Biztonságpiac

Az élelmiszer bekerült az orosz rezsim terrorfegyver-arzenáljába, csak így lehet azt jellemezni, hogy Moszkva blokád alá vont húszmillió tonna ukrajnai gabonát, és a szántóföldeket támadja, ellehetetlenítve az ukrán gazdák munkáját – jelentette ki Ursula Von der Leyen az Európai Bizottság elnöke.

A május 30-31-i rendkívüli uniós csúcs eredményeit összefoglaló parlamenti vita keretében az elnök elmondta: az oroszok által okozott élelmiszerválság miatt mintegy 250 millió embert fenyeget élelemhiány. Ha csak egy százalékkal emelkednek az energiaárak, akkor is legalább tízmillió ember lesz kitéve a mélyszegélység kockázatának. “Putyin agresszív háborúja az, ami az élelmiszerbiztonságot fenyegeti, semmi más” – nyomatékosította Von der Leyen.

A bizottság elnöke arról is beszélt, hogy a hatodik uniós szankciós csomag, amely embargót vezet be az orosz olaj 90 százalékára, “nagy előrelépés, azonban most a gázt kell célba venni”. Mint mondta, ennek megvalósításához a 300 milliárd euró költségvetésű RePowerEU projektet terjesztette elő a bizottság. Mint mondta, fontos hogy megbízhatóbb szállítótól – például az Egyesült Államoktól – szerezzen be az EU, és következetesen ruházzon be a megfelelő infrastruktúrákba. Felhívta a figyelmet az energiatakarékosságra is: “ha az EU-ban 2 Celsius-fokkal kevesebbre fűtünk, azzal megtakarítjuk az Északi Áramlat 1 vezeték által szállított gáz teljes volumenét.

Von der Leyen arra is rámutatott, hogy az EU keveset fektet a védelembe. “Míg az EU-ban egy évtized alatt 19 százalékkal növeltük a védelmi költségvetést, addig az az Egyesült Államokban 65 százalékkal, Oroszországban 300, Kínában pedig 600 százalékkal emelkedett” – hívta fel a figyelmet.

Charles Michel, az Európai Tanács elnöke beszédében kiemelte: alternatív logisztikai megoldásokat és szállítási útvonalakat kell kidolgozni, hogy az Ukrajnában rekedt gabona eljusson a piacokra. Ehhez globális megközelítés szükséges, mind a 27 uniós tagállamnak együtt kell működnie – tette hozzá. “Nem engedhetjük, hogy Moszkva a szovjetek módjára elkobozza a gabonát, sürgős megoldásokra van szükség, főleg a déli félteke lakóinak élelmiszerellátása szempontjából” – hangsúlyozta. Michel felszólította az élelmiszerválsággal sújtott országokat, hogy ne higgyék el az orosz propagandát, miszerint az uniós szankciók okozzák a válságot.

Arra is kitért, hogy Ukrajnának sürgősen anyagi forrásokra van szüksége. Mint mondta, az EU kilencmilliárd euró makrofinanciális segélyt nyújt Kijevnek, de miután Oroszország dúlta fel az országot, magától értetődő hogy Moszkva fizesse meg az újjáépítés költségeit.

 

The post Orosz agresszió: Von der Leyen szerint az élelmiszer az orosz terrorfegyver-arzenál részévé vált appeared first on .

Kedves Olvasóink! A napjainkban zajló olyan események, mint a világméretű járványügyi helyzet vagy a szomszédságunkban pusztító háború, valamint azok következményei új dimenzióba helyezik a biztonság fogalmát, valamint az annak megőrzése iránti össztársadalmi és egyéni igényt.

A szinte naponta jelentkező újabb és újabb kihívások megkövetelik, hogy a biztonsági piacon aktívan jelen lévő magánbiztonsági vállalkozások szolgáltatásaikban ne egyszerűen csak lépést tartsanak az egyre növekvő piaci igényekkel, hanem proaktív módon mérjék fel, értékeljék az aktuálisan fennálló és potenciálisan fenyegető biztonsági kockázatokat, s ezek alapján fejlesszék a megbízók vagyonvédelmi igényeinek professzionális szintű ellátását garantáló szakmai tudásukat, operatív és technikai hátterüket.

Ahhoz, hogy vagyonvédelmi szolgáltatásainkat a legmesszebb menőkig a piac jelenlegi ényeihez igazíthassuk összeállítottunk egy rövid ívet, mely alapján szeretnénk megismerni a Biztonságpiac.hu olvasóinak magánbiztonsági piaccal elérhető és igénybe vett szolgáltatásokkal kapcsolatos véleményét, aktuális igényeit, elvárásait, javaslatait.

A kérdőívet a Google Űrlapokban lehet kitölteni.

Közreműködését, idejét, valamint értékes gondolatait ez úton szeretném tisztelettel megköszönni.

Köszönettel,

Kovács György
JUSTICE Security Vagyonvédelmi, Tanácsadó és Szolgáltató Kft.
Tulajdonos-Ügyvezető

The post Felhívás! appeared first on .

Az ukrán fegyveres erők sikeresen tartják vissza az orosz hadsereg támadását a Luhanszk megyei Szeverodoneck városában, ahol továbbra is heves harcok dúlnak – állította helyzetjelentésében a kijevi vezérkar.

A vezérkari jelentés szerint az orosz csapatok déli irányból igyekeztek Szeverodoneck felé nyomulni, az ukrán erők azonban mindkét kísérletet visszaverték Toskivka, illetve Usztinyivka településeknél.

A műholdas képek kiértékelésével foglalkozó Maxar Technologies amerikai vállalat hétfőn készült felvételeket tett közzé a Twitteren a Donyec-medencéről, ezeket Andrij Jermak, az ukrán elnöki iroda vezetője a Telegram üzenetküldő alkalmazáson kommentálta. “Így néznek ki ma a donyecki és luhanszki területek szántói. A Maxar Technologies az egész világ számára közzétett fotói mutatják a harcok intenzitását, azt, hogy bombakráterek borítják a földeket. Nehéz harcok folynak ott, az oroszoknak rengeteg felszerelésük és tüzérségük van” – írta Jermak. A tisztségviselő leszögezte, hogy Ukrajna célja valamennyi területének a felszabadítása.

“A kijevi vezetés mindent megtesz annak érdekében, hogy az ukrán fegyveres erők több fegyverrel rendelkezzenek, a Lengyelországgal kötött védelmi szerződés aláírása pedig megerősíti az ukrán hadsereg képességeit” – emelte ki Jermak.

Az Ukrajinszka Pravda hírportál a Maxar videó- és fényképfelvételei közül kiemelt néhányat. Ezek között láthatók tüzérségi robbanások a Sziverszkij Donec folyó mentén és a folyó partján fekvő Bohorodicsne településen, negyven méter átmérőjű bombatölcsérek egy másik faluban, rakéta-sorozatvetők és a városra célzó vontatott tüzérségi nehézfegyverek a Szeverodoneck melletti mezőkön, valamint két, összehasonlító fotó arról, hogyan nézett ki Rubizsne március 29-én és most.

Hanna Zamazejeva, a dél-ukrajnai Mikolajiv megyei tanácsának elnöke a Telegramon arról adott hírt, hogy az elmúlt egy nap alatt öt települést lőttek az orosz erők, szerdán a megyeszékhelyt, Mikolajivet is. Az első információk alapján 13 civil sérült meg a támadásokban.

Zaporizzsja megye kormányhivatala szintén arról számolt be, hogy az orosz erők folytatják a régió elleni tüzérségi támadásokat, az ágyúzások következtében Orihiv településen egy lakos megsérült, és súlyos károk keletkeztek a polgári létesítményekben.

Az ukrán erők déli parancsnoksága közölte, hogy négy csapást mértek orosz katonai célpontokra, haditechnikát és lőszerraktárt semmisítettek meg. A déli parancsnokság szerint az oroszok “válogatás nélkül” lőtték Mikolajiv peremvidékét tiltott, kazettás lövedékekkel. “Azok, akik úgy tesznek, mintha aggódnának a globális élelmiszerválság miatt, valójában mezőgazdasági területeket és infrastruktúrát támadnak” – tette hozzá a parancsnokság.

Az Ukrajinszka Pravda a RIA Novosztyi orosz hírportál alapján arról számolt be, hogy Szergej Obuhov, az orosz parlament kommunista párti képviselője kezdeményezte a kormánynál, hogy ukrán tisztségviselők oroszországi vagyonából “kompenzálják a Donyec-medencében elszenvedett károkat”. A politikus külön kérte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök feleségének az Ukrajnától 2014-ben elcsatolt Krím-félszigeten lévő lakásának elkobzását. Az egyik luxuslakóparkban lévő lakást Olena Zelenszka még 2013-ban vásárolta, akkori értéken – az ukrán elnök vagyonnyilatkozata szerint – több, mint 160 ezer dollárt ért. 2019-ben, Zelenszkij államfővé választása után, az elnök stábja közölte: a Zelenszkij-család a lakást “csak a Krím Ukrajnához történő visszacsatolása után fogja használni”.

 

The post Orosz agresszió: az ukrán erők sikeresen állnak ellen az oroszok rohamainak Szeverodoneckben appeared first on .

Izraelbe menekült Pinchas Goldschmidt moszkvai főrabbi, mert az orosz hatóságok nyomást gyakoroltak rá, hogy támogassa Oroszország Ukrajna elleni invázióját, de ezt megtagadta – jelentette a The Times of Israel című izraeli hírportál.

“Végre megoszthatom, hogy férjem szüleire, Pinchas Goldschmidt moszkvai főrabbira és Dara Goldschmidt rebecenre nyomást gyakoroltak a hatóságok, hogy nyilvánosan támogassák az ukrajnai ‘különleges hadműveletet’, és ezt megtagadták” – írta menyük, Avital Chizhik-Goldschmidt, New Yorkban élő újságírónő.

A svájci születésű moszkvai főrabbi 1993 óta tölti be ezt a tisztséget, és a The Times of Israel szerint jelenleg nem tervezi, hogy visszatér Oroszországba. Emellett egy nagy európai rabbinikus csoport vezetője is, s korábban is gyakran utazott külföldre. Két héttel az Ukrajnai háború megindítása után hagyta el Moszkvát, először nyugat-európai adománygyűjtő körútra indult, majd beteg édesapját látogatta meg Izraelben, ahol jelenleg is tartózkodik.

Az Európai Rabbik Konferenciájának közleménye szerint kedd este távollétében választották meg újabb hét évre főrabbijuknak a zsidó közösség képviselői a moszkvai Korál Zsinagógában. Goldschmidt nem bírálta hangosan a háborút, de február közepén, napokkal Oroszország támadása előtt, felkereste a szomszédos moldovai rabbikat, hogy figyelmeztesse őket egy lehetséges menekültáradatra. Korábbi politikai ellenfele, a haszid Lubavicsi Chabad mozgalomhoz tartozó orosz főrabbi, Berel Lazar is kiállt a háború ellen, de ő Oroszországban maradt.

Az 1989 óta Moszkvában élő Goldschmidttől 2005-ben több hétre megtagadták a hatóságok a belépést az országba “nemzetbiztonsági” okokra hivatkozva, amikor hatalmi összetűzésbe került az orosz zsidó közösségek fölötti befolyás miatt Lazarral. Ettől kezdve a nem a Chabad mozgalomhoz tartozó moszkvai főrabbi egyre nagyobb hangsúlyt fektetett Nyugat-Európára, s 2011 óta az Európai Rabbik Konferenciájának vezetője lett. A The Jerusalem Post értesülése szerint David Lau és Jichák Joszef izraeli askenázi és szefárd főrabbik levélben kérték meg az orosz zsidó közösségek vezetőit, hogy tartsák tiszteletben az újraválasztott Goldschmidtet, noha “nem tud a gyülekezetében maradni”.

“Állítsák le ezt az őrületet, hogy ne haljanak meg többen” – nyilatkozta a háborúról Lazar rabbi is, és élesen bírálta Szergej Lavrov orosz külügyminisztert, s bocsánatkérést követelt tőle az Adolf Hitler állítólagos zsidó származásáról tett kijelentéséért, mellyel Lavrov párhuzamot próbált vonni a náci Németország vezetője és a zsidó származású Volodimir Zelenszkij ukrán elnök között.

Lazar és Goldschmidt is megerősítette, hogy a háború kitörése óta zsidók ezrei hagyták el Oroszországot.

 

The post Izraelbe menekült az Ukrajna elleni invázió támogatását megtagadó moszkvai főrabbi appeared first on .

Kötelesség megszegésére irányuló hivatali vesztegetés miatt emelt vádat egy pénzügyőr hadnagy ellen a debreceni ügyészség – közölte a Központi Nyomozó Főügyészség.

Azt írták, a negyvenes férfi 2019-ben került a NAV-hoz mint vám- és pénzügyőr referens. A vádirat szerint a pénzügyőr hadnagy korábbi – szintén hivatalos személyként ellátott – munkaköreiből adódóan széleskörű kapcsolati és információs tőkére tett szert. A férfi 2020 októberében korábbi ismeretségükre tekintettel egy kávézóba hívta személyes találkozóra az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság területi igazgatóságának egyik osztályvezetőjét – ismertette a főügyészség.

A pénzügyőr a találkozón arra akarta rávenni a rendőr alezredest, hogy – esetlegesen további beosztottjait is beszervezve – segítsen ukrán állampolgárok fiktív munkavállalási céllal benyújtott kérelmeinek elintézésében. Az ajánlat szerint a rendőrtisztnek személyenként 100-200 euróért hozzávetőleg kétszáz ember Magyarországra történő beutazásra és tartózkodásra vonatkozó kérelmét kellett volna soron kívül, pozitívan elbírálni.

A rendőr alezredes a felajánlott jogtalan előny nem fogadta el. A pénzügyőr hadnagy nem ismerte el a bűncselekmény elkövetését – olvasható a közleményben.

 

The post Korrupció miatt emeltek vádat egy pénzügyőr ellen appeared first on .

Pénzjutalmat kaphatnak Kínában a “nemzetbiztonságot veszélyeztető tevékenység” lakossági bejelentői egy, a kínai állambiztonsági minisztérium által kiadott, új szabályozás szerint – számolt be a Global Times című kínai lap.

A minisztérium hétfőn tette közzé azt az új szabályozást, miszerint a lakossági bejelentések ösztönzésére az adott jelentés hatékonyságának és jelentőségének arányában akár százezer jüant (mintegy 5 és fél millió forintot) meghaladó jutalmat fizethetnek a bejelentőnek. A szabályozás a jutalmak kiszabásának feltételeiről, módszereiről, szabványairól és eljárási folyamatáról is rendelkezik.

A szabályozás szerint a jutalom kiszabásának feltételeként a lakossági bejelentőknek világossá kell tenniük, hogy pontosan kire, vagy kikre irányul a jelentésük, vagy részleteket kell közölniük a nemzetbiztonsági fenyegetésről. További kikötés, hogy a bejelentés tárgyáról, vagy a lakossági bejelentő által megosztott részletekről a hatóságoknak korábban nem volt tudomása, illetve, hogy a jelentés tartalma hitelesnek és értékesnek bizonyul. Jutalomban részesülhetnek olyanok is, akik a kínai nemzetbiztonságot veszélyeztető, Kína területén kívül folytatott tevékenységről vagy emberekről szolgáltatnak információt.

A bejelentőket arra kérték, hogy valós néven és személyi adatokkal nyújtsák be jelentéseiket, egyúttal arról biztosították az embereket, hogy adataikat bizalmasan kezelik, és szükség esetén a bejelentőnek hatósági védelmet nyújtanak. A hamis jelentés benyújtása büntetőjogi felelősségre vonást von maga után – figyelmeztetett a minisztérium.

A minisztérium közlése szerint Kína nemzetbiztonsága súlyos és összetett helyzettel áll szemben, miután “külföldi hírszerző ügynökségek és ellenséges erők jelentősen növelték tevékenységüket Kína államtitkainak feltárása és ellopása terén”. A minisztérium tájékoztatása szerint az elmúlt években a kínai lakosság részéről számos bejelentés érkezett a hatóságokhoz állambiztonságot fenyegető helyzetekről, ami fontos szerepet játszott a veszélyes tevékenységek büntetésében, valamint a biztonsági kockázatok kiküszöbölésében.

 

The post Pénzjutalmat kaphatnak Kínában, akik “nemzetbiztonságot veszélyeztető tevékenységet” jelentenek appeared first on .

Hosszú szabadságvesztésre ítélte kedden a National Action nevű betiltott brit újnáci csoport alapítóját a londoni központi büntetőbíróság.

A 28 éves Alex Davies nyolc és fél év börtönbüntetést kapott azon a címen, hogy terrorszervezet tagja volt. A brit kormány hat éve minősítette terrorszervezetnek az újnáci csoportot. A tárgyaláson a vád részéről elhangzott, hogy a National Action magát “nemzetiszocialista ifjúsági szervezetként”, illetve “fehér dzsihadista csoportként” írja le, és “totális faji háború” meghirdetését tűzte ki céljául.

A II. világháború óta ez az első olyan újnáci szervezet, amelyet a brit hatóságok betiltottak. Amber Rudd akkori brit belügyminiszter a National Action betiltásáról 2016-ban hozott határozatában rasszista, antiszemita, homofób csoportosulásnak nevezte a 2013-ban alakult szerveződést.

A National Action terrorszervezetté nyilvánításának és betiltásának egyik közvetlen előzménye az volt, hogy a szervezet nyilatkozatban dicsőítette Jo Cox munkáspárti parlamenti képviselő meggyilkolását és a merénylet elkövetőjét.

A legnagyobb brit ellenzéki parlamenti erő kétgyermekes, 41 éves képviselőnőjét 2016. június 16-án, egy héttel a brit EU-tagságról tartott – a kilépésre voksolók szűk többségű győzelmével végződött – népszavazás előtt ölte meg három lövéssel és többtucatnyi késszúrással egy magányos gyilkos, Thomas Mair, akit még abban az évben tényleges életfogytiglani börtönre ítéltek.

Az ítélet indoklása szerint Mair politikai gyilkosságot követett el, és cselekedetét rasszista, újnáci, fehér felsőbbrendűséget hirdető erőszakos eszmék motiválták. A National Action kedden elítélt alapítója, Alex Davies a közép-angliai Warwick egyetemének filozófiaszakos hallgatója volt, amikor 2013-ban létrehozta a csoportosulást, és a vád szerint igyekezett minél több fiatalt megnyerni az újnáci ideológiának.

A szervezet a brit hadsereg és a rendőrség soraiba is beszivárgott. Tavaly áprilisban négy év és négy hónap börtönbüntetésre ítéltek egy 22 éves londoni rendőrt, aki 2016 óta a National Action tagja volt és aktívan részt vett a szervezet tevékenységében. Az elmúlt néhány évben a csoport kéttucatnyi tagját sújtották szabadságvesztéssel. Két éve a szervezet négy tagját ítélték másfél és öt és fél év közötti börtönre, szintén azzal a váddal, hogy terrorszervezet tagjai voltak. Azon a tárgyaláson elhangzott, hogy az egyik elítélt, Alice Cutter online felületeken zsinagógák elleni gáztámadásokról írt, és arról posztolt bejegyzéseket, hogy zsidók levágott fejével szeretne futballozni.

The post Betiltott brit újnáci csoport alapítóját ítélték hosszú börtönbüntetésre appeared first on .

Menekültként Olaszországban élő pakisztáni fiatalember vezette azt a szélsőséges iszlamista csoportot, amelynek tizennégy tagját vették őrizetbe, mivel terrorista támadást terveztek Európa több helyszínén – jelentette be a genovai terrorizmusellenes államügyészség.

A csoport hat tagját Olaszországban, a többieket Franciaországban és Spanyolországban vették őrizetbe. Az akciót az Europolhoz tartozó Terrorizmus Elleni Küzdelem Európai Központja (ECTC) irányította az olasz terrorizmus-ellenes Nyomozóigazgatóság (Digos), valamint az olasz rendőrség terrorellenes egységei (Sco) közreműködésével.

A vizsgálat részleteiről a genovai terrorellenes államügyészség számolt be: a radikális iszlamista csoportot egy 25 éves pakisztáni vezette, aki 2015 óta menekültstátusszal él Olaszországban. Társai Liguria és Emilia-Romagna tartományból folyamatosan jártak át Franciaországba és Spanyolországba.

Mindannyian szoros kapcsolatban álltak a szintén pakisztáni Zaheer Hassan Mahmouddal, aki 2020 szeptemberében Párizsban két rendőrt megölt a Charlie Hebdo szatirikus hetilap egykori székháza előtti utcán. A szatirikus hetilap szerkesztőségét 2015 januárjában támadták meg terroristák, utána a szerkesztőség máshova költözött, de a pakisztáni támadó ezt nem tudta, és az egykori székházat felügyelő rendőrökre támadt rá.

Mahmoud szintén 2015-ben érkezett Olaszországba, felnőtt kíséret nélküli fiatalkorúnak tettette magát, s így menekültstátuszt kapott, mellyel Franciaországba ment tovább. Az olasz hatóságok közlése szerint a csoport tagjai – a hatóságok megfigyelte telefon-beszélgetéseik és üzeneteik tanúsága szerint – terrortámadásokra készültek Olaszországban, Franciaországban és Spanyolországban. A csoport vezetője azt mondta egyik társának, hogy Olaszországban “mindent felforgat”.

 

The post Olaszországban merényletre készülő iszlamista terrorista csoport tagjait vették őrizetbe appeared first on .

Az orosz földgázszállítások leállítását, ennek a hetedik uniós szankciócsomagba foglalását szorgalmazta Zbigniew Rau lengyel külügyminiszter Varsóban, az osztrák hivatali partnerével közösen tartott sajtóértekezleten. Alexander Schallenberg szerint a tengerrel nem rendelkező országok nem válhatnak le gyorsan az orosz földgázról.

A sajtótájékoztatót megelőző kétoldalú megbeszélés fontos témája az ukrajnai helyzet volt – közölte Rau. Lengyel részről kiemelte Ukrajna területi egységének támogatását, aláhúzva, hogy ennek megőrzése összhangban áll Európa, valamint az egész transzatlanti közösség érdekeivel.

Elmondta: Varsó elvárja, hogy az Európai Bizottság pozitívan értékelje Kijev uniós tagjelölti kérelmét. Reményének adott hangot, hogy legközelebbi értekezletén az Európai Tanács is pozitív döntést hoz az ügyben. Hozzátette: Ukrajna európai integrációja mellett Varsó változatlanul támogatja a Nyugat-Balkán országainak uniós csatlakozását is.

Az ukrajnai háború miatt a múlt héten előzetesen elfogadott, Moszkvával szembeni hatodik uniós szankciócsomagot Rau Európának az orosz energiahordozóktól történő függetlenedését célzó fontos lépésnek nevezte. Egyúttal elégtelennek nevezte az Európai Unió eddigi intézkedéseit. “El kell kezdenünk a munkát a hetedik szankciócsomagon” – nyomatékosította.

Az új csomagnak Rau szerint tartalmaznia kell az orosz földgázszállítások és a petrolkémiai termékek importja leállítását, valamint az összes orosz és fehérorosz bank kizárását a SWIFT globális elektronikus fizetési rendszerből.

Alexander Schallenberg osztrák külügyminiszter a hetedik szankciócsomag kapcsán rámutatott: Ausztria az orosz földgázszállításoktól függ. “Boldogok vagyunk-e emiatt? Nem. Akarjuk-e, hogy másképp legyen? Biztosan, de ezt nem lehet egyik napról a másikra megoldani” – jelentette ki.

Az osztrák diplomácia vezetője “rendkívül nehéznek” nevezte a tengerrel nem rendelkező országok helyzetét. Egyúttal fontosnak találta az európai egység megőrzését a Moszkvával szembeni szankciócsomagok kidolgozásakor.

Lengyelország április végétől nem fogad orosz földgázt. A Gazprom orosz gázipari vállalat április 27-től leállította lengyelországi szállításait, mert Varsó nem hajlandó rubelban fizetni értük. A lengyel kormány eredetileg az év végén tervezte a leválást az orosz gázbeszerzésekről, a PGNiG lengyel állami gázipari cég ezért 2019-ben nem hosszabbította meg a szerződéseket.

Lengyelország ötven tüzérségi löveget ad el Ukrajnának
Lengyelország ötven Krab lánctalpas önjáró tüzérségi löveget ad el Ukrajnának, a 250 milliárd forintnak megfelelő értékű ügyletről Mateusz Morawiecki. A lengyel kormányfő az utóbbi harminc év egyik legnagyobb lengyel fegyverszállítási ügyletének nevezte a múlt héten aláírt megállapodást. A beszerzést Ukrajna részben az Európai Unió eszközeiből, részben az állami költségvetésből fedezi – közölte Morawiecki. A Dziennik Gazeta Prawna (DGP) lengyel napilap múlt heti értesülése szerint az első 18 Krab-tarackot múlt héten továbbították Ukrajnának a lengyel hadsereg készleteiből. Az ügylet hátramaradt részét néhány hónapon belül véglegesítik – írta a DGP. A 40 kilométeres hatótávolságú Krab önjáró tüzérségi lövegeket a Huta Stalowa Wola városban működő, a Lengyel Fegyvergyártó Csoporthoz (PGZ) tartozó üzemben állítják elő dél-koreai és német alkatrészek felhasználásával. A felszerelés ukrajnai szállításához ezért a szöuli és a berlini kormány jóváhagyására is szükség volt.

The post Orosz agresszió: Lengyelország az orosz földgázfegyvert fordítaná Putyin ellen appeared first on .

Országszerte több mint kétszáz településén irtják a szúnyogokat a héten – tájékoztatta a program végrehajtásáért felelős Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF).

A vérszívók gyérítését elsősorban a Duna és a Tisza mentén végzik a szakemberek – olvasható a közleményben. A Duna mentén leginkább az Észak-Dunántúlon érzékelhető erőteljesebben a csípőszúnyogok szaporodása, ezért a Szigetközben és Komárom térségében egyaránt gyérítik a lárvákat, valamint a kifejlett szúnyogokat.

A Tisza térségében a nagyobb tenyészőhelyek mostanra kiszáradtak, ezért itt biológiai védekezésekre már nincs szükség. A következő napokban földi kémiai beavatkozást Szabolcs-Szatmár-Bereg megye egyes településein, valamint a Tisza-tó térségében és Szolnok környékén végeznek – írták.

Hozzátették, hogy az elmúlt hetek változatos csapadékviszonyai a szúnyogártalomban is megmutatkoznak. Májusban elsősorban a Tisza kisebb áradása miatt szaporodtak el a vérszívók, most viszont az esők után visszamaradt kisebb-nagyobb tenyészőhelyeken fejlődnek a rovarok.

Arra is felhívták a figyelmet, hogy a lakosság is sokat tehet a szúnyogártalom csökkentéséért. Érdemes a ház körül kialakuló kisebb vizeket felszámolni, a csatornákat, árkokat megtisztítani, a vízgyűjtő edényeket hálóval lefedni, a virágcserepekben, kerti játékokban összegyűlt vizet kiönteni – olvasható a közleményben.

 

The post Több mint kétszáz településen irtják a szúnyogokat a héten appeared first on .

Oroszország az ukrán kulturális önazonosságot is meg akarja semmisíteni az Ukrajna elleni támadással – jelentette ki a német szövetségi kormány kulturális és médiaügyekért felelős államminisztere egy interjúban.

Claudia Roth Odesszában, az ARD német országos közszolgálati televíziónak nyilatkozva kiemelte, hogy Oroszország háborúja Ukrajna ellen “valójában a kultúra, és a demokrácia kultúrája elleni háború”. A támadásban eddig 375 kulturális intézmény rongálódott vagy semmisült meg, köztük múzeumok, színházak, koncerttermek, és az orosz csapatok megrongáltak vagy romba döntöttek 137 templomot is, főleg ortodoxokat. Könyvtárakat és levéltárakat is érnek támadások, vagyis “veszélyben van a települések, közösségek, az egész társadalom emlékezete is”.

Mindez “világosan mutatja, hogy a háború célja Ukrajna kulturális identitásának megtámadása és megsemmisítése” – húzta alá az államminiszter az ARD-ben élőben sugárzott interjúban. Mint mondta, a német kormány nemzetközi összefogással, egy úgynevezett kulturális vagyonvédelmi hálózat révén igyekszik hozzájárulni az ukrajnai kulturális intézményrendszer és a műkincsek védelméhez.

A hálózat legújabb kezdeményezése azt szolgálja, hogy Odessza óvárosa kulturális világörökségi helyszín legyen – tette hozzá, kifejtve, hogy az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete (UNESCO) által vezetett világörökség-programban működő vészhelyzeti mechanizmus beindításával igyekeznek elérni az odesszai óváros felvételét a világörökségi helyszínek listájára. Megjegyezte: a fekete-tengeri kikötővárosban “minden sarkon tapasztalható, hogy valóban vészhelyzet van”.

A világörökségi státusz a remények szerint a katonai védelem mellett egy újabb, szellemi “védőpajzs” lehet az orosz támadások ellen – mondta Roth.

A politikus a hét elején érkezett kétnapos hivatalos látogatásra Odesszába ukrán kollégája, Olekszandr Tkacsenko kulturális és információs politikai miniszter meghívására. Ő az első német kormánytag, aki az orosz támadás kezdete óta felkeresi a nagyjából egymillió lakosú várost, amely nemcsak kulturális, hanem kereskedelmi központ is, és stratégiai jelentősége miatt számos alkalommal került már orosz tüzérségi támadás alá. A német szövetségi parlament (Bundestag) a napokban fogadta el az új 2022-es költségvetést, amelyet az ukrajnai háború miatt kellett kidolgozni. Ebben 20 millió eurót különítettek el az ukrán kulturális intézmények és a független médiumok támogatására.

Meglátogatta a Romániában alakult NATO-harccsoportot a belga védelmi miniszter
Közösen látogatta meg a Romániában francia parancsnokság alatt alakult NATO-harccsoportot az erdélyi Nagysinken Ludivine Dedonder belga és Vasile Dincu román védelmi miniszter – közölte a román védelmi tárca (MAPN). A két miniszter a június 16-án esedékes NATO miniszteri értekezlet, illetve a madridi NATO-csúcs napirendjén szereplő témákról egyeztetett, kiemelt figyelmet fordítva a fekete-tengeri térség biztonsági kihívásaira. Dincu az Ukrajnát ért orosz agresszió nyomán Kelet-Európában újonnan létesült NATO-harccsoportok, köztük a romániai harccsoport konkrét lépéseinek, műveleteinek meghatározását sürgette. A harccsoport parancsnokságát ellátó Franciaország mintegy 500, Belgium pedig mintegy 300 katonát küldött Romániába.

The post Orosz agresszió: meg akarják semmisíteni Ukrajna kulturális identitását appeared first on .

Putyint az Ukrajna elleni támadás miatt hadbíróság elé kell állítani. Ugyanakkor orosz bíróság elé is való, mert elszigeteltségbe taszította országát, és visszavetette fejlődését – állította Milos Zeman cseh államfő a Szabad Európa Rádió ukrán adásának adott interjújában.

Zeman a korábbi években többször is találkozott orosz partnerével és pozitívan viszonyult Oroszországhoz és Putyinhoz. Az Ukrajna elleni orosz támadás után azonban megváltoztatta véleményét. Arra a kérdésre válaszolva, leülne-e ma tárgyalni Putyinnal, akit Joe Biden amerikai elnök háborús bűnösnek nevezett, Zeman leszögezte: “Ma úgy gondolom, hogy Putyin valóban hadbíróság elé való. S ezzel párhuzamosan orosz bíróság elé is mindazért, amit képes volt Oroszországgal tenni.”

Zeman már korábban kijelentette, hogy Putyin az Ukrajna elleni támadással béke elleni bűncselekményt követett el, ami szerinte szinonímája a háborús bűnnek. A cseh államfő úgy véli: Putyin úgy döntött az Ukrajna elleni támadásról, hogy tudatában volt annak, döntése politikai és gazdasági szankciókat von maga után Oroszország ellen.

“Gyakorlatilag elszigeteltségbe taszította Oroszországot és az oroszokat. Visszavetette országa fejlődését. Ez nagyon szomorú” – fejtette ki a cseh államfő. Elismerte, hogy bár a múltban nem volt híve a gazdasági büntetőintézkedéseknek, ezek olyan eszközök, amelyek Európa rendelkezésére állnak, s valóban negatív hatással vannak az orosz gazdaságra. Zeman azonban úgy véli, hogy Oroszországnak egyebek között a földgáz és a kőolaj eladásának köszönhetően továbbra is megfelelő tartalékai vannak a háború folytatására.

A Krim-félsziget 2014-es orosz megszállása után Zeman egyike volt azon európai uniós politikusoknak, akik bírálták az oroszellenes szankciók bevezetését. A háború miatt kirótt szankciókat Zeman már nem bírálja. A cseh elnök úgy véli, hogy Európának folytatnia kellene a nyitást az ukrán gazdaság előtt, mert ez mindkét fél számára előnyös.

Zeman úgy látja, hogy az orosz-ukrán konfliktus elhúzódására kell számítani, amelyet később valószínűleg diplomáciai tárgyalások válthatnak fel. “Ezek feltétele a harcok leállítása, s a két elnök közvetlen tárgyalása. Ettől ebben a pillanatban azonban még elég távol vagyunk”.

Korábban Zeman a Krím-félsziget orosz bekebelezését kész ténynek minősítette, de megjegyezte, hogy ezzel nem kívánja jóváhagyni. Kérdésre válaszolva most azt mondta: akkori kijelentése nem volt “túl diplomatikus”. Megismételte, hogy a Krím orosz elfoglalása nemzetközi jogot sért. Ennek ellenére személyesen úgy véli, hogy Oroszország nem mond le a Krímről. Ezért továbbra is kérdés, hogy mit tesz mindezzel Kijev, az Európai Unió és a NATO – jelentette ki az interjúban Milos Zeman.

Az Azovsztal üzemből több mint 2500 ukrán katona került orosz fogságba
Több mint 2500 ukrán katona került orosz fogságba a mariupoli Azovsztal acélipari üzem területéről – erősítette meg Volodimir Zelenszkij ukrán elnök. Az államfő hozzáfűzte, hogy fogolycsere útján történő kiszabadításukkal a katonai hírszerzés foglalkozik. Elmondta: a hírszerzés első feladata az volt, hogy az ukrán katonák élve kikerüljenek az üzemből. Ezt szavai szerint a hírszerzés végrehajtotta. A második feladat pedig most az, hogy mindannyiukat élve hazajuttassák. Az Interfax-Ukrajina hírügynökség beszámolója szerint a sajtótájékoztatón Zelenszkij kijelentette, hogy egyes országok próbálják meggyőzni Ukrajnát a béke érdekében egy számára kedvezőtlen megállapodás elfogadásáról. Értésre adta, hogy ilyen megoldásról egyelőre senkivel nem folytatott tárgyalást. Rámutatott ugyanakkor arra, hogy a világközösségben “nő a fáradtság” a háborútól, és kifejezte meggyőződését, hogy Ukrajnának minden európai és azon kívüli országgal együtt kell működnie. Katerina Pavlicsenko belügyminiszter-helyettes az Ukrinform hírügynökség szerint a Facebookon nyilvánosságra hozta, hogy mintegy 700 ezer ukrán katona vesz részt az orosz erők elleni háborúban. Szavai szerint a háború kezdete óta 40 ezer ukrán katona esett el vagy sérült meg, ugyanakkor azt nem pontosította, hogy ebből mennyi az elhunytak és mennyi a sebesültek száma. Mintegy hárommillió ukrán állampolgár él most ideiglenesen megszállt területen.

 

The post Orosz agresszió: Putyint bíróság elé kell állítani a cseh államfő szerint is appeared first on .

Ókori görög edényeket tört össze több mint ötmillió dolláros (1,8 milliárd forintos) kárt okozva egy fiatal férfi, aki szerdán este betört a Dallasi Művészeti Múzeumba.

A rendőrségi jelentés szerint a 21 éves Brian Hernandezt a dallasi városi börtönbe szállították, miután nagy értékű rongálással vádolták meg, amiért akár öt évi börtönbüntetést is kaphat. Az ügyben eljáró bíró százezer dolláros (37 millió forintos) óvadékot szabott meg szabadon bocsátása fejében – számolt be róla a The Guardian online kiadása.

A hatóságok szerint Hernandez egy fémből készült székkel tört be a múzeumba szerdán este tíz óra előtt nem sokkal. A múzeumban betörte egy vitrin üvegét, és összetört egy a Kr. e. VI. századból származó görög amfórát és egy másik, Kr. e. 450-ből származó edényt. A közlemény szerint csak ez a két tárgy mintegy ötmillió dollárt ért.

Hernandez, akinek indítékai eddig nem derültek ki, egy százezer dollár értékű ókori tálat és egy tízezer dollár értékű kerámia palackot is összetört. Tombolását a helyszínre érkező biztonsági őrök állították le, akik szerint a férfinál nem volt fegyver.

A dallasi incidens három nappal az után történt, hogy egy férfi magát idős nőnek maszkírozva megközelítette a párizsi Louvre-ban kiállított Mona Lisa című festményt, és tortát vágott a képet védő biztonsági üveghez. Leonardo da Vinci műalkotásának szerencsére nem esett bántódása.

 

The post Több mint ötmillió dolláros kárt okozott egy betörő appeared first on .

Összecsapásokat jelentettek a líbiai Tripoliból, a rivális milíciák közt kitört harcoknak legalább öt halálos áldozatuk van – jelentette az as-Sark al-Avszat című, londoni székhelyű pánarab napilap.

Az erőszakos cselekmények miatt néhány órára felfüggesztették a tripoli Mitiga nemzetközi repülőtér működését is.

Az Öböl-menti Együttműködési Tanács (GCC) a héten már felszólította a szembenálló feleket, hogy tartsák be a tűzszünetet, csökkentsék a feszültséget, és helyezzék a nemzet érdekeit a politikai csatározások fölé. A Tanács egyúttal sürgette az összes külföldi zsoldos azonnali kivonását Líbiából, valamint állást foglalt a választások mihamarabbi megtartása mellett.

A líbiai fővárosban – viszonylagos nyugalom után – május közepén, robbantak ki összecsapások, miután a tobruki, párhuzamos törvényhozás által februárban miniszterelnökké választott Fathi Basaga és több minisztere bejelentette érkezését a fővárosba. A harcok hatására Basaga távozott Tripoliból.

Líbiában 2011-ben buktatták meg az évtizedeken át teljhatalommal uralkodó Moammer Kadhafit, a puccs után azonban az ország káoszba süllyedt, és 2014-től gyakorlatilag két részre szakadt. Az elnökválasztást decemberben, a parlamenti választásokat pedig januárban tartották volna, de Tripoli mindkettőt elhalasztotta, arra hivatkozva, hogy a rivális frakciók nem egyeztek meg a részletekben. A tobruki törvényhozás ezt követően vette saját kezébe az irányítást, és bejelentette, hogy Abdul Hamid Dbeibah tripoli kormányának megbízatása lejárt, függetlenül attól, hogy a választásokat nem tartották meg.

 

The post Összecsapásokat jelentettek Tripoliból, halottak appeared first on .

Oroszország olyan célpontokra fog csapást mérni, amelyekre eddig nem tette, ha az Egyesült Államok nagyhatótávolságú rakéta-tüzérséget szállít Ukrajnának – figyelmeztetett Putyin a Rosszija 1 tévécsatornán vasárnap bemutatott interjújában.

Putyin rámutatott, hogy az orosz fél értékelése szerint 45-70 kilométeres hatótávolságú amerikai sorozatvető rakéta-tüzérségi rendszerek Ukrajnába szállítása nem jelent újdonságot, mert az ukrán fegyveres erők már vetettek be ilyen eszközöket. Meglátása szerint a cél az ukrán haditechnikai eszközveszteségek pótlása és ezáltal az ukrajnai fegyveres konfliktus minél hosszabbra nyújtása.

“Ha ezeket leszállítják, akkor levonjuk a megfelelő következtetéseket, és arra használjuk majd a megsemmisítő eszközeinket, amelyekkel elegendő mennyiségben rendelkezünk, hogy olyan célpontokra mérjünk csapást, amilyenekre eddig még nem mértünk” – nyilatkozott az elnök a “Moszkva.Kreml. Putyin” című magazinműsornak.

Értelmetlennek nevezte Ukrajna csapásmérő drónokkal történő ellátását, mert az orosz légvédelmi rendszerek az elnök megfogalmazása szerint “úgy ropogtatják őket, mint a mogyorót”. Mint mondta, tucatjával pusztítják őket és csak ott hatékonyak, ahol nincs légvédelem.

Egy ellenzéki orosz újságíró ukrán állampolgárságot kért
Ukrán állampolgárságot kért egy orosz ellenzéki újságíró, Alekszandr Nyevzorov. “Én az áldozat oldalára állok. Nagyon hálás vagyok Ukrajna kimerült, kétségbeesett, vérző népének, hogy befogadott” – írta az újságíró. Anton Herascsenko, az ukrán belügyminiszter tanácsadója közölte, hogy Zelenszkij elnök már alá is írta a rendeletet, amelynek értelmében az orosz újságíró és felesége megkapta Ukrajnában az állampolgárságot. Az Ukrajinszka Pravda hírportál emlékeztetett arra, hogy május 6-án egy moszkvai bíróság elrendelte az országon kívül tartózkodó Nyevzorov letartóztatását az orosz hadseregről terjesztett álhír vádjával. Az újságíró korábban beszámolt a mariupoli szülészeti klinika ellen márciusi orosz légitámadásról, amelynek elkövetését Moszkva cáfolja.

The post Orosz agresszió: Putyin ismét fenyegetőzik appeared first on .

Nagy papírlapra nyomtatott román trikolórral takarták le a kétnyelvű (magyar és román) tájékoztató feliratokat az úzvölgyi katonatemetőben a hősök napja alkalmából odasereglett román nacionalisták, arra hivatkozva, hogy nem tűrik tovább az “idegen jelképeket” – írta pénteken a Székelyhon.ro hírportál, a Nemzet Útja (Calea Neamului) egyesület és a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) előző napi megemlékezéséről közölt fényképes tudósításában.

A két szervezet felhívására idén is több száz, román nemzeti színű zászlókat lengető, többnyire népviseletbe öltözött román tüntető vonult csütörtökön az elnéptelenedett székelyföldi Úzvölgye településrész katonatemetőjébe, hogy “megvédje” az ott három éve önkényesen felállított, egy friss bírósági határozat által azonban eltávolításra ítélt betonkereszteket.

A temetőben tartott ortodox szertartás és a közéleti szereplők beszéde előtt Mihai Tirnoveanu, a Nemzet Útja egyesület vezetője takarta le a román nemzeti színű plakáttal az emlékhely kőfalát.

“2019 óta minden évben eljöttünk ide, és minden alkalommal azt láttuk, hogy az ortodox papjaink háta mögött idegen jelképek vannak. Azoknak a jelképei, akik összetörték csontjainkat, felakasztottak, megégettek bennünket, akik csákánnyal rombolták le a román templomokat, de ma ezeket a jelképeket nem tűrjük tovább. Nem romboljuk le azokat, mint ahogy ők szent templomainkkal tették, hanem letakarjuk őket a román trikolórral” – idézte Tirnoveanut a Székelyhon, hozzátéve: az ezt követő tapsvihar és a román himnusz eléneklése közepette az egybegyűltek román nemzeti színű szalagokat kötöttek a katonatemető bejáratára, a székely kapura.

A megemlékezésen ismét felolvasták azoknak a román hősöknek a névsorát, akiknek a maradványai szerintük az úzvölgyi temetőben nyugszanak, a résztvevők pedig “Jelen!” felkiáltással válaszoltak a felolvasott nevekre.

George Simion parlamenti képviselő, a többi parlamenti párt által szélsőségesnek tartott AUR elnöke sikerként értékelte, hogy az utóbbi években “vissza tudták venni az irredenták és sovének által elfoglalt objektumokat”, egyebek mellett az úzvölgyi katonatemetőt. Bejelentette: az AUR jövő héten kezdeményezni fogja, hogy a katonatemető kerüljön a bukaresti védelmi minisztériumhoz, és így a román államhoz.

A csíkszentmártoniak által honvédtemetőként számon tartott úzvölgyi sírkertben 2019-ben önkényesen “román parcellát” kialakító, és az állítólag ott nyugvó román hősöknek ötven betonkeresztet állító moldvai Darmanesti község polgármestere, Constantin Toma arról beszélt, hogy nem szükséges senkitől sem engedélyt kérniük ahhoz, hogy a román hősök emléke előtt tisztelegjenek, és elfogadhatatlannak tartják, hogy egyesek szerint a keresztjeiket le kell rombolni.

Az úzvölgyi katonatemető három éve vált román-magyar konfliktus helyszínévé. 2019-ben a román hősök napján több ezer román megemlékező erőszakkal nyomult be a temetőbe, hogy részt vegyen a román parcella és emlékmű román ortodox felszentelésén, amit a székelyföldi önkormányzatok hívására több száz székely élőlánccal próbált megakadályozni, sikertelenül.

A román védelmi minisztériumnak alárendelt Hősök Emléke Országos Hivatal (ONCE) 2019. június 12-én közzétett összegzésében tisztázta, hogy nem Úzvölgyében temették el azokat a román katonákat, akiknek a nevét a román nacionalisták megemlékezésein rendre felolvassák. A mára elnéptelenedett, Csíkszentmártonhoz tartozó Úzvölgye település, a területén fekvő katonatemető és kaszárnyasor, illetve a katonatemetőben létrehozott román parcella kapcsán számtalan per van folyamatban a romániai bíróságokon. A Bákó Megyei Törvényszék februárban kimondott ítéletében érvénytelenítette az úzvölgyi katonatemető román parcellájának építési engedélyét, és a törvénytelen építmény lebontását rendelte el.

 

The post Úzvölgy: Nem tűrik tovább az “idegen jelképeket” a román nacionalisták appeared first on .

Ukrajna északi részén “költséges kudarcba” fulladt az éppen száz napja indított orosz invázió, a délkeleti országrészben ugyanakkor taktikai szinten sikereket ér el az orosz haderő – áll a brit katonai hírszerzés helyzetértékelésében.

A londoni védelmi minisztérium által közzétett elemzés szerint számos orosz egység harckészültsége “korlátozott”, így az orosz hadsereg műveleti mélysége túlságosan sekéllyé vált, és nem elégséges a tüzérségi és a légi támogatás sem. A brit katonai hírszerzés szerint az orosz hadjárat az orosz katonák várható ukrajnai fogadtatásáról kialakított, “eltúlzott mértékben derűlátó” feltételezésre alapult. Az orosz hadsereg azonban mára a “felmorzsolás stratégiájára” állt át, és így lassú, költséges területnyereségeket ér el a Donyec-medencében.

A brit hírszerzési helyzetértékelés szerint Oroszország nem érte el a háború kezdetén kitűzött célokat Kijevben és más ukrajnai kormányzati központokban. A kezdeti haditerv végrehajtásának kudarca után – amely a tervezéshez felhasznált téves feltételezésekből és a tervek gyenge hadszíntéri kivitelezéséből eredt – az orosz hadsereg a műveleti tervezést úgy alakította át, hogy a hangsúly a Donyec-medence térségére kerüljön. Ebben a régióban az orosz alakulatok most már hadszíntéri sikereket érnek el, és jelenleg náluk van a kezdeményezés az ukrán ellenállással szemben – fogalmaz a brit katonai hírszerzés helyzetértékelése.

London értesülése szerint Oroszország Luhanszk megye több mint kilencven százalékát ellenőrzi, és a következő két hétben valószínűleg teljes ellenőrzést szerez e terület felett. Oroszország azonban e hadszíntéri sikereket jelentős erőforrások felhasználása árán érte el, a hadjárat egyetlen térségére összpontosítva emberállományt és tűzerőt – áll a brit katonai hírszerzés elemzésében. A hírszerzés értesülései szerint Moszkva más ukrajnai frontokon nem tudott jelentősebb katonai mozdulatokat, manővereket végrehajtani, és e térségek mindegyikében védekezésbe ment át.

Az eredeti tervekkel összevetve Oroszország egyetlen stratégiai léptékű célját sem teljesítette, és bármiféle siker eléréséhez hatalmas létszámú emberállományt és óriási mennyiségű hadfelszerelést kellene bevetnie, ez viszont valószínűleg hosszú időbe telne – áll a brit katonai hírszerzés pénteki helyzetértékelésében.

Moszkva felmondta az orosz-amerikai kulturális egyetértési memorandumot
Az orosz fél június 1-jén jegyzéket adott át a moszkvai amerikai nagykövetségnek a kultúráról, a bölcsészet- és társadalomtudományokról, az oktatásról és a médiáról szóló egyetértési kétoldalú megállapodás felmondásáról – jelentette be Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője. “Az amerikaiaknak az orosz kultúra ‘eltörlését’ célzó akciói oda vezettek, hogy egyszerűen nincs értelme a memorandum további megőrzésének. Június 1-jén erről értesítést küldtünk az Egyesült Államok moszkvai nagykövetségének. Ismételten felhívjuk az amerikai fél figyelmét arra, hogy Washington bármilyen barátságtalan kirohanása elkerülhetetlen és megfelelő válaszlépést fog kapni” – mondta. A szóvivő szerint többé nem elfogadható, hogy az amerikai kormányzat, miközben az orosz kultúrát és annak minden hordozóját “valóságos üldözésnek veti alá”, továbbra is úgy népszerűsítse projektjeit és értékeit Oroszországban a memorandum égisze alatt, mintha semmi sem történt volna. Zaharova azt is közölte, hogy az orosz külügyi tárcához hétfőre bekérették az amerikai tömegtájékoztatási eszközök moszkvai képviseleteinek vezetőit, hogy tisztázzák velük Washington “ellenséges irányvonalának következményeit” és a médiaügyekben kialakult problematikát. Az orosz média és újságírók céltudatos zaklatásával vádolta meg az amerikai hatóságokat, valamint azzal, hogy módszeresen igyekeznek kiszorítani az információs térből a számukra nem rokonszenves hírforrásokat.

The post Orosz agresszió: északon kudarcba fulladt, keleten sikereket ér el az invázió appeared first on .

Nagy-Britannia is szállít az eddigieknél nagyobb hatótávolságú rakétarendszereket Ukrajnának az orosz invázióval szembeni védelem erősítésére – jelentette be Ben Wallace brit védelmi miniszter.

Wallace a BBC brit közszolgálati médiatársaság idézete szerint közölte, hogy London M270 típusú rakéta-sorozatvetőket ad át az ukrán fegyveres erőknek, ugyanazokkal a szigorú feltételekkel, amelyekkel az Egyesült Államok is kilátásba helyezte hasonló képességű, M142 High Mobility Artillery Rocket System (HIMARS) típusú rakétarendszerek szállítását.

E feltételek között elsődleges helyen szerepel, hogy Ukrajna nem használhatja ezeket a rakétarendszereket oroszországi célpontok elleni támadásokra.

A brit védelmi tárca ismertetése szerint az M270 rakéta-sorozatvetők percenként tizenkét rakéta kilövésére alkalmasak. E precíziós vezérlésű rakéták hatótávolsága 80 kilométer, amely messze meghaladja az ukrán fegyveres erők által jelenleg birtokolt rakétaeszközök kapacitásait. A londoni védelmi minisztérium azt nem közölte, hogy hány ilyen rakéta-sorozatvetőt ad át Ukrajnának, de a BBC úgy tudja, hogy jelenleg három M270-es rakétarendszer szállításáról van szó.

Wallace nyilatkozatában közölte: ezek a nagy kapacitású rakéta-sorozatvetők hatékonyabb védelmet nyújtanak Ukrajnának a nagy hatótávolságú orosz tüzérségi eszközök ellen, amelyeket az orosz haderő “brutális módon, válogatás nélkül” alkalmaz ukrajnai városok lerombolására. Boris Johnson brit miniszterelnök nemrégiben bejelentette, hogy London hamarosan Brimstone típusú, hajók ellen bevethető rakétákat és Stormer légvédelmi fegyverrendszereket is szállít Ukrajnának.

A brit kormány mindemellett páncélozott járműveket is ad civilek evakuálására támadás alatt álló területekről, és a kritikus fontosságú infrastrukturális létesítmények karbantartásán dolgozók védelmére. A Downing Street tájékoztatása szerint ezek a járművek új, különlegesen kialakított Toyota Land Cruiser terepjárók, amelyeket a brit kormány a kelet-ukrajnai térségek polgári tisztviselőinek védelmére és a tűzvonalhoz közeli területeken élő civilek evakuálásához szállít Ukrajnának.

Nagy-Britannia régóta Ukrajna egyik legnagyobb nyugati fegyverellátója, és az orosz invázió február végi kezdete óta több száz hordozható légvédelmi rakétarendszert, több mint ötezer könnyű páncéltörő fegyvert, precíziós rakétafegyverzeti eszközöket, 120 páncélozott járművet, a hadszíntéri utánpótlás eljuttatására szolgáló, nagy teherbírású drónokat, több ezer éjjellátó berendezést és tüzérségi ütegek lokalizálására alkalmas radarrendszereket adott át az ukrán hadseregnek.

A brit katonai hírszerzés hétfőn ismertetett legújabb helyzetértékelése szerint a Kijev környéki vasúti infrastruktúra ellen légi indítású manőverező robotrepülőgépekkel előző nap végrehajtott orosz támadás valószínűsíthető célja annak megakadályozása volt, hogy az Ukrajnának szállított nyugati fegyverek eljussanak a harcok frontvonalába.

Cseh-lengyel álláspont: Ukrajna győzelme az orosz-ukrán konfliktus egyetlen megoldása
Ukrajna győzelme az orosz-ukrán konfliktus egyetlen elfogadható megoldása Csehország és Lengyelország közös álláspontja szerint – jelentette ki Petr Fiala cseh miniszterelnök lengyel kollégájával, Mateusz Morawieckivel tartott sajtótájékoztatójukon. Az ukrajnai események – fejtette ki Fiala – hatalmas kihívást jelentenek Csehország és Lengyelország számára is. “A tárgyalásokon megmutatkozott, hogy a két ország álláspontja sok tekintetben megegyezik, és eredményt is tudnak elérni, ha az Európai Unióban közösen igyekeznek érvényesíteni nézeteiket” – szögezte le a cseh kormányfő. Mateusz Morawiecki szerint Varsó és Prága együttműködése a közös értékek vállalásán alapszik. A két ország védelmi miniszterei emlékeztetőt írtak alá a cseh-lengyel védelmi együttműködés intenzívebbé tételéről. Egy másik miniszteri emlékeztető pedig a lengyel tengeri kikötők és Csehország együttműködéséről szól. “Lengyelország nagy segítséget nyújthat Csehországnak, hogy megszabaduljon az orosz energiafüggőségtől” – jelentette ki Petr Fiala. Lengyel partnere leszögezte, hogy Varsó kész intenzívebbé tenni az együttműködést ezen a téren és segítséget nyújtani a cseheknek.

 

The post Orosz agresszió: Nagy-Britannia is szállít nagyobb hatótávolságú rakétarendszereket Ukrajnának appeared first on .

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint az ukrajnai háborút meg lehetne állítani, ha “a világ nagyhatalmai nem flörtölnének Oroszországgal, hanem valóban megszorongatnák”, hogy véget vessen az agressziónak.

Erről az államfő egyik videóüzenetében beszélt, amelyből pénteken idézett az Ukrajinszka Pravda hírportál. Zelenszkij nehezményezte, hogy az Európai Unió már több hete nem tud megegyezni az Oroszország elleni hatodik szankciócsomagról. “Hány hete már, hogy a világ nem meri blokkolni az orosz bankrendszert” – tette hozzá. Rámutatott arra is: Ukrajna hosszú ideje küzd azért, hogy minden szükséges fegyvert megkapjon, és azokkal “megváltoztathassa a harcok jellegét, gyorsabban és magabiztosabban haladhasson a megszállók kiűzésében”.

Mihajlo Podoljak, az ukrán elnöki iroda vezetőjének tanácsadója közben a Twitteren közölte, hogy Oroszország a legnehezebb, hagyományos vagyis nem nukleáris fegyvereket használja Ukrajna ellen, és felszólította a partnerországokat, hogy adjanak rakéta-sorozatvetőket Ukrajnának. Szavai alátámasztásául közzétett egy videofelvételt, amelyen egy TOSz-1-es típusú orosz tüzérségi nehézfegyver látható működés közben. A termobárikus fegyver a legnagyobb pusztító erővel rendelkezik a nukleáris eszközök után. Kétlépcsős robbanólőszere a környező levegő oxigénjét használja fel magas hőmérsékletű robbanás létrehozásához. “Egyes partnerek haboznak megadni a szükséges fegyvereket, mert tartanak a további eszkalációtól. Az Oroszországi Föderáció már most is a legnehezebb, nem nukleáris fegyvereket veti be az ukránok ellen, aminek következtében emberek élve égnek el” – emelte ki a tanácsadó.

Vadim Szkibickij, az ukrán katonai hírszerzés helyettes vezetője egy interjúban kifejezte véleményét, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök kész elhúzódó háborút folytatni Ukrajna ellen, legalább az év végéig, de talán még annál tovább is. Szerinte az, hogy meddig tart a háború aktív szakasza, nagyban függ attól, milyen ellenállást tud Ukrajna tanúsítani, milyen az ország védelmi állapota, és milyen segítséget kap külföldről.

Közben a Kijevi Nemzetközi Szociológiai Intézet (KMISZ) közzétette május 19-24. között elvégzett felmérésének eredményét, amelyből kiderült: a válaszadók legalább 85 százaléka úgy gondolja, hogy Ukrajnában nem zaklatják az orosz ajkú lakosságot. Így vélekedik az orosz nemzetiségűek 85 százaléka és az orosz ajkú ukrajnai lakosok 90 százaléka.

Az Ukrajinszka Pravda megyei kormányzók közléseiből készített összeállításában arról számol be, hogy péntekre virradóra a romániai határnál lévő Csernyivci megyében egy ukrán vadászgép lelőtt egy ellenséges célpontot. Péntek délelőtt az orosz erők rakétacsapapást mértek a keleti országrészben lévő Dnyipropetrovszk megyére, ahol találat érte az ukrán nemzeti gárda egyik laktanyáját. Hennagyij Korban, a dnyiprói területvédelem vezetője egy helyi tévécsatornának nyilatkozva azt mondta, hogy az előzetes információk alapján tízen vesztették életüket és körülbelül 35-en sebesültek meg.

Az ukrán északi hadműveleti parancsnokság szerint több tüzérségi támadás érte az északkeleti Szumi megyét – részben oroszországi területről -, személyi sérülés viszont ott nem történt.

 

The post Orosz agresszió: Zelenszij szerint a nagyhatalmak “flörtölnek” Oroszországgal appeared first on .

Több mint öt évtized után először javasolta az illetékes kaliforniai testület Charles Manson amerikai szektavezér egyik követője, Patricia Krenwinkel feltételes szabadlábra helyezését.

A 74 éves Krenwinkeltől eddig 14-szer tagadták meg a feltételes szabadlábra helyezést. Mansont és követőit a várandós Sharon Tate amerikai színésznő és négy másik ember 1969-es meggyilkolásáért ítélték el – írta a The Guardian.

A Tate-gyilkosságot következő éjszaka Krenwinkel segített megölni Leno LaBianca kereskedőt és feleségét, az egyik áldozat vérével a falra írta – többek közt – a Helter Skelter szavakat. A feltételes szabadlábra helyezési javaslatot az állam illetékes bizottságának jogi osztálya vizsgálja felül, mielőtt Gavion Newsom kormányzó elé kerülne az év vége előtt. Newson korábban megtagadta a 2017-ben börtönben meghalt Manson más követőinek szabadulási kérelmeit.

Az új törvény, melyet Krenwinkel utolsó kérelmének 2017-es elutasítása óta hoztak, előírja annak a figyelembe vételét, hogy a gyilkosságot fiatalon követte el, és ma már idős korú fogva tartott. A feltételes szabadlábra helyezési bizottság szóvivője nem tudta konkrét okokkal alátámasztani a bizottság döntését. A nő továbbra is a Los Angelestől keletre lévő női börtönben marad. A bizottság öt évvel ezelőtt visszautasította a feltételes szabadlábra helyezési kérelmét, noha az asszony azzal érvelt, hogy a bántalmazott nők szindrómája befolyásolta, amikor részt vett a véres gyilkosságokban.

Krenwinkel 19 éves volt, titkárnőként dolgozott és nővérével élt, amikor az akkor 33 éves Mansonnal találkozott egy partin. 2016-ban azt vallotta, hogy ezután mindent otthagyott, és követte a férfit, mert azt gondolta, romantikus kapcsolatuk lehet. Vallomása szerint Manson azonban testileg és érzelmileg is bántalmazta, és szexért eladta más férfiaknak. Elmondta, hogy kétszer is megszökött, de megtalálták és visszavitték. Ritkán maradhatott egyedül és gyakran volt kábítószerek hatása alatt.

Utolsó meghallgatásán Krenwinkel elmondta, hogy 1969. augusztus 9-én, Tate otthonában többször megszúrta Abigail Folgert, egy kávébirodalom örökösét. A következő éjjel Manson és jobbkeze, Charles “Tex” Watson arra utasították, hogy tegyen valami “boszorkányosat”, így gyomron szúrta LaBiancát, majd egy véres ronggyal szavakat írt a falra.

A nőt és a bűntények más résztvevőit eredetileg halálra ítélték. 1972-ben Kaliforniában egy rövid időre alkotmányellenesnek ítélték a halálbüntetést, így ők is életfogytiglant kaptak a feltételes szabadlábra bocsátás lehetőségével. Miután Manson egy másik követője, Susan Atkins 2009-ben rákban meghalt, Krenwinkel lett az állam leghosszabb ideje börtönben ülő elítéltje.

 

The post Charles Manson egyik követőjének feltételes szabadlábra helyezését javasolják appeared first on .