Biztonságpolitika

Az Egyesült Államok már több tucat partnerországgal osztotta meg információit a múlt héten amerikai felségvizek fölött megsemmisített kínai hírszerző léggömbről, amelynek maradványait folyamatosan elemzik – közölte az amerikai külügyminiszter szerdán, miután Washingtonban tárgyalt a NATO főtitkárával.

Antony Blinken úgy fogalmazott, hogy “óráról órára” egyre többet tudnak meg a kínai eszközről, és a kinyert információkat eljuttatják a szövetségesekhez világszerte, valamint az amerikai kongresszussal is megosztják.

Jens Stoltenberg NATO-főtitkár azt mondta, hogy bevett kínai gyakorlatról van szó, és tisztában kell lenni Kína hírszerző tevékenységének állandó kockázatával.

Pat Ryder, a Pentagon szóvivője szintén szerdán arról beszélt, hogy évek óta zajlik a hírszerző léggömbökre épülő kínai program. A védelmi minisztérium vezető tisztségviselője azt mondta, hogy az amerikai hatóságoknak négy korábbi esetről van tudomásuk, amikor Kínából származó hírszerző eszköz belépett az amerikai légtérbe, háromról az előző, Donald Trump vezette adminisztráció idején, egyről pedig már a mostani, Joe Biden irányította kormányzat alatt.

A Trump vezette Fehér Ház egykori illetékesei tagadják, hogy tudomásuk lenne ilyen esetekről.

A Pentagon szóvivőjének állítása szerint a kínai hírszerző program a világ sok régióját érinti, köztük Latin- és Dél-Amerikát, Délkelet- és Kelet-Ázsiát, valamint Európát is.

Az Egyesült Államok légiereje múlt szombaton az ország keleti partvidéke, Dél-Karolina állam közelében, a tenger felett rakétával semmisítette meg a megfigyelő légieszközt, amelynek darabjait nagy területről katonai búvárok segítségével gyűjtik össze és vizsgálják. A hírszerző léggömb egy héttel korábban Alaszkánál érte el az amerikai légteret, és átszelte az Egyesült Államok területét délkeleti irányban. A kínai kormány túlreagálásnak nevezte az amerikai intézkedést, és kitart állítása mellett, miszerint civil légi járműről van szó. A kínai külügyminisztérium szóvivője kedden azt követelte, hogy az Egyesült Államok adja át a lelőtt eszköz maradványait, mert azok Kínát illetik.

 

The post Az USA megosztja a NATO-szövetségesekkel a kínai hírszerzés léggömbjéről szerzett információkat appeared first on .

Erős jelek utalnak arra, hogy Putyin személyesen döntött a maláj légitársaság MH17-es járatszámú repülőgépét megsemmisítő, földi telepítésű, BUK típusú légelhárító rakéta átadásáról a szakadároknak – közölte a Kelet-Ukrajna felett 2014-ben lelőtt repülőgép ügyében eljáró nemzetközi nyomozócsoport.

A ügyben eljáró, holland vezetésű – holland, ausztrál, maláj, ukrán és belga összetételű – nemzetközi nyomozócsoport közölte, az orosz elnök érintettségét egy orosz tisztségviselők közötti 2014-es telefonbeszélgetés lehallgatása bizonyítja; eszerint Putyin jóváhagyására volt szükség ahhoz, hogy a szeparatisták felszerelés iránti kérelmét teljesíteni lehessen.

Arról is tájékoztattak, hogy további vádemelés nélkül felfüggesztették az MH17-es járat lelövésével kapcsolatos nyomozást, mivel nem áll rendelkezésükre elegendő bizonyíték újabb büntetőeljárások megindításához. Megjegyezték, sok új információt szereztek különböző érintettekről, köztük orosz tisztségviselőkről, a részvételükre vonatkozó bizonyítékok jelenleg azonban nem elégségesek ahhoz, hogy azok alapján új eljárásokat lehessen indítani.

Elmondták továbbá: nem tudták konkrétan azonosítani azokat az Oroszország 53. kurszki dandárjából érkezett katonákat, akik személyesen felelősek a repülőgépet megsemmisítő rakéta kilövéséért.

Novemberben az ügyben eljáró holland bíróság távollétében életfogytig tartó börtönbüntetésre ítélt két orosz és egy oroszbarát ukrán szeparatistát, akik a gépet eltaláló mozgatható föld-levegő rakéta telepítésében vettek részt, tevékenyen hozzájárulva ezzel a fedélzeten tartózkodók halálához. Igor Girkin az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) korábbi ezredese 2014 nyarán az ukrajnai szakadár “Donyecki Népköztársaság” (DNR) “védelmi minisztereként” szolgált. A szintén orosz Szergej Dubinszkij a DNR katonai hírszerző ügynökségének vezetője volt, az ukrán Leonyid Harcsenko pedig a felderítő osztag vezetője volt.

Kimondták továbbá, hogy a repülőgépet megsemmisítő rakéta nem sokkal a támadás előtt érkezett Kelet-Ukrajnába Oroszországból, ahová a Boeing 777-es lelövése után a kilövőállást vissza is vitték. A rakétavető az 53. légvédelmi rakétadandártól, az orosz fegyveres erők Kurszk városában állomásozó egységétől származott.

A Malaysia Airlines Amszterdamból Kuala Lumpurba tartó repülőgépét 2014. július 17-én Kelet-Ukrajna felett érte rakétatalálat. A pilótafülke mellett felrobbanó rakéta szilánkjainak ezrei fúrták át a Boeing típusú gépet, amely a levegőben darabokra tört, és lezuhant. A tragédiában a fedélzeten tartózkodó mind a 298 utas – köztük 196 holland és 27 ausztrál állampolgár -, valamint a legénység is életét vesztette.

Oroszország mindvégig tagadta, hogy köze lett volna a gép lelövéséhez.

Mark Rutte holland miniszterelnök szerdán újságíróknak nyilatkozva “keserű csalódásnak” nevezte, hogy az MH17-es lelövésével kapcsolatos nemzetközi nyomozás bizonyítékok hiányában és további büntetőeljárások nélkül zárul. Szavai szerint Hollandia továbbra is Oroszországot tartja felelősnek az utasszállító megsemmisítéséért. “Továbbra is számon fogjuk kérni Oroszországot a tragédiában játszott szerepéért – fogalmazott a holland kormányfő.

 

The post Maláj utasszállító: az orosz elnök dönthetett a maláj utasszállítót megsemmisítő rakéta átadásáról appeared first on .

Harci repülőgépeket kért Nagy-Britanniától és a nyugati szövetségesektől szerdai londoni beszédében Volodimir Zelenszkij ukrán elnök. A brit miniszterelnöki hivatal szóvivője szerint London vizsgálja a kérés teljesíthetőségét, de csakis hosszú távú lehetőségként, mert Ukrajnának most rövid távon hozzáférhető kapacitásokra van a legnagyobb szüksége.

Zelenszkij, aki előre be nem jelentett látogatásra érkezett a brit fővárosba, először Rishi Sunak miniszterelnökkel tárgyalt a Downing Streeten. Az ukrán elnököt délután fogadta a brit uralkodó is. Sunak hivatalának tájékoztatása szerint a brit kormányfő az ukrán katonáknak nyújtott, hónapok óta zajló brit kiképzési program jelentős bővítését ajánlotta fel Zelenszkijnek, kiterjesztve ezt a programot az ukrán légierő pilótáira és a tengerészgyalogságra.

Zelenszkij ezután beszédet mondott a brit parlament legősibb épületében, az 1097-ben emelt Westminster Hallban a törvényhozás két kamarája, az alsóház és a Lordok Háza tagjai, valamint a brit kormány képviselői előtt. Beszédében az ukrán elnök arra kérte a nyugati szövetségeseket, hogy szállítsanak Ukrajnának korszerű harci repülőgépeket. A kérést azzal nyomatékosította, hogy átnyújtotta az ukrán légierő egyik kiemelkedően sikeres aktív harci pilótájának sisakját Lindsay Hoyle-nak, a londoni alsóház elnökének. A sisakon látható kézírásos, ukrán nyelvű üzenet szerint Ukrajnának “szárnyakra van szüksége” szabadságának megvédéséhez.

Zelenszkij beszédében is úgy fogalmazott, hogy Ukrajna harci repülőgépek formájában “szárnyakat kér” szabadságának védelméhez. Az ukrán elnök felszólalása végén egyértelmű utalást tett arra, hogy Nagy-Britanniától is szeretne katonai repülőgépeket kapni. “Azzal távozom a parlamentből, hogy előre is köszönöm az ütőképes angol repülőgépeket” – zárta hangos ovációval fogadott beszédét Zelenszkij.

A Downing Street szóvivője alig egy hete még gyakorlatilag kizárta katonai repülőgépek szállítását az ukrán légierőnek. Akkori tájékoztatóján a londoni miniszterelnöki hivatal illetékese úgy nyilatkozott, hogy a brit királyi légierő, illetve a haditengerészet kötelekében hadrendbe állított Typhoon és F-35-ös harci repülőgépek technológiája rendkívül fejlett, és hosszú képzés szükséges működtetésük elsajátításához, ezért a brit kormány “nem tartja praktikus megoldásnak” e harci repülőgépek átadását Ukrajnának.

A Downing Street szerdán, az ukrán elnök beszédére reagálva megismételte, hogy a harci repülőgépek nagyon bonyolult katonai felszerelések, és hozzátette, hogy a brit pilóták kiképzése öt évet vesz igénybe. A londoni kormányfői hivatal szóvivője elmondta: Sunak miniszterelnök megbízta Ben Wallace védelmi minisztert annak megvizsgálásával, hogy Nagy-Britannia milyen repülőgépeket tudna átadni Ukrajnának.

Sunak szóvivője ugyanakkor hangsúlyozta, hogy ez csak hosszú távú megoldásként jöhet szóba, és Ukrajnának most rövid távon elérhető védelmi kapacitások megszerzésére van a legnagyobb szüksége. London a Downing Street szerdai beszámolója szerint azt felajánlotta Zelenszkijnek, hogy az ukrán katonáknak tartott kiképzési program hosszabb távra szóló részeként NATO-szabványoknak megfelelő, fejlett technológiájú harci repülőgépek üzemeltetésére nyújt képzést ukrán pilótáknak.

A beszámoló megfogalmazása szerint ennek célja az, hogy az ukrán vadászpilóták a távolabbi jövőben is védelmezni tudják Ukrajna légterét. A brit kormány eddigi legjelentősebb fegyverszállítási vállalása az a bejelentés volt, hogy Ukrajna tizennégy Challenger 2 harckocsit és “hozzávetőleg harminc” AS90 önjáró löveget kap Nagy-Britanniától. A Downing Street szóvivője szerdai állásfoglalásában ezeket az eszközöket is a rövid távon szállítható kapacitások között említette.

A brit hadsereg szakértői már megkezdték az ukrán katonák kiképzését e két páncélozott harceszköz működtetésére. A Downing Street szerdai tájékoztatása szerint Nagy-Britannia felajánlotta Ukrajnának, hogy bevonja a kiképzési programba az ukrán tengerészgyalogságot is. A londoni miniszterelnöki hivatal szóvivője szerint ez annak a programnak a kiegészítése lenne, amelynek alapján Nagy-Britannia az utóbbi hat hónapban tízezer ukrán katona harckészségét fejlesztette. Ebben a brit kiképzési programban az idén további húszezer ukrán katona vesz részt.

A Downing Street szerdai tájékoztatása szerint Nagy-Britannia “hosszabb hatótávolságú eszközöket” is felajánlott Ukrajnának. Sunak szóvivője nem részletezte, hogy ez milyen típusú katonai felszerelés szállítását jelenti. Kijelentette ugyanakkor: a cél az ukrán frontvonalakra nehezedő nyomás enyhítése mellett az, hogy Oroszország ne tudja folyamatosan támadni a kritikus fontosságú ukrán civil infrastrukturális létesítményeket.  Zelenszkijt szerda délután a londoni Buckingham-palotában audiencián fogadta III. Károly király.

Az udvar a protokollnak megfelelően nem hozott nyilvánosságra részleteket a találkozón elhangzottakról, de Zelenszkij előzetesen elmondta: kifejezi háláját Károlynak, amiért a brit uralkodó már trónörökösként is támogatta Ukrajnát.

Egy nagyváros áramellátására alkalmas mobil erőművet küld az Egyesült Államok Ukrajnába
Nagy teljesítményű elektromos erőmű-turbinát küld Ukrajnába az Egyesült Államok nemzetközi fejlesztési ügynöksége (USAID) – közölte az ügynökség. A mobil gázturbina összeteljesítménye 28 megawatt, ezzel mintegy százezer otthont képes árammal ellátni. A közlemény szerint az eszközt Ukrajna területén ott vetik majd be, ahol a leginkább szükség van kiegészítő áramforrásra a kritikus infrastruktúra ellen folytatódó orosz légitámadások közepette. A mobil erőművet lakások mellett kórházak, iskolák és egyéb fontos létesítmények áramellátására használják majd. Oroszország Ukrajna elleni háborújának tavaly februári kezdete óta az Egyesült Államok nemzetközi fejlesztési ügynöksége 1700 áramfejlesztőt szállított Ukrajna 22 megyéjébe.

 

The post Orosz agresszió: Harci repülőgépeket kért londoni beszédében Zelenszkij appeared first on .

Ukrajnának joga van arra, hogy csatlakozzon a NATO-hoz – áll a brit és az ukrán kormány szerdán Londonban kiadott közös nyilatkozatában.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a nap folyamán előre be nem jelentett látogatást tett Nagy-Britanniában, ahol fogadta őt Rishi Sunak miniszterelnök és III. Károly király is. Zelenszkij a brit parlamentben elmondott beszédében harci repülőgépek szállítását kérte Nagy-Britanniától és a nyugati szövetségesektől, de a kérést a brit kormány érzékelhető tartózkodással fogadta.

Az ukrán elnök hivatalos programja után, szerda este kiadott brit-ukrán közös közleményben London megerősíti tántoríthatatlan elkötelezettségét Ukrajna szuverenitása és elismert határain belüli területi sérthetetlensége mellett. A kommüniké szerint Ukrajnának joga van arra, hogy törekedjen saját biztonsági megállapodások megkötésére, és ebbe beletartozik a jövőbeni NATO-tagság is. A közös közlemény leszögezi: Nagy-Britannia és Ukrajna határozottan elveti Oroszország igényét befolyási övezet kialakítására, és azokat az orosz kísérleteket is, amelyek célja a határok megváltoztatása erő alkalmazásával.

A közlemény megfogalmazása szerint Nagy-Britannia és Ukrajna együtt épít ki egy olyan ukrán hadsereget, amely képes az ország megvédésére és a támadások elrettentésére. Nagy-Britannia az idén legalább kétszer annyi ukrán katonának nyújt kiképzést, mint tavaly, és legalább 2,3 milliárd font (csaknem 1010 milliárd forint) értékben nyújt katonai támogatást Ukrajnának, beleértve a magasabb fejlettségi szintű eszközöket – áll a közös nyilatkozatban. A közleményben nem esik szó arról, hogy ez milyen hadfelszerelést jelent, így a dokumentum nem tesz említést nyugati harci repülőgépek ukrajnai szállításáról sem.

Zelenszkij azonban a brit parlament két kamarájának tagjai és a brit kormány képviselői előtt tartott szerdai beszédében arra kérte a nyugati szövetségeseket, hogy szállítsanak Ukrajnának korszerű harci repülőgépeket. Zelenszkij úgy fogalmazott, hogy Ukrajna harci repülőgépek formájában “szárnyakat kér” szabadságának védelméhez. Az ukrán elnök egyértelmű utalást tett arra, hogy Nagy-Britanniától is szeretne katonai repülőgépeket kapni. “Azzal távozom a parlamentből, hogy előre is köszönöm az ütőképes angol repülőgépeket” – fogalmazott hangos ovációval fogadott beszédében az ukrán elnök.

A Downing Street szóvivője az ukrán elnök szerdai beszédére reagálva hangsúlyozta, hogy a harci repülőgépek nagyon bonyolult katonai felszerelések, és a brit katonai pilóták kiképzése is öt évet vesz igénybe. A londoni kormányfői hivatal már a múlt héten is úgy nyilatkozott, hogy a kiképzési idő hossza miatt “nem lenne praktikus” harci repülőgépek szállítása Ukrajnának.

Szerdai nyilatkozatában a Downing Street szóvivője elmondta: Sunak miniszterelnök megbízta Ben Wallace védelmi minisztert annak megvizsgálásával, hogy Nagy-Britannia milyen repülőgépeket tudna átadni Ukrajnának. A szóvivő ugyanakkor hangsúlyozta, hogy ez csak hosszú távú megoldásként jöhet szóba, és Ukrajnának most rövid távon elérhető védelmi kapacitások megszerzésére van a legnagyobb szüksége.

London a Downing Street szerdai beszámolója szerint azt felajánlotta Zelenszkijnek, hogy az ukrán katonáknak tartott kiképzési program hosszabb távra szóló részeként NATO-szabványoknak megfelelő, fejlett technológiájú harci repülőgépek üzemeltetésére nyújt képzést ukrán pilótáknak.

Sunak és Zelenszkij szerda este meglátogatott egy délnyugat-angliai támaszpontot, ahol ukrán katonák kiképzése folyik. Itt tartott közös sajtóértekezletükön, a harci repülőgépek ukrajnai szállítására vonatkozó kérdésre a brit kormányfő is megismételte azt az érvet, hogy a katonai repülőgépek nagyon magas technológiai fejlettségű eszközök, és három évet mindenképpen igénybe vehet egy-egy pilóta kiképzése. Sunak hozzátette, hogy a harci repülőgépekhez külön utánpótlási láncolatot is ki kell építeni. Úgy fogalmazott, hogy “beszélgetés szintjén szóba került” a két ország között a harci repülőgépek ügye.

Oroszország londoni nagykövetsége szerda esti közleményében arra hívta fel a figyelmet, hogy ha Nagy-Britannia harci repülőgépeket szállít Ukrajnának, annak “politikai és katonai következményei lennének Európában és az egész világon”.

 

The post Orosz agresszió: Ukrajnának joga van a NATO-csatlakozáshoz appeared first on .

Dmitro Lubinec, az ukrán parlament emberi jogi biztosa kilépett az Európai Ombudsmani Intézet (EOI) nevű nemzetközi szövetségből tiltakozásul amiatt, hogy a testület egy magas rangú osztrák tagja Ausztriából szerinte jogellenesen Oroszországba küldött két ukrán fiatalt.

“Sürgős levelet küldtem az Európai Ombudsmani Intézet tagjainak a szövetségből való kilépésről. E lépés annak a következménye, hogy két ukrán fiatal tartózkodott az Osztrák Köztársaság területén az orosz fegyveres agresszió miatt, az Európai Ombudsmani Intézet (EIO) emberi jogi aktivistája pedig az Oroszországi Föderáció területére küldte őket” – fejtette ki az ukrán ombudsman.

Az Ukrajinszka Pravda hírportál hozzátette, hogy sajtóértesülések szerint ezt Josef Siegele, az EIO főtitkára, a szövetség igazgatótanácsának tagja és Tirol ombudsmanhelyettese tette.

A Tiroler Tageszeitung osztrák helyi lap cikke szerint Tatyjana Moszkalkova orosz “emberi jogi biztos”, aki szintén az EIO tagja, kezdeményezte a 16 éves fiú és a 17 éves lány átadását a Moszkvában lévő anyáknak. A fiatalok egy öttagú sportcsapattal és edzőjükkel érkeztek Tirolba tavaly márciusban Kelet-Ukrajnából.

Az illetékes tiroli hatóság később megállapította, hogy a felügyeleti jog a két fiatal szüleit együtt illeti meg. Az osztrák hatóságok vizsgálatot indítottak Siegele cselekedete miatt, akit időközben felmentettek tisztségéből az EIO-nál. Lubinec hangsúlyozta, hogy Siegele tettei megsértik a polgári személyek háború idején való védelméről szóló genfi egyezményt.

Az ukrán ombudsman szerint az EIO nem folytatott le belső vizsgálatot, és nem szabott ki büntetést főtitkárára, ezen felül a szervezet elnöke sem válaszolt Lubinec megkeresésére. Az Európai Ombudsmani Intézet tagadja, hogy köze lett volna a január 8-án történtekhez.

 

The post Az ukrán emberi jogi biztos tiltakozásul kilépett az Európai Ombudsmani Intézetből appeared first on .

Botrányosnak és politikailag motiváltnak minősítette a lengyel külügyi tárca egy fehérorosz bíróság szerdai döntését, amellyel nyolc év szigorított fegyházra ítélte Andrzej Poczobut fehéroroszországi lengyel kisebbségi vezetőt.

“Ez egy botrányos, politikailag motivált és a fehéroroszországi lengyel kisebbség ellen irányuló ítélet” – reagált a varsói külügyminisztérium a fehérorosz Hrodna (Grodno) város bíróságának döntésére.

Andrzej Duda lengyel elnök a közösségi médiában “szégyenletesnek” minősítette az ítéletet. A XX. század végi lengyel történelem viszont megmutatta, hogy “megbuknak Moszkva helytartói, akik a saját társadalmuk ellen fordultak, és az igazságosság győz” – áll a bejegyzésben. Duda szerint a győzelem a szabad Fehéroroszországé lesz, valamint “hűséges fiáé, Andrzej Poczobuté”.

Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök “a fehérorosz rezsim embertelen ítéletének” nevezte a bírósági döntést. “Ez a fehéroroszországi lengyelek üldözésének következő fejezete” — írta. Hozzátette: Varsó mindent megtesz azért, hogy segítsen “az igazságot bátran felmutató lengyel újságírónak”.

Lukasz Jasina, a lengyel külügyi tárca szóvivője “a tekintélyelvű állam bírósága által hozott igazságtalan döntésről” írt, Poczobutot pedig lengyel és fehérorosz hazafinak nevezte. Aláhúzta: Lengyelország kiáll és továbbá is ki fog állni az elítélt mellett. Jasina közölte: Poczobut bebörtönzése miatt bekérették a varsói fehérorosz nagykövetség ügyvivőjét, és tiltakozó diplomáciai jegyzéket adtak át neki.

Elítélte a bírósági döntést a lengyel szejm is, a szerda este megszavazott határozatban a képviselők szankciók kivetését szorgalmazták Poczobut, valamint a fehéroroszországi lengyel kisebbség más tagjai üldöztetéséért felelős személyek – bírák, ügyészek, hivatalnokok – ellen.

Az ítélet miatt határozottan tiltakozott nyilatkozatában a legtöbb lengyel újságírót tömörítő Lengyel Újságíró Szövetség (SDP) is.

A 2021 márciusában letartóztatott, 49 éves Andrzej Poczobut újságíró, a Fehéroroszországi Lengyelek Szövetségének alelnöke ellen a fehérorosz főügyészség “nemzeti és vallási gyűlölet szítása”, valamint “Fehéroroszországnak ártó tevékenységre buzdítás” címén indított büntetőjogi eljárást. A kétszer is elhalasztott per január 16-án kezdődött a nyilvánosság kizárásával.

A hrodnai bíróság szerdán megalapozottnak találta a vádakat, az ítélet hatályos. Az ítélethirdetés is zárt ajtók mögött zajlott, a tárgyalóterembe csak Poczobut legközelebbi rokonait, és a fehérorosz állami médiát engedték be.

A lengyel kormány és a fehéroroszországi jogvédő szervezetek már korábban politikailag motiváltnak minősítették a kisebbségi vezető elleni bűnügyi eljárást.

Poczobut ügyére kitért szerdán Szvjatlana Cihanouszkaja fehérorosz ellenzéki vezető is a lengyel szenátusban mondott beszédében, amelyet még a hrodnai ítélethirdetés előtt mondott el. Kiemelte: a kisebbségi újságíró a letartóztatása után is “hű maradt a szabadságért folytatott harc eszméihez”. Mindent meg kell tenni Poczobut és a Lukasenka-rezsim minden más foglyának minél gyorsabb hazatéréséért – hangsúlyozta Cihanouszkaja.

A Litvániába menekült volt fehérorosz elnökjelölt – aki ellen Fehéroroszországban egy nappal Poczobut pere után, január 17-én indult távollétében bírósági eljárás – az 1863-as januári oroszellenes felkelés 160. évfordulója alkalmából vett részt a varsói felsőházi ülésen.

Poczobut mellett 2021 márciusában Andzelika Boryst, a Fehéroroszországi Lengyelek Szövetségének elnökét is letartóztatták. Őt tavaly márciusban ugyan szabadon bocsátották, de továbbra is bűnügyi eljárást folytatnak ellene hasonló vádakkal, mint Poczobut esetében. A független fehérorosz média szerint Boryst házi őrizetben tartják.

The post Szégyenletes Andrzej Poczobut elítélése appeared first on .

Románia eddig két Patriot rakétavédelmi rendszer tesztelését fejezte be, április végéig pedig további kettőt állít hadrendbe a tervezett hét közül, amelyek beszerzéséről 2017-ben fogadott el törvényt a bukaresti parlament – közölte a román védelmi minisztérium (MAPN).

A MANP abból az alkalomból közölt – több mint két éve először – friss adatokat Románia eddigi legnagyobb értékű haderőfejlesztési programjáról, hogy Angel Tilvar védelmi miniszter meglátogatta a Patriot-rendszereket működtető 74-es légelhárító ezredet.

A csaknem négymilliárd dollár értékű beszerzésről 2017-ben állapodott meg Washingtonban Donald Trump amerikai és Klaus Iohannis román elnök. Románia 2020 szeptemberében, Ludovic Orban akkori kormányfő jelenlétében a – Konstancától 30 kilométernyire északra, a Duna-Fekete-tenger-csatorna északi torkolatánál található – Midia-fokon, a román légelhárítás kiképző- és gyakorlatozó támaszpontján rendezett ünnepség keretében vette át az első Patriot rakétaelhárító rendszert a gyártóktól, az amerikai Raytheontól és Lockheed-Martintól.

A MAPN mostani közléséből kiderült, hogy tavaly további három Patriot-rendszer elemeit szállítottak le a gyártók: a második üteg tesztelése, átvétele és hadrendbe állítása 2022. decemberében befejeződött, a harmadik és negyedik üteg hivatalos átvételét áprilisra tervezik.

“A légierő Patriot-rendszerekkel történő felszerelése megbízható, mozgékony és erőteljes védelmi képességet jelent a román hadsereg számára. A négy üteg hadrendbe állítása a szárazföldi bázisú légvédelmi fejlesztés első szakaszát jelenti: az utolsó generációs Patriot-ütegek számos harci helyzetben, ballisztikus rakéták és robotrepülőgépek ellen is bizonyították hatékonyságukat és tökéletesen illeszkednek a NATO védelmi rendszerébe” – idézte a minisztert a MAPN közleménye.

A 74-es légelhárító ezred katonáinak kiképzése idén is folytatódik az amerikai légelhárítási iskola Romániában, illetve Egyesült Államokban szervezett tanfolyamain.

Az amerikai Raytheon vállalatcsoport 2019-ben együttműködési megállapodást kötött a repülőszerkezetek kutatására, gyártására és karbantartására szakosodott román Romaero védelmi ipari céggel annak érdekében, hogy a Romaerónál alakítsák ki a Raytheon egyik romániai karbantartási központját a Patriot rakétavédelmi rendszerek számára. Az amerikai cég tavaly a román védelmi ipari tröszt egy másik vállalatával – a Patriot-rendszerrel is kompatibilis, olcsóbb – SkyCeptor elfogórakéták romániai gyártásáról kötött megállapodást.

Románia 2018-ban bejelentette, hogy három – egyenként 18 rakétatüzérségi eszközből álló – HIMARS-típusú, nagy mozgékonyságú sorozatvető-rendszert is vásárol az Egyesült Államoktól.

 

The post Románia április végéig négy Patriot rakétavédelmi üteget állít hadrendbe appeared first on .

Elfogadhatónak tartja Albin Kurti koszovói miniszterelnök az Európai Unió javaslatát, amely a Koszovó és Szerbia közötti kapcsolat rendezésére vonatkozik, a politikus a közösségi médiában emellett a rendezési tervet a további tárgyalások megfelelő és szilárd alapjának nevezte.

Kurti úgy fogalmazott: a nemzetközi garanciákra, a megvalósítási mechanizmusokra és az időkeretre vonatkozó bizonyos kérdéseket azonban még meg kell tárgyalni a közeljövőben tartandó brüsszeli megbeszélések során. “Az európai irányultságra vonatkozó demokratikus elképzelések bizakodóvá tesznek bennünket” – fogalmazott a koszovói miniszterelnök azt követően, hogy tárgyalt Miroslav Lajcakkal, az Európai Unió Koszovó és Szerbia közötti párbeszédért felelős különmegbízottjával.

Lajcak a pristinai tárgyalással összefüggésben azt mondta, Kurtival a párbeszéd folytatásáról beszélt, és a brüsszeli megállapodások mindegyikét át kell ültetni a gyakorlatba.

Lajcak, az uniós megbízott Pristinából Belgrádba utazott, ahol az este találkozott Aleksandar Vucic köztársasági elnökkel, akivel nyílt és barátságos tárgyalást folytatott. A szerb államfő szerint a különmegbízott megértett mindent. Vucic és Lajcak nem tartott sajtótájékoztatót és nem nyilatkozott a találkozót követően.

A bejelentések szerint Szerbia és Koszovó vezetői hamarosan Brüsszelben folytatják a tárgyalásokat.

Koszovó 2008-ban egyoldalúan kiáltotta ki függetlenségét Szerbiától, amit Belgrád azóta sem hajlandó elismerni, és továbbra is saját déli tartományának tartja a többségében albánok lakta területet. A két fél között 2013-ban brüsszeli közvetítéssel kezdődött a kapcsolat rendezését célzó párbeszéd, ám a majdnem tíz évvel ezelőtt megfogalmazottak közül csak kevés valósult meg. Az Európai Unió, az Egyesült Államok, Németország, Franciaország és Olaszország küldöttei a múlt hónapban látogattak Belgrádba és Pristinába, és mindkét féllel közölték, rendezniük kell a kapcsolatukat, és el kell fogadniuk az úgynevezett francia-német rendezési tervet, amely 11 pontban foglalja össze a megoldási javaslatot. Ez a dokumentum a korábbi megállapodások betartását is magában foglalja, azt azonban nem tartalmazza, hogy Szerbiának el kell ismernie Koszovó függetlenségét, csupán azt követeli, hogy Belgrád a jövőben ne akadályozza Pristina nemzetközi szervezetekbe való felvételét. Vucic a múlt héten a szerbiai parlament ülésén arról számolt be, hogy a küldöttek korábban azt közölték vele: amennyiben Szerbia nem fogadja el a javaslatot, leállhat vagy akár meg is szakadhat az ország európai integrációja, és leállhatnak az országba érkező külföldi beruházások is.

 

The post A koszovói miniszterelnök elfogadhatónak tarja az unió rendezési tervét appeared first on .

Wieslaw Kukula altábornagyot nevezte ki hétfőn Andrzej Duda lengyel elnök a fegyveres erők új főparancsnokának, Maciej Klisz dandártáborn pedig a hadsereg részét képező önkéntes területvédelmi erők (WOT) parancsnoka lett.

Mindkét tábornok kedden veszi át a tisztséget, kinevezésük három évre szól. Az államfő a varsói elnöki palotában rendezett hétfői ceremónián a jelenlegi biztonsági kihívásokra utalva szükségesnek nevezte a jól felszerelt és kiképzett hadsereg kiépítését.

Andrzej Duda magas állami kitüntetést adott át a fegyveres erők főparancsnoki posztján 2017 óta szolgáló, két hivatali időszak után most leköszönő Jaroslaw Mika vezérezredesnek. Utódja, Wieslaw Kukula 2016 óta a WOT parancsnoka volt.

A lengyel hadsereg 163 ezer katonát számlál, ebből 36 ezer a WOT tagja. Mariusz Blaszczak nemzetvédelmi miniszter január végén megerősítette azokat a terveket, melyek szerint a hadsereg létszámát 300 ezer főre növelnék, ezen belül 250 ezren lennének hivatásos katonák, ötvenezren pedig a WOT tagjai.

Mateusz Morawiecki kormányfő múlt héten megerősítette: Lengyelország idén a bruttó hazai termék 4 százalékát szánja védelmi kiadásokra.

Varsóban a Patriot rakétarendszerrel tartanak kiképzési gyakorlatot
Kiképzési gyakorlatot tartanak Varsóban az amerikai gyártmányú Patriot légvédelmi rakétarendszerekkel – közölte Mariusz Blaszczak nemzetvédelmi miniszter, aki szerint a művelet célja az elrettentés. Blaszczak a varsói Bemovo negyedben működő katonai repülőtéren megszemlélte a gyakorlatot. Emlékeztetett: a lengyel hadsereg számára 2018-ban rendeltek meg 16 indítóállásból álló, két korszerű amerikai Patriot-üteget, melyek közül az első tavaly ősszel érkezett meg Lengyelországba. A Patriotokat kezelő katonák kiképzése keretében a rakétarendszerek áthelyezését is gyakorolják – mondta el Blaszczak. A miniszter korábban már jelezte: a kiképzés fontos elemeként a rendszereket a közép-lengyelországi Sochaczew városából Varsóba viszik át.

 

The post A lengyel elnök kinevezte a fegyveres erők új főparancsnokát appeared first on .

Ukrajna idővel kap amerikai gyártású F-16-os repülőgépeket, és már most rendelkezik az ország olyan fegyverekkel, amelyek képesek csapást mérni oroszországi területre – jelentette ki Olekszij Danyilov, az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) titkára a CNN-nek adott interjújában, amelyet az Ukrajinszka Pravda hírportál szemlézett.

“Csak idő kérdése, mikor kapjuk meg az F-16-osokat. Biztosan megérkeznek. Sajnos, időközben veszítjük a függetlenségünkért küzdő embereinket” – fogalmazott Danyilov. Utalt arra is, hogy Ukrajna nemcsak az ideiglenesen megszállt ukrán területeken lévő orosz erőkre, hanem Oroszországra is képes lenne csapást mérni. “Ami az orosz területet illeti, senki sem tiltja, hogy Ukrajnában gyártott fegyverekkel pusztítsunk el célpontokat. Vannak ilyen fegyvereink? Igen, vannak” – szögezte le.

A CNN arra emlékeztetett, hogy a nyugati országok megtiltották Ukrajnának, hogy a Nyugat által biztosított fegyverekkel csapást mérjen Oroszország területére. A háború kezdete óta azonban állandóan történnek robbanások Oroszország stratégiai létesítményeiben, ugyanakkor Ukrajna egyszer sem ismerte még el nyilvánosan a felelősségét ezekért a csapásokért.

Kirilo Budanov, az ukrán katonai hírszerzés vezetője januárban “egyre mélyebb” támadásokat jósolt Oroszországban, anélkül, hogy elismerte volna Ukrajna felelősségét. Budanov akkor azt mondta az ABC Newsnak, “nagy örömmel látja” az Oroszországon belüli csapásokat, de a háború végéig nem tud választ adni arra, hogy Ukrajnának köze van-e ezekhez.

Danyilov, az RNBO titkára reagált Dmitrij Medvegyevnek, az orosz biztonsági tanács elnökhelyettesének kedden közzétett kijelentésére. Az orosz politikus szavai szerint Ukrajna állítólag egy “koreai forgatókönyv” lehetőségét fontolgatja az Oroszországgal vívott háborúban, megpróbál Dél-Koreához hasonlóvá válni, és közben reménykedik az orosz megszállás alá került területeinek felszabadításában. Ezt Medvegyev vágyálomnak minősítette. Kijelentette, hogy a Koreai-félszigetnek a 38. szélességi kör mentén történt felosztása két független országot hozott létre, a Donyec-medence, és más területek viszont már Oroszország részeivé váltak.

Danyilov ezzel szemben cáfolta, hogy Kijev ilyen terveket szövögetne. “Ukrajna nem Korea. Nem lesznek 38-as és más szélességi körök, kívülről rákényszerített külföldi történetek és forgatókönyvek” – szögezte le bejegyzésében.

Az orosz hadsereg már egy hónapja próbálkozik új offenzíva elindításával
Oroszország nagy valószínűséggel már január eleje óta próbálkozik a jelentősebb támadó hadműveletek újraindításával Ukrajnában, és a műveleti cél szinte bizonyosan a Donyeck megye még ukrán ellenőrzés alatt álló térségeinek elfoglalása – áll a brit katonai hírszerzés kedden ismertetett helyzetértékelésében. E szerint az orosz fegyveres erők hetente alig néhány száz méternyi területet tudtak eddig megszerezni, és ennek csaknem biztosan az az oka, hogy Oroszországnak sem elégséges mennyiségű muníciója, sem elegendő létszámú, hadszíntéri manőverekre bevethető alakulata nincs sikeres offenzívák elindításához. A brit katonai hírszerzés szerint valószínű az is, hogy a magas rangú orosz vezénylő tisztek a rájuk nehezedő politikai és szakmai nyomás alatt olyan terveket készítenek, amelyek elégtelen létszámú, tapasztalatlan alakulatok elé tűznek ki irreális célokat. Az orosz vezetés várhatóan továbbra is széleskörű előrenyomulást követel. Változatlanul valószínűtlen azonban, hogy Oroszország fel tudna vonultatni olyan erőket, amelyek a következő hetekben jelentősen befolyásolhatnák a háború kimenetelét – áll a brit katonai hírszerzés összefoglalójában.

 

The post Orosz agresszió: Ukrajna már képes csapást mérni Oroszországra appeared first on .

Megérkeztek Nagy-Britanniába azok az ukrán katonák, akiket az ukrán fegyveres erőknek felajánlott brit gyártmányú AS90-es önjáró lövegek üzemeltetésére képeznek ki a brit hadsereg szakértői – közölte a londoni védelmi minisztérium.

A tárca a közzétett rövid tájékoztatásban nem részletezte a kiképzésre érkezett ukrán katonák számát. Az ismertetéshez mellékelt három fotó közül kettőn az látszik, hogy az ukrán kontingens civil ruhás tagjai a brit királyi légierő (RAF) egyik Airbus A330 Voyager repülőgépéből szállnak ki egy meg nem nevezett brit katonai repülőtéren, a harmadik fotó az AS90-es lövegtípus egyik példányát ábrázolja.

A brit védelmi minisztérium hétfői tájékoztatása szerint az ukrán egység a hétvégén érkezett Nagy-Britanniába, hogy elsajátítsa az AS90-esek működtetéséhez szükséges ismereteket.

Ez a második olyan ukrán kontingens, amely brit páncélozott harceszközök működtetésére szóló kiképzés céljából utazott Nagy-Britanniába. Január utolsó napjaiban azok a katonák érkeztek meg, akik az Ukrajnának ugyancsak felajánlott brit Challenger 2 harckocsik üzemeltetését tanulják.

A brit kormány a nyugati NATO-szövetségesek közül elsőként hozott döntést páncélosok ukrajnai szállításáról.

A Downing Street január 15-én jelentette be, hogy Ukrajna 14 Challenger 2 harckocsit és “hozzávetőleg harminc” AS90 önjáró löveget kap Nagy-Britanniától.

A Challenger 2 brit tervezésű és gyártású, 120 milliméteres löveggel felszerelt, 75 tonna össztömegű harckocsi, amely 1998 óta áll hadrendben a brit hadseregben.

Az ugyancsak brit tervezésű és gyártású, 45,7 tonna önsúlyú AS90 önjáró lövegeket 1992-ben rendszeresítették a brit fegyveres erőknél.

A londoni miniszterelnöki hivatal már a páncélosok ukrajnai szállításáról szóló bejelentéssel egy időben közölte, hogy hamarosan megkezdődik az ukrán katonák kiképzése is a Challenger 2 harckocsik és az AS90-es önjáró lövegek üzemeltetésére, részeként annak a programnak, amelynek keretében több ezer ukrán katona kapott nagy-britanniai kiképzést az elmúlt hat hónapban.

Arról nem hangzott el hivatalos tájékoztatás, hogy a kiképzési programok meddig tartanak, és arról sem, hogy Ukrajna mikor juthat hozzá az első brit harckocsikhoz és önjáró lövegekhez.

Az ukrán hírszerzés nem erősítette meg az orosz hadijelentést a Bahmut körüli helyzetről
Az ukrán hírszerzés nem erősítette meg, hogy az orosz erők számos falut, köztük a Donyeck megyei Bahmut közelében lévő településeket foglaltak volna el, mint ahogy azt Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter kedden bejelentette. “Az Oroszországi Föderáció védelmi minisztere, Szergej Sojgu egy videokonferencián bejelentette, hogy a megszálló hadsereg teljesen ellenőrzése alá vonta Donyeck megyében Szoledar, Kliscsijivka, Krasznopillja, Blahodatne és Mikolajivka, valamint a zaporizzsjai régióban lévő Pidhirne és Lobkove településeket. Az ukrán fegyveres erők vezérkara már hivatalosan bejelentette, hogy január 25-én kivonták az ukrán csapatokat Szoledar városából. Ami a többi települést illeti, az ellenség általi elfoglalásukat jelenleg nem erősítették meg. Az ukrán védelmi erők folytatják a védelmet az említett helyek mindegyikében” – áll az ukrán védelmi minisztérium hírszerzési főigazgatósága által kiadott sajtóközleményben. A hírszerzés hozzátette, Sojgu szándékosan elhallgatta azt a tényt, hogy a Wagner orosz zsoldoscsoport erői aktívan részt vettek a harci cselekményekben a felsorolt települések térségében, ami – szerinte – az Oroszországi Föderáció katonai-politikai vezetése közötti konfliktus folytatódását jelzi.

 

The post Orosz agresszió: Megérkeztek a nagy-britanniai kiképzésre az AS90-es önjáró lövegek üzemeltetésére kijelölt ukrán katonák appeared first on .

Igazságosan szét kell osztani a tagállamok között az EU területére érkező menekülteket – jelentette ki Markus Söder bajor kormányfő.

Söder a tartományi kormány ülése után tartott tájékoztatóján kiemelte, hogy Bajorország “igent mond” a menekültek, “különösen az Ukrajnából érkezők” megsegítésére, ami “fontos erkölcsi kötelezettség is”, és “igent mond a munkavállalási migrációra is”, ha ez a fajta bevándorlás “célravezető” módon valósul meg. Ugyanakkor Bajorország “nemet mond a túlterhelésre”, különösen a menekültek elhelyezéséért felelős helyi önkormányzatok esetében – tette hozzá a politikus.

A legutóbbi nagy menekülthullám idejére, a 2015-2016-os időszakra utalva aláhúzva, hogy nem szabad megismételni “2015 hibáit”. Tavaly több menekült érkezett Bajorországba, mint 2015-ben vagy 2016-ban, 2021-hez képest pedig megduplázódott a számuk, és több embert fogadtak be, mint egész Franciaország. A tartományban nap mint nap feszültebb a helyzet és egyre több település érkezik el a teljesítóképesség határára. A szövetségi kormány nem szemlélheti tovább tétlenül ezt a folyamatot, azonnal lépnie kell, és terveivel ellentétben nem a szövetségi belügyminiszter, hanem a kancellár, Olaf Scholz vezetésével kell “menekültügyi csúcstalálkozót” tartani – jelentette ki Söder.

Mint mondta, ezen a találkozón – a szövetségi kormány és a tartományi kormányok vezetőinek egyeztetésén – el kell érni a berlini vezetésnél, hogy adjon át szövetségi kezelésű ingatlanokat, és adjon “több pénzt, sokkal több pénzt” a menekültek elhelyezésre, ellátására. Arra is rá kell bírni a szövetségi kormányt, hogy ne vállaljon többé egyedül, más országok nélkül további terheket, vagyis ne vegyen át menekülteket más országoktól és ne indítson önállóan befogadási programokat. Az ilyen “különutak” helyett a menekültek “EU-n belüli igazságos szétosztásáról” kell gondoskodni – jelentette ki Söder.

A szövetségi kormány az úgynevezett hazatelepítési offenzíva elindításával sem várhat tovább, azaz végre kell hajtania tervezett programját, amelynek célja, hogy az eddiginél több embert juttassanak vissza hazájukba a németországi tartózkodásra nem jogosult menedékkérők közül. A szövetségi bevándorlási és menekültügyi hivatal (BAMF) adatai szerint tavaly 217 744 menedékjogi kérelmet nyújtottak be Németországban. Ez 2016 óta a legmagasabb szám, az egy évvel korábbihoz képest pedig 47 százalékos emelkedés.

A menedékkérők mellett érkezett még nagyjából egymillió ember az orosz támadással szemben védekező Ukrajnából. Ők automatikusan, külön eljárás nélkül védelmet kapnak. Velük együtt 2022-ben érkeztek a legtöbben Németországba egy év alatt a menekültügyi rendszer révén. Nancy Faeser szövetségi belügyminiszter tervei szerint pénteken tartanak magas szintű egyeztetést a tartományi kormányok képviselőivel a menekültügyi rendszerben tapasztalható kihívásokról. A tanácskozás napirendje és a meghívottak névsora egyelőre nem ismert.

Újabb magyar rendőri egység indul Észak-Macedóniába
Újabb magyar rendőri egység indul Észak-Macedóniába határvédelmi céllal – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) kommunikációs szolgálata. A magyar rendőrök fő feladatként járőrszolgálatot látnak el a jogellenes határátlépések megelőzése érdekében, valamint közreműködnek az embercsempészek és az illegális bevándorlók előállításában. Nemcsak a határ közvetlen közelében teljesítenek majd szolgálatot, hanem a mélységi területeken található utakon is. A kontingens terepjáró szolgálati gépkocsikkal, kézi éjjellátó készülékekkel, kézi hőkamerákkal, valamint mobil hőkamerával támogatja a határszakasz védelmét. A 30 fős északmacedón kontingensben szolgálatot teljesítő magyar rendőrök saját szolgálati felszerelésükkel látják el feladataikat, intézkedési jogosultságukat a fogadó ország rendvédelmi szervének irányítása, felügyelete mellett gyakorolják – olvasható a közleményben.

 

The post A menekültek igazságos EU-n belüli szétosztását sürgeti a bajor kormányfő appeared first on .

Recep Tayyip Erdogan török elnök három hónapos rendkívüli állapotot hirdetett a hétfői földrengések sújtotta tíz dél- és délkelet-törökországi tartományban.

A rendkívüli állapot feljogosítja az államfőt és az általa vezetett kormányzatot, hogy a parlament nélkül hozzon intézkedéseket. A három hónapos időtartam azt jelenti, hogy a rendkívüli állapot nem sokkal a köztársaságielnök- és parlamenti választás tervezett időpontja, május 14-e előtt ér véget, amennyiben nem hosszabbítják meg.

Erdogan egyúttal katasztrófaövezetté is nyilvánította az érintett térséget. Beszédében közölte azt is, hogy a szerencsétlenség törökországi halálos áldozatainak száma 3549-re, a sebesültjeinek száma pedig 22 168-ra emelkedett.

“A legnagyobb vígaszunk, hogy több mint 8 ezer állampolgárunkat egészségben mentettük ki a romok alól” – fogalmazott. Rámutatott arra is, hogy a szakértők szerint a mostani földrengés példátlan a világon. Nemcsak a Török Köztársaság történetének, hanem a világ egy legnagyobb sorscsapásával állunk szemben – húzta alá.

Mindeközben a déli Hatay tartomány Iskenderun körzetében a tenger szintje másfél nappal az első földrengést követően megemelkedett, és mintegy 200 méteres szélességben, bokáig érő magasságban elöntötte a part menti területeket. A török katasztrófavédelem (AFAD) kedden arról számolt be, hogy eddig 65 országból összesen 2769 szakembere csatlakozott a mentési munkálatokhoz.

Törökországban a katasztrófa sújtotta tíz déli tartományban mintegy 13,5 millióan élnek.

Az első, 7,7-es erősségű földrengés hétfőn helyi idő szerint 4 óra 17 perckor következett a dél-törökországi Kahramanmaras tartomány Pazarcik körzetében. A hajnalitól függetlenül a déli órákban egy újabb, 7,6-os magnitúdójú földmozgásról érkezett jelentés Kahramanmaras Elbistan körzetéből.

Az EU több mint 1180 kutató-mentő szakembert küld Törökországba
Ankara kérésére az Európai Unió a polgári védelmi mechanizmuson keresztül több mint 1180 kutató-mentő szakembert és 79 keresőkutyát küld Törökországba — közölte az Európai Bizottság. Az uniós közlemény szerint miután Törökország aktiválta az Unió polgári védelmi mechanizmusát, 19 uniós tagállam ajánlott fel kutató-mentő csapatokat Törökország számára. Eddig 25 kutató- és mentőcsapat indult a földrengés által legsúlyosabban sújtott török területekre, hogy segítsenek a helyi elsősegélynyújtó hatóságoknak. A huszonötből 11 csapat már megérkezett – írták, majd hozzátették: kettő speciális egészségügyi csoport is érkezik a helyszínre.

Közölték továbbá, Szíria esetében az Európai Unió kapcsolatban áll a helyszínen dolgozó humanitárius partnereivel, és olyan szervezeteket finanszíroz, amelyek kutatási és mentési műveleteket hajtanak végre, vízellátást biztosítanak, higiéniai támogatást nyújtanak, valamint takarókat osztanak szét az érintett területeken. Az EU partnerei segítségével felméri a földrengés okozta károk mértékét és a szükségleteket, hogy megfelelően tudjon reagálni. Az EU minden lehetőséget mérlegel annak érdekében, hogy további forrásokat juttasson az érintett lakosság támogatására Szíriába.

 

The post A török elnök rendkívüli állapotot hirdetett a földrengések sújtotta tartományokban appeared first on .

Személygépkocsi csomagtartójába zárt nőt mentettek ki hétfő hajnalban a bukaresti rendőrök. A nőt állítólag élettársa zárta a csomagtartóba egy veszekedés során, majd rágyújtotta az autót.

A fővárosi rendőrség tájékoztatása szerint hajnali 4:40-kor érkezett a nő segélyhívása. Az áldozat elmondta, hogy élettársa egy összeszólalkozás során fizikailag bántalmazta, majd bezárta egy autó csomagtartójába, és elindult vele, a nő számára ismeretlen irányba.

A Különleges Távközlési Szolgálat operátora helymeghatározó linket küldött a nőnek, amelynek segítségével azonosították az autó pontos koordinátáit. A járművet 4:50-kor találták meg a fővárosi harmadik kerületben, egy mezőn. Amint megközelítették az autót, nyílt lángot vettek észre az utastérben, ezért azonnal kimenekítették a nőt a csomagtartóból és eloltották a tüzet – számol be a rendőrség.

A nőt a helyszínre érkező mentősök részesítették elsősegélyben. Az autó sofőrjét egy közeli benzinkútnál fogták el a rendőrök. Az alkoholszondás vizsgálat 0,31 mg/l alkoholt mutatott ki a leheletében, a drogteszt pedig tiltott szer jelenlétét mutatta ki a szervezetében – közölte a fővárosi rendőrség.

Az ügyben a bukaresti törvényszéki ügyészség kezdett kivizsgálásba — írja az Agerpres román hírügynökség.

 

The post Égő autó csomagtartójából mentettek ki egy nőt appeared first on .

Oroszország eddig mintegy 660 darab iráni gyártású Shahíd önmegsemmisítő drónt használt az Ukrajna elleni háborúban, és hamarosan újabb drónszállítmányt kap – jelentette ki Vadim Szkibickij, az ukrán katonai hírszerzés helyettes vezetője.

“Az Oroszországi Föderációnak valóban problémái vannak az arzenállal, beleértve a drónokat is. Eddig körülbelül 660 Shahíd drónt használtak fel. Az (Iránnal megkötött) szerződés 1750 darab (leszállítását) írja elő. A szállításuk és az előkészítésük azonban időbe telik” – fejtette ki a tisztségviselő, hozzátéve, hogy hamarosan újabb iráni drónok érkeznek Oroszországba, azt azonban még nem tudják, hány darabot tartalmaz majd a szállítmány. Megjegyezte, hogy ezt megelőzően az oroszok 250-300 darabos tételekben importáltak. Hozzátette, hogy hatalmas drónrajra van szükség ahhoz, hogy áttörjék az ukrán légvédelmi rendszert.

Olekszij Reznyikov védelmi miniszter az Ukrajinszka Prada hírportálnak adott interjújában kijelentette, hogy a mozgósítás Ukrajnában az előre meghatározott terv szerint zajlik.

“Semmi rendkívüli nem történik. Hazánkban a hadiállapot kihirdetéséről szóló törvény parlamenti elfogadásakor hirdették meg a mozgósítást. Vannak ott számszerűen feltüntetett normák, ezeket ismeri a vezérkar, és ennek megfelelően dolgozunk. Szisztematikusan és tervszerűen zajlik az utánpótlás, a veszteségek pótlása – mondta. Arra a kérdésre, hogy normális-e az a helyzet, amikor az ország egész területén a toborzóközpontok képviselői a rendőrséggel együtt idézéseket osztanak ki bevásárlóközpontokban, a városok utcáin, kávézókban, megállítják az autókat, Reznyikov azt válaszolta, hogy sokan elköltöztek, és anélkül változtatták meg lakóhelyüket, hogy ezt a katonai nyilvántartásban regisztráltatták volna. A miniszter ugyanakkor elismerte, hogy a problémák oka olykor a kommunikáció hiánya vagy a rossz minőségű kommunikáció a kormányzat részéről. Hozzátette, hogy a beidézés a toborzóirodába nem jelenti azt, hogy már holnap mozgósítják is az érintettet, hanem azt, hogy be kell mutatnia a dokumentumait. Emlékeztetett továbbá arra, hogy Ukrajna alkotmánya alapján az állampolgárnak kötelessége megvédeni a hazáját.

A miniszter kitért arra, hogy szerinte a februárban várható újabb offenzíva során az oroszok nem egyszerre támadnak majd egész Ukrajnára, mint tavaly a “teljes körű invázió” kezdetén, hanem koncentrált harci cselekményeket kezdenek meghatározott irányokban.

Szerhij Hajdaj, a kelet-ukrajnai Luhanszk megye kormányzója egy tévéműsorban úgy vélekedett, hogy február 15-e után bármelyik napon újabb nagyszabású orosz offenzívára lehet számítani a régióban. Hozzátette, hogy az oroszok egyre nagyobb erőket vonnak össze ebben a térségben.

Az ukrán védelmi minisztérium által létrehozott Nemzeti Ellenállási Központ arról számolt be, hogy az orosz erők által megszállt ukrajnai területeken elkoboznak és elégetnek minden ukrán nyelvű könyvet. A Luhanszk megyei Rovenyki teleülésen regisztráltak ilyen esetet. A központ szerint az oroszok a “náci irodalom” lefoglalásával magyarázzák ezt a tettüket, valójában viszont a listájukon minden ukrán könyv szerepel.

Helyi kormányzók beszámolói szerint hétfő reggel az orosz hadsereg erőteljesen ágyúzta Donyeck megyében Avgyijivkát, Bahmutnál pedig változatlanul heves harcok dúlnak.

Nemzetközi bűnszervezetnek minősítette az ukrán parlament a Wagner orosz zsoldoscsoportot
Nemzetközi bűnszervezetnek minősítette az orosz Wagner zsoldoscsoportot az ukrán parlament hétfőn – közölte Jaroszlav Zseleznyak parlamenti képviselő. A határozatot 333 képviselő szavazta meg a 450 tagú törvényhozásban. Ezen kívül a parlament 336 szavazattal azt a határozatot is elfogadta, amelyben az orosz katonai magáncégeket terrorszervezeteknek nyilvánította. Ukrajnának olyan vitathatatlan bizonyítékok vannak a birtokában, amelyek a Wagner tevékenységének bűnöző jellegéről tanúskodnak.

Az ukrán főügyészség február 3-án jelentette be, hogy a Wagner katonai magáncég vezetőjét, Jevgenyij Prigozsint Ukrajna területi integritásának megsértésével és az ország elleni háborúban való részvétellel vádolták meg. Az ukrán főügyészség szerint Prigozsin közvetlenül felelős több ezer háborús bűnért. A főügyészség szerint felhatalmazást kapott arra, hogy legénységet toborozzon, azt kiképezze, majd az Ukrajna területén folyó harci cselekményekbe irányítsa. Mindez a jelenlegi orosz rezsim teljes támogatásával történt. A főügyészség hangsúlyozta, hogy a Wagner zsoldoscsoport tagjai sem kerülik el a felelősségre vonást, még azok sem, akik külföldre menekültek.

 

The post Orosz agresszió: hamarosan újabb iráni drónokat kapnak a putyini hadak appeared first on .

Több, mint 1600 halottja és 5385 sérültjük van a hajnali dél-törökországi földrengéseknek – közölte Recep Tayyip Erdogan török elnök.

A török államfő arról számolt be, hogy a rengések következtében legalább 2818 épület omlott össze, miközben eddig 2470 embert már kiszabadítottak a romok alól. A mentési munkálatokban mintegy kilencezer ember vesz részt, de számuk folyamatosan növekszik – mondta Erdogan, hozzátéve, hogy eddig 45 ország ajánlott fel segítséget.

Erdogan beszédében leszögezte: a mostani a legsúlyosabb természeti katasztrófa az 1939-es erzincani földrengés óta, amelyben tízezrek vesztették életüket Kelet-Törökországban. A török vezető sajnálattal rámutatott, hogy nem tudják megmondani, meddig fog emelkedni a halottak és a sebesültek száma.

A hajnali földrengésektől függetlenül a déli órákban újabb erős földrengést jelentettek Törökországból. Az AFAD helyi idő szerint 13 óra 24 perckor 7,6-os erősségű földmozgást észlelt a déli Kahramanmaras tartomány Elbistan körzetében.

Mindazonáltal az utórengések következtében további épületek omlanak össze. A török hírtelevíziók élő adásában dőltek romba lakóházak például Adana és Malatya tartományban is. A török hatóságok arra kérik a térségben tartózkodókat, hogy semmi esetre se menjenek vissza a megrongálódott házakba.

Mehmet Muharrem Kasapoglu török ifjúsági és sportminiszter azt írta, hogy az országban minden mérkőzést határozatlan időre elhalasztanak.

Az AFAD adatai szerint helyi idő szerint 4 óra 17 perckor a dél-törökországi Kahramanmaras tartomány Pazarcik körzetében 7,7-es erősségű földrengés következett be, amelyet 4 óra 26 perckor a délkelet-törökországi Gaziantep tartomány Nurdagi körzetében egy 6,4-es erősségű, majd 4 óra 36 perckor Gaziantep Islahiye körzetében egy 6,5-ös erősségű rengés követett. Az első földmozgás erejét az AFAD időközben pontosította, a korábbi híradásokban még 7,4-es erősségűként szerepelt.

A NATO és az EU vezetői is szolidárisak

Az Európai Unió vezetői, valamint Jens Stoltenberg NATO-főtitkár támogatásáról biztosította a földrengés sújtotta Törökországot és Szíriát, az EU közölte: az uniós mentőcsapatok már elindultak a térségbe. Josep Borrell, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője bejelentette, hogy további nyolc ország, Bulgária, Horvátország, Csehország, Franciaország, Görögország, Lengyelország, Olaszország és Magyarország is mentőcsapatokat küld a földrengés sújtotta régióba, erősítve ezzel az uniós elsősegítségnyújtók támogatását. Közölték továbbá, az EU Kopernikusz nevű műholdas rendszerét is aktiválta, hogy térképészeti szolgáltatásokat nyújtson a mentésben szolgálatot teljesítő helyi hatóságoknak.

Kiürítették az ankarai magyar nagykövetséget

Átmenetileg kiürítették az ankarai magyar nagykövetséget. Elrendelték az ankarai magyar nagykövetség átmeneti kiürítését a törökországi földrengést követően; a kormány este ötven fős egységet indít útnak a katasztrófa sújtotta területre, így segítve az esetleges további túlélők utáni kutatást.

Mentőcsapatot küld Törökországba a Baptista Szeretetszolgálat

A Baptista Szeretetszolgálat speciális mentőcsapata Törökországba indul hétfő este. A szeretetszolgálat azt írta: a HUBA Rescue24 Tűzoltó és Kutató-Mentő Nemzetközi Csoport és egy sürgősségi ellátást végző egészségügyi csoport Pavelcze László parancsnok, veszélyhelyzet-kezelési igazgató irányítása mellett indul útnak a Liszt Ferenc-repülőtérről, miután a török hatóságok nemzetközi segítséget kértek.

A csapat már összeállította mintegy kéttonnás felszerelését és felvette a kapcsolatot azokkal a török kollégákkal, akikkel már korábban együtt dolgoztak a magyar mentőszervezet szakemberei – jelezték. Szabó Márk, a kiutazó csapat egyik tagja elmondta: 19, főként kutató-mentő és egészségügyi szakemberrel, valamint hét mentőkutyával indulnak útnak.

Tájékoztatása szerint a mentőcsapat tagjai folyamatosan tájékozódnak nemzetközi forrásokból a helyszíni állapotokról, visznek magukkal egy nagyobb felfújható sátrat és áramfejlesztőket is. Hét-tíznapos munkával számolnak, amelynek első időszaka kutatással telik, utána pedig az egészségügyi ellátást segítik. A Baptista Szeretetszolgálat speciális mentőcsapata 1999-ben és 2001-ben is dolgozott Törökországban, az akkori földrengések helyszínén.

A német kormány mozgósítja a katasztrófavédelmi szolgálatot

A német kormány mozgósítja a szövetségi katasztrófavédelmi szolgálatot, amely a helyi hatóságokkal szoros együttműködésben nyújt segítséget a Törökország délkeleti részén történt földrengések utáni mentésben. A szolgálat (Technisches Hilfswerk – THW) minden lehetséges eszközzel támogatja a török polgári védelmet, a többi között felállíthat víztisztító berendezésekkel is rendelkező táborokat, és már meg is kezdte az első segélyszállítmányok összeállítását, amelyekkel egyebek mellett áramfejlesztő berendezések, sátrak és takarók érkeznek a katasztrófa sújtotta övezetbe – közölte Nancy Faeser szövetségi belügyminiszter. Cem Özdemir, a mezőgazdasági tárca vezetője – az első török származású német szövetségi miniszter – török és német nyelvű videóüzenetben fejezte ki részvétét az áldozatok hozzátartozóinak. “Gyászoljuk a törökországi és szíriai földrengés áldozatait” – mondta a politikus.

Románia szakképzett kereső- és mentőegységet küld Törökországba

A román katasztrófavédelem Törökországba küldi túlélők keresésére és mentésére kiképzett speciális egységét (RO-USAR), hogy segítsen a helyi hatóságoknak a földrengés áldozatainak kimentésében – közölték hétfőn a román hatóságok. A romok alá szorult túlélők keresését és kimentését segítő, és az ehhez szükséges felszerelésekkel is rendelkező RO-USAR katonáit, két keresőkutyát, a rohammentő-szolgálat (SMURD) orvosait és asszisztenseit a román légierő egy Helcules C-130 és egy C-27 Spartan katonai repülőgépe szállítja a törökországi Adanába.

Szerbia két segélycsapatot küld Törökországba

Két mentőcsapatot küld Szerbia Törökországba a földrengés áldozatainak megsegítésére — jelentette be Aleksandar Vucic szerb köztársasági elnök. Az egyenként tizenkét főből álló csapatok, valamint az összekötő tisztek feladata a romok eltakarítása, a nehéz törmelék elmozgatása, a mentés és a keresés lesz.

Putyin is segítene

Segítséget ajánlott fel török és szíriai hivatali partnerének a földrengés utáni mentési munkálatokhoz hétfőn Vlagyimir Putyin orosz elnök — közölte a Kreml sajtószolgálata. Putyin kifejezte Oroszország készségét a segítségnyújtásra. Hasonló tartalmú eszmecserét folytatott az orosz vezető Bassár el-Aszad szíriai elnökkel. Az orosz rendkívüli helyzetek minisztériuma közölte, hogy kész két, mentőalakulatokat szállító Il-76-os repülőgépet Törökországba indítani a Gaziantep tartományban történt földrengés következményeinek elhárítására. A tárcavezető, Alekszandr Kurenkov utasítására a minisztérium Centroszpasz légimozgékonyságú egységének száz szakemberét helyezték készenlétbe. Orosz mentőalakulatok vettek már részt Törökországban földrengés utáni munkálatokban. A katasztrófák eddigi legsúlyosabbja 1999-ben történt. Nem kell aggódni a Szíriában állomásozó orosz erők miatt sem, az ottani orosz katonai létesítményekben a földrengés nem okozott kárt.

 

The post Török-Szír földrengés: több, mint 1600 halottja van a földrengéseknek appeared first on .

Az Európai Unió a tagállamok határvédelmét mobil és telepített eszközök, köztük megfigyelésre alkalmas készülékek, és egyéb technikai felszerelések beszerzésének finanszírozásával támogatja – jelentette ki Maros Sefcovic, az Európai Bizottság intézményközi kapcsolatokért felelős tagja.

Sefcovic az EU-tagországok általános uniós ügyekért felelős minisztereinek tanácskozását követő sajtótájékoztatón közölte, hogy az EU migrációkezelésre szánt finanszírozása kiterjed újabb ellenőrzőpontok létesítésére, azok informatikai rendszerének kiépítésére, berendezésére, a szükséges személyzet ellátására, és minden egyéb beszerzésre, ami a határigazgatáshoz szükséges.

Jessika Roswall, az Európai Unió Tanácsának féléves elnökségét betöltő Svédország uniós ügyekért felelős minisztere a hét második felében tervezett, migrációval is foglalkozó EU-csúcsot előkészítő értekezlet után közölte: a miniszterek a meglévő határellenőrzés erősítését szorgalmazták mind a szárazföldi határokon, mind a tengereken.

Miltiádisz Varviciótisz uniós ügyekért felelős görög miniszter újságíróknak nyilatkozva arra szólított fel, hogy az EU uniós költségvetésből finanszírozza a határkerítések építését. Hangsúlyozta: a fizikai akadályok csökkentik a migránsok illegális határátkelési kísérleteinek számát. Varviciótisz szerint az Európai Uniónak “őszintének és nyitottnak” kell lennie a kérdésben, és el kell ismernie, hogy “a kerítések működnek”. Az Európai Bizottságnak nem szabad elítélnie azok építését – mondta.

Laurence Boone francia EU-ügyi államtitkár a tanácskozást követően hangsúlyozta: az uniós pénz azért van itt, hogy segítsék a külső határok védelmét, azonban – emelte ki -, nincs uniós pénz habarcsra és téglákra falak építése céljából.

Ylva Johansson, az Európai Bizottság belügyi biztosa a múlt héten, brüsszeli újságíróknak nyilatkozva azt mondta, falak építése az Európai Unió körül nem jó megoldás a migráció megállítására, ezért az EU továbbra sem biztosít forrásokat szögesdrótkerítések építéséhez.

Johansson ugyanakkor nem zárta ki, hogy a külső határok ellenőrzéséhez szükséges infrastruktúrát uniós költségvetésből finanszírozzák. Elismerte, hogy a tagállamoknak meg kell védeniük a határaikat, és közölte, hogy már különítettek el forrásokat, egyebek mellett megfigyelési tevékenységet segítő eszközök beszerzésére. A belügyi biztos jelezte, a brüsszeli testület kész arra, hogy további forrásokat biztosítson egyebek mellett a határokon alkalmazott felszerelések beszerzésére, vagy a mobil, illetve állandó infrastruktúra létrehozására.

 

The post Az EU mobil és telepített eszközök támogatásával segíti a tagállamok határvédelmét appeared first on .

Újabb sikeres exitet zárt az MFB Csoporthoz tartozó Hiventures: a SEON online csalásmegelőző technológiai startup felvásárolta a pénzmosás elleni küzdelem területén ügyfélátvilágítási szolgáltatást kínáló Complytront.

A Hiventures kockázati tőkealap-kezelő közleménye szerint a két cég technológiája kiegészíti egymást, a SEON integrálja a Complytron megoldását. A SEON digitális lábnyom alapú személyazonosítását és a Complytron automatizált ügyfélátvilágítási szolgáltatását egyesítő platform valós időben képes figyeli a pénzügyi tranzakciókat, és felismerni az internetes csalások és a pénzmosás jeleit. Ezzel a SEON alkalmassá válik újgenerációs globális pénzügyi szereplők kiszolgálására is.

A Complytront 2019-ben alapította Lebhardt Olivér és Gryllus Ábris. A Complytron cégmérettől függetlenül képes hatékonyan támogatni bármilyen cég ügyfél-átvilágítási folyamatainak automatizálását. A céget a Hiventures 160 millió forinttal, az MKB Fintechlab által irányított és többségi tulajdonában álló Arete Zrt. pedig csaknem harmincmillió forinttal finanszírozta. A SEON 2022 végén tett ajánlatot a startup felvásárlására.

A SEON online csalásmegelőző technológiai startup 2017-ben alakult, profilja, hogy a legkülönfélébb forrásokból származó digitális lábnyom komplex elemzésével szűri ki a potenciális csalókat az online tranzakcióknál. A cég 2022 áprilisában 94 millió dollár befektetést kapott nemzetközi terjeszkedéséhez. A SEON már több mint ötezer szolgáltatóval dolgozott együtt, a globális fókuszú vállalat Austinban (Texas), Budapesten, Londonban, Jakartaban is helyi irodával működik.

 

The post Ügyfélátvilágítással foglalkozó céget vásárolt fel az online csalásmegelőző SEON appeared first on .

Ukrajna nem használja az Egyesült Államok által ígért nagy hatótávolságú fegyvereket orosz terület elleni csapásra – jelentette ki Olekszij Reznyikov ukrán védelmi miniszter.

“Minden esetben hivatalosan biztosítjuk partnereinket, hogy nem használjuk a tőlük származó fegyvereket orosz terület ellen. Csak orosz egységekre lövünk az ideiglenesen megszállt ukrán területeken” – idézte az Ukrajinszka Pravda a tárcavezetőt.

A hírportál emlékeztetett arra, hogy 150 kilométeres hatótávolságú lövedékeket is tartalmaz az Egyesült Államok 2,175 milliárd dolláros új katonai segélycsomagja. Az ukrán hadsereg rendelkezésére bocsátott HIMARS rakéta-sorozatvetők mintegy 80 kilométeres távolságból képesek célba találni. Ukrajna régóta kér az Egyesült Államoktól nagy hatótávolságú rakétákat, különösen az ATACMS típusúakat, amelyek akár 300 kilométeres távolságból is képesek eltalálni a célt. Ezt a kérést Kijev azzal indokolja, hogy a meglévő fegyverek nem teszik lehetővé az Ukrajna területére betört orosz erők logisztikai csomópontjainak megsemmisítését.

Reznyikov a sajtótájékoztatón kifejezte abbéli meggyőződését, hogy Ukrajna katonai repülőgépeket is fog kapni nyugati partnereitől. Eddig minden fegyvert megkaptak a partnerországoktól, amelyet kértek – mondta. “Mindent megkaptunk, csak még repülőgépeket nem, de lesznek azok is, kérdés, hogy milyenek” – fogalmazott a miniszter.

Emlékeztetett: Ukrajna rendszeresen jelzi partnereinek, hogy szüksége van repülőgépekre, hiszen ez is a védelem része. Mint mondta, F-16-ost és más típusú gépeket is szívesen fogadnának. Ukrajna lesz a második ország a világon, amelynek a legtöbb CAESAR típusú önjáró tüzérségi eszköze van a gyártó Franciaország után – közölte. “Hamarosan 12 CAESAR érkezik, amiről a francia védelmi miniszter tett bejelentést a látogatásom után. Ezenfelül Dánia is úgy döntött, hogy CAESAR-t ad nekünk” – fejtette ki a miniszter. Hétfőtől megkezdődik az ukrán katonák kiképzése külföldön a Leopard típusú harckocsik kezelésére – tette hozzá.

Reznyikov szerint a háború egy évvel ezelőtti kezdete, február 24-e körül számítani lehet újabb nagyszabású orosz támadásokra, mert az oroszok szeretik a jelképes dátumokat. Viszont arra kért mindenkit, hogy csak a hivatalos tájékoztatásokban bízzon.

Harkivval kapcsolatosan kijelentette, hogy a térségben jelenleg nincsenek orosz csapásmérő alakulatok. Nem zárta ki azonban, hogy idővel megjelennek. Hangsúlyozta továbbá, hogy a védelmi minisztérium nem észlelt csapásmérő orosz katonai csoportokat Fehéroroszország területén sem, ahonnan pedig elméletileg indulhat még támadás Kijev ellen.

Az Egyesült Államok 200 százalékos vámot vetne ki az orosz alumíniumra
Az Egyesült Államok 200 százalékos vámot tervez kivetni az orosz alumíniumra még a héten, hogy ezzel is nyomást gyakoroljon Oroszországra az Ukrajna elleni invázió első évfordulójának közeledtével – közölte a Bloomberg, név nélkül nyilatkozó illetékesekre hivatkozva. A drasztikus vámemelés gyakorlatilag ellehetetleníti az orosz alumíniumexportot az Egyesült Államokba. Oroszország a világ második legnagyobb alumíniumtermelője, és az orosz alumínium hagyományosan az amerikai import mintegy tíz százalékát teszi ki.

 

The post Orosz agresszió: Ukrajna nem veti be orosz terület ellen a nagy hatótávolságú amerikai fegyvereket appeared first on .

Bűnösnek vallotta magát pénteken a terhére rótt felségárulás vádjában az a fiatal férfi, aki 2021 karácsonyán számszeríjjal felfegyverkezve behatolt a néhai brit uralkodó, II. Erzsébet királynő windsori rezidenciájának parkjába. A 21 éves Jaswant Singh Chail elfogása után közölte, hogy a királynőt akarta megölni.

Chail a londoni központi büntetőbíróság – utcája után közkeletű nevén az Old Bailey – bírói tanácsa előtt pénteken kezdődött büntető perben elismerte az életveszélyes fenyegetés és a töltött fegyver viselése címén ellene megfogalmazott vádakat is. Négy évtizede ő az első, akit felségárulás vádjával állítottak bíróság elé az Egyesült Királyságban. A dél-angliai Southampton közelében élő vádlottat 2021. december 25-én reggel fogta el a rendőrség a windsori kastélypark nyilvánosan nem látogatható részén, az uralkodó lakosztályához vezető kapu közelében.

Az incidens időpontjában II. Erzsébet királynő és legalább húsz családtagja is a windsori rezidencián volt, köztük az uralkodó három fia, Károly akkori trónörökös – aki édesanyja tavaly szeptemberi halála után III. Károly néven lépett trónra -, valamint András yorki herceg és Eduárd, Wessex grófja. A vádlott házi készítésű kötéllétrán mászott át a kastélypark falán, de azonnal működésbe lépett a riasztórendszer és a biztonságiak a térfigyelő kamerák képein is észrevették az illetőt, akit egy fegyveres rendőr fogott el a helyszínen.

A tárgyaláson levetített felvétel tanúsága szerint a rendőr elektromos sokkolót tartott a behatolóra, és amikor megkérdezte, hogy mi az illető célja, Chail úgy válaszolt: “azért jöttem, hogy megöljem a királynőt”. A vádlott néhány perccel az incidens előtt egy üzenetküldő alkalmazásra feltöltött egy videót, amelyen elmondja, hogy merényletet fog megkísérelni a királynő ellen, bosszú gyanánt mindazokért, akik 1919-ben a Dzsallianvala Bagh-mészárlásban életüket vesztették.

Dzsallianvala Bagh az északnyugat-indiai Amritszár város Aranytemplomának, a szikh felekezet legfőbb szentélyének parkja, ahol 1919. április 13-án a brit gyarmati hadsereg az indiai függetlenségi mozgalom vezetőinek őrizetbe vétele ellen tüntető tömegbe lőtt. A vérengzésben korabeli hivatalos adatok szerint 379-en vesztették életüket, de a későbbi történészi becslések azt valószínűsítik, hogy a halálos áldozatok tényleges száma elérhette az 1500-at.

A videóban Chail a Csillagok háborúja (Star Wars) című filmeposz “sötét erőinek” egyik tagjaként azonosította magát és közölte, hogy Jaswant Singh Chail az előző neve volt, jelenlegi neve Darth Jones. A vádlottat jelenleg egy elmekórtani intézetben őrzik, és onnan, videókapcsolaton válaszolt a bíró kérdéseire a büntetőper pénteki nyitónapján. Az ítélethirdetés március 31-én várható.

 

The post Bűnösnek vallotta magát felségárulásban a Windsorban elfogott számszeríjas betörő appeared first on .