Biztonságpiac

A munka világának fejlődése számos változást idézett elő mind a munkaidővel kapcsolatban, mind a back office munkatársak feladataival kapcsolatosan. Cikkünkben körüljárjuk a témát, megoldást keresve a csoportmunkára, mint komplex tevékenység rendszerbe való integrálására.

Jellemzői

A rendszerek a kommunikáció elősegítésére, ezáltal a munka felgyorsítására jöttek létre. Az idő elteltével megfogalmazódott egy olyan igény, hogy az információáramlásnak minél gyorsabbnak kell lennie. Segítségükkel a földrajzilag sűrűn helyet változtató kollégák, és az otthonról dolgozók is hatékonyan dolgozhatnak együtt. 

A munkafelület

Korábban említettük, hogy a csoportmunka egy komplex tevékenység, így érdemes egy olyan rendszert alkalmazni, ami a sokrétű elintéznivalókat egy helyen, átlátható módon összesíti. Ezért is alkalmazzák az erre specializálódott rendszereket, mint például a Mav-IT.hu rendszere. 

Egy egységes felületet lát minden felhasználó, viszont tetszőlegesen testreszabhatóak a jogosultságok, részletesen beállítható, hogy ki, melyik funkciót láthatja, szerkesztheti, törölheti. A Mav-IT.hu raktárkezelő programja is hasonló elven működik, a felhasználóbarát felület és a kezelhetőség mind-mind hozzájárul a könnyed használathoz.

Mikor érdemes a WebIrodát választani?

Ha a kollégáknak nem kell specifikus szoftvereket alkamazniuk, feladatuk az általános levelezés, egymás között sűrűn osztanak meg fájlokat, és fontos, hogy tisztában legyenek egymás időbeosztásával. Alkalmas azok számára, akik gyakran dolgoznak más-más helyeken, mégis szükségük van a folyamatos kommunikációra. 

Hasznos funkciók

A rendszer folyamatosan szinkronizál minden adatot, mindig az aktuális információkat látják a felhasználók. Ez magában hordozza azt is, hogy egyszerre akár több különböző eszközön is naprakész adatokat látnak, legyen az számítógép vagy okostelefon. 

Beépített naptár funkciójával lehetőség van egymás naptárát is megtekinteni, az ott látottak alapján találkozókat szervezni. A naptár szinkronizálható több levelezővel is, és elérhető iOS-en és Androidon is.

Segítségével projekteket is létrehozhatunk, kezelhetünk, valamint a projekteket feladatokra bonthatjuk, így könnyen követhető a kollégák munkateljesítménye. A rendszer képes e-mailek kezelésére, valamint azokból könnyedén azonnal feladatot is lehet generálni. Integrált címjegyzékkel rendelkezik, a címekre pedig akár csoportosan is lehet hírlevelet küldeni.

A fájlmegosztás problémájára is megoldást nyújt, akár nagyobb méretű fájlt is feltölthetünk, majd a generált linken keresztül bármely kolléga letöltheti azt. Szinkronizálható DropBox és Google Drive segítségével is.

Fejlett hibajegymegoldással is rendelkezik, képes automatikusan e-mailekből hibajegyet, majd feladatot generálni. 28 nyelven elérhető, magyarul is használható, kiforrott rendszerről beszélünk. Ha Ön egy olyan rendszert keres, amely összefogja a teljes irodai ügyintézést, akkor bátran ajánljuk a WebIrodát.

The post A csoportmunkák modern rendszerbe foglalva appeared first on .

A szervezet azt közölte, hogy idén még nem érkezett elegendő támogatás az arab ország segélyprogramjainak fenntartására. Jóllehet, mostanáig e programok segítségével sikerült felvenni a harcot az éhínséggel, elmaradásuk esetén nemsokára akár 19 millió jemenire is éhezés vár – áll a WFP Twitter-üzenetében.

“A világnak cselekednie kell, mielőtt túl késő lesz” – sürgetett az ENSZ szervezete, és kiemelte, hogy az élelmiszerárak nem csökkentek az iszlám böjti hónap, a Ramadán alatt sem, ezért sok család “állandó böjtre kényszerül”.

Március közepén az ENSZ bejelentette, hogy mintegy négymilliárd dollárra van szüksége jemeni segélyprogramjai fenntartásához, ám az arab ország megsegítésére szervezett donorkonferencián mindössze 1,3 milliárd dollárt sikerült összegyűjteni.

Korábban a szervezet felhívta a figyelmet az ukrajnai háború katasztrofális következményeire a közel-keleti térség – köztük Jemen – élelmiszerellátása kapcsán. A WFP rámutatott arra, hogy Jemen gabonakészletének 31 százaléka érkezett az elmúlt hónapokban Ukrajnából.

Jemenben 2014 augusztusa óta dúl polgárháború a kormányerők és a húszi lázadók között. A lázadók ellen 2015 márciusában lépett hadba a kormánycsapatokat támogató arab koalíció Szaúd-Arábia vezetésével. A harcokban több, mint százezren vesztették életüket, milliók váltak földönfutóvá, s a lakosság kétharmada szorul humanitárius segélyekre.

The post Jemeni polgárháború: 19 millió jemenit fenyegethet éhínség appeared first on .

“Mindketten háborús lelkiállapotban vannak, de mindketten tudják, hogy ennek valamikor véget kell vetni” — mondta a politikus a dpa német és az APA osztrák hírügynökségnek adott interjújában. A politikus elmondta, attól tart azonban, hogy előbb fokozódni fognak a harcok a kelet-ukrajnai Donyec-medence térségében. “Mindkét fél nagyon intenzív és emberi szempontból pusztító harcra készül” – vélekedett.

Nehammer szombaton Kijevben találkozott Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel. Ezt követően pedig hétfőn Moszkvába utazott, hogy megbeszélést folytasson Putyinnal, és ezzel ő lett az első uniós kormányfő, aki az orosz támadás kezdete óta találkozott Putyinnal.

Mindkét megbeszélés középpontjában a két ország által folytatott, tűzszünetre törekvő tárgyalások álltak. A megbeszélésekkel kapcsolatos minden derűlátás ellenére azonban ezek a tárgyalások nem lesznek elegendőek ahhoz, hogy megállítsák a közelgő harcot a Donyec-medence birtoklásáért, amely területet 2014 óta már részben az orosz etnikumúak irányítanak, és amely Ukrajnától félig függetlenül működik – mondta.

Nehammer szerint azonban mégsem zárult be minden ajtó a tárgyalásos befejezés előtt. “A nagy kérdés az lesz: mindkét fél le tudja-e zárni ezt a háborút arcvesztés nélkül” – mondta. Úgy vélekedett, a védelmi elektronikai cikkek exportja elleni legújabb uniós szankciók középtávon fogják gyengíteni Oroszország katonai erejét, ezért ezek az intézkedések nem fognak azonnal hozzájárulni ahhoz, hogy Putyin befejezze a háborút.

A politikus szólt arról is, Putyin tisztában van azzal, hogy a háború gazdasági károkat okoz országának. Beszámolója szerint Putyin azt mondta, hogy “tudja ezt”, amikor Nehammer erre utalt.

Nehammer kiemelte, hogy Európa Oroszországból történő gázellátása messze nem biztonságos, függetlenül a szankciók helyzetétől. Mindig fennáll ugyanis a veszélye annak, hogy a vezetékeket felrobbantják vagy valamilyen módon megrongálják a háborúban. Az osztrák kormányfő kifejtette: “a kockázat mindig fennáll, (egy ilyen esemény) még akkor is megtörténhet, ha Ausztria, Németország és mások a gázembargó ellen felemelik szavukat”.

Több uniós ország le akarja állítani az orosz gáz vásárlását, hogy megbüntesse Moszkvát Ukrajna megtámadása miatt. De az olyan országok, mint Ausztria és Németország azt mondják, hogy ez nekik nagyobb kárt okozna, mint Oroszországnak – közölte. Ukrajna ugyanakkor úgy véli, hogy az orosz gázra költött pénz csak az oroszok háborús erőfeszítéseinek finanszírozását segíti.

Nehammer szerint Putyin közölte, hogy az Európába irányuló gázellátás biztosított, a megállapodott mennyiségek továbbra is áramlanak, és a fizetések továbbra is történhetnek euróban. Putyin az elmúlt hetekben aggodalmat keltett Európában azzal, hogy azt követelte, a gázszállítások ellenértékének kifizetése rubelben történjen, amit sokan a nyugati szankciók által megtépázott valuta megerősítésére tett kísérletnek tekintettek.

A kijevi út során felmerült Ausztria semlegességének fenntartása is. Finnországhoz és Svédországhoz hasonlóan Ausztria soha nem csatlakozott a NATO-hoz. Bár az Ukrajna elleni támadás miatt a két skandináv ország politikája megváltoztatását fontolgatja, Nehammer azt mondta az ukránoknak, hogy Ausztria egyelőre nem tervezi feladni semlegességét.

The post Orosz agresszió: az osztrák kancellár szerint még van esély a tárgyalásokra appeared first on .

Az oroszok totális háborút folytatnak Ukrajnában, nemcsak az ukrán hadsereggel, az ukrán önkéntesekkel harcolnak, hanem a nőkkel, gyerekekkel is – hangoztatta Duda a délkelet-lengyelországi Przemysl pályaudvarán rendezett sajtóértekezleten.

A lengyel államfő Gitanas Nauseda litván, Egils Levits lett és Alar Karis észt elnökkel együtt az ukrán fővárosban Volodimir Zelenszkij ukrán államfővel találkozott. Előtte elutaztak a Kijev melletti Bucsába, Borodjankába és Irpinybe, ahol az orosz erők kivonulása után az ukrán hatóságok civilek tömegsírjaira és háborús bűntettek más nyomaira bukkantak.

“A bűntetteket meg kell vizsgálni, a bűnözőket el kell ítélni” – hangsúlyozta Duda, hozzátéve, hogy nemcsak a közvetlen elkövetőkre gondol, hanem a parancsokat kiadó személyekre is. A Moszkvával szembeni szankciókról elmondta: a gazdasági büntetőintézkedések mellett ki kell zárni Oroszországot a nemzetközi szervezetekből, ezen belül például a sportszervezetekből.

A Zelenszkijjel folytatott megbeszélésről Duda közölte: az ukrán elnök a szankciók kiterjesztését, a fegyverszállítások növelését kérte. Újságírói kérdésre Duda a Joe Biden amerikai elnök által szerdán jóváhagyott, 800 millió dollár értékű, Ukrajnának szánt katonai támogatást úgy kommentálta: Ukrajnának szüksége van az ilyen segítségre, Biden “fontos és bátor” döntést hozott.

Katonai támogatást ígért Ukrajnának az észt elnök is, aki a kijevi látogatás során közölte: országa saját védelmi költségvetése egyharmadát szánja Ukrajnának.

A lengyel, az észt, a lett és a litván államfő a délkelet-lengyelországi Rzeszówban tartott közös sajtóértekezleten foglalta össze kijevi látogatásuk tapasztalatait. Duda kiemelte: a nemzetközi színtéren tárgyalásokat kell folytatni az Ukrajna háború utáni felépítését elősegítő forrásokról. “Ehhez a pénzügyi támogatást az Európai Uniónak, a világnak kell nyújtania” – hangsúlyozta.

A lett elnök közölte: szerdán “saját szemükkel látták az Ororszország által Ukrajnában elkövetett borzalmakat”. Az ezekért felelős személyeket nemzetközi törvényszékek elé kell állítani, hiszen a nemzetközi közösség nem tolerálhatja az ilyen háborús bűntetteket – mondta.

Az észt elnök elmondta: a bűntettek helyszínén az államfők “teljesen ledöbbentek”. Ő is hangsúlyozta, hogy a civilek, köztük gyermekek gyilkosait bíróság elé kell állítani, az üggyel már foglalkoznak az Ukrajnába érkezett ügyészek.

A litván elnök úgy látta: más külföldi vezetőknek is el kell menniük Borodjankába és a vérengzés más ukrajnai helyszíneire. Ha saját szemükkel látnák ezt, az EU “valószínűleg határozottabban lépne fel” – tette hozzá Nauseda. Aláhúzta az ukrajnai fegyverszállítás fontosságát is.

The post Orosz agresszió: Duda szerint teljes elszigeteléssel kell járnia a Moszkva elleni szankcióknak appeared first on .

A jelentés megállapítja, hogy változatlanul súlyos aggályokat vet fel a romániai börtönök folyamatos túlzsúfoltsága, amely nemcsak az életkörülményekre, hanem a börtönben végzett tevékenységekre, az egészségügyi ellátásra és az intézményen belüli erőszakra is negatív hatással van. A CTP szakértői által meglátogatott intézmények közül kettő, a craiovai és a margineni börtön a befogadóképesség 150 százaléka felett működik, több fogvatartottnak csupán 2 négyzetméternyi lakóterületet biztosítanak. A cellák leromlott állapotban vannak, hiányzik a bútorzat, a matracok és ágyneműk elhasználódtak, több esteben poloskásak – teszi hozzá a jelentés. E két börtönben a körülmények különösen hátrányosak a mentális zavarban szenvedő fogvatartottak számára.

A CTP szerint a helyzet “különösen aggasztó” a gyurgyevói börtönben, ahol a rabok talpát verik, amely “a kínzás ismert módszerének” minősül. Az intézet egészségügyi szolgálata nem regisztrálja a sérüléseket, nem tesz jelentést róluk, és nem vizsgálja ki hatékonyan a börtönben történt bántalmazásra vonatkozó állításokat sem.

Jelentésében a szakbizottság arra a következtetésre jutott, hogy a rossz börtönviszonyok és a rabok racionális tevékenységének hiánya “aláássa a fogvatartottak reintegrációját” a társadalomba.

A CTP felszólította a román hatóságokat, hogy határozottabb rendelkezésekkel folytassák a büntetés-végrehajtási rendszer reformját, és hozzanak erőteljes intézkedéseket a “súlyos és tartós” hiányosságok megszüntetésére, növeljék például a személyzet létszámát, javítsák az egészségügyi ellátás színvonalát, és szankcionálják szigorúan a fogvatartottak elleni erőszakot.

The post Az Európa Tanács bírálja a romániai börtönviszonyokat appeared first on .

Egy tökéletes ovis hátizsák megkönnyíti mind a gyerkőc, mind a szülő életét, hiszen a reggeli kapkodásban hajlamosak vagyunk megfeledkezni néhány dologról, ezzel viszont biztosíthatjuk a csemeténknek, hogy ő maga pakolhassa be a számára fontos holmikat egy saját kistáskába. 

Amikor óvodába kerül a gyerkőc, sok minden megváltozik. Egyre inkább önállósodik, és jó, ha mi is ösztönözzük arra, hogy az apróbb, személyesebb holmijaiért ő maga feleljen. 

Ehhez az első lépés, ha veszünk neki egy ovis hátizsákot, amibe belepakolhatja mindazokat az apróságokat, kincseket, amelyek fontosak lehetnek számára a külön töltött időben. A táska pedig nemcsak oviba menet, hanem kirándulások, utazások alkalmával is jó szolgálatot tehet.

Milyen a jó ovis hátizsák?

Először is külsőre olyan, amilyet a gyerek szeretne, vagyis az a rajzfilmfigura, mesehős díszítse, amiért rajong. Ez örömet okozhat neki, éreztetheti vele, hogy ez az ő tulajdona, amiért felelősséget kell vállalnia, amire vigyáznia kell. Illetve a napja is vidámabban indul majd a kedvenc hátizsákkal. A Mesés cuccok webáruház Pusheen cicás hátizsákjai és kiegészítői nemcsak praktikusak, de minden gyermeket levesznek a lábáról a kinézetükkel. 

Szülői szemmel nézve a leglényegesebb szempont mégis az, hogy olyan hátizsákot válasszunk, amelynek a mérete, súlya, kialakítása megfelel a korosztály számára. Az iskolatáskák, bármilyen szépek, még nem ovisoknak valók, várjuk meg velük az iskolás kort. 

Keressünk kifejezetten ovis hátizsákot, amely méretében kisebb és könnyebb, mint egy iskolatáska, és a hátszíjai könnyen állíthatóak a gyerek méreteihez. Ne terheljük túl a gerincét súlyos táskával, hiszen amúgy sem könyveket fog benne cipelni, hanem például egy kedvenc plüsst vagy játékot, kiránduláshoz egy almát, kekszet, kulacs vizet.

Extrák, hogy a gyerek elégedett legyen

Hagyjuk, hogy ő válassza ki a színt, mintát a felkínált ovis hátizsák választékból. Nem az a lényeg, hogy nekünk tetsszen, hanem hogy ő büszkén viselhesse, legyen kedve rendezgetni benne a holmijait. Jó, ha több zsebbel rendelkező hátizsákot választunk számára, így mindennek meglesz a helye, könnyebben találja majd meg, amit éppen keres.

Hasznos, ha a táska fényvisszaverő csíkkal vagy mintával ellátott, így biztosak lehetünk benne, hogy rossz látási viszonyok között is észrevehető lesz. Meséljünk neki arról, hogy a biztonságunk érdekében nem elég látni, de látszani is kell, tanítsuk meg a helyes közlekedésre gyalogosként, kerékpárosként egyaránt. 

Játékosan tegyük a mindennapok részévé, természetessé számára a közlekedést, ne csak autóval vigyük, mutassuk meg neki a különféle közlekedési eszközöket. A kicsik ezt roppantul élvezik. Egy buszozás során is jó szolgálatot tehet a saját maga által telipakolt hátizsák.

Érdemes jól látható címkén, bőröndjelölőn feltüntetni az elérhetőségeinket arra az esetre, ha a gyermek valahol elhagyná a hátizsákját. Tudatosítsuk benne, hogy mostantól ő felel azért, hogy a táskája és a benne lévő cókmókjai meglegyenek, ne felejtse ott a játszótéren, oviban, közlekedési eszközökön.

The post A tökéletes ovis hátizsák nyomában appeared first on .

A Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) közleményében felidézte: a Budapesti Közlekedési Központtal (BKK) kötött stratégiai partnerség keretében rendszeresen ellenőrzéseket tartanak a közösségi közlekedési eszközökön az utasok biztonsága érdekében. Ezen a héten a 14-es villamost, a megállóhelyeket és a járat útvonalát ellenőrizték.

Az akció során a rendőrök egy férfit garázdaságon tetten értek és elfogtak. Tulajdon elleni szabálysértés miatt egy, közterületi alkoholfogyasztás miatt két szabálysértési feljelentést tettek.

Köztisztasági szabálysértés miatt két embert bírságoltak meg. Továbbá egy szabálytalan gyalogos és egy engedély nélküli árus is helyszíni bírságot kapott. Az intézkedésekre ezúttal nem a szerelvényen vagy a megállókban, hanem a járat útvonalán volt szükség – írták.

A BKK és a BRFK “kiemelten kezeli a fővárosi közösségi közlekedést igénybe vevők biztonságát, ennek érdekében rendszeresek a hasonló ellenőrzések” – hangsúlyozza a közlemény.

The post Több rendőrségi feljelentéssel zárult a 14-es villamosvonal ellenőrzése appeared first on .

Az izraeli védelmi minisztérium bejelentette, hogy a fegyverfejlesztési osztály és a Rafael Advanced Defense Systems nevű fegyvergyártó vállalat mérnökei a napokban sikeres teszteket hajtottak végre repeszek, rakéták, páncéltörő rakéták és drónok elfogására lézersugarakkal.

Az újonnan kifejlesztett lézeres légvédelmi rendszer alapvető részeit hamarosan átadják a légierőnek, ahol felállítanak egy “Fénypajzs” nevű egységet, még mielőtt egy-két év múlva hadrendbe állítanák az új fegyvert.

“Világviszonylatban is történelmi eseményről van szó, először képes egy ország tüzelő és elfogó energiafegyverekkel harcolni” – jelentette ki csütörtökön Janiv Rotem dandártábornok, a védelmi minisztérium kutatási-fejlesztési osztályának vezetője.

“Az elmúlt hónapokban heti hét napon át, napi 24 órában dolgoztunk a déli kísérleti terepen, miután 2019-ben kifejlesztettük a nagy teljesítményű, száz kilowattos lézersugár-kilövőt. A csapatok éjjel-nappal dolgoztak, hogy elérjék a célt, és minden lövési kísérlet sikeres legyen húsvétig – és így is lett” – tette hozzá.

“A lézerprojekt Izrael Állam technológiai erejéről tanúskodik, amely továbbra is őrzi minőségi előnyét a fenyegetésekkel és kihívásokkal teli terepen. A rendszer körülbelül egy éven belüli üzembe helyezése lehetővé teszi, hogy a hadsereg jobb védelmet nyújtson az izraeli állampolgároknak” – méltatta a fejlesztési sikert Benjamin Ganz védelmi miniszter.

A ynet szerint a következő szakaszban lézeres védelmi rendszereket terveznek a háborúban manőverező szárazföldi erők számára, és létrehozzák a légierő repülőgépeiről indítható lézersugarat is, támadóeszközként.

Izrael már március közepén bejelentette, hogy lézerágyúkkal működő rakétavédelmi rendszer telepítését tervezi első lépésben a gázai határra, ahol a rendszer szinte elhanyagolható üzemeltetési költségekkel fogja el majd a szomszédos izraeli települések felé kilőtt rakétákat, drónokat és aknalövedékeket.

Az új védelmi fegyverek fókuszált, nagy hatótávolságú, 100 kilowatt erősségű lézersugarakat használnak, amelyek 10 kilométeres hatótávolságig képesek a rakéták, a drónok és az aknavető lövedékek megsemmisítésére.

A jelenleg működő Vaskupola légvédelmi rendszertől eltérően, a lézerrendszer képes lesz a rakétákat már az ellenséges terület felett elfogni, még mielőtt elérnék Izraelt. A rendszer nem igényel folyamatosan drága, egyenként sokezer dollárba kerülő elfogórakéta-utánpótlást.

A Vaskupola rakétái több tízezer sékelbe (több mint egymillió forintba) kerülnek, a lézeres elfogáshoz viszont csak néhány sékel (legfeljebb ezer forint) árú elektromosság szükséges.

The post Sikeresen tesztelték a lézeres légvédelmi rendszert Izraelben appeared first on .

A Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) közleménye szerint az Európai Közlekedésrendészeti Szervek Hálózata által meghirdetett, április 4. és április 10. között tartott ellenőrzésben ezúttal a passzív biztonsági eszközök – a biztonsági öv, a gyermekbiztonsági rendszerek és a bukósisak – szabályszerű használatát ellenőrizték.

A rendőrök 1621 alkalommal – 1383 sofőrnél és 238 utasnál – tapasztalták a biztonsági öv használatának elmulasztását. A gyermekbiztonsági rendszert hét esetben nem használták – tették hozzá. Az ellenőrzött motorkerékpárosok közül mindenki használt bukósisakot – írta a BRFK. A hét nap alatt hét körözött embert is elfogtak – olvasható a rendőrségi közleményében.

The post BRFK: egy hét alatt több mint ezer autósnál tapasztalták a biztonsági öv használatának elmulasztását appeared first on .

“A város még nem esett el” – mondta Smihal az ABC televízió Ez a hét (This Week) című műsorában. Hozzátette, hogy a város egyes részeit továbbra is ukrán katonák ellenőrzik. Oroszország fegyverletételi ultimátumot adott a Mariupolt védő ukrán erőknek vasárnap reggelig, ígéretet téve arra, hogy aki ennek eleget tesz, annak megkímélik az életét.

Az orosz védelmi minisztérium azt állította, hogy az orosz erők szombatra a város lakott részéből kiűztek minden ellenállót, és csak az Azovsztal acélüzemben maradt egy maréknyi fegyveres. Ők helyi idő szerint 10 óráig hagyhatták el az üzemet fegyver nélkül az ultimátum szerint.

“Mariupolban annyira súlyos a helyzet, amennyire csak lehet. Egyszerűen embertelen” – közölte egy videóüzenetben Volodimir Zelenszkij ukrán elnök. Az államfő szerint csak “két megoldás” létezik: a nyugatiak azonnal nehézfegyvereket szállítanak, hogy megtörjék az orosz invázió előtt 441 ezer lakosú, stratégiai fontosságú Azovi-tengeri kikötőváros ostromát, vagy tárgyalások útján segítenek elérni a harcok leállítását.

“Nincs sem élelmiszer, sem víz, sem gyógyszer” – mondta az elnök újságíróknak, azzal vádolva az oroszokat, hogy “elutasítják” a humanitárius folyosók megnyitását. David Beasley, az ENSZ Élelmezési Világprogramjának főigazgatója szerint több mint 100 polgári személy áll az éhezés határán Mariupolban, ahol nincs víz és fűtés sem.

Irina Verescsuk miniszterelnök-helyettes vasárnap követelte, hogy nyissanak evakuációs folyosót a mariupoli sebesültek kimenekítésére. Egyben bejelentette, hogy felfüggesztették a kelet-ukrajnai civilek kimenekítését szolgáló humanitárius folyosók működtetését, mert nem állapodtak meg az orosz hadsereggel a tűzszünetről.

Smihal közölte, hogy részt vesz a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és a Világbank jövő heti washingtoni ülésein, és további pénzügyi segítséget kér Ukrajna számára. Zelenszkij azt jelentette be, hogy ukrajnai látogatásra hívta meg Emmanuel Macron francia elnököt, hogy a saját szemével lássa: az orosz erők “népirtást” követnek el. Ezt a szót a francia államfő Joe Biden amerikai elnökkel ellentétben eddig nem volt hajlandó kiejteni.

“Beszéltem Emmanuellel” – mondta Zelenszkij a CNN amerikai hírtelevíziónak pénteken adott és vasárnap sugárzott műsorában. “Úgy gondolom, elérheti, hogy Oroszország kezdjen párbeszédet” – tette hozzá.

“Azt mondtam neki: szeretném, ha megértené, hogy nem háborúról van szó, ez egyszerűen népirtás. Meghívtam, jöjjön el, ha alkalma nyílik rá” – mondta Zelenszkij. “Eljön, látni fogja, és bizonyos vagyok benne, hogy meg is fogja érteni”. Elnökválasztási kampánya során Macron kifejtette, hogy a népirtás fennállását jogászoknak, nem pedig politikusoknak kell megállapítaniuk, és a “szóháború fokozása” nem segít Ukrajnán.

A helyi hatóságok közlése szerint öt ember meghalt és tizenhárom megsebesült vasárnap a kelet-ukrajnai Harkivban, miután aknák csapódtak be a belvárosba – közölte a Szuszpilne ukrán közszolgálati műsorszolgáltató. A mentőszolgálatok közlése szerint a tüzérségi támadás miatt lángok csaptak fel a városban. Az AFP francia hírügynökség tudósítói két sorozatot hallottak és öt tüzet láttak égni a Harkiv belvárosának lakónegyeiben.

A szintén kelet-ukrajnai Zolote városban legalább két ember meghalt, négyen pedig megsebesültek tüzérségi támadásban – közölte Luhanszk megye állami közigazgatási hivatalának vezetője. Szerhij Hajdaj elmondta, hogy az egyik sokemeletes lakóházban két emelet összeomlott.

The post Orosz agresszió: a mariupoli hősök nem adják meg magukat appeared first on .

A nemzetközi hitelminősítő hangsúlyozta: a szóban forgó kötvények szerződései nem nyújtanak lehetőséget arra, hogy a törlesztéseket dolláron kívül bármilyen más valutában teljesíteni lehessen.

A 2018 után kibocsátott eurokötvények bizonyos feltételekkel megengedik Oroszországnak, hogy rubelben teljesítse az egyes részletek törlesztését. A 2018 előtti kötvények azonban vagy nem tartalmazzák ezt a záradékot, vagy csak más keményvalutában, a dollár mellett euróban, fontban vagy svájci frankban engedik a fizetéseket, és az érintett, 2022-es, illetve 2042-es lejáratú két kötvény ebbe a kategóriába tartozik – áll a Moody’s csütörtöki londoni állásfoglalásában.

A cég már a múlt hónap végén visszavonta Oroszország hitelminősítési osztályzatait.

A Moody’s március 31-én Londonban bejelentette, hogy a döntés az orosz kormány összes adósminőségi besorolására, valamint a Moody’s által eddig minősítéssel ellátott szub-szuverén oroszországi entitások – köztük Moszkva, Szentpétervár és többtucatnyi oroszországi terület – külön osztályzatára vonatkozik.

A Moody’s egyben visszavonta az Oroszországban tevékenykedő kereskedelmi adósok helyi valutában és devizában fennálló kötelezettségeinek besorolási országplafonját, vagyis azt a felső osztályzati korlátot, amely határt szab e vállalatok minősítésének. A Moody’s a visszavonásig nagyon magas adóskockázatot jelző “Ca” államadós-osztályzattal tartotta nyilván Oroszországot.

Ugyancsak visszavonta oroszországi osztályzatait egy másik nagy nemzetközi hitelminősítő, a Fitch Ratings is, közölve, hogy döntését az ukrajnai háború miatt Oroszország ellen hozott EU-szankciók alapján hozta. Az Európai Unió március 15-én jelentette be, hogy megtiltja hitelminősítői osztályzatok érvényben tartását oroszországi jogi személyekre, vállalatokra és egyéb entitásokra.

A Fitch legutóbbi orosz államadós-besorolása “C” volt. Ez az osztályzat a Fitch azon megítélését tükrözte, hogy Oroszország államadósság-törlesztési csődesemény küszöbén áll.

A harmadik globális hitelminősítő, az S&P Global Ratings a múlt héten részleges devizaadósság-törlesztési csődhelyzetet jelző “SD” (Selective Default) szuverén adósosztályzattal látta el Oroszországot, szintén arra hivatkozva, hogy Oroszország rubelben fizette dollárban denominált eurokötvényeinek április elején esedékessé vált törlesztéseit.

Az S&P az intézkedés után erről a csődeseményt jelző besorolási szintről ugyancsak visszavonta oroszországi besorolásait az EU-szankcióknak megfelelően.

The post Moody’s: szerződésszegés, ezért csődeseménynek minősülhet az orosz devizakötvényekre adott rubeltörlesztés appeared first on .

A bukaresti szaktárca közleménye szerint a felfüggesztés időszaka alatt a román légierő az F-16-os harci gépeket fogja használni, amelyeket támogatni fognak a NATO-nak az Air Policing fedőnevű légtérvédelmi missziója keretében Romániában szolgálatot teljesítő gépei.

A közlemény szerint ezzel egy időben elrendelték az újabb F-16-os harci gépek beszerzési eljárásának felgyorsítását. Bukarest 32 ilyen repülőt akar vásárolni Norvégiától.

Romániának három – egyenként 16 gépből álló – repülőrajra van szüksége, hogy felügyelje saját légterének biztonságát, eddig azonban csak 16 használt, új hajtóművel és elektronikával, korszerű fegyverzettel felszerelt F-16-os Fighting Falcont sikerült beszereznie Portugáliától. A Norvégiától megvásárolni tervezett további 32 géppel együtt lenne meg a szükséges három repülőraj. A tranzakciót jóváhagyó törvénytervezetet a román parlamentben hamarosan napirendre tűzik – olvasható a közleményben.

Románia minimum tíz évig akarja használni az F16-os gépeket, amelyek átmenetet képeznek az F-35-ös, ötödik generációs harci gépek felé. Ez utóbbiak megvásárlási szándékát Klaus Iohannis román elnök jelentette be február elején. Az államfő akkor hangsúlyozta, hogy a román légierő korszerűsítése nem áll le az F16-osoknál.

A légtéri járőrözésből eddig a román légierő izraeli segítséggel felújított, orosz gyártmányú MiG-21 típusú vadászgépei is kivették a részüket. A korábban 110 vadászgépből álló flottában mára körülbelül 30-40 harcképes gép maradt. Legutóbb március elején zuhant le egy MIG-21-es, az utóbbi 25 évben pedig több mint húsz hajtott végre kényszerleszállást vagy zuhant le.

The post Románia felfüggeszti a MIG-21 Lancer harci gépek használatát appeared first on .

A Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda (KR NNI) közleménye szerint bűnügyi technikai főosztályuk és az Energiatudományi Központ munkatársai 162 ország szakértői előtt mutatták be az újszerű helyszínelői eljárást.

Azt írták: az ENSZ Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (NAÜ) által szervezett, e héten Bécsben megrendezett nemzetközi konferencián tartott bemutató “olyan jól sikerült, hogy a magyar nóvum lesz a jövőben az egységes nemzetközi protokoll alapja”.

A rendőrségi közlemény szerint a csapat arra kapott felkérést, hogy demonstrálja azt az általuk sugárzó anyagokra kifejlesztett eljárást, amely az eddigi gyakorlathoz képest egy teljesen új megközelítést képvisel. Ennek lényege, hogy a veszélyes anyagokat nem az elszállítást követően, hanem még a helyszínen vetik vizsgálat alá, illetve nyerik ki belőle a legtöbb információt. Így a nyomkutatás és a bűnjelek rögzítése is ott történik – ismertették.

“Ennek azért van jelentősége, mert a korábbi protokoll szerint szállítás előtt az ilyen anyagokat alá szokták vetni a sugárzásmentesítésnek, vagyis a dekontaminálásnak. Ez után azonban már nem marad lehetőség további bizonyítékok begyűjtésére. A dekontamináló anyagok ugyanis megsemmisítik a genetikai anyagmaradványokat és a daktiloszkópiai nyomokat is. Telefon esetében előfordulhat, hogy az egész készüléket is” – írták.

Az újszerű protokollt az NNI helyszínelői radiológus szakértőkkel dolgozták ki három év alatt. A bemutató egy olyan képzeletbeli bűncselekményre épült, amely szerint egy elkövető sugárzó anyagot visz lakásának pincéjébe, majd egy metróállomáson való menekülése közben hátrahagy egy sugárzó anyaggal szennyezett hátizsákot.

A helyszínelő magyar csapatnak így a lakást és a táskát kellett átvizsgálnia, miközben élőben, illetve online közvetítve 162 ország szakértői “nézték árgus szemekkel mozdulataikat”. A technikusok egyéni védőeszközökbe beöltözve, speciális sugárzást mérő eszközöket alkalmazva, valamint rádiókommunikációs gázálarcokat öltve magukra hajtották végre a rájuk bízott feladatot – írták.

“Az összetett feladat végrehajtása az új módszernek köszönhetően akkora sikert aratott, hogy még az Interpol és az FBI szakemberei is kiemelték a magyar csapat teljesítményét, és elismerő szavakkal méltatták az új protokollt, ami egy valódi áttörést hozott a nemzetközi szakértők eddig képviselt irányvonalához képest” – fogalmaztak a rendőrségi közleményben, hozzátéve: ennek köszönhetően ez fogja alapját képezni az ENSZ NAÜ jövőbeli egységes nemzetközi protokolljának, az NNI helyszínelői pedig részesei lehetnek annak a nemzetközi nukleáris konferenciának, amelyen az új nukleáris törvények irányvonalait fogják rögzíteni.

The post Az Interpol és az FBI által is méltatott protokollt dolgoztak ki magyar helyszínelők appeared first on .

A politikus Wroclawban rendezett sajtóértekezletén azt mondta, hogy lengyel nemzetiségű ukrán állampolgárokról van szó, később azonban úgy fogalmazott: “kórházainkban ma már ukrán katonákat ápolunk”. A lengyel határőrség péntek reggeli adatai szerint 2 millió 757 ezer ember érkezett Ukrajnából Lengyelországba az orosz támadás megindulása óta.

A kormányfő közölte: a hatóságok folyamatosan kapcsolatban vannak a segítségre szoruló ukrajnai lengyelekkel, és készen állnak arra, hogy szükség esetén megszervezzék gyors kimenekítésüket a nyugat-ukrajnai területekről.

Az Ukrajnában élő lengyelek számáról nincsenek megbízható statisztikai adatok. A hivatalos helyi népszámlálás szerint mintegy 150 ezer lengyel élt Ukrajnában 2001-ben. A lengyel kisebbségi szervezetek és az egyházi közösségek viszont úgy vélik, akár az egymilliót is elérheti a számuk.

Bartosz Cichocki, a háború során is Kijevben tartózkodó lengyel nagykövet egy március eleji interjúban az mondta, hogy az ukrajnai lengyelek közül több százezren kérvényezték Varsótól a lengyel nemzetiséghez tartozást igazoló, úgynevezett lengyel kártyát, amely megkönnyítette áttelepülésüket. Cichocki szerint döntő többségük már Lengyelországban él lengyel állampolgárként.

The post Orosz agresszió: a lengyelországi kórházakban sebesült ukrán katonákat ápolnak appeared first on .

A miniszterelnöknél egy vidéki sajtóértekezletén érdeklődtek újságírók a hétfőn bemutatott jelentés kapcsán. A minisztériumi vizsgálóbizottság elnöke, Antoni Macierewicz szerint az összegyűjtött anyag “kétségbevonhatatlanul” bizonyítja: a katasztrófát az “orosz fél jogtalan beavatkozása” okozta, ennek eredményeként az elnök gépe a levegőben robbant fel.

Morawiecki elmondta: a jelentés részletesen megmutatta, milyen módon zajlott le a katasztrófa a szmolenszki repülőtér felett.

“A történelem, nem is olyan régi, valamint a jelenkor, az ukrajnai brutális gyilkosságok is mutatják, mire képesek az oroszok” – tette hozzá a miniszterelnök. Az oroszok “olyan bűntett elkövetésére is képesek, amelyet korábban nehezen tudtunk elképzelni”, a vizsgálóbizottság viszont “elegendő mennyiségű bizonyítékot gyűjtött össze ahhoz, hogy lássuk: ez, sajnos, igaz” – fogalmazott.

Elmondta: arra számít, hogy az ügyészség rendszerezi majd a bizottsági vizsgálat eredményeit, valamint a maga részéről is “átfogó verziót” fogalmaz meg, és az “ennek megfelelő vádemelésekig is eljut”. Hozzátette: Lengyelország a nemzetközi törvényszékeknél is igazságszolgáltatást kérhet ez ügyben.

Macierewicz hétfőn elmondta: a jelentés alapot képezhet a nemzetközi színtéren teendő lépésekhez, ezen belül az Emberi Jogok Európai Bíróságához benyújtandó panaszhoz.

Radoslaw Fogiel, a kormányzó Jog és Igazságosság szóvivője kedden a lengyel közszolgálati rádiónak elmondta: a bizottsági jelentés feladata a légi katasztrófa leírása volt, nem ad viszont választ arra a kérdésre, ki áll konkrétan a történtek mögött. “Ez olyan kihívás, amely még mindig előttünk áll” – ismerte be Fogiel.

A szmolenszki légi katasztrófa ügyében folytatott lengyel ügyészségi vizsgálat még nem zárult le.

A Macierewicz vezette, 2016-ban létrehozott vizsgálóbizottság 2018-as időközi műszaki jelentése, majd a hétfőn ismertetett zárójelentése is semmissé nyilvánította a 2010-2011-ben működő, Jerzy Miller akkori lengyel belügyminiszter vezette testület jelentését, amely korábban hivatalos lengyel álláspontnak számított, és amely a lengyel pilótákat is felelőssé tette a katasztrófáért.

A 2018-as jelentés szerint is a katasztrófát “egy sor tudatos lépés” okozta, köztük felsorolták a gép oroszországi javítását, a módot, ahogyan a lengyel küldöttség útját megszervezték, a gép “tudatosan téves irányítását” az orosz légi irányítók részéről, majd a gép meghibásodásait és felrobbanását.

A hétfői jelentés szerint a robbanószerek jelenlétét egy brit laboratóriumban végzett vizsgálat erősítette meg, a robbanóanyag pedig “a gép személyzete számára elérhetetlen helyen” volt elhelyezve. A robbanás folyamatát az amerikai Nemzeti Légiforgalmi Kutatóközpontban (NIAR) összeállított virtuális modellen mutatták be.

Varsó a Lech Kaczynski elnök, valamint a fedélzeten lévő többi 95 ember halálával végződő tragédia óta többször is felszólította Moszkvát a repülőgép roncsainak visszaszolgáltatására, Oroszország azonban ezt mindeddig nem tette meg, az ügyben máig le nem zárt orosz ügyészségi eljárásra hivatkozva. A műszaki okok vizsgálatát végző orosz hatóságok 2011-ben emberi tévedésekre vezették vissza a történteket.

The post Morawiecki az ügyészség lépéseire számít a szmolenszki légi katasztrófáról szóló bizottsági jelentés nyomán appeared first on .

A Nyemcovot megfigyelő egyik ügynök a politikus pártfogoltja, Vlagyimir Kara-Murza, illetve Alekszej Navalnij megmérgezésénél is feltűnt.

Orosz belpolitikai körökben az akkoriban miniszterelnök-helyettesként tevékenykedő Nyemcovot Borisz Jelcin néhai orosz elnök lehetséges utódaként tartották számon mindaddig, amíg Putyint ki nem nevezték ügyvivő elnöknek 1999 decemberében. Ezt követően Nyemcov tüske lett a Kreml körme alatt. Az ellenzéki politikus támogatta az orosz politikai vezetés elleni nemzetközi szankciókat, a korrupcióellenes küzdelmet, ellenezte a Krím félsziget annektálását, és független nyomozást követelt a Kelet-Ukrajna fölött lelőtt maláj utasszállító ügyében. Nyemcov Putyin egyik legádázabb és legbefolyásosabb bírálója volt.

Az ellenzéki politikust tíz hónapig követték az FSZB Második Szolgálatának tagjai, akik összesen 13 alkalommal tűntek fel ugyanazon a helyszínen, ugyanabban az időben, mint Nyemcov, utoljára tíz nappal meggyilkolása előtt.

A politikust 2015. február 27-én lőtték le Moszkvában, a Kreml közelében. Az orosz hatóságok tagadták, hogy közük lett volna a gyilkossághoz, amellyel végül egy Ramzan Kadirov csecsen vezetőhöz közel álló embert vádoltak meg. Zaur Dadajev először beismerő vallomást tett, amelyet később visszavont. Azt állította, hogy kikényszerítették belőle a vallomást. Elmondta, hogy öt csecsen társával együtt hónapokig figyelték Nyemcovot, de nem ők követték el a gyilkosságot. Orosz emberi jogi aktivisták szerint Dadajevet megkínozták az őrizeti fogságban. Sem a hivatalos nyomozás, sem a tárgyalás során nem sikerült megállapítani, hogy mi volt a gyilkosság indítéka, és ki volt a megrendelő.

A vádlottak az elején azt állították: bosszúból végeztek a politikussal, mert támogatta a Charlie Hebdo vicclapot, amely a muszlimokat sértő karikatúrákat tett közzé. Ennek hitelessége akkor ingott meg, amikor kiderült: a feltételezett gyilkosok még azelőtt elkezdték követni Nyemcovot, hogy bármit is mondott volna a francia szatírikus lapról. Ugyanakkor a jelenlegi nyomozásból kiderült: jóval azelőtt, hogy a csecsen csoport Moszkvába érkezett a politikus megfigyelésére, az FSZB már ráállította embereit, köztük olyanokat, akik több orosz ellenzéki politikus megmérgezésével összefüggésbe hozhatók.

Egyikük Valerij Szuharev, aki minden bizonyíték szerint az FSZB munkatársa volt akkoriban. A belbiztonság feladatai közé tartozik a belső politikai fenyegetések kezelése, egyebek között az emberek mozgásának nyomon követésével.

A megfigyelt emberek által vásárolt repülő- és vonatjegyeket rögzítik az FSZB Magisztral nevű adatbázisában. Azonban nemcsak az ő mozgásuk követhető az adatbázis segítségével, hanem az őket megfigyelő orosz ügynököké is. Ezek az információk gyakran kötnek ki korrupt tisztségviselők közreműködésével a feketepiacon, majd újságírók kezében, ahogy az a jelenlegi esetben is történt – mutatott rá a BBC.

Szuharev mozgását ellenőrizve és Nyemcovéval összehasonlítva az újságírók egyértelmű mintázatra bukkantak. Az FSZB-ügynökök rendszerint órákkal vagy legfeljebb egy nappal Nyemcov előtt érkeztek a politikus látogatásainak helyszínére, és röviddel előtte vagy utána távoztak. Ezt jól érzékelteti, hogy amikor Nyemcov 2014. július 2-án, valamivel éjfél után online repülőjegyet foglalt Novoszibirszkbe, mindössze tíz perccel később Szuharev is jegyet vásárolt ugyanoda, ugyanarra a napra.

Szuharevet hol Dmitrij Szuhinyin, hol Alekszej Krivoscsekov ügynök kísérte. Szuhinyin vegyészeti, kriptográfiai és számítástechnikai háttérrel rendelkezik, Krivoscsekov neve pedig Navalnij megmérgezésénél is felmerült.

A Bellingcat hangsúlyozta: nincs bizonyíték rá, hogy bármelyikük részt vett volna Nyemcov meggyilkolásában, amelynek módszere – pisztolyból leadott lövések – is eltér a korábban említett orosz ellenzéki politikusok esetében megfigyelt mérgezéses likvidálási kísérlettől.

Az oknyomozó újságírói csoport szerint a fenti információk fényében számos új kérdés megfogalmazódik. Az egyik, hogy pontosan milyen szerepet játszott az FSZB Kriminalisztikai Intézete Nyemcov meggyilkolásának kivizsgálásában. A Bellingcat által áttekintett bírósági dokumentumok szerint a gyilkossággal kapcsolatos 55 törvényszéki elemzésből 45 az FSZB Kriminalisztikai Intézetéhez köthető. A Zaur Dadajev elítéléséhez vezető DNS-vizsgálatról készült jelentést az intézet akkori igazgatója, Vlagyimir Bogdanov írta alá.

Dmitrij Peszkov Kreml-szóvivő hangsúlyozta, hogy az esetnek semmi köze az orosz kormányhoz. “Úgy hangzik, mint egy újabb alaptalan pletyka” – mondta a Bellingcat, a The Insider és a BBC vizsgálatára válaszul.

The post Nyemcovot meggyilkolása előtt hónapokig követték az FSZB ügynökei appeared first on .

Marek Wede a berlini kormányszóvivői tájékoztatón kérdésre válaszolva kiemelte, hogy “a Z betű természetesen nincs betiltva”, de használata bizonyos esetekben az Ukrajna elleni orosz támadó háború támogatását fejezheti ki, és ez a büntetőtörvénykönyv 140. paragrafusa értelmében tilos.

Ez azért van így, mert “az orosz invázió bűncselekmény”, és aki nyilvánosan kifejezi egy bűncselekmény támogatását, büntethetővé teszi magát – fejtette ki a szóvivő.

Hozzátette: a szövetségi biztonsági szervek figyelik a jelkép használatát, és a kormány üdvözli, hogy több tartomány fellépést ígért az ügyben. Az orosz invázió támogatásának kifejezésére használt nagy, fehér Z betű eddig főleg tüntetéseken bukkant fel, de előfordul rongálásos esetekben is, például amikor Z-alakban hasítják fel teherautók ponyváját – ismertette.

A német büntetőtörvénykönyv 140. paragrafusa alapján a bűncselekmények nyilvános támogatása három évig terjedő szabadságvesztéssel vagy pénzbüntetéssel sújtható.

A napokban több tartomány jelezte, hogy nem tűri el az orosz invázió nyilvános támogatását a fehér színű, nagy Z betű révén. Pénteken Alsó-Szászország és Bajorország kormánya, hétfőn a tartományi rangú főváros, Berlin, valamint Brandenburg tartomány vezetése jelentette be, hogy a jelkép használói büntetőjogi következményekre számíthatnak.

The post Orosz agresszió: büntethető az Ukrajna elleni háború “Z” betű jelölésével történő támogatása Németországban appeared first on .

A honatya a Facebookon közzétett bejegyzésében arról tájékoztatott, hogy a határozatot 363 képviselő szavazta meg a 450 tagú törvényhozásban. A parlament elfogadott egy törvényt is, amelyben Oroszországot “terrorista államnak” minősítette és betiltotta az orosz hadseregben használatos “Z” és “V” betűk jelképként történő használatát.

Karim Khan, a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) főügyésze közben a Kijev megyei Bucsában és Borogyankában járt, ahol felkereste az ukrán hatóságok által feltárt tömegsírokat. Kijevben tartott sajtótájékoztatóján kijelentette: az ott történtek nem álhírek, mint ahogy azt a Kreml próbálja beállítani, mert a saját szemével látta a halott embereket és a lerombolt épületeket.

A tisztségviselő kiemelte: csapatával és az ukrán rendvédelmi szervekkel közösen dolgozik azon, hogy kiderítsék az igazságot és az elkövetőket bíróság elé állítsák.

Anatolij Fedoruk, Bucsa polgármestere csütörtökön arról tájékoztatott, hogy a településen eddig 403 holttestet találtak, amelyek közül 167 személyazonosságát állapították meg. Elmondta, hogy az egyik templom melletti tömegsírból az orosz katonák által megölt 73 civil áldozat holttestét emelték ki. A tömegsír feltárása még folyamatban van.

Csütörtökön megtekintette a tömegsírt a lengyel és a cseh parlament elnöke. Tomasz Grodzki lengyel szenátusi elnök újságíróknak azt mondta, hogy miután ellátogattak Borogyankába, Bucsába és Irpinybe, megdöbbentek.

Az UNIAN az amerikai Forbes üzleti magazinra hivatkozva azt írta, hogy Ukrajna tárgyalásokat folytat az Egyesült Államokban gyártott MQ-9 Reaper elnevezésű nehézbombázó drónok megvásárlásáról. Szakértők úgy vélik, hogy az MQ-9 drámaian megváltoztathatja a háború menetét, ugyanis a török gyártmányú Bayraktarhoz képest az MQ-9-et repülés közben tartósabbnak és kevésbé sebezhetőnek tartják az orosz tűzzel szemben.

Dmitro Zsivickij, az északkelet-ukrajnai Szumi megye kormányzója a Telegram üzenetküldő portálon közölte, hogy csütörtökön az orosz erők oroszországi területről lőtték a megye határmenti településeit. Szavai szerint tíz napja ez az első súlyos provokáció a régióban az orosz hadsereg részéről. Kifejtette, hogy 120 milliméter kaliberű aknákat lőttek ki, aminek következtében lakóházak sérültek. Áldozatokról egyelőre nem közölt semmit.

Az ukrán északi hadműveleti parancsnokság pedig arról adott hírt, hogy az északi Csernyihiv megyében ért orosz rakétacsapás egy kistelepülést, és az egyik lövedékkel eltaláltak egy magánházat.

Olekszij Danyilov, az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) titkára a BBC-Ukrajina hírportálnak adott interjújában kijelentette, hogy az ukrán vezetés fel volt készülve a háborúra, noha az orosz hadsereg támadását nem február 24-re, hanem február 22-re várta.

The post Orosz agresszió: A kijevi parlament népirtásnak minősítette az orosz háborút appeared first on .

A Magyar Honvéd csütörtökön megjelent számában Gajdos Milán, a Magyar Honvédség tűzszerész ezredének kommunikációs tisztje írt cikket a példa nélküli tűzszerészeti mentesítésről.

Kifejtette: 2020 augusztusában rendőrségi bejelentés érkezett a Magyar Honvédség tűzszerészügyeletére, miszerint az egykori Weiss Manfréd Acél- és Fémművek területén végzett földmunkák során feltételezhetően robbanóeszközökre bukkantak. Már az első átvizsgáláson megállapították: nagy mennyiségű robbanóeszköz van a területen, melynek felderítése, állapotfelmérése és kezelése hosszú folyamat lesz. Csaknem két hónapig zajlott a terület tűzszerészeti mentesítése: műszerek segítségével mintegy 400 négyzetmétert vizsgáltak át a katonák és 300 köbméternyi földet mozgattak meg.

Szilágyi Zsolt ezredes, a tűzszerész ezred parancsnoka elmondta: a munkálatok során öt tonnányi, jellemzően első világháborús, részlegesen szétszerelt robbanótest, illetve gyújtószerkezet került elő.

Kelemen Ferenc főtörzsőrmester, az alakulat tűzszerész kiképző altisztje ezzel összefüggésben közölte: a Csepelen előkerült tüzérségi eszközök kilencven százaléka valamilyen gránát, srapnel, gyújtószerkezet vagy ezek alkatrésze volt. Többségében részben vagy teljesen szétszedett, beolvasztás céljából a gyárba szállított első világháborús robbanóeszközök kerültek elő, melyek már nem tartalmaztak gyújtószerkezetet. Találtak továbbá a Weiss Manfréd-vállalat üzemeiben készült lövedékeket. Előkerült továbbá egy “különleges gyűjtemény” is: 1850-1880 között rendszeresített, 37-120 milliméter közötti űrméretű francia tüzérségi gránátok. “A kuriózumok közé sorolható még tíz darab első világháborús német tüzérségi gyújtószerkezet és egy öt kilogrammos brit gyakorlóbomba fejrésze is; ezeket sosem vetették be a Monarchia területén, és a csepeli esetet megelőzően ilyenek Magyarországon még soha nem kerültek elő” – fogalmazott.

A Honvédelmi Minisztérium Hadtörténeti Intézet és Múzeum Modern Lőfegyver Gyűjteményét vezető Szatmári András szerint számos okból kerülhettek a robbanóeszközök és a fegyverek a föld alá. A második világháború végső szakaszában, a szovjet csapatok közeledtével országszerte a civilek is igyekeztek megszabadulni a fegyverektől, robbanóeszközöktől. Az “egyik legkézenfekvőbb módszernek tűnt” a légibombák ütötte bombatölcsérekbe hordani, majd betemetni azokat. Ráadásul a második világháborúban a Weiss Manfréd-művek is kiemelt célpontja volt a szövetséges bombázásoknak. A főhadnagy szerint a különböző korú, típusú és állapotú robbanóeszközök, fegyverek egymásra halmozása pedig arra utal, hogy meglehetősen gyorsan akarták ezeket eltüntetni.

A cikkben felidézték: a csepeli Weiss Manfréd Acél- és Fémművek területén 1893-ban kezdődött meg a katonai célú termelés. A századforduló után a gyár az Osztrák-Magyar Monarchia egyik legnagyobb hadiszállítójává vált. Emellett exportáltak gyalogsági lőszert többek között Szerbiába, Mexikóba, Hollandiába, Törökországba és Kínába is.

The post Több mint öt tonna világháborús lövedéket és fegyvermaradványt találtak az egykori Weiss Manfréd-művek területén appeared first on .

Oroszország továbbra is azt állítja: azért indított háborút Ukrajna ellen, hogy megakadályozzon bennünket a NATO-csatlakozásban. Miután Svédország és Finnország csatlakozik a szövetséghez, amely a következő hat hónapban megtörténhet, a NATO félórányira lesz Szentpétervártól. “Ez az elkerülhetetlen következménye annak, ha egy ország nem tudja, hogyan kell elemezni a kockázatokat” – fejtette ki Podoljak.

Az UNIAN ukrán hírügynökség emlékeztetett arra, hogy a svéd kormány azt tervezi, a NATO júniusi madridi csúcstalálkozóján benyújtja a csatlakozási kérelmet és Finnországban is komolyan fontolgatják ezt a lépést. A hírügynökség rámutatott, hogy az Ukrajna elleni orosz támadás előtt ezek az országok nem akartak a NATO-hoz csatlakozni.

Az ukrán katonai hírszerzés nyilvánosságra hozta: birtokába került egy dokumentum, amely azt bizonyítja, hogy az orosz hadsereg el akarta foglalni Kijevet – számolt be az Ukrajinszka Pravda hírportál. A hírszerzés szerint a Csernyihiv és Szumi megyék irányába támadó orosz alakulatok azt a feladatot kapták, hogy foglalják el Kijevnek a Dnyeper (Dnyipro) folyó bal partján fekvő részét. Erről van szó abban a ferbuár 23-i harci parancsban, amelyhez térképet is csatoltak – állította a hírszerzés.

Artem Dehtyarenko, az Ukrán Biztonság Szolgálat (SZBU) szóvivője arról számolt be, hogy Oroszország bűnözőket használt fel a dél-ukrajnai odesszai régió destabilizálására. A leleplezett és elfogott szervezett bűnözői csoport tagjai – köztük külföldiek is – jelentkeztek szolgálatra a helyi területvédelemhez azzal a céllal, hogy az orosz hadseregnek kémkedjenek – mondta el a szóvivő.

Az ukrán katonai hírszerzés azt közölte, hogy két ukrán pilótát sikerült kiszabadítaniuk orosz fogságból. A pilóták március 8-án estek fogságba az északkeleti Csernyihiv megyében és az oroszországi Kurszk város egyik börtönében tartották őket fogva még nyolc ukrán katonatiszttel együtt. A hírszerzés nem fedte fel, hogyan szabadították ki őket.

Irina Verescsuk ukrán miniszterelnök-helyettes arról tájékoztatott, hogy újabb fogolycserét hajtottak végre Oroszországgal, amelynek eredményeként 27 ukrán katona és nyolc polgári személy térhetett haza. Azt nem hozta nyilvánosságra, hogy Kijev cserébe hány orosz katonát engedett szabadon.

Petro Andrjuscsenko, a dél-ukrajnai Mariupol polgármesterének tanácsadója azt közölte a Telegramon, hogy a város civil lakóit az orosz erők fehér szalag viselésére kötelezik, ami azt hivatott jelezni, hogy “hozzájuk tartoznak”. A városon belüli közlekedéshez külön engedélyeket osztanak, de csakis azoknak, akik hajlandók fehér szalagot viselni. Ezt az eljárást a tanácsadó a náci németek által használt megkülönböztetésekhez hasonlította. Másrészről arra figyelmeztetett, hogy ezzel célpontként használják a civileket, akiket az ukrán katonák így nem tudnak megkülönböztetni az orosz fegyveres erőkhöz tartozóktól, akik szintén fehér szalagot viselnek.

Magyar útlevéllel ukrán állampolgárok nem számíthatnak segítségre Csehországban
Ukrán-magyar kettős állampolgársággal rendelkező, de magukat magyar útlevéllel igazoló ukrán menekültek nem számíthatnak semmiféle hatósági segítségre Csehországban – hívta fel a figyelmet Vít Rakusan cseh belügyminiszter. A Právo című lap azt írta, hogy a cseh hatóságok az Ukrajnából elmenekült romákkal összefüggésben szembesültek a kettős állampolgárság problémájával. Számos roma menekültnek az ukránon kívül magyar útlevele is van. “A magukat magyar útlevéllel igazolók Csehországban nem jogosultak ideiglenes védelemre, sem szociális segélyekre. Az ideiglenes segélyekre csak az ukránoknak (állampolgároknak) van joguk” – szögezte le a miniszter a lapnak nyilatkozva. Megjegyezte: ezen romáknak Magyarországtól kellene segítséget kérni, mert egy részük eredetileg onnan is származik. Rakusan szerint eddig mintegy 1200 ukrajnai roma menekült érkezett Csehországba, “akiket úgy kezelnek mint bárki mást”. A romáknál az a fő gond, hogy nagy – olykor húsz-harminc személyből álló – családokról van szó, amelyek számára igen nehéz megfelelő, közös szállást találni. Emil Vorác, a Khamoro civil szervezet igazgatója szerint az ukrajnai roma menekültek egy része nem beszéli sem a roma, sem az ukrán vagy az orosz nyelvet, csak magyarul tud. Itt az is probléma, hogy a cseh hatóságok által kiadott tájékoztatók mind ukrán nyelvűek, amit ezek a romák nem értenek meg.

The post Orosz agresszió: Podoljak szerint a NATO közeledése abszurd és logikátlan ürügy volt az Ukrajna elleni háború megindítására appeared first on .