Biztonságpolitika

Az első világháború mindenkihez szigorú figyelmeztetésként szól, hogy utasítsuk el a háború kultúráját és minden törvényes eszközzel vessünk véget a világ számos részét még ma is vérrel szennyező konfliktusoknak – mondta Ferenc pápa.

A katolikus egyházfő az első világháborút lezáró fegyverszüneti egyezmény századik évfordulóján tartott beszédében hozzátette: úgy tűnik, az emberiség nem tanul a történelemből.

“Miközben az (első világháború) hatalmas tragédiájának összes áldozatáért imádkozunk, mondjuk ki erőteljesen, a békébe, ne a háborúba fektessünk be!”- hangoztatta Ferenc pápa.

Emlékeztetett az első világháború alatti pápa, XV. Benedek szavaira, aki “felesleges mészárlásnak” nevezte az 1918-ban lezárult konfliktust. A szegényeket oltalmazó Szent Márton november 11. ünnepnapjára emlékeztetve Ferenc pápa azt mondta, az emberi szolidaritás mutassa meg a béke útját az embereknek.

Nekünk a Mi-24-es a legjobb ellenség! - jegyezte meg egy magyar lérakos a tavalyi csehországi TOLY gyakorlat alkalmával azzal kapcsolatban, hogy a célrepülések résztvevői közül melyik biztosítja számukra a leginkább megfelelő kiképzési lehetőséget. Mint minden kijelentés, nyilván ez is szubjektív. De ettől még tény, hogy mintegy hat évnyi kihagyás után a napokban a győriek visszakapták nagyrabecsült régi partnerüket: az egyik frissen nagyjavított "krakagyila" tiszteletét tette a kubosok és a mistralosok megsemmisítési zónájában. Arról nem is beszélve, hogy ez a lérak-forgószárnyas (és persze merevszárnyas) kiképzési szinergia példaértékű lehet a honvédelmi színtér összes szereplője számára...

A 720-as Likócs fölött.

SzURN és egy M3-as gyakorló rakétával megrakott SzPU várja áldozatát.

Zord

Európának saját védelmet kell kiépítenie amerikai gyártású fegyverek beszerzése helyett – mondta Emmanuel Macron francia államfő a CNN amerikai hírtelevíziónak.

“Nem szeretném, ha az európai országok amerikai vagy más fegyverek, illetve az önök iparából származó eszközök megvásárlásához emelnék a védelmi költségvetéseiket” – fogalmazott angolul a francia elnök a szombaton felvett interjúban, amelyből a francia hírtelevíziók sugároztak részleteket. “Azért emeljük a költségvetésünket, hogy az autonómiánkat megteremtsük” – tette hozzá.

Macron és Donald Trump szombati megbeszélésén a francia elnöki hivatalban láthatón el kívánták oszlatni azt a polémiát, amely azután robbant ki a médiában, hogy az amerikai elnök péntek este, miután megérkezett a francia fővárosba, “sértőnek” nevezte a Twitteren Macronnak az önálló európai hadsereg létrehozására tett javaslatát.

A francia elnök a CNN-nek adott interjúban megerősítette, hogy olyan Európára tett javaslatokat amerikai kollégájának, amely jobban ki tudja venni részét a NATO-ban a közös terhekből.

“Egyetértek, és tekintettel a terhek jobb megosztására, mindannyiunknak erősebb Európára van szüksége” – hangsúlyozta a francia köztársasági elnök.

Macron egy keddi rádióinterjúban beszélt arról, hogy Európának saját haderőre lenne szüksége.

“Nem védjük meg az európaiakat, ha nem döntünk arról, hogy hozzunk létre egy valódi európai hadsereget” – hangoztatta a francia elnök, amire válaszként azt írta a Twitteren Trump: “Macron francia elnök azt javasolja, hogy Európa állítson fel saját haderőt, hogy megvédje magát Amerikától, Kínától és Oroszországtól. Ez nagyon sértő, de talán Európa jobban tenné, ha kivenné méltó részét a NATO finanszírozásából, amelyet jelenleg jórészt Amerika áll!”

Szombat reggel a francia elnöki hivatal a félreértések eloszlatására azt közölte, hogy Emmanuel Macron javaslata az európai hadseregről semmi esetre sem az Egyesült Államok ellen irányult, jóllehet a francia elnök másfél évvel ezelőtti megválasztása óta folyamatosan szorgalmazza a közös európai védelem megerősítését, amelyet elsősorban a Trump nyilatkozatai miatti amerikai stratégiai bizonytalansággal és kiszámíthatatlansággal indokol.

A CNN kérdésére Macron nem kívánta kommentálni az üzenetet. “Nem az én dolgom kommentálni (Trump) tweetjét. Mindig jobban szerettem a közvetlen tárgyalásokat vagy válaszokat a kérdésekre, mint tweeteken keresztül intézni a diplomáciát” – mondta a francia elnök.

Az elmúlt évtizedben megjelent kiberfenyegetések új hadszínteret hoztak létre. Az olyan kritikusnak számító ágazatnak, mint a repülésbiztonság, többrétegű védelemre van szüksége. A Hungarocontrol Magyar Légiforgalmi Szolgálat Zrt. nemzetközi, illetve regionális viszonylatban is élen jár e tekintetben, azonban a kiberbiztonság egy folyamat, amely állandó figyelmet, fejlődést és készenlétet igényel – mondta a Biztonságpiacnak Nagy Róbert, a társaság vállalati IKT-szolgáltatásokért felelős vezetője.

– A légiforgalmi irányítással kapcsolatban igaz az a mondás, hogy akkor működik jól, ha nincs róla szó a médiában. Igaz ez a Hungarocontrolnál az infokommunikációs technológiák (IKT) területére is?
– Abszolút így van: ha a szolgáltatás jól működik, stabilak a légiforgalmi irányítást kiszolgáló rendszerek, akkor nincs hír. Biztonsági szempontból viszont több tényezőt kell figyelembe venni. A Hungarocontrol fő terméke a repülésbiztonság és ennek felügyelete. A cég repülésbiztonsági és kockázatmenedzsment kultúrája érett és jól működik, ez persze az egész iparágra jellemző. A kiberbiztonság kapcsán mostanra egy teljesen új korszakba érkeztünk, a repülésbiztonság pedig nem létezhet nélküle. Míg a világban a repülésbiztonság kultúrájának történelme van, addig a kiberbiztonság egy teljesen új kultúra megteremtését jelenti.

– Az informatikai eszközök és rendszerek sokfélesége miatt az IKT-szolgáltatónak rendkívül komplex feladata van a légi irányításban. Minden bizonnyal a védelmi stratégia is hasonlóképpen összetett…
– Egy komplex környezetre, a változó világ változó hatásaira úgy kell reagálnunk, hogy többrétegű védelmet építünk fel. Természetesen a védelem is rendkívül komplex, kritikus infrastruktúra lévén pedig végső soron emberéletek múlnak ezen a munkán is. Bár a kockázatelemzés egyik régi, természetes eleme az iparágnak, ennek ma már ki kell egészülnie a kiberbiztonságot érintő elemek kockázati szempontú értékelésével is. Mindezekből pedig egy rétegelt védelmi rendszert kell felépíteni, amely három fő elemből áll: a technológia mellett a folyamatoknak is kiemelt szerepük van és a sokat hangoztatott legfontosabb tényező, az ember. Az alkalmazott megoldások rendszere, ezek volumene annak alapján mérhető, hogy a repülésbiztonság kritikus infrastruktúrának számít.

– Ezek szerint a védelmi stratégia is új szemléletmódot követelt.
– El kellett jutni ahhoz a felismeréshez, ami világviszonylatban új megközelítést követel: az elmúlt tíz évben nagyságrendileg megnőtt a kibertérből érkező fenyegetések száma. Már arra is számos példa volt a világban, hogy kritikus infrastruktúrákat bénítottak meg a támadók vagy avatkoztak be a működésébe. A különféle infrastruktúrák elleni célzott vagy járulékos támadások voltaképpen egy új hadszínteret hoztak létre, ahol folyamatosan zajlanak az események, ezekkel pedig foglalkoznunk kell. A Hungarocontrol is eljutott erre a felismerésre, évekkel ezelőtt megszületett a vállalat kiberstratégiája, amelynek megvalósításán folyamatosan dolgozunk. Ezt egy fejlődési programként kell elképzelni, amelyet nap mint nap aktualizálni kell, mivel a kiberbiztonság egy folyamat. A kibertér rendkívül komplex, az iparágban használt eszközök és rendszerek kimondottan hosszú életciklussal rendelkeznek. Évtizedekig használunk például radarrendszereket, amelyek tervezésekor korábban még csak a funkcionalitást tartották szem előtt, a kiberbiztonságra nem fordítottak figyelmet. Emiatt olyan védelmet kell e rendszerek köré építeni, hogy az eszközök működésben tartása mellett a kiberbiztonság is megfelelő legyen. Tehát a régi megoldások új védelmi környezetet igényelnek. A szemléletmód egy másik pillére az, hogy az új rendszereknél már a tervezési szakaszban figyelmet fordítanak a kiberbiztonsági szempontokra is – ez a „security by design”, amelyet a Hungarocontrol stratégiai szintre emelt.

– A nemzetközi kiberbiztonsági trendek nem kerülhetik el a Hungarocontrolt sem. Milyen mértékben érzékeli a társaság a kibertérből érkező fenyegetéseket?
– Egyfelől a nemzetközi trendek szempontjából az a meghatározó, hogy jelenleg hol tart a világ a kibervédelemben. A Hungarocontrol nemzetközi viszonylatban is kimondottan jól áll: időben megkezdődött a paradigmaváltás, hogy a komplex kockázatokra már a rendszertervezéskor figyelmet fordítsanak, míg a régebbi rendszereket rétegelt védelemmel bástyáztuk körbe. A FAB CE (Közép-európai Funkcionális Légtérblokk) tekintetében regionálisan is kiemelkedőnek számít a Hungarocontrol felkészültsége. Másfelől támadás mindenkit érhet. Persze meg kell különböztetni az általános, például automatizált kártevők működését a célzott támadásoktól. Az internet egy olyan, folyamatosan változó rendszer, ahol akkora a turbulencia, hogy ha valahol a világban elindítanak egy támadássorozatot valamilyen kártevővel, annak a „szele” minket is elérhet. Bár célzott támadás eddig nem érte a Hungarocontrolt, az úgymond „egyéb” támadások sodra sem elhanyagolható – gondoljunk olyanok akciókra, mint a Petya, a BadRabbit vagy a WannaCry. Ez utóbbi egyik nagy tanulsága: a támadási hullámnak úgy sikerült az egész világot végigjárnia és rengeteg gépet megbénítania, hogy a sérülékenység javítása már régóta elérhető volt. Az ezt követő, ugyanazt a „tool kitet” használó későbbi hullám pedig úgy kapta el a fél világot, hogy a sérülékenységet korábban már két fázisban is javítani lehetett, kellett volna a rendszerekben. Ez jól mutatja azt, hogy sok esetben a javítás hanyagságból, ismerethiányból vagy valamilyen tényleges kötöttségből fakadóan nem valósult meg. Sokkal több ilyenre kell felkészülni a jövőben, és ez mindenkinek nagy kihívást jelent.

– Mégis mire van szükség ahhoz, hogy az ilyen kísérletek ne járjanak sikerrel?
– Képzésre és felvilágosításra. Úgy érzékeljük, hogy még mindig nem kap megfelelő hangsúlyt a tudatosítás. A már említett támadások járulékos hatása, hogy ezekről szinte mindenki hallott, így könnyebb is róla beszélni. Az egy komoly aspektusa a kérdésnek, hogy a védekezés fontos peremfeltétele az emberek informálása, legyen munkatárs, rendszerüzemeltető, döntéshozó vagy otthoni informatika felhasználója. Ez a Hungarocontrolnál a védelem megteremtésének humán oldalát jelenti: biztonságtudatossági képzést és programokat szervezünk. A szakembereink bemutatják a cég dolgozóinak a jellemző fenyegetéstípusokat, ezeket a képzéseket évenkénti szinten tartással egészítjük ki. Amíg azonban a humán faktor nem megfelelően tudatos, addig a cég olyan fenyegetettségeknek is ki van téve, amelyek nem feltétlenül egy vírussal kezdődnek. A gyakorlati tapasztalataink alapján az oktatásokat követően a dolgozók is gyanakvóbbak a spamekkel vagy akár a lehetséges „social engineering” próbálkozásokkal kapcsolatban. Emellett persze a kiberbiztonságért felelős szakembereinknek folyamatosan résen kell lenniük, és a monitoringból, rendszeres elemzésekből, szakmai, naprakész információkból levonni a megfelelő következtetéseket. Kiemelt szerepe van ugyanis az információszerzésnek: ha időben értesülünk arról, hogy létezik egy sérülékenység, vagy már a világban el is indult egy támadási hullám, akkor időben meg is tudjuk tenni a szükséges óvintézkedéseket.

Minden eddigit felülmúló méretű hadgyakorlatot tartottak Szerbiában az első világháború lezárásának századik évfordulója alkalmából a hét végén.

A Győztesek évszázada fedőnevű hadgyakorlaton a szerbiai hadsereg nyolcezer tagja vett részt, és 645 fajta fegyvert próbáltak ki. A manőverek országszerte tíz helyszínen, földön és levegőben zajlottak, száz tankot, száz páncélozott harci járművet, valamint száz légvédelmi és földi rakétarendszert vetettek be – közölte Ilija Todorov vezérőrnagy a szerbiai közszolgálati televízióban.

A vezérőrnagy hozzátette: ez volt minden idők legnagyobb katonai gyakorlata Szerbiában, ehhez hasonló mértékű hadgyakorlatot a térségben korábban csak a Jugoszláv Néphadsereg (JNA) rendezett.

Az éleslövészettel egybekötött gyakorlat során 103 tonna lőszert használtak fel. Aleksandar Vulin védelmi miniszter aláhúzta: a szombati gyakorlattal Szerbia megmutatta, hogy hadserege milyen erős, milyen védelmet tud nyújtani, és mennyire lehet rá számítani.

Vádat emelt a Szeghalmi Járási ügyészség két férfi ellen, akik börtönben ülve, telefonon csaptak be 32 sértettet országszerte – közölte az ügyészség.

A tájékoztatás szerint a 29 éves toldi és a 44 éves debreceni férfi tavaly szeptember 18. és november 26. között szabadságvesztés büntetését töltötte a Márianosztrai Fegyház és Börtönben, ahol többnyire azonos zárkában voltak elhelyezve. A férfiak tetszőlegesen kiválasztott embereket hívtak fel telefonon országszerte, magukat valamelyik mobiltelefon-szolgáltató munkatársának kiadva, hogy különböző ürügyekkel rávegyék a sértetteket, töltsék fel az általuk megadott SIM-kártyák egyenlegét.

Az ügyészség tájékoztatása szerint volt olyan sértett, akitől az előfizetéses szerződések migránsok miatti regisztrációja céljából kérték az utasítások végrehajtását, de olyan is volt, akinek azt állították, hogy az EU-s szabályok megváltozása miatt kell a telefonszámokat újraregisztrálni.

Más sértetteknek a SIM-kártya lejárati idejének vagy a szerződésnek a meghosszabbítása, “vonalváltás”, az internet gyorsítása, a telefonszám megtartása, illetve a távközlési szolgáltató adategyeztetése miatt kellett a számsornak tűnő telefonszámokat sms-ben jóváhagyniuk.

A csalók a sértetteknek egyenként tízezer és negyvenezer forint közötti kárt okoztak, összesen pedig 655 ezer forinttal gazdagodtak.

A Szeghalmi Járási Ügyészség az egyik férfit 28 rendbeli, szabálysértési értékhatárt meg nem haladó kárt okozó, üzletszerűen elkövetett csalás vétségével, míg társát négyrendbeli, szabálysértési értékhatárt meg nem haladó kárt okozó, üzletszerűen elkövetett csalás vétségével és egyrendbeli kísérletével vádolja.

A járási ügyészség a vádiratában mindkét – egyébként visszaesőnek minősülő – vádlottal szemben végrehajtandó szabadságvesztés büntetés kiszabására tett indítványt, valamint arra, hogy a bíróság tiltsa el őket a közügyek gyakorlásától, 155 ezer forintig rendeljen el velük szemben vagyonelkobzást, és bírálja el a sértettek által bejelentett polgári jogi igényeit is.

Az eljárás a Szeghalmi Járásbíróság előtt folytatódik.

Felavatták az első és második világháború katona és civil áldozatainak emlékművét Angyalföldön. Az első és második világháború katona és civil áldozatai emlékművének avató ünnepsége a XIII. kerületi Csángó utcai lakótelepen 2018. november 10-én. (MTI/Szigetváry Zsolt)

A honvédség nyolc alakulatának katonái a szokatlanul enyhe november második hetében komplex gyakorlatot hajtottak végre a Mátrában. Az alapvetően légi kutató-mentő eljárások gyakorlására fókuszáló, kitelepült viszonyok között végrehajtott gyakorlat - amelynek elnevezését az erdőkkel, tisztásokkal tarkított vadregényes hegyi környezet ihlette - a szárazföldi erőkkel közös mozzanatokkal egészült ki. Az Air Wolf Hunting 2018 öt napja közül kettőbe kaptunk betekintést a gyakorlat bázisául szolgáló pipishegyi repülőtéren, a terepen és a helikopterek fedélzetén.

Az 1931 óta működő Gyöngyös-Pipishegyi repülőtér a tengerszint felett 350 méteren helyezkedik el. Egyetlen 15/33-as irányú, 760 méter hosszú füves futópályája van, amely északi irányban emelkedik, és amelyet középen egy út szel ketté. Pipishegyen nem ismeretlen a katonai repülés, de inkább a magyar sportrepülés egyik fellegváraként volt ismert. Sokan a Mátra hullámterében repülték meg a vitorlázórepülő arany- vagy gyémántkoszorú magassági feltételét, de rekordok is születtek itt.

A gyakorlatot támogató járművek - tűzoltó, híradó, tanker és mentő kocsik - Pipishegyen.

*

A 86. Szolnok Helikopter Bázisról három forgószárnyas érkezett Pipishegyre. Egy AS350-es könnyű helikopter, amely a repülőtér és a külső helyszínek között szállította a kisebb felszereléseket, az alájátszókat és az ellenőrző egészségügyieket, továbbá a Rubik Szállítóhelikopter Zászlóalj két Mi-17-ese, amelyek szárazföldieket, ejtőernyősöket és kutató-mentőket szállítottak. A gyakorlat félidejében egy Mi-24-es harci helikopter is megjelent a Gyöngyös melletti repülőtéren. A forgószárnyasok személyzete két eseti légtérben dolgozott, folyamatos rádiókapcsolat mellett, VFR szabályok szerint. Azt, hogy mekkora volt a pörgés Pipishegyen, jól példázza az egyik Mi-17-es két tankolás között végrehajtott feladatsora. A gép ejtőernyős ugratással kezdett, majd a lövészkatonák a ki- és beszállást gyakorolták rajta. Ezt követően kivitte a lövészeket a terepre, majd egy másik helyszínen csörlés-imitálást gyakoroltak a géppel. Mielőtt a helikopter visszatért volna Pipishegyre, még egy külső helyszínt felkeresett. A visszaérkezés után sem volt leállás, mert a Mi-17-esre várt még egy ejtőernyős ugratás. Csak ezt követően álltak le és tankoltak ismét.

*

Miközben az egyik épületben a szárazföldiek és a hajózók eligazításai zajlottak, kint az ejtőernyősök a hajtogató helyet rendezték be. A tároló zsákokból kivett ernyőket a földön lefektetett ponyvákon rendezték sorba, felállították a szélirányt jelző zászlójukat, kihelyezték a földet érési hely ponyvajelét, majd ők is megtartották a saját eligazításukat.

Az ugrásokat a kutató-mentő ejtőernyősökön kívül a speciális ejtőernyős kiképző csoport, a különleges rendeltetésű dandár és a debreceni 24. Bornemissza Gergely Felderítő Ezred katonái hajtották végre. Napi 3-4 alkalommal, kétezer méteres magasságból ugrottak nem csak a pipishegyi repülőtérre, de külső helyszínre, ismeretlen terepre, tisztásokra is. 

*

A debreceni MH 5. Bocskai István Lövészdandár katonáiból álló szakaszt Mi-17-es helikopteren szállították a kirakási helyhez, hogy néhány óra elteltével egy másik helyszínről kiemeljék őket. Mivel közülük néhányan még nem repültek helikopteren, egy rövid eligazításon ismertették velük a gép körüli mozgás szabályait és veszélyeit. A járó hajtóművek melletti beszállást és kiszállást a repülést megelőzően gyakorolták a debreceni katonák. Ezután indultak a kirakási helyhez. Az erdei tisztáson leszállt Mi-17-est alig fél perc alatt hagyták el és indultak saját feladataikra. 

*

A másik Mi-17-es fedélzetéről a kutató-mentő szakszemélyzet – ejtőernyősök és felcserek - gyakorolták az alpintechnikai módszerrel végrehajtott csúszást. Ez az a képesség, amely biztosítja, hogy a kutató-mentők akkor is eljussanak a kárhelyszínre, ha a helikopter a domborzati viszonyok miatt nem tud leszállni. Az idei szeptember sorozatos hegyi mentései vagy a tavalyi kompfedélzeti mentés bizonyítják, hogy ez a képesség nélkülözhetetlen. A Mi-17-esről lecsúszott hatfős kutató-mentő csoport a Mátra szikláin gyakorolta a mentési eljárásokat.

*

A kutató-mentő személyzetek ellenőrző feladatához külső kárhelyszíneket rendeztek be a gyakorlat szervezői, ahol imitált sérültek, az MH Egészségügyi Központ ellenőrző szakemberei és a veszprémi Légi Vezetési és Irányítási Központ kutató-mentő koordinátorai várták a helyszínre érkező helikoptert (november 6-án a szolnoki, 7-én a pápai gépet riasztották). A helikopter először nagyobb magasságból kutatott, ahonnan szélesebb területet lehet belátni, majd a kárhelyszín beazonosítása után a személyzet többszöri áthúzással felmérte a terep adottságait, végül a széliránynak megfelelően behelyezkedve végrehajtotta a leszállást az erdővel körbevett tisztáson átvezető földútra.

Az imitált szituáció szerint egy kisgép balesetének helyszínén két sérült várta a kutató-mentőket. Egyikük mindkét lábán és az arcán sérült, de eszméleténél volt és kommunikált. A másik sérült átszúrt felkarral, eszméletlenül feküdt a tisztás szélén. A kutató-mentő felcser és az ejtőernyősök stabilizálták a sérültek állapotát, a helikopter személyzetének segítségével előkészítették őket a légi szállításra, majd egy rövid repülést követően a pipishegyi repülőtéren átadták a sérülteket a honvédségi mentőknek.

Másnap a pápai Mi-8-as egy másik kárhelyszínen dolgozott, ahova rendben leszállt, de a terep lejtése miatt a hajtóműveit nem állították le. 

*

Az Air Wolf Hunting 2018 hátralévő napjain a kecskeméti Gripen pilóták harci környezetbe ágyazott kiemelését (Personal Recovery), az éjjellátó készülékkel (NVG) végrehajtott repülést és az éjszakai ejtőernyős ugrást gyakorolták a résztvevők.

* * *

Fotó: Szórád Tamás

Húsz évig kémkedett az oroszoknak egy osztrák ezredes, aki tevékenységéért összesen 300 ezer eurót (csaknem 100 millió forintot) kapott Moszkvától – írta weboldalán a Kronen Zeitung című osztrák napilap.

A védelmi minisztérium egyik szóvivője csütörtök este megerősítette, hogy a kém lelepleződött. A 70 éves salzburgi ezredes a többi között az osztrák légierőről, tüzérségi fegyverekről, a migrációról és a hadsereg magas rangú tisztjeiről továbbított információkat titkos csatornákon keresztül az orosz katonai hírszerzésnek.

Az osztrák hadsereg egy baráti külföldi ország segítségének köszönhetően leplezte le a kémet, aki ellen eljárást indítottak.

Sebastian Kurz osztrák kancellár Bécsben sajtóértekezleten bejelentette, ha a gyanú beigazolódik, “az nem javít az Európai Unió és Oroszország kapcsolatán”. Kurz felszólította az orosz felet, hogy bocsásson rendelkezésre minden információt az ügyben.

2018. május 25-én lép életbe az Európai Unió egységes adatvédelmi rendelete (General Data Protection Regulation, GDPR). A GDPR rövidítéssel ismertté vált szabályozás számos feladatot ró a telekommunikációs szolgáltatókra, a T-Systems Magyarország Zrt.-nél értelemszerűen az átlagosnál is nagyobb előkészítési munkálatokkal kellett számolni.

A cégnek hatalmas mennyiségű diszkrét adattömeg védelméről kell garantáltan gondoskodni, mivel a vezetékeken és az éterben történő kommunikáció során (telefon, fax, mobiltelefon, SMS, e-mail stb.) gigantikus mennyiségű adat és információ keletkezik. Kaszás Zoltán vezérigazgatóval a már megvalósult adatvédelmi fejlesztéseket és a tervezett projekteket tekintettük át.

– Az új európai adatvédelmi törvény végrehajtásához kapcsolódóan milyen beruházások, fejlesztések történtek a T-Systems-nél az elmúlt években?
– Már a most tapasztalható erős GDPR-megfelelési trend előtt évekkel megkezdtük azokat a belső információvédelmi fejlesztéseket, amelyek csökkentik a működési kockázatainkat. Ezt saját jól felfogott érdekünkben azért tettük, hogy egy stabil, biztos hátországot tudhassunk magunk mögött, védve a saját és ügyfeleink által ránk bízott adatokat.

– Hogyan valósult meg ez a gyakorlatban?
– Ma már az alapinfrastruktúrák természetes részei például az antivírusrendszerek, a tűzfalak, a spam filterek vagy a jogosultságkezelő rendszerek – ezek az elődcégeknél is évtizedek óta működő kontrollok voltak. Erre építettünk rá újabb védelmi rétegeket, úgymint az auditadatok központi gyűjtését és kiértékelését támogató log-elemző rendszert, az IPS-t és a határvédelmünket megerősítő Web és Mail proxy, Network Access Control, illetve Honeypot megoldásokat.

– Csak a külső alkalmazások gyenge vagy támadható pontjait vizsgálták?
– A klasszikus hálózatbiztonsági megközelítésen túl a belső alkalmazásaink sérülékenységeit is alaposan kielemeztük, majd kijavítottuk a feltárt hiányosságokat. Fontosnak tartom megjegyezni, hogy ezek nem egyszeri akciók voltak. Évek óta rendszeres belső és külső auditok keretében vizsgáljuk alkalmazásaink sérülékenységeit, és amilyen gyorsan lehet, orvosoljuk a feltárt hibákat. Míg korábban egy-egy alkalmazásunk vizsgálatára évente csak egyszer került sor, addig mára ez az intervallum egyetlen hónapra csökkent. A gyakoribb vizsgálatok sajátos következményeként viszont azzal kellett szembesülnünk, hogy újra és újra ugyanazokkal a korábban már feltárt sérülékenységekkel is szembetaláljuk magunkat, aminek az az oka, hogy a szoftvergyártók nem jönnek ki elég gyorsan az alaposan letesztelt javításokkal vagy új verziókkal.

– Üzleti szoftverek esetében ez valóban váratlan probléma. Milyen megoldást találtak?
– Úgy határoztunk, hogy egy plusz védelmi réteget húzunk fel az alkalmazásaink elé a Web Application Firewall technológiával, amivel gyorsan el tudjuk rejteni a sérülékenységeket a támadók elől, így az átlagos „védtelenségi időt” nagyságrendekkel lecsökkenthetjük. Ez a probléma megoldásának a technológia része, de a folyamatainkon is változtatni kellett annak érdekében, hogy egy magasabb biztonsági szintre léphessünk. Ezt úgy valósítottuk meg, hogy a belső IT-folyamatainkba kötelező biztonsági kontrollpontokat is beépítettünk. Az adatbiztonság alapelvei közé tartozik, hogy a biztonsági ellenőrzések és javítások kihagyhatatlanok az igény felmerülésétől kezdve a tervezésen keresztül egészen a tesztelésekig. Ezen ellenőrzések hatékonyságát és mélységét a legmodernebb tesztelő, sérülékenységelemző és etikushacker-eszközökkel támogatjuk. Ezen a területen hatalmasat fejlődtünk az elmúlt két évben.

– Milyen külső vagy belső minősítési vizsgálatokon kell megfelelni?
– A T-Systemsnek összesen hét, nemzetközi tanúsítvánnyal is rendelkező irányítási rendszere van, ezek közül a nagy auditor cégek által végzett ISO 27001, ISO 20000, NATO AQAP auditokon ellenőrzik a rendszereink megfelelőségét. A sok nagy ügyfélnek köszönhetően azonban szinte állandóan zajlik nálunk valamilyen audit, amelyek során az általuk megbízott auditor cégek közvetlenül vizsgálják a biztonsági szintünket. Ezenkívül minden második munkanapra esik egy biztonsági belső audit, amelyek során a saját eszközeinket, folyamatainkat és nem utolsósorban a kollégák biztonságtudatosságát ellenőrizzük. És ezzel elérkeztünk a legfontosabb sikertényezőhöz, az emberhez…

– Sok cégnél éppen az emberi erőforrást tartják a kritikus tényezőnek, éppen ezért a legkönnyebben lecserélhetőnek…
– Nálunk ez nem így van, sőt nagyon nem így van. Meggyőződésem, hogy a T-Systems legnagyobb értéke a munkatársak szaktudása, együttműködése és lojalitása. Ez persze azt is jelenti, hogy a legnagyobb kockázataink is a humán faktorból származnak. A cégvezetés támogatja a kollégák innovatív gondolkodásmódját, kreativitását és kezdeményezőkészségét, éppen ezért nem merev szabályokat alkalmazunk, hanem bízunk munkatársaink biztonságtudatosságában és folyamatosan fejlesztjük is azt. A szokásos képzéseken túl konkrét szituációkban is mérjük és fejlesztjük a kollégák tudatosságát – például a biztonsági csapatunk által indított „áladathalász” e-mailekkel. E mögött is egy biztonsági beruházás áll, egy olyan phishing szoftvert illesztettünk a rendszerbe, amellyel nemcsak elküldeni tudjuk az adathalász leveleket, hanem azt is pontosan visszamérhetjük, hogy ki milyen szinten volt biztonságtudatos. És gyorsan rövidre is zárjuk a kört: az érintett munkatárs azonnal a bemért szintnek megfelelő és személyre szabott e-learning oktatást kaphat.

– Eddig csak a logikai vagy szoftveres adatvédelemről esett szó. De milyen védelmet kapnak a hardverek?
– Bár nem friss beruházás, de nem szabad megfeledkeznünk a fizikai biztonságról sem. A T-Systems Adatközpont nem csak ügyfeleinknek nyújt biztonságos szerverelhelyezést, természetesen mi magunk is itt üzemeltetjük belső infrastruktúránk jelentős részét. Ha már az ügyfelek biztonságáról beszélünk, el kell mondani, hogy kidolgozás alatt van egy olyan üzleti modell, egy olyan módszertan, amelyben az ügyfelek eredeti igényeit maximálisan figyelembe véve – sőt azokat esetenként kiegészítve – olyan termékeket és szolgáltatásokat adunk az ügyfeleknek, amelyek biztonsági szintje megfelel a kockázat mértékének. Ebben kezdeményezőként kívánunk fellépni, tehát akkor is biztosítani akarjuk a kezünkből kiadott termék biztonságát, ha az eredetileg nem volt az ügyfél kimondott igénye. Röviden összefoglalva: azokat az eredményeket, amelyeket házon belül megvalósítottunk, át akarjuk adni ügyfeleinknek a ránk bízott projekteken keresztül.

– Mely hatóságok milyen meghatalmazással jogosultak a tárolt adatok, illetve a rögzített beszélgetések kikérésére?
– Ebben a kérdésben nagyon egyértelmű feladataink és felelősségeink vannak a Magyar Telekommal közösen, ehhez az elektronikus hírközlésről szóló törvény ad számunkra útmutatót. Természetesen vannak hatósági megkeresések, és mi a törvényesség maximális betartásával, jól definiált folyamatok és felelősségek mellett gyorsan megadjuk a rendelkezésünkre álló információkat. Nagyon fontosnak tartom leszögezni, hogy sem a Magyar Telekom, sem a T-Systems nem rögzít telefonbeszélgetéseket, arra a Nemzetbiztonsági Szakszolgálatnak van kizárólagos törvényi felhatalmazása.

2018. november 8-án ünnepelte a Biztonságpolitikai Szakkollégium fennállásának 15. évfordulóját. A jubileumot a Szakkollégium tagsága és meghívott vendégeik a Stefánia Palota Regiment éttermében tartották egy ünnepi vacsora keretében.

Dr. Kaló József, a Biztonságpolitikai Szakkollégium elnöke.

Az estet Dr. Kaló József, a Biztonságpolitikai Szakkollégium elnöke nyitotta meg. Kaló tanár úr köszöntötte a megjelenteket, majd felolvasta Dr. habil. Koller Boglárka dékánasszony levelét, aki bár nem tudott megjelenni az ünnepségen, de levél formájában fejezte ki gratulációját a Szakkollégiumnak a 15 éves fennálláshoz. Kaló József tanár úr még megemlékezett beszédében Dr. Németh József Lajos tanár úrról, a Szakkollégium egyik alapítójáról, aki szintén nem tudott részt venni az esten, de üdvözletét küldte. Kaló József ezután felkérte Prof. Dr. Szenes Zoltán vezérezredest és Prof. Dr. Padányi József mk. vezérőrnagyot ünnepi beszédeik megtartására.

 

Szenes tanár úr, aki a kezdetektől fogva a szakkollégium mentora, elismerésre méltónak nevezte, hogy 2003-ban, az akkor még Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem diákjai önszerveződő módon megalapították a Szakkollégiumot, mely azóta is működik és szüntelenül őrzi az alapítók örökségét. A tábornok úr röviden áttekintette, hogyan fejlődött a szakkollégium arculata; hiszen a kezdetekhez képest ma kreditesített kurzusaink, honlapunk és állandó műhelymunkánk van. Kiemelte, hogy a BSZK egyedülálló abból a szempontból, hogy saját honlappal rendelkezik, melyet a diákok írnak és mely állandóan frissülő, kurrens tartalommal szolgál a látogatóknak. Beszéde végén három fontos dologra hívta fel a figyelmet boldog születésnapot kívánva a Szakkollégiumnak: szakmaiság, honlap és közösség.

Dr. prof. Szenes Zoltán vezérezredes. Dr. Padányi József vezérőrnagy.

 

Padányi József vezérőrnagy szintén megemlékezett Németh József tanár úrról, majd beszédét a lojalitás fontosságára alapozta. Hiszen a szakkollégium amellett, hogy szakmai társaság, egy közösség is, mely lojalitás nélkül nem működhet – a Biztonságpolitikai Szakkollégium pedig már 15 éve működik. A tudományos rektorhelyettes úr hozzátette, hogy eddig is lehetőségeihez mérten támogatta a kollégium munkáját, melyre a továbbiakra nézve is ígéretet tett.

Szarka E. Luca, diákbizottsági elnök.

 

Meghívott vendégeink köszöntéseit Szarka E. Luca, diákbizottsági elnök szavai követték. Luca köszönetet mondott az alapítóknak, akik nélkül a jubileum ünneplésére nem kerülhetett volna sor, majd a protokollvendégek felé fordult, és nekik fejezte ki a Szakkollégium nevében háláját, amiért támogatják akár szakmailag, akár financiálisan a működést. Luca üdvözlő szavai végével megkezdődött az ünnepi vacsora, az estét az alkalomhoz illően, tortával zártuk.

 

 

Képek: Ármás Julianna, Lendvai Tünde és Kaló József.

Oroszországnak nem lesz más választása, mint a válaszcsapáséról áttérni az első csapás doktrínájára, ha az Egyesült Államok az európai rakétatelepítés mellett dönt – jelentette ki Viktor Jeszin vezérezredes, az orosz hadászati rakétaerők törzsének korábbi parancsnoka egy interjúban.

A tábornok szerint a Nyugaton “halott kézként” emlegetett, Perimetr elnevezésű orosz nukleáris válaszcsapásmérő rendszer elveszítheti hatékonyságát, ha az Egyesült Államok a szárazföldi telepítésű közepes és rövid hatótávolságú rakéták (INF) felszámolásáról megkötött egyezményt felmondva ilyen eszközöket telepít Európába. Az amerikaiak ebben az esetben ugyanis szert tesznek a lefegyverző első csapás képességére, mert a nukleáris rakéták repülési ideje két-három percre rövidülne le, és mire a Perimetr működésbe lépne, Oroszország csak “az agresszor első csapását túlélő” rakétákat tudná kilőni.

“Őszintén szólva egyelőre nincs hatékony válaszunk az európai állomásoztatású amerikai közepes hatótávolságú rakétákra. És ha az amerikaiak végül elkezdik Európába telepíteni rakétáikat, nem marad más választásunk, mint lemondani a válasz-ellencsapás doktrínájáról és áttérni a megelőző csapás doktrínájára” – mondta.

A tábornok kifejezte meggyőződését, hogy Oroszország számára hatalmas veszélyt jelent, ha amerikai rakéták jelennek meg a határai mentén. Úgy vélekedett, hogy Vlagyimir Putyin orosz és Donald Trump amerikai elnöknek a hónap végén, a G20-csúcs alkalmából esedékes találkozóján szó lesz azokról a garanciákról, amelyek szavatolják majd, hogy az Egyesült Államok nem telepít ismét ilyen eszközöket Európába.

Trump október 20-án jelentette be, hogy az Egyesült Államok ki kíván lépni az INF-szerződésből, amire Moszkva “gyors és hatékony” ellenlépéseket – az európai rakétabázisok célba vételét – helyezte kilátásba.

Az INF-szerződés, amelyet 1987. december 8-án Washingtonban írt alá Ronald Reagan és Mihail Gorbacsov, a kommunista párt főtitkára, három évtizede lépett hatályba. A paktum a szárazföldi indítású, hagyományos és nukleáris robbanótöltetekkel felszerelt közepes (500-5500 kilométeres) hatótávolságú ballisztikus rakéták és robotrepülőgépek megsemmisítéséről rendelkezett. Az egyezmény, amely mérföldkő volt a hidegháború lezárásában, megtiltotta az ilyen eszközök gyártását, birtoklását és tesztelését.

Az Egyesült Államok 2013 óta állítja, hogy Oroszország a 9M729, Novator típusú manőverező robotrepülőgépek tesztelésével megsérti az INF-szerződést, mert a fegyver hatótávolsága meghaladja az 500 kilométert. Moszkva ezt tagadja, és a maga részéről azzal vádolja Washingtont, hogy a Lengyelországba és Romániába, valamint a Távol-Keletre telepített ballisztikusrakéta-elhárító rendszerének kilövőállásai Tomahawk típusú manőverező repülőgépek indítására is alkalmasak, ami ellentétes a megállapodással. Az orosz fél azt is kifogásolja, hogy az amerikai csapásmérő drónokra és a ballisztikus rakétaelhárítási gyakorlatok célpontjául kifejlesztett rakétákra szerinte szintén vonatkoznak a szerződésben foglalt korlátozások.

Két hónapra előzetes letartóztatásba helyezte a kijevi illetékes bíróság hétfőn Valerij Csernobukot, a Krími Autonóm Köztársaság fellebbviteli bíróságának volt elnökét, aki ellen hazaárulás gyanújával indult eljárás – közölte Larisza Szarhan, az ukrán főügyész sajtótitkára az Ukrajinszka Pravda hírportállal.

Hozzáfűzte, hogy a hazaárulás olyan vád, amelynek esetében nem lehet óvadék ellenében szabadlábra helyezni a gyanúsítottat.

Csernobukot szombaton vették őrizetbe Kijevben. Júliusban adtak ki ellene körözést, miután házkutatást tartottak a kelet-ukrajnai Dnyipróban lévő lakásán. A férfi nem tartózkodott otthon, a büntetőeljárásról szóló hivatalos iratot ezért egy rokonának adták át.

Jurij Lucenko főügyész júliusban azzal indokolta a volt bíró ellen indított eljárást, hogy segédkezett krími bíráknak átállni a Krímet megszálló Oroszország oldalára, és az agresszor állam jogszabályához igazodó bíráskodást folytatni az önkényesen elcsatolt félszigeten. A Facebookon két videofelvételt is közzétett ennek alátámasztásául – emlékeztetett az Ukrajinszka Pravda. Ezek egyikén Csernobuk kijelenti, hogy a Krím félszigeten a bírák Oroszország jogszabályai alapján végzik tevékenységüket. A másik felvételen kifejti, hogy szerinte a megszállt félszigeten maradt bírák nem árulók, mert “nem Ukrajna elnökének és nem az ukrán népnek fogadtak hűséget, hanem bírói esküt tettek”.

Az oroszbarát ukrán elnök, Viktor Janukovics leváltását eredményező kijevi Majdan-tüntetések után Oroszország fegyveres erőket vezényelt a fekete-tengeri Krím félszigetre, ahol 2014 márciusában erős katonai jelenlét mellett népszavazást rendezett a terület Oroszországhoz csatlakozásáról. A Krím elszakadását önhatalmúlag kikiáltó, oroszbarát új krími vezetés állítása szerint a referendumon a félsziget lakóinak több mint 96 százaléka támogatta az addig autonóm köztársaságként működő terület elszakadását Ukrajnától.

2014. március 18-án a Kremlben megállapodást írtak alá a félsziget Oroszországhoz csatolásáról, amit rá három nappal az orosz parlament mindkét háza jóváhagyott. A félsziget annektálását Ukrajna mellett a NATO, az Európai Unió tagállamai, továbbá az ENSZ tagországainak zöme nem ismeri el legitimnek.

Kijev hivatalosan 2014. február 20-tól tekinti Oroszország által átmenetileg megszálltnak a Krími Autonóm Köztársaságot.

A lengyel belügyi tárcával kötött megállapodással ért véget csütörtök éjjel a rendvédelmi erők nyár óta tartó tiltakozási akciója. Ennek értelmében többek között a rendőrök, határőrök és börtönőrök béremelésre és a nyugdíjba vonulás kedvezőbb feltételeire számíthatnak.

A rendvédelmi szervek érdekvédelmi szervezetei tavasz óta egyeztettek a belügyminisztériummal munkakörülményeik javításáról. Nyáron ez ügyben országos tiltakozási akciót indítottak, melynek keretében például a rendőrség közúti ellenőrzések során nem szabott ki gyorshajtásért pénzbírságokat. Az utóbbi napokban a sajtó arról számolt be, hogy a rendőrök jelentős hányada betegállományba vonult, zömmel feltehetőleg fiktív okok miatt.

A rendvédelmi szakszervezetek képviselői a belügyminisztérium székhelyén csütörtök délelőttől este 10 óráig egyeztettek Joachim Brudzinski belügyminiszterrel. Ezt követően a miniszter és Rafal Jankowski szakszervezeti vezető bejelentette, hogy megállapodásra jutottak. A megállapodás aláírásával véget ért a tiltakozó akció. A megegyezést Jankowski nagyon jónak minősítette.

A belügyi tárca közleményében ismertetett részletek szerint a jövő év elejétől 655 zlotyval (49 ezer forinttal) emelkednek a fizetések, 2020 januárjától pedig további 500 zlotyval (37 400 forinttal) többet kapnak a rendvédelmi alkalmazottak. A nem vezető posztokon dolgozó rendőrök esetében a bruttó havi fizetés jelenleg 2800 zloty (209 600 forint) és 4300 zloty (322 ezer forint) között mozog.

Emellett az összes rendvédelmi dolgozó számára az órabérrel megegyező szintre emelik a túlórákért járó fizetést, miközben eddig csak a tűzoltóknak fizettek a heti negyvenórás keretet meghaladó munkáért, ők eddig a rendes órabér hatvan százalékát kapták. A rendőrségnek és a határőrségnek a pluszmunkáért idáig csak szabadság járt.

Javul a helyzet a nyugdíjügyben is: míg eddig a rendvédelmisek 55 éves korban, 25 éves szolgálati idő után vonulhattak nyugállományba, az új előírások szerint ez jövő év júliusától életkortól függetlenül, a szolgálati idő letöltése után lehetségessé válik.

Horvát rendőrök olasz kollégáikkal közös akcióban több hónap nyomozás után először négy horvát, majd egy szerb állampolgárt tartóztattak le, akik még januárban több millió dollár értékben loptak el ékszereket a velencei Dózse-palotából – közölte a horvát belügyminisztérium.

Egy több mint kétmillió dollár értékű rubinkövekkel övezett különleges, hibátlan tízkarátos gyémántbross és egy egymillió dollár értékű harminc karátos gyémántból készült, körte alakú, kisebb gyémántokkal díszített fülbevaló az indiai kézművesség csodáit bemutató kiállításról tűnt el a velencei Dózse-palotában. A mogulok és maharadzsák kincsei című kiállítást a katari emír másodszülött fiának, Hamad bin Abdulláh asz-Száni sejknek a gyűjteményéből rendezték meg, a lopás a tárlat zárónapján történt.

A horvát rendőrség közleménye szerint egy 60, egy 43 és két 48 éves horvát állampolgárt tartóztattak le, egyikük összefüggésbe hozható a Rózsaszín Párducok nevű nemzetközi ékszertolvajbandával.

“A vádlottak ellen büntetőjogi eljárás folyik Velencében, összehangolt akcióban Zágráb megyében és Isztria megyében tartóztatták le őket európai elfogatóparancs alapján” – közölte a rendőrség.

Egyik letartóztatott horvát állampolgár – aki több hamis személyigazolvánnyal is rendelkezik – összefüggésbe hozható számos nagyobb ékszerrablással Európában, amelyet a Rózsaszín Párducok nevű nemzetközi ékszertolvajbanda követett el, és aki ellen Svájc is európai elfogatóparancsot adott ki a 2011-ben Bázelben, a “Baselworld 2011” elnevezésű kiállításon nyolcmillió svájci frank értékben ellopott ékszerek ügyében.

Ugyanezen akció keretében csütörtökön a szerb-horvát határon, a Sid-Tovarnik határátkelőn a horvát rendőrök letartóztatták a bűnbanda ötödik tagját is, egy 54 éves szerb állampolgárt, aki ellen szintén európai elfogatóparancs volt érvényben – olvasható a rendőrség honlapján.

Neves nemzetközi szervezetek részvételével zajló kutatásokban vesz részt a Rendőrség Tudományos Tanácsa (RTT). A szervezet nemzetközi elismertségét mi sem jelzi jobban, mint az, hogy ezekben a projektekben az RTT kapta a megkereséseket a konzorciális együttműködésre. A Biztonságpiacnak Németh József, az RTT elnöke nyilatkozott a kutatások irányairól, jelentőségéről, valamint a testület tudományos munkájáról.

– Hogyan foglalhatók össze a Rendőrség Tudományos Tanácsának tevékenysége, munkájának eredményei az elmúlt mintegy négy esztendőre visszatekintve?
– Már az induláskor megpróbáltuk felvázolni azt a stratégiát, amely a kutatásokban, az innovációban utat mutathat és a tanács munkáját segítheti. Bár a tanács újjáalakítása óta eltelt közel négy esztendő, egyes kutatások még nem zárultak le. Az Európai Unió Horizont 2020-as programjához kapcsolódó pályázatok 2016-ban indultak, két ilyen, konzorciális keretek között zajló projektünk 2019-ben zárul, két másik pedig a következő években. A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal által közzétett adatok alapján az RTT munkája révén az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) a H2020 Biztonságos Társadalmak alprogram legsikeresebb magyar pályázója, a Magyarország által elnyert összes támogatás több mint 25 százalékát az ORFK kapta. Ezt azért tekintjük különösen nagy érdemnek, mert közvetlen uniós forrásokról van szó, amelyek elbírálása Brüsszelben történik. Ez év júliusában a Számítógép-vezérelt Kritikus Infrastruktúra Védelme projekt keretében kerül majd sor egy nagyszabású, terminálkiürítési gyakorlatra. Ezenkívül folynak olyan kutatásaink is, amelyek nem az innovációs területen zajlanak, hanem a humán oldallal foglalkoznak. A XXI. századnak nemcsak a technológiáról, hanem az emberről is kell szólnia. Ez a projekt például a jövőtudatos humánerőforrás-gazdálkodást vizsgálja, többek között azt, hogy „milyen legyen a jó rendőr”. A kutatás témája részben a kiválasztáshoz, részben pedig az oktató- és nevelőmunkához kapcsolódik. A 2017-ben indult kutatás-fejlesztési projektjeink kimondottan a határvédelem témaköréhez kapcsolódnak – ezek a határőrizeti célú robotrajok, illetve az okos mobilitás fejlesztését célzó projektek. Ezeken kívül említést érdemel a KÖFOP (Közszolgáltatás-fejlesztési Operatív Program) keretében zajló munka: a Rendészettudományi Lexikon készítése – amely egy már-már történelmi hiányt fog pótolni –, valamint a turizmusbiztonság kutatása, illetve fejlesztése már konkrét nemzetgazdasági előnyöket hozhat.

– Az RTT megalakulásakor milyen hiátust érzékeltek a rendőrségi munka tudományos hátterének meglétében, illetve kidolgozottságában?
– Azt le kell szögezni, hogy hasonló kezdeményezések elődeink részéről is voltak, azonban korábban nem volt lehetőség ilyen tartalmú és volumenű pályázatokon szerepelni, nem voltak olyan mértékben strukturáltak, nyilvánosak vagy éppen rendszerezettek, hogy konkrét szakmai területekre fókuszáltak volna. Nekünk már megvoltak az újszerű EU-s és hazai pályázati lehetőségek, így a tevékenységünk tervezettebbé, áttekinthetőbbé, hatékonyabbá vált úgy, hogy közben persze megfelelünk a kor követelményeinek is. Az RTT újjáalakulását megelőzően nem voltak ilyen típusú pályázati lehetőségek, innovatív kutatások. Összességében sikerült megfelelnünk a saját koncepciónknak, bízom benne, hogy a következő egy-két évben olyan eredményeket publikálhatunk, amelyek a gyakorlati életbe is haszonnal ültethetők át. Az nagyon sokat elmond minderről, hogy a magyar rendőrség az elsők között volt, amely a hasonló nemzetközi szervezetek közül részt vett a Horizont 2020-as pályázatokban. A magyar rendőrség és a Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közhasznú Nonprofit Kft. együttműködése e téren példaértékű.

– Hol található ma a tanács a nemzetközi „térképen”?
– Azokban a nemzetközi projektekben, amelyekről a fentiekben is szó esett, fontos tudni, hogy nem az RTT érdeklődött és jelentkezett a külföldi partnereknél. Külföldről kaptuk a felkéréseket a konzorciális együttműködésekre. Az már önmagáért beszél, hogy meghívások alapján veszünk részt ezekben az uniós projektekben. A négy nemzetközi kutatási projektünk mellett több más próbálkozás is volt, amelyek nem nyertek támogatást. Hozzáteszem, hogy nem miattunk, hiszen azt tudni kell, hogy az uniós pályázati rendszer rendkívül szigorú, gyakran egy apró technikai malőrön múlik például, hogy egy pályázatot időben sikerül-e feltölteni. Az mindenképpen az RTT-t dicséri, hogy minden évben volt olyan nyertes pályázat, amelyben mi is részt vettünk konzorciumtagként. Emellett fontos jelzés az is, hogy nagy volumenű pályázatokról és komoly presztízsű nemzetközi társszervezetekkel együtt gondozott közös projektekről van szó. Kiemelném a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Karának Határrendészeti Tanszékével folyó közös munkát is, melyet a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal felkérésére a H2020 Biztonságos Társadalmak Információs Napon legjobb gyakorlatként is bemutattunk. Lényege, hogy a tanszék mint tudományos műhely biztosítja a tudományos módszertant és a tudományos háttérmunkát az egyes projektekhez, továbbá elvégzi a pályázatokhoz a rendkívül fontos alapkutatásokat, tekintettel arra, hogy a H2020 program csak alkalmazott kutatásokat támogat.

Nemzetközi tudományos kutatási projektek az ORFK konzorciális részvételével (a Rendőrség Tudományos Tanácsa kezdeményezése alapján

1. Intelligens Hordozható Ellenőrző Rendszerek
Időtartam: 2016. IX. 1.–2019. VIII. 31.
Partnerek: European Dynamics S. A., Athéni Egyetem, Stremble, Manchesteri Városi Egyetem, ITTI, Everis, BioSec, JAS, Leibniz Egyetem, KEMEA, Trainose, lett határőrség

2. Számítógép-vezérelt Kritikus Infrastruktúra Védelme
Időtartam: 2016. V. 1. –2019. IV. 30.
Partnerek: EU-VRi, IBM, Heidelberg Városüzemeltetése, Cork Város Tanácsa, NIS, VTT, SINTEF, IVL, Steinbeis, Fraunhofer, European Dynamics S.A., AIA, Bécsi Orvosi Egyetem, Heidelbergi Főiskola, Wuppertali Egyetem, Stuttgarti Egyetem

3. Határőrizet-célú autonóm robotrajok
Időtartam: 2017. V. 1.–2020. IV. 30.
Partnerek: TEKEVER, ITI, Fraunhofer, Észt Biztonsági Akadémia, VTT, Everis, Északír Rendőrség, Portugál Nemzeti Gárda, Portugál Bűnügyi Rendőrség, NATO, Robotnik, Román Határrendőrség, Román Személyvédelmi Szolgálat, ELETTRONICA, Görög Honvédelmi Minisztérium, CENTRIC, Livorno Kikötői Hatósága, OceanScan, Bolgár Védelmi Intézet, COPTING, CSEM, CNIT, Athéni Egyetem, CAPRITECH

4. Európai határok „okos” mobilitásfejlesztése
Időtartam: 2017. V. 1. –2020. IV. 30.
Partnerek: CERTH, Krétai Műszaki Intézet, Fraunhofer, Norvég Műszaki Tudományegyetem, MORPHO (IDEMIA), SIVECO, Román Határrendőrség, Román Személyvédelmi Szolgálat, Bolgár Védelmi Intézet, FIN, eGOV, EULAMBIA, TechInspire

(Cikkünk nyomtatásban 2018 februárjában jelent meg a Biztonságpiac Évkönyvben. A -szerk- megj.)

A franciaországi zsidó szervezetek tanácsát (CRIF) megdöbbentette, hogy Emmanuel Macron államfő szerdán “legitimnek” nevezte a megemlékezést Philippe Pétain marsallról az első világháborút lezáró tűzszünet 1918. november 11-i aláírásának közelgő 100. évfordulóján. A francia elnök szerint Pétain az első világháborúban “nagy katona” volt, de “katasztrofális döntéseket hozott a második világháborúban”.

“Az egyetlen dolog, amit megjegyezhetünk Pétainről az az, hogy a francia nép nevében, a nemzet megvetésére ítéltetett az 1945 júliusi perében” – emlékeztetett közleményében Francis Kalifat, a CRIF elnöke.

“Anélkül, hogy tagadnánk, hogy az első világháborúban nagy katona volt, a Magas Törvényszék 1945 júliusban árulásért és az ellenséggel való kollaborálásért halálra és a nemzet megvetésére ítélte” – olvasható a közleményben, amely arra is emlékeztetett, hogy a marsallt az ítéletben katonai rangjaitól is megfosztották.

Emmanuel Macron jelenleg egyhetes körúton van az első világháború franciaországi emlékhelyein. Az észak-franciaországi Charleville-Meziere-ben szerdán az államfő egy kérdésre válaszolva legitimnek nevezte, hogy szombaton Párizsban az Invalidusoknál Pétain marsallra is emlékezni fognak egyetemben az első világháborúban a francia csapatot irányító hét másik marsallal.

Philippe Pétain az első világháborúban tábornok volt, és a fegyverszünetet követően kapta meg a marsalli fokozatot.

“Nagy katona volt, ez tény. A politikai élet mint az emberi természet időnként összetettebb mint hinnénk. Én mindig is szembenéztem hazánk történelmével” – mondta Macron, aki szerint Pétain “katasztrofális döntéseket hozott a második világháborúban”.

A médiában néhány óra alatt hatalmasra nőtt vitát Benjamin Griveaux szóvivő “rossz polémiának” nevezte.

“Nem szabad gyanús csúcstatásokba bocsátkozni. Pétain 1914-ben a hazát szolgálta, 1940-ben pedig elárulta” – mondta a kormányszóvivő.

A két világháború közötti időszakban hősnek számító Pétain marsall által vezetett kollaboráns kormány, amelyet székhelyéről, egy közép-franciaországi városról neveztek el, 1940. július 10. és 1944. augusztus 20. között volt hatalmon a megszállt Franciaországban. Ez idő alatt a Vichy-kormány segítségével 76 ezer francia zsidót deportáltak a nácik haláltáborokba.

Pétain marsall 1945-ös halálos ítéletét Charles de Gaulle tábornok életfogytiglani börtönre változtatta. Pétaint az atlanti partokkal szemben lévő Yeu-szigetének várába börtönözték be, ahol hat évvel később meghalt.

Az osztrák rendőrök átadták a magyar nyomozóknak pénteken azt az afgán menekült férfit, aki ellen szeméremsértés és szexuális kényszerítés miatt folytat eljárást a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK).

A BRFK pénteki közleményében, amely a rendőrség weboldalán jelent meg, felidézte: a Magyarországon oltalmazott státuszban lévő 18 éves afgán férfi június 1-jén Budapest VII. kerületében, a Dohány utcában, majd június 20-án a Király utca és a Lövölde tér közötti területen szeméremsértő módon viselkedett. Szeptember 9-én hajnali 3 óra körül pedig Budapest V. kerületében, egy gyorsétterem mosdójában “szexuális aktus eltűrésére” kényszerített egy nőt, majd elmenekült a helyszínről.

A BRFK az ügyben nyomozócsoportot hozott létre és nagy erőkkel kezdte meg az elkövető felkutatását. Az afgán férfi azonosítása után a nemzeti elfogatóparancs mellett kezdeményezték az európai elfogatóparancs kiadását is, amelyet a Budai Központi Kerületi Bíróság soron kívül elrendelt.

Az afgán férfit az osztrák rendőrök fogták el szeptember 10-én késő este Ausztriában, Linz környékén egy Frankfurtba tartó vonaton. Kiadatási eljárásban péntek délelőtt Hegyeshalomnál átadták az afgán férfit a BRFK nyomozóinak, akik előállították az V. kerületi rendőrkapitányságra. A belvárosi rendőrök őrizetbe vették és szeméremsértés, valamint szexuális kényszerítés bűntett miatt gyanúsítottként hallgatják ki, továbbá kezdeményezték letartóztatását.

A négy éve Kelet-Ukrajna felett lelőtt maláj utasszállító repülőgép áldozatainak harminc hozzátartozója arra szólította fel Donald Trumpot, hogy követeljen választ Vlagyimir Putyin orosz elnöktől a tragédiával kapcsolatos nyitott kérdésekre.

A hozzátartozók a Twitter internetes közösségi oldalon közzétett levelükben kijelentették: “jogunk van megtudni, hogy mi történt a szeretteinkkel”.

Vasárnap megemlékezést tartanak mintegy ötven ország állam- és kormányfőinek részvételével Párizsban az első világháborút lezáró tűzszünet 1918. november 11-i aláírásának közelgő 100. évfordulója alkalmából. A megemlékezésen a tervek szerint részt vesz az orosz és az amerikai elnök is, akik a hónap végén a G20-ak argentínai csúcstalálkozóján is találkoznak majd.

2014. július 17-én Kelet-Ukrajna felett rakétatalálat érte a Malaysia Airlines Amszterdamból Kuala Lumpurba tartó repülőgépét. A pilótafülke mellett felrobbant rakéta szilánkjainak ezrei fúrták át a Boeinget, amely a levegőben darabokra tört és lezuhant. A gépen utazó mind a 298 ember meghalt, köztük 196 holland állampolgár.

A holland, ausztrál, maláj, ukrán és belga összetételű nemzetközi nyomozócsoport májusban közölte, hogy egy orosz katonai egység rakétája lőtte le az Amszterdamból Kuala Lumpurba tartó repülőgépet. A Buk-Telar rakéta – megállapításuk szerint – az oroszországi Kurszkban állomásozó 53. légvédelmi dandártól származik. Mint elmondták, a repülőgépet megsemmisítő rakéta nem sokkal a támadás előtt érkezett Kelet-Ukrajnába Oroszországból, ahová a Boeing 777-es lelövése után vissza is vitték a kilövőállást. A nyomozók nem nevezték meg a feltételezett elkövetőket.

Oroszország tagadja, hogy köze lett volna a gép lelövéséhez.

A magyar bírósági szervezet az európai unió országai között élen jár a digitalizáció terén – mondta az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke Szekszárdon.

Handó Tünde a legújabb bírósági digitális fejlesztéseket bemutató rendezvénysorozat első állomásán az Európai Tanács és az Európai Bizottság felmérésére utalva hozzátette: az igazságügyi eredménytábla szerint a magyar bíróságok az unió 28 tagállamát tekintve az első három között vannak a digitalizációban.

Ez jó eredmény, különösen annak fényében, hogy az elektronikus eljárás 2011-ben még csak a cégbíróságokon működött, ma már szinte minden ügyszakban megvan rá a lehetőség – jegyezte meg. Az OBH elnöke a fejlesztések közül kiemelte a Digitális bíróság elnevezésű projektet, illetve a Via video programot, amely a távmeghallgatást teszi lehetővé a bíróságok számára.

Csullag Józsefné, a Szekszárdi Törvényszék elnöke ismertette: a két és fél milliárd forint értékű Digitális bíróság projekt lehetővé teszi a bírósági iratokhoz, határozatokhoz és a közhiteles nyilvántartáshoz való hatékonyabb hozzáférést. Az ügyfelek így személyes megjelenés nélkül, online is hozzáférhetnek folyamatban lévő ügyükkel kapcsolatos információkhoz.

A Széchenyi 2020 program támogatásával, 2019 júniusában záruló fejlesztéseknek köszönhetően létrejön az úgynevezett e-akta, amely a bírósági iratok digitalizált változatát tartalmazza majd, és hamarosan egy korszerű, jól kereshető határozattár is elérhető lesz a bíróságok honlapján.