Biztonságpiac

A kancellár hangsúlyozta, hogy “Putyin háborúja okozta ezt a válságot, és semmi más”. A háború sok ország számára “nagyon messze van, de a következmények nagyon is közel vannak”, éhínséggel, az energiaellátás és a biztonság megrendülésével fenyegetnek. Ezeknek az országoknak segíteni kell, a “legnagyobb szolidaritással” kell kiállni mellettük – mondta Scholz, aláhúzva, hogy “a globális dél feltörekvő demokráciáit” meg kell tartani szövetségeseknek.

A válság hazai kezeléséről szólva kiemelte, hogy a lakossági terheket csökkentő intézkedések hatásosak, a havi 9 eurós közlekedési bérletért például valóságos roham indult. A csaknem ötven éve a legmagasabb, 7,9 százalékos inflációra utalva hozzátette: a kormány egyeztetést kezdeményez a munkaadói és a munkavállalói érdekképviseletekkel arról, hogy mi mindent lehet még tenni közösen az áremelkedés miatt kialakult “rendkívüli helyzetben”.

Scholz kiemelte, hogy igaztalanok azok az állítások, amelyek szerint Németország nem támogatja kellőképpen Ukrajnát a védekezésben. Mint mondta, folyamatosan szállítanak fegyvert, hogy Ukrajna megvédhesse magát. “Putyin nem nyerheti meg a háborút, Ukrajnáról csak az ukránok dönthetnek” – hangoztatta.

A kancellár bejelentette, hogy Németország IRIS-T típusú légvédelmi rendszerrel is támogatja az orosz támadás ellen védekező Ukrajnát. Ez a legmodernebb légvédelmi rendszer, amellyel Németország rendelkezik, és segítségével az ukrán haderő akár teljes nagyvárosokat megvédhet az orosz harci repülőgépek, helikopterek és drónok támadásaitól és a rakétatámadásoktól – mondta Scholz.

A szövetségi kormány olyan radarrendszerek szállításáról is határozott, amelyek tüzérségi állások felderítésére szolgálnak. A napokban befejeződik az ukrán katonák németországi kiképzése a Panzerhaubitze 2000 (PzH 2000) önjáró löveg használatára, és elkezdődik egy újabb kiképzési program, amelyben a Gepard önjáró légvédelmi gépágyú használatát tanulják meg ukrán katonák. Hozzátette: az ukrán kormány május végén kötött szerződést a német gyártóval Gepardok átvételére.

Scholz felidézte, hogy kormánya az orosz agresszió harmadik napján, február 26-án a válságövezetekbe irányuló fegyverexportot a mindenkori szövetségi kormány által évtizedek óta elutasító álláspontot megváltoztatva elhatározta, hogy mégis küld fegyvereket az ukrán hadseregnek. Azóta küldtek egyebek között vállról indítható rakétákat és többmillió lőszert, de nehézfegyverzettel is segítik a védekezést.

Németország minden ilyen lépést a szövetségesekkel egyeztetve és együttműködve tesz meg. PzH 2000-es lövegeket például Hollandiával együttműködve szállítanak, Dániával közösen páncélozott csapatszállító járműveket adtak át Ukrajnának, Csehországgal pedig arról állapodtak meg, hogy pótolják a szovjet gyártmányú, T-62 típusú harckocsikat, ezeket a cseh hadsereg adja át az ukránnak – sorolta Scholz, hozzátéve, hogy Kiriákosz Micotákisz görög kormányfővel állapodott meg egy ugyanilyen cseréről.

Ugyancsak az Ukrajna elleni orosz támadás hatására döntöttek arról, hogy a német hadsereg (Bundeswehr) fejlesztésére felállítanak egy 100 milliárd eurós alapot, és ezen felül minden évben a NATO-tagállamoktól elvárt, a hazai össztermék (GDP) arányában számolt két százalékos szint fölé emelik a védelmi kiadásokat. Mindennek révén minden bizonnyal a német hadsereg lesz a legnagyobb hadsereg egész Európában – mondta a kancellár.

The post Orosz agresszió: Scholz szerint Putyin felelős a válságért és a drágulásért appeared first on .

Si Ji, a hadtestparancsnokság szóvivője közleményében azt írta: az Egyesült Államok az utóbbi időben több olyan lépést tett, amellyel bátorította a “tajvani szakadár erőket”. Figyelmeztetett, hogy az ilyen lépések veszélybe sodorják a szigetet. Emellett azzal vádolta meg Washingtont, hogy “mást mond, mint amit tesz”.

Joe Biden amerikai elnök a múlt heti tokiói látogatása során kijelentette, hogy Tajvan kínai megtámadása esetén az Egyesült Államok katonailag is kész lenne beavatkozni. Amerikai tisztségviselők később egyértelműsítették: az elnök ezzel nem arra utalt, hogy bármilyen változás történt volna Washington Tajvan-politikájában.

Antony Blinken amerikai külügyminiszter múlt csütörtökön ismertette az Egyesült Államok új Kína-politikáját, és megismételte, hogy az Egyesült Államok álláspontja Tajvannal kapcsolatban nem változott. Miközben az amerikai felet törvény kötelezi arra, hogy szükség esetén megfelelő fegyverekkel lássa el a Kína által saját területének tekintett szigetet, Washington elkötelezett az “egy Kína politika” mellett. Az Egyesült Államok nem támogatja Tajvan függetlenné válását, de ellenzi a status quo egyoldalú megváltoztatását bármelyik fél részéről – hangsúlyozta Blinken.

A kínai hadsereg szerdai közleménye arra nem tért ki, hogy pontosan mikor tartották az őrjáratot. A tajvani védelmi miniszter viszont hétfőn közölte: 30 kínai repülőgép – köztük húsz vadászgép – megsértette Tajvan légvédelmi zónáját, emiatt készültségbe helyezték a tajvani légvédelmet.

The post Kína növeli a feszültságet Tajvan közelében appeared first on .

Az Ukrajinszka Pravda hírportál beszámolója szerint a polgármester kiemelte, hogy a megszállt városban növekszik a temetkezések száma, és vannak spontán létrehozott sírhelyek is. Hangsúlyozta, hogy az emelkedő hőmérséklet és a heves esőzések fertőző betegségek veszélyét hordozzák magukban: a vérhas és a kolera kitörése több ezer mariupoli lakos megbetegedését okozhatja.

A polgármester elmondta azt is, hogy az orosz csapatok megbízták az önkényesen kikiáltott donyecki “népköztársaság rendkívüli helyzetek minisztériumát”, hogy gondoskodjon az ivóvízszállításról Mariupolba. A városban lakók azonban arról számoltak be – mondta a polgármester -, hogy csak akkor adnak nekik ivóvizet, ha hajlandóak dolgozni: romokat eltakarítani, holttesteket összegyűjteni és eltemetni, vagyis eltüntetni az oroszok háborús bűntetteit – fűzte hozzá a polgármester. “Eszerint a mariupoliak ivóvízért dolgoznak” – konstatálta.

“Az, ami az orosz propagandavideókon volt látható, hogy áprilisban élelmiszereket osztottak, ma már nem történik meg. Április óta a mariupoli lakosok nem juthatnak élelemhez, és mint látjuk, ivóvízhez sem” – hangsúlyozta Bojcsenko. Szavai szerint Mariupolban több mint százezer embert tartanak túszul, mert nem engedik őket, hogy ukrán ellenőrzés alatti terület felé hagyják el a várost. Sürgette Kijevet: hívja össze Ukrajna nemzetközi partnereit, az ENSZ-t és a Vöröskeresztet és létesítsenek “zöld folyosókat”, hogy a városból ukrán ellenőrzésű területre távozhassanak az ott lakók.

Közben Hanna Maljar védelmi miniszterhelyettes, szintén egy tévéműsorban, valószínűnek nevezte, hogy az orosz hadsereg azért pusztítja kíméletlenül Ukrajna infrastruktúráját, mert Vlagyimir Putyin orosz elnök hídfőállásként akarja felhasználni Ukrajna területét egy későbbi, Európa elleni offenzívához. “Van egy feltételezés: azért rombolják a civil infrastruktúrát, mert ez nem érdekli őket. Azt tervezik, hogy Ukrajna területét hídfőállásként használják a továbbhaladáshoz. Valószínűleg nem Ukrajna a végső cél, és ha Putyint most nem állítja meg a világ, akkor Ukrajna területéről a háború áttevődik az európai színtérre” – állította a tisztségviselő.

Maljar megerősítette, hogy a Donyec-medencei frontvonalnál heves harcok dúlnak. “Az orosz hadsereg egyelőre nem tudja gyorsan megvalósítani minden célját, mert az ukrán fegyveres erők erőteljes ellenállást fejtenek ki. A küzdelem kiélezetté vált, mert az ellenség erős, az orosz hadsereg mostanra fölénybe került létszám, fegyverzet és haditechnika tekintetében. Az ukrán fegyveres erők viszont még így is jelentős mértékben semmisítik meg az orosz hadsereget és felszereléseiket” – állította a miniszterhelyettes. Szerinte az orosz erők a donyecki és a luhanszki régióban elsősorban a megyék közigazgatási határainak elérésére törekednek, majd megpróbálják körbezárni az ukrán csapatokat, hogy jobb pozícióból tárgyalásokat erőszakoljanak ki.

Rámutatott, hogy az orosz csapatok nem feltétlenül akarnak benyomulni egyik vagy másik városba – noha Szeverodoneck esetében ezt megtették -, mert szerinte veszítenének az utcai harcokban. Ezért inkább lerombolják a településeket, és elfoglalják a polgári infrastruktúra nélkül maradt területeket – fejtette ki a védelmi miniszterhelyettes.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a Newsmax amerikai konzervatív hírportálnak adott, az Ukrajinszka Pravda által szemlézett nyilatkozatában kijelentette, hogy naponta 60-100 ukrán katona veszíti életét a háborúban és mintegy ötszáz sérül meg. Ő is úgy értékelte, hogy az ország keleti részében a legsúlyosabb a harci helyzet.

The post Orosz agresszió: jó százezren maradtak a lerombolt Mariupolban appeared first on .

A Technológiával a Füstmentes Otthonokért! elnevezésű, egy évig tartó kezdeményezés célja, hogy felhívják a lakosság figyelmét az égés és a füst káros következményeire, információkkal, érzékenyítéssel és technológiai eszközökkel segítsenek megelőzni a tűzeseteket, baleseteket – ismertették. A három szervezet egy önálló honlapon és a saját honlapján helyezi el tájékoztató anyagait. Kiosztanak hétszáz füstjelzőt, ezeket a készülékeket önkéntes tűzoltók szerelik fel a lakásokban. Közben e berendezések helyes elhelyezésével kapcsolatos tudnivalókat ismertetik a lakókkal, és egy évig ellenőrzik is a működésüket.

Az esemény sajtóanyagában Dobson Tibort, az MTSZ elnökét idézve arra hívták fel a figyelmet, hogy a lakástüzeknél a legnagyobb veszélyt a szén-monoxid és a füst okozza, az áldozatok kilencven százaléka ez és nem a lángok miatt veszíti életét, holott a tragédiák egy egyszerű, nagyon sokak számára elérhető árú füstérzékelő felszerelésével elkerülhetők lennének. A füstérzékelő a füst megjelenése után egy percen belül jelez, és hangriasztást ad, így lehetőséget biztosít a bent tartózkodóknak, hogy időben elhagyhassák a lakást, ami különösen éjszaka rendkívül fontos – hangsúlyozta az MTSZ elnöke.

Dobson elmondta, hogy az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság statisztikái szerint lakástűzben az elmúlt tíz évben évente átlagosan 115 ember halt meg és 826 sérült meg Magyarországon. Tavaly 7186 lakástűz történt, emiatt 86-an meghaltak, 588-an megsérültek, 546 ember életét megmentették – jegyezte meg. Hozzátette, 2022 első negyedévében 2600 lakástűz volt, amely 37 ember életét követelte, 175-en sérültek meg, az életmentések száma 132 volt.

Hajdu Márton, a füstmentes.hu szóvivője arra hívta fel a figyelmet, hogy a mai napig nagy problémákat okoz a lakásban cigarettázás, az ágyban dohányzás, amely az otthonokban keletkező tűzesetek jelentős részéért felel; ezért nagyon fontos e rossz szokások kerülése, sőt, a legjobb választás a leszokás lenne.

Lambert Gábor, a MABSZ kommunikációs vezetője arról tájékoztatott, hogy tűzesetek miatt 2010 óta mintegy 77 ezer kárbejelentés érkezett a biztosítótársaságokhoz, amelyekre több mint 62 milliárd forintot fizettek ki. Tekintettel arra, hogy a hazai ingatlanoknak csak 72-73 százalékának van biztosítása, a jelentős részben gondatlanságból bekövetkezett károk mértéke ennél jóval nagyobb lehet – közölte. Úgy vélte, anyagi és össztársadalmi érdek is, hogy ezeknek a nem egyszer tragédiával is végződő eseteknek a számát a megfelelő információk és technológiai eszközök terjesztésével mérsékelni próbálják.

The post Kampány indul a lakossági tűzkárok és balesetek megelőzésére appeared first on .

A rendőrség honlapján szombaton azt írták: a turisztikai idényben a Készenléti Rendőrség elsődleges feladata a főváros, a Balaton és a Velencei-tó, valamint a Tisza-tó régiójában a közbiztonsági ellenőrzés segítése, a közterületi járőrszolgálat megerősítése, a nagy tömegeket vonzó kulturális rendezvények biztosítása.

Hozzátették, június 1-től kerékpáros járőrszolgálatot is ellátnak Budapesten a nyár végéig, és szombattól – a lovas, a kutyás, a gyalogos és a gépkocsizó járőrszolgálat mellett – önjáró elektromos eszközzel is.

Utóbbival a budai Várban, míg elektromos kerékpárral a Margitszigeten védi a közbiztonságot egy-egy járőrpár. Céljuk a szabálysértések, a bűncselekmények megelőzése és a biztonságos közlekedés elősegítése.

The post Elektromos kétkerekűekkel is járőröznek a rendőrök Budapesten appeared first on .

A londoni védelmi minisztérium által közzétett elemzés szerint továbbra is erőteljes az orosz légi tevékenység az ukrajnai Donyec-medencében, ahol az orosz harci gépek precíziós és nem precíziós fegyvereket egyaránt bevetnek a csapásmérő akciókban.

Az a tény azonban, hogy Oroszország az ukrajnai háború első napjaiban nem tudta működésképtelenné tenni vagy megsemmisíteni az ukrán stratégiai légvédelmi rendszereket, korlátozta azt a képességét, hogy hadszíntéri légi támogatást nyújtson a szárazföldi műveleti egységeknek, és ez is hozzájárult a Kijev elleni előrenyomulás kudarcához – áll a brit katonai hírszerzés szombati elemzésében.

A helyzetértékelés szerint ennek következtében az orosz légi tevékenység jórészt mélységi csapásmérésekre korlátozódik, amelyeket levegőből és földről indított manőverező robotrepülőgépekkel hajtanak végre az ukrán erősítések és utánpótlási szállítmányok mozgásának akadályozására.

A brit katonai hírszerzés szerint ezek a csapásmérések azonban önmagukban nem gyakoroltak érdemi hatást a háború menetére, ugyanakkor valószínűsíthető, hogy Oroszország precíziós vezérlésű rakétáinak állománya alaposan megcsappant e támadások következtében.

A műveleti hangsúly most átkerült a Donyec-medencére, ahol Oroszország erősíteni tudta az itt elért lassú előrenyomulás hadszíntéri légi támogatását, a légitámadásokat a tüzérség tömeges bevetésével kombinálva.

E kombináció az Oroszország által ebben a térségben mostanában elért hadszíntéri sikerek fő tényezője. A nem precíziós vezérlésű fegyverzet egyre nagyobb arányú bevetése ugyanakkor jelentős kiterjedésű rombolást okozott a Donyec-medence beépített térségeiben, és szinte biztos, hogy komoly járulékos károkkal járt, és veszteségeket okozott a civil lakosság körében is – áll a brit katonai hírszerzés szombaton ismertetett helyzetértékelésében.

The post Orosz agresszió: a brit katonai hírszerzés szerint gyenge az orosz légi tevékenység appeared first on .

Makohon a Facebookon azzal érvelt, hogy a Gazprom orosz állami gázvállalat durván megsértette a meglévő szerződések feltételeit, amikor felfüggesztette a gázszállítást Lengyelországba és Bulgáriába. “Ez bizonyítja, hogy Oroszország nem megbízható beszállító” – szögezte le a vezérigazgató. A Gazprom a döntést korábban azzal indokolta, hogy az említett két ország nem volt hajlandó rubelben fizetni az orosz földgázért.

Makohon hangsúlyozta, hogy az EU-ba irányuló gázexportnak gyorsan csökkennie kell, amihez csökkenteni kell az Északi Áramlat 1-en keresztüli tranzitot. “Az Északi Áramlat-1 gázvezeték már most is jelentősebb probléma nélkül leállítható, az európai fogyasztók számára az ukrán és lengyel gázszállító rendszer pedig átmenetileg el tudja szállítani a szükséges mennyiségeket” – fejtegette Makohon. Kiemelte: “már mindenki számára világos”, hogy Oroszországból induló semmilyen új gázvezeték nem javítja az EU-országok energiabiztonságát, hanem épp ellenkezőleg, az Oroszországtól való függőséget növelik.

“Az egyetlen kiút a teljes embargó vagy az Oroszországi Föderációtól történő gázvásárlás jelentős csökkentése, valamint az alternatív gázszolgáltatók aktív keresése” – szögezte le. Hangsúlyozta, hogy vállalata teljes mértékben támogatja a kormány álláspontját az orosz energiaforrások teljes embargójával kapcsolatban. Az Északi Áramlat-1 két csőpár, amely az oroszországi Viborgtól a németországi Greifswaldig juttatja el a gázt a Balti-tenger alatt. Az első csövet 2011-ben, a másodikat 2012-ben helyezték üzembe.

Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter közben Bujar Osmani, észak-macedón külügyminiszterrel közösen tartott kijevi sajtótájékoztatóján kijelentette: a nyilvános megszólalásokon túl semmi nem mutat arra, hogy Oroszország folytatni kívánja a béketárgyalásokat Ukrajnával.

“Ha Oroszország tárgyalásokat akarna, akkor nem indított volna támadó hadműveleteket, nem üldözné az ukrán civil önkénteseket Kelet- és Dél-Ukrajnában, nem próbálna orosz rubelt, orosz mobiltársaságok szolgáltatásait forgalomba hozni, orosz útleveleket osztogatni Ukrajnában. Nem blokkolná Ukrajna tengeri kikötőit, hogy megakadályozza az élelmiszerexportot” – fogalmazott a miniszter.

Ezzel összefüggésben kijelentette, hogy Kijev többszöri kezdeményezése ellenére semmilyen jel nem mutat arra sem, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök kész lenne tárgyalóasztalhoz ülni Volodimir Zelenszkij ukrán államfővel.

Olekszandr Sztrjuk, a Luhanszk megyei Szeverodoneck katonai adminisztrációjának vezetője az ukrán Szabadság Rádió műsorában azt mondta, hogy a várost még nem zárták körbe az orosz erők, de külső kerületének kétharmada már orosz kézen van. Az ukrán légierő pedig közölte, hogy pénteken a dél-ukrajnai Herszon megye fölött egy ukrán MiG-29-es vadászgép lelőtt egy orosz Szu-35-ös harcászati vadászrepülőgépet.

The post Orosz agresszió: Kijev az Északi Áramlat-1 orosz gázvezeték leállítására szólított fel appeared first on .

A kormánypártok – szociáldemokraták (SPD), Zöldek, liberálisok (FDP) – és a legnagyobb ellenzéki erő, a CDU/CSU jobbközép pártszövetség frakciói által közösen javasolt határozat szerint “a Bundestag a leghatározottabban elítéli Oroszország Ukrajna elleni brutális támadó háborúját”, amellyel Oroszország “durván megsérti a nemzetközi és a humanitárius jogot, és tartósan szét akarja verni az európai békerendet”.

Azt is rögzítették, hogy az Ukrajna elleni háborúval megmutatkozó “agresszív nacionalizmusnak és imperializmusnak nincs helye Európában és a világon a 21. században”. A Bundestag egyben kiállt Ukrajna önvédelemhez fűződő joga mellett, és felszólította a szövetségi kormányt a többi között arra, hogy folytassa és lehetőség szerint gyorsítsa fel a védekezéshez szükséges katonai felszerelések szállítását Ukrajnába, beleértve az úgynevezett nehézfegyvereket – például páncélozott harcjárműveket – és az összetett, “komplex rendszereket”.

A Bundestag arra is felszólította a kormányt, hogy kutassa fel a közvetett – körkörös cserének nevezett – támogatás további lehetőségeit, és használja is ki ezeket a lehetőségeket. Ez azt jelenti, hogy a kormánynak Szlovénia kormánya után más országokkal is meg kell állapodnia, hogy az adott ország átad Ukrajnának szovjet gyártmányú fegyvereket, amelyeket Berlin német gyártmányú fegyverekkel pótol.

A nagy többséggel – 586 igen szavazattal, 100 nem szavazat és 7 tartózkodás mellett – elfogadott határozatban azt is rögzítették, hogy Németországnak az ukrán katonák kiképzésében is közre kell működnie, akár német földön vagy más NATO-országokban.

Ugyanakkor a kormánynak támogatnia kell Kijev azon erőfeszítéseit, hogy az orosz vezetéssel folytatott közvetlen tárgyalások révén tűzszüneti megállapodásra jusson. Amennyiben sikerül a megállapodás, Németországnak az Egyesült Államokkal, Kanadával és más országokkal, NATO-s és európai uniós partnerekkel együtt, “készen kell állnia arra, hogy aktívan hozzájáruljon a megállapodás betartásának biztosításához” – áll a határozatban.

A szövetségi kormány szerdán – a kormánypártok között és a CDU/CSU-val hetekig folytatott vita után – jelentette be, hogy ezentúl nehézfegyverekkel is támogatja az orosz erők ellen küzdő ukrán hadsereget. Elsőként ötven Gepard típusú légvédelmi páncélos járművet küldenek Ukrajnába.

Berlin eddig védekezésre szolgáló, úgynevezett könnyűfegyverzettel, főleg vállról indítható rakétákkal támogatta Ukrajnát az orosz csapatok elleni védekezésben, és a nehézfegyverek szállításáról szóló döntéssel kiteljesíti a háború harmadik napján, február 26-án elindított fordulatot. Olaf Scholz kancellár azon a napon – egy parlamenti beszédben – jelentette be, hogy a kormány a válságövezetekbe irányuló fegyverexportot elutasító álláspontját megváltoztatva mégis küld fegyvereket az ukrán hadseregnek.

Azt is elhatározták, hogy létrehoznak egy százmilliárd eurós pénzügyi alapot Németország védelmi képességeinek fejlesztésére, és ezen felül minden évben a hazai össztermék (GDP) két százalékát meghaladó összeget fordítanak védelemre.

Az ukrajnai fegyverszállítás beindítása és a nagy arányú – a NATO-tagoktól elvárt, GDP-arányosan kétszázalékos védelmi költségvetést meghaladó mértékű – haderőfejlesztés irányváltás a hidegháború vége óta követett német politikában. A kormány indoklása szerint mindkettő elkerülhetetlen, mert az Ukrajna elleni orosz háború fordulópont az európai történelemben, és az új korszakban új politika szükséges az ország, a szabadság és a demokrácia megvédéséhez.

The post Bundestag: Németország nehézfegyverzettel is támogatja Ukrajnát appeared first on .

Az Európai Unió az orosz üzletember “Líbia destabilizálásában” történt részvétele miatt rótt ki korlátozó intézkedéseket Prigozsinra. Az Unió azzal vádolja az üzletembert, hogy pénzügyileg támogatta a Wagner Csoport katonai magáncsoport tevékenységét az észak-afrikai országban. A szankciók értelmében Prigozsin nem léphet be az EU területére, illetve esetleges vagyonát az Unióban befagyasztották.

Prigozsin korábban az uniós bírósághoz fordult az őt érintő szankciók semmissé tétele végett. Fellebbezésében “az indokolási kötelezettség megsértésére, a benyújtott bizonyítékok elfogadhatatlanságára, a tények téves értékelésére, hatáskörrel történt visszaélésre és alapvető jogainak megsértésére” hivatkozott.

A bíróság mindezen érveket elutasította, és megállapította, hogy “a bizonyítékok konkrét, pontos és egybehangzó adatokat tartalmaznak, továbbá igazolják Prigozsin szoros kapcsolatát a Wagner Csoporttal”. Prigozsin cáfolja, hogy köze lenne a szervezethez.

Az Európai Unió szerint a Wagner Csoportot felelősség terheli Kelet-Ukrajnában, Szíriában, Líbiában, a Közép-afrikai Köztársaságban, Szudánban és Mozambikban elkövetett súlyos emberi jogi visszaélésekért, többek között kínzásért és bírósági eljárás nélküli, azonnali vagy önkényes kivégzésekért és emberölésekért.

The post Az uniós bíróság megerősítette a Wagner Csoport fő finanszírozója elleni szankciókat appeared first on .

“Szomorú hírt kaptunk arról, hogy egy francia állampolgár halálosan megsérült a harcokban Ukrajnában. Részvétünket fejezzük ki a családjának” – tudatta a külügyminisztérium.

Hivatalos források az AFP hírügynökségnek elmondták: a meghalt férfi önkéntesként indult Ukrajnába. Sem a férfi személyazonosságát, sem a hely nevét, ahol meghalt, nem hozták nyilvánosságra. Az Europe1 francia kereskedelmi rádió azt közölte, hogy “az első francia harcost” megölték Ukrajnában, a csatorna értesülései szerint az észak-keleti Harkiv közelében.

“A fiatalember az ukrajnai védelem Nemzetközi Légiójában szolgált és részt vett az orosz hadsereg elleni harcokban” – tudta meg a rádió.

Az ukrajnai háború száz nappal ezelőtt kezdődött. Az orosz támadás február 24-i kezdte után nem sokkal Volodimir Zelenszkij ukrán elnök külföldi önkéntesekből álló “nemzetközi légió” létrehozását kezdeményezte az ukrán védelem támogatására.

The post Orosz agresszió: A francia külügy szerint egy francia önkéntes életét vesztette appeared first on .

Pirger Csaba tájékoztatása szerint a 22 éves férfi képesítés nélküli szociális gondozóként dolgozott egy zalaegerszegi szociális otthonban. Tavaly augusztusban a nővérszobában tartózkodott kolléganői társaságában, akikhez sírva ment be az otthon egyik dolgozója, akit éppen elbocsátottak.

Ekkor érkezett a nővérszobához egy férfi ellátott, aki ételért akart bemenni a helyiségbe, de a dolgozók többször is kiküldték a helyiségből. Az elbocsátott nővel baráti viszonyt ápoló vádlott “ideges volt” a kolléganőjével történtek miatt, ezért dühében a gondozott férfit kétszer pofon ütötte, lábon rúgta, hátba vágta, majd kilökdöste a nővérszobából.

A fiatal gondozó és kolléganői ezután a nővérszoba ajtaja előtt keresztbe tettek egy műanyag partvist, hogy a sértett ne tudjon bemenni ételért a helyiségbe, a gondozott ennek ellenére átlépte az akadályt. Próbálta elvenni az ételt a hűtő tetejéről, mire a vádlott a seprűnyelet felkapva többször is hátba vágta a férfit, amitől a már amúgy is sérült, hajlott seprűnyél eltörött.

A bántalmazás következtében a gondozott nem sérült meg. A Zalaegerszegi Járási Ügyészség közfeladatot ellátó személy eljárásában elkövetett bántalmazás bűntette miatt emelt vádat.

Az ügyészség közleményéből nem derült ki, hogy a brutális “gondozót” elbocsátottál-e, reméljük igen, hiszen egyértelmű, hogy alkalmatlan az állás betöltésére. Másrészt arról sem szól a közlemény, hogy a szemtanúk beavatkoztak-e a gondozott védelmében. Azt gondoljuk, hogy ők is hasonlóképp alkalmatlanok a feladatuk ellátására. Továbbá az sem derült ki a közleményből, hogy a fenntartó indított-e vizsgálatot feltárandó az intézményben uralkodó viszonyokra, az otthon vezetésének felelősségének kiderítésére. A -szerk- megj.

The post Bántalmazó szociális gondozó ellen emeltek vádat Zalában appeared first on .

“A globális fenyegetések és az ukrajnai háború megmutatta, hogy a békét és a biztonságot nem lehet magától értetődőnek tekinteni. Dinamikus és fenntartható fegyveres erőket építünk ki azáltal, hogy beruházunk a honvédelembe, és a NATO-val folytatott együttműködésbe” – idézte a Dutchnews hírportál a minisztert.

A NOS holland műsorszolgáltató tudósítása szerint Ollongren elmondta: a védelmi költségvetés növelése így 2025-re eléri a NATO által elvárt, a bruttó hazai termék két százalékában meghatározott védelmi költségvetési minimumot. Hozzátette: nem akar fegyverkezési versenyt, “csak szabadságot, demokratikus államot, biztonságot Hollandiában és Európában, és ehhez a védelembe is be kell fektetni.”

A tervek szerint a többletkiadások a többi között manőverező robotrepülőgépek, F-35-ös harci repülőgépek, drónok vásárlást illetve a légvédelmi rendszer bővítését és a tüzérségi kapacitás növelését fedezné.

Kedden a védelmi minisztérium azt is bejelentette, hogy megállapodott a fegyveres erők szakszervezeteivel három évre szóló 8,5 százalékos béremelésről, valamint 1750 eurós egyszeri kifizetésről a honvédség teljes személyi állománya számára.

The post A holland kormány idén ötmilliárd euróval növeli a védelmi költségvetést appeared first on .

Az államfő felidézte, hogy a 2014 tavaszától 2022. február 24-ig tartó időszakban Ukrajnában több mint 14 ezren haltak meg a Donyec-medencei fegyveres konfliktusban, több, mint 1,5 millió ember vált belső menekültté az országban, az orosz hadsereg pedig több, mint 43 ezer négyzetkilométernyi ukrán terület fölött vette át az ellenőrzést.

“A legtöbb európai állam számára ilyen léptékű háború már kolosszális lenne, de február 24-én Oroszország megmutatta, hogy ez neki még nem jelent hatalmas méretet. Megmutatta, hogy kegyetlensége sokkal nagyobb. Az orosz csapatok 3620 településre vonultak be Ukrajnában, ebből 1017 már felszabadult, további 2603 viszont még nem. Jelenleg területünk mintegy húsz százaléka, közel 125 ezer négyzetkilométer a megszállók ellenőrzése alatt áll. Ez lényegesen nagyobb, mint a Benelux-államok területe együttvéve” – mutatott rá Zelenszkij.

Kiemelte, hogy mintegy 300 ezer négyzetkilométert aknáztak alá, illetve tele van fel nem robbant lőszerekkel. “Csaknem 12 millió ukrán vált belső menekültté. Több, mint ötmillióan, elsősorban nők és gyerekek külföldre távoztak” – mondta Zelenszkij. Hangsúlyozta, hogy a harcok Harkivtól Mikolajevig terjedő hatalmas területen folynak.

Zelenszkij kitért a Donyec-medencei helyzetre, kijelentve, hogy az orosz hadsereg szinte az egész térséget teljesen lerombolta, és szerinte (Moszkva) készen áll folytatni az öldöklést. Példaként hozta fel Mariupolt, ahol a háború előtt mintegy félmillióan éltek. “Most ott felperzselt romok vannak. És még mindig nem tudjuk pontosan, hány embert öltek meg a megszállók. Minimum több tízezret, valamivel kevesebb, mint száz nap alatt” – emelte ki.

“Oroszország minden harcképes katonai alakulata részt vesz ebben az agresszióban” – mutatott rá Zelenszkij. Szavai szerint az orosz hadsereg ugyanakkor már több, mint harmincezer katonát veszített. “Ez több, mint amennyit a Szovjetunió elveszített az afganisztáni háború tíz éve alatt. Több, mint amennyit Oroszország veszített két csecsenföldi háborúban” – jegyezte meg.

Az államfő hangsúlyozta, hogy Ukrajnának katonai támogatásra van szüksége nemcsak saját szabadsága, hanem egész Európa védelme érdekében is.

Ukrajna európai uniós csatlakozásával kapcsolatban Zelenszkij úgy vélekedett, hogy országa gyakorlatilag már tagja az uniónak, és reményét fejezte ki, hogy a júniusi EU-csúcson megkapja a tagjelölti státust. Kérte ehhez Luxemburg támogatását.

“Ukrajna de facto már az Európai Unió része. Már most is együttműködünk kétoldalú és uniós szinten egyaránt. Mi bizonyítja ezt jobban, mint az, hogy megvédjük egymást?” – fogalmazott az ukrán elnök.

Kijev közben reagált Szergej Lavrov orosz külügyminiszter héten tett kijelentésére, amely szerint Oroszország kész átengedni az ukrán gabonát szállító hajókat, “ha Ukrajna megtisztítja a kikötőket az aknáktól”. Oleh Nyikolenko ukrán külügyi szóvivő a Jevropejszka Pravda hírportál szerint közölte: Ukrajna partnereivel együtt tárgyal nemzetközi misszió létrehozásának lehetőségéről az ukrán tengeri export akadályainak feloldására, és első lépésként azt követeli Oroszországtól, hogy vonja vissza haderejét Ukrajna tengeri térségéből, és adjon garanciákat a meg nem támadásra. Nyikolenko visszautasította Lavrov szavait, kiemelve, hogy Oroszország ostrom alá vette az ukrán tengeri kikötőket, az orosz hadsereg pedig a tengeri terület egy részét elaknásította, és folyamatosan próbálja áttörni Odessza és más tengerparti városok védelmét a Fekete-tenger felől.

Makszim Kozickij, a nyugat-ukrajnai Lviv megye katonai adminisztrációjának vezetője csütörtökön közölte, hogy szerda éjjel az orosz erők négy rakétát lőttek ki a tenger felől a régióra, aminek következtében öten sérültek meg a sztriji és a szambiri járásokban, továbbá vasúti átjárók és sínek rongálódtak meg.

A Donyeck megyei Szlovjanszkban az orosz ágyúzások megrongáltak egy nagyfeszültségű vezetéket, emiatt a város áram nélkül maradt – közölte Vadim Ljah szlovjanszki polgármester a Facebookon.

The post Orosz agresszió: Ukrajna területének mintegy húsz százalékát szállták meg a putyini hadak appeared first on .

Hans Grundberg a közleménye szerint elmondta, hogy a nemzetközileg elismert jemeni kormány és a húszi lázadók delegációi várhatóan visszatérnek Ammánba, hogy folytassák a rendezést célzó egyeztetéseket.

Leszögezte továbbá: reméli, hogy a felek folytatják az együttműködést, miután a tűzszünet megkötésével, majd annak meghosszabbításával “felcsillantották a reményt a jemeniek előtt, hogy igenis, létezik kiút a konfliktusból”.

A bejelentést üdvözölte Joe Biden amerikai elnök is, aki közleményében a fegyvernyugvás alatt eltelt két hónapot a több mint hét éve tartó polgárháború “egyik legnyugodtabb időszakának” nevezte, s felszólította a feleket, “igyekezzenek állandósítani ezt az állapotot”.

A csaknem nyolc éve tartó polgárháború szereplői között április 2-án életbe lépett tűzszünet eredetileg csütörtökön járt volna le. A megállapodás értelmében a felek leállítják a katonai műveleteket Jemen egész területén, illetve azon kívül is, ezen felül a kormányerők beengednek több üzemanyagszállító hajót a felkelők kezén lévő Hodeida kikötőjébe, valamint részben feloldják a 2016 augusztusa óta zárva lévő szanaai nemzetközi repülőtér blokádját, heti két alkalommal engedélyezve kereskedelmi járatokat Jordániába, valamint Egyiptomba.

Jemenben 2014 augusztusa óta dúl polgárháború az Irán támogatását élvező síita húszik és a nemzetközileg elismert kormány csapatai között. A húszik 2014-ben foglalták el a fővárost. A lázadók ellen 2015 márciusában lépett hadba a kormánycsapatokat támogató arab koalíció, Szaúd-Arábia vezetésével.

The post Jemeni polgárháború: újabb két hónappal meghosszabbítják a tűzszünetet appeared first on .

“Nem kerülhetjükc meg kikötőink orosz blokádjának kérdését. Emiatt a világ élelmiszerválság küszöbén áll. Nem csak élelmezési problémákról van szó. Ez piaci hiányt okoz, katasztrofális drágulást az alapélelmiszerek esetében, és több tízmillió embert fenyeget éhezéssel. Ha ezt nem akadályozzák meg, akkor ez Afrika, Ázsia egyes országaiban politikai káoszhoz vezet, és ebből adódóan migrációs válsághoz is Európában, amikor az éhezéssel küzdő országokból oda menekülnek majd” – idézte az Ukrajinszka Pravda hírportál az elnököt.

Zelenszkij szavai szerint az afrikai válság elkerülhetetlenül átgyűrűzik egész Európára. “Az élelmiszerválság elkerülhetetlenül nagyszabású tiltakozásokhoz fog vezetni az európai országokban. Sok kormánynak meg kell majd magyaráznia a tüntetőknek, miért tartotta kontinensünket túszul egymagában Oroszország és egyetlen személy Moszkvában, aki kiadta a parancsot Ukrajna tengeri blokádjára” – hangoztatta, Vlagyimir Putyin orosz elnökre utalva.

Közben Olekszij Hromov, az ukrán vezérkar műveleti főigazgatóságának helyettes vezetője csütörtöki kijevi sajtótájékoztatóján közölte, hogy a háború február 24-i kezdete óta Oroszország 5722 hadműveleti-taktikai repülési bevetést hajtott végre Ukrajna területén és 551, Iszkander, illetve Kalibr típusú rakétát lőtt ki. “Ebből Fehéroroszország területéről 1211 bevetést hajtottak végre, vagyis az összes bevetés több mint húsz százalékát, továbbá onnan lőttek ki 61 alkalommal Iszkander típusú rakétákat Ukrajna létfontosságú infrastruktúrájának megsemmisítése céljából” – tette hozzá katonai vezető.

Hromov közölte, hogy az ukrán katonai hírszerzés előrejelzése szerint az orosz erők fokozni fogják a létfontosságú infrastruktúra elleni légi- és rakétacsapásokat, és megpróbálják elfoglalni teljes hosszában Ukrajna fekete-tengeri partvidékét egészen a Moldovához tartozó, de orosz ellenőrzés alatt lévő szakadár Dnyeszter Menti Köztársaságig.

“Az ukrán hírszerzés biztosra veszi, hogy az orosz erők a Donyec-medencében lévő ukrán csapatok bekerítésére és megsemmisítésére összpontosítanak, majd egy szárazföldi folyosót akarnak az ellenőrzésük alá vonni egészen a Rosztovi régiótól a Krím-félszigetig. Emellett Oroszország igyekszik azonosítani az ukrán fegyveres erők logisztikájának útvonalait, és megsemmisíteni a katonai felszereléseket és lőszereket tároló raktárakat, továbbá akadályozni, hogy a nyugati országok fegyverekkel lássák el Ukrajnát” – tette hozzá Hromov.

A török Baykar cég ingyen ad Ukrajnának Bayraktar TB2-es drónt
A török Baykar cég ingyen ad Ukrajnának Bayraktar B12-es típusú, pilóta nélküli repülőgépet, azaz drónt, jóllehet, Litvániában összegyűjtötték a pénzt, hogy megvásárolják a drónt Ukrajnának – jelentette be Arydas Anusauskas litván nemzetvédelmi miniszter és a Baykar csütörtökön a Twitteren. Litvániában közösségi finanszírozással összegyűjtötték a pénzt arra, hogy a balti ország új drónt vásárolhasson Ukrajnának az Oroszország elleni háború közepette. A pilóta nélküli repülőgépek kifejlesztésére specializálódott török Baykar cég azonban úgy döntött, hogy térítésmentesen adja át Kijevnek a drónt, cserében viszont azt kérte, az összegyűlt pénzt ajánlják fel humanitárius segélyként Ukrajnának. A litván honvédelmi miniszter Twitter-bejegyzésében sokszoros köszönetet mondott a török cégnek a “hihetetlen” ajánlatért, s közölte, hogy az – egyébként három nap alatt összegyűjtött, hatmillió eurónyi (mai árfolyamon 2,3 milliárd forint) – összegyűjtött pénzből a drónhoz megfelelő lőszereket vásárolnak, a maradékot pedig Ukrajna támogatására ajánlják fel.

The post Orosz agresszió: Zelenszkij a migráció erősödését jósolja appeared first on .

Borrell szerint a döntés, mely felszámolja az uniós védelemmel kapcsolatos, az EU-szerződésekben foglalt úgynevezett kívülmaradási záradékot, lehetővé teszi Dánia számára, hogy teljes mértékben részt vegyen az EU biztonságát és védelmét szolgáló közös munkában.

“A döntés olyan időszakban született, amikor az Európai Uniónak és tagállamainak minden eddiginél fontosabb, hogy megerősítsék védelmi és cselekvési képességüket. Dánia döntése további erőt jelent és egységet eredményez az unió védelmi kezdeményezéseihez” – fogalmazott. A főképviselő végezetül közölte, amint a dán kormány hivatalosan is tájékoztatta a többi uniós tagállamot a döntés eredményéről, az EU készen áll megtenni minden szükséges lépést, hogy Dánia mihamarabb hozzájárulhasson az uniós védelmi politika minden eleméhez.

A témáról Dániában szerdán tartott voksoláson a résztvevők kétharmada szavazott igennel. A NATO-tag Dánia – mely több más területen sem csatlakozott az uniós együttműködéshez – az egyetlen EU-tagország volt, amely nem vett részt az EU közös védelmi politikájában. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és Charles Michel, az Európai Tanács elnöke Twitter-üzenetben méltatták, és történelmi jelentőségűnek nevezték a szavazás eredményét, és meggyőződésüket fejezték ki, hogy a döntés mind Dánia, mind az EU számára kedvező hatásokkal jár.

The post Dánia csatlakozott az EU védelmi politikájához appeared first on .

A hadsereg közlése szerint egy palesztin nő támadást akart végrehajtani egy katonai ellenőrző pontnál Ciszjordánia déli részén, a Jeruzsálemtől Hebron felé tartó úton Gus Eción térségében, az al-Arub menekülttábor közelében, ezért a katonák tüzet nyitottak rá. A támadó meghalt. A merényletkísérlettel vádolt, 31 éves nő két hónapja szabadult a börtönből, ahova közbiztonság elleni bűncselekmény miatt került.

A ynet értesülése szerint a biztonságiak kedden is meghiúsítottak egy merényletkísérletet, amikor Jeruzsálem óvárosának Damaszkuszi kapujánál őrizetbe vettek egy 15 éves fiatalt, aki előzőleg felkeltette gyanújukat. A rendfenntartók felszólították, hogy vesse alá magát átvizsgálásnak, de ő a táskáját eldobva menekülni kezdett. Rövid üldözés után elfogták, és megtalálták eldobott táskáját is, melyben kés volt. A fiatalt kihallgatásra vitték, mert azzal gyanúsítják, hogy késeléses merényletet tervezett.

Márciusban eddig 19 emberéletet követelő terrorhullám kezdődött Izraelben, és ezért meredeken nőtt a feszültség Izrael és a palesztinok között. Az izraeli hadsereg fokozta ciszjordániai tevékenységét, hogy megkísérelje megfékezni az egyre terjedő erőszakot. Március közepe óta legkevesebb harminc palesztin vesztette életét. Sokan közülük razziákon kitört összecsapásokban, de palesztin civilek is áldozatul estek a Ciszjordániában fellángolt tűzharcokban.

The post Agyonlőttek egy késsel közeledő palesztin nőt egy izraeli ellenőrző pontnál Ciszjordániában appeared first on .

Ezért a polgári repülések során is kötelező a drón bejegyzése, a pilótajogosítvány megszerzése, a repülést támogató MyDroneSpace mobil applikáció használata, felelősségbiztosítás kötése, illetve lakott terület feletti repülés esetén légtérhasználati engedély megszerzése – közölte a rendőr százados. Hozzátette, tilos a drónok használata kiemelt infrastruktúrák, védett katonai, rendvédelmi objektumok, illetve külképviseletek közelében.

Bunya elmondta: a polgári drónhasználatot európai uniós rendelet, illetve hazai jogszabály határozza meg. A korlátozások pedig azért is szükségesek, hogy az egyre telítettebb légtérben minden állami és civil szervezet el tudja látni a feladatát. A szabályozás bevezetése óta Magyarországon mintegy 3500-an regisztráltak a képzésre, illetve 1500-an tettek vizsgát. Ugyanakkor népszerűek a magyarok számára az ausztriai képzések is; a szomszédos országban 3400 magyar állampolgár regisztrált a képzésre – ismertette.

Hangsúlyozta, hogy az állami, így a rendőrségi drónok használatára még szigorúbb szabályok vonatkoznak, ugyanakkor ezek az eszközök számos területen, a határvédelem esetében, rendezvénybiztosításnál, a közlekedési szabálytalanságok kiszűrésénél segítik a rendvédelmi munkát.

A rendőrség 43, DJI márkájú drónt üzemeltet. Ezek repülési ideje 30-35 perc, és a kamerájuk harmincszoros optikai és hatszoros digitális zoommal rendelkezik – mondta el Bunya.

Drotár István, a Magyarországi Drón Koalíció szakmai vezetője hangsúlyozta: a szervezet célja a rohamosan fejlődő ágazat érdekképviselete, illetve a biztonságos és hatékony drónhasználat megvalósítása, ezért segítenék a jogalkotót a jogszabályi környezet kialakításánál. A hatékony, környezetkímélő, a magánélet védelmét szem előtt tartó drónhasználat érdekében a szervezet drónstratégiát, illetve akcióterveket készít – mondta a szakember.

The post Rendőrség: az egyre terheltebb légtér igényli a drónhasználat szabályozását appeared first on .

Moiszejev emlékeztetett rá a múlt hét végén: egy, a Barents-tengerről indított Cirkon hiperszonikus robotrepülőgép egy mintegy ezer kilométer távolságban lévő célpontot ért el a Fehér-tengeren. A TASZSZ hírügynökség orosz hadiipari forrásra hivatkozva kedden azt írta, hogy ezzel a rakéta tengerfelszíni hordozóról végrehajtott tesztelése lezárult.

A tengernagy azt is bejelentette szerdán, hogy az északi flotta még idén hadrendbe állítja az Admiral Golovko fregattot, amely a hiperszonikus tengeri fegyverek első szabványos hordozója lesz. A hadihajó a 22 350-es projekt harmadik fregattja az Admiral Gorskov és az Admiral Kaszatonov mellett. Ennek az osztálynak a fő csapásmérő fegyvere jelenleg a Kalibr-NK rakétarendszer.

Putyin 2019. február 20-án a Szövetségi Gyűléshez (a parlament két házához) intézett beszédében azt mondta, hogy a Cirkon rakéta képes elérni a hangsebesség kilencszeresét, a hatótávolsága pedig meghaladja az ezer kilométert. A fegyver beszerzéséről 2021. augusztus 24-én, az Armija-2021 haditechnikai fórumon írt alá szerződést az orosz védelmi minisztérium a KTRV vállalattal.

A Cirkonokat tesztelő orosz északi flotta valójában az orosz fegyveres erők hadászati haderőnemközi egyesülése, amely az Északi-sarkvidéken és a világóceán más területein lép fel az orosz érdekek érvényesítéséért. Az északi flotta, amely 2021. január 1. óta önálló katonai körzet státust kapott, az orosz haditengerészet legerősebb tengeralattjáró-csoportosulásával rendelkezik.

The post Lezárult az orosz Cirkon hiperszonikus fegyver tesztelése appeared first on .

A tisztségviselő felhívta a térség lakosait, hogy ne hagyják el az óvóhelyeket, és készítsenek szódaoldattal átitatott védőmaszkokat. Emellett azt tanácsolta Szeverodoneck lakóinak, hogy kövessék figyelemmel a szél irányát. Emlékeztetett arra, hogy a salétromsav belélegezve, lenyelve, valamint a bőrrel és a nyálkahártyákkal érintkezve veszélyes. A sav gőze irritálja a légutakat, enyhe mérgezés esetén hörghurut, az alsó légutak enyhe gyulladása, szédülés, álmosság jelei mutatkoznak, míg súlyos mérgezés esetén tüdőödéma is felléphet.

A késő délutáni órákban Hajdaj arról adott hírt Facebook-bejegyzésében, hogy az orosz csapatok Szeverodoneck nagyobb részét ellenőrzésük alá vonták, de kiemelte, hogy a várost nem sikerült bekeríteniük. Hétfő éjjel a kormányzó már beszámolt arról, hogy a 2014 óta megyeszékhelyként működő városba még beljebb nyomultak az orosz csapatok és már a belvárosi utcákon folynak a harcok.

“A regionális központban a pusztítás szintje a rubizsneihez és a popasznaihoz közelít. A város létfontosságú infrastruktúrája közel száz százalékban megsemmisült, a lakásállomány kilencven százaléka károsodott, hatvan százaléka már nem helyreállítható. Az ágyúzások miatt lehetetlen humanitárius segélyszállítmányokat eljuttatni a városba, illetve embereket evakuálni onnan” – írta legújabb bejegyzésében a kormányzó.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök közben kijelentette, hogy Ukrajna nem fog sietni területei visszafoglalásával, ha ez több tízezer áldozatot követel, hanem megvárja a szükséges fegyvereket. Ezt azon a sajtótájékoztatón mondta, amelyet Kijevben Zuzana Caputová szlovák államfővel közösen tartott. Megjegyezte, hogy a mára már a 2014 óta tartó harcok miatt lakatlanná vált települések Kijev számára “nem jelentenek prioritást”. Hangsúlyozta, hogy Kelet-Ukrajnában a “megfelelő fegyverek hiánya miatt nehéz az ukrán hadseregnek”, miközben Oroszország és a velük együttműködő szakadárok a térségben összpontosították a legtöbb fegyverzetet és a legnagyobb személyi állományt. Az ukrán elnök egyúttal biztosított afelől, hogy Ukrajna visszaszerzi az egész területet, amely történelmileg és minden nemzetközi jogszabály szerint hozzá tartozik.

Harkiv megyében eközben több, mint tíz órán keresztül lőtték az orosz erők Zolocsin települést, egy idős nő életét vesztette, egy másik nő pedig megsebesült – közölte Viktor Kovalenko, a kistérség vezetője.

Az ukrán katonai hírszerzés kedden a Telegramon videofelvételt tett közé arról, hogyan szállítottak helikopterekkel fegyvereket és lőszereket a mariupoli Azovsztalban lévő ukrán katonáknak. “Az égetően szükséges fegyverek és lőszerek Mariupol védőihez eljuttatása érdekében az ukrán fegyveres erők helikopter-pilótái és az ukrán védelmi minisztérium hírszerzési főigazgatóságának különleges erői egyedülállóan összetett hadműveletet hajtottak végre” – kommentálta a videót a hírszerzés.

Leváltották Sztanyiszlav Pozdnyakovot az Európai Vívószövetség éléről
Az Európai Vívószövetség (EFC) rendkívüli kongresszusán leváltották posztjáról Sztanyiszlav Pozdnyakov elnököt. Az online ülésen a 45 tagországból 37 vett részt, és a szavazáson 23-an voksoltak az orosz sportvezető eltávolítása mellett, tízen ellene, négyen tartózkodtak. Az EFC végrehajtó bizottsága már áprilisban megvonta a bizalmat Pozdnyakovtól, a kongresszus ezt a döntést szentesítette Oroszország ukrajnai háborúja miatt. Az új vezető megválasztásáig a lengyel főtitkár, Jacek Slupski látja el az elnöki feladatokat. A legendás, négyszeres olimpiai bajnok kardvívó – aki 2018-tól az Orosz Olimpiai Bizottság elnöke – 2016-tól vezette az európai szövetséget.

The post Orosz agresszió: a hódító csapatok eltrafáltak egy salétromsavas tartályt Szeverodoneckben appeared first on .