Biztonságpolitika

Ample Gain-nek indult, majd a nyolcvanas évek végére Ample Train-re módosult annak a NATO kezdeményezésű kereszt-kiszolgálási gyakorlatnak a neve, amely a repülőműszakiak képzését és gyakoroltatását célozta annak érdekében, hogy a szövetséges légierők kölcsönösen kiszolgálhassák egymás gépeit. A Magyar Honvédség 2003 májusában volt házigazdája a gyakorlatnak és a kecskeméti zónában érdekes társaság jött össze.  

[...] Bővebben!

Az orosz földgázszállítások leállítását, ennek a hetedik uniós szankciócsomagba foglalását szorgalmazta Zbigniew Rau lengyel külügyminiszter Varsóban, az osztrák hivatali partnerével közösen tartott sajtóértekezleten. Alexander Schallenberg szerint a tengerrel nem rendelkező országok nem válhatnak le gyorsan az orosz földgázról.

A sajtótájékoztatót megelőző kétoldalú megbeszélés fontos témája az ukrajnai helyzet volt – közölte Rau. Lengyel részről kiemelte Ukrajna területi egységének támogatását, aláhúzva, hogy ennek megőrzése összhangban áll Európa, valamint az egész transzatlanti közösség érdekeivel.

Elmondta: Varsó elvárja, hogy az Európai Bizottság pozitívan értékelje Kijev uniós tagjelölti kérelmét. Reményének adott hangot, hogy legközelebbi értekezletén az Európai Tanács is pozitív döntést hoz az ügyben. Hozzátette: Ukrajna európai integrációja mellett Varsó változatlanul támogatja a Nyugat-Balkán országainak uniós csatlakozását is.

Az ukrajnai háború miatt a múlt héten előzetesen elfogadott, Moszkvával szembeni hatodik uniós szankciócsomagot Rau Európának az orosz energiahordozóktól történő függetlenedését célzó fontos lépésnek nevezte. Egyúttal elégtelennek nevezte az Európai Unió eddigi intézkedéseit. “El kell kezdenünk a munkát a hetedik szankciócsomagon” – nyomatékosította.

Az új csomagnak Rau szerint tartalmaznia kell az orosz földgázszállítások és a petrolkémiai termékek importja leállítását, valamint az összes orosz és fehérorosz bank kizárását a SWIFT globális elektronikus fizetési rendszerből.

Alexander Schallenberg osztrák külügyminiszter a hetedik szankciócsomag kapcsán rámutatott: Ausztria az orosz földgázszállításoktól függ. “Boldogok vagyunk-e emiatt? Nem. Akarjuk-e, hogy másképp legyen? Biztosan, de ezt nem lehet egyik napról a másikra megoldani” – jelentette ki.

Az osztrák diplomácia vezetője “rendkívül nehéznek” nevezte a tengerrel nem rendelkező országok helyzetét. Egyúttal fontosnak találta az európai egység megőrzését a Moszkvával szembeni szankciócsomagok kidolgozásakor.

Lengyelország április végétől nem fogad orosz földgázt. A Gazprom orosz gázipari vállalat április 27-től leállította lengyelországi szállításait, mert Varsó nem hajlandó rubelban fizetni értük. A lengyel kormány eredetileg az év végén tervezte a leválást az orosz gázbeszerzésekről, a PGNiG lengyel állami gázipari cég ezért 2019-ben nem hosszabbította meg a szerződéseket.

Lengyelország ötven tüzérségi löveget ad el Ukrajnának
Lengyelország ötven Krab lánctalpas önjáró tüzérségi löveget ad el Ukrajnának, a 250 milliárd forintnak megfelelő értékű ügyletről Mateusz Morawiecki. A lengyel kormányfő az utóbbi harminc év egyik legnagyobb lengyel fegyverszállítási ügyletének nevezte a múlt héten aláírt megállapodást. A beszerzést Ukrajna részben az Európai Unió eszközeiből, részben az állami költségvetésből fedezi – közölte Morawiecki. A Dziennik Gazeta Prawna (DGP) lengyel napilap múlt heti értesülése szerint az első 18 Krab-tarackot múlt héten továbbították Ukrajnának a lengyel hadsereg készleteiből. Az ügylet hátramaradt részét néhány hónapon belül véglegesítik – írta a DGP. A 40 kilométeres hatótávolságú Krab önjáró tüzérségi lövegeket a Huta Stalowa Wola városban működő, a Lengyel Fegyvergyártó Csoporthoz (PGZ) tartozó üzemben állítják elő dél-koreai és német alkatrészek felhasználásával. A felszerelés ukrajnai szállításához ezért a szöuli és a berlini kormány jóváhagyására is szükség volt.

The post Orosz agresszió: Lengyelország az orosz földgázfegyvert fordítaná Putyin ellen appeared first on .

Országszerte több mint kétszáz településén irtják a szúnyogokat a héten – tájékoztatta a program végrehajtásáért felelős Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF).

A vérszívók gyérítését elsősorban a Duna és a Tisza mentén végzik a szakemberek – olvasható a közleményben. A Duna mentén leginkább az Észak-Dunántúlon érzékelhető erőteljesebben a csípőszúnyogok szaporodása, ezért a Szigetközben és Komárom térségében egyaránt gyérítik a lárvákat, valamint a kifejlett szúnyogokat.

A Tisza térségében a nagyobb tenyészőhelyek mostanra kiszáradtak, ezért itt biológiai védekezésekre már nincs szükség. A következő napokban földi kémiai beavatkozást Szabolcs-Szatmár-Bereg megye egyes településein, valamint a Tisza-tó térségében és Szolnok környékén végeznek – írták.

Hozzátették, hogy az elmúlt hetek változatos csapadékviszonyai a szúnyogártalomban is megmutatkoznak. Májusban elsősorban a Tisza kisebb áradása miatt szaporodtak el a vérszívók, most viszont az esők után visszamaradt kisebb-nagyobb tenyészőhelyeken fejlődnek a rovarok.

Arra is felhívták a figyelmet, hogy a lakosság is sokat tehet a szúnyogártalom csökkentéséért. Érdemes a ház körül kialakuló kisebb vizeket felszámolni, a csatornákat, árkokat megtisztítani, a vízgyűjtő edényeket hálóval lefedni, a virágcserepekben, kerti játékokban összegyűlt vizet kiönteni – olvasható a közleményben.

 

The post Több mint kétszáz településen irtják a szúnyogokat a héten appeared first on .

Oroszország az ukrán kulturális önazonosságot is meg akarja semmisíteni az Ukrajna elleni támadással – jelentette ki a német szövetségi kormány kulturális és médiaügyekért felelős államminisztere egy interjúban.

Claudia Roth Odesszában, az ARD német országos közszolgálati televíziónak nyilatkozva kiemelte, hogy Oroszország háborúja Ukrajna ellen “valójában a kultúra, és a demokrácia kultúrája elleni háború”. A támadásban eddig 375 kulturális intézmény rongálódott vagy semmisült meg, köztük múzeumok, színházak, koncerttermek, és az orosz csapatok megrongáltak vagy romba döntöttek 137 templomot is, főleg ortodoxokat. Könyvtárakat és levéltárakat is érnek támadások, vagyis “veszélyben van a települések, közösségek, az egész társadalom emlékezete is”.

Mindez “világosan mutatja, hogy a háború célja Ukrajna kulturális identitásának megtámadása és megsemmisítése” – húzta alá az államminiszter az ARD-ben élőben sugárzott interjúban. Mint mondta, a német kormány nemzetközi összefogással, egy úgynevezett kulturális vagyonvédelmi hálózat révén igyekszik hozzájárulni az ukrajnai kulturális intézményrendszer és a műkincsek védelméhez.

A hálózat legújabb kezdeményezése azt szolgálja, hogy Odessza óvárosa kulturális világörökségi helyszín legyen – tette hozzá, kifejtve, hogy az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete (UNESCO) által vezetett világörökség-programban működő vészhelyzeti mechanizmus beindításával igyekeznek elérni az odesszai óváros felvételét a világörökségi helyszínek listájára. Megjegyezte: a fekete-tengeri kikötővárosban “minden sarkon tapasztalható, hogy valóban vészhelyzet van”.

A világörökségi státusz a remények szerint a katonai védelem mellett egy újabb, szellemi “védőpajzs” lehet az orosz támadások ellen – mondta Roth.

A politikus a hét elején érkezett kétnapos hivatalos látogatásra Odesszába ukrán kollégája, Olekszandr Tkacsenko kulturális és információs politikai miniszter meghívására. Ő az első német kormánytag, aki az orosz támadás kezdete óta felkeresi a nagyjából egymillió lakosú várost, amely nemcsak kulturális, hanem kereskedelmi központ is, és stratégiai jelentősége miatt számos alkalommal került már orosz tüzérségi támadás alá. A német szövetségi parlament (Bundestag) a napokban fogadta el az új 2022-es költségvetést, amelyet az ukrajnai háború miatt kellett kidolgozni. Ebben 20 millió eurót különítettek el az ukrán kulturális intézmények és a független médiumok támogatására.

Meglátogatta a Romániában alakult NATO-harccsoportot a belga védelmi miniszter
Közösen látogatta meg a Romániában francia parancsnokság alatt alakult NATO-harccsoportot az erdélyi Nagysinken Ludivine Dedonder belga és Vasile Dincu román védelmi miniszter – közölte a román védelmi tárca (MAPN). A két miniszter a június 16-án esedékes NATO miniszteri értekezlet, illetve a madridi NATO-csúcs napirendjén szereplő témákról egyeztetett, kiemelt figyelmet fordítva a fekete-tengeri térség biztonsági kihívásaira. Dincu az Ukrajnát ért orosz agresszió nyomán Kelet-Európában újonnan létesült NATO-harccsoportok, köztük a romániai harccsoport konkrét lépéseinek, műveleteinek meghatározását sürgette. A harccsoport parancsnokságát ellátó Franciaország mintegy 500, Belgium pedig mintegy 300 katonát küldött Romániába.

The post Orosz agresszió: meg akarják semmisíteni Ukrajna kulturális identitását appeared first on .

Putyint az Ukrajna elleni támadás miatt hadbíróság elé kell állítani. Ugyanakkor orosz bíróság elé is való, mert elszigeteltségbe taszította országát, és visszavetette fejlődését – állította Milos Zeman cseh államfő a Szabad Európa Rádió ukrán adásának adott interjújában.

Zeman a korábbi években többször is találkozott orosz partnerével és pozitívan viszonyult Oroszországhoz és Putyinhoz. Az Ukrajna elleni orosz támadás után azonban megváltoztatta véleményét. Arra a kérdésre válaszolva, leülne-e ma tárgyalni Putyinnal, akit Joe Biden amerikai elnök háborús bűnösnek nevezett, Zeman leszögezte: “Ma úgy gondolom, hogy Putyin valóban hadbíróság elé való. S ezzel párhuzamosan orosz bíróság elé is mindazért, amit képes volt Oroszországgal tenni.”

Zeman már korábban kijelentette, hogy Putyin az Ukrajna elleni támadással béke elleni bűncselekményt követett el, ami szerinte szinonímája a háborús bűnnek. A cseh államfő úgy véli: Putyin úgy döntött az Ukrajna elleni támadásról, hogy tudatában volt annak, döntése politikai és gazdasági szankciókat von maga után Oroszország ellen.

“Gyakorlatilag elszigeteltségbe taszította Oroszországot és az oroszokat. Visszavetette országa fejlődését. Ez nagyon szomorú” – fejtette ki a cseh államfő. Elismerte, hogy bár a múltban nem volt híve a gazdasági büntetőintézkedéseknek, ezek olyan eszközök, amelyek Európa rendelkezésére állnak, s valóban negatív hatással vannak az orosz gazdaságra. Zeman azonban úgy véli, hogy Oroszországnak egyebek között a földgáz és a kőolaj eladásának köszönhetően továbbra is megfelelő tartalékai vannak a háború folytatására.

A Krim-félsziget 2014-es orosz megszállása után Zeman egyike volt azon európai uniós politikusoknak, akik bírálták az oroszellenes szankciók bevezetését. A háború miatt kirótt szankciókat Zeman már nem bírálja. A cseh elnök úgy véli, hogy Európának folytatnia kellene a nyitást az ukrán gazdaság előtt, mert ez mindkét fél számára előnyös.

Zeman úgy látja, hogy az orosz-ukrán konfliktus elhúzódására kell számítani, amelyet később valószínűleg diplomáciai tárgyalások válthatnak fel. “Ezek feltétele a harcok leállítása, s a két elnök közvetlen tárgyalása. Ettől ebben a pillanatban azonban még elég távol vagyunk”.

Korábban Zeman a Krím-félsziget orosz bekebelezését kész ténynek minősítette, de megjegyezte, hogy ezzel nem kívánja jóváhagyni. Kérdésre válaszolva most azt mondta: akkori kijelentése nem volt “túl diplomatikus”. Megismételte, hogy a Krím orosz elfoglalása nemzetközi jogot sért. Ennek ellenére személyesen úgy véli, hogy Oroszország nem mond le a Krímről. Ezért továbbra is kérdés, hogy mit tesz mindezzel Kijev, az Európai Unió és a NATO – jelentette ki az interjúban Milos Zeman.

Az Azovsztal üzemből több mint 2500 ukrán katona került orosz fogságba
Több mint 2500 ukrán katona került orosz fogságba a mariupoli Azovsztal acélipari üzem területéről – erősítette meg Volodimir Zelenszkij ukrán elnök. Az államfő hozzáfűzte, hogy fogolycsere útján történő kiszabadításukkal a katonai hírszerzés foglalkozik. Elmondta: a hírszerzés első feladata az volt, hogy az ukrán katonák élve kikerüljenek az üzemből. Ezt szavai szerint a hírszerzés végrehajtotta. A második feladat pedig most az, hogy mindannyiukat élve hazajuttassák. Az Interfax-Ukrajina hírügynökség beszámolója szerint a sajtótájékoztatón Zelenszkij kijelentette, hogy egyes országok próbálják meggyőzni Ukrajnát a béke érdekében egy számára kedvezőtlen megállapodás elfogadásáról. Értésre adta, hogy ilyen megoldásról egyelőre senkivel nem folytatott tárgyalást. Rámutatott ugyanakkor arra, hogy a világközösségben “nő a fáradtság” a háborútól, és kifejezte meggyőződését, hogy Ukrajnának minden európai és azon kívüli országgal együtt kell működnie. Katerina Pavlicsenko belügyminiszter-helyettes az Ukrinform hírügynökség szerint a Facebookon nyilvánosságra hozta, hogy mintegy 700 ezer ukrán katona vesz részt az orosz erők elleni háborúban. Szavai szerint a háború kezdete óta 40 ezer ukrán katona esett el vagy sérült meg, ugyanakkor azt nem pontosította, hogy ebből mennyi az elhunytak és mennyi a sebesültek száma. Mintegy hárommillió ukrán állampolgár él most ideiglenesen megszállt területen.

 

The post Orosz agresszió: Putyint bíróság elé kell állítani a cseh államfő szerint is appeared first on .

Ókori görög edényeket tört össze több mint ötmillió dolláros (1,8 milliárd forintos) kárt okozva egy fiatal férfi, aki szerdán este betört a Dallasi Művészeti Múzeumba.

A rendőrségi jelentés szerint a 21 éves Brian Hernandezt a dallasi városi börtönbe szállították, miután nagy értékű rongálással vádolták meg, amiért akár öt évi börtönbüntetést is kaphat. Az ügyben eljáró bíró százezer dolláros (37 millió forintos) óvadékot szabott meg szabadon bocsátása fejében – számolt be róla a The Guardian online kiadása.

A hatóságok szerint Hernandez egy fémből készült székkel tört be a múzeumba szerdán este tíz óra előtt nem sokkal. A múzeumban betörte egy vitrin üvegét, és összetört egy a Kr. e. VI. századból származó görög amfórát és egy másik, Kr. e. 450-ből származó edényt. A közlemény szerint csak ez a két tárgy mintegy ötmillió dollárt ért.

Hernandez, akinek indítékai eddig nem derültek ki, egy százezer dollár értékű ókori tálat és egy tízezer dollár értékű kerámia palackot is összetört. Tombolását a helyszínre érkező biztonsági őrök állították le, akik szerint a férfinál nem volt fegyver.

A dallasi incidens három nappal az után történt, hogy egy férfi magát idős nőnek maszkírozva megközelítette a párizsi Louvre-ban kiállított Mona Lisa című festményt, és tortát vágott a képet védő biztonsági üveghez. Leonardo da Vinci műalkotásának szerencsére nem esett bántódása.

 

The post Több mint ötmillió dolláros kárt okozott egy betörő appeared first on .

Összecsapásokat jelentettek a líbiai Tripoliból, a rivális milíciák közt kitört harcoknak legalább öt halálos áldozatuk van – jelentette az as-Sark al-Avszat című, londoni székhelyű pánarab napilap.

Az erőszakos cselekmények miatt néhány órára felfüggesztették a tripoli Mitiga nemzetközi repülőtér működését is.

Az Öböl-menti Együttműködési Tanács (GCC) a héten már felszólította a szembenálló feleket, hogy tartsák be a tűzszünetet, csökkentsék a feszültséget, és helyezzék a nemzet érdekeit a politikai csatározások fölé. A Tanács egyúttal sürgette az összes külföldi zsoldos azonnali kivonását Líbiából, valamint állást foglalt a választások mihamarabbi megtartása mellett.

A líbiai fővárosban – viszonylagos nyugalom után – május közepén, robbantak ki összecsapások, miután a tobruki, párhuzamos törvényhozás által februárban miniszterelnökké választott Fathi Basaga és több minisztere bejelentette érkezését a fővárosba. A harcok hatására Basaga távozott Tripoliból.

Líbiában 2011-ben buktatták meg az évtizedeken át teljhatalommal uralkodó Moammer Kadhafit, a puccs után azonban az ország káoszba süllyedt, és 2014-től gyakorlatilag két részre szakadt. Az elnökválasztást decemberben, a parlamenti választásokat pedig januárban tartották volna, de Tripoli mindkettőt elhalasztotta, arra hivatkozva, hogy a rivális frakciók nem egyeztek meg a részletekben. A tobruki törvényhozás ezt követően vette saját kezébe az irányítást, és bejelentette, hogy Abdul Hamid Dbeibah tripoli kormányának megbízatása lejárt, függetlenül attól, hogy a választásokat nem tartották meg.

 

The post Összecsapásokat jelentettek Tripoliból, halottak appeared first on .

Oroszország olyan célpontokra fog csapást mérni, amelyekre eddig nem tette, ha az Egyesült Államok nagyhatótávolságú rakéta-tüzérséget szállít Ukrajnának – figyelmeztetett Putyin a Rosszija 1 tévécsatornán vasárnap bemutatott interjújában.

Putyin rámutatott, hogy az orosz fél értékelése szerint 45-70 kilométeres hatótávolságú amerikai sorozatvető rakéta-tüzérségi rendszerek Ukrajnába szállítása nem jelent újdonságot, mert az ukrán fegyveres erők már vetettek be ilyen eszközöket. Meglátása szerint a cél az ukrán haditechnikai eszközveszteségek pótlása és ezáltal az ukrajnai fegyveres konfliktus minél hosszabbra nyújtása.

“Ha ezeket leszállítják, akkor levonjuk a megfelelő következtetéseket, és arra használjuk majd a megsemmisítő eszközeinket, amelyekkel elegendő mennyiségben rendelkezünk, hogy olyan célpontokra mérjünk csapást, amilyenekre eddig még nem mértünk” – nyilatkozott az elnök a “Moszkva.Kreml. Putyin” című magazinműsornak.

Értelmetlennek nevezte Ukrajna csapásmérő drónokkal történő ellátását, mert az orosz légvédelmi rendszerek az elnök megfogalmazása szerint “úgy ropogtatják őket, mint a mogyorót”. Mint mondta, tucatjával pusztítják őket és csak ott hatékonyak, ahol nincs légvédelem.

Egy ellenzéki orosz újságíró ukrán állampolgárságot kért
Ukrán állampolgárságot kért egy orosz ellenzéki újságíró, Alekszandr Nyevzorov. “Én az áldozat oldalára állok. Nagyon hálás vagyok Ukrajna kimerült, kétségbeesett, vérző népének, hogy befogadott” – írta az újságíró. Anton Herascsenko, az ukrán belügyminiszter tanácsadója közölte, hogy Zelenszkij elnök már alá is írta a rendeletet, amelynek értelmében az orosz újságíró és felesége megkapta Ukrajnában az állampolgárságot. Az Ukrajinszka Pravda hírportál emlékeztetett arra, hogy május 6-án egy moszkvai bíróság elrendelte az országon kívül tartózkodó Nyevzorov letartóztatását az orosz hadseregről terjesztett álhír vádjával. Az újságíró korábban beszámolt a mariupoli szülészeti klinika ellen márciusi orosz légitámadásról, amelynek elkövetését Moszkva cáfolja.

The post Orosz agresszió: Putyin ismét fenyegetőzik appeared first on .

Nagy papírlapra nyomtatott román trikolórral takarták le a kétnyelvű (magyar és román) tájékoztató feliratokat az úzvölgyi katonatemetőben a hősök napja alkalmából odasereglett román nacionalisták, arra hivatkozva, hogy nem tűrik tovább az “idegen jelképeket” – írta pénteken a Székelyhon.ro hírportál, a Nemzet Útja (Calea Neamului) egyesület és a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) előző napi megemlékezéséről közölt fényképes tudósításában.

A két szervezet felhívására idén is több száz, román nemzeti színű zászlókat lengető, többnyire népviseletbe öltözött román tüntető vonult csütörtökön az elnéptelenedett székelyföldi Úzvölgye településrész katonatemetőjébe, hogy “megvédje” az ott három éve önkényesen felállított, egy friss bírósági határozat által azonban eltávolításra ítélt betonkereszteket.

A temetőben tartott ortodox szertartás és a közéleti szereplők beszéde előtt Mihai Tirnoveanu, a Nemzet Útja egyesület vezetője takarta le a román nemzeti színű plakáttal az emlékhely kőfalát.

“2019 óta minden évben eljöttünk ide, és minden alkalommal azt láttuk, hogy az ortodox papjaink háta mögött idegen jelképek vannak. Azoknak a jelképei, akik összetörték csontjainkat, felakasztottak, megégettek bennünket, akik csákánnyal rombolták le a román templomokat, de ma ezeket a jelképeket nem tűrjük tovább. Nem romboljuk le azokat, mint ahogy ők szent templomainkkal tették, hanem letakarjuk őket a román trikolórral” – idézte Tirnoveanut a Székelyhon, hozzátéve: az ezt követő tapsvihar és a román himnusz eléneklése közepette az egybegyűltek román nemzeti színű szalagokat kötöttek a katonatemető bejáratára, a székely kapura.

A megemlékezésen ismét felolvasták azoknak a román hősöknek a névsorát, akiknek a maradványai szerintük az úzvölgyi temetőben nyugszanak, a résztvevők pedig “Jelen!” felkiáltással válaszoltak a felolvasott nevekre.

George Simion parlamenti képviselő, a többi parlamenti párt által szélsőségesnek tartott AUR elnöke sikerként értékelte, hogy az utóbbi években “vissza tudták venni az irredenták és sovének által elfoglalt objektumokat”, egyebek mellett az úzvölgyi katonatemetőt. Bejelentette: az AUR jövő héten kezdeményezni fogja, hogy a katonatemető kerüljön a bukaresti védelmi minisztériumhoz, és így a román államhoz.

A csíkszentmártoniak által honvédtemetőként számon tartott úzvölgyi sírkertben 2019-ben önkényesen “román parcellát” kialakító, és az állítólag ott nyugvó román hősöknek ötven betonkeresztet állító moldvai Darmanesti község polgármestere, Constantin Toma arról beszélt, hogy nem szükséges senkitől sem engedélyt kérniük ahhoz, hogy a román hősök emléke előtt tisztelegjenek, és elfogadhatatlannak tartják, hogy egyesek szerint a keresztjeiket le kell rombolni.

Az úzvölgyi katonatemető három éve vált román-magyar konfliktus helyszínévé. 2019-ben a román hősök napján több ezer román megemlékező erőszakkal nyomult be a temetőbe, hogy részt vegyen a román parcella és emlékmű román ortodox felszentelésén, amit a székelyföldi önkormányzatok hívására több száz székely élőlánccal próbált megakadályozni, sikertelenül.

A román védelmi minisztériumnak alárendelt Hősök Emléke Országos Hivatal (ONCE) 2019. június 12-én közzétett összegzésében tisztázta, hogy nem Úzvölgyében temették el azokat a román katonákat, akiknek a nevét a román nacionalisták megemlékezésein rendre felolvassák. A mára elnéptelenedett, Csíkszentmártonhoz tartozó Úzvölgye település, a területén fekvő katonatemető és kaszárnyasor, illetve a katonatemetőben létrehozott román parcella kapcsán számtalan per van folyamatban a romániai bíróságokon. A Bákó Megyei Törvényszék februárban kimondott ítéletében érvénytelenítette az úzvölgyi katonatemető román parcellájának építési engedélyét, és a törvénytelen építmény lebontását rendelte el.

 

The post Úzvölgy: Nem tűrik tovább az “idegen jelképeket” a román nacionalisták appeared first on .

Ukrajna északi részén “költséges kudarcba” fulladt az éppen száz napja indított orosz invázió, a délkeleti országrészben ugyanakkor taktikai szinten sikereket ér el az orosz haderő – áll a brit katonai hírszerzés helyzetértékelésében.

A londoni védelmi minisztérium által közzétett elemzés szerint számos orosz egység harckészültsége “korlátozott”, így az orosz hadsereg műveleti mélysége túlságosan sekéllyé vált, és nem elégséges a tüzérségi és a légi támogatás sem. A brit katonai hírszerzés szerint az orosz hadjárat az orosz katonák várható ukrajnai fogadtatásáról kialakított, “eltúlzott mértékben derűlátó” feltételezésre alapult. Az orosz hadsereg azonban mára a “felmorzsolás stratégiájára” állt át, és így lassú, költséges területnyereségeket ér el a Donyec-medencében.

A brit hírszerzési helyzetértékelés szerint Oroszország nem érte el a háború kezdetén kitűzött célokat Kijevben és más ukrajnai kormányzati központokban. A kezdeti haditerv végrehajtásának kudarca után – amely a tervezéshez felhasznált téves feltételezésekből és a tervek gyenge hadszíntéri kivitelezéséből eredt – az orosz hadsereg a műveleti tervezést úgy alakította át, hogy a hangsúly a Donyec-medence térségére kerüljön. Ebben a régióban az orosz alakulatok most már hadszíntéri sikereket érnek el, és jelenleg náluk van a kezdeményezés az ukrán ellenállással szemben – fogalmaz a brit katonai hírszerzés helyzetértékelése.

London értesülése szerint Oroszország Luhanszk megye több mint kilencven százalékát ellenőrzi, és a következő két hétben valószínűleg teljes ellenőrzést szerez e terület felett. Oroszország azonban e hadszíntéri sikereket jelentős erőforrások felhasználása árán érte el, a hadjárat egyetlen térségére összpontosítva emberállományt és tűzerőt – áll a brit katonai hírszerzés elemzésében. A hírszerzés értesülései szerint Moszkva más ukrajnai frontokon nem tudott jelentősebb katonai mozdulatokat, manővereket végrehajtani, és e térségek mindegyikében védekezésbe ment át.

Az eredeti tervekkel összevetve Oroszország egyetlen stratégiai léptékű célját sem teljesítette, és bármiféle siker eléréséhez hatalmas létszámú emberállományt és óriási mennyiségű hadfelszerelést kellene bevetnie, ez viszont valószínűleg hosszú időbe telne – áll a brit katonai hírszerzés pénteki helyzetértékelésében.

Moszkva felmondta az orosz-amerikai kulturális egyetértési memorandumot
Az orosz fél június 1-jén jegyzéket adott át a moszkvai amerikai nagykövetségnek a kultúráról, a bölcsészet- és társadalomtudományokról, az oktatásról és a médiáról szóló egyetértési kétoldalú megállapodás felmondásáról – jelentette be Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője. “Az amerikaiaknak az orosz kultúra ‘eltörlését’ célzó akciói oda vezettek, hogy egyszerűen nincs értelme a memorandum további megőrzésének. Június 1-jén erről értesítést küldtünk az Egyesült Államok moszkvai nagykövetségének. Ismételten felhívjuk az amerikai fél figyelmét arra, hogy Washington bármilyen barátságtalan kirohanása elkerülhetetlen és megfelelő válaszlépést fog kapni” – mondta. A szóvivő szerint többé nem elfogadható, hogy az amerikai kormányzat, miközben az orosz kultúrát és annak minden hordozóját “valóságos üldözésnek veti alá”, továbbra is úgy népszerűsítse projektjeit és értékeit Oroszországban a memorandum égisze alatt, mintha semmi sem történt volna. Zaharova azt is közölte, hogy az orosz külügyi tárcához hétfőre bekérették az amerikai tömegtájékoztatási eszközök moszkvai képviseleteinek vezetőit, hogy tisztázzák velük Washington “ellenséges irányvonalának következményeit” és a médiaügyekben kialakult problematikát. Az orosz média és újságírók céltudatos zaklatásával vádolta meg az amerikai hatóságokat, valamint azzal, hogy módszeresen igyekeznek kiszorítani az információs térből a számukra nem rokonszenves hírforrásokat.

The post Orosz agresszió: északon kudarcba fulladt, keleten sikereket ér el az invázió appeared first on .

Nagy-Britannia is szállít az eddigieknél nagyobb hatótávolságú rakétarendszereket Ukrajnának az orosz invázióval szembeni védelem erősítésére – jelentette be Ben Wallace brit védelmi miniszter.

Wallace a BBC brit közszolgálati médiatársaság idézete szerint közölte, hogy London M270 típusú rakéta-sorozatvetőket ad át az ukrán fegyveres erőknek, ugyanazokkal a szigorú feltételekkel, amelyekkel az Egyesült Államok is kilátásba helyezte hasonló képességű, M142 High Mobility Artillery Rocket System (HIMARS) típusú rakétarendszerek szállítását.

E feltételek között elsődleges helyen szerepel, hogy Ukrajna nem használhatja ezeket a rakétarendszereket oroszországi célpontok elleni támadásokra.

A brit védelmi tárca ismertetése szerint az M270 rakéta-sorozatvetők percenként tizenkét rakéta kilövésére alkalmasak. E precíziós vezérlésű rakéták hatótávolsága 80 kilométer, amely messze meghaladja az ukrán fegyveres erők által jelenleg birtokolt rakétaeszközök kapacitásait. A londoni védelmi minisztérium azt nem közölte, hogy hány ilyen rakéta-sorozatvetőt ad át Ukrajnának, de a BBC úgy tudja, hogy jelenleg három M270-es rakétarendszer szállításáról van szó.

Wallace nyilatkozatában közölte: ezek a nagy kapacitású rakéta-sorozatvetők hatékonyabb védelmet nyújtanak Ukrajnának a nagy hatótávolságú orosz tüzérségi eszközök ellen, amelyeket az orosz haderő “brutális módon, válogatás nélkül” alkalmaz ukrajnai városok lerombolására. Boris Johnson brit miniszterelnök nemrégiben bejelentette, hogy London hamarosan Brimstone típusú, hajók ellen bevethető rakétákat és Stormer légvédelmi fegyverrendszereket is szállít Ukrajnának.

A brit kormány mindemellett páncélozott járműveket is ad civilek evakuálására támadás alatt álló területekről, és a kritikus fontosságú infrastrukturális létesítmények karbantartásán dolgozók védelmére. A Downing Street tájékoztatása szerint ezek a járművek új, különlegesen kialakított Toyota Land Cruiser terepjárók, amelyeket a brit kormány a kelet-ukrajnai térségek polgári tisztviselőinek védelmére és a tűzvonalhoz közeli területeken élő civilek evakuálásához szállít Ukrajnának.

Nagy-Britannia régóta Ukrajna egyik legnagyobb nyugati fegyverellátója, és az orosz invázió február végi kezdete óta több száz hordozható légvédelmi rakétarendszert, több mint ötezer könnyű páncéltörő fegyvert, precíziós rakétafegyverzeti eszközöket, 120 páncélozott járművet, a hadszíntéri utánpótlás eljuttatására szolgáló, nagy teherbírású drónokat, több ezer éjjellátó berendezést és tüzérségi ütegek lokalizálására alkalmas radarrendszereket adott át az ukrán hadseregnek.

A brit katonai hírszerzés hétfőn ismertetett legújabb helyzetértékelése szerint a Kijev környéki vasúti infrastruktúra ellen légi indítású manőverező robotrepülőgépekkel előző nap végrehajtott orosz támadás valószínűsíthető célja annak megakadályozása volt, hogy az Ukrajnának szállított nyugati fegyverek eljussanak a harcok frontvonalába.

Cseh-lengyel álláspont: Ukrajna győzelme az orosz-ukrán konfliktus egyetlen megoldása
Ukrajna győzelme az orosz-ukrán konfliktus egyetlen elfogadható megoldása Csehország és Lengyelország közös álláspontja szerint – jelentette ki Petr Fiala cseh miniszterelnök lengyel kollégájával, Mateusz Morawieckivel tartott sajtótájékoztatójukon. Az ukrajnai események – fejtette ki Fiala – hatalmas kihívást jelentenek Csehország és Lengyelország számára is. “A tárgyalásokon megmutatkozott, hogy a két ország álláspontja sok tekintetben megegyezik, és eredményt is tudnak elérni, ha az Európai Unióban közösen igyekeznek érvényesíteni nézeteiket” – szögezte le a cseh kormányfő. Mateusz Morawiecki szerint Varsó és Prága együttműködése a közös értékek vállalásán alapszik. A két ország védelmi miniszterei emlékeztetőt írtak alá a cseh-lengyel védelmi együttműködés intenzívebbé tételéről. Egy másik miniszteri emlékeztető pedig a lengyel tengeri kikötők és Csehország együttműködéséről szól. “Lengyelország nagy segítséget nyújthat Csehországnak, hogy megszabaduljon az orosz energiafüggőségtől” – jelentette ki Petr Fiala. Lengyel partnere leszögezte, hogy Varsó kész intenzívebbé tenni az együttműködést ezen a téren és segítséget nyújtani a cseheknek.

 

The post Orosz agresszió: Nagy-Britannia is szállít nagyobb hatótávolságú rakétarendszereket Ukrajnának appeared first on .

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint az ukrajnai háborút meg lehetne állítani, ha “a világ nagyhatalmai nem flörtölnének Oroszországgal, hanem valóban megszorongatnák”, hogy véget vessen az agressziónak.

Erről az államfő egyik videóüzenetében beszélt, amelyből pénteken idézett az Ukrajinszka Pravda hírportál. Zelenszkij nehezményezte, hogy az Európai Unió már több hete nem tud megegyezni az Oroszország elleni hatodik szankciócsomagról. “Hány hete már, hogy a világ nem meri blokkolni az orosz bankrendszert” – tette hozzá. Rámutatott arra is: Ukrajna hosszú ideje küzd azért, hogy minden szükséges fegyvert megkapjon, és azokkal “megváltoztathassa a harcok jellegét, gyorsabban és magabiztosabban haladhasson a megszállók kiűzésében”.

Mihajlo Podoljak, az ukrán elnöki iroda vezetőjének tanácsadója közben a Twitteren közölte, hogy Oroszország a legnehezebb, hagyományos vagyis nem nukleáris fegyvereket használja Ukrajna ellen, és felszólította a partnerországokat, hogy adjanak rakéta-sorozatvetőket Ukrajnának. Szavai alátámasztásául közzétett egy videofelvételt, amelyen egy TOSz-1-es típusú orosz tüzérségi nehézfegyver látható működés közben. A termobárikus fegyver a legnagyobb pusztító erővel rendelkezik a nukleáris eszközök után. Kétlépcsős robbanólőszere a környező levegő oxigénjét használja fel magas hőmérsékletű robbanás létrehozásához. “Egyes partnerek haboznak megadni a szükséges fegyvereket, mert tartanak a további eszkalációtól. Az Oroszországi Föderáció már most is a legnehezebb, nem nukleáris fegyvereket veti be az ukránok ellen, aminek következtében emberek élve égnek el” – emelte ki a tanácsadó.

Vadim Szkibickij, az ukrán katonai hírszerzés helyettes vezetője egy interjúban kifejezte véleményét, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök kész elhúzódó háborút folytatni Ukrajna ellen, legalább az év végéig, de talán még annál tovább is. Szerinte az, hogy meddig tart a háború aktív szakasza, nagyban függ attól, milyen ellenállást tud Ukrajna tanúsítani, milyen az ország védelmi állapota, és milyen segítséget kap külföldről.

Közben a Kijevi Nemzetközi Szociológiai Intézet (KMISZ) közzétette május 19-24. között elvégzett felmérésének eredményét, amelyből kiderült: a válaszadók legalább 85 százaléka úgy gondolja, hogy Ukrajnában nem zaklatják az orosz ajkú lakosságot. Így vélekedik az orosz nemzetiségűek 85 százaléka és az orosz ajkú ukrajnai lakosok 90 százaléka.

Az Ukrajinszka Pravda megyei kormányzók közléseiből készített összeállításában arról számol be, hogy péntekre virradóra a romániai határnál lévő Csernyivci megyében egy ukrán vadászgép lelőtt egy ellenséges célpontot. Péntek délelőtt az orosz erők rakétacsapapást mértek a keleti országrészben lévő Dnyipropetrovszk megyére, ahol találat érte az ukrán nemzeti gárda egyik laktanyáját. Hennagyij Korban, a dnyiprói területvédelem vezetője egy helyi tévécsatornának nyilatkozva azt mondta, hogy az előzetes információk alapján tízen vesztették életüket és körülbelül 35-en sebesültek meg.

Az ukrán északi hadműveleti parancsnokság szerint több tüzérségi támadás érte az északkeleti Szumi megyét – részben oroszországi területről -, személyi sérülés viszont ott nem történt.

 

The post Orosz agresszió: Zelenszij szerint a nagyhatalmak “flörtölnek” Oroszországgal appeared first on .

Az elmúlt hetekben, hónapokban Európában egy kis enyhülést figyelhettünk meg a COVID-19 által okozott feszültségben. Ez minden bizonnyal részben a február 24-én kitört orosz-ukrán háborúval magyarázható, ami minden médium figyelemének központjává vált, míg a vírus a háttérben folyamatosan jelen van, csak kevésbé határozza meg mindennapjainkat, mint az elmúlt két évben. Más a helyzet Kínában, ahol jelenleg is gyakoriak a karanténok, az akár teljes városokat lezáró intézkedések, akkor is, amikor az esetszámok nem feltétlen támasztják alá ezek szükségességét. Az látható, hogy Kína a vírus kezdeti stádiumához képest teljesen más stratégiát választott: a Covid megjelenésekor az ország meglehetősen alábecsülte – legalábbis ezt kommunikálta a nemzetközi közösség felé – a fertőzöttség mértékét, nem vezetett be járványügyi rendelkezéseket idejében, ezzel sokak szerint tovább fokozta a vírus terjedését.  A Zero-Covid bevezetésének okai

Jelenleg a médiából is ismert „Zero-Covid” politika van érvényben Kínában 2022. áprilisa óta, ami elsősorban megelőzésen alapszik és a nevéből is levezethetően szigorú intézkedéseket tartalmaz. Többek között nagyon limitált az országba való be- és kiutazás, a belföldi utazásnak egyaránt korlátai vannak. Ha valaki mégis beutazik az országba, annak az állam által kijelölt hotelben kell megszállnia és alávetni magát egy legalább két hétig tartó karanténnak és kötelező vizsgálatnak a belépéskor és a karantén végeztével. Rendszeresen tartanak közösségi szintű teszteléseket, amelyek során, ha valakinek pozitív lesz a tesztje egy kifejezetten karantén letöltésére létrehozott létesítménybe kell átköltözzön. Minden üzlet és az oktatási intézmény be van zárva – kivéve a létfontosságú boltokat -, a tömegközlekedést felfüggesztették és a járműforgalom nagy részét szintén megszüntették. A társadalom 87%-a be van oltva Kínában Sinovac vagy Sinopharm vakcinával, amelyek a legutóbb megjelent variánsok ellen, mint az Omicron a kutatások alapján nem védenek igazán, bár lecsökkentik a kórházi kezelés valószínűségét.

Az elmúlt hónapban 45 városban voltak teljes vagy részleges lezárások a vírus miatt. Ezen városok 373 milliós lakossággal rendelkeznek, ami a kínai lakosság negyedét, és az ország gazdasági teljesítőképességének 40%-át jelentik. A lezárásokat sűrű médiafigyelem kísérte, ezért a Kínára – és ezzel együtt a világgazdaságra – gyakorolt negatív hatásaikról gyakran lehetett hallani. A Zero-Covid nagyon megosztó volt, sokak szerint a kínai emberek súlyos mentális problémáktól szenvednek a mindennapi életük hosszú távú lekorlátozottsága miatt, mások szerint a kínaiak így érzik a legnagyobb biztonságban magukat. Kínában 687 város van, ezeken belül több ezer lakónegyeddel. Az ország méretéből adódóan a lezárások mértéke és mennyisége túlzónak tűnhet az európai szemnek, azonban egy Kína méretével és népsűrűségével azonos országban ezek az intézkedések az elővigyázatosság jelei lehetnek. Eddig egy országos szintű karantén volt, ez 76 napig tartott, a kisebb város-szintű lezárások általában két hétig tartanak, amiket a teljes lakosság tesztelése követ. A fertőzöttség mértékét tekintve a lakosságszám-arányos halálozási arányok szerint Kínának beválik ez a stratégia: a 2022 tavaszi fertőzéshullám ellenére Kínában egymillió emberre 0.15 halálozás jutott, ezzel szemben az Egyesült Királyságban 26.81, Németországban 14,18, Magyarországon 13.33.

Maga a Zero-Covid a kínai politikai rendszer kampányszerű kormányzási stílusához tartozik, ami az 1950-es évektől kezdve jellemző az országra. Ezek a kampányok általában városok szintjén kezdődnek, majd tovább gyűrűznek kerületi, majd közösségi szintekre. Bár már megszokott rendszere van ezeknek az akcióknak, mégis a mostani járványkezelés olyannyira megosztja a világot, hogy van, aki a járványból való kiutat látja benne, van, aki szerint pedig még jobban elmélyíti a gazdasági válságot. Fontos észben tartani, hogy Kína az egészségügyi ellátóképessége miatt is számít a megelőzésre és lezárásokra, mivel a százezer főre jutó intenzív osztályos ágyak száma Kínában 3,6, míg az Amerikai Egyesült Államokban 34,7, Németországban pedig 29,2, tehát még a relatíve nagy oltottsági szintet figyelembe véve is jelentős az egészségügyi rendszer túlterheltségének kockázata Kínában.

A gazdasági visszaesés átmeneti állapot vagy súlyos következmény?

A kínai gazdasági élet tagjai teljesen tisztában vannak vele, hogy mennyi kockázattal jár a Zero-Covid politika. Látszólag a járvány kezdetén a kínai gazdaságot nem viselte meg annyira a vírus: az egészségügyi eszközök iránt megnövekedett kereslet miatt 2020-ban és 2021-ben az export és a közvetlen külföldi tőkebefektetések folyamatosan növekedtek, azonban ez a folyamat 2022-re megállt, újra csökkenő tendenciát mutat a kínai export értéke. Kínának esélye van évtizedek óta megőrzött gazdasági vezető szerepének elvesztésére. A külföldi állampolgárok nagy számban hagyják el az országot, a multinacionális cégek, ha tehetik, áthelyezik regionális központjukat egy másik országba. A 2022. áprilisi lezárások Sanghajban tökéletes példát szolgáltattak erre. A 25 millió lakossal rendelkező Sanghaj a kínai városok közül a legnagyobb GDP-vel rendelkezik (679 milliárd dollár) és az egyik legkedveltebb székhelye a multinacionális vállalatoknak. Az elmúlt évben több, mint 800 ilyen vállalat jelölte meg Sanghajt a regionális székhelyéül. A nemzetközi kereskedelmi láncban még fontosabb szerepet tölt be a város, mivel a kínai exportok 10,4%-ért a sanghaji kikötő felel, ez a világ legnagyobb konténerforgalmat lebonyolító kikötője. A lezárások által egyik leginkább érintett piac az autó- és elektronikai cikkek gyártása. A sanghaji Volkswagen és Tesla gyárak hetekig zárva tartottak a Covid miatt, ahogy az iPhone egyik beszállítója a Pegatron is, ezzel nagy zavart okozva az ellátási láncokban, amelyek könnyen tovább gyűrűzhetnek regionális szinten. Korea, Vietnam, Tajvan és Japán mindenképp érintett lesz ezen a téren. A Kínai Kommunista Párt főtitkára Hszi Csin-ping a kínai állami médiában azt nyilatkozta a lezárásokról, hogy az emberek egészsége a legfontosabb és hogy mindenképpen a megelőzésen kell legyen a hangsúly. Az Európai Unió és az Amerikai Kereskedelmi Kamara is felszólította Kínát, hogy gondolják újra a Covid politikájukat a súlyosbodó gazdasági válság fényében és fontolják meg a Szingapúrhoz hasonló „Coviddal együttélés” modelljének alkalmazását. Jörg Wuttke, az Európai Unió Kínai Kereskedelmi Kamarájának elnöke szerint Kínának változtatni kell, mert a világ megtanult a vírussal együtt élni, és ha Kína nem így tesz, az cégek a lábukkal fognak szavazni. Szerinte Kína gazdaságának eddig egyik nagy erőssége volt a kiszámíthatósága, amelyet most elvesztett.

Tajvan nem Ukrajna

Az orosz-ukrán háború kitörésekor könnyen analógiát lehetett vonni Kína és Oroszország és Ukrajna és Tajvan helyzete között, mert a hatalmi viszonyok hasonlóak, viszont a konfliktus háttere nagyon sok mindenben eltér.

Oroszország esete nem hasonlítható Kína helyzetéhez, mivel az orosz haderő az elmúlt időszakban számos országban hajtott végre katonai műveleteket, Grúziában, Szíriában és Ukrajnában is. Ezzel szemben a Kínai Népi Felszabadító Hadsereg nem vett részt nagyszabású katonai műveletekben és nem lépte át Kína határait. A két haderő erőkivetítő képessége is különbözik, mivel Oroszországnak számos katonai támaszpontja van a világon, Kínának (hivatalosan) csak egyetlen egy, Dzsibutiban. A két ország többször is hangsúlyozta, hogy a 2001-es barátsági szerződés, amit 2021-ben újítottak meg, nem teszi őket szövetségessé. Az orosz-ukrán háború meglehetősen kellemetlen helyzetbe hozta a Kínát, hiszen nem akarta nyilvánosan elítélni Oroszország megszállását, de az európai gazdasági kapcsolatait se akarta rombolni a túl oroszbarát retorikával. Összességében megpróbált korábbi külpolitikai törekvéseivel összhangban kimaradni a konfliktusból, amennyire ez lehetséges volt. Az Egyesült Államok és Tajvan között nincs hivatalosan katonai szövetség, de az 1979-es Taiwan Relations Act értelmében nincs teljesen kizárva, hogy Amerika megvédi Tajvant az esetleges kínai katonai agressziótól, ha az bekövetkezne. Erre a sejtésre erősített rá Joe Biden amerikai elnök, aki „kötelességnek” nevezte Tajvan védelmét, míg Ukrajna esetében egyértelműen kijelentette, hogy nem fognak beavatkozni katonákkal. Ukrajna nem a NATO tagja, ez a tény minden bizonnyal szerepet játszott Putyin döntésében a „különleges katonai művelet” megkezdéséről. Elemzők úgy értékelik a helyzetet, hogy Amerikának még szorosabban el kellene köteleződnie Tajvan mellett, még több fegyvert szállítani, hogy teljesen egyértelmű legyen Kínának: Tajvan megtámadásával az Egyesült Államok haderejével kell szembe nézniük. Az orosz-ukrán háború kimenetele is fontos adalékokkal fog szolgálni a kínai vezetésnek: Putyin bukása még nagyobb elrettentő erő lehet, Hszi Csin-ping saját politikai szerepét kockáztatná, ha egy vesztes Oroszország nyomdokaiba lépne, amit nem valószínű, hogy valaha is megtenne.

A jelenlegi helyzetben a gyorsan levont következtetésekkel szemben – melyek szerint Kína könnyen katonai eszközökhöz folyamodhat Tajvan kérdésében – ez egy nem reális végkimenetel, legalábbis nem most. A kínai politika folyamatos monitorozására van szükség, különös tekintettel a Kínai Kommunista Párt orosz-ukrán háborúval kapcsolatos bírálatára, hogy észrevehető legyen, ha Peking véleménye megváltozik.

Írta: Soltész Anikó

Források

Scobell, Andrew., & Stevenson-Yang, Lucy. (2022, március 4). China Is Not Russia. Taiwan Is Not Ukraine. United States Institute of Peace.

Abrams, Elliott. (2022, május 3). The Ukraine War, China, and Taiwan. Council on Foreign Relations.

Bingqin, Li. (2022). China clings to COVID 19 zero. East Asia Forum.

Kiemelt kép forrása: flickr.com

A A kínai „Zero Covid Policy” a hűség tesztje lenne? bejegyzés először Biztonságpolitika-én jelent meg.

Több mint öt évtized után először javasolta az illetékes kaliforniai testület Charles Manson amerikai szektavezér egyik követője, Patricia Krenwinkel feltételes szabadlábra helyezését.

A 74 éves Krenwinkeltől eddig 14-szer tagadták meg a feltételes szabadlábra helyezést. Mansont és követőit a várandós Sharon Tate amerikai színésznő és négy másik ember 1969-es meggyilkolásáért ítélték el – írta a The Guardian.

A Tate-gyilkosságot következő éjszaka Krenwinkel segített megölni Leno LaBianca kereskedőt és feleségét, az egyik áldozat vérével a falra írta – többek közt – a Helter Skelter szavakat. A feltételes szabadlábra helyezési javaslatot az állam illetékes bizottságának jogi osztálya vizsgálja felül, mielőtt Gavion Newsom kormányzó elé kerülne az év vége előtt. Newson korábban megtagadta a 2017-ben börtönben meghalt Manson más követőinek szabadulási kérelmeit.

Az új törvény, melyet Krenwinkel utolsó kérelmének 2017-es elutasítása óta hoztak, előírja annak a figyelembe vételét, hogy a gyilkosságot fiatalon követte el, és ma már idős korú fogva tartott. A feltételes szabadlábra helyezési bizottság szóvivője nem tudta konkrét okokkal alátámasztani a bizottság döntését. A nő továbbra is a Los Angelestől keletre lévő női börtönben marad. A bizottság öt évvel ezelőtt visszautasította a feltételes szabadlábra helyezési kérelmét, noha az asszony azzal érvelt, hogy a bántalmazott nők szindrómája befolyásolta, amikor részt vett a véres gyilkosságokban.

Krenwinkel 19 éves volt, titkárnőként dolgozott és nővérével élt, amikor az akkor 33 éves Mansonnal találkozott egy partin. 2016-ban azt vallotta, hogy ezután mindent otthagyott, és követte a férfit, mert azt gondolta, romantikus kapcsolatuk lehet. Vallomása szerint Manson azonban testileg és érzelmileg is bántalmazta, és szexért eladta más férfiaknak. Elmondta, hogy kétszer is megszökött, de megtalálták és visszavitték. Ritkán maradhatott egyedül és gyakran volt kábítószerek hatása alatt.

Utolsó meghallgatásán Krenwinkel elmondta, hogy 1969. augusztus 9-én, Tate otthonában többször megszúrta Abigail Folgert, egy kávébirodalom örökösét. A következő éjjel Manson és jobbkeze, Charles “Tex” Watson arra utasították, hogy tegyen valami “boszorkányosat”, így gyomron szúrta LaBiancát, majd egy véres ronggyal szavakat írt a falra.

A nőt és a bűntények más résztvevőit eredetileg halálra ítélték. 1972-ben Kaliforniában egy rövid időre alkotmányellenesnek ítélték a halálbüntetést, így ők is életfogytiglant kaptak a feltételes szabadlábra bocsátás lehetőségével. Miután Manson egy másik követője, Susan Atkins 2009-ben rákban meghalt, Krenwinkel lett az állam leghosszabb ideje börtönben ülő elítéltje.

 

The post Charles Manson egyik követőjének feltételes szabadlábra helyezését javasolják appeared first on .

Putyin és Ukrajna elleni háborúja felelős a Németországban és a világ Ukrajnától távol fekvő térségeiben is érezhető válságért és áremelkedésért — állítja Olaf Scholz német kancellár.

A kancellár hangsúlyozta, hogy “Putyin háborúja okozta ezt a válságot, és semmi más”. A háború sok ország számára “nagyon messze van, de a következmények nagyon is közel vannak”, éhínséggel, az energiaellátás és a biztonság megrendülésével fenyegetnek. Ezeknek az országoknak segíteni kell, a “legnagyobb szolidaritással” kell kiállni mellettük – mondta Scholz, aláhúzva, hogy “a globális dél feltörekvő demokráciáit” meg kell tartani szövetségeseknek.

A válság hazai kezeléséről szólva kiemelte, hogy a lakossági terheket csökkentő intézkedések hatásosak, a havi 9 eurós közlekedési bérletért például valóságos roham indult. A csaknem ötven éve a legmagasabb, 7,9 százalékos inflációra utalva hozzátette: a kormány egyeztetést kezdeményez a munkaadói és a munkavállalói érdekképviseletekkel arról, hogy mi mindent lehet még tenni közösen az áremelkedés miatt kialakult “rendkívüli helyzetben”.

Scholz kiemelte, hogy igaztalanok azok az állítások, amelyek szerint Németország nem támogatja kellőképpen Ukrajnát a védekezésben. Mint mondta, folyamatosan szállítanak fegyvert, hogy Ukrajna megvédhesse magát. “Putyin nem nyerheti meg a háborút, Ukrajnáról csak az ukránok dönthetnek” – hangoztatta.

A kancellár bejelentette, hogy Németország IRIS-T típusú légvédelmi rendszerrel is támogatja az orosz támadás ellen védekező Ukrajnát. Ez a legmodernebb légvédelmi rendszer, amellyel Németország rendelkezik, és segítségével az ukrán haderő akár teljes nagyvárosokat megvédhet az orosz harci repülőgépek, helikopterek és drónok támadásaitól és a rakétatámadásoktól – mondta Scholz.

A szövetségi kormány olyan radarrendszerek szállításáról is határozott, amelyek tüzérségi állások felderítésére szolgálnak. A napokban befejeződik az ukrán katonák németországi kiképzése a Panzerhaubitze 2000 (PzH 2000) önjáró löveg használatára, és elkezdődik egy újabb kiképzési program, amelyben a Gepard önjáró légvédelmi gépágyú használatát tanulják meg ukrán katonák. Hozzátette: az ukrán kormány május végén kötött szerződést a német gyártóval Gepardok átvételére.

Scholz felidézte, hogy kormánya az orosz agresszió harmadik napján, február 26-án a válságövezetekbe irányuló fegyverexportot a mindenkori szövetségi kormány által évtizedek óta elutasító álláspontot megváltoztatva elhatározta, hogy mégis küld fegyvereket az ukrán hadseregnek. Azóta küldtek egyebek között vállról indítható rakétákat és többmillió lőszert, de nehézfegyverzettel is segítik a védekezést.

Németország minden ilyen lépést a szövetségesekkel egyeztetve és együttműködve tesz meg. PzH 2000-es lövegeket például Hollandiával együttműködve szállítanak, Dániával közösen páncélozott csapatszállító járműveket adtak át Ukrajnának, Csehországgal pedig arról állapodtak meg, hogy pótolják a szovjet gyártmányú, T-62 típusú harckocsikat, ezeket a cseh hadsereg adja át az ukránnak – sorolta Scholz, hozzátéve, hogy Kiriákosz Micotákisz görög kormányfővel állapodott meg egy ugyanilyen cseréről.

Ugyancsak az Ukrajna elleni orosz támadás hatására döntöttek arról, hogy a német hadsereg (Bundeswehr) fejlesztésére felállítanak egy 100 milliárd eurós alapot, és ezen felül minden évben a NATO-tagállamoktól elvárt, a hazai össztermék (GDP) arányában számolt két százalékos szint fölé emelik a védelmi kiadásokat. Mindennek révén minden bizonnyal a német hadsereg lesz a legnagyobb hadsereg egész Európában – mondta a kancellár.

 

The post Orosz agresszió: Scholz szerint Putyin felelős a válságért és a drágulásért appeared first on .

A kínai néphadsereg harckészültségi őrjáratot tartott Tajvan közelében, vízen és levegőben az amerikai-tajvani “szövetkezés” elleni lépésként. A tajvani védelmi miniszter az előző nap arról számolt be, hogy harminc kínai repülőgép megsértette a sziget légvédelmi övezetét.

Si Ji, a hadtestparancsnokság szóvivője közleményében azt írta: az Egyesült Államok az utóbbi időben több olyan lépést tett, amellyel bátorította a “tajvani szakadár erőket”. Figyelmeztetett, hogy az ilyen lépések veszélybe sodorják a szigetet. Emellett azzal vádolta meg Washingtont, hogy “mást mond, mint amit tesz”.

Joe Biden amerikai elnök a múlt heti tokiói látogatása során kijelentette, hogy Tajvan kínai megtámadása esetén az Egyesült Államok katonailag is kész lenne beavatkozni. Amerikai tisztségviselők később egyértelműsítették: az elnök ezzel nem arra utalt, hogy bármilyen változás történt volna Washington Tajvan-politikájában.

Antony Blinken amerikai külügyminiszter múlt csütörtökön ismertette az Egyesült Államok új Kína-politikáját, és megismételte, hogy az Egyesült Államok álláspontja Tajvannal kapcsolatban nem változott. Miközben az amerikai felet törvény kötelezi arra, hogy szükség esetén megfelelő fegyverekkel lássa el a Kína által saját területének tekintett szigetet, Washington elkötelezett az “egy Kína politika” mellett. Az Egyesült Államok nem támogatja Tajvan függetlenné válását, de ellenzi a status quo egyoldalú megváltoztatását bármelyik fél részéről – hangsúlyozta Blinken.

A kínai hadsereg szerdai közleménye arra nem tért ki, hogy pontosan mikor tartották az őrjáratot. A tajvani védelmi miniszter viszont hétfőn közölte: 30 kínai repülőgép – köztük húsz vadászgép – megsértette Tajvan légvédelmi zónáját, emiatt készültségbe helyezték a tajvani légvédelmet.

 

The post Kína növeli a feszültságet Tajvan közelében appeared first on .

Most, hogy visszatérőben vagyunk az Alba-famíliába, nem árt felfrissíteni a típuscsaláddal kapcsolatos ismereteinket. Ime néhány aktuális kép a "legharciasabb" rokon, a cseh L-159 ALCA éleslövészetéről, a szlovéniai Adriatic Strike 2022 hadgyakorlaton - melynek szervezői ismét jó példával jártak elöl a kommunikációban, úgy a Cerklja ob Krki nyílt napon, mint a gyakorlat sajtónapján.

Idén immár a 10. kiadását érte meg az Adriatic Strike 2022. A LégierőBlogger 2012, 2013 és 2021 után negyedik alkalommal járt ezen a sorozaton.

Még zajlik a caslavi 212-es század gépeinek üzemanyagtöltése a cerkljei zónában...

....de a Plamen gépágyúkonténerről...

...lekerült burkolat, a kiemelt lőszertartály elárulja, hogy ezúttal éleslövészet előtti lőszertöltésre kerül sor. 

A Plamen PL-20 gépágyúkonténer egy kétcsövű, 20 milliméteres ZPL-20 gépágyút tartalmaz 210 darabos 20x102-es lőszer-javadalmazással.

Ezen a fotón az eltávolított áramvonalazó burkolatnak köszönhetően látszik, hogy a lőszertartály a konténer végében kapott helyet.

Zajlik a gyakorló TP (kék magvú) lőszerek töltése.

Két heveder összefűzése célszerszámmal.

Ezek pedig már a nem irányított rakétás tűzeszközök. LAU-5002 rakétakonténer 70 milliméteres rakéták számára az ALCA szárny alatti középső tartóján.

A konténer hátulról, jól látható a töltéskor leszerelendő hátsó szekció.

Megérkeztek a kék gyakorló fejjel szerelt kanadai CRV-7-es rakéták.

Akárcsak a szovjet NIR-eket, a CRV-7-eseket is hátulról töltik, ellentétben az belga FZ 70 millimétereseivel, melyeket előröl helyeznek be a konténerekbe.

Ez meg már a Postojna melletti Pocek lőtér fölött az egyik ALCA...

...hogy a rakétái indítása nyomán "cskífelhőt" hozzon létre...

...majd a gépágyús lövészettel "összepöttyözze" a cumulusoktól hemzsegő égboltot.

Zord

Több mint százezer lakos maradt a Donyeck megyei Mariupolban, aki április óta nem jut ivóvízhez és élelemhez – jelentette ki Vadim Bojcsenko, Mariupol polgármestere, aki humanitárius folyosók megnyitását sürgette a város felé.

Az Ukrajinszka Pravda hírportál beszámolója szerint a polgármester kiemelte, hogy a megszállt városban növekszik a temetkezések száma, és vannak spontán létrehozott sírhelyek is. Hangsúlyozta, hogy az emelkedő hőmérséklet és a heves esőzések fertőző betegségek veszélyét hordozzák magukban: a vérhas és a kolera kitörése több ezer mariupoli lakos megbetegedését okozhatja.

A polgármester elmondta azt is, hogy az orosz csapatok megbízták az önkényesen kikiáltott donyecki “népköztársaság rendkívüli helyzetek minisztériumát”, hogy gondoskodjon az ivóvízszállításról Mariupolba. A városban lakók azonban arról számoltak be – mondta a polgármester -, hogy csak akkor adnak nekik ivóvizet, ha hajlandóak dolgozni: romokat eltakarítani, holttesteket összegyűjteni és eltemetni, vagyis eltüntetni az oroszok háborús bűntetteit – fűzte hozzá a polgármester. “Eszerint a mariupoliak ivóvízért dolgoznak” – konstatálta.

“Az, ami az orosz propagandavideókon volt látható, hogy áprilisban élelmiszereket osztottak, ma már nem történik meg. Április óta a mariupoli lakosok nem juthatnak élelemhez, és mint látjuk, ivóvízhez sem” – hangsúlyozta Bojcsenko. Szavai szerint Mariupolban több mint százezer embert tartanak túszul, mert nem engedik őket, hogy ukrán ellenőrzés alatti terület felé hagyják el a várost. Sürgette Kijevet: hívja össze Ukrajna nemzetközi partnereit, az ENSZ-t és a Vöröskeresztet és létesítsenek “zöld folyosókat”, hogy a városból ukrán ellenőrzésű területre távozhassanak az ott lakók.

Közben Hanna Maljar védelmi miniszterhelyettes, szintén egy tévéműsorban, valószínűnek nevezte, hogy az orosz hadsereg azért pusztítja kíméletlenül Ukrajna infrastruktúráját, mert Vlagyimir Putyin orosz elnök hídfőállásként akarja felhasználni Ukrajna területét egy későbbi, Európa elleni offenzívához. “Van egy feltételezés: azért rombolják a civil infrastruktúrát, mert ez nem érdekli őket. Azt tervezik, hogy Ukrajna területét hídfőállásként használják a továbbhaladáshoz. Valószínűleg nem Ukrajna a végső cél, és ha Putyint most nem állítja meg a világ, akkor Ukrajna területéről a háború áttevődik az európai színtérre” – állította a tisztségviselő.

Maljar megerősítette, hogy a Donyec-medencei frontvonalnál heves harcok dúlnak. “Az orosz hadsereg egyelőre nem tudja gyorsan megvalósítani minden célját, mert az ukrán fegyveres erők erőteljes ellenállást fejtenek ki. A küzdelem kiélezetté vált, mert az ellenség erős, az orosz hadsereg mostanra fölénybe került létszám, fegyverzet és haditechnika tekintetében. Az ukrán fegyveres erők viszont még így is jelentős mértékben semmisítik meg az orosz hadsereget és felszereléseiket” – állította a miniszterhelyettes. Szerinte az orosz erők a donyecki és a luhanszki régióban elsősorban a megyék közigazgatási határainak elérésére törekednek, majd megpróbálják körbezárni az ukrán csapatokat, hogy jobb pozícióból tárgyalásokat erőszakoljanak ki.

Rámutatott, hogy az orosz csapatok nem feltétlenül akarnak benyomulni egyik vagy másik városba – noha Szeverodoneck esetében ezt megtették -, mert szerinte veszítenének az utcai harcokban. Ezért inkább lerombolják a településeket, és elfoglalják a polgári infrastruktúra nélkül maradt területeket – fejtette ki a védelmi miniszterhelyettes.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a Newsmax amerikai konzervatív hírportálnak adott, az Ukrajinszka Pravda által szemlézett nyilatkozatában kijelentette, hogy naponta 60-100 ukrán katona veszíti életét a háborúban és mintegy ötszáz sérül meg. Ő is úgy értékelte, hogy az ország keleti részében a legsúlyosabb a harci helyzet.

The post Orosz agresszió: jó százezren maradtak a lerombolt Mariupolban appeared first on .

A lakossági tűzkárok és balesetek megelőzéséért országos kampányt indít a Magyar Tűzoltó Szövetség (MTSZ), a Magyar Biztosítók Szövetsége (Mabisz), valamint az égéssel és a füsttel összefüggő ártalmakkal, kockázatokkal foglalkozó füstmentes.hu portál – jelentették be a szervezetek képviselői.

A Technológiával a Füstmentes Otthonokért! elnevezésű, egy évig tartó kezdeményezés célja, hogy felhívják a lakosság figyelmét az égés és a füst káros következményeire, információkkal, érzékenyítéssel és technológiai eszközökkel segítsenek megelőzni a tűzeseteket, baleseteket – ismertették. A három szervezet egy önálló honlapon és a saját honlapján helyezi el tájékoztató anyagait. Kiosztanak hétszáz füstjelzőt, ezeket a készülékeket önkéntes tűzoltók szerelik fel a lakásokban. Közben e berendezések helyes elhelyezésével kapcsolatos tudnivalókat ismertetik a lakókkal, és egy évig ellenőrzik is a működésüket.

Az esemény sajtóanyagában Dobson Tibort, az MTSZ elnökét idézve arra hívták fel a figyelmet, hogy a lakástüzeknél a legnagyobb veszélyt a szén-monoxid és a füst okozza, az áldozatok kilencven százaléka ez és nem a lángok miatt veszíti életét, holott a tragédiák egy egyszerű, nagyon sokak számára elérhető árú füstérzékelő felszerelésével elkerülhetők lennének. A füstérzékelő a füst megjelenése után egy percen belül jelez, és hangriasztást ad, így lehetőséget biztosít a bent tartózkodóknak, hogy időben elhagyhassák a lakást, ami különösen éjszaka rendkívül fontos – hangsúlyozta az MTSZ elnöke.

Dobson elmondta, hogy az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság statisztikái szerint lakástűzben az elmúlt tíz évben évente átlagosan 115 ember halt meg és 826 sérült meg Magyarországon. Tavaly 7186 lakástűz történt, emiatt 86-an meghaltak, 588-an megsérültek, 546 ember életét megmentették – jegyezte meg. Hozzátette, 2022 első negyedévében 2600 lakástűz volt, amely 37 ember életét követelte, 175-en sérültek meg, az életmentések száma 132 volt.

Hajdu Márton, a füstmentes.hu szóvivője arra hívta fel a figyelmet, hogy a mai napig nagy problémákat okoz a lakásban cigarettázás, az ágyban dohányzás, amely az otthonokban keletkező tűzesetek jelentős részéért felel; ezért nagyon fontos e rossz szokások kerülése, sőt, a legjobb választás a leszokás lenne.

Lambert Gábor, a MABSZ kommunikációs vezetője arról tájékoztatott, hogy tűzesetek miatt 2010 óta mintegy 77 ezer kárbejelentés érkezett a biztosítótársaságokhoz, amelyekre több mint 62 milliárd forintot fizettek ki. Tekintettel arra, hogy a hazai ingatlanoknak csak 72-73 százalékának van biztosítása, a jelentős részben gondatlanságból bekövetkezett károk mértéke ennél jóval nagyobb lehet – közölte. Úgy vélte, anyagi és össztársadalmi érdek is, hogy ezeknek a nem egyszer tragédiával is végződő eseteknek a számát a megfelelő információk és technológiai eszközök terjesztésével mérsékelni próbálják.

 

The post Kampány indul a lakossági tűzkárok és balesetek megelőzésére appeared first on .

Kerékpárral és úgynevezett önjáró elektromos eszközzel (segway) is megkezdte a járőrözést a Készenléti Rendőrség Budapesten.

A rendőrség honlapján szombaton azt írták: a turisztikai idényben a Készenléti Rendőrség elsődleges feladata a főváros, a Balaton és a Velencei-tó, valamint a Tisza-tó régiójában a közbiztonsági ellenőrzés segítése, a közterületi járőrszolgálat megerősítése, a nagy tömegeket vonzó kulturális rendezvények biztosítása.

Hozzátették, június 1-től kerékpáros járőrszolgálatot is ellátnak Budapesten a nyár végéig, és szombattól – a lovas, a kutyás, a gyalogos és a gépkocsizó járőrszolgálat mellett – önjáró elektromos eszközzel is.

Utóbbival a budai Várban, míg elektromos kerékpárral a Margitszigeten védi a közbiztonságot egy-egy járőrpár. Céljuk a szabálysértések, a bűncselekmények megelőzése és a biztonságos közlekedés elősegítése.

 

The post Elektromos kétkerekűekkel is járőröznek a rendőrök Budapesten appeared first on .