Biztonságpolitika

A csernobili atomerőmű erősen sugárszennyezett zónájának akna- és lőszermentesítéséhez nyújtanak segítséget képzéssel és eszközökkel magyar tűzszerészek – közölte a Készenléti Rendőrség.

Azt írták: a csernobili atomerőmű környékéről kivonuló orosz csapatok több helyen aknákat és robbanócsapdákat, valamint nagy mennyiségű lőszert, illetve robbanóeszközt hagytak maguk után. Ezért elkerülhetetlenné vált a terület akna- és lőszermentesítése, azonban a megbolygatott radioaktív porral szennyezett talaj miatt ez különleges feladatot jelent a szakembereknek.

Az Európai Bizottság Belbiztonsági és Migrációs Főigazgatósága kereste meg a Készenléti Rendőrség Tűzszerész Szolgálat által működtetett Közép-európai CBRN-E Kiképző Központot, hogy osszák meg ismereteiket az ukrán rendőrség tűzszerészeivel. Emellett az ukrán rendőrség kérésére a magyar tűzszerészek a Bombaadat Központok Nemzetközi Munkacsoportjának tagjaként is technikai támogatást nyújtanak – tették hozzá.

A tájékoztatás szerint a belügyminiszter az országos rendőrfőkapitány javaslatával egyetértve feladatként határozta meg a képzési támogatás nyújtását, humanitárius segítségnyújtás részeként védőeszközök és sugárfelderítésre alkalmas berendezések biztosítását, valamint a más tagországok által technikai támogatásként felajánlott segélyek koordinálását, és azok eljuttatását az ukrán rendőrség tűzszerészeinek.

A csernobili zónába induló első segélyszállítmányt múlt héten adták át a beregsurányi közúti határátkelőhelyen – közölték. Itt az ukrán tűzszerészek és a Caritas munkatársai egyéni sugárzásmérő dozimétereket, sugárszennyeződés ellen védelmet nyújtó légzőkészülékeket, maszkokat, ruhákat és az ezekhez tartozó kiegészítőket vettek át. A következő szállítmányhoz további hat ország ajánlott fel eszközöket – jelezték.

 

The post Orosz agresszió: Csernobili akna- és lőszermentesítésben segítenek a magyar tűzszerészek appeared first on .

Háborús bűntett gyanújával eljárást indított a francia terrorelhárítási ügyészség egy francia újságíró halála ügyében, akit az ukrajnai Luhanszk megyei Szeverodoneck közelében öltek meg az orosz erők, amikor humanitárius buszon utazó civileket kísért. Ezzel nyolcra emelkedett az orosz támadás kezdte óta Ukrajnában megölt újságírók száma – tudatta a párizsi vádhatóság.

“Frédéric Leclerc-Imhoff újságíróként volt Ukrajnában azért, hogy megmutassa a háború valóságát. Az orosz bombák elöl menekülni kényszerülő civilekkel utazott egy humanitárius buszon, amikor halálosan megsebesült” – jelentette be hétfőn a Twitteren Emmanuel Macron francia államfő a tudósító halálhírét.

A legnézettebb francia hírtelevízió, a BFM 32 éves tudósítója hat éve dolgozott a csatornánál, ez volt a második riportútja Ukrajnában.

Catherine Colonna külügyminiszter szintén a Twitteren erősítette meg, hogy a riporter a humanitárius művelet ellen indított orosz bombázásban vesztette életét, “miközben tájékoztatási munkáját végezte”.

A tárcavezető “átlátható vizsgálatot követel a lehető leggyorsabban a tragédia körülményeinek feltárására”. Colonna az AFP francia hírügynökségnek jelezte: azt kérte Volodimir Zelenszkij ukrán elnöktől, hogy “tegyen meg minden tőle telhetőt, hogy az ukrán hatóságok segítsenek, és lehetővé tegyék az újságíró holttestének hazajuttatását a családjához, a lehető leggyorsabban”.

A luhanszki régió vezetése azt közölte, hogyLeclerc-Imhoff védősisakot viselt és a nyakánál sérült meg. A BFM hírtévé információi szerint a riporter “lövedékdarabtól” sebesült meg. A stáb másik tagja, Maxime Brandstaetter könnyebben megsérült a támadásban, az ő evakuálását már szervezi a televíziós csatorna.

A francia terrorelhárítási ügyészség a fegyveres harcokban egy, a nemzetközi jog által védett személy életének szándékos veszélyeztetése, a konfliktusban közvetlenül nem érintett emberek elleni szándékos támadás, valamint humanitárius küldetés keretében használt jármű, és az abban utazók elleni szándékos támadás gyanújával indított eljárást.

 

The post Orosz agresszió: eljárás indult Párizsban a Luhanszk megyében megölt francia újságíró ügyében appeared first on .

Zord

Mindent meg kell tenni az Oroszország által Ukrajnában indított háborúban elkövetett nemzetközi bűncselekmények bizonyítékainak összegyűjtése és a felelősök bíróság elé állítása érdekében – jelentette ki Ladislav Hamran, az Európai Unió tagállamai közötti igazságügyi együttműködésért felelős ügynökség, az Eurojust elnöke.

Hamran, a szintén hágai székhelyű Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) ügyészi hivatalával közösen tartott sajtótájékoztatón emlékeztetett: Litvánia, Lengyelország és Ukrajna az Eurojust támogatásával március végén hozott létre közös nyomozócsoportot, hogy felderítse az Ukrajnában február 24. óta tartó háborúban állítólagosan elkövetett nemzetközi bűncselekményeket. A Nemzetközi Büntetőbíróság április végén csatlakozott a kezdeményezéshez.

Az Eurojust elnöke közölte: Észtország, Lettország és Szlovákia főügyészei kedden Hágában megállapodást írtak alá arról, hogy országaik csatlakoznak a közös nyomozócsoporthoz. A megállapodás lehetővé teszi a szoros együttműködést, valamint az információk és a bizonyítékok hatékony és gyors megosztását – mondta Hamran. Közölte továbbá, hogy az Eurojust operatív, elemzési, jogi és pénzügyi támogatással továbbra is támogatja a közös nyomozócsoport partnereit, emellett segíti a résztvevő országok nemzeti hatóságai közötti koordinációt és együttműködést is.

Karim Khan, az ICC főügyésze reményét fejezte ki, hogy a három uniós tagország csatlakozását követően más országok is részt kívánnak venni a közös nyomozócsoport munkájában. Kiemelte: hivatalának célja a nemzetközi igazságügyi együttműködés megkönnyítése, valamint az, hogy felgyorsítsa a határon átnyúló nyomozásokat és a büntetőeljárások lefolytatását az érintett országokban, valamint a Nemzetközi Büntetőbíróság részes államaiban.

Közölte azt is, hogy a közös nyomozócsoport azon dolgozik, hogy önálló irodát nyisson Kijevben az állítólagosan elkövetett háborús bűncselekmények kivizsgálására.

Iryna Venediktova ukrán főügyész a sajtótájékoztatón kijelentette: elengedhetetlen az Európai Unió támogatása és együttműködése, ugyanis – mint mondta – a közös nyomozócsoportnak “minden egyes nap” újabb eseteket kell kivizsgálnia. Tájékoztatása szerint naponta mintegy két-, háromszáz újabb feltételezett nemzetközi bűneset, valamint ez idáig több, mint 600 gyanúsított, köztük magas rangú orosz politikusok és katonatisztek kerültek a nyomozócsoport látókörébe. Elmondta, hogy a közös nyomozócsoport ez idáig mintegy 15 ezer ügyben kezdett vizsgálatot és nyolcvan embert tartanak fogva feltételezett háborús bűnök feltételezett elkövetése miatt.

 

The post Eurojust: felelősségre kell vonni az Ukrajnában elkövetett nemzetközi bűncselekmények elkövetőit appeared first on .

A vizsgált 22 kakaós bevonatú, natúr túrórúd közül hat esetében indított hatósági eljárást a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih), az élelmiszer-vállalkozókkal szemben kiszabott bírságok összege közel 800 ezer forint – közölte a Nébih.

A Szupermenta terméktesztprogramban a népszerű desszertkészítményt vizsgálták, közöttük 15 túródesszert és 7 tejalapú desszertkészítmény termék szerepelt.

Az élelmiszerbiztonsági és -minőségi vizsgálatok során a mikrobiológiai vizsgálatokon túl ellenőrizték egyebek közt a termékek tartósítószer-, cukor- és laktóztartalmát is. Három termékben a szorbinsav mennyisége meghaladta az adalékanyagokról szóló rendeletben meghatározott felső határértéket, emiatt a gyártónak élelmiszer-ellenőrzési bírságot kell fizetnie. Négy terméknél akadtak jelölési hibák. Gond volt többek között a tápértékjelöléssel, valamint az összetett összetevők feltüntetésével.

Közölték: három termék esetében a jelölési hibák miatt, két terméknél minőségi hiba miatt, valamint 1 terméknél jelölési és minőségi hiba miatt indult eljárás. Arra is kötelezték a cégeket, hogy javítsák ki a feltárt hibákat.

A Szupermenta terméktesztek egyik legnépszerűbb mozzanata a kedveltségi vizsgálat, melyen ezúttal is szakértő és laikus kóstolók pontozták a termékeket. Értékelésük alapján a 15 túródesszert közül a dobogó legfelső fokára a Pöttyös Túró Rudi állhatott, a második helyen a Pilos Túródesszert végzett, míg a harmadik helyet a Pöttyös Óriás Rudi laktózmentes érdemelte ki. A hét tejalapú desszertkészítmény versenyében az első holtversenyben a Milfina Rudi és a CBA Piros Rudi lett, második a Sissy Rudi, harmadik helyen pedig a S-Budget Rudi végzett.

A részletes vizsgálati eredmények elérhetők a Nébih Szupermenta termékteszt oldalán.

 

The post Jelölési és minőségi hibákat talált a túrórudaknál a Nébih appeared first on .

Aláírta Magyarország fegyveres védelmének tervét Novák Katalin köztársasági elnök, a Magyar Honvédség főparancsnoka.

Az ország fegyveres védelmi tervének illeszkednie kell az ország védelmi tervébe – közölte Ruszin-Szendi Romulusz, a Magyar Honvédség parancsnoka a közmédiával a helyszínen. Hozzátette: a Magyar Honvédség a legkisebb incidenstől a teljes háborús helyzetig elemzi azokat a kihívásokat, amelyek az országot érhetik. A mindenkori köztársasági elnöknek meg kell ismernie, és el kell látnia kézjegyével a dokumentumot – hangsúlyozta a tábornok.

Kun Szabó István vezérőrnagy, a köztársasági elnök főhadsegédje kiemelte: az aláírás valódi aktualitását az adja, hogy 2020-ban elfogadták a nemzeti biztonsági stratégiát, a következő évben pedig a nemzeti katonai stratégiát. Ennek figyelembevételével vizsgálták felül a védelmi tervet – tette hozzá.

Magyarország Alaptörvénye kimondja, hogy a Magyar Honvédség alapvető feladata Magyarország függetlenségének, területi épségének és határainak katonai védelme, továbbá a nemzetközi szerződésből eredő közös védelmi és békefenntartó feladatok ellátása. Az Alaptörvény szerint a köztársasági elnök a Magyar Honvédség főparancsnoka.

A terv tartalmazza a Magyar Honvédség feladatait a törvényes rend fenntartásában, a kritikus infrastruktúra és a kibertér védelmében. A tervet a honvédelmi miniszter előterjesztésére a köztársasági elnök hagyja jóvá.

 

The post Novák Katalin aláírta az ország fegyveres védelmének tervét appeared first on .

Felszámolt egy pénzmosással foglalkozó bűnszervezetet a rendőrség; a bűnügyben 44 gyanúsított van, 407 bankszámlát zároltak és 678 millió forint készpénzt foglaltak le – közölte a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK).

Azt írták: bűnszervezetben, különösen nagy értékre, üzletszerűen elkövetett pénzmosás és más bűncselekmények gyanúja miatt két éve indított eljárást a BRFK.

A nyomozás adatai szerint a bűnszervezetet egy Magyarországon élő 48 éves, izraeli állampolgárságú férfi irányította, és szervezőkön keresztül, strómanok közreműködésével alapítottak vagy vásároltak cégeket. Ezek a cégek nem végeztek valódi gazdasági tevékenységet, csak a nevükre nyitott forint- és euróbankszámlákra volt szükség, hogy azokra a világ minden tájáról különféle online elkövetett – jellemzően úgynevezett számlaváltós- és kriptovaluta-befektetésekkel kapcsolatos – csalásokból származó pénzeket utaljanak – írták.

Hozzátették: a rendkívül szövevényes bűnügy felderítésére külön nyomozócsoport alakult, a budapesti nyomozók munkáját az Europol pénzmosás elleni küzdelemmel foglalkozó egysége elemzőkapacitásával és a nemzetközi információcsere elősegítésével támogatta.

A fővárosi rendőrök az europol munkatársaival május 9-én Budapesten és környékén, valamint Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében egyszerre 24 helyszínen tartottak kutatást.

Az akcióban 184-en vettek részt, bevetettek nemcsak kábítószer-, hanem különlegesen képzett pénzkereső kutyákat is. Csak ezen a napon 16 embert fogtak el, és hallgattak ki gyanúsítottként; többek között lefoglaltak mintegy 60 ezer eurót, 22 millió forintot, egy luxusautót, kábítószergyanús anyagokat, négy éles és egy gumilövedékes fegyvert, lőszereket, 36 bankkártyát, számos adathordozót, mobiltelefonokat, sim-kártyákat, ékszereket és zálogjegyeket – írták.

A rendőrség közlése szerint később további feltételezett elkövetőket is elfogtak, így az eljárásnak most 44 gyanúsítottja van, közölük tíz szervező, 34 stróman. Hozzátették: a strómanok jellemzően rossz anyagi körülmények között élő emberek, akik minimális anyagi ellenszolgáltatásért cserébe adták át személyes adataikat, esetenként közreműködtek az összegek felvételében és átadásában is. A külföldön elkövetett bűncselekményekről nem rendelkeztek információval, csak azzal az egy emberrel álltak kapcsolatban, aki beszervezte őket.

A pénzmosáshoz felhasznált 94 gazdasági társaság 407 bankszámlájára az eljárás adatai szerint összesen 16,8 milliárd forint érkezett, amelyből a nyomozóknak készpénzben és számlák zárolásával 678 millió forintot sikerült lefoglalni. Hat szervező már letartóztatásba került, egy bűnügyi felügyelet alatt áll.

 

The post Derék rendőreink egy pénzmosodát számoltak fel appeared first on .

A terrorizmus elleni küzdelem jegyében az Európai Unió Külügyi Tanácsa úgy határozott, hogy az afganisztáni és a szomszédos régiókban működő, az al-Kaidához és az Iszlám Állam nevű terrorszervezethez kapcsolódó csoportot és két vezetőjét felveszi a terrorszervezetek tagjait, valamint a velük összeköttetésben álló természetes vagy jogi személyeket és szervezeteket felsoroló jegyzékébe.

Az uniós tanács hétfői tájékoztatása szerint az intézkedések a Hurrász ad-Dín nevű, az al-Kaida nemzetközi terrorszervezethez köthető szíriai terrorista csoportot, annak vezetőjét és vallási vezetőjét célozzák.

A Hurrász ad-Dín az al-Kaida nevében és égisze alatt működik, és részt vesz terrorista műveletek tervezésében. Céljainak elérére táborokat hozott létre Szíriában, hogy terrorista kiképzést biztosítson tagjai számára. Megalakulása óta Európából is számos külföldi terrorista harcos csatlakozott a csoporthoz. Propaganda-tevékenységek révén a szankcionált csoport és vezetői kulcsszerepet játszanak az al-Kaida erőszakos, dzsihádista ideológiájának terjesztésében, terrorcselekmények elkövetésének ösztönzésében.

A Hurrász ad-Dín és két vezetője komoly és folyamatos fenyegetést jelent az Európai Unióra, valamint a regionális és nemzetközi stabilitásra – emelte ki közleményében az uniós tanács.

A hétfői határozattal együtt tíz emberrel és három, terrorizmust támogató szervezettel szemben alkalmazott korlátozó intézkedések között pénzeszközök és egyéb bevételek befagyasztását kimondó rendelkezések, valamint a büntetőügyekben folytatott rendőrségi és igazságügyi együttműködéssel kapcsolatos intézkedések szerepelnek. Sem közvetlenül, sem közvetett módon nem bocsátható a szervezetek és vezetőik rendelkezésére semmilyen pénzeszköz, pénzügyi eszköz vagy gazdasági forrás.

A jegyzékbe vétel kritériumai között terrorcselekmény végrehajtása, vagy ilyen jellegű cselekmény kísérlete, illetve elősegítése miatt indított büntetőeljárás során kimondott elmarasztaló ítélet szerepel.

Az Európai Unió 2016 szeptembere óta képes önállóan korlátozó intézkedéseket elfogadni az Iszlám Állam és az al-Kaida terrorszervezettel, valamint a velük kapcsolatban álló személyekkel, csoportokkal, vállalkozásokkal és szervezetekkel szemben. Az uniós szankciórendszer független, de kiegészíti azt a rendszert, amely lehetővé teszi a szankciók ENSZ-szintű elfogadását.

 

The post Az EU bővítette a terrorizmus elleni küzdelmet szolgáló szankciós jegyzékét… Oroszország nem került bele appeared first on .

A héten 11 megye 230 településén folytatódik az szúnyogirtási program – közölte a program végrehajtásáért felelős Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF).

Szabolcs-Szatmár-Bereg és Jász-Nagykun-Szolnok megyékben az időjárás miatt korábban elmaradt beavatkozásokat pótolják, illetve tovább zajlanak a beavatkozások a Tisza-tónál és Csongrád-Csanád megye folyóparti településein is – tartalmazza a közlemény.

Ugyanakkor, megkezdődik a kifejlett szúnyogok elleni védekezés Baja és Mohács térségében, a Csepel-szigeten és környékén, Budapesten pedig biológiai módszerrel lépnek fel a szúnyoglárvák ellen – tették hozzá.

Mint írták: az elmúlt napok változékony időjárása után a felmelegedés hatására várható a vérszívók tömeges megjelenése, ezért a következő napokban folytatódik az intenzív védekezés.

Arra is felhívták a figyelmet, hogy a jelenlegi esős időszakban a lakosság különösen sokat tehet a szúnyogok elterjedése ellen. Ezért érdemes a ház körül kialakuló kisebb vizeket felszámolni, a csatornákat, árkokat megtisztítani, a vízgyűjtő edényeket hálóval lefedni, a virágcserepekben, vödrökben megálló vizet kiönteni.

A katasztrófavédelem weboldalán a “lakosság – szúnyoggyérítés” menüpontban érhető el a szúnyoggyérítés heti programja – olvasható a közleményben.

 

The post Katasztrófavédelem: 230 településen folytatódik a szúnyogirtás appeared first on .

II. Abdalláh jordán király szerint Oroszország kivonulása Dél-Szíriából olyan hatalmi vákuumot teremtett, amelyet Irán és szövetségesei fognak betölteni, és csak remélni tudja, hogy az Iránnal folytatott párbeszédnek pozitív hatása lesz a szíriai béke helyreállítására – nyilatkozta az uralkodó.

A hasemita királyi udvar YouTube csatornájára is feltöltött interjúban II. Abdalláh jordán királlyal Herbert R. McMaster nyugalmazott amerikai tábornok, Donald Trump nemzetbiztonsági főtanácsadója (2017-2018) készített interjút a kaliforniai Stanford Egyetem Hoover Intézetének “Battlegrounds” (Csataterek) című beszélgetős sorozatában.

Amikor McMaster az Irán által jelentett térségbeli fenyegetésről kérdezte beszélgetőpartnerét, az 1982-ben az oxfordi Pembroke College-ban közel-keleti tanulmányokat, 1987-ben pedig a washingtoni Georgetown Egyetemen nemzetközi kapcsolatok tanulmányokat folytató jordán uralkodó azt válaszolta: számos biztonsági kihívással néznek szembe a Közel-Keleten, annak ellenére, hogy folyamatos a párbeszéd Irán, a Perzsa (Arab)-öböl menti országok és Szaúd-Arábia között.

II. Abdalláh kifejtette, hogy a jordán határt rendszeresen megtámadják, és az orosz katonai erők kivonulása Dél-Szíriából “olyan hatalmi vákuumot teremtett, amelyet Irán és szövetségesei fognak betölteni. Sajnos ez a (jordán-szír) határ menti biztonsági helyzet romlásához vezethet”.

A jordán király hozzátette: csak remélni tudja, hogy az Iránnal folytatott amerikai és arab párbeszédnek pozitív hatása lesz a szíriai béke helyreállítására, de “ennek jelenleg nyomát sem látom a terepen”.

 

The post II. Abdalláh: a szíriai orosz kivonulás utáni hatalmi vákuumot Irán és szövetségesei fogják betölteni appeared first on .

Valószínnűleg az eddig ismertnél több a civil áldozatok száma, az orosz erők több, mint 22 ezer embert ölhettek meg Mariupolban a helyi ukrán hatóságok becslése szerint, de számos tény arra mutat, hogy ez a szám még jelentősen emelkedhet – közölte Vadim Bojcsenko, a Donyeck megyei kikötőváros polgármestere.

A szombat óta orosz ellenőrzés alatt álló város ukrán önkormányzata által nyilvánosságra hozott közlemény szerint a város egyik temetőjében a holttesteket több rétegben rakták egymásra, majd táblákkal egyedi temetkezési helynek “álcázták”. A városi tanács értesülései szerint április közepe óta az orosz erők legalább 16 ezer mariupoli lakost temettek tömegsírokba a város peremvidékén fekvő Sztarij Krim, Mangus és Vinohradne falvak közelében is. Még körülbelül ötezer embert temettek el a város alkalmazottai március közepéig, vagyis Mariupol orosz megszállásáig – tette hozzá a tanács, kiemelve, hogy Mariupolban még mindig több ezer holttest van a romok alatt, illetve ideiglenes temetőkben vagy halottasházakban.

Közben Mikola Zsirnov tábornok, az ukrán főváros, Kijev katonai adminisztrációjának vezetője kijelentette: jelenleg semmi jele annak, hogy az orosz csapatok újra megtámadnák Kijevet, a veszély ugyanakkor továbbra is fennáll. Az orosz csapatok március végén, április elején vonultak el a főváros környékéről.

“Tudjuk, hogy az Oroszországi Föderáció használhatja Fehéroroszország területeit is. Kijev, mint főváros, az orosz csapatok kiemelt célpontja. Tekintettel a jelentős mennyiségű emberi és logisztikai erőforrásra Oroszországban, továbbra is fennáll a második offenzíva veszélye” – vélekedett rá a tábornok. Hozzátette: “Naponta szorosan figyelemmel kísérjük az ellenség akcióit. A fenyegetés mindaddig létezik és fennáll, amíg nem győzünk, de Kijev arra készül, hogy megfelelő válaszcsapást mérjen az ellenségre”.

Az Ukrajinszka Pravda hírportál közölte a Meduza Rigában szerkesztett orosz ellenzéki hírportál egyik hétfői hírét, amelyben Roman Sztarovojt, a kurszki terület kormányzója arról számolt be, hogy Moszkva az Ukrajnával határos régióba nagy számú orosz katonát, valamint tüzérségi fegyvereket és rakétavetőket csoportosított. A kormányzó állítása szerint ezt a helyi lakosság védelmében tették.

Szerhij Hajdaj, Luhanszk megyei kormányzó közben arról adott hírt, hogy életét vesztette egy francia újságíró a régióban, amikor az orosz erők tüzet nyitottak a helyi lakosok evakuálására elindított páncélozott autóra. A jármű páncélját az orosz lövedékrepeszek felszakították, az újságíró pedig halálos sérülést szenvedett a nyakán. Az evakuálást egyelőre az ukrán oldal felfüggesztette.

Oleh Szinyehubov Harkiv megyei kormányzó arról tájékoztatott, hogy hétfőtől a régióban egy órával csökkentették a kijárási tilalom időtartamát: mostantól csak este tíz órától lép életbe – míg ezelőtt kilenctől volt érvényben – és reggel hat óráig tart.

Petro Porosenko volt ukrán elnök, az Európai Szolidaritás nevű ellenzéki parlamenti párt vezetője mindeközben engedéllyel Lengyelország felé elhagyta Ukrajnát. Elutazása előtt Volodimir Zelenszkij jelenlegi államfőhöz fordult, hogy biztosítsa afelől: az ellenzék a kormányzattal együtt Ukrajna megerősítésén dolgozik. Porosenko, szavai szerint, az Európai Néppárt rotterdami kongresszusára tart.

 

The post Orosz agresszió: valószínűleg az eddig ismertnél több a civil áldozatok száma Mariupolban appeared first on .

Több helyen összecsaptak zsidók és arabok Jeruzsálem óvárosában már a Jeruzsálem-napi zászlós menet előtt – jelentette a Jediót Ahronót című újság hírportálja, a ynet.

A jeruzsálemi óvárosban fiatalokból álló csoportok már órákkal a tervezett “zászlótáncoltató” menet előtt izraeli zászlókkal, énekelve-táncolva jártak, és többen közülük arról számoltak be a lapnak, hogy arabok megtámadták, fejbe ütötték őket. Hasonló incidensekről szóltak arab fiatalok is az óvárosban, csak őket zsidó fiatalok ütötték meg a város keleti felének 1967-es elfoglalásának, majd egyesítésének izraeli ünnepén, a Jeruzsálem-napon.

A rendőrség megpróbálja elejét venni az erőszaknak, szétválasztani a csoportokat, már bevetettek tömegoszlató eszközöket, gázsprayt is, és letartóztatták az összecsapások több résztvevőjét.

A videófelvételek tanúsága szerint az egyik helyen az izraeliek azt kiabálták az arabok csoportja felé, hogy Izrael népe él (Am iszrael háj), az arabok pedig Allah akbar (isten a legnagyobb) kiáltással válaszoltak. Emellett a palesztinok között egy olyan videó terjed, melyen zsidó fiatalok megpróbálnak felgyújtani egy palesztin zászlót.

A Jeruzsálem-nap idén kora reggel azzal kezdődött, hogy reggel hét órától különösen sok zsidó látogatta meg a Templom-hegyet, ahol az i.e. X. század elején Salamon király felépítette a zsidók első Szentélyét, majd a babiloni fogságból visszatérve, az i.e. VI. század végén felépítették a második zsidó Szentélyt, melyet a római csapatok i.u. 70-ben leromboltak.

A vizit szabályait imádkozással megszegő zsidókat eltávolították a szent helyről, mert a status quo egyezmény szerint a Templom-hegyen csak muzulmánok imádkozhatnak. Voltak, akik izraeli zászlókat lengettek, és az izraeli himnuszt énekelték a látogatás alatt. Vasárnap délutánra 15 ezer zsidó hívő érkezett a Siratófalhoz is, amely a Templom-hegy nyugati támfala.

Délután a rendőrség közölte, hogy összesen 2600, vagyis rekordszámú zsidó tett sétát vasárnap a Templom-hegyen, arab nevén a Haram al-Sarif teraszon, ahol jelenleg az Al-Aksza-mecset áll, az iszlám vallás harmadik legszentebb helye Mekka és Medina után.

A vasárnap délben tartott kormányülésen Naftali Bennett miniszterelnök arra szólított fel, hogy felelősségteljesen és méltó módon tartsák meg a délutáni zászlós felvonulást.

A kormány múlt pénteken jóváhagyta az évtizedes hagyománynak megfelelő, a Damaszkuszi-kaputól induló útvonalat, noha a palesztinok tiltakoztak ez ellen, és tavaly, Benjamin Netanjahu ideiglenes miniszterelnök az utolsó pillanatban megváltoztatta a menet útját, elkerülve ezt az elsősorban az arabok használta kaput.

“Az izraeli zászló lobogtatása az izraeli fővárosban magától értetődik, így az első pillanattól fogva világos volt válaszunk a kérdésben” – mondta Bennett a döntésről.

Reggel óta több mint háromezer rendőr és határőr – egy részük civil ruhában – próbálja biztosítani a nyugalmat az óváros ütközőpontjain. A ynet értesülése szerint az izraeli hadsereg is megerősítette országszerte a vaskupola egységeket, mert tavaly a Jeruzsálem-napi felvonulás miatt a Hamász rakétákat lőtt Izraelre, és kirobbant a több mint két hétig tartó Falak őrzői-hadművelet.

 

The post Több helyen összecsaptak zsidók és arabok Jeruzsálem óvárosában a zászlós menet előtt appeared first on .

Az Arktisz hosszú ideig marginális kérdés volt az Európai Unió számára. Svédország és Finnország 1995-ös csatlakozása előtt a szervezet nem rendelkezett sem intézményi kerettel, sem eszközökkel ahhoz, hogy ezzel a régióval foglalkozzon. Az 1995-ös év jelentősebb változást hozott, mivel két olyan állam csatlakozott az Unióhoz, amelyek a sarkvidéki együttműködés részei és szoros kapcsolatban állnak más régióbeli államokkal. Nem utolsó sorban pedig ez a bővítés eredményezte az EU és Oroszország közös határát is. Mégis 2008-ig kellett várni az Európai Unió első Arktisszal foglalkozó szakpolitikai dokumentumára. Az Unió tevékenysége elsősorban gazdasági aspektusból értelmezhető – mivel azonban a Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen kinevezésekor úgy fogalmazott, hogy „Geopolitikai Bizottságot” fog vezetni, így a biztonságpolitikai aspektusok sem elhanyagolhatók. Jelen elemzésben áttekintem, hogyan fejlődött az EU arktiszi politikája 2008-at követően, milyen meghatározó dokumentumok foglalkoznak a térséggel, illetve, hogy az orosz-ukrán háború hogyan érinti az EU ezen speciális szakpolitikáját. Az EU stratégiai megközelítése

Az EU stratégiai szinten sokat foglalkozik a térséggel és különböző stratégiai dokumentumokkal is rendelkezik a témában. 2008-ban az Európai Parlament kiadott egy határozatot Arktiszi Kormányzat néven, amelyben többek között kiemeli az Arktiszt érintő éghajlatváltozást és a régió klímaváltozásának globális hatásait, valamint kifejezi igényét egy különálló, Arktisszal foglalkozó szakpolitika megalkotására. Továbbá felszólítja a Bizottságot, hogy:

• tűzze napirendre az arktiszi biztonság- és energiapolitikát;
• kommunikációjában foglalkozzon a térséggel;
• töltsön be proaktív szerepet az Arktiszon, első lépésként legyen megfigyelő az Arktiszi Tanácsban;
• állítson fel külön a térséggel foglalkozó irodát.

Ezt követően 2008-ban a Bizottság is kiadott egy közleményt a Tanácsnak és az Európai Parlamentnek „Az Európai Unió és az Északi-sarkvidék” címmel. E dokumentum három fő célt határoz meg a tagállamok és az EU intézményei számára: az Arktisz megőrzését, az erőforrások fenntartható használatát és az Arktisz multilaterális kormányzásának támogatását.

A következő stratégiát 2012-ben adta ki a Bizottság és az Unió Külügyi és Biztonságpolitikai Főképviselője. Az előzőhöz hasonlóan ez is három fő célt határoz meg: a kutatás támogatását, a felelősség teljes gazdasági fejlődést és az Arktiszi Államokkal folytatott kapcsolatok fejlesztését. Ez a stratégia követi elődje célkitűzéseit és megtartja a kutatást és a környezetvédelmet, mint az Európai Uniót az Arktisszal összekötő témákat. Míg a 2008-as bizottsági közleményt azért kritizálták, mert több arktiszi szereplőben is azt a benyomást keltette, hogy az Unió be kíván avatkozni az arktiszi államok ügyeibe, addig a 2012-es közleményt épp az ellenkezőjével vádolták, vagyis, hogy feltűnően el akarja kerülni az arktiszi szereplőkkel való konfliktust, és azzal is, hogy közvetett módon elismeri azt, hogy az Unió továbbra sem rendelkezik koherens arktiszi stratégiával.

2016-ban az Európai Parlament és az Európai Unió Tanácsa kiadta „Az Európai Unió Északi-sarkvidékre vonatkozó integrált politikája” című közleményét. Ez a dokumentum már a bevezetésében leszögezi: „az Európai Uniónak stratégiai érdeke, hogy kulcsszerepet játsszon az északi-sarkvidéki régióban”. Három központi kérdéssel foglalkozik: az éghajlatváltozással, a nemzetközi együttműködéssel és a fenntartható fejlődéssel. Az éghajlatváltozás okozta problémákra válaszul kiemeli a kutatás szerepét, amelybe többek között beletartozik az űrkutatás támogatása is. Emellett további válaszlépésként foglalkozik az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra vonatkozó stratégiákkal és a környezetvédelemmel is. A fenntartható fejlődéssel kapcsolatban támogatja az innovációk és az érdekelt felek bevonását. Emellett kiemeli az infrastruktúra-fejlesztés fontosságát és ismételten helyet kap az űrtechnológia kérdésköre, mivel a sarkvidéki tájékozódáshoz szükség lenne egy új műholdrendszerre is. A nemzetközi együttműködés tekintetében pedig kiemeli a nemzetközi szervezetekkel való együttműködést, külön hangsúlyozva a halászat és a tudomány területét.

Az Európai Bizottság és az Unió Külügyi és Biztonságpolitikai Főképviselője 2021-ben ismét kiadott egy közös nyilatkozatot „Nagyobb uniós szerepvállalás a békés, fenntartható és prosperáló Északi-sarkvidék érdekében”. Ez a dokumentum is hasonlóan kezdődik, mint a 2016-os, azzal a különbséggel, hogy megjelenik a geopolitikai érvelés is, illeszkedve Ursula von der Leyen bizottsági elnök elképzeléséhez, mely szerint nagyobb szerepet kéne kapjon a geopolitika az Unió döntéshozatalában. Kiemeli, hogy a térség erőforrásai, illetve az áthaladó tengeri útvonalak miatt helyi és geopolitikai verseny alakulhat ki, amely feszültségek forrása lehet és veszélyezteti az EU érdekeit. Többek között – a dokumentum szerint – ezért is geopolitikai szükségszerűség, hogy az EU részt vegyen az Arktisszal kapcsolatos ügyekben. Három fő célkitűzése van a stratégiának:

1. hozzájárulás a békés párbeszédhez és együttműködéshez a változó geopolitikai környezetben;
2. az éghajlatváltozás okozta változások kezelése;
3. az Északi-sarkvidék fenntartható fejlődésének támogatása.

Az első pontban az EU célul tűzi ki, hogy növelje előrejelzési kapacitását és az Északi-sarkvidék szerepét a külkapcsolatokban, valamint, hogy a regionális együttműködésekre fog támaszkodni. Emellett további fejlesztési irányként adja meg a polgári védelmet, a kutató-mentő együttműködéseket és a permafroszt olvadással kapcsolatos kutatásokat is. Szintén az első célkitűzéssel kapcsolatban a stratégia kiemelt területként kezeli az EU Északi Dimenzióját, a Grönlanddal való együttműködést és a már említett permafroszt olvadás vizsgálatát.

A második pontban az EU célja a saját károsanyag-kibocsátása régióra gyakorolt hatásának jobb megértése és a térséggel való együttműködés mentén történő kezelése. Itt kiemelt terület a Jeges-tengeri halászat szabályozása és a koromkibocsátás csökkentése.

A harmadik pont esetében a kék és zöld átállás ösztönzése az elsődleges cél. Kiemelt területként kezeli az EU az EU-PolarNet-et, az egészséget és rezilienciát, illetve az InvestEu és az Északi-sarkvidék kapcsolatát.

Az EU arktiszi tevékenysége

Áttérve a gyakorlatra, érdemes megemlíteni, hogy – követve a 2008-as parlamenti határozatot – az Európai Unió többször is kísérletet tett az Arktiszi Tanács megfigyelő státuszának elnyerésére. 2008-ban jelentkezését Kanada vétózta meg annak következtében, hogy az Európai Unióba nem lehet fóka alapú termékeket importálni. A döntést először a következő miniszteri találkozóra, 2011-re halasztották, majd ez tovább tolódott 2013-ra. 2013-ig az EU „ad hoc megfigyelő” státusszal rendelkezett az említett nemzetközi szervezetben, majd a 2013-as találkozón megfigyelő státuszt kapott Kína, Japán, Szingapúr, Dél-Korea, Olaszország és India is, amellett, hogy az EU jelentkezését is „megerősítették”, de nem fogadták el – a fókaimport- tilalom okozta – elhúzódó Kanada-EU ellentét következtében. 2013-ban eltörölték az „ad hoc megfigyelő” státuszt, és az EU-nak egy másik, nevezetesen az „állandó vendég” pozíciót ajánlották fel (tehát továbbra sem a kitűzött megfigyelő státuszt), amelyet el is fogadott. Bár 2015-ben Kanada és az EU megállapodást kötött, az Unió továbbra sem kapta meg a hivatalos megfigyelő státuszt, mivel 2014-től Oroszország lett a fő ellenzője ennek a folyamatnak, válaszul az ukrán válságra érkező EU-s szankciókra. Tekintve a jelenlegi helyzetet, a közeljövőben sem várható változás.

A másik kiemelendő EU-s arktiszi tevékenység az Északi Dimenzió, amely egy közös szakpolitika négy egyenrangú fél – az EU, Oroszország, Norvégia és Izland – között. A kezdeményezés 1999-re nyúlik vissza, melyet 2006-ban megújítottak. A partnerség négy fő téma köré épült: környezet, egészség és jólét, szállítás és logisztika, illetve kultúra, és számos sikert ért el.

2001-ben létrejött az Északi Dimenzió Környezeti Partnerség, melynek keretében egymilliárd euró értékben támogattak környezeti és nukleáris hulladékkal kapcsolatos projekteket Oroszországban és Fehéroroszországban. 2003-ban létrejött az Északi Dimenzió Partnerség Közegészségügy és Szociális Jólét terén nevű együttműködés, melyben szakértői csoportok és NGO-k működtek együtt és információcserével, a helyes gyakorlatok megosztásával foglalkoztak. 2009-ben három program is elindult, az Északi Dimenzió Intézmények, az Északi Dimenzió Partnerség Szállítás és Logisztika terén, illetve az Északi Dimenzió Üzleti Tanács. Ezek az egyetemek együttműködését, infrastruktúra fejlesztésekbe való külső támogatás bevonását és az üzleti szféra összeköttetését támogatták. 2010-ben pedig az Északi Dimenzió Partnerség Kultúra terén jött létre, amely pedig a határokon átívelő kulturális programokat és a kultúrát érintő ipart támogatta.  Az orosz-ukrán háború szele azonban ide is elért és 2022. március 22-én az EU kiadott egy közleményt, amely szerint felfüggeszti az Északi Dimenzió keretében az együttműködést Oroszországgal és az Északi Dimenzió megfigyelőjével, Fehéroroszországgal is.

A gazdasági kérdések mellett az Európai Unió jelentős figyelmet fordít az Arktiszt érintő kutatások ösztönzésére is. Az EU-PolarNet 1 elsődleges célja, hogy fejlessze a koordinációt az EU tagországok kutatóintézetei között. A kezdeményezés keretében létrejött egy integrált EU-Sarkvidéki kutatási program is, amely rövid és hosszútávú célokat határozott meg. Fő feladatai a kutatás koordinálása, optimalizálása és az érintett felek bevonása. Az együttműködés 22 partnert foglalt magában. A környező országok intézményei közül részt vesz benne az Osztrák Sarkvidéki Kutató Intézet (Austrian Polar Research Institute), a Bolgár Antarktisz Intézet (Bulgarian Antarctic Institute) és a Lengyel Tudományos Akadémia Geofizikai Intézete (Instytut Geofizyki Polskiej Akademii Nauk). Az EU-PolarNet 2 ezen együttműködés kibővített változata. Saját bevallás szerint ez a legnagyobb sarkvidéki kutató és infrastrukturális konzorcium a világon. A program egyik központi célkitűzése egy Európai Sarkvidéki Koordinációs Iroda létrehozása. Emellett az EU-PolarNet 1 három feladatát is magába foglalja, valamint a kutatás priorizálása, a szakpolitikai tanácsadás és a kommunikáció is a feladatai közé tartoznak. A konzorcium 25 tagot foglal magába 21 országból. Ha a környező országokat nézzük, tagja a Bécsi Egyetem (Universität Wien), a Dél-bohémiai Egyetem (Jihočeská univerzita v České Budějovice), a Sziléziai Egyetem (University of Silesia in Katowice) és a Bolgár Antarktisz Intézet.

Az Arktiszi programok finanszírozása

Központi kérdés a tagországok szempontjából, hogy milyen forrásokból finanszírozza az Unió sarkvidéki programjait. Négy fő csoportba lehet sorolni a pénzügyi forrásokat:

• Kohéziós és vidékfejlesztési programok Észak-Svédország és Észak-Kelet-Finnország számára

Ezek elsősorban a zöld programokat és a digitális átállást támogatják 2021 és 2027 között.

• InvestEU

Lényege, hogy egy helyre szervezze össze az összes befektetéstámogató pénzügyi eszközt, amely jelenleg elérhető az EU-ban. A program 2021-től 2027-ig tart és az előzetes várakozások szerint 650 milliárd euró plusz befektetés elérését tervezik általa. A támogatások négy szakpolitikai csoportot céloznak, ezek a fenntartható infrastruktúra, az innováció és digitalizáció, a kis- és középvállalkozások, illetve a társadalmi befektetések és képességek.

• Horizon Europe

Az EU egyik kulcsfontosságú kutatást és innovációt támogató programja, 95,5 milliárd euró költségvetéssel. Célja a klímaváltozás elleni harc, az ENSZ Fenntartható Fejlődés céljainak elérése, illetve az EU versenyképességének javítása.

• Connecting Europe Facility illetve a Galileo és Kopernikusz űrprogramok

A Connecting Europe Facility fő célja a munkahelyteremtés és a versenyképesség javítása célzott infrastrukturális befektetéseken keresztül három szektorban: energia, telekommunikáció és közlekedés.

A Galileo Európa globális navigációs műholdrendszere, amely 2016-tól üzemel. Jelenleg három szolgáltatást biztosít: nyílt szolgáltatást, közszféra által szabályozott szolgáltatást (pl.: védelmi szféra, vám, rendőrség), illetve kutató-mentő szolgáltatást. A Galileo rendszer kutató-mentő szolgáltatása kapcsán kiemelendő az AMRO 2021 (Arctic Mass Rescure Operation – Arktiszi Tömeges Mentő Művelet) norvég gyakorlat, mely során 200 utast mentettek ki egy égő hajóról a Galileo rendszer segítségével. A segélykérést követően a rendszernek mindössze 2 perc 20 másodpercre volt szüksége a hajó megtalálására.

A Kopernikusz az Európai Unió Föld-megfigyelési programja, melynek lényege, hogy figyeli bolygónkat és annak környezetét. Ebbe beletartozik az atmoszféra, a tengeri környezet, a szárazföld, a klíma vizsgálata, illetve a vészhelyzet-kezelés és a biztonsági aspektusok is (határőrizet, tengerfelügyelet és az EU külső fellépésének támogatása). Tekintettel az éghajlatváltozásra, egy ilyen rendszer központi szerepet tölthet be az Arktisz kutatásában és monitorozásában. A Kopernikusz Arktiszi Regionális Újraelemzés célja az első európai regionális atmoszféra-újraelemzés az arktiszi régióban, amely segítségével jobban megérthetjük a klímaváltozást és más régióra jellemző időjárási jelenségeket, mint például a széláramlatokat, amelyek a hajózás és a helyi lakosok számára kiemelt fontossággal bírnak.

Jelentős EU-s szerepvállalás még, hogy 2021-ben az Európai Unió is csatlakozott ahhoz az egyezményhez, amely betiltotta a kizárólagos gazdasági övezeteken kívüli kereskedelmi halászatot a Jeges-tengeren. Ennek az egyezménynek tagja már 2015-től Oroszország, az Egyesült Államok, Kanada, Dánia és Norvégia, majd később – az Unió mellett – csatlakozott Kína, Japán és a Koreai Köztársaságis.

Az orosz-ukrán háború hatása

Azt a megállapítást, hogy az Európai Unió számára geopolitikai szükségszerűség az arktiszi jelenlét, mi sem támasztja alá jobban, mint az orosz-ukrán háború. Figyelemmel arra, hogy a Jeges-tenger partvidékének több, mint fele orosz terület, az orosz-EU kapcsolatok romlása jelentős kihívás elé támasztja az Uniót. Az említett kapcsolatok az Arktiszon mindig is korlátozottak voltak, még 2014 előtt is, amikor egyébként más területeken szorosan együttműködött a két fél. Az Arktisszal foglalkozó szakpolitikai dokumentumokban is csak minimálisan tettek említést Oroszországról, egyes kutatók ennek az „arktiszi kivétel” nevet adták. Ezt Pami Aalto 2013-ban annak tulajdonította, hogy az Európai Unió nem ismeri el megfelelően Kanada és Oroszország szuverenitását a térségben. Orosz értelmezésben az Európai Unió kihívást jelent a régió hatalmi egyensúlyára és intézményrendszerére, miközben az orosz törekvés az arktiszi nemzetközi rend fenntartása. Ezt a helyzetet követte a 2014-es krími válság, majd pedig a 2022-es háború. Ironikus módon a legnagyobb mértékben – a már idézett 2022-es háború kitörése előtt négy hónappal kiadott – 2021-es közös nyilatkozat foglalkozik Oroszországgal. Ez a dokumentum célul tűzte ki a szorosabb együttműködést a környezetet érintő adatmegosztás és egészségbiztonság területén, valamint kiemelt területként kezelte az Északi Dimenziót. A stratégiai dokumentumoknál maradva a háború másik hatása lehet, hogy megszűnik az „arktiszi kivétel”. Bár eddig az uniós arktiszi stratégiák keveset foglalkoztak Oroszországgal, a háború arra ösztönzi az Európai Uniót, hogy egy koherens arktiszi orosz politikát alakítson ki.

Oroszország és Fehéroroszország Északi Dimenzióból való kizárása mellett felfüggesztették az az Európai Szomszédsági Eszköz határon átnyúló együttműködési programjaiban való részvételüket is. A határon átnyúló együttműködési intézmények összeomlása leginkább azokat az őslakos törzseket fenyegeti, amelyek területei átnyúlnak a határokon. Az olyan törzsek számára, melyeknek területe a nyugati és az orosz területekre is kiterjed (Sámi, Aleut és Inuit), kifejezetten megnehezítheti a határokon átnyúló, törzsön belüli kapcsolattartást. Ezzel szemben az olyan jogi kötőerővel rendelkező egyezmények, mint amelyek a halászatot szabályozzák, valószínűleg a jövőben is fenn fognak maradni, bár a bizalmatlanság mindenképpen magasabb lesz, mint eddig. Ugyanez igaz az éghajlat- és tengerkutatásokra, megfigyelésekre, amelyek nehezen képzelhetőek el orosz részvétel nélkül.

Bár a háborúnak az Európai Unió energiapolitikájára gyakorolt hatását nehéz megjósolni, néhány gondolatot érdemes szem előtt tartani. Elsőként azt, hogy gyakran beszélnek arról, hogy Európa jelentős mértékben függ az orosz gáztól, azonban arról kevesebb szó esik, hogy Európa mennyire függ az arktiszi erőforrásoktól. 2019-ben az Európai Unió 15,07 millió tonna olyan LNG-t (cseppfolyós gázt) importált, amely az orosz Arktiszról származik és ez 87%-a az orosz arktiszi LNG exportnak. A világ arktiszi olaj- és gázfelhasználásának pedig az Európai Unió  24%-át teszi ki. Másodszor a háború ösztönözheti az Unió zöld átállását és az arktiszi energiaforrásokról való leválását, azonban ezzel párhuzamosan a magas energiaárak gyengítik a klímapolitikáját. További faktor, hogy az orosz Arktisz számos olyan ásvány lelőhelye, amely elengedhetetlen az alacsony károsanyag-kibocsátású gazdaságra való áttéréshez. Mivel növekszik az igény a megújuló energiára, elektromos közlekedésre és energiahatékonyságra, várhatóan ezen ásványok ára a jövőben emelkedni fog.

Összefoglalva tehát az EU-s tevékenységéből látható, hogy az Unió hosszú idő óta foglalkozik kiemelten a régióval és mind elméleti szinten, mind a gyakorlatban igen aktívnak bizonyult. Kiemelendő, hogy jelentős összegeket fordít az Arktisszal kapcsolatos programokra, melyek között számos terület megtalálható. A régiót érintő kutatási programok nem csak forrást biztosítanak a résztvevőknek, hanem koordinálják is a tevékenységüket, illetve tanácsadással is foglalkoznak, megkönnyítve ezzel a (hatékony) részvételt. Tagadhatatlan, hogy egyes törekvések, mint a megfigyelő státusz megszerzése, távolabb kerültek az orosz-ukrán háború hatására, de ez nem jelenti azt, hogy az Arktisz leértékelődne az EU szemében. Mint ahogy a 2021-es közös nyilatkozat is megállapította, az uniós arktiszi jelenlét geopolitikai szükségszerűség.

Írta: Szalkai Patrik

Kiemelt kép forrása: pexels.com

A Az Európai Unió arktiszi politikájának fejlődése 2008-tól napjainkig és az orosz-ukrán háború hatása bejegyzés először Biztonságpolitika-én jelent meg.

Néhány év alatt mintegy hetvenmillió forintot keresett az a társaság, amely különböző webfelületeken hirdette magát azzal, hogy egy év alatt érettségihez juttat; eddig mintegy ötszáz sértettről tudni, de az ügynek ennél lehet több kárvallottja is lehet – közölte a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI.

A rendőrök két éve nyomoznak egy magyarországi működési engedéllyel nem rendelkező, az Egyesült Királyságban bejegyzett céggel kapcsolatban, amely rendszeresen állított ki érettségi bizonyítványokat, egy vele együttműködő magyar kft. pedig szervezte a toborzásokat és a diákok oktatását – tájékoztatott az NNI.

A hirdetések arról szóltak, hogy náluk érettségi bizonyítvány, különböző szakképesítésekről szóló oklevél, valamint felsőoktatási diploma is szerezhető online oktatással. Az így kiállított angol nyelvű bizonyítványokat, okleveleket, diplomákat már csak honosíttatni kellett ahhoz, hogy adott esetben egy jól fizető állást megpályázhasson vagy továbbtanulhasson vele valaki – tették hozzá.

Az árak személyenként és időszakonként változtak: volt olyan diák, aki éveken keresztül kapcsolatban állt az iskolával, de olyan is, aki alig pár tesztet töltött ki, és már bizonyítványt is kapott. A legkisebb kicsalt összeg hetvenezer forint volt, a legmagasabb pedig 1,5 millió forint.

A rendőrök egyebek mellett nagyobb kárt okozó, üzletszerűen, bűnszövetségben elkövetett csalással gyanúsították meg a három férfit és a két nőt, akik valamennyien szabadlábon védekeznek.

 

The post Egy év alatt megszerezhető érettségit ígértek csalók appeared first on .

Romlott a közlekedési morál, idén már többen vesztették életüket vasúti átjárós balesetben, mint tavaly egész évben – hangzott el a Magyar Államvasutak Zrt. (MÁV) és a rendőrség közös balatoni balesetmegelőzési kampány-indító sajtótájékoztatóján, egy balatonszemesi vasúti átjáróban.

Biber Anett, a MÁV szóvivője úgy fogalmazott, drámai romlást mutat az idei vasúti baleseti statisztika. Az első öt hónapban 43 vasúti átjárós baleset történt, 17-el több, mint egy éve. Ezek 18 áldozatot követeltek, 11-gyel többet, mint egy éve, sőt többet a tavalyi egész évinél.

A vasúti átjárók védelme, biztosítása az előírásoknak megfelelő, 2008 óta minden halálos vasúti baleset oka a KRESZ szabályainak megszegése volt – hangsúlyozta. Megjegyezte, a figyelmetlenség, a szabályok be nem tartása veszélyezteti a vasutas dolgozókat és a vonaton tartózkodó utasokat is – hangsúlyozta, megjegyezve: a 2010 óta történt vasúti átjárós balesetekben 15 vasutas vesztette életét, és többen súlyosan sérültek.

“A vasút részéről nincs mit szigorítani tovább, a közúti közlekedőknél kell elérni nagyobb figyelmet, növelni a felelősségtudatot, amit talán a szankciók növelésével lehetne elérni” – mondta Biber. Beszélt arról is, hogy a teljes magyar vasúti hálózaton 5460 vasúti átjáró található, amin naponta körülbelül 3 ezer vonat közlekedik.

“Baj van” – summázta Gál Kristóf rendőr-alezredes, a rendőrség szóvivője a vasúti átjárós balesetek vizsgálatainak tapasztalatait. A romló tendencia az országos baleseti statisztikára is jellemző – jegyezte meg. Mint kifejtette, idén eddig 732-vel több személyi sérüléses közlekedési baleset történt, mint egy éve, és a halálos áldozatok száma is 29-cel magasabb.

“A rendőrség számos akciót, kampányt tart, de meggyőződésem, hogy nincs az a mennyiségű akció, nincs az a súlyos szankció, ami ezen a romló közlekedési morálon javítani tudna” – fogalmazott a rendőrségi szóvivő. “Amíg nem viseltetünk kellő figyelemmel és alázattal a közlekedés többi részvevőjével szemben, addig nem lehet markáns eredményt elérni” – tette hozzá.

A MÁV áprilisban indította el a vasútbiztonsági kampányát, és ezzel a www.mav.hu/erjhaza oldalt. A rendőrséggel közös balatoni rendezvények júniusban a déli parton, Zamárdiban és Balatonfenyvesen, júliusban és augusztusban pedig az északi parton, a legforgalmasabb útátjáróknál folytatódnak. Az elmúlt tíz évben a Balaton környékén lévő útátjárókban összesen 21 baleset történt, ebből öt tavaly – közölte a MÁV.

 

The post MÁV-rendőrség: romlott a közlekedési morál appeared first on .

Oroszország sem hadszíntéri, sem hadászati nukleáris fegyvereket nem vet be Ukrajnában vagy más országok, köztük Nagy-Britannia ellen – mondta vasárnap Oroszország londoni nagykövete. (Hogy értéken kezeljük a kijelentést: az invázió előtt Putyin azt is mondta, hogy nem kívánja megtámadni Ukrajnát. A -szerk- megj.)

Andrej Kelin a BBC brit közszolgálati televízió vasárnapi politikai magazinműsorában megerősítette azt a hivatalos orosz álláspontot, hogy Ukrajnában nem háború, hanem “korlátozott hadművelet” folyik, elsősorban a keleti országrészben élő orosz lakosság védelmében. Kelin határozott nemmel válaszolt arra a kérdésre, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök kész lenne-e nukleáris támadást intézni Nagy-Britannia ellen.

Arra a riporteri felvetésre, hogy Dmitrij Kiszeljov, a Rosszija 1 orosz televízió műsorvezetője nemrégiben ilyesmivel fenyegetőzött – mondván, hogy egyetlen orosz nukleáris fegyver a tenger mélyére süllyesztené Nagy-Britanniát, és ami megmaradna belőle, az is radioaktív sivataggá változna -, a londoni orosz nagykövet nevetve úgy fogalmazott, hogy “Kiszeljov, akárcsak ön, újságíró, aki igyekszik szaftos sztorikat jó hangosan tálalni”.

Kelin arra a kérdésre is kategorikus nemmel felelt, hogy Moszkva bevethet-e hadszíntéri nukleáris fegyvereket Ukrajnában. A nagykövet kijelentette: az orosz katonai doktrína alapján a taktikai nukleáris eszközöket egyáltalán nem lehet ilyen jellegű konfliktusokban használni. Hozzátette: Oroszországban nagyon szigorú előírások vannak érvényben a hadszíntéri nukleáris fegyverek bevetésére is, és ezek az előírások csak akkor engedik e fegyverfajta alkalmazását, ha az orosz állam léte kerül veszélybe.

Kelin szerint ennek “semmi köze a jelenlegi hadművelethez”. Arra a kérdésre, hogy Oroszország milyen céllal indított háborút Ukrajna ellen, a londoni orosz nagykövet kijelentette: Ukrajnában nem háború, hanem korlátozott hadművelet zajlik, amely Ukrajna délkeleti térségére összpontosul. Itt ugyanis a londoni orosz nagykövet megfogalmazása szerint “a nyolc éve hatalomra került nacionalista kijevi kormány valóságos erődítményt épített ki”, és Moszkvának számos bizonyítéka vannak arra, hogy Ukrajna offenzívát tervezett a Donyec-medence, az ott élő orosz lakosság ellen.

Arra a kérdésre, hogy Oroszország feladta-e Kijev elfoglalásának tervét, Kelin kijelentette: soha egyetlen orosz vezető nem mondta, hogy a célok között szerepelne az ukrán főváros elfoglalása. Hozzátette: nem is hiszi, hogy ez lehetséges, hiszen Kijev “nagyon nagy város”. A nagykövet szerint voltak orosz alakulatok Kijev környékén, de nem azzal a céllal, hogy elfoglalják a várost.

Kelin megkérdőjelezte az Oroszország elleni nyugati szankciók hatékonyságát, mondván: Oroszországban jelenleg 15 százalékos, Nagy-Britanniában 10-12 százalékos az infláció, ami “nem túl nagy különbség”.

 

The post Londoni orosz nagykövet: Oroszország nem vet be nukleáris fegyvert sem Ukrajnában, sem más országok ellen appeared first on .

Csehország eddig több mint 3,5 milliárd korona (56 milliárd forint) értékben küldött hadianyagot Ukrajnának, hogy védekezni tudjon az orosz támadás ellen – jelentette ki Jana Cernochová cseh védelmi miniszter.

Közölte, hogy a közeljövőben újabb fegyverszállításra tesz javaslatot a kormánynak mintegy 600-700 millió korona értékben. A miniszter megerősítette, hogy a szállítmányok között nehézfegyverek is voltak, részleteket azonban nem közölt.

“A lényeg az, hogy a segítségnyújtás folyamatos legyen” – hangsúlyozta a tárcavezető. Emlékeztetett: az általa vezetett védelmi minisztérium szorosan együttműködik a prágai ukrán nagykövetséggel annak az összegnek az elköltésénél, amelyet fegyverszállításra küldött a cseh civil szféra a diplomáciai képviselt által létrehozott különleges alapba, ahova eddig mintegy 1,2 milliárd korona gyűlt össze.

Jana Cernochová nem erősítette meg, de nem is cáfolta Lloyd Austin amerikai védelmi miniszter néhány napja elhangzott kijelentését, mely szerint a csehek katonai helikoptereket is szállították az ukránoknak. Az amerikai politikus a cseh segítséggel kapcsolatban rakétavédelmi rendszerekről is beszélt. A prágai sajtó fényképeket között arról, ahogy T-72-es típusú tankokkal megrakott tehervonat indult Prágából Ukrajnába.

A miniszter rámutatott, hogy a fegyverszállításokhoz hasonlóan nagyon jelentős az Ukrajnának nyújtott cseh humanitárius segítség is.

A belügyminisztérium közlése szerint eddig mintegy 360 ezer ukrajnai menekült kapott speciális cseh vízumot, amely egyéves tartózkodásra, egészségügyi ellátásra, munkavállalásra és az oktatási intézmények igénybevételére jogosít fel.

Vít Rakusan belügyminiszter a regionális elöljárókkal a hét elején Prágában megtartott tanácskozáson azt mondta, hogy a tárca ismeretei szerint az ukrán menekültek mintegy 75-80 százaléka Csehországban tartózkodik, az országban lévő ukrán menekültek száma a belügy felmérése alapján 262 ezer és 280 ezer közé tehető. Ez a korábbi becsléseknél jóval magasabb szám. Az idegenrendészeten eddig 260 ezer ukrajnai menekült vetette magát nyilvántartásba. “Mindezek a tények azt mutatják, hogy az ukrán menekültek számára Csehország célország” – jelentette ki a belügyminiszter.

 

The post Orosz agresszió: Csehország több mint 3,5 milliárd korona értékben küldött hadianyagot Ukrajnának appeared first on .

Moszkva kiutasít két finn diplomatát

Oroszország válaszintézkedésként kiutasítja Finnország két diplomatáját – közölte az orosz külügyminisztérium. A tárca bekérette a moszkvai finn nagykövetet, akinél tiltakozott a helsinki orosz diplomáciai képviselet munkatársának “alaptalan” kiutasítása miatt, amelyet Moszkva az EU oroszellenes szankciós kampánya részének tekint. A protestálás Finnország Oroszországgal szembeni “konfrontatív kurzusára” is vonatkozott, beleértve a “kijevi rezsimnek” történő fegyverszállításokat és az ukrán nacionalisták által “a Donyec-medencei és ukrajnai” civilek ellen elkövetett bűncselekmények eltussolását.

Moszkva öt portugál diplomatáit utasítja ki

Az orosz külügyminisztérium bekérette a moszkvai portugál nagykövetet, akinél határozott tiltakozását fejezte ki a portugál hatóságok “provokatív” döntése miatt, amelyben a portugáliai orosz diplomáciai képviselet tíz alkalmazottját nemkívánatos személynek nyilvánították. Az orosz fél hangsúlyozta, hogy ez a barátságtalan lépés negatív hatással lesz a kétoldalú kapcsolatokra. Az öt kiutasított portugál külügyi alkalmazottnak 14 napon belül kell elhagynia Oroszországot.

Moszkva négy szlovén diplomatát utasított ki

A bekéretett szlovén ideiglenes ügyvivőnél a tárca amiatt tiltakozott, hogy a szlovén hatóságok “alaptalanul próbálják Oroszországot ukrajnai háborús bűnökkel megvádolni”, és a szlovén fél katonai segítséget nyújt “a neonáci kijevi rezsimnek”. Válaszul Ljubljana korábbi “barátságtalan” lépéseire, amelyek az orosz diplomáciai képviselet létszámának csökkentésére és munkakörülményeinek rontására irányultak, a szlovén ügyvivőnek jegyzéket adtak át, amelyben Moszkva azt követelte, hogy tíz napon belül négy fővel csökkentsék a moszkvai nagykövetség diplomáciai személyzetének létszámát. A kölcsönösség elve alapján arról is döntés született, hogy a moszkvai szlovén diplomáciai képviselet működési feltételeit a ljubljanai orosz nagykövetség “tényleges helyzetének megfelelően” igazítják ki.

Moszkva tömegesen utasítja ki az EU-s diplomatákat

Az orosz diplomáciai tárca a napokban 34 francia, 27 spanyol és 24 olasz diplomatát nyilvánított nemkívánatos személynek, válaszul Párizs, Madrid és Róma korábbi hasonló intézkedésére.

Moszkva behivatta Lettország nagykövetét… egyelőre nem utasítják ki

A minisztérium csütörtökön bekérette a moszkvai lett nagykövetet is, akinél határozott tiltakozását fejezte ki rigai parlament “provokatív” döntése okán, amely egy 1994-es orosz-lett megállapodás felfüggesztésével megnyitotta az utat a szovjet emlékművek lebontása előtt. A tárca közölte, hogy a nemzetközi joggal összhangban az orosz fél fenntartja magának a jogot, hogy ellenintézkedéseket foganatosítson.

Moszkva horvát diplomatákat utasított ki

Válaszul Zágráb “barátságtalan lépéseire”, Moszkva nemkívánatos személynek nyilvánította a horvát nagykövetség öt alkalmazottját – közölte pénteken az orosz külügyminisztérium. A tárca bekérette a moszkvai horvát nagykövetet, akinek határozott tiltakozását fejezte ki a horvát hatóságok “megalapozatlan kísérleteivel” kapcsolatban, amelyek arra irányultak, hogy Oroszországot ukrajnai háborús bűnök miatt tegyék felelőssé, valamint amiatt, hogy Zágráb katonai segítséget nyújt “a neonáci kijevi rezsimnek”. A horvát külügyminisztérium április 11-én közölte, hogy a zágrábi orosz nagykövetség létszámának csökkentéséről döntött, és emiatt az orosz diplomáciai képviselet 24 alkalmazottját utasította az ország elhagyására. Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője “oroszellenes akciónak” nevezte akkor az orosz diplomaták kiutasítását, és hozzátette, hogy a felelősség a következményekért “teljes mértékben a horvát felet terheli”.

Moszkva román és bolgár diplomatákat utasított ki

Moszkva Bukarest és Szófia hasonló intézkedéseire válaszul kiutasította a román nagykövetség tíz és a bolgár diplomáciai misszió egy munkatársát – közölte az orosz külügyminisztérium. A napokban mindkét ország nagykövetét bekérették az orosz diplomáciai tárcához. A román misszióvezetőnek átadott jegyzék tíz nemkívánatos személynek nyilvánított külügyi alkalmazott nevét tartalmazta. A külügyminisztérium rámutatott, hogy az intézkedés válasz volt Románia április 5-i döntésére, amely tíz orosz diplomata kiutasításáról szólt. “Az orosz fél határozottan elutasítja a román fél arra irányuló alaptalan kísérleteit, hogy Oroszországot ukrajnai háborús bűncselekményekkel vádolja meg, és elítéli Bukarest politikáját, amely a nacionalista zászlóaljak által a civilek ellen elkövetett atrocitások szépítésére, valamint a kijevi rezsimnek történő fegyver- és felszerelés-szállításra, egyéb segítségre irányul” – állt a minisztérium közleményében. A román hatóságok április 5-én a bukaresti orosz nagykövetség tíz alkalmazottját utasították ki. Zaharova orosz külügyi szóvivő hangsúlyozta akkor, hogy Moszkva ezt a lépést az Egyesült Államok és szövetségesei által az ukrajnai orosz “különleges hadművelet” lejáratására irányuló kampány részének tekinti.

A bolgár nagykövettel azt tudatták jegyzékben, hogy egyik alkalmazottjának kell távoznia Oroszországból. Az intézkedést Moszkva válaszlépésnek nevezte a bolgár félnek arra az áprilisban hozott “indokolatlan” döntésére, amely a szófiai orosz nagykövetség egyik diplomatáját nemkívánatos személynek nyilvánította.

 

The post Moszkva megint mindenkit kiutasít… 4. epizód appeared first on .

“Mi, magyarok mindig büszkék voltunk a hőseinkre” — jelentette ki a honvédelmi miniszter vasárnap a magyar hősök emlékünnepén.

Szalay-Bobroviczky Kristóf a Hősök terén, a magyar hősök emlékkövénél hangsúlyozta: hőseink közül sokan azért estek el, mert “mások háborúit kellett megvívnunk”. Most viszont – mint fogalmazott – “szerencsés a magyarok felett a csillagállás”.

“A történelem jó oldalán állunk, szabad, független nemzet vagyunk, és immár 12 éve a magyar nemzeti érdeket helyezzük mindenek elé” – mondta Szalay-Bobrovniczky, hozzátéve: a haza védelmére felesküdött miniszterként a haza védelmének és biztonságának megőrzése a legfőbb feladata.

Az elmúlt években bebizonyosodott, hogy a veszélyek nem múltak el, a migráció, a járványok és háborúk korszaka köszöntött be – hívta fel a figyelmet, kiemelve: napjaink küzdelmeihez hőseinkből kell erőt meríteni.

Szalay-Bobrovniczky hangsúlyozta, hogy a különböző katasztrófák elhárításában a magyar katonák helytálltak és helytállnak. Egyszerre védik Magyarország déli és keleti határait, segítik a szomszédos Ukrajnában kitört háború elől menekülőket, és a koronavírus-járvány idején is szolgálatot teljesítettek az oltópontokon, a kórházakban – fejtette ki a miniszter, aki köszönetet mondott a katonák szolgálatáért.

Felhívta a figyelmet, hogy az orosz-ukrán konfliktus Magyarországra is hatással van. “Nekünk az a dolgunk, hogy megvédjük a magyar családokat a háborútól. Nem szabad engednünk, hogy belesodródjunk, ez nem a mi háborúnk” – szögezte le.

Szalay-Bobrovniczky hangsúlyozta: a biztonság megőrzéséhez hozzák létre a honvédelmi alapot is. Ennek az alapnak célja, hogy biztosítsa azokat az anyagi forrásokat, amelyek a haderőfejlesztéshez és az erős, ütőképes, megfelelő elrettentő erőt felmutatni képes, önkéntes alapon szervezett, de növekvő létszámú, magabiztos és elszánt magyar hadsereg felépítését teszi lehetővé.

Magyarország NATO-tagsága és az épülő haderő a magyar emberek biztonságának garanciája – jelentette ki.

“Mi, magyarok mindig büszkék voltunk a hőseinkre” – hangoztatta a miniszter, felidézve: a rendszerváltoztatás utáni Magyarországon bő két évtizeddel ezelőtt, az első Orbán-kormány döntött a magyar hősök emlékének megörökítéséről és a magyar hősök emlékünnepéről.

Szalay-Bobrovniczky ünnepi beszédében “személyes hőséről”, anyai nagyapjáról is megemlékezett. A miniszter nagyapja 1945. március 17-én, a Vértesben harcolva súlyosan megsebesült. Életét egy, a zsebében hordott cigarettatárca megmentette meg, ami az őt ért lövést nagyobb részben felfogta. A tárcavezető elmondta, hogy ez az átlőtt tárca családjuk legféltettebb ereklyéje. Amikor katonai tiszteletadás mellett megkezdte honvédelmi miniszteri munkáját, akkor is a zsebében, a szíve felett volt – idézte fel.

“Ez az ereklye most ott van az íróasztalomon, és ott lesz a következő években is, hogy emlékeztessen a magyar hősök áldozatára” – jelentette ki honvédelmi miniszterként első ünnepi rendezvényén részt vevő Szalay-Bobrovniczky.

Az ünnepség végén a magyar hősök emlékkövénél koszorút helyezett el – mások mellett – Szalay-Bobrovniczky, Ruszin-Szendi Romulusz, a Magyar Honvédség parancsnoka és Kun Szabó István, a köztársasági elnök főhadsegédje.

Az Országgyűlés 2001. június 19-én fogadta el a magyar hősök emlékének megörökítéséről és a magyar hősök emlékünnepéről szóló törvényt, amelynek értelmében minden év májusának utolsó vasárnapján emlékeznek “az elmúlt ezredév magyar hőseire”, akik életüket adták a hazáért.

 

The post Szalay-Bobrovniczky Kristóf: Mi, magyarok mindig büszkék voltunk a hőseinkre appeared first on .

Izrael elismerte az amerikai kormánynak, hogy az izraeli hadsereg felelős Szajjád Hodaji iráni ezredes haláláért, aki az iráni Forradalmi Gárda külső műveletekért felelős titkos katonai elit egységének, az al-Kudsznak volt a tagja- jelentette a The New York Times (NYT).

A baloldali-liberális amerikai napilap online cikke az iráni állami hírügynökségre hivatkozva azt írta: Szajjád Hodajit vasárnap ölte meg két motoros, akik a Teherán keleti részén álló lakása előtt öt lövést adtak le a gépkocsijában ülő ötvenéves ezredesre.

Izraeli kormányzati, katonai és hírszerzési tisztségviselők szerint Hodaji volt annak a 840-es egységnek nevezett titkos katonai alakulatnak a helyettes vezetője, amelynek izraeli kormánytisztviselők és civilek, illetve más külföldi állampolgárok elrablása és meggyilkolása volt a feladata a világ bármely pontján. Teherán sosem ismerte el a halálbrigád létezését sem – tette hozzá a napilap.

A NYT kiemelte: az izraeli miniszterelnök szóvivője ugyan nem kommentálta a gyilkossággal kapcsolatos kérdéseket, de az ezzel kapcsolatos izraeli-amerikai információcserét és kommunikációt jól ismerő hírszerzési tisztviselő szerint Izrael arról tájékoztatta az amerikai tisztségviselőket, hogy Izrael áll a merénylet mögött.

Az amerikai napilap cikke szerint Irán azonnal Izraelt vádolta meg a gyilkossággal, amely az írás szerint az iráni célpontok ellen végrehajtott izraeli célzott kivégzések tipikus jegyeit viselte magán. Ezek a célzott kivégzések mind részei annak a titkos, háttérben folyó háborúnak, amelyet földön, vízen, levegőben és a kibertérben folytatnak egymás ellen a felek – fogalmazott a NYT.

“Gondunk lesz rá, hogy az ellenség megbánja, amit tett, és az ellenség ördögi lépései nem maradnak majd válasz nélkül” – jelentette ki hétfői beszédében Hosszein Szalami tábornok, a Forradalmi Gárda főparancsnoka. Az iráni állami hírügynökség szerint Madzsid Mirahmadi, az iráni nemzetbiztonsági tanács tagja pedig leszögezte: a merénylet minden kétséget kizáró módon Izrael akciója volt, és arra figyelmeztetett, hogy kőkemény bosszút állnak – tette hozzá az amerikai napilap.

Az Egyesült Államok még 2019-ben helyezte az iráni Forradalmi Gárdát a külföldi terrorszervezeteket tartalmazó listájára, amely döntés már többször megakasztotta a 2015-ös iráni nukleáris megállapodás felélesztésével kapcsolatos tárgyalásokat, mivel Teherán több ízben szabta feltételül, hogy Washington vegye le a Forradalmi Gárdát a terrorszervezetek listájáról – magyarázta a The New York Times cikke.

Izrael: a NYT cikke valótlan, és aláássa a kétoldalú bizalmat
Ram Ben-Barak, az izraeli parlament, a Kneszet külügyi és védelmi bizottságának elnöke tagadta, hogy Izrael felelősséget vállalt volna Szajjád Hodaji iráni ezredes vasárnapi teheráni meggyilkolásáért, és azt hangsúlyozta, hogy a The New York Timesban csütörtökön megjelent amerikai kiszivárogtatás aláássa a kétoldalú bizalmi együttműködést – jelentette a The Times of Israel című izraeli napilap. A lap internetes oldalán megjelent tudósítás szerint az izraeli hírszerzési- és kormánytisztviselők “rendkívül dühösek” voltak, és Ben-Barak az izraeli 103FM nevű rádiócsatornának nyilatkozva úgy vélte: az amerikai hírszerzés tisztségviselői beszéltek a The New York Times (NYT) baloldali-liberális amerikai napilap munkatársával. “Nagyon sok szálon, nagyon szorosan és nagyon sokszor működünk együtt, és ez az együttműködés a bizalomra épül, de amikor ezzel a bizalommal visszaélnek, az aláássa a jövőbeli együttműködést. Remélem, az amerikaiak kivizsgálják a kiszivárogtatást, és kiderítik, honnét eredt, és miért” – hangsúlyozta Ben-Barak a rádióinterjúban.

The post NYT: Izrael elismerte Washingtonnak, hogy ők ölték meg Szajjád Hodaji iráni ezredest appeared first on .