Biztonságpolitika

Az EU azért hosszabbította meg a terroristák uniós jegyzékét, mert a felsorolt terrorszervezetekkel összeköttetésben álló emberek vagy szervezetek továbbra is fenyegetést jelentenek, az Európai Unió területén vagy azon kívül jelenleg is aktívak.

A jegyzékben jelenleg 13 ember és 25 szervezet neve szerepel.

A velük szemben alkalmazott korlátozó intézkedések között pénzeszközök és egyéb bevételek befagyasztásával kapcsolatos rendelkezések, valamint a büntetőügyekben folytatott rendőrségi és igazságügyi együttműködéssel kapcsolatos intézkedések szerepelnek. Sem közvetlenül, sem közvetett módon nem bocsátható rendelkezésükre semmilyen pénzeszköz, pénzügyi eszköz vagy gazdasági erőforrás.

A jegyzékbe vétel kritériumai között terrorcselekmény végrehajtása vagy megkísérlése, illetve elősegítése miatt indított büntetőeljárás során kimondott elmarasztaló ítélet szerepel. A jegyzéket rendszeresen, legalább hathavonta felülvizsgálják.

A szankciórendszer nem azonos az Oszama bin Ladennel, az al-Kaida nemzetközi terrorhálózattal, az afganisztáni szélsőséges tálibokkal vagy az Iszlám Állam nevű terrorszervezettel kapcsolatban álló emberek és szervezetek pénzügyi forrásainak befagyasztásáról szóló, 1989-es ENSZ BT-határozatot végrehajtó uniós rendszerrel.

Az Európai Unió a 2001. szeptember 11-i terrortámadások nyomán a terrorizmus elleni fellépés részeként ugyanazon év decemberében állította össze a terrorcselekményekben részt vevő emberek, csoportok és szervezetek jegyzékét, akikre, illetve amelyekre a korlátozó intézkedések vonatkoznak.

The post Az EU további hat hónappal meghosszabbította a terrorizmus elleni küzdelmet szolgáló korlátozó intézkedéseket appeared first on .

Az előzetes adatok szerint az orosz csapatok Sz-300-as légvédelmi rakétákat lőttek ki. A kormányzó közölte, hogy az eltalált hivatali épület mellett egy ember megsérült, és legalább két ember rekedt a romok alatt. A mentést végzők a helyszínen dolgoznak. Szinyehubov hozzátette, hogy a reggeli órákban Kupjanszk városát is lőtték az oroszok, aminek következtében két nő sérüléseket szenvedett.

Jurij Ihnat, az ukrán légierő szóvivője arról számolt be, hogy Kijev fölött lelőttek egy orosz felderítő drónt.

Olekszij Hromov dandártábornok, az ukrán hadsereg műveleti főigazgatóságának helyettes főnöke csütörtöki sajtótájékoztatóján elmondta, hogy az orosz hadsereg az Ukrajna elleni teljes körű agresszió egy évvel ezelőtti kezdete óta csaknem 5 ezer rakéta- és 3500 légicsapást hajtott végre az ország ellen. Ezenfelül csaknem 1100 dróntámadást indítottak.

A katonai vezető közölte, hogy az ukrán erők februárban hat orosz repülőgépet, két helikoptert, 80 robotrepülőgépet és 84 drónt semmisítettek meg Ukrajna légterében.

Hromov szerint a Kreml tervei nem változtak. Az orosz hadsereg igyekszik elfoglalni a donyecki régió kulcsfontosságú városait, a nyárig pedig el akarja érni Luhanszk és Donyeck megyék közigazgatási határait.

A dandártábornok kijelentette még, hogy az ukrán vezérkar értesülései szerint az orosz katonai vezetés erőfeszítéseket tesz a katonai magánalakulatok feletti ellenőrzés megteremtésére, és igyekszik kiszorítani „információs térből” a Wagner zsoldoscsoportot vezetőjével, Jevgenyij Prigozsinnal együtt. Ennek érdekében alternatív katonai magánalakulatokat aktiváltak, többek között egy Jasztreb (Sólyom) elnevezésű katonai magánvállalkozás társult az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálathoz (FSZB).

Hromov elmondása szerint a Wagner csoport és az egyéb félkatonai formációk feletti ellenőrzés megteremtése érdekében az orosz katonai vezetés arra törekszik, hogy maga lássa el az önkéntesekből álló alakulatokat fegyverekkel, katonai felszereléssel és élelmiszerrel.

A háború előtti szintre süllyedtek az üzemanyagárak Németországban
Visszaálltak az ukrajnai háború előtti szintre az üzemanyagárak Németországban – közölte a szövetségi statisztikai hivatal (Destatis). A hivatal az Oroszország Ukrajna elleni háborújának megindításának évfordulójára készített energiapiaci körképében kiemelte, hogy az orosz támadás „döntő hatást” gyakorolt a németországi energiaárak alakulására az utóbbi 12 hónapban. A 2022 utolsó hónapjaiban kibontakozott csökkenés ellenére az energiahordozók valamennyi fajtáját együttvéve a nagykereskedelmi árak januárban 32,9 százalékkal haladták meg az egy évvel korábban, vagyis az Ukrajna elleni háború előtti utolsó hónapban, 2022 januárjában regisztrált szintet.

A legnagyobb mértékben a földgáz drágult, 50,7 százalékkal került többe, mint tavaly januárban. A villamos energia ára 27,3 százalékkal, a fűtőolaj és az üzemanyagok ára 12,6 százalékkal volt magasabb, mint 2022 elején. Ugyanakkor a fogyasztók szintjén nem érvényesülnek ezek a hatások teljes egészében, mert a szövetségi kormány bevezette az úgynevezett árfék programokat, amelyekkel a földgáz, az áram és a távhő árát is korlátozzák. Az üzemanyagok árát a piac szabályozza, és itt kormányzati intézkedés nélkül is visszaállt a háború előtti állapot. Így a németországi töltőállomásokon az idén február 13-án napi átlagban 1,83 euróba (697 forint) került egy liter Super E5 típusú benzin, a dízel literje pedig 1,78 euró (678 forint) volt. Röviddel az Ukrajna elleni orosz támadás előtt, 2022. február 21-én egy liter Super E5-ös benzinért 1,80 eurót kellett fizetni, egy liter dízel pedig 1,66 euróba került – áll a Destatis összállításában.

The post Orosz agresszió: Kupjanszk térségét lőtték a putyini hadak, emberek rekedtek a romok alatt appeared first on .

A flamand közösség közszolgálati televízióscsatornája, a VRT egy 2018-as műsorában fedte fel, hogy a képviselő által alapított Schild en Vrienden (Pajzs és barátai) nevű radikális jobboldali ifjúsági mozgalom titkosított üzenőcsoportjaiban rasszista, antiszemita, holokauszttagadó üzeneteket osztottak meg. Dries Van Langenhove ellen 2019 júniusában vádat emeltek, őrizetbe vették, majd szabadon engedték egyebek között azzal a feltétellel, hogy, el kell látogatnia a mecheleni Dossin-laktanyába, ahonnan a második világháború idején belga zsidók ezreit deportálták.

A vádkamara tavaly júniusban úgy döntött, hogy a Schild en Vrienden öt tagját bíróság elé kell állítani a holokauszt tagadása, illetve relativizálása miatt. A határozat azonban nem vonatkozott magára Van Langehovéra, mivel ő maga nem vett részt az üzenőcsoportban. Ugyanakkor a vádkamara úgy határozott, hogy a flamand politikust be kell idézni a belga fegyvertörvények, valamint a rasszizmus elleni törvény megsértése miatt.

A most meghozott döntést, miszerint Van Langehovénak holokauszttagadás miatt is felelnie kell, több flamand párt is támogatta. Február elején Van Langenhove lemondott képviselői mandátumáról a belga parlamentben.

The post Holokauszttagadás miatt bíróság elé idéztek egy volt flamand radikális jobboldali képviselőt appeared first on .

A tájékoztatás szerint Gurgen Nersziszján eddigi főügyész lesz az új miniszterelnök. Az Azerbajdzsánba beékelődött örmény enklávé már csaknem három hónapja blokád alatt áll.

Vardanján menesztésének oka egyelőre nem ismert. A milliárdos bankárból lett politikus, akit novemberben neveztek ki, többször összetűzésbe keveredett Nikol Pasinján örmény miniszterelnökkel a régióba vezényelt orosz békefenntartók szerepét illetően. Vardanján korábban orosz állampolgár volt, Vlagyimir Putyin orosz elnök egy tavaly decemberben közzétett rendeletben jóváhagyta kérését, hogy vonják be orosz útlevelét. Személyét ismételten bírálatok érték a bakui vezetés felől is.

December 12. óta magukat környezetvédőnek mondó, az ércbányák okozta szennyezés miatt tüntető azeri aktivisták torlaszolják el a Hegyi-Karabahot Örményországgal összekötő egyetlen útvonalat, a Lacini-folyosót.

Az Egyesült Államok és az Európai Unió felszólította Azerbajdzsánt az útzár feloldására, figyelmeztetve, hogy komoly humanitárius következményei lesznek a blokádnak, és veszélybe sodorhatja az elmúlt harminc év során két háborút is vívó Örményország és Azerbajdzsán közötti törékeny tűzszünetet.

Pasinján több ízben bírálta az orosz békefenntartókat, hogy nem tesznek többet a blokád feloldása érdekében. Vardanján ugyanakkor értelmetlennek nevezte az ilyen jellegű kritikákat, mondván, hogy ez csak Azerbajdzsán malmára hajtja a vizet. Baku emellett azt állítja, hogy Vardanján kerékkötője a lehetséges béketárgyalásoknak.

The post Hegyi-Karabah: Leváltották a hegyi-karabahi vezetőt appeared first on .

A holland rendvédelmi szervek adatait a Follow the Money nevű holland oknyomozó újságírással foglalkozó szervezet elemezte, és arra a következtetésre jutott, hogy a hatóságok által alkalmazott erőszakos cselekedetek 36 százaléka a kisebbségi hátterű személyeket érinti, miközben arányuk a teljes holland lakossághoz viszonyítva csupán 13 százalék. Az adatok értékelése arra enged következtetni, hogy a magas arány részben azzal magyarázható, hogy a kisebbségi lakosság alacsony jövedelmű városi területeken koncentrálódik, ahol fokozottabb a rendőri fellépés.

Korábbi kutatások kimutatták, hogy a kisebbségiek aránya még magasabb az rendőri beavatkozás során elhunyt személyek esetében: 2016 és 2020 között ötven halálos áldozata volt rendőrségi erőszaknak, az elhunytak közül 23-an „nem nyugati” származásúak voltak. Mitch Henriquez, egy arubai férfi esete, aki rendőrségi erőszak következtében hunyt el 2015-ben egy hágai fesztiválon, szélesebb körű vitát váltott ki a nem fehér állampolgárokkal szembeni erőszak alkalmazásáról. A rendőrök közül kettőt féléves börtönbüntetésre ítéltek, miután bűnösnek találták őket a férfi halálában, bár az egyiküket később fellebbezés után felmentették.

A jelentésből kiderül, hogy a rendőrség nagyobb valószínűséggel alkalmaz erőszakot az alacsony társadalmi-gazdasági háttérrel rendelkező emberekkel szemben. E csoport közel negyede, 24 százaléka esett áldozatul rendőri erőszaknak, noha arányuk a lakosság csupán négy százalékát teszi ki. A jelentés szerint továbbá az esetek 19 százalékában a rendőrség védekezésképpen alkalmazott erőszakot, azonban a rendőrök többször fizikai erőszakkal reagáltak azokra az esetekre is, amikor verbális agresszió érte őket. Egy tavaly áprilisi rendőrségi felmérés szerint Hollandiában az előző évhez képest megduplázódott a rendfenntartó szervekkel szembeni erőszakos cselekmények száma.

A belga rendőrség egyre inkább válik szélsőséges fenyegetések célpontjává
A belga rendőrség egyre többször válik szélsőséges fenyegetések célpontjává válik, 2022 utolsó negyedévében jelentősen megnőtt a rendfenntartó hatóságok elleni megfélemlítések száma – derül ki a belga igazságügyi minisztérium fenyegetéselemzéssel foglalkozó koordinációs egységének (OCAD) jelentéséből. A tanulmány szerint tavaly a dzsihadista vagy iszlám szélsőségesek általi fenyegetések voltak messze a leggyakoribbak, az összes incidens egyharmadát tették ki. A megfélemlítések alig egytizede jobboldali szélsőségesektől származott, míg a baloldali szélsőséges fenyegetések száma „korlátozott maradt”. A jelentés hozzáteszi, hogy a fenyegetések hatvan százaléka „kevésbé súlyosnak” minősült, egyharmaduk „közepesen súlyosnak”, és kevesebb mint egytizedük minősült „nagyon súlyosnak.” Az OCAD továbbá megjegyezte, hogy a fenyegetések túlnyomó többsége „magányos elkövetőktől” származott, és csak 20 százalékuk több személytől, csoportoktól. A leggyakoribb célpontok konkrét személyek voltak, ezt követték az rendőrség a hadsereg, politikusok, közintézmények, a lakosság és bizonyos közösségek elleni megfélemlítések. Az elkövetők legtöbben a közösségi médián vagy üzenetküldő alkalmazásokon jelentették be szándékaikat – olvasható a jelentésben.

The post Holland rendőrségi jelentés: az etnikai kisebbségek háromszor nagyobb eséllyel válnak rendőri erőszak áldozatává appeared first on .

Egyikük már a helyszínen meghalt, társa kórházba szállítás közben vesztette életét – olvasható a közleményben. 1991-től mostanáig összesen 2017 civil szenvedett sérüléseket aknarobbanás miatt, közülük 524-en életüket vesztették. A tűzszerészek közül munkavégzés közben 65-en meghaltak, és 152-en megsérültek.

Lika-Zengg megyében ez idáig összesen 130 négyzetkilométer, korábban elaknásított területet tisztítottak meg, és további 76 négyzetkilométernyi, erdővel borított terület maradt még szennyezett. Csak ebben a megyében eddig 23 ember veszítette életét amiatt, hogy aknára lépett.

A horvát aknamentesítő központ (HCR) adatai szerint az 1990-es évek első felében dúló délszláv polgárháborúból visszamaradt aknagyanús területek nagy részét már megtisztították. Még hat megyében – összesen 28 város és járás területén – mintegy 148 négyzetkilométernyi területet kell átvizsgálni. A HRC adatai szerint valamivel több mint 12 ezer aknát kell még hatástalanítani, nagyrészt azokon a területeken, ahol intenzív harcok folytak a háború alatt. Az ország területén jelenleg is 6255 ezer tábla hívja fel a figyelmet az aláaknázott területekre.

Horvátország 1997-ben az elsők között írta alá az ottawai egyezményt, amely tiltja gyalogsági aknák gyártását, kereskedelmét és telepítését, valamint előírja az aknakészletek megsemmisítését és az aknamezők felszámolását.

The post Aknamentesítés közben meghalt két tűzszerész Horvátországban appeared first on .

Vincent Van Quickenborne belga igazságügyi, illetve az Északi-tengert érintő ügyekért felelős miniszter keddi sajtóközleményében felhívta a figyelmet, hogy „a korábban holland vizeken feltűnt orosz kémhajóval azonosnak tűnő vízijármű jelenlétét november közepén észlelték belga felségvizeken”. A Le Soir napilap közlése szerint a szóban forgó hajó automatikus azonosítórendszer (AIS) nélkül közlekedett. A belga tengerészeti információs központ vizsgálatot indított a kétes indítékú navigáció miatt. Bár az orosz hajók jelenléte az Északi-tengeren nem tiltott, az igazságügy-miniszter közölte, hogy az esetet az ukrajnai háborúval összefüggésben vizsgálják ki.

„Nem tudjuk pontosan, mit keresett az orosz hajó, de ne legyünk naivak, különösen tekintettel arra, hogy gyanús viselkedést mutatott szélerőműveink, a tenger alatti gáz- és adatkábelek és más kritikus infrastruktúrák közelében” – hangsúlyozta Van Quickenborne sajtóközleményében. Az év elején Belgiumban új tengerészeti biztonsági törvény lépett hatályba, amely többek között lehetővé teszi a tengeren történő megfigyelést, drónokra vagy hajókra szerelt mobil kamerákkal. Az igazságügyi miniszter közölte, hogy ennek a törvénynek a keretében megteszi a szükséges intézkedéseket az energiainfrastruktúrák megvédésére.

A holland katonai hírszerzés hétfőn bejelentette, hogy néhány hónappal ezelőtt egy orosz hajó jelent meg az Északi-tenger holland részén, és információkat próbált szerezni a tengeri szélerőműparkról. A hajót időben felismerték és elirányították a parti őrség hajói, mielőtt bármilyen szabotázskísérletet tudott volna végrehajtani. A hírszerzés szerint Oroszország a szélerőművek mellett az internetkábelek és a gázvezetékek infrastruktúráját is megpróbálta titokban feltérképezni.

Lengyelország kiutasította a fehérorosz katonai attasét
A fehérorosz katonai attasé a közeli napokban elhagyja Lengyelországot – közölte Lukasz Jasina, a varsói külügyminisztérium szóvivője. A kiutasítás előzménye, hogy Minszk hétfőn bejelentette a Hrodna (Grodno) városában működő lengyel főkonzulátus két munkatársának, valamint a lengyel határőrség egy összekötő tisztjének kiutasítását. A tiszt diplomáciai státusszal rendelkezett, és a lengyel és a fehérorosz hatóságok közötti közvetítéssel volt megbízva. Jasina a PAP hírügynökségnek csütörtökön megerősítette: a három lengyel diplomata már el is hagyta Fehéroroszországot.

The post Belgium is vizsgálatot indított az Északi-tengeren tartózkodó orosz „kémhajó” ügyében appeared first on .

A közleményükben emlékeztettek: február 13-án a Honvédelmi Minisztérium és a Magyar Honvédség elindította azt az egész évet átfogó, országos toborzó kampányt, amelynek célja, hogy minél többen, köztük a fiatalok megismerhessék a Magyar Honvédség által kínált szolgálati formákat és életpálya-lehetőségeket.

A honvédség által kínált egyik lehetőség az önkéntes katonai szolgálat, ami egy olyan képzési és kereseti alternatíva, amely főként azokat a fiatalokat szólítja meg, akik az adott tanévben valamiért kénytelenek elhalasztani felsőfokú tanulmányaik megkezdését, illetve szeretnék kipróbálni magukat a katonai pályán. Aki elmúlt 18 éves, rendelkezik magyar állampolgársággal, és személyesen is meg akar róla bizonyosodni, hogy a bátorság, az összetartó közösség, a high-tech haderő nem csak szlogenek, március 3. éjfélig jelentkezhet a megújult iranyasereg.hu karrieroldalon, valamint a toborzóirodákban – írták.

A képzés első két hónapjában részt vevők erre az időszakra fizetést is kapnak, akik pedig a program második részében speciális területet választanak, már a garantált bérminimumot kapják meg havi fizetésként. A résztvevőknek jár ruházati ellátás, napi egyszeri meleg étkezés, valamint utazási költségtérítés. Aki nem vállalja a napi nyolc órás szolgálatteljesítésre történő beutazást, annak lehetősége van szállást is igényelni.

Legalább 6 hónap teljesítésével 16 vagy 32, egyéves szolgálattal akár 64 felvételi többletpontot is lehet szerezni a felsőoktatási felvételi eljárásban. A sikeres teljesítés az Acélkocka Altisztképzési Rendszerbe történő jelentkezés esetén is előnyt jelent.

Közölték azt is, a kiképzések március 13-án indulnak, tervezetten az ország valamennyi vármegyeszékhelyén, a Magyar Honvédség területvédelmi ezredeinél. Az első két hónapban az alapkiképzésen a katonai érintkezés és a fegyveres harc alapvető ismereteit sajátíthatják el a résztvevők. A képzés második, négyhónapos részében az önkéntesek folytathatják kiképzésüket ugyanott vagy egy műveleti besorolású alakulatnál, ahol az adott katonai szervezetre jellemző (akár ejtőernyős vagy búvár) képzést is kaphatnak. Akinek megtetszett ez a kiképzés, hat hónap után további hat hónapig folytathatja az önkéntes katonai szolgálatot, akár műveleti besorolású alakulatot választott korábban, akár az általános lövészkiképzésen maradt.

Felhívták a figyelmet arra: a fizikai és szellemi kihívást támasztó szolgálat az önkéntességen alapul, ezért bármikor megszüntethető, de már a kiképzés közben bárki dönthet úgy is, hogy szerződéses katona lesz vagy katonai elhivatottságát tanulmányai folytatása, illetve civil munkája mellett tartalékosként bizonyítja.

A program elmúlt két évében két kiképzési ciklusban mintegy ezren vettek részt. Hozzátették: sokan megtalálják számításukat a honvédségnél, a tartalékos katonák közül – beleértve a program résztvevőit is – tavaly több mint négyszázan választották a szerződéses katonai szolgálatot.

A tájékoztatás szerint azok, akik teljesítik az önkéntes katonai szolgálat három program második ciklusát, és megfelelnek a missziós feltételeknek, részt vehetnek a soron következő missziós felkészítésen is. Annak sikeres elvégzése után, tartalékos vagy szerződéses jogviszony vállalásával, missziós szolgálatot is vállalhatnak.

Felhívták a figyelmet arra is, hogy a toborzókampány valamennyi szolgálati formára kiterjed, az önkéntes katonai szolgálat mellett minden hónapban indul alapkiképzés a szerződéses és a tartalékos szolgálatra jelentkezőknek, míg az idei altisztképzésre, az úgynevezett Acélkocka programra augusztusban lesz a bevonulás.

The post Ismét lehet jelentkezni az önkéntes katonai szolgálatra appeared first on .

Oleh Szinyehubov megyei kormányzó hozzátette, hogy az orosz erők infrastrukturális létesítményekre mértek csapást. A harkivi polgármester információi szerint négy csapás érte a megyeszékhelyt. Az orosz megszállás alá került Donyeck megyei Mariupolban úgyszintén robbanások történtek a kikötőben, ahol az orosz csapatok lőszert tárolnak – számolt be a városi tanács, hozzátéve, hogy ezután orosz repülőgépek emelkedtek az égbe.

Jurij Ihnat, az ukrán légierő szóvivője az Ukrajinszka Pravda hírportálnak nyilatkozva közölte, hogy a keleti fronton szerdán jelentősen megerősödött az orosz légierő aktivitása. „Vadászgépekről, egyéb támadó repülőgépekről és helikopterekről van szó, amelyek támogatják az orosz szárazföldi erők rohamműveleteit bizonyos irányokban” – fejtette ki.

Ugyanakkor Ihnat szerint ez nem számít rendkívülinek. „Háború zajlik, az ellenség régóta aktívan használja a rendelkezésére álló légierőt a megszálló szárazföldi erők kelet-ukrajnai műveleteinek támogatására. Előző nap kevesebb repülést hajtottak végre, valószínűleg a kedvezőtlen időjárási körülmények miatt” – jegyezte meg. A Harkiv elleni reggeli támadással kapcsolatban a légierő szóvivője kifejtette, hogy az orosz csapatok Sz-300-as légvédelmi rakétarendszerekből nyitottak tüzet a városra.

Kirilo Budanov, az ukrán katonai hírszerzés főnöke egy lapinterjúban elmondta: a várt nagyszabású orosz offenzíva már folyik, de nagyon alacsony intenzitással, ami miatt sokak számára még nem érzékelhető. Kiemelte: az orosz erők elé azt a stratégiai feladatot tűzte ki a moszkvai vezetés, hogy március 31-ig érjék el Donyeck és Luhanszk megyék közigazgatási határait.

Olekszij Reznyikov védelmi miniszter arról írt, hogy Kijev várakozásai szerint hamarosan megérkeznek az első harckocsik a használatukra kiképzett ukrán katonákkal a nyugati partnerektől. Közölte, hogy pénteken Németországban, Litvániában, Lettországban és Észtországban kiállítás nyílik az ukrajnai hadszíntéren megrongálódott orosz harckocsikból. Szavai szerint a felsorolt országok állampolgárai látják majd, hogy „az orosz tankok Ukrajnán keresztül csak múzeumi kiállítási tárgyakként juthatnak el Európába”. Megjegyezte, hogy nyáron Lengyelországban és Csehországban rendeztek hasonló kiállítást.

A miniszter úgy véli, hogy ezeknek a kiállításoknak az oroszok számára is jelzéssé kell válniuk: „Európában látni fogják a valódi arcukat, ami korábban teljes félelmet keltett, de mostanában egyre gyakrabban undort és megvetést”. Reznyikov kifejezte meggyőződését, hogy egyre több európai megbizonyosodik arról, hogy Oroszországot le kell győzni a csatatéren, „és ezt jobb Ukrajnában megtenni, minthogy később az otthona közelében kelljen megállítania az ellenséget”.

Fel kell készülni az évekig tartó védelemre az orosz fenyegetéssel szemben
Fel kell készülni a hosszú évekig tartó védelemre az orosz fenyegetéssel szemben, ami gazdasági kihívásokkal is jár az európai országok számára – jelentette ki Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő szerdán Varsóban, a Novák Katalin köztársasági elnökkel tartott találkozón. Morawiecki leszögezte: az orosz fenyegetéssel összefüggésben Európa sok gazdasági kihívással, energetikai válsággal és inflációval szembesül. A magyar köztársasági elnökkel megvitatandó fő témának Morawiecki az ukrajnai háborút nevezte. „Helyénvaló, hogy önökkel, magyar barátainkkal, éppen ezeket a témákat vitathatjuk meg” – húzta alá a lengyel miniszterelnök.

The post Orosz agresszió: ismét lőtték Harkivot, áldozatok appeared first on .

Ezt az egyetlen szárazföldi útvonalat, amelyen Örményország közvetlenül elérheti az örmény többségű, Azerbajdzsántól egyoldalúan elszakadt Hegyi-Karabahot, december 12-én magukat környezetvédőnek beállító azeri aktivisták foglalták el, megakadályozva az áthaladást. Örményország korábban azt közölte a Nemzetközi Bírósággal, hogy Azerbajdzsán azzal a céllal zárta le a folyosót, hogy ott „etnikai tisztogatást” hajtson végre. Azerbajdzsán tagadja, hogy blokád alá vonta volna a folyosót, és azt állítja, hogy az aktivisták a térségbeli törvénytelen bányászati tevékenység ellen demonstrálnak.

A Nemzetközi Bíróság ítéletében közölte: bizonyítékai vannak arra, hogy a Lacini-folyosón áthaladó forgalom továbbra is akadozik, ami az élelmiszer, gyógyszerek és más életmentő egészségügyi felszerelés hiányát okozza a térségben, továbbá megfosztja a Hegyi-Karabahban élő örményeket az egészségügyi ellátástól. Az ítélet arra utasította Azerbajdzsánt, „tegyen meg mindent annak érdekében, hogy megfelelő intézkedések biztosítsák a személyek, a járművek és a szállítmányok akadálytalan mozgását a Lacini-folyosón mindkét irányban”.

A bíróság ítéletében továbbá elutasította Azerbajdzsán ideiglenes intézkedésekre vonatkozó kérelmét, amely arra kötelezte volna Örményországot, hogy segítsen eltávolítani a taposóaknákat az általa korábban felügyelt területekről, és hagyjon fel olyan robbanószerkezetek telepítésével, amelyek megakadályozzák az azeri állampolgárok visszatérését korábbi otthonaikba.

Hegyi-Karabah hovatartozása 1988 februárja óta vita tárgya Baku és Jereván között. A terület Azerbajdzsántól az 1992-1994-ben, Örményország támogatásával megvívott háború eredményeként szakadt el, amelyben 30 ezer ember veszítette életét, és százezrek kényszerültek menekülésre. A tartomány parlamentje 1996-ban kikiáltotta Hegyi-Karabah függetlenségét, de ezt egyetlen ország, még Örményország sem ismerte el. Azerbajdzsán továbbra is saját területének tekinti a hegyi-karabahi enklávét, ahogy lényegében Örményország is. Az ENSZ hágai székhelyű Nemzetközi Bíróságát országok közötti viták rendezésére hozták létre. Határozatai kötelező erejűek, de végrehajtatásukra nincsenek közvetlen eszközei.

The post Hegyi-Karabah: A Nemzetközi Bíróság elrendelte, hogy Azerbajdzsán biztosítsa a szabad áthaladást a Lacini-folyosón appeared first on .

Az egyébként zárt ajtók mögött folytatott megbeszélések elején, a média jelenlétében elhangzott felszólalások keretében Biden felidézte: a B9 egy évvel a Krím félsziget orosz megszállása után, 2015-ben alakult meg. „Most az orosz agresszió újabb évfordulójához közeledünk” – utalt az elnök az Ukrajna ellen tavaly február 24-én megindított orosz támadásra, majd aláhúzta: a NATO egyre szolidárisabb és egységesebb.

„Az itt összegyűlt országok idén erősebbé tették a szövetséget, és ez meg is látszik” – fordult Biden a varsói B9 csúcstalálkozón részt vevő államok képviselőihez. Szentnek és sérthetetlennek nevezte a kollektív védelemről szóló 5. cikket, amely – mint mondta – elkötelezettséget jelent minden nemzet, minden NATO-tagállam iránt. A NATO elrettentő képességeinek további fejlesztését szorgalmazva, Biden hangsúlyozta: nemcsak Ukrajna szabadságáról, hanem annál általánosabban felfogott szabadságról is van szó.

Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára felszólalásában kijelentette: egy évvel Oroszország Ukrajna elleni támadásának megindítása után „látjuk, hogy Putyin nem békére, hanem további háborúzásra készül”. Ezért meg kell erősíteni a Kijevnek nyújtott támogatást, megadni Ukrajnának mindazt, ami szükséges a megmaradásához – fűzte hozzá. Leszögezte: nem lehet tudni, mikor ér véget a háború. „De ha majd véget ér, meg kell bizonyosodnunk arról, hogy a történelem nem fog megismétlődni” – folytatta. Megengedhetetlennek nevezte, hogy Oroszország „kiragadja magának az európai biztonság újabb és újabb szeleteit”. Ebben az összefüggésben sorolta „az utóbbi évek annektáló háborúiban észlelhető orosz eljárási modell” állomásait – a 2008-as georgiai konfliktust, a Krím elcsatolását és a Donyec-medence elfoglalását 2014-ben, majd a tavaly elindított teljes körű ukrajnai inváziót.

Biden és Stoltenberg a csúcstalálkozó vendégei voltak. Az értekezlet szervezőiként a B9 soros elnökségét képviselő Zuzana Caputová szlovák elnök, valamint Andrzej Duda lengyel és Klaus Iohannis román elnök szólalt fel. Caputová „az eddiginél is erősebb transzatlanti egység bizonyítékának” nevezte Biden varsói jelenlétét.

Iohannis, aláhúzva Ukrajna támogatásának és a NATO keleti szárnya további erősítésének fontosságát, elmondta: Oroszország „agresszív módon viselkedik”, ez szerinte nemcsak Ukrajnában, hanem Moldovában és Georgiában is észlelhető.

Duda közölte: a B9-es varsói találkozó célja a Vilniusban rendezendő júliusi NATO-csúcsértekezlet előtti egyeztetés, mely lehetséges közös lépésekről, Ukrajna támogatásának további módozatairól szól.

Az USA a békéről szóló határozati javaslat támogatására sürgeti a világ országait az ENSZ-ben
Már az ENSZ 68 tagállama biztosította támogatásáról a béketárgyalásokat és az ukrajnai háború beszüntetését sürgető határozati javaslatot. Az Egyesült Államok ENSZ-nagykövete Linda-Thomas Greenfield az ENSZ-közgyűlés elé terjesztett dokumentummal kapcsolatban sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott, hogy annak támogatása kifejezetten a békéről szól, és nem nagyhatalmi versengésről, választásról az Egyesült Államok és Oroszország között. Kifejtette, hogy a határozati javaslat az ENSZ alapokmányának védelmében született, és az ENSZ egyik alapelvéről szól, arról, hogy egy ország nem veheti el egy másik állam területét erőszakkal. A nagykövet úgy fogalmazott, hogy a háborút egyedül Oroszország fejezheti be – „akár még ma” – azzal, hogy kivonja csapatait Ukrajnából, és tárgyalóasztalhoz ül. Úgy vélte, hogy „ha Ukrajna nem harcol tovább, akkor az Ukrajna végét jelenti, míg ha Oroszország hagy fel a harcokkal, akkor a háború véget ér”.

The post Biden: sérthetetlen a NATO alapszerződésének 5. cikke appeared first on .

A bemutatott videón – amelyet egy járőrautó kamerája rögzített – az látható, hogy az Audi vezetője nagy sebességgel halad a forgalmas belvárosi utcákon, járművével lassítás nélkül áthajt több kereszteződésen, figyelmen kívül hagyja a tilos jelzéseket, nem ad elsőbbséget, többsávos úton szlalomozva kerülgeti a többi járművet, a záróvonalat átlépve áttér a menetirány szerinti bal oldalra, hirtelen fékezésre kényszeríti a vele szemben szabályosan közlekedőket.

László Péter alezredes, a Vas Vármegyei Rendőr-főkapitányság közlekedésrendészeti osztályának vezetője elmondta, hogy az eset február 9-én történt. Tájékoztatása szerint kollégái azért kezdték – megkülönböztető hang- és fényjelzést használva – követni az autóst és próbálták megállítani a járművet, mert szemtanúi voltak annak, ahogy áthajtott egy piros lámpán. Hozzátette: az ámokfutó autós a szabályokat tudatosan megszegve, sűrűn lakott forgalmas utcákon haladt, olyan helyen, ahol két általános iskola és egy gyógyszertár is volt a közelben. Láthatóan nem akart megállni a rendőri felszólításra, sőt egyre növelte a sebességét.

A járőrautó parancsnoka végül úgy döntött, hogy a közlekedők biztonsága érdekében felhagy a követéssel, közben rádión értesítette a központjukat.

Bercse László alezredes, a szombathelyi rendőrkapitányság közlekedésrendészeti osztályának vezetője a sajtótájékoztatón elmondta: a rendőrök néhány percen belül rátaláltak a keresett autóra, ami akkor már üres volt, viszont a sofőr siettében a járműben hagyta okmányait, így rövid időn belül elfogták.

Mint kiderült, a férfinak nem volt jogosítványa, hasonló bűncselekmény elkövetése miatt eltiltották a járművezetéstől, sőt „reintegrációs őrizet” alatt állt, nyomkövető volt a lábán. Az újabb büntetőeljárás eredményét már a büntetés-végrehajtási intézetben várhatja – fűzte hozzá az alezredes.

The post Ámokfutó autóst fogtak el a rendőrök Szombathelyen appeared first on .

Mint mondta, a járművek egy nemzetközi zászlóaljba kerülnek majd a többi ország által küldött Leopard 2 harckocsival együtt. Számuk tovább növelhető, amennyiben arra szükség lesz és a szövetségesek kérik – tette hozzá. A hat harckocsi javítását már megkezdték a Santa Bárbara Sistemas nevű vállalat sevillai telephelyén. Az eredetileg Németországtól, használtan vásárolt járművek egy évtizede álltak a spanyol szárazföldi erők zaragozai katonai bázisának raktárában.

Ugyanebben a hadászati központban a múlt héten ötven ukrán katona kiképzése kezdődött meg, közülük negyvenen a harckocsi használatát, tízen pedig a karbantartását tanulják meg. Oktatásukat szimulátoros gyakorlattal is kiegészítik. A tervek szerint a kiképzés egyidőben fejeződik be a tankok javításával és felkészítésével.

Robles a parlamentben beszámolt arról is, hogy Spanyolország a háború elmúlt egy éve során 54 katonai transzporttal segítette Ukrajnát, ezekkel egyebek mellett mentőautókat, üzemanyagot, katonai védőfelszereléseket, téli ruházatot, lőszert, lőfegyvert, C-90-es rakétavetőket, Aspide légelhárító üteget, Hawk és Mistral rakétákat küldtek.

Emellett Spanyolország az Európai Unió Katonai Segítségnyújtási Missziójának (EUMAM Ukraine) keretében több turnusban fogadott már ukrán katonákat kiképzésre. A toledói katonai akadémián precíziós lövészetet, improvizált robbanószerkezetek elleni védelmet és aknamentesítést oktattak nekik, egy almeríai műveleti központban tarackkezelést tanultak, a zaragozai légi bázison pedig az Aspide légelhárító rendszer használatát sajátították el.

The post Orosz agresszió: Spanyolország hat Leopard 2 harckocsit küld Ukrajnának appeared first on .

A rendőrségre nem sokkal fél 12 előtt érkezett bejelentés, hogy egy zalaegerszegi társasházban egy férfi több lövést is leadott. A helyszínre érkező járőrök megállapították, hogy valós a bejelentés, ezért a feltételezhetően fegyverrel rendelkező elkövető biztonságos elfogása érdekében a TEK munkatársainak segítségét kérték.

A rendőrök felszólításának eleget téve a férfi önként nyitott ajtót. A lakás átvizsgálásakor két – valószínűsíthetően – gáz-riasztó fegyvert találtak. Az esettel összefüggésben senki nem sérült meg. A férfit a Zalaegerszegi Rendőrkapitányság munkatársai a megyei kórház pszichiátriai osztályára szállították. Felfegyverkezve elkövetett garázdaság bűntette miatt indult ellene eljárás.

Sznopek Veronika, a ZVRFK szóvivője megerősítette, hogy a hétfőn elfogott lövöldöző azonos azzal a 45 éves férfival, aki ellen néhány nappal ezelőtt rongálás miatt indult büntetőeljárás.

A zalai rendőrség akkori híre szerint a férfi február 14-én hajnalban társasházi lakásának ablakából több fa fényképkeretet és elégetett papírhulladékot dobált ki, ami a lakás alatt parkoló egyik személyautóban anyagi kárt okozott. Azt a magyarázatot adta, hogy ideges volt, és így vezette le a feszültségét.

Pénzbüntetésre ítéltek egy rendőrt ittas járművezetésért
750 ezer forint pénzbüntetésre és három év közúti járművezetéstől eltiltásra ítélt a Tiszaújvárosi Járásbíróság egy rendőrt, aki ittasan gépjárművet vezetett – közölte a Miskolci Törvényszék. A férfi 2020 júliusának egyik hajnalán erősen ittasan közlekedett a 3-as és a 35-ös főúton, Nyékládháza belterületén nem tudta a sávban tartani járművét, többször letért az útpadkára, áthaladt a záróvonalon, terelővonalon. Útja Sajószögeden át Tiszaújvárosba vezetett, ahol egy autóbusz-megállóba húzódva elaludt. A bíróság a vádlottat ittas állapotban elkövetett járművezetés vétsége miatt marasztalta el. Az ítélet nem jogerős.

The post Terrorelhárítók fogtak el Zalaegerszegen egy lövöldözőt appeared first on .

A Die Welt című lap hírportálján közölt interjúban az ukrán elnök kiemelte: Ukrajnának fontos, hogy Kína ne támogassa Oroszországot az Ukrajna elleni háborúban. Mint mondta, valójában azt szeretné, hogy Kína Ukrajna mellé álljon, de nem gondolja, hogy ez „ebben a pillanatban” lehetséges. Az viszont lehetséges, hogy Kína „pragmatikus” álláspontot foglaljon el, hiszen „ha szövetségre lép Oroszországgal, akkor világháború lesz, és Kína tisztában van ezzel”.

Elmondta, hogy Kínának Kijev úgynevezett tízpontos béketerve támogatójaként lehet szerepe, mindenekelőtt a nukleáris biztonság garantálásában, az Egyesült Államokkal és az EU egyes tagállamaival együtt. Kérdésre válaszolva hozzátette: nincsenek arra utaló jelek, hogy Kína katonai segítséget nyújtana Oroszországnak.

Zelenszkij kiemelte, hogy Oroszországgal „haszontalan” lenne párbeszédet folytatni, mert Ukrajna nem tudja megváltoztatni az orosz hozzáállást. Oroszországban „úgy döntöttek, hogy elszigetelik magukat a világ többi részétől, és a régi szovjet birodalom újjáépítéséről álmodoznak”, ezzel pedig „nem tehetünk semmit”. Változás csak az orosz oldalról indulhat, „rajtuk múlik, hogy a kölcsönös tisztelet alapján együttműködnek-e a nemzetek közösségével” – mondta az ukrán elnök.

Kifejtette: az Oroszország elleni gazdasági szankciók bevezetésekor azzal vádolták Ukrajnát, hogy el akarja szigetelni Oroszországot, holott éppen fordított az összefüggés, Putyin szigetelte el hazáját a nemzetközi közösségben, méghozzá az Ukrajna elleni háború megindításával. Hozzátette, Putyin nem éri el célját, „a Szovjetunió újjáépítését”.

Sok millió „lengyel nem akarja, hogy orosz csapatok legyenek az országukban”, és Vlagyimir Putyin „a szlovákoknak sem fogja tudni megmondani, hogy mit csináljanak”, Lettországot, Észtországot és Litvániát pedig nem tudja elfoglalni, és Ukrajnát nem tudja megszállni. „Nem akarjuk, hogy meghódítsanak bennünket, nem akarunk a Szovjetunió része lenni, és nem akarunk az Oroszországi Föderáció része lenni” – fejtette ki Zelenszkij, aláhúzva, hogy ezt nemcsak három-négy ukrán mondja, hanem negyvenmillió.

Putyin: Moszkva felfüggeszti részvételét a hadászati fegyverzetcsökkentési megállapodásban
Oroszország felfüggeszti részvételét a hadászati támadófegyverek csökkentéséről megkötött orosz-amerikai Új START megállapodásban – jelentette ki Putyin az orosz parlament két házához intézett üzenetében. „Kénytelen vagyok ma bejelenteni, hogy Oroszország felfüggeszti a részvételét a hadászati támadófegyverek betiltásáról szóló megállapodásról. Megismétlem: nem kilép belőle, hanem felfüggeszti a részvételét” – mondta.

The post Zelenszkij: világháború lesz, ha Kína összefog Oroszországgal appeared first on .

Jeroen Lenaers elmondta, egyáltalán nem tartja meggyőzőnek a magyar hatóságok magyarázatát. A vizsgálóbizottság elnöke azt hangoztatta, hogy a magyarországi jogállamisági helyzet az egyik legrosszabb az Európai Unióban: az intézmények nem az állampolgárokat szolgálják, hanem a kormány politikai céljait.

A delegációvezető kiemelte: látogatásuk lehetővé tette, hogy kissé jobban megértsék a kémszoftverek használatát, a visszaélést azokkal Magyarországon. Sajnálatosnak nevezte, hogy a magyar kormány röviddel érkezésük előtt és megfelelő indoklás nélkül elutasította meghívásukat a párbeszédre.

Varga Judit igazságügyi miniszter összeesküvés-elméleteket gyártott és külföldi befolyásolást emlegetett, ami nevetséges – mondta. Hozzátette, a magyar miniszter nem tiszteli a demokratikus eszmecserét, a párbeszéd „nem tartozik a kormány munkamódszerei közé”. A meghívásuk elutasítása sokat elmond, keserű tapasztalat a magyar politika állapotáról – fogalmazott Lenaers. A párbeszédnek a legtermészetesebbnek kellene lennie, helyette a kormány az EP választott képviselőit támadja – hangsúlyozta. Megjegyezte, sem a magyar, sem a lengyel kormány „nem tűri az ellenőrzést”.

Azt mondta, nem kaptak választ arra, miért figyeltek meg olyan sok embert a magyar hatóságok. Valóban ilyen nagy veszélyt jelentenek újságírók, tüntetők? – tette fel a kérdést. A delegációvezető közölte: a magyar hatóságok általános okot, nemzetbiztonsági indokot hoztak fel, ez alapján „bárkit megcéloztak”. Ez azonban ellenkezik az irányelvekkel, az uniós jogszabályokkal – emelte ki.

Lenaers szerint a magyar emberek úgy érzik, hogy rendszerszerűen megsértik alapvető jogaikat. Ellenkezik a liberális demokrácia alapelveivel, hogy politikailag és pénzügyileg is ellenőrzik a médiapiacot és a közszférát – jelentette ki. Arra szólította fel a magyar kormányt: ne használja a tágan értelmezhető nemzetbiztonsági indokot a kémszoftverek használatakor.

A delegációvezető hozzátette: nem megfelelő a jogorvoslat lehetősége. Az embereket nem értesítik arról, hogy megfigyelték őket, ami ellenkezik az európai emberi jogi bíróság esetjogával – közölte Lenaers. Fontosnak nevezte az igazságszolgáltatás függetlenségét. A magyar állampolgárok megérdemlik, hogy elszámoltatható és átlátható intézményeik legyenek – mondta. Várhatóan áprilisra véglegesedik a több ország vizsgálatán alapuló jelentés – közölte Lenaers. Javaslatokat tesznek majd az európai polgárok védelme érdekében – fűzte hozzá.

Sophia in ‘t Veld vizsgálóbizottsági jelentéstevő hangsúlyozta, a jogállamiság egészét rombolja, ha éppen azokat célozzák meg a kémszoftverekkel, akik alapvető fontosságúak a demokráciában: újságírókat, civil szervezetek képviselőit, ellenzéki politikusokat. Úgy fogalmazott, hogy ennek dermesztő a hatása sok emberre, akik azon gondolkodnak, vajon ők is érintettek-e. A kémszoftverek mélyen behatolnak a magánéletbe. Nem csupán a beszélgetéseket hallgatják le, hanem a mobiltelefonok teljes tartalmát átveszik: hozzáférnek minden képhez, levélhez, az összes kommunikációs előzményhez – mutatott rá in ‘t Veld. Úgy vélekedett, hogy jelenleg a demokráciára leselkedő legnagyobb veszély a visszaélés a kémprogramokkal.

A vizsgálóbizottsági jelentéstevő kiemelte: a magyar kormány úgy érvelt, hogy nem tartozik rájuk a téma. Ez azonban tévedés a politikus szerint, aki azt mondta, hogy a kémszoftverek ügye egész Európáé, minden tagállamé. Ezekkel a programokkal választásokat is befolyásolni lehet – jelentette ki. A jelentéstevő arra szólította fel a magyar kormányt, hogy gyorsan rendezze a helyzetet. Azt mondta, mivel Magyarország az EU része, be kell tartania a közösség szabályait.

The post Pegasus-botrány: súlyosan visszaéltek a kémszoftverekkel Magyarországon appeared first on .

„Az Egyesült Államok valóban értesítette Oroszországot Biden kijevi látogatásáról diplomáciai csatornákon keresztül. Mi nem adtunk garanciát a biztonságára” — mondta az FSZB-főnök a vezető orosz médiumok, így a TASZSZ hírügynökség által is idézett nyilatkozatában.

Biden hétfőn előre be nem jelentett látogatást tett Kijevben, ahol a katonai támogatás újabb csomagját jelentette be Volodimir Zelenszkij ukrán elnöknek. Jake Sullivan amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó azt mondta, hogy Washington néhány órával az elnöki vizit előtt értesítette Moszkvát, hogy elejét vegye a konfliktushelyzeteknek. Dmitrij Medvegyev, az orosz biztonsági tanács elnökhelyettese ezzel szemben azt írta, hogy az amerikai elnök azután utazott az ukrán fővárosba, „miután előzetesen biztonsági garanciákat kapott”.

„Nem hiszem, hogy számunkra az amerikai elnök ukrajnai látogatása olyan rendkívüli esemény lenne, amely hatással lehetne a belpolitikánkra” – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője egy tévécsatorna műsorában. Peszkov elmondta, hogy Oroszország élénk figyelemmel kísérte Biden ukrajnai látogatását, és így tesz lengyelországi útjával kapcsolatban is.

Bortnyikov egyébként a Shotnak azt is elmondta, hogy az orosz és az amerikai szakszolgálatok között folytatódik az együttműködés, elsősorban a nemzetközi terrorizmus elleni küzdelemben. Azt mondta, hogy az együttműködés szintje már nem a régi, ami senkinek sem hasznos, és hogy „mindenki érdekelt a kapcsolattartásban”. Elmondta ugyanakkor, hogy nyugati szervezetek állnak az ukrán titkosszolgálatok mögött, egyebek között a Krími híd ellen elkövetett robbantásos merénylet ügyében is.

Tiltakozó jegyzéket adtak át Moszkvában az amerikai nagykövetnek
Bekérették az orosz külügyminisztériumba kedden Lynne Tracy moszkvai amerikai nagykövetet, és tiltakozó jegyzéket adtak át neki az Egyesült Államoknak az ukrajnai harci cselekményekben való egyre szélesebb körű részvétele miatt a „kijevi rezsim” oldalán. Az orosz diplomáciai tárca szerint a nagykövetnek átadott jegyzékben hangsúlyozták, hogy az ukrán fegyveres erők „felpumpálása” fegyverekkel, valamint az orosz katonai és polgári infrastruktúra elleni csapásokra vonatkozó célutasítások átadása egyértelműen bizonyítja azoknak az amerikai állításoknak a „valótlanságát és hazug voltát”, amelyek szerint az Egyesült Államok nem részese a konfliktusnak.

A misszióvezetővel tudatták, hogy az amerikai fegyverek és katonai személyzet legitim célpontot jelentenek az orosz fegyveres erők számára. Közölték vele, hogy „a jelenlegi agresszív amerikai kurzus, amely minden irányban elmélyíti a konfrontációt Oroszországgal, kontraproduktív”. Az orosz külügyminisztérium hangsúlyozta, „hogy a helyzet deeszkalációja érdekében Washingtonnak lépéseket kell tennie, amelyek magukban foglalják az amerikai NATO-katonák és felszerelés kivonását, valamint az ellenséges oroszellenes tevékenység leállítását”. A tárca magyarázatot követelt Washingtontól az Északi Áramlat és az Északi Áramlat 2 gázvezetéken történt robbanásokkal kapcsolatban is, továbbá azt, hogy ne akadályozza a felelősök megállapítását célzó objektív vizsgálatot.

The post FSZB-főnök: Biden nem kapott garanciákat Moszkvától a kijevi útjához appeared first on .

Az új termékcsalád egyetlen eszközével akár 6700 négyzetméternyi terület védhető, ami a piacon jelenleg elérhető legnagyobb lefedésnek számít. Érzékenység szempontjából a legszigorúbb követelményeket támasztó A-osztályú felhasználás esetében is akár 3 000 négyzetméter lefedhető egyetlen ASD+ (FDA262) rendszerrel.

Az új modellekben, az FDA261 és az FDA262-ben megtalálható az ASD Connect mobilalkalmazás, amellyel a berendezések digitálisan beüzemelhetők. Az app kezelőfelületének és a nagymértékben automatizált folyamatnak köszönhetően a beállítások egyszerűen és gyorsan elvégezhetők.

Az ASD-k kulcsfontosságú szerepet töltenek be az energiarendszerek átalakításához és a digitalizációhoz szükséges, valamint más globális megatrendek hatására épülő infrastruktúrák védelmében. Ilyen például a gyorsan terjedő lítiumion-akkumulátoros energiatároló rendszerek tűzvédelme is.

Az új ASD+ teljesen integrált a Siemens tűzjelző rendszereibe, amelyekben megcímezhető eszközként közvetlenül és intelligensen kommunikál a Siemens FDnet/C-NET érzékelő hálózatán, minden további hardver vagy I/O kártya használata nélkül. Mindez könnyű telepítést, egyben gyors adatkapcsolatot biztosít mind a tűzjelző központ, mind a felhőszolgáltatás felé.

Nemcsak észlelésben teljesít jobban az ASD+, hanem a téves riasztásokkal szemben is maximálisan védett. A levegő mintavételes berendezés kimagaslóan érzékeny és pontos észlelését az ipari és szennyezett környezetekre tervezett optikai hardver, valamint a továbbfejlesztett, kettős hullámhosszú jelfeldolgozó algoritmus biztosítja, amely megbízhatóan megkülönbözteti a füst és a por részecskéit. Az ASD+ termékek riasztási küszöbértéke (0,003 és 20%/m között) állítható, így minden alkalmazáshoz rugalmasan illeszthető. Az ügyfelek emellett további értékes információkat – előriasztást, porészlelési és szennyeződésszint-jelentést – kapnak a Siemens applikációján keresztül.

A fenntarthatóság jegyében a Siemens új levegő mintavételes (ASD) füstérzékelői moduláris felépítést kaptak, így levegőminta-szívó és -elemző egységeik az eszköz átkonfigurálása nélkül cserélhetők.

The post Tovább bővült a Siemens füstérzékelő portfóliója appeared first on .

Biden az Andrzej Duda lengyel elnökkel a varsói elnöki palotában folytatott négyszemközti megbeszélés után, a lengyel és az amerikai küldöttség plenáris tárgyalásai előtt nyilatkozott. Megerősítette, amit tavaly márciusi varsói látogatása során mondott, miszerint az Egyesült Államoknak szüksége van Lengyelországra és viszont.

„Szükség van az európai biztonságra, ez alapvető és a legnagyobb következményekkel bíró téma” – fogalmazott Biden. „Érvényben maradtak azok a kötelezettségvállalások, amelyeket az Egyesült Államok és szövetségesei Ukrajna támogatásáról tettek” – hangsúlyozta.

Biden a varsói Királyi Várban – Oroszország sohasem győz Ukrajnában: A brutalitás soha nem változtat az emberek szabadságvágyán, Oroszország sohasem győz Ukrajnában.

„Kritikus jelentőségűnek” nevezte a lengyel-amerikai kapcsolatokat. „Fegyveres erőink továbbra is Lengyelországban maradnak, most új stratégiai partnerséget építünk” – jelentette ki. Lengyelországban jelenleg mintegy tízezer amerikai katona állomásozik állandó rotációs jelleggel, köztük vannak F-15-ös vadászgépek pilótái és a Patriot rakétarendszert kezelő légvédelmisek is.

„Sok kihívás áll előttünk, amelyekkel közösen kell majd szembesülni. Meg vagyok győződve, hogy megbirkózunk velük” – húzta alá Biden. Duda felszólalásában kitért Biden előző napi meglepetésszerű kijevi látogatására, amelyet rendkívüli gesztusnak nevezett nemcsak Ukrajna iránt, de „azok felé is, akik egy szuverén országot támadnak”. A látogatás annak jele volt, hogy a szabad világ nem felejt – fogalmazott Duda.

Biden a varsói Királyi Várban – az Egyesült Államok és Európa nem akarja elfoglalni Oroszországot: Ma még egyszer az oroszokhoz fordulok. Az Egyesült Államoknak és Európa nemzeteinek nem áll szándékában Oroszország elfoglalása… Washington szövetségesei nem Moszkva ellenségei.

Bejelentette: a 2025 első felében esedékes lengyel európai uniós elnökséget a transzatlanti kapcsolatok szorosabbá tétele jegyében akarják szervezni, az erről szóló határozatot Lengyelország idén májusban fogja kezdeményezni.

„Több Amerika Európában, az EU és az Egyesült Államok erősebb együttműködése gazdasági és biztonsági témákban, mindez nagyon fontos számunkra” – jelentette ki. A lengyel történelmi tapasztalatokra utalva Duda kulcsfontosságúnak nevezte az Egyesült Államok szerepét Európa biztonsága szempontjából. Az amerikai elnök az ukrajnai háború kitörése első évfordulójának napjaiban érkezett Lengyelországba. Előtte a háború első heteiben, tavaly márciusban járt a lengyel fővárosban.

Biden kedd este beszédet mondott a varsói Királyi Vár kertjében, a varsói amerikai nagykövetség a rendezvényre meghívást intézett a lengyel társadalomhoz. Varsói látogatása zárónapján, szerdán Biden részvételével tartják Varsóban a kelet-európai NATO-tagállamokat tömörítő csoport, a Bukaresti Kilencek csúcstalálkozóját.

Borrell: még a héten megegyezés várható az EU-ban az Oroszország elleni tizedik szankciós csomagról
Még a héten megegyezés várható az Oroszország elleni tizedik szankciós csomagról az Európai Unióban, a még fennálló fenntartásokat „le fogjuk küzdeni”, a korlátozó intézkedéseket a következő napokban, órákban jóváhagyják a tagállamok – jelentette ki Josep Borrell kül-és biztonságpolitikáért felelős uniós főképviselő. A tizedik szankciós csomag – amely az Európai Bizottság múlt héten bejelentett javaslatának értelmében egyebek között exporttilalmat vezetne be több mint 11 milliárd euró értékben a kritikus, a hadiiparban is használt technológiákra és ipari árukra – lényegében élvezi az uniós tagállamok minisztereinek támogatását, de az uniós Tanács egyhangú döntésével kell jóváhagyni. Borrell kiemelte: a már hatályban lévő szankciók működnek, súlyos csapást mérnek az orosz gazdaságra, Oroszország már államháztartási, valamint kereskedelmi hiánnyal küzd az energiahordozók eladása terén, miközben Európa megszabadult az orosz energiafüggőségtől. „Amennyire csak lehet, elsőbbséget kell adni az ukrán hadsereg ellátásának” – húzta alá Borrell.

The post Orosz agresszió: Washington és szövetségesei továbbra is támogatják Ukrajnát appeared first on .

Brüsszeli ülésükön a miniszterek felvették a szankciókkal sújtottak listájára az iráni oktatási, valamint a kulturális minisztert, a Forradalmi Gárda egyik parancsnokhelyettesét, valamint a szóvivőjét, a Forradalmi Gárdához és az iráni hírszerzési minisztériumhoz köthető, Ravin Academy nevű kiberbiztonsági cég társalapítóit, a tüntetőkkel szembeni erőszakos fellépést támogató iráni parlamenti képviselőket, a rendőrség és az igazságszolgáltatás több tagját, valamint börtönőröket és börtönigazgatókat.

Továbbá jegyzékbe vették az iráni biztonsági erők (LEF) egyik alapítványát, valamint a rendőrséghez kötődő tudományos és társadalomtudományi intézetet.

Az Iránnal szembeni korlátozó intézkedések jelenleg 196 személyre és 33 szervezetre vonatkoznak. A büntetőintézkedések az Európai Unióba való beutazási tilalomra és az unióban tárolt pénzeszközeik befagyasztására terjednek ki. Ezenfelül uniós országok állampolgárai és az unió területén bejegyzett szervezetek és bankok nem bocsáthatnak pénzügyi eszközöket a jegyzékbe vettek rendelkezésére. Az iráni emberi jogi szankciórendszer emellett magában foglalja a távközlési eszközök megfigyelésére szolgáló berendezések, valamint a belső elnyomásra felhasználható berendezések Iránba történő kivitelének tilalmát is.

A közlemény szerint az Európai Unió és tagállamai sürgetik az iráni hatóságokat, hogy vessenek véget a békés tüntetések elleni erőszakos fellépésnek, hagyjanak fel az önkényes fogva tartással, és bocsássák szabadon az igazságtalanul fogva tartottakat. Az unió továbbá felszólította Iránt, hogy vessen véget annak a gyakorlatnak is, hogy halálbüntetést szab ki és hajt végre a tüntetőkkel szemben. Az EU továbbá a már kihirdetett halálbüntetések visszavonására szólított fel, valamint arra, hogy az iráni vezetés biztosítson megfelelő igazságügyi eljárást valamennyi fogvatartott számára.

The post Az EU kiterjesztette az emberi jogok megsértése miatt Iránnal szembeni szankcióit appeared first on .