Biztonságpolitika

Eredményesek a fogyasztók érdekében indított ügyészségi eljárások – tudatta a Legfőbb Ügyészség.

Az ügyészség közérdekvédelmi hatáskörében eljárva kiemelt figyelmet fordít a fogyasztói jogok érvényesülésére. Fellép a fogyasztók érdekeinek védelmében egyrészt úgy, hogy ellenőrzi a fogyasztóvédelmi hatóság döntéseinek törvényességét, másrészt úgy, hogy közérdekű perben általános szerződési feltétel tisztességtelenségének megállapítására irányuló, illetve fogyasztóvédelmi keresetet nyújt be a bírósághoz – írták.

Múlt évben az ügyészség az általános szerződési feltételek isztességtelensége miatt – elsősorban utazásszervezéssel, ingatlanközvetítéssel, internetes kereskedelemmel foglalkozó gazdálkodó szervezetekkel szemben – 42 keresetet nyújtott be, továbbá 56 esetben – többnyire eredményes – perelhárító intézkedést alkalmazott és így gyorsan, hatékonyan elérte a tisztességtelen általános szerződési feltételek kiküszöbölését – olvasható a közleményben.

Ezen túlmenően az ügyészség a fogyasztók széles körét érintő jogsértés miatt tavaly két fogyasztóvédelmi keresetet is benyújtott. Az egyiket utazási iroda által törvénysértően alkalmazott foglalási díj miatt, a másikat egy mobilszolgáltató ellen azért, mert az sms-ben küldött fizetési felszólítások díját jogellenesen számította fel a fogyasztóknak. A mobilszolgáltató ellen indult pert az ügyészség megnyerte, a másik még folyamatban van.

Az ügyészség legutóbb egy külföldi tulajdonú bank ellen nyert pert. Abban az ügyben – az ügyfelek vonatkozásában hátrányos – kikötések több pontját minősítette tisztességtelennek az ügyészség, ezért megindította a közérdekű pert. A Fővárosi Ítélőtábla pedig osztotta az ügyészség álláspontját, és jogerősen megállapította, hogy a bank az általános szerződési feltételek néhány kikötését tisztességtelenül alkalmazta – tudatta az ügyészség.

Az ügyészi közérdekű keresetindítás hatékonysága azért kiemelkedő, mert az ügyészi kereset alapján hozott bírói ítélet hatálya minden fogyasztóra kiterjed – áll a Legfőbb Ügyészség közleményében.

Követeli a Vasutasok Szakszervezete (VSZ) a büntető törvénykönyv szigorítását a vasutasokat egyre többször érő bántalmazások miatt.

A szervezet a közleményében azt írta, a közfeladatot ellátó jegyvizsgálók testi védelmében és visszatartó erőként a büntetési tétel 1-5-ről 2-8 évre történő emelését, valamint az utasforgalom számára nyitott terület és a már fogalomban levő vasúti kocsik kamerával való felszerelését szorgalmazza.

Javaslatot tettek a minősített esetek szigorítására is, miszerint csoportos, fegyveres vagy felfegyverkezve elkövetett erőszak esetén a büntetés 5-től 10 évig terjedő szabadságvesztésre nőne, a csoportos elkövetés vezetőjét pedig 5 évtől 15 évig tartó börtönre ítélné a jogszabály – közölték.

Hangsúlyozták, erre azért van szükség, mert a bántalmazások gyakorisága és kimenetele is egyre nagyobb probléma, az elkövetők ugyanis gyakran az áldozat életét is veszélyeztetik.

A megtámadott vasutasok – többnyire jegyvizsgálók – a lelki trauma miatt sokszor elhagyják a pályát, ez pedig a kritikus létszámhiánnyal küzdő cégnek nagy veszteség – tették hozzá.

A jegyvizsgálók közfeladatot ellátó személynek minősülnek, ezért fokozott büntetőjogi védelem illeti meg őket. Az ellenük elkövetett erőszakot a törvény ugyanolyan mértékben bünteti, mint a hivatalos személy elleni erőszakot – olvasható a közleményben.

Viktor Muzsenko ukrán vezérkari főnök elrendelte szerdán minden fegyverraktár védelmének megerősítését az országban azután, hogy előző nap robbanások következtében tűz ütött ki a Csernyihiv megyei Icsnya melletti telepen.

Az ukrán nyomozóhatóságok vizsgálata szerint az orosz határtól nem messze fekvő lőszerraktárba kedden nagy valószínűséggel orosz diverzáns csoport hatolhatott be és robbanthatta fel a lövedékeket.

Sztepan Poltorak védelmi miniszter a szerdai kormányülésen a 112 Ukrajina hírtelevízió szerint elmondta, hogy a robbanások pillanatában az észak-ukrajnai raktárban összesen 69,5 ezer tonna lőszer volt, ebből 43 ezer tonna a felhasználható lövedék, 18 ezer tonna kiegészítő elem, a többi pedig már nem volt a hadseregnél rendszeresítve, hanem megsemmisítésre várt.

Az ukrán vezérkar szerdai közleménye szerint az Icsnya melletti lőszerraktár területén szünet nélkül küzdenek a lángokkal.

A katasztrófavédelmi szolgálat reggeli jelentése szerint eddig összesen több mint 12 500 személyt evakuáltak Icsnya városából, valamint 30 településről, a raktár 16 kilométeres körzetéből.

A raktártelepen kívül eddig öt tüzet oltottak el, amelyek lövedékek becsapódása következtében keletkeztek. A megyei adminisztráció tájékoztatása szerint zajlik a lőszerraktár 16 kilométeres sugarú körzetének aknamentesítése.

A kimenekített embereket iskolákban, kultúrházakban és egyéb intézményekben berendezett átmeneti szállásokon helyzeték el. Gondoskodtak számukra élelemről, illetve orvosi és pszichológiai segítségnyújtásról.

Helyszíni híradások szerint sokan visszatérnek otthonaikba, mert féltik a lakásaikban hagyott értékeiket. A rendőrség ugyanakkor arról számolt be, hogy a fosztogatásokról tett bejelentések egyike sem bizonyult valósnak. A rendőrök az útellenőrzéseknél átengedik azokat, akik a papírjaikkal igazolják, hogy azon a településen laknak, ahová bejutni szeretnének.

Icsnya felé továbbra sem közlekednek vonatok, és az autóforgalmat is elterelték. A légtérzár a terület fölött továbbra is érvényben van.

Icsnyában és még 11 településen biztonsági okokból nincs gázszolgáltatás.

Szergej Rjabkov (címlapképünkön) orosz külügyminiszter-helyettes szerint a nukleáris fegyverzetkorlátozási rendszer kritikus fontosságú elemeit veszélyezteti az Egyesült Államok és Oroszország rossz viszonya.

Rjabkov a Financial Timesnak adott, a londoni üzleti napilap online kiadásán szerdán megjelent interjúban kijelentette: az amerikai politikai mechanizmus “teljes működésképtelensége” miatt szerződések járhatnak le, és a fegyverzetkorlátozási infrastruktúra több eleme is elveszhet. “Az egész építmény ingatag” – fogalmazott az orosz politikus.

A brit lap felidézi, hogy a NATO és az Egyesült Államok az európai közepes és rövid hatótávolságú nukleáris erőkről (INF) 1987-ben kötött egyezmény megsértésével vádolja Oroszországot, Moszkva szerint ugyanakkor az európai telepítésű amerikai szárazföldi rakétavédelmi rendszerekkel Oroszország is célba vehető.

Rjabkov szerint a júliusban Helsinkiben tartott orosz-amerikai csúcsértekezlet után igen hamar “elpárologtak” az arra utaló jelek is, hogy nyitást lehet elérni az Egyesült Államokkal fenntartott viszonyban.

“Még a folyamatos párbeszéd legkezdetibb, kifejletlen kilátásait is azonnal megtorpedózták azok, akik semmiféle jövőbeni amerikai-orosz kapcsolatrendszerben nem hisznek” – fogalmazott az orosz külügyminiszter-helyettes.

Szergej Rjabkov szerint a mára kialakult helyzet “sokkal-sokkal rosszabb a legforróbb, vagy inkább a leghidegebb múltbeli epizódoknál is”.

Hozzátette: a kétoldalú kapcsolatok megromlása veszélyezteti az előrelépést a nukleáris fegyverzetkorlátozási szerződések megerősítésében, mivel az amerikai kormány nem hajlandó érdemi tárgyalásokra.

Rjabkov szerint ebben a helyzetben “nem mondható ki könnyű szívvel”, hogy a hadászati támadófegyverek csökkentéséről szóló Új START-szerződés “ragyogó jövő előtt áll”, mivel Oroszország semmiféle jelét nem látja, hogy az Egyesült Államok tárgyalásokat akarna kezdeni az egyezmény Moszkva által javasolt meghosszabbításáról.

Az orosz külügyminiszter-helyettes elutasította azt a felvetést, hogy Oroszország nyugati megítélésének ártott a Szkripal-ügy.

Szergej Szkripal egykori orosz-brit kettős ügynök és lánya, Julija Szkripal márciusban szenvedett súlyos mérgezést a délnyugat-angliai Salisbury városában, Novicsok típusú katonai idegméreg-hatóanyagtól. A brit kormány Moszkvát tartja felelősnek az incidensért, az orosz kormány azonban folyamatosan tagadja, hogy közte lenne az ügyhöz.

Rjabkov a Financial Timesnak kijelentette: Oroszország nem hiszi, hogy a szélesebb értelemben vettn Nyugat a barátja lenne. “A Nyugatot mi inkább olyan ellenfélnek tartjuk, amely Oroszország pozíciójának és normális fejlődési kilátásainak aláásásán dolgozik, miért kellene tehát olyan sokat törődnünk azzal, hogy milyen a megítélésünk ellenfeleink körében?” – fogalmazott az orosz külügyminiszter-helyettes.

1944. június 6-án hajnali fél ötkor, a 2. ranger zászlóalj D, E és F századának katonái a normandiai partoktól északra, húsz kilométerre álló csapatszállító hajókról átszálltak a partraszálló hajókba és a kétéltű járművekbe. A fegyvereken és a katonák személyes felszerelésén kívül létrákat, kötéllétrákat és kilőhető köteleket vittek magukkal. A feladatuk az volt, hogy Pointe du Hoc-nál megmásszanak egy 30 méter magas sziklafalat és elfoglalják a magaslaton lévő német tüzérségi üteget, amelynek hat darab 155 mm-es ágyúja veszélyeztethette mind a Utah, mind az Omaha-parton partraszálló egységeket.

Az erős áramlatok, a rossz látási viszonyok és egy navigációs hiba okozta két kilométeres tévedés miatt a rangerek hajói és kétéltű járművei a parttal párhuzamosan haladtak nyugati irányba, a kijelölt partraszállási hely felé. A hajók közül egy a hatalmas hullámok, a kétéltű járművek közül ugyancsak egy az ellenséges tűz miatt elsüllyedt. Végül a James E. Rudder alezredes által vezetett rangerek elértek Pointe du Hoc-hoz és partra szálltak egy mindössze 25 méter széles parti sávon.

A sziklafalon mászó rangereknek az ellenséges tűz ellenére sikerült feljutniuk a magaslatra, fent azonban üres kazamatákat találtak. A németek a szövetségesek bombázásai miatt az ágyúkat már korábban hátravonták. A fegyvereket és a hozzájuk tartozó muníciót később megtalálták és részben megsemmisítették, de az elkövetkező két és fél nap heves harcokkal telt. Végül június 8-án, a Max F. Schneider alezredes vezette 5. ranger zászlóalj, a 116. lövészezred és a 743. harckocsi zászlóalj megérkezett az Omaha-partról, és a 2. zászlóalj maradék emberét felmentve elkezdte a németek visszaszorítását nyugatra, Grandcamp irányába. A Pointe du Hoc-nál partra szállt 225 ranger közül csak 90 élte meg ezt a napot.  

Pointe du Hoc egyike annak a 29 emlékhelynek és 26 temetőnek, amelyet egy amerikai kormányszervezet, az American Battle Monuments Comission gondoz. 

A Pointe du Hoc-nál vívott harcok történetét hat íves acéllemezen jelenítették meg. 

Az emlékmű egyik eleme egy, a helyszínre jellemző mozzanatot ábrázolja. A feliratrészlet abból a beszédből való, amelyet Ronald Reagan amerikai elnök a D-nap negyvenedik évfordulóján tartott. 

Ugyanannak az elemnek a másik felén szintén egy ranger látható és a Pointe du Hoc-nál használt felszerelés: kötéllétra és kilőhető horgony, amely hosszú mászókötelet vonszolt maga után. 

Egy eredetileg francia gyártmányú 155 mm-es GPF ágyú csöve. Német jelzése K418(f) volt, az f a francia eredetre utal. Az első világháborús ágyúból több százat zsákmányoltak a németek, többek között partvédelmi célokra.  

A bombatölcsért a növényzet sem tudja eltakarni. A német üteget először 1944. április 25-én este bombázta az USAAF két hullámban, A-20 Havoc közepes bombázókkal. Egy ágyút megsemmisítettek, kettőt megrongáltak. A maradékot ezután vonták vissza a németek a parttól déli irányba eső erdős területre.  

A magaslatot további kráterek pettyezik. A terület április 25. és június 6. között tíz bombatámadást kapott, amelyet az USAAF az A-20-asok mellett B-26-osokkal és B-17-esekkel, a RAF Lancasterekkel és Mosquitókkal hajtott végre. Ezután következett a partraszállást megelőző haditengerészeti tüzérségi előkészítés. 

Az egyik ágyú ezen a nyitott helyen állt. Pointe du Hoc-nál a német parti tüzérség 2./HKAA.832 jelű osztálya települt. 

Az ágyútalpat övező fedezék tetejére kilátót építettek. A személyi óvóhelyeken kívül egy kórházbunker és három lőszertároló bunker is épült Pointe du Hoc-nál.

A tüzérségi bunkerbe állított ágyú csövének mozgásterét a kifelé szélesedő nyílás biztosította. 

Egy 155 mm-es ágyú helye. 

A rangerek a Wight-szigeten gyakoroltak ahhoz, hogy ezen a sziklafalon feljussanak. Kiképzésüket egy brit katona, az észak-afrikai partraszállás veteránja, Thomas H. Trevor alezredes segítette, aki maga is csatlakozott az amerikai rangerekhez és megsebesült a harcok során.  

Kilátás keletre, az Omaha-part irányába. A navigációs hiba miatt ebből az irányból érkeztek a rangerek a Pointe du Hoc-hoz. A legközelebb a D, aztán az E, végül ott, ahol a parti sáv lezárul, az F század szállt partra és mászta meg a sziklafalat.

Kilátás nyugatra, Grandcamp-Maisy, a Vire folyó torkolata és a Utah-part felé.  

A német katonák erről a 30 méteres magaslatról tüzeltek a partraszálló rangerekre.  

Rudder alezredes katonái 7 óra 40-kor értek fel ezeken a falakon a magaslatra. Harcukat a USS Satterlee romboló támogatta a tengerről.

Egy a tájékoztató táblákon látható fotókból. Az amerikaiak német foglyokat terelnek, a sziklafalra terített zászló a szövetséges pilótáknak szól: saját csapat vagyunk!

A kétnyelvű gránit emlékmű a Pointe du Hoc magaslatának peremén, egy német bunker tetején áll.

Az emlékmű alatti, 1943-ban elkészült megfigyelő bunker tűzvezető szerepet töltött be. A bent lévők egy keskeny nyíláson figyelhették a külvilágot és koordinálhatták az ágyúk tüzét. 

Letérdelve belátni a bunkerbe. 

Ugyanaz a bunker - bentről ilyen volt a kilátás. 

A texasi születésű James E. Rudder alezredes emléktáblája a bunker belső falán. Rudder az első partraszálló hajóval érkezett Pointe-du Hoc-hoz és megsebesült a harcokban. Bátor katonaként, kiváló vezetőként volt ismert, sokak szemében ő volt az igazi ranger megtestesítője. Túlélte a háborút, hatvan éves korában hunyt el. 

A 2. ranger zászlóalj elesett katonáinak emléktáblája szintén a bunker falára került. 

* * *

Fotó: Szórád Tamás

Csehországban is kémkedett Szergej Szkripal egykori orosz-brit kettősügynök és lánya, Julija Szkripal után az a két orosz állampolgár, akiket a brit hatóságok az ő megmérgezésükkel gyanúsítanak – jelentette a közszolgálati cseh rádió.

A híradás szerint a két férfi 2014 októberében titokban Csehországban járt, és titokzatos látogatásuk időpontja egybeesett Szkripal prágai látogatásával, aki megbízható cseh hírszerzői források szerint találkozott a szolgálatok tisztjeivel, segített nekik az orosz titkosügynökök leleplezésében. A rádió forrásai meg vannak győződve arról, hogy az oroszok már akkor figyelték Szkripal tevékenységét.

“Úgy néz ki, hogy az oroszoknak volt egy kommandójuk, amelynek tagjai Szkripalt már jóval a gyilkossági kísérlet előtt figyelték” – mondta a Radiozurnal adónak a neve elhallgatását kérő cseh titkosszolgálati forrás.

Az angliai székhelyű Bellingcat nevű brit oknyomozó csoport a Salisbury városában Novicsok katonai idegméreg-hatóanyaggal elkövetett márciusi merényletkísérlet mindkét gyanúsítottját azonosította. A Bellingcat szerint egyikük, a Ruszlan Bosirov névre kiállított útlevéllel utazó orosz állampolgár valójában Anatolij Vlagyimirovics Csepiga, az orosz katonai hírszerzés (GU) ezredese. A másik, Alekszandr Petrov névre kiállított útlevelet használó gyanúsított pedig Alekszandr Jevgenyjevics Miskin, a GU katonaorvosa.

Bosirov és Petrov 2014 október közepén járt Csehországban, s mindkettőjük iránt később a cseh hírszerzők, illetve a szervezett bűnözés elleni központ nyomozói is érdeklődtek.

A Radiozurnál értesülését a cseh civil elhárítás nem kommentálta. “A Biztonsági Információs Szolgálat (BIS) ilyen jellegű értesüléseket elvből nem kommentál” – mondta Ladislav Sticha, a BIS szóvivője a rádiónak.

A Radiozurnal forrásai szerint a két orosz ügynök ugyanazt az álnevet használta 2014 októberében Csehországban, mint tavasszal Angliában.

Oroszország prágai nagykövetsége sem kívánt nyilatkozni a rádiónak. A nagykövetség szerint az ügyben a cseh hatóságokhoz kell fordulniuk az újságíróknak.

A Radiozurnal megjegyezte: Csehország az utóbbi években több orosz kémet is kiutasított az országból, de egyiküket sem hozták összefüggésbe a Szkripal-üggyel.

Csaknem nyolcezerrel növelné a kormány a Magyar Honvédség létszámkeretét – tette közzé a Magyar Honvéd magazin.

A parlament honlapján olvasható határozattervezetre hivatkozva azt írták: majdnem minden állománycsoportban magasabb lenne a létszámkeret a jelenleg hatályban lévőnél. Összesen 7950-nel emelnék a honvédség létszámát, az eddigi 29 700-ról 37 650-re.

A tisztek létszáma 5690-ről 6600-ra, az altisztek száma 8845-ről 10 200-ra, a legénységi állomány 7895 főről 13 200 főre emelkedne. Emellett a honvéd tisztjelöltek száma 500-ról 800-ra, az altisztjelölteké 100-ról 250-re nőne – írta a magazin.

A parlament oldalán található javaslatban – amit Benkő Tibor honvédelmi miniszter jegyez – azt írták: a honvédség szervezeteinek fejlesztése, a katonai szervezetek által ellátott feladatrendszer módosulása, a Zrínyi 2026 honvédelmi és haderőfejlesztési program keretei között megvalósítandó célkitűzések nyomán indokolttá vált az engedélyezett létszámkeret ismételt megállapítása és az állománycsoportok közti arányok optimalizálása.

A határozat elfogadása esetén a honvédség szervezetében rendszeresíthető kormánytisztviselői, közalkalmazotti és munkavállalói státuszok száma és összlétszámhoz viszonyított maximális aránya csökken, emellett továbbra sem számolják el az MH Egészségügyi Központ lakossági ellátást biztosító egészségügyi státuszainak számát.

“A képességfejlesztési célok megvalósítása érdekében és a 2026-ra tervezett végállapot elérésére, a keretszám teljes felhasználására, a státuszok rendszeresítésére ütemezetten, csak a feladat tényleges végrehajtásakor kerül sor” – olvasható a javaslatban.

Alekszandr Jevgenyjevics Miskin néven az orosz katonai hírszerzés (GU) katonaorvosaként azonosította hétfőn a Szkripal-ügy másik gyanúsítottját a Bellingcat nevű brit oknyomozó csoport.

Ugyanez az angliai székhelyű, vizsgálatainak eredményeit online blogfelületén ismertető civil szervezet azonosította nem egészen két hete a Salisbury városában idegméreg-hatóanyaggal elkövetett márciusi merényletkísérlet első gyanúsítottját a GU Anatolij Vlagyimirovics Csepiga nevű ezredeseként.

A csoport szerint Csepiga a GU egyik legmegbecsültebb fedett műveleti tisztje, akinek 2014-ben a legmagasabb orosz állami kitüntetést, az Orosz Föderáció Hőse címet adományozták.

A Bellingcat hétfő este bejelentette, hogy vizsgálatai szerint a második gyanúsított valódi neve Alekszandr Jevgenyjevics Miskin.

Miskin a szervezet szerint a GU katonaorvosa, aki 1979-ben született, az orosz fegyveres erők elit orvosi akadémiáján szerzett diplomát, majd a katonai hírszerzés szolgálatába állt.

Miskin katonai rendfokozata nem ismert, de abból, hogy az orosz katonaorvosi akadémia végzősei főhadnagyi rangot kapnak diplomájuk megszerzése után, és abból, hogy Miskin 15 éve végzett, arra lehet következtetni, hogy a tavaszi angliai mérgezéses merényletkísérlet idején alezredesi vagy ezredesi rangban lehetett – áll a Bellingcat hétfő esti ismertetésében.

A londoni rendőrség és az angol-walesi vádhatóság szeptember elején jelentette be, hogy a két gyanúsított Ruszlan Bosirov, illetve Alekszandr Petrov nevekre kiállított útlevelekkel érkezett Nagy-Britanniába, de a Scotland Yard már megnevezésükkel egy időben közölte, hogy ezek álnevek.

A két orosz gyanúsítottról fotókat is közzétettek a brit hatóságok, és európai elfogató parancsot, illetve Interpol-körözést is kiadtak ellenük.

A Scotland Yard sem a Bellingcat két héttel ezelőtti, sem hétfő esti bejelentéseihez nem fűzött kommentárt, de nem is cáfolta, hogy a civil oknyomozó csoport a két gyanúsított valódi kilétét tárta fel.

A rendőrség és az angol-walesi ügyészi hivatal a két oroszt gyanúsítja Szergej Szkripal egykori orosz-brit kettős hírszerzőügynök és lánya, Julija Szkripal tavaszi angliai megmérgezésével.

A múlt héten nyilvánosságra hozott, áprilisi orosz kibertámadás a hágai székhelyű Vegyifegyver-tilalmi Szervezet (OPCW) ellen komoly, mert része egy már korábban látott orosz taktikának – mondta Jens Stoltenberg NATO-főtitkárt Zágrábban, Andrej Plenkovic horvát kormányfővel tartott közös sajtótájékoztatóján.

“Látjuk, hogy Oroszország hibrid taktikát használ, beleértve a kibertámadásokat is, azzal a céllal, hogy beavatkozzon más országok demokratikus folyamataiba – köztük NATO-tagállamokéiba -, és nemzetközi intézményeket támadjon meg” – mondta Stoltenberg.

Kiemelte, hogy a NATO Oroszország miatt fokozta a hírszerzési együttműködést, és erőteljesebben fektet a kiberkészültségbe. “Ez a második világháború utáni legnagyobb adaptációja (az új kihívásokhoz) a szövetségnek, amelynek Horvátország is tagja” – tette hozzá.

A NATO-főtitkár egyebek mellett üdvözölte, hogy Horvátország részt vesz különböző NATO-missziókban, és a hazai össztermék (GDP) 2 százalékára tervezi emelni védelmi kiadásait, amelyek mára – amint a horvát kormányfő rámutatott – elérték az 1,3 százalékot.

A két vezető politikus a régió helyzetéről is tárgyalt, ezen belül Macedóniáról, a boszniai választásokról, valamint Szerbia és Koszovó viszonyáról.

Stoltenberg Belgrádból utazott hétfőn Zágrábba, miután Mladenovacban részt vett az Észak-atlanti Katasztrófa Reagálási Koordinációs Központ (EADRCC) által szervezett terepgyakorlaton. Kedden pedig Szlovéniába utazik tovább.

Újságírói kérdésre válaszolva, miszerint egyetért-e Jean-Claude Junckernek, az Európai Bizottság elnökének néhány napja tett kijelentésével, hogy a Balkánt újabb háború fenyegeti, Stoltenberg azt mondta: “óvatosnak kell lennünk a jövőbeni előrejelzéseket illetően, mert ez korábban nem ment nekünk, és készen kell állnunk a bizonytalanságra”.

Szavai szerint annak ellenére, hogy számos problémával és kihívással kell szembenézni, a kilencvenes évekhez képest van előrelépés Délkelet-Európában. Erre Horvátország jó példa, de ugyanakkor szerinte ez az előrelépés aránytalan.

Szeptember 11-én, 20 év után először nyitották meg a határt Etiópia és Eritrea között. A két ország kapcsolataiban éles változás állt be Hailemariam Desalgen, volt etiópiai miniszterelnök lemondását követően, helyét ugyanis áprilisban Abiy Ahmed vette át. Az új államfő a kormányon levő EPDF (Ethiopian People’s Revolutionary Democratic Front) koalíciós párton belül az OPDO pártból (Oromo People’s Democratic Organization) került kinevezésre. Abiy Ahmed az első oromo nemzetiségű miniszterelnök Etiópiában.

Etiópia és Eritrea miniszterelnökei a határok megnyitásakor (forrás: aljazeera.com).

Az 1993-ban, Eritrea függetlenedésével kezdődő eritreai-etióp határvitának az Afrikai Egységszervezet csúcstalálkozóján, 2000-ben kötött egyezmény sem vetett véget. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa egyhangúlag az UNIMEE (United Nations in Ethiopia and Eritrea) művelet elindítása mellett döntött, a két állam közti tárgyalások lebonyolításának segítése és a béke fenntartása céljával. A júniusban indult művelet mandátumát augusztusra kibővítették a fegyverszünet szavatolására és a határsértések megakadályozására. A műveletet az ENSZ BT 2008-ban felfüggesztette, mivel Eritrea ellehetetlenítette a megfelelő működését az üzemanyaghozzáférés korlátozásával, és az ehhez hasonló bénító intézkedésekkel.

A két ország közti béke a 2005-ös katonai erők mozgósítását követő, a hágai Nemzetközi Bíróság közreműködésével szervezett Etiópia-Eritrea Határbizottság tárgyalásain sem jött létre, ugyanis azt mindkát fél bojkottálta. Majd 2012-ben ismételten mélyülni kezdett a konfliktus, amikor Etiópia indított támadást az Eritrea fennhatósága alá tartozó területek ellen. Azonban Abiy Ahmed kormányra kerülését követően hamarosan, az etióp fővárosban hosszú évek után ismét delegációt fogadtak az eritreai fővárosból, Amarából, Osman Saleh külügyminiszter vezetésével. Szeptember 17-én Isaias Afwerki, Eritrea miniszterelnöke és Abiy Ahmed alá is írtak egy újabb békeszerződést, melyben rendezték a két ország kapcsolatait. A találkozónak a szaúdi Jeddah városa adott otthont. A közös határszakasz ünnepélyes megnyitására az aláírási ceremóniát megelőző héten került sor Burre városánál, ahol a legvéresebb harcok voltak 1998 és 2000 között. Az ortodox újév megünneplését követően Zalambesánál is szabaddá tették a határokat. Az államfők megállapodtak abban is, hogy a határ menti demilitarizált zónából kivonják fegyveres erőiket.

Az új etióp kormány kihívásai

Azonban az ellenséges viszony hirtelen békéssé válása számos olyan kérdést hagy nyitva, amire csak az idő előrehaladtával kapunk választ. Habár mindkét fél nagy lépéseket tett az új béke kialakításának érdekében, amely a fekete-afrikai térség stabilizálódásához is vezethet hosszú távon; ez pedig az Öböl menti államok érdekeit is szolgálná. Azonban a béke Etiópia és Eritrea társadalmi konfliktusait nem orvosolja.

Az Eritreából rengeteg ember menekülését előidéző kényszersorozás és a politikai üldözés még mindig hatalmas problémát jelent. Etiópiában pedig a kisebbségek közti állandósult összeütközések, és az ezek miatti belső menekültek nagy aránya kihívás a kormányzat számára. Az idei év során már több mint egy millió ember kényszerült elhagyni otthonát az oromo és gedeo népek összeütközései miatt. További lakókat telepítettek ki Moyale régióból az oromo és szomáli etnikumok közti egyre fokozódó feszültségek, illetve a gedeo és guijik közötti atrocitások miatt is a déli területeken. A kialakult menekülthelyzet miatt az ENSZ és a Vörös Kereszt is aggodalmát fejezte ki, ugyanis az újabb menekülők embertelen körülmények között kénytelenek magukat meghúzni. Az ENSZ Központi Reagáló Alapja 15 millió dollár értékű azonnal felhasználható segélyt bocsájtott a krízis sújtotta területeken élők számára.

Abiy elnök a kormányra kerülését követő napokban több pártot és szervezetet is eltávolított a terrorizmussal kapcsolatba hozható és üldözött csoportok fekete listájáról. A szervezetek nagy része politikai nézeteik miatt kerültek fel a listára, illetve azért, mert a kormányzat saját hatalmára nézve veszélyesnek érezte őket. Ezt követően reamnesztiát hirdettek az előző kormányzat által politikai bűncselekmények vádjával elítéltek számára. Az eddig tiltott Oromo Liberation Front visszatérő vezetőjét több tízezres tömeg fogadta Addisz-Abebában. Az ünneplő tömeg színes zászlókat lengetve vonult az utcákon, ami azonban feldühíttette  a főváros lakóit, mivel a zászlókat Oromia függetlenedésének szimbólumának tekintették – az incidens 20 ember halálát követelő összeütközésben végződött. Ennek oka, hogy a legnagyobb, eddig elnyomott etnikai csoport, az oromók fiatal tagjai, azaz a qerrook a közelmúltban a járdáikat nemzetiségüket jelképező színekre festették, és a városokban eltávolítottak minden más nemzetiségi zászlót. Az eseményeket követően az állam vezetősége felszólította az állam lakóit egymás nemzetiségi jelképeinek tiszteletére.

Az Etiópia-szerte jelenlevő etnikai feszültségek több száz éves múlttal rendelkeznek, számos területen a pásztorok legelőért folytatott harcaiból alakultak ki az egyre mélyülő ellentétek. A politikum több alkalommal is kihasználta ezeket, és sok esetben az elcsendesülő indulatokat ismételten felszították. Így az összeütközések időről időre egyre erőszakosabbá váltak, az elmúlt időszakban már több tucat ártatlan civil is életét vesztette az utcai harcok során.

A főváros utcáin zászlóval vonuló fiatal (forrás: qz.com).

A társadalom jelentősége

Mindez azt mutatja, hogy annak ellenére, hogy a politikai elit egy fél év alatt hatalmas változásokon ment át, a helyi önkormányzatok körében nem történt érdemi változás. Az előző vezetőség alatt kialakított föderális rendszer megmaradt, ami a törzsi berendezkedés mentén szervezte meg a közigazgatást a regionális szinteken. Ebben az időszakban erősödtek fel a különböző etnonacionalista mozgalmak, és a gyenge lábakon álló etióp egység szétesése is megkezdődött.

A miniszterelnököt a rajongás mellett több oldalról érik kritikák is. Sokan hiányolják a korábbról megszokott agresszív kormányzati erők általi fellépést a mostanihoz hasonló, válságos társadalmi helyzetben, továbbá a helyi szintű vezetőség körében folyó korrupció és visszaélések miatt is. A vele szemben állított elvárások igen magasak; a romokban heverő gazdaság stabilizálása, egy működőképes demokrácia kiépítése és a nemzetiségi ellentétek megszüntetése. A hirtelen bevezetett reformoktól a lakosság gyors eredményeket kíván látni, ami tovább fokozza a feszültséget az országban.

Habár Abiy, elnöki székbe kerülésének első perceitől fogva, reformjaival igyekszik közelíteni egymáshoz a több mint 80 etióp kisebbségi csoportot és az ellenzékkel is szorosabbra fűzni kapcsolatait, a problémák gyökerei mélyebben rejlenek annál, hogy pár hónap alatt jelentős változást érjenek el a hosszú évek óta fokozódó konfliktusokban, valamint hogy az azok által okozott sérelmek feledésbe merüljenek. A remények az etióp fiatalsághoz fűződnek, tagjai ugyan látják, hogy az ország jövője az egységes nemzet kiépítésében rejlik, azonban egy évtizedekig tartó, elnyomó rendszer nyomait nem lehet egyik napról a másikra eltüntetni az etióp társadalomból.

A Berettyóújfalui Járásbíróság október 8-án hozott ítéletet annak a három vádlottnak az ügyében, akik 2015 novemberében megszegték a munkavédelem és a darukezelői kézikönyv több előírását, amely egy ember halálát okozta.

A vádlottak lemondtak a tárgyalás tartásáról, bűnösségükre vonatkozóan teljes körű beismerő vallomást tettek. Az elsőfokú bíróság N. R. elsőrendű, H. R. másodrendű, valamint K. L. harmadrendű vádlottat halált okozó foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétségében mondta ki bűnösnek.

Ezért elsőrendű vádlottat 1 év 6 hónap fogházbüntetésre, 2 év próbaidőre felfüggesztve, másodrendű vádlottat 1 év 4 hónap fogházbüntetésre, 2 év próbaidőre felfüggesztve, harmadrendű vádlottat 10 hónap fogházbüntetésre, 1 év próbaidőre felfüggesztve ítélte.

A bíróság a vádirati tényállást elfogadta, amely szerint egy fémmegmunkálással foglalkozó társaság a fűtési rendszer kiépítésére kötött szerződést egy másik debreceni céggel. A K. Kft. alkalmazottai 2015 novemberében úgy kezdték meg a kivitelezési munkát, hogy az üzemben nem állt le a termelés, a Zrt. munkavállalói is ugyanúgy, két műszakban dolgoztak.

A bíróság szerint a vádlottak a Munkavédelemről szóló törvény több passzusa mellett megszegték a darukezelői kézikönyv előírásait, és nem tartották be maradéktalanul az ollós emelők kezelési útmutatóját sem.

Kötelesek lettek volna együttműködni és úgy végezni feladataikat, hogy az ne veszélyeztesse saját vagy társaik épségét, egészségét. Az esetleges veszélyek elhárítása érdekében össze kellett volna hangolniuk a két cég dolgozóinak munkáját is, hiszen egyszerre tevékenykedtek a csarnokban. Egy szabályzat azt is kimondja, hogy az egymás hatósugarában működő gépek üzemeltetését meg kellett volna tervezniük, felmérve az együttes működés kockázatait, ami szintén elmaradt.

Kiss László bíró a büntetés kiszabásakor enyhítő körülményként értékelte, hogy a vádlottak beismerő vallomást tettek, büntetlen előéletűek, kiskorú gyermekekről kell gondoskodniuk, valamint az időmúlást. Az ítéletet az ügyész, a vádlottak és védőik is tudomásul vették, így az jogerős — írja a civishir.hu.

Egy palesztin merénylő agyonlőtt két izraelit, és megsebesített egy harmadik alkalmazottat egy ciszjordániai gyártelepen vasárnap reggel, majd elmenekült – jelentette a helyi média.

A helyi közszolgálati rádió értesülése szerint mind a merénylő, mind az áldozatok a Barkan nevű, Ariel telepesváros melletti gyártelep dolgozói. A huszonhárom éves támadó hét hónapig állt alkalmazásban ezen a munkahelyen, de egy idő óta nem dolgozott ott.

A Túl-Karm nevű palesztin város melletti faluból, Sveikából érkezett támadó egy Carl Gustaf gyártmányú M-16-os fegyverrel behatolt egy üzemcsarnok második emeletén található irodába, lelőtte az ott dolgozókat, majd fegyverével együtt elfutott a helyszínről.

A merényletben egy harmincas éveiben járó izraeli férfi és nő vesztette életét, harmadik társukat, egy ötvenes nőt pedig közepesen súlyos sérülésekkel kórházba szállítottak. A palesztin támadónak a közszolgálati rádió értesülése szerint izraeli munkavállalási engedélye van.

Az izraeli biztonságiak ismerik a palesztin fegyveres személyazonosságát, és üldözőbe vették a merénylőt. A Gázai övezetet uraló iszlamista Hamász szervezet üdvözölte a terrortámadást. “A Barkan lövései új fejezetet nyitnak a ciszjordániai ellenállásban” – hangoztatták közleményükben.

“Az incidens bebizonyította, hogy sikertelen a Palesztin Hatóság azon kísérlete, hogy normalizálja kapcsolatát a megszállókkal. A palesztin ifjúság konfrontálódni akar”- tették hozzá.

Barkan iparnegyedben mintegy nyolcezren dolgoznak, az alkalmazottak fele palesztin, fele pedig izraeli, akik évtizedek óta békében dolgoztak egymás mellett és együtt. Kirívó esetnek számított, amikor három évvel ezelőtt egy palesztin terrorista megkéselt két biztonsági őrt.

A 24 török hírtelevízió a hatósági nyomozással párhuzamosan szerdán bemutatott több videofelvételt a múlt hét elején Isztambulban eltűnt, Rijáddal szemben kritikus szaúdi újságíró, Dzsamál Hasogdzsi ügyével kapcsolatban.

A köztéri kamerák által rögzített felvételeken főként annak a 15 szaúdi állampolgárnak a mozgása látható Isztambulon belül, akik ugyanazon a napon érkeztek két külön repülőgéppel a török nagyvárosba és hagyták is el az országot, amikor Hasogdzsinak nyoma veszett, október 2-án.

Hasogdzsi azután tűnt el, hogy felkereste a szaúdi konzulátus épületét. A férfi a török mennyasszonyával azért látogatott el a külképviseletre, mert szüksége volt szaúdi dokumentumokra, hogy házasságot köthessen. A nő a konzulátus előtt várta a férfit, de a menyasszony szerint Hasogdzsi nem jött ki az épületből, és azóta senki sem hallott róla.

Az Aksam kormányközeli napilap főszerkesztője, Murat Kelkitlioglu a 24 élő adásában közölte, hogy Hasogdzsi érkezéséről valóban van felvétel, de arról, hogy kilép a szaúdi konzulátus épületéből, nincs. Kelkitlioglu úgy látja, hogy emberrablás történt, Hasogdzsi szerinte pedig azon fekete kisbuszok egyikében hagyta el a külképviseletet, amely benntartózkodása alatt állt be a konzulátus garázsába. A kisbusz ezt követően átmegy a néhány kilométerre található főkonzuli rezidenciára és beparkol az ottani garázsba. Hasogdzsi mindeközben sehol nem tűnik fel – mutatott rá az Aksam főszerkesztője.

Kelkitlioglu egyúttal arra a részletre is felhívta a figyelmet, hogy a szaúdi külképviselet múlt kedden kényszerszabadságra küldte az ott dolgozó 21 török állampolgárt.

A török ügyészség szombaton kezdett nyomozást az ellenzéki újságíró eltűnése ügyében. Előzetes vizsgálatuk megállapítása szerint Hasogdzsit a konzulátuson előre eltervezett módon megölték, majd a holttestét eltüntették. Szaúd-Arábia isztambuli főkonzulátusa alaptalannak nevezte a török állítást, mert szerintük Hasogdzsi még aznap elhagyta az épületet, és ezt követően tűnhetett el, de Törökország szerint ezt semmi nem támasztja alá.

Mohamed bin Szalmán szaúdi koronaherceg pénteken ajánlotta fel a török hatóságoknak, hogy kutassák át a főkonzulátust. Hami Aksoy, a török külügyminisztérium szóvivője kedden közölte, hogy a szaúdi hatóságok jóváhagyták a házkutatásra vonatkozó török kérést.

A Demirören török hírügynökség kedden arról számolt be, hogy a török rendőrség a Hasogdzsi eltűnéséről szóló értesülés nyomán múlt kedden este többször is alaposan átvizsgálta a 15 szaúdit, a bőröndjeiket és a két gépet az isztambuli Atatürk repülőtéren, mielőtt visszaindultak. Miután a rendőrség semmi gyanúsat nem talált, az irányítótorony megadta a gépüknek a felszállási engedélyt – írta a Demirören.

Az NTV török hírtelevízió szerdán azt jelentette, hogy a 15 szaúdi között volt az arab ország igazságügyi orvosszakértői intézetének vezetője is. Az NTV a nyomozásból származó információkra hivatkozva azt valószínűsíti, hogy a katonaorvosnak a bizonyítékok éltüntetése volt a feladata.

A szaúdi abszolút monarchia bírálójaként ismert Hasogdzsi tavaly hagyta el hazáját, és azóta az Egyesült Államokban élt. Írt a többi között a The Washington Post című tekintélyes amerikai lapnak is.

Eljárást folytat a Dunakeszi Rendőrkapitányság egy budapesti férfi ellen, aki ököllel megütött egy kalauzt szombaton a Budapest és Vác között közlekedő vonaton – közölte a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság.

A közlemény szerint a harmincéves férfinek nem volt érvényes menetjegye, ezért szóváltásba keveredett a kalauzzal, majd megütötte őt. A kalauz ezután segítséget kért a vonaton utazó szolgálaton kívüli rendőröktől, akik visszatartották a férfit a dunakeszi járőrök kiérkezéséig.

A férfit a Dunakeszi Rendőrkapitányságon előállították, és közfeladatot ellátó személy elleni erőszak elkövetésének megalapozott gyanúja miatt kihallgatták – olvasható a rendőrség honlapján.

Nagyszabású többnemzetiségű légi hadgyakorlat kezdődött Ukrajnában amerikai harci repülőgépek részvételével – jelentette be az Egyesült Államok kijevi nagykövetsége.

A közlemény szerint – amiből az UNIAN ukrán hírügynökség idézett – a 12 napos, Tiszta Égbolt-2018 fedőnevű gyakorlaton kilenc ország vesz részt: Ukrajna és az Egyesült Államok mellett Belgium, Nagy-Britannia, Dánia, Észtország, Hollandia, Lengyelország, valamint Románia.

A hadgyakorlatra egy F-15C Eagle típusú vadászrepülőgép és egy C-130J Super Hercules csapatszállító gép érkezett az Egyesült Államokból. A gyakorlatok célja, hogy növeljék a regionális képességeket a légtér szuverenitásának védelme, a béke és a biztonság megerősítése érdekében az együttműködés javításával – áll a közleményben.

Korreszpondent ukrán hírügynökség kiemelte, hogy Ukrajna függetlenné válása óta ez lesz az eddigi legnagyobb légi gyakorlat, amelyen összesen több mint negyven repülőgép, több tucat légvédelmi rendszer és több szász katona vesz részt. Ukrán részről mintegy húsz különböző típusú repülőgép, valamint helikopterek és drónok is gyakorlatoznak.

A gyakorlatban részt vevő gépek a Hmelnickij megyei Sztarokosztjantyiniv légitámaszpontjáról szállnak fel. A légi műveletek végrehajtása során éles fegyvereket nem használnak majd, a manővereket főleg az ország nyugati részén tartják, de Lengyelország és Románia légterét is érintik.

Az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) információi alapján a Wagner nevű orosz magánhadsereg tagjainak mintegy tíz százaléka ukrán állampolgár – mondta el Ihor Huszkov, a titkosszolgálat apparátusának vezetője hétfőn az Ukrajinszki Novini ukrán hírportálnak adott interjújában.

A Wagner zsoldosalakulat először a kelet-ukrajnai fegyveres konfliktusban tűnt fel az oroszbarát szakadár fegyveresek oldalán, majd megjelent Szíriában is.

A nyáron sajtóhírek jelentek meg arról, hogy három orosz újságíró életét vesztette a Közép-afrikai Köztársaságban, ahol a Wagner zsoldosalakulatról készültek dokumentumfilmet forgatni a Mihail Hodorkovszkij orosz emigráns politikus, üzletember által alapított Oknyomozás-irányítási Központ (CUR) megbízásából. Az újságírók halála miatt Hodorkovszkij fel is számolta a CUR-t, amelynek egyik volt újságírója a nagy-britanniai Szkripal-ügy elkövetésével gyanúsított állítólagos orosz ügynökök kilétének felderítésére indított oknyomozásban is részt vett.

A Wagner magánhadsereget az orosz Szabadság Rádió kapcsolatba hozta Jevgenyij Prigozsin üzletemberrel, aki egyes források szerint közeli barátságban áll Vlagyimir Putyin orosz elnökkel. Az étterem-tulajdonos Prigozsint az ukrán sajtóban “Putyin szakácsaként” is emlegetik. Neve legutóbb egy hete jelent meg az ukrán híradásokban. Arkagyij Babcsenko Kijevben élő orosz újságíró, akinek “meggyilkolását” május végén rendezte meg az SZBU, hogy megóvják egy valódi merénylettől, azt állította a Facebookon, hogy szerinte ő rendelte meg megöletését, amiért kritikus posztokat tett ki róla az internetre.

AZ SZBU apparátusvezetője a hétfői interjúban elmondta, hogy az ukrán titkosszolgálat adatai szerint a Wagner alakulat összesen több mint ötezer tagot számlál. Közülük az Oroszország által Ukrajnától önkényesen elcsatolt Krím félsziget azon lakóit is beleértve, akik felvették az orosz állampolgárságot, legfeljebb tíz százalék az ukrán állampolgárságú.

Huszkov megjegyezte, hogy a Wagner magánhadseregnek nincs állandó állománya, tagjai szerződésesek, háromhavonta vagy hosszabb időközönként váltják őket.

Elmondta, hogy a zsoldoshadseregnek sok olyan ukrán állampolgár a tagja, akik harcoltak a Donyec-medencében, majd 3-4-szer voltak Szíriában, ahol szintén harci cselekményekben vettek részt.

Huszkov közölte: az SZBU-nak olyan bizonyítékok vannak a birtokában, amelyek azt igazolják, hogy a Wagner zsoldosainak nagy valószínűséggel közük volt a három orosz újságíró halálához Afrikában. Hozzátette, hogy az orosz vezetés és a magán katonai vállalkozás vezetői igyekeznek elkendőzni ezt, és azt a hamis hírt terjesztik, hogy feloszlatták a magánhadsereget.

Az UNIAN ukrán hírügynökség emlékeztetett arra, hogy az SZBU 2017 októberében kezdett információkat nyilvánosságra hozni a Wagner ukrajnai tevékenységéről. A honlapjukon egyebek mellett hangfelvételeket tettek közzé a Wagnerhez tartozó fegyveresek és az orosz hadsereg tisztjei közötti, rögzített beszélgetésekről, amelyek az ukrán titkosszolgálat megfogalmazása szerint “nem hagynak kétséget afelől, hogy a Wagner zsoldosai az Oroszország által az egész világ ellen indított hibridháború eszközei”.

Az SZBU sajtóközpontja által közölt adat szerint a Wagner eddig Ukrajnában és Szíriában összesen több mint 600 zsoldosát veszítette el.

Nem titkos küldetésen jártak Hágában a Hollandia által áprilisban kiutasított orosz műszaki szakemberek, a tőlük lefoglalt műszaki eszközök az orosz nagykövetség műszaki berendezéseinek tesztelését szolgálták – közölte több orosz hírügynökséggel hétfőn az orosz külügyminisztérium egy névtelenül nyilatkozó illetékese.

A külügyi forrás szerint a kiutasított négyek az orosz állami intézmények ellen megszaporodott kibertámadási kísérletek miatt ellenőrizték a hágai orosz diplomáciai képviselet számítógépes hálózatainak védettségét.

A holland kormány múlt héten elhangzott vádja szerint az oroszok elektronikus eszközeikkel a Vegyifegyver-tilalmi Szervezet (OPCW) számítógépes rendszereit akarták feltörni. Hága azt állította, hogy a moszkvai katonai hírszerzés emberei a Szkripal-ügyben, illetve a 2014-ben Kelet-Ukrajna felett lelőtt malajziai utasszállító ügyében folytatott nyomozásról próbáltak meg hackertámadás révén információhoz jutni.

A diplomata felhívta a figyelmet arra, hogy a hágai Marriott hotel, amelyben a szakemberek rutinkiküldetésük során megszálltak, nemcsak az OPCW székházához, hanem a hágai orosz nagykövetséghez is nagyon közel van, az Oroszországból érkező delegációk ezért évtizedek óta ott szállnak meg, a szállodával megkötött hosszú távú egyezmény alapján.

A moszkvai diplomáciai forrás megerősítette, hogy a kiutasított csoport tagjai a nemzetközi gyakorlatnak megfelelően diplomáciai útlevéllel rendelkeztek. A repülőtéren a követség alkalmazottja várta őket, aki a diplomáciai képviseletre szállította az érkezőket. Rámutatott, hogy a holland hatóságok az őrizetbe vételük során hivatalosan semmivel sem vádolták meg a kiutasított orosz állampolgárokat, és nem is hallgatták ki őket. Az eszközeiket és a mobiltelefonjaikat viszont elvették, és így megakadályozták, hogy kapcsolatba léphessenek a nagykövetséggel. Lefoglalták személyes tárgyaikat, így a pénzüket és a hitelkártyáikat is, és felültették őket az első moszkvai járatra. Az orosz diplomáciai képviselet értesítését az incidenssel kapcsolatban a forrás szerint a holland hatóságok megtagadták.

A nyilatkozó rámutatott, hogy az orosz diplomáciai képviseletek működését arra szakosodott és felhatalmazott állami szervek biztosítják, köztük a védelmi minisztérium. Azt állította, hogy az orosz kibertámadásokról szóló “álhírek” célja a figyelem elterelése az Egyesült Államok és szövetségesei kiberkapacitásairól, valamint arról, hogy Moszkva már több alkalommal kiberbiztonsági együttműködési ajánlatot tett a Nyugatnak, egyebek között az ENSZ, az EBESZ és az orosz-NATO tanács keretében.

A történtek miatt a nap folyamán bekérették az orosz külügyminisztériumba Renée Jones-Bos holland nagykövetet. A diplomata a megbeszélést követően újságíróknak elmondta, hogy Hollandia felelősséget vállal a területén működő nemzetközi szervezetekért, és nem engedheti meg, hogy kibertámadások érjék őket, amit a holland védelmi miniszter világosan értésre is adott.

“Egyértelműen jeleztük, hogy ennek véget kell vetni” – nyilatkozott a misszióvezető, hozzátéve, hogy a megbeszélés tartalmáról tájékoztatja Hágát.

A nap folyamán korábban Szergej Lavrov orosz külügyminiszter az olasz hivatali partnerével, Enzo Moavero Milanesivel közösen tartott sajtótájékoztatóján közölte, hogy a holland nagykövetet “a dezinformációs kampány miatt” behívatták a moszkvai diplomáciai tárcához. Lavrov is azt mondta, hogy nincsenek titkok a Hollandiában kémkedéssel vádolt orosz “szakértők” áprilisi hágai látogatása körül.

Az áprilisban történtek közzétételének időzítésével kapcsolatban rámutatott, hogy a holland fővárosban kedden kezdődik a OPCW tanácskozása, amelyet néhány ország arra akar felhasználni, hogy a szervezet technikai titkárságát olyan testületté alakítsák át, amely jogosult megállapítani a vegyi támadások felelőseit és büntetőintézkedések meghozatalára is képes, megsértve ezzel az ENSZ Biztonsági Tanácsának jogkörét.

Szerbia a jövőben is megtartja katonai semlegességét, de javítani szeretne az együttműködésén NATO-val, és meg kívánja őrizni jó kapcsolatát Oroszországgal és Kínával – hangsúlyozta Aleksandar Vucic szerb elnök hétfőn a Belgrádhoz közeli Mladenovacon, ahol Jens Stoltenberg NATO-főtitkárral közösen nyitotta meg a Szerbia 2018 elnevezésű, civileknek szervezett nemzetközi terepgyakorlatot.

Vucic megköszönte a NATO-főtitkárnak, hogy segített megszervezni a gyakorlatot, és egy pillanatig sem akarta befolyásolni Szerbiát abbéli döntésében, hogy csatlakozni kíván-e a nyugati katonai tömbhöz.

A mladenovaci terepgyakorlatot a szerb belügyminisztérium és az Észak-atlanti Katasztrófa Reagálási Koordinációs Központ (EADRCC) szervezte azzal a céllal, hogy megvizsgálja, milyen lehetőségei vannak a civileknek vészhelyzet és katasztrófa esetén. A gyakorlaton 38 országból mintegy kétezren vesznek részt. Szerbiában először szerveztek ilyen volumenű nemzetközi gyakorlatot.

Vucic emlékeztetett arra, hogy Szerbia a 2014-es óriási árvizek idején tapasztalta meg, hogy mekkora jelentősége van a nemzetközi segítségnek, akkor 14 országból több mint hatszáz ember érkezett Szerbiába, hogy a lakosságnak segítsen.

Jens Stoltenberg NATO-főtitkár rámutatott, hogy a mostanihoz hasonló terepgyakorlatok felkészítik az embereket a váratlan helyzetekre, így gyorsabban tudnak reagálni természeti katasztrófák esetén. Mindazonáltal arra is rávilágít – emelte ki a főtitkár -, hogyan erősíti partnerkapcsolatát Szerbia és a NATO. Kiemelte, tisztában van azzal, hogy a katonai tömb továbbra is megosztja Szerbiát, hiszen 1999-ben a NATO 78 napon át bombázta az akkori Jugoszláviát, hogy véget vessen Slobodan Milosevic akkori elnök etnikai tisztogatásának Koszovóban. A légicsapás-sorozat miatt a szerbek többsége ellenzi az ország belépését az Észak-atlanti Szerződés Szervezetébe.

Betöltötték a nukleáris fűtőelemeket Oroszország és a világ első és egyetlen úszó atomerőművének mindkét reaktorába, így útra készen áll a Lomonoszov akadémikus nevet viselő úszó erőmű – közölte a Rosatom Central Europe magyarországi fióktelepe.

A szentpétervári hajógyárban megépített erőművet a Balti-tengeren keresztül, a Skandináv-félszigetet megkerülve tavasszal vontatták Murmanszkba, ahol reaktorait feltöltötték nukleáris fűtőanyaggal.

A következő kulcsfontosságú szakasz a fizikai indítás lesz októberben-novemberben, ezt követik a komplex tesztek, amelyeket még azelőtt el kell végezni, mielőtt a reaktorok elérik a projektben meghatározott teljesítményt – közölte Vitalij Trutnyev, a Roszatom orosz állami atomenergetikai konszern úszó atomerőművek építési és üzemeltetési igazgatóságának vezetője.

Az úszó atomerőművet jövőre vontatják a Csukcsföldi Autonóm Körzetben található Pevek városba. A legészakibb nukleáris létesítményként villamos energia termelésével fokozatosan váltja ki a bilibiniói atomerőművet és a csaunszki szénerőművet.

A Roszatom tájékoztatása szerint az úszó atomerőmű teljes mértékben megfelel a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség biztonsági követelményeinek és nem jelent veszélyt a környezetre. A 70 megawatt villamos teljesítménnyel rendelkező két, KLT-40C típusú reaktor egy hozzávetőleg százezer lakosú város folyamatos energiaellátását képes biztosítani. A blokkok sziget üzemmódban is üzemelhetnek, és alkalmassá tehetők tengervíz sótalanítására is.

A Roszatom már dolgozik az úszó atomerőművek második generációján, amelyet optimalizált úszó atomerőműveknek neveztek el, ezek két RITM-200M reaktorral épülnek, amelyek teljesítménye egyenként 50 MW lesz. Az úszó atomerőművek az északi és távol-keleti területeken működnek majd, és céljuk hogy energiával lássák el a távoli iparvállalatokat, a kikötőket, illetve biztosítsák a nyílt tengeren lévő olaj- és gázfúrótornyok energiaellátását.

Az úszó atomerőművet hevesen támadják a Greenpeace környezetvédői és “lebegő Csernobilnak” hívják, az Ukrajnában 1986-ban bekövetkezett atomerőművi baleset katasztrofális következményeire emlékeztetve.

Ünnepélyes megnyitó

Plenáris ülés

2018. november 12. délelőtt

Szakmai programok:

Nemzeti Közszolgálati Egyetem

Járművek sebessége és a közlekedési balesetek összefüggése

konferencia

*

OKRI

Kriminológiai kutatások a XXI. században – új kihívások, új válaszok

Kezdőlépések az új Be. alkalmazása során

Az Ügyészségi Szemle konferenciája

Robotika, az önjáró járművek által okozott balesetek

Az Ügyészek Lapja konferenciája

*

ORFK

Új megközelítések a rendőrségi kommunikációban

workshop

Videók és más kreatív tartalmak a különböző célcsoportoknak szóló prevenciós üzenetek hatékony célba juttatására. A tervezéstől a megvalósításig.

*

Az internethez kapcsolódó bűncselekmények felderítésének aktuális jogi kérdései

kerekasztal beszélgetés

Az új büntetőeljárási jogi törvényben, a interneten elkövetett bűncselekmények felderítéséhez kapcsolódó új és megváltozott jogintézmények gyakorlati alkalmazásnak kérdései rendőri, ügyészi, bírói aspektusból.

*

Ügyészek Országos Egyesülete – Nemzeti Közszolgálati Egyetem

A kiberbűnözés kihívásai és az erre adható válaszok

konferencia

*

A Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságának tudományos konferenciája

*

Dobos János Emléknap

A Magyar Bűnüldözők Szakmai Egyesülete a magyar kriminalisztika egyik meghatározó személyiségének emléket állítva, születésének 75. évfordulója alkalmából 2010-ben alapította meg a Dr. Dobos János-díjat, melyet első ízben 2011-ben adományozott. A díj átadása azóta töretlen: minden évben a Dr. Dobos János Emléknapon kerül sor erre, melyhez 2013. óta csatlakozott a Dr. Dobos János Emlékérmek átadása is.

A Dr. Dobos János Emléknapon a díjak átadása előtt kriminalisztikai tárgyú szakmai, és tudományos előadások hangzanak el, kapcsolódva Dobos János munkásságához, az időszerű aktualitások figyelembe vétele mellett.

*

Emberi Erőforrások Minisztériuma

Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság

Az elterelés modellezése

interaktív program

(x)