Biztonságpiac

A Szegedi Fellebbviteli Főügyészség azt közölte, hogy másodfokú ügyészségként sikeresen indítványozta a szexuális erőszakot elkövető szentesi férfival szemben kiszabott büntetés súlyosítását: jogerősen tíz év szabadságvesztésre ítélték. Az ügyben a Csongrád-Csanád Megyei Főügyészség vádirata alapján a Szegedi Törvényszék járt el első fokon.

Az elsőfokú bíróság ítélete szerint a férfi 2019-ben a testvére hatéves leánygyermekét, aki ekkor a felügyelete alatt állt, egy elhagyatott szentesi temetőbe csalta, majd ott őt szexuálisan bántalmazta. A férfi ugyanebben az évben másik testvére hétéves leányunokájával – a gyermek szüleinek lakásán – szintén szexuális cselekményt végzett.

Az elsőfokú bíróság a férfit kétrendbeli szexuális erőszak bűntette miatt kilenc év szabadságvesztésre ítélte és végleges hatállyal eltiltotta bármely olyan foglalkozás vagy tevékenység gyakorlásától, amelynek keretében tizennyolcadik életévét be nem töltött személlyel kapcsolatba kerülhet.

A másodfokon eljárt Szegedi Ítélőtábla az elsőfokú ítéletet megváltoztatta, és a férfi büntetését tíz év szabadságvesztésre súlyosította – áll az ügyészségi közleményben.

The post Tíz év börtönre ítéltek egy férfit, aki két gyermeken követett el szexuális erőszakot appeared first on .

Balaicz Zoltán a városi közgyűlés napirendjéről szóló tájékoztatóján azt mondta, Magyarország a drónok alkalmazása, kutatása és fejlesztése területén vezető szerepet kíván kivívni. A város jelentős gazdaságfejlesztési programjához kapcsolódva alakítják ki Zalaegerszegen a Dronemotive drónkutatási és -fejlesztési kompetenciaközpontot, valamint a Közép-Európai Kutatóbázis, Veszélyhelyzeti Reagálási Egység és Támogató Központot.

Andráshida és Hatháza városrészek mellett helyezkedik el az a 110 hektáros terület, ahol jelenleg is működik egy nem nyilvános repülőtér, ez lesz a helyszíne az összesen csaknem húszmilliárd forintból megvalósuló beruházásnak.

A központ polgári és állami pilóta nélküli légijárművek és csatlakozó rendszereik kutatás-fejlesztését, minősítését, tesztelését végzi majd, de képzési feladatokat is ellát. Ezzel újabb jelentős eleme lesz a zalai megyeszékhelyen zajló kutatásoknak, fejlesztéseknek, innovációs beruházásoknak – tette hozzá a polgármester.

Balaicz elmondta azt is, hogy a beruházás biztosítja majd, hogy a repülőtér területén belföldi kisgépeket és helikoptereket tudjanak fogadni, ugyanakkor megmaradhat az eddigi légisport-tevékenység és továbbra is szervezhetnek repülőnapokat. Ezek mellett lehetőség nyílhat egy különleges, mentéshez és veszélyhelyzeti reagáláshoz kapcsolódó projekt megvalósítására is.

The post Drónkutató központot alakítanak ki Zalaegerszegen appeared first on .

Az izraeli hadseregnek a határnál felszerelt biztonsági kameráit megfigyelő egység gyanús mozgást vett észre a határkerítés közelében, odarendelték a rendőrség határőr egységét, amely egy táskát talált, benne mintegy száz könnygázgránátot és két lőfegyvert. A rendőrség bejelentette, hogy a közelmúltban meghiúsított fegyvercsempészet-kísérletek némelyikében bizonyítékot találtak a libanoni radikális síita Hezbollah szervezet részvételére.

“A Hezbollah gondoskodik a fegyverek beszerzéséről, s arról, hogy legalább egy részüket terrorista tevékenységhez használják. Ezzel megpróbál infrastruktúrát kiépíteni a terrortámadásokhoz Izrael területén” – hangsúlyozta a rendőrség közleménye. “Könnygázgránátokat foglaltak le, mindeddig szokatlan fegyvert, mely növeli annak a gyanúját, hogy zsúfolt civil helyeken szándékoztak támadásokat végrehajtani” – tették hozzá a rendfenntartók.

Hivatalos adatok szerint az izraeli határőrség idén 148 pisztoly, 23 géppuska és egyéb fegyver, valamint több százmillió forint értékű kábítószer becsempészését hiúsította meg. Néhány napja 24 pisztolyt találtak egy táskában hasonló módon, a Jordániával szomszédos határszakaszon.

The post Izrael titkos fegyverszállítmányt fogott el a libanoni határnál appeared first on .

Frank-Walter Steinmeier német szövetségi elnök a hivatalának közleménye szerint Volodimir Zelenszkij ukrán államfővel telefonon folytatott megbeszélésén kifejezte az ukrán nép “orosz agresszorok elleni bátor küzdelme iránti szolidaritását, tiszteletét és támogatását”.

Steinmeier kiemelte, hogy Németország kezdettől fogva támogatja Ukrajnát az önvédelmi harcban pénzügyileg, gazdaságilag és katonailag egyaránt. A megbeszélést mindkét elnök nagyon fontosnak és nagyon jónak nevezte, a “múltbeli irritációkat tisztázták”, és megállapodtak abban, hogy szoros kapcsolatban maradnak – áll a közleményben. A Die Welt című lap a szövetségi elnöki hivatal köréből szerzett értesülésekre hivatkozva a hírportálján azt jelentette, hogy Zelenszkij a teljes német állami vezetést, a szövetségi elnököt, a kancellárt és a kormányt is meghívta Kijevbe.

A beszélgetést két nappal azután folytatták, hogy a kancellár, Olaf Scholz nyilvánosan jelezte: továbbra is nehezményezi, hogy hazája államfőjét nem hívják meg Kijevbe, és ezért egyelőre nem is tervezi, hogy felkeresi az orosz támadás ellen német támogatással is védekező Ukrajna fővárosát. Scholz a ZDF országos közszolgálati televíziónak elmondta, hogy hazája jelentős pénzügyi és katonai támogatást nyújt Ukrajnának, és az ukrán államiság biztonságát szavatoló garanciavállaló országként is számítanak rá. Egy ilyen országgal nem lehet megtenni, hogy a segítségét elfogadják, és azt mondják, hogy “az elnök viszont nem jöhet” – fogalmazott a kancellár. Ennek világosnak kell lennie minden demokrata előtt – húzta alá Scholz.

Steinmeier április 13-án tett volna szolidaritási látogatást Kijevben, az észt, a lengyel, a lett és a litván államfő társaságában. A négy másik politikus végül a német elnök nélkül utazott az ukrán fővárosba. A látogatás elmaradásáról maga Steinmeier tájékoztatott, előző nap Varsóban újságíróknak azt mondta, “Kijevben nem akarják”, hogy részt vegyen a közös úton.

Steinmeier 1999-től 2005-ig kancellária-miniszterként, majd 2005-től 2009-ig, és 2013-tól 2017-ig külügyminiszterként a német kormány Oroszország-politikájának egyik legfőbb alakítója volt az utóbbi évtizedekben.

A tervezett látogatás előtt néhány nappal egy interjúban háborús uszítónak nevezte Putyint, és jelezte, hogy egyetértene azzal, ha az orosz elnöknek a népirtással és a háborús bűnökkel foglalkozó Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) előtt kellene felelnie az Ukrajna ellen indított háborúért.

A Der Spiegel című hírmagazinban közölt interjúban Steinmeier elmondta, hogy először 2001-ben találkozott Putyinnal, amikor az beszédet mondott a német szövetségi parlamentben, a Bundestagban. Németül elmondott beszédében Putyin akkor kiemelte, hogy Oroszország vezetőjeként Németország és Európa mellett, a szabadság útján kíván járni. Ez “nekem is reményt adott, és arra kötelezte a német kormányt, hogy járuljon hozzá a kapcsolatok javításához” – fogalmazott most a német elnök. A 2001-es Putyinnak azonban semmi köze a 2022-es Putyinhoz, aki “bunkerben rejtőző, brutális háborús uszító” – mondta Steinmeier.

Skandináv közéleti szereplőket tett feketelistára Moszkva
Kilenc izlandi, tizenhat norvég, valamint három-három grönlandi és feröer-szigeteki dán állampolgár is szankciós listára került Oroszországban ellenintézkedésként – közölte az orosz külügyminisztérium. Az érintetteknek megtiltották, hogy Oroszország területére lépjenek. A kitiltottak olyan parlamenti képviselők, kormánytagok, üzleti és tudományos körök képviselői, újságírók, valamint közszereplők, akik az orosz diplomáciai tárca szerint az oroszellenes retorika előmozdítói és részt vesznek a Moszkva ellen irányuló politika kialakításában és végrehajtásában.

The post Orosz agresszió: A német és az ukrán elnök tisztázta a kapcsolatukat zavaró ügyeket appeared first on .

Szanka Ferenc közölte, a férfit bűnszervezetben elkövetett különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntettével gyanúsítják.

A megalapozott gyanú szerint a férfi tagja volt egy bűnszervezetnek, amely 2017-től cégeket vásárolt vagy alapított tipikusan szerény egzisztenciájú – gyakran szerb állampolgárságú – strómanok közreműködésével. A tényleges gazdasági tevékenységet nem végző cégek bankszámlái felett a bűnszervezet tagjai rendelkeztek, 2-5 százalék jutalékért cserébe fiktív számlázásból származó pénzeket futtattak át.

A fiktív számlákkal a bűnszervezet szolgáltatásait igénybe vevő cégek elkerülték a jellemzően uniós beszerzések belföldi forgalomba hozatala utáni általános forgalmi adó megfizetését. A most elfogott gyanúsított közvetített a fiktív számlákat biztosító bűnszervezet és a valótlan számlákat befogadó – zöldséggel, gyümölccsel nagybani piacokon kereskedő – cégek között.

A bűnszervezet 2018 decemberétől 2019 májusáig 982 millió forint vagyoni hátrányt okozott az állami költségvetésnek. A gyanúsított a nyomozás idején megszökött, 2019 októberében Ugandába távozott. Az ellene kibocsátott nemzetközi és európai elfogatóparancs alapján a férfit a holland igazságügyi hatóságok fogták el és adták át nemzetközi együttműködés keretében a magyar hatóságoknak – tudatta a csoportvezető ügyész.

The post Elfogtak egy milliárdos adócsalásban közreműködő férfit appeared first on .

Erről a tárcavezető a Jevropejszka Pravda hírportál szerint egy tévéműsorban beszélt, kommentálva az EU-ban folyó vitákat a hatodik szankciócsomagról, amelynek alapját az olajembargónak kellene képeznie.

“Most egy abszurd helyzetet figyelhetünk meg: az EU egyik kezével támogatja Ukrajnát, pénzügyi segítséget nyújt, különféle szankciókat vezet be Oroszországgal szemben, erőforrásokat mozgósít Ukrajna fegyverellátására, ugyanakkor továbbra is fizet Oroszországnak a gázért és az olajért, táplálva ezáltal az orosz hadigépezetet. Amíg Oroszország továbbra is eurómilliárdokat kap az uniótól, nem tudjuk összetörni a hadigépezetét” – hangsúlyozta Kuleba. Üdvözölte egyúttal az olajembargóról folyó egyeztetések folytatódását.

“Annak persze nem örülünk, hogy hat-nyolc hónapot csúszik az embargó bevezetése, de a semminél ez is jobb. Egy dolgot szeretnék világosan elmondani: ha Európában bármely ország továbbra is ellenzi az orosz olajra vonatkozó embargót, akkor minden okunk megvan arra, hogy azt mondjuk: ez az ország cinkos az Oroszország által Ukrajna területén elkövetett bűncselekményekben. A nevükön kell nevezni a dolgokat, és kimondani az igazságot. Bármilyen érvük is legyen, ha az olajembargó ellen szólnak, az azt jelenti, hogy Oroszország oldalán játszanak, és osztoznak a felelősségben mindazért, amit (Oroszország) Ukrajnában tesz” – hangoztatta a miniszter.

Viktor Mikita Kárpátalja megyei kormányzó egy tévéműsorban közölte, hogy a keddi orosz rakétacsapás után Volócnál helyreállították a károkat, és a szokásos rendben közlekednek a vonatok a régióban. Elmondta, hogy a támadás következtében senki sem sebesült meg. Kifejtette, hogy megjavították a megrongált elektromos alállomást, és a gázvezetéket, így a gázszolgáltatás is újraindult a térségben. Ugyanakkor kiemelte: a rakétatámadás fő célja az volt, hogy megbénítsa a közlekedési infrastruktúrát a régióban. Leszögezte, hogy Kárpátalja most egy “humanitárius régió”, ahol a vasúti kommunikációt csakis humanitárius rakományok mozgatására és emberek evakuálására használják.

Az orosz csapatok szerda este a keleti országrészben lévő Dnyipro központját lőtték, ott is károk keletkeztek a vasúti infrastruktúrában – közölte Borisz Filatov, megyeszékhely város polgármestere a Telegram üzenetküldő alkalmazáson. Az állami vasúttársaság vezetőjének közlése szerint a vasutasok közül senki sem sebesült meg.

Andrij Nyebitov Kijev megyei rendőrfőnök arról számolt be, hogy szerdán hárman sebesültek meg aknarobbanástól. Egy férfi traktorral hajtott rá egy tankelhárító aknára Hoholiv falunál, a katasztrófavédelem két munkatársa pedig a csernobili atomerőmű körüli tiltott zónában egy tűzoltókocsival.

A kelet-ukrajnai Luhanszk megyei kormányzói hivatal közölte, hogy az orosz csapatok a régió csaknem háromévnyi szükségletét fedező mennyiségű, mintegy százezer tonna gabonát vittek ki az országból vagy semmisítettek meg, miközben a vetés még el sem kezdődött.

Húsz százalékkal zuhanhat az idén az orosz olajexport, ha az EU elfogadja az embargótervet
Londoni árupiaci elemzők szerdai előrejelzése szerint 20 százalékkal zuhanhat az idén Oroszország nyersolajexportja, ha az Európai Unió elfogadja az orosz olajimport fokozatos betiltására kidolgozott tervet, a rendkívül magas földgázárak azonban így is komoly mértékben javítják az orosz fizetési egyensúlyt. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke az Európai Parlament (EP) ülésén, az ukrajnai háború társadalmi és gazdasági következményeiről szóló vitában azt mondta, hogy az EU hat hónapon belül szeretné fokozatosan megszüntetni az oroszországi kőolajimportot, az év végére pedig a finomított olajtermékek importját is. Edward Gardner, az egyik legnagyobb londoni központú globális pénzügyi-gazdasági elemzőműhely, a Capital Economics nyersanyagpiaci folyamatokkal foglalkozó főközgazdásza szerda este összeállított elemzésében közölte: a ház azzal számol, hogy ha az uniós embargótervezetet a jelenlegi formájában elfogadják, az orosz kőolajkivitel 2022 egészében húsz százalék körüli mértékben eshet vissza, és ez 100 dollár felett tartaná a nyersolaj hordónkénti árfolyamát. Ez azt jelentené, hogy az orosz olajexport mennyisége az ukrajnai háború előtti napi ötmillió hordóról 3,5-4 millió hordóra esne vissza az idei év végére. A szakértő szerint valószínű, az év későbbi szakaszában emelkedik a nem nyugati országok által vásárolt orosz nyersolaj mennyisége, részben azért, mert Oroszország jelenleg hatalmas árengedményekkel szállít olajat. A Capital Economics szakértője szerint az Európai Unióba irányuló orosz nyersolajexport kiesését az orosz gazdaság megszenvedné, mivel ennek a kivitelnek az értéke tavaly az orosz hazai össztermék (GDP) hozzávetőleg négy százalékával volt egyenlő. Ugyanakkor az egekbe szökő földgázárak az idén 125-130 milliárd dollárral emelik az orosz földgázexportból eredő bevételeket, azzal együtt is, hogy az EU az év végéig kétharmadával tervezi csökkenteni az orosz földgáz importját. A Capital Economics számításai szerint ez több mint a kétszeresére, 260-270 milliárd dollárra – a hazai össztermék 17 százalékára – emeli az orosz folyómérleg-egyenleg 2022-re várható többletét, vagyis a globális nyersanyagárak és a nem nyugati országokba irányuló orosz export egyidejű meredek visszaesésére lenne szükség ahhoz, hogy az orosz energiaszektorra kirótt szankciók keményen megszorongathassák az orosz gazdaságot.

The post Orosz agresszió: Kuleba sürgette az EU-t az Oroszország elleni olajembargó bevezetésére appeared first on .

Egy fővárosi, VIII. kerületi családi ház felújítása során munkások találtak rá a gyerekszoba padlója alatt a robbanótestre.

A rendőrségi bejelentést követően a honvédség tűzszerészei néhány órán belül a helyszínre érkeztek, és megállapították, hogy egy szovjet gyártmányú, ötven kilogrammos légibomba került elő. A robbanóeszköz biztonságosan szállítható állapotban volt, ezért nem volt szükség állampolgári korlátozások bevezetésére annak kiemeléséhez, mozgatásához – tudatták.

A katonák a veszélyes eszközt a Magyar Honvédség központi gyűjtőhelyére szállították későbbi megsemmisítés céljából.

The post Egy gyerekszoba padlója alól került elő egy világháborús bomba appeared first on .

A strasbourgi székhelyű, 46 tagországot számláló Európa Tanács szakértői csoportja szerdán közzétett iránymutatásainak deklarált célja: elősegíteni, hogy az európai államok gyorsan és strukturális reformok nélkül, azonnali segítséget nyújthassanak az Ukrajnából menekülőknek, és felderítsék az emberkereskedőket és lehetséges áldozataikat.

Az ajánlás szerint biztosítani kell a menekültek regisztrációját, beleértve azokét is, akik nem rendelkeznek személyazonosságuk vagy utolsó ukrajnai lakóhelyük bizonyításához szükséges papírokkal.

Az olyan helyzetek megelőzésére, amikor valaki szexuális vagy egyéb szolgáltatásokért cserében kínál szállítást, szállást vagy munkát az Ukrajnából menekülőknek, az európai államoknak biztosítaniuk kell, hogy a segítséget és a védelmet megbízható emberek és biztonságos környezetben nyújtsák. A segítségnyújtás nem támaszkodhat magán- és civil kezdeményezésekre, ehhez elegendő állami forrásra van szükség – húzták alá. Szükséges valamennyi, segítséget ajánló és nyújtó önkéntes, magánszemély, szervezet és magáncég átvilágítása és hivatalos regisztrációja – tették hozzá.

Az ajánlás szerint világos tájékoztatást kell adni az emberkereskedelem kockázatairól különböző nyelveken, beleértve az ukránt és az oroszt is. Segélyvonalakat kell létesíteni, könnyen hozzáférhető tájékoztatást kell nyújtani a fogadó országban a munkajogokról és a foglalkoztatási eljárásokról.

A gyermekek eltűnésének és bántalmazásának megelőzése érdekében az útmutató azt javasolja, hogy a felnőtt kísérő nélküli valamennyi gyermeket regisztrálják, és haladéktalanul részesítsék őket hatékony védőgondozási ellátásban. Biztosítsanak számukra biztonságos elhelyezést, valamint álljon rendelkezésre szakember, aki külön figyel az emberkereskedelem kockázataira. Ellenőrzésekre van szükség, ha a gyerekek nem saját rokonaikkal érkeznek, vagy ha kétség merül fel a gyermek és a kísérő felnőtt kapcsolatával.

Mivel az embercsempészet kockázatai nem korlátozódnak az ukrajnai háborúra, a szakértő csoport hangsúlyozza, hogy az iránymutatásban ajánlott intézkedéseket minden fegyveres konfliktus esetében alkalmazni kell.

The post Az Európa Tanács ajánlást tett közzé a menekültek embercsempészet elleni védelmére appeared first on .

Liz Truss brit külügyminiszter a lépést indokló nyilatkozatában közölte: a szolgáltatásexport tilalma elvágja Oroszországot az üzleti tevékenység lehetőségétől olyan szektorokban, amelyek kritikus fontosságúak az orosz gazdaság számára. A szankciók alapján az orosz üzleti vállalkozások nem vehetik igénybe brit könyvvizsgálói, menedzsertanácsadási és PR-vállalatok szolgáltatásait.

A londoni külügyminisztérium tájékoztatása szerint Oroszország erőteljesen függ a nyugati szolgáltatási vállalatoktól a feldolgozóipari termékek gyártásában és exportjában, és importjának tíz százalékát az ilyen jellegű szolgáltatások adják. A tárca bejelentése szerint érvénybe lépett az az új törvény is, amelynek alapján a közösségi médiafelületek, az internetszolgáltatók és a mobileszközökön használatos alkalmazások forgalmazói kötelesek blokkolni két orosz médiaszolgáltató, az RT és a Szputnyik által terjesztett tartalmakat.

A brit külügyminisztérium szerint e két orosz médiacég jelentős dezinformáció-forrásként működik.

Chris Philp, a médiaügyekért is felelős brit kulturális minisztérium technológiai és digitális kérdésekkel foglalkozó államtitkára az új szankciók szerdai bejelentéséhez fűzött nyilatkozatában úgy fogalmazott: az RT és a Szputnyik túl hosszú ideje terjeszt “komoly híreknek álcázott veszélyes képtelenségeket” az Ukrajna elleni orosz invázió igazolása érdekében.

E két médiaszervezet Nagy-Britanniában már nem végezhet közvetlen műsorszóró tevékenységet, és az új törvény alapján honlapjaik, a közösségi médiafelületeken lévő oldalaik és mobilalkalmazásaik sem lesznek elérhetők – hangsúlyozta az államtitkár.

A műsorszóró engedélyek kiadásáért is felelős brit távközlési felügyelet (Ofcom) márciusban vonta vissza az RT televízió nagy-britanniai műsorszolgáltatási jogosítványát, azzal az indokolással, hogy a hatóság nem tartja alkalmasnak az RT nagy-britanniai műsorszórási jogosultságának birtokosát, a TV Novosztyit e jog további gyakorlására.

A brit kormány hasonló szankciókat léptetett érvénybe a Szputnyikot irányító orosz állami médiacég ellen is. A londoni külügyminisztérium további orosz médiacégek és újságírók ellen rendelt el szankciókat álinformációk terjesztése címén. Köztük van Jevgenyij Poddubnij és Alekszandr Koc, az összoroszországi állami televízió, illetve a Komszomolszkaja Pravda haditudósítói.

A tárca tájékoztatása szerint London az ukrajnai háború kitörése óta eddig 1600 orosz személy és vállalat, illetve állami szerv ellen léptetett érvénybe szankciókat.

The post Orosz agresszió: Megtiltotta az üzleti szolgáltatások oroszországi exportját a brit kormány appeared first on .

A beszámoló szerint az orosz csapatok második napja ostromolják a gyárkomplexumot, és szerdán sikerült benyomulniuk a területre. Jelenleg súlyos harcok dúlnak az Azovsztal területén, az ottani ukrán katonákkal megszakadt a kapcsolat.

Az Ukrajinszka Pravda emlékeztetett arra, hogy miután kimenekítették a gyártelepen menedéket találó civilek egy részét, az orosz erők támadásba lendültek, már hétfőn elkezdték lőni és bombázni az Azovsztalt. Mariupol polgármestere kedden arról adott hírt, hogy továbbra is több mint kétszáz civil van az ipari létesítmény területén, köztük sok gyerek. Az orosz támadások következtében teljesen romba dőlt városban pedig még mindig mintegy százezer ember maradt. Az Azovsztal az utolsó olyan terület az Azovi-tenger partján fekvő kulcsfontosságú kikötővárosban, amelyet az oroszoknak még nem sikerült elfoglalniuk, oda vették be magukat a várost védő ukrán katonák, és több száz civil is ott talált menedéket.

Olekszandr Pavljuk, a Kijev megyei katonai adminisztráció vezetője a Telegram üzenetküldő alkalmazáson arról tájékoztatott, hogy az elmúlt napokban újabb húsz civil holttestet találtak a régióban, akiket az orosz katonák öltek meg a terület megszállása idején. Elmondta, hogy a holttesteken a vizsgálatot végző szakemberek kínzások nyomait fedezték fel.

Andrij Nyebitov Kijev megyei rendőrfőnök a Telegramon azt írta, hogy az ukrán hatóságok eddig 1235 Kijev környéki civil lakos holttestét vizsgálták meg, 282 elhunyt személyazonosságát még nem tudták megállapítani. Nyebitov szavai szerint az ukrán hatóságok tudnak arról, hogy az orosz erők sok civilt erőszakkal vittek ki Ukrajnából, velük nincs kapcsolat. Kérte a lakosokat, hogy mihamarabb jelentsék a rendőrségen rokonaik és barátaik eltűnését.

Dmitro Zsivickij, az északkeleti oroszágrészben lévő Szumi megye katonai adminisztrációjának vezetője közölte, hogy kedd éjjel és szerda reggel több órán át lőtték és bombázták az orosz erők a régióban Eszman település környékét repülőkkel, helikopterekkel és Grad rakéta-sorozatvetőkkel, és eltalálták a helyi iskolát. Áldozatokról nem közölt információt.

Helyi híradások szerint az orosz megszállás alatt lévő, Donyeck megyei Avgyijivkában kigyulladt egy kőolajtároló, szemtanúk hatalmas füstoszlopról készítettek videókat és fényképeket.

Az ukrán védelmi minisztérium hírszerzési főigazgatósága közleményében kijelentette: az oroszok a Moldovához tartozó, szakadár – Moszkva-barát – Dnyeszter menti területen eszkalálódott helyzetet pszichológiai támadásként használják fel Ukrajna ellen. Az orosz parancsnokság, “felismerve az Ukrajna elleni úgynevezett különleges hadművelet észrevehető sikertelenségét és az ukrán hadsereg hatékonyságát, az ukrán határok közelében instabil övezeteket és támadási fenyegetés látszatát próbálja kialakítani” – írta a hírszerzés. Kiemelte: szakértők szerint a Dnyeszteren túli területen tartózkodó orosz alakulatok valóban harcképes és motivált állományának létszáma nem haladja meg a háromszáz főt, akiknek feladata a Cobasna faluban lévő lőszerraktárak védelme. Az ukrán hírszerzés információi szerint az ott tárolt lőszerek több mint felének lejárt a szavatossági ideje és nem szállítható, mindössze hét-nyolcezer tonna lövedék üzemképes és használható – tette hozzá a hírszerzés.

Az ukrán vezérkar szerdai, legfrissebb összesítése szerint eddig hozzávetőlegesen 24 500 orosz katona esett el, mintegy ezer került fogságba. Az ukrán erők megsemmisítettek 194 orosz repülőgépet, 155 helikoptert, tíz hadihajót, 1077 harckocsit, 2610 páncélozott harcjárművet, 491 tüzérségi és 81 légvédelmi rendszert, valamint 163 rakéta-sorozatvetőt.

Ferenc pápa: Kirill pátriárka “nem válhat Putyin ministránsává”
A Ferenc pápa és Kirill pátriárka videokapcsolat révén folytatott párbeszédet március közepén. A Szentszék sajtószolgálata akkor arról számolt be, hogy Ferenc pápa arra hívta fel Kirill pátriárkát, hogy a felek “egyesítsék erőfeszítéseiket a béke nevében”. Az orosz ortodox egyház kommunikációs szolgálata a találkozót követően arról számolt be, hogy a felek megvitatták az ukrajnai helyzetet, különös figyelmet fordítva “a jelenlegi válság humanitárius aspektusaira, valamint az orosz ortodox egyház és a római katolikus egyház fellépésére a válság következményeinek leküzdése” érdekében. A pápa és Kirill pátriárka kifejezte reményét, hogy “az igazságos béke a lehető leghamarabb megvalósul”. A katolikus egyház vezetője a napokban megjelent lapinterjúban elmondta: negyvenperces virtuális megbeszélést folytatott az orosz ortodox egyház vezetőjével, aki az első húsz percben a háború indokoltságát igazoló érveket olvasott fel neki. “Meghallgattam, és azt mondtam neki: semmit sem értek ebből. Testvérem, nem az állam papjai vagyunk, nem a politika nyelvét beszéljük, hanem Jézusét. Isten megszentelt népének pásztorai vagyunk. Ezért kell a béke útjait keresnünk, és a fegyverek tüzét beszüntetnünk” – mondta. Kirill pátriárka “nem válhat Putyin ministránsává” – jegyezte meg. A pápa szerint a pátriárka nyíltan támogatja az ukrajnai háborút.

The post Orosz agresszió: az orosz erők benyomultak a mariupoli Azovsztal üzem területére appeared first on .

A táblabíróság a férfi esetében helybenhagyta az első fokon eljáró Tatabányai Törvényszék határozatát, élettársának büntetését azonban hat hónapról tíz hónap börtönbüntetésre súlyosította bűnpártolás bűntette miatt. A jogerős ítéleti tényállás szerint a férfi a sértett Tatabánya külterületén található lakóhelyét újította fel. Az idős férfi nem volt megelégedve a munkával, emiatt sértegetni, szidalmazni kezdte a férfit, aki dühös lett.

A vádlott nagy erővel kétszer megütötte a munkaadóját, aki a földre zuhant. A sértett megfenyegette a támadóját, hogy hívja a rendőrséget, ekkor a vádlott egy rozsdás szögvassal kétszer megütötte a férfi tarkóját, aki meghalt. A sértettnek többszörösen eltört az agykoponya csontja, sérülései olyan súlyosak voltak, hogy életét nem lehetett volna megmenteni.

A vádlott telefonon odahívta az élettársát, felmosták a vértócsát, majd átkutatták a sértett ruháját és autóját. A férfi két mobiltelefont és több százezer forintot talált, amit magához vett. A vádlottak ezután zsákot húztak a holttestre, amit autóval a sértett egyik tanyájára vittek, ahol szemétgödörbe dobták a testet. A férfi gázolajjal meglocsolta, felgyújtotta, majd földet lapátolt rá.

The post Jogerősen tizenöt év börtönbüntetést kapott egy férfi, aki megölte munkaadóját appeared first on .

A kérdésben illetékes ET-bizottság a 2021-es éves jelentésében azt írja: a pénzmosás és terrorizmus finanszírozása elleni küzdelem jegyében szigorúbban kell szabályozni azokra a szolgáltatókra, mások mellett az ügyvédekre és a könyvelőkre vonatkozó szabályozást és felügyeletet, akik gyakran segítenek az illegális pénzmozgásokban.

A bizottság közölte: a 2021-ben kirobbant Pandora-iratok offshore-botrányában kiszivárgó adatok megmutatták, hogy a számos jogtalan módszer kombinációját alkalmazó pénzmosással kapcsolatos bűncselekmények határozott fellépést és együttműködést követelnek meg a kormányoktól Európában és szerte a világon. Szakosodott ügyvédek és könyvelők lehetnek bűnrészesek korrupt politikusok és vagyonos magánszemélyek nagyszabású, határokon átívelő pénzmosásaiban. Megpróbálják kikerülni az adókat, gyakran offshore cégeket és összetett vállalati struktúrákat alkalmazva – írták.

A jelentéstevők szerint az egyre elterjedtebbé vált virtuális pénzeszközök és a kriptovaluták használata komoly kihívást jelent a pénzmosás elleni küzdelemben. Esetükben a bankok és az illetékes intézmények hagyományos ellenőrzési formái a pénzmozgások és szolgáltatások tekintetében nem használhatók, ráadásul ezek a pénzügyi termékek az interneten keresztül bárhonnan elérhetőek a világban.

A Moneyval éves jelentésében arra a következtetésre jutott, hogy az Európa Tanács tagállamai és joghatóságai mérsékelten hatékonyak a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelemben.

A szakértői csoport megállapította azt is, hogy Magyarország tovább javított a politikai közszereplőkre vonatkozó jogszabályain. A folyamatos javulás eredményeképpen Magyarország tavaly májusban a “részlegesen megfelel” kategóriából a “nagyrészt megfelel” kategóriába léphetett előre.

A jelentés megjegyzi, hogy a magyar jogszabályokat illetően a virtuális pénzeszközökre és szolgáltatókra vonatkozó új nemzetközi követelmények még nem valósultak meg maradéktalanul. Magyarország továbbra is az úgynevezett fokozott nyomonkövetési folyamatban van, éves jelentéstételi kötelezettséggel – tették hozzá.

Magyarország 2016 szeptemberében első, majd 2017 decemberében második, úgynevezett fokozott nyomonkövetési eljárásba került, amely a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása ellen tett magyar intézkedések hatékonyságát és az ajánlásoknak történő megfelelésüket ellenőrzi.

The post Az Európa Tanács a virtuális pénzeszközök szabályozásával erősítené a pénzmosás elleni küzdelmet appeared first on .

A közlemény szerint a 29 tagú észak-macedóniai kontingensben szolgálatot teljesítő magyar rendőrök saját felszerelésükkel látják el feladataikat, intézkedési jogosultságukat a fogadó ország rendvédelmi szervének irányítása, felügyelete mellett gyakorolják. Az Észak-Macedóniába induló 72. magyar rendőri kontingens tagjait Budapesten, a Készenléti Rendőrség központi létesítményében búcsúztatták el kedden.

A magyar rendőrök fő feladatként járőrszolgálatot látnak el a jogellenes határátlépések megelőzése és felderítése érdekében, közreműködnek az embercsempészek és az illegális bevándorlók előállításában. A rendőrség elkötelezett az iránt, hogy megakadályozza az illegális bevándorlók bejutását Magyarországra, illetve az Európai Unióba. Ezért a testület felajánlotta támogatását a nyugat-balkáni országoknak.

The post Újabb magyar rendőri egység indul Észak-Macedóniába appeared first on .

Az NRC az információszabadságról és az úgynevezett nyílt kormányzásról szóló jogszabályok alapján olyan bizalmas dokumentumokhoz fért hozzá, amelyeket az igazságügyi minisztériumhoz tartozó ügynökség az önkormányzatoknak, a rendőrségnek és hírszerző szolgálatoknak küldött el az utóbbi évek során.

Az ügynökség mindazonáltal a lapnak jelezte, hogy tavaly óta nem gyűjt ilyen jellegű információkat, miután a NRC nyilvánosságra hozta, hogy az NCTV jogellenesen megfigyeli magánszemélyek, vallási vezetők, valamint aktivisták és politikusok online tevékenységét.

A jelentésekben szerepel az euroszkeptikus Szabadságpárt és a Fórum a Demokráciáért, valamint a kisebbségi jogokat is képviselő, bevándorláspárti Denk is.

A Denkre, amelyet két, a holland Munkapártból kivált török származású politikus alapított, a jelentésekben mint “a szalafizmus holland parlamenti platformjára” utalnak, amely azt terjeszti, hogy a muszlimokat hátrányos megkülönböztetés éri az országban. A jelentésben azt is megemlítik, hogy a párt Facebook-oldalán “bárkit, aki megkérdőjelezi a párt módszereit, ellenségnek, cionistának vagy nácinak” tüntetik fel. Az NCTV szerint ez a retorika csökkentheti a kormány iránti bizalmat, és antidemokratikus tendenciák kialakulásához vezethet. Az ügynökség arra is felhívta a figyelmet, hogy a Geert Wilders vezette Szabadságpárt “egyre közelebb kerül a szélsőjobboldalhoz, és feszültséget szít a hollandok és a külföldiek között”.

Farid Azarkan, a Denk vezetője szerint a jelentések állítási “gyenge lábakon állnak, de vádaskodó hangvételűek”, míg Wilders megígérte, hogy tanulmányozni fogja a megállapításokat.

The post Hollandia: egyes politikai pártok radikalizálódására figyelmeztetett a terrorelhárítás appeared first on .

“Egész éjjel légierővel bombáztak bennünket, két civil nő meghalt, most pedig Azovsztalt rohamozzák” – fogalmazott az ukrán nemzeti gárdához tartozó alakulat parancsnokhelyettese.

Az Ukrajinszka Pravda emlékeztetett arra, hogy hétfőn a civilek részleges kimenekítése után az orosz erők lőni kezdték az acélipari üzemet. A nagy kiterjedésű gyárkomplexum, amely alatt alagutak húzódnak, az egyetlen terület, amely még nem került orosz kézre a kulcsfontosságú kikötővárosban. A területen ukrán források szerint mintegy ezer polgári személy talált menedékre, illetve ide húzódtak vissza a Mariupolt védő ukrán katonák. A beszámolók szerint a hétfő este kezdődött orosz légicsapások következtében akkora tűz gyulladt ki a gyártelepen, hogy a város minden pontjáról látható volt.

Később az Azov ezred közölte, hogy “mintegy tízen” sebesültek meg a bombázásokban, a romok alatt még kutatnak túlélők, illetve holttestek után. Újabb tűzszünetre szólítottak fel, hogy folytatódhasson a civilek evakuálása biztonságosabb ukrajnai területekre.

Vadim Bojcsenko mariupoli polgármester egy tévéműsorban azt mondta, hogy a város lakóit ukrán ellenőrzésű területre menekítő 14 busz közül csupán három érkezett meg Zaporizzsjába, a többi sorsa ismeretlen. Hangsúlyozta, hogy Mariupolban még több mint ezer civil lakos vár kimenekítésre.

Pavlo Kirilenko Donyeck megyei kormányzó a Telegram üzenetküldő alkalmazáson arról tájékoztatott, hogy az orosz erők támadásaikkal kedden legkevesebb kilenc ember halálát okozták a régióban. A helyi vezető szavai szerint az orosz légierő reggel Avgyijivkát bombázta, a lövedékek a település központjában, lakott területeken csapódtak be. Előző éjjel ugyancsak Avgyijivkánál az oroszok Grad rakéta-sorozatvetőket vetettek be – tette hozzá. Avgyijivkában az előzetes információk szerint hárman veszették életüket és ketten megsebesültek. Ugyancsak tüzérségi támadásokat hajtottak végre Liman és Vuhledar városok ellen, utóbbiban meghalt három polgári személy, akik ivóvízért indultak. Limanban is hárman haltak meg az eddigi információk szerint.

Szerhij Hajdaj, a szintén a Donyec-medencében lévő Luhanszk megye kormányzója a Telegramon azt írta, hogy az orosz erők éhínséget akarnak okozni a régióban, nagy erejű bombákat dobtak le egy mezőgazdasági vállalatra. Hozzátette, hogy a bombázást a Planet Lab társaság által készített műholdfelvételek is tanúsítják. Felidézte, hogy a lebombázott agrárvállalat a legmodernebb berendezésekkel felszerelt laboratóriummal rendelkezett – beleértve az összes termény pontos és gyors elemzését biztosító expressz analizátort -, valamint egy napi 1500 tonna kapacitású gabonaszárítóval, és harmincezer tonna gabonát tudott tárolni.

A kelet-ukrajnai Zaporizzsja megyei adminisztrációjának szóvivője arról számolt be, hogy a régióban Zalizsnicsne falut vették tűz alá az orosz csapatok, aminek következtében két polgári személy meghalt, a támadásban súlyosan megrongálódott a település iskolája.

Az ukrán légierő déli parancsnoksága közölte, hogy légvédelmi rakétacsapatai megsemmisítettek két orosz Forpost és Orlan-10 típusú drónt, amelyek a Fekete-tenger menti ukrán partokon kémkedtek.

A kijevi vezérkar kedden arról számolt be, hogy eddig hozzávetőlegesen 24 200 orosz katona esett el, mintegy ezer került fogságba. Az ukrán erők megsemmisítettek 194 orosz repülőgépet, 155 helikoptert, tíz hadihajót, 1062 harckocsit, 2567 páncélozott harcjárművet, 475 tüzérségi és 80 légvédelmi rendszert, valamint 162 rakéta-sorozatvetőt.

The post Orosz agresszió: apokalipszis Mariupolban appeared first on .

A kancellár a kormány kétnapos kihelyezett ülésének szünetében tett nyilatkozatában kiemelte, hogy Finnország és Svédország a NATO-tagság ügyétől függetlenül is “mindig számíthat Németország támogatására”.

Finnország és Svédország “közeli szövetséges és szoros partner” az Európai Unióban, ezért az egész közösségnek fontos biztonsági kérdésekről is tárgyalni kell – tette hozzá Scholz, kiemelve: senki sem feltételezheti, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök Ukrajna után nem támad meg más országokat, és nem szegi meg ismét erőszakkal a nemzetközi jog szabályait.

Sanna Marin finn kormányfő hozzátette, hogy még nem ért véget hazájában a parlamenti vita a NATO-tagságról, de bármi is legyen a döntés, a következmény mindenképpen az lesz, hogy Finnország a védelmi kapacitásaival és az önvédelem iránti erős elkötelezettségével hozzájárul Európa biztonságához.

Mint mondta, Oroszország támadása Ukrajna ellen “drámaian megváltoztatta” hazája biztonságpolitikai helyzetét, és ezt már “nem lehet visszacsinálni”. A háború megmutatja, hogy Oroszország nem tiszteli az Európa biztonságát garantáló alapelveket és a nemzetközi jogot, és befolyási övezetekre szabdalt világot akar, amelyben “az erősebbé az utolsó szó”. A NATO viszont mindig is kitartott a “nyitott kapuk” politikája mellett, amely Oroszország magatartása miatt az eddiginél is fontosabb lesz – fejtette ki Marin.

Arról is szólt, hogy Finnország kiáll az Ukrajna elleni háború miatt Oroszországra kivetett EU-s büntetőintézkedések kiterjesztése mellett, akkor is, ha ez Finnországnak is hátrányt, nehézséget okoz.

Magdalena Andersson svéd miniszterelnök ugyancsak hangsúlyozta, hogy a NATO-tagság körüli vitát még nem zárták le. A parlament május 13-án mutatja be elemzését Svédország biztonsági helyzetéről és arról, hogy milyen partneri kapcsolatok szükségesek a biztonság fenntartásához. Minden lehetőséget mérlegelnek, és ugyan önállóan, nemzeti szinten döntenek, de szorosan egyeztetnek a szomszédos Finnországgal – mondta a svéd kormányfő.

The post Németország támogatná Finnország és Svédország NATO-csatlakozását appeared first on .

Úgy fogalmazott: Putyin legyőzhetetlennek mondott háborús gépezete megtört az ukránok hazafiasságának és hazaszeretetének mozdíthatatlan akadályán. Hozzátette, az ukránok arra tanították a világot, hogy az agresszor által kifejtett brutális erőszak sem ér semmit egy olyan nép erkölcsi erejével szemben, amely elszántan küzd szabadságáért.

A Downing Street ismertetése szerint a brit kormányfő kijelentette: Ukrajna a világ elé tárta Putyin történelmi léptékékű baklövését, azt az óriási hibát, amelyet csak egy önkényuralmi vezető követhet el. Johnson szerint ugyanis egy vezető akkor szokott katasztrofális hibákat elkövetni, ha a félelem gerjesztésével uralkodik, elcsalja a választásokat, börtönbe veti bírálóit, elhallgattatja a médiát, csak talpnyalóira hallgat, és ha hatalmának immár nincs korlátja.

A brit miniszterelnök elmondta az ukrán törvényhozás tagjainak, hogy Nagy-Britannia további 300 millió font (136 milliárd forint) értékben szállít felszereléseket Ukrajnának az orosz hadműveletek elleni védelemhez. A csomagban az ukrán városokat lövő tüzérségi ütegek lokalizálására alkalmas radarrendszerek, az ukrán erők ellátására szolgáló, nagy teherbírású drónok és több ezer éjjellátó berendezés szerepel.

Keddi beszédében Johnson elmondta azt is, hogy Nagy-Britannia már januárban, vagyis a háború kezdete előtt több repülőgépnyi rakományt szállított Ukrajnának új generációs könnyű páncéltörő fegyverrendszerekből (Next-Generation Light Anti-Tank Weapons Systems, NLAWS). London a következő hetekben Brimstone típusú, hajók ellen bevethető rakétákat és Stormer légvédelmi fegyverrendszereket is szállít Ukrajnának.

A brit kormány mindemellett páncélozott járműveket is ad civilek evakuálására támadás alatt álló területekről, és a kritikus fontosságú infrastrukturális létesítmények karbantartásán dolgozók védelmére. A Downing Street tájékoztatása szerint ezek a járművek új, különlegesen kialakított Toyota Land Cruiser terepjárók, amelyeket a brit kormány a kelet-ukrajnai térségek polgári tisztviselőinek védelmére és a tűzvonalhoz közeli területeken élő civilek evakuálásához szállít Ukrajnának.

Johnson hivatalának szóvivője szerint ezt az ukrán kormány kérte Londontól.

Nagy-Britannia régóta Ukrajna egyik legnagyobb nyugati fegyverellátója, és a háború február végi kezdete óta is több száz hordozható légvédelmi rakétarendszert, páncéltörő rakétákat, egyéb precíziós rakétafegyverzeti eszközöket, 120 páncélozott járművet, hajók ellen bevethető rakétarendszereket és drónokat adott át az ukrán fegyveres erőknek. A brit kormány ugyanakkor folyamatosan hangsúlyozza, hogy az Ukrajnának szállított brit fegyverzet védelmi jellegű.

The post Orosz agresszió: Johnson több százmillió font értékű újabb hadfelszerelést ígért a kijevi parlamentben közvetített beszédében appeared first on .

Rámutatott arra, hogy Ukrajna esetében Oroszország erőszakkal változtatja meg a határokat. “Készek vagyunk területi integritásunk helyreállítására. Ellenkező esetben, ha feladnánk területünk egy részét Oroszország számára, az azt jelentené, hogy az emberek hiába haltak meg” — hangsúlyozta Zelenszkij. Oroszország szerinte így bizonyosan nem hagyna fel újabb területek megszerzésével, hiszen a Krím félsziget 2014-es önkényes bekebelezése után sem állt meg. “Adjunk nekik egy kis pihenőt, mielőtt két-három év múlva új agresszióba kezdenek? Erre mi nem vagyunk hajlandók” — szögezte le.

Az elnök cáfolta Szergej Lavrov orosz külügyminiszter szavait, miszerint a kétoldalú tárgyalásokon az Oroszország elleni szankciók feloldásáról tárgyaltak volna. “Nem ismerem ezt az információt, amelyről az Oroszországi Föderáció külügyminisztere beszélt. Bizonyos, hogy az ukrán és orosz delegáció képviselői által tárgyalt egyezségekben, amelyek amúgy még nem jöttek létre, a szankciók feloldásának kérdése nem vetődött fel, és nem is vethető fel” – jelentette ki Zelenszkij. Emlékeztetett arra, hogy Oroszországgal szemben először az Ukrajnához tartozó Krím jogellenes annektálása, majd a Donyec-medence egy részének elfoglalása, végül pedig a február 24-én megindított teljes körű háború miatt vetettek ki szankciókat.

“Pontosan a gyilkosságokért, a megszállásért és a jogellenes invázióért szabtak ki erőteljes szankciókat mindaddig, amíg a háború véget nem ér, amíg vissza nem kapjuk a területeinket. Eddig, sajnos, Oroszország ugyanott tart: a mi földünkön gyakorol nyomást ránk” – fejtette ki az államfő, hozzátéve: meglepi, hogyan vetődhet fel egyáltalán a szankciók feloldásának kérdése.

Mihajlo Podoljak, az ukrán elnöki iroda vezetőjének tanácsadója, a Moszkvával tárgyaló ukrán küldöttség tagja a Twitteren azt írta, hogy két hónappal a háború kezdete után már több tízezer a halálos áldozatok száma a dél-donyecki Mariupolban. “Senki sem okozott akkora fájdalmat a Donyec-medence lakóinak, mint az Orosz Föderáció 2014 óta, és különösen most” – emelte ki. Emlékeztetett arra, hogy 2019-ben 27, 2020-ban nyolc, 2021-ben pedig 15 civil halt meg a Donyec-medencében zajló harcokban.

A mariupoli városi tanács közleményében helybeliek elmondására hivatkozva arról számolt be, hogy az orosz csapatok humanitárius élelmiszersegélyeket hozó teherautókon visszafelé az általuk megölt civil lakosok holttesteit viszik ki a városból. A városvezetés állítása szerint fotó készült ilyen teherautóról. “Az oroszok továbbra is megpróbálják elrejteni a Mariupolban és egész Ukrajnában a polgári lakosság ellen elkövetett háborús bűneiket, de ez nem sikerül nekik” – fűzte hozzá a tanács.

Andrij Nyebitov Kijev megyei rendőrfőnök azt közölte, hogy a megyében a rendfenntartók már 1202 olyan helyi lakos holttestét tárták fel, akiket az orosz csapatok öltek meg a terület megszállása alatt. Az Ukrinform hírügynökség jelentése szerint hozzátette, hogy szinte minden nap találnak újabb és újabb holttesteket.

Irina Vengyiktova főügyész pedig arról tájékoztatott a Facebookon, hogy az ukrán hatóságok megállapították a személyazonosságát a Kijev megyei Bucsában a civilek brutális meggyilkolásáért felelős egyik gyanúsítottnak. Az ügyészségi vizsgálat szerint Szergej Kolocej, az orosz nemzeti gárda egységparancsnoka gyanúsítható négy fegyvertelen férfi megölésével a városban.

Szerhij Hajdaj Luhanszk megyei kormányzó arról adott hírt, hogy az orosz erők porig rombolták a régió egyik legjobb oktatási intézményét, a liszicsanszki gimnáziumot. Megjegyezte, hogy a több mint százéves műemléképület túlélt két világháborút.

Makszim Marcsenko, a dél-ukrajnai Odessza megye katonai adminisztrációjának vezetője a kora esti órákban közölte, hogy rakétacsapás érte Odessza városát, halálos áldozatok és sebesültek is vannak, de számukat nem hozta nyilvánosságra.

Állítólag Moszkva kész tárgyalni Kijevvel
Oroszország továbbra is nyitott az Ukrajnával folytatandó párbeszédre, annak ellenére is, hogy Kijev “következetlen, és nem hajlandó komoly munkára” – jelentette ki Putyin a francia hivatali partnerével, Emmanuel Macronnal folytatott keddi telefonbeszélgetése során. A Kreml sajtószolgálatának tájékoztatása szerint Putyin beszámolt Macronnak az ukrajnai “különleges hadművelet” előrehaladásáról, beleértve Mariupol “felszabadítását” és a civilek evakuálását az Azovsztal üzemből. Ez utóbbi azzal a megállapodással összhangban történt, amely az orosz államfő és António Guterres ENSZ-főtitkár április 26-i találkozóján született. Putyin kifogásolta, hogy az Európai Unió országai szemet hunynak az ukrán biztonsági erők háborús bűntettei, valamint a Donyec-medencei városok és települések tömeges, civilek halálát okozó ágyúzása felett. Megjegyezte, hogy szerinte “a Nyugat segíthetne megállítani ezeket az atrocitásokat azáltal, hogy megfelelő befolyást gyakorol a kijevi hatóságokra, valamint azzal, hogy leállítja az Ukrajnába irányuló fegyverszállításokat”. Putyin és Macron a globális élelmezésbiztonság problémájáról is tárgyalt, miután a francia fél ezzel kapcsolatban az aggályait hangoztatta. Ezzel összefüggésben az orosz államfő elsősorban a nyugati országok szankciós intézkedéseit tette felelőssé a nehézségek miatt, és megjegyezte a globális logisztikai és szállítási infrastruktúra zavartalan működésének fontosságát.

The post Zelenszkij: az ukránok nem hajlandók Ukrajna egy részét sem Oroszországnak adni appeared first on .

Közleményükben felidézik, a kamara munkavédelem témában kerekasztal-beszélgetést rendezett, ahol a résztvevők problémaként említették, hogy a munkavédelem alapját jelentő előadás-jellegű oktatások az utóbbi években sokszor elmaradnak, és nem megfelelő tartalmúak.

A vállalatok nem használják ki a technológia nyújtotta előnyöket, online lehetőségeket. Különösen nehéz helyzetben vannak azok a kis és középvállalkozások (kkv), amelyek változó munkahelyeken, esetleg több telephelyen, elszórtan működnek, illetve nagy arányban foglalkoztatnak fizikai, nem irodai munkavállalókat – írják a közleményben.

A kamara tájékoztatása szerint a munkavédelmi kerekasztal-beszélgetésen bemutattak egy új, mobiltelefonról is elérhető e-learning alkalmazást, amely a jelenleginél könnyebben hozzáférhetővé és hatékonyabbá teheti a munkavédelmi oktatást. A Blue Colibri által négy – irodai, otthoni, kiskereskedelmi, logisztikai – munkakörnyezetben fejlesztett online oktatási anyagokat elsőként a kamara 100 önkéntes tagvállalatának munkatársai próbálhatják ki.

The post A BKIK munkavédelmi képzést segítő mobil applikációt tesztel appeared first on .

Mint mondta, a Nemzeti Kriptológiai Központ (CCN) hétvégén elkészült két szakértői jelentése szerint 2021 májusában két alkalommal történt külső behatolás a miniszterelnök telefonjára. A védelmi miniszter készülékében 2021 júniusi betörés nyomát találták meg.

“Tiltott és külső beavatkozással állunk szemben” – fogalmazott, emlékeztetve, hogy a dél-európai országban a megfigyelések végrehajtásához hivatalos bírói felhatalmazás szükséges. A tárcavezető közölte: a telefonok vizsgálatára azután került sor, hogy a Citizen Lab kanadai kutatócsoport áprilisban nyilvánosságra hozott jelentése szerint több mint hatvan katalán szeparatista politikus telefonján találtak a kémszoftverre utaló nyomokat.

Az autonóm katalán kormánykoalíció nagyobbik pártja, Katalán Köztársasági Baloldal (ERC) a botrány kipattanása után úgy vélte, hogy a megfigyelés mögött a spanyol központi hírszerzés (CNI) áll.

Félix Bolanos elmondta: a megfigyelő-szoftverek használatára irányuló ellenőrzések még folyamatban vannak és kiterjednek a spanyol kabinet összes tagjára. A kormány a központi büntetőbírósághoz fordult és átadta a ügyben eddig összegyűlt összes információt – tette hozzá.

A tagállamokban elszaporodó esetek miatt az Európai Parlament március elején 38 tagú különbizottságot hozott létre a megfigyelő-szoftverek használatának és a lehetséges jogsértések kivizsgálására.

The post Kémprogrammal figyelték meg a spanyol kormányfő és a védelmi miniszter mobiltelefonját appeared first on .