Biztonságpolitika

Az uniós tanács tájékoztatása szerint az új szankciórendszer alapján az EU állampolgárságuktól, illetve földrajzi helyzetüktől függetlenül szankciókat léptethet életbe azon emberek és szervezetekkel szemben, akik, illetve amelyek bárhol vegyi fegyverek kifejlesztésében vagy használatában vesznek részt.

A büntetőintézkedések olyanokra is irányulnak, akik pénzügyi, technikai vagy anyagi támogatást nyújtanak, ilyen tevékenységeket segítenek, ösztönöznek, vagy más módon közreműködnek bennük.

A szankciók természetes személyek esetében az EU területére való beutazás tilalmát és a vagyoni eszközök befagyasztását, szervezetek esetében pedig a vagyoni eszközök befagyasztását foglalják magukban. Emellett uniós állampolgároknak és szervezeteknek tilos pénzeszközöket a jegyzékbe vett emberek és szervezetek rendelkezésére bocsátaniuk.

Mint közölték, a határozat hozzájárul az Európai Unió azon erőfeszítéseihez, hogy megakadályozza a vegyi fegyverek elterjedését és használatát, mivel azok súlyos fenyegetést jelentenek a nemzetközi biztonságra nézve. Amíg a világ számos részén egyre gyakrabban történnek vegyi támadások, ez a határozat a vegyifegyver-tilalmi egyezményben foglaltaknak megfelelően a vegyi fegyverek globális tilalmát támogatja – húzták alá.

A detonáció következtében Szkobljonok és asszisztensnője megsérült. Sajtójelentések szerint szem- és égési sérüléseket szenvedtek. A tisztségviselőt megműtötték, állapota közepesen súlyos.

A kiemelt ügyekben eljáró orosz Nyomozó Bizottság, amely emberölési kísérlet címén indított eljárást, a TASZSZ hírügynökséget arról tájékoztatta, hogy a merénylet hátterében Szkobljonok üzleti tevékenysége állhat.

A merénylet célpontja 2008 óta vezetője a Tatarsztán Köztársaság Zsidó Nemzeti-kulturális Autonómia elnevezésű regionális társadalmi szervezetnek. 1987-ben alapította meg az olajipari termékek forgalmazására, valamint építőipari munkákra szakosodott cégét, a TAKPO-t.

Az amerikai elnök hétfőn reggel Twitter-bejegyzésben közölte: Szalmán bin Abdel-Aziz szaúdi király határozottan cáfolta, hogy tudomása volna arról, “bármi történt volna” a rendszerbíráló szaúdi újságíróval. Trump egyúttal bejelentette azt is, hogy Pompeo külügyminiszter Rijádban az uralkodóval egyeztet majd.

A mikroblog-bejegyzésben a szaúdi uralkodóra utalva Trump tudatta: “azt mondta, hogy szorosan együttműködnek Törökországgal annak érdekében, hogy választ találjanak. Azonnal küldöm a külügyminiszterünket, hogy találkozzék a királlyal”.

Az elnök később, a Fehér Házból a hurrikán sújtotta Floridába indulva, újságíróknak azt mondta: “talán gazfickó gyilkosok lehettek, ki tudja?”. Feltételezését azonban nem magyarázta meg. Az újságíróknak azt is megerősítette, hogy Andrew Brunson, Törökországban fogva tartott amerikai lelkipásztor szabadon bocsátásáért Washington nem fizetett váltságdíjat és nem helyezte kilátásba Ankarának a korábban hozott szankciók eltörlését.

Hasogdzsi, aki az Egyesült Államokban él és a The Washington Post című lap munkatársa, október 2-án tűnt el az isztambuli szaúdi konzulátuson, ahová azért ment, hogy dokumentumokat kérjen a közelgő esküvőjéhez. AZ újságíró bement az épületbe és soha nem jött ki onnan.

Trump a CBS televízió 60 perc című magazinműsorának adott, és vasárnap este sugárzott interjújában arra figyelmeztetett: amennyiben bebizonyosodik, hogy az eltűnés és Hasogdzsi feltételezett meggyilkolása hátterében Szaúd-Arábia áll, akkor Rijád “nagyon komoly büntetésre” számíthat. Az elnök azonban elutasította, hogy Washington felmondja a Rijáddal kötött fegyverszállítási megállapodást, arra hivatkozva, hogy ez amerikaiak százezreinek munkahelyét veszélyeztetné. “Jelenleg cáfolják, és hevesen cáfolják” – fogalmazott Szaúd-Arábiáról vasárnap este Trump. Hozzátette: “lehet, hogy ők voltak? Igen”.

Washingtonban republikánus és demokrata párti szenátorok a múlt héten közösen sürgették Trumpot az ügy kivizsgáltatására és szükség esetén – az úgynevezett Magnyitszkij-törvény értelmében – szankciók javaslatára.

Közben amerikai lapok tudósítói és gazdasági vezetők egymás után mondják le részvételüket az október végén Rijádban tartandó beruházási konferencián. Vasárnap Jamie Dimon, a JP Morgan Chase bankház vezérigazgatója és Bill Ford, a Ford Motor elnöke mondta le közel-keleti útját.

Steve Mnuchin amerikai pénzügyminiszter egyelőre változatlanul tervezi a részvételét, bár Larry Kudlow, a Fehér Ház gazdasági főtanácsadója vasárnap egy televíziós interjúban azt mondta, hogy a tárcavezető még változtathat a tervein.

Jens Stoltenberg újságírói kérdésre válaszolva hangsúlyozta, a NATO valamennyi tagállama egyetért azzal, hogy Oroszországnak a megállapodásban előírtak szerint átlátható és ellenőrizhető módon be kell számolnia rövid és közepes hatótávolságú rakétáinak fejlesztéséről, gyártásáról és telepítéséről, ugyanis az az európai biztonság és stabilitás kulcsfontosságú eleme.

Amíg Moszkva növelte fegyverarzenálját, addig a szövetségesek nemcsak, hogy csökkentették, de fel is számolták az egyezményben felsorolt eszközöket. Mindennek tudatában, a megállapodás bármilyenfajta megsértését a tagállamok nagyon komolyan veszik – tette hozzá.

Kay Bailey Hutchison, az Egyesült Államok NATO-nagykövete kijelentette, országa szükség esetén kész megsemmisíteni a vonatkozó nemzetközi szerződés előírásai ellenére kifejlesztett rövid és közepes hatótávolságú orosz rakétákat.

A főtitkár az amerikai kijelentésre reagálva hangsúlyozta, a tagállamok részéről érthető az aggodalom amiatt, hogy Moszkva évtizedeken át tartó tagadást követően a közelmúltban elismerte egy 9M729 nevű, új fejlesztésű rakétarendszer létezését. Bebizonyosodott tehát, hogy Oroszország újfent nem adott hiteles tájékoztatást rakétarendszere és haderő-telepítése kapcsán – mondta.

A NATO azt várja Moszkvától, hogy tegye átláthatóvá katonai tevékenységét a szárazföldi állomásoztatású rövid és közepes hatótávolságú rakéták felszámolásáról 1987-ben megkötött szerződés szerint – húzta alá.

A NATO az orosz fenyegetettségre adott válasz, és a terrorizmus elleni fellépés jegyében a hidegháború befejezése óta legnagyobb odafigyeléssel kezeli a kollektív védelem feladatait. Ennek jegyében, és a kihívásokkal teli biztonsági környezet végett a szövetség erősíti és fejleszti az információhoz jutás és megosztás képességét a tagállamok között. Fontosságára az INF-egyezmény Oroszország általi megszegése világít rá a legjobban – húzta alá Jens Stoltenberg.

Az észak-atlanti katonai szövetség tagállamainak védelmi miniszterei szerdán kezdődő kétnapos tanácskozásának középpontjában védelmi kiadásokra vonatkozó kötelezettségvállalások tagállami teljesítése, valamint a kollektív védelem és biztonság kérdése áll. Áttekintik a Grúziával nyáron aláírt nyilatkozatban foglalt kötelezettségvállalások teljesítését, valamint az Európai Unióval közös feladatokat.

A főtitkár keddi tájékoztatása szerint a nukleáris fenyegetettség növekedése miatt összeül a NATO nukleáris tervezőcsoportja. A csoport áttekinti, és szükség esetén frissíti a szövetség úgynevezett nukleáris struktúráját. Erre azért van szükség, mert Oroszország nem tartja tiszteletben nemzetközi kötelezettségvállalásait, köztük a nukleáris fegyverekre és a haderő-telepítésekre vonatkozó megállapodásokat.

“Egyre inkább távolodnak az ukránok az Oroszországhoz fűződő történelmi viszonytól” – mondta sajtótájékoztatóján a diplomata.

“Ukrajna ma egységesebb és jobban orientálódik Európa, a NATO, a Nyugat irányába, mint bármikor korábban, ez pedig az orosz beavatkozás, az ukránok gyilkolásának egyenes következménye” – fogalmazott a washingtoni külügyminisztérium ukrajnai különmegbízottja.

Arról is beszámolt, hogy az elvileg hatályos tűzszüneti megállapodást naponta megsértik Kelet-Ukrajnában, egyre nő a halottak száma, a gazdaság összeomlik, nincs szabad mozgás, veszélyben van az élelmiszer- és vízellátás, illetve komoly nyomás alatt áll az egészségügyi ellátás.

Oroszország tagadja, hogy fegyveres erői részt vennének a 2014 óta tartó, több ezer emberéletet követelő kelet-ukrajnai harcokban. Volker azonban hangsúlyozta: a műveletet teljes mértékben a Kreml irányítja. Végezetül leszögezte, hogy az Európai Uniónak és az Egyesült Államoknak egészen addig fenn kell tartania a Moszkvát sújtó szankcióit, amíg ki nem vonják az orosz csapatokat Ukrajnából.

Friss felmérések szerint az ukránoknak jelenleg mintegy kétharmada támogatná az ország NATO-csatlakozását. Arányuk 2014 előtt még kevesebb mint ötven százalék volt. Volker legutóbb januárban találkozott hivatali partnerével, Vlagyiszlav Szurkov orosz elnöki tanácsadóval, és egyelőre nincs is tervben újabb egyeztetés. A felek “jegyzékek” útján kommunikálnak egymással.

A szóvivőt annak kapcsán kérdezték, hogy október 15-én, hétfőn kezdődik a fűtési szezon. Ilyenkor gyakrabban riasztják a tűzoltókat szén-monoxid-mérgezés miatt.

Mukics megjegyezte, nem csak a fűtési szezonra jellemző a probléma, hiszen a vízmelegítő is veszélyforrást jelent.

Elmondta: a szén-monoxid a vér oxigénszállító képességét rontja. A legnagyobb probléma, hogy tünetei – fejfájás, émelygés, hányinger – miatt az ember nem feltétlenül gondol mérgezésre. Ezért is fontos, hogy legyen a házban olyan eszköz, amely érzékeli a veszélyes szén-monoxid szintet. Ha az érzékelő megszólal, azonnal el kell zárni a fűtőeszközt, ki kell szellőztetni, szabad levegőre menni és hívni a 112-őt. Ha valaki elvesztette az eszméletét, őt is ki kell vinni a szabad levegőre.

A katasztrófavédelem honlapján a megfelelő és a nem megfelelő szén-monoxid-érzékelők listája is megtalálható – mondta az OKF szóvivője.

Mukics az elhangzottakat azzal egészítette ki: a szén-monoxid-mérgezés megelőzése érdekében azt javasolja, hogy mindenki tisztítsa ki a fűtőeszközöket, éljen az ingyenes kéményseprés lehetőségével. Emellett fontos gondoskodni a szellőztetésről, az új típusú nyílászárókba ajánlott beszereltetni szellőzőt – közölte.

A lap információi török kormányzati forrásoktól származnak. A felvételek – írta az amerikai újság – azt mutatják, hogy Dzsamál Hasogdzsi október 2-án besétált hazájának isztambuli konzulátusára, hogy közelgő esküvőjéhez beszerezze a hivatalos dokumentumokat. “Ezt követően meggyilkolták és feldarabolták” – idézett a lap török tisztségviselőket.

A The Washington Post birtokába nem kerültek az említett hang-és videofelvételek, ám török forrásai azt állították, hogy nekik elmondták, mit tartalmaznak. Szerintük a felvételek a konzulátus épületén belül készültek.

A felvételen “hallani lehet a (Hasogdzsi) hangját, valamint más, arabul beszélő férfiak hangját. Hallani lehet, ahogyan kihallgatták, megkínozták és aztán meggyilkolták őt” – állította az egyik, névtelenséget kérő török informátor. Egy másik forrás, aki szintén nem hallotta a hangfelvételeket, de azt állította, hogy informálták őt róluk, kifejtette: “hallani lehetett azt is, ahogyan Hasogdzsit verik”.

A The Washington Post hangsúlyozta: nem világos, hogy amerikai tisztségviselők látták-e a videókat, illetve hallották-e a hangfelvételeket, de tartalmukkal török tisztségviselők megismertették amerikai kollégáikat.

Szaúd-Arábia eddig következetesen tagadta, hogy köze volna Hasogdzsi eltűnéséhez, azt állítva, hogy a szaúdi újságíró elhagyta a konzulátus épületét. Ezt Hasogdzsi török barátnője, aki órákon keresztül várta a férfit a konzulátusnál, cáfolta. A nő a héten a The Washington Post hasábjain írt nyílt levelében kért segítséget Donald Trump amerikai elnöktől. Maga Hasogdzsi, aki a szaúdi rendszer és kifejezetten Mohamed bin Szalmán koronaherceg erőteljes bírálója, szintén a The Washington Postnak dolgozott, amióta tavaly önként elhagyta hazáját.

Amerikai szenátorok szerdán levélben kérték Donald Trumpot, hogy járjon végére az eltűnt újságíró ügyének, és ha szükséges, akkor – az úgynevezett Magnyitszkij-törvényre hivatkozva – hozzon szigorú szankciókat a felelősök ellen. Az Egyesült Államokban 2012-ben életbe lépett jogszabály Szergej Magnyitszkij orosz ügyvéd tisztázatlan halála miatt orosz tisztségviselők vagyonának befagyasztásáról és a velük szemben elrendelt utazási tilalomról rendelkezett.

Trump csütörtökön a Fox televíziónak adott interjújában azt mondta: Washington megvizsgálja, hogy mi történt, ugyanakkor gazdasági okokra hivatkozva aggasztónak nevezte a Szaúd-Arábiába tartó fegyvereladások esetleges leállítását.

Az amerikai elnök csütörtökön a Fehér Házban úgy fogalmazott, hogy Hasogdzsi feltételezett meggyilkolása “szörnyű dolog”, ám nem szólt arról, hogy ki lehet ezért a felelős. “Nagyon odafigyelünk, nemsokára rendelkezésünkre áll egy jelentés az ügyről. Együttműködünk Törökországgal, és együttműködünk Szaúd-Arábiával is. Ami történt, szörnyű dolog, feltéve, hogy megtörtént. Úgy értem, hogy talán kellemes meglepetés is érhet bennünket, bár hajlok arra, hogy kétségeim legyenek” – mondta Trump az újságíróknak.

Közben a Fehér Házban, a kongresszusi politikusok körében és a hírszerzés berkeiben is egyre erőteljesebb a meggyőződés, hogy Hasogdzsi halott, és ezért Szaúd-Arábiát terheli a felelősség.

A The Washington Post állítása szerint az amerikai hírszerzésnek információk állnak rendelkezésére arról, hogy Mohamed bin Szalmán koronaherceg elrendelte, hogy az újságírót csalogassák vissza Szaúd-Arábiába, ahol letartóztatták volna.

Bob Corker, a szenátus külügyi bizottságának republikánus elnöke csütörtökön a kongresszusban újságíróknak azt mondta: “ha igaznak bizonyul az, amit ma még csak gondolunk, de nem tudunk bizonyossággal, akkor a legmagasabb szintű szankciókat kell elrendelni”.

Több amerikai lap és televízió – köztük a The New York Times és a CNBC televízió – bejelentette, hogy munkatársaik a történtek után nem vesznek részt a közeljövőben Rijádban rendezendő befektetési konferencián.

Heather Nauert amerikai külügyi szóvivő azt közölte: Szaúd-Arábia Egyesült Államokban akkreditált nagykövete csütörtökön elhagyta Washingtont, hazautazott – a hivatalos közlemény szerint – konzultációra.

A cikk szerint Debrecen Szepes városrészében útépítési munkálatok során kerültek elő a második világháborúban hősi halált halt magyar katona földi maradványai. Ezen kívül tárgyi leleteket is feltártak a hadisírgondozók.

A katona személyazonossága nem állapítható meg – írták.

Az eseményen mondott beszédében Benkő Tibor honvédelmi miniszter kiemelte: a honvédelmi tárca mindig is kiemelt hangsúlyt fektetett az érdekvédelmi szervezetekkel folytatott egyeztetésekre. Mint felidézte: Magyarországon huszonhat éve működik a Honvédelmi Érdekegyeztető Fórum, amely a minisztérium és a szakszervezetek közötti legfontosabb döntés-előkészítő és információs platform. Azt mondta: a szakszervezetek a minisztérium legfontosabb partnerei az ebből adódó egyeztetési folyamatokban, az együttműködés ráadásul tovább szélesíthető.

A honvédelmi miniszter hangsúlyozta: a Zrínyi 2026 honvédelmi és haderőfejlesztési program egyik célja egy átfogó és kiszámítható katonai életpályamodell megteremtése a megfelelő illetményrendszer, illetve a lakhatási támogatások és egészségügyi hozzájárulások rendszere révén. A Zrínyi 2026 célja egy erős és modern hadsereg megteremtése – emelte ki a miniszter, hozzátéve: ehhez azonban gondoskodni kell az emberekről, ezt pedig a társadalom és a katonák felé is megfelelően kommunikálni kell. A tárca e téren is nagyban támaszkodik a szakszervezetekre – hangsúlyozta a miniszter hozzátéve: egy jól működő szakszervezet ugyanakkor nem kizárólag a munkavállalókat támogatja, hanem hasznos tanácsokkal látja el a minisztériumot is, “hiszen a cél közös: egy erős, jól kiképzett, a fiatalok számára is vonzó honvédség megteremtése, hogy biztonságos Európát hagyjunk gyermekeinkre”.

Kitért arra is, hogy a munkaerő-piaci verseny a honvédségre is kihat. A toborzás emiatt komoly kihívást jelent, de a szakszervezetek e területen is jelentős szerepet játszhatnak, a minisztérium pedig számít is rájuk. Biztató jelként említette az önkéntes tartalékos rendszer kedvező fogadtatását, illetve a Magyar Honvédség utóbbi években pozitívba fordult megtartási rátáját.

Benkő azt mondta: a folyamatosan és gyorsan változó biztonsági környezetben az Euromil-lel folytatott egyeztetések is egyre jelentősebbek. Az aktuális kihívások között a miniszter megemlítette többek között a kedvezőtlen demográfiai folyamatokat, az illegális migrációt és a terrorizmust. Azt mondta: “e nehézségekre csak egy felkészült, elkötelezett, a társadalom által is támogatott katonákból álló haderő adhat hatékony válaszokat” – idézte a portál a miniszter szavait.

Az amerikaiak az 53 millió dollár értékű két legújabb generációs helikopter mellett logisztikai támogatást is nyújtanak, valamint kiképzik a helikoptereket kiszolgáló pilótákat és műszaki szakembereket.

A horvátok a helikoptereket katonai és polgári célokra egyaránt használják majd, és a légi járművek részei annak az átmeneti folyamatnak, amelyben a horvát hadsereg áttér a nyugati típusú technológiára – hangzott el a bemutatón, amelyen Damir Krsticevic védelmi miniszter és Robert Kohorst zágrábi amerikai nagykövet is részt vett.

Horvátországnak 13 darab Mi-8, illetve 11 darab Mi-17 típusú orosz helikoptere van. A légierő 2017-től rendelkezik továbbá 16 darab amerikai OH-58 harci és felderítő, illetve 1997-től egy Bell 206 típusú gyakorló helikopterrel is. A horvát hadsereg további tíz Black Hawk típusú amerikai csapatszállító helikopter beszerzését tervezi.

Október 10-én a szakkollégium tagjai ellátogattak Bécsbe, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) Állandó Képviseletére, ahol lehetőségük volt betekinteni a szervezet működésébe. A csapatot Dr. Szatmári László ezredes, Magyarország Állandó EBESZ Képviseletén belüli Katonai Képviselet vezetője fogadta és vezette körbe.

A látogatás során előadások keretében szerezhettünk ismereteket a szervezetről. Az első előadást az EBESZ Titkárságának munkatársa tartotta a szervezet létrejöttének történetéről, céljairól és alapvető értékeiről. Ezt követően beülhettünk a Biztonsági Együttműködés Fórumára, ahol megtapasztalhattuk, hogyan zajlik egy ilyen heti rendszerességgel tartott ülés. Szerencsénk volt hallani Kim Jaameri altábornagyot, a Finn Vezérkar tisztjének felszólalását, aki ismertette a finn katonai doktrína átalakulását; hallhattuk továbbá Dr. Aleksandr Serzhantov vezérőrnagyot, az Oroszországi Föderáció Vezérkarának tisztjét, aki az új orosz biztonsági stratégiáról beszélt; végül Jonas Lind alezredes, a Svéd Hadsereg tisztje szólalt fel, aki a Svéd Hadsereg Katonai Stratégiai Doktrínáját mutatta be. Külön megtiszteltetés volt, hogy az ülés elején köszöntötték a Biztonságpolitikai Szakkollégium tagjait is mint jelenlévő vendégeket.

A Fórum ülésén tett látogatás után a TNTD (Transnational Threats Department) munkatársa adott elő a transznacionális fenyegetések kezeléséről.  Az utolsó előadást már a bécsi magyar nagykövetségen hallgathattuk végig, ahol Dr. Szatmári László ezredes a Katonai Képviselet munkáját ismertette velünk.

Benkő Tibor jelezte, hogy a héten nyújtott be javaslatot az Országgyűlésnek, ebben arra kéri a parlamentet, emeljék a katonák létszámát.

Mint mondta, növelni kell a hivatásos és még inkább az önkéntes tartalékos katonák számát. Ehhez új, modern fegyvereket szereznek be, hogy a honvédek a vállalásuknak maximálisan meg tudjanak felelni – tette hozzá.

“Székesfehérvár eddig is kiemelt katonaváros volt, a továbbiakban pedig azt szeretném elérni, hogy ez még inkább így legyen” – fogalmazott a honvédelmi miniszter.

Benkő nem titkolt szándékának nevezte a Székesfehérváron szolgálatot teljesítő katonák jelenlétének bővítését, utalva a Magyar Idők pénteki számában megjelentekre, miszerint januártól átalakul a Magyar Honvédség parancsnoki struktúrája. A hadsereg vezetését – a jelenlegi Összhaderőnemi Parancsnokság és a Honvéd Vezérkar összevonásával – a Magyar Honvédség Parancsnoksága venné át, amely a budapesti Honvédelmi Minisztériumból Székesfehérvárra költözne.

Kérdésre válaszolva a miniszter elmondta: nem cáfolja a napokban megjelent híreket a vezérkar költözéséről és a honvédség vezetésének átalakításáról. Ugyanakkor megemlítette: konkrétum még nincs, az esetleges változtatásokhoz törvénymódosítás szükséges.

Huszár Ferenc alezredes, a területvédelmi ezred megbízott parancsnoka hangsúlyozta, hogy az új katonai szervezet tagjai civil életük megtartása mellett, önként vállalták a haza védelme iránti felelősséget. Mint mondta, a feladat adott, miközben a felelősségük hatalmas, hiszen jövőt és biztonságot építenek maguknak, szeretteiknek, a magyar társadalomnak és ezáltal a hazának.

A programsorozat részeként letűnt korok büntetőeszközeit, jelenben használatos kényszerítőeszközöket és egy mintazárkát is megtekinthetnek az érdeklődők – fűzte hozzá.

Elmondta: a következő időszakban az ország nagyvárosaiban olyan rendezvényeket tartanak a büntetés-végrehajtás szakemberei, amelyeken az oda látogatók tájékoztatást kapnak a börtönökben zajló rendvédelmi és reintegrációs tevékenységről is. A roadshow részeként országos toborzásba és fővárosi óriásplakát-kampányba is kezd a szervezet – tette hozzá.

A büntetés-végrehajtás egy zárt világ, amiről sok tévképzet és sztereotípia kering a köztudatban, ezzel a rendezvénnyel a valósághoz szeretnék közelebb hozni az embereket – fogalmazott Orosz.

A 2015-ben közzétett ENSZ Világélelmezési Program Jemenre vonatkozó jelentései súlyos humanitárius katasztrófára figyelmeztettek arra hivatkozva, hogy az ország már a háború előtti időszakban, 2015 márciusa előtt is a legszegényebb államok sorába tartozott; nem csupán az arab államok között, de világviszonylatban is.

Múltban gyökerező megosztottság

A Jemenben kialakult válsághelyzet belpolitikai okokra vezethető vissza, melynek elsődleges forrása a társadalmi megosztottság. Első látszatra a törésvonalak vallási hátterűnek tűnhetnek, melyek az iszlám különböző, felekezetek közötti ellentétéből származnak. Azonban a jelenlegi konfliktus kialakulásának a vizsgálatánál figyelmbe kell venni a kétállami Jemen örökségét. 1990-ig a mai Jemen területén két különböző berendezkedésű állam működött, északon a Jemeni Arab Köztársaság Szanna központtal, délen a szocialista hátterű Jemeni Népi Demokratikus Köztársaság, Moszkva erőteljes támogatásával. A szovjet befolyás megszűnésével az ádeni vezetésű államszervezet fokozatosan észak vonzásába került. Ebből kifolyólag az észak-dél ellentét a mai napig konfliktusforrás, amelynek eredménye, hogy a déli országrész mind a mai napig a marxista háttérrel rendelkező szeparatista mozgalmak központja maradt. Ugyanakkor a déliek szerepe napjainkig meghatározó a politikai életben, hasonlóan a szaúdi támogatású vahabita és szalafista tömörülésekhez, valamint a reformiszlamista al-Iszláh párthoz. A kialakult válság rétegeltségéhez hozzájárul a törzsi szövetségen nyugvó politikai befolyásolás és a regionális megosztottsághoz illeszthető szunnita-síita ellentét. A szunnita többségű Jemenben a lakosság megközelítőleg negyedét teszi ki a záidita síita kisebbség, legnagyobb számban az ország északi területein élnek.

Az egységes Jemen első, közel két évtizedét az Ali Abdulláh Száleh elnök nevével fémjelzett korszak testesíti meg, mely több évtizeden keresztül fent tudta tartani a viszonylagos békét és annak látszatát a széles spektrumon mozgó társadalmi, vallási és törzsi ellentétek ellenére is. Ez a típusú, kompromisszumokon alapuló kormányzás könnyebben irányíthatóvá tette a déliek szeparatista és az északiak decentralizációs törekvései közötti feszültséget. A belső viszonyok megszilárdulásával a szannai kormányzat megítélése is pozitív irányba változott a nyugati nagyhatalmak számára. Azonban a Száleh-korszak korántsem tekinthető egy prosperáló békés időszaknak. A 2000-es évek elején az ország lakosságának közel fele egy dollár alatti jövedelemből gazdálkodott, így nem meglepő, hogy a gyerekek több mint 50 százaléka volt ebben az időszakban alultáplált. Emellett komoly tevékenységet fejtettek ki a különböző terrorszervezetek, főként a déli területeken, ahol az al-Káidának sikerült újraszerveződnie és korábbi pozícióit megerősíteni.

Belső villongásokból regionális háború

Száleh támogatói bázisa 2011-ben rendült meg, ekkor főként a törzsi vezetők vonták meg bizalmukat, mely az elnök hatalmának térvesztésével hozható összefüggésbe. A megmaradt támogatói körére már nem tudott támaszkodni, így politikai szerepének megőrzése helyett a lemondás mellett döntött. Az átmeneti időszakban az új hatalmi elit a nemzeti egység erősítését, a politikai és társadalmi egyensúly fenntartását helyezte előtérbe. A progresszív törekvéseknek azonban gátat szabott az akkor már felbomlóban lévő társadalmi és felekezeti egyensúly, melyet nagy mértékben Száleh személye tartott egyben. Tovább mélyítette a hatalmi és a törzsi viszonyok között húzódó repedéseket az átmeneti időszak alatt vezető szerepbe lépő Abd-Rabbuh Manszúr Hádi, aki nem rendelkezett olyan széles körű befolyási hálóval és kapcsolati viszonyokkal, mint elődje.

Az erőteljes széthúzó folyamatok 2014 és 2015 között eszkalálódtak, az északi Szada tartományban aktívvá váló al-Húszi mozgalom immár nem csak Jemenben jelentett biztonsági kockázatot, hanem Szaúd-Arábiára is kiterjesztette mozgásterét. A casus belli azonban a húszik déli terjeszkedése és az ádeni székhelyű Hádi-kormány megdöntése volt. A szaúdi vezetés mint az ádeni kormány gyámja avatkozott be fegyveres úton.

A konfliktus kitörése óta eltelt idő alatt a szaúdi-egyesült arab emirátusi koalíció nem tudott érdemi előrelépést mutatni, azonban a legnagyobb csapás így is a civil lakosságot érte és éri. Jemen teljes légi és tengeri blokádja tömeges éhínséget eredményezett a lakosság körében. A stratégiai fontosságú Hodeida kikötőjének ostromával a civil lakosság eleshet a nemzetközi segélyektől, mivel az import 70 százaléka ezen a kikötőn keresztűl érkezik az országba. Az élelmezés kérdése mellett problémát vet fel a tiszta ivóvízhez jutás, mely egészségügyi szempontból szinte kezelhetetlen helyzetet eredményez. Ennek következtében a háború kitörése óta már többször ütötte fel a fejét kolerajárvány, mely elsősorban a kiskorúakat tizedelte. Az ENSZ figyelmeztetése alapján Jemen 29 millió lakosából közel 18 millió fő élelmezése vált kérdésessé, míg 8,4 millió lakost érint súlyosan az éhínség. Ugyanakkor az ország gazdasága is romokban hever, 2015 óta az élelmiszerárak 35 százalékot növekedtek, míg a jemeni riál világpiaci értéke óriásit zuhant.

Globális szintű problémák

Az Arab-félsziget déli részén kialakult válságot többen vallási hátterűnek, a síita-szunnita irányzatok viszályának, Szaúd-Arábia és Irán proxy háborújának értelmezik. A feltételezés több esetben is kérdéseket vet fel. az Egyesült Államok korábban Iránt nem tekintette résztvevőnek, a húszi felkelőkhöz azonban több esetben olyan fegyverek érkeztek, amelyek Teheránhoz köthetők. Az elmúlt időszakban látványosan megnőtt a jemeni erők és a húszi fegyveresek katonai aktivitása, legutóbb a jemeni légierő dróntámadást hajtott végre Abu Dhabi reptere ellen, valamint tüzet nyitott több szaúdi hajóra.

A jemeni katonai sikerek ellenére a lakosság jövőbeli egészségügyi ellátása továbbra is kérdéses marad, ahogyan az élelmezés és a jemeni gazdaság felépítése is. Fennáll a veszélye, hogy egy új társadalmi szerződés hiányában a konfliktus eredményeként a térség újabb fegyveres csoportok központjává vállhat, melyek tevékenysége globális szinten is veszélyforrás lehet.

Az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) Kommunikációs Szolgálata a rendőrség honlapján szombaton azt közölte: az ország egész területére kiterjedő fokozott közúti ellenőrzés során elsősorban a vezetési és a pihenőidővel, valamint a veszélyes áruk szállításával összefüggő szabályok megtartását, a beutazás és a belföldön tartózkodás jogszerűségét vizsgálják.

Most, hogy teljes megújulás előtt áll a VSHORAD fölötti SBAD képesség Magyarországon a Zrínyi 2026 jegyében, nem árthat egy kis lérak-nosztalgia ("honnan jöttünk, hová megyünk"). Ez vezérelt régi tervem kivitelezésében, hogy egyetlen nap eltúrázzak az egykori 11. dandár mindhárom pilisi, hegyi TÁS-ába. 

Amióta a geodéziai toronyra felhúzták a Boldog Özséb kilátót (melynek tájékoztató táblái közé nem sikerült egyet sem elhelyezni a valaha itt dolgozott lérakosokról...), és elhozták ide a zöld csúcs jelzést, a Pilistető és a 11/2 osztály Volhov-tüzelőállása "hivatalosan" hozzáférhető, például a Szántói-nyereg felől. (2004-es légi felvételemen a 11/2)

Ez már az Urak Asztala, a 11/1 Volhov PV-fedezéke a HÁP tetején. Ide a szentlászlói úton lévő Hegytetőről a Pap-réten keresztül lehet eljutni.

Ilyen a kilátás az EÁP elől a fák között keleti irányba, a Duna túloldalán lévő Naszály és a DCM felé. (2004-es légi felvételemen a 11/1)

Lom-hegy: 11/9, a HÁP tetején lévő betonplaccon állt egykor az Nyeva-M rendszer UNV antennaposztja.

Ez az eldobott fémkeret egy P-12-es magassági indikátorjához (E-szkóp) tartozott. (2004-es légi felvételemen a 11/9)

Zord 

Azt írták, hogy a szerdai házkutatás során a droggyanús növényi származékon felül hat tő kábítószergyanús növényt is találtak.

A helyszínen egy 32 és egy 25 éves pécsi férfit fogtak el, akiknél a kábítószer-gyorsteszt THC-ra pozitív eredményt mutatott. A rendőrök előállították, kihallgatták, majd őrizetbe vették a két férfit, egyúttal kezdeményezték letartóztatásukat – tették hozzá.

Hszü Jan-csün kínai állampolgárt Belgiumban tartóztatták le még április elején, kedden adták ki az Egyesült Államoknak.

John Demers, a nemzetbiztonságért felelős amerikai igazságügyi miniszterhelyettes újságíróknak elmondta: a férfi az amerikai repülőgépiparra és űrhajózásra vonatkozó ipari és kereskedelmi kémkedést végzett, és a feltételezések szerint a kínai állambiztonsági minisztérium munkatársa. Pekingben ez a minisztérium a felelős a külföldi hírszerzésért és az elhárításért.

“Nem tűrhetjük, hogy egy nemzet ellopja szellemi munkánk gyümölcseit” – fogalmazott Demers. A férfit kiadatása óta egy ohiói börtönben őrzik. Szerdán az ohiói Cincinatti vádesküdtszéke emelt vádat ellene.

A vád szerint Hszü 2013 óta vezető amerikai repülőgépgyártókat és iparági szakembereket vett célba, hogy “rendkívül érzékeny” műszaki információkat szerezzen meg. A vádirat szerint amerikai szakembereket hívott meg Pekingbe “szakmai eszmecserére” vagy egyetemeken tartandó előadásokra.
Hszü ellen összeesküvés és gazdasági kémkedés kísérlete miatt emeltek vádat. A bűncselekményért az Egyesült Államokban 15 évig terjedő börtönbüntetést szabhatnak ki. Kereskedelmi titkok megszerzése céljából elkövetett összeesküvésért 10 esztendeig tartó szabadságvesztés a büntetési tétel.

Az első kommentárok emlékeztetnek, hogy a vádemelésre a Washington és Peking közötti szélesedő kereskedelmi háború közepette került sor.

Sütő Ágnes, a Magyar Bankszövetség kommunikációs igazgatója arról beszélt, hogy hazánkban az elektronikus fizetési rendszerek a legkomolyabb nemzetközi biztonsági előírásoknak is megfelelnek, a csalók így főként közvetlenül az ügyfeleket megtévesztve próbálkoznak azok adataihoz hozzájutni.

Az elkövetési mód lényege, hogy a támadók telefonon, e-mailben vagy egy közösségi oldalon keresztül megtévesztik a kiszemelt áldozatokat, és megpróbálják rávenni őket arra, hogy saját maguk adják meg adataikat az illetékteleneknek, vagy önszántukból utaljanak át nekik pénzt.

Tánczos Miklós r. ezredes, főkapitányi biztos az adathalászat egy speciális fajtáját, a telefonkártya-feltöltő csalást ismertette. Ilyenkor a bűnözők nyeremény ígéretével hívják telefonon áldozatukat. Arra veszik rá a sértettet, az általuk megadott telefonszámhoz tartozó egyenleget töltse fel. Az is előfordul, hogy bankkártyájának adatait kérik el, így hozzáférve teljes számlájához. A kapcsolódó hanganyag ezt mutatja be.

Bencsik Balázs nb. ezredes, a Nemzeti Kibervédelmi Intézet igazgatója azt mutatta be, hogyan ismerhetjük fel, ha bűnözők próbálnak adatainkhoz hozzájutni. Az ezredes kiemelte: októberben indult a Kiberhónap kampány, melynek célja a kiberbiztonsági tudatosság növelése, valamint a kibertérben megjelenő fenyegetések széles körben történő megismertetése.

Németh Ágnes r. ezredes, az ORFK Bűnmegelőzési Osztályának vezetője az internet-tudatosság fontosságát hangsúlyozta. Az osztályvezető kiemelte: ha valaki bűncselekmény áldozatává válik, a lehető legrövidebb időn belül tegyen feljelentést.

Magyarországról az Atlas Common Challenge 2.0 elnevezésű gyakorlaton a Terrorelhárítási Központ (TEK) munkatársai vesznek részt.

Az Atlas Common Challenge 2.0 az eddigi legszélesebb körű terrorelhárítási gyakorlat a maga nemében Európában. Párhuzamosan több európai helyszínen folyik, s a biztonsági erők hét különböző terrorista támadás elhárítására készülnek fel.

A gyakorlaton 2800-an vesznek részt, egyebek között középületekben, metróban, autóbuszon, hajón vagy repülőgépen lesznek bevetve. Sajtóértesülések szerint a “terroristák” vegyi, biológiai és nukleáris fegyverekkel fogják veszélyeztetni a lakosságot.

A történelmi révkomáromi erődben, ahol a Lynx Commando nevű speciális szlovák rendőri egység vezeti a gyakorlatot, a biztonsági erőknek egy nyilvános tömegrendezvényen végrehajtott terrorakcióval és túszejtéssel lesz dolguk.

A nyilvánosság számára nyitott gyakorlaton – a megnyitón Andrej Kiska szlovák államfő és Peter Pellegrini kormányfő is megjelent – az érdeklődők a legmodernebb technikával ismerkedhetnek meg. Láthatóak lesznek egyebek között Bell 429, Mi-171 és a Black Hawk Sikorsky UH-60 típusú helikopterek, különféle harckocsik és katonai-rendőri járművek.

Hajdu János (címlapképünkön), a TEK főigazgatója közölte, hogy munkatársai egy több ezer fős koncerten történt túszejtést számolnak majd fel a magyar határ közelében. A kiképzés egy évek óta tartó gyakorlatsorozat része, és a célja, hogy együttműködés alakuljon ki az európai országok között ezen a területen.

Hajdu elmondta azt is, az európai terrorelhárítási egységeket tömörítő gyakorlaton a magyar kommandósok felvonultatják páncélosaikat, és megmutatják egyebek mellett tűzszerészeti képességüket.