Biztonságpolitika

Az NRC az információszabadságról és az úgynevezett nyílt kormányzásról szóló jogszabályok alapján olyan bizalmas dokumentumokhoz fért hozzá, amelyeket az igazságügyi minisztériumhoz tartozó ügynökség az önkormányzatoknak, a rendőrségnek és hírszerző szolgálatoknak küldött el az utóbbi évek során.

Az ügynökség mindazonáltal a lapnak jelezte, hogy tavaly óta nem gyűjt ilyen jellegű információkat, miután a NRC nyilvánosságra hozta, hogy az NCTV jogellenesen megfigyeli magánszemélyek, vallási vezetők, valamint aktivisták és politikusok online tevékenységét.

A jelentésekben szerepel az euroszkeptikus Szabadságpárt és a Fórum a Demokráciáért, valamint a kisebbségi jogokat is képviselő, bevándorláspárti Denk is.

A Denkre, amelyet két, a holland Munkapártból kivált török származású politikus alapított, a jelentésekben mint “a szalafizmus holland parlamenti platformjára” utalnak, amely azt terjeszti, hogy a muszlimokat hátrányos megkülönböztetés éri az országban. A jelentésben azt is megemlítik, hogy a párt Facebook-oldalán “bárkit, aki megkérdőjelezi a párt módszereit, ellenségnek, cionistának vagy nácinak” tüntetik fel. Az NCTV szerint ez a retorika csökkentheti a kormány iránti bizalmat, és antidemokratikus tendenciák kialakulásához vezethet. Az ügynökség arra is felhívta a figyelmet, hogy a Geert Wilders vezette Szabadságpárt “egyre közelebb kerül a szélsőjobboldalhoz, és feszültséget szít a hollandok és a külföldiek között”.

Farid Azarkan, a Denk vezetője szerint a jelentések állítási “gyenge lábakon állnak, de vádaskodó hangvételűek”, míg Wilders megígérte, hogy tanulmányozni fogja a megállapításokat.

The post Hollandia: egyes politikai pártok radikalizálódására figyelmeztetett a terrorelhárítás appeared first on .

“Egész éjjel légierővel bombáztak bennünket, két civil nő meghalt, most pedig Azovsztalt rohamozzák” – fogalmazott az ukrán nemzeti gárdához tartozó alakulat parancsnokhelyettese.

Az Ukrajinszka Pravda emlékeztetett arra, hogy hétfőn a civilek részleges kimenekítése után az orosz erők lőni kezdték az acélipari üzemet. A nagy kiterjedésű gyárkomplexum, amely alatt alagutak húzódnak, az egyetlen terület, amely még nem került orosz kézre a kulcsfontosságú kikötővárosban. A területen ukrán források szerint mintegy ezer polgári személy talált menedékre, illetve ide húzódtak vissza a Mariupolt védő ukrán katonák. A beszámolók szerint a hétfő este kezdődött orosz légicsapások következtében akkora tűz gyulladt ki a gyártelepen, hogy a város minden pontjáról látható volt.

Később az Azov ezred közölte, hogy “mintegy tízen” sebesültek meg a bombázásokban, a romok alatt még kutatnak túlélők, illetve holttestek után. Újabb tűzszünetre szólítottak fel, hogy folytatódhasson a civilek evakuálása biztonságosabb ukrajnai területekre.

Vadim Bojcsenko mariupoli polgármester egy tévéműsorban azt mondta, hogy a város lakóit ukrán ellenőrzésű területre menekítő 14 busz közül csupán három érkezett meg Zaporizzsjába, a többi sorsa ismeretlen. Hangsúlyozta, hogy Mariupolban még több mint ezer civil lakos vár kimenekítésre.

Pavlo Kirilenko Donyeck megyei kormányzó a Telegram üzenetküldő alkalmazáson arról tájékoztatott, hogy az orosz erők támadásaikkal kedden legkevesebb kilenc ember halálát okozták a régióban. A helyi vezető szavai szerint az orosz légierő reggel Avgyijivkát bombázta, a lövedékek a település központjában, lakott területeken csapódtak be. Előző éjjel ugyancsak Avgyijivkánál az oroszok Grad rakéta-sorozatvetőket vetettek be – tette hozzá. Avgyijivkában az előzetes információk szerint hárman veszették életüket és ketten megsebesültek. Ugyancsak tüzérségi támadásokat hajtottak végre Liman és Vuhledar városok ellen, utóbbiban meghalt három polgári személy, akik ivóvízért indultak. Limanban is hárman haltak meg az eddigi információk szerint.

Szerhij Hajdaj, a szintén a Donyec-medencében lévő Luhanszk megye kormányzója a Telegramon azt írta, hogy az orosz erők éhínséget akarnak okozni a régióban, nagy erejű bombákat dobtak le egy mezőgazdasági vállalatra. Hozzátette, hogy a bombázást a Planet Lab társaság által készített műholdfelvételek is tanúsítják. Felidézte, hogy a lebombázott agrárvállalat a legmodernebb berendezésekkel felszerelt laboratóriummal rendelkezett – beleértve az összes termény pontos és gyors elemzését biztosító expressz analizátort -, valamint egy napi 1500 tonna kapacitású gabonaszárítóval, és harmincezer tonna gabonát tudott tárolni.

A kelet-ukrajnai Zaporizzsja megyei adminisztrációjának szóvivője arról számolt be, hogy a régióban Zalizsnicsne falut vették tűz alá az orosz csapatok, aminek következtében két polgári személy meghalt, a támadásban súlyosan megrongálódott a település iskolája.

Az ukrán légierő déli parancsnoksága közölte, hogy légvédelmi rakétacsapatai megsemmisítettek két orosz Forpost és Orlan-10 típusú drónt, amelyek a Fekete-tenger menti ukrán partokon kémkedtek.

A kijevi vezérkar kedden arról számolt be, hogy eddig hozzávetőlegesen 24 200 orosz katona esett el, mintegy ezer került fogságba. Az ukrán erők megsemmisítettek 194 orosz repülőgépet, 155 helikoptert, tíz hadihajót, 1062 harckocsit, 2567 páncélozott harcjárművet, 475 tüzérségi és 80 légvédelmi rendszert, valamint 162 rakéta-sorozatvetőt.

The post Orosz agresszió: apokalipszis Mariupolban appeared first on .

A kancellár a kormány kétnapos kihelyezett ülésének szünetében tett nyilatkozatában kiemelte, hogy Finnország és Svédország a NATO-tagság ügyétől függetlenül is “mindig számíthat Németország támogatására”.

Finnország és Svédország “közeli szövetséges és szoros partner” az Európai Unióban, ezért az egész közösségnek fontos biztonsági kérdésekről is tárgyalni kell – tette hozzá Scholz, kiemelve: senki sem feltételezheti, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök Ukrajna után nem támad meg más országokat, és nem szegi meg ismét erőszakkal a nemzetközi jog szabályait.

Sanna Marin finn kormányfő hozzátette, hogy még nem ért véget hazájában a parlamenti vita a NATO-tagságról, de bármi is legyen a döntés, a következmény mindenképpen az lesz, hogy Finnország a védelmi kapacitásaival és az önvédelem iránti erős elkötelezettségével hozzájárul Európa biztonságához.

Mint mondta, Oroszország támadása Ukrajna ellen “drámaian megváltoztatta” hazája biztonságpolitikai helyzetét, és ezt már “nem lehet visszacsinálni”. A háború megmutatja, hogy Oroszország nem tiszteli az Európa biztonságát garantáló alapelveket és a nemzetközi jogot, és befolyási övezetekre szabdalt világot akar, amelyben “az erősebbé az utolsó szó”. A NATO viszont mindig is kitartott a “nyitott kapuk” politikája mellett, amely Oroszország magatartása miatt az eddiginél is fontosabb lesz – fejtette ki Marin.

Arról is szólt, hogy Finnország kiáll az Ukrajna elleni háború miatt Oroszországra kivetett EU-s büntetőintézkedések kiterjesztése mellett, akkor is, ha ez Finnországnak is hátrányt, nehézséget okoz.

Magdalena Andersson svéd miniszterelnök ugyancsak hangsúlyozta, hogy a NATO-tagság körüli vitát még nem zárták le. A parlament május 13-án mutatja be elemzését Svédország biztonsági helyzetéről és arról, hogy milyen partneri kapcsolatok szükségesek a biztonság fenntartásához. Minden lehetőséget mérlegelnek, és ugyan önállóan, nemzeti szinten döntenek, de szorosan egyeztetnek a szomszédos Finnországgal – mondta a svéd kormányfő.

The post Németország támogatná Finnország és Svédország NATO-csatlakozását appeared first on .

Úgy fogalmazott: Putyin legyőzhetetlennek mondott háborús gépezete megtört az ukránok hazafiasságának és hazaszeretetének mozdíthatatlan akadályán. Hozzátette, az ukránok arra tanították a világot, hogy az agresszor által kifejtett brutális erőszak sem ér semmit egy olyan nép erkölcsi erejével szemben, amely elszántan küzd szabadságáért.

A Downing Street ismertetése szerint a brit kormányfő kijelentette: Ukrajna a világ elé tárta Putyin történelmi léptékékű baklövését, azt az óriási hibát, amelyet csak egy önkényuralmi vezető követhet el. Johnson szerint ugyanis egy vezető akkor szokott katasztrofális hibákat elkövetni, ha a félelem gerjesztésével uralkodik, elcsalja a választásokat, börtönbe veti bírálóit, elhallgattatja a médiát, csak talpnyalóira hallgat, és ha hatalmának immár nincs korlátja.

A brit miniszterelnök elmondta az ukrán törvényhozás tagjainak, hogy Nagy-Britannia további 300 millió font (136 milliárd forint) értékben szállít felszereléseket Ukrajnának az orosz hadműveletek elleni védelemhez. A csomagban az ukrán városokat lövő tüzérségi ütegek lokalizálására alkalmas radarrendszerek, az ukrán erők ellátására szolgáló, nagy teherbírású drónok és több ezer éjjellátó berendezés szerepel.

Keddi beszédében Johnson elmondta azt is, hogy Nagy-Britannia már januárban, vagyis a háború kezdete előtt több repülőgépnyi rakományt szállított Ukrajnának új generációs könnyű páncéltörő fegyverrendszerekből (Next-Generation Light Anti-Tank Weapons Systems, NLAWS). London a következő hetekben Brimstone típusú, hajók ellen bevethető rakétákat és Stormer légvédelmi fegyverrendszereket is szállít Ukrajnának.

A brit kormány mindemellett páncélozott járműveket is ad civilek evakuálására támadás alatt álló területekről, és a kritikus fontosságú infrastrukturális létesítmények karbantartásán dolgozók védelmére. A Downing Street tájékoztatása szerint ezek a járművek új, különlegesen kialakított Toyota Land Cruiser terepjárók, amelyeket a brit kormány a kelet-ukrajnai térségek polgári tisztviselőinek védelmére és a tűzvonalhoz közeli területeken élő civilek evakuálásához szállít Ukrajnának.

Johnson hivatalának szóvivője szerint ezt az ukrán kormány kérte Londontól.

Nagy-Britannia régóta Ukrajna egyik legnagyobb nyugati fegyverellátója, és a háború február végi kezdete óta is több száz hordozható légvédelmi rakétarendszert, páncéltörő rakétákat, egyéb precíziós rakétafegyverzeti eszközöket, 120 páncélozott járművet, hajók ellen bevethető rakétarendszereket és drónokat adott át az ukrán fegyveres erőknek. A brit kormány ugyanakkor folyamatosan hangsúlyozza, hogy az Ukrajnának szállított brit fegyverzet védelmi jellegű.

The post Orosz agresszió: Johnson több százmillió font értékű újabb hadfelszerelést ígért a kijevi parlamentben közvetített beszédében appeared first on .

Rámutatott arra, hogy Ukrajna esetében Oroszország erőszakkal változtatja meg a határokat. “Készek vagyunk területi integritásunk helyreállítására. Ellenkező esetben, ha feladnánk területünk egy részét Oroszország számára, az azt jelentené, hogy az emberek hiába haltak meg” — hangsúlyozta Zelenszkij. Oroszország szerinte így bizonyosan nem hagyna fel újabb területek megszerzésével, hiszen a Krím félsziget 2014-es önkényes bekebelezése után sem állt meg. “Adjunk nekik egy kis pihenőt, mielőtt két-három év múlva új agresszióba kezdenek? Erre mi nem vagyunk hajlandók” — szögezte le.

Az elnök cáfolta Szergej Lavrov orosz külügyminiszter szavait, miszerint a kétoldalú tárgyalásokon az Oroszország elleni szankciók feloldásáról tárgyaltak volna. “Nem ismerem ezt az információt, amelyről az Oroszországi Föderáció külügyminisztere beszélt. Bizonyos, hogy az ukrán és orosz delegáció képviselői által tárgyalt egyezségekben, amelyek amúgy még nem jöttek létre, a szankciók feloldásának kérdése nem vetődött fel, és nem is vethető fel” – jelentette ki Zelenszkij. Emlékeztetett arra, hogy Oroszországgal szemben először az Ukrajnához tartozó Krím jogellenes annektálása, majd a Donyec-medence egy részének elfoglalása, végül pedig a február 24-én megindított teljes körű háború miatt vetettek ki szankciókat.

“Pontosan a gyilkosságokért, a megszállásért és a jogellenes invázióért szabtak ki erőteljes szankciókat mindaddig, amíg a háború véget nem ér, amíg vissza nem kapjuk a területeinket. Eddig, sajnos, Oroszország ugyanott tart: a mi földünkön gyakorol nyomást ránk” – fejtette ki az államfő, hozzátéve: meglepi, hogyan vetődhet fel egyáltalán a szankciók feloldásának kérdése.

Mihajlo Podoljak, az ukrán elnöki iroda vezetőjének tanácsadója, a Moszkvával tárgyaló ukrán küldöttség tagja a Twitteren azt írta, hogy két hónappal a háború kezdete után már több tízezer a halálos áldozatok száma a dél-donyecki Mariupolban. “Senki sem okozott akkora fájdalmat a Donyec-medence lakóinak, mint az Orosz Föderáció 2014 óta, és különösen most” – emelte ki. Emlékeztetett arra, hogy 2019-ben 27, 2020-ban nyolc, 2021-ben pedig 15 civil halt meg a Donyec-medencében zajló harcokban.

A mariupoli városi tanács közleményében helybeliek elmondására hivatkozva arról számolt be, hogy az orosz csapatok humanitárius élelmiszersegélyeket hozó teherautókon visszafelé az általuk megölt civil lakosok holttesteit viszik ki a városból. A városvezetés állítása szerint fotó készült ilyen teherautóról. “Az oroszok továbbra is megpróbálják elrejteni a Mariupolban és egész Ukrajnában a polgári lakosság ellen elkövetett háborús bűneiket, de ez nem sikerül nekik” – fűzte hozzá a tanács.

Andrij Nyebitov Kijev megyei rendőrfőnök azt közölte, hogy a megyében a rendfenntartók már 1202 olyan helyi lakos holttestét tárták fel, akiket az orosz csapatok öltek meg a terület megszállása alatt. Az Ukrinform hírügynökség jelentése szerint hozzátette, hogy szinte minden nap találnak újabb és újabb holttesteket.

Irina Vengyiktova főügyész pedig arról tájékoztatott a Facebookon, hogy az ukrán hatóságok megállapították a személyazonosságát a Kijev megyei Bucsában a civilek brutális meggyilkolásáért felelős egyik gyanúsítottnak. Az ügyészségi vizsgálat szerint Szergej Kolocej, az orosz nemzeti gárda egységparancsnoka gyanúsítható négy fegyvertelen férfi megölésével a városban.

Szerhij Hajdaj Luhanszk megyei kormányzó arról adott hírt, hogy az orosz erők porig rombolták a régió egyik legjobb oktatási intézményét, a liszicsanszki gimnáziumot. Megjegyezte, hogy a több mint százéves műemléképület túlélt két világháborút.

Makszim Marcsenko, a dél-ukrajnai Odessza megye katonai adminisztrációjának vezetője a kora esti órákban közölte, hogy rakétacsapás érte Odessza városát, halálos áldozatok és sebesültek is vannak, de számukat nem hozta nyilvánosságra.

Állítólag Moszkva kész tárgyalni Kijevvel
Oroszország továbbra is nyitott az Ukrajnával folytatandó párbeszédre, annak ellenére is, hogy Kijev “következetlen, és nem hajlandó komoly munkára” – jelentette ki Putyin a francia hivatali partnerével, Emmanuel Macronnal folytatott keddi telefonbeszélgetése során. A Kreml sajtószolgálatának tájékoztatása szerint Putyin beszámolt Macronnak az ukrajnai “különleges hadművelet” előrehaladásáról, beleértve Mariupol “felszabadítását” és a civilek evakuálását az Azovsztal üzemből. Ez utóbbi azzal a megállapodással összhangban történt, amely az orosz államfő és António Guterres ENSZ-főtitkár április 26-i találkozóján született. Putyin kifogásolta, hogy az Európai Unió országai szemet hunynak az ukrán biztonsági erők háborús bűntettei, valamint a Donyec-medencei városok és települések tömeges, civilek halálát okozó ágyúzása felett. Megjegyezte, hogy szerinte “a Nyugat segíthetne megállítani ezeket az atrocitásokat azáltal, hogy megfelelő befolyást gyakorol a kijevi hatóságokra, valamint azzal, hogy leállítja az Ukrajnába irányuló fegyverszállításokat”. Putyin és Macron a globális élelmezésbiztonság problémájáról is tárgyalt, miután a francia fél ezzel kapcsolatban az aggályait hangoztatta. Ezzel összefüggésben az orosz államfő elsősorban a nyugati országok szankciós intézkedéseit tette felelőssé a nehézségek miatt, és megjegyezte a globális logisztikai és szállítási infrastruktúra zavartalan működésének fontosságát.

The post Zelenszkij: az ukránok nem hajlandók Ukrajna egy részét sem Oroszországnak adni appeared first on .

Közleményükben felidézik, a kamara munkavédelem témában kerekasztal-beszélgetést rendezett, ahol a résztvevők problémaként említették, hogy a munkavédelem alapját jelentő előadás-jellegű oktatások az utóbbi években sokszor elmaradnak, és nem megfelelő tartalmúak.

A vállalatok nem használják ki a technológia nyújtotta előnyöket, online lehetőségeket. Különösen nehéz helyzetben vannak azok a kis és középvállalkozások (kkv), amelyek változó munkahelyeken, esetleg több telephelyen, elszórtan működnek, illetve nagy arányban foglalkoztatnak fizikai, nem irodai munkavállalókat – írják a közleményben.

A kamara tájékoztatása szerint a munkavédelmi kerekasztal-beszélgetésen bemutattak egy új, mobiltelefonról is elérhető e-learning alkalmazást, amely a jelenleginél könnyebben hozzáférhetővé és hatékonyabbá teheti a munkavédelmi oktatást. A Blue Colibri által négy – irodai, otthoni, kiskereskedelmi, logisztikai – munkakörnyezetben fejlesztett online oktatási anyagokat elsőként a kamara 100 önkéntes tagvállalatának munkatársai próbálhatják ki.

The post A BKIK munkavédelmi képzést segítő mobil applikációt tesztel appeared first on .

Mint mondta, a Nemzeti Kriptológiai Központ (CCN) hétvégén elkészült két szakértői jelentése szerint 2021 májusában két alkalommal történt külső behatolás a miniszterelnök telefonjára. A védelmi miniszter készülékében 2021 júniusi betörés nyomát találták meg.

“Tiltott és külső beavatkozással állunk szemben” – fogalmazott, emlékeztetve, hogy a dél-európai országban a megfigyelések végrehajtásához hivatalos bírói felhatalmazás szükséges. A tárcavezető közölte: a telefonok vizsgálatára azután került sor, hogy a Citizen Lab kanadai kutatócsoport áprilisban nyilvánosságra hozott jelentése szerint több mint hatvan katalán szeparatista politikus telefonján találtak a kémszoftverre utaló nyomokat.

Az autonóm katalán kormánykoalíció nagyobbik pártja, Katalán Köztársasági Baloldal (ERC) a botrány kipattanása után úgy vélte, hogy a megfigyelés mögött a spanyol központi hírszerzés (CNI) áll.

Félix Bolanos elmondta: a megfigyelő-szoftverek használatára irányuló ellenőrzések még folyamatban vannak és kiterjednek a spanyol kabinet összes tagjára. A kormány a központi büntetőbírósághoz fordult és átadta a ügyben eddig összegyűlt összes információt – tette hozzá.

A tagállamokban elszaporodó esetek miatt az Európai Parlament március elején 38 tagú különbizottságot hozott létre a megfigyelő-szoftverek használatának és a lehetséges jogsértések kivizsgálására.

The post Kémprogrammal figyelték meg a spanyol kormányfő és a védelmi miniszter mobiltelefonját appeared first on .

“Az ilyen hazugságoknak az a célja, hogy magukat a zsidókat vádolják meg a történelem legszörnyűbb bűneivel, amelyeket ellenük követtek el, ezzel felmentve a felelősség alól az elnyomókat”- mondta Naftali Bennett miniszterelnök Lavrov állításairól.

“Mint már mondtam, egyetlen mai háború sem holokauszt, és nem hasonlít a holokausztra. Azonnal abba kell hagyni a zsidó nép holokausztjának politikai eszközként való felhasználását” – tette hozzá az izraeli kormányfő, aki korábban Jair Lapid külügyminiszterrel szemben mindig óvatosan foglalt állást Oroszország Ukrajna elleni háborújában, Oroszországot meg nem nevezve.

Lapid megbocsáthatatlan, botrányos kijelentésnek minősítette Lavrov állításait, miszerint “Hitlerben volt zsidó vér”, és “a legnagyobb antiszemiták zsidók”. Az orosz külügyminiszter egy olasz televízióban hangoztatta, hogy szerinte Volodimir Zelenszkij ukrán elnökben a náci vezérhez hasonlóan “zsidó vér folyik”. Lavrov azt mondta: “Zelenszkij? A legnagyobb antiszemiták a zsidók, még Hitler is zsidó származású volt”.

“Ez egy megbocsáthatatlan, botrányos kijelentés, szörnyű történelmi tévedés, és bocsánatkérést várunk”- hangsúlyozta Lapid. “A zsidók nem öngyilkosok lettek a holokausztban. A nagyapámat nem a zsidók ölték meg, hanem a nácik. Azt mondani, hogy Hitler zsidó származású, olyan, mintha azt mondanánk, hogy a zsidók magukat gyilkolták a holokausztban. A holokauszt ügyeiben nem vagyunk elnézők” – közölte az izraeli külügyminiszter.

Lapid Twitter a Twitteren bejelentette, hogy az orosz nagykövetet “nehéz beszélgetésre” hívták a külügyminisztérium közel-keleti részlegének vezetőjéhez, de tartózkodott attól, hogy megrovásként definiálja ezt, és megjegyezte, hogy ő maga nem lesz jelen a találkozón.

“Először is javítsák ki tévedésüket, és nyissanak ki egy történelemkönyvet. Nem csak külügyminiszterként, hanem a budapesti gettóban raboskodó édesapám fiaként is zavar. Nem a zsidók, hanem a nácik küldték oda. A nácik üldözték a zsidókat és megöltek hatmillió zsidót. Az ukránok nem nácik, csak a nácik voltak nácik, csak ők foglalkoztak a zsidó nép szisztematikus kiirtásával” – jelentette ki Lapid, akinek édesapja, Tomi Lapid túlélte a holokausztot, majd Izraelben miniszterelnök-helyettes és igazságügyi miniszter is volt.

“Izrael az első pillanattól kezdve azt mondta, hogy elítéli az inváziót. Izrael megszavazta Oroszország elítélését az ENSZ-ben, felfüggesztését az Emberi Jogi Tanácsban, és az egyetlen ország volt, amelynek Ukrajnán belül tábori kórházat működtetett”- emlékeztetett az izraeli külügyminiszter.

“Néha nem csak az érdekek, hanem az álláspontok alapján születnek a megfontolások, különösen, ha olyan kérdésről van szó, mint a holokauszt vagy az orosz külügyminiszter efféle kijelentései. A politika nem csak érdekeket, hanem értékeket is jelent. Azon országok közé tartozunk, melyek szerint Oroszországnak nem lett volna szabad megtámadnia Ukrajnát”- tette hozzá Lapid a ynet stúdiójában.

The post Orosz agresszió: Jeruzsálemben bekérették az orosz nagykövetet Lavrov szavai miatt appeared first on .

Az oldalon olvashatók szerint a magyar kormányfő azért került fel, mert “az orosz háborús bűnösök cinkosa, bűntárs az orosz hatóságok Ukrajna és állampolgárai ellen elkövetett bűncselekményeiben, részt vesz az Ukrajna elleni humanitárius agressziós cselekményekben, ukránellenes propagandista és együttműködik az orosz agresszorral”.

A honlapon Orbán személyes adatainál születésének dátuma szerepel, helyeként csak Magyarországot jelölték meg. Ezenfelül azt közlik róla, hogy “magyar államférfi és politikus, Magyarország miniszterelnöke, valamint a Fidesz – Magyar Polgári Szövetség párt vezetője”.

Ukrán hírportálokon megjelent beszámolókra, valamint a Youtube videomegosztón nyilvánosságra hozott felvételekre hivatkozva főként azt vetik a szemére, hogy “az egyetlen az Európai Unióban”, aki megtagadja, hogy Ukrajnának szánt nyugati fegyverek áthaladjanak országa területén, és “még hosszú távon is ellenzi” az orosz gázimport leállítását. A Mirotvorec bírálja azért, mert állítása szerint az orosz-ukrán háború témáját aktívan felhasználta saját választási programjához, állami szinten terjesztve az orosz narratívákat, miszerint a demokratikus ellenzék Magyarországot be akarja vonni a háborúba Ukrajna oldalán”. A honlap kiemelte még, hogy 2022. február végén, nem sokkal “Oroszország ukrajnai inváziójának kezdete után Orbán Viktor kijelentette, hogy Magyarország nem akar és nem is fog fegyvereket szállítani Ukrajnának a megszállók elleni védekezésre”.

A Mirotvorec honlap 2014-ben jött létre Anton Herascsenko kezdeményezésére, aki akkoriban az ukrán belügyminisztérium külső tanácsadója volt. Azóta a portál olyan személyek adatait teszi közzé, akiket Ukrajna elleni agresszióval gyanúsítanak – írta a delo.ua.

A Mirotvorec kezdetben csak azoknak az adatait tette közzé, akik közvetlenül szerepet játszottak abban, hogy Oroszország 2014-ben elcsatolta Ukrajnától a Krím félszigetet, továbbá akik fegyveresen részt vesznek a Donyec-medencei konfliktusban az ukrán hadsereggel szemben, vagy együttműködnek a szakadár fegyveres erőkkel. Később már más olyan személyek adatait is elkezdték az oldalon közzétenni, akik a szervezet értékelése szerint “Ukrajna szuverenitását és területei egységét sértő bűntett, illetve jogsértés jegyeit hordozó” cselekményt követtek el.

Az oldalra 2020 végén felkerült Bocskor Andrea kárpátaljai születésű európai parlamenti (EP-) képviselő és Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke, jóval előttük pedig Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter neve is bekerült az adatbázisukba. Róla azt állították, hogy “támadást intézett Ukrajna szuverenitása és területi épsége ellen”, beavatkozott az ország belügyeibe, szította és támogatta a szakadár törekvéseket Ukrajnában.

(Mélységesen elítéljük az ilyen listázásokat. Az ilyen rosszízű, rossz emlékeket felidéző listák nem hogy nem segítik, de egyenesen hátráltatják a két ország kapcsolatainak helyreállítását, amire pedig mindkét félnek nagyon nagy szüksége lenne. A -szerk- megj.) 

The post Orbán felkerült egy “Ukrajna ellenségeit” listázó honlapra appeared first on .

A megyei rendőr-főkapitányság tájékoztatása szerint a mostantól rendszeressé váló forgalomellenőrzés részeként a hét közepén a Pécsen tilos jelzésen áthaladó autósokra fókuszáltak a rendőrök a drón segítségével, és a tetten ért tizennégy vétkesekre fejenként ötvenezer forintos közigazgatási bírságot szabtak ki. A sofőröket a pénzbírság mellett nyolc-nyolc büntetőponttal is sújtották, három esetben pedig közigazgatási eljárást kezdeményeztek az egyenruhások a szabályszegőkkel szemben.

Az észlelt forgalmi szituációkról, szabályszegésekről a drón a távolból készített mozgóképeket a rá szerelt kamerával, ezek alapján pedig a közlekedési rendőrök rögtön az elkövetés helyszínének közelében intézkedés alá is vonták a szabályszegőket. A tájékoztatás szerint a rendőrség megyeszerte tervez további, ehhez hasonló jellegű forgalom-ellenőrzéseket a közúti közlekedési balesetek megelőzése és a szabályokat figyelmen kívül hagyó, magatartásukkal balesetveszélyes helyzetet előidéző közlekedők kiszűrése érdekében.

The post Ezentúl a levegőből is ellenőrzik a közlekedőket a rendőrök Baranyában appeared first on .

A jelentés szerint a déli országrészben, Herszon és Mikolajiv térségében heves harcok zajlanak. Herszon megyében az ukrán katonák tüzérségi fegyverekkel megsemmisítettek egy orosz Repellent-1 típusú rádiólokációs állomást. A jelentés szerint az ukrán erők 42 orosz katonát öltek meg az ország déli régióiban.

A déli parancsnokság arról is beszámolt, hogy Odessza fölött a légvédelem orosz felderítő drónt lőtt le. Az odesszai katonai adminisztráció szóvivője egy tévéműsorban közölte, hogy a városban az ott lakók védelme érdekében kijárási tilalmat vezetnek be vasárnap este tíz órától kedd reggel öt óráig.

Vladiszlav Nazarov, az ukrán déli parancsnokság szóvivője a Facebookon arról írt, hogy az orosz flotta aktivizálódását észlelték a Fekete-tengeren, ahonnan drónok segítségével folytatnak felderítést Odessza megyében. Az ukrán nemzeti gárda hírül adta, hogy katonái a keleti országrészben lévő Harkiv térségében megsemmisítettek egy orosz gyalogsági harcjárművet a legénységgel együtt, és kilőttek egy harckocsit is.

Az ukrán vezérkar napi helyzetjelentése szerint az orosz hadsereg műveleteket hajt végre annak érdekében, hogy további területeket foglaljon el Herszon megyében és eljusson a régió közigazgatási határáig, továbbá támadásokra készül Mikolajiv és Krivij Rih nagyvárosok ellen is.

A kijevi vezérkar legfrissebb, vasárnapi összesítése szerint eddig hozzávetőlegesen 23,5 ezer orosz katona esett el, s mintegy ezren kerültek fogságba. Az ukrán erők megsemmisítettek 192 orosz repülőgépet, 155 helikoptert, nyolc hadihajót, 1026 harckocsit, 2471 páncélozott harcjárművet, 451 tüzérségi és 80 légvédelmi rendszert, valamint 151 rakéta-sorozatvetőt.

Valentin Reznyicsenko, a kelet-krajnai Dnyipropetrovszk megye katonai adminisztrációjának vezetője a Telegram üzenetküldő alkalmazáson arról tájékoztatott, hogy az orosz hadsereg a régióban megsemmisített két gabonaraktárat, az egyik üres volt, a másik viszont fel volt töltve.

Az Azovi-tenger partján fekvő Mariupol városvezetése bejelentette, hogy vasárnap megkísérelnek civileket átmenekíteni a kikötővárosból Zaporizzsjába. Az embereket arra kérték, hogy délután négy órakor gyülekezzenek az egyik bevásárlóközpontnál. A háború kezdete óta ostromlott és csaknem teljesen orosz kézre került, kulcsfontosságú városban katasztrofális a helyzet, nincs elegendő élelmiszer, ivóvíz, gyógyszer és orvosi ellátás sem.

Még szombat este az ukrán Azov-ezred azt közölte, hogy az ukrán ellenőrzés alatt álló mariupoli Azovsztal acélműben a romok alól kimentett húsz nőt és gyermeket a kimentésükre érkezőknek adták át. Reményüket fejezték ki, hogy a terveknek megfelelően épségben eljutnak az ukrán ellenőrzés alatti Zaporizzsjába. Az Azov megerősítette, hogy szombat délelőtt óta az orosz erők egyelőre tartják magukat a civilek evakuálása érdekében elrendelt fegyvernyugváshoz a városban.

Artem Dehtyarenko, az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) szóvivője arról számolt be, hogy hatástalanítottak egy orosz szabotőrcsoportot, amely utasszállító repülőgép lelövését tervezte Oroszország vagy Fehéroroszország területe fölött, majd Moszkva Ukrajnát akarta megvádolni a terrorcselekmény végrehajtásával. Az SZBU szerint a polgári gép kilövésére amerikai fejlesztésű Stinger légvédelmi rakétarendszert készültek használni. A csoport tevékenységét az SZBU szerint az orosz vezérkarnál dolgozó Alekszandr Tyutyerev koordinálta.

Skandináv közéleti szereplőket tett feketelistára Moszkva
Kilenc izlandi, tizenhat norvég, valamint három-három grönlandi és feröer-szigeteki dán állampolgár is szankciós listára került Oroszországban ellenintézkedésként – közölte az orosz külügyminisztérium. Az érintetteknek megtiltották, hogy Oroszország területére lépjenek. A kitiltottak olyan parlamenti képviselők, kormánytagok, üzleti és tudományos körök képviselői, újságírók, valamint közszereplők, akik az orosz diplomáciai tárca szerint az oroszellenes retorika előmozdítói és részt vesznek a Moszkva ellen irányuló politika kialakításában és végrehajtásában. A minisztérium azt is közölte, hogy a külföldi diplomaták kapcsolattartása az orosz állami szervekkel ezentúl kizárólag rajta keresztül történhet, szintén az érintett országok hasonló intézkedéseire adott válaszként, a kölcsönösség elve alapján. A RIA Novosztyi hírügynökség szerint Mihail Misusztyin miniszterelnök korábban utasítást adott arra, hogy az orosz hatóságoknak minden intézkedést meg kell tenniük a külföldi diplomatákkal való kapcsolattartás csökkentése érdekében.

The post Orosz agresszió: az ukrán honvédők megsemmisítettek három orosz légvédelmi létesítményt a Kígyó-szigeten appeared first on .

A BRFK azt közölte csütörtökön a police.hu oldalon, hogy az elkövetők egy kriptovaluták kereskedelmével foglalkozó vállalkozót kerestek meg azzal, hogy kedvező árfolyamon vásárolhat tőlük virtuális fizetőeszközt.

A sértettel egy fővárosi szállodában találkoztak, ahol harmincmillió forintnak megfelelő készpénzért cserébe egyikük digitális tárcájából látszólag átutalták a megállapodásban szereplő kriptovalutát.

A rendőrség szerint a megkárosított férfi elégedetten távozott, később azt is megbeszélte ügyfeleivel, hogy további hatvanmillió forintért vásárolna tőlük. Azt csak utólag észlelte, hogy a digitális tárcájában megjelent elektronikus fizetőeszköz valójában értéktelen, bár annak szimbóluma a megtévesztésig megegyezett egy ismert, úgynevezett stabilcoinéval – tették hozzá.

A nyomozók azonosították, elfogták és gyanúsítottként hallgatták ki a három feltételezett elkövetőt, egy 29 éves, egy 26 éves és egy 63 éves férfit. A két fiatalabb gyanúsítottat őrizetbe vették; egyikük azóta letartóztatásban van, a másik bűnügyi felügyelet alatt áll, míg idősebb társuk – aki a nyomozás adatai szerint a megkárosított ügyfél közvetítésében játszott szerepet – szabadlábon védekezhet.

Az eljárás alá vont férfiaktól a fővárosi nyomozók számítástechnikai eszközöket, több luxusautót és hárommillió forintot foglaltak le, két – jelenleg még ismeretlen – elkövetőt továbbra is keresnek.

A 26 éves gyanúsított időközben megállapodott a sértettel, hogy kártalanítja, védőjének közreműködésével hétmillió forintot már ki is fizetett neki.

A BRFK arra hívta fel a figyelmet, hogy a kriptovalutákkal történő tranzakciók során ugyanolyan körültekintően kell eljárni, mint a hagyományos fizetőeszközök esetén. Digitális fizetőeszközt is csak ellenőrzött forrásból vásároljanak! – írta a rendőrség.

The post Kriptovalutával vertek át egy vállalkozót appeared first on .

Az elnök a tagozat kibővített elnökségi ülésén elmondta, a migrációs nyomás fokozatosan erősödik, a határ mentén élők naponta tapasztalják a határsértők és embercsempészek mozgását.

Az elmúlt évekhez képest megsokszorozódott a határsértők száma. Idén Csongrád-Csanád megyében több mint 34 ezer, Bács-Kiskun megyében 17 ezer határsértővel szemben léptek föl – közölte Csorba.

Február 12-től 5139 – jelentős számban az ország más részeiről érkező – polgárőr több mint 52 ezer óra határvédelmi szolgálatot adott, ebből 12 ezer órát rendőrökkel közösen. A komoly helyismerettel rendelkező polgárőrök önállóan végzik olyan helyek ellenőrzését, melyeket érintenek a migrációs útvonalak. A polgárőrök február közepe óta 3723 határsértő feltartoztatásában működtek közre, emellett négy embercsempész elfogásában is részt vettek – tudatta az elnök.

Balázs László, az Országos Rendőr-főkapitányság határvédelmi főosztályának vezetője hangsúlyozta, a polgárőrök jelentős segítséget nyújtottak a rendőrség határőrizeti munkájához, melyre a továbbiakban is számítanak. A múlt évhez képest csaknem duplájára emelkedett a határsértők száma. Idén 437 embercsempész ellen indult büntetőeljárás, ami több mint 60 százalékkal több, mint a múlt év hasonló időszakában – tudatta az ezredes.

Túrós András, az Országos Polgárőr Szövetség elnöke bejelentette, a kormány két hónappal, június 30-ig meghosszabbította a polgárőrök megerősített határvédelmi szolgálatát. A kormány által korábban biztosított támogatásból rendelkezésre áll a szolgálatot teljesítő polgárőrök szállását, étkezését, illetve üzemanyagköltségét fedező forrás – tette hozzá az elnök.

The post Több mint ötezer polgárőr vett részt a déli határ védelmében appeared first on .

Kérdésre válaszolva a szóvivő közölte: az ügyvezető igazgató lemondása nem változtat az ügynökség megbízatásán. Az pedig a Frontex igazgatótanácsának feladata, hogy felmérje a helyzetet, és értékelje Leggeri lemondólevelét – tette hozzá.

Az igazgató lemondása brüsszeli értesülések szerint összefüggésben van azzal, hogy az Európai Unió csalás elleni hivatala (OLAF) tavaly vizsgálatot indított a Frontexszel szemben azon jelentések miatt, amelyek szerint az ügynökség emberi jogsértést követett el azzal, hogy jogtalanul toloncolt ki, tett tengerre már partot ért menekülteket az uniós külső határokon.

Civil szervezetek és oknyomozó újságírók csoportjának jelentése szerint a Frontex legkevesebb 957 menedékkérőt fordított vissza jogellenesen az Égei-tengeren 2020 márciusa és 2021 szeptembere között. Az ügynökség tagadta, hogy együttműködve a görög hatóságokkal, részt vett volna menekültek visszatoloncolásában. Állítása szerint tisztségviselőik mindig betartják az emberi jogi követelményeket.

Jogi eljárás indult tavaly az Európai Unió luxemburgi székhelyű bíróságán is a Frontex ellen, mert a vádak szerint az ügynökség megtagadta, hogy nyilvánosságra hozzon olyan dokumentumokat, amelyek a líbiai parti őrséggel folytatott munkakapcsolatába engednek betekintést. Per kezdődött az uniós bíróság előtt olyan bejelentések nyomán is, hogy az ügynökség két menedékkérőt erőszakosan kiutasított, amikor azok megpróbáltak védelmet keresni az EU-ban.

A Frontex működését az Európai Parlamentben már külön munkacsoport vizsgálja, amely egy jelentésében arra a következtetésre jutott, hogy az EU-ügynökség figyelmen kívül hagyta azokat a bizonyítékokat, amelyek szerint a menekülteket jogellenesen utasítják ki az EU határainál. Megjegyezték ugyanakkor, hogy nincs bizonyíték az ügynökség közvetlen részvételére az alapvető jogok megsértésében.

Az Európai Bizottság tavaly befagyasztotta az éves szinten 758 millió eurós költségvetéssel rendelkező ügynökség költségvetésének egy részét az eljárások befejezéséig. Fabrice Leggeri 2015 óta volt a Frontex ügyvezető igazgatója.

The post Benyújtotta lemondását a Frontex ügyvezető igazgatója appeared first on .

A Szolnoki Törvényszék a közleményében azt írta: a 40 éves felsőlajosi férfit emberölés, kifosztás, valamint közokirattal visszaélés miatt ítélték el.

Az eljárás adatai szerint a férfi nem tudott elszakadni volt párjától, akihez annak ellenére kötődött, hogy a nő a kapcsolatuk idején érzelmileg és fizikailag is bántalmazta. Elmondta neki, hogy más férfiakkal flörtöl és egyikükbe szerelmes, majd amikor emiatt veszekedni kezdtek, többször megkarmolta a férfi arcát, aki egyszer sem emelt rá kezet.

Utolsó találkozásukkor, 2020. december 22-én a beszélgetés ismét veszekedésbe, majd tettlegességbe torkollott. A nő ismét meg akarta karmolni a férfit, aki ezúttal félresöpörte a nő kezét, a mellkasához szorította a fejét, majd az ágyra lökte és megfojtotta – szerepel a közleményben.

A gyilkosság után a férfi rendet rakott, magához vette a nő igazolványait, készpénzét, utcai ruházatát és telefonját, hogy azt a látszatot keltse, elment otthonról. A holttestet előbb személygépkocsija csomagtartójába rejtette, majd másnap Felsőlajos külterületén, egy erdős részen elásta.

Az ítélet kihirdetésekor az ügyészség, a vádlott és védője is három munkanapot tartott fenn annak eldöntésére, hogy kívánnak-e élni a fellebbezés jogával.

The post Tíz év börtönre ítélték az élettársát megölő felsőlajosi férfit appeared first on .

A fordulat hetekig tartó ellenállás után, szerdán történt az uniós tagállamok nagyköveteit összefogó brüsszeli testület – az állandó képviselők bizottságának – ülésén, amelyen Michael Clauß német nagykövet közölte, hogy országa nem csupán támogatja, hogy az EU meghozza a háború miatt Oroszországot büntető intézkedések újabb, hatodik csomagját, hanem “aktívan sürgeti”.

Kifejtette, hogy egy sor orosz bank után a szektor legnagyobb szereplőjét, a Sberbankot is ki kell zárni a SWIFT nemzetközi bankközi kommunikációs és tranzakciós hálózatból. Arról is szólt, hogy megérett az idő az orosz olajipart sújtó szankciókra. A nagykövet kollégái “értetlenül néztek egymásra” – írta a Handelsblatt.

Előzőleg Varsóban Robert Habeck német szövetségi gazdasági és klímavédelmi miniszter Anna Moskwa lengyel klímaügyi és környezetvédelmi miniszterrel tartott tájékoztatóján bejelentette: sikerült annyira – a háború előtti 35 százalékról 12 százalékra – szorítani az orosz kőolaj arányát a németországi felhasználásban, hogy Németország számára már kezelhető lenne az import leállása.

A fennmaradó 12 százalékot az ország keleti részén, a német-lengyel határon fekvő Schwedtben működő olajfinomító teszi ki. Az üzem több mint kilencven százalékos tulajdonosa a Rosznyeft orosz energetikai vállalat, amely orosz kőolajat használ – benzinnel, dízellel, fűtőolajjal, kerozinnal látja el Németország keleti részének nagy részét, benne a fővárost, Berlint – , és ebben nem is tervez változást.

A kormány elképzelése szerint az orosz kitermelésű kőolajat Lengyelországgal együttműködve lehetne kiváltani Schwedtben, ha sikerül valamilyen módon kiszorítani a többségében orosz állami tulajdonban lévő Rosznyeftet. A kiszorításra lehetőséget kínálhat a többi között egy új törvénytervezet, miszerint az állam kisajátíthat energetikai cégeket, ha az ellátásbiztonság fenntartása megköveteli. A tervezetet várhatóan május végén fogadja el a szövetségi parlament, a Bundestag.

A Handelsblatt és a dpa értesülése szerint az orosz kőolajimport korlátozására két megoldás tűnik valószínűnek. Az Európai Bizottság javasolhatja a tagországoknak, hogy vezessenek be embargót – azaz teljes egészében állítsák le a behozatalt – de nem azonnal, hanem egy hosszabb átmenet után. A dpa szerint őszig vagy télig tarthat ez az átmeneti idő.

A brüsszeli bizottság másik megoldásként azt is javasolhatja, hogy importtilalom helyett vezessenek be felső árkorlátot, vagyis határozzák meg, hogy az EU-ban működő vállalatok legfeljebb mennyit fizethetnek az orosz kőolajért.

Az árplafon előnye lehet, hogy az EU-s országok a világpiaci árnál olcsóbban jutnának kőolajhoz, ami az üzemanyagárak csökkenése révén az infláció elleni küzdelemhez is hozzájárulna. Ukrajnának azzal segítene egy ilyen szankció, hogy a Kreml kevesebbet keresne az olajexporttal, és így kevesebb pénze lenne a háborúra. Ugyanakkor a terv működésének feltétele, hogy harmadik – EU-n kívüli – országok se vásároljanak kőolajat Oroszországtól az EU-s plafon feletti áron.

Az Európai Bizottság várhatóan kedden mutatja be javaslatait. A Bruegel brüsszeli gazdaságkutató és elemző intézet becslése szerint az EU naponta 450 millió euró értékben importál kőolajat Oroszországból.

Meghalt egy újságírónő a kijevi rakétatámadásban
Meghalt egy ukrán újságírónő a Kijev belvárosát ért csütörtök esti orosz rakétatámadásban – közölte Vitalij Klicsko Kijev polgármestere. Egy orosz rakéta abba a lakóházba csapódott, ahol Vira Hirics lakott. Hirics az ukrán Szabadság Rádió producere, akinek holttestét pénteken találták mega a romok alatt. Az újságírónő több mint négy éve dolgozott a rádiónál, korábban különböző televízióknál volt műsorvezető. A polgármester arról is tájékoztatott, hogy az épületből négy embert szállítottak sérülésekkel kórházba. A híradások szerint a lakóházat nemrég építették, így még kevés lakója volt. Klicsko szerint az Oroszország által Ukrajna ellen február 24-n indított háború kezdete óta eddig több mint százan haltak meg Kijevben, és a főváros 435 civil lakosa sérült meg.

Lengyelország kétszáz harckocsit küldött Ukrajnának
Lengyelország átadott Ukrajnának több mint kétszáz T-72-es harckocsit és néhány tucat gyalogsági harcjárművet – számolt be az Ukrajinszka Pravda hírportál a lengyel közszolgálati rádióra hivatkozva. Wojciech Skurkiewicz lengyel védelmiminiszter-helyettes kifejtette, hogy Lengyelországnak csaknem négyszáz T-72-es harckocsija van, ezek egy részét 2019-ben korszerűsítették. Ukrajnának javarészt a nem modernizált harckocsikból adtak át. A tisztségviselő emlékeztetett arra, hogy Varsó már szállított Ukrajnának egyebek mellett 2SZ1 Gvozgyika típusú önjáró tarackokat, Grad rakéta-sorozatvetőket és levegő-levegő rakétákat MiG-29-es és Szu-27-es repülőgépekhez. Hozzátette, hogy eddig Lengyelország által Ukrajnának nyújtott katonai segítség értéke már meghaladta a 1,5 milliárd eurót.

Szlováki Sz-300-as lágvédelmi rendszert küldött Ukrajnának
Az ukrán légierő parancsnoksága pedig arról adott hírt a Facebookon, hogy megérkezett Szlovákiából az Sz-300-as légvédelmi rendszer, amelyet már hadrendbe is állítottak Ukrajna déli részén. Az ukrán szárazföldi erők parancsnoksága a Facebookon bejelentette, hogy visszafoglalták az orosz erőktől a kelet-ukrajnai Harkiv megyében lévő, stratégiai fontosságú Ruszka Lozova falut. A kijevi vezérkar legfrissebb, pénteki összesítése szerint eddig hozzávetőlegesen 23 ezer orosz katona esett el, mintegy ezer került fogságba. Az ukrán erők megsemmisítettek 189 orosz repülőgépet, 155 helikoptert, nyolc hadihajót, 986 harckocsit, 2418 páncélozott harcjárművet, 435 tüzérségi és 73 légvédelmi rendszert, valamint 151 rakéta-sorozatvetőt.

The post Orosz agresszió: Német sajtóértesülések szerint Berlin támogatja az orosz olajimport korlátozását appeared first on .

A tárca ismertetése szerint a brit katonák mellett 72 Challenger 2 harckocsi, tizenkét AS90 típusú önjáró löveg és 120 Warrior páncélozott harcjármű is részt vesz a nyári európai hadgyakorlatokon.

Ralph Wooddisse altábornagy, a brit szárazföldi haderők főparancsnoka a minisztériumi beszámolóhoz fűzött nyilatkozatában úgy fogalmazott, hogy a brit fegyveres erők a Balti-tengertől az Égei-tengerig vesznek részt kiképzési feladatokban és harcászati gyakorlatokban, és ezek a gyakorlatok Európa biztonságának védelme mellett az orosz agresszió elrettentését is szolgálják.

A tábornok szerint a nyári európai hadgyakorlatokon brit részről könnyű felszereltségű és légi szállítású egységek, helikopterek, tüzérséggel támogatott páncélos alakulatok, elektronikus hadviselésre kialakított és légvédelmi egységek, felderítő drónok, valamint hadmérnökök és logisztikai szakértők vesznek részt.

Mindez olyan elrettentő erő kivezénylését jelenti, amilyet a brit hadsereg ebben az évszázadban Európában még nem hajtott végre – tette hozzá a szárazföldi erők parancsnoka.

Liz Truss brit külügyminiszter ugyancsak pénteken bejelentette, hogy Nagy-Britannia háborús bűncselekmények felderítésében jártas szakértőket küld Lengyelországba az orosz erők által Ukrajnában elkövetett atrocitások, köztük a szexuális bűncselekmények kivizsgálásának támogatására.

A szakértők május elején érkeznek Lengyelországba, ahol az ukrán kormány képviselőivel, menekültekkel és civil szervezetekkel tárgyalnak, és közösen térképezik fel azokat a területeket, amelyeken segítséget nyújthatnak a háborús bűncselekmények kivizsgálásához – áll a londoni külügyi tárca pénteki ismertetésében. Tuss pénteken Hágába utazott, ahol a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) lengyel elnökével, Piotr Hofmanskival tárgyal.

Boris Johnson brit miniszterelnök a minap személyesen jelentette be, hogy London segítséget nyújt azoknak a bizonyítékoknak az összegyűjtéséhez, amelyek az Ukrajna elleni orosz invázió során elkövetett háborús bűncselekményekre utalnak.

Dominic Raab brit igazságügyi miniszter, miniszterelnök-helyettes nemrégiben egymillió font (448 millió forint) értékű új brit finanszírozást jelentett be az ICC számára, emellett felajánlotta, hogy a Scotland Yard háborús bűncselekmények kivizsgálására szakosodott ügyosztálya és a brit fegyveres erők hírszerzési anyagok összegyűjtésében jártas szakértői segítséget nyújtanak a bírói testületnek.

Johnson további brit hadfelszerelés szállítását ígérte Zelenszkijnek
További brit hadieszközök szállítását ígérte szombaton Boris Johnson brit miniszterelnök Volodimir Zelenszkij ukrán államfőnek. A Downing Street szombat esti tájékoztatása szerint Johnson és Zelenszkij telefonos megbeszélést tartott, és az ukrán elnök előterjesztette, hogy milyen felszerelésre van szükség Ukrajna védelméhez. A londoni miniszterelnöki hivatal szóvivőjének beszámolója szerint Johnson megerősítette, hogy Nagy-Britannia folytatja Ukrajna katonai támogatását annak érdekében, hogy az ukránok megkapják az önvédelemhez szükséges eszközöket. Nagy-Britannia régóta Ukrajna egyik legnagyobb nyugati fegyverellátója, és az orosz invázió február végi kezdete óta is több száz hordozható légvédelmi rakétarendszert, páncéltörő rakétákat, egyéb precíziós rakétafegyverzeti eszközöket, 120 páncélozott járművet, hajók ellen bevethető rakétarendszereket és drónokat adott át az ukrán fegyveres erőknek. A brit kormány ugyanakkor folyamatosan hangsúlyozza, hogy az Ukrajnának szállított brit fegyverzet védelmi jellegű.

The post Orosz agresszió: Nagy-Britania elrettent appeared first on .

A törvényszéki szakértőkből álló csapat extra védelemmel felszerelkezve indul Ukrajnába, hogy részt vegyen a bizonyítékok mihamarabbi összegyűjtésében a hágai székhelyű Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) számára. A holland rendfenntartó erők széles körű képzettségre tettek szert a törvényszéki tudományok területén a 2014 júliusában Kelet-Ukrajna felett lelőtt maláj utasszállító repülőgéppel kapcsolatos nyomozások során.

Többhetes ukrajnai tartózkodásuk során a KMar tisztjei olyan helyszíneken fognak vizsgálódni, ahol feltehetően háborús bűncselekményeket követtek el.

A holland kormány támogatja az Oroszország indította háború során elkövetett bűncselekmények kivizsgálását, segíti az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa által létrehozott vizsgálóbizottság munkáját, és társalapítója a háború miatt elszámoltatást szorgalmazó nemzetközi csoportnak. Wopke Hoekstra külügyminiszter egymillió eurót adományozott az ICC-nek az ukrajnai vizsgálatokhoz. Hollandia ezenfelül katonai támogatást is nyújt Ukrajnának: Kajsa Ollongren védelmi miniszter kedden bejelentette, hogy korlátozott számban nehéztüzérségi fegyvereket, páncélos tarackokat küldenek.

“Hollandia nem nyugszik addig, amíg minden háborús bűncselekményt ki nem vizsgálnak, és az elkövetőket nem vonják felelősségre” – nyilatkozott korábban Mark Rutte miniszterelnök.

The post Orosz agresszió: Hollandia rendvédelmi tiszteket küld Ukrajnába a háborús bűnök kivizsgálására appeared first on .

Az OKF azt közölte, hogy az iparbiztonsági távmérőhálózat továbbfejlesztése mellett bővítették és egységes platformra helyezték a veszélyes üzemek környezetében a lakossági riasztó-tájékoztató rendszereket is.

A katasztrófavédelem által működtett radiológiai monitoring távmérőhálózat már meglévő huszonhat állomására új meteorológiai mérőszondák kerültek, továbbá harminc újgenerációs mérőállomást is telepítettek. Ez azt jelenti, hogy már százhatvan távmérőállomás, valamint négy új mobil mintavételi pont működik az ország területén – fűzték hozzá.

Az állomások mindegyike képes a csapadékmennyiség, a hőmérsékleti adatok, valamint a páratartalom és a légnyomás mérésére éppúgy, mint a szélirány és szélsebesség meghatározására, illetve az úgynevezett aeroszol-mérőegységek alkalmasak a levegőben szálló részecskéken megtapadt radioaktív anyagok kimutatására. Az állomások minimális karbantartási igény mellett folyamatos, automata üzemben dolgoznak és már vezeték nélküli adatátvitelre is képesek – írták.

Arról is beszámoltak, a támogatás nyomán megújult a mérési adatokat megjelenítő szoftver, így modern, felhasználóbarát, térinformatikai alapú felület segíti az értékelőközpont szakembereinek munkáját. A közlés szerint a projekt egyik legnagyobb eredménye, hogy az eddig külön vezérléssel rendelkező lakossági riasztórendszerek, a radiológiai monitoring távmérőhálózat, valamint a Paks és harminc kilométeres körzetében telepített lakossági riasztó-tájékoztató végpontok immár közös felületről működtethetőek.

Továbbá újabb üzemeket is bekötöttek a riasztórendszerbe, jelentősen erősítve ezzel az üzemek környezetében élők biztonságát, illetve Hajdú-Bihar, Vas és Békés megyében új ügyeleti központok létesültek – ismertették. A fejlesztés a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program részeként, a magyar állam társfinanszírozásával valósult meg – áll az OKF közleményében.

The post Uniós segítséggel valósult meg az iparbiztonsági távmérőhálózat fejlesztése appeared first on .

A vádirat szerint egy kormánytisztviselő az adóhatóság olyan osztályán dolgozott beosztottként, amelynek feladata a végrehajtási ügyek intézése és a végrehajtási cselekmények nyilvántartása volt – írta a Központi Nyomozó Főügyészség. A kormánytisztviselő 2018 októberét megelőzően jó kapcsolatot alakított ki olyan vállalkozókkal, akik személyükben vagy cégükön keresztül már huzamosabb ideje voltak érintve különböző adóhatósági eljárásokban.

A középkorú férfi az ismeretségi körébe tartozó vállalkozók részére a bizalom és a kapcsolat fenntartása érdekében olyan információkat és adatokat szolgáltatott, amelyek azt a látszatot keltették, hogy neki köszönhető valamely hátrányos jogkövetkezmény elkerülése.

Ezen túlmenően többször – akár külön kérés nélkül – tekintette meg az adózók rendszerben levő adatait, vállalkozott az adott ügy soron kívüli elintézésére, továbbá segítette a kérelmek, nyomtatványok megfelelő kitöltését, elkerülve ezzel a hiánypótlás miatti időveszteséget – olvasható a közleményben.

A dokumentum szerint a kormánytisztviselő az ügyintézésbe alkalmanként bevonta a vele bizalmi viszonyban lévő három kollégáját is, akik aktívan közreműködtek az ügyek elintézésében vagy az adatok hivatali nyilvántartásokból történő kiszolgáltatásában.

A kormánytisztviselő a jogellenes hivatali segítségnyújtásért cserébe rendszeresen – látványos vagyongyarapodást nem eredményező, de a napi megélhetést jelentősen megkönnyítő – jogtalan előnyt kért, az ügyintézés ellentételezéseként például mobiltelefont, vacsorameghívást és különböző nagyobb értékű húskészítményeket fogadott el. Az ügyben a regionális nyomozó ügyészség négy adóhatósági dolgozóval valamint tizennégy vállalkozóval szemben emelt vádat.

Vádiratában az ügyészség a kormánytisztviselővel szemben végrehajtandó szabadságvesztés büntetés és pénzbüntetés kiszabására, valamint – a jogellenes gazdagodás erejéig – vagyonelkobzás elrendelésére tett indítványt, illetve valamennyi kormánytisztviselő esetében indítványozta a köztisztviselői foglalkozástól határozott időre történő eltiltást.

The post Korrupció miatt emeltek vádat négy adóhatósági kormánytisztviselő és tizennégy vállalkozó ellen appeared first on .