Biztonságpolitika

A munkaerőpiacon kialakult helyzet elvándorlási folyamatokat indított el az országban, ennek eredményei pedig a vagyonvédelemben, a vagyonőri szakmában is megmutatkoznak – mondta a Biztonságpiac érdeklődésére Mandrik István, a Magyar Biztonsági Vállalkozások Munkaadói Szövetségének (MBVMSZ) elnöke.

Az új munkaerő mindenütt hiányzik az országban, a nyugati határhoz közeli területeken, például Győr-Moson-Sopron megyében komoly vonzerőt jelent, hogy az Ausztriában munkát vállalók euróban kapják a fizetésüket. A szinte valamennyi polgári szakmában érzékelhető munkaerőhiány eredménye, hogy azok a munkavállalók, akik korábban a vagyonőri pályát választották, mostanra magasabb fizetést kaphatnak más területeken. Az alulfizetettség leginkább az ország keleti részein, így például Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében érzékelhető, ahol az alacsony fizetések miatt az ország más területein vállalnak munkát az emberek.

Mindemellett Mandrik szerint országszerte problémát jelent, hogy nincs olyan képzettségű munkavállalói réteg, amely utánpótlást, így egyfajta megoldást tudna jelenteni a belső migrációs helyzetre. A kelet–nyugati irányú, egyelőre nem tömeges munkaerő-elvándorlás az ország egyes részein szinte teljesen kiüríti a munkaerő-kínálatot. Ezzel párhuzamosan jelen vannak hazánkban az olyan multinacionális nagyvállalatok, amelyeknek szükségük van munkaerőre, megfelelő iskolázottsággal, akár betanított munkára is, nagy számban veszik fel a dolgozókat. Ennek a vagyonvédelemben pedig az az eredménye, hogy ezek a nagyvállalatok sem keresik a magánbiztonsági vállalkozásokat, a jobb képességű vagyonőröket pedig saját alkalmazásba veszik, elcsábítják az őrzés-védelemmel foglalkozó cégektől.

Az országon belüli munkaerő-migráció mellett a vagyonvédelemben tapasztalható munkaerőhiány másik oka Mandrik szerint az, hogy míg korábban a munkaügyi központok nagy tömegben indítottak ingyenes vagyonőr-tanfolyamokat, ezek mára eltűntek a piacról. A piacra tehát nem vagy csak alig lépnek be új vagyonőrök, miközben a régebbi alkalmazottak elszivárognak. Mindez ahhoz vezet, hogy a vagyonvédelmi vállalkozások szinte minden jelentkezőt kénytelenek felvenni, a kis cégek pedig, ha nem tudnak bért emelni, nem fognak tudni munkaerőt szerezni. A helyzetet tovább rontja, hogy azok a jellemzően harmincas éveikben járó dolgozók, akikre a legnagyobb szükség lenne a vagyonvédelemben, nagy számban hagyják el az országot.

Az MBVMSZ az elmúlt öt évben folyamatosan szorgalmazta, hogy a szakmát szabályozó törvény az élethez igazodjon, mivel jelenleg a jogszabályok területén nem látszik előrelépési lehetőség az ágazatban. A munkaadói szövetség elnöke szerint hiányzik az az elem a törvényből, amely a mindennapi élethez, a gyakorlathoz igazítja a szakmai tevékenységet. Bár a 2015-ös vagyonvédelmi törvény sok jó eredményt hozott, ma már a szabályozás frissítésére lenne szükség. További problémát vet fel az is, hogy a biztonságtechnikai terület szabályozása „kiesett a rendszerből” – fogalmaz az MBVMSZ elnöke. Noha tőkeerős biztonságtechnikai cégek vannak jelen a piacon, mindez a szakma lemaradását okozhatja. Az új vagyonvédelmi törvény hiánya a jogbiztonságot is veszélyezteti.

Az ágazati helyzet javulása érdekében egy hatékony szakmai érdekképviseletet ellátó kamarára lenne szükség – tette hozzá Mandrik. Ezt a fajta kamarai funkciót támogatná, ha a Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamara (SZVMSZK) megalkotná belső, általános szabályrendszerét. Egy ilyen kidolgozott eljárásrend, protokoll mellett szükség volna a kötelező kamarai tagság visszaállítására, ennek hiányában ugyanis csupán néhány ezer fős szervezeti tagsággal lehet számolni, ez pedig nem jelent elégséges szakmai érdekképviseletet. Mindazonáltal az MBVMSZ elnöke előremutatónak tartja, hogy a kamara új vezetése együttműködik a munkáltatókkal és a munkavállalókkal is. Ugyanakkor a jelenlegi vezetés komoly hátrányba került a pénzügyi nehézségek miatt.

Az ágazat helyzetének javítása érdekében az MBVMSZ együttműködik a Belügyminisztériummal és az SZVMSZK-val a kötelező vagyonőri továbbképzés területén, azért, hogy a képzés tartalmi szempontból valóban releváns és szakmai legyen. Emellett a munkaadói szövetség az új magánbiztonsági törvény megalkotását szem előtt tartva „együtt gondolkodik” a kamarával, és – mint azt Mandrik hangsúlyozta – azon dolgoznak, hogy komoly szakmai színvonalat képviselő anyag készülhessen. Ez a gyakorlatban olyan háttéranyagok, javaslatok kidolgozását jelenti, amelyek megfelelő alapokat biztosíthatnak majd az új törvény megalkotásakor.

(Cikkünk nyomtatásban 2018 februárjában jelent meg a Biztonságpiac Évkönyvben. A -szerk- megj.)

A tárca vezetője szólt arról, hogy elsőként a védelmi tartalékosok rendszerét állították vissza 2011-ben, majd őket követték egy évvel később a műveleti tartalékosok. Megfogalmazása szerint ők a korábban szolgálatot teljesítő katonák, rendőrök, tűzoltók, akik tapasztalataikkal, rutinjukkal sokat jelentettek az ország védelmi képességének javításában.

Az önkéntes területvédelmi tartalékos rendszert a kormány azért hívta életre, hogy járási szinten olyan katonai állomány jöjjön létre, amelyet helyben lehet bevetni különleges helyzetekben, akár természeti katasztrófa idején. Tavaly indult el a toborzás és idén már megalakult az ország keleti, illetve nyugati részének önkénteseit magába foglaló két ezred. A cél az, hogy 2026-ra 20 ezer főre gyarapodjon az ország önkéntes tartalékos állománya.

Borsod-Abaúj-Zemplénben az elmúlt év második félévben kezdődött meg az önkéntesek toborzása és idén januárban megtörténtek az első szerződéskötések. Ma már 277 önkéntes szolgál a megyében, a cél az, hogy 2026-ra 1600-ra nőjön az állomány, és minden járásnak legyen egy századnyi önkéntese.

Az oknyomozó újságírónak a héten jelent meg Les espions de la terreur (A terror kémjei) című kötete, amelyből kiderül, hogy a párizsi merényletsorozatot megrendelő terrorsejt az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) csoportjainak mintájára működött.

“Mindet megölték 2016 és 2017 között a nemzetközi erők, egyesével, célzott drónos támadásokkal” – mondta az újságíró szerdán az Europe1 kereskedelmi rádiónak adott interjúban. “A csapásokat elsősorban az amerikaiak végezték, időnként a francia titkosszolgálatok segítségével” – tette hozzá.

A terroristák kivégzését a szerző szerint Francois Hollande előző francia államfő rendelte el, a francia titkosszolgálatok az ő utasítására adták át az információkat az amerikai hadseregnek. A párizsi terrortámadások kitervelői elleni csapásokat a francia kormány nem hozta nyilvánosságra. Suc szerint ennek két oka van.

“Az egyik az, hogy a franciák nem ismerik el, hogy embereket céloznak meg. Egyének csoportja vagy helyszínek ellen támadást indítani háborús cselekmény, egyénre célozni viszont gyilkosság” – hangsúlyozta az újságíró. A másik ok szerinte az, hogy nehéz megerősíteni, hogy a célszemélyek meghaltak.

Suc a kötetben kifejti, hogy az Iszlám Állam stratégiáját a párizsi merényletsorozat kitervelésekor a titkosszolgálatok kijátszására építette. A terrorszervezet tisztában volt azzal, hogy a nyugati titkosszolgálatok számos részlettel rendelkeznek a merénylettervekről, de azokat nem képesek összerakni, s ezt használták ki a dzsihadisták.

Az Iszlám Állam szándékosan elárasztotta az interneten információkkal a nyugati titkosszolgálatokat, mégpedig a gazdaságilag recesszióban lévő országokéit, mert azoknak kevesebb pénzük volt arra, hogy beruházzanak a titkosszolgálataik fejlesztésébe, majd kisebb merényleteket terveltek ki, mielőtt a legjelentősebbet végrehajtották – vélte az újságíró.

Suc szerint a francia titkosszolgálatok gyorsan reagáltak és tanultak a korábbi hibáikból.

“Igen, a szolgálatok fejlődtek. Úgy gondolom, hogy egy november 13-i merénylet, az Iszlám Állam kiképzett katonáiból álló kommandóval többé nem lehetséges” – mondta az újságíró. “Két veszély azonban továbbra is létezik. Az Iszlám Állam 2016-ban újabb illegális bevándorlókat küldött, akik valahol Európában tartózkodnak. Tudjuk, hogy nem nagyon tudnak fegyverhez jutni, de azt nem tudjuk, hol vannak” – tette hozzá. A másik veszélyt szerinte azok az európai radikális iszlamisták jelentik, akiknek nem sikerült eljutniuk Szíriába vagy Irakba harcolni, s jelenleg a titkosszolgálatok elsősorban miattuk aggódnak.

Liberman bejelentése azt jelenti, hogy napokon belül a képviselőtestület elé kerül a országban sokat vitatott törvényjavaslat, amiben vélhetően szerepet játszott az, hogy hétfőn Benjámin Netanjahu miniszterelnök elhatározta, hogy támogatni fogja az indítványt.

“Több mint három év lankadatlan harc után jövő szerdán végre a kneszet törvénykezési, jogi és alkotmányügyi bizottsága elé kerül a terroristák elleni halálbüntetésről szóló jogszabály, hogy azután első olvasatban megszavazza a törvényhozás plénuma” – írta Liberman kedden Twitter- és Facebook-bejegyzésében.

“Nem alkuszunk meg, és nem állunk meg, amíg csak végre nem hajtjuk a feladatot”- tette hozzá a védelmi miniszter.

Liberman pártja, a Jiszrael Béténu választási programjának már az előző választáson az egyik legfőbb pontja volt a terroristák elleni halálbüntetés törvénybe iktatása, és jövőre ismét parlamenti választásokat tartanak az országban.

Januárban, egy viharos ülést követően – 52:49 arányban – a kneszet úgynevezett előzetes voksolással már megszavazta, hogy a gyilkos terroristák ellen halálbüntetés is kiszabható legyen.

Az akkori vita során az egyik arab képviselő megkérdezte Netanjahut, hogy vajon halálbüntetés kiszabását kérné-e azok ellen a szélsőséges zsidó merénylők ellen is, akik néhány éve Duma faluban megölték egy palesztin család három tagját. A kormányfő azt felelte, hogy elvileg igen. Azóta azonban nem folyt tovább a törvénykezés ebben az ügyben.

Az Izrael által 1967-ben elfoglalt területeken a palesztinok ügyeiben ítélkező katonai törvényszék egyik bírája februárban halálbüntetésről döntött a zsidó Solomon család három tagját meggyilkoló palesztin terrorista ellen, de véleményével kisebbségben maradt a vele közösen döntő bírók között, és végül négyszeres életfogytiglant mértek a Halamis telepesfaluban gyilkoló merénylőre. A Ciszjordániában elkövetett terrorakciók ügyében ítélkező katonai bíróságok elvileg már jelenleg is kiszabhatnak halálbüntetést.

Putyin konkrétan ki nem mondva, de az amerikai szankciókra utalva kijelentette, hogy tovább kell növelni a más országokkal folytatott hadiipari együttműködést és hangsúlyozta, hogy ennek a területnek a lehetőségeit “fel kell használni az orosz ipar megújítására és modernizálására, a hazai tudomány támogatására, az erős technológiai potenciál kiépítésére”.

Az orosz vezető elégedettségét fejezte ki az orosz fegyverzetexport nagyságával. “Az utóbbi években a katonai termékek exportszállításának nagysága stabilan magas szintű és eléri a mintegy 15 milliárd dollárt” – mondta.

Putyin azt hangoztatta, hogy Oroszország továbbra is követni fogja a fegyverpiaci tendenciákat és a partnereknek új, kényelmes együttműködési formákat fog felajánlani olyan helyzetben, amikor “a konkurensek gyakran a küzdelem nem jóhiszemű formáihoz folyamodnak”, és az orosz elnök szerint nyomást gyakorolnak rájuk, zsarolják őket, egyebek között politikai jellegű szankciók felhasználásával.

Putyin úgy fogalmazott: ezt azért teszik, hogy “a saját haditechnikájukat erőltessék (rá a vevőkre), még akkor is, ha annak a minősége elmarad az oroszétól és drágább annál”. Az orosz elnök az orosz fegyverek jellemzőinek méltatása mellett azt állította, hogy Oroszország számára fontos, hogy “felelős és lelkiismeretes” partner hírében áll, amely szigorúan tiszteletben tartja a haditechnikai együttműködésre vonatkozó nemzetközi elveket és normákat.

Szavai szerint Moszkva csak védelmi és biztonsági célokra, valamit a terrorizmus elleni küzdelemhez szállít haditechnikát és fegyvert, minden egyes esetben részletes helyzetértékelés alapján, prognosztizálva a helyzet alakulását az adott régióban.

“A megkötött kétoldalú megállapodások mindemellett sohasem irányulnak harmadik országok érdekei és biztonsága ellen” – fogalmazott Putyin.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője közölte, hogy az elnök az orosz biztonsági tanács tagjaival kedden megtárgyalta az Irán ellen “törvénytelenül” bevezetett amerikai szankciók kérdését. A gazdasági büntetőintézkedéseket ugyancsak törvénytelennek minősítette a Madridban tárgyaló Szergej Lavrov orosz külügyminiszter is.

A Krasznaja Zvezda című katonai lap kedden arról írt, hogy az orosz szárazföldi erők fegyverzete és hadfelszerelése az elmúlt években több mint tízezer korszerű típussal bővült, ami által a fegyvernem modern eszközeinek aránya 15-ről 45,8 százalékra bővült. A hadsereg tűzereje 45 százalékkal, az alegységek túlélőképessége harminc százalékkal, manőverező képessége pedig ötven százalékkal nőtt.

A lap szerint a légi és űrerőknél a modern eszközök aránya az elmúlt hat évben harmincról 73,9 százalékra nőtt. A légvédelem megsemmisítő képessége több mint ötven százalékkal erősödött. A légierő 2013 óta évi több mint kétszáz korszerű harci gépet kapott.

A 2011-es szíriai polgárháború kezdete óta ez az első alkalom, hogy Franciaország körözést ad ki a damaszkuszi rezsim tagjai ellen. A párizsi ügyészség kérésének megfelelően az elfogatóparancsot kínzásban, emberiesség elleni bűntettben, valamint háborús bűnökben való bűnrészesség gyanújával adta ki Franciaország.

A három körözött szíriai vezető a damaszkuszi rezsim titkosszolgálatánál dolgozik. Az első Ali Mamluk, aki 2012 óta a szíriai nemzeti közbiztonsági irodát vezeti, korábban a szíriai titkosszolgálatok vezetője volt. A második Dzsamil Hasszán, a szíriai légierő hírszerzési vezetője 2011 óta. A harmadik gyanúsított pedig Abdel Szalam, aki a légierő hírszerzésének egyik damaszkuszi irányítója.

A Le Monde szerint az első két gyanúsított ismert közéleti személyiség Szíriában. A 72 éves Ali Mamluk a szíriai elnök, Bassár el-Aszad jobbkeze, és ellentétben más, nemzetközi szankciókkal sújtott szíriai vezetőkkel, gyakran jár diplomáciai megbízásokkal külföldre, elsősorban a rezsim elszigeteltségének feloldásán dolgozik, legutóbb januárban Rómában fogadta olasz kollegája a lap szerint. A 66 éves Dzsamil Hasszánt pedig a nemzetközi sajtó a szíriai leszámolások legfőbb felelőseként tartja számon.

Az ügyben a párizsi ügyészég 2015-ben indított előzetes eljárást, miután egy Franciaországban élő francia-szíriai állampolgár feljelentést tett két hozzátartozójának eltűnése miatt. Mazen és Patrick Dabbagh, apa és fia 2013-ban Damaszkuszban tűnt el, miután a szíriai titkosszolgálatok letartóztatták őket. Az 57 éves Mazzen Dabbagh a damaszkuszi francia gimnázium oktatási tanácsadója volt, húszéves fia bölcsészhallgató.

A két férfi nyomára a szíriai katonai rendőrség César álnéven ismert volt fotósa segítségével bukkant rá a francia ügyészség. A Szíriából 2013-ban elmenekült fotós 55 ezer felvételt csempészett ki megkínzott emberekről, a világ ekkor értesült arról, hogy a rezsim mit tesz a bebörtönzött ellenfeleivel. Közülük egyetlen francia-szíriai áldozatot sem sikerült azonosítani, de augusztusban a vizsgálat felgyorsult, miután a szíriai rezsim nyilvánosságra hozta Mazen és Patrick Dabbagh halotti bizonyítványát, amelyben a halál okaként szívroham szerepelt.

Az ügyészség 2016 októberben indította meg a hivatalos vizsgálatot a két francia-szíriai állampolgár eltűnése ügyében, és az eljárás lefolytatását az emberiesség elleni bűntetteket és háborús bűnöket vizsgáló vizsgálóbírókra bízta néhány nappal azután, hogy ismeretlen tettes ellen feljelentést tettek a franciaországi családtagok, valamint az Emberi Jogok Nemzetközi Szövetsége és az Emberi Jogok Ligája.

A nyomozás arra derített fényt, hogy apát és fiát 2013 novemberében a szíriai légierő hírszerzéséhez tartozó tisztek tartóztatták le Damaszkuszban, s a rezsim kínzóhelyének számító al-Mezzeh börtönbe szállították, ahonnan Mazen és Patrick Dabbagh egyetlen alkalommal sem tudott hírt adni magáról. A rezsim 2018 nyarán nyilvánította őket halottnak.

A szíriai rezsim vezetői ellen Franciaországon kívül már Németországban, Hollandiában és Nagy Britanniában is indultak hasonló eljárások.

A miniszter elmondta: a belső elhárításért felelős nemzetbiztonsági szolgálat számára emberileg is csalódást okozó vezetőjét arra az időre is felmentik feladatai alól, amíg lezárul a nyugállományba helyezési eljárás, mert nincs meg a bizalom az együttműködés folytatásához.

Kifejtette: Maassen kifejezte sajnálatát egy lapinterjú miatt, amelyben kétségbe vonta, hogy külföldiek elleni hajtóvadászat történt augusztusban Chemnitzben egy német állampolgár halálához vezető késelés után, egy minapi beszédében viszont megismételte az üggyel kapcsolatos állításait, ami elfogadhatatlan.

Elfogadhatatlan módon az is állította beszédében, hogy radikális baloldali erők tevékenykednek a Német Szociáldemokrata Pártban (SPD), és naivnak nevezte a kormány biztonság-, és bevándorlási politikáját, amivel ugyancsak “átlépett egy határt” – mondta Seehofer.

A Chemnitzben augusztus 26-n történt késeléssel az országba menedékkérőként érkezett embereket gyanúsítanak. Az eset demonstrációk sorozatához vezetett. Az emberölés napján tartott első, nem bejelentett tüntetésen és egy nappal később egy bejelentett demonstráción számos erőszakos bűncselekmény történt, amelyeket a német nyilvánosságban az elkövetők idegenellenességének és szélsőjobboldali, jobboldali radikális nézeteinek tulajdonítanak.

Maassen a Bild című lapnak nyilatkozva kétségbe vonta egy videofelvétel eredetiségét, amelynek alapján számos német politikus, köztük Angela Merkel kancellár hajtóvadászatként jellemezte a Chemnitzben történteket.

A felvételen németül beszélő embereket látni, amint külföldinek kinéző embereket kergetnek a chemnitzi belvárosban. Maassen szerint a felvételt azért hozták nyilvánosságra, hogy eltereljék a figyelmet a késelésről, a tüntetések kiváltó okáról. Hozzátette: a hatóságoknak nincsenek hajtóvadászatra utaló információi.

Kijelentése válságot okozott a kormányban, az Angela Merkel vezette Kereszténydemokrata Unió (CDU), a Seehofer vezette bajor testvérpárt, a Keresztényszociális Unió (CSU és az SPD koalíciójában, mert a szociáldemokraták a belügyminisztérium felügyelete alá tartozó szolgálat vezetőjének menesztését követelték, Seehofer viszont a védelmébe vette beosztottját, hangsúlyozva, hogy sértett meg jogszabályokat. Végül abban állapodtak meg, hogy áthelyezik a BfV elnöki tisztségéből a tárcához miniszteri tanácsadónak, és nemzetközi ügyek intézésével bízzák meg.

Maassen a belügyminiszter által kifogásolt beszédét október 18-án mondta el Varsóban egy nemzetközi tanácskozáson, amelyen nemzetbiztonsági szolgálatok vezetői vettek részt. Beszédének hétfőn nyilvánosságra jutott szövege szerint elbúcsúzott a kollégáktól és arról is szólt, meglehet, hogy nem a belügyminisztériumban, hanem a gazdaságban vagy a politikában folytatja pályafutását.

A közlemény szerint a 3″ Big Bang, a Royal Classic Bombe, a JR 06 nevű rakéták, illetve a Fyrvaerkerens Batteri 16 skud nevű kínai pirotechnikai eszközt nem lehet tovább forgalmazni. A termékek hibája, hogy a földhöz túl közel sülnek el és ezzel égési sérüléseket okozhatnak, illetve a Fyrvaerkerens Batteri nevű termék instabillá válhat, eldőlhet és szintén égési sérüléseket okozhat.

A tízes kereskedelmi tévécsatorna értesülése szerint összesen hat embert tartóztattak le, és a fehérgalléros bűnözéssel foglalkozó nyomozók Oroszországban ismeretlen helyen tartózkodó Lev Levajev kihallgatásának engedélyezését kérték az orosz illetékesektől.

A vádak szerint be nem jelentett értékes gyémántokat szállítottak eladás céljából Izraelbe, ahol Levajev LLD Diamonds nevű vállalata nem számolt be azok értékesítéséről, és nem fizettek adót sem az így végrehajtott ügyletek után. Oroszországban létrehozott gyárában Levajev egymás mellett két gyártósort üzemeltetett, az egyiken a legális, a hatóságoknak bejelentett termelés folyt, a másikon pedig az illegális gyémántokat csiszolták.

Minderről az ügyletek egyik vádalkut kötő résztvevője számolt be az izraeli rendőrségnek. Hírek szerint egy hat évvel ezelőtti nagy értékű gyémántcsempészésről is hírt adott. Ekkor Levajev egyik alkalmazottja Izraelbe történt visszaköltözése során csempészett be az országba gyémántokat, amelyeket később eladtak.

A 62 éves Levajev Izrael egyik leggazdagabb oligarchája volt, aki 15 éves korában költözött Izraelbe a volt Szovjetunióból. Gyémánt üzletei mellett felügyeleti jogokat szerzett az Africa-Israel nevű ingatlan konszernben is, de az utóbbi években gazdasági nehézségekkel küzdött, és kénytelen volt megválni ettől a cégétől, Izrael egyik legnagyobb, főként ingatlanfejlesztéssel foglalkozó vállalkozásától.

Hajdu János jelenleg Moszkvában vesz részt a különleges szolgálatok, biztonsági szervek, rendészeti, rendvédelmi szervek vezetőinek XVII. konferenciáján. Elmondta: a rendezvényen Oroszország felhívást intézett a többi országhoz, hogy a terrorellenes harc érdekében csatlakozzanak az adatbankhoz.

A TEK főigazgatója elmondta: a TEK 2010-es megalakulása óta részt vesz az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) rendezvényén. A keddtől csütörtökig tartó konferencián 86 ország 125 delegáltja tárgyalja meg a terrorellenes témákat. A rendezvényt Alekszandr Bortnyikov, az FSZB igazgatója nyitotta meg, s mások mellett Szergej Lavrov orosz külügyminiszter is felszólalt.

Hajdu  kiemelte: a konferencián nem csak a magát Iszlám Államnak nevező terrorszervezettel foglalkoztak, hanem ismét szóba került az al-Kaida is. Mindkét szervezet meggyengült, de összefonódásuk esélye megnőtt. Az is elhangzott, hogy a terrorszervezetek toborzótevékenységét nagyon erősen érezni, nyíltan zajlik a gyermekek toborzása is. Mindezt próbálják a nagy szolgálatok katonai és hírszerzési erővel akadályozni – közölte a főigazgató.

Téma volt a visszatérő harcosok problémája is: akik vagy saját országukba vagy egy harmadik országba visszatérnek, s ott követhetnek, vagy már követtek is el terrorcselekményt. Ennek kapcsán is nagy szerepe lenne a közös adatbázisnak, hogy lássák más országok visszatérő harcosait is, fel tudják őket deríteni, s a határokon megállítani – hangsúlyozta Hajdu János.

Tárgyaltak továbbá a vegyi fegyverek és a bakteriológiai fegyverek szerepéről is, amelyek nagy veszélyt jelenthetnek, ha a terroristák kezébe kerülnek.

Mindemellett kiemelt téma volt a drónok elhárítása is. Ugyanis – mint Hajdu hangsúlyozta – manapság már nemcsak a rendvédelmi szervek és elhárító szervek, hanem a terrorszervezetek is rendelkeznek drónképességgel. Az ez elleni harcban Hajdu szerint inkább azoknak az országoknak lesz nagy szerepük, akik több anyagi forrással rendelkeznek.

Szó volt továbbá a kibertér veszélyeiről is. Ugyanis a terrorszervezetek is jó informatikai, hackertudással rendelkeznek – emelte ki Hajdu megjegyezve: úgy véli e téren is inkább a nagyobb anyagi forrással rendelkező országok járnak majd élen a védekezésben.

Hajdu oroszországi tartózkodása során a konferencia mellett több bilaterális tanácskozást is folytat.

– Melyek voltak a Budapesti Polgárőr Szövetség tevékenységét meghatározó legfontosabb fejlemények az elmúlt években?
– Nem feltétlenül csak Budapestre, hanem az Országos Polgárőr Szövetség (OPSZ) egészére igaz, hogy a polgárőrtörvény megjelenése óta jelentősen megváltozott a szervezet működése. A törvény elfogadása és hatálybalépése óta a korábbiaknál körülhatároltabb lett ez a tevékenység, a jogszabály ugyanis megadta az általános kereteket a polgárőrség működéséhez. A polgárőrök munkáját mindez nagyban segíti, hiszen a törvény éppúgy érinti a képzést, mint a szolgálat ellátását, tehát globálisan befolyásolta a működést és hatékonyabb egyesületi munkát tett lehetővé. Az elmúlt években tovább erősödött a szervezet együttműködése a rendőrséggel és a katasztrófavédelemmel is. Ez a fővárosban nemcsak a közös szolgálatokban nyilvánul meg, hanem napi szintű együttműködést, közös oktatásszervezést is jelent, de ugyanígy láthatók az eredmények a különböző képességek fejlesztésében is. A BPSZ azon dolgozik, hogy a szolgálat mind jobban érzékelhető legyen a főváros biztonsági profiljában, hangsúlyozottan például azokon a területeken, ahol a polgárőr szervezetek segíthetik, kiegészíthetik a rendőrség, a katasztrófavédelem, valamint az önkormányzatok munkáját. Az együttműködő szervezetek között említhető még a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV), amelynek munkáját – például a színesfémlopások felderítésében – jelentősen segítették polgárőreink. Fontos megemlíteni emellett a lokális helyi szervezetek megerősítését is, hiszen igyekszünk minden feltételt biztosítani a helyi szervezeteknek a képzésben és a szolgálat ellátása kapcsán is.

– Milyen specialitásai vannak a budapesti polgárőrségnek a vidéki városokhoz vagy a vidékhez képest?
– Budapesten polgárőrnek lenni más dolgot jelent, mint vidéken, itt a fővárosban teljesen másról szól a munka, még akár a vidéki nagyvárosokhoz képest is. Gondoljunk csak arra, hogy a nagy állami rendezvények többségét Budapesten rendezik meg, ezek biztosításában pedig a polgárőrök is jelentős részt vállalnak. Emellett persze megjelenik a BPSZ számos egyéb tömegrendezvényen vagy sporteseményen is – ezek közlekedésrendészeti biztosításában is komoly szerepük van a polgárőröknek.

– Nagyobb kihívás Budapesten új polgárőröket toborozni, mint vidéken?
– Budapesten sokkal nehezebben lehet motiválni az embereket, hogy polgárőrnek álljanak, e tekintetben sokkal közömbösebbek a fővárosban élők. Az persze általánosságban is igaz, hogy nehéz az embereket önkéntes munkára, szolgálatra „meghívni”, hiszen mindenki a családfenntartást tekinti elsődleges feladatának és csak ezután következik a társadalmi felelősségvállalás, ami pedig nagyon sokrétű lehet. Ebből adódóan a polgárőreink többek között környezetvédelemmel, iskolai prevencióval is foglalkoznak. Ennek jegyében indítottuk el a Behálózva elnevezésű programot, amelynek keretében polgárőrök tartanak előadásokat az online, illetve tanulókat ért zaklatásról – nemcsak diákoknak, hanem tanároknak és szülőknek is.

– A toborzás mellett az oktatás is kiemelt szerepet kap?
– A polgárőri munkában a legfontosabb szempont az önkéntesség. A képzés három szinten zajlik, addig pedig nem mehet utcára egy polgárőr, amíg nem végzi el az alapképzést. Emellett persze a vezetőket is képeznünk kell, a Nemzeti Közszolgálati Egyetemmel együttműködésben indított Polgárőr Akadémián magas szintű vezetési elméletet oktatnak. Mindezt egy, a Budapesti Rendőr-főkapitánysággal (BRFK) közösen fejlesztett és gondozott, ugyancsak emelt szintű képzés egészíti ki, amelynek keretében jogi vagy éppen katasztrófavédelmi ismereteket sajátíthatnak el a polgárőr vezetők.

– A következő időszakban melyek a BPSZ előtt álló legfontosabb feladatok?
– A toborzás szerepe a legfontosabb: minél több állampolgárt szeretnénk rábírni arra, hogy tegyen valamit a közösségért. Nagy hangsúlyt kap a fiatalok megszólítása is, hiszen az „ifjú polgárőr” státusz már létezik, a 14–18 éves korosztályt is be kell vonni ebbe a tevékenységbe. Fontos mindezek mellett a képzések specializálódása, így például a kutyás szolgálatot ellátók oktatása. A jövőben szeretnénk további erősíteni kapcsolatainkat a BRFK-val, az OKF-fel, a Fővárosi Önkormányzattal, illetve annak rendészeti igazgatóságával is. Fontos feladat, hogy az egyes körzetekben szinten kell tartanunk a járőrszolgálatok számát, ami nem egy kampány jellegű munkát jelent, hanem folyamatos energiabefektetést igényel.

(Cikkünk nyomtatásban 2018 februárjában jelent meg a Biztonságpiac Évkönyvben. A -szerk- megj.)

A D-napi invázióra kijelölt öt partszakasz közül a középső a brit 50. lövészhadosztály, a „Northumbrian” által használt Gold-part volt. Nyugatról az amerikai Omaha, keletről a kanadai Juno-part határolta. A brit erők a Gold-part mindössze egyharmadát jelentő keleti szektorokban szálltak partra – az első hullám 7.25-kor a King szektorban, a második 7.35-kor a Jig szektorban. Az első hullám harckocsik és az akadályok leküzdésére átalakított páncélosok támogatásával kezdhette meg a harcot, a második hullám páncélos támogatás nélkül.

Kilátás a Gold-part keleti szektorai felé, ahol a brit erők partra szálltak.

A nap végére a kitűzött célokat csak részben sikerült elérni. Keleten sikerült egyesülniük a Juno-parton partra szállt kanadai erőkkel, de nyugaton nem sikerült eljutniuk a Gold és az Omaha határán lévő Port-en-Bessinig, hogy ott az amerikai csapatokkal találkozzanak. A nap végéig partra szállt 25 ezer brit katonából 410 sebesült meg vagy esett el.

A Gold és Juno-part haditengerészeti tűztámogatását biztosító keleti tengerészeti harci kötelék E csoportjának zászlóshajója egy korábbi bejegyzés témája, a HMS Belfast volt. Reggel 5.30-kor kezdte meg a német állások ágyúzását. Az utolsó lövést 1944. július 8-án adta le, amikor a szárazföld belseje felé előretörő szövetséges csapatok már az ágyúk lőtávolságán túl harcoltak. Ezzel a Belfast számára befejeződött az európai háború. Visszatért Nagy-Britanniába és később a Távol-Keletre küldték.

A Gold-part egyik legfontosabb szakasza Arromanches-nál húzódott. A tengerparti települést június 6-án este nyolc órakor érték el a britek és két órával később Arromanches felszabadult. Június 9-től kezdve itt kezdett működni a Mulberry B jelű mesterséges kikötő, amely később a brit miniszterelnök után a Port Winston nevet kapta. (A Mulberry A az Omaha-partnál létesült, de azt egy több napos vihar használhatatlanná tette.)

A Mulberry B egy légifelvételen. Arromanches kőből emelt támfalán több ilyen nagyméretű kép látható.

Mielőtt a Mulberry megépült, a hajók egészen a partig vitték rakományukat. Az egyik megfeneklett nagy teherhajót éppen kirakodják és majd a dagály emeli fel ismét. A kép jobb felén látható „foltok” repülőgépek alacsony támadása elleni léggömbök.

Apály idején Arromaches-nál bőségesen volt hely a partra szállított járművek és hadianyag fogadására.

A távolban a Mulberry külső gyűrűjét alkotó, Phoenix elnevezésű beton keszonok sora látszik. Ezzel a külső gyűrűvel egy viszonylag nyugodt vizű belső kikötőt alakíthattak ki. 

A vontatóhajók 3-4 csomós sebességgel vontatták át a Csatornán a keszonokat. Egy-egy ilyen forduló a francia és a brit partok között kétnapos volt.

A lassú vontatás közben a keszonok ki voltak téve a Luftwaffe támadásának, ezért egyes keszonok tetejére légvédelmi ágyúkat telepítettek.

A keszonok belsejét rekeszekre osztották. Az egyikben utazott a személyzet is, amely a célnál sorba rendezte és az erre szolgáló szelepek megnyitásával annyira elsüllyesztette a keszont, hogy a teteje kilátszódjon a vízből.

A legnagyobb keszonok vízkiszorítása 6000 tonna volt, de bő húsz perc ezek elsüllyesztéséhez is elég volt.

Az Arromanches melletti magaslatról jól látszik a Phoenixek egybefüggő sora.

A kirakodáshoz a hajók a nagyméretű mólók mellé álltak. Ezek a mólók olyan pontonok voltak, amelyeket négy talp tartott egy helyben, de a pontonok az árapály szerint mozoghattak le és fel. Ezekhez a mólókhoz kisebb pontonokat kötöttek, újabb úszó felületet nyerve így. Az egyik ilyen ponton ma is Arromanches előtt hever a homokban.

A mólóktól kisebb pontonok során lefektetett, 25 méteres hidakból álló út vezetett a partra. Az egyes elemek a pontonokon találkoztak, rögzítésüket úgy oldották meg, hogy a hidak a tenger hullámzásával együtt mozoghassanak. A hídelemek nem csak a Mulberry kikötőben tettek jó szolgálatot, hanem a szárazföldön is. Franciaországban és Hollandiában is arra használták ezeket, hogy kisebb folyókat, árkokat áthidaljanak velük. 

A magaslaton lévő kilátóra égtájak szerint helyezték el a tájékoztató táblákat. Ez a tábla a brit és kanadai partok, a Gold, a Juno és a Sword felé mutat.

Az inváziós flotta útja a dél-angliai partoktól a találkozási pontig és azután Normandiáig.

Ahogy nyugaton, a Cotentin-félszigeten az amerikai ejtőernyősöké volt a június 5-ről 6-ra virradó éjszaka, keleten az Orne folyónál, az angol ejtőernyősöké és vitorlázórepülőké. Az amerikaiakhoz hasonlóan ők is a partraszállók előtt érkeztek Normandiába.

Michel Fourquet emlékműve. Fourquet a Royal Air Force francia személyzettel, Douglas Mk III Boston kétmotoros bombázókkal repülő 342. századának parancsnoka volt a partraszállás idején és maga is részt vett a június 6-i bevetések egyikén. 1992-ben hunyt el, 78 éves korában.

A Royal Engineers emlékmű. A brit királyi műszakiak - utászok - már a partraszállás előkészítésében is részt vettek. Beszivárgó különítményeik a partvidéket mérték fel, majd a légi felderítés fotóit is felhasználva elkészítették a térség térképeit. A D-napon ejtőernyővel, vitorlázógéppel és a partraszálló erőkkel egyaránt érkeztek műszakiak. Aknamentesítettek, átjárókat nyitottak, hídelemeket telepítettek, részt vettek a Mulberry kikötő építésében majd együtt mozogtak az előretörő csapatokkal. 1944 végéig 87 ezer brit műszaki érkezett a kontinensre, akik közül 518 tiszt és 5949 katona vesztette életét a győzelem napjáig.

Az Arromanches melletti dombtetőn egy 360 fokos mozit létesítettek, amelynek kör alakú épületében kilenc kivetítőt helyeztek el. A negyedórás vetítés során a látogató bármerre néz, a partraszállás mozzanatait láthatja. Ez az Arromanches előtti partszakaszt ábrázoló nagyméretű kép a mozi bejárati folyosóján látható.

Az inváziós flotta előtt aknamentesítők tisztították meg a tengert a német aknáktól. A mozi bejáratánál elhelyezett emléktábla azokra emlékeztet, akik a Royal Navy akkori legkorszerűbb aknamentesítőin, az Algerine-osztály hajóin szolgáltak.

A Mulberry darabjai Port-en-Bessin kikötőjétől is jól látszanak.

* * *

Fotó: Szórád Tamás

A Mohammed bin Szalmán szaúdi trónörökös fényképével illusztrált cikkében a török államfő ugyanakkor felmentette az uralkodót, Szalmán bin Abdel-Azíz királyt a felelősség alól. “Egyetlen másodpercig sem hiszem, hogy Szalmán király, a szent mecsetek őre rendelte el a Hasogdzsi elleni gyilkosságot” – szögezte le a török államfő. Fontosnak tartotta hangsúlyozni azt is, hogy “Törökország és Szaúd-Arábia kapcsolatai barátiak”.

Összefoglalva mindazt, amit a Hasogdzsi-ügyről eddig tudni lehet, Erdogan kiemelte: Törökország mindent elkövetett, hogy az ügy valamennyi vonatkozására fény derüljön. “A mi erőfeszítéseink eredményeként tudta meg a világ, hogy Hasogdzsit egy halálosztag hidegvérrel kivégezte, és az is megállapítást nyert, hogy a gyilkosságot előre megfontolt szándékkal követték el” – írta az államfő.

Hangsúlyozta: az események megértéséhez “más, nem kevésbé fontos kérdések” megválaszolására is szükség van. “Hol van Hasogdzsi holtteste? Ki volt az a +helyi segítő+, akiről szaúdi tisztségviselők azt állítják, hogy neki adták át Hasogdzsi földi maradványait? Ki adott parancsot e kedves lélek meggyilkolására?” – sorolta a megválaszolandó kérdéseket Erdogan. Hozzátette: sajnos, a szaúdi hatóságok visszautasították a válaszokat. Az elnök megjegyezte: tudnivaló, hogy a gyilkosság elkövetői a Szaúd-Arábiában letartóztatott 18 gyanúsított között vannak, mint ahogyan az is tudnivaló, hogy parancsra cselekedtek.

Erdogan mindazonáltal nem nevezte meg, hogy konkrétan kire gyanakszik. Fontosnak tartotta viszont megjegyezni, hogy bár a gyilkosság szerinte nem tükrözi Szaúd-Arábia hivatalos politikáját, de a Rijádhoz fűződő baráti viszony nem jelenti azt, hogy Ankara szemet hunyna az előre megfontolt gyilkosság felett. Elképesztőnek és elszomorítónak minősítette, hogy egyes szaúdi tisztségviselők megpróbálják takargatni az igazságot.

“A Hasogdzsi-gyilkosság egyértelmű és égbekiáltó megsértése volt a konzuli kapcsolatokról szóló Bécsi Konvenciónak. Az elkövetők megbüntetésének elmulasztása veszélyes precedens lenne” – hangoztatta véleménycikkében Recep Tayyip Erdogan török államfő.

A szaúdi monarchiát élesen bíráló 59 éves Dzsamál Hasogdzsit, aki egyebek mellett a The Washington Post című amerikai napilap munkatársa is volt, október 2-án gyilkolták meg, azután, hogy bement országa isztambuli konzulátusára, hogy a török menyasszonyával való házasságkötéséhez szükséges iratokat beszerezze.

A férfi egy madridi vallási általános iskola oktatójaként különböző kirándulások, nyári táborok alkalmával éjjelente filmezte és fogdosta az alvó diákokat 2013 és 2016 között, amíg tetten nem érték. Összesen 18 gyerekszexuális bántalmazása miatt emeltek vádat ellene, akik közül mára négyen nagykorúak lettek.

A 42 éves férfire eredetileg 155 éves szabadságvesztést kért az ügyészség, ám végül egyezség fejében csökkentették azt 130 évre. A spanyol törvények értelmében ebből 20 évet tölthet tényleg börtönben, az alku részeként viszont 17 év után szabadulhat. Büntetésébe beleszámít az elmúlt két év is, amelyet előzetes letartóztatásban töltött.

Az egykori szerzetestanár beismerte bűnösségét a bíróság előtt, és nyilvánosan bocsánatot kért tetteiért.

Erről Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke, Kincses Előd ügyvéd, a marosvásárhelyi események koronatanúja és Menyhárt Gabriella ügyvéd beszéltek egy hétfői nagyváradi sajtótájékoztatón.

Tőkés elmondta: a posztkommunista Romániában mind az 1989-es forradalom, mind a bukaresti bányászjárások, mind pedig a Fekete Március felelőseinek a kiderítését és felelősségre vonását elszabotálták. Az első kettő dossziéit strasbourgi ítéletek következtében a román igazságszolgáltatás újranyitotta, és most elérkezett az idő a Fekete Március felelőseinek a megkeresésére is. Az európai parlamenti képviselő szerint e három ügy kiemelt fontosságú a romániai igazságtétel szempontjából.

Menyhárt elmondta: a marosvásárhelyi etnikai konfliktusban megvakított Sütő András drámaíró, valamint az összetűzés három halálos áldozatának a hozzátartozói megbízásából folyamodott tavaly a román katonai ügyészséghez, kérve a Fekete Március hátterében álló politikai események kivizsgálását, és az emberiesség ellen elkövetett bűncselekmények felelőseinek a törvény elé állítását. Az ügyészség nem foglalkozott érdemben az üggyel. Először azt válaszolta, hogy ezt az ügyet már kivizsgálták, másodjára pedig visszaküldte a 32 oldalas beadványt kiegészítésre. Ezt a panaszosok a legfelsőbb bíróságon kifogásolták, de a törvényszék indokoltnak találta az ügyészségi kérést. Ezt követően fordultak szeptemberben az EJEB, mert úgy gondolják, hogy sérült az áldozatok hozzátartozóinak az igazságszolgáltatáshoz való joga amiatt, hogy a katonai ügyészség nem foglalkozott érdemben az üggyel, és a bíróság sem utasította az ügyészséget arra, hogy kivizsgálja a történteket. Az ügyvéd arról is beszámolt, hogy angol nyelvű levélben figyelmeztette a bíróságot arra, hogy a román-magyar konfliktusos ügyekben készült beadványok általában nem jutnak át a román nyelvű ügyeket regisztráló személyzet szűrőjén.

Menyhárt azért is fontosnak tartotta a Fekete Március alapos kivizsgálását, mert a történelmi eseményeket homlokegyenest másképpen ítéli meg a román társadalom, és a romániai magyarság. Úgy vélte: közelíteni kellene a nézőpontokat.

Menyhárt elmondta: bizonyítékaik vannak arra, hogy a Ion Iliescu által fémjelzett román hatalom megszervezte a marosvásárhelyi konfliktust. A hatalom a Vatra Romaneasca szélsőségesen nacionalista szervezettel együttműködve botokkal felfegyverzett román parasztokat vitt Marosvásárhelyre, és arra uszított, hogy lépjenek fel a jogaikat követelő magyarok ellen.

Kincses megemlítette: ő koronatanúként szerepel az ügyben. Hozzátette: a Zsil-völgyi bányászokat is elindították Marosvásárhelyre, de az őket szállító vonatszerelvényeket végül visszafordították a város közeléből, miután azt tapasztalták, hogy a székelyföldi magyarokat nem sikerült bevonni az etnikai konfliktusba.

1990. március 19-én husángokkal és fejszékkel felszerelt román falusi férfiakat szállítottak Marosvásárhelyre, hogy védjék meg a várost a magyaroktól. Az erőszakosan fellépő, sok esetben ittas férfiak feldúlták a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) székházát, súlyosan bántalmazták Sütőt. A magyarellenes pogromkísérlet másnap is folytatódott, ekkor azonban magyar ellentüntetés is szerveződött. A magyar tüntetők a segítségükre érkező cigányokkal kikergették Marosvásárhely főteréről a husángos román parasztokat és a velük szimpatizáló marosvásárhelyi román tüntetőket.

Az események után a román igazságszolgáltatás kizárólag a magyar ellenreakciót vizsgálta, a husángos, fejszés falusi románok felbujtóit nem azonosította. Az ügyészségi vizsgálatok során harminc ember ellen emeltek vádat, akik valamennyien magyar, illetve roma nemzetiségűek voltak. Két embert tíz, egyet hat, a többit pedig két, illetve egy év börtönbüntetésre ítélték.

A marosvásárhelyi Fekete Márciusra hivatkozva alakította újra a bukaresti kormányzat a román belügyi titkosszolgálatot, a Román Hírszerző Szolgálatot (SRI). A korábbi titkosszolgálat, a kommunista politikai rendőrségként működő Securitate a diktatúra bukása után megszűnt.

Marosvásárhelyen a véres összecsapást követő kivándorlási hullám következtében kerültek számbeli kisebbségbe a magyarok, akik ma a város lakosságának 43 százalékát teszik ki.

Rodrigo Duterte, fülöp-szigeteki elnök 2016 júniusában került hatalomra. Már kampányában ígéretet tett arra, hogy leszámol a drogkereskedelemmel és bűnözéssel, illetve megtisztítja az utcákat a drogkereskedőktől. A fülöp-szigeteki drogok elleni háborúnak („war on drugs”) a legalacsonyabb statisztikák szerint is több mint négyezer áldozata van.  Duterte „független” külpolitikája során lazítani próbál a Fülöp-szigetek és az Egyesült Államok kapcsolatán, miközben Kína felé közeledik. Mindemellett a nemzetközi sajtóban populista politikusnak nevezik, hasonlóan Trumphoz, Putyinhoz, Erdoganhoz, de még Orbán Viktorhoz is szokták hasonlítani.

Bár 2016-ban 39 százalékkal nyert a választásokon, a Reuters 2018 januári cikke szerint támogatottsága mára 70 százalék fölé emelkedett. A közvélemény értékeli, hogy betartotta ígéretét és drogellenes háborújában megtisztítja az utcákat a bűnözéstől, annak ellenére, hogy ez több ezer ember meggyilkolását jelenti.

A drogellenes háború legfontosabb szereplője a gyilkosságok kapcsán a rendőrség, akiknek Duterte növelte a költségvetését az utóbbi években, akárcsak a hadseregét. A rengeteg gyilkosság azt mutatja, nem bajlódnak a letartóztatással és a jogi procedúrával (letartóztatás, tárgyalás), hanem egyszerűen végeznek az olyan személyekkel, aki drogügyletekbe keveredik. Szemtanúk szerint rengeteg esetben a rendőrök az otthonukban rontanak rá a gyanúsítottra, és meghamisítják a helyszínt. A rendőrség azzal védekezik, a gyanúsítottak (áldozatok) fel vannak fegyverkezve és ellenállnak a letartóztatásnak. Népszerű rajtaütés az is, ha motorbicikli vezetése közben lövik le az illetőt.

A belpolitikájának egyik legnagyobb kritikusa Leia de Lima, aki korábban az ország Emberi Jogi Bizottságának elnöke volt, Duterte vezetése alatt pedig a Szenátus tagja. Támogatta, hogy indítsanak nyomozást Duterte ellen a drogellenes háború égisze alatt elkövetett gyilkosságok ügyében. 2016-ban a Foreign Policy a „Global Thinkers” sorozatában „challenger” kategóriában írt róla, amiért szembeszállt Duterte politiájával. 2017 februárjában tartóztatták le, azóta sem került sor hivatalos tárgyalására.

A drogellenes háború gyilkosságainak száma több mint négyezer, de a Nemzetközi Bíróság jelentése szerint ez a szám nyolcezer, míg a PAHRA (Fülöp-szigeteki Emberi Jogi Tanácsadók Szövetsége) tizenkétezer halálos áldozatról beszél. Azonban egy ilyen „háború” nem egyedi eset, többek között Kína, Malajzia, Irán és Vietnám is felvette a harcot az illegális drogkereskedelem ellen.

2018 februárjában a Nemzetközi Büntetőbíróság bejelentette, előzetes vizsgálatot indít a gyilkosságok ügyében Rodrigo Duterte elnök ellen. Ám ez csupán annyit jelent, hogy megvizsgálják, van-e bármilyen alap arra, hogy folytassanak egy esetleges kiterjedtebb nyomozást. A bíróság csak akkor járhat el az ügyben, ha megbizonyosodott arról, hogy a fülöp-szigeteki igazságszolgáltatás már nem képes erre. A bejelentés annak a következménye, hogy 2017 áprilisában egy fülöp-szigeteki ügyvéd, Jude Sabio kérvényezte a vizsgálatot Duterte ellen. De a Human Rights Watch és az Amnesty International is régóta figyelemmel kíséri az elnök tevekénységet. Fontos megjegyezni, hogy ez az első előzetes vizsgálat délkelet-ázsiai ország ellen.

A bíróság esetleges további vizsgálata mélyebb kérdésekhez is vezethet. Ahogy Duterte szóvivője, Harry Roque megfogalmazta: „a vizsgálat folytatása aláássa a Fülöp-szigetek szuverenitását, hiszen vannak működő demokratikus intézményeink.”

Egy hónappal a vizsgálat bejelentése után Duterte úgy döntött, visszavonja a Római Statútum ratifikációját, melyet a Fülöp-szigetek 2011-ben ratifikált. Ez a megállapodás hozta létre 2002-ben a Nemzetközi Büntetőbíróságot. A Nemzetközi Bíróság csak olyan személy ellen indíthat eljárást, aki a csatlakozott országok állampolgára, illetve csak a 2002 után elkövetett bűncselekmények kapcsán. Továbbá joghatóságát csak akkor gyakorolhatja, ha az adott állam igazságszolgáltató szervei nem hajlandók vagy nem képesek az ügy kivizsgálására.

Bár a Római Statútum ratifikációjának visszavonása nem jelenti, hogy ha a jövőben ítélet születik az üggyel kapcsolatban, az nem fog vonatkozni az elnökre. Mégis az emberi jogok betartatása kényes téma a nemzetközi kapcsolatokban, kikényszerítésük kérdése nem egyértelmű. Mivel Duterte esetében nem csak arról van szó, hogy demokratikus keretek között választották meg; kampányát is a drogellenes háború elindítására fűzte fel, amely ígéretét be is tartotta. Jelenlegi támogatottsága a statisztikák szerint magasabb, mint mikor hatalomra került. Döntéseit, belpolitikáját tehát teljes mértékben legitimnek tekinthetjük. Bár a demokratikus intézmények, mint például a harmadik hatalmi ág, az igazságszolgáltatás mennyire működik függetlenül (vagy mennyire működik egyáltalán) kérdéses, de ennek mérése, megállapítása nehéz. Nem úgy tűnik, hogy a drogellenes háború hamar véget érne, a vizsgálat pedig évekig elhúzódhat, így kérdéses, lesz-e bármilyen változás a közeljövőben.

A Világ Igaza kitüntetésben részesült Revisnyei Reviczky Imre posztumusz vezérőrnagy szoboravató ünnepsége a Fiumei úti sírkert Nemzeti Emlékhelyen 2018. november 6-án. A szobor Stremeny Géza alkotása. (MTI/Bruzák Noémi)

A Power Shield 2016 végén elindított projektje a robbanóanyag-kereső kutyák kiképzésében nyitott új kutatási területet. A speciális biztonsági szolgáltatásokat nyújtó társaság kutatása kiterjed a különböző robbanóanyagok összetételére, különböző hőmérsékleten történő párolgására, anyagtani, illetve robbanási tulajdonságainak változására, de mindezek mellett a projektben a speciálisan kiképzett kutyák viselkedését és magatartását a „normálistól” eltérő keresési helyzetekben is vizsgálják.

Gál János, a Power Shield kutyakiképzésért felelős vezetője a Biztonságpiacnak elmondta: a projekt 2018-ban is a megvalósítási terv ütemének megfelelően, időarányosan halad. Jelenleg a projekt második, úgynevezett kutatási fázisa zajlik, amelynek eddigi eredményei alapján a projektcélok eredményesen teljesíthetők, illetve az eredmények elemzését követően a robbanóanyag-kereső kutyák alkalmazása tekintetében új irányokat, valamint új megoldásokat vezethetnek be.

A GINOP programban 82 millió forintos európai uniós támogatást elnyert, összesen 147 millió forint költségvetésű projekt eredményeit illetően a Power Shield-nek két fő célkitűzése van: egyrészt a speciális védelmi szolgáltatás keretében egy hiteles, magas fokú szagbiztonsággal rendelkező robbanóanyag-kereső kutyák alkalmazását biztosító technológia, másrészt a robbanóanyag-kereső kutyák eredményes és költséghatékony képzésével kapcsolatos módszertan kidolgozása. Ez utóbbi részeként a robbanóanyag-kereső kutyák teljesítményértékelésével, illetve vizsgáztatásával kapcsolatos követelményeket is megfogalmazzák és összesítik.

A kutatás eredményeinek felhasználásával lehetővé válik a robbanóanyag-kereső kutyák polgári területen történő alkalmazása – itt korábban még nem dolgoztak kutyák Magyarországon.

Mint azt Gál kifejtette: az eredményes hatósági vizsgát követően a sármelléki repülőtéren – kísérleti keretek között – bevezették a robbanóanyag-kereső kutyával történő személyi átvizsgálást, amelyet mind a repülőtér üzemeltetője, mind a felügyelő hatóság és az érintett utasok is pozitívan fogadtak. A Power Shield szakértője szerint az alkalmazást különösen megnehezíti, hogy a gyakorlatban az utasok ruházatában megjelenő számtalan zavaró szaggal szemben a kutyáknak közömbösen kell viselkedniük, a kitartó munka eredményeként azonban sikerült ezt biztató módon megoldani.

A projekt során a „szagbiztonsággal” összefüggő módszertan lebonyolítása hatékonyabbá vált, illetve rövidebb idő alatt, költséghatékonyabb eljárásban sikerült elérni a kívánt eredményt. A robbanóanyagok detektálásában kiemelt szerepet kap a kutyák megbízhatósága, tekintettel arra, hogy a robbanóanyaggal hasonlatosságot mutató anyaggal szemben közömbösen kell viselkedniük, míg az elrejtett robbanóanyagot minden esetben biztosan jelezniük kell.

A kutatási munka további eredménye, hogy a robbanóanyagokat egy újabb módszer alkalmazásával is azonosítani tudják. Gál János erről kifejtette: a robbanóanyag-maradványt tartalmazó mintát mutatják meg a kutyáknak, amelyet különböző szagok közül kell kiválasztaniuk, az eljárás keretében valójában a robbanóanyag-kereső és a „szagazonosító” kutyák erényeit hangolják össze. A fejlesztések további irányai, hogy a védelmi intézkedések keretében, az úgynevezett megelőző fázisban alkalmazzák a kutyákat, kifejezetten a kritikusinfrastruktúra-védelem, valamint a tömegrendezvények biztosítása, illetve az értékteremtő folyamatok (ipari környezet) védelmének biztosítása során.

A projekt befejezését, lezárását követően új technológiai eljárásokat vezethetnek be. A Power Shield ezenkívül a robbanóanyag-detektálásban érintett ügyfelek számára is bemutatja majd a projekteredményeket, valamint az egyes ügyfelek számára specifikusan ajánlott technológiai eljárásokat. A társaság azt tervezi, hogy 2019-ben már a gyakorlatban is alkalmazni fogják a pályázat során kifejlesztett megoldásaikat.

(Cikkünk nyomtatásban 2018 februárjában jelent meg a Biztonságpiac Évkönyvben. A -szerk- megj.)

A vádirat szerint Budapest belvárosában a kerületi rendőrkapitányság civil ruhás rendőrei vették észre, hogy a bíró hamis engedélyt rakott autója műszerfalára és parkolójegy váltása nélkül elindult munkahelye felé.

A bíró a mozgáskorlátozott parkolási igazolvány jogosulatlan használatát a helyszínen elismerte, az engedélyt az intézkedő rendőröknek átadta – írták. A közlemény szerint a köztársasági elnök a bíró mentelmi jogát a büntetőeljárás lefolytatása érdekében felfüggesztette.

A Pesti Központi Kerületi Bíróságon leadott vádirat szerint az ügyészség azt indítványozta, hogy tárgyaláson kívül, az ügyiratok alapján pénzbüntetést szabjanak ki a vádlottra.

Jó látni, amikor a honvédségben egy összetett feladattípus a kezdeti szárnypróbálgatásoktól szorgos, kitartó, koherens erőfeszítésekkel a valós képességek tárházába kerül. Ennek a folyamatnak lehetünk a szemtanúi a kecskemétiek által tavasszal először demonstrált éjszakai NVG-s éleslövészet esetében is - melyet természetesen most is a szolnoki dzsétek közreműködésével hajtottak végre.

Ezúttal géppárban. Az egyik Gripen rácsapása és tűzkiváltása közben a háttérben látszik a köteléktárs villogójának fényfüzére is.

Zord