Biztonságpolitika

A Kiberpajzs oktatási-kommunikációs programot az online csalások visszaszorítása érdekében tavaly novemberben indította el az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK), a Magyar Bankszövetség, a Magyar Nemzeti Bank (MNB), a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) és a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat Nemzeti Kibervédelmi Intézet. Ehhez később csatlakozott az Igazságügyi Minisztérium is, amely áldozatsegítő és fogyasztóvédelmi feladatkörében támogatja az együttműködést.

Kovács Levente, a Magyar Bankszövetség főtitkára a sajtótájékoztatón kiemelte: Magyarországon naponta egy család veszti el a kiberbűnözők miatt teljes megtakarítását, és hetente egy magyar céget ér súlyos veszteség a digitális térben. A kibertérben a gyenge láncszem leggyakrabban a megtévesztett ember, ezért a védekezést a „digitális immunrendszer” fejlesztése jelenti – mondta.

Kardos Ferenc, a Médiaunió Alapítvány ügyvezetője elmondta: a bankszövetség sikerrel pályázott a Médiaunió Alapítvány felhívására, aminek köszönhetően reklámfelületeken is terjeszteni tudják a legfontosabb kiberbiztonsági üzeneteket. A Médiaunió fennállásának 15. évében, 14. társadalmi célú kampányával a kibertér veszélyeire igyekszik felhívni a figyelmet. A 2023 májusban indult és egészen 2024 első negyedévéig tartó kampány a pénzügyi és az adatvédelmi veszélyekre fókuszál.

Kandrács Csaba, a jegybank alelnöke arról tájékoztatott, hogy egyre több ügyet kezel a Pénzügyi Békéltető Testület, mert ugrásszerűen nőtt a kibercsalásos ügyek száma. Idén áprilisig 319 új kibercsalási ügy érkezett a testület elé, ez 12-szer annyi mint 2018-ban, az első ilyen esetek évében volt összesen. A testület gyors és ingyenes vitarendező fórum, a polgári peres bíróságok alternatívája, a lakossági ügyfelek anyagi-elszámolási jogvitája esetén segít egyezséget létrehozni a pénzügyi intézménnyel. A piaci szereplő jogsértése esetén így az ügyfél kára megtérülhet – ismertette. Az elkövetési módok bővülnek közlése szerint, hamis befektetésekkel kecsegtetnek híres emberek nevével visszaélve, vagy jogosulatlan bankkártya tranzakciókkal okoznak kárt az ügyfeleknek. A Kiberpajzs együttműködéssel erősíthető az ügyfelek tudatossága – mondta.

Bíró Marcell, a programhoz most csatlakozott SZTFH elnöke elmondta: a kezdeményezés azokra a kockázatokra hívja fel a figyelmet, amellyel az állampolgárok naponta találkozhatnak. Kiemelte: a cégek 66 százaléka ellen követtek el csalást, akik több mint 250 millió forintot fizettek a csalóknak, a helyreállítási költség pedig meghaladta az 500 millió forintot tavaly az első két hónapban egy kutatás szerint. A hatóság kezdeményezésére múlt héten kiberbiztonsági tanúsítvány keretrendszer létrehozásáról döntött az Országgyűlés. A nemzeti kiberbiztonsági tanúsítási keretrendszer biztosítja, hogy az infokommunikációs termékekkel és szolgáltatásokkal kapcsolatban az SZTFH – a hadiipari terület kivételével – kiberbiztonsági elvárásokat, követelményeket fogalmazzon meg, értékelje e követelmények teljesülését, elősegítse a kiberbiztonsági szempontoknak megfelelő termékek piaci felhasználását – sorolta.

Gál Kristóf alezredes, az ORFK szóvivője elmondta, hogy a rendőrség a lehető legszélesebb körben és eszközökkel igyekszik felhívni a figyelmet arra, hogy az emberek ne váljanak áldozattá. Legyenek körültekintőek, ne adják meg személyes, vagy banki adataikat telefonon, sms-ben, e-mailben. A rendezvényen bemutatták azokat a prevenciós kisfilmeket, amelyekben a leggyakrabban előforduló online csalási módszerekre hívják fel a lakosság figyelmét közérthetően.

További együttműködéseket is terveznek pénzügyi intézményekkel, hatóságokkal a digitális biztonság erősítése érdekében – válaszolta Kovács.

The post Az SZTNH is csatlakozott a digitális bűnözők elleni Kiberpajzs programhoz appeared first on .

A vonatkozó törvénytervezetet Putyin május 10-én terjesztette be. A felmondást a felsőháznak is jóvá kell hagynia. Oroszország 2007 júliusában függesztette fel részvételét a CFE-szerződésben, miután a NATO megtagadta az aktualizált változat ratifikálását.

Andrej Kartapolov, a ház védelmi bizottságának elnöke szerint a CFE-szerződés felmondása „jelzés a Nyugatnak, hogy sem az Egyesült Államok, sem a NATO-országok nem olyan szerződéses partnerek többé, akiknek az álláspontját figyelembe vesszük”. Hozzátette, hogy a NATO infrastruktúrája az orosz határok közvetlen közelébe ért, és a nyugati országok megnövelték harckocsijaik és páncélozott harcjárműveik számát.

Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes, a felmondási folyamat elnöki megbízottja az alsóházi vita során elmondta, hogy Oroszország kilépése a CFE-szerződésből körülbelül hat hónapig fog tartani. Közölte, hogy Moszkvának legalább 150 nappal a tervezett kilépés időpontja előtt értesítenie kell szándékáról a többi részes államot, és nyilatkoznia kell azokról a kivételes körülményekről is, amelyek ezt a lépést szükségessé tették. A diplomata elmondta, hogy legkésőbb három héttel az értesítést követően össze kell hívni a szerződés tagállamainak konferenciáját, hogy megvizsgálják az Oroszország kilépésével kapcsolatos kérdéseket.

„Ezen szövetségi törvény alapján ki fogjuk fejteni határozott álláspontunkat (.), nyilvánosan meg fogjuk ismételni a NATO-országok és a világközösség előtt, hogy éppen a kollektív Nyugat az, amely destruktív cselekedeteivel lehetetlenné tette számunkra, hogy a CFE-szerződésben maradjunk” – mondta Rjabkov.

A helyettes tárcavezető leszögezte, hogy a szerződéshez való visszatérés „lehetetlen”, a pótlásáról pedig csak azt követően lehet majd tárgyalni, hogy a Nyugat felhagy az Oroszországgal szemben ellenséges politikájával, és új koncepcionális megközelítésre vált át. „A haditechnikai intézkedésekre, beleértve az amerikai csapatok esetleges megjelenését Finnország területén, gyakorlati haditechnikai választ fogunk találni. Szavatolni fogjuk a biztonságunkat” – mondta a miniszterhelyettes.

A felmondás Oroszországban múl szerdán nyilvánosságra hozott hivatalos indoklása szerint a CFE-szerződés „az 1990-es évek elején megfelelően hatékony és eredményes eszköz volt az európai biztonság megerősítésére”, ám az azóta végbement jelentős katonai és politikai változások – elsősorban a NATO bővítése – következtében „sok tekintetben elavult, és elvesztette kapcsolatát valósággal”. A dokumentum értelmében az orosz részesség felfüggesztésének célja az volt, hogy a nyugati országokat az európai biztonsággal kapcsolatos hozzáállásuk megváltoztatására ösztönözze. „A hagyományos fegyverzetek terén a helyzet Európában 2007 óta érezhetően romlott” – olvasható a szövegben.

A dokumentum szerint „az Egyesült Államok és szövetségesei az Oroszországgal szembeni katonai konfrontáció irányvonalát követik, ami katasztrofális következményekkel jár”.

„A jelenlegi helyzet megköveteli, hogy lépéseket tegyünk a szerződés felmondására és az Oroszországi Föderációnak a szerződésből való kilépését célzó hazai eljárások megindítására, amelyek befejezését követően értesítést küldünk a letéteményesnek és a többi részes államnak” – hangzik az indoklás.

Putyin 2007. július 13-án írta alá azt a rendeletet, amely felfüggesztette Moszkva részességét az európai hagyományos fegyveres erőkről szóló szerződésben és a kapcsolódó nemzetközi egyezményekben, 2007. november 29-én pedig elfogadták az erről rendelkező orosz törvényt.

Oroszország 2015. március 10-én jelentette be, hogy felfüggeszti részvételét az európai hagyományos fegyveres erőkről rendelkező szerződés végrehajtásával foglalkozó közös konzultatív csoport ülésein. Moszkva ettől eltekintve hivatalosan továbbra is a szerződés részes fele maradt.

A szerződést 1990. november 19-én írták alá Párizsban 16 NATO-tagállam (Belgium, Nagy-Britannia, Dánia, Franciaország, Németország, Görögország, Izland, Olaszország, Kanada, Luxemburg, Hollandia, Norvégia, Portugália, Spanyolország, Törökország és az Egyesült Államok), valamint a Varsói Szerződés Szervezetének hat tagállamának (Bulgária, Magyarország, Lengyelország, Románia, a Szovjetunió és Csehszlovákia) meghatalmazottjai. A megállapodás 1992. november 9-én lépett hatályba. Aktualizált változatát az 1999-es isztambuli EBESZ-csúcstalálkozón írták alá. A módosított szerződést csak négy ország – Oroszország, Ukrajna, Fehéroroszország és Kazahsztán – ratifikálta.

The post Az orosz alsóház jóváhagyta az európai hagyományos haderőkről szóló szerződés felmondását appeared first on .

A Mátyás-templomban tartott zászlóadományozási ünnepségen Szalay-Bobrovniczky Kristóf emlékeztetett: 1848. május 16-án jelent meg gróf Batthyány Lajos miniszterelnök kiáltványa, amelynek célja az önálló reguláris haderő felállításának megkezdése volt, amely képes megvédeni a polgári fejlődés útjára lépett Magyarország önállóságát.

Felhívta a figyelmet arra, hogy a magyar honvédelem és a modern magyar nemzet születése egybeesik. Nemzet és honvédelem összetartoznak, egymástól elválaszthatatlanok: nem létezik egyik a másik nélkül – mondta, hozzátéve, a nemzet létezésének fizikai tényezője az önálló magyar honvédelem megléte.

Batthyány Lajos tisztában volt azzal, hogy a nemzetőrség lelkes milicistái nem alkalmasak igazi hadviselésre, szükség volt az önkéntesekből álló reguláris hadseregre, ezért hirdette meg a tízezer főből álló, tíz zászlóaljra tagozódó „rendes” nemzetőrsereg toborzását. A kiáltvány nyomán alakult meg a honvédsereg, a Magyar Honvédség jogelődje – tette hozzá Szalay-Bobrovniczky.

A miniszter szerint a XXI. század elején Magyarország és Európa biztonsági helyzete alapvetően megváltozott.

Ha nem teszünk meg mindent a tűzszünetért és békéért, „egész Európa újra lángokban állhat”, a Magyar Honvédségnek pedig ilyen viszonyok között is biztosítania kell a magyar emberek életét, kultúráját, vagyonát. Ezért megújult lendülettel folytatjuk a már korábban megkezdett haderőfejlesztést. A haderőfejlesztés célja, hogy a lehető leghamarabb megfelelő elrettentő erőt felmutatni képes, komoly haderőt építsenek fel, amellyel mindenkinek számolni kell.

Ennek az eszközbeszerzés és a harci szellem megerősítése mellett része a haderő szervezetének fejlesztése is. Áprilisban ezért alakult meg a Területvédelmi Erők Parancsnoksága, amely az öt területvédelmi ezredet vezeti. A parancsnokság feladata, hogy a hivatásos haderőtől elkülönülten, kiemelt figyelmet fordítson Magyarország területének védelmére, helyben toborzott önkéntes tartalékosokra építve.

A miniszter közölte: nemcsak csapatzászlót kapott az új parancsnokság, de zászlószalagot is, és a parancsnokság „társadalmi gondozására” Görgei Zsuzsannát, Görgei Artúr dédunokáját „zászlóanyának” kérte fel. A még 2017-ben létrejött önkéntes területvédelmi tartalékos rendszer már a magyar honvédelem szerves és nélkülözhetetlen része. Ez a rendszer lehetőséget ad Magyarország fegyveres szolgálatára azoknak a hazafiaknak is, akik nem kívánják elhagyni polgári foglalkozásukat, de aktívan részt akarnak venni a honvédelemben – mondta.

Böröndi Gábor altábornagy, a Honvéd Vezérkar főnöke arról beszélt, a tartalékos állománynak kiemelkedő szerepe van a haza védelmében. A tartalékos katonák emellett a Magyar Honvédség „nagykövetei” is a lakoságnál, hitelesen tudják bemutatni a katonai létet és értékrendet.

Az ünnepségen ismertették Novák Katalin köztársasági elnök adományozó okiratát is, amelyben az államfő úgy fogalmazott: a csapatzászló a katonai becsület, bátorság és bajtársiasság jelképe, amely mélyen gyökerezik a magyar katonai hagyományokban, egybeforrt Magyarország történelmével és szabadságharcaival, „alapvető szimbóluma honvédségünknek”.

A csapatzászlót megszentelték és megáldották, és – régi hagyományként – mások mellett a miniszter, a vezérkari főnök és a zászlóanya is szeget ütött a zászlórúdba.

Apáti Zoltán dandártábornoknak, a Területvédelmi Erők Parancsnoksága megbízott parancsnoka kiemelte, elsődleges feladatuk, hogy Magyarország biztonságéért tenni akaró, a szolgálatot önként vállaló állampolgárokat felkészítsék a haza védelmére, a hagyományok tiszteletére.

The post Szalay-Bobrovniczky: a területvédelmi tartalékos rendszer a honvédség szerves része appeared first on .

„Taylor, hős barátunk, aki számos sebesültet mentett meg személyesen a keleti fronton, és több ezer katonát és civilt avatott be a katonai orvostudomány titkaiba, május 15-én, több hetes küzdelem után, belehalt súlyos sérüléseibe” – olvasható a Phoenix közleményében.

A Phoenix Projekt létrehozását szóvivője szerint Taylor kezdeményezte, s fő célja az ukrán katonákat bevezetni a katonai orvostudomány rejtelmeibe. A többségében cseh orvosokból és mentőkből álló csapat eddig mintegy ötezer ukrán katonát képezett ki orvosi elsősegélynyújtásra. Másfelől a cseh orvosok és mentők konkrét segítséget nyújtanak a háborúban megsebesült ukránoknak is.

A prágai külügyminisztérium korábbi közlései szerint Ukrajnában az oroszok elleni harcokban eddig két cseh állampolgár vesztette életét, az egyik tavaly júniusban, a másik idén márciusban.

Az ukránok oldalán jelenleg több mint száz cseh állampolgár harcol az oroszok ellen. Bár a cseh alkotmány tiltja az idegen országok hadseregéhez való csatlakozást, Milos Zeman korábbi cseh államfő bejelentette, hogy minden cseh állampolgár, aki Ukrajnába megy harcolni, elnöki kegyelemben részesül, s nem kell büntetéstől tartania. A jelenlegi cseh elnök, Petr Pavel nem változtatta meg elődje döntését.

The post Orosz agresszió: Meghalt a Donyec-medencében megsebesült cseh orvos appeared first on .

A miniszter szerint ez a szám valószínűleg emelkedni fog, mert jelenleg további 24 ügy van a bíróságok, és a legfelsőbb közigazgatási törvényszék szerepét betöltő államtanács előtt.

Hollandia 2017-ben hozta létre az állampolgárság megvonhatóságára vonatkozó szabályozást. A belső biztonság erősítését célzó törvény akkor is lehetővé teszi az állampolgárság visszavonását, ha az érintettel szemben indított jogi eljárás még nKiemelt kép beállításaem fejeződött be. A holland állampolgárság csak abban az esetben vonható vissza, ha az illető más állampolgársággal is rendelkezik.

Az igazságügyi minisztérium eddig összesen háromszáz olyan személyt listázott, akik Hollandiából Szíriába és Irakba távoztak, hogy csatlakozzanak az Iszlám Állam nevű terrorszervezethez, vagy a hozzá kapcsolódó csoportokhoz. Közülük 105-en életüket vesztették a helyi harcokban, 90-en pedig visszatértek Hollandiába. A többiek más országokban tartózkodnak, vagy Szíriában tartják őket fogva.

A holland államnak továbbá mintegy háromszáz Irakban vagy Szíriában tartózkodó gyermekről van tudomása, akiknek egyik vagy mindkét szülője holland állampolgár. A gyermekek közül eddig csak nyolcvan tért vissza Hollandiába.

The post Húsz holland veszítette el állampolgárságát terrorizmus és nemzetbiztonsági aggályok miatt az elmúlt években appeared first on .

Közleményükben hangsúlyozták, hogy a 4iG és a rendőrség együttműködésével közösen fejlesztett TraffiCapture TC-108 elsősorban a szolgálati gépkocsikból történő, mozgó ellenőrzések eszköze lesz, de állványra helyezett sebességmérőként is használható.

A készülékeket a mérésügyi hatóság hitelesítette, alkalmazásuk várhatóan 2023 júniusától kezdődik – írták. közölték: az új eszközökkel hosszú távon biztosítható lesz a mozgás közbeni sebességmérés technikai háttere.

A teljesen digitális, új eszközökbe több automatizmus került, az érintőképernyőjük levehető, elődjeiknél jobb képfelbontásúak – tették hozzá. A Készenléti Rendőrségnél megtartott központi elméleti és gyakorlati oktatás keretében negyven mentort képeztek ki.

The post Új sebességmérő berendezéseket mutatott be a rendőrség appeared first on .

Zelenszkij elsőként egy ukrán újságírónő kérdésére válaszolva azt mondta: a koronavírus-járvány elmúltával az ország életének újraindulásában a legfontosabb, hogy a gyerekek szeptembertől, több évi szünet után visszatérhessenek az iskolába. Ezzel együtt az ország már a következő télre készül, amihez ismét az európai országok segítségére van szüksége, az elmúlt télhez hasonlóan – tette hozzá.

A Zelenszkij és Meloni hetven percig tartó megbeszélését követő sajtótájékoztatón az ukrán elnök köszönetet mondott az olaszoknak és kormányuknak az ukrajnai menekültek, családok és gyermekek befogadásáért. „Legszívesebben minden olasznak külön köszönetet mondanék” – jelentette ki.

Úgy vélte, vannak, akik még mindig nem értették meg, mit jelent az orosz agresszió, és azt gondolják, nem számít, ki nyeri meg a háborút. Az elnök példának okáért megemlítette, hogy az ukrán légvédelem péntek éjféltől szombat reggelig tizenhét olyan iráni gyártmányú drónt semmisített meg, amelyet az oroszok az ukrán infrastruktúra támadására vetettek be. Arra kérte az olasz politikusokat és a társadalmi élet képviselőit: látogassanak el az országba, hogy saját szemükkel láthassák, milyen rombolást visz végbe Vlagyimir Putyin orosz elnök, és miként küzdenek az ukránok az életükért.

„Mi a békét választjuk, de a háború a mi területünkön dúl” – hangsúlyozta Zelenszkij. A háború akkor ér véget, ha minden ukrán biztonságban lesz, és nem hullanak bombák – tette hozzá.

A Kijev által kidolgozott tízpontos béketerv célja a háború megállítása és Európa biztonságának garantálása – mondta. Úgy véli, Oroszország nem akar békét. Nagyon fontosnak nevezte az Ukrajnából fogolyként vagy más címen elszállított felnőttek és gyerekek visszatérését. Közölte, hogy 19 393 olyan gyereket azonosítottak eddig, akinek tudják a nevét és azt, hogy mikor vitték el Oroszországba. De valószínűleg sokkal több a valódi számuk, mert az oroszok elfoglalta területeken kétszázezer gyermek élt a háború előtt – tette hozzá.

Az ukrán elnök elmondta, hogy Melonival katonai biztonsági kérdéseket is érintettek, és Kijev „fontos döntést vár légvédelme megerősítése érdekében”. Köszönetet mondott a Moszkva ellen bevezetett szankciókért, és fogadkozott, hogy a háború ellenére Ukrajna minden tőle telhetőt megtesz azért, hogy még az idén előrelépés történjen hazája európai uniós csatlakozásában. Szólt a Vilniusban júliusban esedékes NATO-csúcsról, hangoztatva, hogy Ukrajna már „jelenleg is azt teszi, amit bármelyik NATO-tag a védelem érdekében”.

Meloni kijelentette, hogy Ukrajna győzelmére fogad. Felhívást intézett Moszkvához az agresszió azonnali leállítására és az orosz csapatok kivonására. A kormányfő kijelentette: Róma a békét szorgalmazza, de annak feltétele, hogy az a béke igazságos legyen. Hangsúlyozta, hogy kormánya két- és többoldalú kezdeményezésekkel továbbra is támogatja Kijevet mindaddig, amíg szükséges, szigorúan érvényesíti az Oroszországgal szembeni nyugati szankciókat, és változatlanul támogatja Ukrajnát katonailag is, hogy „erős pozícióból tudja elkezdeni a tárgyalásokati”. Róma ezenkívül támogatja Kijev béketervét, valamint európai uniós és NATO-csatlakozását – mondta.

„Ukrajna békéje az európai béke és jólét előfeltétele, ez nem lehet másképp” – jelentette ki Meloni. Felidézte, hogy az áprilisi római újjáépítési konferencián több mint hatszáz jelentős olasz vállalat kötelezte el magát Ukrajna újjáépítésének támogatása mellett.

Zelenszkij egynapos látogatásra érkezett Rómába, és programját Sergio Mattarella államfőnél kezdte, huszonöt percen át beszélgetett vele, és kijelentette neki, hogy Olaszország „a jó oldalon áll”. Mattarella hazája maradéktalan támogatásáról biztosította őt, ami jelenti a katonai, a pénzügyi és a humanitárius segítséget, valamint az ország újjáépítését rövid és hosszú távon. „Nemcsak Ukrajna függetlensége és területi integritása forog kockán, hanem a népek szabadsága és a világ rendje is” – hangoztatta Sergio Mattarella.

Hivatalos közleményt nem adtak ki, de az elnöki palota a sajtót úgy tájékoztatta, hogy Mattarella és Zelenszkij találkozóján szó volt az Oroszországgal szembeni szankciókról, a zaporizzsjai atomerőműről, az álhírek terjedésével szembeni európai fellépésről, az ukrajnai polgári objektumokat is érő bombázásokról, az Oroszországba szállított gyerekekről, valamint Kijev európai uniós csatlakozásáról.

Zelenszkij harmadik állomása Rómában a Ferenc pápával való találkozó, és az ukrán elnököt Pietro Parolin szentszéki államtitkár is fogadja. A katolikus egyházfő 2020 februárjában találkozott Zelenszkijjel a Vatikánban, de a háború kitörése óta csak telefonon beszéltek egymással két alkalommal. Biztonsági okokból a Szent Péter teret teljesen lezárták, és a pápa az ukrán elnököt nem az apostoli palotában, hanem a vatikáni audienciaterem melletti aulában fogadta, amelyet a szigorú biztonságot megkívánó találkozóknak tartanak fenn.

Zelenszkij látogatásának útvonalán, illetve helyszínein volt több demonstráció, jellemzően támogatók, de az egyik tüntetésen megjelent egy olyan transzparens, amelyre az volt írva: „a háború leállításának egyetlen módja, ha nemet mondunk az Oroszországgal szembeni európai szankciókra”.

Charles Michel: kizárólag Ukrajna dönthet arról, hogy mikor kezd béketárgyalásokat
Európai Unió támogatja Volodimir Zelenszkij ukrán elnök békeformuláját, azonban úgy gondolja, hogy kizárólag Ukrajna dönthet arról, hogy mikor kezd béketárgyalásokat – jelentette ki az Európai Tanács elnöke. Charles Michel, aki Ursula von der Leyenel, az Európai Bizottság elnökével tartott sajtótájékoztatót, hangsúlyozta: az Európai Unió szankciói szükségesek és igazoltak. Az ezt cáfoló orosz propaganda hazugságra és összeesküvés-elméletekre épül, a tények és az adatok ezeknek ellent mondanak. „Összefogásra van szükség a háborús bűncselekmények elkövetőinek elszámoltatására, minden ezirányú erőfeszítést, valamint a keletkezett károkat összesítő regiszter elkészítését az Európai Unió minden erejével támogatja” – fogalmazott. Kijevnek a lehető leggyorsabban még több katonai támogatásra van szüksége az orosz agresszor visszaszorítására – tette hozzá az uniós tagállamok vezetőit tömörítő Európai Tanács elnöke.

The post Zelenszkij: mi a békét választjuk, de a háború a mi területünkön dúl appeared first on .

Biztosan te is hallottál már a kókuszolaj jótékony hatásairól, és valószínűleg az étrended részeként te is rendszeresen fogyasztod. De azt tudtad, hogy a kutyád számára is előnyös lehet a használata? A mai cikkünkben megmutatjuk, hogy hogyan.

Készítsd el az ételeit kókuszolajjal!

Bár a főtt házi kosztnak megvan az a hátulütője, hogy a főzéssel és a párolással elvesznek a ragadozó gyomor számára fontos enzimek és vitaminok, de ebben az esetben legalább tudod, hogy mit eszik a kedvenced.

Abban az esetben pedig, ha ezt még a BARFSHOP.hu kutya vitamin és étrend-kiegészítő részlegén megtalálható Lunderland kókuszolajjal készíted el, akkor nagyon sok gazdi szerint javítja a tápanyagok felszívódását, illetve hatásos a gyulladásos bélszindróma és a vastagbélgyulladás ellen. Tudományos bizonyíték viszont sajnos még nem létezik erre.

¼ teáskanálnál, nagyobb fajták esetében pedig 1 evőkanálnál többet azonban semmiképpen sem szabad raknod a kedvenced eledeléhez, mivel a kókuszolaj rendkívül gazdag telített zsírsavakban, ami sok esetben súlygyarapodást okozhat. Arról nem is beszélve, hogy a benne lévő olajok különböző gyomorpanaszokat is okozhatnak.

Tökéletes bőr- és szőrápolóként funkcionálhat

A drogériák polcain kapható kozmetikumok összetevőinek listájában rendkívül gyakran fellelhető a kókuszolaj, amin mi cseppet sem csodálkozunk, hiszen a gyorsan beszívódó kókuszolaj hidratáló hatással bír, és megelőzi a töredezést.

Nos, ugyanez igaz a kutyák esetében is. Ha egy keveset teszel a tenyeredbe, és ezt belemasszírozod a bőrébe, akkor például a téli időszakban megóvhatod a kiszáradástól és az irritációtól. De meglévő bőrproblémára is csodás gyógymódként szolgál, mivel növelheti a lipidszintet a bőr felszínén.

A gyógyszerek beadásának elősegítésére is remek megoldást jelenthet

Amikor a kutyád beteg, akkor valószínűleg te is mindenféle taktikát bevetsz arra, hogy az enyhülést hozó gyógyszert leerőltesd a torkán. Az ebek azonban sokszor kiszagolják a turpisságot, és bármilyen finomság mögé is rejted a tablettát, otthagyja vagy csupán körbenyalja. 

A kókuszolaj azonban a legtöbb gazdi szerint sokkal csábítóbbá és ízletesebbé teszi a gyógyszereket a blökik számára. Továbbá abban is segít nekik, hogy könnyebben le tudják nyelni a pirulákat.

Az antimikrobiális tulajdonságai miatt fogmosásra is használható

Bár nem tartozik a kutyatartás legkedveltebb feladatai közé, de a megfelelő szájhigiénia fenntartása kiemelt jelentőséggel bír. Az elhanyagolt szájüreg ugyanis melegágya lesz a rossz szájszagot, a fogkövet és az ínygyulladást okozó baktériumoknak, amelyek később komolyabb betegségeket is okozhatnak.

Abban az esetben viszont, ha egy kis kókuszolajat is keversz a kutya fogkrémjéhez, akkor az nagymértékben segíthet megelőzni a lepedék kialakulását. De, ha az szimpatikusabb, akkor akár közvetlenül a kedvenced fogaira is kenheted.

Bármelyik esetben is használod majd ezt a csodás bio összetevőt, fontos, hogy az alkalmazása előtt mindig konzultálj az állatorvossal!

The post A kókuszolaj használatának előnyei a kutyád számára appeared first on .

A vagyonőrök biztonsági szakemberek, komoly tudással és felkészültséggel mind fizikai, mind pszichológiai téren. Különböző feladatokat bíznak rájuk, ami közös ezekben, hogy elsősorban a megelőzésre fektetik a hangsúlyt, hogy elkerüljék a nem kívánatos incidenseket, és a rájuk bízott értékeket megőrizzék. 

Vagyonvédelem ipari telepen

A kecskeméti állásgyűjtő portálon lehetőség van szűrni a vagyonvédelmi munkákra, ha a következő linket használjuk: https://kecskemetallas.hu/allasok/orzes-vedelem. 

Ezen az aloldalon láthatjuk, hogy például vagyonvédelmi nagyvállalat vagyonőr munkatársat keres Kecskeméten, ipari létesítmény területén történő munkavégzésre, határozatlan idejű, bejelentett munkaszerződéssel. 

Milyen az ideális vagyonőr? Legyen önálló és magabiztos a munkavégzés során, de egyben csapatjátékos is, valamint legyenek rendben a szakmai végzettséget igazoló iratai (vagyonőri igazolvány, különbözeti vizsga). 

A munkakör betöltéséhez legalább egy év releváns szakmai tapasztalat szükséges, jól kell kommunikálni írásban és élőszóban egyaránt, valamint a B kategóriás jogosítvány megléte is fontos feltétel. 

A cég alkalmazotti jogviszonyt kínál főállású, határozatlan munkaszerződéssel. A bejelentés teljes, garantálják a fizetett szabadságnak és betegállománynak a törvény szerinti kifizetését. Az alanyi jogon járó adókedvezményeket is lehet érvényesíteni, például családi vagy személyi adókedvezményt. Belépéskor és évente ingyenes egészségügyi szűrést, valamint az utazási költségek megtérítését is biztosítják. 

Vagyonvédelem bankfiókban

Kecskemét belvárosában lévő bankfiók őrzésére keresnek nappalos beosztásban (hétfőtől-péntekig), kulturált megjelenésű, jó kommunikációs készséggel bíró vagyonőrt alkalmazotti státuszban. 

A biztonsági őrnek segítenie kell a nyitási-zárási folyamatokban, valamint a házirend betartatásában, az ügyfelek tájékoztatásban. A rendkívüli eseményeknél szakszerű intézkedéseket kell hoznia. 

A munka megkezdése előtt be kell mutatni az érvényes vagyonőri igazolványt és friss erkölcsi bizonyítványt. 

Vagyonvédelem áruházban

Lajosmizsei áruházba nappali időszakra, változó óraszámban keresnek vagyonőrt kamerás (operátor jellegű) állomáshelyre. Ez azt jelenti, hogy a biztonsági őr több kamerán keresztül figyeli a bolt különböző pontjait és jelzi, ha valamilyen szabályellenes cselekedet észlel.

Ezen a helyszínen is kötelező az érvényes vagyonvédelmi igazolvány, valamint erkölcsi bizonyítvány. Az utazás költségeit itt is megtérítik. 

Az itt felsorolt példákból látható, melyek a leggyakoribb, vagyonvédelemet kívánó helyszínek, ezen kívül vannak még fegyveres vagyonőrök, például a Nemzeti Bankban vagy pénzszállító autókban, illetve a rendezvényeken. De ez utóbbi már inkább személyvédelem, ami már egy másik típusa a biztonsági munkáknak.

The post Milyen vagyonőri munkalehetőségek vannak az alföldi településeken? appeared first on .

„Nem látunk csapatkivonást sem a zaporizzsjai, sem a herszoni régiókból. Igen, vannak bizonyos mozgások, valamit kivisznek, valakit evakuálnak, valamit el akarnak lopni, de valódi csapatkivonást nem látunk” – fogalmazott a szóvivő. Példaként említette a zaporizzsjai atomerőműnek otthont adó Enerhodar városát, ahonnan – mint mondta -, nem vonulnak ki az orosz katonák, csupán kivisznek mindent, amit elloptak: autókat, kórházi felszereléseket, egyebeket mert a harcok kiéleződésére számítanak.

Szavai szerint az orosz erők Zaporizzsja megye megszállt részében védekezésre készülnek, erősítik állasaikat és új erődítményeket építenek. „Az ellenség tudatában van annak, hogy már nincs ereje aktív támadó akcióhoz. Az egyetlen feladat, amivel szembe kell nézniük, a jelenlegi pozícióik megtartása – fejtette ki Csernyak. „Ugyanezeket a folyamatokat figyeljük meg Herszon megye megszállt részén” – tette hozzá.

Vitalij Barabas, a Donyeck megyei Avgyjivka katonai adminisztrációjának vezetője a Telegramon arról tájékoztatott, hogy az orosz erők rakétacsapást mértek hétfőn a városra, aminek következtében legalább négy helyi lakos – két férfi és két nő – egy óvóhelyen életét vesztette.

Az ukrán légierő parancsnoksága hétfői közleményében arról számolt be, hogy a múlt éjszaka megsemmisítettek négy Sahíd kamikaze és egy Orlan típusú orosz drónt az ország keleti részében. Az ukrán vezérkar legfrissebb, hétfői összesítése szerint az orosz hadsereg Ukrajnában elszenvedett embervesztesége mintegy 580-nal hozzávetőleg 199 460 főre nőtt. Vasárnap az ukrán erők megsemmisítettek egyebek mellett három orosz harckocsit. 21 tüzérségi rendszert és 24 drónt.

The post Ukrán hírszerzés: több mint 150 ezer orosz katona van a dél-ukrajnai megszállt területeken appeared first on .

A legfelsőbb védelmi tanács (CSAT) egy évvel ezelőtt döntött arról, hogy a román légierőnél még használatban lévő MiG-21 Lancerek szolgálati ideje idén májusban lejár, miután tavaly márciusban egy ilyen típusú vadászgép lezuhanása nyolc emberéletet követelő kettős tragédiát okozott a román légierőnél, ugyanis a pilóta keresésére küldött mentőhelikopter is lezuhant.

Románia sosem közölte hivatalosan, hány bevethető MiG-21-ese maradt használatban abból a 110 vadászgépből álló flottából, amellyel három évtizede rendelkezett, de a szaksajtó a számukat 30-40-re becsülte. A több mint hatvan éve szolgálatban lévő, az 1990-es években a Lancer-program keretében korszerűsített vadászrepülőgépek közül több mint húsz hajtott végre kényszerleszállást, vagy zuhant le az utóbbi három évtizedben: a balesetekben a román média szerint 11 pilóta életét vesztette, 15 katapultált.

Romániában 2019 márciusában állt szolgálatba az első, Portugáliából beszerzett, 16 használt F-16-os gépből álló repülőraj. A bukaresti védelmi tárca korábbi közlése szerint az országnak legalább három, egyenként 16 többcélú harci gépből álló repülőrajra van szüksége légtere védelméhez. Románia tavaly írt alá szerződést Norvégiával további 32 használt F-16-os harci repülőgép megvásárlásáról. Ezeket várhatóan idén, és 2024 folyamán fogják leszállítani.

A MiG-21 Lancerek utolsó útja a bákói légitámaszpontra vezetett, ahol „nyugdíjba” vonulnak. Búcsúztatásukra Románia két legfontosabb légitámaszpontján – az erdélyi Aranyosgyéresen (Campia Turzii) és a fővárost a Fekete-tengerrel összekötő közlekedési folyósó Duna-hídja mellett található Borceán is – ünnepséget rendeztek az aktív és veterán pilóták, illetve családtagjaik részvételével.

Az Aviatia Magazin román repülési szakportál korábban közölte: tavaly ősszel lejárt a bákói Aerostar hadiipari cégnek az MAPN-nel kötött, a MiG-ek karbantartásáról szóló szerződése. A harci szolgálatból kivont gépekről a lap szerint most leszerelik a kényesebb, illetve újrahasznosítható műszereket, és hosszú távú megőrzésre helyezik el a 95-ös bákói légibázison.

The post Románia kivonta a szolgálatból MiG-21 Lancer vadászrepülőgépeit appeared first on .

„Változatlanul nyomulunk előre Bahmut peremvidékén. Egységeink ma több mint tíz ellenséges állást foglaltak el Bahmut külvárosának északi és déli részén, és megtisztították az Ivanyivszkij település környéki erdők jelentős részét az orosz erőktől. Különböző helyszíneken orosz katonákat ejtettek foglyul az ukrán alakulatok” – írta Maljar. Hozzátette, hogy Bahmuton belül továbbra is súlyos a helyzet. „Az ellenség összegyűjtötte ott minden erejét, és megpróbál előretörni, mindent elpusztítva, ami az útjába kerül. A heves csaták tovább folytatódnak” – fogalmazott a miniszterhelyettes.

Mihajlo Podoljak, az ukrán elnöki iroda vezetőjének tanácsadója a Bild című német lapnak adott nyilatkozatában – amelyet az Ukrajinszka Pravda hírportál szemlézett – kijelentette, hogy Bahmut az ukrán ellentámadás „előjátéka”. „Ukrajna saját kezébe vette a kezdeményezést. Ez nem jelenti azt, hogy Bahmut holnap felszabadul, de a heves harcok folytatódnak, és Oroszország harci képessége tovább romlik. Tágabb értelemben Bahmut az ellentámadás előjátéka. Ez az az ajtó, amely megnyitja Ukrajna előtt az utat egy sikeres ellentámadás megindításához” – fejtette ki Podoljak.

Arra a kérdésre, mikor kezdődik az ukrán ellentámadás, Podoljak azt válaszolta, hogy „nemcsak egy eseményről van szó, amely ma kezdődött és holnap véget ér, hanem sok műveletről, több száz akcióról, amelyek közül néhányat már el is kezdtek végrehajtani”. Megjegyezte, hogy az orosz logisztikai támogatás intenzív ukrán ágyúzása csökkenti az orosz hadsereg képességeit. „A donyecki régió egyes részein kisebb helyi sikerek már vannak” – jegyezte meg a tanácsadó.

The post Orosz agresszió: az ukrán erők több mint tíz orosz állást foglaltak el Bahmutnál appeared first on .

A konzervatív politikus a díjazottat, azaz az ukrán államfőt és az ukrán népet méltatva kiemelte, hogy Volodomir Zelenszkij „Ukrajna hőse és Európa példaképe”. Mint mondta, Oroszország Ukrajna elleni háborúja „a jó és a rossz örök konfliktusának manifesztációja”, Zelenszkij pedig a jók oldalának megtestesítője.

Hangsúlyozta, hogy Ukrajna az emberi méltóság, a véleményszabadság és az állam és egyház szétválasztásának európai értékeit védelmezi, Oroszország viszont „Európa tagadása”, ahol az állampolgár csupán „gyalogáldozat”, az egyház „állami szerv” és a hazugság igazságot jelent, az ukránokat így nácinak nevezik, a rabságot szabadságnak, az Ukrajna elleni jogtalan támadást pedig különleges műveletnek.

A többi között arról is szólt, hogy az EU csak akkor lehet egységes, ha Ukrajna teljes jogú tagként csatlakozik a közösséghez. Amíg Ukrajna az orosz támadás miatt megosztott, addig egész Európa megosztott, és „amikor ukránok halnak meg a szabadságunkért, akkor Európa szíve vérzik” – mondta a lengyel kormányfő.

Olaf Scholz német kancellár kiemelte, hogy az európai egységért végzett kiemelkedő munkáért járó Nemzetközi Károly-díj történetében első alkalommal tüntetik ki egyszerre egy ország népét és vezetőjét. Mint mondta, az ukránok szabadságszeretete és ellenálló képessége reményt nyújt és ösztönöz más népeket is, kitüntetésük pedig a kezdőpontja lehet egy folyamatnak, amelynek során nemcsak Ukrajna, hanem a Nyugat-Balkán egésze, Moldova és távlatosan akár Georgia is elnyerheti az uniós tagságot.

A lengyel kormányfő és a német kancellár mellett a kitüntetettet méltató harmadik szónok, Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke is kiemelte, hogy az ukrán nép és vezetője az európaiak közös értékeiért harcol. Mint mondta, az ukránok „szó szerint a vérüket adják” a szabadságért, az emberi jogokért és a békéért, Putyin Oroszországa pedig szemben áll mindazzal, amiért nemcsak az idei, hanem az eddigi kitüntetettek vallottak, köztük Helmut Kohl néhai német kancellár.

Zelenszkij a díjat megköszönő beszédében hangsúlyozta, hogy az ukránok semmit nem akarnak erősebben, mint a békét, de a békéhez csak „a gonosz agresszor”, vagyis az Oroszország feletti győzelmen keresztül vezet út. Mint mondta, csak igazságos és méltányos békével lehet véget vetni a háborúnak, az orosz birodalmi agressziónak pedig egyedül az vethet gátat, ha Ukrajna nemcsak az EU-, hanem a NATO-tagságot is megszerzi.

Aláhúzta, hogy egész Európa sorsa az ukrajnai háborútól függ, mert Oroszország fő célja nem Ukrajna bekebelezése, hanem az európai egységfolyamat visszafordítása. Azonban „az agresszor egyedül van és nem félünk tőle”, Ukrajnának pedig olyan támogatói vannak, mint Németország és a német szövetségi kormány – mondta az ukrán államfő, kiemelve, hogy Európa „örökre hálás lesz” a német kormánynak, amiért az Ukrajna elleni orosz támadás megindítása után saját védelmi képességének megerősítése és Ukrajna támogatása mellett döntött.

A Nemzetközi Károly-díjat az európai egyesítésben kiemelkedő érdemeket szerző személynek vagy intézménynek ítélik oda 1950 óta minden évben. A korábbi kitüntetettek között van Ferenc pápa és Emmanuel Macron francia elnök, Klaus Iohannis román államfő, Bill Clinton volt amerikai elnök és két magyar személyiség, Konrád György író (2001) és Horn Gyula néhai kormányfő, aki 1990-ben kapta meg az elismerést, külügyminiszterként végzett munkájáért.

Az elismerést adományozó testület – amelyet Aachen mindenkori polgármestere vezet – azzal indokolta az ukrán nép és az ukrán elnök kitüntetését, hogy az ukránok a nemzetközi joggal ellentétes és „kimondhatatlanul brutális orosz támadó háború áldozatai”, de  Zelenszkij vezetésével a haza szuverenitása és a polgárok élete mellett „Európát és az európai értékeket is” védelmezik.

The post A lengyel kormányfő szerint Zelenszkij a XXI. század legsikeresebb vezetője appeared first on .

„Beszéljünk világosan: nem egy különleges hadműveletről van szó, hiszen Putyin mozgósításról döntött. Egyébként Oroszország a történelmi szövetségeseiben is kétséget ébresztett, a legfontosabb partnerében. De facto elkezdett egyfajta vazallusi viszonyt Kínával szemben, és elvesztette hozzáférését a Balti-tengerhez, ami kritikusnak bizonyult számára, miután felgyorsította a svéd és finn döntést a NATO-csatlakozásról” – vélte a francia elnök.

„Oroszország geopolitikailag már veszített” – fogalmazott Macron. „Ez elképzelhetetlen volt még két évvel ezelőtt. Ez tehát geopolitikai vereség. Legyünk tényszerűek: Oroszország nem nyerheti meg a katonai háborút. És itt rajtunk múlik, hogyan segítjük az ukránokat az ellentámadásban, hogyan készíthetjük elő a biztonsági garanciák kérdését a tárgyalásokra, amelyekre elkerülhetetlenül sor fog kerülni” – tette hozzá.

„Én mindig azt mondtam, hogy hosszú távon az európai biztonsági szerkezetnek teljes mértékben biztosítania kell a jövő Ukrajnáját. De azt úgy kell megvalósítani, hogy ne legyen konfrontálódás Oroszországgal, és fenntartható egyensúlyok jöjjenek létre. Ehhez azonban még sok lépésre van szükség” – vélte a francia államfő.

Az ukrán elnök hétvégi európai körútja utolsó állomásaként Róma, Berlin és Aachen után az esti órákban érkezik Párizsba, ahol a francia elnöki hivatal tájékoztatása szerint „Ukrajna sürgős katonai és humanitárius szükségleteit” fogja megvitatni a francia elnökkel.

„A ma esti megbeszélés középpontjában az a támogatás áll, amelyet Franciaország továbbra is biztosít Ukrajna sürgős szükségleteire válaszul, katonai és humanitárius téren” – olvasható az Elysée-palota közleményében. Emmanuel Macron „meg fogja erősíti Franciaország és Európa megingathatatlan támogatását Ukrajna törvényes jogainak helyreállításában és alapvető érdekeinek megvédésében” – tette hozzá az elnöki palota.

„A két elnöknek lehetősége lesz arra is, hogy megvitassa a béke visszatérésének hosszabb távú kilátásait Európában, különösen a Zelenszkij elnök által javasolt béketerv alapján, amelyet Franciaország támogat” – közölte a francia elnökség.

The post Macron: Oroszország geopolitikailag elvesztette a háborút és Kína vazallusa kezd lenni appeared first on .

A polgárőrök 2022-ben tízmillió szolgálati órát áldoztak szabadidejükből más emberek biztonságára – jelentette ki a szövetség közleménye szerint Túrós András, az OPSZ elnöke a szervezet szombaton, Budapesten tartott küldöttgyűlésén. A rendezvényen, amelyen megjelent az országos rendőrfőkapitány és a katasztrófavédelem műveleti főigazgató-helyettese is, a küldöttek elfogadták az OPSZ idei költségvetését, a 2022-es évről szóló beszámolókat, valamint módosították az alapszabály egyes részeit.

A tavalyi sikeres programok közül az OPSZ elnöke kiemelte a megerősített határvédelmi szolgálatot; ezt a kormány tavalyi felkérése alapján az ország déli határán teljesítette húszezer polgárőr, akik 15 ezer határsértő és 17 embercsempész elfogásában működtek közre.

A közlemény szerint Túrós hangsúlyozta, a 66 ezres létszámú Polgárőrség egységes és gyorsan alkalmazkodik, bizonyíték erre a koronavírus-járvány alatti karitatív munka és az ukrán menekültekről való gondoskodás. Ezért is született meg az idei év kiemelt programja, a „Gondoskodó Polgárőrség” éve. Emellett idén is kiemelkedő lesz a polgárőrök kül- és közterületi bűnmegelőző jelenléte.

Arra is kitértek, hogy az elismerések átadásakor Életmentő Érdemérmet vehetett át Plavecz János polgárőr, aki egy héttel ezelőtt kimentett a Zagyvából és újraélesztett egy 12 éves fiút.

The post A polgárőrség történetének legsikeresebb évét zárta tavaly appeared first on .

Az eszközt a lengyel fegyveres erők légi műveleti központja (COP) észlelte a radarernyőkön. A radarok képernyőiről egy idő után eltűnt, mégpedig akkor, amikor a tárgy a közép-lengyelországi Rypin község térségébe ért – derül ki a bejegyzésből. A lengyel fegyveres erők műveleti parancsnoka az önkéntes területvédelmi erők (WOT) ügyeletes erőit vezényelte oda az eszköz felkutatására – közölte a nemzetvédelmi tárca.

Witold Sura, a WOT szóvivője a sajtóval közölte: a fegyveres erők műveleti parancsnokságának (DORSZ) alárendelt területvédelmi csoport szombat hajnal óta kutató tevékenységet folytat Rypin környékén.

Ewa Zlotnicka, a DORSZ szóvivője később újságíróknak kifejtette: az eszközt már akkor észlelték, amikor még a fehérorosz légtérben volt. Miután átjutott a lengyel légtérbe, elindították az ilyen esetekben kötelező eljárásokat, amelyek keretében két MiG-29 vadászgép, majd egy F-16-os is felszállt.

A szárazföldi kutatást folytató WOT-csapat mellett egy kereső- és mentőhelikoptert (SAR), valamint egy drónt is bevetettek. A térségbe külön rendőri egységet vezényeltek – mondta el Zlotnicka. A lengyel kormány biztonsági központja (RCB) figyelmeztető sms-üzeneteket küldött szét három közép-, illetve nyugat-lengyelországi vajdaság lakosainak, és ebben óva intette őket attól, hogy megközelítsék a léggömböt, ha megtalálnák a földön, ehelyett értesítsék a rendőrséget.

The post Feltehetőleg egy megfigyelő léggömb repült be a lengyel légtérbe Fehéroroszországból appeared first on .

Jacob Rees-Mogg, a konzervatívok radikálisan EU-szkeptikus táborának egyik zászlóvivője, a brit EU-tagság megszűnésének (Brexit) folyamatát végigvivő volt kormányfő, Boris Johnson szoros politikai szövetségese a Sky News brit kereskedelmi hírtelevízió vasárnapi közéleti műsorában kijelentette: a Brexit tette lehetővé, hogy Nagy-Britannia „globális vezető szerepet vállaljon” az orosz invázió elleni fellépésben.

Rees-Mogg szerint ugyanis Boris Johnsont – aki a háború kezdetén a brit kormány élén állt – a Brexit révén már nem kötötte az európai uniós szerződésekben rögzített „jóhiszemű együttműködés” alapelve, és így olyan koalíció létrehozását tudta elősegíteni, amely lehetetlenné tette Putyin győzelmét Ukrajnában.

A konzervatív politikus úgy vélekedett, hogy Putyin ukrajnai inváziója „valószínűleg sikerrel járt volna”, ha Nagy-Britanniára is érvényesek lettek volna a „jóhiszemű együttműködés” elvéből eredő uniós kötelmek, és ha ezek miatt Londonnak is követnie kellett volna „a francia-német vonalat” az Oroszországgal szembeni fellépésben.

Rees-Mogg hozzátette: ha most is ez lett volna a helyzet, „ugyanazok a szennyes kompromisszumok születtek volna”, mint 2014-ben, amikor Oroszország megszállta a Krím-félszigetet. Nagy-Britannia 2020. január 31-én távozott az EU-ból, miután az uniós tagságról 2016 nyarán rendezett népszavazáson a kilépésre voksolók kerültek szűk, 51,89 százalékos többségbe.

A Brexitet követő 11 havi átmeneti időszak után, 2020. december 31-én Nagy-Britannia az Európai Unió egységes belső piacáról és vámuniójából is kilépett, és ekkor vált teljessé a brit kiválás az EU integrációs szervezeteiből. A tavaly februári orosz invázió óta London 4,6 milliárd font (kétezer milliárd forint) értékű katonai támogatásra vállalt kötelezettséget Ukrajna számára.

Scholz: Ukrajna készen áll a békére
Ukrajna készen áll a békére – jelentette ki Olaf Scholz német kancellár vasárnap Berlinben Volodomir Zelenszkij ukrán államfővel folytatott megbeszélése után. A német kormányfő az ukrán elnökkel tartott tájékoztatóján kiemelte, hogy az orosz támadás ellen védekező Ukrajna készen áll a békére, „ugyanakkor joggal, és teljes támogatásunkkal követeli”, hogy a béke „ne egyszerűen a háború befagyasztása vagy egy orosz békediktátum” legyen. Ezért Oroszországnak vissza kell vonnia csapatait a megtámadott országból – tette hozzá Olaf Scholz, hangsúlyozva, hogy hazája, amely a második helyen, rögtön az Egyesült Államok után áll a védekezést a legtöbb fegyverrel és hadianyaggal segítő országok listáján, addig támogatja Ukrajnát, amíg csak szükséges. Zelenszkij kijelentette: mindenki azt szeretné, hogy a lehető leghamarabb véget érjen a háború Ukrajnában és eljöjjön a béke. Arról is szólt, hogy nem támadják Oroszországot, hanem Ukrajna legitim, világszerte elismert határai között védekeznek az orosz agresszióval szemben.

The post Ez is egy vélemény: a Brexit akadályozta meg az Ukrajna elleni orosz invázió sikerét appeared first on .

Az elnök egy többségében afroamerikai diákok által látogatott fővárosi egyetem (Howard University) végzős hallgatói előtt „kemény valóságnak” nevezte, hogy a rasszizmus régen kettészakította az embereket.

Megfogalmazása szerint az amerikai történelem nem mindig volt egy tündérmese. Kifejtette, hogy 240 éve zajlik a küzdelem „a legjobb és legrosszabb” amerikaiak között, azaz a mindenki egyenlőnek született eszméje és a rasszizmus általi megosztottság között.

A csata pedig soha nem ér igazán véget – hangoztatta az elnök. Mindazonáltal a beszéd közben a hallgatóság soraiban többen tiltakozásként hátat fordítottak az elnöknek és a rasszizmus elleni feliratokat tartottak a magasba.

The post Biden: a fehér felsőbbrendűség a legkomolyabb terrorfenyegetés appeared first on .

Daniel Perry május elején a New York-i metrón, több másik utas segítségével fojtófogással fékezett meg egy férfit, aki az utasokat bántalmazással és gyilkossággal fenyegette. A hajléktalan férfi ezután életét vesztette.

Az eset május első napjaiban több tüntetést is kiváltott a nagyváros utcáin és metróállomásain, amelyeken Daniel Perry vád alá helyezését követelték. A New York-i ügyészség a héten vádat emelt ellene, és pénteken hivatalosan is ismertették az emberölésről szóló vádiratot; Perry még aznap önként megjelent a rendőrségen. A bíróságra már megbilincselve kísérték át, ahol a bíró 100 ezer dollár óvadék ellenében szabadlábra helyezte.

Az ügyész által összeállított vádirat azt állapítja meg, hogy Perry azután sem engedett a fojtószorításból, hogy az áldozat, Jordan Neely teste elernyedt a kezében. A védők azt hangsúlyozták, hogy a 30 éves hajléktalant New Yorkban jól ismerték erőszakos cselekményei miatt: 2021-ben egy 67 éves nő orrát törte be, de azt megelőzően is bántalmazott már embereket, több alkalommal a metrón ütött meg utasokat.

Perry ügyvédi költségeinek fedezésére egy adománygyűjtő oldalon tettek közzé felhívást védői, aminek nyomán péntekig több mint egymillió dollár gyűlt össze. A 24 éves vádlott végzős hallgató egy New York-i főiskolán, azt megelőzően pedig négy évig szolgált a haditengerészetnél, ahonnan kitüntetéssel szerelt le. Ha emberölés vádjában bűnösnek találják, 5-től 15 évig terjedő börtönre ítélhetik.

The post Több mint egymillió dollárt gyűjtöttek az interneten egy gyilkossággal megvádolt korábbi katona jogi védelmére appeared first on .

A tragikus esemény 78. évfordulóján a település önkormányzatának, Magyarország prágai nagykövetségének, a Cseh- és Morvaországi Magyarok Szövetségének (CSMMSZ), valamint a prágai Esterházy János Társulásnak (EJT) a képviselői koszorúkat és virágokat helyeztek el a sírokon.

Az 1945. április 11-én Hazlovban történt tragédia oka egy amerikai tiszt későbbi elmondása szerint az volt, hogy az amerikai hadsereg tévesen német lőszert szállító vonatnak vélte a személyvonatot, amely magyar egyetemistákat, professzoraikat és családtagjaikat szállította Németországból Magyarországra, és ezért légitámadást hajtott végre ellene. Az egyetemistákat 1944 decemberében a nyilas kormány kényszerítette arra, hogy tanulmányaikat Németországban folytassák. Az egyetemisták a háború vége előtt megpróbáltak visszatérni Magyarországra.

Az amerikai vadászgépek este hét óra után kezdték el bombázni a vonatot, majd a szerelvényből a közeli erdőbe menekülni próbáló civileket géppuskával is lőtték.

A ma ismert adatok szerint az amerikai támadásnak a helyszínen 23 halálos áldozata volt, míg 63-an súlyos sebesüléseket szenvedtek. Utóbbiak közül 13-an a közeli As városának kórházában haltak meg. Az áldozatok között volt a Budapesti Műszaki Egyetem (BME) három professzora, három mérnök-tanársegédje, húsz mérnökhallgatója, hét szigorló orvosa és három családtag.

A magyar áldozatok közül tízen-tízen a hazlovi temetőben két tömegsírban, hárman különálló sírban nyugszanak. Az asi kórház temetőjében nyugvó 13 magyar áldozatra időközben már rátemettek, így a mai sírfeliraton az ő nevük már nem szerepel.

A hazlovi sírhelyeket 2022-ben felújították. A vaskeresztekkel megjelölt két tömegsír, azok kőkoszorúja, valamint a temetőfalon elhelyezett emléktáblák felújítását a BME finanszírozta. A projekt megvalósításába a prágai magyar nagykövetség, a helyi önkormányzat és a CSMMSZ Karlovy Vary-i Helyi Egyesülete is aktívan bekapcsolódott. A hazlovi magyar tömegsírokat 1995-ben jelölték meg emléktáblával.

„Ezekben a sírokban olyan, többnyire fiatal emberek vannak, akik nem Hazlovba indultak, mégis itt maradtak örökre. Ennek egyetlen oka, hogy rossz időben, rossz helyen voltak” – mondta a megemlékezés után Lenka Dvoráková, Hazlov polgármestere. Megjegyezte: a település továbbra is ápolni kívánja az áldozatok emlékét, és gondozni fogja a sírokat. Az emlékezők virágokat helyeztek el a néhány éve elhunyt Alzbeta Sztuková asszony sírján is, aki családjával együtt a háború után évtizedeken keresztül gondozta a magyar tömegsírokat.

The post A második világháború hazlovi magyar áldozataira emlékeztek appeared first on .