volt sofőr, aktív résztvevő, autóikat, ruháikat elrejtő ember is.

Bár a bűnszervezetekre jellemző hierarchikus viszony nem állt fenn közöttük, szervezettek voltak: külön autókat, elsősorban nagy teljesítményű terepjárókat használtak, amelyeket elloptak vagy megvettek, de nem írattak át, hamis rendszámokat szereltek rájuk, majd elrejtették vagy éppen felgyújtották ezeket, mobiltelefon helyett inkább CB rádión tartották a kapcsolatot, elmaszkírozták magukat, és egy-egy helyen nagyon rövid ideig tartózkodtak. Célirányosan keresték a pénzt rejtő széfeket, trezorokat, ha helyben nem tudtak kinyitni valamit, azzal nem törődtek – részletezte a rendőrség.

A négy legfőbb gyanúsítottnak bejelentett munkahelye, állandó jövedelme nem volt, megélhetésüket, életvitelüket a bűncselekményekből származó illegális bevételükből finanszírozták.

A Pest Megyei Rendőr-főkapitányság vizsgálati osztálya a bűnszövetségben, üzletszerűen, dolog elleni erőszakkal elkövetett lopás bűntettének megalapozott gyanúja miatt folytatott büntetőeljárást befejezte, az iratokat átadta az ügyészségnek.

The post Heten, mint a gonoszok: vádemelést javasol a rendőrség a bűnszövetség ellen appeared first on .

A kitüntetést Grezsa Csaba konzul adta át egy olyan meglepetésrendezvény keretében, amelyet a Házsongárd Alapítvány Gergely Erzsébet beavatása nélkül szervezett az alapító nyolcvanadik születésnapja alkalmából.

Amint az ünnepeltet méltató Gaal György helytörténész mondta: Gergely Kolozsvár egyik legtiszteltebb és leghitelesebb személyisége. Már tanárként arra biztatta a diákjait, hogy viseljék gondját az erdélyi magyarság panteonjának, ám az igazi munka az 1999-es nyugdíjazása után kezdődött számára. Akkortól ugyanis minden energiáját a temető magyar sírjainak a megóvására fordította. Az általa létrehozott Házsongárd Alapítvány csaknem négyszáz sír műemléki adatlapját készítette el, és harcolta ki e sírok védettségét, és munkája nyomán újabb hatszáz sír műemléki felterjesztése következik. Emellett 163 sírkő és 11 kripta restaurálását végezte el.

Tevékenységét egy olyan korban végezte, amikor mindennapossá vált, hogy rátemetkeztek a magyar személyiségek sírjaira, és eltüntették a temető fontos magyar emlékeit.

Gergelyt levében köszöntötte Lévai Anikó, Orbán Viktor miniszterelnök felesége, aki úgy vélte: a nyolcvanadik születésnap arra figyelmeztet, hogy “nekünk is olyan őröknek kell lennünk, akiktől nem orozzák el a kincset, mert előbb utóbb át kell vennünk a stafétát”.

A Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkárságának főosztályvezetője, Brendus Réka köszöntésében megállapította: az ünnepelt az eredményért harcol, nem a sikerért. Ennek tulajdonította, hogy Gergely a nyilvánosságot kerülve, “a háttérből él a hivatásának, elhivatottságának”.

Az eseményre az alapítvány albumot adott ki, amely összefoglalja a Házsongárdi temető védelmében végzett 22 éves munkát. Az albumot bemutató Sipos Dávid Gergely Erzsébet egy korábbi kijelentését idézte, mely szerint a Házsongárdi temetőbe látogató turisták jobban tennék, ha a piros-fehér-zöld szalagok helyett kitépett gyomokat hagynának maguk után.

Gergely köszönő beszédében megjegyezte: élőhelye lett a temető, és ez sok áldozatot kívánt a családja és a munkatársai részéről. Köszönetet mondott mindazoknak, akikkel egy csapatban végezte a munkát.

The post Tisztikereszttel tüntették ki a kolozsvári Házsongárd temető magyar sírjainak a megmentőjét appeared first on .

A kormányzó délután posztolt üzenetében azt írta, hogy az orosz hadsereg már reggeltől lövi a várost nehézfegyverekkel, és tudatosan lakóépületeket támad. Szavai szerint az ágyúzások egész nap folytatódtak. Hozzátette, hogy a halottak és sebesültek számát még pontosítják, mert az ágyúzások miatt nem tudják átvizsgálni a területeket.

Olekszij Hromov dandártábornok, az ukrán vezérkar műveleti főigazgatóságának helyettes vezetője az Ukrinform hírügynökségnek arról számolt be, hogy az elmúlt két hét alatt az ukrán csapatok 23 települést vettek vissza az orosz erőktől a keleti országrészben lévő Harkiv megyében. Kijelentette, hogy az orosz erők változatlanul ágyúzzák az ország északi részén Csernyihiv és Szumi megyéket, ugyanakkor a fő erőfeszítéseiket a Donyec-medencére összpontosítják. Szavai szerint változatlan maradt Moszkva kinyilvánított célja, hogy az általa “különleges hadműveletnek” nevezett háborúban kiterjessze ellenőrzését Donyeck és Luhanszk megyék egészére. A tábornok kifejtette, hogy aktív harcok most elsősorban Szeverodoneck, Liman, Bahmut, Avgyijivka és Kurahove környékén folynak. Úgy vélte ugyanakkor, hogy az orosz erők “támadópotenciálja fokozatosan apad”.

Az ukrán vezérkar délutáni helyzetjelentésében úgyszintén azt írta, hogy az orosz hadsereg “fő erőfeszítései a donyecki irányra összpontosultak, ahol repülőgépeket, tüzérséget és aknavetőket vetnek be.”

Hromov hozzátette, hogy az ország más térségeiben az oroszok fenntartják az offenzíva lehetőségét annak érdekében, hogy akadályozzák az ukrán erők átcsoportosítását a Donyec-medencébe. Kiemelte: továbbra is fennáll a veszély, hogy az orosz fekete-tengeri flotta hajói rakétacsapásokat mérnek Ukrajna városaira. “Ezenkívül az ellenség provokatív műveleteket hajt végre a tengeren, szimulálva a deszantcsapatok partraszállásának előkészületeit” – tette hozzá.

A déli ukrán műveleti parancsnokság arról számolt be, hogy az orosz erők jelenleg nem hajtanak végre nagyszabású aktív támadóműveleteket az ország déli részén lévő ütközővonal mentén. Mikolajiv megyében folytatják a lakott területek ágyúzását, a megyeszékelyen, Mikolajivban viszont a helyzet most viszonylag nyugodt.

A közlemény szerint a Herszon megyei Csornobajivka ágyúzását úgy próbálták az oroszok beállítani, mintha az ukrán erők lőtték volna a települést. “A helyiek azonban már nagyon jól meg tudják különböztetni az ellenség akcióinak taktikáját, és nem dőlnek be a provokációnak” – állította a parancsnokság. Hozzátette, hogy az orosz erők blokkolják a ki- és belépést Herszon megyébe, és evakuációs konvojokra lőnek.

Az Ukrajinszka Pravda hírportálnak sikerült videokapcsolatba lépnie Szvjatoszlav Palamarral, az Azov ezred parancsnokhelyettesével, aki közölte, hogy ő és az alakulat parancsnoksága változatlanul a mariupoli Azovsztal üzemben van. “Ma (május 19-én) van a háború 85. napja. Én és a parancsnokság az Azovsztal üzem területén vagyunk. Folyamatban van egy bizonyos művelet, amelynek részleteit nem közlöm. Köszönet az egész világnak, hála Ukrajnának. Még látjuk egymást” – mondta a videoüzenetben Palamar.

The post Orosz agresszió: az orosz erők a Luhanszk megyei Szeverodonecket lőtték, áldozatok appeared first on .

A tárca felidézte: a bulgáriai, romániai, szlovákiai és magyarországi harccsoport létrehozásával a NATO védelmi és elrettentő képességét akarja közép- és hosszú távon erősíteni, miután Oroszország katonai konfliktust idézett elő Ukrajnában.

Franciaország kezdeményezésére a romániai harccsoport gerincét a Romániába küldött nagyon magas készenlétű összhaderőnemi műveleti erejéhez (VJTF) tartozó francia zászlóalj fogja képezni, amelyhez rotációs alapon csatlakoznak majd belgiumi és holland csapatok. A romániai BGFP fő ereje a Brassó megyei Nagysinken működő összevont kiképzőközpontban fog a román hadsereg alakulataival közösen gyakorlatozni – részletezte a román védelmi tárca.

Franciaország ugyanakkor egy légvédelmi különítményt is küld a román légelhárítás midia-foki kiképző és gyakorlatozó támaszpontjára.

A francia parancsnokság alatt létesülő romániai NATO-harccsoport erősíteni fogja a román-francia katonai együttműködést és hozzájárul a biztonság növekedéséhez a NATO keleti szárnyán. Románia együttműködése stratégiai partnereivel és az ország területén állomásozó jelentős katonai erők jelenléte növeli a reagálóképességét a fekete-tengeri válság közepette – értékelte a román védelmi minisztérium.

The post Orosz agresszió: A NATO Reagáló Erőiből alakul Romániában NATO-harccsoport appeared first on .

“Nem volt egy csendes időszak” – fogalmazott a kormányzati ciklus zárásával a posztjáról távozó miniszter, kifejtve: a 2015 óta tartó migrációs válság, a koronavírus-járvány, majd az orosz-ukrán háború is kihívások elé állította a honvédséget, a magyar katonák azonban meggyőzték a társadalmat, hogy készek és képesek megvédeni a lakosságot.

A 2017-ben indított Honvédelmi és haderőfejlesztési programot is sikerült “töretlenül”, ütemterv szerint folytatni – mondta, és megjegyezte, nem értek el minden célt, hiszen sok célkitűzés eleve túlmutat egy négyéves cikluson.

A korábban megfogalmazott, tíz éves célokat tartalmazó, eredetileg Zrínyi 2026 Honvédelmi és haderőfejlesztési program már 2030-2032-es célokkal rendelkezik. Az elmúlt években folyamatosan érkeztek a haditechnikai eszközök, mindemellett a program honvédelmi, a katonákat érintő része is prioritás volt. A honvédség létszáma az elmúlt négy évben minden évben nőtt, a hivatásos, a szerződéses és a tartalékos állományban egyaránt. A hazafias honvédelmi nevelést is folytatták: már mintegy 110 iskola csatlakozott a kadétprogramhoz és számos egyetemmel is megállapodást kötöttek – ismertette.

A miniszter beszélt arról is, hogy a Honvédelmi Minisztérium felépítése, struktúrája módosul, kibővül a jövőben. Úgy fogalmazott: “a honvédelem ügyét továbbra is jó kezekben tudhatjuk”.

Benkő azt mondta: a miniszterelnökkel folytatott megbeszélésén a kormányfő elégedettségét fejezte ki a Honvédelmi Minisztérium és a Magyar Honvédség elmúlt négyéves tevékenységével kapcsolatban, és a jövőben is számít Benkő segítségére.

A miniszter arról is beszélt, 52 éves karriert tudhat maga mögött, ebből 47 évet a honvédségnél, illetve a tárcánál szolgált. Kiemelte: továbbra is fontosnak tartja, hogy segítse a honvédelem ügyét, a célkitűzések megvalósítását. A társadalomnak, az embereknek érteniük kell mi a honvédelem, mik a honvédelmi tárca célkitűzései, és érezniük kell, hogy szükség van a Magyar Honvédségre – emelte ki Benkő.

Benkő 2018-tól töltötte be a honvédelmi miniszteri posztot. Előtte 2010-től a Honvéd Vezérkar főnöke volt.

The post Benkő Tibor: nehéz, de eredményes volt az elmúlt négy év appeared first on .

A dzsihadista csoport április 17-én a Telegram applikáción fenyegetett azzal, hogy megbosszulja az előző vezetője, a februárban az amerikai különleges erők által Szíriában megölt Abu Ibráhim al-Hásemi al-Kurejsi halálát, és azt kérte a híveitől, hogy az ukrajnai háborút kihasználva hajtsanak végre újból merényleteket Európában.

A belügyminiszter szerint “az üzenetben a terrorszervezet elsősorban a zsidó közösséget veszi célba”.

A tárcavezető ezért azt kérte a prefektusoktól, valamint a rendőrség és a csendőrség vezetőitől, hogy “fokozzák az elővigyázatosságot, és szervezzék meg a franciaországi zsidó közösség érdekeltségeinek fokozott védelmét”, mindenekelőtt a vallási és kulturális helyeknél, valamint az oktatási intézményeknél.

Az elmúlt tíz év franciaországi iszlamista merénylet-sorozatának első áldozatai zsidók voltak: az algériai-francia kettős állampolgárságú Mohamed Merah 2012. március 11-én, illetve 15-én a francia hadsereg három katonáját lőtte agyon a dél-franciaországi Toulouse, illetve Montauban városokban, majd 19-én két óvodás és egy iskolás gyermeket, valamint egy fiatal rabbit lőtt le a toulouse-i Ohr Torah zsidó iskola és óvoda előtt. A magát az al-Kaida terrorszervezet tagjának mondó iszlamista március 21-én a kézre kerítésére küldött kommandósok elől elbarikádozta magát a lakásában, és másnap tűzharcban életét vesztette.

Pokolgépes merénylet kiterveléséért börtönbüntetésre ítéltek Belgiumban három iráni származású férfi
Az antwerpeni fellebbviteli bíróság megerősítette kedden három olyan iráni származású belga állampolgár 18, illetve 17 évi börtönbüntetését, aki szerepet játszott a teheráni vezetéssel szemben álló franciaországi mozgalom tagjai elleni pokolgépes merényletet kitervelésében – jelentette a La Libre Belgique című napilap. A vádlottakat bűnösnek találták abban, hogy részt vettek egy végül meghiúsított pokolgépes merénylet kitervelésében, amelynek célpontja a teheráni vezetés ellen szervezkedő Népi Mudzsahedek nevű mozgalom 2018. évi nagygyűlése volt a Párizs melletti Villepinte-ben. A rendőrség a nagygyűlés napján csapott le a tettesekre, és letartóztatásukkor az autójukban körülbelül fél kilogrammnyi TATP (triaceton-triperoxid) robbanóanyagot és egy gyújtószerkezetet találtak. Az elítélteket a bíróság a belga állampolgárságuktól is megfosztotta.

The post Dzsihadista fenyegetés miatt megerősítették a zsidó közösségek által látogatott helyek védelmét Franciaországban. appeared first on .

A projekt új radiológiai mérési technológiák telepítését, a mérési végpontok számának növelését, valamint a központi rendszerek megújítását tette lehetővé. Célul tűzték ki a lakossági riasztó-tájékoztató rendszer kiépítését is a veszélyes üzemek környékén.

A katasztrófavédelem tulajdonában lévő radiológiai monitoring távmérőhálózat már meglévő huszonhat állomására új meteorológiai mérőszondák kerültek. Telepítettek harminc újgenerációs mérőállomást is, így már százhatvan távmérőállomás, valamint négy új mobilizálható mintavételi pont működik az ország területén.

Az aeroszol-mérőegységek alkalmasak a levegőben szálló részecskéken megtapadt radioaktív anyagok kimutatására.

A projekt egyik legnagyobb eredménye, hogy az eddig külön vezérléssel rendelkező lakossági riasztórendszerek, a radiológiai monitoring távmérőhálózat, valamint a Paks és harminc kilométeres körzetében telepített lakossági riasztó-tájékoztató végpontok immár közös felületről működtethetők.

Emellett újabb, veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemek is a lakossági tájékoztató és riasztórendszerbe kerültek. Az üzemek környezetében 213 tájékoztatásra, riasztásra alkalmas szirénát, valamint 147 monitoring végpontot telepítettek a szakemberek; Hajdú-Bihar, Vas és Békés megyékben pedig ügyeleti központ létesült.

A katasztrófavédelem honlapján olvasható, hogy a veszélyes ipari üzemekben esetlegesen bekövetkező meghibásodás vagy baleset esetén veszélyes vegyi anyag kerülhet a levegőbe, amelynek a koncentrációját a telepített monitoring mérőszondák mérik és jelzik az értéket a katasztrófavédelem ügyeletén. Ott a mért adatokat kiértékelik, majd szükség esetén, a szirénarendszeren keresztül riasztják a lakosságot, illetve értesítik őket a magatartási szabályokról.

A rendszer segítségével több mint félmillió ember riasztható probléma esetén, súlyos ipari balesetekkel kapcsolatos lakosságvédelmi döntések, intézkedések rövidebb idő alatt hozhatók.

The post Befejeződött a katasztrófavédelmi iparbiztonsági távmérőhálózat továbbfejlesztése appeared first on .