Biztonságpolitika

A társaság az MTI-hez eljuttatott közleménye szerint az MHTT pénteken tartotta éves beszámoló és tisztújító küldöttgyűlését a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Zrínyi Campusán. A küldöttek a következő hároméves ciklusra újból Szenes Zoltán nyugállományú vezérezredest, egykori vezérkari főnököt választották meg a társaság elnökének.

Az MHTT a következő években a Magyar Honvédség modernizációjának tudományos kérdéseivel foglalkozik – rögzítette közleményében a Magyar Hadtudományi Társaság.

The post MHTT: Szenes Zoltán folytatja appeared first on .

A 460 fős alsóházban a tervezetet 231 képviselő, köztük a kormánykoalíció jelenlévő 224 tagja támogatta, 208-en ellene szavaztak, 13-an tartózkodtak a szavazástól.

A szenátus elő kerülő új előírások értelmében a kamara tagjai választhatnak majd, hogy a legfelsőbb bíróság más kamarájában folytatják munkájukat, vagy nyugállományba vonulnak. Egyúttal a legfelsőbb bíróságnál létrehoznának egy új, a szakmai felelősség ügyeivel foglalkozó kamarát, amelynek 11 bíráját az államfő jelölné ki a korábban sorsolással az összes legfelsőbb bírósági tag közül kiválasztott 33-fős csoportból.

Az ötéves időszakra kinevezett 11 bíró a fegyelmi felelősség ügyei mellett az eddigi feladatkörében is döntene.

A tervezetet Andrzej Duda elnök nyújtotta be február elején. Egyik céljának azt nevezte, hogy a változtatások olyan eszközt adjanak a varsói kormány kezébe, amely elősegítené az Európai Bizottsággal a fegyelmi kamara ügyében is folytatott jogállamisági vita rendezését, valamint a koronavírus-járvány utáni lengyel helyreállítási terv brüsszeli jóváhagyását.

A bizottság azt követelte, hogy a 23,9 milliárd euró értékű vissza nem térítendő támogatást és 11,5 milliárd euró kölcsön lehívását célzó lengyel helyreállítási terv mérföldkövei közé tartozzon a fegyelmi kamara megszüntetése, a bírói fegyelmi rendszer megreformálása, valamint a jogtalanul elbocsátott bírák újbóli alkalmazása.

Az Európai Bíróság tavaly júliusban úgy ítélte meg, hogy a lengyel igazságügyi reform keretében 2018-ban megalakított, az igazságügyi dolgozók által elkövetett, a szolgálati erkölcsöt, illetve törvényt sértő kihágásokkal foglalkozó fegyelmi kamara nem biztosítja a pártatlanság és függetlenség garanciáit azon módszer miatt, mellyel a tagjait megválasztották. A bizottság tavaly ősszel szankciókat kezdeményezett amiatt, hogy Varsó nem hajtja végre a bíróság döntését a kamara felfüggesztéséről.

Közben tavaly nyáron Varsó kilátásba helyezte a fegyelmi kamaráról szóló előírások módosítását a folytatódó igazságügyi reform keretében, mivel a testület a lengyel kormánykoalíció szerint kevés bírói kihágást orvosolt, így nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket.

Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő a parlamenti vita során megerősítette a korábbi értesüléseket, melyek szerint a mérföldkövek elfogadásával lezárult a tárgyalási folyamat Varsó és az Európai Bizottság között, az erről szóló megállapodást pedig június 2-án Varsóban írják alá Ursula von der Leyen látogatásakor. Piotr Müller lengyel kormányszóvivő egy csütörtöki interjúban elmondta: az eszközök lehívása szeptemberben “tűnik reálisnak”.

A szejm megszavazta Lengyelország kivonulását a Nemzetközi Gazdasági Együttműködési Bankból
Megszavazta a lengyel szejm azt a törvénytervezet, amelynek értelmében Lengyelország kivonul a moszkvai székhelyű Nemzetközi Gazdasági Együttműködési Bankból (IBEC). A most a szenátus elé kerülő tervezetet a 460 fős alsóházban 451-en támogatták, senki sem adott le ellenszavazatot, három képviselő tartózkodott. A parlamenti előkészítés során a kormánypárti és az ellenzéki képviselők is Ukrajna megtámadásával hozták összefüggésbe a lépést, és politikai gesztusnak minősítették ezt. Piotr Patkowski pénzügyminiszter-helyettes arra figyelmeztetett, hogy a Moszkvával szembeni szankciók idején a bank ezek elkerülését segítheti elő. Április elején Csehország lépett ki az 1964-ben alapított IBEC-ből, amely az egykori KGST elszámoló és finanszírozó bankja volt, és központja Moszkvában van. A pénzintézet részvényesei között maradt az uniós tagállamok közül még Bulgária, Szlovákia és Románia. Szerdán viszont a román kormány is kivonulási tervezetet fogadott el.

The post Lengyelország teljesti az EU elvárását appeared first on .

Az egyházi gyűlésen elfogadott határozatban kimondták, hogy elítélik a háborút, mint Isten “ne ölj!” parancsolatának megszegését és ezzel összefüggésben határolódtak el Kirill pátriárka álláspontjától is.

A függetlenné és önállóvá válás érdekében módosításokat fogadtak el az egyház működését szabályozó okiratban. Emellett javasolták a párbeszéd kialakítását a konstantinápolyi pátriárka által autokefálnak, azaz önállónak elismert új ukrán ortodox egyházzal, az egyesülés gondolatát azonban elvetették – írta az Ukrajinszka Pravda.

Konstantinápoly 2019-ben adta meg az autokefál státust az ukrán ortodox egyháznak, miután a több részre szakadt egyház egyesült és újjáalakult, valamint új vezetőt választott Jepifanyij metropolita személyében. Az Ukrajnában röviden moszkvai patriarchátusnak nevezett egyházi “szárny” azonban nem egyesült az új ukrán ortodox egyházzal. Az Ukrajinszka Pravda szerint a Moszkvához hű “szárny” mindig is azt állította magáról, hogy független az orosz ortodox egyháztól, ténylegesen viszont annak része volt. Vezetője, Onufrij metropolita tagja az orosz ortodox egyház szinódusának.

Az Ukrajna elleni nyílt orosz háború február 24-i kezdete óta egyre több egyházközösség vált elégedetlenné Kirill pátriárkával, aki lényegében áldását adta a háborúra. Február 24-e után a Moszkvához hű “szárny” több mint négyszáz egyházközössége csatlakozott az új önálló ortodox egyházhoz.

The post Az eddig Moszkvához hű ukrán ortodox egyház is szembefordult Oroszországgal appeared first on .

Sötét, borult időben, de látványos családi napot tartottak a szolnokiak. 

A bátrak sportja. Ejeugrás Mi-17-esből.

Szoros kötelékben a forgószárnyas szovjet-orosz nagyvasak. Mit tartogat a jövőjük 2022-es perspektívából?

Látványos "harcászati" és szólódemót láthatunk az okostojással, de a statikon, vagy akár a levegőben elfért volna egy felfegyverzett példány is (nemcsak a hangár sarkában).

Akárcsak Győrben, más alakulattól is érkeztek vendégek. A kecskemétiek Gripen-demójának leglátványosabb eleme ezúttal tökéletesre sikerült, ami mint mindig, a hozzáértés, a szerencse és a légállapot kombinációjának köszönhető. 

Falcon ül a fűben, pontosabban touch-and-go-zik a dús tavaszi vegetáció övezte pályán.

A kecskeméti 605-ös Airbus egy alacsony megközelítést mutatott be.

H145M a vízfüggöny...mögött.

Lehet, hogy a legkevésbé lenyűgöző típus a résztvevők közül, de alapfokú kiképző gépként a Z-242L az egyik legfontosabb most, hogy a korábbiaknál jóval több hajózóra van szüksége a honvédségnek. 

Zord

A tisztségviselő arra kérte Ukrajna második legnagyobb városának lakóit, hogy lehetőleg maradjanak otthon, a légvédelmi szirénák hangjára pedig húzódjanak be az óvóhelyekre. Az Ukrajinszka Pravda saját értesülésre hivatkozva azt írta, hogy az orosz erők az előzetes információk alapján az oroszországi belgorodi területről lőtték Harkivot.

A dél-ukrajnai Mikolajiv megye tanácsa arról számolt be, hogy a régióban az orosz csapatok tüzérségi támadásaitól egy nő vesztette életét és 14 további ember sebesült meg. Az északkelet-ukrajnai Szumi megye fölött viszont a légvédelem lelőtt egy orosz rakétát – tudatta Dmitro Zsivickij, a régió kormányzója.

Anna Maljar ukrán védelmiminiszter-helyettes azt írta, hogy az orosz erők jelenleg a Donyec-medencében több irányban egyszerre rohamozzák az ukrán állásokat. Szavai szerint a helyzet további súlyosbodásának jelei mutatkoznak. “Az ellenség minden erejét és eszközét bevetette, hogy területeket foglaljon el és bekerítse csapatainkat. A harc elérte maximális intenzitását. Az ellenség egyszerre több irányban rohamozza csapataink állásait. A nemzetközileg elismert határokon belüli területeink teljes felszabadításáért folytatott küzdelem rendkívül nehéz és hosszadalmas szakasza áll előttünk. Meg kell értenünk, hogy ez egy háború, és sajnos elkerülhetetlenek a veszteségek” – fogalmazott a miniszterhelyettes.

Szerhij Hajdaj Luhanszk megyei kormányzó közben cáfolta, hogy az orosz csapatok ellenőrzésük alá vonták volna a Liszicsanszk és Bahmut közti autóutat, de – mint írta – folyamatosan tűz alatt tartják, és veszélyes rajta közlekedni.

Az ukrán vezérkar helyzetjelentése szerint Oroszország belgorodi és voronyezsi területein tartalékosokat készítenek fel az ukrán területek elleni offenzíva újraindítása érdekében. Donyeck irányában az orosz csapatok az ukrán katonák állásait lövik, rakétacsapásokat hajtanak végre, felderítést végeznek, légi támogatást építenek ki, csapatokat csoportosítanak át. Az ukrán állások elleni heves támadásokról számolt be a vezérkar Liszicsanszk és Szeverodonyeck körzetében, Harkiv megyében ugyanakkor a tüzérségi támogatással indított orosz támadás sikertelenül végződött Bohorodicsne falunál, ezért az orosz erők visszavonultak a korábban elfoglalt pozícióikba. A Donyeck melletti Avgyijivka irányában az orosz hadsereg megpróbálta folytatni az offenzívát, de nem járt sikerrel. A délkeleti országrészben lévő Zaporizzsja megyében ugyanakkor T-62-esekből álló harckocsi zászlóaljjal erősítették meg az orosz csapatokat.

Prága és London szerint folytatni kell Ukrajna katonai és politikai támogatását
Folytatni kell Ukrajna katonai és politikai támogatását, s ugyanakkor foglalkozni kell az orosz agresszió által sújtott ország újjáépítésével is – állapította meg egybehangzóan pénteki tárgyalásán a cseh és a brit külügyminiszter, Jan Lipavsky és Liz Truss Prágában. A brit diplomácia vezetője szerint Marshall-tervet kell kidolgozni Ukrajnának, s nagyobb figyelmet kell szentelni Európa keleti szélei védelmének. “Egyetértettünk abban, hogy folytatni kell Ukrajna támogatását politikai és gazdasági területen, meg kell erősíteni az ország védelmi képességeit, és dolgozni kell Ukrajna újjáépítésén is” – jelentette ki Lipavsky a tárgyalások utáni sajtótájékoztatón. Truss nagyra értékelte, hogy Csehország a politikai támogatáson kívül hadifelszereléseket és nehézfegyvereket is küldött Ukrajnának. A prágai sajtóértesülései szerint elsősorban T-72-es harckocsikról van szó. A két külügyminiszter tévesnek minősítette azokat a német sajtóértesüléseket, miszerint a NATO tagállamok informálisan abban egyeztek volna meg, hogy bizonyos, nyugati gyártmányú fegyvereket, például harckocsikat és harci gépeket nem adnak az ukránoknak. A brit külügyminiszter ismételten hangsúlyozta: Ukrajna katonai támogatása legitim, s London ezen a területen szorosan együttműködik Prágával és Varsóval is.

The post Orosz agresszió: Nőtt a Harkiv elleni orosz támadás áldozatainak száma appeared first on .

Közleményükben azt írták: a járványügyi veszélyhelyzet megszűnésével már nem indokolt a fogvatartottak látogatófogadására és a büntetés-végrehajtási intézetek ideiglenes elhagyására vonatkozó járványügyi intézkedések fenntartása. A látogatófogadásra ismét négy kapcsolattartó érkezhet a fogvatartottakhoz az ország valamennyi büntetés-végrehajtási intézetében és újra lehetőség nyílik a büntetés-végrehajtási intézeten kívüli kapcsolattartásra is – tették hozzá.

Megjegyezték: ugyanakkor a cseppfertőzéssel terjedő betegségek megakadályozása érdekében a látogatófogadás továbbra is a fogvatartottak és hozzátartozóik közötti plexilappal elválasztott asztalnál történhet, a fizikai érintkezés kerülésével, míg az intézetelhagyással járó kapcsolattartást követően minden esetben ellenőrzik a visszatérő fogvatartott esetleges fertőzöttségét.

Közölték azt is, a személyes találkozás mellett továbbra is igénybe vehető lesz a Skype-beszélő, amely – mint írták – mára a fogvatartottak és hozzátartozóik legnépszerűbb kapcsolattartási formájává vált. Ez köszönhető annak, hogy a magyar büntetés-végrehajtási szervezet a járványügyi intézkedések részeként, Európában az elsők között vezette be ezt az alternatív lehetőséget az elítéltek és családtagjaik számára – írták.

A tájékoztatás szerint a büntetés-végrehajtási szervezet a törvényben meghatározott szabadságelvonással járó szankciókat és intézkedéseket végrehajtja, amely során biztosítja a fogvatartottak kapcsolattartási jogát.

A kapcsolattartás részletes szabályait – a fogvatartás jogcíme, a fogvatartottak végrehajtási fokozata, illetve rezsimkategóriába sorolása alapján – a vonatkozó jogszabályok tartalmazzák, amelyek rendelkeznek többek között arról is, hogy melyek a kötelezően biztosított és melyek az úgynevezett engedélyezhető kapcsolattartási formák – hívták fel a figyelmet.

Ez utóbbi kategóriába tartoznak a büntetés-végrehajtási intézetek ideiglenes elhagyásával járó kapcsolattartási módok, amelyeket kizárólag indokolt, különös méltánylást érdemlő esetekben engedélyeznek a büntetés-végrehajtási intézetek.

Négy évvel ezelőtti gyilkosságot derített fel a rendőrség
Elfogták egy négy évvel ezelőtti szigetszentmártoni gyilkosság feltételezett tettesét – jelentette be a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság főkapitány helyettese. Latorovszky Gábor sajtótájékoztatóján közölte: kiderült, hogy a korábban eltűntként keresett holland férfit 2018 tavaszán a 68 éves magyar üzlettársa verte agyon egy vita hevében. A holland férfi hozzátartozója 2020-ban a budaörsi rendőrkapitányságon jelezte, nem tud kapcsolatba lépni rokonával. A nyomozás során feltérképezték a holland férfi kapcsolatrendszerét és kiderült, hogy a 68 éves Z. Józseffel évtizedes üzleti és baráti kapcsolatban állt. Közös cégeik voltak Magyarországon és Németországban is. Kiderült, hogy a holland férfit 2018 óta nem látta senki, az üzlettársa pedig mindenkinek azt mondta, hogy barátja külföldön tartózkodik. A rendőrök felvették a kapcsolatot a német és a holland hatóságokkal, telefontársaságokkal, pénzintézetekkel, ám a férfinek semmi nyomát nem találták, ezért az volt a gyanújuk, hogy bűncselekmény áldozata lett, ezért büntetőeljárást indítottak az ügyben. A holttestet végül május 25-én a Pest Megyei Kutató-Mentő szolgálat tetemkereső kutyájának segítségével találták meg a szigetszentmártoni ház udvarán, ott, ahová a tettes elásta. A gyanúsított Z. József beismerő vallomást tett; elmondta: 2018 tavaszán anyagi természetű vita során meglökte üzlettársát, aki elzuhant, legurult a lépcsőn és beverte a fejét, ő pedig ezután egy betonvassal agyonverte.

The post Visszaáll a normál látogatófogadás a hazai börtönökben appeared first on .

Vang Ven-pin, a kínai külügyminisztérium szóvivője pénteki sajtótájékoztatóján hamis információ terjesztésével vádolta meg Blinkent, aki csütörtökön ismertette az Egyesült Államok jelenlegi Kína-politikáját. A szóvivő szerint az amerikai külügyi tárca vezetője Kína belügyeibe avatkozik, és megpróbálja elhitelteleníteni Kína belföldi és külföldi politikai intézkedéseit. Vang tolmácsolta Kína súlyos elégedetlenségét és tiltakozását a Blinken beszédében elhangzottak ellen. A szóvivő úgy vélekedett: Washington célja Kína fejlődésének visszaszorítása az amerikai hegemónia és hatalom fenntartása érdekében.

Blinken azzal vádolta meg a Kínát kormányzó Kínai Kommunista Pártot, hogy Hszi Csin-ping kínai elnök vezetése alatt belföldön elnyomóbbá, külföldön pedig agresszívabbá vált. Bár egyrészről elmondta, hogy az Egyesült Államok kész versenyt folytatni Kínával saját érdekei védelmében, és saját jövőképe kiépítése érdekében, leszögezte mindazonáltal, hogy az amerikai félnek nem célja sem a konfliktus, sem új hidegháború kialakulása.

Blinken Kínát az egyetlen olyan országnak nevezte, melynek szándékában áll megváltoztatni a nemzetközi rendet, és ehhez pedig egyre inkább rendelkezik az ehhez szükséges gazdasági, diplomáciai, katonai és technológiai erővel. Ven-pin erre a kijelentésre utalva elmondta: az, amelyet az amerikai fél “szabályokon alapuló nemzetközi rendnek” nevez, valójában egy sor olyan törvény és szabály, amelyeket az Egyesült Államok néhány más országgal együtt alakított ki az amerikai vezetésű rend fenntartására.

Blinken beszédével egy időben Vang Ji kínai külügyminiszter éppen a csendes-óceáni szigetországokban folytat tíznapos látogatást, amelynek célja Kína kapcsolatainak erősítése a térséggel. Az Egyesült Államok, valamint egyebek mellett a csendes-óceáni szigetországokkal hagyományosan szorosabb kapcsolatot ápoló Ausztrália aggodalommal figyeli Kína diplomáciai tevékenységét a régióban.

Blinken megerősítette, hogy az Egyesült Államok állásfoglalása Tajvannal kapcsolatban nem változott. Leszögezte, hogy miközben az amerikai felet törvény kötelezi arra, hogy szükség esetén megfelelő fegyverekkel lássa el a Kína által saját területének tekintett szigetet, Washington elkötelezett az “egy Kína politikája” mellett. Az amerikai külügyminiszter elmondta: az Egyesült Államok nem támogatja Tajvan függetlenségét, ugyanakkor ellenzi a status quo egyoldalú megváltoztatását bármelyik fél részéről.

Az amerikai külügyminiszter továbbá ismételten népirtással, és emberiség elleni bűntettekkel vádolta meg a kínai hatóságokat az északnyugat-kínai Hszincsiangban. Michelle Bachelet emberi jogi ENSZ-főbiztos jelenleg éppen látogatást tesz a területen, ahol a vádak szerint több, mint egymillió embert – ujgurokat és egyéb, zömében iszlám vallású kisebbségi nemzetiségből származókat – helyeztek akaratuk ellenére átnevelő táborokba. Kína minden ilyen vádat tagad.

The post Kínai szerint Washington eltúlozza a “Kína jelentette fenyegetést” appeared first on .

A kormányfő szerint a CNI működésének szabályozását “az új technológiai és társadalmi kihívásokhoz” kell igazítani. A készülő reform során figyelembe veszik az ombudsman javaslatait is, hogy az ellenőrzési és biztonsági garanciákat az egyének jogainak figyelembe vételével erősítsék meg – tette hozzá.

Sánchez halaszthatatlannak nevezte, hogy “a demokratikus és alkotmányos alapelvekhez igazodó” új törvény szülessen a minősített adatoktól, mivel a szolgálati titokra vonatkozó aktuális rendelkezést még 1968-ban – a Franco-diktatúra idején – fogadták el. “Tovább dolgozunk a biztonság fokozásán” – jelentette ki hozzátéve, hogy aktualizálni fogják a nemzetbiztonsági és a kiberbiztonsági stratégiát is.

A miniszterelnök felszólalásában hangsúlyozta: a kormány nem ismeri a hírszerző központ operatív döntéseit, és nem volt tudomása a függetlenségi katalán politikusok megfigyeléséről. A Citizen Lab kanadai kutatócsoport április közepén hozta nyilvánosságra jelentését, amely szerint több mint hatvan katalán szeparatista politikus telefonján találtak a Pegasus kémszoftverre utaló nyomokat.

Két héttel később a spanyol kormány bejelentette: a miniszterelnök valamint a védelmi miniszter hivatali mobiltelefonját is megfigyelték ismeretlenek, adatokat töltöttek le róluk 2021 májusában és júniusában. Később kiderült, hogy Fernando Grande-Marlasaka belügyminiszter után is kémkedtek ugyanezzel a módszerrel.

Ezután Paz Estebán, a CNI vezetője zárt ajtók mögött tartott, parlamenti bizottsági meghallgatásán arról tájékoztatta a pártok frakcióvezetőit, hogy a hírszerző központ 18 katalán függetlenségi politikust figyelt meg bírósági felhatalmazás alapján. Esteban azt nem fedte fel, hogy a megfigyelés mikor és milyen módszerrel történt. A CNI vezetőjét leváltották.

A kormány az ügyben a központi büntetőbírósághoz fordult és átadta az eddig összegyűlt összes információt. A bíróság titkosította a nyomozást.

The post A kémkedési botrány: szigorítják a hírszerzés ellenőrzésére vonatkozó törvényt Spanyolországban appeared first on .

A rendőrség tudatta: a 79 éves férfi és az elvált nő története tavaly nyáron kezdődött. A nő szerelmet színlelet, és az özvegy férfi bizalmába férkőzött. Hozzá költözött, és több alkalommal rávette, hogy pénzt adjon neki.

Amikor a férfi megpróbált szakítani, a nő bezárta őt a lakásba. A sértett rendőrt hívott, de miután az egyenruhások elmentek, a nő megfenyegette a férfit, hogy ha nem veszi vissza a lakásba, szexuális tartalmú videót fog közzétenni róla. Ettől való félelmében a férfi mindent megtett a nőnek, amit csak akart: két és fél hónap alatt több mint négymillió forintot adott át neki.

Amikor a sértett otthonában rosszul lett, és mentőt kellett hozzá hívni, újraélesztése közben a nő mintegy egymillió forintot ellopott. Ez az összeg előkerült, mert a mentősök éberségének köszönhetően a nő lebukott, és a rendőrök elfogták. Az asszony kísérletet tett arra, hogy az időközben elhunyt férfi teljes vagyonát megkaparintsa. Kitalálta, hogy a férfi lakására – melynek az elhunyt fele részben volt a tulajdonosa – visszamenőleg haszonélvezeti jogot alapító megállapodást köt, illetve végrendeletet készíttet.

Mindehhez egy olyan szolnoki ügyvédet fogadott fel, aki a hamis tartalmú okiratokat kiállította a számára. A dokumentumokat be is nyújtották a kormányhivatalhoz, illetve a polgármesteri hivatalhoz, mindezzel azt a célt elérve, hogy az elhunyt törvényes örököseit kizárják az örökségből. Mivel három részre oszlott volna a hagyaték, így ez fejenként majdnem 5 és fél millió forintot jelentett volna a rokonoknak. A nyomozók azonban időben léptek, és a hagyatéki eljárást a büntetőeljárás megindítása miatt felfüggesztették – írták.

A nyomozók május 24-én reggel egyszerre fogták el a nőt és az ügyvédet. Az elfogásokat kutatások követték, melyek során a rendőrök lefoglaltak minden olyan iratot, eszközt, adathordozót, amelyek alátámasztják a bűncselekmények elkövetését. A nőt – aki ellen hasonló ügyben kifosztás miatt már vádat is emeltek – zsarolással, kifosztással, közokirat-hamisítással, valamint háromrendbeli csalással gyanúsítanak a nyomozók. Kihallgatását követően bűnügyi őrizetbe vették, és kezdeményezik letartóztatását.

A szolnoki ügyvédnek közokirat-hamisítás és háromrendbeli, társtettesként elkövetett csalás miatt kell felelnie. A férfi az egészségi állapotára tekintettel szabadlábon védekezik – áll a közleményben.

The post Elfogtak egy nőt és egy ügyvédet egy idős férfi kifosztása miatt appeared first on .

Szerhij Nyikiforov elnöki szóvivő az UNIAN hírügynökség tájékoztatása szerint elmondta, hogy a tervezet jelenleg kidolgozás alatt áll a külügyminisztériumban, és hasonló lesz a Lengyelországban az ukránok támogatásáról hozott törvényhez.

“Figyelemmel arra a törvényre, amelyet Lengyelországban fogadtak el az Ukrajnából ideiglenesen áttelepült személyekről, és amely valójában egyenlővé tette Ukrajna állampolgárait Lengyelország állampolgáraival, kivéve a szavazati jogot. Ennek megfelelően Ukrajnában az államfő kezdeményezésére, mondhatni hasonló törvényt fogadnak el” – fejtette ki a szóvivő.

Nyikiforov hozzátette, hogy a törvényjavaslat konkrét rendelkezéseiről még korai beszélni, mert még kidolgozás alatt áll, és azt sem tudta megmondani, hogy mikor kerül a parlament elé.

AZ UNIAN emlékeztetett arra, hogy március 16-án Lengyelországban életbe lépett az a jogszabály, amely rendelkezik az Ukrajna elleni orosz agresszió miatt az országba érkező ukrajnai állampolgárok támogatásáról. A hírügynökség ismertetése szerint a törvény szabályozza az ukránok lengyelországi tartózkodásának jogszerűségét és a számukra nyújtott átfogó támogatást.

Közben vasárnap felszólalt a kijevi parlamentben az ukrajnai látogatáson tartózkodó Andrzej Duda lengyel államfő, aki a liga.net hírportál beszámolója szerint egyebek között azt hangsúlyozta, hogy csakis Ukrajna határozhatja meg saját jövőjét. “Ma a szabad világ arca Ukrajna arca” – hangoztatta Duda. “Olyan hangok terjedtek el, amelyek szerint Ukrajnának engednie kell Putyin követeléseinek, de csakis Ukrajnának van joga meghatároznia a jövőjét” – szögezte le a lengyel államfő. A liga.net kiemelte, hogy Duda az első külföldi államfő, aki az Ukrajna elleni orosz háború február 24-i kezdete óta felszólalt a kijevi parlamentben.

A Jevropejszka Pravda tudósításában kiemelte még, hogy Duda hangot adott az ukrán katonák helytállása iránt érzett “csodálatának”, külön kiemelve Mariupol védőit. Kijelentette továbbá, hogy a Nyugat “most vizsgázik abból, mit jelentenek számára a deklarált értékek”. Leszögezte, hogy minden lehetséges módon előmozdítja Ukrajna uniós csatlakozását, és “nem hagyja abba az erőfeszítéseket mindaddig, amíg Ukrajna e szó teljes értelmében az Európai Unió tagja nem lesz”.

Duda felszólalását követte Zelenszkijé, aki bejelentette még, hogy egyezség született Lengyelországgal egy olyan kétoldalú megállapodásról, amely egyszerűsíti a két ország közötti határátlépést. Megjegyezte, hogy mára az ukrán városok a lengyelek testvérvárosaivá váltak, és testvérekké az ukrán és a lengyel nép, valamint a két ország”.

Zelenszkij megköszönte Dudának a Szlovákia vezetőjével tett közös kezdeményezését, hogy meggyőzze a még tétovázó európai kollégáit Ukrajna EU-tagjelölti státusának megadásával kapcsolatban. Az ukrán elnök azt is megjegyezte: Oroszország a háború kirobbantásával akaratlanul is arra késztette Ukrajnát és Lengyelországot, hogy tegyék félre a közös múltjukról szóló vitáikat.

Az ukrán parlament az ülésen meghosszabbította a hadiállapotot az ország egész területén augusztus 23-ig. Az indítványt 320 képviselő fogadta el a 450 fős törvényhozásban. A képviselők – 315 támogatószavazattal – ugyancsak jóváhagyták az általános mozgósítás augusztus 23-ig történő meghosszabbításáról szóló elnöki rendeletet.

The post Orosz agresszió: Ukrajna különleges jogokat készül adni a lengyel állampolgároknak appeared first on .

A számvevőszék vizsgálta a nukleáris létesítmények és a radioaktívhulladék-tárolókat érintő ellenőrzési feladatok szabályozottságát, értékelte a Nukleáris Alap kezelésének szabályszerűségét, illetve azt, hogy a korábbi megállapításaira tett intézkedések javították-e a közpénzügyi helyzetet.

Kiemelték, hogy az Országos Atomenergia Hivatal szabályozottsága biztosította a nukleáris létesítményeket és a radioaktívhulladék-tárolókat érintő hatósági ellenőrzési feladatok szabályozott ellátását. A Központi Nukleáris Pénzügyi Alap kezelésében és felhasználásában részt vevő szervezetek a szabályozottság megteremtésével hozzájárultak a Központi Nukleáris Pénzügyi Alapban elkülönített pénzek szabályszerű felhasználásához.

Az ÁSZ korábbi ellenőrzési megállapításaira tett intézkedések a közpénzügyi helyzet javulását eredményezték az Országos Atomenergia Hivatalnál és a Radioaktív Hulladékokat Kezelő Közhasznú Nonprofit Kft.-nél. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium Központi Nukleáris Pénzügyi Alap kezeléséhez kapcsolódó feladatellátására vonatkozóan az Állami Számvevőszék nem tárt fel kockázatot.

A számvevőszék hangsúlyozta: Magyarország számára a nukleáris energia szerepe kulcsfontosságú, villamosenergia-szükségletének csaknem ötven százalékát nukleáris energiából fedezi. A nukleáris energiatermelés jóval nagyobb arányt képvisel, mint az
utána következő energiahordozók.

Kifejtették, a hazai atomenergia alkalmazása biztonságos, folyamatos energiaellátást tesz lehetővé, csökkenti az ország
energiaimport-függőségét. Műszaki és gazdasági szempontok alapján az atomerőmű jelenti a hosszú távú, biztonságos és versenyképes magyar villamosenergia-ellátás alapját. A klímavédelem és a nemzetközi energiapiacok bizonytalanságának kivédése szintén ennek az erőforrásnak a további fejlesztése irányába mutat.

Az atomenergetika a villamosenergia-termelésen kívül fontos szerepet tölt be Magyarországon a gyógyászat, a mezőgazdaság, valamint az oktatás és a tudományos kutatás számos területén is – olvasható a jelentésben.

The post ÁSZ: a nukleáris biztonsággal minden rendben appeared first on .

A politikus a világ legnagyobb ipari államait összefogó G7 csoport energiaügyekért és környezetvédelemért felelős minisztereinek berlini konferenciája előtt tartott tájékoztatóján kérdésre válaszolva hangsúlyozta, hogy “természetesen lehetséges” a megállapodás az EU-s orosz olajembargóról.

Kifejtette: ismert, hogy a tagországok energiaellátási helyzete eltérő, és “jelentős és valós kihívás”, hogy “egyes kelet-európai országok” erősebben függenek az orosz energiaimporttól, mint a nyugat-európai országok. Ugyanakkor fontos, hogy “Európa egységes maradjon és együtt maradjon, ezért minden tagállamnak erőfeszítéseket kell tennie a függőség csökkentésére, és ez Magyarországra is érvényes” – húzta alá a német alkancellár.

Ezeket az elveket alapul véve lehetséges a megállapodás, de ha “más területek” ügyeit is bevonják az olajembargóról folytatott egyeztetésbe, akkor “természetesen nagyon-nagyon nehéz” lesz – tette hozzá Habeck.

Mint mondta, már csak néhány napig, a tagországi állam-, illetve kormányfőket összefogó Európai Tanács következő, május 30-án kezdődő üléséig van mód a tárgyalásra, addig “vagy megállapodásra kell jutni, vagy fontolóra kell venni más eszközöket”.

A miniszter nem szólt arról, hogy melyek lehetnek ezek az egyéb eszközök, de egy másik, ugyancsak a napokban tett nyilatkozatában jelezte, hogy elképzelhetőnek tartja azt a megoldást is, hogy a 27 tagország együttes, közösségi szintű lépése helyett Magyarország kivételével az összes tagállam egyénileg, külön-külön, nemzeti szinten vezet be embargót az orosz kőolajra.

The post Orosz agresszió: továbbra is lehetséges az EU-s orosz olajembargó appeared first on .

Kissinger a davosi Világgazdasági Fórumon felszólalva szorgalmazta azt, hogy Ukrajna engedje át a területei egy részét Oroszországnak a háború befejezése érdekében.

“Úgy tűnik, Kissinger úr naptárában nem 2022-es év, hanem 1938-as van, és úgy gondolta, hogy nem Davosban, hanem az akkori Münchenben beszél a közönséghez. Mellesleg 1938-ban, amikor Kissinger úr családja a náci Németországból menekült, ő 15 éves volt, és mindent tökéletesen értett. Akkor azonban nem hallották tőle, hogy alkalmazkodni kellene a nácikhoz, ahelyett, hogy menekülnének előlük vagy harcolnának ellenük” – jelentette ki Zelenszkij a hivatalos honlapján közzétett üzenetében.

Mihajlo Podoljak, az elnöki iroda vezetőjének tanácsadója, a Moszkvával tárgyaló ukrán békeküldöttség tagja közben arra reagált, hogy az Ukrajna orosz megszállás alá került területein az orosz állampolgárság felvételére próbálják rávenni az ott élőket. “Az orosz útleveleknek a megszállt területeken történő terjesztésére irányuló bármilyen kísérlet jogilag értelmetlen és kilátástalan. Az ukrán útlevél a mai világban a bátorság és a hősiesség szimbóluma, az orosz útlevél ezzel szemben a számkivetettség jele” – fogalmazott a tisztségviselő.

Podoljak emlékeztetett arra, hogy az ukránok “szabadon utaznak a világban vízum és határok nélkül”, így nem világos, miért van szükségük “jegyre az orosz koncentrációs táborba”.

Putyin szerdán írta alá azt a rendeletet, amelynek értelmében egyszerűsített eljárással kapnak orosz állampolgárságot Herszon és Zaporizzsja megye elfoglalt területeinek lakosai. Ugyanez vonatkozik a Donyeck és Luhanszk megye megszállás alá került területeinek lakóira is – mutatott rá az Ukrajinszka Pravda.

Petro Andrjuscsenko, a mariupoli polgármester tanácsadója arról számolt be, hogy az orosz megszállás alá került azovi-tengeri kikötővárosban az oroszok nyár végéig meghosszabbították a tanévet, hogy felkészítsék az iskolákat az orosz programra.

“A megszállók bejelentették a tanév meghosszabbítását szeptember 1-ig. Vagyis nem lesz vakáció. A fő cél az ukrántalanítás és a felkészülés a tanévre az orosz program szerint. Egész nyáron orosz nyelvet és irodalmat, orosz történelmet és matematikát tanítanak a gyerekeknek oroszul. A megszállók kilenc iskola megnyitását tervezik, eddig azonban csak 53 tanárt találtak, vagyis iskolánként hat tanárt” – írta a tisztségviselő. Hozzátette, hogy a könyvtárakban megsemmisítés céljából lefoglalják az általuk szélsőségesnek minősített könyveket, és ezek közé soroltak minden, Ukrajna történelméről szóló tankönyvet is – állította.

Az Ukrajinszka Pravda emlékeztetett arra, hogy Mariupolt március 1-jén vette blokád alá az orosz hadsereg, és fokozatosan foglalta el a várost. Április végére az orosz csapatok körbe zárták Mariupol utolsó védőit az Azovsztal acélipari üzem területén, május 20-án pedig bejelentették, hogy az összes ukrán katona elhagyta az Azovsztalt, azaz Mariupol teljes megszállás alá került.

Valerij Zaluzsnij, a fegyveres erők főparancsnoka a Telegramon emlékeztette országa nyugati partnereit, hogy ne késlekedjenek a fegyverszállításokkal, mert ezzel most életeket mentenek Ukrajnában. Mindeközben Oleh Szinyehubov, a keleti országrészben lévő Harkiv megye kormányzója közölte, hogy az orosz erők szerdán ismét tűz alá vették a megyeszékhelyt, Harkivot, és hivatala eddig már négy halálos áldozatról és hét sérültről szerzett tudomást.

The post Orosz agresszió: Zelenszkij rendesen helyrerakta Kissingert appeared first on .

Az Ukrajinszka Pravda hírportál szerint a szóvivőt arról kérdezték: elmondható-e, hogy az oroszok haladnak előre, miközben az ukrán hadsereg visszavonul az ország keleti részében.

“Bizonyos területeken az orosz csapatok átmeneti taktikai sikereket értek el, és ez nem titok. De az a tény, hogy ezt teljesen téves úgy értelmezni, hogy az ukrán erők visszavonulnának. Egyes területeken az ukrán egységek mozgó védekezést hajtanak végre, vagyis ahol lehet pozíciót váltanak, kedvező körülmények esetén pedig ellentámadást hajtanak végre. Vannak területek és települések, amelyek gazdát cserélhetnek. Ott nagyon dinamikus a helyzet, ezért nem erősítem meg azt az értelmezést, hogy az ukrán hadsereg visszavonulna. Ez egyáltalán nem így van” – szögezte le Motuzjanik.

A szóvivő szavai szerint az orosz erők heves tüzérségi támadásokat hajtanak végre a Donyec-medencében nemcsak az ukrán és a szakadár ellenőrzésű területek között húzódó ütközőzóna mentén, hanem mélyen bent a luhanszki és a donyecki régió ukrán fennhatóság alatti részeiben. Az orosz hadsereg emellett fokozta légi erejének aktivitását, elsősorban szárazföldi offenzívája támogatására. Nagy hatótávolságú és stratégiai bombázórepülőgépeket vonnak be az ukrán légvédelmi rendszerek felderítésére, és újabb célpontok kijelölésére, amelyek ellen robotrepülőgépeket vetnek be Ukrajna területén – tette hozzá a szóvivő.

Vadim Szkibickij, az ukrán katonai hírszerzés helyettes vezetője eközben azt közölte, hogy információik szerint az orosz erők már felhasználták a nagy pontosságú fegyvereik több mint 60 százalékát. Kifejtette, hogy az orosz hadsereg megváltoztatta az ilyen fegyverek használatának taktikáját. Míg korábban kettő vagy négy rakétát használtak egy objektum ellen, most a célpont eléréséhez 8-12 különböző formátumú rakétát vetnek be. Megjegyezte, hogy a nyílt háború első két hónapjában Oroszország kaotikusan mért csapásokat precíziós irányítású rakétákkal. Kifejezte meggyőződését, hogy Oroszország nem rendelkezik elegendő kapacitással ahhoz, hogy gyorsan pótolja elhasznált nagypontosságú fegyverkészleteit. A nyugati országok által bevezetett gazdasági szankciók miatt az orosz ipar nem tudja beszerezni a szükséges számú import alkatrészt a nagy pontosságú rakétákhoz – tette hozzá.

Mihajlo Podoljak, az ukrán elnöki iroda vezetőjének tanácsadója, a Moszkvával tárgyaló ukrán békeküldöttség tagja ismételten leszögezte, hogy Ukrajna nem adja fel területeit, állampolgárait, illetve szuverenitását. Hangsúlyozta: most fontos, hogy Ukrajna minden irányban tovább harcoljon.

“Oroszország hatalmas forrásokat költ arra, hogy bebizonyítsa a világnak, hogy az oroszoknak joguk van megölni az ukránokat, és ne kapjanak büntetést érte” – állította a tisztségviselő. Leszögezte, hogy szó sem lehet a konfliktus semmifajta befagyasztásáról, mert szerinte ezzel csak időben halasztják el a háborút, és időt hagy Oroszországnak a jobb felkészülésre. Hozzátette, hogy egyébként Ukrajna is levonta a háború tanulságait, így ezután már szó sem lehet egy újabb minszki megállapodásról.

A kelet-ukrajnai Harkiv megyei kormányzói hivatalból eközben arról adtak hírt, hogy a régióban lévő Balaklija települést ért orosz tüzérségi támadásban életét vesztette egy 64 éves férfi és heten megsérültek, köztük egy kilenc éves gyerek. Az Ukrajinszka Pravda beszámolója szerint Balaklija jelenleg orosz megszállás alatt van. A Harkiv megyei kormányzóság munkatársai ugyanakkor többször beszámoltak arról, hogy a régió egyes elfoglalt települései ellen az orosz erők “provokációkat” hajtanak végre, utána pedig az ukrán fegyveres erőket vádolják meg a polgári lakosság elleni bűncselekmények elkövetésével.

The post Orosz agresszió: az ukrán hadsereg nem vonul vissza a Donyec-medencéből appeared first on .

Azt írták: a vádirat lényege szerint két férfi – a Nemzeti Adó- és Vámhivatal egyik bűnügyi igazgatóságának osztályvezetője és egy könyvelési szolgáltatások nyújtásával foglalkozó cég vezetője – egy harmadik társukkal abban állapodott meg, hogy a könyvelési szolgáltatást végző céggel kapcsolatban álló vállalkozóknak pénzért felajánlják, hogy a NAV-nál indult és őket érintő eljárásokról adatokat szolgáltatnak, és szükség esetén azokat számukra kedvezően befolyásolják. A korábban közszolgálati jogviszonyban álló terhelten felüli vádlottak cégek ügyvezetői voltak.

Az ügyben a február 22-én tartott előkészítő ülésen nyolc vádlott közül hárman a vádirattal egyezően beismerték bűnösségüket, és lemondtak a tárgyaláshoz való jogukról, ezért esetükben a bíróság elkülönítette az ügyet, míg az alapügy a többi vádlott vonatkozásában tárgyalással folytatódik.

Az elkülönített ügyben elnapolt és május 24-én folytatott előkészítő ülésen a Fővárosi Törvényszék ítéletet hozott a vezető beosztású személy által az előnyért hivatali kötelességét megszegve, bűnszövetségben és üzletszerűen elkövetett hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette és más bűncselekmények miatt indult büntetőügyben.

A bíróság a vádirati tényállással egyezően bűnösnek mondta ki a bűncselekmények elkövetését beismerő vádlottakat. A könyvelési szolgáltatást nyújtó cég vezetőjét 2 év, 4 év próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztésre és 3 millió forint, míg a két vállalkozót 2 millió 250 ezer forint és 4 millió 400 ezer forint pénzbüntetésre ítélte.

Az ítélettel szemben a vád képviseletét ellátó ügyész fellebbezést jelentett be mindhárom vádlott terhére súlyosításért – egy esetben a minősítést is támadva -, míg a terheltek és védőik tudomásul vették az ítéletet.

The post Súlyosításért fellebbezett az ügyészség egy minősített hivatali vesztegetés ügyében appeared first on .

Molnár Gábor a Balatoni Közbiztonsági Koordinációs Bizottság (BKKB) szezonnyitó értekezletét követő sajtótájékoztatón azt mondta, hogy az érintett megyéktől és a Készenléti Rendőrségtől érkező “megerősítő erőkkel” garantálni tudják a Balaton és a Velencei-tó közbiztonságát.

Az érintett megyei rendőr-főkapitányságok bűn- és balesetmegelőzési, valamint kommunikációs munkáját összehangoló BKKB 1991-től áll fel nyaranta, hogy az üdülőövezetekben a turistaszezonban nagyobb biztonságot teremtsen. Idén június 1-től szeptember 15-éig működik majd Somogy, Veszprém, Zala és Fejér megye részvételével.

A BKKB soros elnöki feladatait ellátó somogyi főkapitány elmondta: a feladat minden évben más, hiszen a közbiztonságot, valamint a turizmust meghatározó események folyamatosan változnak. Példaként a koronavírus-járványt, a Magyarországhoz közeli háborút és az inflációt említette.

Beszélt arról is, hogy “a Balaton egy 74 kilométer hosszú városnak tekinthető”, ahol nyaranta egymillióra is megnő az itt élők és a vendégek száma, egy-egy kánikulai napon egyszerre 200-250 ezer ember is a vízben tartózkodik. Ugyanakkor eltérőek a partszakaszok adottságai, így mindenhol más kihívásnak kell megfelelniük a rendőröknek – tette hozzá.

A Balaton déli partjáról szólva elmondta, hogy a Somogy megyei főkapitányság száz embert csoportosít át nyárra erősítésként. Idén is a siófoki rendőrkapitányságon kialakított műveleti központból irányítják a partszakasz közbiztonságának védelmét – jegyezte meg.

A Készenléti Rendőrség lovas és kutyás szolgálata is jelen lesz a siófoki Petőfi sétányon vagy a fesztiválokon, “amikor szükség van rá” – mondta Molnár. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem diákjai most nem a Balatonnál, hanem a fővárosban végzik a gyakorlatukat, de a középiskolások a korábbi évekhez hasonlóan idén is segíteni fogják a bűnmegelőzést – fűzte hozzá.

Biró Norbert, a Somogy Megyei Közgyűlés elnöke kiemelte, jó a kapcsolat és az együttműködés a megyei önkormányzatok és a rendőrség között. A somogyi önkormányzat idén vállalta egy busz beszerzését is, amely a BKKB munkáját fogja segíteni – mondta.

The post Erős nyári szezonra számít a rendőrség a Balatonnál appeared first on .

Petr Fiala koalíciós kormányának kérését a rendkívüli intézkedés újabb meghosszabbítására már a múlt héten jóváhagyta a képviselőház. Előzetes parlamenti jóváhagyás nélkül a cseh kormány csak harminc napra hirdethet szükségállapotot. Ha ezt a parlament nem hagyja utólag jóvá, az intézkedés érvényét veszti. A szükségállapot minden meghosszabbításához azonban már előzetes képviselőházi jóváhagyás kell.

A kormány azt reméli, hogy június végéig sikerül a parlamentben elfogadtatnia mindazokat a szükséges törvénymódosításokat, amelyekre az ukrajnai menekültek miatt van szükség. A mostani szükségállapot a cseh lakosokat semmi módon nem érinti.

A belügyminisztérium közlése szerint szerdáig 355 ezer ukrajnai menekült kapott speciális cseh vízumot, amely egyéves tartózkodásra, egészségügyi ellátásra, munkavállalásra és az oktatási intézmények igénybevételére jogosít fel.

Vít Rakusan belügyminiszter a regionális elöljárókkal kedden Prágában tartott tanácskozáson azt mondta, hogy a tárca ismeretei szerint a az ukrajnai menekültek mintegy 75-80 százaléka Csehországban tartózkodik. A Csehországban tartózkodó ukrajnai menekültek száma a belügy felmérése alapján 262 500 és 280 ezer közé tehető. Ez jóval magasabb szám, mint a korábbi becslések. Az idegenrendészeten eddig 260 ezer ukrajnai menekült vetette magát nyilvántartásba. “Mindezek a tények azt mutatják, hogy az ukrajnai menekültek számára Csehország célország” – jelentette ki a közszolgálati hírtelevízióban Rakusan.

The post Orosz agresszió: június végéig meghosszabbították a szükségállapotot Csehországban appeared first on .

A CGTN a kínai hadsereg keleti hadtestparancsnokságának szóvivőjét idézve jelentette, hogy a légi és vízi hadgyakorlat szándékos figyelmeztetés volt Washington számára a “tajvani függetlenségi erők támogatásáért”. A szóvivő hangsúlyozta: Tajvan Kína része, a kínai hadsereg keleti hadtestparancsnoksága pedig elkötelezett a nemzeti szuverenitás, valamint a regionális béke és stabilitás védelme mellett.

Joe Biden hétfőn, Kisida Fumio japán miniszterelnökkel Tokióban folytatott találkozója után egy újságírói kérdésre válaszolva azt mondta, hogy Tajvan megszállása esetén az Egyesült Államok katonailag is kész lenne beavatkozni. Közölte: Washington elfogadja az egy Kína politikáját, de “nem lenne helyénvaló”, ha Peking ezt erő alkalmazásával próbálná érvényesíteni. Később mindazonáltal úgy nyilatkozott, hogy az Egyesült Államok nem változtatott Tajvannal kapcsolatos politikáján.

Az Egyesült Államok ugyan hivatalos diplomáciai kapcsolatot nem ápol a Kína által saját területe részének tekintett szigettel, ám törvény kötelezi, hogy ellássa Tajvant a védelme biztosításához szükséges fegyverekkel. Biden hivatalba lépése óta az amerikai kormány három jelentős katonai szállítmányt hagyott jóvá Tajvannak. Tavaly augusztusban negyven 155 milliméteres önjáró löveg eladását, februárban százmillió dollár, áprilisban pedig kilencvenötmillió dollár értékű fegyvereladást hagytak jóvá.

Kína a diplomáciai kapcsolatok alapfeltételének tekinti az “egy Kína elvének” betartását, és ellenez mindenféle hivatalos kapcsolattartást a világ országai és Tajvan között. A kínai külügyminisztérium szóvivője hétfőn Kína jelentős elégedetlenségét és határozott tiltakozását tolmácsolta Biden szavait illetően, és határozott lépéseket helyezett kilátásba az ország szuverenitásának és biztonsági érdekeinek védelmében.

The post A kínai hadsereg Tajvan körül rángatja az oroszlán bajuszát appeared first on .

Zelenszkij erről a davosi világgazdasági fórumon, az ukrajnai helyzet megvitatásának szentelt egyik rendezvényen beszélt videokapcsoláson keresztül.

“Elérkeztünk a hatodik szankciós csomaghoz, amely magában foglalja az olajembargót” – mutatott rá az ukrán elnök, kiemelve, hogy amíg nem vezetik be az importtilalmat, Oroszország akár 200 milliárd dollárt is kereshet a kőolajexportján, amiből “bármilyen fegyvert megvásárolhat”.

Zelenszkij emlékeztetett arra is: a magyar kormány azzal érvel álláspontja mellett, hogy jelentős forrásokra van szüksége ahhoz, hogy lemondhasson az orosz kőolaj behozataláról.

“Mondogatják nekik, hogy ott, Ukrajnában emberek, gyerekek halnak meg, megölik őket. Úgy, mint a 18 éves gyilkos Texasban, csakúgy hozzánk is 18 éves katonák jöttek Oroszországból, és gyerekeket kínoztak. Beszéltek nekik erről, ők viszont azt mondják: mindent értenek, de honnan szerezhetnének pénzt” – fejtegette.

Zelenszkij arról a véleményéről is beszélt, hogy Putyin kitalált valóságban él, és nem veszi észre, hogy az ukránok a végsőkig harcolni fognak a földjükért és a szabadságukért. Szavai szerint Putyin környezetének kellene segítenie abban, hogy az orosz elnök “kijöjjön a virtuális valóságból”. Utána valószínűleg meg lehet majd próbálkozni a háború diplomáciai úton történő lezárásával – tette hozzá. Megjegyezte ugyanakkor, hogy ez a lehetőség napról napra bizonytalanabbá válik, mivel “a megszállás felszámolásával egyre több olyan szörnyűségre derül fény, amelyet orosz katonák követtek el”.

“Ez a háború mindenképpen véget ér, biztos vagyok abban, hogy lesz békefolyamat, lesznek tárgyalások, és biztosan lesz béke is. A kérdés az, hogy Ukrajna pontosan kivel fog tárgyalni. Kérdés, hogy Ukrajna melyik orosz elnökkel fog tárgyalni. És ez Oroszország jelenlegi államfőjétől is függ” – jelentette ki Zelenszkij.

Szijjártó: ezután is segíteni fogunk
Magyarország ezután is segíteni fog Ukrajnának – írta a külgazdasági és külügyminiszter szerdai Facebook-bejegyzésében. Szijjártó Péter úgy fogalmazott, ha mindaz, amit Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Davosban mondott, ukránul azt jelenti, hogy: “köszönjük nektek magyarok, hogy befogadtatok több mint 720 ezer menekültet, köszönjük, hogy ellátjátok őket, köszönjük, hogy munkát adtok nekik, köszönjük, hogy felajánlottátok 130 ukrán gyerek gyógykezelését, köszönjük, hogy felajánlottátok a sebesült ukrán katonák kórházi ellátását, köszönjük, hogy ezer ukrán fiatalnak készek vagytok ösztöndíjat adni, köszönjük hogy készen álltok egy iskolánk, valamint egy óvodánk újjáépítésére, és köszönjük, hogy segítetek a belső menekültek elszállásolásában!”, akkor “a válaszunk az, hogy szívesen és ezután is segíteni fogunk!”

The post Orosz agresszió: Zelenszkij bírálta, hogy Magyarország elutasítja az olajembargót appeared first on .

A kormányfő a Facebook-oldalán közzétett videóban elmondta: kötelezik a bankokat, a biztosítókat, a nagy kereskedelmi láncokat, az energiaipari és kereskedőcégeket, a telekommunikációs vállalatokat és a légitársaságokat, hogy extraprofitjuk nagy részét ebbe a két alapba fizessék be.

Ebből a két alapból fogják finanszírozni a rezsicsökkentés és a honvédség megerősítésének költségét. Az intézkedések időben korlátozottak: két évre, 2022-re és 2023-ra vonatkoznak.

Orbán emlékeztetett arra, hogy azt vállalták, megvédik a családokat, a nyugdíjasokat, a munkahelyeket és a rezsicsökkentést az elhúzódó háborús helyzetben is. A kormány a nap folyamán tartott ülésén áttekintette az ország gazdasági helyzetét. A miniszterelnök azt mondta, a háború elhúzódik, a brüsszeli szankciós politika nem javul és ez együtt drasztikus áremelkedésekhez vezet.

Ma a rezsicsökkentés Magyarországon védi a családokat, de az energia ára tovább emelkedik, ezért egyre nehezebb és költségesebb megvédeni a családokat. Orbán szerint a honvédséget is haladéktalanul meg kell erősítenünk.

Mindeközben az emelkedő kamatok és az emelkedő árak révén a bankok és a nagy multicégek nagyobb haszonra, extraprofitra tesznek szert – mondta.

“Akik ebben a háborús helyzetben extra haszonra tesznek szert, azokat arra kérjük, azoktól elvárjuk, hogy segítsék az embereket és járuljanak hozzá az ország védelmi költségeihez” – fogalmazott, közölve: a részletes számokat a mai kormányinfón ismertetik.

The post Rezsivédelmi és honvédelmi alap létrehozását jelentette be Orbán appeared first on .