Biztonságpiac

A Pécsi Ítélőtábla közleményében felidézte: a sértett befogadta házába az elsőrendű vádlottat, a börtönbüntetéséből feltételesen szabadlábon lévő 39 éves férfit és várandós élettársát, majd a gyermeküket is. A pár és a férfi testvére 2020. február 17-én együtt italozott a sértettel. A fivér lefeküdt, a vádlottak és a sértett azonban tovább beszélgettek, majd szóváltás alakult ki közöttük. A férfi megütötte az idős szállásadót, aki ezután bement a szobájába. A vádlottak követték és mindketten bántalmazták: a földön fekvő áldozatot tíz-tizenöt percen keresztül ütötték és rugdosták.

A férfi testvére, hallva a sértett nyöszörgését, mentőt akart hívni, de az elsőrendű vádlott kivette a kezéből a telefont, és megszakította a hívást. Miután a bántalmazott házigazdán nem tapasztaltak életjeleket, a fivérek a gyermekkel elhagyták a házat, a nő pedig a holttest köré ruhaneműket tett és meggyújtotta. A bűncselekményről az elsőrendű vádlott testvére tett bejelentést. A Zalaegerszegi Törvényszék tavaly októberben, elsőfokon az élettársakat társtettesként, különös kegyetlenséggel elkövetett emberölésben mondta ki bűnösnek, és az elsőrendű vádlottat 20, a másodrendűt 18 év fegyházra ítélte.

A védelem fellebbezése után a Pécsi Ítélőtábla a cselekményt társtettesként elkövetett, halált okozó testi sértésnek minősítette, és az elsőrendű vádlott büntetését (20 évről) 7 év 6 hónap, a másodrendűét (18 évről) 4 év 6 hónap börtönre enyhítette. Az ítélet jogerős.

(Vajon milyen aljasságot, embertelenséget lehet, vagy kell különös kegyetlenségnek minősíteni egy emberölés esetében, ha a nagyjából negyed órán át tartó ütlegelés és rugdosás, majd az áldozat felgyújtása ehhez nem elég? A -szerk- megj.)

The post Érthetetlen: jelentősen enyhítették a szállásadóját agyonverő zalaegerszegi pár büntetését appeared first on .

Azt írták: Polt Péter legfőbb ügyész javaslatára Novák Katalin köztársasági elnök július 8-ai hatállyal, határozatlan időre kinevezte Ibolya Tibort a legfőbb ügyész büntetőjogi helyettesévé. Belovics Ervin eddigi büntetőjogi legfőbbügyész-helyettes pedig főtitkárként dolgozik tovább. Hozzátették: Ibolya 1994 óta tagja az ügyészségnek, végigjárta az ügyészségi ranglétrát a Budapesti VI. és VII. Kerületi Ügyészségnél töltött fogalmazói évektől a fővárosi főügyészi pozícióig. Az utóbbi tisztséget 2012-től töltötte be.

Belovics huszonkét éven át volt a legfőbb ügyész büntetőjogi helyettese, “65. életévének betöltése miatt most át kell adnia a stafétabotot” – írták. Belovics péntektől főtitkárként dolgozik tovább. A közlemény szerint a legfőbb ügyész kibővített vezetői értekezleten ismertette a köztársasági elnök döntését, méltatta a leköszönő és az új büntetőjogi legfőbbügyész-helyettes munkáját.

Közölték azt is, hogy a legfőbb ügyész Szalóki Zoltán eddigi Heves megyei főügyészt bízta meg a Fővárosi Főügyészség vezetésével.

The post Megvan a legfőbb ügyész új büntetőjogi helyettese appeared first on .

A megalapozott gyanú szerint a nagylaki határrendészek szolgálatuk során, még a határátkelő előtt rendszeresen állítottak meg külföldi gépjárműveket, és különböző vélt vagy valós szabálysértésekre hivatkozva felajánlották, hogy pénzért eltekintenek a bírság kiszabásától és a szabálysértési eljárások megindításától. Az elkövetők az “összehangolt korrupciós cselekményüket” legalább márciustól folytatták, és egy-egy szolgálat alatt átlagosan 140-260 euró vesztegetési pénzt szereztek, majd azt a nap végén egymás között elosztották úgy, hogy elöljárójuknak is juttattak belőle.

A főtiszti rendfokozatú rendőr tevékenyen nem vett részt a korrupciós cselekményekben, de alosztályvezetőként a szolgálatvezényléssel segítette a beosztottak bűnelkövetését – tették hozzá. A Nemzeti Védelmi Szolgálat feljelentése alapján indult ügyben múlt pénteken összehangolt akciót is tartottak, amelyben 135-en vettek részt. A tettenérés során külföldi valutákat foglaltak foglalt le. A kilenc elfogott személyből nyolcan rendőrök, míg egy – vesztegetésen tetten ért – társuk román állampolgárságú kamionsofőr, aki négy határrendésszel együtt beismerő vallomást tett.

Az ügyészség a kilenc gyanúsított közül két gyanúsított letartóztatását indítványozta. A kényszerintézkedés elrendeléséről a Szegedi Törvényszék Katonai Tanácsa dönt.

The post Korrupcióval gyanúsít az ügyészség több határrendészt appeared first on .

Az államfő szavai szerint az ukrán kormány határozatot hoz az ukrán-orosz vízummentességről szóló kormányközi megállapodás felmondásáról. A vízumkötelezettség bevezetésének szükségességét az orosz állampolgárok számára Zelenszkij azzal indokolta, hogy ily módon “hárítják el az Ukrajna nemzetbiztonságát, szuverenitását és területi integritását érő példátlan fenyegetéseket”.

Az Ukrajinszka Pravda hírportál emlékeztetett arra, hogy május 25-én Zelenszkij bejelentette: támogatja azt a lakossági petíciót, amelynek aláírói követelték a vízumrendszer bevezetését Oroszországgal szemben, és utasította a kormányt ennek a kidolgozására.

Az ukrán elnök üdvözölte az Európai Bizottság (EB) döntését, amellyel a testület EU-tagjelölti státus megadását javasolja Ukrajnának. “Ez az első lépés az EU-tagság felé, ami minden bizonnyal közelebb hozza győzelmünket” is Oroszország ellen – hangoztatta Zelenszkij. Köszönetet mondott Ursula von der Leyennek, az EB elnökének és a testület minden tagjának “a történelmi döntésért”, és reményét fejezte ki, hogy az EU-csúcs a jövő héten jóváhagyja a határozatot.

Az ukrán haditengerészet pénteken arról számolt be, hogy eltalálták a Fekete-tengeren az orosz flotta egyik vontatóhajóját, miközben az fegyvereket, lőszereket és legénységet szállított a Románia közelében fekvő, megszállt Kígyó-szigetre. A közleményben hozzátették, hogy a hajó fedélzetén TOR légvédelmi rakétarendszer is volt.

Az ukrán vezérkar legfrissebb, pénteki összesítése szerint eddig az ukrán hadsereg 13 orosz hadihajót, 215 repülőgépet, 180 helikoptert, 1456 harckocsit és csaknem 3600 páncélozott járművet semmisített meg, és Ukrajnában már több mint 33 ezer orosz katona vesztette életét.

Szerhij Hajdaj Luhanszk megyei kormányzó a Telegramon arról számolt be, hogy jelenleg lehetetlen az evakuálás a szeverodonecki Azot üzem területén lévő óvóhelyekről. “Fizikailag lehetetlen kijutni a gyártelepről, ez egyszerűen veszélyes az állandó ágyúzás és harcok miatt” – jelentette ki. Közölte, hogy az Azot területén lévő óvóhelyeken jelenleg 568 civil tartózkodik, köztük 38 gyerek. Hangsúlyozta, hogy csakis teljes tűzszünet esetén tudnak kijutni onnan a bent lévők. Közölte azt is, hogy Szeverodonecket még nem zárták körbe az orosz erők, és van kommunikációs összeköttetés a várossal. Hajdaj már korábban rámutatott arra, hogy az Azot óvóhelyei nem olyan erősek, mint az Azovsztal üzemé, amely több mint nyolcvan napon át nyújtott menedéket Mariupol védőinek és lakóinak a város végső megszállása előtt.

Az Ukrajinszka Pravda a BBC orosz nyelvű kiadására hivatkozva arról számolt be, hogy az ukrán lakosok nem hagyhatják el az orosz megszállás alá került városukat anélkül, hogy átmennének egy “szűrésnek” nevezett folyamaton. Eközben azonban az oroszok elkobozzák a telefonjaikat, és tanulmányozzák közösségi oldalaikat, levetkőztetik őket, ellenőrzik a tetoválásaikat, olyan zúzódásokat keresnek a vállukon és az ujjaikon, amelyek fegyverhasználatból maradhatnak. Civilek elmondása szerint bármi, ami gyanúsnak tűnik az ellenőrök számára, veréshez vagy akár áramütéssel való kínzáshoz vezet. Sokukat a BBC írása szerint akaratuk ellenére Oroszországba szállítják.

The post Orosz agresszió: Ukrajna júliustól vízumkötelezettséget vezet be az orosz állampolgároknak appeared first on .

Az áldozatok száma még nőhet. Közölte, hogy hat ház rongálódott meg, köztük egy szálloda és egy többszintes épület. Olekszandr Honcsarenko kramatorszki polgármester szavai szerint jelenleg a hatóságok vizsgálják a támadás következményeit, és a mentőszolgálatok dolgoznak a városban.

Szerhij Bratcsuk, a déli Odessza megye katonai adminisztrációjának sajtótitkára arról adott hírt, hogy az orosz erők rakétacsapást mértek a régióra, és eltalálták a Moldova lobogója alatt, a Fekete-tenger part menti részén sodródó – üres és legénység nélküli -, Millennial Spirit nevű tartályhajót. Kifejtette, hogy az oroszok két H-31 típusú lokátorromboló rakétát lőttek ki egy Szu-30-as repülőgépről. Ezek egyike csapódott a hajóba. Figyelmeztetett ugyanakkor arra, hogy némi dízel üzemanyag maradt a tartályhajóban, ami kigyulladhat.

Jurij Ihnat, az ukrán légierő szóvivője az Ukrajinszka Pravda hírportálnak nyilatkozva kijelentette, hogy az orosz hadsereg radarromboló rakétákkal próbálja megsemmisíteni az ukrán légvédelem állásait, de az ukrán fegyveres erők aktívan fellépnek ellenük. “Különböző irányokban az ellenség továbbra is használja a H-31P és H-58 típusú, levegő-föld radarromboló rakétákat az ukrán légvédelem rakéta- és rádiómérnöki egységei ellen, megpróbálva elpusztítani légierőnk pozícióit. A légvédelmi egységek ugyanakkor minden ellenintézkedést megtesznek annak megakadályozására, hogy ezek a rakéták elérjék céljukat” – hangoztatta a szóvivő. Emlékeztetett arra, hogy az ukrán légierő megsemmisített két Kalibr típusú rakétát, amelyeket az orosz erők a Fekete-tenger felől lőttek ki a déli régiókra. Támadó repülőgépek keleti és déli irányban támadták meg az orosz csapatokat, légi tűzzel sújtva állásaikat. Az ukrán légierő megsemmisített egy orosz lőszerraktárt, továbbá két parancsnoki és megfigyelő állást, legfeljebb tíz egység páncélozott harcjárművet és élőerőt.

Az ukrán vezérkar csütörtöki helyzetjelentésében arról számolt be, hogy Oroszország igyekszik megtörni az ukrán fegyveres erők ellenállását, és teljes ellenőrzést teremteni a Donyec-medencei Luhanszk megye fölött, ennek érdekében csapatokat csoportosít át a térségbe. A Donyeck megyei Szlovjanszk irányában az orosz hadsereg folytatja a rohamműveleteket, Kramatorszk és Bahmut térségében pedig több települést tartanak folyamatos tűz alatt.

Eközben a Kijev megyei Perejaszlav településen elbontották Ukrajna és Oroszország “újraegyesítésének” emlékművét – közölte Vjacseszlav Szaulko, a kistérség elöljárója. “A perejaszlaviak ma végleg lerombolták az Oroszországgal való örök barátság szovjet mítoszát: ma reggel az újraegyesítés 300. évfordulójára emelt emlékmű hivatalosan is a múlté lett. Biztonságosan lebontottuk, és biztonságos tárolóhelyre szállítottuk” – írta bejegyzésében Szaulko.

Mihajlo Fedorov ukrán digitális fejlesztési miniszter pedig arról számolt be, hogy az interneten felmérést indítottak a kijevi Haza Anyácska szobor pajzsán lévő szovjet címer jövőbeli sorsáról. A monumentális, kardot és pajzsot tartó nőt ábrázoló szobrot még 1981-ben emelték a második világháború hőseinek emlékére.

Az EP jóváhagyta egymilliárd euró hitel folyósítását Ukrajna számára
Az Európai Parlament (EP) strasbourgi plenáris ülésén jóváhagyta egymilliárd euró európai uniós makroszintű pénzügyi hitel folyósítását Ukrajna számára, a pénz a külső finanszírozási szükségletek fedezésében segíti majd az Oroszországgal háborúban álló országot. A tájékoztatás szerint ez az első részlete annak a kilencmilliárd eurós makroszintű pénzügyi támogatásnak, amelyet az Európai Bizottság javasolt május közepén Ukrajna újjáépítésére, valamint nemzetközi hitelek visszafizetésére. A most bejelentett támogatás kifizetésére egy részletben kerül sor, ha felhasználása megfelel az uniós elvárásoknak, beleértve a fokozott átláthatóságot és a felhasználásáról szóló jelentéstételt. A támogatás nyújtásának az is előfeltétele, hogy Ukrajna tiszteletben tartsa a hatékony demokratikus mechanizmusokat.

The post Orosz agresszió: leszedhetik a Haza Anyácska szobor pajzsán lévő szovjet címert appeared first on .

A határvadász egység létrehozásának célja – folytatta – hogy készen álljon az erőszakos cselekmények megakadályozására, és ha szükséges, akkor a jogszabályokat is ehhez kell majd igazítani. Jelezte: megvizsgálja a belügyi tárca, hogy milyen eszközei lesznek a határvadászoknak arra, hogy ilyen esetben fellépjenek a határsértőkkel szemben.

Gulyás elmondta, mintegy négyezer fős lesz a határvadász egység a rendőrségen belül, először 2200 határvadászt vesz fel a belügyi tárca. A határvadász egységek tisztjei a készenléti rendőrség kötelékében szolgáló rendőrök lesznek. Azok, akik határvadászként a határ védelmét ellátják majd, egy gyors kiképzést követően már szeptembertől munkára alkalmasak lesznek. A bérezés ügyében még végleges döntés nem született, figyelembe kell venni azt, hogy míg a rendőröknél elvárás az érettségi, a határvadászok esetében ilyen elvárás nincsen.

A határvédelmet a rendőrökkel együttműködve a határvadászok fogják ellátni – ismertette, megjegyezve: ez tehermentesíti a katonaságot és többen fogják védeni a magyar határt. A költségvetési forrásokat a honvédelmi alapból biztosítják majd. Gulyás értékelése szerint az elmúlt időszakban nemcsak megnőtt az erőszakos határsértések száma, hanem azok sokkal brutálisabbak és agresszívabbak lettek. Elmondta, hogy a határ szerb oldalán fegyveres konfliktus robbant ki, amelynek halálos áldozatai is voltak, emellett a menekültek több esetben fegyverrel kísérelték meg az átjutást a magyar határkerítésen.

Míg a déli határnál Magyarország növekvő migrációs hatásnak van kitéve, addig a keleti határnál, a szomszédos országban háború zajlik, ezért katonákra, mozgósításra szükség van. Gulyás szerint a pánikkeltés távol áll a kormánytól, de ha a brit kormány mozgósítást rendel el, akkor a magyar katonáknak is az ország keleti felében kell tartózkodnia. Ismertetése szerint míg a déli határszakaszon tavaly január 1. és június 6. között 47 ezer, addig idén ugyanebben az időszakban 110 ezer határsértőt fogtak el. Egy év alatt 92 százalékkal nőtt az embercsempészet miatt elfogottak aránya, tavaly 431, idén 831 embercsempészt fogtak el, ellenük büntetőeljárás indult.

Gulyás szerint indokolt a déli határon létesített kerítés továbbfejlesztése annak érdekében, hogy lényegesen nehezebb legyen létrával átjutni rajta. Közlése szerint ez a fejlesztés is szerepel a határvadász egységek létrehozásáról szóló belügyminisztériumi előterjesztésben. Hangsúlyozta, a kerítést nem megemelni kell, hanem a tetejére döntött részt építeni, ezzel nehezítve az illegális átjutást.

The post Kormányinfó: Közel négyezer határőrt vesz fel a Belügy appeared first on .

Olaf Scholz kancellár szociáldemokrata-zöldpárti-liberális kormányának úgynevezett első migrációs csomagja az előterjesztő szövetségi belügyminiszter, Nancy Faeser szavai szerint az illegális migráció visszaszorítását és a szabályos migráció előmozdítását szolgálja. A törvényhozás elé terjesztett javaslat “megteremti a megfelelő egyensúlyt” – emelte ki a miniszter a kormányülés után tett nyilatkozatában.

Kifejtette: mindenekelőtt “gyorsabban és következetesebben” kell eltávolítani az országból az úgynevezett megtűrt státuszban lévő és a bűnözés útjára lépő vagy közveszélyesnek minősített embereket. Ezért a javasolt jogszabály rendelkezik a többi között az adminisztratív eljárások egyszerűsítéséről és arról is, hogy könnyebben megvonhassák az ideiglenes tartózkodási jogot a bűnözőktől, és elrendelhessék a kitoloncolásig tartó őrizetüket. Így “megakadályozzuk, hogy az ország elhagyására kötelezett bűnözők a kitoloncolás előtt elrejtőzzenek” – idézték a belügyminisztérium közleményében Nancy Fraesert.

Ugyanakkor azok a megtűrt külföldiek – vagyis olyan elutasított menedékkérők, akik valamilyen okból átmenetileg mégis maradhatnak az országban -, akik tisztelik a német törvényeket, esélyt kaphatnak a munkavállalás szabadságát is magában foglaló, teljes körű beilleszkedéshez szükséges állandó tartózkodási jog megszerzésére.

Ez a lehetőség azoknak jár, akik 2022 elején már ötödik éve tartózkodtak Németországban, nem követtek el bűncselekményt, és elkötelezettek a szabadságon alapuló demokratikus berendezkedés mellett. Ők egy évre szóló tartózkodási és munkavállalási engedélyt kaphatnak, ennyi idő alatt kell bizonyítaniuk, hogy képesek közpénzből finanszírozott támogatás nélkül eltartani magukat. A határozatlan idejű tartózkodási engedélyt a próbaidőszak végén kaphatják meg. A tárca adatai szerint tavaly év végén 242 029 megtűrt külföldi élt Németországban, közülük 136 605-en több mint öt éve.

A Scholz-kormány a menekültügyi rendszer mellett a szakképzett munkavállalók bevándorlásának szabályozásában is javasol változtatásokat az első migrációs csomagjában. A tervek között szerepel az úgynevezett harmadik országokból – az EU-n kívülről – érkező szakképzett munkavállalók családegyesítésének megkönnyítése azzal, hogy megszüntetik a német nyelvtudás igazolásának követelményét a munkavállalók családtagjainak esetében.

The post Tovább szigoríthatják a bűnözővé váló elutasított menedékkérők kitoloncolását Németországban appeared first on .

Durgó Tamás alezredes elmondta: 18 és 65 év között mindenkit várnak, aki szeretné megszerezni az általános honvédelmi alapismereteket, megtapasztalná a Magyar Honvédség mindennapjait. Kiemelten szeretnék megszólítani a fiatalokat, akik számára a felsőoktatási felvételinél többletpontokat is jelent az önkéntes katonai szolgálat.

A mostani kiképzések szeptember 5-én indulnak. Az első két hónap általános alapkiképzés. A második – négy hónapos – szakaszban a résztvevők választhatnak, hogy milyen kiképzésben kívánnak részesülni. Folytatható az alapkiképzés, de akár műveleti besorolású katonai szervezetet is lehet választani. Utóbbi keretében akár harckocsizó, ejtőernyős vagy búvár gyakorlatot is lehet szerezni – ismertette a lehetőségeket az alezredes, de hozzátette: valószínű, hogy utóbbiak helyőrségváltást is jelentenek.

A résztvevők juttatása az első két hónapban megegyezik a mindenkori minimálbér összegével. Akik különleges műveleti besorolású alakulatot választanak, azok bruttó 260 ezer forintot kapnak. Emellett jogosultak lesznek többféle ellátásra, költségtérítésre.

A hat hónapos kiképzés végén a résztvevők folytathatják további hat hónappal a kiképzésüket. Aki civil pályát választ, az a Magyar Honvédség tartalékos állományába kerül. Dönthetnek úgy is, hogy a Magyar Honvédségnél hivatásos vagy szerződéses katonaként szeretnének szolgálni – fejtette ki Durgó. Kiemelte, az elmúlt években az önkéntes tartalékos katonák közül több mint ezren döntöttek úgy, hogy hivatásos vagy szerződéses szolgálatot vállalnak.

The post Várják a jelentkezőket az önkéntes katonai szolgálatra appeared first on .

A Magyar Honvédség tűzszerész ezrede kedden a Facebook-oldalán azt írta: csak júniusban 145 esetben vonultak ki a tűzszerész katonák különböző típusú robbanóeszközökhöz, 26 bejelentés soron kívüli intézkedést igényelt. Az előző hónapban összesen 1,7 tonna, többségében második világháborús eredetű katonai robbanótestet és csaknem kétszáz kilogrammnyi lőszert szállítottak el vagy semmisítettek meg a tűzszerész katonák.

Bejegyzésükben néhány esetet is kiemeltek az elmúlt hónapból. A monori Ipar utcában, egy homlokrakodó kanalának peremén lógva fogadta a tűzszerészeket egy 82 milliméteres szovjet aknavetőgránát. Erről egy fotót is közzétettek a tűzszerész ezred Facebook-oldalán. Az eszköz betonalap ásása közben került elő, a kiemelt földdel együtt. A katonák elszállították és meg is semmisítették a robbanótestet.

Az I. kerületi Dezső utcában egy társasház udvarán, földmunkák közben került elő egy ötven kilogrammos, német gyártmányú rombolóbomba. A helyszínre érkező tűzszerész járőrparancsnok megállapította, hogy a robbanóeszköz gyújtószerkezete a becsapódás során működésképtelenné vált, így a légibombát elszállították és megsemmisítették a katonák.

A gyöngyösi Kiss Péter utcában is földmunkák során bukkantak rá a második világháborús eredetű, szovjet gyártmányú, 45 milliméteres páncéltörő gránátra. Az eszköz szállítható állapotban volt, így a katonák el is vitték későbbi megsemmisítésre – olvasható a tűzszerész ezred bejegyzésében.

The post Már több mint ezerszer riasztották idén a Magyar Honvédség tűzszerészeit appeared first on .

Kutnyánszky Zsolt a Rheinmetall gyárépületét és az off-road tesztpálya elemeit bemutató sajtóeseményen kifejtette: stratégiai cél, hogy a Magyar Honvédségnek legyenek eszközei az önellátás biztosításához. A high-tech védelmi iparnak a következő évben a legalább ötszázmilliárdos éves forgalmat kell elérnie, valamint jelentős kutatás-fejlesztési és innovációs képességgel kell rendelkeznie.

A nemzetbiztonsági és gazdasági érdekek indokolttá teszik, hogy a stratégiai eszközöket minél nagyobb arányban Magyarországon állítsák elő. A kapacitások megteremtésével csökken a nemzeti önrendelkezést korlátozó függőség a külső szállítóktól, az állam pedig befektetőként kedvező feltételekkel juthat a legkorszerűbb eszközökhöz és technológiákhoz – tette hozzá.

A több mint százmilliárd forintból épülő harcjármű-gyár és tesztpálya nagyban elősegíti, hogy Zalaegerszeg ipari és innovációs központtá váljon – emelte ki az államtitkár.

A magyar állam és a németországi (düsseldorfi székhelyű) Rheinmetall közös gyárépítése 2020 végén kezdődött el. A harmincezer négyzetméteres harcjármű-gyártócsarnok első pillérét tavaly márciusban emelték be. A gyár közvetlen szomszédságában működő ZalaZONE járműipari tesztpálya mintegy harminc hektáros területén az off-road járművek speciális igényeihez igazodó tesztkörnyezetet alakítottak ki. A gyárépületet és a három tesztmodult tavasszal adták át, most pedig a 14 tesztpálya-elem is elkészült. Június utolsó hetében elkezdődött a gyártási technológiai telepítése, a tervek szerint 2023 elején a gyártás is megkezdődik.

Háry András ZalaZONE Ipari Park Zrt. vezérigazgató hangsúlyozta: a tesztkörnyezet nemcsak az itt készült Lynx gyalogsági harcjárművek, hanem egyéb off-road járművek tesztelésére és fejlesztésére is lehetőséget ad.

The post Magyarország a gyártásban és kutatás-fejlesztésben régiós védelmi ipari központtá válhat appeared first on .

A hágai székhelyű Europol sajtóközleménye szerint a letartóztatottak ugyanabban az embercsempészbandában tevékenykedtek. Kis csónakokon vittek át migránsokat a csatornán, de rendszeresen változtattak a taktikán, hogy elkerüljék a lebukást: az éjszaka leple alatt többnyire nagyobb csónakokat indítottak el, nem törődve a migránsok biztonságával.

A bűnszervezet leleplezése a Belgium, Franciaország, Németország, Hollandia, Franciaország és az Egyesült Királyság bűnüldöző és igazságügyi hatóságai közötti szoros együttműködés eredménye volt, amelyet az Europol is támogatott. Az Europol szerint a hálózat mintegy tízezer illegális bevándorlót csempészhetett át Nagy-Britanniába az utóbbi 12-18 hónapban, és ezáltal megközelítőleg hatvanmillió euró profitra tehettek szert.

A nemzeti rendvédelmi szervek több mint 1200 mentőmellényt, mintegy 150 gumicsónakot, több tízezer eurónyi készpénzt, valamint lőfegyvereket és kábítószert is lefoglaltak az akció során. A műveletben 900 rendőr vett részt.

The post Europol: letartóztattak 39 embert a La Manche csatornán szervezett embercsempészet miatt appeared first on .

A tisztségviselő hangot adott azon meggyőződésének, hogy az Ukrajnát támadó orosz erők számbeli fölényét az “ukrán minőség határozottan felülmúlja”. Emlékeztetett arra, hogy Oroszország február 24-én indított háborújának Moszkva állítása szerint az ukrán hadsereg “demilitarizálása” volt az egyik fő célja. Ezzel szemben most az ukrán hadsereget gyors ütemben újrafegyverzik, méghozzá a NATO-szabványoknak megfelelően, nagy mennyiségben kap nyugati fegyvereket és technológiát – emelte ki Danyilov.

Volodimir Zelenszkij elnök szerdán utasította Valerij Zaluzsnijt, az ukrán fegyveres erők főparancsnokát, hogy törölje el azt az eljárást, amellyel a katonai szolgálatra kötelezettek Ukrajna régiói közötti mozgására vonatkozóan kellett engedélyt szerezni – számolt be az Ukrajinszka Pravda hírportál az elnöki irodából származó értesülésre hivatkozva. Zaluzsnij tájékoztatta az ország állampolgárait, hogy a hadköteleseknek az Ukrajnán belüli utazásokhoz is engedélyt kell kérniük a területileg illetékes toborzóközponttól.

Zelenszkij katonai vezetőkkel folytatott egyeztetést, amelyen meghallgatta Zaluzsnij jelentését is az új szabályozásról. Hozzászólásában rámutatott arra, hogy a kormány korlátozhatja az állampolgárok alkotmányos jogait hadiállapot idején. Ugyanakkor utasította a vezérkart: vonja vissza a már elfogadott eljárási rendet, és dolgozza át úgy, hogy az ország védelmi képességei is biztosítva maradjanak.

Pavlo Kirilenko Donyeck megyei kormányzó a Telegram üzenetküldő alkalmazáson arról tájékoztatott, hogy az orosz erők rakétacsapást mértek Toreck városára. A lövedékek lakott területen, két családi házba csapódtak be, az eddigi információk alapján egy ember megsebesült, hárman pedig a romok alatt rekedtek. Az ukrán légierő déli parancsnoksága a Facebookon arról számolt be, hogy szerdára virradóan két orosz, Kalibr típusú rakétát semmisítettek meg Mikolajiv régió fölött. A parancsnokság szerint a rakétákat a Fekete-tengeren lévő orosz tengeralattjárókról lőtték ki.

Az orosz megszállás alá került dél-ukrajnai Herszonban helybeliek nagy erejű robbanásról számoltak be a vasútállomás közelében, a pályaudvar környékén nagy füst gomolyog – közölte a Szuszpilne hírportál. A történtekről, annak részleteiről egyelőre nincs hivatalos jelentés. Az ukrán vezérkar szerdai harctéri jelentéséből az Ukrajinszka Pravda azt emelte ki, hogy az ukrán katonák a kulcsfontosságú, Donyeck megyei Kramatorszk város irányában visszaszorították az orosz erőket, jelentős veszteségeket okozva nekik.

A vezérkar szerdai összesítése szerint már 36 500 orosz katona vesztette életét Ukrajnában. Az ukrán erők megsemmisítettek 217 orosz repülőgépet, 187 helikoptert, 15 hadihajót, 1600 harckocsit, 3789 páncélozott harcjárművet, 812 tüzérségi és 107 légvédelmi rendszert, valamint 247 rakéta-sorozatvetőt.

The post Orosz agresszió: jelenleg egymillió ukrán szerez harci tapasztalatot appeared first on .

Kálmán Gergely tájékoztatása szerint az üzemanyaggal szennyezett terület ivóvízbázisok közelében, kiemelten érzékeny területen helyezkedett el. A DINPI strázsa-hegyi bemutatóközpontja melletti négy tavat harckocsiúsztatónak használták, ott az iszapban fémeket is kimutattak. A környezeti károk elhárítása során a szennyezett földet kitermelték, majd biológiailag megtisztították. A beavatkozás előtt a halakat, kétéltűeket és hüllőket ideiglenes élőhelyre telepítették át.

A nemzeti park felújította a hegyen körbevezető tanösvényt, több helyen korlátokat is kihelyeztek kijelölt útvonal betartása és az élőhely védelme érdekében. A kármentesítés és a tanösvény kialakításának költsége meghaladta a 600 millió forintot. A térségben található 330 hektáros szárazgyepet a DINPI saját juhállománnyal, legeltetéssel tartja karban, azonban a hatékony kezelés eléréséhez ezt gépkezeléssel is kiegészítik. A munkálatok elvégzéséhez a nemzeti park számos új gépet szerzett be, 122 millió forint értékben.

A Strázsa-hegy területe már a monarchia idején katonai gyakorlótér volt. Az első világháború után Esztergom határvárossá vált, ezzel megnőtt katonai szerepe. A második világháború után 1956-ig a hegy a magyar honvédség gyakorlótere volt, 1956-tól a szovjet déli hadseregcsoport harckocsizó és vegyvédelmi alakulatai használták.

Az 1997-ben alapított Duna-Ipoly Nemzeti Park Magyarország leggazdagabb élővilágú nemzeti parkjainak egyike, a fővárostól északra 60 ezer hektárnyi területen, a Pilis és a Börzsöny hegység nagyobb részén, a Duna és az Ipoly folyók között helyezkedik el.

The post Megtisztították a szovjet hadsereg hulladékaitól az esztergomi Strázsa-hegyet appeared first on .

“Zelenszkij elnök a jelenlegi ukrajnai helyzetről és Oroszország legutóbbi lépéséről beszélt, a miniszterelnök pedig a brit haditechnikai eszközök újabb, köztük tíz önjáró löveg és lőszerek szállításáról tájékoztatott, amelyek a következő napokban, hetekben érkeznek meg Ukrajnába” – idézett a hírportál Johnson hivatalának közleményéből. Hozzáfűzte, hogy London a közleményben nem tért ki arra, hogy milyen típusú tüzérségi rendszerek szállításáról van szó.

Johnson azt is hangsúlyozta, hogy a világ támogatja Ukrajnát, és az ukrán fegyveres erők képesek visszafoglalni az orosz erők által megszállt területeket. Ukrajna és Nagy-Britannia vezetői megbeszélésének témái között szerepelt többek között az ukrán élelmiszerexport kérdése, az Oroszország által elfogott brit önkéntesek sorsa, az Ukrajna helyreállításáról tartott luganói konferencia eredményei és az Eurovízió 2023 megrendezése.

Ez utóbbival kapcsolatban a brit miniszterelnök azt mondta, hogy országa felkérte a Műsorszolgáltatók Európai Szövetségét (EBU), hogy “fontolja meg Ukrajna javaslatait erre az eseményre”. Korábban ukrán híradások beszámoltak arról, hogy noha ukrán együttes nyerte meg az idei versenyt, a háború elhúzódása miatt az EBU a második helyezettnek, azaz Nagy-Britanniának ajánlja fel a jövő évi dalfesztivál megrendezését.

Közben Vjacseszlav Csausz, az észak-ukrajnai Csernyihiv megye kormányzója arról számolt be, hogy az orosz erők kedden is ágyúzták a régió közigazgatási határa mentén lévő területet. A hatóságok negyven robbanásról számoltak be, az orosz erők minden bizonnyal rakéta-sorozatvetőkkel és tüzérségi rendszerekkel vették tűz alá a téréséget. A kormányzó szavai szerint áldozatokról, károkról nem érkezett jelentés.

Vadim Ljax, a stratégiai jelentűségű, Donyeck megyei Szlovjanszk polgármestere a Facebookon úgyszintén arról adott hírt, hogy az orosz erők masszív tűz alá vették a várost. A helyi piac is az ágyúzás zónájába esett. Legalább egy halálesetet jelentettek – közölte a városvezető.

Valerij Zaluzsnij, az ukrán fegyveres erők főparancsnoka arról tájékoztatta az ország állampolgárait, hogy a hadköteleseknek az Ukrajnán belüli utazásokhoz is engedélyt kell kérniük a területileg illetékes toborzóközponttól. Zaluzsnij emellett felszólította az embereket, hogy akiket még nem vettek katonai nyilvántartásba, ezt haladéktalanul rendezzék. Biztosított egyúttal afelől, hogy a katonai vezetés a közeli napokban nem akarja korlátozni az állampolgárok szabad mozgását.

Az Ukrajinszka Pravda hírportál az ukrán különleges műveleti erők honlapján megjelent közleményre hivatkozva arról számolt be, hogy az oroszok által megszállt zaporizzsjai atomerőműben az ukrán alkalmazottak többsége nem hajlandó együttműködni a megszállókkal, ezért a Roszenergoatom orosz vállalat dolgozóit szállítják oda. Hírszerzési információk szerint ezen még az sem segített, hogy fizetésemelést és ingyenes nyaralást kínáltak fel nekik az Oroszország által 2014-ben önkényesen elcsatolt Krím félszigeten.

Közben az ukrán hírportál a RIA Novosztyi orosz hírportálra hivatkozva arról is beszámolt, hogy a Krím-félszigetet az Oroszország területével összekötő híd védelmét megerősítették az orosz erők, tartva az ukrán hadsereg esetleges támadásától.

The post Orosz agresszió: Nagy-Britannia tíz önjáró tüzérségi rendszert küld Ukrajnának appeared first on .

Kalmár Zsolt ezredes, bűnügyi rendőrfőkapitány-helyettes a sajtótájékoztatón elmondta: a testvérpár három testvérükkel, édesanyjukkal és nevelőapjukkal 2004 nyarától 2009 nyaráig élt egy háztartásban Diósjenőn, amikor a kiskorú gyerekeket a gyámhatóság védelembe vette és gyermekotthonokba kerültek, ahonnan többször hazaszöktek.

Az adatok szerint a férfi 2009 márciusában, közös lakásukban családi vitát, hangos szóváltást követően bántalmazta a lányt, aki a helyszínen meghalt. Ezt követően, hogy a felelősségrevonást elkerülje, a holttestet elásta. A múlt csütörtökön elfogott férfi letartóztatásáról vasárnap döntött a bíróság. Ellene szexuális bűncselekmény miatt vádemelési javaslatot tettek az ügyészségen.

Juhász Viktor alezredes, a Nógrád Megyei Rendőr-főkapitányság bűnügyi osztályának vezetője közölte, a további nyomozást szakértők bevonásával folytatják, hogy megtudják a lányok eltűnésének, a sérelmükre elkövetett bűncselekmények körülményeit, és megállapítsák a másik lány hollétét.

Kalmár közölte: a kiemelt médiaérdeklődés miatt döntöttek úgy, hogy tájékoztatják a nyilvánosságot azokról az adatokról, amelyek nem befolyásolják a későbbi felderítést és bizonyítást, illetve azért, mert a sajtóban a napokban több, tényként közölt információ nem volt helytálló. Beszámolt arról, hogy a büntetőeljárást 2021 őszén indították az ügyben. Előtte, egy gyermekotthonból származó bejelentés alapján 2009 elején körözési eljárás indult az akkor 14 és 19 éves lányok tartózkodási helyének megállapítására.

2015-ben a főkapitányság vette át az eljárást a rétsági városi kapitányságtól, mert arra lehetett következtetni, hogy a testvérpár bűncselekmény áldozatává válhatott.

A főkapitány-helyettes elmondta azt is, hogy az elmúlt években Petőfi Attila országos főkapitányi biztossal, az Országos Rendőr-főkapitányság bűnügyi főigazgatóság kiemelt életellenes ügyek koordinátorával, valamint a Nemzetközi Bűnügyi Együttműködési Központ körözési szakirányító főosztályának munkatársaival dolgoztak.

Kalmár úgy fogalmazott: minden információt leellenőriztek, és “minden információt elvittek a végéig”, ami azt eredményezte, hogy 2021 őszére tudták megállapítani a bűncselekmény gyanúját az eltűnésekkel kapcsolatban.

The post Nem működik együtt a rendőrséggel a nevelt lánya megölésével gyanúsított férfi appeared first on .

Svédország és Finnország kedden írta alá a csatlakozási jegyzőkönyvet, miután a szövetséges tagállamok nagykövetei Brüsszelben jóváhagyták a múlt heti madridi NATO-csúcstalálkozó döntését a két ország belépéséről. A NATO részéről a tagországok nagykövetei látták el kézjegyükkel a jegyzőkönyveket.

A főtitkár az aláírást követő sajtótájékoztatón köszönetet mondott Finnországnak, Törökországnak és Svédországnak építő jellegű hozzáállásukért. “A madridi csúcstalálkozón aláírt háromoldalú megállapodás lehetővé tette, hogy eljöjjön ez a mai nap. Mindhárom fél keményen dolgozik a megállapodás végrehajtásán, különösen a terrorizmus elleni küzdelem területén” – jelentette ki.

A madridi csúcson Recep Tayyip Erdogan török elnök felhívta a figyelmet, hogy a török törvényhozás csak akkor hagyja jóvá Finnország és Svédország csatlakozási jegyzőkönyvét, ha a két ország teljesíti a háromoldalú megállapodásban vállaltakat, és eleget tesz Törökország kéréseinek a fegyverexporttal és terrorellenes harccal kapcsolatban, továbbá együttműködik Ankarával a terroristagyanús személyek kiadatásában.

Ann Linde svéd és Pekka Haavisto finn külügyminiszter a keddi sajtótájékoztatón köszönetét fejezte ki, hogy csatlakozásukhoz “erős támogatást” kaptak a NATO-tagországoktól. “Meggyőződésünk, hogy a tagságunk megerősíti a NATO-t és hozzájárul az euroatlanti térség stabilitásához, országunk mindet megtesz, hogy felszámolja a terrorizmus minden formáját” – jelentette ki Linde. A finn külügyminiszter hozzátette: reméli, hogy a tagországok a lehető leggyorsabban jóváhagyják a csatlakozási jegyzőkönyveket.

The post Stoltenberg: minél előbb ratifikálni kell Finnország és Svédország csatlakozását a NATO-hoz appeared first on .

A hágai székhelyű uniós szervezet tájékoztatása szerint az előállítások mellett a szerzett információk alapján több mint száz új nyomozást indítottak. A június 6-tól 13-ig tartó, több európai ország részvételével szervezett, az európai határellenőrző ügynökség, a Frontex által koordinált akció során a gyermekkereskedelem és az embercsempészet több mint 130 lehetséges áldozatát azonosították.

A közel 22 500 rendőr bevonásával végzett akció folyamán mintegy 13 500 ingatlant is átkutattak, közel 200 ezer járművet és egymillió embert ellenőriztek, valamint több mint százezer dokumentumot fésültek át. Az ellenőrzések eredményeként több mint 220 hamis, a gyerekkereskedelmet segítő okmányt foglaltak le. A hatóságok emellett több mint 11 130 kiskorút azonosítottak az emberkereskedelem és kizsákmányolás lehetséges áldozataiként.

A közleményben megjegyezték, hogy az érintett gyerekek szexuális kizsákmányolásnak vannak kitéve, erőszakos koldulásra vagy más típusú bűnelkövetésre, akár kábítószer-kereskedelemre kényszerítik őket. A gyermekeket emellett gyakran utasítják kényszermunkára, és nem ritka közöttük, akiket háztartások tartanak rabszolgaságsorban.

A gyermekkereskedelem felszámolását célzó műveletben Ausztria, Belgium, Bosznia-Hercegovina, Bulgária, Ciprus, az Egyesült Királyság, Észak-Macedónia, Görögország, Hollandia, Írország, Lengyelország, Liechtenstein, Litvánia, Magyarország, Montenegró, Németország, Portugália, Románia, Spanyolország, Svédország, Szerbia és Ukrajna vettek részt.

The post Europol: több mint 130 embert tartóztattak le Európában gyermekkereskedelem miatt appeared first on .

A közlemény szerint a speciális eszközök – a drón- és a szonártechnika – sem mutattak emberi életre utaló körülményt, ezért a víz alatti kutatást felfüggesztették.
A büntetés-végrehajtási szervezet, a rendőrség és a katasztrófavédelem munkatársai a felszínen és a part mentén továbbra is jelentős erőkkel keresik a 29 és a 34 éves szakembert.

A TEK közlése szerint Rácalmáson, a Kis-Duna hídnál a Pálhalmai Büntetés-végrehajtási Intézet és a Márianosztrai Fegyház és Börtön egy-egy munkatársa – egy kutyavezető és egy kutyakiképző férfi – szolgálati ebek kiképzése közben, hétfő délelőtt 11 óra körül, eddig ismeretlen okból, a vízben elmerült. A víz alatti kutatás, mentés munkálatainak megszervezését a TEK főigazgatója, Hajdu János a helyszínen irányította.

“A TEK feladata – többek között – hogy megteremtse azokat a személyi, technikai és műszaki feltételeket, melyek mellett a búvárok a lehető legbiztonságosabban végezhetik a kutatást, amit a víz – felszínről részben nem látható – erőteljes sodrása és többirányú áramlása tesz rendkívül nehézzé és veszélyessé” – írták. A kutatás tervezésébe, előkészítésébe és végrehajtásába a TEK koordinálásával a katasztrófavédelem munkatársai, a Havaria Katasztrófaelhárító Közhasznú Egyesület mentőbúvárjai és a dunaújvárosi speciális mentők kapcsolódtak be.

A történtek körülményeinek vizsgálatát a Fejér Megyei Rendőr-főkapitányság Dunaújvárosi Rendőrkapitányság folytatja – olvasható a közleményben.

Friss: Holtan találták meg kedd délután Rácalmásnál, a Kis-Duna-ágban a büntetés-végrehajtás egyik munkatársát, aki hétfő délelőtt tűnt el kollégájával együtt, amikor szolgálati ebek kiképzését végezték – közölte a Fejér Megyei Rendőr-főkapitányság a rendőrség honlapján. A főkapitányság kommunikációs referense később közölte: azonosították az áldozatot, aki az idősebb, 34 éves férfi.     A rendőrségi közlemény szerint a férfi holttestét a tragédia helyszínén találták meg a rendőrség és a katasztrófavédelem munkatársai.

Megtalálták a büntetés-végrehajtás (bv) 29 éves, hivatásos állományú tagjának holttestét Rácalmásnál, a Kis-Dunában – közölte a Fejér Megyei Rendőr-főkapitányság szerdán a police.hu oldalon. A holttestet a Kis-Duna-híd közelében találták meg és emelték partra.

The post A TEK irányításával keresik a büntetés-végrehajtási szervezet Kis-Dunában elmerült két munkatársa utáni kutatást appeared first on .

A közlemény szerint az első félévben 4136 lakástűzhöz riasztották a tűzoltókat, ez 321-el haladja meg az előző év hasonló időszakában történt esetszámot. A lakástüzek során 298-an megsérültek, többségük füstmérgezést szenvedett. Az égő épületekből 210 embert mentettek ki a tűzoltók, 345 ezer négyzetméternyi terület vált a lángok martalékává – tették hozzá.

Mint írták: a legtöbb lakástűz nyílt láng használata, elektromos vagy fűtési hiba, illetve főzés vagy dohányzás miatt keletkezett. A lángok leggyakrabban kéményben vagy konyhában csaptak fel, de nem ritka, hogy hálószobában, tárolóban, illetve nappaliban lobbantak fel a lángok. Tűzvizsgálati eljárást 173 esetben folytattak: ezek során kiderült, hogy 83 helyen szándékos gyújtogatás történt. 194 épület oltásakor gázpalackok nehezítették a katasztrófavédelem tűzoltóegységeinek munkáját – sorolták.

Felhívták a figyelmet arra, hogy a lakástüzek megelőzése érdekében “éljünk az ingyenes kéményseprés lehetőségével, évente egyszer ellenőriztessük a fűtőeszközeinket, régi építésű ingatlanban pedig rendszeres időközönként érdemes felülvizsgáltatni az elektromos hálózatot is”. A konyhába, hálóba, nappaliba tanácsos füstérzékelő elhelyezése – fűzték hozzá.

Arról is beszámoltak, hogy az első félévben 571 alkalommal riasztották szén-monoxid miatt a tűzoltókat. A múlt év első félévéhez képest ugyan csökkent a sérülések és a halálesetek száma, de még így is 88 ember szenvedett valamilyen fokú szén-monoxid-mérgezést, nyolc ember pedig meghalt.

“Egy kandalló, cserépkályha, vaskályha, vegyes tüzelésű kazán, sőt egy fali vízmelegítő is veszélyforrás lehet, ha működtetése közben nem biztosított a megfelelő levegő-utánpótlás” – írták a közleményben.

The post Katasztrófavédelem: fél év alatt 49 ember halt meg lakástűz következtében appeared first on .

Kramatorszk irányában az orosz erők harckocsikból és ágyúkból lőtték Belohirivka és Berhnyokamjanszkij településeket, Tetyjanyivka falu környékére pedig légicsapást mértek. Belohorivka faluban az ukrán katonák sikeresen visszaverték a rohamműveleteket, az orosz csapatok visszavonultak. Bahmut irányában is több települést ágyúztak az orosz erők, továbbá légitámadást hajtottak végre Bersina településnél. Az ukrán erők visszavonulásra kényszerítették az orosz katonákat, miután offenzívát indítottak a vuhlehirszki hőerőmű felé – írta jelentésében a vezérkar. Hozzátette, hogy a nap folyamán az oroszok ismét lőtték Harkiv megyeszékhelyet, valamint a tőle keletre, északkeletre és északra fekvő településeket. A régóban Petrivki településénél is légicsapásokat hajtott végre az orosz hadsereg, az ukrán erők ugyanakkor visszaverték rohamukat Szosznyivkánál.

Az oroszok által elfoglalt déli Herszon megye megszálló hatóságai bejelentették, hogy saját kormányt alakítottak, amelynek élére Szergej Jeliszejevet, a kalinyingrádi régió miniszterelnök-helyettesét, az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) volt munkatársát nevezték ki – írta az Ukrajinszka Pravda hírportál a Kommerszant című orosz lapra hivatkozva. A kormányfői poszton kívül még két tisztségre neveztek ki volt oroszországi tisztségviselőket. Az ukrán hírportál hozzáfűzte, hogy hírszerzési értesülések szerint Oroszország népszavazást készül tartani szeptemberben az általa megszállt Herszon megyében, hogy így legitimálja ellenőrzését a terület fölött.

Közben Ukrajna a svájci Luganóban bemutatta a háború utáni újjáépítési tervét, amelyben több mint 750 milliárd dolláros költséggel számolnak, és amely 850 projektet fog tartalmazni. Az Ukrajinszka Pravda szerint a terv tíz évre – 2023-tól 2032-ig – készült, és két hullámban valósul meg. Az első 2023-2025 között fog tartani, amelyben a tervek szerint a projektek többségét, 580-at megvalósítanak. Ez több mint 350 milliárd dollárba fog kerülni.

A második hullám kevesebb projektet tartalmaz majd, de több finanszírozást igényel, több mint 400 milliárd dollárt. A terv ugyanakkor tartalmazza azt is, hogy az ukrán gazdaságnak tíz éven belül évi hét százalékkal kell növekednie.

Az Ukrajna újjáépítéséről megrendezett luganói konferencián videókapcsolás útján felszólalt Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, aki közölte, hogy Ukrajna az újjáépítési tervét minden előterjesztett kezdeményezés közös platformjaként kínálja fel. “Hálás vagyok az Európai Bizottságnak azért a kezdeményezésért, hogy létrehoznának egy különleges európai platformot Ukrajna helyreállítására. Minden kezdeményezésnek, tervnek, ambíciónak egyetlen rendszerben kell lennie. Ezért Ukrajna saját nemzeti újjáépítési tervet javasol, amely alapján az egyes kezdeményezéseket meg lehet majd valósítani” – fejtette ki az államfő. Zelenszkij megnevezte a helyreállítás kulcsfontosságú alapelveit, amelyek között szerepel a biztonság, a technológiai hatékonyság, a környezetvédelmi előírások betartása, a zöld technológiák alkalmazása, a kisebb közösségek érdekeire való összpontosítás, a maximális átláthatóság, továbbá új munkahelyek és új iparágak létrehozása Ukrajnában.

The post Orosz agresszió: az ukrán erők visszaverték az oroszok támadásait Donyeck megyében appeared first on .