Biztonságpolitika

Az ítélet nem jogerős. A bíróság csaknem hat órán keresztül indokolta döntését. A tárgyalást fokozott biztonsági intézkedések mellett tartották.

A bíróság az ügyészi vádirattal egyezően állapította meg a tényállást az ügetői merénylet ügyében. Eszerint Portik az 1990-es évek közepétől egy olyan, 15-20 emberből álló csoportot szervezett maga köré, amelyet ő irányított, a tagoknak végre kellett hajtaniuk az utasításait.

A férfi egy elszámolási vita miatt 1996. november 1-jén Budapesten megölette riválisát, Prisztás Józsefet, és ebben az ügyben hallgatták ki a hajtót, Lakatos Csabát, aki Prisztás barátja volt. A hajtó a kihallgatása után a folyosón említést tett a rendőröknek arról, hogy a gyilkosság hátterében szerinte – egy ingatlannal kapcsolatos vita miatt – Portik állhat. Portik erről tudomást szerzett és elhatározta, hogy megöleti az általa besúgónak, „vamzernek” tartott férfit, ezért 1996 novemberének elején rávette Tanyi Györgyöt arra, hogy végezzen a hajtóval.

Tanyi 1996. november 13-án este négy lövést adott le a budapesti ügetőn és három lövedék el is találta Lakatost, akinek az életét csak a szakszerű orvosi ellátás mentette meg. Tanyit a Fővárosi Ítélőtábla 2018 januárjában jogerősen 11 év fegyházbüntetésre ítélte. A támadó testvérei és negyedik társuk bűnsegédként működött közre azzal, hogy figyelőként biztosították az elsőrendű vádlott tettét és segítették menekülésében.

A lövöldözés ügyében 2019 augusztusában emeltek vádat Portik ellen, miután Tanyi arról beszélt, Portiktól kapott megbízást az emberölésre.

A bíróság ítéletének indoklásakor elhangzott: Tanyit jogerősen elmarasztalta a bíróság az ügetői merénylet miatt, de abban az eljárásban nem derült ki, miért követte el a bűncselekményt, sőt, Tanyi a sértett barátja volt, így nem volt oka, hogy rálőjön. Azonban Tanyi később maga mondta el, hogy Portik volt a felbujtó.

Ehhez az ügyhöz egyesítették 2021-ben az 1999-ben elkövetett gyilkossági ügyet. A bíróság a váddal egyezően megállapította, hogy Portik fiatalkora óta ismerte a sértettet, 1999-ben azonban megromlott közöttük a korábbi baráti viszony, ezért Portik megbízta a szintén a bűnelkövetői csoportjához tartozó két társát – K. Gábort és Sz. Józsefet -, öljék meg a férfit. A két férfi 1999. április 25-én megjelent a sértett XI. kerületi bérelt lakásánál, és K. Gábor hangtompítóval ellátott géppisztollyal több lövést adott le a férfira, aki a helyszínen meghalt. Az Erzsébet híd budai hídfőjénél a Dunába hajították a fegyvert, amit később hajléktalanok találtak meg a Duna-parton, és leadtak a rendőrségen. A sértett holttestét 1999. május 6-án fedezték fel.

Az ügyészség Portikra és K. Gáborra is életfogytig tartó szabadságvesztést kért.

A bíróság Portikot az ügetői merényletben felbujtóként, aljas indokból elkövetett emberölés kísérletében mondta ki bűnösnek pénteken, a másik ügyben pedig felbujtóként elkövetett, előre kitervelt emberölésben, és húsz év fegyházbüntetésre ítélte. A másodrendű vádlottat, K. Gábort előre kitervelt emberölésben mondta ki bűnösnek a törvényszék, és 14 év fegyházbüntetésre ítélte. Mindketten a büntetésük négyötödének letöltése után feltételesen szabadlábra helyezhetők.

A bíróság Portik esetében súlyosító körülményként értékelte többek között, hogy két emberölés miatt már kiszabott börtönbüntetését tölti, K. Gábor esetében pedig mások mellett „az ölési cselekmény maffiaszerű jellegét”.

A harmadik férfival, Sz. Józseffel, az emberölés bűnsegédjével szemben a Fővárosi Főügyészség szintén vádat emelt – együttműködésére tekintettel – elkülönített eljárásban. A harmadrendű vádlottat azzal is vádolták, hogy Fenyő János megölése ügyében bizonyítékokat kínált fel pénzért az ügyben felbujtóként gyanúsított Gyárfás Tamásnak, így törekedve a büntetőeljárás meghiúsítására.

A pénteken kihirdetett ítélet nem jogerős, az ügyész az életfogytig tartó szabadságvesztés kiszabása érdekében fellebbezett, a vádlottak és védőik pedig felmentésért. Portik arról beszélt, a rendőrség manipulálja az ellene folyó eljárást, hogy „a valódi elkövető” elkerülje a felelősségre vonást. Az ítélethirdetés előtt a másodrendű vádlott az utolsó szó jogán tagadta a bűncselekmény elkövetését, és azt mondta, a bizonyítékok cáfolják a harmadrendű vádlott vallomását. Portik az eljárás során tagadta a bűncselekmények elkövetését.

The post Ügetői merénylet: Húsz év fegyházat kapott Portik appeared first on .

A Nemzeti Gárda Massachusetts-i légiegységének 21 éves adatelemzőjét áprilisban tartóztatták le, miután az általa megosztott, többi között az ukrajnai háborúval összefüggő, katonai dokumentumok nyilvánosságra kerültek.

Teixeirát hat rendbeli szövetségi bűncselekménnyel vádolják, mely egyenként 10 évig terjedő szabadságvesztéssel és 250 ezer dollár pénzbírsággal sújtható.

A vádemelést kommentálva Christopher Wray, a Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) igazgatója arra hívta fel a figyelmet, hogy azok, akik magas szintű biztonsági felhatalmazással rendelkeznek, bizalmat kapnak arra, hogy védelmezzék a minősített információkat és biztosítsák a nemzet titkait. „A mai vádemelés ennek a bizalomnak a feltételezett súlyos megsértésére világít rá” – fogalmazott az FBI vezetője.

A nyomozati iratok szerint Teixeira 2022. novembere és 2023. áprilisa között mintegy negyvenezer üzenetet tett közzé a Discord közösségi oldal zárt csoportjában, amelyek tartalmazták a titkos katonai iratokat részben az Egyesült Államok külföldi szövetségeseivel és ellenfeleivel kapcsolatban. A nyomozóhatóság megállapítása szerint az üzenetekben többször utalt arra, hogy tisztában van a dokumentumok minősítésével, és esetenként maga kérdezte a zárt online csoport felhasználóit, hogy milyen jellegű információk érdeklik őket.

Teixeirát áprilisban otthonában tartóztatták le és azóta a hatóságok őrizetében van. Májusban a bíróság szükségesnek tartotta, hogy a büntetőeljárás kezdetét börtönben várja ki, mert szabadlábra helyezése esetén, a bíró évelése szerint, fennállna az országból való távozás és az igazságszolgáltatás akadályozásának kockázata.

The post Vádat emeltek a titkos amerikai katonai információkat kiszivárogtató Jack Teixeira ellen appeared first on .

A Londontól 180 kilométerre északnyugatra fekvő, 320 ezer lakosú nagyváros központjában a Nottinghami Egyetem két 19 éves hallgatója, Grace O’Malley-Kumar és Barnaby Webber, valamint Ian Coates, az egyik nottinghami középiskola 65 éves gondnoka vált a keddi késeléses támadás áldozatává.

A Nottinghamshire megyei rendőrség legfrissebb, csütörtök délutáni tájékoztatása szerint a gyanúsított a két fiatal egyetemista meggyilkolása után gyalog megközelített egy idősotthont, ahová megpróbált behatolni, de ez a kísérlete kudarcba fulladt. A feltételezett elkövető ezután ölte meg harmadik áldozatát, az iskolai gondnokot, és a gondnok furgonjával megpróbált elgázolni egy férfit, akit jelenleg is súlyos sérülésekkel ápolnak a helyi kórházban.

A gyanúsított két másik járókelőt is megpróbált elütni, akik könnyebb sérüléseket szenvedtek, de a járművet ekkor már egy rendőrautó követte. A rendőrök ezután elektromos sokkoló használatával elfogták a feltételezett tettest. A megyei rendőrkapitányság csütörtöki tájékoztatása szerint a gyanúsított a Nottinghami Egyetem egykori hallgatója, de a nyomozók nem hiszik, hogy ennek a ténynek köze lenne a véres ámokfutáshoz.

A rendőrség közölte, hogy az őrizetes további kihallgatásához a vizsgálati fogság 36 órányi meghosszabbítását kérte a helyi magisztrátusi bíróságtól, amely teljesítette a kérést. A kapitányság hangsúlyozta, hogy a vizsgálatban továbbra is részt vesz az országos terrorizmusellenes rendőri hálózat, de a nyomozók változatlanul nyitott kérdésként kezelik, hogy mi lehetett a gyanúsított indítéka.

A csütörtöki tájékoztatás szerint az ügy kivizsgálására külön nyomozócsoport alakult, amelynek tagjai folytatják a gyanúsított kihallgatását, emellett térfigyelő kamerák felvételeit is begyűjtötték, házkutatásokat végeznek a városban és szemtanúkat hallgatnak meg.

The post A Nottinghami Egyetem korábbi hallgatója a városban elkövetett gyilkosságok gyanúsítottja appeared first on .

A németországi központú gyakorlaton 25 tagország vesz részt együttvéve 250 repülőgéppel és tízezer katonával. „Megmutatjuk, hogy a NATO területe érinthetetlen, és készen állunk megvédeni minden egyes négyzetcentiméterét” – hangsúlyozta Ingo Gerhartz altábornagy, a német légierő (Luftwaffe) főszemlélője. Hozzátette, hogy az Air Defender 23 (Légi védelmező 23) nevű gyakorlat kizárólag védelmi műveletek betanulására szolgál, és nem várható, hogy hatására élénkül az orosz katonai tevékenység.

Mint mondta, a 12 napos műveletben mintegy kétezer repülést hajtanak végre, és egyik sem orosz területek felé irányul, így – a NATO területébe ékelődő – Kalinyingrádot is elkerülik. Ugyanakkor a gyakorlat a szövetség „szellemiségét és erejét” is demonstrálja, és igen meglepő volna, ha nem vennének róla tudomást a NATO-n kívüli országok vezetői, beleértve Putyint – jegyezte meg Amy Gutmann, az Egyesült Államok berlini nagykövete.

A német hadsereg (Bundeswehr) egy korábban kiadott összeállítása szerint a gyakorlat „a transzatlanti szolidaritás demonstrálására” szolgál. A többi között azt tanulják be, hogy miként küldjenek támogatást az Egyesült Államokból Németországba megtámadott európai NATO-tagok védelmére. A résztvevők legnagyobb része is amerikai, a Nemzeti Gárda légiereje (Air National Guard) egy száz repülőből és 2600 katonából álló egységgel képviseli a NATO vezető hatalmát.

A központ Németország, de hollandiai és csehországi bázisokat is használnak. A repülések nagy részét az Északi- és a Balti-tenger felett hajtják végre. A hónapok óta szervezett gyakorlat a remények szerint nem akadályozza lényegesen a polgári légi közlekedést, így nem kell majd járatokat törölni és legfeljebb néhány perces késések adódnak majd.

Kényelmetlenségek azonban előfordulhatnak, de „a biztonságot nem adják ingyen” — mondta Gerhartz.

The post A NATO történetének legnagyobb légi gyakorlata kezdődik appeared first on .

A helyettes tárcavezető szavai szerint a város egész környéke tulajdonképpen egy erődített terület. Maljar arra reagált, hogy az utóbbi időben az ukrán sajtóban olyan hírek jelentek meg, amelyek szerint Bahmut védelmét nem készítette elő időben az ukrán hadsereg vezetése. Az Ukrajinszka Pravda hírportál beszámolója szerint Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a város védelmének megerősítésével kapcsolatos kérdésre kedden azt válaszolta, hogy az Ukrajnának adományazott összes legújabb felszerelést – Storm Shadow típusú robotrepülőgépeket, Excalibur nagy pontosságú lövedékeket, francia gyártású CAESAR önjáró tarackokat, 155-ös kaliberű tüzérséget és Himars rakéta-sorozatvetőket – Bahmut környékére küldték.

A védelmi miniszterhelyettes arra is kitért, hogy a kelet-ukrajnai országrész továbbra is a harci cselekmények középpontjában van, ugyanakkor Bahmut irányában az ukrán csapatok támadásra váltottak, és az orosz csapatok védekezésre kényszerülnek.

Olekszandr Szirszkij, az ukrán szárazföldi erők parancsnoka szerdán arról számolt be, hogy az ukrán erők változatlanul folytatják az előrenyomulást Bahmut felé. „A védelmi erők tovább haladnak előre a széleken, az ellenség teret veszít Bahmut közelében” – közölte a parancsnok. Szavai alátámasztására Szirszkij közzétett egy videofelvételt a 3. ukrán szakosított dandár harci tevékenységéről.

Az ukrán vezérkar reggeli harctéri helyzetjelentésében azt írta, hogy az elmúlt nap során az orosz hadsereg Ukrajnában elszenvedett embervesztesége mintegy 880 fővel meghaladta a 212 ezret. Az ukrán erők kedden megsemmisítettek egyebek mellett 13 harckocsit és 37 tüzérségi rendszert.

Zelenszkij közben felszólította a nemzetközi szervezeteket, és minden államot, hogy reagáljon a Herszon megyei kahovkai vízerőmű felrobbantására, azaz a szerinte oroszok által elkövetett környezetpusztításra. „A világon mindenkihez fordulok, aki értékeli az életet. Ukrán földünkön az orosz megszállók követték el a legnagyobb környezetpusztító bűntényt, és nemcsak ennek a háborúnak az ideje alatt, hanem évtizedekre visszamenően. A kahovkai víztározó, Ukrajna egyik legnagyobb tározója gyakorlatilag megsemmisült. 18 milliárd köbméter vizet tárolt. A kahovkai vízerőmű összes szerkezete, gátja a megszállt területen volt, az orosz megszállók teljes ellenőrzése alatt. Még tavaly ősszel információnk volt arról, hogy az oroszok aláaknázták a vízerőmű gátját, elsősorban azért, hogy ezzel is zsarolják a világot. Másodsorban azért, hogy felrobbantva a gátat fegyverként használják az árvizet. Ténylegesen ez történt” – jelentette ki az ukrán elnök.

Olekszandr Prokugyin Herszon megyei kormányzó arról tájékoztatott, hogy szerda reggelig 1852 házat öntött el a víz a régióban, a Dnyeper (Dnyipro) folyó ukrán ellenőrzés alatt álló jobb partján. Hozzátette, hogy az éjjel 13 ember kért segítséget az ukrán hatóságoktól, közülük öt a Dnyeper orosz megszállás alatti bal partjáról.

Az ukrán különleges műveleti erők sajtószolgálata arról számolt be, hogy a Donyeck megyei Bahmutnál egyik alakulatuk felderített egy Zoopark-1 típusú orosz radarrendszert és egy Boriszoglebszk-2 típusú elektronikus hadviselési állomást. A kommandósok az információkat átadták az ukrán rakéta- és tüzérségi egységnek, amely HIMARS rakétákkal megsemmisítette a két célpontot. Az ukrán vezérkar esti harctéri helyzetjelentésében azt írta, hogy az orosz csapatok sikertelen támadóműveleteket hajtottak végre Donyeck megyében Bahmut, Liman és Sahtarszk településeknél. A beszámoló szerint az ukrán légierő 13 csapást mért csütörtökön orosz koncentrációs területekre, megsemmisítettek húsz Sahid típusú iráni támadó és egy Orlan-10-es felderítő drónt. Az ukrán rakéta- és tüzérségi egységek két orosz parancsnoki állást, egy Sz-300-as légvédelmi rakétarendszert, három lőszerraktárt és öt tüzérségi eszköszt találtak el. Az orosz erők eközben öt rakétacsapást indítottak H-101-es H-555-ös és H-59-es robotrepülőgépekkel. Ezenfelül több mint negyven légicsapást indítottak, és több mint húszszor nyitottak tüzet rakéta-sorozatvetőkkel az ukrán csapatok állásaira és ukrajnai településekre.

The post Orosz agresszió: Ukrajna időben megerősítette a Bahmuthoz vezető útvonalakat appeared first on .

A Pécsi Törvényszék a járásbíróság egy nappal korábban meghozott ítéletéről szerdán kiadott közleményében azt írta: az orvosi végzettséggel nem rendelkező vádlott 2021 őszén ismerkedett meg egy kozmetikusként dolgozó nővel, akihez – álnéven bejelentkezve, magát orvosnak kiadva – intim kezelésekre járt. Amikor a nő egy kezelés alatt rosszul lett, a férfi felajánlotta neki, hogy megvizsgálja, kezelni fogja, mondván: lehet, hogy nőgyógyászati problémája van.

A nő 2022 januárjában lakásában fogadta ügyfelét, aki „megvizsgálta” őt, ennek keretében kenetet is vett tőle egy pálcikával, valamint egy fecskendővel. Februárban már a férfi hívta saját lakására a nőt azzal az ürüggyel, hogy későn ér a városba, ne a „rendelőbe” menjen. A vádlott ekkor a sértettet alsóruha nélkül ismét „megvizsgálta”, a művelethez pedig vibrátort is használt, melyről azt állította, hogy orvosi műszer, majd közölte a sértettel, hogy cisztái vannak, és az internetről összeállított vizsgálati leletet küldött a nő e-mail-címére. A sértett egy – vőlegényével gyermeket tervező – barátnőjének is beajánlotta a vádlottat, mint ismerős nőgyógyász orvost; a férfi az ő kezelését is elvállalta.

A másik nőt és vőlegényét a vádlott 2022. januárjában „vizsgálta meg”: a pártól vizeletmintát, majd a férfitól ondómintát kért, nemi szervéről kenetet vett, majd további két alkalommal találkozott velük: egyszer azt állította, hogy a nőnek gombás fertőzése van, ezért intim mosakodót kell használnia, később pedig ismét – immár saját lakásán — „megvizsgálta” őket.

Egy másik bűncselekmény miatt is felelnie kellett a bíróság előtt a férfinak: 2021 szeptemberében internetes társkereső alkalmazáson keresztül megismert egy férfit, akitől 12 millió forintot csalt ki. A férfinak álnéven, ügyvédként mutatkozott be, majd találkozott vele, és – jogtalan haszonszerzés céljából – több különböző személyiségprofilon keresztül, sorozatosan tévedésbe ejtette.

A vádhatóság korábbi közleményben ezt részletezték: a férfi azt állította, hogy felesége autóbalesetben meghalt, ő pedig beteg. Egy idő után másik fiktív néven vette fel a kapcsolatot a sértettel, akitől egy örökség ígéretével közel 12 millió forintot csalt ki 2021 novemberétől 2022 júniusáig. A vádlott hozzátartozói a sértettől kicsalt pénzösszeget a sértett bankszámlájára visszautalták, így a kár megtérült. A csaló azt követően bukott le, hogy a korábban megvizsgált pár nő tagjának egy idő után furcsa lett a vádlott „orvosi” tevékenysége, ezért feljelentést tett – olvasható a vádhatóság korábbi közleményében.

A Pécsi Járásbíróság a vádlottat kuruzslás és folytatólagosan elkövetett csalás miatt – halmazati büntetésül – két év börtönre ítélte, a bíróság a szabadságvesztés büntetés végrehajtását öt évi próbaidőre felfüggesztette. Az ítélet jogerős.

The post Felfüggesztett börtönbüntetéssel úszta meg a magát nőgyógyásznak és ügyvédnek kiadó csaló appeared first on .

Erdogan Azerbajdzsánból hazatérőben a repülőn nyilatkozott török újságíróknak. Ankara a svéd NATO-csatlakozással kapcsolatban határozottan kitart álláspontja mellett, hogy mindaddig nem támogatja az ország felvételét, amíg szerinte Stockholm nem lép fel határozottabban a terrorizmus, különösképp a Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) terrorszervezet ott élő tagjai ellen. Törökország egyúttal számos PKK-tag kiadatását is követeli.

Az NTV török hírtelevízió szerdai beszámolója szerint a török államfő az interjúban rámutatott, hogy miközben június 4-én Isztambulban Jens Stoltenberg NATO-főtitkárral tárgyalt, a svéd utcákon „terroristák” demonstráltak. Majd Erdogan aláhúzta: a jelen helyzetben nem állhatnak hozzá pozitívan Svédország felvételéhez a katonai szövetségbe.

Az, hogy Svédországnak elvárásai vannak, nem jelenti azt, hogy Törökország meg is felel nekik – mutatott rá a török államfő, hozzátéve: ahhoz, hogy ezt megtegyék, mindenekelőtt a skandináv országnak kell teljesítenie a feladatát.

Erdogan hangsúlyozta: megmondta Stoltenbergnek, hogy Svédországnak „fel kell számolnia” a PKK ottani ténykedéseit. Ez nem az alkotmány vagy törvény dolga, „mire valók a rendvédelmi szervek?” – hangoztatta a török elnök, és arra szólította fel a svéd kormányt, hogy éljen a rendvédelmi szervek számára biztosított jogokkal.

The post Erdogan: Svédország ne várjon más hozzáállást Törökországtól appeared first on .

Zelenszkij kiemelte, hogy ez létfontosságú lépés lenne Ukrajna számára. „Tudom, hogy Svájcban vita zajlik az Ukrajna védelmét szolgáló katonai felszerelések exportjának kérdéséről. Ez létfontosságú lenne. Fegyverekre van szükségünk, hogy helyreállíthassuk a békét Ukrajnában” – hangsúlyozta az államfő beszédében. Az elnök felhívta a svájci képviselők figyelmét Oroszország Ukrajna ellen indított agressziójának következményeire, kitérve a „több száz ukrán család” szenvedéseire és a zaporizzsjai atomerőmű orosz megszállása miatti veszélyekre.

„Oroszország népirtó háborút vív, halált hoz Ukrajna földjére” – hangsúlyozta Zelenszkij, hozzátéve, hogy Ukrajna kész megvédeni a civilizált világ békéjét és értékeit. Az ukrán elnök megköszönte Svájcnak, hogy „nem maradt közömbös az ukránok szenvedései iránt”, utalva az EU-szankciókra, amelyekhez Svájc is csatlakozott, valamint az orosz pénzeszközök blokkolására és a humanitárius segítségnyújtásra.

Az ukrán hírportál emlékeztetett arra, hogy a Svájcban érvényben lévő jelenlegi jogszabály értelmében minden svájci fegyvert vásárló országnak tilos azokat újraértékesítenie konfliktusban részt vevő feleknek. Emellett az ország tavaly novemberben embargót vezetett be az Oroszországba vagy Ukrajnába irányuló lőszerszállításra. Június 8-án viszont a svájci parlament felsőháza jóváhagyta, hogy svájci gyártású fegyvereket harmadik ország átadhassa Ukrajnának. Ahhoz azonban, hogy ez életbe lépjen, a svájci parlament alsóházának is meg kell szavaznia — írja az ukrán híroldal.

Az oroszok az ipari, olaj- és gázellátási létesítményeket rombolják
Az utóbbi időben az orosz erők rakétatámadásaikkal elsősorban logisztikai, ipari, valamint olaj- és gázellátási létesítményeket vesznek célba Ukrajnában területén – közölte Olekszij Hromov dandártábornok, az ukrán hadsereg műveleti főigazgatóságának helyettes főnöke csütörtöki sajtótájékoztatóján. A katonai vezető szerint június első két hete alatt az orosz erők 140 különböző típusú rakétát, valamint 255 támadó drónt használtak fel Ukrajna elleni támadásaikban. Az ukrán légvédelem ez idő alatt az orosz robotrepülőgépek 74 százalékát, a csapásmérő drónoknak pedig az 55 százalékát semmisítették meg. „A nagyhatótávolságú rakétákkal végrehajtott csapások ellenére légvédelmi erőink csak erősödnek, egyebek között a partnerországok által biztosított korszerű fegyvereknek és katonai felszereléseknek köszönhetően” – jelentette ki Hromov.

The post Zelenszkij svájci gyártású fegyvereket kér Ukrajnának appeared first on .

A cseh államfő az európai értékekkel foglalkozó biztonsági konferenciát megnyitó beszédében felszólította a demokratikus erőket, tegyenek meg mindent a demokratikus rendszer megőrzésére Tajvanon, amelyre a kommunista Kína fejt ki nagy nyomást. „Értékeink megtartásának egyetlen módja az együttműködés” – hangsúlyozta Pavel.

A prágai konferencia vendége Joseph Vu tajvani külügyminiszter, aki szintén felszólalt a tanácskozáson. A cseh elnök szerint a demokratikus országoknak ki kell tartaniuk Ukrajna támogatásában. „Bizonyos fáradtságot észlelünk a háborúból, fáradtságot Ukrajnából. Maximálisan igyekeznünk kell, hogy ezt legyőzzük” – jelentette ki a politikus.

Beszédében szót emelt Ukrajna NATO-tagsága mellett is. „Ukrajnának politikai üzenetet kellene kapnia a jövőbeni EU- és NATO-tagságáról” – jelentette ki. „Ukrajna csatlakozása ezekhez a szervezetekhez hozzájárul Kelet-Európa stabilitásához” — mutatott rá az államfő.

Mint elmondta, az egész világ odafigyel Ukrajnára, s világosan látnia kell a demokratikus országok hozzáállását a kérdéshez. „Ez meghatározza jövőbeni lépéseiket” – jegyezte meg. Megengedhetetlennek nevezte, hogy Kína a demokratikus erők nélkül megváltoztathassa a fennálló világrendet.

„Ha nem akarjuk, hogy Kína nélkülünk változtassa meg a világrendet, akkor megfelelő ellensúlyt kell létrehoznunk. Ezt csak úgy tudjuk elérni, ha egységesek leszünk, s nemcsak az EU és a NATO keretében, hanem a világ minden demokratikus, azonos értékeket valló országával összefogva” – fejtette ki Csehország köztársasági elnöke a prágai fórumon.

The post Cseh elnök: a demokratikus erők egységére van szükség Ukrajnával kapcsolatban appeared first on .

A Londontól 180 kilométerre északnyugatra fekvő, 320 ezer lakosú nagyváros központjában a Nottinghami Egyetem két 19 éves hallgatója, Grace O’Malley-Kumar és Barnaby Webber, valamint Ian Coates, az egyik nottinghami középiskola gondnoka vált késeléses támadás áldozatává. A 31 éves gyanúsított Coates furgonjával a gyilkosságok után elgázolt három további embert. Egyiküket jelenleg is válságos állapotban kezelik a helyi egyetemi kórházban.

A rendőrség legfrissebb, szerda délutáni tájékoztatása szerint a gyanúsított ezután kiszállt a furgonból és késsel a kezében közelített a helyszínre érkező rendőrökhöz, akik a feltételezett elkövetőt elektromos sokkoló bevetésével elfogták és gyilkosság gyanújával őrizetbe vették. A szerdai rendőrségi tájékoztatás szerint a vizsgálat feltárta azt is, hogy egy illető, aki megfelel a gyanúsított személyleírásának, megpróbált behatolni egy helyi idősotthonba is, de ez a kísérlete nem járt sikerrel.

A Nottinghamshire megyei rendőrség által vezetett vizsgálatban részt vesz az országos terrorizmusellenes rendőri hálózat (Counter Terrorism Policing).

A megyei rendőrkapitányság szerdai tájékoztatásában cáfolta azokat az időközben megjelent híreszteléseket, amelyek szerint a terrorellenes rendőri egységek már nem vesznek részt a vizsgálatban. A közlemény szerint ez nem felel meg a valóságnak, a terrorizmusellenes rendőri hálózat jelenleg is együttműködik a helyi rendőrséggel. A nottinghami rendőrség szerdai tájékoztatója szerint a nyomozók változatlanul nyitott kérdésként kezelik, hogy mi lehetett az előző napi hármas gyilkosság indítéka.

Suella Braverman brit belügyminiszter szerdán, a londoni alsóház képviselőinek tartott tájékoztatóján ezt megerősítette, és azt is, hogy a vizsgálathoz segítséget nyújt a terrorellenes rendőri szolgálat. Braverman hangsúlyozta ugyanakkor: ez nem jelenti azt, hogy a hatóságok terrorcselekményként kezelik a nottinghami gyilkosságsorozatot.

Julian Lewis, az alsóház hírszerzési és biztonsági bizottságának elnöke a belügyminiszter tájékoztatója utáni hozzászólásában felvetette: az ilyen esetek is igazolják annak szükségességét, hogy a hírszerzési szolgálatok vizsgálhassák az emberek online felületeken végzett aktivitását, és az ilyen kommunikációs szolgáltatásokat nyújtó technológiai vállalatoknak morális és jogi kötelezettsége legyen az együttműködés a biztonsági szolgálatokkal.

A belügyminiszter válaszában, részletek nélkül csak annyit mondott, hogy létezik a kidolgozott eljárási protokoll a válaszlépésekre olyan válsághelyzetek esetében, amelyeknek „online vonatkozásaik” vannak.

The post Belügyminiszter: továbbra sem világos, hogy mi volt a nottinghami gyilkosságok indítéka appeared first on .

Nem kérdés, hogy a sztreccsfólia mára a csomagolástechnikai és a szállítmányozási piac egyik megkerülhetetlen, de mindenképp az egyik hatalmas fejlődési potenciállal rendelkező terméke. Hatékonyan képes megóvni a dolgainkat a hosszabb-rövidebb szállítások idején. Még azt is elkerülheted a sztreccsfóliák használatával, hogy az utak során a különféle cikkek összekeveredjenek, a raklapról leessenek és megsérüljenek.

A kézi sztreccsfóliától a csúcsfóliáig

Ha sztreccsfóliára van szükséged, akkor nem is tehetnéd jobban, mint hogy megtekinted a cadmas.hu sztreccsfólia, nyújtható fólia választékát. Több termékkategóriában kínálják ott ezeket a megbízható és sokoldalúan használható cikkeket. Nemcsak kézi, hanem gépi felhasználásra is remek minőségű csévés és cséve nélküli változatok közül válogathatsz náluk. 

Ha különös figyelmet fordítasz a környezetvédelemre és a felelősségteljes hulladékképződésre és -kezelésre, akkor a közeljövőben a cadmas.hu webáruházban megvásárolható csúcsfólia is érdeklődésedre tarthat majd számot. 

Láss tisztábban

Elgondolkodtál már azon, hogyan tehetnéd optimálissá a beszerzéseid? Ha például a sztreccsfóliáról van szó, ebben ez esetben sem lényegtelen, hogy a kifizetett vételárért mekkora is az a mennyiség, amelyet a termékek becsomagolásakor ténylegesen fel tudsz majd használni. Nagyon fontos adat ebben az esetben a fólia hossza. Ez az a kulcsérték, ami számodra a leglényegesebb és a leginkább kézzelfogható. Szó szerint.

Minden gyártónak közel azonos árat kell fizetnie a fóliagyártáshoz szükséges alapanyagokért, hiszen szinte azonosak a beszerzési források. Akkor honnan erednek a jelentős árkülönbségek? A fólia fajtája – primer vagy újrahasznosított -, a sűrűség, nyújthatóság, vastagság persze megkülönböztetik az egyes termékeket. De egy termékcsoporton belül egy kis matek kell csak, és máris tisztul majd a kép, hogy valójában mi éri meg és mi nem.

Nagyon fontos kis különbségek

Egy fóliatekercs bruttó súlyát a benne lévő fólia és a közepén lévő papírduda adja. Ha utóbbi súlyát kivonod a bruttó értékből, akkor megkapod a nettó súlyt. A fólia szélesség, vastagság és sűrűség adatai alapján pedig a fólia hossza már kiszámolható.

Teljesen egyértelmű, hogy egyáltalán nem mindegy, hogy a középen lévő papírduda milyen vastag és mekkora a súlya. Ha kisebb és könnyebb, akkor garantáltan több lesz a fólia hossza, azaz te sokkal több raklapot tudsz majd egy tekercs fóliával körbetekerni. Ráadásul kevesebbszer kell a tekercset cserélni. Ezzel pedig nemcsak a hatékonyság nő és az állásidő csökken, hanem még a tárolandó vagy kidobandó papírdudák száma is csökkenni fog.

Mint a legtöbb esetben, a sztreccsfólia kiválasztása során is mindenképpen az innovatív és megbízható forrásból származó termékeké a jövő. Alaposan átgondolt és körültekintő beszerzésekkel rengeteg pénz maradhat a te zsebedben is.

The post Hogy ne verhessenek át a sztreccsfóliával (sem) appeared first on .

A szociáldemokraták (SPD), a Zöldek és a liberálisok (FDP) koalíciós kormányában több minisztérium bevonásával másfél év alatt kidolgozott startégiában kiemelték, hogy „a mai Oroszország jelenti a legnagyobb veszélyt a békére és a biztonságra az euroatlanti térségben”. Ezzel kapcsolatban Annalena Baerbock külügyminiszter, a Zöldek politikusa a dokumentumot bemutató berlini tájékoztatón elmondta, hogy Oroszország Ukrajna elleni háborúja miatt a stratégia „menet közben készült”, és egy sor elemét máris alkalmazni kell.

Olaf Scholz kancellár aláhúzta, hogy nem csupán a fegyveres erővel biztosítható fizikai biztonság kérdéseit vizsgálták, hanem az „integrált biztonság” fogalmából indultak ki. Ez azt jelenti, hogy az államnak az energiaellátástól a járványkezelésig egy sor területen gondoskodnia kell az állampolgárok biztonságáról és az Európa biztonságának megőrzéséhez nyújtott német hozzájárulásról. „Biztonság nélkül ugyanis nincs szabadság, stabilitás és jólét” – mondta a SPD-s politikus.

A kancellár és a külügyminiszter egyaránt hangsúlyozta, hogy Németország biztonságát csak az EU és a NATO keretében lehet megőrizni. A „Franciaországhoz fűződő mély barátság és azt Egyesült Államokkal kialakított szoros partnerség” az ország biztonságának legfőbb feltételei közé tartozik – mondta Scholz. Németország biztonságáról csak az „európai és transzatlanti beágyazottság” révén lehet gondoskodni – tette hozzáBaerbock.

Christian Lindner pénzügyminiszter kiemelte, hogy a „360 fokos megközelítést” alkalmazták, a biztonság minden vetületét, így a pénzügyi vonatkozásokat is figyelembe vették. Az FDP politikusa aláhúzta: „politikai cél”, hogy Németország már 2024-ben a nemzeti össztermék (GDP) 2 százalékának megfelelő összeget fordítson védelemre, teljesítve a NATO-tagokkal szembeni elvárást.

A 76 oldalas dokumentumban kiemelt helyen foglalkoznak Kínával, megállapítva, hogy az ázsiai ország egyszerre „partner, versenytárs és rendszerszintű rivális”. A rendszerszintű rivalizálás és a gazdasági versengés elemei az utóbbi években kidomborodtak, de Kína így is nélkülözhetetlen partner a „legsürgetőbb globális kihívások” kezelésében – írták.

Ezzel kapcsolatban Scholz kifejtette, hogy nem osztja azt az utóbbi időszakban elterjedt nézetet, miszerint a Nyugat és Kína viszonyának következő szakaszában az úgynevezett lekapcsolódásra (decoupling) kell törekedni, hanem a koalíciós partnerekkel és a legfejlettebb iparú demokráciákat összefogó G7 csoport többi országával együtt azt vallja, hogy a kockázatok csökkentésére (de-risking) kell összpontosítani.

A dokumentumban kiemelték, hogy a stratégia kidolgozása az első lépés egy folyamatban, amelyben az állam, a társadalom és a gazdaság szereplői együtt dolgoznak az ország biztonságáért. A „stratégiai kultúrát” is erősítő együttműködés eredményeit évente áttekintik.

A dokumentum szerint három fő dimenziót kell vizsgálni. Az első a védelem, amely a hadsereg (Bundeswehr), a rendfenntartó szervek és a polgárok fizikai biztonságát szolgáló egyéb hatóságok munkáját jelenti. A második az ellenállóképesség, ez a politikai-társadalmi rendszert, a szabadságon alapuló demokratikus berendezkedést fenyegető külső veszélyek, befolyásolási kísérletek elhárítására vonatkozik. A nemzet biztonságának harmadik fő dimenziója a fenntarthatóság, amely az éghajlatváltozás és a biológiai sokféleség csökkenéséből fakadó veszélyekkel, köztük az élelmezési válságokkal és a világméretű járványokkal szembeni védekezés ügyeivel kapcsolatos.

The post Elkészült Németország első nemzeti biztonsági stratégiája appeared first on .

Jens Stoltenberg a NATO-tagországok védelmi minisztereinek csütörtökön kezdődő kétnapos tanácskozását megelőzően azt mondta, még korai lenne megmondani, hogy a nemrégiben megkezdett ukrán ellentámadás fordulópontot jelent-e a háborúban, ugyanakkor látható, hogy az ukrán hadsereg lépésről lépésre halad előre és szabadítja fel területeit.

„Minél több területet foglal vissza Ukrajna, annál erősebb lesz pozíciója a béketárgyalások asztalánál” – húzta alá a NATO főtitkára, majd hozzátette: minél több területet nyer vissza Ukrajna, annál valószínűbb, hogy Putyin „rájön”, hogy nem győzhet a csatatéren, hanem igazságos békéről kell tárgyalnia. Ezzel összefüggésben kijelentette, a szövetségesek által Ukrajnának nyújtott katonai támogatás „valódi változást hoz a csatatéren”.

Azt mondta, Oroszország továbbra is meggondolatlan nukleáris retorikát folytat, az elmúlt hónapokban felfüggesztette részvételét az Új START-szerződésben, és úgy döntött, hogy nukleáris fegyvereket telepít Fehéroroszországba. Mivel nem látható változás Oroszország katonai fellépésében, nem indokolja semmi, hogy a NATO változtasson nukleáris védelmi berendezkedésén.

Közölte, a kétnapos találkozó folyamán a védelmi miniszterek áttekintik majd az NATO védelmi iparának a gyártásra vonatkozó új cselekvése tervét a lőszerek rendelkezésre állásának felgyorsítása és a készletek feltöltése érdekében. „Ez megerősíti mind az önvédelmi képességünket, mind pedig Ukrajna támogatását”.

Tájékoztatása szerint a miniszterek emellett az Egyesült Királyságban működő tengerészeti parancsnokságon belül új központ létrehozásáról egyezhetnek meg a tenger alatti létfontosságú infrastruktúra védelme érdekében. „Az új központ növelni fogja helyzetismeretünket, és fokozni fogja a tengeri jelenlétünket az elrettentés és a védelem érdekében” – fogalmazott.

Elmondta, a szakminiszterek megvitatják majd azt a többéves támogatási csomagot is, amely biztosítani kívánja, hogy Ukrajna hosszabb távon meg tudja védeni magát, és segítse az országot a szovjet korszakból a NATO-szabványokra való átmenetben a teljes együttműködő képesség elérésére. A főtitkár végezetül reményét fejezte ki, hogy a július közepén Vilniusban tervezett NATO-csúcstalálkozón a tagállamok vezetői kinyilvánítják, hogy „Ukrajna jövője a NATO-ban van”.

„A vilniusi csúcstalálkozón határozott üzenetet fogunk küldeni Ukrajna támogatásáról és a szolidaritásról” – fogalmazott. Közölte továbbá, hogy a nemrégiben folytatott törökországi tárgyalásai során „történt némi előrelépés” Svédország NATO-csatlakozási kérelmének ratifikálásának ügyében.

The post Stoltenberg: biztosítani kell, hogy Oroszország ne indíthasson ismét támadást szomszédjai ellen appeared first on .

A közlemény szerint elkészült a toxikológiai vizsgálat június 10-én a XIV. kerületben, rendőri intézkedés közben meghalt férfi ügyében. Az elhunyttól levett mintából az igazságügyi orvosszakértő „mérgező mennyiségű kokain”, valamint dizájnerdrog jelenlétét mutatta ki – közölte a BRFK.

Mint hozzátették, a vizsgálat a halál okaként „a kokain toxikus hatása kapcsán kialakult légzési és keringési elégtelenséget” jelölte meg. „Azt már a soron kívül elvégzett hatósági boncolás kimondta, hogy a férfi halála nem a rendőri intézkedés következtében állt be” – rögzítették a kommünikében.

A rendőrség vasárnap azt közölte, hogy szombaton pár perccel dél után érkezett bejelentés arról, hogy a Fráter György téren a lakók visszatartanak egy betörőt. A járőrök érkezésekor a férfi a földön fekve őrjöngött, nem lehetett vele kommunikálni, a rendőrök nem tudták megnyugtatni. A zavart férfi ellenállt az intézkedésnek, a testi kényszer nem volt elégséges, ezért a rendőrök elektromos sokkolót és bilincset alkalmaztak. A férfi néhány perc múlva eszméletét vesztette. A rendőrök megkezdték az újraélesztését, amit a mentők folytattak, azonban a szakszerű ellátás ellenére a férfi életét vesztette – írták.

A korábbi tájékoztatásban kitértek arra: a parancsnoki kivizsgálás megállapította, hogy a rendőrök intézkedése jogszerű, szakszerű és arányos volt.

The post BRFK: kábítószer okozta a rendőri intézkedés közben Zuglóban elhunyt férfi halálát appeared first on .

Hozzátette, hogy meggyőződése szerint a szövetség tagjai találkozójukon megerősítik majd elkötelezettségüket, ide értve a kollektív védelemről szól ötödik cikkelyt, és azt, hogy a NATO területének minden centiméterét megvédik. Az újabb elköteleződés kiterjed a védelmi befektetések növelésére, a katonai szövetség elrettentő és védelmi kapacitásainak erősítésére is – tette hozzá Blinken.

Az amerikai külügyminiszter egyben kijelentette, hiszi azt, hogy hamarosan Svédországot a NATO-tagjai között üdvözölhetik, ami – szavai szerint – egy megfelelő csatlakozási folyamatot zár le, amellyel a többi szövetséges minden aggályára sikerült választ találni.

A találkozó előtt Stoltenberg, a NATO főtitkára azt hangoztatta, hogy a vilniusi csúcstalálkozón az elrettentő és védelmi képességek megerősítése mellett várhatóan egyetértésre jutnak majd Ukrajna támogatásának fenntartásáról, illetve fokozásáról.

Az ukrajnai háborúval kapcsolatban kijelentette, hogy az ukrán ellentámadás nyomán már látszik előrehaladás. Ugyanakkor hozzátette, hogy az még a korai szakaszában jár, de „az ukránok minél nagyobb területet lesznek képesek felszabadítani, annál erősebb kézzel ülhetnek majd tárgyalóasztalhoz, és annál valószínűbb, hogy Putyin elnök is megérti, sosem nyerheti meg ezt a háborút”.

Az Egyesült Államok újabb 325 millió dolláros (mintegy 100 milliárd forintos) katonai támogatási csomagot jelentett be Ukrajna számára. A külügyminisztérium közleménye szerint az amerikai készletekből lehívott katonai csomag tartalmaz kritikusan fontos légvédelmi képességeket, további lőszert HIMARS rakétarendszerekhez és egyéb tüzérségi eszközökhöz, valamint szerepelnek benne páncélozott járművek, és további eszközök. Az újabb katonai csomag az ukrajnai konfliktus kezdete óta a 40. katonai készletlehívás, amelynek keretében az Egyesült Államok fegyvereket és eszközöket bocsát Ukrajna rendelkezésére.

The post Az amerikai külügyminiszter szerint a NATO szövetségesek közelgő csúcstalálkozója fontos mérföldkő lesz appeared first on .

Ez a Biztonságpolitikai Szakkollégium EU hírfigyelője, amely havi rendszerességgel jelenik meg. Az összeállításban az Európai Unió egyes szakpolitikáinak legfrissebb fejleményeibe nyújtanak betekintést a szerzők.

Kül- és biztonságpolitika

Megállapodás született egy új polgári KBVP-egyezményről, amely a Stratégiai Iránytű egyik legfontosabb eredményeként tartható számon. A Megállapodás célja a közös biztonság- és védelempolitika polgári oldalának megerősítése, valamint a polgári missziók hatékonyságának, rugalmasságának és robusztusságának fokozása. Ez lehetővé teszi a jelenlegi, kialakulóban lévő és jövőbeli biztonsági kihívások hatékonyabb kezelését. A Megállapodás azt is lehetővé teszi az EU számára, hogy hatékonyabban tudjon szembenézni a jelenlegi geopolitikai környezettel. Az EU azt is tervezi, hogy szükség esetén 30 napon belül készen álljon 200 civil szakértő bevetésére, beleértve az összetett műveleti környezetet is.

Az Európai Bizottság május 3-án elfogadta a lőszergyártás támogatásáról szóló rendelkezést, hogy sürgősen lőszert és rakétákat szállítson Ukrajnába, és segítse a tagállamokat készleteik feltöltésében. Ezzel a rendelettel együtt az Európai Bizottság 500 millió eurós költségvetés elkülönítését javasolja az EU lőszer-, rakéta- és alkatrészeik gyártási kapacitásának megerősítésére. „Ez segít több munícióval ellátni Ukrajnát állampolgárai védelmében, és megerősíti európai védelmi képességeinket is” – mondta Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke. „A tagállamokkal együtt további 1 milliárd eurót mozgósítunk a kapacitások növelésére Európa-szerte. Ez kritikus része Európa stratégiai képességének, hogy megvédje érdekeit és értékeit, és segítsen fenntartani a békét kontinensünkön.”

Energia- és klímapolitika

Az EU energiaplatformja keretében sor került az első uniós szintű közös gázbeszerzési pályázat kiírására. Maroš Šefčovič, EB alelnök elmondása alapján megbízható nemzetközi beszállítók válaszoltak az összesített, mintegy 11,6 milliárd köbméter uniós gázigényre. Például a Bulgária által kért gázszállítások teljes mértékben kielégítésre kerültek. Ukrajnában és Moldovában a kért mennyiségek 100%-a, illetve 80%-a került sikeres beszerzése.

2023 májusában megalakult a Koreai Köztársasággal a zöld partnerség azzal a céllal, hogy erősítsék a kétoldalú együttműködést és megosszák a legjobb gyakorlatokat az éghajlatváltozással, a tiszta és tisztességes energiával kapcsolatos átállással, a környezetvédelemmel és a zöld átmenet egyéb területeivel kapcsolatban. A felek ezzel a partnerséggel megerősítették elkötelezettségüket a globális hőmérséklet-emelkedés 1,5°C alatti tartása és a 2050-re elérendő klímasemlegesség mellett. Ezenkívül mindkét fél megerősítette elkötelezettségét az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentésére vonatkozó 2030-as célkitűzések mellett.

Szomszédságpolitika

Keleti szomszédságpolitika

Május 9-én az Európai Unió és Moldova megállapodást kötött Moldovának az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz programhoz való csatlakozásáról. Ez a megállapodás lehetővé teszi a moldovai projektgazdák számára, hogy uniós finanszírozásra pályázzanak a közlekedéssel, az energiával és a digitális technológiákkal kapcsolatos közös érdekű projektekre, javítva az ország összeköttetését uniós szomszédaival. Az Európai Bizottság javasolta, hogy egy évvel meghosszabbítsák, és kiterjesszék az Európai Unióba irányuló moldovai exportra vonatkozó importvámok és kvóták felfüggesztését. „Ez egyértelmű jele annak, hogy az EU teljes mértékben támogatja Moldova gazdaságát, és segít tovább enyhíteni a moldovai termelők és exportőrök nehéz helyzetét, amelyet Oroszország provokálatlan és indokolatlan katonai agressziója okoz Ukrajna ellen” – áll az Európai Bizottság sajtóközleményében. Összességében a Moldovából az EU-ba irányuló export a 2021-es 1,8 milliárd euróról 2,6 milliárd euróra nőtt 2022-re. Május 9-én az Európai Parlament megszavazta a Moldovának nyújtott makroszintű pénzügyi támogatás 145 millió euróval történő kiegészítését, hogy segítse az országot 2023-ban finanszírozási szükségleteinek egy részének fedezésében. Az összesen 45 millió eurós támogatást és legfeljebb 100 millió euró hitelt jelentő támogatás folyósítása 2023 harmadik és negyedik negyedévére tervezett két részletben történik, feltéve, hogy Moldova teljesít bizonyos szakpolitikai feltételeket. Ezek közé tartozik az igazságszolgáltatási rendszer reformja, a jogállamiság biztosítása és a korrupció elleni küzdelem, valamint a Nemzetközi Valutaalap makrogazdasági programjának végrehajtásában elért előrehaladás.

Az Európai Tanács 1 milliárd euró értékű segítségnyújtási intézkedést fogadott el az Európai Békeprogram keretében, hogy finanszírozza az Ukrán Fegyveres Erők számára a tüzérségi lövedékek és rakéták biztosítását. Josep Borrell a döntést újabb jelentős lépésnek nevezte annak érdekében, hogy több lőszert szállítsanak Ukrajnának. „Az ukrán fegyveres erőknek jelentős mennyiségű lőszerre van szüksége az ukrán nép és terület védelméhez. Azzal a korábbi döntéssel együtt, hogy a meglévő készletekből lőszert biztosítunk, 2 milliárd eurót szánunk erre a célra, így az Ukrajnának nyújtott teljes uniós katonai támogatás 5,6 milliárd euróra emelkedik” – mondta. A korábbi katonai támogatási csomagokkal együtt, az elfogadott segélyintézkedés 5,6 milliárd euróra emeli az Ukrajnának nyújtott uniós hozzájárulás teljes összegét az EPF keretében katonai felszerelések szállításához. Ezen felül az EU Ukrajnát támogató katonai segítségnyújtási missziója (EUMAM Ukraine) továbbra is erősíti az ukrán fegyveres erők katonai képességét, két EPF segélyintézkedéssel megerősítve 61 millió euró értékben a kiképzéshez szükséges felszerelések biztosításának finanszírozására.

Déli szomszédságpolitika

Várhelyi Olivér uniós biztos 2023. május 3-án Máltára utazott, hogy a máltai kormánnyal megvitassa a déli szomszédsággal való együttműködést, az EU gazdasági és beruházási terveinek végrehajtását, az energia és a migráció külső dimenzióját, valamint a Földközi-tenger medencéjén belüli egyéb aktuális együttműködési kérdéseket. A találkozók középpontjában az EU közel-keleti és észak-afrikai térséggel – különösen Líbiával és Tunéziával – nyújtott segítsége és együttműködése, valamint a migráció külső vonatkozásai álltak. Szó esett még az EU energiaellátásának diverzifikálásáról is az EU közvetlen szomszédságában lévő partnerországokkal, köztük Azerbajdzsánnal, Algériával, Egyiptommal, Marokkóval és Tunéziával.

Az Európai Bizottság májusban biztosította Jordániának a makroszintű pénzügyi támogatás harmadik, egyben utolsó részletét, 200 millió eurót. Ezzel a kifizetéssel lezárul a Jordániának szánt makro-pénzügyi segítségnyújtás III. művelet, amely összesen 700 millió euró értékű. Ez a pénzügyi támogatás segítette az országot sürgős finanszírozási szükségleteinek kielégítésében, támogatta az általános makrogazdasági stabilitást, és kulcsfontosságú hajtóerő volt az átalakuló reformok végrehajtásában.

(Készítette: Mészáros Kinga)

[Az Innovációs és Technológiai Minisztérium ÚNKP-22-2-II-NKE-74 kódszámú Új Nemzeti Kiválóság Programjának a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alapból finanszírozott szakmai támogatásával készült.]

Szerkesztette: Mészáros Kinga

Photo by Christian Lue on Unsplash.

A EU hírfigyelő – 2023. május bejegyzés először Biztonságpolitika-én jelent meg.

Velencei Bizottság szakértői, az ukrajnai kisebbségi törvényről kedden közzétett állásfoglalásukban kiemelték: a nemzeti kisebbséghez tartozók joga az önmeghatározás, a szabad egyesülés és a békés gyülekezés, a szólás-, gondolat-, lelkiismereti és vallásszabadság gyakorlása, részvétel a politikai, gazdasági és társadalmi életben, a nemzeti nyelvhasználat, továbbá joguk van az anyanyelvi oktatáshoz és a kulturális identitás megőrzéséhez.

Ukrajna minden állampolgárának joga van szabadon eldönteni, hogy valamely nemzeti közösséghez tartozónak vallja-e magát. Az ilyen döntés vagy az ezzel kapcsolatos jogok gyakorlása nem okozhat kárt az érintettnek. Minden ukrán állampolgárnak joga van saját nevének használatához, adott esetben pedig joga van vezetéknevének visszaállítására. A nemzeti kisebbségeknek joguk van egyesületek létrehozásához és részt venni azok tevékenységében. A kisebbséghez tartozók nemzeti közéleti egyesületben való részvétele nem lehet ok a jogaik és szabadságuk korlátozására.

Az állami integrációs politikának tartózkodnia kell a nemzeti közösségekhez tartozók akaratuk ellenére történő beolvadását célzó intézkedésektől. Az államnak garantálnia kell a nemzeti kisebbséghez tartozók jogainak, szabadságának és törvényileg védett érdekeinek védelmét. A nemzeti kisebbségekhez tartozók a törvény előtt egyenlőek és egyenlő jogi védelemre jogosultak.

„Tilos a nemzeti közösségekhez tartozók közvetlen vagy közvetett megkülönböztetése” – fogalmaztak. Nem minősül azonban diszkriminációnak, ha az intézkedés célja a nemzeti kisebbségekhez tartozók jogainak gyakorlásában fennálló jogi vagy tényleges egyenlőtlenségek megszüntetése.

A nemzeti kisebbséghez tartozók joga közösségük nyelvén információkat gyűjteni, tárolni, felhasználni és terjeszteni szóban, írásban vagy bármilyen más módon. A nemzeti kisebbségekhez tartozóknak joguk van megőrizni és fejleszteni kulturális, nyelvi, vallási identitásukat, hagyományaikat és szokásaikat, felhasználni kultúrájuk vívmányait, megőrizni és gyarapítani kulturális örökségüket, valamint joguk van történelmükhöz és kultúrájukhoz kapcsolódó események megtartásához.

Az államnak segítenie és támogatnia kell a nemzeti közösségek történelmi emlékhelyeinek, illetve a kulturális örökségi helyszíneinek megóvását. Az Ukrajna területén található nemzeti kisebbségek történelmi, kulturális és vallási emlékei az ukrán kultúra részét képezik.

A nemzeti közösségek által szervezett és tartott nyilvános rendezvények – találkozók, konferenciák, gyűlések, kiállítások, továbbképzések, szemináriumok, workshopok, beszélgetések, fórumok, és minden egyéb nyilvános rendezvény – az adott nemzeti nyelven megtartható. A rendezvényekről szóló hirdetmények, plakátok és egyéb tájékoztató anyagok az adott nemzeti kisebbség nyelvén sokszorosíthatók és tehetők közzé, figyelembe véve az ukrán nyelv államnyelvként való működésének biztosításáról szóló törvényben előírt követelményeket. A rendezvény látogatóinak kérésére a szervezőnek gondoskodnia kell fordításról az államnyelvre, ha erre legkésőbb 48 órával a rendezvény kezdete előtt igény érkezik.

Közölték: a tömegtájékoztatásban a nemzeti kisebbségek nyelvei a jogszabályoknak megfelelően használhatók. A kisebbségi közösségeknek joguk van saját médiát létrehozni tömegtájékoztatás céljából a jogszabályoknak megfelelően. A nemzeti kisebbségek nyelvén, az állami, vagy helyi költségvetés terhére megjelent kiadványokra nem vonatkoznak az ukrán törvény előírásai – írták. Az előírások továbbá nem vonatkoznak a szakosított könyvesboltok tevékenységére sem. A kisebbséghez tartozók kérésére a sürgősségi segítségnyújtás során biztosítani kell az adott nemzeti nyelvhasználatot, ha az minden fél számára érthető.

Azokon a településeken, ahol hagyományosan nemzeti kisebbséghez tartozók élnek, vagy ahol a lakosság jelentős részét alkotják, a helyi önkormányzatok tábláin a hivatalos államnyelvű feliratozás mellett megengedett a nemzeti kisebbségek nyelvének alkalmazása is. Ugyanez érvényes az általános hirdetmények, ideértve ajánlatok, táblák, cégtáblák és egyéb üzenetek, feliratok és más nyilvánosan közzétett szöveges, képi vagy hangüzenet formájában megjelenő információk esetében is. Megengedett továbbá a választási kampány anyagának államnyelvű és az adott nemzeti kisebbség nyelvén sokszorosított terjesztése is.

Az államnak elő kell segítenie a nemzeti kisebbségek nyelvén történő pedagógiai és tudományos képzést és továbbképzést – közölték. A nemzeti kisebbségek jogainak és szabadságának érvényesítését szolgáló intézkedések végrehajtásának biztosításához szükséges kiadásokat állami költségvetés terhére, külön költségvetési program keretében biztosítani kell.

A nemzeti kisebbséghez tartozók kötelesek betartani Ukrajna alkotmányát és törvényeit, megvédeni Ukrajna önállóságát és területi egységét, tiszteletben tartani az ország nyelvét, kultúráját, hagyományait, szokásait, vallási identitását. A nemzeti kisebbséghez tartozók jogai és szabadsága a törvénynek megfelelően korlátozhatók, ha szükséges – tették hozzá.

The post Velencei Bizottság: az ukrajnai nemzeti kisebbséghez tartozónak joguk van nyelvük szabad és akadálytalan használatához appeared first on .

„A harci repülés – a repülőgépek és a helikopterek – olyan terület, ahol ma mind minőség, mind mennyiség tekintetében meghaladjuk a konkurenciát. Ahogy egészében a hadiipari ágazatok többségében: elegendő azt a tényt megemlíteni, hogy egyedül a mi rendszereink képesek sikeresen ellenállni az egyedülálló hiperszonikus fegyvereknek, amelyek szintén a mieink” – állította a helyettes kormányfő.

Azt mondta, hogy az Sz-350-es Vityaz volt az első légvédelmi rendszer a világon, amely automatikus üzemmódban lőtt le egy célpontot. Manturov kijelentette, hogy mindez emberi beavatkozás nélkül, a mesterséges intelligenciára támaszkodva történt, az ukrajnai háborús övezetben. A RIA Novosztyi hírügynökség május végén számolt be jól értesült forrásra hivatkozva, hogy a Vityaz a „különleges hadművelet” övezetében világelsőként hajtotta végre teljesen automatikusan, kezelői felügyelet nélkül ukrán harci gépek és drónok felderítését, követését és kiiktatását harci körülmények között.

Manturov reagált Ursula von der Leyennek, az Európai Bizottság elnökének arra a tavaly ősszel tett kijelentésére, amely szerint az orosz hadsereg külföldi mosogatógépekből és hűtőszekrényekből vesz ki chipeket haditechnikai eszközeinek javításához.

„Ez némileg furcsán hangzott, mert egy chip másodszori felhasználása, technológiai szempontból, a legtöbb esetben egyszerűen lehetetlen. Gyakran a berendezésekhez külön tervezik a mikroelektronikai chipeket, amelyeket közvetlenül a megrendelő igénye szerint gyártanak” – mondta.

Emlékeztetett rá, hogy a háztartási eszközökbe és készülékekbe szabadon hozzáférhető chipeket szerelnek be, amelyeket számos ország gyárt, köztük olyanok, amelyek barátiak Oroszországhoz. Rámutatott, hogy a fegyverekbe és hadfelszerelésbe szerelt chipekkel szembeni követelmények nagyságrendekkel magasabbak. „Ezek a technológiák a sajátjaink” — hangsúlyozta Manturov.

Putyin aláírta azt a törvényt, amely felmondja az Azovi-tenger és a Kercsi-szoros használatában való együttműködésről szóló orosz-ukrán megállapodást. Az indoklás szerint a Donyecki Népköztársaság, valamint Zaporizzsja és Herszon megye Oroszországhoz „csatlakozásával” az Azovi-tenger és a Kercsi-szoros partjai kizárólagos orosz tulajdonba kerültek. Mivel Ukrajna „elvesztette” parti állami státuszát ezen vizek tekintetében, szükségessé vált a szerződés felmondása. A vonatkozó szerződést 2003. december 24-én írták alá Kercs városában. A dokumentum rámutatott az Azovi-tenger és a Kercsi-szoros fontosságára a két ország gazdasági fejlődése szempontjából, valamint arra, hogy az azovi és kercsi vízterületet egységes gazdasági és természeti komplexumként kell megőrizni. Idén februárban az ukrán parlament felmondta valamennyi együttműködési megállapodást, amelyet Ukrajna az Azovi-tengerrel kapcsolatban Oroszországgal kötött. A Moszkva által elfogadott felmondási törvényben megemlített ukrajnai régiók orosz elcsatolását a nemzetközi közösség nem ismerte el.

The post Állítólag csak az orosz légvédelem tudja lelőni a hiperszonikus rakétát appeared first on .

A testület a június 7-i ülésén 13 igen és egy nem szavazat mellett, tartózkodás nélkül választotta meg a két jelöltet. Az OBT honlapja szerint Matusik 2015-től a Budai Központi Kerületi Bíróság Nyomozási Bírói Csoportjának vezetője, továbbá tagja a Fővárosi Törvényszék Büntető Kollégiumának. Csontos 2011 óta a Salgótarjáni Járásbíróság polgári ügyszakos bírája, továbbá a Balassagyarmati Törvényszék Bírói Tanácsának tagja.

A honlapon megjelent közleményben azt írták hogy „a 2018. január 30-án megalakult OBT kezdettől fogva céljának tekintette a bírói függetlenség egyik fokmérőjének tartott bírói önigazgatás megerősítését, ennek érdekében többször is elkészítette jogalkotási javaslatát, de ezen kezdeményezései eddig rendre megakadtak”.

Végül az Európai Unió elvárásainak való megfelelés érdekében végrehajtott igazságügyi reform úgy módosította a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi törvényt, hogy az OBT az új hatáskörök mellett jogi személyiséget is kapott és az eddig jogszabály által előírt, rotációs alapon félévente változó elnök helyett 2023. június 1-jén lehetővé vált, hogy az OBT maga döntsön elnökéről és elnökhelyetteséről – olvasható a közleményben.

Az OBT elnöke és elnökhelyettese „elkötelezett amellett, hogy az immár jogi személyiséggel rendelkező tanács kibővült jogköreit a 2018. január 31-én megfogalmazott Hitvallásban foglaltak szerint gyakorolja” – olvasható a honlapján.

The post Az OBT megválasztotta elnökét és elnökhelyettesét appeared first on .

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter arról számolt be a Vlagyimir Voronkov ENSZ-főtitkárhelyettessel folytatott tárgyalásáról, hogy magyar terrorellenes és informatikai szakértők a jövőben képzést fognak nyújtani afrikai kollégáiknak, hogy így hatékonyabbá válhasson a potenciális merénylők kiszűrése.

„Közös erőfeszítésekkel megakadályozzuk, hogy a terroristák a nemzetközi személyforgalmat kihasználva a világ különböző pontjai között járjanak-keljenek, ezáltal is vissza tudjuk szorítani a globális terrorfenyegetést… Afrika esetében ez egy súlyos probléma, hogy a Közel-Keletről, Európából a terroristák hogyan jutnak el vagy el tudnak-e jutni Afrikába. Minél több terrorista jut el oda, annál nagyobb a baj… Természetesen visszafelé ez ugyanígy igaz, ezért fontos, hogy megakadályozzuk azt, hogy a terroristák a nemzetközi személyforgalmat használva ide-oda járkáljanak a világban. Az afrikai országoknak ehhez támogatást kell biztosítani” — mondta a miniszter.

Szijjártó szerint a béke megteremtéséhez szükséges párbeszéd elősegítése mellett a világszervezet legfontosabb feladata a küzdelem a terrorizmus ellen. Az utóbbi területen hazánk is fontos szereplő, minthogy az UNOCT regionális központja Budapesten működik, a New York-i után ez a hivatal második legnagyobb irodája, ahonnan az a munka zajlik, amelynek keretében az afrikai országok terrorellenes fellépését segítik. A miniszter végül arra is kitért, hogy soha nem volt még akkora a terrorfenyegetettség a világban, mint napjainkban.

„Látjuk, hogy Afrikára fókuszálnak ma alapvetően a terrorszervezetek, de Afganisztánban is növekszik a terrortámadások száma, s azáltal, hogy a migrációs hullámok egyre súlyosabbá válnak, egyre nagyobb létszámúakká válnak, egyre nagyobb lehetőséget biztosítanak a terroristáknak arra, hogy elbújjanak ezekben… Sokszor próbáltuk magunkkal elhitetni, hogy legyőztük az Iszlám Állam nevű terrorszervezetet, amely talán a legnagyobb és legbrutálisabb terrorszervezet a világon, aztán időről időre világossá válik, hogy ez nem igaz” – közölte a tárcavezető.

Emlékeztetett, hogy Magyarország továbbra is részt vesz az iraki kiképzési misszióban, valamint segíti a terroristák fő célpontjainak számító közösségeket annak érdekében, hogy ne kényszerüljenek a lakóhelyük elhagyására.

Több halálos áldozattal járó incidens történt Nottinghamben
Három halálos áldozata van a közép-angliai Nottinghamben kedden történt incidenssorozatnak. Az ügyben egy 31 éves férfit gyilkosság gyanújával őrizetbe vettek. A Nottinghamshire megyei rendőrség kedd délután közölte: a vizsgálatban részt vesz az országos terrorizmusellenes rendőri hálózat (Counter Terrorism Policing), de a nyomozók továbbra is nyitott kérdésként kezelik, hogy mi lehetett az elkövető indítéka. A rendőrség beszámolója szerint kora reggel a város egyik utcáján két holttestet találtak. Nem sokkal ezután bejelentés érkezett arról, hogy egy másik városrészben egy furgon megpróbált elgázolni három embert, akiket jelenleg kórházban ápolnak. A rendőrség kedd délután közölte: egyikük válságos állapotban van, a másik kettő könnyebb sérüléseket szenvedett. A gázolásos incidens után röviddel még egy holttestet találtak egy közeli utcában. A kedd délutáni tájékoztatás szerint az ügyben őrizetbe vett férfin kívül a hatóságok senkit nem keresnek, és nem számítanak arra, hogy az incidenssorozatban az őrizetesen kívül másnak is része lett volna. A Nottinghami Egyetem este közölte, hogy a két áldozat az egyetem hallgatója volt. Kate Meynell, a Nottinghamshire megyei rendőrség főparancsnoka kedd esti sajtótájékoztatóján elmondta: a rendőrség szerint a harmadik áldozat, egy ötvenes éveiben járó férfi a furgon tulajdonosa, akit a tettes megölt és elrabolta járművét, amellyel a gázolást nem sokkal később megkísérelte.

The post Magyar szakértők fogják segíteni a terroristák kiszűrését Afrikában appeared first on .