Biztonságpolitika

Mozgósítási gyakorlatot rendez a román védelmi minisztérium (MAPN) jövő héten az ország magyar többségű térségében, Hargita és Kovászna megyében, hogy „felmérje a lakosság, a terület és a gazdaság védelmi készültségét”.

A MAPN-közleménye szerint rutingyakorlatról van szó, amelyhez hasonlót 2015-ben is rendeztek már Hargita és Kovászna megyében, idén pedig Temes és Krassó-Szörény megyében.

A frappáns nevű MOBEX HR-CV-23 elnevezésű, június 12-16. között tartandó gyakorlat keretében tartalékosokat hívnak be a belügyminisztérium közreműködésével. A MAPN szerint ezáltal békeidőben akarják ellenőrizni, miként tudják feltölteni a védelmi és nemzetbiztonsági struktúrák ember- és eszközállományát, valamint megteremteni az aktív katonai állomány és a tartalékosok közötti műveleti kohéziót, másfelől fel akarják frissíteni a tartalékosok katonai kiképzését.

A MAPN felhívta a figyelmet arra, hogy a behívóparancs átvételének megtagadása vagy a tartalékosok távolmaradása a mozgósítási gyakorlatoktól szabálysértésnek minősül, amit pénzbírsággal büntetnek. A tartalékosok kötelesek részt venni a katonai kiképzési és mozgósítási gyakorlatokon, munkaadóik számára pedig előírják a hatályos jogszabályok, hogy a katonaság által kiállított igazolás alapján legfeljebb ötnapos fizetett pótszabadságot kell adniuk a mozgósított alkalmazottaknak.

A tartalékosok mozgósítási gyakorlatainak megszervezése a hadsereg és a nemzetbiztonsági szervezetek fontos feladata, ezeket a legfelsőbb védelmi tanács (CSAT) jóváhagyása alapján évente mintegy tíz megyében szervezik meg – teszik hozzá a közleményben. Az országnak 41 megyéje van, a főváros különálló közigazgatási egységet képez.

Romániában a parlament által 2005-ben elfogadott törvény békeidőben felfüggesztette a kötelező sorkatonai szolgálatot, a hadseregben kizárólag önként jelentkező hivatásos katonák szolgálnak. A sorkatonai szolgálat kizárólag akkor válik ismét kötelezővé, ha kihirdetik a hadiállapotot, az ostromállapotot vagy az általános mozgósítást.

 

The post Mozgósítási gyakorlatot rendez a román védelmi minisztérium Hargita és Kovászna megyében appeared first on .

Az ukrán külügyminisztérium közleményben szólította fel a nemzetközi közösséget, hogy határozottan ítélje el a dél-ukrajnai, herszoni régióban található kahovkai vízerőmű elleni orosz támadást.

„A kahovkai vízerőmű gátjának felrobbantása ember által előidézett és környezeti terrorizmus, az elmúlt évtizedek legnagyobb, ember okozta katasztrófája Európában, az ukránok elleni orosz népirtás újabb megnyilvánulása. Ez a Kreml válasza azoknak az országoknak, amelyek béketárgyalásokra szólítanak fel az Oroszországi Föderációval – hangsúlyozta az ukrán tárca. A külügyminisztérium felhívta a nemzetközi közösséget, hogy csatlakozzon Volodimir Zelenszkij ukrán elnök béketervének végrehajtásához, különös tekintettel a környezetpusztítás elleni küzdelemre, a nukleáris és energiabiztonságra.

A minisztérium a Hetek (G7) országcsoporthoz és az Európai Unióhoz fordult azzal a felhívással, hogy fontolják meg új szankciók bevezetését Oroszországgal szemben. Különösképpen az orosz rakéta- és a nukleáris ipart érintő büntetőintézkedések meghozatalát sürgeti a tárca.

Ukrajna az ENSZ Biztonsági Tanácsának rendkívüli ülésének összehívását is kezdeményezni szándékozik, és az orosz terrortámadás kérdését a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) vezetőségi ülésére kívánja vinni, valamint az EU polgári védelmi mechanizmusának aktiválását is el szeretné érni – derült ki a közleményből.

A Jevropejszka Pravda hírportál emlékeztetett arra, hogy Dmitro Kuleba külügyminiszter szörnyű háborús bűnnek és valószínűleg az elmúlt évtizedek legnagyobb, Európában bekövetkezett, ember okozta katasztrófájának nevezte a kahovkai vízerőmű elleni orosz támadást.

 

The post Kijev új szankciók bevezetését kéri Oroszország ellen a kahovkai vízerőmű felrobbantása miatt appeared first on .

Előzetes információk szerint az orosz fegyveres erők 205. gépesített lövészdandárja robbantotta fel a kahovkai vízerőművet – jelentette ki Mihajlo Podoljak, az ukrán elnöki iroda vezetőjének tanácsadója.

„Hírszerzésünk már szolgáltat adatokat arról, hogy ki tette ezt az orosz katonai alakulatokból: a 205. gépesített lövészdandár” – mondta a tisztségviselő. Podoljak emlékeztetett arra, hogy a genfi egyezmények szerint egy vízerőmű „felrobbantása kétségtelenül tömegpusztító fegyverek válogatás nélküli használatának” minősül.

Az Ukrajinszka Pravda hírportál megjegyezte, hogy az orosz erők 205. gépesítette lövészdandárjának katonát hosszú ideig tartózkodtak a kahovkai vízerőmű területén. A dandár az első csecsenföldi háborúban való részvételéről ismert, és mottója: „205 brigád, még a pokolból is visszatérünk.” Most többnyire mozgósított emberek harcolnak az alakulatban Oroszország különböző részeiből. A dandár parancsnoka a 40 éves Eduard Sandura alezredes – tette hozzá az ukrán hírportál.

Olekszandr Prokugyin, a dél-ukrajnai Herszon megye kormányzója szintén a tévéműsorban közölte, hogy már kora reggel nyolc települést és a megyeszékhely, Herszon városának egy lakóövezetét teljesen vagy részben elöntötte a víz a kahovkai vízerőmű orosz megszállók általi felrobbantása következtében. Hozzátette: szervezik az elöntött települések lakóinak buszokkal történő evakuálását Herszon városába, illetve a szomszédos Mikolajiv megye központjába, onnan pedig a nyugat-ukrajnai Hmelnickijbe, Odesszába, az ország középső részében, Kirovohrad megyében lévő Kropivnickijbe, továbbá Kijevbe és Ukrajna más városaiba.

Az ukrán katasztrófavédelem tájékoztatása szerint helyi idő szerint 15 óráig mintegy 1300 embert menekítettek ki a helyi hatóságok az országos rendőrség munkatársainak és önkénteseknek a segítségével. Natalia Humenyuk, az ukrán déli műveleti parancsokság sajtóközpontjának vezetője közben sajtótájékoztatóján a Dnyeper folyó balpartján kialakult helyzetről szólva kijelentette: Oroszország elnémította a kommunikációs összeköttetéseket, hogy az emberek ne kerülhessenek kapcsolatba az Ukrajna által ellenőrzött területtel, és ne kapjanak onnan hozzáértő tanácsokat a túlélésre.

A kahovkai vízerőmű felrobbantása miatt legalább 150 tonna motorolaj került a Dnyeper (Dnyipro) folyóba és komoly veszélye van annak, hogy még további 300 tonna kerülhet bele. Az árvíz nyolcvan települést fenyeget – jelent meg Volodimir Zelenszkij ukrán elnök honlapján, miután az államfő rendkívüli ülésre hívta össze az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács tagjait. Az eddigi értesülések szerint a robbantásnak nincsenek sem civil, sem katonai áldozatai. A védelmi tanács elrendelte a civilek evakuálását a veszélyeztetett zónákból, és a kahovkai tározótól függő települések ivóvízzel való ellátását.

Dmitro Kuleba külügyminiszter szörnyű háborús bűnnek és valószínűleg az elmúlt évtizedek legnagyobb, Európában bekövetkezett ember okozta katasztrófájának nevezte a kahovkai vízerőmű elleni orosz támadást. „Oroszország lerombolta a kahovkai gátat, ami az elmúlt évtizedek talán legnagyobb ember okozta katasztrófáját okozta Európában, és civilek ezreinek életét veszélyezteti. Ez egy szörnyű háborús bűn. Az egyetlen módja annak, hogy megállítsák Oroszországot, a XXI. század legnagyobb terroristáját az, ha kiüldözik Ukrajnából” – írta a tárcavezető.

Kuleba közölte, felháborította, hogy egyes nyugati tömegtájékoztatási eszközök Ukrajna esetleges felelősségére utaltak a kahovkai vízerőmű felrobbantásáért. „Egyes médiumok közzétették, hogy Kijev és Moszkva egymást vádolják a kahovkai gát lerombolásával, ez bennem felháborodást vált ki, mert ez a tényeket és a propagandát egy szintre állítja” – fogalmazott a miniszter. Hangsúlyozta, hogy Ukrajna hatalmas humanitárius és környezeti válsággal néz szembe.

Denisz Smihal miniszterelnök nyilvánosságra hozta az illetékes állami bizottság által meghatározott elsődleges feladatokat. Szavai szerint prioritást élvez a lakosság evakuálása, az ivóvíz biztosítása, és a zaporizzsjai atomerőmű biztonságos működésének szavatolása, ugyanis a kahovkai víztározó látja el hűtővízzel a nukleáris létesítményt. A kormányfő kiemelte, hogy a zaporizzsjai atomerőműben a helyzet egyelőre ellenőrzés alatt áll. „Fontos viszont, hogy megelőzzük a legrosszabb forgatókönyv kialakulását” – tette hozzá. Tájékoztatott arról, hogy helyi idő szerint 13 órakor különvonatok is indulnak a veszélyeztetett települések lakóival Ukrajna más régióiba.

Andrij Nyebitov Kijev megyei rendőrfőnök közben arról számolt be, hogy a főváros környékét keddre virradóan újabb orosz rakétatámadás érte, aminek következtében egy kollégium épülete és több mint húsz gépjármű rongálódott meg. Személyi sérülésekről nem érkezett jelentés.

A kahovkai a többlépcsős Dnyeper vízerőmű-rendszer hatodik, alsó és utolsó foka. Az erőmű Nova Kahovkától öt kilométerre található. Az RBK orosz gazdasági lap szerint május 7-én a erőműnél ellenőrzött vízlebocsátásba kezdtek, hogy elkerüljék a gátszakadást. A víztározó Herszon és Zaporizzsja megye orosz megszállás alá került részén, valamint az ukrán ellenőrzés alatt maradt Dnyipropetrovszk megye területén található.

Az orosz propaganda szerint sértetlen a kahovkai vízerőmű tározójának gátja
A Nova Kahovka-i vízerőművet ellátó víztározó gátja sértetlen, nem történt katasztrófa, magának az erőműnek egy része azonban megsemmisült ukrán találatok következtében – jelentette ki Vlagyimir Leontyjev. A Nova Kahovka városnak az orosz hatóságok által kinevezett polgármestere elmondta, hogy a vízerőmű felső része belövések következtében megsemmisült. A polgármester úgy ítélte meg, hogy a városban nincs szükség evakuálásra. „Hajnali kettőkor több találat érte a vízerőmű felső részét, ahol a zsilipek vannak, ahol közvetlenül a kapucsapok vannak, az a rész megsemmisült” – mondta Leonytjev a RIA Novosztyi hírügynökségnek. A létesítmény megsérülése Orosz hírügynökségek szerint fennakadásokat okozhat a 2014-ben elcsatolt Krím félsziget vízellátásában és a zaporizzsjai nukleáris erőmű működésében.

 

The post Egy orosz gépesített dandár robbanthatta fel a kahovkai vízerőművet appeared first on .

Európa a háború útját választotta Oroszországgal szemben, de Moszkvának el kell érnie céljait, amelyek „nemesebbek, mint az európaiaké” – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a 201. tádzsikisztáni orosz katonai támaszponton tett látogatása során elmondott beszédében, amelynek szövegét keddre virradóra tette közzé honlapján a tárca.

„Ami Európát illeti. Külpolitikai koncepciónk (egyszerűen fogalmazva) úgy szól, hogy Európa a háború útját választotta velünk szemben. Nekünk természetesen ettől függetlenül együtt, egymás mellett kell élnünk velük. De ha ez háború, akkor el kell érnünk a céljainkat. A mieink sokkal nemesebbek, mint az európaiaknak. Ők a másét akarják, mi pedig a sajátunkat” – hangoztatta Lavrov a hétfői bázislátogatás során.

Azzal vádolta meg a Nyugatot, hogy megpróbálta „ráuszítani” az államalkotó orosz népre a kis népeket, de ez nem sikerült neki.

„Először is, provokációkat látunk (olyanokat is, amelyeket «karddal» követnek el), amelyekkel külföldről «járnak át hozzánk». Másodszor, az elmúlt években (igen, valószínűleg a Szovjetunió óta) fennmaradt egy erős genetikai kódunk. Egységes, soknemzetiségű nép vagyunk, amelyet mindenki a maga helyén szolgál” – tette hozzá.

Hangot adott álláspontjának, miszerint Oroszország példát mutat azzal, hogy mindent megtesz azért, hogy ne legyen igazságtalanság a világban. Mint mondta, az orosz hadsereg felkészült bármilyen fejleményre hazájának védelmében. (Ijesztő nem? A -szerk- megj.)

 

The post Lavrov szerint a világ: Európa választotta a háború útját Oroszországgal appeared first on .

Az Európai Unió Tanácsa az Unió globális emberi jogi szankciórendszere keretében korlátozó intézkedéseket vezetett be kilenc emberrel szemben, amiért szerepet játszottak abban, hogy „politikai indíttatású vádak és hamis állítások alapján” 25 éves szabadságvesztésre ítélték Vlagyimir Kara-Murza orosz ellenzéki politikust hazaárulás és az orosz hadseregről szóló hamis állítások terjesztése címén.

Az uniós tanács közleménye szerint a szankciós listában felsoroltak között van egyebek mellett az orosz igazságügyi miniszter helyettese, aki azon külföldi ügynökökre vonatkozó jogszabályok végrehajtásáért felelős, amely a független civil társadalom, a média és az eltérő nézeteket valló személyek elleni eljárásokat teszi lehetővé.

A szankciós listán szerepelnek bírák, valamint az orosz büntetés-végrehajtási rendszer magas rangú tisztviselői, akik a Vlagyimir Kara-Murza elleni „megalázó bánásmódért” felelősek, és amely az ellenzéki politikus egészségi állapotának jelentős romlásához vezetett.

Az unió globális emberi jogi szankciórendszere keretében hozott uniós korlátozó intézkedések jelenleg 43 emberre és 15 szervezetre vonatkoznak. A szankciók emberek esetében uniós beutazási tilalmat és a vagyoni eszközök befagyasztását rendelik el, szervezetek esetében pedig a vagyoni eszközök befagyasztását foglalják magukban. Emellett uniós polgárok és szervezetek nem bocsáthatnak pénzeszközöket a jegyzékbe vettek rendelkezésére.

Az uniós tanács közleményében kiemelte: az EU-t aggodalommal tölti el az oroszországi emberi jogi helyzet folyamatos romlása.

„Oroszország Ukrajna elleni indokolatlan és provokálatlan háborúja felerősítette a belső elnyomást az országban, jelentősen korlátozta a véleményalkotás és a véleménynyilvánítás szabadságát, valamint a média szabadságát, továbbá háborús cenzúrát vezetett be” – fogalmaztak.

Kijelentették: az EU továbbra is határozottan elítéli a korlátozó jogszabályok kiterjesztését, a civil társadalommal és az emberijog-védőkkel szembeni szisztematikus elnyomást, valamint a független médiával, az újságírókkal, a politikai ellenzék tagjaival és a kritikus vélemények megfogalmazóival szembeni folyamatos fellépést Oroszországban.

 

The post Az EU szankcióonálja a Kara-Murza bebörtönzőit appeared first on .

Lelőttek két izraeli katonát az egyiptomi határnál, majd egy későbbi tűzharcban életét vesztette egy harmadik bajtársuk is – jelentette az izraeli hadsereg.

A határnál egy őrhelyen szolgálatot teljesítő izraeli női és férfi katona lövésekről számolt be, majd két óra elteltével élettelenül találták őket posztjukon. Előzőleg, hajnali kettőkor az izraeli katonák meghiúsítottak a környéken egy csempészakciót, amelyben az egyiptomi elkövetők létrákat használtak a határ mellett.

Az izraeli hadsereg szakemberei vizsgálják a lövöldözés körülményeit, hogy terrortámadás történt-e, vagy véres bosszú a csempészakció megakadályozása miatt.

Egy másik incidens is történt dél körül az egyiptomi határnál, amelyben megsérült két további izraeli katona, és később egyikük belehalt a sebesülésébe. Egyiptomból beszivárgott egy rendőregyenruhás merénylő, akit az izraeli katonák tűzharcban megöltek. Izraeli katonák később repülőgépek segítségével átkutatták a térséget további merénylőket keresve.

Joáv Galant védelmi miniszter helyzetértékelő megbeszélést tartott szombaton Herci Halevi vezérkari főnökkel, valamint magas rangú biztonsági tisztekkel, és rendszeresen tájékoztatják Benjámin Netanjahu miniszterelnököt is a fejleményekről.

Az izraeli-egyiptomi határ az 1979-ben, az egyesült államokbeli Camp Davidban aláírt békemegállapodás óta jellemzően csendes. Az elmúlt évtizedben Izrael kerítésrendszert épített a határra az afrikai illegális bevándorlók és a muszlim terroristák feltartóztatására. A határkerítésnél gyakran próbálnak kábítószert csempészni Izraelbe, és többször zajlott lövöldözés is a múltban a csempészek és az izraeli egységek között.

Friss hír: a három izraeli katonát egy egyiptomi biztonsági tiszt ölte meg a határ izraeli oldalán lezajlott tűzpárbajban. A két ország fegyveres erői közölték, hogy közösen vizsgálják a szokatlan incidenst. Egyiptom azt állítja, hogy tisztje kábítószer-kereskedők üldözése közben lépett át Izrael területére. Az izraeli hadsereg közölte, hogy a lövöldözés feltehetően összefügg egy drogcsempészettel, amelyet az éjszaka folyamán meghiúsítottak.

The post Lelőttek két izraeli katonát az egyiptomi határnál appeared first on .



Az amerikai külügyminisztérium őszintének és produktívnak értékelte magas rangú delegációja hétfői pekingi tárgyalását, miután az elmúlt napokban két katonai incidens nyomán fokozódott a feszültség a két ország között.

Az Egyesült Államok külügyminisztériumának államtitkára, Daniel Kritenbrink és az elnöki hivatal részeként működő Nemzetbiztonsági Tanács kínai és tajvani ügyekért felelős igazgatója, Sarah Beran a kínai külügyminisztérium ügyvezető miniszterhelyettesével, valamint észak-amerikai ügyekért felelős osztályának vezetőjével tárgyalt.

Az amerikai külügyminisztérium közleménye szerint az „őszinte és produktív” megbeszéléseken szó volt a két ország közötti kommunikációs csatornák fenntartásáról, illetve a Tajvani-szorost érintő kérdésekről. Az amerikai tárgyalófél ugyanakkor világossá tette, hogy az Egyesült Államok erőteljes verseny kíván Kínával folytatni, és kiáll az amerikai érdekek és értékek mellett.

Hétfőn a Fehér Ház nemzetbiztonsági szóvivője, John Kirby sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott, hogy az Egyesült Államoknak érdeke a kommunikációs csatornák nyitva tartása Kína felé.

Szombaton Lloyd Austin védelmi miniszter Szingapúrban a Shangri La Párbeszéd regionális biztonságpolitikai konferencián tartott beszédében megismételte az amerikai kormány sokat hangoztatott álláspontját, miszerint „nem konfliktusra, hanem versenyre” törekszik Kínával, ugyanakkor figyelmeztette a távolkeleti országot arra, hogy az Egyesült Államok nem fog engedni a kínai részről érkező „kényszerítésnek és erőszakos megnyilvánulásoknak”.

A miniszter a konferencia keretében tartott sajtótájékoztatóján a katonai párbeszéd csatornáinak újranyitását sürgette.

Kína mindeközben határozott ellenzését fejezte ki az amerikai védelmi miniszter kijelentését illetően azzal kapcsolatban, hogy Kína nem hajlandó részt venni a katonai válságkezelésről szóló tárgyalásokban, és „pusztító” következményei lennének, ha konfliktus robbanna ki a Tajvani-szorosban. Csing Csien-feng kínai altábornagy Peking „vitathatatlan szuverenitását” hangoztatta a Dél-kínai-tenger és az ahhoz kapcsolódó vizek szigetei felett.

Austin korábban felkérte kínai hivatali kollégáját, hogy négyszemközt is tárgyaljanak, Li Sang-fu azonban elutasította a kérést. Az amerikai védelmi miniszter erre úgy reagált, hogy „a felelősségteljes védelmi vezetők számára a tárgyalásokra mindig megfelelő kell legyen az időzítés; a megfelelő időzítés pedig mindig lehetséges, és ez mostanra is igaz”.

Az amerikai védelmi minisztérium nyilvánosságra hozta a hétvégén a Tajvani-szorosban történt katonai incidensről készült videofelvételt, ami azt mutatja, hogy egy amerikai romboló és egy kínai hajó veszélyesen közel került egymáshoz.

Korábban Washington egy kínai vadászpilótát azzal vádolt, hogy május 26-án „indokolatlan agresszív manővert” hajtott végre egy, a Dél-kínai-tenger felett repülő amerikai felderítő repülőgép közelében. Peking ezzel szemben azt vetette Washington szemére, hogy az amerikai gép „szándékosan hatolt be” egy kínai gyakorlótérre, „hogy (felderítő) műveleteket hajtson végre”. Az amerikai védelmi minisztérium a május végén történt esetről is bemutatott egy felvételt.

 

The post Magas rangú amerikai kormánydelegáció tárgyalt Pekingben appeared first on .

Emberölés kísérlete miatt nem jogerősen kilenc év szabadságvesztésre ítélt a Miskolci Törvényszék egy férfit, aki 2021 novemberében a borsodi megyeszékhelyen mellkason szúrta ismerősét.

A törvényszék a közleményében azt írta: a bíróság által megállapított tényállás szerint a sértett férfi 2021. november 9-én az esti órákban két ismerősével sétált, amikor a vádlottal és annak társaságával találkozott. Köztük volt az a nő is, akit korábban a sértetthez és a vádlotthoz egyaránt érzelmi szálak fűztek. Ezt a vádlott már korábban számonkérte a férfin.

A vádlott társasága a sértettével akart tartani, amit a vádlott különösen sérelmesnek talált. A csapat az Avas városrész egyik taxiállomásán beült egy ott várakozó taxiba, ahonnan kiszállították őket. Ekkor jelent meg a csoport egyik tagjának élettársa, késsel a kezében, hogy saját konfliktusukat „rendezze”. A vádlott kicsavarta a nő kezéből a kést és a sértettet fenyegetni kezdte. Amikor utóbbi próbálta nyugtatni, ököllel fejen és mellkason ütötte, majd a késsel mellkason szúrta. A sértett életveszélyes sérülést szenvedett — közölte a törvényszék.

Az ügyészség életveszélyt okozó testi sértés miatt emelt vádat a férfi ellen, azonban a törvényszék eltérően minősítette a férfi cselekményét, és emberölés bűntettének kísérlete miatt ítélte el, egyúttal kizárta a vádlottat a feltételes szabadság kedvezményéből. Az ítélettel szemben a vádlott és védője téves jogi minősítés és enyhítés miatt fellebbezett, míg az ügyész három napot tartott fenn a jogorvoslati nyilatkozat megtételére. Az ügy a Debreceni Ítélőtáblán folytatódik.

Elfogták a nyíregyházi gyilkosság gyanúsítottját

Elfogták a múlt csütörtökön Nyíregyházán történt gyilkosság gyanúsítottját, egy 52 éves helyi asszonyt – közölte a Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Rendőr-főkapitányság. A nyomozás adatai szerint a nő június 1-jén nyíregyházi otthonában bántalmazott egy 80 éves, egyedül élő asszonyt, aki az őt ért ütésekbe és késszúrásokba a helyszínen belehalt. A gyanúsítottat vasárnap délután nyíregyházi otthonában fogták el a rendőrök. A nő a kihallgatása során panasszal élt a gyanúsítás ellen, vallomást azonban nem tett. A rendőrök őrizetbe vették és kezdeményezik letartóztatását.

 

The post Mellkason szúrta ismerősét, kilenc évet kapott appeared first on .

Georgia Magyarország stratégiai partnere, és tovább dolgozunk a kapcsolatunk elmélyítésén, kétoldalú és szövetségesi szinten egyaránt – jelentette ki a honvédelmi miniszter Tbilisziben, a georgiai védelmi miniszterrel folytatott tárgyalása után.

A Honvédelmi Minisztérium a közleményében idézte Szalay-Bobrovniczky Kristófot, aki szerint szükség van Georgia „mélyen gyökerező és gazdag történelmére és értékeire” a XXI. század „turbulens időszakában”. A miniszter szerint a két ország történelmében, kultúrájában és földrajzi adottságaiban is nagyon sok hasonlóság fedezhető fel, és ahogy például Magyarország és Georgia is „meg tudta őrizni egyedi nyelvét és kultúráját a történelem és a politika viharai közepette, a mintegy ezeréves keresztény hagyományok szintén egy alapvető és rendkívül jelentős kapcsot, egyfajta «közös nyelvet» jelentenek a két ország között”.

A közlemény szerint a tárcavezető hangsúlyozta: a múltra épül a jövő Magyarország és Georgia esetében is, és ennek szellemében tárgyalt Juanser Burchuladze védelmi miniszterrel. Mint írták, Szalay-Bobrovniczky kiemelte: Georgia fontos szerepet játszik a dél-kaukázusi régióban, Magyarország számára pedig kiemelt fontosságú a térség, ezért szoros figyelemmel kísérik a térség szereplőinek tevékenységét.

Idézték a minisztert, aki szerint kiválóak a kétoldalú kapcsolatok katonai-védelmi téren, és ennek további erősítéséről is egyeztettek georgiai védelmi miniszterrel. Magyarország részt vesz az ENSZ-missziókba készülő georgiai tisztek felkészítésében, lehetőséget biztosít például helikopterpilóták kiképzésére is – mondta Szalay-Bobrovniczky, aki szerint Burchuladzével egyeztettek a védelmi ipari kooperáció lehetőségéről is.

A honvédelmi tárca vezetője emlékeztetett: Magyarország elkötelezetten támogatja Georgia euroatlanti integrációs törekvéseit

„Meggyőződésünk, hogy az ország készen áll a tagjelölti státusz elnyerésére”, és arra, hogy megkapja az őt megillető helyet a nemzetközi szövetségesi rendszerben – tette hozzá a miniszter. Szalay-Bobrovniczky kitért arra is: Magyarország szerepet vállal a georgiai haderő képességét és hatékonyságát erősítő NATO-Georgia együttműködésben, és jelen van az Európai Unió georgiai megfigyelő missziójában is.

A HM tájékoztatása szerint Szalay-Bobrovniczky felavatta a második világháborúban Georgia területén elhunyt magyar katonák emlékművét. A megemlékezésen köszönetet mondott Georgia kormányának az emlékmű támogatásáért, kiemelve, hogy a közös munka és a közös gondolkodás nemcsak a jövőre nézve, de a múlt tekintetében is fontos szerepet játszik a két ország kapcsolatában.

Georgiai látogatásán Szalay-Bobrovniczkyt fogadta Irakli Garibasvili miniszterelnök, az ország korábbi védelmi minisztere is.

 

The post Szalay-Bobrovniczky: Georgia Magyarország stratégiai partnere appeared first on .

Több mint ötvenezer óvóhelyet ellenőriztek a hatóságok hétfőig, és csaknem egyharmadukat találták a helyi lakosság védelmére alkalmatlannak.

„Hétfőig 50 195 légoltalmi helyiséget ellenőriztek a rendőrök, a mentők és a helyi hatóságok Ukrajnában, amelyek 32 százalékát alkalmatlannak találták, vagy azok zárva voltak” – írta sajtóközleményében az ukrán belügyminisztérium. Kifejtette, hogy szám szerint 50 195 helyiséget – az összes óvóhely 79 százalékát – vizsgáltak meg eddig. Ebből 4679-et – az ellenőrzöttek kilenc százalékát – zárva találták, 11 644-et, vagyis 23 százalékukat pedig használhatatlannak minősítették. A fővárosban, Kijevben a belügyminisztérium 2156 óvóhelyet vont ellenőrzése alá, ami az összes légoltalmi helyiség 48 százaléka. Ezekből 137 (az ellenőrzöttek 6 százaléka) volt zárva, és 804, azaz 37 százalékuk bizonyult alkalmatlannak. A tárca hozzátette, hogy tovább folytatják az ország óvóhelyeinek felülvizsgálatát.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök pénteken rendelte el az összes ukrajnai óvóhely ellenőrzését, egy nappal azután, hogy Kijevben három ember meghalt, amikor egy orosz légicsapás idején nem tudtak bejutni egy légoltalmi létesítménybe.

Olekszandr Kamisin, Ukrajna stratégiai iparágakért felelős minisztere hétfőn válságosnak nevezte a fővárosi óvóhelyek helyzetét, kiemelve, hogy azok fele nem áll készen emberek fogadására. „Összefoglaltuk a kijevi óvóhelyek felülvizsgálatával foglalkozó bizottság második munkanapjának eredményeit. Jelenleg a város óvóhelyeinek egyharmadát már ellenőrizték. A helyzet továbbra is kritikus: az ellenőrzött helyiségek fele nem tudja a helyi lakosokat fogadni” – írta a miniszter. Kifejtette, hogy eddig 1849 menedékhelyet ellenőriztek, amelyek közül 596 létesítmény nincs használatra kész állapotban, további 242-őt pedig nem tudtak az ellenőrök kinyitni.

Vitalij Klicsko kijevi polgármester arról számolt be, hogy több mint 1600 óvóhelyet ellenőriztek hétfő reggelig, és ezek közül 590 – azaz 37 százalékuk -, rossz állapotban volt. Klicsko arra emlékeztetett, hogy tavaly és idén 1,2 milliárd hrivnyát, azaz több mint 11,2 milliárd forintot különítettek el a kerületeknek óvóhelyek építésére, és hozzátette, hogy az ellenőrzés folyamatban van. „Felhívom a kerületi államigazgatási vezetők figyelmét: az ellenőrzés eredménye alapján a legrosszabb mutatójú kerületek vezetőit illetően az államfőhöz fordulunk, hogy hozza meg velük szemben a megfelelő személyi döntéseket” – figyelmeztetett a polgármester. Klicsko elmondta még, hogy már délelőtt megbeszélést tartott a fővárosi kerületek vezetőivel, amelyen megvitatták az óvóhelyek ellenőrzésének eddigi eredményét.

Az ukrán vezérkar reggeli harctéri helyzetjelentésében arról tájékoztatott, hogy az orosz hadsereg ukrajnai embervesztesége meghaladta a 210 ezer főt. Az elmúlt nap során mintegy 410 orosz katona halt meg, az ukrán erők megsemmisítettek egyebek mellett 11 orosz harckocsit, 12 tüzérségi és három légvédelmi rendszert.

Több mint tíz tonna orosz fegyvert és lőszert találtak egy rejtett raktárban

Az ukrán Állami Nyomozó Iroda (DBR) munkatársai újabb, több mint tíz tonna lőszert és légvédelmi fegyvereket tartalmazó rejtett orosz lerakatot fedeztek fel a kelet-ukrajnai Harkiv megye ukrán ellenőrzés alá visszavett részében, amelyet az orosz katonáknak nem volt idejük magukkal vinni visszavonulásuk során – hozta nyilvánosságra a nyomozóiroda hétfőn. A közlemény szerint Velikij Burluk település térségében egy erdősávban bukkantak a raktárra, amelyben páncéltörő gránátok, különféle aknák, gránátvetők, nagy robbanóerejű töltetek, különböző kaliberű lőszerek dobozokban, valamint kazettás lőszerek voltak. A talált fegyverek össztömege az Állami Nyomozó Iroda szerint több mint tíz tonna. Emellett az orosz csapatok otthagytak egy irányított páncéltörő rakétát és egy ZU-23-as típusú légelhárító ágyút is – írta a DBR. A nyomozóhatóság megjegyezte, hogy hadműveleti információk szerint a fegyverek az orosz hadsereg egyik gépesített lövészezredéhez tartoztak. Hozzáfűzte, hogy az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) lefoglalta az összes fegyvert, és előkészíti azokat átadásra az ukrán fegyveres erők egyik dandárjának.

 

The post Ukrán belügy: nem megfelelő az ukrajnai óvóhelyek csaknem egyharmada appeared first on .

Az ukrán erők a nap folyamán nyolc orosz támadást vertek vissza a Donyeck megyei Marjinka településnél, közben Bahmut irányában is megpróbáltak az orosz csapatok előrenyomulni, de nem jártak sikerrel.

Az ukrán vezérkar helyzetjelentése szerint az orosz erők pénteken egy rakéta-, és 19 légicsapást indítottak, valamint mintegy harmincszor nyitottak tüzet rakéta-sorozatvetőkkel az ukrán katonák állásaira, és településekre. „Sajnos, a megsemmisült infrastruktúra mellett civilek között is áldozatokat szedtek a támadások” – fűzte hozzá a vezérkar, számadatokat azonban nem közölt. A kijevi katonai vezetés hozzátette, hogy az ukrán légierő eközben 18 csapást mért orosz katonai összpontosulásokra, és kettőt ellenséges légvédelmi rakétarendszerekre, továbbá megsemmisített egy orosz felderítő drónt. A rakéta- és tüzérségi egységek két orosz parancsnoki állást, tíz katonai összpontosulást, egy lőszerraktárt, egy légvédelmi rakétarendszert, és három tüzérségi eszközt találtak el.

Hanna Maljar ukrán belügyminiszter-helyettes a Telegramon arról tájékoztatott, hogy Bahmutnál az ukrán hadsereg „széles fronton” nyomul előre, és sikerrel jár. „Folytatjuk azt a védekezést, amelyet 2022. február 24-én elkezdtünk. A védekezési művelet részét képezik az ellentámadások is, ezért bizonyos területeken áttérünk a támadó akciókra. Bahmut és környéke továbbra is a harci cselekmények epicentrumában van. Ott elég széles fronton haladunk, és sikereket érünk el, fontos magaslatokat foglalunk el. Az ellenség védekezik” – fejtette ki a miniszterhelyettes. Maljar szerint éppen a Bahmut peremvidékén elszenvedett vereség miatt terjesztik az oroszok a médiában, hogy elkezdődött az ukrán ellentámadás. Hozzáfűzte, hogy Ukrajna déli vidékén is folytatódnak a helyi csaták.

Kijevbe látogatott a brit külügyminiszter

Előre nem bejelentett látogatást tett hétfőn Kijevben James Cleverly brit külügyminiszter, akit Volodimir Zelenszkij ukrán elnök fogadott. Az államfő arról tájékoztatott, hogy Cleverlyvel „fontos aktuális kérdésekről tárgyalt: Ukrajna várakozásairól a vilniusi NATO-csúcstól, az ukrán béketerv népszerűsítéséről, egy globális csúcstalálkozó előkészítéséről, továbbá az Ukrajna újjáépítéséről Londonban tartandó nemzetközi konferenciáról”. „Nagyon hálásak vagyunk azért a támogatásért, amelyet az Egyesült Királyság nyújtott és nyújt Ukrajnának. Az elmúlt hetek során tárgyaltunk a brit miniszterelnökkel, közvetlen párbeszédet folytattunk, és nagyon fontos megállapodások születtek” – emelte ki Zelenszkij. Az elnök a tavaly hozta nyilvánosságra tíz pontba szedett békefeltételeit. Ez az ukrán béketervnek nevezett javaslat magában foglalja a nukleáris-, az élelmiszer- és az energiabiztonság garanciáit, valamint az orosz csapatok kivonását a megszállt ukrajnai területekről az 1991-es határok mögé.

The post Több ízben támadták az orosz agresszorok a Donyeck megyei Marjinkát appeared first on .

Ezt mi sem ússzuk meg – gondolhatta bárki, aki 2013 júniusának elején az ausztriai áradásról készült televíziós híradásokat látta, hiszen a Dunán lefolyó hatalmas vízmennyiség rekordméretű árvizet ígért Magyarországnak. Ennek megfelelően megkezdődött a felkészülés a védekezésre.

Teltek a napok és június 6-án jött el az a pillanat, amikor a központi operatív csoport úgy döntött, hogy bizonyos pontokon helikopteres beavatkozásra van szükség. Az áttelepülési parancsot követően, az esti órákban két Mi-8-as és két Mi-17-es helikopter szállt fel az MH 86. Szolnok Helikopter Bázisról (jelenleg MH Kiss József 86. Helikopterdandár) és az MH Pápa Bázisrepülőtér (jelenleg MH 47. Bázisrepülőtér) felé vette az irányt.

[...] Bővebben!

A biztonságpolitika és a migráció összefüggéseinek közelebbi vizsgálata azt mutatja, hogy a migráció az állam és a társadalom fennmaradását, a jóléti államot, a kulturális sajátosságokat és/vagy a befogadó országok identitását fenyegető veszélyként konstruálódik meg. A 2015 nyarán Európa külső határaira érkező migránsok nagy száma megterhelte a menekültügyi rendszert és a befogadó országok kapacitásait, az így kialakult helyzet megrendítette a polgárok bizalmát az egyébként korábban működőképes menekültügyi rendszerbe. A migráció nemcsak a korábban homogén európai társadalmakat alakította át, hanem az elit biztonsági kérdéssé tette, hogy igazolja a társadalmi és gazdasági problémákat, valamint fenntartsa a politikai legitimációt. 2015 nyara óta Németország rendkívül sok védelemre szoruló, különösen Szíriából, Irakból és Afganisztánból érkező menedékkérő célpontjává vált, ezzel a meghatározó kérdéssé téve a migrációt. Ennek ellenére Angela Merkel német kancellár 2015-től kezdve, kisebb változtatásokkal ugyan, de kancellársága végéig kitartott menekültpárti álláspontja mellett. Az elemzés Merkel 2015-2016-os beszédeinek vizsgálatán keresztül mutatja be a migráció deszekuritizációját, egyben arra keresi a választ, hogy a német Willkommenskultur („üdvözlő kultúra”) milyen szerepet játszott és játszhat a deszekuritizációs folyamatban.

A téma relevanciáját adja, hogy a jelenlegi, Olaf Scholz vezette Németország továbbra sem tért le nagy mértékben a Merkel által megkezdett útról, újabban a kabinet jóváhagyta a német bevándorlási szabályok megreformálását célzó új törvényjavaslatot, amely elősegíti a harmadik országbeli képzett munkaerő bevonzását. Az egyre nagyobb gondot jelentő munkaerőhiány arra kényszerítette Berlint, hogy újraértékelje meglévő bevándorlási politikáját, amellyel megkönnyítheti a harmadik országbeli állampolgárok németországi munkavállalását.

A biztonságiasítás elméleti kerete

A biztonságiasítás elmélete a biztonság tanulmányozásának egy olyan megközelítése, amelyet eredetileg a koppenhágai iskola képviselői dolgoztak ki. Azon az elgondoláson alapul, hogy a világ, beleértve a biztonsági fenyegetéseket is, társadalmilag felépített, ami azt jelenti, hogy soha nem lehet teljes mértékben felmérni, hogy a fenyegetések „valósak-e” vagy sem.  Ole Wæver és társai szerint a biztonsági kérdések egy diszkurzív folyamaton keresztül jönnek létre, amely dramatizálja és fontossági sorrendbe állítja őket. Vagyis egy sikeres biztonságiasítási folyamatban a biztonságiasítást végző szereplő „beszéd-cselekménye” (speech act) egy referencia objektum (pl. állam, nemzeti identitás stb.) túlélésére vonatkozó „egzisztenciális” fenyegetésként jelenít meg egy problémát a beszédaktus közönsége (pl. közvélemény stb.) számára. Azáltal, hogy egy kérdést biztonsági kérdésnek nevez meg a biztonságiasító szereplő „egy adott fejlődést egy adott területre helyez át, és ezáltal különleges jogot követel, hogy bármilyen eszközt felhasználjon annak megakadályozására”. Így Wæver és munkatársai számára önmagukban nincsenek biztonsági problémák, hanem csak olyan kérdések, amelyeket „biztonságiasítottak”, azaz biztonságiasító beszédaktusok révén ilyenekké konstruáltak.

Koppenhágai Iskola diszkurzív megközelítést alkalmaz a biztonság felépítésének megértésében. Emellett azonban úgy látja, hogy a biztonságiasítás több kárt okoz, mint hasznot, ezért előnyben részesíti a deszekuritizációt, a sürgősségi intézkedések és az egzisztenciális fenyegetések nyelvezetének hiányát. Ennek értelmében a migránsok identitásának biztonságtalanítására is dolgoztak ki stratégiákat Európában. Jef Huysmans a biztonság logikájával és a politikai realista barát/ellenség dichotómia bevezetésével kapcsolatban, amelyet a biztonság megteremtésével jár, a dekonstruktivista deszekuritizáció stratégiát állítja fel. Azzal érvel, hogy a migránsok biztonságba helyezése Európában egy biztonsági dráma, amely a nemzetközi kapcsolatok minden biztonsági drámájához hasonlóan újrateremti a „mindenki mindenki elleni háborújának” hobbesi narratíváját. Huysmans számára a legfontosabb, hogy a migráns fenyegető másikként való ábrázolásában a fenyegetett identitás is megkonstruálódik.

A deszekuritizációs folyamat Németországban

A Willkommenskultur évek óta tudományos viták tárgya a bevándorlás, integráció és migránsok társadalmi részvétele témakörökben. A 2010-es évekig a Willkommenskultur kifejezést elsősorban a magasan képzett külföldi munkavállalók Németországba történő bevándorlásának elősegítése kapcsán használták. A gazdaságilag motivált vendégmunkás-vita korlátozott fókusza miatt a koncepció kezdetben nem vette figyelembe a régóta Németországban élő migránsokat, menekülteket és menedékkérőket. Ez részben intézményi szinten változott meg, amikor a Szövetségi Migrációs és Menekültügyi Hivatal (BAMF) 2011 májusában először határozta meg álláspontját a fogadtatás és az elismerés kultúrájával és az abban betöltött szerepével kapcsolatban. 2011-től a kifejezés lassan a migrációs politika integrációs politikai programjává változott, és 2015 nyarán kisebb felháborodást keltett a közbeszédben, tekintettel a Németországba érkező közel egymillió menekült új reálpolitikai helyzetére.

Angela Merkel arra biztatta a németeket és más európaiakat, hogy emlékezzenek az igazságosság és az emberi jogok elveire, amelyek a válságra adott válasz középpontjában kell, hogy álljanak. Híres kijelentése – „Meg tudjuk csinálni” („Wir schaffen das”) – jelezte, hogy a német kormány kész vezető szerepet vállalni és hazai erőfeszítéseket tenni annak érdekében, hogy kompenzálja a többi EU tagállam nem együttműködő hozzáállását, és a német társadalom nagy részét arra ösztönözte, hogy a Willkommenskultur-t tegyék alapvető attitűddé a menekültekről szóló vitában. Továbbá elmondta, hogy kormánya az elkövetkező hónapokban olyan intézkedéseket tervez, amelyek célja a közösségek, államok és a szövetségi kormány közötti erőfeszítések összehangolása, amelyek mindegyike más-más felelősséget visel a menekültként az országban maradásra jogosultak befogadásában, feldolgozásában és integrációjában. Németországnak olyan akadályokat is le kellett küzdenie, mint a nehézkes bürokrácia, ezért Merkel szerint bár „a német alaposság remek, de most német rugalmasságra van szükség”. A fordulópontot a német kormánynak az a döntése jelentette, miszerint a tagországok egyre nagyobb széttöredezettsége és a magyarországi humanitárius tragédia kockázata ellenére 2015. augusztus 24-én felfüggesztette a szíriai migránsokra vonatkozó Dublin-III rendeletet. Továbbá Németország élt a Dublini Egyezmény szuverenitási záradékával, amely lehetővé teszi az államok számára, hogy önként vállalják a menedékjog iránti kérelmek feldolgozásának felelősségét, amiért a dublini rendelet értelmében nem tartoznak felelősséggel. A dublini rendelet megkerülésével a BAMF felfüggesztette azt a kötelező vizsgálatot, amely meghatározza, hogy a menedékkérők mely országokba lépnek be először. Ezenkívül a dublini egyezmény felfüggesztésével Németország tartózkodott attól, hogy visszatoloncolja a menekülteket Olaszországba vagy Görögországba, amelyek általában az első belépési államok a Földközi-tengeren áthaladó menedékkérők és menekültek számára. Angela Merkel német kancellár egy interjúban kijelentette, hogy csak azért, mert Görögország és Olaszország olyan földrajzi helyzetű, hogy a tengeri útvonalról érkező menekültek többsége ott ér partot, igazságtalan és elfogadhatatlan, hogy ezek az államok egyedül viseljék a menekültek teljes terhét.

A német kormány menekültpárti megközelítése 2015 szeptemberében és októberében érte el a csúcsot. Ezek a politikák akkoriban elnyerték a német választók támogatását, a megközelítés azonban soha nem volt mentes a vitáktól. Merkel az osztrák kollégájával, Werner Faymann-nal folytatott találkozó után Berlinben beszédében elmondta, hogy két héttel ezelőtt humanitárius vészhelyzettel kellett szembenéznie, mivel több 10.000 kimerült menekült várta, hogy beléphessen az országba. A német kancellár visszautasította azokat az állításokat, amelyek szerint döntése súlyosbította volna az európai menekültválságot azáltal, hogy másokat Németország felé bátorított. Elmondta, hogy a müncheni főpályaudvaron menekülteket köszöntő önkéntesek képei körbejárták a világot, ezért „ha nem mutattunk volna barátságos arcot, az nem az én hazám”.

A közvélemény idővel ellenségesebbé vált az új migránsok befogadásával és integrációjával szemben. Ezt a fejleményt tükrözte az is, ahogyan a média elkezdte ábrázolni a migránsokat. A Willkommenskultur esetében ennek legegyértelműbb sarkalatos pontja a 2015. december 31-i kölni támadások tudósítása volt, ahol a média fókusza fokozatosan elmozdult a menekültekről mint áldozatokról a migránsokra mint elkövetőkre. A kölni támadások után a közbeszéd Németországban lényegesen ellenségesebbé vált az új migránsokkal szemben. Ezt a fejleményt tovább erősítették a 2016-os nizzai, ansbacki, reutlingeni és berlini terrortámadások, amelyeket részben olyan migránsok követtek el, akik nemzetközi védelmet kértek Európában. A menedékkérők menedékházai ellen elkövetett különféle gyújtogatás, valamint a Pegida tiltakozó mozgalom és az „Alternatíva Németországnak” (AfD) jobboldali párt felemelkedése a migrációval szembeni növekvő, sőt részben erőszakos ellenállást tükrözi. Ezenkívül Németország szigorúbb szabályokat fogadott el az újonnan érkezett migránsokkal szemben. A 2015. augusztus 1-jén és 2016 elején elfogadott két menekültügyi csomag a nyugat-balkáni államokat, Algériát, Marokkót és Tunéziát „biztonságos harmadik országnak” nyilvánította. Ezekből az újonnan meghatározott „biztonságos harmadik országokból” érkező menedékkérőket speciális befogadó létesítményekbe viszik, és kérelmüket gyorsítottan feldolgozzák. Alacsony a menedékjog esélye, ha a kérelmező országát „biztonságosnak” ítélik. Németország vezető szerepet játszott a 2016. márciusi EU-Törökország megállapodás tárgyalásában is, amely lehetővé teszi az összes migráns visszatérését jogi követeléseiktől függetlenül, ha illegálisan lépnek be Görögországba tengeren.

Angela Merkel 2016-os újévi beszédében is a bevándorlásra helyezte a fókuszt. Világossá tette, hogy a német identitás azon az általános felelősségen nyugszik, hogy származásuk ellenére minden embernek segíteni kell a társadalomban. A kancellárasszony beszédét annak szentelte, hogy a „menekültválságot” visszavezesse a normál politikába. Kijelentette, hogy „természetes segíteni és befogadni azokat, akik nálunk keresnek menedéket.” Továbbá amellett érvelt, hogy fontos a „véglegesen itt maradók integrálása” és „az illegális migráció legálissá tétele”. A kancellár azonban egy lépéssel tovább viszi a deszekuritizációs diskurzust, amikor kijelenti, hogy „ők [bevándorlók] támasztják alá a társadalmat”. Ezzel a kijelentéssel, miszerint a menekültek és menedékkérők a német társadalom alapját képezik, azt sugallja, hogy ők nemcsak normálisak, hanem fontosak a német társadalom életében. A bevándorlók befogadásának és integrációjának eredményeként kifejti, hogy most „alacsonyabb a munkanélküliség, és több ember dolgozik együtt, mint valaha az egyesült Németországban”. Annak bizonyítására, hogy komolyan gondolja, hogyan és miért kellene Németországnak továbbra is támogatnia a menekültek integrációját, úgy fogalmazott: „Meg vagyok győződve arról, hogy a sok migráns befogadásával és integrációjával kapcsolatos mai kihívások lehetőséget jelentenek a holnap számára”.

2016-os szilveszteri beszédéhez hasonlóan Merkel első Bundestag-beszéde is nagymértékben védi a menekülteket és a menedékkérőket. Ahelyett, hogy a menekültválságot egzisztenciális vagy fizikai problémaként fogalmazná meg, optimizmusa arra szólít fel mindenkit, hogy tekintsen túl a jelenlegi kihívásokon, és „mindenki együttműködését” követeli meg. Merkel egy olyan narratívát is reprodukál, amely szerint Németország gazdaságilag, fizikailag és kulturálisan biztonságos, ezért nem kell félniük a bevándorlóktól. Merkel tehát nem kapcsolja össze a bevándorlókat a bűnözéssel, a munkahelyek „ellopásával” vagy önmagában a bűnözői bandákkal. Ehelyett hangsúlyozza azt a „felelősséget” és a munkát, amellyel Németország hozzájárult a multikulturális és „emberi értékek” megerősítéséhez. Merkel a menekültek integrációjának pozitív elemeinek kiemelésével végső soron egy olyan diszkurzív teret hozott létre, amely barátságos és befogadó a menekültek számára. Kiemeli továbbá az együttműködés, a felelősségvállalás és a szolidaritás fontosságát. Lényegében ez az implikáció biztonságtalanítja a bevándorlást és együttérzést generál a bevándorlók irányába.

A migráció deszekuritizációja a Willkommenskultur-on keresztül

A Willkommenskultur lényege Friedrich Heckmann szerint abban rejlik, hogy előítéletmentesen viszonyulunk egy másik csoporthoz tartozó emberekhez. Intézmények és szervezetek szintjén értékelni kell, hogy léteznek-e diszkriminációt elősegítő szabályozások. Emellett társadalmi szinten magában foglalja az új tagok felé történő nyitási és befogadási gyakorlatok meglétét. Heckmann kiemeli, hogy a sikeres Willkommenskultur egyik fontos összetevője az a tér, amelyet a bevándorló kultúráknak ad. A németek a koncepciót a gyakorlatba is beültették, ami hozzájárult a menekültek társadalomba való beilleszkedéséhez és ezzel együtt deszekuritizációjához is. A deszekuritizációnak ahhoz, hogy sikeres legyen, egy alternatív módot kell kínálnia a társadalmi kapcsolatok egyenlőség elvén alapuló megszervezésére és csatornákat kell nyitnia a különböző hangok, különösen az elhallgatott vagy kiszolgáltatottá tett hangok kifejezésére és meghallgatására. Ahhoz, hogy ez megtörténjen, a „veszélyes másokat” a párbeszéd legitim résztvevőinek kell tekinteni. Ezért a deszekuritizációs folyamatban a migránsokat nem migránsoknak, hanem egyenlő jogokkal rendelkező munkavállalóknak kell tekinteni. Németországban a menekültek és menedékkérők deszekuritizációja együtt jár a kozmopolita liberális ideológia jelenlétével. A Willkommenskultur tehát nem egy elvont eszme, hanem sokkal inkább egy gyakorlat, amit a bevándorlással szemben alkalmaznak mind diszkurzív, mind fizikai értelemben.

Németországnak számos oka volt a menekültek és menedékkérők deszekuritizációjára. A német termékenységi ráta csökkenése a népesség elöregedéséhez és a munkaerő csökkenéséhez vezet. A menekültekben és a menedékkérőkben tehát Merkel és kormánya az egyre égetőbb munkaügyi és demográfiai problémák megoldóit látta. Sigmar Gabriel, Németország gazdasági minisztere a Parlamenthez intézett nyilatkozatában amellett érvelt, hogy „ha sikerül gyorsan betanítani a hozzánk érkezőket és munkába állni, akkor megoldjuk az egyik legnagyobb problémánkat a gazdasági jövőnk szempontjából: a szakképzettség hiányát”. A World Education News and Review 2019-es tanulmánya arra a következtetésre jutott, hogy Merkel 2015-ös „nyitott ajtók” megközelítése óta Németország jelentős gazdasági növekedést, rekordalacsony munkanélküliségi rátát, valamint rekord szövetségi költségvetési többletet mért. A német vállalatok azért fogadtak be és alkalmaztak menekülteket, mert azok a nemzeti munkaerőhiányt kompenzálják, vagyis olyan állásokat vállalnak, amelyeket a őslakos németek nem szívesen.

Emellett a Pew Research Center 2016-os tanulmánya szerint csupán a németek 31%-a tekintett úgy a menekültekre, mint az országára nehezedő teherre. Az Európai Társadalmi Felmérés arra az eredményre jutott, miszerint a németek 55%-a gondolja úgy, hogy a bevándorlás jót tesz a gazdaságnak. A menekültekkel kapcsolatos pozitív érzelmek azt sugallják, hogy az őslakos németek nem tekintik a külföldi bevándorlókat életvitelükre nézve fenyegetésnek, sem olyanoknak, akik veszélyeztetnék a munkahelyüket. Tobábbá a németek mindössze 35%-a vélte úgy, hogy a menekülteket minden más csoportnál nagyobb felelősség terheli az országában elkövetett bűncselekményekért.

A bevándorlás biztonságtalanítása nemcsak diszkurzív módon, hanem fizikailag is megvalósulhat helyi, regionális vagy országos projektek formájában. Németország többek között élen járt a menekültek nyelvi, gazdasági, polgári és társadalmi integrációjában. Ez egy kihívásokkal teli, bár fontos feladat a bevándorlás biztonságtalanításának folyamata során, amely együttérzést és türelmet igényel. 2016-ban Németország több mint 20 milliárd eurót költött menekültekre. Ezek a jóléti alapok a menekültek legalapvetőbb szükségleteit támogatják: menedéket, élelmet, ruházatot vagy a kommunikációhoz szükséges eszközöket. Az integráció egyik fő kulcsa a német nyelvtudás, ezért ezeknek az integrációs projekteknek a többsége a nyelvi segítségnyújtásra összpontosít. Az integrációs projektek előmozdítása, a menekültek gazdasági segélyének emelése, valamint a menekülteknek és menedékkérőknek adott lakások csak néhány példa arra, hogy Németország hogyan teremtette meg a biztonságot a bevándorlási válságban. Következtetésképpen a bevándorlókat nem fenyegetésnek tekintik, hanem támogatásra és védelemre szoruló embereknek. A humanitárius megközelítés rávilágít emellett arra, hogy Németország hogyan kezeli a válságot, valamint hogyan vezeti vissza a migrációt a normál politikába, ezzel cáfolva azt a mítoszt, hogy a menekültek egzisztenciális vagy fizikai fenyegetést jelentenének a társadalomra.

Konklúzió

Összességében elmondható, hogy Németország esetében a deszekuritizációs stratégia magában foglalja az egyének, mint referenciaobjektumok prioritását, hangsúlyozva ezzel azt a humánbiztonsági koncepciót, amely előtérbe helyezi az egyének fizikai és pszichológiai jólétét, valamint az állam humanitárius kötelezettségeit a menekültekkel szemben, ezáltal lehetővé téve a menekültek és menedékkérők jobb védelmét. Az Angela Merkel vezette német kormány gyorsan kulcsszereplővé vált a migránsok befogadásának európai szintű megoldásainak és megközelítéseinek meghatározásában. Németország különösen fontos szerepet játszott a válságra való reagálásban 2015 nyarán és őszén, fontos politikai és retorikai pozíciót foglalva el a média narratíváiban.

A vita a menekültekkel való bánásmódról idővel egyre konfliktusosabbá vált. A szövetségi kormány által keresett európai megoldás, amelynek célja a menedékkérők igazságosabb elosztása az összes uniós ország között, ezidáig kivitelezhetetlennek bizonyult. Németország számára a magas szintű bevándorlás óriási társadalmi kihívást jelentett. Az érkezők hatalmas száma a biztonság és a közrend miatti aggodalmakhoz vezetett, és egyes politikusok és sajtóorgánumok nemzetbiztonsági válságként próbálták beállítani a kérdést. Azonban Németországon belül többségbe kerültek azok a hangok, amelyek felismerték, hogy árnyaltabb megközelítésre van szükség. Emellett pragmatikus okai is voltak annak, hogy Németország deszekuritizációs stratégiát alkalmazzon. Az ország gazdasága nagymértékben függ a bevándorlók munkaerejétől, mivel sok ágazatban munkaerőhiánnyal kellett szembenéznie. Ugyanakkor Németország elöregedő népessége és alacsony születési rátája azt jelentette, hogy az országnak több képzett munkaerőt kellett vonzania a gazdasági növekedés fenntartásához. Ezenkívül az AfD növekvő szerepe a választási politikában arra késztette Angela Merkel kormányát, hogy felülvizsgálja a menekültekkel kapcsolatos jogszabályokat. Ennek következtében Németország felfüggesztette a dublini rendeletet, hogy több menekült előtt nyissa meg kapuit.

A kormány számos politikai változtatást hajtott végre a beilleszkedés megkönnyítése és a menekültek számára barátságos környezet megteremtése érdekében, mint a nyelvtanfolyamok, a munkaügyi képzési programok és a lakhatási támogatás. Angela Merkel kormánya támogatta a deszekuritizációt, emellett összehangolt erőfeszítéseket tett annak érdekében, hogy a menekültekkel kapcsolatos diskurzust a biztonságról a humanitárius és szolidaritás irányába tolja el. A Willkommenskultur tehát a német deszekuritizációs stratégia kulcsfontosságú aspektusaként fogható fel, mivel a hangsúlyt a biztonsági szempontokról a humanitárius és integrációs aggályok felé kísérelte meg áthelyezni, ezzel vélhetően egy hosszabb távú megoldást nyújtva a migrációs válságra, mint a biztonságiasítási stratégiák.

Hasonló témájú cikkeink ide kattintva érhetők el.

Photo by Crawford Jolly on Unsplash

A Megoldást jelenthet a migráció deszekuritizációja? – A német Willkommenskultur tapasztalatai bejegyzés először Biztonságpolitika-én jelent meg.

Bejelentette a két ország közötti területi vita rendezését Ilham Alijev azeri elnök és Nikol Pasinján örmény miniszterelnök Moszkvában.

Alijev az Legfelsőbb Eurázsiai Gazdasági Tanács ülésén kijelentette, hogy Örményország elismerte Hegyi-Karabahot Azerbajdzsán részeként, így lehetőség van a békemegállapodásra. Pasinján megerősítette, hogy Örményország és Azerbajdzsán megállapodott egymás területi integritásának kölcsönös elismeréséről.

„Azerbajdzsán együttműködése az Eurázsiai Gazdasági Unió tagállamaival – Örményország kivételével – 30 éve sikeresen fejlődik. Az Azerbajdzsán és Örményország közötti kapcsolatok normalizálásának komoly előfeltételei vannak a területi integritás és szuverenitás kölcsönös elismerése alapján. Ma az orosz fél kezdeményezésére háromoldalú találkozót tartanak Oroszország, Örményország és Azerbajdzsán vezetői” – hangoztatta a találkozón Alijev a Rosszija 24 hírtelevízió által élőben közvetített ülésen.

Kijelentette, hogy Azerbajdzsánnak ma nincsenek területi követelései Örményországgal szemben. „Lehetőség van békeszerződés megkötésére, figyelembe véve, hogy Örményország elismerte Karabahot Azerbajdzsán részeként” – mondta az elnök.

„Szeretném megerősíteni, hogy Örményország és Azerbajdzsán megállapodott egymás területi épségének kölcsönös elismeréséről, és ennek alapján elmondhatjuk, hogy elég jól haladunk kapcsolataink rendezése felé” – mondta Pasinján. Az örmény kormányfő hangsúlyozta, hogy „egy nemzetközi mechanizmus keretében” biztosítani kell a hegyi-karabahi lakosság jogait és biztonságát.

„Remélem, hogy hamarosan normális, konstruktív párbeszéd kezdődik Baku és Sztyepanakert (az el nem ismert Hegyi-karabahi Köztársaság fővárosa) között” – mondta Pasinján.

A tanácskozáson ugyanakkor kiderült, hogy több kérdésben, egyebek között az Örményországot Hegyi-Karabahhal összekötő, azeri területen áthaladó lacini folyosó ügyében még nem alakult ki összhang. Putyin az elhangzottak alapján kifejezte reményét, hogy a felek között megállapodások jönnek létre, egyebek között a közlekedési folyosók megnyitása ügyében. Megerősítette, hogy a nap folyamán külön is tárgyal majd még Alijevvel és Pasinjánnal.

Az Azerbajdzsántól egyoldalúan elszakadt, majd magát függetlennek kinyilvánító, örmény többségű Hegyi-Karabah hovatartozása miatti háborús konfliktus robbant ki 1988-ban, még a Szovjetunió fennállásakor, és azóta gyakori fegyveres összetűzésekhez vezetett az örmény és az azeri erők között. A terület hovatartozásért folytatott első háború 1994-ben örmény győzelemmel zárult. A térségben 2020 szeptemberében azeri offenzíva indult; Baku megkísérelte fegyveres erővel visszafoglalni az enklávét és környékét, és sikerült jelentős területeket ellenőrzése alá vonnia. A konfliktus újabb fellángolásának orosz közvetítéssel tető alá hozott tűzszünet vetett véget akkor, de a szemben álló felek között azóta is voltak villongások. A felek az elmúlt év folyamán intenzív tárgyalásokat folytattak Oroszország, az Egyesült Államok és az Európai Unió közvetítésével.

 

The post Az azeri elnök és az örmény kormányfő bejelentette a két ország területi vitájának lezárását appeared first on .

Liz Truss volt brit miniszterelnök szerint a nyugati országoknak „gazdasági NATO-t” kell létrehozniuk Kínával szemben. Tajvanon tartott szerdai beszédében Truss felszólította a brit kormányt arra is, hogy minősítse a brit nemzetvédelem elleni fenyegetésnek Kínát.

Truss – aki tavaly ősszel, a kormánya által beterjesztett radikális adócsökkentési program súlyos piaci következményei miatt, alig 45 nap után távozott tisztségéből – a Prospect Foundation nevű tajvani elemzőműhely szerdai rendezvényén felszólalva kijelentette: a világ nem támaszkodhat többé az ENSZ Biztonsági Tanácsára, amelynek elnöki tisztségét nemrég „Putyin Oroszországa” vette át.

A volt brit miniszterelnök – aki továbbra is a kormányzó brit Konzervatív Párt parlamenti képviselője – kijelentette azt is, hogy a Kereskedelmi Világszervezettől (WTO) sem lehet már várni a kereskedelem tisztességes szabályozását.

Truss szerint éppen ezért „gazdasági NATO” létrehozására van szükség.

Kifejtette: elgondolása szerint ez hasonlóképpen működne, mint az a sokoldalú együttműködési szerveződés – közkeletű korabeli rövidítésével a COCOM -, amely a hidegháború idején a szocialista országokba irányuló nyugati technológiaexportot felügyelte és sok esetben jelentősen korlátozta.

Truss szerint az általa javasolt új szerveződés olyan működési formát öltene, amelyben egyes országok miniszteri szintű képviselettel vennének részt és meghatároznák, hogy mi lenne a legmegfelelőbb hozzáállás a Kínába irányuló technológiaexporthoz, általában a Kínával fenntartott kereskedelmi és beruházási kapcsolatokhoz. Truss szerint „teljesen nyilvánvaló”, hogy egy ilyen szerveződésben ugyanazok az országok vennének részt, amelyek szankciókat léptettek érvénybe Oroszországgal szemben is.

A konzervatív brit politikus a lehetséges résztvevők között említette a hét vezető ipari hatalom csoportját (G7), az Európai Uniót, Dél-Koreát és Ausztráliát. Létfontosságúnak nevezte annak megakadályozását is, hogy Kína csatlakozzon az Átfogó és Előremutató Csendes-óceáni Partnerség (CPTPP) nevű szabadkereskedelmi szerveződéshez.

A CPTPP-csoportnak Ausztrália, Brunei, Kanada, Chile, Japán, Malajzia, Mexikó, Új-Zéland, Peru, Szingapúr és Vietnam a tagja. A szerveződés évenként előállított együttes hazai összterméke (GDP) hozzávetőleg 13 500 milliárd dollár; ez a világgazdasági szintű GDP-érték mintegy 13,4 százaléka.

Nagy-Britannia várhatóan a nyáron csatlakozik a CPTPP-csoporthoz.

Tajvani beszédében Truss szükségesnek nevezte a brit kormány hosszú távú integrált védelmi stratégiájának módosítását is oly módon, hogy a dokumentum egyértelműen Nagy-Britanniával szembeni fenyegetésnek minősítse Kínát. Truss felszólította a brit kormányt a Konfuciusz Intézetek nevű kínai kulturális intézményhálózat nagy-britanniai szervezeteinek haladéktalan bezárására is. A volt brit kormányfő szerdai beszéde szöges ellentétben áll a brit külügyminiszter nemrégiben megfogalmazott álláspontjával, amely szerint nem szolgálná London érdekeit Kína elszigetelése.

James Cleverly a londoni pénzügyi központ, a City polgármesterének hagyományos tavaszi bankettjén felszólalva kijelentette: nincs olyan jelentős globális probléma – legyen szó az éghajlatváltozásról, a járványmegelőzésről, a gazdasági instabilitásról vagy a nukleáris fegyverek terjedéséről -, amelyet Kína nélkül meg lehetne oldani.

 

The post A volt brit kormányfő szerint „gazdasági NATO-ra” van szükség Kínával szemben appeared first on .

Kéthetes figyelmeztető sztrájkba kezdtek a bírók az elsőfokú bíróságokon Horvátországban, miután nem sikerült megállapodásra jutniuk az illetékes minisztériummal a béremelésekről – írta a Vecernji List című horvát napilap.

A Horvát Bírók Egyesülete (UHS) közölte: az elsőfokú bíróságok csak sürgős esetekben hoznak döntéseket a sztrájk ideje alatt, ezért elhalasztják egyebek között a válópereket és hagyatéki tárgyalásokat, továbbá cégeket sem lehet bejegyezni a következő két hétben.

Hozzátették: az elsőfokú bírák hetven százaléka vesz részt a sztrájkban, a másodfokú bíróságokon összeülnek ugyan a bírói tanácsok, de nem hoznak ítéletet. A részleges munkabeszüntetést az ügyészek is támogatják, akik szintén elégedetlenek a bérükkel.

Horvátországban a bírók átlagkeresete nettó 1522 euró.

Az UHS a bérreform három lépésben történő megvalósítását sürgeti. Első lépésként azonnali, nettó 600 eurós fizetésemelést kérnek. A második lépésben fizetési fokozatok bevezetését, azaz a szolgálati idő előrehaladtával magasabb bérezést követelnek. Harmadik lépésben a bírósági tisztviselők illetményének emelését is kérik.

Az igazságügyi minisztérium a bírák alapilletményének nyolcszázalékos, a bírósági tisztviselőkének pedig 26-28 százalékos emelését jelentette be.

 

The post Horvátországban magasabb bérekért sztrájkolnak a bírók appeared first on .

Az Európa Tanács a reykjavíki csúcstalálkozóján jegyzéket hozott létre az orosz agresszió során Ukrajnát ért veszteségek és károk nyilvántartására – tájékoztatott a strasbourgi székhelyű, 46 tagot számláló szervezet.

A közlemény szerint az Európa Tanács negyedik csúcstalálkozóján létrehozott nyilvántartás az első lépést jelenti az orosz agresszió ukrajnai áldozatainak kárpótlási mechanizmusának megteremtése felé, amely – mint írták – biztosítja majd, hogy Oroszország a nemzetközi joggal összhangban teljes jóvátételt fizessen Ukrajnának.

A nyilvántartást kezdetben három évre hozták létre, és az Ukrajna elleni orosz agresszió által okozott károkról, veszteségekről vagy sérülésekről szóló bizonyítékok és követelések jegyzékeként szolgál majd. A nyilvántartás kezelésére irodát hoznak létre Hágában, valamint egy fiókirodát Ukrajnában – közölték.

„A jegyzék fontos mérföldkövet jelent az igazságszolgáltatás és a jóvátétel biztosításához Ukrajna és a háború miatt sokat szenvedett ukránok számára” – fogalmaztak, majd hozzátették: biztosítani kell, hogy a nyilvántartás mihamarabb működőképessé váljon, és az orosz agresszió áldozatai benyújthassák követeléseiket.

A közlemény Katrín Jakobsdóttir izlandi miniszterelnököt idézte, aki azt monda: a szolidaritás Ukrajnával, valamint a megtámadott ország támogatása az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága izlandi elnökségének egyik fő prioritása. Hangsúlyozta, az Európa Tanács fontos szerepet tud játszani és kell is játsszon az orosz agresszió során elkövetett bűnök elkövetőinek elszámoltathatóságának biztosításában. A jegyzék fontos a háborúban elkövetett bűncselekményekért való felelősségre vonás szempontjából, és erős üzenetet hordoz Ukrajna megingathatatlan támogatásáról – mondta.

Marija Pejcinovic Buric, az Európa Tanács főtitkára történelmi jelentőségűnek nevezte a jegyzék létrehozását, és azt mondta: a nyilvántartás támogatni fogja az áldozatokat veszteségeik rögzítésében, továbbá létfontosságú lesz minden kompenzációs mechanizmushoz, amelyek „felelősségre vonják majd Oroszországot tetteiért”.

Denisz Smihal ukrán kormányfő üdvözölte a jegyzék létrehozását, és felkért minden államot, hogy csatlakozzon a kezdeményezéshez, jelezve ezzel, hogy támogatják Oroszország elszámoltathatóságát.

Ez idáig negyven ország – Albánia, Ausztria, Belgium, Ciprus, Csehország, az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, Dánia, Észak-Macedónia, Észtország, Finnország, Franciaország, Georgia, Görögország, Hollandia, Horvátország, Izland, Írország, Japán, Kanada, Lengyelország, Lettország, Liechtenstein, Litvánia, Luxemburg, Málta, Moldova, Monaco, Montenegró, Németország, Norvégia, Olaszország, Portugália, Románia, San Marino, Spanyolország, Svédország, Szlovákia, Szlovénia, Ukrajna – és az Európai Unió csatlakozott, valamint további három ország – Andorra, Bulgária és Svájc – jelezte csatlakozási szándékát – tájékoztattak.

 

The post Az Európa Tanács jegyzéket hozott létre az Ukrajnát ért károk nyilvántartására appeared first on .

Az emberiséget mindig érdekelték az űrben rejlő lehetőségek és a hidegháború csillagháborús terveivel ellentétben napjainkra realitássá válik az űrkutatás egy magasabb szintű megvalósítása. Természetesen ebben is verseny alakult ki a nemzetek között, amelybe Magyarország is beszállt.

Ha megvizsgáljuk az űrkutatás történelmét 1990 és 1991 között kettő olyan változást kell megemlítenünk, amelyek mélyreható hatással voltak mind a világra, mind a világűr rendjében létrejövő átalakulásokra. Az első az Öbölháború volt, amely egyértelműen megmutatta az Egyesült Államok űrképességeinek erejét, nevezetesen a C4ISR (command, control, communications, computers, intelligence, surveillance and reconnaissance, magyarul: vezetés, irányítás, kommunikáció, számítógépek, hírszerzés megfigyelés és felderítés) képességük közvetlenül hozzákapcsolta az űrt a hagyományos háborúk megvívásához és azok megnyeréséhez. Ezen kívül felvetésre került a ballisztikus rakéták elleni védelemre való felhasználásuk is, mellyel az űrt elválaszthatatlanul összekötötték nem csak a nukleáris háborúkkal és elrettentéssel, hanem a hagyományos háborúkkal is. A második változás a Szovjetunió szétesését követően következett be, amely teljes mértékben megváltoztatta a világ földrajzát és politikai térképét, ezzel egyidejűleg pedig az Egyesült Államok domináns szerepe az űrszektorban is megszilárdult. A felbomlás utáni időszakot követően azóta több új szereplő is el tudta foglalni helyét az űrhatalmak között, különösképpen Kína és India.[1]

Felmerülhet a kérdés, hogy egy olyan, űrprogramokban nem bővelkedő kis méretű ország, mint hazánk, mit tud a meglévő űrhatalmak mellett felmutatni. A rendszerváltást követő magyar kormányok statútumában már az űrtevékenység, mint szakpolitikai terület rendszeresen szerepelt.  A hazai űrkutatás és űrtevékenység 75 éves múltra tekint vissza, egészen Bay Zoltán holdradar kísérletéig. A magyar kutatóműhelyek, tudományos intézetek és gazdasági szereplők képességei mára már nemzetközi viszonylatban is kitűnnek, ugyanis az ágazat és kutatási kapacitások rendkívül felértékelődtek az elmúlt évtizedekben. Kimutatások szerint az űrszektor a világgazdaság egyik leginkább válságálló és dinamikusan fejlődő területe.

Az általános megfogalmazás szerint az űrhatalommá válás előkövetelménye az a képesség, hogy másik ország segítsége nélkül képes legyen egy állam önállóan tevékenykedni az űrben.

A hazai űrkutatás és űrtevékenységek előtt álló kihívások megválaszolását nemcsak globális folyamatok vagy azok korai felismerései indokolják, hanem a régiós versenytársak törekvései úgyszintén. Magyarország céljait három részre lehet osztani: az űrszektorban rejlő innovációt és fenntartható növekedést ösztönző lehetőségek kiaknázása; országunk nemzetközi szerepének erősítése, kapcsolatok szélesítése és koordináció megteremtése; illetve a tudásalapú társadalmi és infrastrukturális háttér és gazdasági feltételek fejlesztése. Ezek megvalósításához úgy nevezett zászlóshajóprojektek indítására van szükség, melyeknek tartalmazni kell az önálló magyar kutatóűrhajós missziók indítását, saját műholdprogram létrehozását és a földi vevőállomások kapacitásainak bővítését.

A projektek végrehajtásához szükséges egyéb célokat is kitűzni, melyek a hazai fejlesztések felgyorsítását célozzák és elérhetővé teszik hazai szereplők számára is a piaci termelést. Ezek megindítása képes lenne növelni a hazai űripari kapacitásokat, ami hosszú távú intézményes alapok létrehozásához vezetne, ezzel bővítve a magyar űrképességeket. A projektekre leginkább azért van szükség, mert ezek képesek látatóvá tenni a magyar űrkutatást mind a hazai, mind a nemzetközi közönség és a gazdasági és politikai szereplők számára is.

Az emberes űrrepülések nem csak önmagukban értékesek, ugyanis a kutatóűrhajós misszióban résztvevő magyar űripari cégek és felsőoktatási intézmények releváns űr referenciával fognak rendelkezni. Ilyen programként indult el elsőként hazánkban a HUNOR névre keresztelt űrhajós program, mely magában foglalja a kutatóűrhajós misszió megfogalmazását és a megvalósításához kapcsolódó hazai iparfejlesztő intézkedések és forrásigények elfogadását is. Idén márciusban mutatták be azt a négy űrhajósjelöltet, akik sikeresen teljesítették a kiválasztási folyamatokat, közülük azonban csak egyikük fog a Nemzetközi Űrállomáson kutatómunkát végezni. Az ott és az űrkutatások más területein fejlesztett technológiák a mindennapi életben is hasznosak, például az orvosi eszközökben, a polgári kommunikációban vagy pedig az időjárás-előrejelzésben. A több, mint 240 jelentkező az Európai Űrügynökség (ESA), a Nemzeti Repülési és Űrhajózási Hivatal (NASA), a Nemzetközi Űrállomás (ISS) és az Axiom Space követelményei szerint vizsgálták meg.

A legközelebbi mérföldkő a kitűzött projektek megvalósításában 2024-ben várható, amikorra az első magyar kereskedelmi, kormányzati és tudományos kutatási feladatokra is alkalmas műholdat és további kiegészítő műholdakat tervezik geostacionárius pályára állítani. Ezek hibátlan működésének biztosításához és a mért adatok feldolgozásához szükséges a földi vevőállomások képességeinek és kapacitásainak bővítése, ezzel egyidejűleg pedig az antennarendszerek modernizálása. Egy magas színvonalú műholdvevő és feladó állomásrendszer kiépítése elengedhetetlen lépés Magyarország űrkutatási és ipari kompetenciájának fejlesztése érdekében, mellyel növelni tudnánk az űrtevékenységekben saját szuverenitásunkat.[2]

A magyar űrstratégia tervezésével és űripari képességek fejlesztésével párhuzamosan szükséges a humánpolitikai fejlesztéseket is megalapozni és felgyorsítani. Ehhez a közép- és felsőfokú oktatási programok bevezetése, fenntartása, akkreditált űrtudományi, megfelelő űrmérnöki képzések és gyakornoki rendszerek szükségesek. Ezeknek a képzéseknek és fejlesztéseknek a hosszútávú célja az űrtudományi és űrmérnöki képzések vonzóbbá tétele a fiatalabb generációk számára, amely alatt az oktatás és az ipar széles körű együttműködése értendő. Így az interdiszciplináris tudással rendelkező szakemberek kiképzése és ezek utánpótlása is biztosított lenne, mellyel elősegítenék a koherens és validált képzési rendszer kialakítását, ezzel inspirálva a tudásátadás folyamatát. A helyesen elsajátított képességek alkalmazása és ezek átadásai lényegesek az olyan nemzetközi csereprogramok gördülékeny alkalmazásához, amelyek a magyar űrkutatás fejlődéséhez elengedhetetlenek.

Hasonló témájú cikkeink ide kattintva érhetők el.

Photo by NASA on Unsplash

[1] S. Chandrashekar 2015. Space, War & Security – A Strategy for India. Bengaluru: Aditi Enterprises

[2] Kovács, Kálmán (szerk.). ŰRTEVÉKENYSÉG a MŰEGYETEMEN. BME EIT ŰRFÓRUM, 2017.

A Magyarország zászlóhajóprojektjei az űrutazás tekintetében bejegyzés először Biztonságpolitika-én jelent meg.

Emberölés kísérlete miatt jogerősen öt év börtönbüntetésre ítélt a Pécsi Ítélőtábla egy fiatal baranyai férfit, aki 2021 novemberében késsel mellkason szúrta édesapját.

A táblabíróság a közleményében azt írta, hogy a bűncselekmény elkövetésekor húszéves vádlott férfi szüleivel és testvéreivel élt közös háztartásban, rendszeresen fogyasztott alkoholt, emiatt pedig szüleivel többször szóváltásba került, és előfordult, hogy apjával dulakodott is.

A fiatalember 2021 novemberében ittas állapotban további alkohol vásárlása céljából kért pénzt édesanyjától, aki ezt elutasította. A férfi emiatt szidalmazni kezdte a nőt, majd dulakodni kezdett a felesége védelmére kelő apjával. A fiú egy 19 centiméter pengehosszúságú kést vett magához, megindult az apja felé, majd dulakodás közben az apját mellkason szúrta. A szúrást követően a vádlott a kést leengedte és azt a hozzá lépő anyja elvette tőle. A kiérkező mentők a sértettet közvetett életveszélyes állapotban kórházba szállították, a vádlottat pedig a rendőrök elfogták.

A korábban első fokon eljáró Pécsi Törvényszék idén januárban a vádlottat életveszélyt okozó testi sértés bűntette miatt három év börtönre ítélte. Az ügyész eltérő minősítés és súlyosítás végett benyújtott fellebbezése folytán eljáró táblabíróság a vádlott által elkövetett bűncselekményt emberölési kísérletként minősítette, és a férfi büntetését öt év börtönre súlyosította. Az ítélet jogerős.

 

The post Öt év börtönt kapott egy baranyai férfi, mert késsel támadt apjára appeared first on .

A végrehajtói szakmának tisztulási folyamaton kell átesnie – jelentette ki Biró Marcell, a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságának (SZTFH) elnöke csütörtökön, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar (MBVK) rendkívüli tisztújító közgyűlésén.

Az SZTFH a közleményében azt írta: Biró Marcell rámutatott, a bírósági végrehajtásról szóló törvényben foglalt jogkörével élve az elnökség tagjainak lemondását követően, haladéktalanul intézkedett a kar rendkívüli közgyűlésének összehívásáról. Emlékeztette a kar tagjait arra, hogy a hatóság jogszerű, szakszerű és empatikus tevékenységet vár el a végrehajtóktól, egyben zéró toleranciát hirdet a szabályszegésekkel szemben.

Biró kiemelte: a végrehajtói szakmának tisztulási folyamaton kell átesnie.

Az SZTFH elnöke jelezte: ennek érdekében január 1-je óta csak jogi diplomával rendelkező végrehajtó láthat el szolgálatot. Továbbá idéntől megszűnt a határozatlan időre szóló kinevezés rendszere és egységesen minden megbízatás hét évre szól. Mint mondta: a bírósági végrehajtásról szóló törvény módosítása kötelező, kétévenként teljesítendő szakmai továbbképzést vezet be a végrehajtóknak, és minden év január 31-ig éves írásbeli beszámolási kötelezettséget ír elő. Továbbá a pénzkezeléssel összefüggésben megállapított kötelezettségszegés esetén a bíróság köteles a végrehajtót pénzfizetésre kötelezni.

Hozzátették: az MBVK szervezeti és működési szabályzata valamennyi végrehajtó számára biztosítja azt a lehetőséget, hogy a tisztújító közgyűlést megelőző ötödik munkanapig jelöltesse magát elnökségi tagnak. Bár a lehetőség minden hivatalban lévő végrehajtó számára adva volt, a határidőig öten jelentkeztek. A tájékoztatás szerint az MBVK rendkívüli tisztújító közgyűlésén a küldöttek elnökségi tagnak választották Lupkovics Beátát, Kovássy Szabolcsot, Kósa Zoárdot, Ódor Gergely Istvánt és Papp Gábort.

 

The post Zéró tolerancia a szabályszegő végrehajtókkal szemben appeared first on .