Biztonságpolitika

Nem jogerősen három év letöltendő börtönbüntetésre ítéltek több rendbeli közúti veszélyeztetés bűntette, illetve rongálás vétsége miatt egy férfit, aki igazoltatás elől menekülve több autót megrongált és gyalogosok életét is veszélyeztette a fővárosban – közölte Ibolya Tibor fővárosi főügyész.

A közlemény szerint a vádlott nem rendelkezett jogosítvánnyal és taxiengedéllyel. A főügyész felidézte: a 25 éves férfi több kilométereken keresztül menekült taxijával az őt üldöző rendőrök elől, ezalatt számos közlekedési szabályt megszegve összeütközött egy tehergépkocsival, ezt követően pedig a Szabadság híd előtt egy szabálytalan előzés közben két másik gépkocsinak is nekiütközött. A férfi végül az I. kerület, Várkert rakparton elvesztette az uralmát az autója felett és a szalagkorlátnak ütközött.

A vádlott szándékos és súlyos közlekedési szabálysértéseivel közvetlenül veszélyeztette több sofőr és gyalogos testi épségét is – mutatott rá a főügyész. A bíróság által tartott előkészítő ülésen a vádlott a bűncselekmények elkövetését beismerte, és lemondott a tárgyaláshoz való jogáról, így a bíróság nyomban ítéletet hirdetett és a három év letöltendő börtönbüntetés mellett tíz évre eltiltotta a közúti járművezetéstől a férfit – írta.

Az eljáró ügyész a büntetés súlyosításért fellebbezett, míg a vádlott és védője a büntetés enyhítését indítványozta – közölte Ibolya.

Elfogadhatatlannak nevezte kedden Recep Tayyip Erdogan török elnök, hogy a napokban közös amerikai-kurd járőrszolgálat indult Szíriának az Eufrátesz folyótól keletre fekvő északi részén, amelyet a Népvédelmi Egységek (YPG) nevű kurd milícia tart ellenőrzése alatt.

Erdogan az ankarai parlamentben újságíróknak nyilatkozva azt is mondta, hogy ez a helyzet “komoly kellemetlenségekhez vezet” a török-szíriai határ mentén. A török államfő mindazonáltal bizalmát fejezte ki, hogy Donald Trump véget vet az amerikai katonák és az YPG járőrözésének.

Erdogan, aki november 11-én Párizsban az első világháborút lezáró fegyverszüneti megállapodás aláírásának 100. évfordulóján tartandó megemlékezésen személyesen is találkozik Trumppal, közölte, hogy a járőrszolgálat kérdése is téma lesz a megbeszélésen.

Az Egyesült Államok és az amerikai támogatású Szíriai Demokratikus Erők (SDF) kurd-arab ernyőszervezet, amelynek a magját az YPG alkotja, múlt pénteken indított közös járőrszolgálatot Északkelet-Szíriában a török határ mentén.

Miután Erdogan az elmúlt hónapokban többször kilátásba helyezte, hogy Törökország hadműveletet indíthat az Eufrátesztől keletre fekvő vidéken, múlt kedden be is jelentette, hogy a török hadsereg megkezdte a területen a beavatkozást. A török tüzérség legutóbb szerdán adott le lövéseket a délkelet-törökországi Sanliurfa tartományból az észak-szíriai Kobani térségébe. Az incidensben az YPG négy fegyverese meghalt, hat milicistája megsebesült.

Erdogan az újságíróknak adott nyilatkozatában az Irán elleni amerikai szankciókra is kitért. A török elnök hangsúlyozta, hogy helyteleníti az intézkedéseket, de ugyancsak leszögezte, hogy azok ellentmondanak a nemzetközi jognak. “Minden szankció a világ egyensúlyának megbontására irányuló lépés” – fogalmazott, majd jelezte, hogy Törökország biztosan nem tartja be az amerikai büntetőintézkedéseket. “Nem akarunk imperialista világban élni” – tette hozzá Erdogan.

A Japánban tárgyaló Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszter kedden kijelentette: az Irán ellen visszaállított amerikai szankciók veszélyesek, bevezetésük egyoldalú volt, és nem volt bölcs döntés. Tokiói nyilatkozatában Cavusoglu világossá tette, hogy Ankara azért ellenzi a büntetőintézkedéseket, mert úgy véli, nem vezetnek eredményre, és inkább párbeszédre lenne szükség. A török diplomácia vezetője egyúttal szorgalmazta, hogy Washington találjon más, észszerűbb megoldást. “Irán sarokba szorítása nem bölcs dolog, elszigetelése veszélyes, az iráni nép megbüntetése pedig nem fair” – vélekedett.

Trump tavasszal döntött úgy, hogy országa kilép a nemzetközi közösség és Irán 2015-ös megállapodásából, amelynek értelmében Teherán korlátozza nukleáris tevékenységét, cserébe pedig a nemzetközi közösség feloldotta az országot sújtó szankciók többségét.

Trump egyúttal döntött az Irán elleni szankciók visszaállításáról. Ezek első része augusztus 7-én lépett életbe, hétfőn pedig újabb amerikai büntető intézkedések léptek hatályba.

Mike Pompeo amerikai külügyminiszter hétfőn Washingtonban közölte: nyolc ország átmeneti időre mentesül az amerikai szankciók alól, mert ugyan fenntart még gazdasági kapcsolatokat Iránnal, így vásárol tőle nyersolajat is, de bizonyítottan megkezdte e kapcsolatrendszer lezárását. Az átmeneti kedvezményt élvező nyolc ország: Olaszország, Görögország, Törökország, India, Kína, Tajvan, Japán és Dél-Korea.

Törökország 2017-ben olajimportja 26,7 százalékát, gázimportjának pedig a 17,3 százalékát biztosította Iránból.

A médiában sokat hallhatunk Szomália partjai mentén folyó kalózkodásról, ám a statisztikák szerint nem ebben a térségben zajlik a legtöbb bűncselekmény. Napjainkban Indonézia felségvizein történik a legtöbb kalóztámadás, nagyobb régióra vetítve pedig a Dél-kínai-tenger térségében. A Dél-kínai-tenger a világ egyik legforgalmasabb tengeri kereskedelmi útvonalának számít, területén sok ország osztozik, és még több hajózik, ezért a biztonság fenntartása csak nemzetközi összefogással valósítható meg.

Mit tekintünk kalózkodásnak?

Ha az ENSZ-konvenciókat tekintjük mérvadónak, akkor az 1982-es tengerjogi egyezmény (United Nations Convention on the Law of the Sea – UNCLOS) különbséget tesz nyílt tengeren és az államok territoriális tengerein végrehajtott hajók elleni fegyveres támadások között. A nyílt tenger a vízterület azon részét képezi, amely nem minősül államterületnek.

Ha a kalózkodás egy adott állam belvizein, parti tengerén, vagy csatlakozó övezetén történik, akkor az állam által feljogosított hadihajók, kormányszolgálatban álló járművek üldözőbe vehetik.
Az International Maritime Bureau (IBM) javaslatára és az Archille Lauro luxus óceánjáró 1985-ös kalóztámadása után (egy hajón utazó amerikai állampolgár életét vesztette), az 1988-as konvenció már megfogalmazza azt is, hogy a kalózcselekmény helyszínének a hajó nemcsak a jármű tengeren történő mozgásakor számít, hanem a kikötőben lévő hajók és személyzetük ellen elkövetett erőszakos cselekményeket is kalóztámadásnak minősíti.

Az 1990-es évektől

Az évtized második felében a bejelentett kalóztámadások száma folyamatosan erősödött a térségben. A legfertőzöttebb területek a Fülöp-szigetek, Thaiföld, a Malakka-szoros és Indonézia partjai voltak. A gyenge államhatalommal rendelkező országok és a folyamatosan terjeszkedő fekete, kínai érdekeltségekhez kötődő piac igazi melegágya volt a kalózkodásnak. Az évtized végi gazdasági válság tovább növelte a kalóztevékenységek számát, könnyebbé vált az elszegényedett, kilátástalan emberek bűnszervezetbe való toborzása.

Forrás: http://www.ijnhonline.org/articles/page/3/. Fellépés a kalóztámadások ellen

Már 1967-ben Indonézia, Malajzia, Fülöp-szigetek, Szingapúr és Thaiföld létrehozták a Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetségét (Association of Southeast Asian Nations – ASEAN), melynek egyik fő célja, hogy közös erővel visszaszorítsák a kalóztámadásokat a térségben.

Az 1990-es évek elejétől elszaporodtak a kalóztámadások a Malakka-szorosban, ezért az ASEAN térségében nemzetközi flotta bevetésével igyekezett felvenni a harcot a tengeri bűnözőkkel szemben. A nemzetközi beavatkozást eredményezően a Malakka-szorosból elkezdtek kiszorulni a kalózok, cselekményüket a Dél-kínai-tengeren, főként Hongkong közelében folytatták. Azonban a kínai hatóságok erélyesen léptek fel a bűnözőkkel szemben, több elfogott kalózt ki is végeztek.

Az 1997-es ázsiai gazdasági válság erőre hívta a kalózcselekményeket. A hanyatló gazdaság egyre több embert késztetett bűncselekmények elkövetésére. A nagyobb bandák értékesebb zsákmányok után eredtek, a feketepiac szükségletét próbálták kielégíteni, míg a kisebb kalózcsoportok jachtokat, halászhajókat fosztottak ki.

A 2000-res években a bűncselekmények száma ingadozó volt, ez a változó gazdasági helyzetnek tudható be. Az elmúlt évek tapasztalata azt mutatja, hogy a rendszeresített vízi és légi őrjáratoknak köszönhetően kevesebb kalóztámadást regisztrálnak a hatóságok.

Az ezredfordulót követően újfajta bűncselekménynek számít azonban a hajó eltérítése és a legénység túszul ejtése. Ilyen esetben a kalózok nem a szállítmányból szeretnének jövedelemre szert tenni, hanem a szállító jármű és a legénység váltságdíjából. 2017 októberében a nigériai partoknál egy német konténerhajóról kalózok raboltak hat embert, négy fülöp-szigeti, egy ukrán és egy magyar állampolgárt. A három hétig zajló  túszdráma után december elején a TEK sikeresen hazahozta a magyar állampolgárságú tengerészt.

A folyamatosan frissülő kalóztámadások jelentései, statisztikák és térképes nézet az alábbi linken érhető el: https://www.icc-ccs.org/index.php/piracy-reporting-centre/live-piracy-map

A kalózkodás visszaszorítása érdekében a kormányzati szervek fellépésein túl a magánszektor, a kereskedelmi vállalatok aktív részvételére is szükség van. Fontos a szállítójárművek megfelelő biztonságának biztosítása, a kísérőinek létszáma és felfegyverzése, ugyanis ezeket a tényezőket mérlegelvén választják ki a bűnözők a megtámadandó célpontot.

A Londonban élő orosz közösség tagjainak akár a fele is az orosz titkosszolgálatok informátora lehet – áll egy brit kutatóintézet elemzésében.

A Henry Jackson Society nevű konzervatív külpolitikai elemzőműhely által összeállított 28 oldalas tanulmány szerint – amelynek elkészítéséhez szakértői segítséget nyújtott Sir Richard Dearlove, a brit külső hírszerzés (MI6) volt vezérigazgatója – kétszázra tehető a londoni orosz nagykövetség diplomáciai állományában, vagy azon kívül, fedetten dolgozó orosz titkosszolgálati tisztek száma, és ötszázra az általuk közvetlenül irányított ügynököké.

Az elemzés szerint azonban ez csak a közvetlen titkosszolgálati tevékenységet folytató, a különböző orosz felderítő és hírszerző szolgálatok alkalmazásában álló nagy-britanniai orosz ügynökhálózat létszáma.

Egyedül Londonban 150 ezer orosz állampolgár tartózkodik életvitelszerűen, és közülük akár 75 ezren is dolgozhatnak külső informátorként az orosz hírszerző, illetve katonai hírszerző szolgálatoknak – áll a “Putyin mindent lát és mindent hall” címet viselő tanulmányban.

A Henry Jackson Society szakértői szerint az orosz hírszerző és biztonsági szolgálatok mérete 52-szeresen haladhatja meg a hasonló profilú brit szolgálatokét, és jelenleg ötször annyi orosz titkosszolgálati ügynök dolgozhat Nagy-Britanniában, mint 2010-ben.

A brit kormány tavasszal kiutasított 23 olyan orosz diplomatát, akikről megállapította, hogy hírszerzési tevékenységet folytattak Nagy-Britanniában.

Az intézkedés előzményeként márciusban Novicsok típusú katonai idegméreg-hatóanyaggal megpróbálták megölni az orosz katonai hírszerzés egykori ezredesét, a délnyugat-angliai Salisbury városában élő Szergej Szkripalt, aki kettős ügynökként az MI6-nek is dolgozott, és lányát, Julija Szkripalt, aki látogatóban volt apjánál.

Mindkettőjüket hetekig válságos állapotban kezelték Salisbury kórházában, de felépültek, és jelenleg ismeretlen helyen tartózkodnak.

London gyanúja szerint a merényletkísérletet az orosz katonai hírszerzés két ügynöke követte el, Moszkva azonban folyamatosan tagadja, hogy köze lenne a Szkripal-ügyhöz.

Theresa May brit miniszterelnök a hírszerzőként azonosított 23 orosz diplomata kiutasítása után azt mondta a brit parlamentben, hogy London ezzel a lépéssel a következő évekre “alapvető mértékben leépítette” Oroszország nagy-britanniai hírszerzési tevékenységét, és ha Moszkva ezt a kapacitást újjá akarja építeni, azt a brit kormány meg fogja akadályozni.

A Henry Jackson Society tanulmánya szerint azonban a brit kormánynak még sokkal nagyobb erőfeszítéseket kell tennie az orosz hírszerzési kapacitás leépítésére. Az intézet ajánlásai között szerepel egyebek mellett annak megfontolása is, hogy nem kellene-e megvonni az olyan médiaszervezetek tagjainak parlamenti belépőit, amelyekről kiderül, hogy orosz kémeket is foglalkoztatnak.

Richard Dearlove a tanulmányhoz fűzött kommentárjában hangsúlyozta, hogy Oroszország továbbra is nagyszabású hírszerzési tevékenységet folytat Nyugaton, és Nagy-Britanniának jelentős erőforrásokat kell ráállítania e fenyegetés kivédésére. Az MI6 volt vezérigazgatója szerint a hatékony titkosszolgálati ellenintézkedési kapacitás fenntartása ugyanolyan fontos, mint a hidegháború idején volt.

Összeállításunk két terület jogalkotási hátterét világítja meg: bepillantást nyerhetünk az új európai adatvédelmi rendeletre való felkészülés körülményeibe és a titkos információgyűjtés külső engedélyezési rendszerének reformjába.

Sokak szerint az adatvédelem egyszerű dolog. Egy emberről rengeteg különböző információ, adat halmozódik fel, amelyekből az állami hivatalokban, oktatási és egészségügyi intézményekben, rendvédelmi szerveknél, kereskedelmi és szolgáltató cégeknél és még számtalan helyen adatbázis készül. Persze mindenki szeretné egyénileg szabályozni, hogy ki, mikor, miért és mire használhassa fel a róla szóló adatokat és információkat, de könnyű belátni, hogy ez szinte lehetetlen. Arról nem is beszélve, hogy a különböző nyílt és titkos adatbázisok összekapcsolásával olyan személyiségprofil is összeállítható, amely diszkrét adatokat is tartalmaz, s amelynek felhasználását senki sem engedné meg.

Egészen más a kép, ha ugyanezek a személyes adatok egy bűncselekmény felderítéséhez szükségesek. Ilyenkor már mindenki helyesnek tartaná akár az adatbázisok részleges összekapcsolásának engedélyezését is.

Mielőtt tovább bonyolítanánk a helyzetet, ugorjunk vissza az első mondatra, s máris belátható, hogy az adatvédelem mégsem olyan egyszerű dolog.

S most nézzünk át a „másik oldalra”, nevezetesen a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) oldalára, a „hivatalba’”, amelynek az a feladata, hogy az adatvédelem és az információszabadság érvényesülését ellenőrizze és elősegítse. Azt hihetnénk, hogy az adatvédelem felügyeletével megbízott hivatal vezetőjének és jól képzett szakjogászainak viszonylag egyszerű dolguk van az adatvédelmi tárgyú jogszabályok (törvények, rendeletek) előkészítésében való részvétel és azok alkalmazásának felügyelete során. De ha csak egy kicsit mélyebben bepillanthatunk abba az igen kényes és összetett munkába, amit például a NAIH munkatársai végeznek, akkor azonnal belátható, hogy a dolgok korántsem olyan egyszerűek. És nemcsak azért, mert a törvények és rendeletek minden szavát és kifejezését patikamérlegen kell értelmezni, hanem azért is, mert a magyarországi jogszabályoknak és a joggyakorlatnak összhangban kell lenniük az Európai Unió szabályozásával is.

Az alábbiakban a NAIH szakembereinek segítségével két példán keresztül kerülhetünk közelebb annak megértéséhez, hogy az adatvédelemhez kapcsolódó jogszabályok meghozatala és alkalmazása mennyire összetett folyamat.

Az európai adatvédelmi rendelet és adatvédelmi irányelv

Az Európai Unióban az elmúlt évek adatvédelemmel kapcsolatos legfontosabb eseménye az új adatvédelmi rendelet és adatvédelmi irányelv szövegének véglegesítése volt.

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016. április 27. napján négyéves előkészületet követően fogadta el az új adatvédelmi csomagot:
• az EU 2016/679 rendelete a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről,
• az EU 2016/680 irányelve a személyes adatoknak az illetékes hatóságok által a bűncselekmények megelőzése, nyomozása, felderítése, a vádeljárás lefolytatása vagy büntetőjogi szankciók végrehajtása céljából végzett kezelése tekintetében a természetes személyek védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 2008/977/IB tanácsi kerethatározat hatályon kívül helyezéséről.

A rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó, nem igényel tagállami átültetést, 2016. május 24-től hatályos, azonban 2018. május 25. napjától lesz alkalmazandó.

Az új szabályozás célja egy szilárd és következetes jogi keret létrehozása mellett az erős kikényszeríthetőség, valamint az egyes tagállamok közötti szorosabb együttműködés és egységes fellépés lehetőségének biztosítása. Ennek érdekében alapjaiban rendeződnek át az adatkezelők és a hatóságok feladatai, a hatóságok egymáshoz való viszonyai és az együttműködés rendje. Az adatvédelmi tudatosság erősítése érdekében az egyes hatóságok feladata előkészíteni az új jogi rendszer jövőbeli alkalmazását, illetve biztosítani a szervezeten belüli szakmai felkészültséget.

A feladat nem egyszerű, hiszen az adatkezelés jellege és ismérvei tagállamonként eltérőek, tehát az egyes hatóságoknak – így a NAIH-nak is – felül kell vizsgálniuk az adatkezelések kritériumait, és az új szabályok tükrében át kell tekinteniük az adatkezelés céljának, szempontrendszerének, a személyes adatkezelésnek a koncepcióját, valamint a kezelt adatok sorsának alakulását.

Az európai adatvédelmi rezsim célul tűzi ki az információs önrendelkezési jog mind szélesebb körű érvényesülését, aminek biztosítása érdekében az érintett jogaira és a jogok érvényesítésére vonatkozó szabályok, illetve a szervezet által végzett adatkezelések áttekintése és az új szabályokhoz igazítása kiemelt jelentőségű.

Amennyiben a szervezet gyermekek személyes adatait is kezeli, különös figyelmet kell fordítani az adatvédelmi rendelet információs társadalommal összefüggő szolgáltatások vonatkozásában megállapított, gyermekek adatkezelésére vonatkozó szabályaira is.

Az új szabályok értelmében személyes adat jogellenes kezelése vagy feldolgozása esetén bejelentési kötelezettség keletkezik a felügyelő hatóság felé, meghatározásra kerülnek azon esetek, amelyek során az adatkezelőnek az adatkezelést megelőzően adatvédelmi hatásvizsgálatot kell lefolytatnia, ezenkívül tovább erősödik a beépített adatvédelem követelménye és a személyes adatok harmadik országba történő továbbításának feltételrendszere is.

Összefoglalva megállapítható, hogy az adatvédelmi csomag alkalmazására való felkészülés az elmúlt időszakban és jelenleg is jelentős számú feladatot és munkaerő-ráfordítást ró az egyes tagállamok adatvédelmi hatóságaira.

A titkos információgyűjtés külső engedélyezési rendszerének reformja

Az elmúlt időszak eseményeit tekintve fontos beszámolni a nemzetbiztonsági célú titkos információgyűjtés külső engedélyezési rendszerének reformjáról. A jelenlegi rendszer felülvizsgálatát elsősorban a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságának (EJEB) 2016. január 12-én meghozott ítélete teszi szükségessé. Az ítélet szerint Magyarország megsértette az Európai Emberi Jogi Egyezmény magán- és családi élet tiszteletben tartásához való jogról szóló cikkét. Az ítélet végső soron azért marasztalta el Magyarországot, mert a Terrorelhárítási Központ esetében a rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény szabályai szerint a külső engedélyhez kötött titkos információgyűjtés igazságügyért felelős miniszter általi engedélyezése esetén hiányzik a független külső kontroll. Ugyanakkor a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvényben foglaltak szerint a titkos információgyűjtés külső engedélyezése a nemzetbiztonsági szolgálatok esetében is tartozhat az Igazságügyi Minisztérium (IM) jogkörébe.

A per során lényeges kérdésként merült fel, hogy Magyarországon milyen független külső kontrollmechanizmus révén ellenőrizhető a titkos információgyűjtés jogszerűsége.

Az Infotörvény megfelelő eszközöket biztosít a hatóság számára a jogsértő titkos információgyűjtés feltárására és a jogsértéssel szembeni fellépésre. A vizsgálati eljárás szabályai az ombudsmani eljáráshoz hasonlóan erőteljes betekintési, másolatkérési, adatmegismerési, belépési, felvilágosításkérési és vizsgálatkezdeményezési jogosultságokat biztosítanak. A törvény 71. paragrafusa olyan szabályokat tartalmaz, amelyek kifejezetten a nemzetbiztonsági szolgálatokat érintő eljárások esetén is lehetővé teszik a hatóság számára a szükséges adatok megismerését.

A titkos megfigyelés jellegénél fogva nem biztosít közvetlen jogorvoslati lehetőséget az adatalany számára, ezért e területen a független külső adatvédelmi ellenőrzés az információs magánszféra-védelem kulcseleme. Ennek megfelelően a hatóság minden, az állampolgároktól érkező, titkos megfigyelésre vonatkozó panaszt, bejelentést kivizsgál, attól függetlenül, hogy a beadványban leírt körülmények utalnak-e titkos információgyűjtésre, illetve az érintett az eljárás eredményéről tájékoztatható-e.

A titkos információgyűjtés előzetes külső engedélyezési rendszerének átalakítása esetén többféle szabályozási modell érvényesülhet. A külső kontroll függetlensége és a közjogi-hatalommegosztási elvek szempontjából kifogástalan megoldást eredményezne, ha a jelenleg az IM-hez tartozó külső engedélyezési hatáskör a bírósághoz kerülne.

Az ítélet megenged olyan értelmezést is, amely szerint a miniszter előzetes engedélyezési jogköre megmarad. Egy korábbi adatvédelmi vizsgálat eredményei arra utaltak, hogy az IM külső engedélyezési eljárásai során az egyszemélyi döntési felhatalmazás ellentétbe kerülhet a megalapozott döntéshozatal követelményével. A nemzetbiztonsági szolgálatok főigazgatói évről évre olyan nagyszámú előterjesztést nyújtanak be, amelyeket egy személy – a miniszter – nem képes kellő mélységgel áttekinteni az engedélyről hozandó döntése előtt. A témában jártas szakértők szerint ezért ha a jogkör továbbra is miniszteriális keretek között marad, célszerű lenne létrehozni egy olyan bizottságot, amelynek az lenne a feladata, hogy törvényességi és szükségességi szempontból szűrje az előterjesztéseket, és javaslatot tegyen azok engedélyezhetőségéről. E bizottságban a titkos információgyűjtés törvényességében érdekelt kormányzati szervezetek (például Belügyminisztérium, nemzetbiztonsági szolgálatok) által delegált, a szükséges speciális nemzetbiztonsági ismeretekkel rendelkező szakértők vennének részt. E bizottság tehát nem független külső kontrollt valósítana meg, hanem a döntések előkészítésében venne részt.

Az EJEB ítéletében foglaltakra tekintettel a miniszteri külső engedélyezési jogkör fenntartása esetén elengedhetetlenül szükséges azt független külső kontroll alá helyezni. Közjogi szempontból nincs akadálya annak, hogy e szerepkört olyan hatóság töltse be, amely az Alaptörvényben meghatározott független adatvédelmi ellenőrző hatóság és amelynek feladatkörébe a titkos információgyűjtés jogszerűségének utólagos ellenőrzése egyébként is beletartozik.

(Cikkünk nyomtatásban 2018 februárjában jelent meg a Biztonságpiac Évkönyvben. A -szerk- megj.)

November 5-én lépett életbe az Iránnal szembeni szankciócsomag második intézkedése – mint arra Donald Trump már a múlt heti Twitter üzenetében is emlékeztetett. A megszorítások elsődleges célja az iráni olajtermelés és gázkivitel redukálása, mely nem csupán gazdaságilag sújtaná Iránt, de veszélybe sodorhatja az egészségügyi ellátást is. Ez azt jelentené, hogy az iráni kórházak, valamint az ellátmányozásban részt vevő gyógyszertárak megközelítőleg 6 hónapon belül nem tudnák ellátni a betegeket.

Az amerikai–iráni gazdasági háború idén májusban kezdett kibontakozni; akkor, amikor Donald Trump bejelentette, hogy az Egyesült Államok kilép az iráni atomalkuból (JCPOA) a Washington és a perzsa állam közötti viszony rendezése céljából. A szerződés felmondásának fő oka az Egyesült Államok gazdasági és politikai térvesztése, Irán intenzív fegyverkezése, és erősödő szíriai és iraki katonai jelenléte volt. Újból napirendre került a 2015 előtti szankciók esetleges bevezetése, melyet végül első körben augusztus elején aktiváltak. Ekkor a nemesfémek és fémek exportját mérsékelték.

Az Egyesült Államok jelenlegi intézkedése jóval mélyebben kívánja sújtani gazdaságilag a teheráni vezetést. Mike Pompeo, amerikai külügyminiszter kijelentette, hogy a céljuk az iráni olajtermelés nullára való lecsökkentése, ami az ország teljes összeomlását vonhatná maga után. Az OPEC adatai szerint a tavalyi évben Irán olajkivitelből származó bevétele elérte az 52 milliárd dollárt; ami azt jelenti, hogy 2,125 millió hordó olajat exportált naponta. Kiélezetté teszi a helyzetet, hogy Irán legnagyobb kőolajimportőrei India, Dél-Korea, Japán, földgáz szempontjából pedig Törökország a legnagyobb felvásárló.

A felsorolt államok közül mindegyik az USA stratégiai szövetségese; a továbbiakban is fent kívánják tartani a kereskedelmi kapcsolataikat az iszlám köztársasággal, azonban egyes országok csökkenteni fogják iráni importjukat. Japán korábban megállapodást kötött az energiaügyi ellátásról, melyet továbbra is fenntart. Mindemellett árnyalja a képet a legnagyobb kőolajfelvásárló partner, Kína tevékenysége is, amely kiterjesztheti a gazdasági ellentéteket, különösen abból a megvilágításból, hogy a jelenlegi pekingi kormányzat és a Fehér Ház viszonya korántsem a legjobb.

Nyolc ország kapott átmenetileg mentességet a szankciók alól az Egyesült Államoktól arra az időtartamra, amíg az új beszállítókkal nem kötnek megállapodást. A legvalószínűbb, hogy India csökkenti olajkeresletét 40 százalékkal (ez napi 290 ezer hordó), ami hatalmas kiesést jelent. India az elmúlt időszakban napi 600 ezer hordó olajat vásárolt, ezzel Kína után a második legnagyobb partnere Iránnak. Indiát Dél-Korea követi, napi 300 ezer hordóval, ezt az arányt azonban folyamatosan csökkenteni kívánják. A kőolajból és földgázból származó export az iráni állami bevételek közel 80 százalékát teszik ki.

Az olajtermelés visszaesésével az ipari termelésen belül több szektor is veszélybe kerülhet Iránban. A folyamat kárvallottja lehet a hajógyártás, melyet főként az olajvállalatok láttak el megrendeléssel. Az energetikai megszorítások mellett korlátozták az iráni bankok működését is. A szankciók életbelépésével egy kibertámadás is érte az országos kommunikációs hálózatot, mint arról Hamid Fattahi, a hírközlési vállalat elnöke beszámolt.

Nagyszabású védelmi gyakorlatot tartanak szerdán és csütörtökön Kőbányán – közölte a fővárosi kormányhivatal, jelezve: a gyakorlat idején, annak helyszínei közelében előfordulhatnak a “nyugalom megzavarására alkalmas látvány- és hanghatások”, de valós veszély nem áll majd fenn.

A közlemény szerint több mint háromszáz ember és 25 szervezet részvételével szervez együttműködési gyakorlatot Budapest Főváros Védelmi Bizottsága Kőbányán.

A honvédelmi gyakorlat forgatókönyve szerint robbanás történik a Kőbányai Szabadidő és Ifjúsági Központban, ahol ezt követően tömeges mentésre és sérültellátásra lesz szükség. A kulturális központban lesz a sérültek regisztrációja és további kezelése. Ezzel párhuzamosan a kőbányai pincerendszerben a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) bevetési egysége egy dinamikus fegyveres beavatkozást, a honvédségi tűzszerészek pedig robbanóeszközök felderítését és hatástalanítását gyakorolják.

A gyakorlat alatt a X. kerületi Előd utca és Halom utca környékén időszakos forgalomkorlátozásra lehet számítani és parkolási tilalmat rendelhetnek el.

A Kőrösi Csoma Sándor Kőbányai Kulturális Központ, a Kőbányai Szabadidő és Ifjúsági Központ, valamint a kőbányai pincerendszer területén zajló, két hónapos előkészítés eredményeként létrejött “Réteges Védelem 2018” című gyakorlat célja a beavatkozásban résztvevő szervek és szervezetek együttműködésének fejlesztése, a koordinációs folyamatok gyorsítása, ezáltal a főváros és Magyarország biztonságának növelése.

A feladatban részt vesz a Magyar Honvédség, a Budapesti Rendőr-főkapitányság, a Készenléti Rendőrség, a Polgárőrség, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal bevetési egységének kijelölt erői, a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság, az Országos Mentőszolgálat, a Magyar Vöröskereszt, a Budapest Mentőszervezet egységei, valamint Kőbánya Önkormányzata és Budapest Főváros Kormányhivatala Védelmi Titkársága, továbbá hazai és nemzetközi együttműködő partnereik – olvasható a kormányhivatal közleményében.

A Pécsi Ítélőtábla – a Pécsi Fellebbviteli Főügyészség indítványára – hatályon kívül helyezte a Pécsi Törvényszéknek egy idős pécsi asszony sérelmére, értékei megszerzése céljából elkövetett emberölés ügyében hozott ítéletét.

A vádirati tényállás szerint az első- és a másodrendű vádlottak 2014. június 26. napján, délelőtt egy pécsi társasházi lakásban értékei megszerzése végett bántalmazták az idős sértettet, aki eszméletlen állapotba került. A tettesek a lakásból pénzt és porcelántárgyakat tulajdonítottak el. Még aznap délután – attól tartva, hogy a sértett nem halt meg, így lelepleződhetnek – a lakásba visszatérve ismételten bántalmazták a sértettet, aki ennek következtében elhunyt.

Ugyanezen nap délelőttjén a sértettet kaputelefonon kereste a harmadrendű vádlott, akit az elsőrendű vádlott a lépcsőházba beengedett. A harmadrendű vádlott a nyitott bejárati ajtón a lakásba belépve meglátta a földön fekvő és szemmel láthatóan segítségre szoruló sértettet, valamint elsőrendű vádlottat, amitől pánikba esett, és a lakásból kirohant. Az általa észlelteket senkinek nem mondta el, a sértettnek nem nyújtott segítséget, sem a rendőrséget, sem a mentőket nem értesítette.

Az ügyben a Baranya Megyei Főügyészség az elsőrendű és a másodrendű vádlottakat tártettesként, nyereségvágyból, különös kegyetlenséggel, és a bűncselekmény elhárítására idős kora miatt korlátozottan képes személy sérelmére elkövetett emberölés bűntettével, a harmadrendű vádlottat pedig segítségnyújtás elmulasztásának vétségével vádolta.

A Pécsi Törvényszék az elsőrendű vádlottat – önálló tettesként – nyereségvágyból és különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés bűntettében, a harmadrendű vádlottat pedig – a vádnak megfelelően – segítségnyújtás elmulasztása vétségében mondta ki bűnösnek. Megállapította ugyanakkor, hogy a másodrendű vádlott az emberölés elkövetésében nem vett részt, ezért őt lopás bűntettében marasztalta.

A fellebbezések folytán másodfokon eljárt Pécsi Ítélőtábla a mai napon tartott nyilvános ülésén – a Pécsi Fellebbviteli Főügyészség indítványának megfelelően – az elsőfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte, és az első fokon eljárt Pécsi Törvényszéket új eljárásra utasította. Az ítélőtábla álláspontja szerint az elsőfokú bíróság indokolási kötelezettségének nem tett eleget, ezzel olyan eljárási szabálysértés történt, amely a bűnösség megállapítására lényeges hatással volt, és a másodfokú eljárásban nem orvosolható.

A 116 ország csaknem kétszáz hatóságának közreműködésével végrehajtott nemzetközi akció eredményeként 14 millió dollár (kb. 3,96 milliárd forint) értékben, összesen ötszáz tonna hamis tablettát foglaltak le. Több mint 850 esetben indult nyomozás, továbbá közel 3700 weboldal és online hirdetés került felfüggesztésre.

Nemzetközi szinten és Magyarországon is komoly sikerrel zárult a hamis gyógyszerek és étrend-kiegészítők forgalmazása, valamint az engedély nélküli internetes patikák felszámolása ellen indított legnagyobb nemzetközi razzia, a 2018. október 9-16. között lezajlott XI. PANGEA akció.

Az összehangolt művelet során 14 millió dollár (közel négymilliárd forint) értékben kerültek lefoglalásra többek között hamis rákellenes gyógyszerek, fájdalomcsillapítók, gyulladáscsökkentők, potencianövelők, anabolikus szteroidok, altatók, nyugtató szerek, fogyókúrás készítmények, valamint HIV-fertőzés, Parkinson-kór és cukorbetegség elleni gyógyszerek.

A tiltott készítmények mellett több mint 110 ezer orvosi eszközre – orvosi fecskendőkre, kontaktlencsékre, hallókészülékekre és egyéb orvosi műszerekre – is lecsaptak. A razzia 859 letartóztatással, továbbá 3671 weboldal, közösségi felület és online piac lekapcsolásával, valamint az ötszáz tonna hamis áru lefoglalásával zárult. Összességében elmondható, hogy tavalyhoz képest idén ugyan kevesebb gyógyszerre csaptak le a hatóságok, de a 2008 óta tartó akciósorozat során most foglalták le a legnagyobb mennyiségű árut.

A magyar hatóságok a figyelem és az összehangolt akciók eredményeként a múlt évben elért magas statisztikát is felülmúlják: az akció hetében lefoglalt tabletták száma meghaladja a 180 ezer darabot, ezen túl négyszáz tasakos és dobozos kiszerelésű áru került lefoglalásra, melyek értéke meghaladja a 150 millió forintot. A hamisított készítmények között az életmódszerek mellett inzulint, altatókat, nyugtatókat, hormonkészítményeket, étrend-kiegészítőket találtak. A razzia eredményeként Magyarországon összesen húsz ügyben indult eljárás.

A nemzetközi művelet koordinálásért az Interpol, a Vám Világszervezet és az Europol, míg hazai szinten a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) volt a felelős. Molnár Tamás vámszakmai és nemzetközi ügyekért felelős helyettes államtitkár az eredmények kapcsán elmondta, hogy az akció alkalmával a NAV kérésére az Europol egy kétfős szakértői csoportot delegált a művelet végrehajtásának idejére. Segítségükkel biztosítottá vált a helyszínen csatlakozni a különféle európai bűnügyi adatbázisokhoz. A NAV pénzügyőrei az OGYÉI jelzésére online próbavásárlásokat rendeltek, illetve közterületen találkoztak különféle gyógyszerkészítményeket interneten engedély nélkül értékesítő személyekkel Budapesten és Mátészalkán. A próbavásárlás során gyógyszerrendészeti szabálysértéssel kapcsolatos eljárást vezettek be a pénzügyőrök, majd miután felmerült a bűncselekmény elkövetésének a gyanúja, értesítették a területileg illetékes rendőrkollégákat a további eljárások lefolytatása céljából.

A nemzetközi akció részeként a rendőrség munkatársai ugyancsak fokozott ellenőrzéseket folytattak Magyarországon. Az akció során példaértékű volt az együttműködés a szervek között, a NAV által megkezdett intézkedést követően a rendőrség a gyanúsított lakóhelyén kutatást tartott, és hamis, illetve illegális készítményt foglalt le, mondta el Fülöpné Csákó Ibolya rendőr alezredes, az ORFK Bűnügyi Főigazgatóságának kiemelt főreferense. Tájékoztatása szerint a rendőrség közel negyven különböző fajta, összesen több mint 150 ezer tabletta lefoglalásával és 15 személy ellen indított büntetőeljárással járult hozzá a teljes magyar akcióhoz. Újdonság volt az idei évben, hogy nagy mennyiségben jelentek meg azok a fájdalomcsillapításra használt illegális gyógyszerek, amelyeknek orvosi felügyelet nélküli használata könnyen hozzászokáshoz vezet. Hozzátette, hogy hasonlóan az elmúlt évekhez, továbbra is kiemelkedő mennyiségben találtak potenciafokozó szereket.

„A gyógyszerhamisítást igazán csak a fogyasztók határozott és tudatos döntései szoríthatják vissza, a kereslet pedig akkor csökkenhet, ha a betegek hiteles információk alapján tudják felmérni, hogy mekkora kockázattal jár, ha olcsóbb, könnyebben hozzáférhető, de bizonytalan minőségű terméket használnak” – hívta fel a figyelmet Ilku Lívia. A Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT) gyógyszerhamisítás elleni munkacsoportjának vezetője hozzátette: a HENT és a Tárki legfrissebb közös kutatási eredményei alapján 2018-ban a válaszadók 4%-a mondta azt, hogy vásárolna nem megbízható forrásból származó gyógyszert, ha az lényegesen olcsóbb lenne, mint a patikában. A tavalyi évhez hasonlóan, az illegális forrásból származó gyógyszereket legnagyobb arányban interneten szerezték be a fogyasztók.

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) az akció részeként több interneten árusított étrend-kiegészítőt mintázott meg, melyek jellemzően a férfiak potencianövelését célzó, és fogyást elősegítő készítmények voltak. A termékek analitikai vizsgálatát az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) Laboratóriuma végezte el.

A potencianövelő készítmények Kínából származtak, forgalmazóik magyar vállalkozások voltak. A vizsgált, a legtöbb internetes potencianövelő árusító oldalon megtalálható termékek mindegyike tartalmazott potencianövelő gyógyszerhatóanyagot (szildenafilt, valamint tadalafilt). A termékeket élelmiszer-biztonsági nem megfelelőség miatt kivonták a forgalomból.

A fogyást elősegítő termékek esetében az egyik készítmény Lengyelországból, a másik Csehországból származott. Egyik sem tartalmazott magyar nyelvű jelölést, ugyanakkor az utóbbi esetében a csomagküldő dobozba mellékeltek egy magyar nyelvű gépelt leírást. Bár gyógyszerhatóanyag jelenlétét nem mutatta ki a laboratóriumi vizsgálat, a nyomon követhetetlenségi probléma, valamint az élelmiszerjelölési nem megfelelőségek miatt a Nébih eljárást indít.

A forgalomból való kivonás mellett a problémás termékekről mindkét esetben tájékoztatják az érintett országokat az Élelmiszer- és Takarmánybiztonsági Gyorsriasztási Rendszeren (RASFF) keresztül. Az akcióval kapcsolatban Bognár Lajos élelmiszerlánc-felügyeletért felelős helyettes államtitkár, országos főállatorvos hangsúlyozta: „A termékhamisítások, a fekete és szürke kereskedelem térhódítása a gazdasági károkon túl biztonsági kockázatot is jelent, hiszen az élelmiszerlánc-biztonság egyik alapkövetelménye sérül azáltal, hogy nem biztosított a termékek nyomon követhetősége, azok eredete, továbbá az előéletük is ismeretlen.” Hozzátette: az illegális online értékesítések kiszűrésére a Hivatal speciális ellenőrzési programok keretében egy erős, a feketegazdaság ellen intenzíven fellépő, a kereskedelem érdekeitől független ellenőrzési rendszerrel igyekszik hozzájárulni a nem biztonságos, illetve az előírásoknak nem megfelelő termékek előállításának megakadályozásához.

Az OGYÉI munkatársai a razzia keretében a hamis termékeket árusító, külföldi szerveren futó honlapok ügyében ugyancsak az Interpol segítségét kérték. „A hatóságok szigorú fellépése és a figyelemfelhívó akciók ellenére is riasztóan emelkedik az Európai Unióban észlelt olyan gyógyszerek száma, amelyek azonosságuk, előtörténetük vagy eredetük tekintetében hamisítottnak tekinthetők, ezért komoly veszélyt jelentenek az emberi egészségre és megrendíthetik a betegek jogszerű ellátási láncba vetett bizalmát is” – mondta el Szabó István főigazgató-helyettes. Az Európai Unió 2019. február 9-től kötelezővé teszi a vényköteles gyógyszerek biztonsági elemmel való ellátását, amely a jövőben hatékony biztonságot nyújthat a legális gyógyszerellátási lánc számára, mivel gyakorlatilag lehetetlen lesz hamis gyógyszert bejuttatni a gyógyszertárakba. „A betegek minden esetben figyeljenek arra, hogy soha ne vásároljanak gyógyszert engedély nélküli gyógyszer-kereskedelmi csatornákon keresztül, így például nem engedélyezett internetes forrásból” – tette hozzá Szabó.

Fittler András, a Pécsi Tudományegyetem GYTK Gyógyszerészeti Intézetének docense ismertette a Pécsi Tudományegyetem kutatócsoportja által az idei év első negyedévében, a dél-dunántúli régióra reprezentatív direkt kérdőíves kutatási eredményeit, amely a betegek megkérdezésén keresztül mérte fel a fogyasztók érintettségét és az online beszerezhető gyógyszerekkel kapcsolatos attitűdjeit. Az adatokból kiderül, hogy a válaszadók 4,2 százaléka gyógyszert, 18,4 százaléka pedig egyéb egészségügyi termékeket is vásárolt már interneten. A kutató szerint a korábbi évek adataihoz képest ennek a forgalmazási csatornának ugyan nő a jelentősége, de a válaszadók túlnyomó többsége továbbra is a gyógyszertárakat tartja legmegfelelőbb beszerzési formának, és jellemzően elutasítja az online beszerzés lehetőségét. „Mindezek ellenére nagy hangsúlyt kell fektetni a kereskedők kontrolljára, valamint a felelős online viselkedéssel és vásárlással kapcsolatos edukációra a lakosság körében, mivel a törvényesen működő csatornák mellett az illegális forgalmazók elárasztották az internetet, és a legtöbb fogyasztó számára a biztonságos és a bizonytalan minőségű – akár hamis – termékeket forgalmazó honlapok közötti különbségtétel nehézségekbe ütközik” – hangsúlyozta Fittler.

A szakértők egyöntetűen hangsúlyozták, hogy a PANGEA akció eredményessége a hatóságok közötti szoros együttműködésnek köszönhető nemzetközi és hazai szinten egyaránt. A gyógyszerhamisítást azonban igazán a fogyasztók határozott és tudatos döntései szoríthatják vissza. A kereslet pedig akkor csökkenhet, ha a betegek tudatában vannak annak, hogy valós kockázattal jár, ha sok esetben olcsóbb, könnyebben hozzáférhető, ámde bizonytalan minőségű „gyógyszereket”, illetve étrend-kiegészítőket használnak.

Észak-Afrika Nyugat-Szahara

Október 31-én járt le az ENSZ 1991 áprilisában, a Nyugat-Szaharában indult MINURSO műveletének mandátuma. Az ENSZ főtitkára, Antonio Guterres október elején a misszió mandátumának egy évvel való meghosszabbítását helyezte kilátásba. Ebben Franciaország támogatta, azonban az Amerikai Egyesült Államok fél évnél tovább nem kívánja kiterjeszteni a művelet hosszát. Október 31-én végül, további vitákat követően az ENSZ Biztonsági Tanácsa elfogadta a MINURSO művelet mandátumát fél évvel meghosszabbító 2440-es számú határozatot.

Az ENSZ Biztonsági Tanácsa teljes mértékű támogatását fejezte ki Horst Kohler, a Nyugat-Szaharáért felelős megbízott tevékenysége iránt, aminek köszönhetően még idén decemberben tárgyalóasztalhoz ülhetnek a konfliktusban érintett felek. Az okirat hangsúlyozza egy megvalósítható és fenntartható politikai megoldás elérését az ügyben.

Továbbá a határozat egy új paragrafussal is bővült, melyben a Biztonsági Tanács fel kívánja szólítani a Polisszárió Frontot, hogy tartózkodjon minden olyan művelet végrehajtásától az ütközőzónában, ami a status quo esetleges megváltozását okozhatja a marokkói védelmi vonal keleti oldalán. Valamint felhívja az érintett felek – Marokkó, Algéria, Polisszárió Front, Mauritánia – figyelmét, hogy tartsák tiszteletben jogaikat és kötelezettségeiket, és ne akadályozzák az ENSZ által szervezett tárgyalások létrejöttét, illetve ne tegyenek semmit, ami a térség további destabilizációjához vezethet. Ezenkívül megerősítették, hogy az államok kötelesek betartani a MINURSO keretein belül elért katonai egyezményeket, köztük a tűzszüneti megállapodásokat is. (moroccoworldnews, angol)

Algéria

Algéria 2019 áprilisában újabb választások elé néz. Az Algériai Nemzeti Felszabadító Front (NLF) ismét a 81 éves miniszterelnököt, Abd el-Azíz Buteflíkat kívánja indítani erre a posztra. Buteflíka 1999 óta kormányozza az országot, ezzel egymást követő ötödik ciklusa elé néz. Az algériai lakosságnak 40%-a 25 év alatti fiatal, ezért ők életük során nem ismertek más vezető politikust.

Az iszlamista ellenzéki MSP párt (Movement of Society for Peace) elnöke, Abderazzak Mokri, az észak afrikai ország politikai intézményrendszerének fokozatos felbomlására hívta fel a figyelmet. Az MSP tagjainak felháborodását Szaíd Buhadzsa, a Nemzeti Népi Kongresszus főtitkárának távozásra való felszólítása váltotta ki. Ugyanis törvény szerint Buhadzsa megbízása csak akkor szűnik meg, ha feladatköreinek ellátását állapota nem teszi lehetővé, illetve ha lemond vagy elhalálozik.

Mokri hozzátette még, hogy a 2013-as agyvérzésének következményei miatt Buteflíka Zeraldában található otthonából kényszerül vezetni az államot. Nyilvános megjelenésére régóta nem került sor, ezért az ellenzéki pártok megkérdőjelezték alkalmasságát a miniszterelnöki poszt betöltésére, ugyanis távollétében miniszterei felett nem gyakorol senki kontrollt és nem tudni, valójában ki hozza a legfelső döntéseket. Valamint a megfelelő ellenzéki társadalmi csoportok jelenléte is hiányzik, ugyanis a politikai vezetés ellehetetlenítette azok működését, így egy kielégítő párbeszéd az állam és a lakosság között nem jöhetett létre. (aljazeera, MEMO, angol)

Egyiptom

Mahmúd Abbász Egyiptomban járt

A palesztin vezető Abdel Fattah el-Szíszivel találkozott abban az ügyben, hogy a palesztin kiegyezésről és a gázai helyzetről tárgyaljanak.  A találkozó a Világ Ifjúsági Fórum (World Youth Forum) keretein belül valósult meg, amely a béke, a fejlődés és a kreativitás témájára fókuszált. A kairói palesztin nagykövet, Diab al-Louh még aznap arról nyilatkozott, hogy a két vezető a legújabb palesztin politikai fejlődésről és a közös érdekeltségű problémákról fog beszélni. Továbbá kiemelte, hogy a két vezető együttműködése mély és hosszú időtartamra szól. Egyiptom az elmúlt időszakban bekapcsolódott azokba a törekvésekbe, melyeknek a lényege a Hamasz és a Fatah kibékítése, de jelenleg a vita befagyott állapotban stagnál 11 éve. (al-Jazeera, angol, 11. 03.)

Síita félhold

“A terroristák golyóval támadtak mi rakétákkal válaszolunk”-mondta Amir Ali Hadzsizade, a Forradalmi Gárda légierejének a parancsnoka azt követően, hogy az Iszlám Forradalmi Gárda 6 egymást követő rakétatámadást hajtott végre az iráni Kermánsáhból az észak-szíriai Dáes pozícióira, iletve a terrorszervezet befolyási övezetébe tartozó területek ellen is. A fő célpont Dáes központja, Hadzsin volt.

A rakétatacsapást követően dróntámadást is végrehajtott a Forradalmi Gárda, mely az első, Irán határain átnyúló ilyen típusú akció.

A csapás elsődleges oka az ahvázi terrortámadásra adott válasz, ugyanis a merénylettel gyanúsított al-Ahwazija szeparatista csoport komoly támogatást kaphatott a szíriai terrorszervezettől. (Teheran Times, angol, 10.01.)

Hágai Nemzetközi Bíróság: iráni szankciócsomag enyhítése

Ítéletet hozott első fokon a Hágai Nemzetközi Bíróság az iráni szankciók ügyében, ennek értelmében az Egyesült Államok köteles a legalapvetőbb árucikkeket, azaz a humanitárius javakra kiterjedő korlátozásokat feloldani. Ez elsősorban a gyógyszereket és a kórházi ellátmányozást  érintené, és az agrártermékek behozatalát is könnyítené. A szankciók enyhítése magával vonná a légi korlátozások megszüntetését is.

Egyes vélemények szerint az USA legitimációs problémákkal küzd, ezért a szankciók további teljes körű fenntartásáért harcol, ugyanakkor a teheráni vezetés sikerként könyvelte el a döntést. A tárgyalások azonban másodfokon október 8-án tovább folytatódnak, így a szankciók további enyhülése még kérdéses. (Teheran Times, angol, 10.03.)

Dánia megszakította diplomáciai kapcsolatait Teheránnal

Merényletet akart végrehajtani az iráni titkosszolgálat Koppenhágában az Arab Ellenállási Mozgalom Ahváz Felszabadításáért nevű szeparatista szervezet vezetője ellen – jelentette ki Finn Borch Andersen, a dán titkosszolgálatok vezetője. A szeptemberi, ahvázi merénylet óta a teheráni vezetés nagyobb figyelmet fordít a tartomány biztonságát fenyegető csoportokra, nem riadva vissza az esetleges külföldi beavatkozástól sem.  

A dán rendőrség komoly erőket vonultatott fel az akció megelőzésére, lezárva az  Øresund hidat és több órára elzárva ezzel a fővárost. A hivatalos szervek információi szerint egy norvég állampolgárságú, de iráni származású férfit tartóztattak le, akinek köze lehet a támadáshoz.

Anders Samuelson, dán külügyminiszter elítélte Iránt és tevékenységét, kilátásba helyezve a további szankciók életbe léptetését (The Guardian, angol, 10.30.)

Irán erősíti légierejét

Elkezdődött az új, Koszár típusú harci repülők hadrendbe állítása – erősítette meg Amir Hatami, védelmi miniszter. A gépek negyedik generációs rakétacélravezető rendszerrel lettek felszerelve. Irán ezzel biztosítani kívánja dominanciáját a térségben, ugyanis ezzel a technológiával csak néhány állam rendelkezik a régióban. (Mehr News, angol, 10.31.)

Jemeni béke körvonalai

Fegyverszünetre szólította fel James Mattis, amerikai védelmi miniszter a Jemenben harcoló húszi lázadókat és a szaúdi vezetést. Mint kifejtette, túl sok vér folyt már és bízik abban, hogy a szaúdi és emirátusi szövetségeseik hajlandóak tárgyalni a jemeni felekkel. Ezt követően Mike Pompeo, amerikai külügyminiszter is felszólította Szaúd-Arábiát, hogy állítsa le a légitámadásokat, melyek elsősorban a civil lakosságot sújtották leginkább.

A tárgyalások az előzetes tervek szerint Svédországban zajlanának, az amerikai vezetés arra számít, hogy megközelítőleg egy hónapon belül sikerül tárgyalóasztalhoz ülniük.

A helyzet érdekessége, hogy mindkét fél állandó fegyverkezésben van. Legutóbb a jemeni lázadó erők mutatták be legújabb, saját gyártmányú, Badr-1 típusú rakétájukat, mely védelmi célokat látna el. (Al Jazeera, angol, 11.01., IRNA 10.28.)

Szíria és a kurd kérdés 

Új különmegbízott Szíria ügyében 

Az Egyesült Nemzetek Szervezetének Szíriával foglalkozó különmegbízottja, Staffan de Mistura,  október közepén jelentette be, hogy a következő hónapban leköszön posztjáról. A svéd–olasz származású diplomata a döntést személyes okokkal indokolta. Azt nyilatkozta, hogy mandátuma végéig harcolni fog egy bizottságért, amely új alkotmányt készítene Szíria számára.

Utódjául Antonio Guterres, ENSZ-főtitkár Geir O. Pedersent jelölte meg, aki jelenleg Norvégia kínai nagyköveteként szolgál. Pedersen 1998 és 2003 között a Palesztin Autonóm Területeken volt Norvégia képviselője. A Főtitkár erről a döntéséről konzultált a szír kormánnyal, és a Biztonsági Tanács állandó tagjai is elfogadták a norvég diplomatát. AZ ENSZ-ben Oroszországot képviselő Vaszilij Nyebenzja szerint a szír kormány kész együttműködni az új különmegbízottal.

Geir Pedersen az ENSZ negyedik szíriai különmegbízottja lesz. Az első különmegbízott Kofi Annan volt, 2012. februártól augusztus végéig. Őt Lakhdar Brahimi, algír diplomata követte, 2014. május 31-éig látta el a különmegbízotti pozíciót. Staffan de Mistura pedig több mint 4 évet töltött különmegbízottként.  (Al Jazeera, angol, 10.31., TASS, 11.02.)

Megválasztották Irak új elnökét

Október másodikán Barhám Száleh, kurd politikust választotta meg az iraki parlament az ország elnökének. Száleh a Kurdisztáni Hazafias Unió (PUK) tagjaként korábban a Kurd Regionális Kormányzat miniszterelnöke is volt. Az új elnök Adil Abdul Mahdi, iraki síita politikust jelölte miniszterelnöknek és kérte fel kormányalakításra. Szaddám Huszein bukása óta Irakban a hatalmat megosztják, a legerősebb pozíciót, a miniszterelnökét egy síita arab, majd az azt követő házelnököt egy szunnita arab kapja meg, elnöknek pedig egy kurdot választanak. (angol, Al Jazeera, 10.02.)

Törökország ismét be fog avatkozni Észak-Szíriában

Recep Tayyip Erdogan, török elnök bejelentette, hogy el fogják pusztítani az általuk terrorszervezetnek vélt kurd Népvédelmi Egységeket (YPG) az Eufrátesztől keletre, és mindent előkészítettek már egy újabb hatékony beavatkozáshoz.

Törökország számára a Népvédelmi Egységek (YPG) kurd milícia a Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) nevű törökországi terrorszervezet szíriai ága, ezért tartják őket is terroristának.

Október elsején a török elnök már arról beszélt, hogy Észak-Szíriában az Eufrátesz folyótól keletre fekvő területekről eltávolítják a YPG-t, és ellenőrzésük alá vonják a térséget. Október 26-án Erdogan „utolsó figyelmeztetést” küldött azoknak, akik Törökország határait fenyegetik, az üzenet egyértelmű címzettje a YPG volt. Két nappal a figyelmeztetés után már megkezdődött a határmenti kurd területek tüzérségi támadása.

A 2016-ban indított Eufráteszi Pajzs török hadművelet is a kurdok ellen irányult, célja az volt, hogy a török–szír határ mentén ne jöhessen létre egy egybefüggő kurd terület. Idén január 20-án pedig Törökország Olajág néven hadműveletet indított a Szíria északnyugati részén található, kurdok által uralt Afrín ellen. (angol, Reuters, 10.30.)

A Közel-Kelet és Észak-Afrika hírösszefoglaló szerkesztőségi tagjai: Halasi Gábor (szerkesztő, Észak-Afrika), Kiss Beatrix (Észak-Afrika), Lázin Áron (síita félhold), Szabó Orsolya Réka (Észak-Afrika), Vámos Bence (síita félhold), Varga Levente Koppány (síita félhold) és Vincze Patrik (szíriai polgárháború és kurd kérdés) .

Harminc napon belül béketárgyalások kezdődhetnek a jemeni háború lezárásáról – mondta James Mattis amerikai védelmi miniszter egy keddi washingtoni konferencián, tűzszünetet szorgalmazva.

A tárcavezető szerint Szaúd-Arábia és szövetségesei az emírségekben készen állnak a tárgyalásokra. Mattis közölte: a szaúdiak vezette koalíciós erők és a síita húszi lázadók közötti várható tárgyalást az ENSZ különmegbízottja, Martin Griffiths közreműködésével sikerült tető alá hozni, és valószínűleg Svédországban kerül rá sor. Szeptemberre már terveztek tárgyalásokat a svájci Genfben, de a húszik végül lemondták a részvételt, mert nem kaptak garanciákat sebesültjeik biztonságos kimenekítésére, elszállítására. A háborúban szembenálló felek két éve nem tárgyaltak egymással.

A három éve tartó konfliktus már több mint tízezer életet követelt. Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emírségek közös erőfeszítése a húszik irányította vidékek gazdaságának megfojtására olyan éhínséget idézett elő, amelyet az ENSZ az elmúlt évszázad legpusztítóbb éhségválságának minősített.

“Azt akarjuk, hogy harminc napon belül minden érintett fél a béketárgyalások asztalánál foglaljon helyet, és ezt előzze meg tűzszünet és a csapatok határokig történő visszavonása” – jelentette ki Mattis az Egyesült Államok Békeintézetének konferenciáján. A miniszter leszögezte: a tűzszünet és a csapatvisszavonás a szükséges előfeltétel a sikeres megállapodáshoz, és szerinte ez az egyetlen módja a konfliktus lezárásának. A miniszter kiváló szakembernek nevezte az ENSZ különmegbízottját, aki – mint fogalmazott – “tudja, hogy mit csinál és azt is, hogyan érje el a kitűzött célt”.

A Pentagon vezetője a konferencián elmondta, Washington a szaúdiak vezette koalíció harci repülőgépeinek csak kevesebb mint húsz százaléka újratöltésében vesz részt. Kifejtette, az Egyesült Államok és a NATO ugyan nagyon szigorú szabályokat szabott a civil áldozatok számának csökkentése érdekében, de szerinte nem volna korrekt elvárni, hogy Szaúd-Arábia és szövetségesei képesek legyenek pontosan teljesíteni az elvárásokat. Mattis mindazonáltal megjegyezte: a szaúdi katonai vezetők komoly erőfeszítéseket tesznek.

Az amerikai védelmi miniszter a húszikat okolta a háború elhúzódásáért, mondván, ha a szeptemberi genfi tárgyalásokra sor került volna, akkor talán már komoly előrehaladásról is be lehetne számolni.

Martin Griffiths a szeptemberi kudarc után új béketervet készített, amelynek lényeges eleme néhány bizalomerősítő intézkedés meghozatala: például a jemeni főváros repülőterének megnyitása, fogolycsere, és a jemeni közszolgálati alkalmazottak eddig elmaradt fizetésének folyósítása.

Mattis arról nem szólt, hogy Washington mit tervez arra az esetre, ha a tárgyalásokon a háborús feleknek nem sikerül megállapodniuk, vagy az egyik fél nem vesz részt a megbeszéléseken. A szaúdiakat és szövetségeseiket elsöprő részben az Egyesült Államok – az Egyesült Királysággal és Franciaországgal együtt – látja el fegyverzettel. Washington azonban mindeddig visszautasította a fegyverszállítások visszafogását.

A szervezeti és eszközfejlesztések mellett az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) az elmúlt években jelentős lépéseket tett azért, hogy a szervezet megfelelő életpálya-modellt kínáljon és korszerű válaszokat adjon napjaink kihívásaira. Cikkünkben az ORFK elmúlt öt évének legfontosabb fejlesztéseit tekintettük át.

Intézkedési kultúraváltás
Az elmúlt évek egyik kiemelt fókuszpontja volt az Országos Rendőr-főkapitányságnál az intézkedési kultúraváltás. A rendőrség valamennyi szakterületét érinti az a cél, hogy a szervezeten belül ez a kultúraváltás valósuljon meg: az empatikus, ugyanakkor határozott, jog- és szakszerűen végrehajtott, az arányosság követelményének is mindenben megfelelő intézkedések váljanak általánossá. Mindez megjelenik a nagy tömegeket vonzó rendezvények rendőri biztosításában is. Az ORFK a Biztonságpiacot úgy tájékoztatta, hogy e tekintetben az elmúlt években kialakított gyakorlat következetes alkalmazása és professzionális végrehajtása széles körű elismerést váltott ki mind hazánkban, mind külföldön, és más államok rendőri szerveinek érdeklődését is felkeltette.

Fejlesztések az illegális migráció kezelésére
Mindezeken felül az önkormányzatokkal való folyamatos kapcsolattartás, a 24 órás közterületi rendőri jelenlét, az illegális migráció elleni hatékony fellépés is kiemelt hangsúlyt kapott az elmúlt években az ORFK-nál. Ez utóbbi kapcsán megtudtuk: a feladat elvégzéséhez kormányzati segítséget is kapott a rendőrség – egyrészt a rendőri létszám növelése, a határbiztonsági infrastruktúra és a technikai eszközpark fejlesztése, másrészt a jogszabályi környezet illegális migrációs folyamatokhoz történő igazítása terén. A rendőrség a rendelkezésére álló erők és eszközök célirányos felhasználása mellett kiemelt figyelmet fordított a korábban alkalmazott határőrizeti módszerek folyamatos, helyzettudatos átalakítására. A tömeges illegális migráció elleni fellépéshez szükséges személyi feltételek megteremtése érdekében kerül sor a kormány döntése alapján a Készenléti Rendőrség határvadász-bevetési osztályai háromezer fős létszámfejlesztésére. Az elmúlt év végéig több mint 2700-an kerültek állományba a rendőrségnél, amely a tervezett létszámkeret 91,2 százalékát jelenti.

Tömegrendezvények, sportesemények biztosítása
A nyári, nagy tömegeket vonzó sportrendezvények biztosítása 2017 egyik legátfogóbb és legösszetettebb feladata volt – közölték érdeklődésünkre az ORFK-nál. A FINA 2017 világbajnokság eseménysorozatát, illetőleg az azzal egy időben megrendezett Győr 2017 Európai Ifjúsági Olimpiai Fesztivál (2017. július 23–29.) és a Forma–1 2017 Magyar Nagydíj (2017. július 28–30.), majd a 2017. FINA Masters Világbajnokság rendezvényeit és a 2017 augusztusában Budapesten rendezett Judo Világbajnokság eseményeit a rendőrség magas szakmai színvonalon, kiemelt közterületi rendőri jelenléttel biztosította. A Magyar Turisztikai Ügynökség által a külföldi turisták személyes megkérdezésével készített felmérés szerint a válaszadók kiválóra, a tízes skálán 8,84 pontra értékelték a biztonságot. A kutatással érintett témák közül a leginkább pozitív fordulat a biztonság érzékelésében volt tapasztalható: a külföldiek 57 százalékának változott pozitívan a véleménye ebben a kérdésben. A felmérés szerint a megkérdezettek a közbiztonság terén szerezték a legpozitívabb tapasztalatokat.

Baleseti statisztikák
A rendőrség számára évek óta kiemelt prioritása van a személysérüléses közúti közlekedési balesetek, illetve ezen belül a halálos kimenetelű balesetek számának csökkentésének. Az ORFK tájékoztatása szerint 2007 óta a hazai közútiközlekedés-biztonság terén korábban nem tapasztalt eredmények születtek. Az adatok tanúsága szerint az eltelt években a közúti áldozatok számának csökkenése éves szinten jelentősen lelassult, majd 2014 óta az adatok már a balesetben meghalt személyek számának növekedését mutatják. A kedvezőtlen trend ugyanakkor 2016-ra megváltozott: 5,7 százalékkal kevesebben haltak meg, mint 2015-ben. Magyarországon 2012-ben 541 halálos kimenetelű baleset történt, amelyben 605 személy vesztette életét, míg 2016-ban 565 halálos kimenetelű balesetben 607 személy halt meg. Az elmúlt év januártól novemberig terjedő időszakában 503 halálos kimenetelű balesetben 551 személy vesztette életét.

A 112-es Egységes Segélyhívó Rendszer bevezetése
Az elmúlt időszak kiemelkedő szakmai feladata volt a 112-es Egységes Segélyhívó Rendszer kialakításával kapcsolatos, európai uniós forrásból finanszírozott projekt megvalósítása, és ezzel kapcsolatban a rendőrség tevékenységirányítási rendszerének modernizálása. A 112-es segélyhívószám fogadására Miskolcon és Szombathelyen jöttek létre hívásfogadó központok, amelyek 2014 májusa óta teljeskörűen fogadják a 112-es és a 107-es, valamint 2016 januárja óta a 105-ös hívószámokat. A 104-es segélyhívószámok átterhelése a két központba 2017 augusztusától folyamatos, jelenleg a Budapest és Pest megye területéről kezdeményezett hívásokon kívül az országból az összes 104-es számra érkező hívást is a hívásfogadó központok kezelik. Ezzel párhuzamosan minden megyei (fővárosi) rendőr-főkapitányságon tevékenységirányítási központokat alakítottak ki. Az új rendszer lényege, hogy a segélyhívások fogadását különválasztották a rendőrség, az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) és a katasztrófavédelem reagáló egységeinek irányításától. Az építészeti beruházásokon túl jelentős informatikai fejlesztések is történtek, amelyek elsődlegesen a rendőrség hívásfogadó és tevékenységirányítási rendszerét érintették. Az új hívásfogadási és tevékenységirányítási rendszer kialakításával az állampolgárok által kezdeményezett segélyhívásokra történő reagálási idő jelentősen javult, a hívásfogadó operátorok a segélyhívásokat öt-tizenöt másodpercen belül kezelik, ami európai viszonylatban is kiemelkedő.

Rendvédelmi életpálya
A rendvédelmi életpálya részeként új illetményrendszert vezettek be, ennek jegyében 2019. január 1-jéig a hivatásos állomány tagjai ötvenszázalékos bérfejlesztésben részesülnek. A hivatásos állomány tagjai teljesítményértékelésük eredménye alapján 2016-tól évente két alkalommal folyósított teljesítményjuttatásban részesülhetnek. Az új szolgálati törvény átalakította a túlszolgálat megváltásának rendszerét is, aminek köszönhetően az állomány tagjai választhatják meg, hogy a megváltásra pénzben vagy szabadidővel ellentételezve kerüljön sor.

A rendőrség hivatásos állományának utánpótlás-nevelését a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Kar (NKE RTK) és a rendészeti szakgimnáziumok biztosítják. Az ORFK statisztikái szerint a rendőrség hivatásos állományához 2013-ban 778, 2014-ben 1342, 2015-ben 1174, 2016-ban 1420, 2017-ben pedig 2898 fő csatlakozott. A következő években a rendőrség személyi állományát elsősorban a határrendészeti területen tervezi fejleszteni, ezenkívül a paksi atomerőmű II. bővítési munkálataival összefüggésben a Tolna megyei Rendőr-főkapitányság létszámát is növelni fogják.

Jelentős eszközfejlesztések az ORFK-nál
A migrációs nyomás fokozódása miatt 2015-től az ORFK korábban nem tapasztalt eszközfejlesztést hajtott végre. A hivatkozott létszámfejlesztéshez kötődően a szükséges ruházat, fegyverzet és egyéb rendészettechnikai felszerelések biztosításának érdekében jelentős beszerzéseket hajtottak végre. A szolgálati gépjárművek cseréje keretében 2012-től több mint négyezer szolgálati gépjárművet szereztek be. A 2017 áprilisában indított beszerzési eljárás eredményeként 757 darab, migrációs feladatok végrehajtását támogató szolgálati járművel bővítették a gépjárműparkot, valamint az év során további 1837 darab szolgálati gépjármű amortizációs cseréjére került sor. A gépjárműcsere-program 2018-ban is folytatódni fog, az első negyedévben további 595 szolgálati gépjármű cseréjére kap lehetőséget a rendőrség. Az elmúlt év elején öt darab MD 902 típusú helikoptert állított rendszerbe az ORFK. A komfortosabb egyenruha beszerzése mellett jelentős fejlesztés történt a rendőri állomány új típusú, korszerű 9×19 mm űrméretű szolgálati maroklőfegyverrel történő átfegyverzése érdekében is.

Informatikai fejlesztések
Az ORFK biztosította az elavult, a szolgálat ellátásához már alkalmatlan informatikai eszközök amortizációs cseréjét. Ennek érdekében 2017-ben 14 megyében valósult meg az informatikai alapinfrastruktúra egységesítését biztosító szerverek cseréje. Korszerűsítették az informatikai adatátviteli hálózat egyes komponenseit (határvédelmi eszközök – routerek, belső hálózati switchek), amelyek hozzájárulnak a központi szolgáltatások minél magasabb szintű rendelkezésre állásához. A számítógépes munkaállomások esetében mintegy ezer darab új eszköz üzembeállításáról gondoskodtak.

A 2018. július 1-jével hatályba lépő új büntetőeljárási törvény végrehajtásához szükséges feltételek megteremtéséhez kapcsolódóan a rendőrség 8,9 milliárd forint egyszeri költségvetési támogatásban részesült. E forrásból egyebek mellett több ezer számítógépes munkaállomást cseréltek le, és az elektronikus házi őrizeti rendszer eszközparkjának bővítése érdekében új eszközöket is beszereztek.

Jelentős fejlesztéseket hajtott végre az ORFK a Véda-rendszer kiépítésével is. A 2015. március 26-ától ellenőrzésre és dokumentálásra használt 160 darab, változtatható helyű komplex közlekedési ellenőrzési pont rendeltetésszerű alkalmazása mellett 2016 áprilisa óta folyamatosan vették használatba a 134 ellenőrzési helyen 365 forgalmi sávban haladó közúti járműforgalom ellenőrzésére szolgáló, a nap 24 órájában működő fixen telepített komplex közlekedési ellenőrzési kapukat.

(Cikkünk nyomtatásban 2018 februárjában jelent meg a Biztonságpiac Évkönyvben. A -szerk- megj.)

Érdeméremmel tüntette ki Török Zsolt aradi hegymászót Mihai Fifor román védelmi miniszter – közölte szombaton az Agerpres hírügynökség.

A Románia jó hírének terjesztéséért megítélt díjat személyesen Mihai Fifor adta át az aradi várban pénteken Török Zsoltnak. A miniszter kijelentette: a román hadsereg mindig támogatni fogja azokat a hegymászókat, akik nagy erőfeszítéseket tesznek a Románia jó hírének a terjesztéséért.

A Török, Teofil Vlad és Romeo Popa összetételű román csoport többek között a román Nemzeti Védelmi Minisztérium támogatásával vett részt idén ősszel egy expedíción a Himalája hegységben. A csapat tagjai október 18-án jutottak fel a Mount Everest szomszédságában álló 7161 méter magas Pumori-csúcsra. A csúcson mínusz 27 fokban, több mint száz kilométer/órás széllökések közepette bontották ki az Erdély és Románia egyesülése centenáriumi jelképével is ellátott román zászlót, melyet a védelmi tárcától kaptak.

Török felidézte: annyira kegyetlenek voltak a körülmények, hogy személyesen nem tudott örvendeni a csúcshódítás pillanatának, de annak a tudata sarkallta, hogy sok román számára ez a beteljesülés pillanata lesz. Hozzátette: a világ egyik legnehezebb magashegyi útvonalán jutottak fel a Pumori-csúcsra.

Török vezette 2013-ban az a romániai expedíciót, amely feljutott a Himalájában a Nanga Parbat 8125 méter magas csúcsára. Máig ez a romániai alpinizmus egyik legnagyobb teljesítménye.

A  kisebb, olcsóbb, hatékonyabb címszavakba burkolt, szövetségesi bátorítással folytatott önpusztítás évtizedei után a nehéz technika talán újra elfoglalhatja méltó -- persze a 21. században illő és üdvös -- helyét a Magyar Honvédségben. Ez azt hiszem van annyira kivételes ok, hogy a csizma felkerüljön az asztalra, akarom mondani a lánctalp a LégierőBlog ehavi hírbejegyzésének címlapjára.

Viharban, hóban, napsütésben, hőségben, jéghideg éjjelen, poros arccal. De vidáman :-)

Zord

A Salgótarjáni Járási és Nyomozó Ügyészség indítványára a bíróság elrendelte annak a nőnek a letartóztatását, aki időskorú sértettek sérelmére követett el vagyon elleni bűncselekményeket.

A gyanúsított 2018. október 11-én, Salgótarján városközpontjában, az utcán megszólította az idős sértettet, neki gyapjúból készült ágyneműgarnitúrát kínált megvételre. A nő ajánlatát a sértett elfogadta, majd a sértett lakásához mentek, ahol az idős sértett két  garnitúra ágyneműt megvásárolt, amiért 158 ezer forint készpénzt adott át a gyanúsítottnak. A nő ekkor a sértett figyelmetlenségét kihasználva, a lakásból jogtalanul eltulajdonított 1,391 millió forintot.

A zsákmánnyal azonban a gyanúsított nem elégedett meg, mivel 2018. október 23. napján, egy – ezidáig ismeretlen – társával visszament a sértett lakására. A sértett beengedte őket, majd amíg a sértettet a gyanúsított társa feltartóztatta, addig a nő ellopta a sértett további 1,991 millió forintját, majd a lakásból távoztak. A gyanúsított a sértettnek 3,382 millió forint kárt okozott.

A gyanúsítottat nagyobb értékre, üzletszerűen és folytatólagosan elkövetett lopás bűntette miatt hallgatta ki a nyomozó hatóság.

A terhelt büntetett előéletű lopások miatt, jelenleg is felfüggesztett szabadságvesztés büntetés hatálya alatt áll. Vele szemben a Salgótarjáni Járásbíróságon csalás miatt is eljárás folyik, de más megyében is van ellene nyomozás, a jelen cselekménnyel azonos módszerrel elkövetett bűncselekmény miatt. A gyanúsított a sértettek idős korát és figyelmetlenségét kihasználva követ el vagyon elleni bűncselekményeket, rendszeres haszonszerzésre törekedve.

A gyanúsított a másik, bírósági szakban folyamatban lévő ügyében állt már kényszerintézkedés alatt, majd annak megszüntetését követően követte el az újabb vagyon elleni bűncselekményeket, melyeket azóta már ismeretlen társával együtt, illetve Nógrád megye határain kívül is folytat. Ezekre is figyelemmel a Salgótarjáni Járásbíróság az ügyészi indítványnak helyt adva, egy hónapra elrendelte a gyanúsított letartóztatását a bűnismétlés veszélye miatt.

Terrortámadásnak minősítette a Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) arhangelszki székházában szerdán elkövetett robbantásos támadást a kiemelt bűnügyekben eljáró orosz Nyomozó Bizottság (SZK).

A házi készítésű robbanószerkezetet egy 17 éves helyi lakos vitte be az épületbe, és hozta ott működésbe. A detonáció okozta sérülésekbe a merénylő belehalt, az FSZB három alkalmazottja pedig megsérült, egyiküket kórházba kellett szállítani.

A támadót a hatóságok azonosították, de kilétét hivatalosan még nem hozták nyilvánosságra. A róla az FSZB-székház biztonsági kamerája által készített felvételt ugyanakkor az SZK a honlapján nyilvánosságra hozta. A Govorit Moszkva rádióadó és a Life hírportál szerint az elkövetőt Mihail Zslobickijnak hívják.

Az Interfax hírügynökség úgy értesült, hogy a támadó, aki az egyik arhangelszki technikum tanulója volt, egy anarchista internetes közösséggel előre tudatta, hogy támadásra készül, és a pokolgépet maga készítette. A Life úgy tudja, hogy Zslobickij a Telegram közösségi szolgáltató egyik chatcsatornáján, ahol a Valerjan Panov álnevet használta, tettét azzal indokolta, hogy szerinte az FSZB “bűnügyeket kreál és embereket kínoz meg”.

Az SZK terrorcselekmény és tiltott lőszerbirtoklás címén indított eljárást. A hatóság elnöke, Nyikolaj Basztrikin elrendelte, hogy beosztottjai mielőbb derítsenek fényt a támadás indítékaira.  FSZB székházát kiürítették. Az arhangelszki közintézményekben és a város forgalmas helyein rendkívüli biztonsági intézkedéseket léptettek életbe. A történtekről tájékoztatták Vlagyimir Putyin elnököt.

Tavaly áprilisban Habarovszkban ölt meg két embert az FSZB helyi székházában egy helyi lakos. A fegyveres támadót agyonlőtték.

A török tüzérség újabb lövéseket adott le a délkelet-törökországi Sanliurfa tartományból az észak-szíriai Kobani térségébe, amely az Eufrátesztől keletre fekvő területek részeként a Népvédelmi Egységek (YPG) kurd milícia ellenőrzése alatt áll. Az incidensben az YPG négy fegyverese vesztette életét.

Az Anadolu török állami hírügynökség biztonsági forrásokra hivatkozva egyúttal azt jelentette, hogy az YPG hat milicistája megsebesült. Recep Tayyip Erdogan megerősítette, hogy a török hadsereg az elmúlt napokban megkezdte a beavatkozást az Eufrátesz keleti partján.

A török sajtó vasárnap arról számolt be, hogy a török tüzérség lövéseket adott le az Eufráteszi keleti partjára az YPG azon hadállásai ellen, amelyek közvetlenül Dzserablúsz településsel szemben találhatók. Az NTV török hírtelevízió katonai forrásokra hivatkozva azt is közölte: az YPG korábban a török-szíriai határon szolgálatot teljesítő török egységeket lőtte, így Ankara a jogos önvédelem keretében járt el.

Erdogan a közelmúltban már többször kilátásba helyezte, hogy Törökország hadműveletet indíthat az Eufrátesztől keletre fekvő vidéken, kedden azonban leszögezte, hogy megtették az előkészületeket és terveik is készen állnak. A török elnök kedden ugyanakkor azt is jelezte: a művelet a közeljövőben még átfogóbb és hatásosabb lesz. Ott is “felszámoljuk” a terrorszervezetet – hangoztatta.

Ankara ugyanis a Délkelet-Törökországban 1984 óta fegyveres felkelést folytató Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) szakadárjaival szövetséges terrorszervezetnek tartja az YPG-t. A szíriai kurd milícia mindazonáltal az Egyesült Államok támogatását élvezi, és nagy mennyiségben kap fegyvereket is Washingtontól, ami Törökországot biztonsági szempontból meglehetősen nyugtalanítja. A helyzetet tovább bonyolítja, hogy az Eufrátesztől keletre eső területeken az YPG-milicisták mellett amerikai katonák is állomásoznak.

Az elmúlt tizenöt esztendőben jelentős fejlődésen ment keresztül a magánbiztonsági ágazat Szlovéniában – tudtuk meg Andrej Sotlartól, a Maribori Egyetem Bűnügyi, Igazságügyi és Biztonsági Tanszékének dékánjától. A folyamat eredményeként mára az ágazat szorosan együttműködik a rendőrséggel, ugyanakkor a vagyonőrök fizetése még Szlovéniában is elmarad az ideálistól.

– Melyek a magyarországi látogatásának főbb céljai, és milyen tapasztalatokat szerzett hazánkban?
– A Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) rendészeti tanszékének meghívására érkeztem Magyarországra. A tanszékkel közös kutatási céljaink vannak a magánbiztonság, illetve az önkormányzati rendészet területén. Az egyetem meghívására vettem részt annak a kutatócsoportnak a munkájában, amelyet Christián László, az NKE Önkormányzati Rendészeti és Magánbiztonsági Tanszékének vezetője irányít. Vendégprofesszorként emellett előadásokat is tartottam a hallgatóknak, és természetesen látogatásom egy hónapja alatt a magánbiztonság, az önkormányzati rendészet, illetve a rendőrség számos fontos képviselőjével is találkoztam. Az NKE tanszékével kutatási programot is indítunk, valamint összehasonlítjuk az említett területek működését Magyarországon és Szlovéniában. Mindezek mellett a további fejlődési lehetőségeket próbáljuk azonosítani mindkét országban a magánbiztonság és az önkormányzati rendészet terén. Nagyon jó benyomásokat szereztem Magyarországon, különösen az itt folyó egyetemi és tanszéki munka volt rám nagy hatással, azt gondolom, nagyon jó eredményeket érhetünk el együtt.

– Melyek lehetnek az együttműködés konkrét témái?
– Miután mindkét fél tudományos környezetben dolgozik, ezért természetesen a céljaink a közös kutatást és oktatást érintik. Így például, amikor Christián László látogatást tett a tanszékünkön Ljubljanában, az mindennek egyfajta kiindulópontja volt. Tapasztalataim szerint a magyar szakember rendkívül szoros kapcsolatot ápol Magyarországon a magánbiztonsági ágazattal, amelynek egyébként én is több képviselőjével találkoztam. Sokat beszélgettünk arról, hogyan épül fel az ágazat, illetve annak szabályozása Magyarországon, így rengeteg, a magánbiztonságból vett jó példával térhetek haza, illetve oszthatok meg a szlovén kollégákkal. Ez ugyanakkor fordítva is igaz. Elsőként persze tudományos együttműködésről beszélhetünk, de a jövőben további területeket is érinthet az együttműködés.

– A magánbiztonsági ágazat rendkívül hosszú utat járt be az elmúlt 15 esztendőben Szlovéniában. Milyen benyomásokat szerzett e téren hazánkban?
– Általános benyomás, hogy Szlovéniában a magánbiztonsági, illetve a magánnyomozói tevékenységet szigorúan szabályozzák. Két rendkívül részletes törvény is szabályozza e területeket, olykor talán túlzottan is. Egyes esetekben célravezetőbb lehet ugyanis, hogy a túlzott szabályozás helyett az adott gazdasági tevékenységet végzőkre bízzuk a feladatok megoldását. Magyarországon az volt számomra szembetűnő, hogy számos olyan kérdés van napirenden – például a szakmai kamara helyzetét, pozícióját illetően –, amelyekkel Szlovéniában már 15 évvel ezelőtt meg kellett birkóznunk: mi a kamara célja, a kötelező kamarai tagság kérdése és így tovább. Azt gondolom, a kutatócsoport, amelyet már említettem, szintén foglalkozik majd ilyen kérdésekkel. Azt azonban látni kell, hogy nincs egyetlen egységes formula: valamennyi országnak magának kell megtalálnia a saját megoldását, illetve azt, hogy miként szabályozza ezeket a területeket. Az, hogy valami jól működik például az Egyesült Királyságban, nem feltétlenül jelenti azt, hogy Szlovéniában vagy Magyarországon is jól fog működni.

– Szlovéniában mik voltak a legfontosabb kihívások a magánbiztonság 15 évvel ezelőtt megkezdődött átalakulása során?
– Elmondhatjuk, hogy a legfontosabb kihívás továbbra is aktuális, ez pedig nem más, mint a magánbiztonságban dolgozók relatíve alacsony óradíja. A piacon versengő vállalatok ugyanis alacsony áron vállalják a megbízásokat, így például egy vagyonőr hat-hét eurót keres óránként. A Szlovéniában készült számítások, becslések szerint a tisztességes óradíjnak legalább kilenc-tíz euró körül kellene lennie. Úgy vélem, a teljes biztonsági ágazat arról igyekszik meggyőzni az ügyfeleket, partnereket, köztestületeket, hogy megéri kicsivel többet fizetni a magas színvonalú biztonsági szolgáltatásokért. Szlovéniában a magánbiztonsági szerződések nagyjából negyven százaléka kapcsolódik a közszférához, a megrendelő szervezetek pedig legtöbbször a legalacsonyabb ár alapján döntenek.

– Hogyan jellemezhető mindeközben a magánbiztonság és a rendőrség kapcsolata Szlovéniában?
– Ez a kapcsolat folyamatosan javul. Húsz éve nem volt felhőtlen a viszony. A rendőrség nem vette igazán komolyan a vagyonőröket. Mindazonáltal a rendőri vezetők tisztában voltak azzal, hogy a rendőrség önmagában nem tudja valamennyi állampolgár számára garantálni a biztonságot, ezért együtt kell működniük a magánbiztonsági cégekkel, és azt is tudták, hogy mindenki számára van elegendő munka. Napjainkban, amikor a Maribori Egyetemen a tanszékünk konferenciákat szervez a biztonság általános kérdéseiről, a rendőrség láthatóan egyenrangú partnerként kezeli a magánbiztonságot. A felek készek arra, hogy tárgyalóasztalhoz üljenek és megvitassák a közös problémákat. Úgy két-három évvel ezelőtt a szlovéniai rendőr-főkapitányság együttműködési megállapodást kötött az ország vagyonvédelmi kamarájával. Ez a protokoll rendelkezik például az információcseréről és arról is, hogy a felek segítik egymás munkáját annak a célnak az érdekében, hogy a lehető legnagyobb mértékben biztosítsák az állampolgárok biztonságát. Így azt gondolom, a dolgok jó irányba tartanak, különösen ma, amikor a fiatalabb, magasan képzett rendőri vezetők is megértik a többszintű rendfenntartás koncepcióját.

(Cikkünk nyomtatásban 2018 februárjában jelent meg a Biztonságpiac Évkönyvben. A -szerk- megj.)

Partnerkapcsolatok

2018. október 1.: Közös nyilatkozat (Rácz-Nagy Judit)

A NATO főtitkára, Jens Stoltenberg és az Európai Tanács elnöke, Donald Tusk közös nyilatkozattal üdvözölte az ország nevének megváltoztatásáról kiírt, előző napi macedón véleménnyilvánító népszavazás eredményét. A hosszadalmas névvitát eldönthető referendum Athén és Szkopje között történelmi jelentőségű lehetőséget biztosítana Szkopje számára, hogy egyenrangú partnerként csatlakozhasson a transzatlanti és európai közösséghez. Amennyiben a kormány kezdeményezi az alkotmánymódosítást, a délszláv országot Észak-Macedóniának fogják nevezni, és kezdetét veheti Szkopje euroatlanti integrációs programja.

2018. október 4.: Kibertámadás a hágai Vegyifegyver-tilalmi Szervezet ellen (Lendvai Tünde)

Hollandia a hágai Vegyifegyver-tilalmi Szervezet (OPCW) elleni támadásról értesítette a NATO tagországok védelmi minisztereit. Az Egyesült Királyság és Németország nemzetbiztonsági szervei meghiúsították a támadást, és még a művelet kivitelezése közben azonosították az orosz katonai titkosszolgálat (GRU) tevékenységét. Az Egyesült Királyság információi alapján a GRU áll több összefüggő kibertámadás mögött világszerte, melynek oroszországi célpontja is volt. Az orosz hibrid hadviselés ezen formája a civil lakosság számára is érezhető, emellett hatalmas gazdasági károkat okoz a megtámadott országnak. Ezért a NATO teljes mértékben kiáll az Egyesült Királyság és Németország kormányának nyilatkozata mellett, amelyben felszólították a moszkvai vezetést, hogy tartsa tiszteletben a nemzetközi jogszabályokat, és ne hátráltassa a nemzetközi szervezetek működését.

Oroszországhoz köthető több olyan hibrid támadási eset, amelyben beavatkozás történt egy ország választási rendszerébe vagy nagy mennyiségű dezinformációval befolyásolták a közvéleményt. A NATO emiatt tovább erősíti elrettentő védelmi képességeit, különös tekintettel az új Kibervédelmi Operatív Központ (Cyber Operations Centre) felállítására, melyről szintén október negyedikén tárgyaltak védelmi miniszteri szinten. A központ létrehozásával NATO irányítás alá integrálják a tagállami kibervédelmi képességeket, amely elősegíti a kibertérben végrehajtott műveletek hatékonyságát.

2018. október 11.: A NATO helyettes főtitkára izraeli parlamenti delegációval találkozott (Petróczki Márk)

A NATO helyettes főtitkára, Rose Gottemoeller a NATO–Izraeli kapcsolatokról tárgyalt a Knesszet elnökével és a Knesszet Külügyi és Védelmi Bizottságának tagjaival. Az izraeli delegáció emellett találkozott további NATO-vezetőkkel, illetve meglátogatták az Euro-atlanti Katasztrófa Reagálási Koordinációs Központot is. Izrael nem tagja a Szövetségnek, hanem annak 1994-ben létrehozott, Mediterrán Dialógus elnevezésű együttműködésének a tagja.

2018. október 12.: Magyarország növeli a tudományos együttműködését a NATO-val (Nemcsényi Angelika)

Tudósok és szakértők tartottak NATO Tudomány a Békéért és Biztonságért Program (SPS) információs napot Budapesten október 11-én. Magyarország vezeti jelenleg azt az SPS projektet, ami a különböző tömegpusztító fegyverek elleni védelemmel foglalkozik.

Az információs napon hazánk és a NATO a jövő potenciális kutatási témáival is foglalkoztak, úgy mint a kiberbiztonság, a határvédelem és a környezetvédelem.

Dr. Sztáray Péter (KKM, államtitkár) szerint a növekvő számú fenyegetések arra ösztönzik a részes államokat, hogy fűzzék szorosabbra együttműködéseiket, és reméli, hogy a magyar kutatók és szakértők több kutatásban vehetnek részt a jövőben, ezzel erősítve a régió biztonságát.

Dr. Antonio Missiroli (az új biztonsági kihívásokért felelős főtitkárhelyettes) megállapította, hogy az SPS program a NATO egyik legértékesebb szövetségesi eszköze; elvégre a tudomány nem csak a kísérletekről, hanem az együttműködésről és a partnerségről is szól.

2018. október 12.: NATO főtitkár amerikai repülőhordozóra látogatott (Nemcsényi Angelika)

Jens Stoltenberg, NATO főtitkár október 12-én ellátogatott az amerikai haditengerészet Harry S. Truman repülőhordozójára. Az USS Truman a NATO legjelentősebb gyakorlatán vesz részt, a Trident Juncture-on, csatlakozva másik hatvan szövetséges hajóhoz.

A főtitkár megköszönte a hajó legénységének szolgálatát, hangsúlyozta, hogy az USS Truman mindennapos  elrettentést biztosít, és segíti a tengeri összeköttetések megtartását. Üdvözölte, hogy a hordozó részt vesz a gyakorlaton, amely 1987 óta az amerikai szállítmányozó csoport norvég vizekhez való látogatását jelezte. Állítása szerint a gyakorlat egyértelmű üzenetet küld a szövetségesi szolidaritásról, és arról, hogy a NATO készen áll minden fenyegetés elhárítására. Kiemelte a tengerészeti hatalom kulcsfontosságú szerepét a NATO megerősített elrettentésében és védelmében. Hangsúlyozta továbbá, hogy az Atlanti-óceán egy híd Észak-Amerika és Európa között, és ezt védelmezni kell.

2018. október 18.: Macedónia egy lépéssel közelebb a NATO tagsághoz (Nemcsényi Angelika)

A Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság (hamarosan életbe lépő döntés szerint Észak-Macedónia) nagy lépést tett a NATO csatlakozás felé, október 18-án megkezdték a hivatalos csatlakozási tárgyalásokat. A tárgyalások lefednek politikai, katonai és jogi kérdéseket is. A tárgyalások vezetője Alejandro Alvargonzález, a politikai és biztonságpolitikai főtitkárhelyettes. A legutóbbi tárgyaláson Jens Stoltenberg a következőt nyilatkozta: “Ha az összes alkotmányos változás megtörténik, és az új név is hivatalossá válik, aláírhatjuk a csatlakozási protokollt”.

Macedónia már korábban is dolgozott együtt a NATO-val, támogató szerepe volt több afgán és koszovói műveletben is.

2018. október 21.: A NATO segíti erősíteni Irak erőtervezési képességeit (Rácz-Nagy Judit)

Október 15. és 18. között került megrendezésre Bagdadban egy négy napos interaktív kurzus az iraki biztonsági erők számára, nemzetbiztonsági stratégiában tervező és missziót véghez vivő képességük megerősítése céljából. Több mint 40 iraki szakértő vett részt a workshopon, főleg az iraki Védelmi Minisztérium igazgatóságáról: tervezési, logisztikai, emberi erőforrás, pénzügyi és kommunikációs osztályokról, illetve az ISIS ellen létrejött globális koalíció (Global Coalition to Defeat ISIS) képviselői is jelen voltak.

A stratégiai irányelvek analízise az első lépés a teljes körű védelmi tervező folyamatnak, amelynek célja az Iraki Biztonsági Szervek felkészítése a jövőbeli kihívásokra. „A NATO meghatározó partnerként működik közre a projekt megvalósításában.” – jelentette ki az Iraki Hadsereg Tervezési Igazgatóságának parancsnoka, Adel vezérőrnagy .

„Az Iraki Biztonsági Szervek nem szenvednek hiányt a gyakorlati tapasztalatokban. Bár ez olyan terület, amelyet alakítani és mélyebben kívánunk fejleszteni a minket körülvevő országokkal is. Számos országban a haderőtervezés egy karrierút a hivatásos katonatisztek számára. Fejlesztenünk kell a saját haderőtervező egységünket.” – jegyezte meg az Iraki Védelmi Minisztérium Civil-Katonai Együttműködési Igazgatóság vezetője, Samir vezérőrnagy. Bora Onen kiemelte, hogy a program elengedhetetlen elem a haderőnemek fejlesztésében, amely „iraki megoldásokat” kíván. Az előrehaladáshoz kiváló szaktudással rendelkező személyekre, hadászati struktúrák felállítására, a haderőnemek képességeinek fejlesztésére van szükség, eszközökkel és továbbképzésekkel – a költségvetésnek megfelelően. Előreláthatólag 2018 novemberében és decemberében újabb műhelymunkák várhatóak Bagdadban.

2018. október 31.: A NATO-Oroszország Tanácsának ülése (Szabó Orsolya Réka)

2018. október 31-én Brüsszelben ülésezett a NATO és az Oroszországi Föderáció közös tanácsa, melynek lényege a 29 szövetséges és Oroszország közelítése. A nagykövetek több témát is érintettek, például az ukrán konfliktust, a katonai tevékenységekkel kapcsolatos problémákat, a transzparencia hiányát és ennek kockázatait, illetve szó esett még Afganisztánról és a hibrid kihívásokról is. Az átláthatóság érdekében a két fél beszámolt egymásnak a jelenleg folyó, nagyszabású hadgyakorlatokról (Trident Juncture 2018 és Vostok 2018). Szó esett INF szerződésről is, amit Jens Stoltenberg még mindig döntőnek tekint az euroatlanti biztonság kérdésében, és kiemelte, hogy az Egyesült Államok eleget tesz azon kötelezettségeinek, miszerint a programjaiban mindig elsődleges az átláthatóság. Hozzátette, hogy egyetlen fegyverzetkorlátozó szerződés sem lehet hatásos, ha csak az egyik fél tartja be, és sajnálatát fejezte ki, hogy Oroszország nem hallgat a kérésekre, ezért sürgeti az országot, hogy haladéktalanul tegyen eleget a szerződésnek.

A NATO 2014. során felfüggesztette gyakorlati együttműködését Moszkvával az ukrajnai események miatt; a Krím illegális annexiójára és Kelet-Ukrajna destabilizációjára hivatkozva. Ezzel párhuzamosan a politikai dialógus megmaradt és ebben fontos szerepe van a NATO-Oroszország Tanácsnak, továbbá a katonai kommunikáció útjait is nyitva hagyták, hogy a közös biztonság megmaradhasson és a kapcsolat kiszámíthatóbb legyen.

Műveletek

2018. október 4.: Egyezmény a zadari repülési kiképzőközpontról (Szabó Orsolya Réka)

Október 4-én a bolgár, horvát, magyar és szlovén védelmi miniszter által aláírt egyezménnyel a felek megegyeztek egy többnemzeti különleges repülési központ megalkotásáról, amely Horvátországban, Zadarban fog megvalósulni. Az itt képzett személyzet a jövőben a különleges műveleti erőknél fog tevékenykedni és irányítani. A NATO helyettes főtitkára, Rose Gottemoeler szerint a program egy újabb lépés afelé, hogy a szövetség adaptálódjon a változó biztonsági környezethez és hogy a különleges erők hatásosan reagálhassanak a kihívásokra. A program lépésről lépésre fog felépülni és a kiképzési lehetőségek is fognak bővülni az idővel, így a NATO egy fontos és egyedülálló előnyt szerez magának. A központ várhatóan 2019 végén nyílik meg és a szövetség alkalmazkodóképességéhez és készenlétéhez járul majd hozzá.

2018. október 08.: A NATO főtitkára köszönetet mondott Szerbiának (Petróczki Márk)

Jens Stoltenberg köszönetet mondott Szerbiának, amiért az helyet adott a Srbija 2018 elnevezésű civil vészhelyzeti gyakorlatnak. A gyakorlaton közel 40 ország 2000 fős személyzete vett részt. Ez volt az eddigi legnagyobb Euro-atlanti Katasztrófa Reagálási Koordinációs Központ által szervezett gyakorlat, illetve az első, aminek Szerbia adott otthont.

A belga hatóság átadott a budapesti nyomozóknak egy szerb férfit, aki két társával hét éve kétszer is betört egy terézvárosi üzletbe, később pedig házi őrizetéből külföldre szökött – közölte a Budapesti Rendőr-főkapitányság szombaton a honlapján.

A közlemény szerint a 37 éves szerb állampolgár két társával 2011 júliusában felfeszítette egy terézvárosi üzlet ajtaját és lopott ruhával telepakolt egy bérelt autót. Két hónappal később a férfi és egyik társa megint betört ugyanabba az üzletbe. Összesen így több mint százmillió forint értékű árut loptak el.

A gyanúsítottak 2011 szeptemberében előzetes letartóztatásba kerültek. A szerb férfit öt hónap után házi őrizetbe helyezték, egy kőbányai lakásba, de onnan öt nap múlva megszökött. A rendőrök kiderítették, hogy a férfi álnéven külföldön tartózkodik, ezért a bíróság európai elfogatóparancsot adott ki ellene.

Az olasz hatóságok 2015 októberében értesítették magyar kollégáikat, hogy elfogták a férfit, aki ellen közben több nemzetközi elfogatóparancsot is kiadtak. Magyarországnak azonban csak azután adhatták át, hogy letöltötte az Olaszországban kiszabott szabadságvesztését, majd a belga hatóság is kihallgatta.

Miután a szerb férfi szerdán megérkezett a ferihegyi repülőtérre, a nyomozók különösen nagy értékre elkövetett betöréses lopás miatt gyanúsítottként hallgatták ki, majd őrizetbe vették és kezdeményezték letartóztatását.