Biztonságpolitika

Antony Blinken Taskentben Savkat Mirzijojev üzbég elnökkel és Baktijor Szajdov külügyminiszterrel megtartott megbeszélése után úgy fogalmazott, hogy „ha egy hatalmas ország megpróbálja erővel eltörölni egy szuverén szomszédját, akkor mi tartja vissza attól, hogy ezt másokkal is megtegye”. Hozzátette, hogy ezt Közép-Ázsia országai értik, az Egyesült Államok pedig elkötelezett nemcsak Ukrajna, de a térség országainak szuverenitása, területi egysége és függetlensége mellett.

A C5+1 kezdeményezés öt közép-ázsiai ország (Kazahsztán, Kirgizisztán, Tádzsikisztán, Türkmenisztán és Üzgebisztán) és az Egyesült Államok közti kapcsolatok elősegítésére jött létre 2015-ben.

A washingtoni külügyminisztérium közleménye szerint Blinken megköszönte Üzbegisztánnak az afganisztáni nők jogainak érvényesítése érdekében tett lépéseit, viszont sürgette az üzbegisztáni emberi jogok és alapvető szabadságjogok védelmét, valamint reformok végrehajtását ezeken a területeken.

Az üzbég fővárosban, Taskentben megtartott sajtótájékoztatóján az amerikai diplomácia vezetője az Oroszország elleni nyugati szankciók közép-ázsiai államokra gyakorolt negatív hatásaival kapcsolatban azt mondta: Washington megpróbálja elmagyarázni a térség kormányainak, hogy mit jelentenek a szankciók, és milyen lépéseket tesznek szükségessé, valamint keresik a lehetőségeit annak, hogy e negatív hatásokat mérsékeljék, ahol pedig szükséges, engedélyezik a szankciók hatálya alóli kivételt a széleskörű orosz gazdasági kapcsolatokkal rendelkező közép-ázsiai államoknak.

Blinken Kazahsztánban a térség országait és az Egyesült Államokat tömörítő C5+1 formátum ülésén újabb 25 millió dolláros támogatási tervet jelentett be a térség országai gazdasági ellenállóképességének javítása, a regionális gazdasági kapcsolatok erősítése és alternatív kereskedelmi kapcsolatok kiépítése céljából. Ezzel összesen 50 millió dollárra növekszik a közép-ázsiai államoknak megígért amerikai forrás, amelyből egyebek között az orosz gazdaságtól való függetlenedés lépéseit is finanszírozhatják.

The post Orosz agresszió: a közép-ázsiai országok értik, hogy akár ők is következhetnek appeared first on .

A csütörtökön közzétett nyilatkozatot Marija Pejcinovic Buric, az Európa Tanács főtitkára, Dunja Mijatovic, az Európa Tanács emberi jogi biztosa, Thórdís Kolbrún Reykfjörd Gylfadóttir izlandi külügyminiszter, az Európa Tanács Miniszteri Bizottságának elnöke, Tiny Kox, az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének elnöke, valamint Leendert Verbeek, az Európa Tanács Helyi és Regionális Önkormányzatainak Kongresszusa elnöke írta alá.

A nyilatkozattevők mindenek előtt hangsúlyozták: egy évvel ezelőtt Oroszország indokolatlan és provokálatlan katonai támadást indított Ukrajna ellen, megsértve a nemzetközi jogot, beleértve az Európa Tanács alapokmányát is.

„Elítéljük, hogy Oroszország nem tesz eleget az ellenségeskedés beszüntetését és csapatainak visszahívását sürgető többszöri felszólításoknak. Ezzel szemben elmérgesíti a helyzetet további erőinek mozgósításával és bevetésével, valamint az ukrajnai megszállt területek jogtalan bekebelezésével” – fogalmaztak.

Az értelmetlen és brutális agresszió számtalan emberéletet követelt és hatalmas szenvedést okozott Ukrajnában olyan szörnyűségek és pusztítások eredményeként, amelyekre a második világháború óta nem volt példa Európában. Oroszország ezekkel a nemzetközi humanitárius és emberi jogok súlyos megsértését követte el – emelték ki.

Minden bűncselekmény elkövetőjét el kell számoltatni. Igazságszolgáltatás nélkül nem lehet tartós béke – húzták alá, majd hozzátették: a nemzetközi jogon, az elszámoltathatóságon, az igazságosságon és az emberi jogok tiszteletben tartásán alapuló béke helyreállítására szólítanak fel.

Az Európa Tanács vezetői elítélték továbbá az ukrán állampolgárok, köztük a gyermekek törvénytelen és erőszakos elhurcolását Oroszországba, és azt írták: Moszkvának le kell állítania ezeket a jogellenes cselekményeket, és minden ukrajnainak, különösen a gyermekeknek haladéktalanul lehetővé kell tenni a biztonságos hazatérést.

Felszólították a tagállamok vezetőit, hogy a május 16-án és 17-én reykjavíki csúcstalálkozón mutassanak egységet, és lépjenek fel határozottan Ukrajna további támogatása mellett.

„A lehető leghatározottabban elítéljük Oroszország tartós agresszióját, és megerősítjük megingathatatlan támogatásunkat Ukrajna függetlensége, önállósága és területi egysége mellett a nemzetközileg elismert határokon belül. Felszólítjuk továbbá Oroszországot, hogy haladéktalanul állítsa le agresszióját és vonja ki megszálló csapatait Ukrajna területéről” – tették hozzá nyilatkozatukban az Európa Tanács vezetői.

The post Orosz agresszió: Az Európa Tanács vezetői Ukrajna támogatására és a béke helyreállítására szólítottak fel appeared first on .

Közleményében a Külügyek Tanácsa emlékeztetett arra, hogy az Európai Unió 2020 augusztusa óta büntetőintézkedések sorozatát vezette be a fehéroroszországi belső elnyomásért és emberi jogi visszaélésekért felelős személyekkel szemben, valamint az ukrajnai orosz háború támogatása miatt. Ezekkel az a célja, hogy jelezze: ára van az emberi jogok megsértésének és az orosz háború támogatásának – írták.

A vagyonbefagyasztással és uniós beutazási tilalommal járó korlátozó intézkedések jelenleg 34 szervezetre és 195 személyre, köztük Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnökre és fiára, Viktor Lukasenka nemzetbiztonsági tanácsadóra, a minszki vezetés kulcsfontosságú szereplőire, az elnökhöz közeli üzletemberekre és gazdasági szereplőkre terjednek ki. Emellett uniós állampolgároknak és szervezeteknek tilos pénzeszközöket a jegyzékbe vett személyek és szervezetek rendelkezésére bocsátaniuk.

Közölték továbbá, hogy Fehéroroszországra továbbra is célzott gazdasági szankciók vonatkoznak, egyebek között a pénzügyi ágazatra, a kereskedelemre, a kettős felhasználású, azaz katonai és polgári tevékenységre is alkalmas gyártmányokra és technológiákra, a távközlésre, valamint az energiára vonatkozóan.

A közleményben az uniós tanács hangsúlyozta: az Európai Unió a lehető leghatározottabban elítéli, hogy Fehéroroszország támogatja Oroszországot ukrajnai háborújában. Az EU továbbá folyamatosan figyeli a fehéroroszországi emberi jogi helyzetet, és támogatja a fehérorosz népnek a demokrácia iránti jogos igényét, egyebek között a civil társadalom és a független média támogatása által – tették hozzá.

The post Az EU egy évvel meghosszabbította a Fehéroroszországgal szembeni szankcióit appeared first on .

A Fővárosi Főügyészség közleménye szerint az 58 éves férfi a lakásában szóváltásba keveredett az ingatlan üzemeltetőjével, és egy vadászkéssel többször megszúrta. A sértett a helyszínen meghalt.

A vádlott 2020 májusától lakott a sértett által üzemeltetett, III. kerületi vendégház egyik lakásában, de már a beköltözéstől kezdve vita volt a két férfi között a lakáshasználati díj miatt. A bérlő 2021 júniusától egyáltalán nem fizette a havi használati díjat. A sértett az ezt követő hónapokban legalább hatszor szólította fel, hogy a személyes tárgyait szállítsa el az ingatlanból, a férfi azonban figyelmen kívül hagyta ezeket a felszólításokat, és 2021 augusztusában még birtokvédelmi eljárást is kezdeményezett a sértettel szemben – ismertette a főügyészség.

A tájékoztatás szerint a felek kölcsönösen tettek egymás ellen feljelentést a rendőrségen. A sértett rongálás miatt jelentette fel a vádlottat, mivel az többször is feltörte a ház, illetve a lakás bejárati ajtaját, majd ott töltötte az éjszakát. A legutolsó zártörés éppen az elkövetés előtti napon történt.

A vádlott 2021. december 3-án újból megjelent a III. kerületi ingatlannál, és egy vadászkéssel ismét felfeszítette előbb a ház, majd pedig a lakás bejárati ajtaját. Ezt észlelve, a sértett telefonon bejelentést tett a rendőrségen, majd felment a lakásba, és tettlegességig fajuló szóváltásba keveredett a vádlottal. A vádlott először állon ütötte a sértettet, majd egy vadászkéssel többször megszúrta a védekezni próbáló férfit a hasán, a vállán és a kezén.

A Fővárosi Főügyészség emberölés vádjával végrehajtandó börtönbüntetés kiszabását indítványozza a vádlottal szemben, aki korábban letartóztatásban volt, jelenleg bűnügyi felügyelet hatálya alatt áll.

The post Megölte főbérlőjét, vádat emeltek ellene appeared first on .

Murat Arici, a kutya gazdája azt követően hívta az állatvédelem mentőcsapatát, hogy meghallotta kutyája ugatását egy kétemeletes ház romjai alól. A mentőknek sikerült kiszabadítani a huskyt. Az ebet nyomban megvizsgálták, majd kórházba szállították – számolt be csütörtökön az aa.com.tr angol nyelvű török hírportál.

A mentésen dolgozó önkéntes, aki kihúzta a kutyát a romok alól, elmondta, hogy Aleks nagyon szűk helyre szorult be, az orrát egy apró résen át dugta ki. Hozzátette: nagyon örült, hogy 22 nappal a földrengés után sikerült élve kimenteni a kutyát. Mint mondta: igazi csoda, hogy az eb étlen-szomjan túlélte abban a kis lyukban. A kutya lefogyott ugyan, de az általános állapota megfelelő volt, amikor kiszabadult.

Embert élve utoljára február 18-án sikerült kimenteni.

Törökországban és a szomszédos Szíriában időközben 50 ezer fölé emelkedett a február 6-i földrengések halálos áldozatainak a száma, a katasztrófában 185 ezer épület dőlt össze, vagy szenvedett komoly károkat. A hatóságok tízezernél is több utórengést jegyeztek fel.

The post Török-szíriai földrengés: Huszonkét napot élt túl egy kutya a romok alatt appeared first on .

„A helyzet Ukrajna és az agresszor ország határán továbbra is teljes mértékben ellenőrzés alatt áll, bár természetesen a helyzet meglehetősen nehéz, aminek elsősorban az Oroszország területéről érkező napi ágyúzás az oka. Az ellenség a határvonalat, illetve határterületünket, tüzérségi és kézi lőfegyverekkel, valamint repülőgépekkel lövi. Katonáink viszont felügyelik a teljes határvonalat, ellátják feladataikat, hogy megakadályozzák az inváziót és az ellenség provokatív akcióit. Azzal kapcsolatosan, hogy most valamiféle ukrán szabotőrcsoportról beszélnek az orosz közvéleménynek Oroszország területén, azt tudom mondani, hogy Ukrajna nem agresszor, fő feladatunk a védelem és a megszálló ország elleni védekezés. Nem tudok semmit arról, hogy mi történhetett az Oroszországi Föderáció területén, mert egy terrorista ország valójában egy instabil entitás, amely szándékosan megpróbálhatja Ukrajnát hibáztatni mindenért” – fejtette ki Andrij Demcsenko, az ukrán határőrszolgálat szóvivője az Ukrajinszka Pravda hírportálnak.

A hírportál emlékeztetett arra, hogy Alekszandr Bogomaz, az Ukrajnával határos oroszországi brjanszki terület kormányzója azt állította, hogy ukrán diverzánsok hatoltak be a régióban lévő Ljubecsane községbe, és tűz alá vettek egy mozgásban lévő járművet, valamint civil túszokat ejtettek. Orosz források szerint állítólag egy gyermek életét vesztette a támadásban.

A történteket az ukrán védelmi minisztérium hírszerzési főigazgatóságánál is kommentálták. Andrij Juszov, a katonai hírszerzés szóvivője szerint az, ami a brjanszki területen történt, nem egyéb, mint oroszországi belső ellenállás. „Az úgynevezett Oroszországi Föderáció egy abszolút instabil entitás, rengeteg belső konfliktussal, etnikaival, társadalmival, politikaival. Valóban vannak olyan dolgok, amelyek magán az Oroszországi Föderáción belüli konfrontációról tanúskodnak” – jelentette ki. Ezt azután mondta, hogy egy magát Orosz Önkétes Hadtestnek nevező szervezet vállalta magára a brjanszki akciót. Az Ukrajinszka Pravda közölte a csoportnak a Twitteren közzétett videofelvételét, amelyen egy tagjuk azt mondja, hogy nem az orosz lakosság, hanem Putyin „rezsimje” ellen küzdenek. Az ukrán hírportál hozzáfűzte, hogy a csoport tavaly augusztusban jött létre olyan orosz önkéntesekből, akik Ukrajnáért harcolnak.

„Ez a nyilatkozat azt jelzi, hogy Oroszország népe kezd feléledni a véres Putyin-diktatúrával szemben” – jegyezte meg a szóvivő.

Az Ukrajinszka Pravda kormányzók beszámolóiból készített összeállításában azt írta, hogy az elmúlt nap során az orosz megszállók gépei rakétákat lőttek ki Donyeck megye lakott területeire, tíz település került ellenséges tűz alá, a luhanszki régióban pedig Kreminna és Bilohorivka térségében sikertelenül próbáltak előrenyomulni az orosz erők. Donyeck megyében egy nap alatt egy civil vesztette életét és öt sebesült meg.

Az ukrán vezérkar közölte, hogy az orosz hadsereg embervesztesége Ukrajnában mára meghaladta a 150 ezret. Állítása szerint szerdán mintegy 715 orosz katona halt meg Ukrajnában.

The post Orosz agresszió: Ukrajna cáfolja, hogy köze lenne a brjanszki szabotázshoz appeared first on .

Az ítélet tényállása szerint egy szabolcsi településre vonult ki bejelentést követően a Nyírbátori Rendőrkapitányság egyik főtörzsőrmestere és törzszászlósa, akik az intézkedés alatt meg akarták bilincselni a vádlott testvérét. Látva ezt, a vádlott arrébb lökte testvérét a rendőröktől, majd magához vett egy ásót, amellyel először a szolgálati autó, majd a járőrök felé indult. A támadó először az autó „széttörésével” fenyegette a rendőröket, majd azzal, hogy megöli őket.

A közlemény szerint a járőrök többször is figyelmeztették a férfit, hogy tegye le az ásót, különben fegyvert fognak használni, azonban a vádlott nem tett eleget a felszólításnak. Az ásóval elindult a hátráló rendőrök felé, ezért az egyik járőr kibiztosította és rá szegezte fegyverét. Ekkor a vádlott édesapja elvette fiától a szerszámot, mire a támadó elmenekült. A támadás olyan mértékű közvetlen veszélyt jelentett a rendőrökre, hogy az apa beavatkozása nélkül a főtörzsőrmester célzott lövést adott volna le a vádlottra.

Az ítélet nem jogerős, az ügyész súlyosítás, a vádlott és védője elsősorban az emberölés előkészület bűntette vonatkozásában felmentés, másodlagosan a büntetés enyhítése érdekében jelentett be fellebbezést.

The post Hét év börtönre ítélték a férfit, aki ásóval támadt rendőrökre appeared first on .

Erdős Mihály jelezte, a magyar biztosítási piac díjbevételének több mint 95 százalékát a Mabisz-tagok adják. Változatlanul a nem-élet üzletág díjbevételei nőttek nagyobb ütemben, 12,7 százalékkal, 821 milliárd forintra. Az élet területen a díjbevételek 1,9 százalékkal, 646 milliárd forintra emelkedtek tavaly, ezen belül a rendszeres díjbevétel 9,2 százalékkal nőtt, miközben az egyszeri és eseti díjbevétel 8,6 százalékkal csökkent – ismertette.

A szektor több mint 169 milliárd forintot fizetett be a költségvetésbe biztosítási és extraprofit adó formájában 2022-ben. Erdős Mihály közölte: előzetes várakozásai szerint a biztosítási szektor nyeresége 10 és 20 milliárd forint között lehetett tavaly, a 2021-es 82 milliárd forint után. A Mabisz adatai szerint tavaly a lakossági vagyonbiztosítások 10 százalékkal nőttek, a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítások (kgfb) 7,9 százalékkal, a casco 14,1 százalékkal.

Az átlagnál jóval magasabb volt az ipari biztosítások bővülése, a kgfb és casco díjak esetében pedig látható a magas kárrendezési költségek beépülése a díjakba. A szövetség elnöke kitért arra, hogy a lakásbiztosítások piacán erős a verseny. Évente mintegy 350-550 ezer szerződéskötés történik, ami a 3,3 milliós biztosítási állományhoz képest jelentős forgásnak számít.

Továbbra is kiugró az egészségbiztosítási díjbevétel növekedése, ami tavaly 34,6 százalékos volt. A nyugdíjbiztosítások díjbevétele 9,95 százalékkal nőtt. A biztosítási szerződések száma egy év alatt enyhén, 0,16 százalékkal csökkent, ami az életbiztosítások 3,67 százalékos csökkenésének és a nem-életbiztosítások 0,44 százalékos növekedésének eredménye.

Idén a magas kárinfláció és adóterhelés mellett várhatóan tovább csökken a szektor jövedelmezősége, és veszteségessé is válhat – fejtette ki Erdős. Hozzátette: szükséges lehet a tulajdonosok bevonása például tőkeemelések, illetve az osztalékok ki nem fizetése formájában.

Dinsdale Julianna, a Mabisz elnökhelyettese elmondta, hogy a szervezet az ágazat legnagyobb kihívásainak kezelése érdekében stratégiai ajánlásokat fogalmazott meg.

Mészáros László, a szövetség informatikai főosztályvezetője közölte: 2018 óta működik és fejlődik a Mabisz E-kárbejelentő alkalmazása, amelyet minden magyarországi biztosító elfogad és támogat. Az ingyenes digitális szolgáltatás indulása óta a kárbejelentőt több mint 480 ezer alkalommal töltötték le. Tavaly csaknem 12 ezer kárbejelentés történt ezen a csatornán keresztül, tíz százalékkal több, mint egy évvel korábban. A gyorsított azonosítás bevezetése tovább egyszerűsítette a kárbejelentést, mert a biztosítási kötvény adatai automatikusan kitöltődnek, így a kitöltési idő is lecsökkent.

The post Mabisz: 7,6 százalékkal nőtt a biztosítási szektor díjbevétele tavaly appeared first on .

A felvételi során egy önéletrajzot, egy motivációs levelet és egy rövid esszét szükséges
megküldenetek 2023. március 16-ig a biztpolszakkoll@gmail.com  e-mail címre. Az
esszétémák, illetve a kidolgozás szempontjai alább láthatók.

A benyújtandó dokumentumok formai követelményei: docx formátum, Times New Roman
betűtípus, 12-es betűméret, 1,5-es sorköz.
Az önéletrajz és a motivációs levél terjedelme maximum 1-1 oldal legyen.

A felvételi során egy rövid leíró esszét (minimum fél oldal) kell elkészítened, amelyet az
önéletrajzzal és motivációs levéllel egy üzenetben, de mindenképp külön dokumentumban szeretnénk megkapni. Az elkészítés során ezekre figyelj:

– Az alábbi 10 témakör egyikét válaszd! Megadtunk néhány kérdést és egy-egy
gondolatébresztőt, amelyek a segítségedre lesznek. A gondolatébresztők források               is lehetnek.
– A felhasznált forrásokra mindenképp hivatkozz! A hivatkozás formáját azonban                  nem kötjük meg, azt megteheted lábjegyzetben, végjegyzetben vagy                                hiperhivatkozással is. Legalább 3 forrást használj.
– A véleményedre is kíváncsiak vagyunk, ne félj leírni!
– Ha bármilyen kérdésed adódik az esszével kapcsolatban, a                                                biztpolszakkoll@gmail.com címen tudsz segítséget kérni.

Svéd-finn Nato-csatlakozás

• Milyen okból nem ratifikálta eddig Törökország a két északi állam csatlakozási szándékát?
• Miért annyira fontos ez a kérdés a törököknek?
• Véleményed szerint lehetséges-e az egyezség Törökország és a két északi állam között?
• Gondolatébresztő: https://makronom.mandiner.hu/cikk/20221105_torokorszag_svedorszag_nato_makronom

Mutass be egy bukott államot:

• Elemezd miért minősül bukott államnak, miért vált azzá?
• Miért van jelentősége ennek az államnak a biztonság szempontjából?
• Milyen kísérletek történtek eddig az ország stabilizálására?
• Gondolatébresztő: https://www.erdekesvilag.hu/bukott-allamok-tizes-rangsora/

Az éghajlatváltozás hatása a veszélyes betegségek terjedésére

• Milyen összefüggések fedezhetőek fel a klímaváltozás és az állatokról emberre terjedő betegségek növekvő veszélye között? Mire lehet számítani a jövőt illetően?
• A jelenleg ismert betegségek milyen biztonságpolitikai kihívást jelentenek?
• Hogyan előzhetik meg és készülhetnek fel az országok?
• Gondolatébresztő: https://www.eea.europa.eu/hu/jelzesek/jelzesek-2015/interju/az-eghajlatvaltozas-es-az-emberi-egeszseg

Milyen biztonságpolitikai problémákkal járt az amerikai csapatok afganisztáni kivonulása?

• Milyen hatása van új Tálib hatalomátvételnek a régió biztonsága tekintetében?
• Mi lett a sorsa az Afganisztánban hagyott amerikai fegyvereknek?
• Hogyan hatott ez a gyors kivonulás az európai missziós erőkre?
• Gondolatébresztő: https://telex.hu/kulfold/2021/08/30/usa-afganisztan-evakualas-kivonulas-befejezese

Mutassa be röviden az Európai Unió szankciópolitikáját!

• Milyen termékekre terjednek a szankciós csomagok?
• Hogyan hat/hatott ez az orosz gazdaságra?
• Milyen változásokat idézett elő ez az EU gazdaságában?
• Gondolatébresztő: https://www.consilium.europa.eu/hu/policies/sanctions/restrictive-measures-against-russia-over-ukraine/sanctions-against-russia-explained/

A migráció és kihívásai

• Mi a migráció és milyen biztonságpolitikai kockázatai vannak?
• Hogyan kezelte Európa az ukrán humanitárius válságot?
• Milyen kihívásokkal küzd az Amerikai Egyesült Államok a migrációt illetően?
• Gondolatébbresztő: https://www.coe.int/hu/web/compass/migration

Kínai kémballon:

• Látod-e értelmét az ilyen tipusú hírszerzésnek a 21. században? Ha igen, miért?
• Véleményed szerint tovább rontja-e a két ország kapcsolatát az incidens?
• Változtat-e az esemény megítélésen, hogy Kína állítása szerint az USA is használt velük szemben hasonló eszközöket?
• Gondolatébresztő: https://maszol.ro/kulfold/Kemenyvonalasok-szabotazsakcioja-lehet-a-kinai-kemballon

Japán militarizáció

• Mutasd be röviden Japán önvédelmi erejének fejlődését!
• Milyen okok vezethetnek/vezethettek a pacifista megközelítéstől való távolodáshoz?
• Japánnak mely országokkal vannak területi vitái, látsz-e kapcsolatot a militarizáció és ezen területi viták között?
• Gondolatébresztő: https://telex.hu/kulfold/2022/12/20/japan-pacifizmus-vedelmi-program-hadsereg-fejlesztes-strategia-abe-sinzo-kisida-tabu-kina-ukrajna-ellencsapas-raketa-tomahawk

Európai gazdaság:

• Lehetséges-e hosszútávon versenyképes európai gazdaságot működtetni orosz nyersanyagok nélkül?
• Mi a véleményed Európa klímacéljairól?
• Veszélyeztetheti-e a zöld átállás az európai versenyképességet?
• Gondolatébresztő: https://www.consilium.europa.eu/hu/policies/climate-change

Hogyan befolyásolta Kassa bombázása Magyarország történelmét?

• Milyen volt a város légvédelme?
• Az események nélkül is csatlakozott volna hazánk a német oldalhoz?
• Szerinted ki bombázta Kassát?
• Gondolatébresztő: https://rubicon.hu/kalendarium/1941-junius-26-ismeretlen-repulogepek-bombazzak-kassat

Sok sikert és jó munkát kívánunk!

A Felvételi segédlet 2022/23 tavaszi szemeszter bejegyzés először Biztonságpolitika-én jelent meg.

Hozzátette, hogy Oroszországban nő a pánik és folyamatban a szétesés, és „ezek megnyilvánulása az azonosítatlan repülő tárgyak által az infrastrukturális létesítmények ellen elkövetett belső támadások számának növekedése”.

Az Ukrajinszka Pravda hírportál emlékeztetett arra, hogy kedden robbanások történtek Oroszország krasznodari területén, majd tűz ütött ki egy olajfinomítóban, Moszkva szerint dróntámadások következtében. Ezen felül kétszáz négyzetkilométernyi légteret zártak le Szentpétervár fölött, és a helyi, pulkovói repülőtér nem fogadott repülőgépeket, miután „azonosítatlan repülő tárgyat” észleltek a város felett.

Oleh Nyikolenko külügyi szóvivő szerdán „álhírnek” nevezte azt az orosz vádat, hogy Ukrajna radioaktív anyagokkal készülne bármiféle provokációra. Korábban Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő jelentette ki, hogy Kijev a Moldovához tartozó szakadár terület, a Dnyeszter-melléknél készül ilyen provokációt végrehajtani. „Ukrajna szigorúan elkötelezett a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozása mellett” hangsúlyozta Nyikolenko, hozzátéve, hogy „az oroszok gyakran másokat hibáztatnak azért, amit ők maguk terveznek”.

Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter kijelentette, hogy 2023. március 1-jén Putyin ötödik nagy vereségét szenvedte el az Ukrajna ellen indított támadás kezdete óta. „Történelmünk legnehezebb telét éltük túl. Hideg és sötét volt számunkra, de elpusztíthatatlanok voltunk” – írta a tárcavezető. Megjegyezte, Ukrajnát partnerei támogatták abban, hogy kitartson , és az EU is nyert, mert „nem fagyott meg orosz gáz nélkül”.

A miniszter szavai szerint Oroszország első vereségét akkor szenvedte el Ukrajnában, amikor az offenzíva első perceiben az ukránok nem engedték, hogy „Putyin megbénítsa őket a félelemtől”. „A második az volt, amikor meghiúsítottuk az orosz villámháború tervét. Ukrajna nem esett el sem három nap alatt, egy hét, egy hónap és egy év alatt sem, és soha nem esik el” – hangoztatta Kuleba. Szerinte a harmadik vereséget az Oroszországi Föderáció diplomáciai fronton szenvedte el, a negyediket pedig azzal, hogy Oroszország – a hatékony ukrán műveletek és ellentámadások eredményeként – elveszítette Ukrajna megszállt területeinek nagy részét.

Közben szerdán ismét légiriadó volt az ukrán fővárosban, Kijevben. Jurij Ihnat, az ukrán légierő szóvivője közölte az Ukrajinszka Pravdával, hogy a légvédelem lelőtt egy orosz drónt Kijev megye légterében.

The post Ukrán elnöki iroda: Kijevnek nincs köze az oroszországi dróntámadásokhoz appeared first on .

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) bevetési igazgatóságának járőrei kiemelkedő eseteket is feltártak, például egy kisboltban a raktár polcrendszere alatt kialakított zugban, több műanyag palack, zárjegy nélküli szeszesitalt találtak, máshol ukrán cigarettára bukkantak. A termékeket lefoglalták és jövedéki eljárást indítottak – közölte a hatóság.

A NAV arról is beszámolt, hogy 2023 februárjában kezdték az ellenőrzéseket, és a jövőben is végeznek hasonló vizsgálatokat. Hozzátették, a feltárt esetekben bírságot szabnak ki, emellett üzletzárásra is számíthatnak a kereskedők.

The post NAV: majdnem minden harmadik vendéglátóhelyen jövedéki csalást tártak fel az ellenőrök appeared first on .

A vádirat szerint a férfi múlt év szeptemberében a lakóhelyén, egy borsodi kistelepülésen a patakparton két rozsdás, „bombaszerű” tárgyat talált. Két nap múlva visszament a helyszínre, és a tárgyakat egy kerekes kukában hazavitte, hogy később a méhtelepen értékesítse.

Az otthon tárolt robbanószerekről a vádlott nagynénje értesítette a rendőrséget.

A tárgyakról kiderült, hogy második világháborús cseh gyártmányú, ki nem lőtt tüzérségi romboló gránátok. A robbanószerek egyenként negyven kilogramm súlyúak voltak, és élesnek minősültek – írta a főügyészség. Amennyiben a szabálytalan mozgatás és tárolás miatt a gránátok felrobbannak, a ház gránáttárolásra használt része romba dől és az ott tartózkodók életüket vesztik, emellett a robbanás harminc méteres sugarú körben képes lett volna életveszélyes sérüléseket okozni – tették hozzá.

A közlemény szerint a robbanóanyagot tűzszerészek a közeli homokbányába szállították és megsemmisítették. Az ügyészség a büntetett előéletű vádlottal szemben börtönbüntetést és közügyektől eltiltást indítványozott.

The post Kukában vitt haza gránátokat egy borsodi férfi appeared first on .

A kormányfő Krisjanis Karins lett miniszterelnökkel folytatott megbeszélése után, kettejük közös tájékoztatóján arra a kérdésre, hogy milyen biztonsági garanciákra lehet szüksége Ukrajnának ahhoz, hogy tárgyalásokat kezdjen Oroszországgal, azt mondta, hogy a helyzet „teljesen világos”, Oroszország megtámadta Ukrajnát, így elsőként Oroszországnak kell lépéseket tennie azért, hogy lehetővé váljon a béke.

A leginkább szükséges lépés az orosz csapatok kivonása Ukrajnából — mondta a német kancellár. Arról is szólt, hogy hazáját és Lettországot egyesíti az „igazságos béke”, és az Európa biztonsága és stabilitása iránti vágy.

Karins kiemelte, hogy az EU tagállamait három érték, a szabadság, a demokrácia és a jogállamiság egyesíti, Ukrajna pedig éppen ezen értékekért harcol, hiszen Oroszország a szabadság helyett az elnyomást, a demokrácia helyet az autokrata hatalomgyakorlást, a jogállamiság helyett pedig az „erősebb jogát” akarja érvényesíteni a megtámadott országban.

A lett miniszterelnök rámutatott, hogy hazája az orosz támadás előtt megkezdte Ukrajna támogatását fegyverrel, és már a hazai össztermék (GDP) egy százalékát meghaladó értékben segítette a védekezést fegyverekkel, hadi felszereléssel. Lettország NATO-tagként a saját védelmi képességének erősítésére is komoly erőforrásokat mozgósít, a védelmi költségvetés stabilan meghaladja a GDP két százalékát, és hamarosan visszaállítják a sorkötelezettséget – mondta a jobboldali politikus.

Scholz kiemelte, hogy hazája Ukrajna második legnagyobb támogatója – az Egyesült Államok után -, a pénzügyi segítségnyújtást és a fegyverszállításokat tekintve is. A támogatást addig biztosítják, amíg csak szükséges, ami azt is jelenti, hogy a többi között a lőszer- és az alkatrész-utánpótlás biztosítása érdekében jelentősen bővítik a hazai hadiipar gyártási kapacitását – fejtette ki a szociáldemokrata politikus.

The post Olaf Scholz: Oroszországnak kell tennie a békéért appeared first on .

A Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda (KR NNI)a közleményében azt írta, az orvosi ügyeleti rendszer átalakítása „egyesekben olyan megnyilvánulásokat váltott ki, hogy már a KR NNI is vizsgálódik”. Az egészségügyi átalakítás részeként tervezett új orvosügyeleti rendszer bevezetése több vármegyében folyamatban van, ugyanakkor nem mindenki tetszését nyerte el, és ennek a jogszerűség keretein túlmutató stílusban és tartalommal adtak hangot – írták.

Az ügyeleti rendszer átalakításával kapcsolatban „több orvos is kapott olyan üzeneteket, melyek a hivatásuk gyakorlásával összefüggésben próbálják – akár fenyegetéssel – befolyásolni döntésüket, a kérdéssel kapcsolatos véleményüket”. A KR NNI közölte: az ügyben feljelentés-kiegészítés keretében vizsgálja, történt-e bűncselekmény.

Megszünteti az orvosok kötelező kamarai tagságát az a törvény, amelyet kedden, a kormány kezdeményezésére 122 igen szavazattal 31 ellenvoks mellett, tartózkodás nélkül fogadott el az országgyűlés. A belügyminiszter által hétfőn beterjesztett, és kivételes eljárásban kedden elfogadott jogszabály kimondja, hogy a Magyar Orvosi Kamarában (MOK) meglévő tagság nélkül is végezhető egészségügyi tevékenység. A kamarai tagságot önkéntesen és bármikor meg lehet szüntetni. (Légy tájékozott, hallgasd meg a másik felet is! Lásd a lenti videót! A -szerk- megj.)

The post A rendőrség vizsgálja, fenyegettek-e orvosokat az ügyeleti rendszer átalakítása kapcsán appeared first on .

Az eset a Bramsche nevű, Osnabrück mellett fekvő kisvárosban történt, a riasztás reggel fél 8 körül érkezett a rendőrséghez. Az osnabrücki ügyészség tájékoztatása szerint egy 81 éves férfi a nyílt utcán több lövést leadott, megsebesítve egy 16 éves fiút, majd maga ellen fordította fegyverét.

Mindkettejüket életveszélyes állapotban szállították kórházba, mentőhelikopterrel.

A Norddeutscher Rundfunk (NDR) regionális közszolgálati médiatársaság beszámolója szerint a lövöldözés egy általános iskolával szemben történt. Az iskolát nem érintette a bűncselekmény, és a környék lakosságát sem fenyegette veszély. A tanítást felfüggesztették, pszichológusok foglalkoznak a diákokkal és tanárokkal, akik szemtanúi voltak az esetnek.

The post Lövöldözés egy németországi általános iskola közelében appeared first on .

Az orosz támadás következtében egy családi ház összedőlt – tette hozzá Jermak. Az ukrán vezérkar közlése szerint az elmúlt napban az orosz erők több mint 25 településre nyitottak tüzet a herszoni régióban, a Denyeper (Dnyipro) folyó ukrán ellenőrzés alatt jobb partján, aminek következtében három helyi lakos sérült meg.

Pavlo Kirilenko, Donyeck megye kormányzója arról adott hírt, hogy az orosz erők Szvjatohirszk települést is tűz alá vették keddre virradó éjjel, aminek következtében az ukrán katasztrófavédelem egy tagja életét vesztette, további négy pedig megsebesült.

„Ez egy szándékos és cinikus csapásmérés volt, nem a fegyveres erőkre, hanem azokra, akik a harci tevékenységek alatt is segítik a civilek túlélését” – emelte ki a kormányzó.

Oleh Szinyehubov, Harkiv megye kormányzója arról számolt be, hogy a régióban lévő Kupjanszk városra kedd reggel nyitottak tüzet az orosz erők, a támadásban egy civil vesztette életét. Hozzátette, hogy több lakóház dőlt romba és egy óvoda épülete megrongálódott.

Az ukrán vezérkar keddi jelentése szerint eddig hozzávetőleg 149 240 orosz katona halt meg Ukrajnában közülük mintegy 550-en az elmúlt nap alatt. Az ukrán erők hétfőn megsemmisítettek egyebek mellett további három orosz harckocsit és három tüzérségi rendszert.

The post Orosz agresszió: a „hódítók” ismét lőtték Herszont appeared first on .

Sörös László közleményében azt írta, a különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés bűntettének kísérletével vádolt férfi és a nő 2020 óta tartó szerelmi kapcsolata kiegyensúlyozatlan volt, többször szakítottak egymással.

A 36 éves vádlott 2022. február 5-én békülési szándékkal kereste fel párját Kemecsén, de az udvaron összeszólalkoztak, majd férfi egy üres telekre vonszolta a nőt, ahol földre vitte és fojtogatni kezdte. A sértett védekezésképpen többször a férfi ujjába harapott és segítségért kiabált, aki ezért „rendkívül nagy erővel, puszta kézzel, az ujjaival kinyomta mindkét szemgolyóját a szemgödörből”, majd miután azt hitte, a nő meghalt, elmenekült a helyszínről – ismertette a sajtószóvivő.

Megjegyezte, az asszony mindkét szemére elveszítette a látását, sérülése maradandó fogyatékossággal gyógyult, élete csak a véletlenen és a segítségére sietőkön múlott. A letartóztatásban lévő vádlott az előkészítő ülésen a bántalmazást elismerte, de tagadta, hogy meg akarta ölni az asszonyt, bűnösségét nem ismerte be és nem mondott le a tárgyaláshoz való jogáról sem – tette hozzá Sörös László.

A büntetőperben a törvényszék április végén tart tárgyalást, ahol a vádlottat, a sértettet és a tanúkat hallgatják ki.

Rátámadt egy nőre, pofozkodott: felfüggesztettel megúszta
A Budapesti XI. és XXII. Kerületi Ügyészség gyorsított eljárásban állított bíróság elé egy 24 éves nigériai állampolgárságú férfit, aki két hete Újbudán rátámadt egy hazafelé sétáló fiatal nőre; a bíróság a férfit 1 év 2 hónap – három évre felfügesztett – börtönbüntetésre ítélte – tudatta a Fővárosi Főügyészség. A közlemény szerint a vádlott február 12-én kora reggel a XI. kerületben, a Szent Gellért téri villamosmegállónál angolul leszólította a sértettet és útbaigazítást kért tőle, amit a nő megadott, majd továbbment. A vádlott követni kezdte a nőt, folyamatosan angolul beszélt hozzá, amit a sértett „figyelmen kívül hagyott”, és haladt tovább. A vádlottat a sértett közömbössége felidegesítette, ezért kiabálni kezdett a nővel, aki nagyon megijedt. Először visszafordult a villamosmegálló irányába, felszállt egy ott várakozó villamosra, de rögtön le is szállt, majd futva próbált menekülni a vádlott elől. A vádlott a sértett után futott, majd amikor a Bartók Béla úton utolérte, hátulról megragadta a kezét és hangosan kiabálni kezdett vele. A sértett próbálta kiszabadítani magát a férfi fogásából, aki azonban nem engedte el őt, hanem továbbra is rángatta a sértettet. A nő segítségére kelt egy járókelő, aki próbálta megnyugtatni a vádlottat, majd erővel kiszabadította a sértett kezét a támadó fogásából. A vádlott ekkor a férfit tenyérrel többször megütötte, majd ismét a sértett után futott, újra megragadta a nő kezét. A sértett végül az otthona előtt, az édesanyja segítségével – aki már a ház előtt várta -, ki tudta szabadítani magát a fogásból, és be tudott menekülni a házba. A támadót a rendőrök a helyszín közelében elfogták.

The post Nem ismerte be bűnösségét a barátnőjét megvakító férfi appeared first on .

A kormányzó szerint a drón lezuhanását követően nem történt robbanás, a földön sem sérülés, sem kár nem keletkezett. A helyszínen tűzszerészek, a Szövetségi Biztonsági Szolgálat és más szervek munkatársai dolgoznak. „A célpont valószínűleg a polgári infrastruktúra egyik létesítménye volt” – írta Vorobjov.

A drón eredetéről egyelőre nem adtak ki hivatalos tájékoztatást. A TASZSZ hírügynökség azt közölte, hogy egy külföldi, Oroszországban lajstromba nem vett pilóta nélküli repülő eszközről van szó.

A Kommerszant című lap a Shot Telegram-csatornára hivatkozva azt írta, hogy a drón típusa UJ-22 Airborne volt. Ezt a modellt az ukrán Ukrdzset vállalat gyártja. A szerkezet hatótávolsága 800 kilométer, sebessége óránként 130-140 kilométer, hasznos teherbírása pedig elérheti a 20 kilogrammot. A Shot informátora úgy véli, hogy a drónból kifogyhatott az üzemanyag, ezért veszített a magasságából, fának ütközött és lezuhant.

Az orosz védelmi tárca azt közölte, hogy a rádióelektronikai egységek polgári infrastruktúra elleni ukrán dróntámadást akadályoztak meg a dél-oroszországi Kubány régióban és Adigeföldön. A minisztérium szerint mindkét drón letért a röppályájáról, és a földre zuhanva nem okozott kárt.

„Az egyik UAV a mezőn zuhant le, a másik UAV nem okozott kárt a megtámadott polgári infrastruktúrában” – áll a közleményben.

Kedden délelőtt egyébként Szentpéterváron, a pulkovói repülőtéren átmenetileg, helyi idő szerint 10 óra 20 perctől délig, leállították a repülőgépek fogadását és indítását. Az okot az intézkedés elrendelésekor nem közölték. A TASZSZ forrása szerint a repülőtér körül 200 kilométeres körzetben zárták le a légteret.

Az orosz védelmi minisztérium közölte, hogy a szentpétervári légtérzárat a nyugati katonai körzet légvédelmi erőinek kiképzése miatt rendelték el; a vadászgépek egy feltételezett betolakodó célpont azonosítását és elfogását gyakorolták, a mentőszolgálatokkal és a rendvédelmi szervekkel együttműködésben.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője azt nyilatkozta, hogy Putyint tájékoztatták a pulkovói helyzetről. A szóvivő a légtérzár okának megnevezését az illetékes szervek hatáskörébe utalta. Az állami Sputnik rádió azt közölte, hogy információi szerint Szentpétervár légterét azért zárták le, mert egy ismeretlen tárgy repült be Finnország felől az orosz légtérbe, és áthaladt Karélia fölött.

The post Lezuhant egy ukrán drón egy Moszkva megyei gázkompresszor közelében appeared first on .

A jogszabály értelmében, amelyet a jogi információk hivatalos internetes portálján tettek közzé, Oroszországnak a szerződésben való újbóli részvételéről az elnök dönthet. Putyin a múlt kedden, az orosz parlament két házához intézett üzenetében jelentette be a szerződésben való részvétel felfüggesztésének szándékát, majd az erről rendelkező törvénytervezetet maga terjesztette be. Ezt szerdán a törvényhozás mindkét kamarája egyhangúlag megszavazta. (Ki akarja ugye az életét Szibériában leélni? A -szerk- megj.)

A hadászati fegyverzetek csökkentéséről szóló, Új START, START-3 vagy prágai szerződés néven ismert, tíz évre szóló és legfeljebb öt évvel meghosszabbítható hatályú megállapodást 2010. április 8-án írta alá Oroszország és az Egyesült Államok akkori elnöke, Dmitrij Medvegyev és Barack Obama. A dokumentum mindkét félnek előírta: úgy csökkentse nukleáris arzenálját, hogy hét év elteltével, valamit azt követően a fegyverek összesített száma ne haladja meg a hétszáz hordozóeszközt (interkontinentális ballisztikus rakétát, tengeralattjáróról indítható ballisztikus rakétát és nehézbombázót), valamint az 1550 robbanótöltetett és a nyolcszáz telepített és nem telepített indító szerkezetet.

2021. február 3-án Oroszország és az Egyesült Államok jegyzéket váltott az öt évre szóló meghosszabbítás hatálybalépéséhez szükséges belső eljárások befejezéséről. Rá egy évre Oroszország megtámadta Ukrajnát.

Oroszország 2022. augusztus 8-án tájékoztatta az Egyesült Államokat, hogy ideiglenesen kivonja létesítményeit az Új START-szerződés szerinti ellenőrzés alól. Az orosz külügyminisztérium indoklása szerint ez egy kényszerű döntés volt azon szankciók fényében, amelyeket a Nyugat Oroszország ellen az ukrajnai háború miatt bevezetett. (Nagy volt a „kényszer”, mert a Nyugat/USA nem, csak Oroszország, illetve Putyin és Medvegyev fenyegetőzött/fenyegetőzik a nukleáris arzenáljának bevetésével. Ilyen körülmények között tényleg nem volt más lehetőség… A -szerk- megj.)

The post Putyin még veszélyesebbé tette a világot appeared first on .

A Pécsi Törvényszék a közleményében azt írta: a nyomozás eddigi adatai szerint a gyanúsított fiatal pécsi férfi tavaly júniusban egy akkor még tízévesnél fiatalabb lányt többször arra vett rá, hogy magáról pornográf felvételeket készítsen.

Később a férfi tizennégy videofelvételt és négy képet mentett le a számítógépére, majd azokat egy filmmegosztó portál segítségével másoknak is hozzáférhetővé tette.

Emellett tavaly tavasszal és nyáron több olyan szexuális tartalmú képet és videofelvételt töltött le és tett hozzáférhetővé másoknak, amelyeken gyermek- és fiatalkorú lányok szerepeltek. A felvételeken olyan 12 évnél fiatalabb lányok is szerepeltek, akiket láthatóan sanyargattak a felvételek elkészítésénél.

Szintén ezekben a hónapokban a lakóhelyén lévő fürdőszobában rejtett kamerát helyezett el, amellyel több pornográf – később másoknak hozzáférhetővé tett – felvételt készített fiatalkorú húgáról.

A férfi letartóztatását egy hónapra rendelte el a bíróság, de mivel a végzés ellen a gyanúsított és védője fellebbezést jelentett be, az nem végleges.

The post Gyerekekről készült pornográf felvételek miatt elrendelték egy pécsi férfi letartóztatását appeared first on .