Biztonságpolitika

ATM-fosztogató bűnözői csoportot számoltak fel magyar és német rendőrök – közölte a rendőrség.

Az Országos Rendőr-főkapitányság kommunikációs szolgálatának közleménye szerint a Frankfurt am Main-i Főügyészség 2018-ban európai nyomozási határozatot bocsátott ki K. Tamás magyar állampolgár és társai ellen. A németek adatai szerint a férfi a bűntársaival pénzautomatákat robbantott fel Németországban, majd ellopták belőlük a készpénzt.

A Hajdú-Bihar Megyei Főügyészség pénzmosás gyanúja miatt rendelt el nyomozást. A nyomozók megállapították, hogy a Németországban elkövetett bűncselekményekből szerzett vagyont K. Tamás és társai Magyarországon mosták tisztára. A magyar rendőrök ezért vagyonvisszaszerzési eljárást is kezdeményeztek.

A magyar nyomozók jelzésére december 7-én Németországban elfogták a 41 éves K. Tamást és két társát, a 39 éves K. Balázst és a 45 éves Z. Zsoltot, akik a megalapozott gyanú szerint részt vettek az ATM-ek kifosztásában. Elfogták a bűnözői csoport egyetlen német állampolgárságú tagját is.

A Nemzeti Nyomozó Iroda munkatársai – a német rendőrökkel közösen – szerdára összehangolt bűnügyi akciót szerveztek több mint száz rendőr közreműködésével. Hajdúnánáson, Nyíregyházán és Budapesten újabb négy gyanúsítottat fogtak el. A hét férfinél lefolytatott házkutatásban forintot és eurót foglaltak le, lőfegyvert és lőszereket, ingatlant és két gazdasági társaságban lévő üzletrészeket vettek zár alá, bankszámláikat befagyasztották, pénzintézeti széfjeiket átkutatták.

A négy újonnan elfogott magyar férfit a rendőrök robbanóanyaggal elkövetett robbantás és más bűncselekmények megalapozott gyanúja miatt gyanúsítottként hallgatták ki. A magyar és a német nyomozást, a közös nyomozócsoport munkáját az Europol és az Eurojust segítette. A nemzetközi bűnügyi információcserének köszönhetően a két ország rendőrei felszámolták a bűnbandát – áll a közleményben.

Kilenc használt, de rendkívül jó állapotú, korábban Norvégiában működő helikoptert vásároltak mentési feladatokra – közölte a rendőrség.

A közleményben az áll, hogy 2020 januárjától a rendőrség feladata a légi mentés technikai feltételeinek biztosítása. Ennek érdekében a HM EI Zrt. kilenc, korábban Norvégiában használt EC 135 P2+ típusú mentőhelikoptert vásárolt. A gépek karbantartása, lajstromozása és hatósági vizsgáztatása megtörtént. A mentőhelikopterek a légi mentési feladatok ellátására alkalmasak, a Magyar Légimentő Nonprofit Kft. használatba vette őket – tették hozzá.

Kitértek arra is, hogy már megkezdődött az új légimentőbázisok építésének és a meglévők felújításának, korszerűsítésének a tervezése, valamint folyamatban van mentőgépkocsik beszerzése is. A rendőrség közleménye szerint 2020. január elsejétől a Magyar Légimentő Nonprofit Kft. tulajdonosi jogait is a Készenléti Rendőrség gyakorolja ekkortól. A légi mentés egészségügyi szakmai irányítását a jövőben is az Országos Mentőszolgálat főigazgatója végzi – áll a közleményben.

Győrfi Pál, az Országos Mentőszolgálat kommunikációs és pr-igazgatója hétfőn közölte az MTI-vel, hogy szolgálatba állt az összes magyar tulajdonú, korszerű mentőhelikopter az eddig bérelt osztrák gépek helyett. A kilenc helikopter robotpilótával, éjjellátó képességgel, valamint időjárásradarral is rendelkezik, így új képességekkel gyarapítják a magyarországi légi mentést. A gépek lélegeztető és újraélesztő, illetve ultrahang berendezésekkel is fel vannak szerelve – sorolta.

Ez pedig az al Asad légibázis. Ez az bázis Nyugat Irakban, amely mindentől távol van és ahol az amerikai és egy két koalíciós ország (ausztrál, holland, dán katonákra emlékszem, de nem ellenőriztem) képezik az iraki hadsereg egyes egységeit. Az iráni támadás fő célpontja ez volt, ide ment több rakéta. A bázis hatalmas, 23 km csak a külső határa. A 7 gépesített hadosztály bázisa is egyben. Azért volt érdekes 2014-ben az Iszlám Állam ostrom alá vette, bár inkább "ostrom" alá, mert nyilván nem lehet körbezárni katonai erővel főleg a IÁ katonai erejével. A kiképzés úgy folyt akkor, hogy akik megkapták a kiképzést, azok mehettek is egyből harcolni az Iszlám Állam ellen.
Itt még sajnos nem voltam, ez nem saját fotó az erbilivel ellentétben.
A kép forrása: https://twitter.com/roberttollast/status/1214830397739192320/photo/1


Az iráni rakétatámadás után készült egy friss műhold fotó a bázisról. Az első feltételezések szerint az irániak nem találtak el semmit, de ez a fotó inkább azt mutatta, hogy TALÁN szándékosan nem találtak el amerikai katonákat mert egy két létesítményt telibe találtak. Konkrétan a hangárokat, ahonnan a feltételezésük szerint a drónok indultak megfigyelni és kilőni Kaszem Szulejmanit. Szimbolikus.

Lehet, hogy véletlenül találták el a hangárokat csak? Persze lehet. Amiért mégis valószínűsítjük hogy azt találnak el amit akarnak, az az elmúlt két év eredményei. Irán 2018 óta három alkalommal bizonyította, hogy képes precíziós támadást intézni. Először az iraki kurdisztánban levő Koyaban találtak el egy épületet, ahol épp egy iráni ellenzéki kurd párt vezetése ülésezett. Telitalálat volt. Hónapokkal később az Iszlám Állam egyik bázisát találták telibe Szíriában. 2019-ben szaúdi olajlétesítményeket találtak el drónokkal és cirkálórakétákkal, de olyan pontosan , hogy csak néztünk.  Szóval lehet hogy most véletlen volt, de a korábbi jelek másra engednek következtetni. Forrás: példul innen: https://www.dialog.ua/war/198579_1578515614


Magáról a bázisról készültek korábbi fotók is, ezen a 1990-es évek állapotát látjuk. A bázist Tom Cooper visszaemlékezése szerint négy másikkal együtt jugoszláv cégek építették, ezek a H-2, Balad, al Qut, Tallil és az al Asad voltak.  MIndegyik legalább 24 megerősített bunkerrel, egy méternyi vasbeton "tetővel" a repülőgépeknek, mély alagútrendszerrel, vezetési pontokkal, tagolt taxi utakkal.

Az Air Base blogra eddig kevés repülőnapos bejegyzés került fel. Ennek oka, hogy az elmúlt tíz évben nagyszabású (nemzetközi) repülőnapon nem jártam, inkább a kevésbé látványos, de sokkal érdekesebb hétköznapokra fókuszáltam. Azonban a polcaimon sorakozó fotóalbumokban és az adathordozókon ott lapulnak az 1990 és 2010 közötti repülőnapokon és nyílt napokon készült fotók ezrei. A régi repülőnapokat felidéző sorozatban az eddig nem publikált képekből válogatok. A válogatások érdekességét az adhatja, hogy időközben jónéhány típus végleg eltűnt nemcsak a repülőnapokról, hanem a mindennapi szolgálatból is.

Az első bejegyzést három Slovak International Air Display (SIAD) képeiből állítottam össze. Mindhármat Pozsonyban, a szlovák politikusról és pilótáról, az 1919-ben repülőbalesetben elhunyt Milan Rastislav Štefánikról elnevezett nemzetközi repülőtéren rendezték meg.

*

SIAD ’99 - 1999. június 5.

A ma ismert C-27J Spartan alapjául szolgált Aeritalia G.222-es. A Pozsonyban látott, 1988-as gyártású gépet az olasz légierőtől történt kivonása után az afgánoknak adták át, ahol később selejtezték és 2014-ben szétbontották. A délszláv háború idején az olaszok egy ilyen gépet vesztettek, amikor 1992. szeptember 3-án a szarajevói repülőtér megközelítése közben G.222-esüket vállról indítható rakétával lelőtték.

A SIAD ’99 idején néhány olasz bázison még 24 órás készültséget adtak az F-104S ASA-M gépek. (Ugyanekkor még zajlott a NATO Jugoszlávia elleni Allied Force művelete, amely a következő héten, június 10-én ért véget.) Az olasz pilóták körében rendkívül népszerű Starfightereket öt év múlva, 2004 májusában, egy nagyszabású repülőnappal búcsúztatták a Róma melletti Pratica di Maréban.

Az ukrán légierő több ilyen, hangsúlyos nemzeti színekkel díszített Szu-27-essel járta az akkori repülőnapokat. A mirgorodi (Közép-Ukrajna, poltavai régió) 831. vadászezred fekete 48-as gépe is így jutott el a ’99-es SIAD-ra.

Szlovákiában 2011 szeptemberéig tartott a Mi-24-es harci helikopterek üzemeltetése, de ez 1999 nyarán még messze volt. Az egyik szlovák Mi-24-est egy évvel a típus kivonása előtt, egy váratlan repülési lehetőség során a levegőben is sikerült lencsevégre kapni.

A sivatagi homokszín helyett immár szürkében az 1991-es Öböl-háború 47 bevetéses veteránja, a RAF Coltishall 54. századának Jaguar GR 1-ese. A gép orrába lézer távolságmérőt építettek, a beömlőnyílások alatt mindkét oldalon egy 30 mm-es Aden Mk 4-es gépágyú volt.

A kiképzési célokat szolgáló Jaguar T2A változatnál az egyik gépágyút megtartották. A Pozsonyban járt példány megmenekült a szétbontástól, múzeumi darab lett Angliában.

Egy GR 5-ös változatnak készült, később GR 7-es és GR 9-es szintre felhozott Harrier II-es, amely 2010 után a Royal Air Force és a Royal Navy közös ezredében, szárazföldről és repülőgép-hordozóról egyaránt üzemelt. Kivonása után alkatrészbázisként az amerikai tengerészgyalogságnak adták át, végül a Davis-Monthan légierő bázis sivatagi tárolójában kötött ki.

A British Aerospace a nyolcvanas évek közepén hozta létre a Hawk többfeladatú, együléses változatát, a Hawk 200-ast. A gyári géppel Graham Wardell tesztpilóta repült bemutatót Pozsonyban, azonban a vasárnapi demó szerencsétlenül végződött: az egyik manőver során a Hawk lezuhant, pilótája életét vesztette. Az égő roncs eltalált egy reptéri épületet, ahol szintén életét vesztette egy ember. A nyolcvanas évek végén Wardell volt az első nem amerikai pilóta, akit átképeztek az F-117-esre.

*

SIAD ’02 - 2002. június 8.

Az ukrán légierő 185. gárda nehézbombázó ezredének Poltaváról érkezett Tu-22M3 nehézbombázója. A kék 96-os megúszta a kétezres évek első felében, amerikai szorgalmazásra végrehajtott darabolást és a Kijev-Zsuljani repülőtér szomszédságában létesült ukrán állami repülési múzeumba került. A kék 96-os oldalszámot ma már hiába keressük, a felújítás után a bombázó piros 57-es számot kapott.

A 185. ezred jelvénye a bombázó szélvédője alatt.

Az USAFE 493. századának F-15C-je, amelynél 2007. május 4-én, egy romániai gyakorlatról visszatérőben olajnyomás probléma lépett fel az egyik hajtóműnél. A pilóta nem kockáztatta az egyhajtóműves repülést a zsúfolt európai légtérben, és géppárjával együtt megszakította az útját Ferihegyen. A gép két nappal később, a törött olajvezeték kijavítása után folytatta útját angliai bázisa, a RAF Lakenheath felé.

A szlovák kormányzati repüléseket lebonyolító két Jak-40-es egyike. Mindkét gépet Fokker 100-asok váltották, az egyik Jak a kassai repülőmúzeumba került, a képen látható OM-BYL lajstromjelű példány a zsolnai (Žilina) repülőtéren van kiállítva.

Eredetileg a csehszlovák kormány gépe volt ez az 1989-es gyártású Tu-154-es, amely 1993-ban Szlovákiába és a következő évben szlovák lajstromba került. Nagyjavítását követően kormányzati repülést teljesített, majd 2016-ban egy Airbus A319-es váltotta. Az OM-BYO lajstromjelű Tu-154-es szintén a kassai repülőmúzeumban látható.

A holland királyi légierő Fokker 60-asából mindössze négy darab készült. A Fokker 50-es meghosszabbított változatára egy nagyméretű teherajtó került, hogy akár egy F-16-os hajtóművét is szállíthassa. A szárny alá zavarótöltet-kivető konténert függeszthettek, a szárnyvégnél és a törzs végén a dán Terma elektronikai hadviselési rendszerének szenzorai kaptak helyet. 2010-ben mind a négy gépet eladták Perunak.

A volt csehszlovák közösből Szlovákia tizenegy darab MiG-21UM-et kapott. A pozsonyi SIAD ’02 talán az utolsó áttelepülése volt a szliácsi alakulat 5026-os oldalszámú gépének, mert az év végétől a szlovák légierő maradék huszonegyesei végleg földön maradtak. Az 5026-os a pöstyéni múzeum szabadtéri kiállításán látható.

A Luftwaffe 61. szállítóezrede 1979 és 2013 között repült UH-1D helikopterekkel – ezek egyike látogatott a SIAD 2002-re. A legendás Huey H változatát D (Deutschland) jelzéssel, 352 darabos mennyiségben gyártotta a Dornier.

Osztrák indián, azaz egy OH-58B Kiowa könnyű helikopter. A 3C-OK oldalszámú gép a típus ausztriai üzemeltetésének huszonötödik évfordulójára különleges festést kapott: egy kiowa harcos és fegyvere valamint az egykori életterét szimbolizáló préri került fel a kisméretű forgószárnyasra.

A 831-esek Szu-27-esei a SIAD visszatérő vendégei voltak. A kék 08-as a korai Szu-27-eseken használt zöld orrkúppal repült.

Egy teherszállító Boeing 707-es pilótafülke nélküli maradványa. A ghánai lajstromú gép 1999. február 7-én Csádba indult volna, de a pozsonyi felszállás közben két hajtóműve is meghibásodott. A 707-es a pályán túlfutva állt meg és javíthatatlanul sérült, a háromfős személyzet és a négy utas sértetlenül élte túl a balesetet.

*

SIAD ’04 - 2004. június 13.

2004-ben sem múlt el SIAD Szu-27-es jelenlét nélkül. Itt éppen a kék 56-os gurul ki a felszálláshoz. Pilótáját, Fedor Viscsuk alezredest választották a 2004-es SIAD legjobb egyéni bemutató pilótájának.

Magyar repülőműszakiak ismerkednek a kék 08-assal.

A szlovák belügyminisztérium Mi-171-es helikoptereinek a pozsonyi nemzetközi repülőtér volt a bázisa, innen indultak határőrizeti feladatokra, hegyi mentésre…

… vagy tűzoltásra.  

A szlovák MiG-29-es géppár infracsapdákat és sűrű fekete füstöt hagy hátra.

A szliácsi Tigris század 3911-es oldalszámú MiG-29-esén még friss a festés; a Trencsénben kapott világosszürke-szürke kombináció az eredeti csehszlovák színeket váltotta. A gép navigációs és kommunikációs rendszerét a NATO-n belüli együttműködés miatt később modernizálták, és a típusjelzés MiG-29AS-re módosult.

Belgium a hetvenes évek végén 33 Alpha Jet 1B-t rendszeresített, amelyeket hazai üzem, a SABCA szerelt össze. A belga gépek az ezredfordulón a navigációs berendezéseket érintő korszerűsítésen estek át és szemmagasságú kijelzőt (HUD) kaptak, amelynek képe a hátsó fülkében is megjeleníthető volt.

A belga géptől eltérően hegyes orral hasította a levegőt ez a portugál Alpha Jet A. Portugália ötven ilyen gépet kapott kompenzációként, miután a Luftwaffe 1993-ban végleg kivonult az országból, ahol éleslövészet gyakorlása miatt települt állandó jelleggel. A portugál légierőnél haladó kiképzésre használt Alpha Jetek utolsó hat példánya 2018-ig repült.

Az osztrák légierőnél 1983-ban rendszeresített PC-7 Turbo Trainer alapvetően kiképzőgép, de „marni” is tud: a szárnyak alá géppuska-konténer és nem irányított rakéták blokkja függeszthető. Talán ezért is került fel 2003-ban, a rendszeresítés huszadik évfordulójára egy viperát ábrázoló festés a 3H-FG oldalszámú gépre.

A német kormány 1993-ban két olyan L-410 UVP repülőgépet adott át Lettországnak, amelyek korábban a Német Demokratikus Köztársaság légierejében repültek. Az egyik két évvel később lezuhant és megsemmisült, és a képen látható 145-ös oldalszámú példány sem repül már.

Figyelő szemek az L-410-es szélvédője mögött.

Szokatlan árnyalatú terepminta a lengyel légierő An-26-osán. A lengyel Ancsákat immár egy évtizede hogy kivonták, helyükre CASA C-295-ösök kerültek.

Ejtőernyősök ugratására használt civil Dornier Do-28-as. A magyar lajstromú, egykori Luftwaffe gépen az eredeti Lycoming boxermotorokat az L-410-esen is használt Walter M601-es gázturbinák váltották.

A pozsonyi bázissal üzemelő Air Slovakia 1994-ben kezdte meg működését és 2010-ig repült. Az OM-ERA lajstromjelű 1979-es gyártású Boeing 737-200-as átfestésére nem költöttek, a félretolt gépen az előző tulajdonos, az amerikai Southwest Airlines festésmintája van.

A közforgalmi gépek menetrendjük szerint, a repülőnap programjába illesztve indultak és érkeztek. Pozsonyból repült a Slovak Airlines is, amely működését később kezdte és előbb fejezte be, mint az Air Slovakia. A B737-300-asból hármat üzemeltetett, a képen egy ilyen érkező Boeing kezdi meg a fékezést.

A SkyEurope Pozsony és Kassa között közlekedő, harminc utast szállító Embraer 120 Brasilia gépe a felszálláshoz gurul a futópályával párhuzamos gurulóúton.

Újabb Boeing a pozsonyi futópályán, mégpedig a SkyEurope ex-litván B737-500-asa. A térség első diszkont légitársasága - ahol sok magyar hajózó is repült - 2009 őszén szűnt meg.

* * *

Fotó: Szórád Tamás

Mikor először raktam fel az erbili repülőtérről ezt a térképet, kaptam utána fejemre, hogy ez így veszélyes (kb. 2015-ben lehetett). A tegnapi iráni rakétatámadás után keresgélni kezdtem, de nem találátam a blogon, úgyhogy felrakom mégegyszer.
A reptér és a bázis már rég tovább bővült, Iszlám Állam már nincs, és ha az iráni titkosszolgálat az én térképemet használná egy következő támadáshoz, az régen rossz lenne. Ezért teszem fel nyugodt lelkismerettel a térképet megint.
Ha akar, Irán tud sebészi pontossággal kilőni rakéták. Ezt már bizonyította legalább kétszer. Ha mellé talált most, az nem volt véletlen (nagy valószínűséggel).

Frissen nyilvánosságra hozott brit levéltári dokumentumok tanúsága szerint London negyedszázaddal ezelőtt komoly lehetőségként felvetette Oroszország csatlakozását a NATO-hoz.

Az archív iratokból kitűnik az is, hogy a John Major vezette akkori konzervatív párti brit kormányt nagyon aggasztotta Borisz Jelcin orosz elnök mértéktelen ivászata, és Londonban készenléti terveket dolgoztak ki arra az esetre, ha Jelcin az alkohol okozta egészségi problémák miatt hirtelen meghalna.

A brit nemzeti levéltár minden év végén hagyományszerűen betekintést enged 25-30 évvel korábbi archív kormányzati iratokba.

A kedden nyilvánosságra hozott dokumentumokból kitűnik, hogy Malcolm Rifkind, a Major-kormány védelmi minisztere 1995-ben javaslatot tett Oroszország meghívására a NATO-ba. A brit kormány erről titkos tárgyalásokat is tartott, és az elképzelés az volt, hogy Oroszországnak társult tagságot ajánlanának fel az észak-atlanti védelmi szövetségben.

A brit külügyminisztérium egyik korabeli bizalmas átirata szerint Oroszország erőteljesen ellenezte a Varsói Szerződés egykori tagjai, köztük Magyarország csatlakozását a NATO-hoz, de Moszkvában belátták azt is, hogy ezt nem tudják megakadályozni.

Rifkind egyik belső írott tájékoztatójában erre reagálva kifejtette: a legnehezebben megoldható probléma az, hogy Oroszországot miként lehetne integrálni a nyugati országok közösségébe. Az akkori brit védelmi miniszter szerint a teljes jogú orosz NATO-tagság nem járható út, de alternatív megoldásként kínálkozik egy új tagsági kategória, a társult NATO-tagság létrehozása Oroszország számára.

Ez az elképzelés azonban később “csendben elhalt” a korabeli iratok tanúsága szerint.

Az archív dokumentumokból arra lehet következtetni, hogy London az ötletet nem terjesztette az amerikai kormány és a többi NATO-szövetséges elé. John Major egyik korabeli belső átirata szerint mindenképpen bizalmasan kell kezelni, hogy a brit kormány foglalkozik az orosz NATO-tagság gondolatával.

Rifkind a The Times című konzervatív brit napilap keddi kiadásának nyilatkozva azt mondta: Mihail Gorbacsov – az utolsó szovjet vezető – és Borisz Jelcin nagyon együttműködőnek bizonyult ebben a kérdésben, és mindketten őszintén törekedtek arra, hogy Oroszország közelebb kerüljön a Nyugathoz.

Az orosz államfő egészségi problémái feletti brit aggályokat tükrözi az egyik frissen nyilvánosságra került, 1995-ben kelt bizalmas feljegyzés. A dokumentum, amelyet egy meg nem nevezett brit kormánytisztviselő terjesztett a kabinet elé, hangsúlyozta, hogy Borisz Jelcin akkor már hat évvel idősebb volt az orosz férfiak akkoriban várható átlagos élettartamánál – amely annak idején 58 év volt -, és az előző három és fél hónapban két szívrohamon esett át.

A feljegyzés szerint Jelcin nem tartotta be az első infarktus után tett ígéretét, hogy csökkenti az alkoholfogyasztást, és “nemigen indokolt abban bízni”, hogy ezúttal jobb belátásra tér.

A brit kormány annyira tartott Jelcin halálától, hogy elő is készítettek Major számára egy parlamenti nyilatkozatot erre az esetre. A brit kormányfő ebben leszögezte volna, hogy Jelcin személyében az orosz nép bátor, képzelőerővel megáldott vezetőt veszített el, akinek az a sors adatott meg, hogy Oroszországot elvezesse a Szovjetunió drámai utolsó hónapjaitól egy új, szuverén állam megteremtéséig.

Jelcin 2007-ben, 76 esztendős korában hunyt el, és moszkvai temetésén jelen volt Major is, aki akkor már tíz éve nem volt brit miniszterelnök.

* * *

Fotó: MH BHD

Szolgálatba állt az összes magyar tulajdonú, korszerű mentőhelikopter, kiváltva az eddig bérelt osztrák gépeket – közölte az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) kommunikációs és pr-igazgatója.

Győrfi Pál tájékoztatása szerint a kilenc helikopter robotpilótával, éjjellátó képességgel, valamint időjárásradarral is rendelkezik, így új képességekkel gyarapítják a magyarországi légimentést. A gépek lélegeztető és újraélesztő, illetve ultrahang-berendezésekkel is fel vannak szerelve.

A mentőhelikopterek beszerzéséről a kormány döntött, mivel az eddig használt hét mentőhelikopter osztrák tulajdonban volt, és a magyar mentők egy idén december 28-ig tartó bérleti szerződés keretében használhatták azokat. Tartalék helikopter az országban nem volt, szükség esetén azt is az osztrák bérbeadó biztosította – tette hozzá.

Kiemelte: a fejlesztéssel már kilenc magyar tulajdonú mentőhelikopter áll a mentők rendelkezésére, így a tervezett karbantartások, vagy egy esetleges műszaki hiba sem okoz fennakadást a mentésben.

A korábbi hét osztrák gép kiváltása fokozatosan történt. Négy új helikopter már korábban szolgálatba állt a debreceni, a szentesi, a miskolci és a pécsi légimentőbázisokon, három másik gép pedig decembertől dolgozik Budaörsön, Balatonfüreden és Sármelléken. Hozzátette: további két helikopter tartalékként áll rendelkezésre.

Győrfi közölte: a légimentési képesség fejlesztéséről szóló kormányhatározat szerint a légimentés technikai feltételeit a rendőrség biztosítja, az egészségügyi szakmai irányítást pedig az OMSZ végzi. A mentőhelikopterek riasztása és irányítása ezután is a mentésirányítás országos rendszerében történik – fűzte hozzá.

A Kercsi-szoros két partját összekötő Krími híd vasútpályájának felavatása Ukrajna önállóságának és területi egységének újabb megsértését jelenti – jelentette ki az Európai Unió (EU) külügyi szolgálata (EEAS).

A napokban Vlagyimir Putyin felavatta a Kercsi-szoros két partját összekötő Krími híd vasútpályáját.

Az uniós külügyi szolgálat nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy a vasúti összeköttetés újabb lépés az illegálisan annektált félsziget kényszerű orosz integrációja felé, amely hozzájárul a területileg Ukrajnához tartozó Krím elszigeteltségéhez. A híd emellett korlátozza a hajók átjutását a Kercsi-szoroson keresztül az Azovi-tengeren található ukrán kikötőkbe.

Az EU elvárja, hogy Oroszország a nemzetközi joggal összhangban biztosítsa az akadálytalan és szabad áthaladás lehetőségét a Kercsi-szoroson. Az unió továbbra is teljes mértékben támogatja Ukrajna függetlenségét, önállóságát és területi egységét a nemzetközileg elismert határain belül, ugyanakkor nem ismeri el a Krím-félsziget illegális orosz annektálását – tették hozzá.

A Krími híd közúti felének a személyforgalom számára megépített részét 2018 májusában avatták fel Putyin részvételével. A presztízsberuházásként kezelt, Moszkva által Ukrajnától 2014-ben elcsatolt félszigetet az orosz gazdaságba integráló híd a leghosszabb ilyen átkelő Európában. A Kercsi-szoros két partját összekötő, 19 kilométer hosszú létesítményen napi negyvenezer gépkocsi és 47 vonat haladhat majd át. A híd éves utasforgalma becslések szerint 13 millió fő, teherforgalma 13 millió tonna lesz.

A sztálinista propagandát idézőnek nevezte szombat esti nyilatkozatában a lengyel külügyi tárca Vladimir Putyin minapi kijelentését, amelyben kétségbe vonta a Ribbentrop-Molotov paktum, illetve a Szovjetunió szerepét a második világháború kirobbantásában.

Putyin az Eurázsiai Gazdasági Unió vezetőinek szentpétervári találkozóján ismét bírálta az Európai Parlamentnek a második világháború kitöréséről szóló szeptemberi nyilatkozatát, mely egyformán a háború kirobbantójaként kezelte a náci Németországot és a Szovjetuniót.

Putyin többek között úgy látta: a második világháború nem az 1939 augusztusában kötött német-szovjet Ribbentrop-Molotov paktum következtében tört ki, hanem az 1938 szeptemberében Németország, valamint Olaszország, Nagy Britannia és Franciaország által aláírt, Csehország határ menti területeit a Harmadik Birodalomnak átengedő müncheni egyezmény miatt.

A lengyel külügyi közlemény nyugtalanítónak találta, hogy Putyin hamis, “a sztálini totalitarizmus korszakára jellemző propagandát felidéző képet” mutatott be a háborús eseményekről, amit – mint rámutatnak – annak idején még Nyikita Hruscsov első szovjet párttitkár is elítélt.

Putyin szavai rombolóak nemcsak a lengyel és az orosz szakértők korábbi közös munkájára nézve, hanem rontják az orosz elnök elődjei, Mihail Gorbacsov és Boris Jelcin törekvését a megbékélésre és az igazság keresésére – áll a nyilatkozatban, amely szerint az 1939. szeptember 17-i, a Ribbentrop-Molotov paktumon alapuló szovjet támadás akkor következett be, amikor a lengyel hadsereg a német támadókkal harcolt. Ezzel a nyilatkozat Putyin azon szavaira reagál, miszerint 1939 szeptemberében a vörös hadsereg nem a lengyelek ellen harcolt, mert támadása azon lengyel területek ellen irányult, amelyeket már elfoglalt a német hadsereg.

A lengyel külügyminisztérium felidézi: a vörös hadsereg támadása után Lengyelország több mint fele került szovjet megszállás alá. A tömeges megtorlás során, 1939-1941-ben legalább 107 ezer embert bebörtönöztek, több mint 308 ezer lengyel állampolgárt pedig Szovjetunió keleti területeire deportáltak. 1939 és 1945 között a szovjet üldözéseknek (bebörtönzések, deportálások, kivégzések) összesen mintegy 566 ezer lengyel eshetett áldozatul, köztük van az 1940 katyni mészárlás 22 ezer áldozata – a kivégzett lengyel katonatisztek és értelmiségiek.

A lengyel diplomácia szerint a lengyel-orosz párbeszéd érdekében fel kellene újítani az úgynevezett “nehéz ügyekben” illetékes kétoldalú csoportot. A 2002-ben megalapított, azóta munkáját többször felfüggesztő lengyel-orosz munkacsoport közös nevezőkre jutott már többek között a második világháború kitörésének értékelésében.

A varsói közleményre reagálva Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő vasárnap azt mondta, hogy nem Moszkva, hanem Varsó képviselői ássák alá éve óta azoknak a szakértőknek a munkáját, akik a két ország történelmének és viszonyának bonyolult kérdéseit hivatottak tisztázni. “Az agresszív (lengyel) retorika, a fasizmus ellen harcolók emlékműveinek lebontása, az oroszellenes szankciók meghozatalába játszott hangadó szerep, mind egyenes bizonyítéka ennek” – szögezte le Zaharova.

A harminc éve véget ért hidegháború óta nem tapasztalt aktivitást mutat Oroszország tengeralattjáró flottája, főleg az Európa biztonsága szempontjából kulcsfontosságú területeken – emelte ki a NATO szóvivője egy hétfőn ismertetett nyilatkozatában, amely szerint az észak-atlanti szövetség nem hagyja válasz nélkül a fejleményt.

Oana Lungescu elmondta, hogy Oroszország folyamatosan erősíti aktivitását, főleg az Atlanti-óceán északi részén és a Norvég-tengeren. Ez a régió az Észak-Amerika és Európa közötti katonai utánpótlási és kereskedelmi útvonalakat, valamint a kommunikációs csatornákat tekintve “létfontosságú Európa biztonsága szempontjából”.

A NATO egyebek mellett több járőrözéssel válaszol a fejleményre, és növeli a légierőre támaszkodó tengeralattjáró-elhárítás fejlesztését szolgáló forrásokat – mondta a szóvivő a Madsack német médiacsoporthoz tartozó regionális lapok közös szerkesztőségének (RedaktionsNetzwerk Deutschland – RND).

A beszámoló szerint október közepén annyira erőteljes volt az orosz aktivitás a NATO tengeri védelmi vonalaként számon tartott Grönland-Izland-Nagy-Britannia tengely térségében, hogy a szövetség szakértői először nem is akarták elhinni saját felderítési adataikat; egy egész raj modern orosz tengeralattjáró lépte át ezt a vonalat nyugati irányban, majd mélytengeri szintre merültek és eltűntek.

NATO-körökben hivatalos értékelés szerint a bújócskával folytatott nyílt erődemonstráció azt jelzi, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök éppen abban az övezetben igyekszik megzavarni az Egyesült Államok és az Európai Unió együttműködését, amelyről katonai szövetségüket elnevezték, vagyis az észak-atlanti térségben.

A nyugati katonai tervezőket főleg a tengeralattjárók és a róluk indítható rakéták kettőssége aggasztja. Az orosz elnök mindkét területen jelentős fejlesztéseket hajtott végre, így a tengeralattjárók jóval halkabbak, a rakéták pedig gyorsabbak.

A NATO belső elemzései szerint Moszkva célja nyilvánvalóan az, hogy tengeralattjárói révén képes legyen a világ bármely pontjára csapást mérni, éppen úgy, mint az Egyesült Államok, amely más eszközökkel, főleg a jóval drágább repülőgép-hordozók révén tett szert erre a képességre.

Az újgenerációs tengeralattjárók és rakéták megjelenése az EU nyugati tengeri határánál vagy az Egyesült Államok keleti partvidékén egycsapásra új “stratégiai helyzetet” teremtene – áll az RND beszámolójában, amely szerint a NATO utánpótlási útvonalainak elvágása is fontos orosz cél lehet, és a katonai szövetségnél elemzett lehetséges forgatókönyvek között olyan is van, amely szerint Moszkva az Atlanti-óceán mélyén húzódó távközlési kábelek feletti ellenőrzést is megszerezheti tengeralattjárói révén.

Az RND beszámolója egybevág a Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) című német lap minapi elemzésével, miszerint az 58 tengeralattjáróból álló flotta legutóbbi erődemonstrációjának az az egyértelmű üzenete, hogy az orosz haditengerészet bármikor képes áthatolni a Grönland-Izland-Nagy-Britannnia vonalon és csapást mérni az Egyesült Államok keleti partvidékére.

Noha az orosz haditengerészet teljes egészében véve elöregedett, és csak árnyéka szovjet elődjének, a tengeralattjáró-flotta ismét igen ütőképes, és a NATO brüsszeli központjában használt megfogalmazás szerint “jelentős kihívás” a szövetségnek. Mindenekelőtt a nukleáris fegyverrel felszerelt tengeralattjárók, közöttük is különösen a Borej osztályú hadászati rakétahordozó tengeralattjárók.

Három ilyet már hadrendbe is helyeztek, a negyedik a próbaüzemnél tart. Valamennyi 16 darab interkontinentális rakétát hordoz, amelyeket egyenként akár hat nukleáris robbanófejjel is fel lehet szerelni. Ezek a célterület felett szétválnak, és egy 8000 kilométer kerületű körben egyszerre akár 72 célpontra tudnak csapást mérni. Valamennyi tízszer nagyobb pusztítást végez, mint a Hirosimára ledobott amerikai atombomba – írta a FAZ.

Ugyancsak rendkívüli képességekkel rendelkezik a Yasen osztály első tagja, amely akár 4500 kilométeres távolságra is el tudja juttatni rakétáit. Az orosz tengeralattjáróknak így nem is igen kell messze behatolniuk az Atlanti-óceánra. Egy nagyobb válság idején Moszkvának “bőven megfelel, ha tengeralattjáróit felállítja Grönland és Izland között, valamint a Norvég-tengeren, mert onnan mindent elérnek, ami fontos nekik” – mondta a FAZ-nak Magnus Nordman svéd elemző.

További különleges fejlesztés a Poszeidón nevű vízalatti drón, amelyet állítólag jelenleg tesztelnek, és “ha nem a Kreml propagandisztikus hazugságáról van szó, akkor a NATO tehetetlen vele szemben” – írta a német lap. Leírása szerint ez egy automatikus torpedó, amely több, egyenként több száz megatonna erejű nukleáris robbanófejet szállít, akár ezer méteres mélységben és óránkénti kétszáz kilométeres sebességgel halad, és tízezer kilométert képes megtenni.

Szintén veszélyes a tudományos célokra fejlesztett tengeralattjárók csoportja, köztük a Losarik, amelynek fedélzetén ugyan júliusban súlyos szerencsétlenség történt, de minden bizonnyal ismét “akut fenyegetést” jelent majd arra a 282 kábelrendszerből – 1,23 millió kilométernyi távközlési kábelből – álló hálózatra, amely az Atlenti-óceán és a Balti-tenger mélyén fut, továbbítva a globális adatforgalom mintegy kilencven százalékát.

Az akár hatezer méteres mélységre merülni képes Losarik és a Mélytengeri Kutatások Igazgatóságának (GUGI) további, formálisan civil járművei rácsatlakozhatnak a hálózatra, vagy akár meg is szakíthatják az adatok áramlását, amivel beláthatatlan időre megszakadhat az Európa és Amerika közötti internetes összeköttetés – írta a FAZ, megjegyezve, hogy az orosz haditengerészetnél a digitális korszakban is ügyelnek az analóg kommunikáció, köztük a zászló-, és a fényjelzések ismeretének megőrzésére.

Oroszország és a NATO viszonya évről évre romlik – jelentette ki Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter a Rosszija 1 tévécsatornán sugárzott nyilatkozatában.

“Nemcsak hogy minden megállt, de évről évre romlik” – hangoztatta a tárcavezető. Anélkül, hogy kitért volna a Krím elcsatolására és a kelet-ukrajnai beavatkozásra, felemlegette, hogy öt évvel korábban meglehetősen élénk volt a szövetség és Moszkva együttműködése, és hogy az orosz haderőnek képviselője is volt Brüsszelben.

“Ma partnereink, természetesen az Egyesült Államokkal együtt, egyre több megállapodásból lépnek ki. És a biztonsági tér egyre szűkül” – fogalmazott Sojgu.

Az orosz védelmi miniszter nehezményezte, hogy noha Moszkva továbbra is kész az együttműködésre a NATO-val, az erre vonatkozó javaslataira, beleértve a terror elleni összefogás szorgalmazását Szíriában, nem érkezik pozitív reagálás. Hangoztatta, hogy csak az orosz és a koalíciós légierő közötti konfliktusok elkerüléséről sikerült megállapodni.

Vlagyimir Putyin azt mondta a Londonban éppen csúcstalálkozót tartó NATO és Oroszország viszonyáról, hogy “2008 (az orosz-georgiai háború) után az együttműködés gyakorlatilag leépült, mert a szövetség inkorrekt módon, hogy azt ne mondjam, durván járt el Oroszországgal szemben, Oroszország érdekeinek teljes figyelmen kívül hagyásával az általunk javasolt partneri együttműködés tekintetében”.

Ő is megerősítette, hogy Moszkva továbbra is kész a párbeszédre a NATO-val.

Zord

Október 20-án nyílik Dubajban a 2020-as világkiállítás, amely 173 napon át, 2021. április 10-ig várja a látogatókat. A Dubai Expo 2020 reklámozásába természetesen a rendezvény hivatalos légitársasága, az 1985-ben alapított Emirates is bekapcsolódott. Több mint kétszáz gépes flottájából 2017 novembere és 2019 áprilisa között húsz Boeing B777-es és húsz Airbus A380-as törzsére került fel egy színes matrica és a hajtóművekre az Expo 2020 felirat. Az Emirates saját tervezésű és gyártású matricájának mintáját egy négyezer évesre becsült gyűrű ihlette, amely egy dubaji ásatáskor került a felszínre. A 37,8 méter hosszú és 12 méter széles matrica a törzs negyven százalékát takarja. Felhelyezéséhez hat emberre és nyolcvannégy munkaórára volt szükség.

Az Emirates napi járattal köti össze Budapestet és Dubajt és ezt a járatot esetenként matricás Boeing 777-esek teljesítik. A matricák a világkiállítás végéig maradnak a gépeken, így tehát több mint egy évig láthatjuk még Ferihegyen a gyűrűshátú triplaheteseket.

* 

A matrica három színben készült. Az első a Mobility (mozgás) elnevezésű kék színű volt, amelyet az A6-EPK lajstromjelű Boeing 777-esre helyeztek fel.

*

A narancssárga az Opportunity (lehetőség) elnevezést kapta.

 *

A zöld gyűrűnek a Sustainability (fenntarthatóság) nevet adták.

* * *

Fotó: Szórád Tamás

Több mint ötven tüzet okoztak a szilveszteri tűzijátékok – közölte az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) szóvivője.

Mukics Dániel azt írta: 27 helyszínen az avar, a száraz fű, vagy tuják és bokrok égtek, 11 helyen kukák, konténerek gyulladtak ki. Hét esetben a hátrahagyott tűzijáték maradékát kellet a tűzoltóknak eloltaniuk. Volt ahol garázs, tető, vagy erkély égett, összesen 10 épületben és 2 autóban keletkezett kár tűzijáték okozta tűz miatt.

Szilveszter napján összesen 177 segélyhívás érkezett a katasztrófavédelem műveletirányítási központjaiba. A tűzoltóknak 81 tűzesetnél kellett beavatkozniuk, és ötven műszaki mentést hajtottak végre.

Halásztelken, Leányfalun, Szigetszentmiklóson és Balatonakarattyán is több száz négyzetméteren égett az aljnövényzet a tűzijátékok miatt. Érden egy garázs teteje gyulladt meg, Nemesgörzsönyben egy óvoda melléképülete, míg Nyírábrányban egy nyári konyhában keletkezett tűz, miután odarepült egy-egy tűzijáték. Szegeden és Körmenden erkélyen tárolt tárgyak gyulladtak meg a tűzijátékoktól. Kőszegen egy általános iskola műanyag sportpályáján égett a műanyag borítás tíz négyzetméteren. Szombathelyen egy családi ház udvarán tujasor égett, a tűzben megsérült egy autó és egy ház teteje is. Mindszentkállán egy ház oldalán a szigetelést gyújtotta meg egy odarepült pirotechnikai eszköz.

A tűzijátékok okozta tüzek mellett két halálos lakástűz is volt az éjjel. Szerda hajnalban kigyulladt egy lakóház Uraiújfaluban. A tűzoltók kihoztak egy embert az épületből, de a mentők már csak a halálát tudták megállapítani. Pellérden is kigyulladt hajnalban egy családi ház, a tűzoltók oltás közben egy holttestet találtak – közölte a szóvivő.

Idén is több baleset történt pirotechnikai eszközök miatt – közölte az Országos Mentőszolgálat szóvivője. Győrfi Pál közleménye szerint országszerte 14 ilyen esethez riasztották a mentőket, jellemzően kéz és arcsérülések miatt. Összesesen 3068 esetet láttak el a mentők szilveszterkor, ebből a fővárosi feladatszám 908 volt. Budapesten és az ország nagyvárosaiban idén is az éjfél és a hajnali 4 óra közötti időszak volt különösen nehéz, a mentőegységek folyamatosan dolgoztak. Közlekedési balesetek, tűzesetek, verekedések és belgyógyászati rosszullétek mellett több mint kétszáz embert kellett túlzott alkoholfogyasztás miatt kórházba vinni, mintegy tíz százalékuk kiskorú* volt – írta a szóvivő.

Csak Budapesten mintegy hatvanan kerültek a detoxikálóba szilveszter éjjelén. A Péterfy kórházba csaknem negyven embert vettek fel. Közülük hatan 18 év alattiak voltak. Két 14 éves fiatalt közterületről magatehetetlen állapotban vittek be a mentők. Papp Csaba, a kórház főorvosa azt mondta: senki sem volt súlyos állapotban, jellemzően infúziós kezelést kaptak. A budapesti Honvédkórházba 21 beteget vettek fel. Hetzman T. László főorvos azt mondta: közülük hárman súlyosabb drogtünetekkel érkeztek. Az M1 értesülései szerint egy fővárosi házibuliban egy fiatal férfi drog hatása alatt elesett és beverte a fejét. A mentők életveszélyes állapotban vitték kórházba.

*A wikipédia szerint a jogtudományban kiskorú alatt olyan személyt értünk, aki a 18. életévét még nem töltötte be, kivéve, ha 16 és 18 éves kora között házasságot kötött, mert ekkor a házasság megkötésével a nagykorúság bekövetkezik. Ha a házasság a 18. életévet megelőzően megszűnik, ez nem jár a nagykorúság magánjogi értelemben vett megszűnésével. Ez alól a szabály alól csak egy kivétel van: ha a bíróság a házasságot a cselekvőképesség hiánya, vagy a kiskorúság miatt szükséges gyámhatósági engedély hiánya miatt nyilvánította érvénytelennek, akkor az adott személy elveszíti a házasság révén szerzett cselekvőképességét. A házassággal megszerzett nagykorúság csak magánjogi cselekvőképességre vonatkozik. Más törvényekben a kiskorúakra való szabályok maradnak érvényben. Korlátozottan cselekvőképes az a kiskorú, aki elmúlt 14 éves, és nem cselekvőképtelen.

Csehország 12 amerikai harci helikoptert vásárolt, a tranzakció ára 14,6 milliárd korona (182,5 milliárd forint) – jelentette Washingtonból a CTK hírügynökség.

Az erről szóló szerződést kormányközi megállapodás formájában csütörtökön Washingtonban írta alá a két ország védelmi minisztere Mark Esper és Lubomír Metnar.

A 12 helikopter a Bell cég gyártmánya, közülük nyolc UH-1Y Venom típusú gép, míg négy AH-1Z Viper típusú. A cseh hadsereg az amerikai helikopterekkel a szovjet gyártmányú Mi 24/35 típusú helikoptereket cseréli le, amelyek már működőképességük határán vannak. Metnar szerint a szerződés aláírása új fejezetet nyitott a cseh-amerikai kapcsolatokban.

“Az új helikopterek beszerzése jelentősen javítja a cseh hadsereg képességeit a szárazföldi és speciális erők támogatásában, a katonák szállításában vagy a sebesültek mentésében” – nyilatkozta a miniszter újságíróknak.

“Fontos beszerzésről van szó, amely a hadseregnek sok évre biztosítja a korszerű technika használatát” – jegyezte meg.

Az amerikai helikoptereket 2023-ban kelle megkapnia a cseh hadseregnek. A miniszter szerint a szerződés lehetővé teszi, hogy a cseh hadiipar több mint harminc százalékban bekapcsolódjon a megrendelés teljesítésébe. Több cseh cég már együttműködési emlékeztetőt írt alá az amerikai Bell céggel – mutatott rá Metnar. Esper szerint a szerződés aláírása az erősödő amerikai-cseh védelmi együttműködés bizonyítéka.

“Ez egy nagyon fontos pillanat, amely azt mutatja, hogy együttműködésünk erősödik” – mondta újságíróknak az amerikai miniszter. Méltatta a cseh hadsereg bekapcsolódását az afganisztáni, iraki és a balti missziókban.

“Országaink szövetségesek az egyre agresszívebb Oroszországgal szemben” – szögezte le Esper.

Metnar korábban azt mondta, hogy Csehország kedvezményesen kapja meg a gépeket, olyan áron, mint az amerikai hadsereg. A csehek két amerikai ajánlat közül választhattak. A másik, elvetett ajánlat – 12 darab UH-60M Black Hawk helikopter – értéke 13,2 milliárd korona lett volna.

Helyi erőkből hoz létre katonai egységeket Oroszország a szíriai Haseke tartományban a YPG/PKK terrorszervezet megszállása alatt álló területeken lévő katonai pontok védelmére.

Hasekei forrásokból származó információk szerint Szíriában az Aszad-rezsimet támogató Oroszország az YPG/PKK terrorszervezet megszállása alatt álló Amude és Tel Temr területén saját egységet kezdett kialakítani. Miközben Amude és Tel Temr területén folyik a sorozás, az első körben száz név került a felvételi listára.

A négyszázfős egységhez csatlakozókat az YPG/PKK képezi ki. Az egység feladata az Amude és Tel Temr területén lévő katonai pontok védelme és az orosz katonák kísérése lesz. Emellett Oroszország a két pontra páncélos járműveket és mentőhelikoptereket is irányított. A közeljövőben előre gyártott lakóegységekkel bővítik mindkét katonai pontot.

A Béke Forrása hadművelet kezdete óta az Egyesült Államok kiürítette a térségben támaszpontjait, ezek egy része az oroszok kezére került. Az USA által elhagyott és a YPG/PKK által megszállt Tişrin Barajı, Sırrin, Sebit, Ayn İsa és a manbidzsi Saidiye bázisokon orosz erők állomásoznak.

Oroszország december 20-án a Béke Forrása hadművelet területének délkeleti részén, az M4 autóút melletti Tel Temrben alakított ki megfigyelőpontot. Az orosz erők jelenleg tíz bázison és katonai ponton vannak jelen Manbidzs, Aynularab, Rakka és Haseke területén.

Zord

A teljes osztrák fővárosra kiterjesztené a fegyverviselési tilalmat Michael Ludwig polgármester (SPÖ). A politikus az APA osztrák hírügynökségnek beszélt erről.

Az osztrák fővárosban a Praterstern területét, a Duna-csatorna (Donaukanal) Augartenbrücke és Salztorbrücke közötti szakaszát, valamint a Franz-Josef-Kai bizonyos részeit még februárban fegyvertilalmi zónává nyilvánították. A tilalom azokra a tárgyakra vonatkozik, amelyek alkalmasak arra, hogy “erőszakot alkalmazzanak velük emberekkel szemben”.

Az intézkedés a Pratersternnél a nap 24 órájában, míg a Duna-csatorna kijelölt szakaszain este nyolc és reggel nyolc óra között van érvényben. A rendőrség a kijelölt zónákban szúrópróbaszerűen ellenőrizheti, illetve átvizsgálhatja a járókelőket. Az esetlegesen talált fegyvereket elkobozhatják, és az illetőt akár ötszáz euró büntetéssel sújthatják. Mentesülnek a tilalom alól azok, akik hivatásuk gyakorlása közben, illetve engedéllyel tartanak maguknál fegyvert vagy éles tárgyat.

“Ha fegyvertilalmi zónák léteznek, akkor támogatnám, hogy azokat a főváros teljes területére kiterjesszék” – mondta Bécs polgármestere.

Ludwig szerint ugyanis nincs magyarázat arra, miért kellene valakinek késsel felfegyverkezve közlekednie Bécsben. A politikus szerint ugyanakkor az sem teljesen érthető, miért pont a Praterstern, illetve a Duna-csatorna területét nyilvánították tilalmi zónává. Hangsúlyozta: Bécs más pontjain, például bevásárlóközpontokban is végeztek szúrópróbaszerű ellenőrzéseket, és azt tapasztalták, hogy főként fiatal férfiak hordanak maguknál veszélyes tárgyakat, ami “biztonsági kockázatot” jelent – tette hozzá.