Biztonságpolitika

Ez a Biztonságpolitikai Szakkollégium EU hírfigyelője, amely havi rendszerességgel jelenik meg. Az összeállításban az Európai Unió egyes szakpolitikáinak legfrissebb fejleményeibe nyújtanak betekintést a szerzők.

Közös biztonság- és védelempolitika

Az Európai Unió (EU) előtt álló biztonsági környezet 2023 elejére alapvetően átalakult az egy évvel ezelőtti állapothoz képest. Európa új geopolitikai realitással szembesült Oroszország illegális ukrajnai invázióját követően, és az EU kénytelen volt mindent újragondolni, a katonai magatartástól és az Ukrajnához fűződő kapcsolataitól kezdve a technológiai és kereskedelmi kihívásokon át saját intézményeiig. A jelenlegi legaktuálisabb kérdés, hogy miként fogja az EU továbbra is megerősíteni biztonságát a dúló orosz-ukrán konfliktus és a változó világrend közepette. Oroszország ukrajnai inváziója olyan uniós választ váltott ki, amely évekig elképzelhetetlennek tűnt. Mindennek hatására az EU 2023-ban struktúráját is átformalizálja és intézményi változtatásokat eszközölhet.

Az Európai Védelmi Uniót propagáló gondolatok ismét felerősödtek és az EU első alkalommal finanszírozza külföldi konfliktushoz szükséges felszereléseket. Oroszország gázzal kapcsolatos villongásai példátlan döntések meghozatalára késztettek az energiaellátás terén is, amely szintén egy olyan terület, amely a védelemhez hasonlóan eddig jellemzően a tagállamok, nem pedig az EU hatáskörébe tartozott.

Az EU esetleges reformjának igénye is felmerült, amelyet Ursula von der Leyen és a nyugat-európai államok kifejezetten támogatják, míg a kelet- és északkeleti-európai tagállamok határozottan ellenzik – különösen Svédország, amely jelenleg az EU Tanácsának soros elnökségét tölti be. Emmanuel Macron francia elnök szeretné a témát idén a Tanács napirendjére tűzni. Az egyik legvitatottabb elképzelés, amelyet Olaf Scholz német kancellár, a francia elnök és Ursula von der Leyen is támogat: a Tanácsban fennmaradó egyhangúsági szavazási követelmények megszüntetése olyan területeken, mint a külpolitika.

Az EU 2023-as célkitűzései között szerepel, hogy a kontinens az Amerikai Egyesült Államok támogatásával Ukrajna feltételei szerint segítsen befejezni a háborút. Ennek jegyében fokozni kell az Ukrajnának nyújtott uniós katonai és gazdasági segítséget, és az Oroszországra gyakorolt gazdasági nyomást -többek között a tizedik szankcióscsomag formájában-. A gazdasági teendők listáján szerepel az olajárkorlátozás megvalósítása; más, korlátozandó orosz exporttermékek felkutatása; az Oroszországgal szembeni exportellenőrzés érvényesítése és kiterjesztése; valamint a meglévő szankciók végrehajtása, a szankciókat megszegők üldözése.

Az elmúlt évben az EU példátlan mértékű forrásokat és energiát fordított Ukrajna támogatására: 30 eurót bocsátott az ország rendelkezésére pénzügyi, gazdasági és humanitárius támogatások formájában, valamint 12 eurót katonai támogatásként, beleértve 3,6 milliárd eurós támogatást az Európai Békekereten (EPF) keresztül. Miközben az unió továbbra is prioritásként kezeli majd Ukrajnát – egy 18 milliárd eurós támogatási keretet kínál 2023-ban az ország számára– fennáll a veszélye annak, hogy más partnerségek kihagyása megbontja azok egyensúlyát és stabilitását: Az EU hitelessége és partnerként való vonzereje forog kockán, így szükség van ezen kiadások harmonizációjára, a déli, keleti és a közvetlen szomszédság közötti egyensúly fenntartására.

Írta: Haiszky Edina Julianna

Energia- és klímapolitika

Az Európai Bizottság január 23-án nyilvános konzultációt indított az Európai Unió villamosenergia-piaci rendszerének reformjáról, hogy a háztartásokat és a vállalkozásokat jobban megvédje a magas energiaáraktól, növelje a rugalmasságot, és felgyorsítsa az európai zöld megállapodásban és a REPowerEU tervben meghatározott átmenetet. Alapvető fontosságú, hogy a megújuló energiaforrások növekedéséből és alacsony működési költségeiből minden európai polgár – a nagy ipari fogyasztóktól kezdve a kkv-kon át a háztartásokig – profitálhasson. Ahhoz, hogy minden fogyasztó számára biztosítható legyen a megfizethető tiszta energiához való közvetlen hozzáférés, olyan piaci eszközökre lesz szükség, amelyek stabilabb árakat és az energiatermelés valós költségein alapuló szerződéseket eredményeznek. A konzultáció támogatja a Bizottság munkáját is a jogalkotási javaslat kidolgozásában, amelyet az idei év első negyedévében kíván előterjeszteni. A konzultáció február 13-ig tart, és négy fő területre összpontosít:

• A villamosenergia-számlák függetlenítése a fosszilis tüzelőanyagok rövid távú áraitól, valamint a megújuló energiaforrások elterjedésének ösztönzése;
• a piac működésének javítása az ellátás biztonságának érdekében, valamint a gáz alternatíváinak teljes körű kihasználása;
• a fogyasztóvédelem és a fogyasztói jogkörök erősítése;
• a piac átláthatóságának, felügyeletének és integritásának javítása.

Írta: Mészáros Kinga

[Az Innovációs és Technológiai Minisztérium ÚNKP-22-2-II-NKE-74 kódszámú Új Nemzeti Kiválóság Programjának a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alapból finanszírozott szakmai támogatásával készült.]

 

Környezetvédelem

2023. január 12-én az Európai Bizottság új, ivóvízre vonatkozó követelményrendszere beiktatásra került az egész Unióban. A felülvizsgált irányelvet már a tagállamok nemzeti jogszabályaiba is átültették. Ez, az Európai Zöld Megállapodással összhangban biztosítja a világon az egyik legmagasabb ivóvíz-előírást. Az intézkedés a „Right2Water” kezdeményezés sikere, amely keretein belül 1,6 millió aláírást gyűjtöttek össze a biztonságos ivóvízhez való hozzáférés javítása érdekében. Virginijus Sinkevičius, a környezetvédelemért felelős biztos így nyilatkozott:

„A mai naptól kezdve az európaiak biztosak lehetnek abban, hogy az általuk fogyasztott víz minősége a legmagasabb színvonalú.”

Ennek biztosítása érdekében az irányelv biztonsági előírásokat tartalmaz a minőségi kockázatok azonosítására és kezelésére. Az átdolgozott jogszabály a szennyező anyagok által okozott kockázatok kezelésével az emberek egészségének védelmét is szolgálni fogja.

2023 januárjától kezdve az EU-ban mintegy 3000 vegyipari és 3000 textilipari üzemnek kell majd megfelelnie az új környezetvédelmi normának. Ez a kibocsájtási irányelv az üzemek negatív környezeti hatásának csökkentését igyekszik megvalósítani. A meglévő létesítmények számára négy évet adnak az alkalmazkodásra, az újonnan létrehozott üzemeknek azonban egyből meg kell felelniük az előírásoknak. A határozatok a vegyiparban és a textiliparban főleg a hulladék kezelésére vonatkoznak. Az intézkedés szintén a Zöld Megállapodás célkitűzéseit és a klímasemlegesség megvalósítását segíti elő.

A hónapban Tallinn vált Európa 2023. évi Zöld Fővárosává, átvéve a címet a franciaországi Grenoble-tól. A Zöld Főváros címet a változás élvonalában lévő városoknak ítélik oda minden évben. Észtország fővárosa ezt a címet a környezetvédelem iránti elköteleződésével vívta ki, mely megmutatkozik például a „Tallinn 2035”, a GoGreenRoute és a Green Twins projekteken keresztül is.

A Bizottság januárban elindította ReSet the Trend című kampányát, mely a fast fashion környezetszennyező hatására és a fenntartható divat lehetőségeire hívja fel a figyelmet. A kampány célja, hogy az európai fiatalok váljanak példaképpé a textilhulladék mennyiségének mérséklésében.

Írta: Vida Fanni

Egészségügy

2023. január 17-én a Bizottság 242 millió eurót biztosított Finnországnak, hogy befektesse az első vegyi, biológiai, radiológiai és nukleáris (CBRN) stratégiai tartalékba. Ilyen úgynevezett rescEU tartalékokat már más országokban is létrehoztak, például erdővédelemre vagy orvos védőfelszerelés és eszközkészletre vonatkozóan. A CBRN stratégiákat a HERA (Health Emergency Preparedness and Response Authority) közreműködésével alakítják ki, hiszen beletartoznak az egészségügyi vészhelyzetekben alkalmazandó orvosi intézkedések uniós szintű kidolgozásai is. Kifejezetten tartalmazz a stratégia vakcinákat, ellenszereket, melyek biztosítják a beavatkozást egészségügyi vészhelyzetek esetén. Ezek a rescEU tartalékok segítséget nyújtanak az EU valamennyi tagállama számára és a szomszédos országokban is bevethetők.

Egy Brüsszelben tartott rendezvényen elindították az európai rákkutatási kezdeményezést, hogy támogassák az egészségügyi szolgáltatókat és kutatóintézeteket. Olyan digitális infrastruktúra létrehozásán dolgoznak, amely összekapcsolja a rákos képalkotási adatok adatbázisát a EU-ban. Ez egyesíti az uniós és nemzeti szintű kezdeményezéseket, kórházi hálózatokat és egyéb egészségügyi adatokat. Ennek köszönhetően az orvosok és kutatók hatékony hozzáférést kapnak a betegség átfogóbb tanulmányozásához.

Írta: Vida Fanni

Szankcióspolitika

Ursula von der Leyen az Európai Bizottság elnöke, Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel és Charles Michel európai tanácsi elnökkel közös 2023.02.09.-én, az EU-Ukrajna csúcstalálkozót követően tartott sajtótájékoztatóján bejelentette, az EU tervezett tizedik szankcióscsomagjának célja az orosz állami propagandagépezetet működtetők mellett, célozza az exporttilalom 10 milliárd eurónál nagyobb értékű termékekre való kiterjesztését is.

A Bizottság célja, hogy 2023. február 24-ig, Oroszország ukrajnai akcióinak egyéves évfordulójáig életbe léptesse a megállapodást. A csomag állítólag az orosz hadsereg által felhasználható technológiára és a szankciók kijátszásának csökkentésére összpontosít.

A sajtótájékoztatón és ehhez kapcsolódóan egy Twitter-bejegyzésben Ursula von der Leyen kifejtette az Európai Unió elkötelezetten és teljes mértékben támogatja” Zelenszkij koncepcióját a békéről, illetve hangsúlyozta az ukrán népnek joga van az „igazságos békéhez”.

Az új szankcióscsomag tartalma három fő pillérre támaszkodik: az orosz hadigépezetet működtető technológiák, az egyes alkatrészek mélyreható tanulmányozása, hogy Oroszország számára ezen technológiák, kiváltképp a drónok gyártása ellehetetlenített legyen, illetve a szabályok kijátszására való koncentráció.

A sajtótájékoztatón az EU támogatása kapcsán kiemelésre került, az orosz tevékenység ukrán energiaszektorban okozott hatásainak mérsékletére irányuló törekvés: generátorok lehetséges szállítása az energiabiztonság garantálása érdekében, az energiainfrastruktúra helyreállítása, a gazdaság támogatása is, így az állami funkciók fenntartása, a bérek és szociális juttatások fizetése.

Írta: Haiszky Edina Julianna

Szomszédságpolitika

Keleti szomszédságpolitika

Az Európai Bizottság 5 millió eurós pénzügyi adományt biztosít az Ukrajnai Energiatámogatási Alap számára Ukrenergo, az ukrán villamosenergia-átviteli rendszerüzemeltető támogatására. Spanyolország további 4,5 millió euróval járult hozzá az Európai Bizottság kérésére az Alaphoz.  „Az energiaágazat az egyik olyan terület, ahol nagy szükség van a támogatásunkra, és az Energiaközösséggel közösen létrehozott alap az egyik fontos csatornája a célzott segítségnyújtásnak.” – mondta Kadri Simson, az EU energiaügyi biztosa. Az alapot transzformátorok és a megrongálódott infrastruktúra javításához szükséges eszközök beszerzésére fogják felhasználni, hogy Ukrajnában továbbra is működjön az energiaellátás. Az energiafogyasztás csökkentését és így az energiaellátás biztonságának fokozását kívánja célozni a január 10-én jóváhagyott és az EU által támogatott program, amely a lakosság számára a LED izzók használatát kívánja népszerűsíteni. Az Ukrenergo szerint az áram 40-60%-át a háztartások fogyasztják és még mindig alacsony arányban használnak energiatakarékos LED izzót, amelyek átlagosan nyolcszor kevesebb áramot fogyasztanak, mint a többség által használt, hagyományos izzók. Az Európai Unió 30 millió LED izzót finanszíroz.

Az Európai Unió január 17-én folyósította az első 3 milliárd eurót a decemberben elfogadott 18 milliárd eurós makroszintű pénzügyi támogatásból. Ezzel a stabil, rendszeres és kiszámítható pénzügyi támogatással Ukrajna képes lesz a bérek és nyugdíjak kifizetésének folytatására, valamint az alapvető közszolgáltatások – például a kórházak, iskolák működésének fenntartására. Ez lehetővé teszi továbbá Ukrajna számára a makrogazdasági stabilitás biztosítását és a háborúban lerombolt kritikus infrastruktúra – például az energetikai infrastruktúra, a vízrendszerek, a közlekedési hálózatok, az utak és hidak – helyreállítását. A támogatást reformok, valamint jelentéstételi követelmények kísérik, amelyek biztosítják a pénzeszközök átlátható és hatékony felhasználását. Az Európai Unió Külügyek Tanácsa január 23-án továbbá megállapodásra jutott az Ukrajnának nyújtott katonai támogatás 7. részletéről, amely 500 millió eurót jelent.  A Tanács megállapodott továbbá egy további 45 millió euró értékű támogatási intézkedésről is, amely az EU katonai kiképző missziója, az EUMAM Ukraine által kiképzés alatt álló ukrán erők számára nyújtandó támogatást szolgálja. Ezzel az Európai Békefenntartási Eszköz keretében nyújtott katonai támogatás teljes összege 3,6 milliárd euróra emelkedik.

Január 30-án az Energiaközösség Titkársága létrehozta az ukrán energiapiac megfigyelőközpontját. A megfigyelőközpont szorosan nyomon követi és elemzi az ukrajnai energiapiaccal és vállalatirányítással kapcsolatos valamennyi fejleményt. A titoktartási követelmények teljes körű tiszteletben tartása mellett az értékeléseket közzéteszik és elérhetővé teszik a nemzeti és nemzetközi érdekelt felek számára. „Ez elősegíti az ukrán energiaágazat további integrációját Európával, és segít az európai gyakorlatnak megfelelő, kiszámítható és átlátható irányításba vetett bizalom kiépítésében.” – áll az Energiaközösség sajtóközleményében.

Január 24-én az Európai Bizottság javasolta, hogy a Moldovai Köztársaságnak nyújtott, folyamatban lévő makroszintű pénzügyi támogatás összegét 145 millió euróval növeljék. Ezzel az országnak nyújtott, makroszintű pénzügyi támogatás teljes összege 295 millió euróra emelkedik. A kiegészítő támogatás célja, hogy további támogatást nyújtson Moldovának, amelynek gazdaságát súlyosan sújtották az ukrajnai háború következményei, többek között a nagyszámú menekült befogadása, valamint a 2021 októbere óta tartó energiaválság.

Sor került az ötödik magas szintű EU-Grúzia stratégiai biztonsági párbeszédre 2023. január 25-én Tbilisziben. A találkozó kifejezte a két fél határozott elkötelezettségét az együttműködés előmozdítása iránt, többek között a kül- és biztonságpolitika terén, az EU-Grúzia társulási megállapodással összhangban. A résztvevők megvitatták az Oroszország és Grúzia közötti 2008-as konfliktus következményeit, beleértve Abházia és Dél-Oszétia konfliktusdinamikáját. Felszólították az Orosz Föderációt, hogy teljes mértékben hajtsa végre a 2008. augusztus 12-i, az EU közvetítésével létrejött tűzszüneti megállapodást. Kiemelték továbbá az EU grúziai béke és biztonság terén végzett megfigyelő missziójának fontos szerepét, és hangsúlyozták, hogy biztosítani kell megbízatásának teljes körű végrehajtását. Az Európai Unió megerősítette, hogy rendíthetetlenül támogatja Grúzia szuverenitását és területi integritását nemzetközileg elismert határain belül.

Január 25-én Josep Borrell, az EU főképviselője Brüsszelben találkozott Ararat Mirzojan örmény külügyminiszterrel. „Megvitattuk a béketárgyalások folytatásának kilátásait. Eszmecserét folytattunk a Lachin-folyosó helyzetéről és a tágabb térség biztonsági helyzetéről. Muszáj elkerülnünk a humanitárius válságot.”– nyilatkozta Josep Borrell. Megvittaták továbbá az újonnan indított uniós misszióról is, amelynek feladatai a rutinszerű járőrözés, a jelentéstétel, és a meditációs erőfeszítésekhez való hozzájárulás. Január 26-án sor került Jerevánban az első magas szintű politikai és biztonsági párbeszédre is.

Írta: Mészáros Kinga

[Az Innovációs és Technológiai Minisztérium ÚNKP-22-2-II-NKE-74 kódszámú Új Nemzeti Kiválóság Programjának a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alapból finanszírozott szakmai támogatásával készült.]

Déli szomszédságpolitika

Az Európai Unió 25 millió eurós segélyt nyújt Libanonnak, hogy támogassa az élelmiszerhiánnyal küzdő embereket. A támogatás előreláthatóan több mint hétezer libanoni családnak fog segítséget nyújtani. Hosszabb távon az Európai Unió erősíteni szeretné Libanon mezőgazdaságát, hogy önellátó országgá tudjon válni. Az Európai Unió további 25,5 millió humanitárius segélyt különít el afrikai országoknak, köztük Algériának is. Az orosz-ukrán háború következtében számos afrikai ország élelmiszerellátási problémával küzd. A segély a szociális háló és a kulcsfontosságú ágazatok stabilan tartására terjed ki. Algéria mellett Kamerun, a Közép-afrikai Köztársaság, Csád, Szudán és Dél-Afrika is jelentős támogatásban részesült.  Az Európai Unió 1,7 milliárd euróra emeli a humanitárius segély nagyságát 2023-ra. Ebből az 1,7 milliárdból 382,2 millió eurót szán az EU a Közel-keleti és Észak-afrikai országok számára, különös tekintettel a krízisközeli állapotban levő Jemenre és Szíriára. Az Európai Unió 1992 óta folyósít humanitárius segélyt, így segítve több mint 110 országot. A segélyeket az EU különböző nemzetközi és civilszervezeteken keresztül juttatja el a válságos területekre. Az Európai Unió két újabb finanszírozási megállapodást írt alá Jordánia kormányával 64 millió euró értékben. Az első megegyezés 39 millió euró támogatást nyújt a jordániai igazságügyi szerveknek a jogállam fejlesztése és fenntartása érdekében. A második megállapodás 25 millió eurót különít el Jordánia zöld megújulásának érdekében. A támogatás célja az orosz-ukrán háború okozta élelmiszerválság mérséklése is.

Írta: Nagy Imre Jonatán

Szerkesztette: Mészáros Kinga

Hasonló témájú cikkeink ide kattintva érhetők el.

 

A EU hírfigyelő – 2023. január bejegyzés először Biztonságpolitika-én jelent meg.

Ez a Biztonságpolitikai Szakkollégium Orosz-ukrán háborút kutató műhelyének hírfigyelője. A havonta megjelenő beszámolóban a kutatósejt tagjai egy-egy általuk fontosnak tartott hírt mutatnak be, amelyek a műhely témájához kapcsolódnak.

Váltakozó orosz sikerek a fronton

A januári sikerek után az Oroszországi Föderáció erői tovább folytatták előretörésüket Ukrajnában. Az egész fronton nyomás alatt tartják az ukrán védőket, valamint Bahmut körül kezd bezárulni az ostromgyűrű. Azonban egyelőre az előretörés tempója lassult.

Ugledarnál az orosz erőket (155. Tengerészgyalogos Dandár, 40. Tengerészgyalogos Dandár, 36. Gépesítettdandár) feltartóztatták az ukránok és ellentámadásba lendültek. Ugledar fontos az oroszoknak, mert innen kitörhetnek a donyecki mélységbe. Továbbá, ha Marinkát elfoglalják akkor északról és délről katlanba zárhatják az ukránokat. Ezért az ukránok két új dandárt küldtek erősítésnek az 55. Tüzérdandárt február 11-én és a 15. Tüzér felderítődandárt február 8-án. Nyugati és ukrán források szerint több orosz katona is meghalt az elit egységekből. Nem véletlen, hogy egyesek Rusztam Muradov altábornagy felmentését követelik a sikertelen offenzíva miatt. Ugyanakkor Denyisz Pusilin szerint láthatóak itt az orosz sikerek.

A front többi szakaszán viszont az oroszoknak kedvez a helyzet. Északon a kupjanszki fronton az oroszok elfoglalták Dvoricsnét, Gorobovkát és Liman Pervijt. A harcok Szinkovkáért folynak, ami csak 5 km-re található Kupjanszktól. Délebbre Kreminnánál sikeresen törnek a Zserebec folyó irányába, valamint Szerebjanka és Belogorovka irányába, ezáltal északról fenyegetve Szeverszket.

Donyecki fronton Szoledar elfoglalása után Szakko i Vancetti és Mikolajivka falvak is orosz kézre kerültek. Jelenleg Vaszjukovka, Fedorovka és Rozdolovka falvakért folynak a harcok. Szeverszk már csak 12 km-re van az orosz állásoktól, ha folytatják az előretörést a város déli irányból is veszélybe kerül.

Bahmutban a helyzet kritikus. Volodimir Zelenszkij a végsőkig kitartana, annak ellenére, hogy Krasznaja Gora elfoglalásával és Paraszkovjevka felé tartó M-03-as út, valamint Sztupocski és Ivanovszke közötti H-32-es út megszerzésével az ostromgyűrű bezárul Bahmut körül. Megvan az esély arra, hogy 9 dandár és 2 zászlóalj kerül orosz bekerítésbe. Ha ez bekövetkezik az hatalmas érvágás lenne az ukránoknak az oroszok előtt pedig megnyílna az út Szlavjanszk-Kramatorszk-Druzskovka vonaláig.

Írta: Krausz József

Orosz-ukrán konfliktus

A SpaceX limitálta Ukrajna műhold használati képességeit katonai célok teljesítésére, miután Kijev igazoltan drónok irányítására alkalmazta a felület által biztosított kapcsolatot.

Még a háború elején az Elon Musk által vezetett SpaceX több ezer SpaceX Starlink műhold tányért szolgáltatott Ukrajna számára, amely az embereket segítette elő a mindennapjaikban az internethez való kapcsolódás megkönnyítésében. Ezen kívül azonban orosz álláspontok megjelölésére és katonai műveletekre való előkészületekre is alkalmazták a SpaceX által szolgáltatott műholdakat, amik a vállalat által meghatározott irányelvekkel szembe megy. Egy ukrán tisztviselő szerint a cégeknek egyszerűen választaniuk kellett, hogy melyik oldalt állnak. Mykailo Podolyak elnöki tanácsadó véleménye szerint Ukrajna mellé állhatnak a „szabadsághoz való jog” melletti küzdelemben, vagy pedig választhatják Oroszországot, és az „öléshez és erőszakos terület elfoglaláshoz” való jogot támogathatják.

A SpaceX elnöke, Gwynne Shotwell állítása szerint a Starlink technológiának sosem volt célja a fegyverkezésben való részvétel, aki szerint ezen technologiát kizárólag humanitárius célokra tervezték, nem pedig drónok irányítására. Ezzel párhuzamosan a cég alapítója, Elon Musk szerint Oroszország többször is megpróbálta zavarni a Starlink kapcsolódási pontjait, ezzel csökkentve Ukrajna katonai potenciálját. Gwynne Shotwell állítása szerint a SpaceX limitálása Ukrajnában szükséges ahhoz, hogy az ukrajnai fegyveres erők ne agresszív célokra használják az általuk biztosított Starlink szolgáltatást.

A februári orosz inváziót követően a SpaceX által szolgáltatott Starlink technológia lehetővé tette az ukrán emberek számára az internethez való kapcsolódási lehetőség fenntartását, ezzel elősegítve a lakosság hírekhez és közösségi médiákhoz való hozzáférését. A technológia maga alacsony Földpályán lévő műholdakra épül, amelyek továbbítják a hozzáférést a felhasználók számára.

„A SpaceX Starlink Ukrajna összeköttetési gerincévé vált egészen a frontvonalakig.” – nyilatkozta Elon Musk.

Írta: Jaksi Zsolt

Egy év távlatában: A lőszer kérdése

Számtalanszor hallottuk már mindkét harcoló féltől, hogy a másik oldal lőszer készletei teljesen kimerülnek, melynek következményeként a másik fél csapatai vereséget fognak szenvedni. Most egy év elteltével már rendelkezünk némi információval, azzal kapcsolatban, hogy a fennálló felek milyen mennyiségben használják fel készleteiket és ezt mennyire képesek (vagy nem képesek azt) pótolni.

Ukrajna utánpótlás kapcsán szinte teljesen a nyugati szállítmányokra támaszkodik, ezért azok vizsgálatával következtethetünk arra, hogy Ukrajna meddig tudja fenntartani jelenlegi katonai képességeit és ezt a nyugati országok mennyire tudják pótolni.

Az elmúlt 1 év során Ukrajnának a legtöbb felszerelést messze az Amerikai Egyesült Államok szállította, számosítva párat ezek közül:

1600 darab Stinger (18 év alatt legyártott készlet)

8500 darab Javelin (8 év alatt legyártott készlet)

Tüzérségi lövedék (155 mm): 1 074 000 darab (5 év alatt legyártott készlet)

Ezek közül a tüzérségi lövedékek száma a legfájdalmasabb az Ukrán fél számára, hiszen a konfliktusban mindkét fél nagymértékben támaszkodik a saját tüzérségének minél gyakoribb alkalmazására. Az Egyesült Államok teljes termelése évente 240 000 darab Azonban ebből csak 147 000 darab-ot tud optimálisan Ukrajnának adni, a másik 93 000 darab-ot az Amerikai csapatok használják fel évente.

Oroszország kapcsán pontos adatokkal nem rendelkezhetünk, de a jelenlegi információk alapján pár megállapítást tehetünk:

A konfliktus kezdetén az Orosz tüzérségi tartalékot 17 millióra becsülte az EDF (Észt védelmi minisztérium) melyből az elmúlt 1 évben Oroszország 10 milliót használt fel. Ehhez természetesen hozzátartozik az, hogy az éves Orosz termelés a korábbi adatok alapján 1 700 000 darab körüli, melyet 3 400 000 darabra tervez növelni.

Írta: Horváth Kristóf

Az Európai Unió új szankciói

Az Európai Unió soron következő szankcióscsomagja az „orosz állami propagandistákat” célozza majd, és az exporttilalmat a 10 milliárd eurónál (10,8 milliárd dollárnál) nagyobb értékű termékekre is kiterjeszti – jelentette be az Európai Bizottság elnöke Ursula von der Leyen,  Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel és Charles Michel európai tanácsi elnökkel közös február 9.-ei sajtótájékoztatóján.

Hangsúlyozta a lista „számos politikai és katonai vezető mellett kiterjed majd Vlagyimir Putyin orosz elnök propagandistáira is, mert hazugságaik megmérgezik a közéletet Oroszországban és külföldön egyaránt„. Ursula von der Leyen hozzátette az új szankciócsomag kiterjed majd egy több mint 10 milliárd euró értékű exporttilalomra is, amely „tovább éhezteti Oroszország katonai gépezetét, és tovább rengeti gazdaságának alapjait”. Valamint az EU „teljes mértékben támogatja” Zelenszkij békeformuláját, és hangsúlyozta, hogy Ukrajnának joga van az „igazságos békéhez”.

Ehhez kapcsolódóan a „Rzeczpospolita”, a vezető lengyel üzleti és jogi napilapjának sajtójelentése szerint Lengyelország és Litvánia magas rangú diplomatái névtelenül felfedték a két ország közös tárgyalási álláspontjának egyes elemeit az Oroszország és Fehéroroszország elleni tizedik uniós szankciócsomaggal kapcsolatban. Ebben olyan elemek foglaltattak, mint a gyémántkereskedelem tilalma (amely Belgiumnak a gyémántiparban betöltött kiemelkedő szerepe és a tilalommal szembeni ellenállás miatt még nem tartozik a luxuscikkekre vonatkozó tilalmak hatálya alá); a kettős felhasználású termékek tilalmának kiterjesztése (valószínűleg a kettős felhasználású termékek listájának további bővítése); a további orosz bankok kizárása a SWIFT-ből és az orosz olajárplafon csökkentése (erről a Reuters számolt be).

Írta: Haiszky Edina Julianna

Mikor lesz a Nagy-Karácsony?

Ukrajnában hagyományosan január 7-én ünnepelték a karácsonyt, viszont ettől az évtől ez megváltozik. 2022-2023 fordulóján mind a két karácsonyt megtartották, a hívőkre hagyva a választást, hogy mikor ünnepeljenek. 2023-ban már csak december 25-én tartják meg a karácsonyt.

Ez az esemény nem váratlan, mivel Ukrajna egyre erősebben próbál szakítani az orosz hagyományokkal Krím annexiója óta. Próbálják leépíteni az orosz, szovjet és kommunista szokásokat és szimbólumokat. 2017-ben munkaszüneti napnak nyilvánították december 25-ét és engedélyezték a misetartást. 2019-ben Ukrajna Ortodox Egyháza függetlenedett az Orosz Ortodox egyháztól, Batolomaiosz konstaninápolyi pátriárka támogatásával.

Ez a váltás nem volt egyszerű, a múltban több próbálkozás is volt a katolikus karácsony ünneplésére, de gyakran a tradicionalisták ellenállása miatt nem tudták ezt bevezetni. De a háború kirobbanása után egyre inkább erősödik a lakosságban a távolodás az orosz hagyományoktól és egyre inkább közelednek a nyugati világ felé.

Írta: Misák Veronika

Oroszország és Ukrajna közötti kiberháború tanulságai

Több mint egy éve, 2022. január 14.-én volt az első olyan időpont, amikor Oroszország a 2022. február 24.-én megindított offenzívájának megalapozásaként jelentősebb volumenű kibertámadást intézett Ukrajna ellen. Fontos megjegyezni, hogy kibertámadásokat mindkét fél alkalmazott a múltban, mely helyzet napjainkban odáig eszkalálódott, hogy a két hadviselő fél egymást számítógépes kémkedéssel és propagandaterjesztéssel vádolja. Ez a kiberháború magában foglalta és foglalja mai napig az APT csoportok tevékenységét, valamint a különböző rosszindulatú programok terjesztését is. 2023 januárjára Oroszország kibertérben tanúsított magatartása következtében számos ország és vállalkozás világszerte kiemelt figyelmet fordított a kibervédelemre, hiszen bebizonyosodott az, hogy támadó fél bárki lehet, akár egy másik ország is. Fontos megjegyezni azonban, hogy a klasszikus értelemben vett kiberháború nem valósult meg a hadviselő felek között, mivel ezek a műveletek nem eredményeztek semmilyen stratégiai hatást a háború alakulására vonatkozóan. A háborúban túlnyomórészt a kinetikus eszközök domináltak, és a jelenlegi állás szerint ez nem is fog változni. Az is megállapítást nyert egy év távlatából, hogy a kibertámadások okozta károk viszonylag rövid időn belül helyreállíthatóak, míg a kinetikus eszközök által okozott károk esetében a helyreállítás sokkal hosszabb időt vesz igénybe (ukrajnai szélerőművek hónapokig nem működtek). Ez az egyik fő oka annak, hogy a kibertámadások háttérbe szorultak és a kinetikus hadviselés vált elsődlegessé. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy a kibertámadások ne jelentenének veszélyt vagy kockázatot, viszont érdemes ezeket a támadásokat és azok hatásait a helyükön kezelni és nem megfogalmazni olyan állításokat, miszerint a kibertér, mint hadszíntér önállóan is képes eldönteni egy háborút.

Írta: Ésik Béla

Szerkesztette: Patócskai Péter

Hasonló témájú cikkeink ide kattintva érhetők el.

A cikkben Margarita Marushevska fényképét használtuk.

A Orosz-ukrán háborús hírfigyelő III. – 2023. január bejegyzés először Biztonságpolitika-én jelent meg.

Az év végére meghaladja a háromezret a végzősök száma a német hadsereg (Bundeswehr) ukrán katonáknak szervezett kiképzőprogramjaiban – mondta a német védelmi miniszter.

Boris Pistorius az Alsó-Szászország tartományi Munsterben működő harckocsizó-képző központban tartott tájékoztatóján elmondta, hogy a programok a terveknek megfelelően haladnak, a hazájukat az orosz támadások ellen védő ukrán katonák pedig nagyon elkötelezettek és elszántak. Március végére le is szállítják a védekezés támogatását szolgáló német Marder páncélozott harcjárműveket és Leopard 2 A6 típusú harckocsikat, és az ukrán katonák készen állnak majd a használatukra – jelentette ki a miniszter.

Hozzátette, hogy a világ legmodernebb harckocsijaként számon tartott Leopard 2-es elődjéből, a Leopard 1 típusú harckocsikból májusban vagy júniusban adhatják át az első darabokat Ukrajnának. A képzési programok újabb turnusokkal folytatódnak tovább, a végzősök száma így meghaladhatja a háromezret az év végére.

A Bundeswehr a kiképzési programról a honlapján közölt tájékoztatójában ismertette, hogy az ukrán katonák a hét hat napján tanulnak és gyakorlatoznak, napi 12 órát. Az oktatást tolmácsok közreműködésével folytatják. Mint írták, az ukrán katonák szemében hajthatatlanság és elszántság látszik. „Ezek az emberek tudják, hogy miért harcolnak, tudják, hogy a jó oldalon állnak, és ez szinte legyőzhetetlenné teszi őket” – idézték a közleményben Björn F. Schulz tábornokot, a kiképzőközpont parancsnokát.

A szövetségi kormány negyven Marder páncélozott harcjárművet és 14 Leopard 2 A6-os harckocsit ad át az ukrán erőknek a Bundeswehr állományából. A támogatáshoz kiképzés, lőszer, szállítás és karbantartás is tartozik. Berlin egy sor további nehézfegyvertípussal, köztük Panzerhaubitze 2000 önjáró lövegekkel és Gepard páncélozott harcjárművekkel is segíti az orosz támadás elhárítását. A napokban arról is döntöttek, hogy a Bundeswehrnél már nem használt Leopard 1-esekkel is támogatják Ukrajnát, a tervek szerint száznál is több darabbal.

Holland hírszerzés: Oroszország igyekszik feltérképezni a hollandiai infrastruktúrát
Oroszország az elmúlt hónapokban próbált információkat szerezni, annak érdekében hogy szabotálja a az Északi-tenger hollandiai részén lévő, az energiaellátáshoz létfontosságú infrastruktúrát – írta a NOS hírportál hétfőn a holland katonai hírszerző ügynökség (MIVD) közlésére hivatkozva. A MIVD igazgatója, Jan Swillens tábornok, a holland nemzetbiztonsági szervezettel (AIVD) közös sajtótájékoztatóján bejelentette, hogy néhány hónappal ezelőtt egy orosz hajó jelent meg az Északi-tenger holland részén, és információkat próbált szerezni a tengeri szélerőműparkról. Mint mondta, a hajót időben felismerték és elirányították a parti őrség hajói, mielőtt bármilyen szabotázskísérletet tudtak volna végrehajtani. Swillens hozzátette: „ez újabb bizonyíték arra, hogy a Hollandiát fenyegető veszély sokkal közelebbi, mint ahogyan az elsőre tűnik”. Az MIVD és az AIVD hétfőn közzétett közös jelentésében azt állítja, hogy Oroszország a szélerőművek mellett, internetkábelek és a gázvezetékek infrastruktúráját is megpróbálta titokban feltérképezni. A jelentés hozzáteszi, hogy Oroszország vélhetően a vízellátási hálózatokat is megpróbálja megcélozni.

Hollandia szombaton közölte, hogy több orosz diplomatát kiutasít az országból, arra hivatkozva, hogy Moszkva hírszerző tiszteket küld a hágai nagykövetségére. A kormány azt is bejelentette, hogy bezárja a szentpétervári holland főkonzulátust, és felszólította Oroszországot, hogy számolja fel kereskedelmi képviseletét Amszterdamban.

The post Orosz agresszió: Több mint háromezer ukrán katonát képeznek az idén Németországban appeared first on .

Ez a Biztonságpolitikai Szakkollégium Vallás és Biztonság műhelyének hírfigyelője. A havonta megjelenő beszámolóban a kutatósejt tagjai egy-egy általuk fontosnak tartott hírt mutatnak be, amelyek a műhely témájához kapcsolódnak. A harmadik számban szó lesz a pápa egy fontos utazásáról, vallási jelképek megsemmisítéséről és egy meghiúsult támadásról.

Pápai látogatás Dél-Szudánban

Földünk legfiatalabb ENSZ-tagállamában, Dél-Szudánban tett látogatást Ferenc pápa. Dél-Szudán 2011-ben kiáltotta ki függetlenségét és nyert széleskörű elismerést a nemzetek közösségétől, azonban a fiatal államot azóta is szinte folyamatos polgárháború és törzsi, etnikai konfliktus sújtja. Bár a polgárháborúnak 2020-ban papíron véget vetett a felek közötti békeszerződés, a különböző milíciák továbbra is rendszeresen követnek el erőszakos cselekményeket, a kormányzat pedig eddig képtelen volt stabilizálni és pacifikálni Dél-Szudán teljes területét. A pápai – Canterbury érsekkel közösen tett – látogatás jelentősége abban áll, hogy Dél-Szudán népességének körülbelül kétharmada keresztény, egyharmada pedig katolikus vallású, így az egyházfő személyes jelenlétének jelentős hatása lehet a népességre, segítve az enyhülési folyamatokat. Ferenc pápa most tette az első látogatását Dél-Szudánban, bár az ország rivális etnikai és politikai vezetőivel korábban is találkozott. Őszentsége rendkívül erős szavakkal hívta fel a Dél-Szudán népességét az eddig többszázezer halálos áldozatot és több mint 4 millió menekültet hozó konfliktus befejezésére és a békefolyamat folytatására, leszögezve: „A jövő nem lehet a menekülttáboroké.” Bár Ferenc pápa látogatása régóta példátlan reflektorfényt irányít a fejlett világ által szinte elfeledett dél-szudáni konfliktusra, annak megoldásában sajnos kétséges lehet hatékonysága. A Dél-Szudánban püspöki hivatalt betöltő olasz származású misszionárius, Christian Carlassare szavaival: „A kereszténység ebben az országban még gyakran csak felszínes, nem vert igazi gyökeret a lelkekben és a társadalomban.”

Írta: Töll Konrád

Koránokat égettek Európa több pontján is

Ukrajna megtámadását követően 2022-ben Finnország és Svédország, szakítva korábbi semlegességükkel, benyújtották csatlakozási szándékukat a NATO-ba. A csatlakozást minden tagnak ratifikálnia kell, melyet mára csak hazánk és Törökország nem tett meg. Többek között a török támogatás hiányának apropóján demonstráltak idén január 21-én Stockholmban, a török nagykövetség előtt, ahol Rasmus Paludan szélsőjobboldali politikus elégette az iszlám szent könyvének egy példányát. Ugyan a svéd külügyminiszter azonnal igyekezett kifejezni a kormány elhatárolódását az eseményektől, ez kevésnek bizonyult. Január 24-én Recep Tayyip Erdoğan kijelentette: „Azok, akik megengednek efféle istenkáromlást a követségünk előtt, a továbbiakban nem számíthatnak a NATO tagságukat illető támogatásunkra.”

Rasmus Paludan ezután január 27-én Dániában tett hasonlóképpen egy mecset, valamint a koppenhágai török nagykövetség előtt, mondván, hogy amíg Svédországot fel nem veszik a NATO-ba, minden pénteken el fogja égetni a Korán egy példányát.

Törökország mellett más muszlim országok, köztük Malajzia, Jordánia, Kuvait, illetve Szaúdi-Arábia is tiltakozásukat fejezték ki a történtekkel, továbbá egy másik hollandiai esettel kapcsolatban. Több helyen tiltakozást is szerveztek: volt, ahol a svéd zászlót gyalázták/égették el, vagy éppen Rasmus arcképével ellátott bábut égettek. (Norvégiában egy hasonló, a török követség elé tervezett az iszlámot sértő demonstráció engedélyét visszavonták, miután Törökország tiltakozását fejezte ki az üggyel kapcsolatban.)

Bár Törökországnak megvannak a maga okai és feltételei a két északi állam csatlakozásával kapcsolatban, addig ezt az esetet vélhetően érveik közé emelhetik majd Svédországgal kapcsolatos jövőbeni hozzáállásuk okaként.

Írta: Krüzsely Gergő

Koránt érő merénylet

Az európai Korán-égetések ellenzésének adtak hangot Pakisztán lakói, akik tüntetéssel fejezték ki azt, hogy mennyire nem értenek egyet azzal, ami Európában folyik. Az utcára vonulók több városban azt kiabálták, hogy ők a Korán védelmezői, miközben az iszlamofóbia nemzetközi térnyeréséről is beszéltek. Az ország fővárosában, Iszlámábádban, a helyzet a rendőrség közbeavatkozását is megkívánta mivel pár tüntető a svéd nagykövetség felé vette az irányt.

Ugyanakkor, miközben az ország lakosai az európai Korán-égetőkkel voltak elfoglalva, január végén Pesavar városában öngyilkos merénylő robbantott bombát, előidézve ezzel az egyik leghalálosabb csapást, amit az ország évek óta látott. A támadásra egy mecsetben került sor, ahova a hívek a délutáni imájukat elvégezni gyűltek össze. A helyi idő szerint 13:30-kor történt detonáció áldozatai nagyrész rendőrök voltak. Aggodalomra adhat okot a körülmény, hogy a mecset a rendőrök által szigorúan őrzött területen helyezkedik el. Szemtanúk szerint a merénylő a mecset első sorában ült és ott robbantotta fel magát. A halálos áldozatok száma meghaladja a 100 főt, és a sérültek is több, mint 200-an vannak. De ki állhat a támadás mögött?

Pakisztán, amely hagyományosan az iszlám hitet követi, a szomszédos Indiával ellentétben, nem először néz szembe hasonló helyzettel, az utóbbi években ugyanis az ehhez hasonló merényletek egyre gyakoribbá váltak, köszönhetően a pakisztáni tálibok egy csoportjának, amelynek neve Tehreek-e-Taliban, vagy TTP. Ez jelenleg az országban működő legnagyobb kormányellenes katonai csoport. A milícia mostanában fokozta a támadásokat, célpontjai pedig legtöbbször a katonák, illetve a rendőrök voltak. Nem lenne meglepő tehát összefüggésbe hozni őket a mostani akcióval. A helyzet érdekessége ugyanakkor, hogy a TTP tagadta, hogy bármi köze lenne a helyzethez.

Pakisztánban tehát fokozódik a feszültség, miközben Shehbaz Sharif miniszterelnök arra figyelmeztet mindenkit, hogy „a muszlimok elleni merénylet, miközben Allah előtt imádkoznak, szembe megy a Korán tanításaival”.

Írta: Urbányi Sára

Meghiúsított biológiai támadás Németországban

2023. január. 7-én szombaton éjfél előtt nem sokkal a német terrorelhárítók amerikai hatóságoktól kapott értesülések alapján rajtaütést tartottak, ahol a fő gyanúsított egy 32 éves iráni férfi volt, ki 25 éves testvérével tervezett terrortámadást cián és ricin felhasználásával. A német hatóságok Észak-Rajna-Vesztfália tartományban a Dortmundhoz közeli Castrop-Rauxel városban tartóztatták le az iráni férfiakat, akik feltehetőleg a 2015-ös nagy menekülthullámmal érkeztek Németországba.

A két testvér közül a fiatalabb már 2019-ben elítélték 7 év letöltendő börtönbüntetésre gyilkossági kísérlet vádjával. A férfi függősége végett másfél év börtön után egy rehabilitációs központba helyezték át, ahol kapott arra engedélyt, hogy a hétvégét a családjával tölthesse. Ezen a hétvégén hajtották végre a rajtaütést a német rendőrök tűzoltókkal megerősítve készülve a veszélyes biológiai anyagok jelenlétére. A Németország állambiztonságot veszélyeztető merényletre készülő férfi lakásában sem és a férfihoz köthető két a Ruhr-vidéken található garázsban sem találtak mérgező anyagokat, amikor elfogták őt és a testvérét, de más merényletre utaló bizonyítékokat igen.

A ciánról már sokak hallottak, de felmerül a kérdés, hogy mi is az a ricin?  A ricin egy rendkívül erős növényi eredetű toxin, amely úgy fejti ki hatását, hogy bejut az ember szervezetének sejtjeibe, és megakadályozza, hogy a szükséges fehérjéket előállítsák. Az Egyesült Nemzetek Szervezete és a német Robert Koch Betegségellenőrzési és -megelőzési Intézet is a biológiai fegyverek közé sorolta. A biológiai és vegyi fegyverek meghatározása bizonyos mértékben átfedheti egymást, mivel a biológiai fegyverek között lehetnek fertőző bakteriális, vírusos vagy biológiai anyagokból származó toxinok. Az egyes élő szervezetek által termelt ilyen toxinok felhasználására mind a biológiai fegyverekről szóló nemzetközi egyezmény, mind a vegyifegyver-tilalmi egyezmény rendelkezései vonatkoznak.

A düsseldorfi ügyészség szerint a dortmundi kerületi bíróság a kevés bizonyíték fejében a testvérpár egyikét szabadlábra helyezte. A rendőrség közleménye szerint a súlyos erőszakos cselekmény előkészítése 6 hónaptól 10 évig terjedő börtönbüntetéssel sújtható a német törvények szerint.

Írta: Csesznegi Márk

Tovább csökken a vallásos lakosság aránya az Egyesült Álamokban

Egy 2020-as hírfigyelőben megjelent írásomban taglaltam, hogy a Gallup & Robinson analitikai és tanácsadó vállalat felmérése szerint addigra 47%-át tették ki az USA lakosságának a vallásos emberek. Ennek közvetlen következménye, hogy egyre több templom és közösség kényszerül kapuinak bezárására.

A trend azóta sem állt meg, továbbra is megfigyelhető, hogy a fiatalok többsége nem kötődik semelyik valláshoz sem. Számítások szerint évente több száz (2019 és 2022 között 4500 protestáns templom zárt be és 3000 nyílt újonnan, tehát 1500-al csökkent a számuk) vallási közösség szűnik meg a tagok hiánya miatt. A világjárvány árnyékában elmúlt néhány év is katalizátora lehetett a folyamatnak.

Továbbra is növekszik azok száma, akik ateistának vagy agnosztikusnak vallják magukat, míg a muszlimok, zsidók, buddhisták és az egyéb vallásokat követők száma stagnál. (6%)

Nem csupán az Egyesült Államokban, de az Egyesült Királyságban is tetten érhető a folyamat, ugyanis egy januárban lezárt kutatás eredményei arról árulkodnak, hogy ott is meglehetősen lecsökkent az istentiszteleteket rendszeresen látogató lakosok aránya. A Daily Mail készített egy interaktív térképet, amely régiókra lebontva mutatja meg, hogy az adott területen milyen mértékben hívő a lakosság.

Írta: Patócskai Péter

Szerkesztette: Patócskai Péter

Korábbi hírfigyelőink ide kattintva érhetők el.

A borítókép Ries Bosch fotója.

 

A Vallás és Biztonság hírfigyelő III. – 2023. január bejegyzés először Biztonságpolitika-én jelent meg.

„Gyümölcsözőknek és nagyon fontosaknak” minősítette Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hétfői kijevi tárgyalásait amerikai kollégájával, Joe Bidennel a Sky News brit tévécsatornának adott nyilatkozatában, amelyből a Jevropejszka Pravda hírportál idézett.

„Reméljük, hogy 2023 a győzelem éve lesz” – tette hozzá az ukrán államfő. Hangsúlyozta: továbbra is mindent megtesz azért, hogy a demokratikus világ „megnyerje ezt a történelmi csatát”. Szavai szerint Ukrajna nagyon nehéz időszakon megy keresztül, de „történelmi eredményeket” fog elérni az Egyesült Államok és a világ többi részének segítségével.

„A mai tárgyalások nagyon gyümölcsözők, nagyon fontosak és nagyon határozottak voltak” – mondta, hozzátéve, hogy az eredmény minden bizonnyal hatással lesz a harci cselekmények alakulására.

„Az igazságszolgáltatás helyreállítása szintén fontos. Az agresszornak vállalnia kell a felelősséget az agresszióért, és meg kell térítenie az okozott károkat” – emelte ki Zelenszkij, megköszönve az Egyesült Államok támogatását ennek megvalósításában.

Biden látogatását a CNN-nek értékelve kijelentette: egy évvel az Ukrajna ellen indított háború kezdete után Putyin „hódító háborúja a vereség felé tart”. „Putyin azt gondolta, hogy Ukrajna gyenge, a Nyugat pedig megosztott. Azt hitte, túl tud élni minket. Nem hiszem, hogy most így gondolja” – vélekedett Biden.

Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter kommentárjában kijelentette, hogy az Egyesült Államok és Ukrajna elnöke egyaránt elégedett a látogatással, amely „egyértelmű jelzésnek nevezhető a Kreml számára”. A tárcavezető történelminek minősítette a látogatást, és megjegyezte, hogy ez Ukrajna győzelme.

„Azt mondom: mindkét elnök elégedett a beszélgetéssel. A légkör a lehető legbizalmasabb és legőszintébb volt. Ez a látogatás az ukrán nép és Zelenszkij elnök győzelme. Minden esélylatolgatás ellenére Ukrajna és az egész szabad világ győzelme érdekében történt – hangsúlyozta Kuleba. Hozzátette: egyértelmű jelzés is egyben Moszkvának arra vonatkozóan, hogy „senki sem fél tőle”.

Kuleba tájékoztatott arról, hogy a következő napokban ismét külföldi utakra indul: Brüsszelbe, Hágába és New Yorkba.

Február 21-én Brüsszel ad otthont az első háromoldalú Ukrajna-EU-NATO- találkozónak, amelynek célja a fegyverekkel, a kiképzéssel és a védelmi ipar munkájának növelésével kapcsolatos erőfeszítések összehangolása – emlékeztetett az Ukrajinszka Pravda hírportál. Kuleba közlése szerint Hágában úgyszintén tárgyalásokat terveznek az Ukrajnának szánt fegyverekről, valamint Ukrajna uniós csatlakozásáról.

Biden látogatása alatt Ukrajna egész területén légiriadót rendeltek el, mert egy MiG-31-es vadászrepülőgép a levegőbe emelkedett Fehéroroszországban. A légiriadó másfél órán át tartott – írta az ukrán hírportál.

Fehér Ház: az Egyesült Államok néhány órával az elnök kijevi utazása előtt tájékoztatta Oroszországot

Az Egyesült Államok néhány órával Biden Kijevbe utazása előtt értesítette Oroszországot az amerikai elnök ukrajnai látogatásáról – közölte a washingtoni Fehér Ház Nemzetbiztonsági Tanácsa. Az elnöki hivatal biztonsági testülete közleményében példa nélkülinek nevezte az utazást, tekintettel arra, hogy az Egyesült Államok nem rendelkezik „katonai infrastruktúrával” a háború sújtotta térségben. Jake Sullivan, az elnök nemzetbiztonsági tanácsadója újságírói kérdésre annyit mondott, hogy az Egyesült Államok „konfliktusmegelőzési” szándékból döntött úgy, hogy néhány órával az elnök elutazása előtt tájékoztatja az oroszokat. A tájékoztatás formájáról, módjáról és az esetleges orosz válaszról a fehér házi illetékes nem számolt be.

Medvegyev: Biden biztonsági garanciákat kapott kijevi útja előtt

Biztonsági garanciákat kapott kijevi látogatása előtt Biden – közölte Dmitrij Medvegyev, az orosz biztonsági tanács elnökhelyettese. Medvegyev nem részletezte, hogy pontosan ki adta ezeket a garanciákat Bidennek. Konsztantyin Koszacsov, az orosz parlament felsőházának elnökhelyettese úgy vélekedett, hogy a kijevi úttal, „maximálisan hősies külsőségek között” kezdetét vette Biden újraválasztási kampánya. Több orosz parlementi képviselő úgy vélekedett, hogy a Biden-vizit semmilyen hatást nem gyakorol a „különleges hadművelet” menetére, az elnök legfeljebb az EU-ban és a saját választói körében szerez majd pontokat.

 

The post Orosz agresszió: Zelenszkij reméli, hogy az idei év Ukrajna győzelemének éve lesz appeared first on .

Új szintre lépett a rendvédelem és a gyermekvédelem közötti együttműködés, ezen a területen új fejezet kezdődött – mondta a Belügyminisztérium gondoskodáspolitikáért felelős államtitkára a bántalmazott gyermekek meghallgató- és terápiás központjának átadó ünnepségén Gyulán.

Fülöp Attila kiemelte, a gyermekvédelmi szakemberek munkája csak akkor lehet sikeres, ha más hatóságokkal együtt tudnak eljárni; így tudják a leginkább segíteni a bajban a gyermekeket.

A meghallgató- és terápiás központok célja kettős: a bántalmazott gyerekek számára a rendvédelmi eljárás során a legmegfelelőbb, családias környezetet biztosítani, komfortérzetüket maximálisra emelni, egyúttal azonnali terápiában részesíteni őket. Emellett úgy segíteni különböző technikai eszközökkel a kihallgatást, hogy az a rendőrségi, ügyészségi és bírósági eljárás alatt bizonyítékként felhasználható legyen, ezáltal ne kelljen a gyermekkorú vagy fogyatékossággal élő bántalmazottnak többször vallomást tennie – fejtette ki.

Az államtitkár emlékeztetett, 2021-ben törvényt módosítottak azért, hogy a központokban készített kép- és hangfelvételek bizonyítéknak minősüljenek. Fülöp megjegyezte, míg 2019-ben 29 esetet láttak el a központokban, tavaly ez a szám már 310 volt. A gyulai intézmény nemcsak Békés, hanem Csongrád-Csanád és Bács-Kiskun vármegye bántalmazott gyermekei számára is segítséget nyújt majd – húzta alá.

Simon Attila István, a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság vezetője kiemelte, a zéró tolerancia ellenére az esetszám nem nulla; a szigorú gyermekvédelmi szabályok és a jelzőrendszer sem tudják „teljesen kiküszöbölni” a bántalmazással, elhanyagolással fenyegető eseteket. A központok létrehozásával az izlandi úgynevezett Barnahus-modellt vették át, a szó gyermekházat jelent.

Kovács József országgyűlési képviselő felidézte, hogy az első Barnahus-központ 1998-ban, Izlandon jött létre, Magyarországon elsőként Szombathelyen alakult meg, azóta Debrecenben és két budapesti helyszínen létezik; a gyulai az ötödik.

Görgényi Ernő, Gyula polgármestere – aki hivatali ideje előtt maga is a gyermekvédelmi szakszolgálat jogelőd intézményénél tevékenykedett hat évig ügyvédként – elmondta, nem mindegy, hogy egy gyereknek egy rideg tárgyalóteremben kell-e elmondania újra és újra a vele történt erőszakos cselekményt, vagy egy empatikus, családias környezetben, speciálisan képzett szakemberek jelenlétében. A központ segítséget jelenthet az igazságtalanul megvádoltak számára is, mert ilyen esetek is vannak. Közlése szerint a módszerrel több pszichológiai szakvélemény is kiváltható, így csökkenthetőek az eljárási költségek.

Görgényi aláhúzta, Gyula az egyetlen olyan nem megyei jogú város Magyarországon, ahol számos vármegyei funkciót látnak el: itt van a törvényszék, a főügyészség, a büntetés-végrehajtás parancsnoksága, a levéltár, a vármegyei kórház székhelye és legnagyobb telephelye, továbbá az ügyvédi és orvosi kamarának és a Körös-vidéki Vízügyi Igazgatóságnak is a városban van a székhelye. „És, most újabb fontos megyei intézménnyel gazdagodtunk” – emelte ki.

A rendezvény végén a központokat működtető Országos Gyermekvédelmi Szakszolgálat igazgatója, Erdei Sándor együttműködési megállapodást írt alá Vörös Ferenccel, a Békés Vármegyei Rendőr-főkapitányság vezetőjével.

 

The post „Új fejezet” kezdődött a rend- és a gyermekvédelem együttműködésében appeared first on .

Bruno Le Maire francia gazdasági miniszter a Nemzetközi Valutaalap (IMF) egy Ukrajnának nyújtandó 15 milliárd eurós támogatási programjának beindítását, valamint az Oroszországot sújtó gazdasági szankciók megerősítését szorgalmazta hétfőn, a G20 csoport pénzügyminisztereinek és jegybankelnökeinek február 24-25-én, az indiai Bengaluruban tartandó találkozója előtt.

Az ukrajnai háború kezdetének pénteki, első „szomorú évfordulóján” a francia tárcavezető azt szeretné, ha a G20 csoport találkozóján „kidolgoznánk egy IMF-programot Ukrajnának, amely 15 milliárd eurót jelentene négy évre”.

„Az európai uniós és a G7 országcsoport által nyújtott segítségen kívül elengedhetetlen, hogy az IMF is fellépjen Ukrajnáért” – idézte az AFP hírügynökség Le Maire-t.

Az IMF szombaton jelezte: a Kijevvel kötött megállapodásuk megnyitja az utat az Ukrajnának nyújtandó hitelprogramról szóló tárgyalások előtt, amennyiben az ukrán hatóságok teljesítik a pénzügyi szektor stabilitására vonatkozó követelményeket. A francia gazdasági minisztérium szerint az Ukrajnának nyújtott európai pénzügyi segítség elérte a 18 milliárd eurót, amelyből több mint hárommilliárdot januárban utaltak át, míg az Egyesült Államok 9,5 milliárd dolláros támogatást hagyott jóvá Ukrajna számára.

„A G7 országcsoportban az Oroszországot sújtó gazdasági szankciók megerősítéséért fogunk szót emelni” – jelezte meg Le Maire.

„Ezek a gazdasági szankciók hatékonyak, mert lehetővé tették, hogy Oroszország olajbevétele a felére csökkenjen, és teljesen szétessenek Oroszország értékláncai olyan stratégiai iparágakban is, mint az űrkutatás vagy az autógyártás, és ez egy hosszú távú fegyver” – mondta a francia kormánytag.

 

The post Orosz agresszió: Párizs az Oroszországot sújtó szankciók megerősítését szorgalmazza appeared first on .

Kína nem kért bocsánatot az Egyesült Államok felett lelőtt kínai megfigyelőléggömbbel kapcsolatban kialakult vitában – mondta az amerikai külügyminiszter egy vasárnapi interjújában.

Antony Blinken az ABC televíziónak Münchenből adott, és vasárnap sugárzott interjúban nagyon közvetlennek és nagyon világosnak nevezte Vang Ji kínai államtanácsossal, a Kínai Kommunista Párt központi külügyi bizottsága igazgatójával folytatott megbeszélését az ügyben. Mint mondta, Ji értésére adta, hogy a légi eszköz légtérsértése elfogadhatatlan volt és soha nem szabad ismét megtörténnie. Kérdésre válaszolva elmondta, hogy a megbeszélésen kínai tárgyalópartnere nem kért elnézést a történtekért.

Az amerikai diplomácia irányítója közölte, hogy a megbeszélésen szóba került a kínai-orosz viszony, amivel kapcsolatban úgy fogalmazott, nagyon súlyos következményei lennének a kétoldalú kapcsolatokra, ha Kína élet kioltására alkalmas eszközöket szállítana Oroszország számára az Ukrajnában vívott háborújához.

Blinken az interjúban ugyanakkor fontosnak mondta a kommunikációs csatornák nyitva tartását és a közvetlen diplomácia folytatását az Egyesült Államok és Kína között. Felelősségünk van abban, hogy ezt a viszonyt felelősségteljesen kezeljük – fogalmazott az amerikai külügyminiszter. Blinken a Müncheni Biztonságpolitikai Fórum idején tartott kétoldalú megbeszélést a kínai külügyminiszterrel.

A két diplomata február elejére Pekingbe tervezett találkozóját a megfigyelőléggömb miatt megnövekedett amerikai-kínai feszültség miatt mondták le közvetlenül az utazás előtt. Ugyanakkor az Egyesült Államok kormányzatának különböző tisztségviselői – köztük Joe Biden elnök – az elmúlt hetekben többször megismételték, hogy az Egyesült Államok a versenyt és nem konfliktust keresi Kínával.

 

The post Blinken: Kína nem kért bocsánatot a léggömbről kialakult amerikai-kínai vitában appeared first on .

Hollandia Németországgal és Dániával együtt száz Leopard 1 típusú harckocsit tervez átadni Ukrajnának, miután üzemképes állapotba hozzák őket – jelentette be Mark Rutte holland kormányfő Kijevben.

„Németországgal és Dániával együtt száz Leopard harckocsit adunk. Németországgal és az Egyesült Államokkal együtt pedig Patriot légvédelmi rendszereket is” – mondta a Jevropejszka Pravda hírportál beszámolója szerint Rutte sajtótájékoztatóján. Az ukrajnai szállítás időpontjával kapcsolatban a holland miniszterelnök nem adott konkrét előrejelzést, de azt ígérte, hogy az „a lehető leghamarabb” megtörténik.

„Amint az első tétel üzemképes lesz, kiszállítják Ukrajnába. A lehető leggyorsabban szeretnénk ezt megtenni. Dátumot nem tudok mondani. Tisztában vagyunk azzal az elvvel, hogy jobb ma, mint holnap, de mindennek rendben kell lennie” – fogalmazott Rutte. Hangsúlyozta, hogy Ukrajnának meg kell nyernie a háborút. „Mindent meg kell tennünk annak érdekében, hogy Ukrajna megvédhesse magát az Oroszország felől érkező szörnyű erőszakkal szemben. Győznie kell!” – jelentette ki a holland kormányfő.

 

The post Orosz agresszió: Hollandia Dániával és Németországgal együtt száz Leopardot készül adni Ukrajnának appeared first on .

Elérheti a kétszázezret az orosz fegyveres erők sebesültekben és halálos áldozatokban elszenvedett vesztesége az ukrajnai háború kezdete óta – áll a brit katonai hírszerzés helyzetértékelésében.

A londoni védelmi minisztérium által közzétett hírszerzési összefoglaló 175-200 ezerre taksálja az orosz reguláris erők és a mellettük harcoló szerződéses magánhadseregek sebesültjeinek és halottainak számát. A jelentés szerint a teljes adaton belül valószínűsíthetően 40-60 ezerre tehető a harcokban elesettek száma.

A brit katonai hírszerzés információi szerint az orosz fegyveres erők különösen a tavaly szeptemberben bejelentett „részleges mozgósítás” óta szenvedtek komoly veszteségeket. Ezekből a számokból az tűnik ki, hogy a sebesültekéhez képest magas a halálos áldozatok száma, és ez szinte bizonyosan az orosz fegyveres erők zömére jellemző, „rendkívül kezdetleges” színvonalú orvosi ellátás következménye – fogalmaz a brit hírszerzési jelentés.

Az elemzés szerint az orosz veszteségek többségét szinte bizonyosan tüzérségi támadások okozták. A brit katonai hírszerzés pénteki elemzése szerint a Wagner magánhadsereg nagy számban vetett be elítéltek közül toborzott katonákat, és az ő körükben akár 50 százalékos is lehet a veszteségarány.

 

The post Brit katonai hírszerzés: jelentősek az orosz veszteségek appeared first on .

Manapság otthonunkban több olyan eszköz is rendelkezésünkre áll, amivel az egész ingatlan stílusát, megjelenését még szebbé varázsolhatjuk. Nemcsak a legnagyobb eszközökre gondolunk itt, mint a bútorok, hanem az olyan apróbb, egyszerűbb, de mégis látványos kiegészítőkre, mint a különböző textilek, például a díszpárnák, abroszok, székszoknyák, díszítő masnik és fodrok, amik minimattból és a dekor-bélésselyemből vannak.

Nem csak otthonunk díszítésére használhatjuk őket

Fontos kiemelni, hogy például a dekor-béléseket nemcsak egy adott helyiség megjelenésének kellemesebbé tételéhez lehet használni, hanem már régóta alkalmazzák őket csinos szoknyák, szövetkabátok, elegáns kosztümök béleléséhez is. A beszerzésük nagyon egyszerű, mivel elegendő ellátogatni például a K-ELME oldalára, és máris elkezdhetjük a dekorációs anyagok böngészését. Ha esküvőre készítesz dekorációt, itt mindenképp nézz szét!

Mire jó a minimatt?

Kezdjük a sort a minimattokkal, amelyek képesek igazán prémium külsőt kölcsönözni otthonunknak vagy az adott bútornak, amin elhelyezzük. Minimattokból általában függönyöket készítenek ablakra, az asztalon lehet használni abroszként, de tökéletes kiegészítő lehet a székekre székszoknyának a lakodalomban, és akár még nagyobb ajándékokat is csomagolhatunk bele esküvőre.

Egy minimatt terítővel igazán egyedi, stílusos és változatos külsőt kölcsönözhetünk otthonunknak vagy egy ünnepi eseménynek. Többféle színben, méretben érhetőek el, és akár személyre szabott kialakításban is kérhetjük.

A teljesség igénye nélkül pár elérhető szín a K-ELME oldaláról: halványszürke, világos camel, világos rózsaszín, mogyoró, világos türkizkék, denim. Kivétel nélkül mindegyik szín már-már luxusérzetet kelt, és nem igazán találunk majd olyan bútort, amihez ne illene. Garantáltan emelni fogja az egész ingatlan megjelenését és a vendégek biztosan rá fognak kérdezni, hogy mégis honnan sikerült beszerezni őket. Ha pedig esküvőre készítünk belőle dekorációt, akkor érdemes kiegészíteni dekor-béléssel az anyagot.

Mi a dekor-bélés?

A dekor-bélést is használhatjuk otthonunk díszítésére, egy masnival, egy függönykötővel, egy fodorral, de ezt sokkal inkább szokás ünnepélyes eseményen alkalmazni, gondolunk itt esküvőkre vagy akár jelmezbálra. Önálló anyagként is megállja a helyét, ezért is annyira közkedvelt a dekoratőrök körében. 

Tökéletes választás lehet az esküvői dekoráció elkészítéséhez, lehet csavarni-tekerni, kellemesen csillan meg rajta  a fény, lágy az esése, ami mind az elegáns esküvő jellemzője. Ha  kisgyermekről van szó és jelmezbálról, akár Batman köpenye is készülhet ebből anyagból. Egy dolog határozza meg csak a felhasználási módját: a dekor-bélés színe.

Nincs két egyforma igény

Azért is találkozhatunk ekkora színpalettával és minimatt, valamint dekor-bélés kínálattal, mivel rengeteg területen lehet őket használni, és nincs két egyforma igény. Esküvőből és otthonból sincs két ugyanolyan, így szinte mindig, kivétel nélkül egyedileg, személyre szabottan kapjuk meg a kért anyagot.

Természetesen az ideális színű minimattot és dekor-bélést nehéz megtalálni, így mindenképpen kérjük ki szakértő segítségét, aki segít eligazodni a textilek, dekorációs elemek világában.

 

The post A minimatt és a dekor-bélés a tökéletes anyag esküvői dekorációhoz appeared first on .

Még az idén le lehet győzni Oroszországot, de ehhez több és gyorsabban érkező támogatásra van szüksége az orosz támadás ellen védekező Ukrajnának – jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán államfő pénteken az 59. Müncheni Biztonsági Konferencián.

Az ukrán elnök a világ legrangosabb biztonságpolitikai fórumát élő videókapcsolat révén megnyitó beszédében kiemelte, hogy hazája Dávidként küzd Oroszország, azaz Góliát ellen, méghozzá igen eredményesen, így Oroszország „már vesztésre áll. Góliát egész biztosan elesik, már az idén, együtt meg tudjuk csinálni, éppen úgy, ahogyan Dávid” – mondta Zelenszkij.

Dávidnak parittya kellett a győzelemhez, Ukrajnának pedig modern nyugati fegyverek, az eddiginél több és gyorsabban – tette hozzá, hangsúlyozva, hogy az ukrán harcosok nemcsak a hazájukat védik, győzelmüknek pedig „nincs alternatívája”, mert Putyin „nem állna meg Ukrajnánál”, így a Nyugat soha nem számíthatna békére, ha Oroszország győz az Ukrajna elleni háborújában.

Az orosz fegyverek „Európa ellen is irányulnak”, az egész kontinens szabadságát és biztonságát fenyegetik. Ezt a veszélyt csak együtt lehet elhárítani, ezért nem szabad tovább késlekedni a fegyverszállításokkal – mondta Zelenszkij.

Kiemelte, hogy Moszkva kihasználja Ukrajna nyugati támogatóinak habozását, igyekszik időt nyerni, fegyvereket vásárol Irántól és geopolitikai feszültséget idéz elő például az olyan országokban végzett műveleteivel, mint Mali.

Mint mondta, Putyin veszélyt jelentene a konferencián képviselt valamennyi ország biztonságára és stabilitására, ha sikerrel jár Ukrajnában. Összefogással, Ukrajna hathatós és gyors támogatásával viszont „nemcsak Putyint, hanem a világ összes Putyinját” le lehet győzni, és a következő konferencián már egy „szabad Ukrajna” vehet részt – mondta Volodimir Zelenszkij.

Scholz és Macron szerint elhúzódhat a háború
Olaf Scholz német kancellár és Emmanuel Macron francia államfő is az Oroszország Ukrajna elleni háborújának elhúzódására figyelmeztetett a biztonsági konferencián. A német kancellár kiemelte, hogy folytatni kell Ukrajna támogatását fegyverekkel, „amíg csak szükséges”, ugyanakkor meg kell őrizni az egyensúlyt Ukrajna lehető legnagyobb mértékű támogatása és a háború „nem szándékolt kiszélesedésének” elkerülése között. Tévedésnek nevezte, hogy a fegyverszállítások meghosszabbítják a háborút. Az összefüggés fordított, Ukrajna támogatása azt szolgálja, hogy Putyin minél gyorsabban belássa, hogy „imperialista” törekvései nem járnak sikerrel. Ez adhat esélyt a háború befejezésére és „az orosz hódító csapatok visszavonulására” – mondta.

Macron azt mondta, az Ukrajna mellett kiálló országok hitelességének érdekében „készen állunk egy elhúzódó konfliktusra”. Aláhúzta, hogy „nem jött el a párbeszéd ideje”, egyelőre arra kell törekedni, hogy Ukrajna képessé váljék a saját feltételeinek megfelelő körülményeket teremteni a békekötéshez. Ezért fokozni kell a nyugati fegyveres támogatást, hogy az ukrán csapatok „ellentámadásba lendüljenek” – mondta a francia államfő. Hangsúlyozta, hogy Oroszország nem zárhatja győzelemmel az Ukrajna elleni háborút. Kifejtette, hogy Vlagyimir Putyin máris kudarcot vallott, méghozzá négyszeresen. Nem vált be az a számítása, hogy csapatai gyorsan lerohanják és elfoglalják Ukrajnát, és mindenki számára világossá vált, hogy nem legitim, hanem „neo-kolonialista” háborút folytat, amelyben ráadásul olyan „neo-maffiaállami” eszközöket használ, mint a Wagner magánhadsereg. Továbbá az orosz elnök szándékával szemben a NATO nem gyengül, hanem két új taggal bővül, és Putyin kudarca az is, hogy az Ukrajna elleni támadással nem erősíti, hanem rombolja hazája tekintélyét.

The post Zelenszkij szerint még az idén le lehet győzni Oroszországot appeared first on .

A Debreceni Járásbíróság letartóztatta azt a két férfit, aki – két külön ügyben – rendőrökre támadt – közölte a Központi Nyomozó Főügyészség.

Azt írták, hogy egy 31 éves szabolcsi férfi még február 7-én este egy közlekedési balesetet követő helyszíni intézkedés közben ittasan fenyegette meg a rendőröket úgy, hogy többszöri felszólítás ellenére egy 32 centiméter hosszú késsel – folyamatosan szúró és vágó mozdulatokat téve – közeledett hozzájuk.

A nyomozóügyészség elrendelte a büntetett előéletű férfi őrizetét, gyanúsítottként hallgatta ki, hivatalos személy elleni, felfegyverkezve elkövetett erőszak bűntette miatt, majd sikeresen indítványozta letartóztatását. A másik ügyben azért indult eljárás a magát iraki állampolgárnak valló idegenrendészeti őrizetes ellen, mert február 3-án egy őrzött szálláshelyén a zárkájából a folyosóra dobott egy vasszéket, majd minden előzmény nélkül ököllel arcon ütött egy rendőrt.

Az intézkedő rendőr a segítségére siető fegyveres biztonsági őrrel közösen testi kényszert alkalmazott az elkövetővel szemben, eközben a 31 éves férfi a rendőrt kétszer leköpte, egy alkalommal az arcába fejelt és meg akarta harapni. Miután megbilincselték, elvezetése közben is agresszíven viselkedett, megpróbálta a rendőrt megrúgni és leköpni, valamint berúgta a látogatói helyiség ablakát is.

A Debreceni Regionális Nyomozó Ügyészség hivatalos személy elleni erőszak bűntettének és súlyos testi sértés bűntette kísérletének elkövetésével gyanúsítja a külföldi férfit, akinek letartóztatását azóta a bíróság – mindenben egyetértve az ügyészség erre irányuló indítványával – elrendelte. A végzések ellen mindkét gyanúsított fellebbezést jelentett be – áll a közleményben.

 

The post Letartóztattak két, rendőrökre támadó férfit appeared first on .

Nem segítené a hadsereg gondjainak megoldását Németországban a sorkötelezettség visszaállítása, a régi szabály helyett új megoldást kell kidolgozni az ország védelmi minisztere szerint.

Boris Pistorius német hírportálokon szerdán ismertetett nyilatkozatában kiemelte, hogy kifejezetten nem támogatja a 2011-ben felfüggesztett sorkötelezettség visszaállítását. A sorkatonai szolgálat helyett szélesebb, a társadalom egészére vonatkozó szolgálati kötelezettséget kellene előírni a fiataloknak, a korábbi polgári szolgálat mintájára. Ezt a szolgálatot lehetne például a szociális ágazatban teljesíteni, és a hadsereg csak az egyik lenne a választható lehetőségek közül.

Ez a megoldás hozzájárulhatna ahhoz, hogy ismét közelebb kerüljenek egymáshoz az emberek és az állami, közösségi intézmények – mondta. A szilveszterkor Berlinben történt rendbontásokra utalva megjegyezte: úgy tűnik, nem csupán a fegyveres erők társadalmi elfogadottságával vannak gondok, hanem egyesek a tűzoltóságot, a mentőszolgálatokat és rendőrséget sem tisztelik kellőképpen. Az általános szolgálati kötelezettség viszont „rávilágíthatna arra, hogy mennyire fontosak ezek az intézmények a társadalom működéséhez” – húzta alá a szociáldemokrata (SPD) politikus.

Ugyanakkor egy ilyen új szabályt csak az érintettek, a fiatalok bevonásával szabad bevezetni, ezért kidolgozásához széles körű egyeztetést kell folytatni. Egy ilyen társadalmi vita a haza szolgálatáról nagyon hasznos lenne – mondta a német védelmi miniszter. A jobbközép CDU/CSU és a liberális FDP Angela Merkel vezette kormányának idején felfüggesztett sorkötelezettség visszaállításáról Oroszország Ukrajna elleni támadása révén indult újra a vita Németországban.

A Bundeswehr törvényhozási felügyeletét irányító parlamenti biztos, Eva Högl ugyancsak a sorkötelezettség újragondolását sürgette a napokban egy lapinterjúban, amelyben kifejtette: meg kell vitatni, hogy milyen arányban kell érvényesíteni a kötelezettség és az önkéntesség elvét a Bundeswehr hatékonyságának javításához.

Az világos, hogy Németországnak nagyobb hadseregre van szüksége, de a sorkatonai szolgálat régi megoldásához nem lehet visszatérni – mondta Högl. A szociáldemokrata politikus kiemelte: a „rettenetes ukrajnai háborúval” kapcsolatban nincs jelentősége, hogy milyen lesz majd az új szabályozás, mert önmagában az előkészítés, a koncepciók kidolgozása és a kiképzési infrastruktúra fejlesztése is több évig tarthat.

A védelmi minisztérium legutóbbi adatai szerint tavaly év végén 183 051 katona szolgált a Bundeswehrnél, hivatásos vagy szerződéses katonaként, illetve önkéntesként. A sorkatonai rendszer 55 éve alatt jóval nagyobb volt a személyi állomány, az ország újraegyesítésének évében, 1990-ben például a nyugatnémet Bundeswehrben csaknem 460 ezren, a keletnémet Nemzeti Néphadseregben (Nationale Volksarmee) pedig mintegy 150 ezren szolgáltak.

Szlovákiában rekordszámban utasították el a rendkívüli katonai szolgálatot az idén
Szlovákiában rekordszámban, több mint 40 ezren nyújtottak be az idén olyan nyilatkozatot, amelyben elutasítják a rendkívüli katonai szolgálatot – jelentette a TASR szlovák közszolgálati hírügynökség a védelmi minisztérium adataira hivatkozva. Esetleges mozgósítás esetén a nyilatkozatot benyújtó személyeket hagyományos katonai szolgálatra nem, csak alternatív szolgálatra, például kórházi kisegítésre és ehhez hasonló feladatokra lehet behívni. A vonatkozó szlovák szabályozás szerint a nyilatkozat benyújtásának lehetőségével a hadköteles életkorba lépő fiatalok élhetnek, illetve az összes hadköteles személy, kizárólag minden év januárjában. A nyilatkozat csak akkor érvényes, amennyiben azt békeidőben nyújtják be, háborús helyzet esetén nem. A nyilatkozatot leadó személyek idei, több mint 40 ezres száma rendkívül magasnak számít, mintegy harmincszor magasabb, mint tavaly, és közel ötszázszor magasabb, mint két évvel ezelőtt.

 

The post A német védelmi miniszter nem támogatná a sorkötelezettség visszaállítását appeared first on .

Nagy-Britannia lesz az első ország a szövetségesek közül, amely hosszabb hatótávolságú fegyverekkel látja el Ukrajnát. Olyan új chartára is szükség lesz, amely elősegíti Ukrajna biztonságának védelmét az ukrán NATO-csatlakozásig hátralévő időben –– mondta Rishi Sunak brit miniszterelnök az 59. Müncheni Biztonsági Konferencián.

Sunak, akinek felszólalását a Downing Street ismertette, egyenes utalást tett ugyanakkor arra, hogy London a közeljövőben nem készül nyugati harci repülőgépek ukrajnai szállítására. Részletek nélkül úgy fogalmazott azonban: a brit kormány kész támogatni bármely más országot olyan repülőgépek átadásában, amelyeket Ukrajna „már ma használni tud”. Hozzátette: ki kell képezni ukrán pilótákat a legfejlettebb repülőgépek működtetésére, annak érdekében, hogy Ukrajnának „hosszú távon” is meglegyen a képessége biztonságának megvédésére.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a múlt héten előre be nem jelentett látogatást tett Nagy-Britanniában, és a londoni parlament két házának tagjai előtt elmondott beszédében korszerű harci repülőgépek szállítását kérte Nagy-Britanniától és a nyugati szövetségesektől. A kérést a brit kormány érzékelhető tartózkodással fogadta, azzal érvelve, hogy Ukrajnának jelenleg a rövid távon hozzáférhető védelmi eszközök beszerzésére van a legnagyobb szüksége.

Nagy-Britannia a nyugati szövetségesek közül elsőként kezdte meg ukrán pilóták NATO-szabványoknak megfelelő kiképzését, de a Downing Street a brit kormányfő szombati beszédéhez kapcsolódva hangsúlyozta: ez a kiképzés arra irányul, hogy Ukrajna a NATO által meghonosított harcászati módszerekkel védhesse meg légterét „a jövőben”.

Sunak a szombati müncheni konferencián kijelentette: közösen kell segíteni Ukrajnát abban, hogy megvédhesse városait az orosz bombáktól és az iráni drónoktól, és ennek érdekében Nagy-Britannia lesz az első ország, amely hosszabb hatótávolságú fegyvereket szállít az ukrán hadseregnek. Kiemelte: olyan katonai stratégiára van szükség, amely döntő hadszíntéri fölényt biztosít Ukrajnának a háború megnyeréséhez, és olyan politikai stratégiára, amellyel „a békét lehet megnyerni”. A háború megnyeréséhez Ukrajnának még több tüzérségi eszközre, páncélozott járműre és a legfejlettebb légvédelmi rendszerekre van szüksége – mondta a brit miniszterelnök.

A Downing Street a beszéd ismertetéséhez fűzött tájékoztatásában felidézi, hogy a brit kormány tavaly 2,3 milliárd font (csaknem ezermilliárd forint) értékű katonai segélyt nyújtott Ukrajnának, és ennek keretében hárommillió egységnyi hadfelszerelés – köztük egy páncélosszázadnyi Challenger 2 harckocsi, kétszáz egyéb páncélos jármű, több mint tízezer páncéltörő rakéta és rakéta-sorozatvető rendszerek – átadására vállalt kötelezettséget.

Sunak a müncheni konferencián kijelentette: a nyugati szövetségesek együtt több felszerelést juttatnak Ukrajnának a következő néhány hónapban, mint amennyit a tavalyi év egészében szállítottak. Hozzátette ugyanakkor: a béke megnyeréséhez azt a nemzetközi rendet kell újjáépíteni, amelytől a világ kollektív biztonsága függ, és e feladat elsődleges pontja a nemzetközi jog érvényben tartása. A brit kormányfő szerint a világnak el kell számoltatnia Oroszországot; át kell tekinteni például, hogy Moszkvát miként lehetne rászorítani a hozzájárulásra az ukrajnai újjáépítés költségeihez.

Sunak szerint a biztonság hosszú távú fenntartásához szükséges új keretrendszert is létre kell hozni. Oroszország a múltban is egymás után lépett fel olyan országok ellen, amelyekre nem terjed ki a NATO nyújtotta kollektív biztonság, és a nemzetközi közösség nem reagált kellő eréllyel ezekre az esetekre – hangsúlyozta a brit kormányfő. Idézte Jens Stoltenberg NATO-főtitkárt, aki kijelentette, hogy Ukrajna valamikor a NATO tagja lesz.

Sunak szerint azonban addig is, amíg ez meg nem történik, többet kell tenni Ukrajna hosszú távú biztonságának megerősítéséért, és ennek érdekében Ukrajnát magasan fejlett, NATO-normáknak megfelelő védelmi kapacitásokkal kell felszerelni. Ukrajnának biztosítékokra is szüksége van arra, hogy megkapja ezt a támogatást, így a Vilniusban esedékes következő NATO-csúcs előtt London összeül barátaival és szövetségeseivel annak érdekében, hogy megkezdje e hosszú távra szóló biztosítékok kialakítását – fogalmazott szombati müncheni beszédében a brit miniszterelnök. A cél az, hogy Vilniusban egy olyan új chartát lehessen összeállítani, amely elősegíti Ukrajna megvédését a jövőbeni orosz agressziótól. A brit kormányfő nem részletezte, hogy e charta várhatóan mit tartalmaz, de kijelentette: az ukrajnai háború tétje nem egyedül Ukrajna, hanem minden ország biztonságát és szuverenitását érinti.

 

The post Orosz agresszió: London nagyobb hatótávú fegyverekkel látja el Ukrajnát appeared first on .

Nem maradhatnak elszámolatlanul a háborús bűncselekmények, az elkövetők nem kerülhetik el a felelősségre vonást – jelentette ki Didier Reynders, az Európai Bizottság igazságügyért felelős tagja.

Didier Reynders közös sajtótájékoztatót tartott Brüsszelben Andrij Kosztyin ukrán főügyésszel, ahol kijelentette: biztosítani kell, hogy a háborús bűnök elkövetői tisztában legyenek azzal, hogy egész életük során bíróság elé állíthatók tetteikért. Mivel számos háborús bűnt követtek el az ukrajnai háborúban, fontos, hogy az Európai Unió és tagállamai szakértőkkel segítsék az ukrajnai főügyészség munkáját – emelte ki.

Az EU és ügynökségei, valamint a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) az orosz-ukrajnai konfliktus során elkövetett háborús bűnök kivizsgálásáért felelős nemzetközi nyomozócsoportot készül létrehozni Hágában. Ezzel összefüggésben fontosnak nevezte a háborús bűnök bizonyítékainak összegyűjtését.

Az EU – Kijevvel együtt – dolgozik annak a munkacsoportnak az összeállításán is, amely a háborúval kapcsolatban ez idáig 21,5 milliárd euró értékben befagyasztott és elkobzott orosz vagyon felhasználásával foglalkozik majd. E csoport munkájával a felek átlátható módon kívánják biztosítani azt, hogy Oroszország fizesse az újjáépítés költségeit és megtérítse az okozott károkat – mondta Reynders.

Kosztyin a sajtótájékoztatón közölte: Ukrajnának és az EU-nak azonosak a céljaik a háborús bűnök elkövetőinek elszámoltatását illetően. Ukrajna az önállóságáért, területi egységéért, szabadságáért és az igazságért küzd a harctereken. Hozzátette ugyanakkor, hogy a harcot és az igazságért folytatott küzdelmet már 2014-ben, a Krím annektálását követően megkezdték, mégpedig – szavai szerint – nem csak Ukrajna érdekében, hanem mindenkiért, aki a demokráciát védelmezi.

Kijelentette: nem csak az elkövetőket kell elszámoltatni, hanem azokat is, akik felelősek a konfliktus kirobbantásért és a már egy éve tartó folytatásáért. Továbbá mindenki számára, akik ellen bármifajta erőszakot elkövettek, vagy akik elvesztették otthonaikat, az elkobzott orosz vagyonokból az agresszornak kárpótlást kell fizetnie – tette hozzá az ukrán főügyész.

Az EPP törölte nápolyi konferenciáját Silvio Berlusconi kijelentései miatt
Az Európai Néppárt (EPP) törölte nápolyi konferenciáját azt követően, hogy Silvio Berlusconi volt olasz miniszterelnök, a párt uniós parlamenti képviselője múlt vasárnap bíráló kijelentéseket tett Volodomir Zelenszkij ukrán elnökre. A Hajrá Olaszország! kormánypárt elnöke többek között olyan kijelentéseket tett, hogy „az ukrajnai háború nem robbant volna ki, ha Zelenszkij nem próbálkozik a Donyec-medence autonóm köztársaságainak megtámadásával”. Véleménye szerint az ukrán elnököt azzal lehetne meggyőzni a béketárgyalásokról, ha Joe Biden amerikai elnök „megszorongatja” és azt mondja neki, hogy 6-9 milliárd dolláros Marshall-terv áll rendelkezésre Ukrajna újjáépítésére azzal a feltétellel, hogy Zelenszkij azonnal tűszünetet rendel el, máskülönben nem adnak neki sem pénzt, sem fegyvert. Berlusconi bírálta továbbá a Giorgia Meloni vezette olasz kormány Ukrajnát támogató politikáját, és hangsúlyozta, hogy Meloni helyében a múlt heti uniós csúcson nem találkozott volna az ukrán elnökkel.

The post Orosz agresszió: a háborús bűnök egyetlen elkövetője sem kerülheti el a felelősségre vonást appeared first on .

Újabb iráni oktatók érkeztek az orosz megszállás alatt álló Luhanszkba, hogy kiképezzék az orosz katonákat az Iránban gyártott drónok használatára

Pavlo Kirilenko, Donyeck megyei kormányzó közölte, hogy a súlyos harcok sújtotta Bahmut városában az elmúlt nap folyamán öt helyi lakos vesztette életét és tíz sérült meg az orosz csapatok ágyúzásai következtében. Az Ukrajinszka Pravda hírportál megyei kormányzók beszámolóiból készített összeállításában azt írta, hogy Ukrajna kilenc régióját érte orosz támadás csütörtökön, aminek következtében kilenc civil halt meg és legalább 24 szenvedett sérüléseket.

Olekszij Dmitraskovszkij ezredes, a délkeleti országrészben harcoló ukrán erők szóvivője egy tévéműsorban arról beszélt, hogy a Donyeck megyei, Bahmuttól délre fekvő Vuhledar irányában az orosz erők taktikát váltottak: éjszaka leállították a roham- és szabotázsműveleteket, helyreállításra és a tartalékok felhalmozására használták fel az időt. Megjegyezte, hogy ezt megelőzően napi szinten három-négy rohamot indítottak.

Az Ukrajinszka Pravda jelentése szerint kora délután ismét légiriadót rendeltek el Ukrajna egész területén, aminek okát egyelőre nem hozták nyilvánosságra. Az ukrán vezérkar pénteki harctéri helyzetjelentésében közölte: értesülései szerint újabb iráni oktatók érkeztek az orosz megszállás alatt álló Luhanszkba, hogy kiképezzék az orosz katonákat az Iránban gyártott drónok használatára.

A kijevi katonai vezetés legfrissebb, pénteki összesítése szerint eddig hozzávetőleg 141 260 orosz katona halt meg Ukrajnában, közülük mintegy nyolcszázan az elmúlt nap során. Csütörtökön az ukrán erők megsemmisítettek egyebek mellett két harckocsit, ezzel együtt 3298 harckocsit veszített eddig az orosz hadsereg.

Újra közlekednek Kijevben a villamosok és a trolibuszok
Az ukrán fővárosban, Kijevben 56 napi kényszerleállás után pénteken újra közlekednek az árammal működő tömegközlekedési eszközök, azaz a villamosok és a trolibuszok – jelentette be Szerhij Popko, a Kijev városi katonai adminisztráció vezetője. „A városi hatóságok, az energetikai mérnökök és a szerelőcsapatok hatékony munkával gyakorlatilag teljesen helyreállították Kijev energetikai infrastruktúráját. Ez lehetővé tette a város számára, hogy fokozatosan újrainduljon a városban a felszíni elektromos közlekedés” – fejtette ki a tisztségviselő. Szavai szerint 46 trolibuszvonalon jelenleg 286 jármű, 32 villamosvonalon 195 szerelvény közlekedik. A városvezetés úgy véli, hogy a kijevi közlekedési válságot egyelőre sikerült leküzdeni – tette hozzá. Emlékeztetett arra, hogy tavaly december 23-án áramhiány miatt leállították a fővárosi felszíni elektromos közlekedést, a villamosokat és a trolibuszokat, útvonalaikon pedig autóbuszok közlekedtek.

 

The post Orosz agresszió: Iráni drónoktatók érkeztek Luhanszkba appeared first on .

A párizsi büntetőbíróság börtönbüntetésre ítélte pénteken annak az „ultrajobboldali nézeteket valló” csoportnak a négy tagját, amelyet, azzal vádoltak, hogy mások között Emmanuel Macron francia államfő ellen tervezett merényletet 2018 novemberében. Másik kilenc embert viszont felmentettek a vádak alól.

A Barjols-csoport tagjai közül hárman terrorista bűnszövetkezet miatt három év szabadságvesztést kaptak, egy negyedik gyanúsítottat hat hónap felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték tiltott fegyvertartás miatt.

„A Barjols-csoport tagjai által tervezett erőszakos cselekmények a közrend súlyos megzavarására irányultak megfélemlítés vagy terror útján”. Ezen belül az „államfő és a kormánytagok elleni erőszakcselekmények az intézményrendszer megdöntését célozták, másrészt a szimbolikus helyek – mecsetek és migránsok csoportjai – kijelölésével a kormány politikájának meggyengítése volt a céljuk” – olvasható a vádiratban.

A bíróság úgy ítélte meg, hogy történtek előkészületek Emmanuel Macron államfő meggyilkolási tervével kapcsolatban 2018-ban a három börtönbüntetésre ítélt gyanúsított részvételével. Ugyanakkor a testület úgy látta, hogy a többi vádlottat nem lehet elítélni „erőszakos cselekmények” miatt.

Az ügyben egy titkosszolgálati információ alapján 2018. november 6-án indult eljárás, amikor is a radikális szélsőjobboldal több szimpatizánsát előállították.

A gyanúsítottak az interneten, telefonon vagy paramilitáris jellegű találkozókon – amelyeken túlélési és lőgyakorlatokat tartottak – arról beszéltek egymással, hogy puccsot akarnak szervezni, valamint képviselőket elrabolni, migránsokat megölni, és mecsetek ellen támadásokat előkészíteni.

A nyomozók akkor léptek közbe, amikor egyértelművé vált, hogy a Facebook-csoport egyik adminisztrátora, a 66 éves, büntetlen előéletű Jean-Pierre Bouyer meg akarja ölni Emmanuel Macron államfőt az első világháborút lezáró fegyverszüneti egyezmény 1918. november 11-i aláírásának 100. évfordulóján rendezett egyik megemlékezésen.

The post A Macron ellen merényletet tervezők közül négyet elítéltek, kilencet felmentettek appeared first on .

Fiatal nyomozók képzésére, toborzására indított kampányt a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) a felvételi jelentkezési határidő közeledtével – közölte az adóhatóság.

A pénzügyőrök pályáját bemutató toborzóvideó „a milliárdok útját, a nyomozók munkáját, az ehhez kapcsolódó egyetemi képzést népszerűsíti”, és végzett hallgatók is szerepelnek benne – írta a közleményben Kis Péter András, a NAV szóvivője.

A kampány célja az új jelentkezők megszólítása mellett, hogy megismertesse a hatóság munkájának azt a részét is, amely a költségvetési csalók leleplezéséről, az adófizetők pénzének visszaszerzéséről szól.

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Karán idén is várják a tanulni vágyó, kitartó fiatalok jelentkezését, akiket érdekel a bűnügyi, a pénzügyi, illetve adóügyi nyomozás is – fogalmazott Kis. Megjegyezte: aki ezt a szakot választja, biztosan számíthat a nyomozómentorok segítségére, majd nyomozóként dolgozhat tanulmányai után a NAV-nál.

 

The post Pénzügyőrnek hívja a fiatalokat a NAV appeared first on .

Az amerikai külügyminisztérium jóváhagyta rakétarendszerek eladását legfeljebb tízmilliárd dollár (mintegy 3700 milliárd forint) értékben Lengyelország számára – jelentette be az amerikai védelmi minisztérium.

A Pentagon közlése szerint a terv magában foglal 18 HIMARS mozgékony tüzérségi rakétarendszert, nagy hatótávolságú taktikai rakétarendszerhez (ATACMS) való rakétákat, valamint több mint ezer, irányított rendszerbe illeszkedő rakétát. A megállapodás megfelel Lengyelország azon katonai törekvésének, hogy javítsa képességeit, valamint továbbfejlessze együttműködési képességét az Egyesült Államokkal és más szövetségeseivel – olvasható a közleményben.

A közlésből az is kiderül, hogy az ATACMS rendszerek esetleges továbbadásához Ukrajna számára az Egyesült Államok beleegyezése szükséges. Kijev eddig eredménytelenül kért Washingtontól nagy hatótávolságú taktikai rakétákat. A Pentagon közleménye potenciális eladásról szól, és nem utal arra, hogy bármilyen szállítási szerződés már létrejött volna Lengyelország és amerikai hadiipari szállítók között.

Lengyelország hadseregének modernizálására törekszik, miközben régebbi katonai eszközeit az Oroszország indította háborúban védekező Ukrajnának adományozza. Varsó tavaly hozzájárulást kapott az Egyesült Államoktól, hogy 366 Abrams amerikai gyártású harckocsit vásároljon, majd a megrendelést kiegészítette további ötszáz HIMARS nagy mozgékonyságú, könnyű rakétavető eszközzel. Miután a HIMARS-t gyártó Lockheed közölte, hogy csak kétszáz eszközt tud szállítani, a lengyel kormány tavaly októberben megállapodást írt alá Dél-Koreával 288 ott gyártott Csunmu tüzérségi rakétarendszer megvásárlásáról.

 

The post Washington tízmilliárd dollár értékű fegyvereladást hagyott jóvá Lengyelország számára appeared first on .