Biztonságpolitika

Bizonytalan a kártérítés lehetősége, ha az ügyfél pénze a saját jóváhagyása, gondatlansága miatt került csalókhoz egy átutalás során – közölte a Magyar Nemzeti Bank (MNB).

Azonnali átutalásokat és kártyás tranzakciókat majdhogynem lehetetlen megakadályozni, mert szinte azonnal átküldik a pénzt a másik számlára, a visszautaláshoz pedig a kedvezményezett jóváhagyása kell. Jóvá nem hagyott fizetési művelet teljesítése miatt a pénzforgalmi szolgáltatóknak 1 munkanapon belül kártérítést kell fizetniük, de ezt a határidőt nem kötelesek tartani, ha csalás gyanítanak és erről írásban tájékoztatják az MNB-t. Amennyiben a tranzakciót bizonyíthatóan az ügyfél hagyta jóvá, netán a gondatlansága vagy csalárd magatartása miatt jött létre az utalás, nem jogosult a kártérítésre – hívta fel a figyelmet a jegybank.

A pénzforgalmi szolgáltatók szükség esetén megvizsgálják a tranzakció kezdeményezésének és jóváhagyásának körülményeit. A ügyfél azzal javíthatja az esélyeit a pénze visszaszerzésére, ha a számlavezetőnek küldött bejelentés után azonnal rendőrségi feljelentést is tesz.

A jegybank tapasztalatai szerint ugyanakkor az esetek többségében súlyos gondatlanság vezet a visszaélésekhez, az ügyfelek gyakran maguk járulnak hozzá a vitatott tranzakciókhoz. Előfordul például, hogy hamis honlapoknak küldik el a banki belépési azonosítóikat, csalóknak adják meg jóváhagyó kódjaikat, hitelesítési adataikat.

A közlemény szerint a jegybank a piaci szereplőkkel és az érintett hatóságokkal mindent megtesz, hogy visszaszorítsa a csalásokat. Az ügyfeleket kommunikációs kampánnyal segítik abban, hogy felismerjék a visszaéléseket, és ne váljanak azok áldozatává.

 

The post MNB: jó eséllyel nem jár vissza pénz a banktól, ha mi adjuk ki a számla- vagy kártyaadatainkat a csalóknak appeared first on .

Jelen cikk a Visegrádi Négyek energiabiztonsági percepciójára koncentrál. A publikáció célkitűzése képet adni ezen országok biztonságpercepciójának hasonlóságairól és különbségeiről az energiabiztonság szektorában.  Ennek elsődleges eszköze a nemzeti biztonsági stratégiák áttekintése és abban az energiabiztonság, mint kulcsfogalom felkutatása és a szövegkörnyezet további magyarázata. Fontos eszköze az elemzésnek az energiabiztonságot érintő kihívások fenyegetettségi szintjének elemzése, azaz hogy az egyes országok mennyire foglalkoznak priroizáltan az energiabiztonságot érintő kihívásokkal stratégiáikban, s miket sorolnak ebbe a halmazba. Ezen túl azonosításra kerül az is, hogy a stratégiák szintjén hogyan kezelik az olyan sürgető kérdéseket, mint a zöld energiára való áttérés, a fosszilis energiahordozók jövőbeni használata, a nukleáris energia békés célú használata, a karbonsemlegesség és klímapolitika vagy az EU klíma- és energiapolitikájához fűződő viszony.  A továbbiakban tehát a Cseh Köztársaság, a Lengyel Köztársaság, Magyarország és Szlovákia nemzeti biztonsági stratégiái kerülnek áttekintésre.

Az energiabiztonság elhelyezése

Csehország számára az energiabiztonság széles skálájából elsősorban az ellátásbiztonság emelendő ki. Már a bevezetőben kiemeli az ellátásbiztonság dimenzióját azzal, hogy leírja, hogy globalizált világunkban komoly kockázatot jelent a stratégiai nyersanyag-ellátás megzavarása, különösképpen a Cseh Köztársaság számára, hiszen az kitett a külső befolyásoktól a piac és az energiaforrások hozzáférése tekintetében. Mind a regionális együttműködés támogatása és fejlesztése, mind az energia-, nyersanyag- és élelmiszerbiztonság megőrzése, mind a stratégiai tartalékok megfelelő szintjének biztosítása kifejezetten cseh nemzeti érdek. A biztonsági környezet leírásakor már a kezdetekkor megemlíti az energiát, mint olyan területet, amelyen növekvő számban jelentkeznek a nem-katonai biztonsági kihívások.

A Lengyel Köztársaság nemzeti biztonsági stratégiája a biztonsági környezet elemzésekor kiemeli, hogy Lengyelország számára kritikus energiabiztonságának biztosítása, hiszen a Közép-Európa és Balkán régiók piacait az orosz földgáz és kőolaj dominálja. Kiemeli a földgáz és kőolaj dependencia olyan negatív következményeit is, mint a beszállító által a politikai nyomásgyakorlás lehetősége. Geopolitikai elhelyezkedése okán, aggodalmát fejezi ki az Északi-Áramlat II kapcsán is. Elsősorban tehát a geopolitikai versengés és az országok közötti konfliktusok kontextusába helyezi el azt, emellett az ellátásbiztonságra helyez nagy hangsúlyt.

A szlovák stratégia a globális kontextus kifejtésekor már megemlíti az energiabiztonságot és az azzal összefüggő területeket, illetve a versengés növekedését az államok között. Globális kihívásként emeli ki a klímaváltozást és a terrorista támadásokat a kritikus infrastruktúrák ellen. A nyersanyag- és energiabiztonság garantálását az állam működésének feltételeként írja le. Megállapítható tehát, hogy az energiabiztonság meglehetősen priorizált ügy és azt a biztonság széles spektrumában értelmezi.

Magyarország nemzeti biztonsági stratégiája meglehetősen átfogó biztonságszemléletet követ és a változó geopolitikai világrendre kíván reagálni, amelyet alcíme is mutat: Biztonságos Magyarország egy változékony világban. Már a bevezetőben megemlíti az energiabiztonság átfogó területéhez köthető kihívásokat, így a klímaváltozást és a természeti erőforrások kimerülését is. Ezeket globális kihívásként azonosítja. Az alapvető adottságoknál kiemeli, hogy az ország természeti erőforrásokban szegény, mi több külön bekezdést szentel a földgázban való szegénységnek. Kiemeli azonban, hogy a biztonsági környezet fokozatosan romlik, amelyben szerepe van a globális közjavak újraosztásának szándékának, a klímaváltozásnak, illetve az erőforrások szűkösségének is.  Megállapítható ez esetben is, hogy az energiabiztonságot a biztonság széles spektrumában, átfogóan értelmezi mind a globális, mind a nemzeti szinten.

Az ország energiabiztonságát érintő legnagyobb fenyegetések

A Cseh Köztársaság nemzeti biztonsági stratégiája az országot érő biztonsági fenyegetések azonosításakor, több fenyegetés számbavételekor is felvázolja azoknak az energia szektorával való kapcsolatát. Így az energiabiztonságot érintő fenyegetéseket nem csupán maga az energiabiztonság kontextusában említi, hanem a kritikus infrastruktúrák működését érő lehetséges fenyegetések, különösképpen az energetikai infrastruktúra tekintetében is. Megismétli a stratégiai nyersanyagok és energiaforrásokkal való ellátás akadályozásának lehetőségét is. A dependencia növekvése miatt, a globális vetélkedés is növekszik a stratégiai nyersanyagok és az energiaforrásokhoz való hozzáférés megszerzéséért. Illetve azt, hogy a stratégiai nyersanyagokkal rendelkező országok pozíciójukat kihasználva igyekeznek befolyásolni politikai folyamatokat. Kiemeli a klímaváltozás biztonságra való destruktív hatásait is. Az energiabiztonság szektorával összefüggésben, megemlíthetőek a kibertámadások is, mint az országot érő biztonsági fenyegetések. Ezek egyre gyakoribbak és kifinomultabbak a köz- és magánszektor ellen, különösen a kommunikációs, az energia- és a közlekedési hálózatok, valamint az ipari és pénzügyi rendszerek ellen, ami jelentős anyagi károkat okozhat. Az energiabiztonság fenntartására és fokozására több eszközt és prioritást is megnevez a stratégia. Nemzeti szinten célkitűzés a stabil villamosenergia-ellátás biztosítása és a stratégiai állami tartalékok képzése. A hazai nyersanyagforrások előnyben részesítése fontos, hogy megakadályozzák a hazai energiamixben a Cseh Köztársaság által importált vagy gazdaságtalanná váló nyersanyagok irányába történő kedvezőtlen elmozdulást. Kiemelt cél azon szervezetek, országok és régiók befolyásának csökkentése, amelyektől a Cseh Köztársaság az energiaszektorban mindenhol erősen függ az energiától. Biztosítani kell az energetikai infrastruktúra (kőolajvezetékek, gázvezetékek, elektromos hálózatok, atomerőművek) védelmét is.

A lengyel nemzeti biztonsági stratégia a biztonság első pillérjének, azaz a nemzetbiztonság megteremtésekor is kiemeli a rezíliens energiaellátás szükségességét, illetve kapcsolódó területként a kritikus infrastruktúra védelmét. Hosszabban az energiabiztonságról azonban a biztonság negyedik pillérjének, a Társadalmi és gazdasági fejlődés, a környezet védelme kifejtésekor ír, amikor is egy önálló oldalt szentel az energiabiztonság kérdéskörének. Célkitűzésként az alternatívák fejlesztésének feltételeinek megteremtése mellett, az állam hagyományos energiaforrásokon alapuló energiabiztonságának biztosítását jelöli ki. Ekkor számos infrastrukturális fejlesztési területet jelöl meg, mint például a termelési kapacitásokét, a villamosenergia-átviteli és -elosztó hálózatok bővítését és korszerűsítését fenntartható módon az áramkimaradások csökkentése és az ellátásbiztonság fenntartása okán.  Kiemeli az olaj- és gázellátási források diverzifikálásának fokozását, amelynek egyik módja a meglévő földgázimportkapacitások bővítése (pl. a swinoujście-i LNG-terminál befogadóképességének növelése), a másik az újak kiépítése (pl. a Baltic Pipe megépítése, a Gdański-öbölben lévő LNG-terminál megépítése). Célul tűzi ki a földgázszállító és -tároló rendszerek bővítését, amelynek elsődleges módja az észak-déli útvonal befejezése és később egy lengyel gázközpont létrehozása. Továbbá, kiemeli az olaj- és üzemanyagvezetékek kapacitásának, munkabiztonságának és hatótávolságának növelését is.

A Szlovák Köztársaság nemzeti biztonsági stratégiája számára az energiabiztonság területén a legnagyobb fenyegetések közé az ország ellátásbiztonsága, illetve kritikus infrastruktúrája elleni beavatkozás sorolható. Felhívja a figyelmet a hibrid támadások veszélyére is ezekre, illetve a stratégiai nyersanyagok kulcsfontosságú szállítója vagy egy jelentős tranzitország helyzetével való visszaélést saját politikai, gazdasági vagy biztonsági érdekeik érvényesítése érdekében és ezek kedvezőtlen hatását egyes országok energiabiztonságára. A nemzeti szinten, szintén az előző kihívásokat és fenyegetéseket említi, s ezek a szlovák gazdaság kifejezetten nyitott természete és stratégiai nyersanyagokban való szegénysége okán még inkább fenyegetőek az országra, különösképpen, hogy energiaellátása egy „domináns szereplőre” támaszkodik.

A magyar stratégia a kiemelt biztonsági kockázatoknál, az olyan kihívások listázásakor, amelyeknek a legerősebb hatása van a nemzeti érdekekre, kilencedikként említi az energiaimportban történő változások okozta ellátási válsághelyzetet, de más kötődő kihívást is jelöl: a kritikus infrastruktúra és közműszolgáltatók ellen elkövetett kibertámadások. A stratégiai célok közül több is az energiabiztonságot vagy annak kapcsolódó területeit érintik: a klímaváltozás hatásainak mérséklése, a fosszilis energiahordozók iránti igény csökkentése, a regionális hatásokkal járó ipari balesetek és katasztrófák elkerülése érdekében együttműködés, a kutatás-fejlesztés és innováció  és a vállalkozások támogatása. A többi országhoz hasonlóan, kiemeli a történelmi okokból, egyirányú dominanciájúként kialakított energiarendszert és az ebből fakadó kockázatokat is. Ezt fő kihívásként azonosítja, hiszen a földgáz-ellátás tekintetében az importfüggőség a 80 százalékot is eléri. Vizionálja a földgáz dominancia váltását a villamosenergiáéra. Megemlíti az energiaforrások és a szállítókapacitások korlátozott számából fakadó kockázatokat is, és kiemeli a diverzifikáció fokozását az energiaellátás folyamatos biztosítása érdekében.

A zöld energiára való áttérés

A Cseh Köztársaság nemzeti biztonsági stratégiájában nem rendelkezik a zöld energiára való áttérésről, s semmilyen kontextusban nem is említi azt, jól lehet, a stratégia 2015-ben került hatályba, így ez okot adhat rá, ugyanis ekkor még ezek a kérdések nem voltak annyire hangsúlyosak.

A lengyel dokumentum nem említi direkt módon stratégiai dokumentumában a zöld/megújuló energiaforrásokat, csupán célkitűzésként jelöli meg az alternatívafejlesztés feltételeinek megteremtését.

A zöld vagy megújuló energiára való áttérést, a Szlovák Köztársaság nemzeti biztonsági stratégiája az ország ellenállóképességének kontextusába helyezi. Ellenálló képessége ugyanis az energetikai nyersanyagellátás megzavarására irányuló esetleges kísérletekkel szemben növekszik, köszönhetően a tranzitútvonalak és az energetikai nyersanyagforrások diverzifikálása terén elért jelentős előrelépésnek, valamint a megújuló energiaforrások egyre szélesebb körű felhasználásának, amit a jövőben is folytatni fogja.

A zöld energiára való áttérést nem hangsúlyozza a magyar stratégia. Ezzel kapcsolatban annyiról rendelkezik, hogy a megújuló energiák alkalmazásának arányát fokozni kell a jövőben, továbbá az egyes fosszilis energiahordozók kapcsán említi azok zöldítését (pl. tiszta szén technológia).

A fosszilis energiahordozók jövőbeni használata

A cseh stratégia a fosszilis energiahordozók jövőbeli használatáról sem igazán formál véleményt vagy foglal állást. Számol azonban a kőolaj-, és gázvezetékek modernizálásával, amelyből arra lehet következtetni, hogy a jövőben is hasznosítani tervezi ezeket az energiahordozókat.

A lengyel dokumentum tekintetében ugyanaz állapítható meg, mint a cseh dokumentum esetében. Több ízben említi a fosszilis energiahordozókat és fejlesztési irányukat, emellett az ország nagy széntartalékokkal is rendelkezik, amely a mai napig meghatározó energiaellátásában. Célkitűzésként az állam hagyományos energiaforrásokon alapuló energiabiztonságának biztosítását jelöli ki. Kiemeli az olaj- és gázellátási források diverzifikálásának fokozását, amelynek egyik módja a meglévő földgázimportkapacitások bővítése, a másik az újak kiépítése.

Szlovákia a nemzeti biztonsági stratégiájában többször is hangsúlyozza a földgáz kiemelt szerepét az ország ellátásbiztonságában, emellett, megemlíti a tárolókapacitások fejlesztését a stratégiai nyersanyagok területén.

A magyar stratégia is az előzőekhez hasonlóan foglal állást a fosszilis energiahordozók kapcsán. Számol a földgáz beszerzésének diverzifikált lehetőségeinek támogatásával, így például az interkonnektorok és az észak-déli irányú energia-infrastruktúra kiépítésével. Kiemeli a nemzeti szénkészletet, mint az energiaellátás egyik eszközét, de megemlíti ennek a tiszta szén technológiákkal való ötvözését az alacsony ÜHG-kibocsátás követelményeinek megfelelve.

Nukleáris energia békés célú használata

Az atomenergia békés célú felhasználásának területén a cseh stratégia támogatja a Nemzetközi Atomenergia Ügynökségnek a biztonsági rendszer megerősítését célzó tevékenységeit, beleértve a kiegészítő jegyzőkönyv egyetemes alkalmazását, különös tekintettel a nukleáris biztonságra.

A lengyel dokumentum nemzeti biztonsági stratégiájában nem tesz említés a nukleáris energia békés célú használatáról. Mindennek oka az lehet, hogy az ország területén nem található működő atomerőmű.

A szlovák stratégia a nukleáris energiatermelés fejlesztését tűzi ki célul az üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkentése érdekében. Ezen kívül, más utalást nem tesz a nukleáris energia békés célú felhasználására.

Az alapvető érdekek lajstromozásánál a magyar dokumentum, külön bekezdést szentel az energiabiztonságnak, amely fokozása érdekében cél az energiaszuverenitás megerősítése, az energiatermelés dekarbonizációja, az  energiaellátás diverzifikációja, az energiaimport-szükséglet csökkentése, és a régiós energiahálózatokhoz való csatlakozás, illetve európai és regionális belső energiapiac kialakítása. Kiemeli ezek elérésében az atomenergia szerepét, illetve a nukleáris kapacitások fontosságát, A nukleáris kapacitások által biztosított megbízható rendelkezésre állás jelenti az ellátásbiztonság egyik alapkövét, szén-dioxid-kibocsátás nélküli áramtermelése pedig hazánk emisszió-csökkentési céljainak elérését szolgálta a múltban is, és nagymértékben járul hozzá a 2030-as dekarbonizációs célok és a Párizsi Megállapodásból fakadó kötelezettségek teljesítéséhez.

Karbonsemlegesség

A Cseh Köztársaság stratégiája nem rendelkezik a karbonsemlegesség kapcsán, hanem elsősorban az éghajlatváltozást említi meg, mint fenyegetést, amelynek káros hatásai vannak a lakosság egészségére és a környezetre. Az éghajlatváltozással kapcsolatos aggodalmak fokozhatják az államok közötti feszültséget, és humanitárius válságokhoz vezethetnek, amelyek közvetlen hatással vannak a helyi, állami és nemzetközi struktúrákra.

A lengyel stratégia elsősorban a környezet védelmét emeli ki. Ennek kapcsán, a szmog elleni küzdelemre irányuló erőfeszítések fokozását, az elektromobilitás és az alternatív üzemanyagok használatának fejlesztését, a kibocsátásmentes energiaforrások használatán alapuló energiaipar fejlesztésének támogatását és a hulladékgazdálkodás javítását is. Valamint, leírja, hogy a nemzetközi fórumokon elfogadott, az energiaátalakítással és az éghajlat-semlegesség elérésével kapcsolatos éghajlati célkitűzéseket szükséges a nemzeti politikához és sajátosságokhoz igazítani.

A szlovák stratégiai dokumentumban kiemelt szerepet kap az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése. A Szlovák Köztársaság elkötelezte magát amellett, hogy 2050-re eléri a szén-dioxid-semlegességet, összhangban az Európai Zöld Megállapodás célkitűzéseivel.

A magyar stratégia  a karbonsemlegesség elérését elsősorban a nemzetközi kötelezettségvállalás, illetve a környezeti biztonság megteremtésének energiapolitikai vonatkozásai (pl. a levegőminőség javítása, a széndioxid-kibocsátás csökkentése) kapcsán emeli ki.

Az Európai Unió klíma- és energiapolitikájához fűződő viszony

Az Európai Unióhoz a stratégia alapján jó viszony fűzi a Cseh Köztársaságot. Kiemeli az EU szerepét is és a kooperáció szükségességét az említett területen, ugyanis Csehország biztonsága döntően összefügg az EU politikai és gazdasági stabilitásával, emellett jelentős mértékben profitál az uniós országok közötti növekvő együttműködésből a kiberbiztonság, a kritikus infrastruktúrák védelme, illetve a kulcsfontosságú energiaforrások és egyéb nyersanyagok ellátásbiztonságának területein.

Lengyelország nemzeti biztonsági stratégiája már a bevezetőben kiemeli az Európai Unióval, különösképpen annak ambiciózus klíma- és energiapolitikájával kapcsolatos aggályait. Az EU szakpolitikái számos nehézséget okoz, különösképpen a lengyel széntermelésnek, amely a villamosenergia egyik fő energiaforrása. A lengyel infrastruktúra állapota (erőművek, fejletlen átviteli hálózatok, különösen villamosenergia- és gázhálózatok) sem teszi lehetővé jelenleg a célkitűzések átvételét és végrehajtását. Nagyobb, tőkeigényes beruházásokra lenne szükség, ugyanis az eddigi projektek, mint az átviteli hálózatok, valamint az olaj- és tüzelőanyag-tároló kapacitások bővítése eddig nem volt elegendő.

Szlovákia nemzeti biztonsági stratégiájában célkitűzésként jelenik meg az EU klímasemlegessége és a zöld gazdasági átalakulás iránt tett kötelezettségvállalásai, továbbá az Európai Zöld Megállapodás mellett való elköteleződés. Szlovákia tehát sokkal inkább átveszi az uniós célkitűzéseket, s kevésbé bírálja azokat, ugyanakkor kiemeli, hogy igyekszik előmozdítani a nemzeti energiamix kialakításához való jog megőrzését, amely elsősorban a földgázra vonatkoztatható a Stratégia megfogalmazása alapján.

A magyar stratégia kiemeli a 2030-ra szóló dekarbonizációs célkitűzéseket, illetve az EU közös energiapolitikai célkitűzéséhez igazodva, a regionális és európai energiahálózatok csatlakozásához való szükséget. Mindezek mellett, hangsúlyozza azonban a fosszilis energiahordozók fontosságát is az átmenetben, azokat nem veti el.

Összegzés

A stratégiákban sok hasonlóság fedezhető fel. Azonos motívum, hogy az energiabiztonságot a globális vetélkedés, a nem katonai biztonsági kihívások, a szűkösség, a klímaváltozás és a hibrid fenyegetések széles spektrumában értelmezi és kiemeli az összefüggéseket. Szintén közös pont a kritikus infrastruktúrák védelmének kiemelése. Az energiarendszerre és elsősorban az ellátásbiztonságra való fenyegetés forrásaként közös motívum, hogy mindannyian azokat az országokat látják, amelyek kulcspozíciót töltenek be az importokban. Lengyelország például kiemeli az Orosz Föderáció okozta fenyegetések negatívumát az európai biztonságra, míg Szlovákia csupán „egy domináns állam”-ként hivatkozik rá. Szintén hasonlóság, hogy a kutatást és fejlesztés, az innováció és a regionális együttműködések szükségességét mindnyájan kiemelik. Az energiahatékonyság növelését, a dekarbonizációt és a zöld energiára való átállást mindegyik állam szükségesnek tartja, azonban felhívják a figyelmet a differenciálás szükségességére. Fontos érdek mindegyik ország számára szuverenitásuk megőrzése az energiamix kiválasztása tekintetében, hiszen több ízben kifejezik vagy a nukleáris energia, vagy a földgáz, vagy a szén szerepét az energiatermelésben.

Források

Security Strategy of the Czech Republic, 2015. https://www.army.cz/images/id_8001_9000/8503/Security_Strategy_2015.pdf

National Security Strategy Of The Republic Of Poland, Varsó, 2020. https://www.bbn.gov.pl/ftp/dokumenty/National_Security_Strategy_of_the_Republic_of_Poland_2020.pdf

1163/2020. (IV. 21.) számú, Magyarország Nemzeti Biztonsági Stratégiájáról szóló Kormányhatározat, 2020. https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=A20H1163.KOR&txtreferer=00000001

SECURITY STRATEGY OF THE SLOVAK REPUBLIC, 2021. https://www.mzv.sk/documents/30297/4638226/security-strategy-of-the-slovak-republic.pdf

Photo by Marcin Jozwiak on Unsplash

[Az Innovációs és Technológiai Minisztérium ÚNKP-22-2-II-NKE-74 kódszámú Új Nemzeti Kiválóság Programjának a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alapból finanszírozott szakmai támogatásával készült.]

A Az energiabiztonság percepciója Közép-Európában a Visegrádi Négyek országainak nemzeti biztonsági stratégiái alapján bejegyzés először Biztonságpolitika-én jelent meg.

Július 7-8-án kezdődik meg az orosz atomfegyverek Fehéroroszországba telepítése – jelentette ki Putyin a fehérorosz hivatali partnerével, Aljakszandr Lukasenkával folytatott megbeszélésén.

„Minden a terv szerint halad a legérzékenyebb kérdésekben, amelyekben Önnel megállapodtunk. Mint tudja, július 7-8-án befejezzük a megfelelő létesítmények előkészítését. És azonnal megkezdjük a vonatkozó fegyvertípusoknak az Önök területén történő telepítésével kapcsolatos tevékenységet. Tehát minden a terv szerint halad, minden stabil” – mondta Putyin.

Putyin a találkozó informális részéről készült felvételen elmondta, hogy a nap folyamán később „szemtől szemben” fog biztonsági kérdésekről tárgyalni Lukasenkával. „Egészében véve a helyzet stabil, sőt, azt mondanám, hogy jó. Ezen a területen magabiztosan működünk együtt” – mondta.

Putyin március 25-én jelentette be, hogy Oroszország Fehéroroszország kérésére taktikai nukleáris fegyvert telepít a köztársaságba, úgy ahogyan azt az Egyesült Államok már régóta teszi szövetségesei területén. Az orosz államfő akkor azt mondta, hogy a tervek szerint július 1-jén fejeződik be az ezen fegyverek tárolására szolgáló létesítmények kiépítése Fehéroroszországban.

A TASZSZ orosz hírügynökség szerint Moszkva már átadta Minszknek az Iszkander rakétarendszert, amely nukleáris fegyver hordozására is alkalmas lehet, és segítséget nyújtott ahhoz, hogy fehérorosz repülőgépeket képessé tegyenek speciális lőszer használatára.

A Kommerszant című lap közölte, hogy az orosz fél pénteken hivatalosan értesítette az európai hagyományos fegyveres erőkről szóló (CFE) szerződés részes államait, hogy Oroszország november 7-én lép ki véglegesen a megállapodásból. Az értesülést az orosz külügyminisztérium megerősítette. Putyin május 29-én látta el kézjegyével a CFE-szerződés ügyében rendelkező orosz törvényt.

A szerződést 1990. november 19-én írták alá Párizsban 16 NATO-tagállam (Belgium, Nagy-Britannia, Dánia, Franciaország, Németország, Görögország, Izland, Olaszország, Kanada, Luxemburg, Hollandia, Norvégia, Portugália, Spanyolország, Törökország és az Egyesült Államok), valamint a Varsói Szerződés Szervezetének hat tagállama (Bulgária, Magyarország, Lengyelország, Románia, a Szovjetunió és Csehszlovákia) meghatalmazottjai. A megállapodás 1992. november 9-én lépett hatályba.

Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) 1999-es isztambuli csúcstalálkozóján elfogadták a dokumentum aktualizált változatát. A módosított szerződést azonban csak négy ország – Oroszország, Fehéroroszország, Kazahsztán és Ukrajna – ratifikálta.

Oroszország 2007-ben felfüggesztette a CFE-szerződésben való részvételét mindaddig, amíg a NATO-országok nem ratifikálják a kiigazításáról szóló megállapodást, és nem hajtják végre „lelkiismeretesen a dokumentumot”. Moszkva 2015. március 10-én jelentette be, hogy felfüggeszti részvételét az európai hagyományos fegyveres erőkről rendelkező szerződés végrehajtásával foglalkozó közös konzultatív csoport ülésein. Az orosz fél ettől eltekintve hivatalosan továbbra is a szerződés részes fele maradt.

A felmondás hivatalos orosz indoklása szerint a CFE-szerződés „az 1990-es évek elején megfelelően hatékony és eredményes eszköz volt az európai biztonság megerősítésére”, ám az azóta végbement jelentős katonai és politikai változások – elsősorban a NATO bővítése – következtében „sok tekintetben elavult, és elvesztette kapcsolatát a valósággal”.

Moszkva érvelése értelmében az orosz részesség felfüggesztésének célja az volt, hogy a nyugati országokat az európai biztonsággal kapcsolatos hozzáállásuk megváltoztatására ösztönözze. „A hagyományos fegyverzetek terén a helyzet Európában 2007 óta érezhetően romlott” – olvasható a szövegben.

A dokumentum szerint „az Egyesült Államok és szövetségesei az Oroszországgal szembeni katonai konfrontáció irányvonalát követik, ami katasztrofális következményekkel jár”.

 

The post Putyin: július 7-8-án kezdődik meg az orosz atomfegyverek Fehéroroszországba telepítése appeared first on .

Polt Péter legfőbb ügyész kitüntette Franz Plöchl osztrák legfőbb ügyészt és Bánáti János ügyvédet az ügyészség napja alkalmából.

A Legfőbb Ügyészség közleménye szerint Polt Péter a Pro Cooperatione Emlékérmet adományozta a magyar és osztrák ügyészi szervek közötti magas színvonalú szakmai együttműködésért az Osztrák Köztársaság legfőbb ügyészének, valamint a magyar ügyészséggel való szakmai együttműködés érdekében nyújtott kiemelkedő munkásságáért a Magyar Ügyvédi Kamara örökös tiszteletbeli elnökének.

Az ünnepségen a magyar legfőbb ügyész kiemelte: az állam büntetőigényének eredményes érvényesítése elképzelhetetlen nemzetközi bűnügyi együttműködés nélkül. A kölcsönös bizalom megteremtéséhez és erősítéséhez jelentős mértékben hozzájárul, ha az egyes tagállamok alkotmányos szervei a kétoldalú kapcsolataikat külön is fejlesztik, megismerve egymás normatív környezetét, jogalkalmazási módszereit, jó gyakorlatát. Mindennek kiváló példája az osztrák-magyar ügyészi együttműködés.

Polt hangsúlyozta: hasonlóan jelentős szerepe van az egyes hivatásrendek közötti harmonikus szakmai viszonynak; a Magyar Ügyvédi Kamara és Magyarország ügyészsége közötti szakmai kapcsolat a kölcsönös tiszteletre épül.  Plöchl bemutatta az osztrák ügyészség rendszerét és kitért az igazságügyi minisztertől független, autonóm szövetségi ügyészség létrehozására irányuló ausztriai reformtörekvésekre. Bánáti kiemelte: az ügyészség és az ügyvédség közös célja a jogállam működésének biztosítása. Polt az ügyészség napja alkalmából díjakat és elismeréseket adott át a testület tagjainak.

Az első ügyészi törvény 1871. június 10-ei kihirdetésének évfordulója 1991 óta az ügyészség ünnepnapja.

 

The post Magyar ügyészségi elismerést kapott az osztrák legfőbb ügyész és Bánáti János appeared first on .

Bekérették az ukrán külügyminisztériumba a kijevi magyar nagykövetség ideiglenes ügyvivőjét azzal összefüggésben, hogy Oroszország átadott Magyarországnak tizenegy, kárpátaljai magyar nemzetiségű, ukrán állampolgárságú hadifoglyot – közölte Oleh Nyikolenko.

Az ukrán külügyi szóvivő szavai szerint az ukrán kormány nem kapott tájékoztatást a magyar és orosz fél között erről folyatott tárgyalásokról, Ukrajna pedig Magyarország miniszterelnök-helyettesének nyilatkozataiból értesült a tizenegy hadifogoly átszállításáról Magyarországra.

Közölte, hogy Magyarország ügyvivőjét ezért pénteken bekérették az ukrán külügyminisztériumba „érdemi megbeszélésre”.

„Az ukrán fél átadta megkeresését, amelyben részletes tájékoztatást kér az ukrán állampolgárokról, továbbá azt, hogy haladéktalanul engedjenek hozzájuk egy ukrán konzult egészségi állapotuk megismeréséhez és konzuli segítségnyújtáshoz” – tájékoztatott a szóvivő. Hozzátette, hogy az ügyvivővel folytatott megbeszélésen az ukrán fél külön kiemelte az egyeztetés szükségességét „az olyan kényes kérdésekben, mint a hadifoglyok szabadon bocsátása”.

Nyikolenko hangsúlyozta egyúttal, hogy „az ukrán hadifoglyok szabadon bocsátása mindig jó hír”.

 

The post Bekérették a magyar ügyvivőt az ukrán külügyminisztériumba a Magyarországnak átadott hadifoglyok ügyében appeared first on .

Az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) lehallgatta orosz katonák telefonbeszélgetését, amelyben az egyik elmondja a másiknak, hogy a Herszon megyei kahovkai vízerőművet nem ukránok, hanem egy orosz szabotázscsoport robbantotta fel.

Az SZBU közzétette honlapján az általa orosz katonáknak mondott két férfi lehallgatott beszélgetését. „Az oroszok a gát felrobbantásával akarták megzsarolni Ukrajnát, és ember okozta katasztrófát okoztak államunk déli részén” – jegyezte meg az SZBU sajtószolgálata.

„Nem ők (az ukránok) robbantották fel. A mi szabotázscsoportunk volt. Ezzel a gáttal akarták megijeszteni őket. Nem a tervek szerint ment, nagyobb robbanás lett, mint amilyet terveztek” — mondja a felvételen az állítólagos orosz katona. A folytatásban leírja a katasztrófa következményeit, amelyeket szavai szerint Oroszországban próbálnak eltitkolni, vagyis a vízszint emelkedését, az áradások és a pusztítás nagyságrendjét. Elmondja egyebek mellett, hogy egy közeli parkban „állatok ezrei pusztultak el”.

Az ukrán katonai hírszerzés pénteki közleményében azt írta: olyan információk jutottak a birtokába, amelyek arról tanúskodnak, hogy Oroszország új szakaszt indított az ukrán katonai parancsnokság és kormánytisztviselők lejáratására irányuló kampányában. „Ennek keretében egy sor provokatív anyag készült, amelyek szerzői Ukrajnára hárítják a felelősséget a kahovkai vízerőmű felrobbantásáért, és a politikai válság előfeltételeit igyekeznek megteremteni” – fejtette ki a hírszerzés. Rámutatott, hogy a kiadványok előkészített fő címei közvetlen vádakat tartalmaznak a katonai-politikai vezetés, különösen Volodimir Zelenszkij ukrán elnök ellen. A hírszerzés kiemelt pár példát ezen címek közül: „Kétségbeesésében, hogy sikereket érjen el egy esetleges offenzívában, Zelenszkij átváltott a felperzselt föld taktikájára, ami azonban saját népe ellen irányult”, illetve „A gátrobbanás elmossa Zelenszkijt”.

A hírszerzés értesülései szerint emellett állítólagos ukrán és külföldi olvasók nevében hamis internetes fiókokból kommentárokat helyeznek el minden cikk alatt, ezáltal egy „élő” vita benyomását keltve, hogy valódi hálózati felhasználókat is bevonjanak a beszélgetésbe. Kijevben úgy tudják, hogy a projekt rendelkezésre álló költségvetése körülbelül hatmillió dollár, az összeg további növelésének lehetőségével.

Az ukrán energetikai minisztérium sajtószolgálata arról számolt be, hogy a péntekre virradóan végrehajtott orosz rakéta- és dróntámadás megrongált két gázkitermelő létesítményt a nyugat-ukrajnai Zsitomir megyében, egy gázszállítást irányító állomást a délkeleti Zaporizzsja megyében, és országszerte több elektromos vezetékeket. Andrij Jermak, az ukrán elnöki iroda vezetője arról tájékoztatott, hogy az orosz erők csapást mértek a zaporizzsjai régióban lévő Huljajpole város kórházára, a támadás miatt két egészségügyi dolgozó életét vesztette, két további civil pedig megsérült. Oleh Szinyehubov, a keleti országrészben lévő Harkiv megye kormányzója a Telegramon közölte, hogy előzetes információk szerint az orosz erők Sz-300-as légvédelmi rakétákkal lőtték a megyeszékhely, Harkiv város peremvidékét. Hozzátette, hogy személyi sérülésekről egyelőre nem érkezett jelentés.

A belga kormány katonai segélycsomagot hagyott jóvá
A belga kormány jóváhagyta az Ukrajnának szánt 14. katonai segélycsomagot, amelynek keretében a védelmi minisztérium 32,4 millió euró értékben 105 milliméteres lőszert vásárol az ukrán fegyveres erők számára. „A belga honvédelem továbbra is minden lehetséges módon támogatja Ukrajnát, hogy megvédje népét és területét az orosz agresszióval szemben” – hangsúlyozta Ludivine Dedonder védelmi miniszter, aki a katonai segélycsomagról szóló javaslatot felterjesztette a kormánynak. A védelmi minisztérium közleménye szerint a lőszereket a belga hadiipartól vásárolják, és a lehető leghamarabb Ukrajnába szállítják.

„A 105 milliméteres lőszerek vásárlása és szállítása Ukrajna kifejezett kérésére történik, és megfelel a helyszíni szükségleteiknek. A 32,4 millió eurós kiegészítő támogatással a védelmi minisztérium eddig 306 millió euró értékben nyújtott védelmi segítséget Ukrajnának, ebből 41 millió eurót üzemanyagként” – áll a közleményben. A belga hadügyminisztérium a háború kezdete óta támogatást nyújt az ukrán fegyveres erőknek, a védelmi és biztonsági ipara készleteiben rendelkezésre álló lehetőségek szerint. Az anyagi támogatás mellett a védelmi minisztérium már több mint hétszáz ukrán katonát képzett ki az Ukrajna segítésére létrejött uniós katonai segítségnyújtási missziója keretében.

 

The post Ukrán titkosszolgálat: egy lehallgatott beszélgetésben orosz katonák elismerték a kahovkai vízerőmű felrobbantását appeared first on .

Nem minden fotózás sikertörténet, néha még az is előfordul, hogy ugyanazon a rendezvényen két egymást követő évben is kibabrál velünk az időjárás. Így jártunk tavaly után idén is az Adriatic Strike-kal, de a vendéglátók hozzáállásában ezúttal sem kellett csalatkozni. A szlovén légierő és légvédelem várható újdonságairól majd a júliusi Aeróban, itt inkább jöjjön egy csokor az AS23 során látott érdekességekből vagy csak érdekes képekből.

A fegyverzettel kapcsolatos, akár nyílt napi "kiállítási tárgyak", mint ez a földi gyakorlást segítő Mk 82 és a PC-9M Swift korszerűsítéssel "összefüggő" Radom szállítókocsija...

...a konténeréből kiszerelt FN Herstal M2 géppuska...

...a megtévesztő töltetek kazettáit befogadó, szárny alá függeszthető konténer éppúgy érdekes lehet...

...mint a kazetták maguk...

...és a belevaló infracsapdák (hatástalan példány)...

...de a pulzus mégis hevesebben ver, amikor az Adriatic Strike vendéglátóinak és vendégeinek éles pusztítóeszközeit tároló fedezékbe nyer az ember bebocsátást.

Itt a traktor már sárga gyűrűs Mk 82-eseket húz...

...melyet a fegyveres szakág emberei kézi targoncával pakolnak odébb...

...egy másik szállítókocsi mellé...

...melyen a román SOCAT Pumák UB-16 konténereibe való, valószínűleg nem szovjet gyártású S-5 (Sz-5) nem irányított rakéták lapulnak. A rögzítőheveder jelentem szigorúan NATO-kompatibilis CGU-1/B :-)

A sarokban egy másik kocsin a vendéglátók saját 70 milliméteres rakétái...

...egy targonca pedig a spanyolok négyesével csomagolt, CRHE-70 harci résszel szerelt CAT-70 (Expal gyártású) rakétáinak konténereit hozza.

Zord

Jogerősen életfogytiglani fegyházbüntetéssel sújtotta a Szegedi Ítélőtábla csütörtökön azt a férfit, aki a szabadulását követő napon ölt meg brutálisan két hajléktalant 2021 elején a csongrád-csanádi megyeszékhelyen.

A táblabíróság a közleményében azt írta: a korábban többször büntetett férfit különös kegyetlenséggel, több ember és védekezésre képtelen személy sérelmére elkövetett emberölésben, emberölés előkészületében és más bűncselekményekben mondta ki bűnösnek a bíróság. Az ítélőtábla döntött arról, hogy a vádlott nem bocsátható feltételes szabadságra.

A két sértett és harmadik társuk Újszegeden, egy kiserdőben alakított ki fából és fóliából lakóhelyiséget. A vádlott alkalmi ismerősük volt, néha a sértettek engedélyével ott tartózkodhatott, de ott nem aludhatott. A vádlott, kihasználva az egyik sértett távollétét, beköltözött lakrészébe, és néhány napot ott aludt. A visszatérő sértett ezt észrevette, és elzavarta a vádlottat.

A vádlott 2021. január 6-án már sötétedés után tért vissza az erdőbe, a külön helyiségben alvó áldozatokat előbb egy ötvencentis, fanyelű bozótvágó késsel többször fejbe ütötte, majd elvágta a torkukat. A férfi távozott a helyszínről, a rendőrök – az akkor érvényben lévő kijárási korlátozás miatt – a városban igazoltatták, s miközben átvizsgálták, apróbb vércseppeket vettek észre a ruháján. A vádlott maga mondta el, hogy megölt két embert.

A helyszínre visszatérve azt mondta a rendőröknek, ha a harmadik férfi is ott lett volna, őt is megöli.

A férfi néhány részletet leszámítva az emberöléseket elismerte, és bár azt vallotta, csupán egyszer ütötte meg az első áldozatot, a szakértői vélemény szerint 17 alkalommal sújtott le a kezdetben védekezni próbáló férfi fejére a machetével. Állítása szerint miután végzett az erősebb testalkatú áldozattal, észrevette a bejáratnál a másik ott lakó, beteges, nehezen mozgó férfit, aki visszament a lakrészébe. A vádlott úgy fogalmazott, úgy érzete, nem maradhat tanúja a történteteknek, ezért utánament, s bár úgy látta, a férfi kezeit összekulcsolva imádkozik, őt is többször megütötte a bozótvágó késsel, majd elvágta a torkát. Az áldozatok nyakának átvágását azzal indokolta a vádlott a bíróság előtt, nem akarta, hogy áldozatai tovább szenvedjenek.

A szakértői vélemények szerint a vádlott állításával szemben a második áldozat nagy valószínűséggel aludt, amikor a támadás érte, nem találtak rajta semmilyen védekezésre utaló nyomot.

A táblabíróság döntésével helybenhagyta az első fokon eljáró Szegedi Törvényszék ítéletének büntetésre vonatkozó részét, ám a vádlottat több más bűncselekmény mellett emberölés előkészületében is bűnösnek mondta ki.

Mezőlaki Erik tanácsvezető bíró az indoklás során kifejtette, a vádlott személyisége nem teszi alkalmassá arra, hogy valaha is a társadalom hasznos és törvénytisztelő tagjává váljon. A társadalom védelme elsőbbséget élvez, és a most kiszabott büntetésnek visszatartó erővel kell hatnia mindazokra, akik ilyen jellegű és súlyú cselekményt követnek el.

 

The post Jogerősen életfogytiglanra ítélték a két hajléktalant megölő szegedi férfit appeared first on .

Az évszázadok során az Jordánia területe több birodalom területét képezte, 1922-ig az Oszmán Birodalom része volt, majd az I. világháborút követően a Hidász Hasemita család vált az uralkodó dinasztává, az első uralkodó I. Abdullah király lett. Uralkodása alatt vált független királysággá Jordánia, illetve egyesült Kelet-és Ciszjordánia. Miután I. Abdullahot meggyilkolták, fia Talal lépett a trónra csupán egy évig, ekkor fogadták el az új alkotmányt, amely a mai napig hatályos és túlzott jogköröket biztosít a királynak.  Ezt követően az ő fia, Husszein vette át az uralkodói címet, aki rendkívül sokáig, 37 évig uralkodott és az egyik legjelentősebb uralkodója volt az országnak. Stratégiája a konszenzusra való törekedés és a megfontolt diplomácia volt. Számára a legnagyobb politikai kihívást az arab nacionalizmus jelentette, amely különösen a palesztin lakosság körében óriási népszerűségnek örvendett. A háborúk sorozatát kihasználva többször is felfüggesztette a parlamenti választásokat uralkodása alatt, például 1967 után nem tartottak hivatalos parlamenti választásokat, így az intézmény marginális szerepet játszott a politikai életben. Husszein király hol feloszlatta, hol összehívta a törvényhozást. 1989-tól ún. politikai nyitás figyelhető meg az országban, aminek az oka a jordán gazdaság válsága, a lakosság romló szociális helyzete, a hidegháború vége, illetve a rezsim hatalmának meghosszabbítása. A szervezett politikai pártok is 1989 után kezdtek létrejönni, amikor általános parlamenti választásokat tartottak, ami az első viszonylag szabad referendumnak tekinthető. A jelenlegi uralkodó pedig II. Abdullah király, aki apja halálát követően, 1999-ben lépett trónra. Az új király belpolitikai lépéseit is végig kísérte a palesztin-izraeli konfliktus, amely megnehezítette a királyság belpolitikai reformjainak továbbfolyását. A 2000-es évek elején jelentős anyagi támogatást kapott az ország az Egyesült Államoktól, azonban a jelentős mértékű támogatás gazdaságilag pozitív hatást fejtett ki, valójában megerősítette a tekintélyuralmi rendszert az országban, mivel nem kötötték őket feltételekhez, mint például politikai reformokhoz. Mivel Jordánia az izraeli-palesztin konfliktus és az iraki háború között ekkor a béke-szigetét jelentette, és ráadásul mérsékelt bel- és külpolitikát folytat, ezért a nyugati hatalmak eltekintettek az emberi jogok megsértésétől és a politikai szankcióktól az országgal szemben.

II. Abdullah trónra kerülése

Az 1990-as évek végén már közismert tény volt az országban, hogy az uralkodó, Huszein rákbeteségben szenved. Ekkor a koronaherceg pozícióját Abdullah testvére, Haszan bin Talal töltötte be, így mindenki arra számított, hogy ő lép a trónra. Halála előtt azonban a király másik fiára, Abdullah al-Huszeinre ruházta át titulust[1], mivel Hamzah herceget túl fiatalnak és tapasztalatlannak tartották ahhoz, hogy átvegye a trónt. 1999. február 7-én elhunyt Husszein király, így helyét legidősebb fia, a 37 éves II. Abdullah vette át, aki koronázásáig a hadsereg vezérőrnagyaként szolgált. Trónörökösévé a 18 éves féltestvérét, Hamzehet nevezte ki, amellyel célja részben a királyi családon belüli rangsor megszilárdítása volt. Míg a korábbi koronaherceg (Haszan herceg) népszerűnek számított az országban és nemzetközileg is elismerték, addig Abdullah a jordániai nép számára idegennek tűnt angol származású édesanyja és angol akcentusa miatt.[2] 2004-ben azonban Abdullah megfosztotta féltestvérét, Hamzahet a trónörökös címtől, felülbírálva néhai apjuk, Husszein király utolsó kívánságát. 2009-ben trónörököseként legidősebb fiát, Husszein bin Abdullah herceget jelölte ki. 2021-ben Hamzah herceget állítólag házi őrizetbe vettek, miután korrupcióval és inkompetenciával vádolta az ország vezetőit, majd 2022-ben lemondott királyi hercegi címéről. 2022 májusában az uralkodó megerősítette a volt trónörökös házi őrizetét és „kiszámíthatatlannak” nevezve őt egy szigorú hangvételű levélben. II. Abdullah király a közölte, hogy Hamzah herceget a palotájában tartják fogva, ahol korlátozzák kommunikációját és mozgását, mivel féltestvére aláássa Jordánia stabilitását.

Belpolitika

Az új király belpolitikai lépéseit is végig kísérte a palesztin-izraeli konfliktus, többek között a 2000-ben kirobbant második intifáda, amely „megnehezítette a királyság belpolitikai reformjainak továbbfolyását”.[1]  Abdullah uralkodásának első és legfontosabb intézkedésének a gazdaság liberalizációja tekinthető, amely során csökkentette a vámokat és átalakította a külkereskedelmi szektort. 2000-ben Jordánia csatlakozott a Kereskedelmi Világszervezethez (World Trade Organization —WTO), majd 2001-ben ratifikálta az Egyesült Államokkal kötött szabadkereskedelmi megállapodást. Ezek az események arra utaltak, hogy az ország elköteleződött a kereskedelem további liberalizációja mellett. A több évnyi küszködés után az Arab-öböl menti államokból származó „olajtámogatások” és az Egyesült Államok gazdasági támogatásának növekedése révén Jordánia gazdasága lendületet vett, és 2004-ben 7 százalékos növekedést ért el.

2000 őszén az iszlamisták, baloldaliak és a palesztin származású jordániaiak tüntetéseket szerveztek, hogy követeljék az 1994-es szerződés érvénytelenítését és kifejezzék támogatásukat a palesztin felkelés (intifáda[2]) iránt. Az egész arab világban tapasztalható demonstrációk kiemelkedőek voltak az országban, mivel a lakosság több, mint fele palesztin származású. A tüntetéseket végül 2000 végén betiltották. 2001. június 16-án a király feloszlatta a parlamentet[3] majd 2001-től kezdődően két éven át rendeletekkel kormányzott, majd polgári szabadságjogok elleni fellépés 2002-ben fokozódott: tisztességes eljáráshoz való jogot és a személyes szabadságjogokat korlátozták, majd csak 2004-ben a palota és az ellenzék közötti megállapodás tette lehetővé a polgári szabadságjogok további bővítését. A választások 2001 novemberében lettek volna esedékesek, azonban az uralkodó határozatlan ideig elhalasztotta azokat.[4]

2002-ben erőszakos zavargások robbantak ki Maan városában. A hatóságok azt állították, hogy törvénytelen és illegális banditacsoportokkal szemben kellett a megszokottnál erélyesebben fellépniük, ezért lett hat halottja és számtalan sebesültje, valamint letartóztatottja a demonstrációnak. A tüntetések kiváltó oka a hatóságok ki akartak hallgatni egy helyi iszlamista vezetőt, miután ismeretlen tettesek meggyilkolták az USAID Ammanban tartózkodó munkatársát. A férfi megtagadta a kihallgatást és az őt támogatók zaklatásként tekintettek a hatóságok fellépésére, így úrrá lett az erőszak a városban. Az incidens azért váltott ki nagy visszhangot, mivel rendkívül erőszakosan léptek fel a hatóságok, illetve déli országrész (ahol Maan városa is található) hagyományosan monarchia hűnek mondható. Viszont az elmúlt évek gazdasági és politikai reformjainak köszönhetően csökkent a életszínvonal a térségben.[5]

2005 augusztus 19-én három rakétát lőttek ki az amerikai haditengerészet két hajójára Akaba kikötőjében és november 9-én Ammánban öngyilkos merényletek 60 halottat és több mint 100 sebesültet követeltek. A merényleteket az Iraki al-Káida követte el, amelynek vezetője, Zarqawi is jordániai származású volt. Ezt követően Abdullah király egy volt tábornokot nevezett ki miniszterelnökké, Marouf al-Bakhitot, és arra kérte, hogy a gazdasági és politikai reformfolyamat fenntartása mellett foglalkozzon a biztonsági kérdésekkel. Az új kormány megkezdte a terrorizmus elleni törvénytervezet kidolgozását, amelyet 2006-ban elfogadott a parlament. A törvény büntethetővé teszi bármely terrorista csoport finanszírozását, a velük való kapcsolattartást és a terroristák toborzását.

2006-ban a király nyilvánosságra hozta a Nemzeti Programot (2006-2015). A dokumentum II. Abdullah tíz évre szóló programját tartalmazza, amelynek egyik fő célja a gazdasági reformok szorgalmazása. „A terv körülbelül 7-9 százalék közötti növekedési ütemmel, a külső adósságállomány csökkenésével, valamint a szociális problémák jelentős enyhülésével, csökkenő szegénységgel és a nők emancipációjával számol.”[6]

A kormány és a politikai pártok közötti kapcsolat azonban továbbra is feszült maradt, mivel a 2007-es választásokat szabálytalanságok és a fő ellenzéki párt, az Iszlám Akciófront (IAF) tagjainak letartóztatása árnyékolta be. A 2007. júliusi önkormányzati és a 2007. novemberi parlamenti választások előtt a kormány és a fő ellenzéki mozgalom, az Iszlám Akciófront (IAF) között egyre erősödött az ellenséges retorika. A biztonsági erők május és június között letartóztatták az IAF kilenc tagját „nemzetbiztonság veszélyeztetése” miatt. Az IAF a választások napján hivatalosan visszalépett az önkormányzati választásoktól, de a 965 megpályázott helyből 2-t elnyert. A párt azzal vádolta a kormányt, hogy biztonsági szervezeteket használt a szavazás manipulálására, a kormány pedig azzal vádolta az iszlamistákat, hogy alá akarták ásni a választásokat. A 2007. novemberi parlamenti választásokon a parlamenti helyek többségét a függetlenek szerezték meg. Az ammani székhelyű al-Urdun al-Jadid Kutatóközpont választási szabálytalanságokról számolt be, beleértve a szavazatvásárlást és a szavazók nem megfelelő személyi igazolványok használatát.

A politikai pártokról szóló ellentmondásos törvény 2008-ban lépett hatályba. A törvény 50-ről 500-ra emelte a pártok bejegyzéséhez szükséges tagok számát, és növelte azoknak a körzeteknek a számát, amelyekből a tagokat ki kell választani. Áprilisban a belügyminisztérium feloszlatott 17 olyan politikai pártot, amelyek nem feleltek meg az új követelményeknek; további öt párt más pártokkal egyesült. A változtatásoknak köszönhetően a bejegyzett pártok száma a korábbi 37-ről 14-re csökkent.

A király 2009 novemberében váratlanul feloszlatta a parlamentet, és 2010 novemberéig rendelet útján kormányzott. A nemzetközi megfigyelők a 2010. novemberi választásokat technikailag jól lebonyolítottnak ítélték, de az IAF bojkottálta azokat, arra hivatkozva, hogy a strukturális torzítások garantálták a király támogatóinak sikerét. A 2010-es választási reformnak köszönhetően megnövekedtek az alsóházi helyek, megduplázták a nők mandátumát és fenntartották a 9-9 helyet a keresztény és beduin törzsi képviselők számára is.

Jordánia nagyrészt elkerülte a 2011-ben a Közel-Keleten végig söprő széles körű politikai zavargásokat. Az év végén azonban felerősödtek a reformokat követelő felhívások, ami októberben Marouf al-Bakhit miniszterelnök és négy miniszter kivételével az összes kabinetminiszter lemondásához vezetett. A király Bakhit helyére Awn Khasawneh-et, a Nemzetközi Bíróság korábbi bíráját nevezte ki, akit reformbarátnak tartottak. Bár a király intézkedései a nép követeléseinek lecsillapítását célozták, azok nem eredményeztek jelentős változásokat. Mind az uralkodó, mind a miniszterelnök ígéretet tett arra, hogy a parlamentnek közvetlen szerepet biztosít a kormányalakításban, valamint arra, hogy „nyilvános vitát” tartanak a választási törvény módosításáról, de ezekre nem került sor.

Az újonnan kinevezett miniszterelnök 2012 elején lemondott, helyére Fayez El-Tarawneh került, aki szintén lemondott októberben. A király ezután Abdullah Ensourt nevezte ki ügyvivő miniszterelnöknek egy átmeneti kormányba, amelynek feladata a választások lebonyolítása volt. Júniusban a parlament Abdullah király sürgetésére új választási törvényt fogadott el, amelyet a rezsim számos ellenfele, köztük az IAF is bírálta a törvényt, és bojkottálni igyekezett a közelgő választásokat. A kritikusok szerint az új törvény továbbra is a törzsi kapcsolatokon alapuló szavazásra ösztönöz, nem pedig a politikai és ideológiai hovatartozásra, mivel viszonylag kevés mandátumot oszt ki az arányos képviselet alapján. A parlamentet 2012 októberében feloszlatták, és 2013 januárjában új választásokat tartottak egy új keretrendszer alapján. Abdullah Ensour veterán politikust és közgazdászt márciusban ismét miniszterelnökké nevezték ki.

2014-ben Jordánia véget vetett a halálbüntetésre vonatkozó nyolcéves nem hivatalos moratóriumnak és akasztással 11 gyilkosságért elítélt férfit végzett ki. A régióban több országban is elterjedt a halálbüntetés, mint például Szaúd-Arábiában is, de ez a lépés nagy mértékben lelassította az országban elindult liberalizációs folyamatokat. 2017-ben, emberi jogi csoportok széleskörű felháborodását váltott ki 15 ember kivégzése. Az Amnesty International emberi jogi csoport szerint az akasztással végrehajtott kivégzésekre titokban került sor és nagy visszalépést jelent az emberi jogok védelme terén.

2016-ban Jordánia módosította választási törvényét, hogy új választási rendszert vezessen be a 2016-os parlamenti választásokra. Az új rendszer célja, hogy nyílt listás, arányos rendszert hozzon létre az egyes többtagú választási körzetekben, valamint megszüntesse az országos szintű egyéni választókerületet. Szeptember 20-án a jordániaiak a felülvizsgált választási törvény értelmében 150 helyett, 130 képviselőt választottak a képviselőházba, vagyis parlament alsóházába. A választási részvétel az új választási törvény miatt azonban alacsonyabb lett, mint az előző választásokon, mivel a külföldön élő jordániai állampolgárok nem szavazhattak (kb. 1 millió fő).

A 2020-as általános választásokat az ország gazdasági válsága közepette tartották, miközben a COVID-19 világjárvány miatt összeomlani készült az állam létfontosságú turisztikai szektor. 2020 márciusában a Nemzetközi Valutaalap 1,3 milliárd dollárnyi támogatást hagyott jóvá Jordániának. A járvány közepette tartott választásokon alacsony volt a részvételi arány: a mintegy 4,6 millió választásra jogosultnak mindössze 29,86 százaléka adta le szavazatát. Október 7-én pedig az uralkodó Bisher al Khasawneh korábbi diplomatát nevezte ki az ország új miniszterelnökévé, aki jelenleg is ezt a tisztséget tölti be. A legtöbb mandátumot függetlenek nyerték el, akik közül sokan a monarchiához lojálisnak tartott törzsi személyek és üzletemberek voltak. A fő ellenzéki csoport, az Iszlám Akció Front (IAF), az Islah Szövetség és a Muszlim Központ Párt egyenként 5-5 mandátumot szerzett. A 2020-as választások során egyre gyakoribbá vált a szavazatvásárlás, részben a világjárvány okozta súlyos gazdasági helyzet miatt.

Jordánia Legfelsőbb Bírósága 2020 júliusában feloszlatta a Muzulmán Testvériség helyi szervezetét arra hivatkozva, hogy nem sikerült rendeznie a jordániai törvények szerinti jogviszonyát. 2014 óta a hatóságok illegálisnak tekintik a szervezetet, arra hivatkozva, hogy a politikai pártokról szóló 2014-es törvény értelmében nem újították meg az engedélyüket.

A polgármesterek, a helyi és önkormányzati tanácsok, valamint a 12 új kormányzósági tanács megválasztására 2022 márciusában került sor. A választási részvétel 30 százalék alatt volt, és az IAF bojkottálta a szavazást. A választásokat a helyi törzsi politika uralta; mindössze 74 jelölt jelentette be hivatalosan a politikai pártokhoz való tartozását. Az Al-Hayat Centre for Civil Society Development (helyi nem kormányzati szervezet) arról számolt be, hogy a választás napján a királyság egész területén a szigorú biztonsági intézkedések veszélyeztették a szavazatok titkosságát. A szavazóközpontok bezárása után 10 településen erőszak tört ki.

Covid-19 világjárvány

Jordániában az első pozitív COVID-19-es esetet 2020. március 2-án azonosították, majd a kezdeti, első korlátozásokat két héttel később vezették be. II. Abdullah király rendeletet írt alá, hogy hatályba léptesse a nemzetvédelmi törvényt, amely a vírus terjedésének megfékezése érdekében szükségállapotot rendelt el. A miniszterelnök és a Nemzeti Válságkezelési Központ által vezetett Nemzeti Reagáló Csoport bevezette a vírus ellen védekező, szigorú lezárási és válaszintézkedéseket. Ezek közé tartozott például az iskolák és egyetemek bezárása, a légi és szárazföldi közlekedés megszüntetése, határátkelőhelyek, valamint a magánvállalkozások, bankok bezárása és a nem létfontosságú közszolgáltatások leállítása. Emellett minden nyilvános vallási összejövetelt és társadalmi eseményt megtiltottak. 2020 augusztusáig a napi esetek száma Jordániában alacsony maradt, ezért a kormány enyhíteni kezdte a korlátozásokat. Nem sokkal a november 11-i parlamenti választások után azonban a napi fertőzések száma megugrott, és megközelítette a 8000-et. Második lezárást és részleges kijárási tilalmat vezettek be, beleértve az üzletek lezárását 2021 márciusában megkezdődött a világjárvány második hullámba, amikor már napi több, mint 9500 esetet regisztrálták. Az ország 2021 januárjában elindította az oltási kampányát.

A kormány számos intézkedést vezetett be, hogy enyhítse a válság emberekre és vállalkozásokra gyakorolt negatív hatásait. Ezek közé tartozik több ösztönző intézkedés is, amely a magánszektort célozza, ilyenek voltak például a támogatási csomagok, amelyek azonban nem voltak olyan hatékonyak, mint várták.[1] A rendszeres állami támogatásban részesülő jordániai háztartások aránya 2021 augusztusában csökkent. A jordániai háztartások mindössze 34 százaléka számolt be arról, hogy 2021 júniusában és 2021 augusztusában támogatást kaptak, szemben a 2021. februári 43 százalékkal.

A kormány gazdasági embargót rendelt el a járvány kitörése után, amely a vírus megfékezése érdekében korlátozta a nem létfontosságú gazdasági tevékenységeket és az emberek mozgását. A nemzeti GDP a becslések szerint 23 százalékkal csökkent a lezárás ideje alatt. A legsúlyosabban a szolgáltatási ágazatot érintette a világjárvány, ahol a becslések szerint közel 30 százalékkal esett vissza a termelés. A háztartások jövedelme átlagosan körülbelül egyötödével csökkent a zárlat miatt, ami elsősorban a szolgáltatási szektorban folytatott tevékenységek csökkenésének, a feldolgozóipari tevékenység lassulásának és a külföldről érkező hazautalások csökkenésének tudható be. A világjárvány tulajdonképpen tönkretette Jordánia gazdaságát, amely alapvetően is megnövekedett munkanélküliséggel és növekvő adóssággal küzd. A világjárvány kezdete idején (2020 márciusa és 2020 szeptembere között) elrendelt intenzív zárlatot és egy erőteljes vakcinaprogramot követően Jordánia elkezdett kilábalni a COVID-19 okozta sokkból, és 2021 szeptemberében újra megnyitotta gazdaságát. Jordánia gazdasága számos versenytársát felülmúlta, 2020-ban csak 1,6%-kal csökkent, és 2021 első negyedévében 0,3%-kal nőtt.

Jelenlegi alkotmányos berendezkedés és választási rendelkezések

„A Freedom House által a politikai jogokról és a polgári szabadságjogokról világszerte készített éves tanulmány szerint Jordánia nem tekinthető szabad országnak.”

A Jordán Hásimita Királyság alkotmányos monarchia, amely kétkamarás parlamenttel rendelkezik. A király, II. Abdullah széles körű végrehajtó hatalommal rendelkezik. Ő nevezi ki és menti fel a miniszterelnököt és a kabinetet, valamint számos más tisztséget, például a trónörököst és a régenst, és saját belátása szerint feloszlathatja a kétkamarás nemzetgyűlést. A király uralja a politikai döntéshozatalt és a jogalkotási folyamatot is. Bár a kinevezett kormány, vagy több törvényhozóból álló csoportok törvényjavaslatokat terjeszthetnek a képviselőház elé — amely jóváhagyhatja, elutasíthatja vagy módosíthatja a törvényjavaslatokat —, minden törvényhez a kinevezett szenátus és a király jóváhagyása szükséges ahhoz, hogy törvényerőre emelkedjen. Egyéb királyi előjogok mellett a király egyoldalúan nevezi ki a fegyveres erők, a hírszerző szolgálat és a csendőrség vezetőit is.

A parlament alsóházát választják, bár a választási rendszer hátrányos helyzetbe hozza az ellenzéket, és a kamara a gyakorlatban korlátozott hatáskörrel rendelkezik. A király nevezi ki a parlament felsőházának, a szenátusnak a 65 tagját. Az alsóházat, a 130 fős képviselőházat négy évre választják. A lemondott vagy elhunyt képviselőket az adott választókerületben időközi választással pótolják. Az Nemzetgyűlés rendes mandátuma négy év, a parlament pedig évente csak négy havonta ülésezik. A fennmaradó időben a kormány és a király kormányoz az Országgyűlés hozzájárulása nélkül. Az egységes, át nem ruházható szavazati rendszert, 21, többmandátumos választókerületben alkalmazzák. Minden választópolgár egy szavazatra jogosult, az egyes választókerületekben a mandátumok száma kilenc (a kisebbségi mandátummal együtt) és kettő között változik. A 80 mandátum elosztása a különböző választókerületekben rendkívül kiegyensúlyozatlan: míg kevesebb szavazatra van szükség egy jelölt megválasztásához a kevésbé lakott és törzsek által uralt déli régiókban, több szavazatra van szükség ahhoz, hogy képviselőt válasszanak Amman, Zarqa vagy Irbid egyik, főként palesztinok lakta negyedében. A 80 mandátumból 18-at az etnikai és vallási kisebbségek kapnak: kilencet a keresztények, hármat a cserkeszek és a shishenek, hatot pedig a beduinok. A kisebbségi mandátumok rögzített kvótaként szerepelnek, és a kisebbségi jelöltek a szunnita muszlim többség jelöltjeivel együtt mutatkoznak be. A választók szabadon szavazhatnak a saját választókerületükben minden jelöltre, de csak egy szavazatuk van, vagyis a kisebbségi jelölteket a szunnita muszlim többségű szavazók is megválaszthatják, és fordítva. A beduin jelöltek csak a három beduin választókerület egyikében kampányolhatnak, ezért csak az ezekben a választókerületekben élő beduin szavazók választják meg őket.

A választásokat a Független Választási Bizottság (IEC) irányítja, amely a nemzetközi megfigyelők általánosságban pozitív kritikát kap a technikai irányítás tekintetében, bár továbbra is érkeznek jelentések szabálytalanságokról. Az IEC tagjait azonban a király nevezi ki rendelettel. A 2022 áprilisában elfogadott új nemzeti választási törvény 25 évre csökkentette a jelöltek választhatósági korhatárát, és növelte a nők előírt arányát a pártlistákon.

[Az Innovációs és Technológiai Minisztérium ÚNKP-22-2-II-NKE-61 kódszámú Új Nemzeti Kiválóság Programjának a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alapból finanszírozott szakmai támogatásával készült.]

Photo by Hisham Zayadneh on Unsplash

[1]Tewodros Aragie Kebede, Svein Erik Stave. Impact of COVID-19 on Enterprises in Jordan: One year into the pandemic. Fafo 2021. ISBN 978-82-324-0615-9. 13. o.

[1]Csicsmann László. Iszlám és demokrácia a Közel-Keleten és Észak-Afrikában. Dialóg Campus Kiadó 2008. ISBN: 9789637296222. 232. o.

[2]A zavargásokat az izraeli ellenzéki vezető, Ariel Sharon látogatása váltotta ki a vitatott jeruzsálemi vallási 1Hterületen, amely az al-Aksza mecsetet is magában foglalja.

[3]Csicsmann László. Iszlám és demokrácia a Közel-Keleten és Észak-Afrikában. Dialóg Campus Kiadó 2008. ISBN: 9789637296222. 235. o.

[4]Csicsmann László. Iszlám és demokrácia a Közel-Keleten és Észak-Afrikában. Dialóg Campus Kiadó 2008. ISBN: 9789637296222. 235. o.

[5]Csicsmann László. Iszlám és demokrácia a Közel-Keleten és Észak-Afrikában. Dialóg Campus Kiadó 2008. ISBN: 9789637296222. 236. o.

[6] Csicsmann László. Iszlám és demokrácia a Közel-Keleten és Észak-Afrikában. Dialóg Campus Kiadó 2008. ISBN: 9789637296222. 241. o.

[1]Csicsmann László. Iszlám és demokrácia a Közel-Keleten és Észak-Afrikában. Dialóg Campus Kiadó 2008. ISBN: 9789637296222. 232. o.

[2]Csicsmann László. Iszlám és demokrácia a Közel-Keleten és Észak-Afrikában. Dialóg Campus Kiadó 2008. ISBN: 9789637296222. 232. o.

A A Jordán Hásimita Királyság II. Abdullah király uralkodása alatt bejegyzés először Biztonságpolitika-én jelent meg.

„A békéről tehát úgy beszélek, mint az értelmes emberek értelmes céljáról. Tisztában vagyok vele, hogy a békére való törekvés nem olyan drámai, mint a háborúra való törekvés és gyakran süket fülekre találnak a törekvők szavai. De nincs sürgetőbb feladatunk.”

John F. Kennedy

Egy hatvan évvel ezelőtti júniusi napon John F. Kennedy elnök beszédet mondott Washington D.C.-ben, a John Fletcher Hurst püspök által alapított és Woodrow Wilson elnök által 1914-ben megnyitott Amerikai Egyetem diplomaosztó ünnepségén. A közel félórás beszéd – amelyet az elnök tanácsadója és beszédeinek szövegírója, Ted Sorensen írt - első másfél percében Kennedy köszöntötte az intézmény vezetését, a meghívottakat majd miután méltatta az egyetemi oktatás fontosságát, rátért mondandója lényegére. 

 „Ezért választottam ezt az időt és ezt a helyet, hogy egy olyan témát vitassak meg, amelyről túl keveset tudunk, és amelynek igazságát túl ritkán érzékeljük, mégis ez a legfontosabb téma a Földön: a béke.

Milyen békére gondolok? Milyen békére törekszünk? Nem egy Pax Americana-ra, amelyet az amerikai fegyverek kényszerítenek a világra. Nem a sír békéjére vagy a rabszolgák biztonságára. Valódi békéről beszélek, olyan békéről, amely a földi életet élhetővé teszi, amely lehetővé teszi az emberek és nemzetek számára, hogy növekedjenek, reménykedjenek, és jobb életet építsenek gyermekeik számára - nem csupán békét az amerikaiaknak, hanem békét minden férfinak és nőnek, nem csupán békét a mi időnkben, hanem békét minden időkre.

[...] Bővebben!

Menesztette az orosz belügyminiszter a szamarai régió két rendőrparancsnokát, miután kiderült, hogy az egyik helyi belügyi raktárban 2012 óta tárolt alkoholtartalmú folyadék hozzáadásával készült az az almabor, amely több mint harminc ember halálát okozta Oroszországban.

Ezt Irina Volk, a tárca szóvivője jelentette be. Vlagyimir Kolokolcev belügyminiszter Jurij Szafronovot, a tárca Szamara megyei főcsoportfőnökségének logisztikai ügyekért felelős helyettes vezetőjét és Alekszandr Remnyev rendőrezredest, a belügyi országos szolgáltatási és támogató vállalat regionális vezetőjét menesztette.

A nyomozás megállapította, hogy a tömeges mérgezést okozó, Szamarában készített Miszter Szidr almaborhoz rendőrségi raktárból loptak alkoholtartalmú folyadékot. Őrizetbe vettek egy rendőrőrmestert is, aki a raktárt őrizte, és a gyártókat beengedte a területre. A szamarai székhelyű Andi nevű cég által a Varka magánsörfőzdében főzött Miszter Szidr ital okozta első mérgezéses eseteket hétfőn észlelték. Az orosz egészségügyi minisztérium szerint harminc ember halt meg és 96 szenvedett károsodást.

Az almaborban etilbutirát- és metanolszennyeződést találtak. A cég tulajdonosát, Anar Guszejnovot letartóztatták. A vádlott nem ismerte el a bűnösségét.

 

The post Rendőparancsnokokat menesztettek az oroszországi tömeges almabormérgezés miatt appeared first on .

Oleg Orlov orosz emberi jogi aktivista csütörtökön kezdődő pere az igazságszolgáltatás megcsúfolása, a legalapvetőbb emberi jogok semmibevétele – jelentette ki Dunja Mijatovic, a strasbourgi székhelyű, 46 tagországot számláló Európa Tanács emberi jogi biztosa.

Mijatovic közleményében azt írta, az orosz emberi jogi aktivista azért néz szembe börtönbüntetéssel, mert tiltakozik Oroszország ukrajnai agressziója ellen.

A Nobel-békedíjas orosz Memorial Nemzetközi Történelmi és Ismeretterjesztő Társaság egyik vezetője, Oleg Orlov bátorsága és az emberi jogok iránti elkötelezettsége kulcsfontosságú az igazság kimondása szempontjából. Sok más aktivistához hasonlóan, akik börtönben töltik büntetésüket, vagy akiket más módon, de hasonló okokból szankcionálnak, Orlovot sem lett volna szabad perbe fogni az igazág kimondásáért – hangsúlyozta.

„Szolidaritást vállalok Oleg Orlovval és sok más oroszországi emberijog-védővel, független újságíróval és civil társadalmi aktivistával, akik ezekben a kihívásokkal teli időkben az emberi jogok fáklyáját hordozzák” – fogalmazott.

Mijatovic végezetül felszólította az Európa Tanács tagállamait, hogy támogassák az oroszországi vezetés kritikusait hazájukban és száműzetésükben egyaránt. „A béke, a szabadság és az emberi jogok védelmében végzett munkájukra napjainkban különösen nagy szükség van” – tette hozzá az Európa Tanács emberi jogi biztosa.

 

The post Európa Tanács: Oleg Orlov pere az igazságszolgáltatás megcsúfolása appeared first on .

Egy késes támadó megsebesített a legfrissebb adatok szerint hat embert, köztük négy kisgyereket csütörtök reggel a kelet-franciaországi Annecy városában egy parkban – közölték az AFP hírügynökséggel francia hatóságok.

A rendőrség elfogta a férfit, egy menekültstátusszal rendelkező szíriai állampolgárt.

A 31 éves Abdalmasih H. 2023. április 26-án kapott menekültstátuszt Svédországban, ahol tíz éve élt. Nős, a felesége svéd, közös kislányuk hároméves. A pár nyolc hónappal ezelőtt különvált, a férfi ezután legálisan, egyedül érkezett Franciaországba, ahol 2022 novemberében egy második menedékkérelmet is beadott a francia hatóságoknak, de elutasították, miután időközben Svédországban megkapta a menekültstátuszt – közölték rendőrségi források.

A támadó saját állítása szerint a szíriai keresztény közösséghez tartozik. A támadáskor keresztet viselt, és egy keresztény imakönyv volt a kezében, amikor letartóztatták. Nem volt korábban dolga a rendőrséggel, nem szerepel a titkosszolgálati nyilvántartásokban.

A megtámadott gyerekek három év alattiak.

A BFM hírtelevízióban megszólaló szemtanúk elmondták: reggel háromnegyed 10 órakor egy üvöltözve rohanó férfira lettek figyelmesek az Annecy-tó mentén húzódó parkban, aki egyszer csak késsel rátámadt babakocsiban lévő gyerekekre, majd egy beavatkozó felnőttet is megsértett, végül a helyszínre érkező rendőrökre támadt, akik előállították. A támadás közben a késelő nem mondott semmit.

„Mindenkit meg akart támadni. Elugrottam előle, és akkor egyenesen nekiment egy bácsinak és egy néninek, a bácsit megkéselte” – mondta a Dauphiné Libéré regionális napilapnak Anthony Le Tallec labdarúgó, aki a parkban futott a támadás idején.

„Irreális volt az egész. Üvöltözött, de nem nagyon lehetett érteni, hogy mit. Aztán nekiment a gyerekeknek, majd menekülni kezdett, de közben megérkeztek a rendőrök, akik megpróbálták feltartóztatni anélkül, hogy rálőttek volna. Amikor megértette, hogy csapdahelyzetbe került, egy idős emberre is rátámadt, és akkor a rendőrök lábon lőtték” – mondta egy szemtanú a BFM hírtelevízióban.

A sérültek közül két gyerek és egy felnőtt állapota életveszélyes – közölték az AFP-vel rendőrségi források. Valamennyi sérültet Annecy kórházában ápolják. Bár a terrorelhárítási ügyészség is vizsgálja a történteket, egyelőre nem nyilvánította terrorcselekménynek a támadást, a bűnügyi rendőrség végzi a nyomozást. A késelőnek nincsenek pszichológiai problémái, így kihallgatható – közölte a rendőrség.

Emmanuel Macron államfő a Twitteren „gyáva támadásnak” minősítette a késelést, amelynek következtében „gyerekek és egy felnőtt élet és halál között van”. „Az országot sokkolta a hír. Gondolatainkban velük, a hozzátartozóikkal és a mentőszolgálatokkal vagyunk” – írta az elnök.

A nemzetgyűlésben a kormány jelenlévő tagja és a képviselők és egyperces csenddel adóztak a támadás sérültjei előtt. Yaël Braun-Pivet, az alsóház elnöke arra a kérte a jelenlévőket, hogy az egyperces csenddel gondoljanak „a súlyos támadás áldozataira és a hozzátartozóikra”. Élisabeth Borne miniszterelnök és Gérald Darmanin belügyminiszter jelezte, hogy délután a támadás helyszínére látogat.

 

The post Késes támadó sebesített meg kisgyerekeket Annecy francia városban appeared first on .

Az orosz erők ágyútűz alá vették az árvíz sújtotta Herszon városát – közölte Olekszandr Prokugyin, a régió kormányzója.

A tisztségviselő szavai szerint a megyeszékhely partmenti és központi részeit lövik az oroszok. További részleteket egyelőre nem hozott nyilvánosságra.

Szerhij Sajhet, a Herszonnal szomszédos Mikolajiv megye rendőrfőnöke arról adott hírt, hogy egy polgári személy életét vesztette az áradások következtében a régióban. Az 53 éves férfit előző nap akarták evakuálni, de nem volt hajlandó elhagyni az otthonát. Az Ukrajinszka Pravda hírportál arra emlékeztetett, hogy szerdán három ember halt meg az áradás miatt a Herszon megyei, orosz megszállás alatt levő Oleski városban.

A kahovkai vízerőmű felrobbanása következtében a Dnyeper (Dnyipro) folyó hosszú ideig nem lesz hajózható Zaporizzsja alatt – jelentette ki Jevhen Ihnatenko, az ukrán hajózási igazgatóság vezetője. „Az Oroszországi Föderáció terrorcselekménye katasztrofális következményekkel jár majd a térség egészére, különösen a hajózásra. A területek elárasztása miatt a régióban található kikötők és terminálok infrastruktúrája megsemmisült, vagy súlyosan megrongálódott, sok hajó elsüllyedt – fejtette ki. Ihnatenko közlése szerint a kahovkai volt a Dnyeper utolsó zsilipje, ahonnan az összes hajó a nyílt tenger felé vehette az irányt. „Valójában az ukrán export kapuit elzárták előttünk” – mondta.

„A kahovkai tározó vízszintje óránként 10 centiméterrel csökken. Ha a zaporizzsjai zsilip folyásirányában a vízszint a megengedett szint alá esik, nem lesz behajózható” – jelentette ki, hozzátéve, hogy most még a kahovkai tározóban rekedt polgári hajókat Zaporizzsjébe telepítik át, hogy ne maradjanak zátonyon. „Az adminisztráció már második napja aktívan együttműködik azokkal a hajótulajdonosokkal, akiknek hajói jelenleg a kahovkai tározó vízterületén vannak. Ez körülbelül ötven hajó. A mi feladatunk, hogy biztosítsuk a hajók akadálytalan áttelepítését a zaporizzsjai zsilipen keresztül – közölte Ihnatenko.

A kahovkai vízerőművet üzemeltető Ukrhidroenergo állami vállalat közleményében arról tájékoztatott, hogy az elmúlt nap folyamán csaknem egy méterrel csökkent a vízszint a kahovkai tározóban.

A Herszon megyei kormányzó arról számolt be, hogy csütörtök reggel az árvíz átlagos szintje 5,61 méter volt. A régió hatszáz négyzetkilométere volt víz alatt, ennek 32 százaléka a Dnyeper folyó ukrán ellenőrzés alatti jobb partján, 68 százaléka pedig az orosz megszállás alatt lévő bal partján. Hozzátette, hogy Herszon megyében az emberek fáradtak, de most már minden szükségessel el tudják látják őket, az evakuálás folytatódik, de sok lakos nem hajlandó elhagyni a régiót. Olekszandr Szenkevics, Mikolajiv polgármestere arról számolt be, hogy reggelre a megyeszékhelyű város árterületén 97 centiméterrel emelkedett a víz.

Az Ukrajinszka Pravda helyi kormányzók által készített összefoglalójában arról számolt be, hogy az elmúlt nap során három civil vesztette életét, és nyolc sérült meg az ország különböző régióit ért orosz támadások következtében. Egy 39 éves, humanitárius misszió tagjaként Ukrajnába érkezett amerikai állampolgárságú férfi aknára lépett, és meghalt Harkiv megyében. Az ukrán vezérkar reggeli helyzetjelentésében azt írta, hogy az orosz hadsereg ukrajnai embervesztesége mintegy 730-cal 212 760 főre nőtt. Az ukrán erők szerdán megsemmisítettek egyebek mellett 18 harckocsit, 28 tüzérségi rendszert és 15 drónt.

Ukrajna a paksi atomerőmű ellen lobbizik

Ukrajna jegyzéket intézett az Európai Unióhoz, amelyben sürgette a Roszatom orosz nukleáris energetikai konszern magyarországi atomreaktor-építési projektjének felülvizsgálatát – közölte Denisz Smihal ukrán miniszterelnök. „A Roszatom a Putyin-rezsim része, támogatja az orosz terrorcselekményeket, és veszélyezteti a nukleáris létesítményeket. Arra számítunk, hogy felülvizsgálják a magyarországi nukleáris reaktorok építési projektjének Roszatom általi megvalósításáról szóló előzetes döntést” – közölte az ukrán kormányfő. Hozzátette, hogy ezt a kérdést már felvetette a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) tanácsának szerdai, Párizsban tartott miniszteri szintű értekezletén elmondott beszédében is. „A kahovkai vízerőmű katasztrófája és a zaporizzsjai atomerőmű orosz elfoglalása fényében az ilyen döntések szürreálisnak tűnnek” – hangsúlyozta Smihal. Szerinte szigorítani kell az Oroszország elleni szankciókat, különösen olyan területeken, mint az atomenergia.

 

The post Az orosz agresszor ágyúzza az árvíz sújtotta Herszonra appeared first on .

Az Európai Unió belügyi tanácsa 4,7 millió euró (mintegy 1,8 milliárd forint) összegű támogatást hagyott jóvá az Európai Békekereten belül a nigeri fegyveres erők támogatására – tájékoztatott az uniós tanács.

A tanácsi közlemény szerint a támogatás célja, hogy a vonatkozó nemzetközi jog maradéktalan tiszteletben tartása mellett halálos erő kifejtésére tervezett katonai felszerelésekkel támogassa a nigeri fegyveres erőket.

Az intézkedés megerősíti a nigeri fegyveres erők műveleti kapacitásait azáltal, hogy a légierő hatékonyabb támogatása révén megkönnyíti a szárazföldi erők mobilitását, jelenlétét és biztonságát Niger legveszélyesebb területein. Ez növelni fogja Niger képességét területi egysége és önállósága megvédésére, valamint a növekvő terrorfenyegetéssel szemben polgári lakossága megóvására – írták.

A tanács egy másik, 297 ezer euró (mintegy 113 millió forint) értékű támogatási intézkedést is elfogadott a nigeri fegyveres erők katonai felszereléssel való ellátásának finanszírozására, valamint az eszközök megfelelő használatának, karbantartásának és tárolásának biztosítására.

Az két elfogadott intézkedés kiegészíti az Európai Békekeret által a nigeri fegyveres erők számára tavaly júliusban és idén márciusban elfogadott 65 millió euró összegű támogatást, ami az EU Nigerrel nemrégiben létrehozott katonai partnerségi misszióját (EUMPM) is finanszírozza.

A támogatási intézkedések tovább erősítik az EU és Niger közötti védelmi partnerséget, és az EU egyértelmű elkötelezettségét mutatják amellett, hogy támogassa Nigert a béke és a stabilitás megteremtésében az országon belül és a Száhel-övezet egészében – tették hozzá.

 

The post Az EU 4,7 millió euróval támogatja a nigeri fegyveres erőket appeared first on .

Felrobbantották a Togliatti-Odessza ammóniavezetéket Ukrajnában, az incidensnek polgári sebesültjei vannak – jelentette be Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője.

A tábornok szerint terrorcselekmény történt, amelyet ukrán diverzánsok követtek el a Harkiv megyei Maszljutivka település közelében. Közölte, hogy a sebesültek, akik között nincsenek orosz katonák, orvosi ellátásban részesültek.

A beszámoló szerint az ammónia maradványait a vezeték sérült szakaszain keresztül elvezetik ukrán területről.

Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő szerdai sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy a vezeték helyreállítása egy-három hónapig is eltarthat, amennyiben a helyszín megközelíthető lesz. Mint mondta, a támadással kiiktatták az egyik szivattyútelepet; a blokkolószelepek működésbe léptek ugyan, de mégis szivárgás történt.

A szóvivő hangsúlyozta, hogy Oroszország mindent meg fog tenni az incidens kivizsgálása érdekében. Azt állította, hogy Kijev az egyetlen fél, amely nem érdekelt a csővezeték működésének helyreállításában.

A Togliatti-Odessza csővezeték újbóli megnyitásának kérdése kulcsfontosságú az ukrán gabonának, valamint az orosz élelmiszernek és műtrágyának a fekete-tengeri kikötőkből való exportjáról megkötött megállapodás meghosszabbítása szempontjából. Moszkva kifogásolja, hogy az alkunak az orosz termékekre vonatkozó része nem teljesül.

A megsérült, 2470 kilométeres ammóniavezeték a leghosszabb ilyen létesítmény a világon. A cső az Ukrajna elleni orosz háború kezdete, tavaly február óta nem üzemel.

 

The post Orosz védelmi tárca: felrobbantották a Togliatti-Odessza ammóniavezetéket appeared first on .

Továbbra is kiemelkedően teljesít a magyar ügyészség, az uniós átlagot lényegesen meghaladó arányban emel vádat az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) igazságügyi ajánlásai nyomán.

A Legfőbb Ügyészség a közleményben azt írta, hogy az OLAF kedden nyilvánosságra hozott tavalyi éves jelentése szerint a magyar ügyészség az uniós átlagot jelentősen meghaladó mértékben, az OLAF által kezdeményezett ügyek 75 százalékában emelt vádat 2018 és 2022 között. Minden igazságügyi ajánlást nyomozás követ Magyarországon – hangsúlyozták.

A tájékoztatás szerint OLAF az uniós pénzekkel összefüggő adminisztratív szabálytalanságokat vizsgálja, büntetőjogi tényállást nem állapít meg, bűnügyi bizonyítást nem végez; erre sem felhatalmazása, sem pedig eszköze nincsen. A magyar ügyészség – bár erre nincs törvényi kötelezettsége – Polt Péter legfőbb ügyész rendelkezése alapján az OLAF igazságügyi ajánlása nyomán valamennyi esetben elrendelte a nyomozást, illetve amennyiben az már folyamatban volt, az OLAF ajánlását a nyomozás irataihoz csatolták és abban értékelték – fogalmaztak.

A 75 százalékos vádemelést kimagasló eredménynek nevezték, hiszen több mint a duplája a 34 százalékos uniós átlagnak. Jelezték: az OLAF többségében továbbra is olyan ügyekben tett igazságügyi ajánlást, amelyekben már folyik Magyarországon nyomozás.

Tavaly az OLAF – a lefolytatott vizsgálatai eredményeként – nyolc igazságügyi ajánlást tett az ügyészi szervezetnek. Ezek közül háromban az ajánlások alapján nyomozást rendeltek el, ötben pedig az ajánlást és a vizsgálati eredményeket tartalmazó zárójelentést a már folyamatban lévő nyomozásban értékelték. 2022-ben az OLAF a folyamatban lévő vizsgálatai során két esetben rögzítette, hogy már a vizsgálat lezárása előtt megállapítható a bűncselekmény gyanúja, ezért jelzéssel élt az ügyészi szervezet felé. Mindkét esetben elrendelték a nyomozást – áll a közleményben.

Kiemelték: a magyar ügyészség és az OLAF szorosan együttműködik, mind vezetői, mind szakértői szinten rendszeresek a találkozók. Az OLAF és a magyar ügyészség az eddigi kiváló együttműködését 2022 februárjában munkamegállapodás formájában is rögzítette – tették hozzá.

 

The post Legfőbb Ügyészség: továbbra is kiemelkedően teljesít a magyar ügyészség appeared first on .

A washingtoni Fehér Ház megbízik az Északi Áramlat gázvezetéken tavaly elkövetett robbantás okait vizsgáló európai országokban, és nem kommentálja a szabotázsakcióval kapcsolatban kedden megjelent sajtóhírt.

Az amerikai Nemzetbiztonsági Tanács szóvivője, John Kirby kijelentette, hogy a The Washington Post című napilap kedden arról írt, hogy az amerikai hírszerzésnek már három hónappal a földgáz-vezeték balti-tengeri szakaszán bekövetkezett robbanás előtt tudomása volt arról, hogy Ukrajna tenger alatti robbantást készít élő.

A napilap cikke alapján az amerikai Központi Hírszerző Ügynökségnek (CIA) tudomása volt arról, hogy az ukrán különleges műveleti erők egy hattagú különítménye dolgozik az Oroszországot és Németországot összekapcsoló vezeték megsemmisítésén. Az újság közlése szerint az információ a Discord közösségi platform egyik tagjától származik, aki kapcsolatban volt Jack Teixerával, akit az amerikai hatóságok nemzetbiztonsági iratok kiszivárogtatása miatt áprilisban letartóztattak.

A The Washington Post beszámolója alapján a CIA a 2022 szeptemberében elkövetett robbantás előkészületeiről egy meg nem nevezett „európai szövetségestől” szerzett tudomást. A lap közölte, hogy az amerikai hatóságoknak tett ígéret alapján nem hozza nyilvánosságra az európai szövetséges pontos kilétét, valamint a szabotázsról szóló egyéb részleteket.

Kirby, a Fehér Ház nemzetbiztonsági szóvivője – helyi idő szerint – keddi tájékoztatóján emlékeztetett arra, hogy az Egyesült Államok szabotázsként tartja számon a történteket, és bízik abban, hogy a három európai ország – Németország, Svédország és Dánia – a független vizsgálatok alapján megalapozott következtetésekre jut. Hozzátette, hogy nem akarja megelőlegezni ezeknek a nyomozásoknak az eredményét.

Az Északi Áramlaton elkövetett robbantással kapcsolatban márciusban a New York Times napilap amerikai hírszerzési illetékesekre hivatkozva arról számolt be, hogy egy Ukrajnát támogató csoport állhat a szabotázs mögött, de akkor arról írt, hogy nincs bizonyíték Zelenszkij ukrán elnök, valamint az ország legmagasabb rangú vezetőinek közvetlen érintettségére.

A Washington Post kedden megjelent értesülése kapcsán született sajtóbeszámolók megjegyzik, hogy a robbantással kapcsolatban az Egyesült Államok kormánya és Joe Biden elnök többször utalt arra, hogy Oroszország állhat a háttérben, de a hivatalos amerikai álláspont az, hogy nincs bizonyíték az elkövetők illetőségére.

 

The post Északi Áramlat: A Fehér Ház megbízik a robbantásról folyó európai vizsgálatokban appeared first on .

Török és iraki menekülteket Románián keresztül illegálisan Nyugat-Európába szállító embercsempész-hálózatra csaptak le szerdán a hatóságok Romániában, Szerbiában és Németországban – közölte a román szervezett bűnözés és terrorizmus elleni ügyészség (DIICOT).

A török és szíriai állampolgárok által tavaly szervezett, Németországból, Szerbiából és Törökországból irányított bűnszövetkezet romániai tagjainak feladata az volt, hogy Temesváron és Aradon bérelt szállásokon elbújtassák a bolgár vagy szerb határon keresztül illegálisan hozzájuk irányított menekülteket, valamint megszervezzék átszöktetésüket a román-magyar határon.

Erre a célra hivatásos gépkocsivezetőket szerveztek be, akik a határátkelésnél a rakomány közé bújtatták a bevándorlókat, vagy a zöld határon keresztül indították útnak a menekülteket Magyarország felé.

A vádhatóság közleménye szerint a nyomozók mintegy 300, a bűnszövetkezet által csempészett illegális bevándorlót azonosítottak, akikkel négy és tízezer euró közötti összeget fizettettek az embercsempészek Németországba juttatásukért, annak függvényében, hogy mekkora útszakaszról volt szó. A romániai bandatagok ugyanis állítólag az országba legálisan érkezett távol-keleti vendégmunkások köréből is verbuváltak menekülteket, akik hajlandók voltak négy-ötezer eurót fizetni azért, hogy illegálisan Németországba juttassák őket.

Szerdán 11 romániai gyanúsítottnál – Arad, Temes és Arges megyei helyszíneken – tartottak házkutatást. Az EUROJUST és EUROPOL által összehangolt műveletnél az ügyet román kollégáikkal közösen felderítő német és szerb nyomozók is jelen voltak. Hasonló módon a román rendőrség szervezett bűnözés elleni igazgatósága embercsempészetre szakosodott munkacsoportjának egyik nyomozója is jelen volt a bűnszövetkezet németországi gyanúsítottjainál szerdán végrehajtott házkutatásnál Potsdamban – közölte a DIICOT.

 

The post Nemzetközi embercsempész-hálózatra csaptak le Romániában, Szerbiában és Németországban appeared first on .

Az Európai Unió és strasbourgi székhelyű Európa Tanács is elítélte a Nova Kahovka-i víztározó gátja ellen kedd reggel elkövetett robbantásos támadást, ami miatt – mint írták – civileket kell evakuálni a térségből, és súlyos ökológiai kár fenyeget.

Josep Borrell, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője, valamint Janez Lenarcic válságkezelésért felelős uniós biztos közös nyilatkozatban hívta fel a figyelmet arra, hogy az ukrán polgári infrastruktúra elleni orosz támadások „példátlan szintet értek el” a vízerőmű gátjának megsemmisítésével.

A robbantásos merénylet az orosz atrocitások új dimenzióját képviseli, és a nemzetközi jog, különösen a nemzetközi humanitárius jog megsértésének minősülhet – írták.

Azzal pedig, hogy a gát vízszintjének csökkenése befolyásolja a zaporizzsjai atomerőmű reaktorainak hűtővízhez való hozzáférését, Oroszország megsérti a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) vonatkozó határozatait, valamint a NAÜ nukleáris biztonság és védelem biztosítására vonatkozó alapelveit. Ez felelőtlen és teljességgel elfogadhatatlan – húzták alá.

Az uniós tisztségviselők emlékeztettek: a létfontosságú polgári infrastruktúra elleni támadások háborús bűncselekménynek minősülhetnek. Hangsúlyozták, szándékuk annak biztosítása, hogy a háborús bűncselekmények vagy más súlyos bűncselekmények valamennyi kitervelőjét, elkövetőjét és társaikat a nemzetközi joggal összhangban felelősségre vonják.

A strasbourgi székhelyű, 46 tagot számláló Európa Tanács nyilatkozata szerint Oroszország teljes felelősséggel tartozik a nemzetközi humanitárius jog megsértéséért és a háborús bűnökért, beleértve a polgári és kritikus infrastruktúrák elleni támadásokat is. Oroszország meggondolatlan cselekedete számos civil kényszerű kitelepítéséhez vezetett, és újabb humanitárius válság kockázatát jelenti – figyelmeztettek.

Az Európa Tanács eltökélt szándéka, hogy támogassa és előmozdítsa az elszámoltathatóság biztosítására irányuló nemzeti és nemzetközi erőfeszítéseket – tették hozzá.

A nyilatkozatot Marija Pejcinovic Buric, az Európa Tanács főtitkára, Edgars Rinkevics, Lettország külügyminisztere, az Európa Tanács Miniszteri Bizottságának elnöke, valamint Tiny Kox, az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének (PACE) elnöke írta alá.

Zelenszkij: egy hét múlva válnak ismertté a kahovkai vízerőmű felrobbantásának következményei
A kahovkai vízerőmű felrobbantásának következményei nagyjából egy hét múlva, a vízszint stabilizálódása után válnak ismertté – jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök. „Becslésünk szerint 35-70 település kerülhet víz alá. Tudjuk, hogy nagy gondok lesznek az ivóvízellátással az egész országrészben, és nemcsak Herszon megyében, hanem a dnyipropetrovszki és a zaporizzsjai régiókban is. A tragédia következményei majd akkor lesznek ismertek, amikor a kiömlött víz már visszahúzódott. Kiderül, mit hagyott maga után” – fogalmazott az államfő. Zelenszkij felfedte, hogy az ukrán különleges szolgálatok már korábban tervet dolgoztak ki arra az esetre, ha a kahovkai tározó gátja felrobbanna. Ukrajna tudott arról, hogy az oroszok 2022-ben aláaknázták a gátat. „Ez az információ a hírszerzésünktől származott, majd megosztottuk partnereinkkel, akik így megtudták, hogy az Oroszországi Föderáció a velük együttműködő helybeliekkel már tavaly aláaknázta a gátat”.

 

The post Orosz agresszió: Az EU és az Európa Tanács is elítélte a Nova Kahovka-i víztározó gátja elleni robbantásos támadást appeared first on .