Biztonságpolitika

Jogerősen hat év fegyházbüntetést kapott a Zalaegerszegi Törvényszéken az a férfi, aki 2018-ban Keszthelyen, egy postást bántalmazva elrabolt 240 ezer forintot, társaival pedig több autót is feltörve közel 700 ezer forintot lopott.

A törvényszék közlése szerint a vádlott és ismeretlen társai három Balaton-parti településen közel két hét leforgása alatt készpénzt, vásárlói kártyát és személyi iratokat tulajdonítottak el az általuk feltört autókból. A férfi 2018 májusában Keszthelyen egy rakodás miatt leparkolt postás autó ajtaját törte fel, majd a vezetőfülkében lévő pénztárcából kiemelte az ott talált 240 ezer forintot.

A járműhöz visszatérő postai alkalmazott tetten érte a vádlottat, dulakodni kezdtek, miközben a menekülni próbáló rabló többször is megrúgta a postást. A gépkocsivezető segítségére sietett két férfi, de a vádlottnak mégis sikerült elmenekülnie, alig néhány tíz méterre jutott azonban, mert a kiérkező rendőrök elfogták.

Első fokon a Keszthelyi Járásbíróság a vádlottat többszörös visszaesőként, közfeladatot ellátó személy sérelmére elkövetett rablás bűntettében és három rendbeli lopás bűntettében mondta ki bűnösnek, amiért hat év fegyházbüntetést szabott ki rá. Az ítélet ellen a vádlott fellebbezett, és a másodfokú eljárás során is csak a lopásokat ismerte el, a rablást nem. Azt állította, hogy vissza akarta adni a pénzt, csak a dulakodás miatt erre nem volt lehetősége.

A vádlott állításait az egybehangzó tanúvallomások miatt a törvényszék nem fogadta el, ezért az elsőfokon meghozott ítéletet helybenhagyta, így az jogerőssé vált.

Életbe léptek az iráni tengerhajózási szállítmányozási vállalatok ellen hozott szankciók – jelentette be hétfőn este kiadott közleményében Mike Pompeo amerikai külügyminiszter.

A büntetőintézkedések azt az Irán számára kulcsfontosságú két tengeri szállítmányozási céget érintik, amelyet Washington azzal vádol, hogy a teheráni ballisztikusrakéta-programhoz kapcsolódó termékeket szállítottak.

Az amerikai kormányzat már tavaly decemberben jelezte, hogy az Iráni Iszlám Köztársaság Hajózási Vállalata (IRISL) és annak sanghaji leányvállalata ellen szankciókat léptet életbe, de hathónapos türelmi időt hagyott – mint az amerikai külügyminisztérium megfogalmazta – “annak érdekében, hogy lehetővé tegye a humanitárius javakat Iránba exportálóknak az alternatív szállítási eszközök megtalálását”

A dokumentumban Pompeo, az amerikai diplomácia vezetője leszögezte: “most, hogy a nagylelkű haladék ideje lejárt, azoknak a kereskedelmi vagy tengerhajózási vállalatoknak, amelyek továbbra is Iránnal kívánnak üzletelni, más teherhajókat vagy más tengeri szállítási eszközöket kell találniuk”.

Az IRISL, amely a világ tizenötödik legnagyobb tengerhajózási szállítmányozási vállalata, már korábban is szerepelt az amerikai pénzügyminisztérium szankciós “feketelistáján” az atomprogramhoz kapcsolódó tevékenysége miatt. A most életbe léptetett büntetőintézkedések a tömegpusztító fegyverek teheráni programjához kapcsolódó tevékenysége miatt büntetik a céget.

Pompeo szerint a szankciók életbe léptetése “világos figyelmeztetés” mindazok számára, akik kapcsolatokat tartanak fenn az IRISL-lel és leányvállalatával, vagy bármilyen formában támogatják a vállalatok tevékenységét. Washington szerint ugyanis ezeknek az államoknak vagy vállalatoknak ugyancsak “az Egyesült Államok lehetséges szankcióival” kell számolniuk, hiszen tevékenységükkel hozzájárulhatnak Irán nukleáris és balisztikusrakéta-programjainak kifejlesztéséhez.

Hétfőn egyébként amerikai republikánus és demokrata párti törvényhozók arra szólították fel a Trump-kormányzatot, hogy léptessen életbe “erőteljes szankciókat” Szíria ellen az úgynevezett Caesar Törvény értelmében.

Ezt a törvényt tavaly decemberben Donald Trump támogatásával terjesztették elő a törvényhozók és most, június közepén lép életbe. A törvény a szíriai újjáépítésre szánt segélyek befagyasztását és a damaszkuszi rendszer elleni szankciókat ír elő arra az esetre, ha a háborúban atrocitásokat elkövetőket nem vonják felelősségre. “A szíriai nép túl sokat és túl sokáig szenvedett Aszad (elnök) és pártfogói alatt” – fogalmaztak a törvényhozók a kormányhoz intézett levélben, amelyet James Risch, a szenátus és Eliot Engel, a képviselőház külügyi bizottságának vezetői írtak alá. A levélben hangsúlyozták a többi között azt is, hogy a szíriai “rezsimnek és pártfogóinak véget kell vetniük ártatlan emberek legyilkolásának, és lehetőséget kell teremteniük a szíriaiaknak a megbékélés, a stabilitás és a szabadság felé vezető útra”.

A törvény a nevét Caesarról, a szíriai rendőrség egykori fotósának fedőnevéről kapta, aki 2013-ban megszökött és mintegy 55 ezer olyan fényképet vitt magával az Egyesült Államokba, amely a szíriai börtönökben dúló visszaéléseket és brutalitást mutatja meg. Caesar 2014-ben az amerikai kongresszus előtt zárt ajtók mögött tartott meghallgatáson tárta fel a fényképek hátterét és mindazt, amit a szír börtönviszonyokról tudott. A fotós tavaly márciusban – bő, kék köpenybe bújva – megjelent az amerikai szenátusban is, ahol sürgette a politikusokat, hogy fogadják el a Damaszkuszt szankcionáló törvényt.

Az elmúlt hónapokban, a koronavírus-járványban az ügyészség sikeresen megvédte dolgozói egészségét, megőrizte hatékonyságát és színvonalát, valamint biztosította a munkahelyeket – hangsúlyozta Polt Péter legfőbb ügyész abban a videoüzenetben, amelyet kollégáihoz intézett az Ügyészség napja alkalmából, amelyet szerdán tartottak.

A Legfőbb Ügyészség azt közölte, hogy a pandémiás helyzet miatt az elmúlt hónapok különleges feladat elé állították őket: úgy kellett a törvényes rend és biztonság fenntartásában a lehető legtöbbet tenni, hogy közben az intézmény munkavállalóit is megvédjék a járványhelyzet következményeitől.

“A testület sikeresen vette az akadályokat. A kollégák fegyelmezetten tartották a határidőket, hatékonyan oldották meg a különleges helyzetből adódó többletfeladatokat, s közben ügyeltek arra, hogy megvédjék saját és mások egészségét. Az ügyészség március elején kezdte meg a védekezést, amelynek fontos eleme volt az online munkavégzés feltételeinek megteremtése. A szervezet lehetőséget biztosított arra, hogy a munkahelyeken egymást váltva dolgozzanak a kollégák” – tudatták.

Hozzátették, Polt bejelentette, hogy a pozitív tapasztalatok nyomán a digitális távmunka előnyeit a jövőben is szeretnék kihasználni.

Emellett tovább kívánják szélesíteni olyan hatékony intézmények alkalmazását, mint a büntetővégzés, a feltételes ügyészi felfüggesztés, az egyezség vagy a mértékes indítvány. Ezzel fokozottabb mértékben hozzájárulhat az ügyészség a jogbiztonság erősítéséhez, a közrend megtartásához.

Polt az Ügyészség napja alkalmából külön gratulált azoknak, akik elismerést vehettek át az évforduló alkalmából, közöttük az öt Kozma Sándor-díjas kollégájának.

Az erőszak elleni zéró tolerancia jegyében az Igazságügyi Minisztérium (IM) törvényjavaslatot nyújtott be kedden az Országgyűlésnek a feltételes szabadságra bocsátás szigorításáról.

A javaslat célja, hogy az emberi élet szándékos kioltásával járó bűncselekmények miatt határozott tartamú szabadságvesztésre ítéltek esetében kivétel nélkül kizárja a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségét. A hozzátartozók védelme érdekében a törvényjavaslat további szigorítást is bevezet, és a hozzátartozók sérelmére elkövetett súlyos személy elleni erőszakos bűncselekmények esetén is a feltételes szabadságra bocsátás kizárásáról rendelkezik.

A hozzátartozók védelme érdekében a kisebb tárgyi súlyú cselekményeknél is szükséges a szigorítás, ezért a javaslat a szabadságvesztés felfüggesztése esetén is előírja a pártfogó felügyelet és az áldozatoktól történő távoltartás elrendelésének kötelezettségét.

A törvényjavaslattal a kormány célja az, hogy a győri kettős gyermekgyilkossághoz hasonló tragikus eseteket megelőzze. Ahogy azt korábban az IM jelentése megállapította, a bíróság hibázott, amikor túl enyhe büntetésre ítélte és idő előtt kiengedte a börtönből az erőszakos apát.

Az IM a benyújtott törvényjavaslattal nem tekinti befejezettnek a munkát, továbbra is komplex intézkedéscsomaggal és következetes jogalkotással küzd a kapcsolati erőszak ellen és a családok magasabb szintű védelmének megvalósításáért. Az év elején felállított családjogi munkacsoport keretei között tovább vizsgálja a megelőzést és az áldozatok védelmét szolgáló további intézkedési lehetőségeket.

Egyértelműen több pénz szükséges a kínai dezinformációs kampányok elleni harchoz, az Európai Unió országainak nem csak prédikálniuk kellene, hanem forrásokkal is támogatni a félretájékoztatás és álhírek elleni küzdelmet – jelentette ki az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője a kínai külügyminiszterrel, Vang Jivel folytatott tárgyalását követően.

“Európának naiv elképzelései vannak Kínával kapcsolatban, ezzel szemben nekünk egy sokkal realisztikusabb megközelítésre lenne szükségünk ahhoz, hogy megóvjuk saját értékeinek és érdekeinket” – mondta Josep Borrell.

Borrell Kínát “stratégiai riválisként” jellemezte, de úgy vélekedett, hogy az ország globális ambíciói ellenére nem veszélyezteti a világbékét, mert nincsenek militarista törekvései, és egyelőre úgy tűnik, nem akar fegyveres konfliktusokban szerepet vállalni.

(Borell téved. Emlékezzünk Chamberlainre, aki a Csehszlovákia szétdarabolását szentesítő Müncheni egyezmény után úgy nyilatkozott, hogy Németország és Anglia között nem kerülhet sor soha többé háborúra. Azután mégis. A -szerk- megj.)

A sokat bírált új kínai nemzetbiztonsági törvénnyel kapcsolatban közölte, hogy nyílt és őszinte eszmecserét folytatott a kínai külügyminiszterrel, aki azonban elutasította a szabadságjogok hongkongi érvényesülését érő bírálatokat.

“Míg kínai kollégám szerint ez a törvény nem sérti az egy ország, két rendszer elvét, mi azt hangsúlyozzuk, hogy Kínának nemzetközi kötelezettségvállalásaival összhangban tiszteletben kell tartania Hongkong autonómiáját, és csökkentenie kell a diplomáciai feszültségeket” – fogalmazott.

Hozzátette továbbá, hogy a hongkongiak szabadságjogainak tiszteletben tartása alapvető fontosságú az EU számára, azonban Kína erős globális szereplő, és az EU-nak saját érdekei mentén kell vele együttműködnie.

A két politikus tárgyalt az EU és Kína közötti befektetési megállapodásról is, amellyel kapcsolatban a főképviselő megállapította, hogy Peking nem teljesítette a tavalyi EU-Kína csúcson elfogadott zárónyilatkozatban foglaltakat, többek között az európai vállalatok kínai piachoz való hozzáférésének javítását, a beruházások védelmét és az egységes keretfeltételek biztosítását.

Gondatlanságból elkövetett emberölés és emberéletek veszélyeztetésének gyanújával előzetes eljárást indított kedden a párizsi ügyészség a koronavírus-járvány franciaországi kezelése miatt.

Rémy Heitz párizsi főügyész arról számolt be, hogy a vizsgálatnak nem célja a politikai vagy adminisztratív felelősöket megnevezni, hanem az országos döntéshozók esetleges büntetőjogi felelősségét kívánja megállapítani az általános karantén alatt érkezett feljelentések nyomán.

A vádhatóság nem vizsgálhatja sem a köztársasági elnök, sem a kormánytagok felelősségét.

Emmanuel Macron államfő a mandátuma alatti politikai döntésekért büntetőjogilag nem felelős, a kormánytagok tettei ügyében pedig kizárólag a miniszteri rangú politikusok ügyeivel foglalkozó, 1999-ben létrehozott francia köztársasági bíróság (CJR) illetékes ítélkezni, ahova egyébként mintegy nyolcvan panasz érkezett az elmúlt három hónapban.

Az ügyészség által indított nagy központi vizsgálat tizenhárom, szakszervezetektől és egyesületektől érkezett panaszt vizsgál, egy tizennegyedikhez pedig harminchárom feljelentést soroltak be, amelyek többségében magánszemélyektől érkeztek az elégtelenségek bejelentésre szolgáló internetes oldalakra.

A feljelentések többsége az állítólagos munkavédelmi elégtelenségeket, illetve a járvány kezdetén tapasztalt maszk- és teszthiányt érinti.

Az ügyészség gondatlanságból elkövetett emberölés, nem szándékos sérülésokozás, mások életének veszélyeztetése és a járvány elleni küzdelem szándékos hiánya, valamint segítségnyújtás elmulasztásának gyanúját vizsgálja, megpróbálja feltárni a döntéshozatali folyamatot az egészségügyi minisztérium illetékes szolgálatainál, s mindenekelőtt Jérome Salomon járványügyi igazgató felelősségét megállapítani.

A főügyész szerint “ha történt büntetőjogi hiba, az több mint valószínűleg – de ez csak feltételezés – nem szándékos hiba” volt a járványkezelésben. Emlékeztetett arra, hogy a törvény pontosan meghatározza azt, hogy bűncselekmény megállapításához bizonyítékra van szükség, nem elégséges az egyszerű hanyagság megállapítása.

Az ügyek együttes vizsgálata az ügyész szerint lehetővé teszi egy közös dokumentáció létrehozását a tudományos ismeretek állapotáról, miután az ilyen típusú szabálysértések esetén a döntéshozók felelősségnek megállapításakor figyelembe kell venni, hogy a döntés meghozatalának pillanatában milyen eszközök és ismeretek álltak rendelkezésre a járványról – hangsúlyozta Heitz.

A központi vizsgálat nem vonatkozik az idősotthonokra, amelyek ellen helyi szinteken indultak eljárások, eddig kettő Párizsban, egy a fővároshoz közeli Nanterre-ben, egy pedig a délkeleti Grasse-ban.

Elmarasztalta a német szövetségi alkotmánybíróság Horst Seehofer belügyminisztert, amiért a pártpolitikai küzdelem részeként tett nyilatkozatot tartalmazó interjút közölt a tárca honlapján.

Az alkotmánybíróság ítélete szerint Seehofer a minisztériumi honlap felhasználásával olyan erőforrást vett igénybe a pártpolitikai küzdelemhez, amelyhez a kormányban betöltött tisztsége révén fért hozzá. Ezzel megsértette az állami szerveknek pártpolitikai semlegességet előíró kötelezettséget, és megsértette az interjúban bírált párt, az ellenzéki Alternatíva Németországnak (AfD) esélyegyenlőséghez fűződő jogát.

Csak szabad választás adhat demokratikus legitimációt, de ehhez nem csupán magának a választásnak, a szavazat leadásának kell nyomástól és kényszertől mentesnek lennie, hanem a választói döntéshez vezető véleményalkotási folyamat nyíltságát, szabadságát is biztosítani kell. Ebben a folyamatban meghatározó szerepük van a politikai pártoknak. Ezért gondoskodni kell arról, hogy egyenlő eséllyel vehessenek részt a választók véleményének megformálásáért folytatott küzdelemben. Ehhez az is szükséges, hogy semlegesek maradjanak a pártoknál nagyságrendekkel több erőforrással rendelkező állami szervek, ami a szövetségi kormányra, és a testület tagjaira is vonatkozik – fejtette ki Peter Müller tanácsvezető alkotmánybíró – volt Saar-vidék tartományi miniszterelnök – az ítélet szóbeli indoklásában, hozzátéve, hogy “egy miniszternek mindekit egyformán szolgálnia kell”.

Az alkotmánybíróságnál az AfD panaszolta be a minisztert, amiért a tárca honlapján közöltek egy 2018-as interjút. Seehofer a dpa hírügynökségnek adott interjúban a többi között kifejtette, hogy az AfD akár ezerszer is elmondhatja magáról, hogy demokrata, mégis szembehelyezkedik a demokratikus berendezkedésű német állammal, és az “államot bomlasztó” politikát folytat.

Az alkotmánybíróság ugyan elfogadta az AfD álláspontját – miszerint az interjú publikálásával Horst Seehofer és a tárca megsértette a párt esélyegyenlőséghez fűződő jogát -, de élesen bírálta is a pártot az eljárás két mozzanatával kapcsolatban. A testület így alaptalan, légből kapott kijelentésként jellemezte az AfD képviselőinek azon – az eljárás során tényekkel nem alátámasztott – vélekedését, miszerint a dpa “szívességből” interjúvolta meg a minisztert, és az interjú készítője pénzt kapott a minisztériumtól a munkájáért. Az alkotmánybíróság továbbá méltatlannak és mértéktelenül túlzónak minősítette az AfD beadványának azon részletét, miszerint Seehofer bírálata a pártról a náci kormányzat tagjainak zsidók ellen uszító beszédeit idézi.

Június 22-én Bécsben lesz az orosz-amerikai konzultáció a hadászati stabilitásról – erősítette meg Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes.

Rjabkov elmondta, hogy az osztrák fővárosban Marshall Billingslea fegyverzetkorlátozásért felelős amerikai különmegbízottal fog tárgyalni. Az orosz diplomata kifejezte reményét, hogy a hadászati egyensúlyról folytatott párbeszéd felújítása “elmozdítja a holtpontról a folyamatot”, és kijelöli az előrevezető utat. Mint mondta, Moszkvában meglepetést keltett, hogy az amerikai fél szerint Kína képviselői is elutazhatnak a bécsi találkozóra.

“Ismerjük és tiszteletben tartjuk Kína álláspontját. Ezért abból indulunk ki, hogy a bécsi kapcsolatfelvétel kétoldalú, orosz-amerikai formátumban, az illetékes minisztériumok képviselőiből álló delegációk részvételével történik majd meg” – nyilatkozott a helyettes tárcavezető.

Korábban a Bloomberg hírügynökség közölte az amerikai külügyminisztériumra hivatkozva, hogy Billingslea és Rjabkov június 22-én Ausztria fővárosában ül tárgyalóasztalhoz, és eszmecserét folytat a jövőre lejáró, hadászati támadófegyverek korlátozásáról szóló START-3 szerződésről.

Rjabkov és Billingslea május 8-án telefonon beszélt egymással.

Legyen szó a kecskeméti légibázisról, vagy egy pesti erkélyről, az éjszakai repülés szépsége rabul ejti az embert, melyet a technikai, környezeti és szervezeti kondícióknak megfelelően próbál kiaknázni :-)

Vakus kísérlet denevérre, muskátlis előtérrel.

Falcon 7X, 607 hosszú expós felvételen, kecskeméti 12-es fájnelen. 

Zord

Az ázsiai származású emberek elleni negatív megkülönböztetés kockázatára figyelmeztette az Ausztráliába készülő diákokat a kínai oktatási minisztérium közleményben.

A minisztérium weboldalán közzétett figyelmeztetés szerint ugyan az ausztrál felsőoktatási intézmények a tervek szerint júliustól fokozatosan ismét megnyitják a kapuikat, az új koronavírus globális terjedését még nem sikerült megfékezni, így a fertőzés veszélye a nemzetközi járatokon, valamint az újranyitott iskolai kampuszokon továbbra is fennáll. A minisztérium emellett arra is felhívta a figyelmet, hogy Ausztráliában számos alkalommal “történtek kirekesztő jellegű események” ázsiai származású emberekkel szemben, ezért a kockázati tényezők megfelelő mérlegelését javasolta az érintett diákoknak.

Kína és Ausztrália között az elmúlt időszakban feszültté vált a viszony, miután Canberra azzal vádolta meg Pekinget, hogy felelősséggel tartozik a koronavírus-járvány globális alakulásáért a vírus megjelenésekor tanúsított késlekedések miatt.

A világ fejlett országainak nagy része mára lakosságukat tekintve multikulturális. Ennek oka, hogy barátságosabb körülményeket keresve a szegényebb, kevésbé fejlett régiókból sokan vándorolnak be Ezek a bevándorlók rendszerint a célországétól nagyban eltérő kultúrában szocializálódnak és bőrszínük, vallásuk sem egyezik az ott megszokottal

Cikkemben az iszlám követőivel és az ellenük irányuló erőszakos cselekedetekkel foglalkozom. Mielőtt a kifejtésbe kezdenék, fontosnak tartom tisztázni az iszlamofóbia definícióját: ellenszenv vagy előítélet a muszlimokkal szemben, főként mint politikai erővel szemben. Ez az ellenszenv a rasszizmusból ered és bizonyos személyekben gyűlöletté érhet.

Az EUMC jelentése szerint Európában az muszlim közösség tagja napi szinten szembesülnek diszkriminációval. Nehezebben kapnak állást, ennek következtében lakhatási körülményeik is szerényebbek és az oktatásban nyújtott teljesítményük is alul marad az átlagoshoz képest. A riport kitér a kisebbség lélekszámára is, amely 13 millió a kontinensen, ezzel a lakosság 3,5%-át teszik ki az egykori bevándorlók leszármazottai.

Néhány esetben ez a jelenség nem állt meg puszta megkülönböztetésnél, nemegyszer fordult elő, hogy erőszakos, több halálos áldozatot követelő cselekménnyé fajult az ellenszenv. Ezek az esetek többnyire a sztereotípiák és a rasszizmus keveredésére vezethetőek az elkövetők elméjében.

Tárgyalás

Az elmúlt évtizedben (2010-2019) hat alkalommal történt olyan belföldi terrorcselekmény, amelynek az iszlám közösség, vagy a bevándorláspárti baloldali politika volt a célpontja. Ezeket néhány fontos jellemzőjükkel egy táblázatban fogom röviden ismertetni, ezt követően néhány fontosabbat kiemelve, azokat részletesen elemzem, a többiről pedig rövid leírást adok.

Év Helyszín Típus Áldozatok Végrehajtás módja Célpont Halott sérült 2011 Oslo és Utøya, Norvégia pokolgép és lövöldözés bevándorláspárti politikusok, aktivisták 77 319 2017 Quebec City, Kanada lövöldözés muszlimok 6 5 Finsbury Park, London ramming muszlimok 1 9 2019 Christchurch (Al Noor), Új-Zéland lövöldözés muszlimok 42 36 Christchurch (Linwood), Új-Zéland lövöldözés muszlimok 8 4 Bayonne, Franciaország lövöldözés muszlimok 2 Összesen: 134 375

 

A táblázatból jól kivehető a növekvő tendencia, az, hogy az évtized vége felé haladva sűrűsödnek az események, de az áldozatok száma a legtöbb esetben nem haladja meg a tizenötöt, az összesen 509 érintett 95%-a kettő támadás során vesztette életét vagy sérült meg.

Ennek fényében nem meglepő módon ezt a két atrocitást vetem alá részletes elemzésnek. Az egyik a norvégiai vérengzés, a másik pedig a Christchurch-ben történt mészárlás. Utóbbi esetében a táblázatban két külön sort elfoglaló eseményeket egyben tárgyalom, kiemelt figyelmet fordítva az elkövetőre. A többi eset részletei kevésbé érdekesek, de mivel valamekkora összefüggés megfigyelhető köztük, rövid kitekintés erejéig azokat is bemutatom.

A két eset rendelkezik közös vonásokkal, ami nem meglepő tekintve, hogy az új-zélandi merénylő a 2011-es támadásból merített ihletet, sőt állítása szerint kapcsolatba is lépett a norvég merénylővel.

Norvégia

2011. július 22-én délután fél négy környékén egy autóba rejtett pokolgép robbant Oslo kormányzati negyedében, Jens Stoltenberg, akkori miniszterelnök irodájának közelében. A robbanás 8 ember életét követelte, a sérülések nagyobb része is itt történt. A tettes, Anders Breivik több robbanószerkezetet is elrejtett a környéken, amelyek közül végül csak egy sült el.

A 2011. július 22-i norvégiai terrortámadások miatt huszonegy éves börtönbüntetését töltő Anders Behring Breivik náci köszöntésre lendíti karját a skieni börtön bírósági tárgyalótermébe érkezve 2016. március 15-én. A hetvenhét embert lemészároló Breivik az emberi jogainak megsértése miatt indított pert a norvég állam ellen, és most tartják az első tárgyalást. (Forrás: MTI/EPA/Lise Aserud)

A káoszt kihasználva Breivik magát rendőrnek kiadva egy gépkarabéllyal és egy pisztollyal felszerelkezve Utøya szigetére ment, ahol a kormányon lévő Munkáspárt ifjúsági tábora található. Itt 69 fiatallal végzett, többségüket közvetlen közelről fejbe lőve, csupán két fiút hagyott életben, egyiküket életkora miatt (9 éves volt), a másikat azért, mert önmagára emlékeztette.

Az utøyai lövöldözés során egyszer megpróbálta magát feladni a merénylő és tárcsázta a rendőrséget, ám miután nem kapott választ folytatta a vérengzést. A rendőrök megérkezése és az első lövések között megközelítőleg 60 perc telt el. Ez a késlekedés visszavezethető az oslói eseményekre, ugyanis nem állt rendelkezésre helikopter, ugyanakkor nem elhanyagolható a tény, hogy a sziget a fővárosból indulva kényelmes tempóban is elérhető 45 perc alatt gépjárművel és komppal, a távolság mindössze 35 kilométer. Breivik azonnal megadta magát.

A tettes július 25-én állt először bíróság elé, ahol lényegében minden kérését elutasították, így nem jelenhetett meg egyenruhában és nem olvashatott fel kiáltványából. Ezen a tárgyaláson további nyolchetes elzárás lett az ítélet, amely során a külvilágtól szinte teljes mértékben izolálták, csak ügyvédjével kommunikálhatott. Pszichológiai vizsgálatok kimutatták, hogy a férfi teljesen beszámítható, végig tudatosan cselekedett.

Az említett kiáltvány egy igen tekintélyes mű. A nagyjából 1500 oldalas közlemény címe 2083: Európai Függetlenségi Nyilatkozat. Breivik a dokumentumot a támadás napján nevét angolosítva, angol nyelven töltötte fel az internetre. A 2083 arra az évre utal, amikor egyes elképzelések szerint véget fog érni a Nagy Európai Polgárháború, amelynek eredményeképpen a muszlimokat deportálják Európából.

Az írás inkább egy naplóra hasonlít, amelyben az elkövető leírja hogyan készült fel a támadásra, milyen erőfeszítéseket tett az akció, vagy ahogyan ő nevezi küldetés sikeréért. Az első bejegyzés 2002-ből származik, ebben a szerző az európai Templomos Lovagok nyolcadik vezetőjeként mutatkozik be és egy ellenállási mozgalomra hivatkozik, amelynek célja Európa „iszlamizációjának” megfékezése.

A kiáltványban képek is helyet kaptak a szerzőről és a nagy terv állapotáról, illetve folyamatosan beszámol arról, hogyan fejleszti fizikai felkészültségét és mentálisan miképpen készül a merényletre.

A kiáltvány egy része Ted Kaczynski[1] hasonló jellegű írásából származik, némi módosítással, állítja a Documnet.no honlap, amely anti-iszlamista tartalmakkal foglalkozik és Breivik cikkeit is rendszeresen jelenítették meg.

Breivik végül addig erősködött a bíróságon, amíg engedélyezték, hogy felolvasson írásaiból, szavai több társadalmi probléma miatt hibáztatta az iszlám közösséget, mintegy felszólítás volt a kisebbség felszámiására. Az ügyének tárgyalásain, amikor belépett terembe karlendítéssel köszöntötte a bent tartózkodókat. Tetteiért sohasem kért és nem is tervez bocsánatot kérni a halottak hozzátartozóitól, állítása szerint, ha lehetne újra megtenne mindent, amit 2011. július 22-én tett.

Breivik végül a norvég törvények szerint kiszabható legsúlyosabb büntetést, 21 éves szabadságvesztést kapott, úgy hogy miután letöltötte az még egyszer ugyanennyivel meghosszabbítható. Szakértők szerint élete végéig börtönben lesz, szigorított őrizetben.

Breivik védelmének érdekében saját szintet kapott a börtönben, így igyekeznek távolt  tartani a többi fogvatartottól. Annak ellenére, hogy a norvég börtönökben tapasztalható körülmények kifejezetten humánusak, Breivik több pert indított, amelyekben embertelen állapotokra panaszkodott Egyik keresete 2016-ban sikerrel zárult. Ekkor emberi jogaira hivatkozva kérte, hogy elhagyhassa a magánzárkát.

Az Oslo határában fekvő Ila börtön által 2012. augusztus 22-én közreadott dátummegjelölés nélküli felvételen az intézmény egyik cellája látható. A szélsőjobboldali nézeteket valló, 33 éves Anders Behring Breivik norvég tömeggyilkost letartóztatása óta az Ila börtönben őrzik. Breivik 2011. július 22-én autóba rejtett pokolgépet robbantott az oslói kormányzati negyedben, amely nyolc ember életét oltotta ki, majd rendőrnek öltözve Utoya szigetére utazott, ahol 69 embert ölt meg a norvég Munkáspárt ifjúsági táborában. (Forrás: MTI/EPA/Ila börtön/Glefs AS)

Bár ebben az esetben az áldozatok közül csak néhányan voltak muszlimok, iszlamofób támadásnak tekinthetjük a háttérben meghúzódó elvek miatt. Az akciót teljes mértékben a szélsőjobboldali ideológiák hatják át, tulajdonképp tiltakozásról beszélhetünk a muszlimok nagyarányú bevándorlása ellen. Ezzel magyarázható a robbantás és a lövöldözés helyszíne is. Lényegében a baloldali nézeteket támadta. Az egyik fiút a táborban azért hagyta életben, mert úgy vélte, hogy biztosan nem képes egyetérteni az általa gyűlölt ideológiákkal.

A merényletek tökéletesen ki voltak tervelve, a kiáltvány szerint több, mint kilenc éves előkészítési folyamat előzte meg, ebben az időszakban sikeresen titokban tartotta tervét.

Christchurch

2019. március 15-én a norvégiai terrortámadásra kísértetiesen hasonlító események történtek az új-zélandi Christchurch-ben. Egyetlen merénylő, két különböző helyszínen 50 ember életét oltotta ki és majdnem ugyanennyit megsebesített. A két helyszín az Al Noor és a Linwood mecsetek voltak, az áldozatok kivétel nélkül muszlim hívők voltak.

Brenton Tarrant, az elkövető Breivikhez hasonlóan kiáltványt fogalmazott meg, ám ez nem sokban hasonlít a norvég merénylő írásához. Ez a kiáltvány 87 oldalas, borítóval és egyéb sallangokkal együtt. Tarrant irománya első részében olyan kérdésekre válaszol, amelyek felmerülhetnek személyével és a merénylettel kapcsolatban, mintegy megindokolva tettét, magát a megmentő szerepébe helyezve.

Brenton Tarrantot, az új-zélandi Christchurchben elkövetett kettős merénylet fő gyanúsítottját vezetik a nagyváros kerületi bíróságának tárgyalótermébe 2019. március 16-án, a támadások másnapján. A mecsetek elleni merényletben 49-en életüket vesztették, 48-an megsebesültek. A hatóságok őrizetbe vettek három férfit és egy nőt. A 28 éves ausztrál Tarrant ellen tömeggyilkosság miatt emeltek vádat. A fegyvertartási engedéllyel bíró férfi öt lőfegyvert használt a vérengzéshez.
(Forrás: MTI/EPA/SNPA Pool/Martin Hunter)

A második rész már valódi kiáltvány, itt hosszasan taglalja a nyugati világ hanyatlását, amelyért az alacsony születésszámot és az muszlim közösséget okolja. Felhívja a figyelmet arra, hogy a termékenységi ráta sokkal magasabb a bevándorlók körében, mint az európai[2] lakosság körében, így szépen lassan lecserélődik a népesség. Ezzel az elővetített folyamattal magyarázható a kiáltvány címe, a The Great Replacement, magyarul A Nagy Kicserélődés.

Tarrant kitér a „hamis bálványok”-ra is, azaz olyan hírességekre, akik véleménye szerint helytelen értékeket képviselnek, mint például a hedonizmust. Az említett celebritások között megtalálható többek között Freddie Mercury és Madonna is.

Kiemelném még azt a szakaszt, amelyikben az amerikai fegyvertartási szabályokat bírálja és reményét fejezi ki, hogy miután véghezvitte a merényletet átgondolják azokat. Az USA-val kapcsolatosan korábban kitért Trump-ra is, akiben kiváló képviselőjét látja elveinek, de vezetőként inkompetensnek tartja. Az utóbb említett két részben erősen megfigyelhető Candace Owens[3] hatása.

Tarrant kiáltványában azt állítja, hogy Breivik-el megbeszélte terveit és a Templomos Lovagok vezetője áldását adta terveire. A kiadvány néhol humoros hangvételű, sokszor hivatkozik mémekre.

A merényletet, pontosabban annak egyik felét 17 percen keresztül élő videóban közvetítette a tettes Facebook-oldalán. A videó még napokkal később is elérhető volt és jól kivehető rajta mi történt.13 óra 40 perc körül érkezett meg, alig hat percet töltött a mecsetben, ezalatt 42 embert ölt meg. Amint belépett az Al Noor mecset épületébebe gyilkolni kezdett, válogatás nélkül férfiakat, nőket és gyerekeket végzett ki, sokszor közvetlen közelről tüzelve. Amikor kiürült a gépkarabélyának tára a férfi kisétált az utcán parkoló autójához, ahol fegyvert váltott, majd további 3 percig gyilkolt. A kiérkező rendőrök látták távozni a tettest, de nem gyanakodtak, nem vették üldözőbe.

13 óra 55 perckor a merénylő megérkezett a Linwood mecsethez, ahol hasonlóak voltak a tervei, de nem találta meg a bejáratot, így az ablakokon keresztül nyitott tüzet az imádkozókra.  Ez volt az egyik oka annak, hogy ebben az esetben alacsonyabb, nyolc volt a halottak száma, ugyanis ezzel időt adott fedezéket keresni a bennlévőknek. A másik redukáló tényező egy férfi hősiessége volt. Abdul Aziz egy bankkártya-olvasóval vette fel a harcot a támadóval, ezzel menekülésre késztetve őt. Miután Tarrant autóba ült, Aziz a saját elejtett fegyverét utána dobva betörte a hátsó szélvédőt, amivel jelentősen megkönnyítette a rendőrség dolgát a tettes kézre kerítésében.

Térképen a christchurchi terrortámadás (Forrás: BBC)

Az elfogás 21 perccel az első riasztás után történt, 14 óra 5 perc környékén. Félve az esetleges további támadásoktól a hatóságok 14 óra 11 perckor lezártak minden iskolát a városban. A mecsetek környékén több autóba rejtett pokolgépet is találtak, amelyeket a rendőrség tűzszerészei hatástalanítottak.

A norvégiai esethez hasonlóan itt is elmondhatjuk, hogy nagyon jól megtervezett a merénylet, szinte az internetre készült. A közvetítés, a félreérthető kiáltvány és még egy fontos tény támasztja alá ezt az állítást: az elkövető fegyvereire iszlámellenes szlogeneket és olyan hadvezérek neveit festette, akik győztes hadjáratot vezettek muzulmán seregek ellen vagy sikeresen védekeztek a támadásuk ellen, ezzel megvédve Európát. Ezen a listán szerepel Hunyadi János és Horogszegi Szilágyi Mihály, illetve Luxemburgi Zsigmond mellett a Quebec-i merénylő Alexandre Bissonette neve is.

Tarrant egyik fegyvere (Forrás: The Sun)

Tarrant saját bevallása szerint is osztja a Templomos Lovagok és Breivik iszlamofób nézeteit, illetve elkötelezett ökofasiszta. Rajongott az egykori keresztes lovagokért és lovagrendekért és a világ szinte minden pontjára elutazott, ahol harcoltak. Utazásai során Magyarországon is megfordult.

A merénylőt idén március végén 92 vádpontban találták bűnösnek. Az ügyészség vádpontjai 51 rendbeli gyilkosság (egy sérült életét vesztette a kórházban), 40 rendbeli gyilkossági kísérlet és terrorizmus voltak.  Az ítélethirdetés ugyan a koronavírus járvány miatt elmaradt, de valószínű, hogy Tarrant élete hátralévő részét börtönben tölti.

Kiáltványában Tarrant kitér erre is, jóslata szerint Nelson Mandelához hasonlóan 27 év szabadságvesztés után elengedik és Nobel-békedíjjal jutalmazzák tettéért. A pszichológiai szakvélemény alapján Breivikhez hasonlóan, Tarrant is teljesen tudatosan cselekedett, a férfi beszámítható.

Tettével egy jelentős eredményt biztosan elért: Új-Zéland szigorított a fegyvertartási szabályain. 2019. decemberéig 32000 fegyvert gyűjtöttek be a lakosságtól.

Továbbiak

A táblázatban szereplő további merényletek ugyan nem kaptak akkora visszhangot, mint a kettő részletesebben tárgyalt eset, nem mehetünk el jelentőségük mellett. Ezekben az esetekben is emberek haltak és sérültek meg, csupán azért, mert egy közösség tagjai voltak és különböztek támadójuktól.

Az időrendet megtörve a 2017. június 19-én Londonban történt ramming-támadással kezdeném az elkövetés módszerének különlegessége miatt. A ramming lényegében szándékos gázolást jelent, melynek során a merénylő rendszerint nagyméretű gépjárművel a tömegbe hajt. Egyes esetekben pokolgép kíséri a támadást. A Finsbury Parkban történt merénylet során nem robbant bomba. Darren Osbourne, az elkövető egyszerűen az imádkozók közé hajtott egy furgonnal. A gázolás egy férfival végzett és további kilenc muszlim sérült meg.

2017. januárjában a Quebec-i Iszlám Kulturális Központban a korábban már említett, akkor 27 éves Alexandre Bissonette rántott fegyvert az esti imáról távozókra. Gépfegyvere meghibásodott, így pisztolyával folytatta a lövöldözést, ami jelentősen csökkentette az áldozatok számát. A nyomozás során kiderült, hogy Bissonette legfőbb motivációja a félelem volt. Attól rettegett, hogy őt vagy a családját terrortámadás éri, és böngészési előzményei alapján a támadást megelőző napokban szélsőjobboldali portálokat is látogatott. Végül öt emberrel végzett és további hatot sebesített meg.

A Bayonne-ban történt lövöldözés teljes mértékben iszlamofób cselekedet volt, amelyet a Christchurch-i események inspiráltak. A 84 éves elkövető kettő idős férfira nyitott tüzet, mindketten súlyosan megsérültek, de felépültek.

Lezáró gondolatok

Az iszlamofóbia veszélye a kiszámíthatatlanságban és az irányíthatatlanságban rejlik. Mivel többnyire magányos elkövetőkról beszélünk, akiknek semmilyen bűnügyi előéletük sincs, nem lehetséges felkészülni az esetleges jövőbeli merényletekre. Ahol muszlim közösség van, ott idővel kialakul egy olyan, többnyire vékony réteg, akik a kialakult sztereotípiák miatt ellenzik a diverzitást. A fent tárgyalt esetek elkövetői  is ennek a rétegnek tagjai, akiket túlfűtött az ideológia, vagy éppen a félelem, ám ettől cselekedetük nem lesz helyénvaló.

Nem feledkezhetünk el azonban azokról az esetekről sem, amelyekben muszlim terroristák intéztek támadást Európa és a fejlett világ országai ellen, így a 2015-ös párizsi merényleteket, vagy a 2001-es World Trade Center elleni támadást. Ezek az események nagyban hozzájárultak a muszlimokról kialakult negatív sztereotípiákhoz.

Írta: Patocskai Péter

 

[1] Ted Kaczynski 1978 és 1996 között 16 bombát robbantott az Egyesült Államokban, célpontjai főként muszlimok voltak.

[2] Európainak tekinti Európa, Észak-Amerika és az Ausztrál kontinens (beleértve Új-Zélandot is) keresztény, főként europid lakosságát.

[3] Candace Owens amerikai politikai aktivista, Donald Trump támogatója.

Évi egymilliárd köbméterig terjedő kapacitást köt le a horvátországi Krk LNG visszagázosító terminálban az MVM Csoporthoz tartozó Magyar Földgázkereskedő Zrt. (MFGK) horvátországi leányvállalata, az MFGK Croatia d.o.o. 2021. január 1-jétől csaknem hétéves időszakra; a megállapodáscsomagot június 5-én írták alá – közölte az MVM Zrt.

A közleményben hangsúlyozták: a terminállekötés, valamint a lekötött kapacitáshoz vásárolt cseppfolyós földgáz (liquefied natural gas – LNG) beszerzési forrás történelmi jelentőséggel bír, mivel ezáltal először érkezik dedikáltan LNG-ből származó földgázforrás Magyarország ellátására. A megállapodások az MVM Csoport földgáz forrás- és útvonaldiverzifikációs stratégiai célkitűzésével is összhangban állnak, mivel a beszerzett LNG források kizárólag nyugat-európai piaci szereplőktől érkeznek.

A közleményben emlékeztetnek arra, hogy Magyarország és Horvátország több éve tárgyalásokat folytatott a terminálban történő magyar szerepvállalás feltételeiről. Az MFGK eközben a világpiac számos szereplőjével tárgyalt a Krk LNG-ben történő gazdaságos földgázbeszerzésről. A globális piaci folyamatok fényében az LNG kifejezetten versenyképes forrásopcióvá lépett elő a régióban, amely így tovább erősíti Magyarország és az MVM Csoport földgázpiaci pozícióját. Mindezzel együtt piaci és földrajzi realitás marad, hogy a regionális és hazai energiabiztonság gerincét továbbra is az orosz földgázszállítás fogja képezni – tették hozzá.

Az MVM kiemelte: Magyarország számára gazdaságstratégiai, nemzetstratégiai és nemzetbiztonsági kérdés az ország biztonságos, diverzifikált földgázellátása. Az országnak kiemelt érdeke az évi 2,6 milliárd köbméter kapacitású LNG visszagázosító terminál megvalósulása és 2021. január 1-jére tervezett üzembeállása, mivel általa földrajzi közelségbe került a globalizálódó LNG piacokhoz való közvetlen hozzáférés lehetősége. A Krk LNG-ben történő magyar szerepvállalás kérdését a kormány kiemelt fontosságúként kezeli, ami az új nemzeti energiastratégiában is tételesen megjelenik – hangsúlyozzák.

A Krk LNG az Európai Unió földgáz forrás- és útvonaldiverzifikációs törekvéseibe is illeszkedik, mivel a terminál az észak-déli gázfolyosó egyik végpontja, a közép- és délkelet-európai energetikai összeköttetésekről szóló kezdeményezés (CESEC) egyik prioritásprojektje, továbbá a 2016-ban elfogadott, a cseppfolyósított földgázra és a földgáztárolásra vonatkozó uniós stratégiával is összhangban van. Az EU az Európai hálózatfinanszírozási eszközből 101,4 millió euró pénzügyi forrással támogatta a terminál megvalósulását – írták.

(Magyarország 3,7-4,5 milliárd köbméter földgázt használ fel a téli hónapokban, egész évben pedig megközelítőleg tízmilliárd köbmétert. A -szerk- megj.)

Az amerikai hatóságoknak, miközben fellépnek a tömeges zavargások közepette elkövetett bűncselekmények ellen, nem szabad elfeledkezniük az amerikaiak békés tüntetéshez való jogáról – jelentette ki Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő.

Felhívta a figyelmet arra, hogy az amerikai rendőrök könnygázt és más különleges eszközöket vetnek be a tüntetők ellen, valamint tömegesen hajtanak végre őrizetbe vételeket. “Abból indulunk ki, hogy a fosztogatás és más jogsértő tevékenységek elleni fellépés során a hatóságok nem sérthetik meg az amerikaiak békés tüntetéshez való jogát” – hangoztatta Zaharova.

Rámutatott, hogy sok, az eseményről tudósító újságíró megsérült, köztük oroszok is. Hozzátette, hogy Moszkva továbbra is élénk figyelemmel kíséri az Egyesült Államokban zajló eseményeket.

Zaharova szerint eljött az ideje, hogy Washington felhagyjon a kioktató hangnemmel, és a tükörbe nézzen. A szóvivő ezzel arra utalt, hogy az Egyesült Államok rendszeresen bírálja Oroszországot az emberi jogok megsértése címén, egyebek között amiatt, hogy az orosz hatóságok a tüntetések szervezésére vonatkozó szabályozás megsértése miatt rendszeresen fellépnek az ellenzéki aktivisták ellen.

Az orosz média az elmúlt napokban gyakran adott helyet olyan nyilatkozatoknak, amelyek szerint az orosz kormányzatnak élnie kellene a lehetőséggel, és az amerikai nyilatkozatokhoz hasonló bírálatokat kellene megfogalmaznia. Korábban az orosz külügyminisztérium bírálta a sajtó munkatársaival szembeni durva amerikai hatósági fellépést, a washingtoni orosz nagykövetség pedig tiltakozott az amerikai diplomáciai tárcánál a RIA Novosztyi hírügynökség tudósítójának bántalmazása ellen.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője korábban a zavargásokat amerikai belügynek minősítette, és visszautasította a Susan Rice volt amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó által megfogalmazott gyanúsítgatásokat, miszerint Moszkvának köze lehet az indulatok szításához. Hasonlóképpen tett Zaharova is.

 

 

Ezer hektáron folytatódik a szúnyogirtás ezen a héten, Sopron mellett a győri, a komáromi és a mosonmagyaróvári kistérségben – jelentette be az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF).

A csapadékhiányos tavaszi időjárás miatt az elmúlt hónapokban kevés helyen kellett beavatkozni a csípőszúnyogok ellen. Korábban a Velencei-tónál, a Kőrösök mentén, továbbá a Duna középső és alsó szakaszán végeztek biológiai lárvagyérítést a szakemberek – közölték.

Csongrád-Csanád megyében Magyarországon elsőként juttattak ki a biológiai gyérítés során granulátumos készítményt légi módszerrel nagyobb területre. Az eljárás az ártéri erdőkben és más, növényzettel borított tenyészőhelyeken hoz érdemi eredményt. A katasztrófavédelem által koordinált program keretében ezzel valamennyi rendelkezésre álló gyérítési technológiát alkalmazzák – írta az OKF. A folyók vízállása továbbra is alacsony, így az árterületeken nem tudtak nagyobb, összefüggő csípőszúnyoglárva-tenyészőhelyek kialakulni.

Most az elszórt, egyenként kisebb, de jelentős számú vízmegállások, valamint az állandó elöntésű tenyészőhelyek megemelkedett vízszintű szegélyzónái jelentik a csípőszúnyoglárvák elsődleges élőhelyét. Ez utóbbiakat földi úton kezelik, a következő napokban a Dunántúl északi részén, Mosonmagyaróvár, Győr, Sopron és Komárom térségében.

Megjegyezték, hogy a csapadékos időszak után kiemelten fontos, hogy a lakókörnyezetünkben kialakuló mikrotenyészőhelyeket felszámoljuk. Célszerű a vízgyűjtőként szolgáló kerti eszközöket – virágcserepek, játékok, madáritatók – összegyűjteni vagy néhány naponta kiüríteni, az esővízgyűjtő hordókat szúnyoghálóval lefedni, valamint az árkokat rendben tartani, hogy hosszabb időre ne tudjon benne megállni a csapadék.

Felhívták a figyelmet arra is, hogy a nagyszámú, apró, eldugott erdei pocsolyákat ezzel a módszerrel nem lehet kezelni, ezért az azokból kirepülő imágók ellen valószínűleg rövidesen kémiai gyérítéssel kell majd védekezni.

Rekordot döntött tavaly a rendőrök ellen indított eljárások száma Franciaországban, amelyeknek több mint fele aránytalan erőszak miatti vádakat érintett – közölte hétfőn a rendőrség felügyeleti szerve (IGPN). Eközben Emmanuel Macron francia elnök a rendfenntartók etikai szabályozásának javítását szolgáló javaslatok bejelentésének felgyorsítására kérte a kormányát a rasszizmus és a rendőri brutalitás elleni demonstrációk nyomán.

Az IGPN tavaly 1460 vizsgálatot indított rendőrök ellen, ez 23,7 százalékos növekedést jelent 2018-hoz képest, amikor is 1180, az azt megelőző évben pedig 1085 esetet tártak fel az illetékes hatóságok. Az emelkedés hátterében a közlemény szerint a 2018 végén indult sárgamellényes mozgalom áll, amely 2019-ben fokozott munkát adott a rendőrség felügyeleti szervének.

Ezen 1460 vizsgálatból 868 “szándékos erőszak” gyanúját érintette, ami 41 százalékos emelkedés egy év alatt (+ 256 eset). Az erőszakra vonatkozó panaszok 38,8 százaléka tüntetésen történt előállítást vagy beavatkozást, 12,8 százalék országúti rutinellenőrzést, míg 14,1 százalék előállított személy elleni erőszak gyanúját érintette.

A hatósági vizsgálatok nem jelentik feltétlenül azt, hogy a rendőrök hibáztak – jelezte Brigitte Jullien, a baloldali ellenzék által elfogultsággal vádolt IGPN igazgatónője. Elmondta, hogy a sárgamellényeseket érintő 399 ügy közül 130 esetben történt súlyos sérülés, 274 eset már bíróság elé került, de jelenleg csak tucatnyi rendőrt fenyeget ténylegesen bírósági eljárás.

A legtöbb panasz a sárgamellényes tüntetőknek maradandó sérüléseket okozó gumilövedékek és oszlató gránátok miatt érkezett, de az adatok azt mutatják, hogy az előbbi használata 2019-ban 43 százalékkal csökkent az előző évhez képest, míg oszlató gránátokat is negyven százalékkal kevesebbszer vetettek be tavaly a rendőrök, amikor is 5420 gránát robbant a megmozdulásokon. A jelentés szerint a tüntetők sérülései és az azokra adott reakciók sajtóvisszhangja nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a rendőrség tavaly már visszafogottabban lépett fel.

Szombaton több mint 23 ezren tiltakoztak a belügyminisztérium összesítése szerint országszerte a rendőri rasszizmus ellen a George Floyd afroamerikai férfi halála miatt a rendőri brutalitás és a rasszizmus elleni egyesült államokbeli tiltakozásokat támogató nemzetközi mozgalom keretében. A koronavírus-járvány miatti gyülekezési tilalom ellenére kedd este már több mint húszezren tüntettek a párizsi bíróság előtt a rendőri erőszak ellen.

Az incidensekkel végződő megmozdulást egy 2016-os rendőri előállítást követően elhunyt 24 éves fekete bőrű férfi, Adama Traoré családja szervezte. Emmanuel Macron hétfőn azt kérte Nicole Belloubet igazságügyi miniszterről, hogy kiemelten kezelje a franciaországi rendőri erőszak szimbólumává vált ügyet.

A börtönből szabadult férfi elmenekült egy rendőri igazoltatás elöl, de elfogták, és egy párizsi elővárosi rendőrőrsön előállították, ahol a kihallgatása közben meghalt. A múlt héten egy büntetőjogi szakértő jelentése kizárta a csendőrök felelősségét, aki a szakértői vélemény szerint a halála pillanatában kábítószer hatása alatt állt, és szívbetegségével összefüggésben vesztette életét. A család által megbízott jogi szakértő szerint viszont az áldozat halálát az okozta, hogy három csendőr a földre szorította.

“A George Floyd halála által kiváltott érzelmi helyzetben a hazai közvélemény egy része is tüntet a rasszizmus ellen, és vádolja a rendőri erők tevékenységét. Átláthatóan és tevékenyen szeretnénk erre a dühre válaszolni” – jelezte hétfőn a miniszterelnöki hivatal.

A belga rendőrség szakszervezete sztrájkot kezdeményez mintegy tízezer ember részvételével a rasszizmus ellen szervezett előző napi brüsszeli tüntetést követően kialakult rendbontás felszámolásának szervezetlensége miatt. Az incidensben az állomány 28 tagja is megsérült – közölte a belga média.

A rasszizmus és a rendőri brutalitás ellen tiltakoztak vasárnap délután a belga főváros igazságügyi palotája előtt. A megmozdulás minden incidens nélkül zajlott, a rendezvény végén azonban tüntetők mintegy százfős csoportja rendőrautókat dobált meg, valamint rendőrökre támadt a számos afrikai bevándorlónak otthont adó Matongé negyed közelében. A rendbontók szemeteseket, kartondobozokat gyújtottak fel, kirakatokat törtek be, és több üzletet kifosztottak.

Vincent Gilles, a rendőri szakszervezet elnöke kijelentette, hogy a helyszínen szolgálatot teljesítő kollégáik nem kaptak egyértelmű parancsokat. Magukra hagyták őket, helyszínen meghozott döntések alapján kellett fellépniük, és a szakszervezet tudatosítani szeretné, hogy minden intézkedés szükséges, megfelelő és arányos volt – húzta alá. Hozzátette: nyilvánvaló, hogy a rendőrök által elkövetett szándékos és törvénybe ütköző erőszakos cselekedeteket büntetni kell, a belga rendőrség tagjai azonban tisztességes emberek. Fantázia szüleménye az, hogy intézkedéseik motivációja túlnyomó részben rasszista indítékú lenne – tette hozzá. A vasárnap esti incidens során a rendőrség vízágyúkat használt a tömeg oszlatására. Sokan megsebesültek, köztük egy újságíró.

Sophie Wilmes belga ügyvezető miniszterelnök korábban a vasárnapi megmozdulás elhalasztását javasolta, a főpolgármester azonban engedélyezte annak a megtartását. Close azzal magyarázta döntését, hogy más olyan fővárosok mellett, mint Párizs, London, Madrid vagy Róma a 400 millió európai uniós állampolgár fővárosa, Brüsszel sem maradhatott csendben a George Floyd halála miatt tartott globális megmozdulásokat illetően. Hozzátette, rendkívül nehéz megtalálni az egyensúlyt a közrend megtartása, a véleménynyilvánítás szabadságának biztosítása, valamint a közegészségügyi előírások betartatása között.

Philippe Close brüsszeli főpolgármester korábban a zavargások azonnali felszámolására szólította fel a rendőröket. A vasárnap késő esti órákban közétett Twitter-üzenetében azt írta, hogy mintegy 150 embert állítottak elő, és bejelentette, a főváros hétfőn keresetet nyújt be a rendbontók ellen, valamint felveszi a kapcsolatot a károsult üzlettulajdonosokkal.

Vízágyút is bevetettek belga rendőrök a sörösüvegekkel és macskakövekkel rájuk támadó tüntetőkkel szemben a mintegy tízezer ember részvételével, a rasszizmus és a rendőri brutalitás ellen vasárnap délután tartott brüsszeli tüntetést követően. A rendbontók gyújtogatnak, kirakatokat törnek be, és üzleteket fosztanak ki – közölte a helyi média vasárnap. Rendőrségi információk szerint a megmozdulás kezdetben incidens nélkül zajlott. A rendezvény végén tüntetők mintegy száz fős elvonuló csoportja rendőrautókat dobált meg és támadt rendőrökre.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) 24 millió forint fogyasztóvédelmi bírságot szabott ki az OVB biztosításközvetítő többes ügynökre a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat miatt – közölte a jegybank.

Az MNB fogyasztóvédelmi célvizsgálatot tartott az OVB Vermögensberatung Általános Biztosítási és Pénzügyi Szolgáltató Kft.-nél (OVB), a többes ügynök tájékoztatási gyakorlatáról, fogyasztói bejelentés alapján. A vizsgálat szerint – amely a 2019. január 1-jétől 2020. január 24-ig terjedő időszakot tekintette át – az OVB a megbízott közvetítői által küldött ügyféltájékoztató levelekben valótlan, megtévesztő állításokkal próbálta ügyfeleit nyugdíjbiztosítás kötésére ösztönözni, majd elzárkózott a megbízottjaiért való felelősségtől, azt az ő magánakciójuknak minősítette.

Az MNB megállapította: a tájékoztató levelek valótlan állításokat közöltek, illetve a valós tényeket megtévesztésre alkalmas módon, a vélt, vagy valós piaci folyamatokat önkényesen, egyoldalúan negatív felhanggal jelenítették meg. Erre példaként idézik a levelekből, hogy “a már régen elavult.önkéntes nyugdíjpénztárak hamarosan megszűnnek létezni a jelenlegi formájukban”, vagy a “nyugdíjkötvény nem fog biztonságos megtakarítást nyújtani”.

Az OVB kereskedelmi kommunikációja emellett egyoldalúan a számára magas jutalékot eredményező nyugdíjbiztosítás, mint termék előnyeit hangsúlyozta, szembeállítva az önkéntes nyugdíjpénztárakkal, illetve a magyar állam által nyújtott megtakarítási formákkal. Ráadásul az ügyfelekre nyomást helyezve említették meg, hogy a nyugdíjbiztosítások termékválasztéka is egy-két hónapon belül bizonytalanná válik, mert az ezekhez járó adókedvezmény már csak korlátozott ideig, gyors szerződéskötés esetén érhető el. Ezen állítások alkalmasak a fogyasztói ügyleti döntés befolyásolására, torzítására – mutat rá az MNB.

A jegybank a bírság összegének meghatározásakor a társaság piaci pozíciója és mérete mellett figyelembe vette, hogy a tájékoztató levelek tartalma rombolja a magyar államba vetett közbizalmat, aláássa a pénzügyi tudatosságot, és alaptalanul leminősíti az önkéntes nyugdíjpénztári rendszert. Súlyosító körülményként értékelte még az MNB a vizsgálat során a többes ügynök hozzáállását, a megbízottjaiért való felelősségtől történő teljes mértékű elzárkózást is. Ez egy piacvezető közvetítő esetében különösképpen aggályosnak és a működés szempontjából is kockázatos magatartásnak minősül – írták.

Colin Powell volt külügyminiszter a CNN hírtelevíziónak adott vasárnapi interjújában sürgette az amerikaiakat, hogy ne szavazzanak Donald Trumpra az őszi elnökválasztáson.

Powell, aki a vezérkari főnökök egyesített bizottságának első afroamerikai vezetője, majd George W. Bush elnöksége idején külügyminiszter volt, kifejtette, hogy Donald Trump “nem hatékony elnök”. “Állandóan hazudik” – állította Trumpról, s utalt arra, hogy már az elnöki beiktatás napján nem mondott igazat, amikor vita alakult ki arról, hogy hányan voltak jelen a Fehér Ház előtti óriási téren.

A 83 éves, már nem aktív politikus arra bíztatta az amerikaiakat, hogy “ne figyeljenek senkire, ne olvassanak el minden újságot, hanem gondolkodjanak el és használják a józan eszüket” a szavazáskor. Mint fogalmazott, a szavazás előtt mindenki tegye fel magának a kérdést, hogy mi a jó az országnak.

Elmondta, “nagyon örül” annak, hogy a múlt héten nyugalmazott tábornokok és visszavonult diplomaták bírálták az elnököt. “Van egy alkotmányunk, tiszteletben kell tartanunk ezt az alkotmányt, és az elnök eltávolodott tőle” – vélekedett. Kifejtette, hogy Trump több megnyilvánulását is “veszélyesnek” tartja, köztük azt, amikor évekkel ezelőtt, még üzletemberként kétségbe vonta, hogy Barack Obama az Egyesült Államokban született, vagy ahogyan a néhai John McCain szenátornak válaszolt, amikor az bírálta őt. Egyetértett James Mattis, a Trump-kormányzat volt védelmi minisztere által a héten megfogalmazott kritikával is. Mattis úgy vélekedett, hogy Trump meg akarja osztani az amerikai társadalmat.

Powell kitért arra, hogy álláspontja szerint a Black Lives Matter mozgalom mostani tüntetéssorozata annak a jele, hogy az ország “bölcsebb lett”, és ezzel fordulóponthoz érkezett, éppen a 2020-as elnökválasztások közeledtével.

Colin Powell soha nem rokonszenvezett Donald Trumppal. Négy évvel ezelőtt Hillary Clintonra, a demokraták akkori jelöltjére voksolt. “Nem szavazhattam rá akkor, és nyilvánvalóan nem támogathatom Trumpot most sem” – jelentette ki a vasárnapi interjúban.

Az Európai Bizottság az év végére halasztotta a pilóta nélküli légi járművekkel végzett műveletekre vonatkozó szabályokról és eljárásokról szóló végrehajtási rendelet alkalmazásának határidejét – közölte az Innovációs és Technológiai Minisztérium.

A közlemény szerint a tagállami hatáskörben hagyott területek nemzeti szabályozásának előkészítését a megváltozott ütemezéshez igazodva folytatja a minisztérium.

Az uniós döntés indoklása szerint a koronavírus-járvány megfékezéséért bevezetett intézkedések súlyosan akadályozzák a végrehajtási rendeletek alkalmazását, az arra való felkészülést. A pilóta nélküli légijárművek teljes spektrumára kiterjedő uniós előírások 2019. július 1-jétől léptek hatályba. A repülésvégrehajtási, üzemeltetési szabályokat rögzítő végrehajtási rendeleteket azonban csak idén júliustól kellett volna alkalmazni, most ez a határidő tolódott hat hónappal későbbre – írták.

Ismertették: a teljes értéklánc gazdasági hatáselemzése szerint az európai drónos piac éves potenciálja 2035-re meghaladhatja a tízmilliárd eurót, 2050-re megközelítőleg 15 milliárd euróra nőhet. A várható bővülés közvetlen munkahelyteremtő hatása a kereskedelmi és állami szektorban százezres nagyságrendű lehet Európában.

A drónalapú szolgáltatásokkal jelentős mértékben növelhető a vállalatok innovációs szintje, költséghatékonysága, hozzáadott értéke, ezek által pedig értékteremtő, gazdaságélénkítő képességeik is. A technológia térnyerése sok további előnnyel jár, kedvező hatásai érezhetőek lesznek többi között a szoftverfejlesztésben, a mezőgazdasági területek hatékonyabb fenntartásában, a kutatás-mentés javuló eredményességében is – tudatták.

Hangsúlyozták: Magyarország legalább régiós szinten vezető szerepet kíván betölteni a dróntechnológia elterjesztésében, a kapcsolódó innovációban. A fejlesztési és gyártókapacitások kiépítésének, bevonzásának egyik alapfeltételeként ehhez támogató jogszabályi környezet is szükséges – tették hozzá.

A készülő hazai rendelkezések célja a biztonságos, szabályos és felhasználóbarát üzemeléshez, a technológiában rejlő lehetőségek rugalmas és innovatív kiaknázásához szükséges keretek megteremtése. A tervezett előírások az indokolatlan adminisztrációs terhek megszüntetése mellett kiemelten kezelik a légi közlekedés biztonságát – olvasható a közleményben.

 

Negyvenöt ember bankkártyaadatait csalta ki egy büntetés-végrehajtási intézetben lévő férfi 2017 áprilisa és júniusa között – közölte a Győr-Moson-Sopron megyei főügyész.

Takács Péter közleménye szerint a férfit ezért a Győri Járási Ügyészség negyvenöt rendbeli információs rendszer felhasználásával elkövetett csalás bűntettével vádolja.

A férfi elveszettként nyilvántartott intézeti mobiltelefonokkal és tisztázatlan körülmények között a birtokába jutott SIM-kártyákkal hívta fel az ország különböző pontjain élő sértetteket. A hívások során az adóhivatal vagy a nyugdíjfolyósító munkatársának adta ki magát, és bankkártyaadatokat kért az emberektől adóvisszatérítés, illetve nyugdíjkifizetés ürügyén.

A bankkártyaadatokkal ismeretlen emberek mobiltelefon-egyenlegeket töltöttek fel 1 millió 860 ezer forint értékben, a feltöltött hívószámok egy része a vádlott rokonaihoz tartozik. Közel háromszázezer forint értékben interneten is vásároltak.

A vádlott többszörös és különös visszaesőként követte el a bűncselekményeket, amelyekért több mint hat év szabadságvesztést is kaphat. A férfi egy kelet-magyarországi fegyház és börtönből valósította meg a hívásokat.