Biztonságpolitika

Bevezetés: A jelen elemzés egyik fő tárgyát képező NATO egy olyan kollektív védelmi szövetség volt, amely mára 30 európai állam széleskörű katonai-politikai együttműködésévé nőtte ki magát és 1949 április 4-én Washingtonban annak érdekében alapították, hogy minden eszközzel biztosítsák a tagállamok szabadságát és biztonságát. Továbbá egy olyan nemzetközi szervezet, amely a hidegháború időszaka során a NATO első főtitkárának, Lord Ismay-nek tulajdonított mondás szerint hármas céllal hozták létre: “az oroszokat kint, az amerikaiakat bent, a németeket pedig lent tartani”.

Ugyanakkor Oroszország három évtizedes fennállása óta különleges „színfoltja” a világ biztonságpolitikai térképének, csak úgy, mint jogelődje a Szovjetunió volt. Az ország egyszerre ötvözi magában a régi „birodalmi” jellegű irányítás és szemlélet mellett a 21. század törekvéseit és technikai eszközeit. Éppen emiatt Oroszország és tevékenysége folyamatosan megosztja a regionális és a globális közvéleményt, legyen szó bel – és külpolitikai lépésekről, katonai stratégiákról vagy gazdasági kérdésekről. Erre a kettősségre pedig kiváló példaként szolgál az ukrajnai eseménysorozat is, amely, mint említettem alapjaiban véve írta át nem csak a NATO-Oroszország (egyébként sem változásoktól mentes) kapcsolatot, de jelét adja egyúttal a második világháború óta alakuló világrend átalakulásának is.

Az Észak-atlanti Szerződés Szervezete (NATO) és az Oroszországi Föderáció -csakúgy, mint a nemzetközi szervezet és a jogelőd Szovjetunió- kapcsolatát időről-időre az enyhülés és elhidegülés egymásutáni váltakozása fémjelezte. Véleményem szerint az elmúlt nyolc év eseményei is beleillenek az említett folyamatos viszonyváltozásba és tekinthetőek a történelem ismétlődésének: a Szovjetunió szétesése után a jogutód Oroszországgal való viszonyjavulást követően -2014-től kezdődően-, majd a 2022. február 24.-én indított támadással betetőzve ismét lejtmenetbe került az említett felek közötti kapcsolat.

Az elemzésben arra kívánok választ adni, hogy a 2014-es eseményektől kezdődően, majd a jelenleg zajló orosz-ukrán háború tükrében az Észak-atlanti Szövetség Szervezete és a „Nagy Medve” közötti viszonyváltozás miben mutatkozik meg legszignifikánsabban a nemzetközi szervezet tekintetében. Mindehhez az elemzés elméleti megalapozásaként először áttekintem a NATO-Oroszország kapcsolat alakulásának mérföldköveit 1991-től kezdődően. Felvázolom a viszonyváltozásról alkotott orosz és a 2014 utáni csúcstalálkozókon elhangzott orosz-NATO kapcsolatot érintő rendelkezések alapján a nemzetközi szervezet által képviselt nézőpontot. Végül zárógondolatként kitekintést teszek kollektív biztonsági szervezet aktuális álláspontjára.

Az enyhülés időszaka:

A Szovjetunió felbomlását és a hidegháborút követő időszakban Oroszországra a nyitás és a Nyugat-barát politika volt jellemző: a Boris Jelcin által folytatott külpolitika legfőbb célkitűzése ugyanis a múlttal való szakítás és az Amerikai Egyesült Államokkal való szoros együttműködés kialakítása volt. Így Oroszország a korábbi szembenállás után az enyhülés érdekében számos nemzetközi lépést tett. Az előző állításomat támasztja alá a tény, hogy bár ezzel a nézettel nem az orosz felsővezetés egésze értett egyet, 1991-ben Oroszország mégis csatlakozott az Euro-atlanti Együttműködési Tanácshoz, amellyel egyúttal megnyílt a lehetőség a Varsói Szerződés volt tagországainak és a posztszovjet államoknak is a NATO-val való kapcsolatteremtésre.

Továbbá példaként szolgál az is, hogy kicsivel később, 1994-ben a NATO és 23 másik állam létrehozta a Békepartnerség együttműködési programját. Így a partnerség keretein belül – melynek Oroszország is tagja – békefenntartói és katasztrófa-elhárítási feladatokat végeznek, különböző gyakorlatokat tartanak, illetve az országok közötti bizalomépítést és kommunikációt erősítő programok zajlanak.

A NATO és az Oroszországi Föderáció közötti bilaterális kapcsolatok hivatalos alapját az 1997-ben aláírt NATO–Oroszország Alapító Okirat teremtette meg. Ennek megerősítésére érdekében 2002-ben felállították a NATO–Oroszország Tanácsot (NATO-Russian Council). Továbbá annak érdekében, hogy elősegítse a kapcsolatteremtést és együttműködést, Oroszország még 1998-ban megalapított egy diplomáciai követséget a NATO számára. Ennek párjaként 2002-től egy katonai összeköttetési követség is felállt Moszkvában. A NATO-Russian Council tehát megfelelő keretet biztosított a kommunikációhoz, az aktuális biztonsági kérdések megvitatásához és a gyakorlati együttműködés széles spektrumához.

Moszkva álláspontja:

Vlagyimir Vlamigyirovics Putyin orosz elnök legfőbb célkitűzése az, hogy újra nagyhatalommá, orosz narratívában birodalommá tegye az Oroszországi Föderációt. Éppen ezért Moszkva Európát nem partnerként tartja számon, sokkal inkább egy olyan meghatározó geopolitikai tényezőként, amelyen keresztül rálátása nyílik a Szövetségre és az ott történtekre, ugyanakkor amellyel nem engedheti meg közös határok létrejöttét.

Ezen fentiekből fakadóan igyekszik megakadályozni minden olyan eseményt, amely várhatóan negatív stratégiai helyzetbe hozhatná Oroszországot. Például Grúzia vagy Ukrajna NATO-ba és az EU-ba való felvétele, és ezzel az orosz érdekszférából való folyamatos kivonása is egy ilyen lépésnek minősült, mely ellen azonnal fel kellett lépnie a Föderációnak. Továbbá fontos, hogy Oroszország nézőpontja szerint minden olyan NATO tevékenység, amely orosz érdekszférát érint, az sérti a 1997-es NATO-Oroszország Alapszerződést. A kérdés geopolitikai vonulatát kiemelve, orosz tekintetében a fentebb említett országok nemzetközi szervezetekbe való felvétele egyértelműen közös „határokat” és a geopolitikai narratíva szerinti puffer-zóna övezet részleges hiányát eredményezné az Oroszországi Föderáció határain.

2014, a fordulat éve:

A putyini korszak kezdete óta, vagyis gyakorlatilag az 1999/2000 -es évfordulótól kezdődően éleződik a NATO és Oroszország viszonya. Világszerte a politikusok és éppúgy az elemzők többsége Moszkvát teszi felelőssé az ukrajnai válság kialakulásáért és annak a napjainkban ismert szintjére való eszkalációjáért. Alapvetően teljes joggal, hiszen elég csak az elmúlt 25 év Kijevvel szemben támasztott orosz politikai és gazdasági nyomásgyakorlásokat, a különböző ukrán vezetés ellen irányuló zsarolásokat és lejárató kampányokat, vagy a helyi orosz nagykövet helytartói magatartását megemlíteni. Mindegyik általam hozott példa mutatja az erőteljes orosz ellentevékenység jelenlétét az ukrán területeken.
Ezek alapján az is egy felvetődő kérdés, hogy mi áll az Oroszországi Föderáció ilyen jellegű Ukrajna-politikája mögött. Véleményem szerint az agresszív, expanzív külpolitika fő mozgatórugója ebben az esetben sem más, mint például a balti államok, Fehéroroszország vagy akár Grúzia irányában volt (1. ábra).

1. 1. ábra Oroszország expanzív külpolitikájának irányai

Az alapvető cél, hogy Oroszország a birodalom területi kiterjedését Moszkvából – mint központból – kiindulva fokozatosan restaurálja, visszaszerezve a korábbi cári érdekszférába tartozó – ma már független – államok felett az irányítást.
Ezt támasztja alá az elmúlt évek orosz külpolitikájának legtöbb megmozdulása is, így az orosz-grúz konfliktus(2008), a balti államok függetlenségének szovjet jog szerinti felülvizsgálata (2015) vagy Vlagyimir Putyin orosz elnök az Eurázsiai Gazdasági Unió vezetőinek találkozóján tett kijelentése, ami Lengyelországot háborította fel (2019). Mint a példákból is látszik számos állam esett már áldozatául, vagy vált kiszemelt célpontjává az oroszok nyugati terjeszkedésének. Így volt ez Ukrajna esetében is, ahol az oroszok politikai céljaik elérése érdekében a hibrid hadviselés eszköztárának széles skáláját alkalmazták, így a gazdasági nyomásgyakorlást, a médián keresztül terjesztett álhíreket vagy a hátország lakosságának elbizonytalanítását saját politikai vezetésében.

1. NATO-csúcsok összegzése

Az ukrajnai eseményeket követően számos változás állt be az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének Oroszország-politikájában is, amely így a következő NATO-csúcs témakörét is alapvetően meghatározta.

A wales-i csúcs:

A 2014. szeptember 04-05-én megrendezésre került -az ukrán válság utáni első- wales-i NATO-csúcs fókuszpontjában Oroszország és a kollektív védelem kérdése állt. Az események hatására világossá vált, hogy a NATO-orosz kapcsolatok 2009-es „újraindítási kísérlete” kudarccal zárult. Ez a megállapítás nyugtalansággal töltötte el Lengyelországot és a balti államokat is, így a NATO-t a korábbiakhoz képes komolyabb válaszlépésekre sarkallta: a fő célkitűzés egy gyorsabban és rugalmasabban reagáló NATO kialakítása, hiszen a hidegháború óta az ukrán válság taszította a NATO és az Oroszországi Föderáció kapcsolatát a legnagyobb mélypontra, rámutatva ezzel a kollektív védelem és a teljes skálájú elrettentési képesség kialakításának fontosságára.

A csúcs négy legfontosabb rendelkezése közé tartozik, hogy a NATO-Ukrajna Bizottság (NUC) markánsan meghatározta, illetve elítélte Oroszország szerepét az Ukrajnában történtek kapcsán[1]. Továbbá bejelentették, hogy a nemzetközi szervezet nyíltan támogatni fogja Ukrajnát, amely kiterjed a fegyveres erők kiképzésre, a sebesültek ellátására, valamint új programok indítására az ukrán védelmi szektor képességfejlesztésére és kapacitásépítésére. A második fontos eredmény, hogy bizonyos tagállamok bilaterális alapon megkezdték a katonai-technikai segítségnyújtást Ukrajna számára. Harmadsorban fontos, az interoperabilitás jegyében kijelentette a Szövetség, hogy az ukrán fegyveres erők egyre több hadgyakorlatnak lesznek részesei. Az összes folyomány közül azonban, ami a legszignifikánsabban jelezte az orosz-NATO kapcsolatok romlását, az a szövetséges állam- és kormányfők nyilatkozata. Ennek száztizenhárom pontjából ugyanis huszonhárom érinti az említett kapcsolatot. Ezek egyik fontos felismerése, hogy a NATO békés Európáról alkotott képe alapvetően átalakult. Véleményem szerint a wales-i csúcs két legjelentősebb eleme, hogy a NATO nyíltan demonstrálta politikai elkötelezettségét Ukrajna mellett, továbbá a kollektív védelmi képességek fejlesztésére határozott döntéseket hoztak a szövetségesek. Így ez a találkozó alapvető fontosságú és korábban nem tapasztalt hozzáállásváltozást jelentett.

A varsói csúcs:

A wales-i után két évvel, 2016. július 08-09.-én Varsóban ismét megtartottak egy NATO csúcstalálkozót, melyben visszaköszöntek a korábbiakban lefektetett irányvonalak és Oroszország jelentősége is. Jens Stoltenberg, a NATO-főtitkára a szövetség megújulásaként és történelmi pillanetként jellemezte az itt hozott döntéseket. Habár a NATO ekkor is tagadta, hogy ellenségei lennének, a két fő cél a Szövetség keleti szárnyának megerősítése volt, valamint a tagállamok egységének kimutatása a világfelé. Ezekre pedig az elemzők szerint elsősorban az Oroszországi Föderáció tevékenységéből fakadó bizonytalan nemzetközi környezet miatt volt szükség. Az előbbi állítást igazolják az állam- és kormányfők által kiadott „Varsói nyilatkozat a transzatlanti biztonságról”  című dokumentumban foglaltak is, miszerint a NATO a változékony biztonsági helyzet legfőbb forrásaiként a Közel-Kelet, Észak-Afrika és a terrorizmus mellett Oroszország tevékenységét jelölte meg. Ennek ellenére azonban a tagállamok továbbra is – amennyiben a Föderáció magatartása úgy engedi – építő jellegű kapcsolatot igyekeznek ápolni és a Szövetség keleti-szárnyának megerősítése nem az oroszok provokációját célozza.

Véleményem szerint a varsói csúcs eredményei négy fő pontban foglalhatók össze. Elsőként a már említett keleti-szárny megerősítése érdekében hozott lépések, melyek jegyében létrehoztak egy „előretolt rotációs jelenlétet”,  amelyet még a 2014-es wales-i csúcson Barack Obama amerikai elnök szorgalmazott. Ez azt jelentette, hogy Lengyelország és a balti államok területére négy többnemzetiségű zászlóaljharccsoportot (4000 katona) telepítettek, szimbolizálva ezzel a Szövetség tagállamai közötti erős együttműködést. Ehhez kapcsolódik továbbá, hogy sok államban – így Magyarországon is – katonai vezetési pontokat és új parancsnoki struktúrát létesítettek, hogy adott esetben felkészültek legyen a támaszpontok, ha NATO erőknek kellene állomásoznia a területükön. Másodikként a csúcson elfogadásra került a váratlan támadások kezelésére létrehozott nagyon magas készenlétű (2-7 nap) összhaderőnemi haderőcsoport (VJTF létszámát 15.000 főre bővítették) és a NATO Reagáló Erők létszámemelése (40.000 főre). Harmadsorban pedig – figyelembe véve az orosz hadviselés által használt módszereket – a NATO a kibervédelmet is felvette a kollektív védelmi feladatok közé, elérve így, hogy ha valamely tagállamot kibertámadás éri, akkor az kollektív támadásnak legyen tekinthető. Valamint deklarálták azt is, hogy a tagállamok támogatni fogják a kiberhadviselés fenyegetéseinek elhárításával és a kibervédelemmel összefüggő kutatásokat. A csúcson megtárgyalt összes döntés közül azonban a legjelentősebbnek a negyedik, a NATO-EU közötti stratégiai megállapodás tekinthető. Ennek keretében a korábban egymással rivalizáló két nemzetközi szervezet egy jóval szorosabb együttműködést elé nézett a jövőben. A dokumentum számos kooperációs témát tartalmazott, így például a krími és az ukrajnai események kapcsán tapasztalt, a katonai és civil eszközöket felhasználó hibrid hadviselés elleni fellépés terén vagy az összehangoltabb tevékenység a kibervédelem területén. Továbbá a két szervezet gyakorlatainak – beleértve a hibrid gyakorlatokat is – koordinálására is kiterjedt a partnerség. Ezen témák az orosz hadviselés alapvetően használt eszközeit és módszereit, azok működési mechanizmusának működését befolyásolhatják, így is igazolva a NATO-orosz viszony megromlását.

Végül pedig a NATO-Ukrajna Bizottság is kiadott egy nyilatkozatot, melyben többek között felszólította Oroszországot is, hogy tartsa tiszteletében a nemzetközi jogot, vonja vissza a Krím annexiójáról hozott döntését, és tartózkodjon az országgal szembeni agresszív lépésektől, illetve a minszki megállapodásban foglalt tűzszünet betartására is felhívta figyelmét.

A brüsszeli csúcs:

2018 július 11-12.-én Brüsszelben tartották a következő NATO-csúcsot , amit a nemzetközi és a hazai sajtó is a „feszült”, illetve a „megosztó” jelzőkkel illetett. A Szövetség az előző találkozókon felállított stratégiai koncepcióban megfogalmazott hármas-feladatrendszerhez (ennek elemei: a kollektív védelem, a válságkezelés és a kooperatív biztonság) tartották magukat. Valójában ezt a csúcsot Oroszország kérdésének tekintetében sokkal inkább a 2016-os és 2017-es csúcsokon előírtak áttekintésére alkalmazták. Hiszen a NATO álláspontja szerint a folyamatosan változó biztonsági környezetben minden stratégiai irányból érkező fenyegetések ellen fel kell lépnie a Szövetségnek.

Ezen veszélyek egy fontos eredete pedig továbbra is Oroszország és annak agresszív külpolitikája. Így meggyőződésem szerint az itt hozott döntések is az orosz nyugati irányú terjeszkedést hivatottak megakadályozni, továbbá a hangsúly kezd eltolódni a tagállamok erejének és összetartásának nyílt kinyilvánításának irányába. Ezt igazolja, hogy két határozatcsomagok hoztak létre, melyek közül a Déli Csomag  tartalmaz minden olyan teendőt, amely a biztonság déli és közel-keleti irányba való kiterjesztéshez szükséges. A Készenléti kezdeményezéssel  a keleti irányból (Oroszországi Föderáció) érkező veszélyek elleni NATO Erők készenléte került új alapokra helyezésre. A parancsnoksági rendszer megerősítése, az új harcászati szervek létrehozása és a stratégiai mobilitás kérdésköre is mind azt bizonyítják, hogy a NATO reálisan számol azzal és felkészül arra, ha Oroszország ismét radikális területszerzési tervekbe kezdene, mint ahogyan Ukrajna esetében is tette.

A londoni csúcs:

2019 december 03-04-én London adott otthon a NATO legújabb csúcsértekezletének, amelyen a legfontosabb jövőbeli feladatok és célok meghatározása mellett a Szövetség megalakulásának 70. évfordulójáról is megemlékeztek a tagállamok állam- és kormányfői. A csúcson – annak ellenére, hogy már több, mint öt éve volt először hangos a média Oroszország ukrajnai tevékenysége miatt – még mindig vezető szerephez jutott a NATO-orosz kapcsolatok alakulása és az INF Szerződés kérdése is. A megfelelő hozzáállást illetően azonban nem volt egyhangú a vezetők véleménye. Jens Stoltenberg főtitkár a Szövetség álláspontjaként a korábbi csúcsok meggyőződését közvetítette, azaz, hogy a NATO nyitott a stratégiai párbeszédre Oroszországgal, amennyiben annak tevékenysége ezt lehetővé teszi. Továbbá ha szükséges, a tagállamok rendelkeznek megfelelő tervekkel és erővel Lengyelország és a balti államok védelmére. Ennek a kijelentésnek pedig kettős üzenete volt, egyrészt a tagállamok együttműködéséről volt hivatott tanúbizonyságot tenni, másrészt pedig a kollektív védelem megerősítését példázza, hiszen a katonai erő állomásoztatása az ez iránti elkötelezettség legerősebb kifejeződése. Tehát, ha szükséges, a NATO erői készek akár fegyveres intézkedéseket is foganatosítani az esetleges orosz támadások kivédésére. Többek között ez a megállapítás osztotta meg a tagállamok vezetőinek hozzáállását.

Ezt példázza Recep Tayyip Erdoğan török elnök kijelentése, miszerint Törökország nem fogja támogatni a NATO Lengyelországot és a balti államokat illető védelmi tervét– egy lehetséges orosz támadás esetén – ha országa (kurd) ellenségeit terroristáknak nem nyilvánítják. Egy újabb nézőpontot képviselt az orosz kérdést illetően Emmanuel Macron francia köztársasági elnök, aki úgy nyilatkozott, ha a Szövetség stabil Európát akar, ahhoz szükséges a stratégiai párbeszéd folytatása az Oroszországi Föderációval. Ennek alapvető előfeltétele, hogy az orosz-ukrán viszonyt rendezzék.

A 2021 júliusi brüsszeli csúcs:

A 2021. június 14-i brüsszeli NATO-csúcson a NATO-vezetők számos témakörben hoztak döntéseket és kérdések széles skáláját vitatták meg, hogy felkészítsék a NATO-t a ma és a holnap kihívásaira. Mindemellett a tagállamok képviselői megállapodtak a NATO 2030 kulcsfontosságú kilenc napirendi pontjában is, hogy megerősítsék a Szövetséget a következő évtizedben és azon túl.

Elsőként fontosnak tartják a politikai konzultáció mélyítését, valamint a szabályokon alapuló nemzetközi rend fenntartását. Ez utóbbi érdekében a NATO vezetői megállapodtak abban, hogy megerősítik a NATO kapcsolatait a hasonló gondolkodású partnerekkel és nemzetközi szervezetekkel – köztük az Európai Unióval –, és új kötelezettségvállalásokat alakítanak ki, többek között Ázsiában, Afrikában és Latin-Amerikában. Másodsorban szorosan összefügg egymással az  új stratégiai koncepció kidolgozásának igénye, az elrettentés és védelmi képességek megerősítése[2], a reziliencia növelése[3] és a technológiai előnyök megőrzésének célkitűzései[4].  Harmadsorban a NATO nagy hangsúlyt fektet erőfeszítéseinek fokozására, hogy segítse partnerei kiképzési módszereit és kapacitásépítését olyan területeken, mint a terrorizmus elleni küzdelem, a stabilizáció, a hibrid támadások elleni küzdelem, a válságkezelés, a békefenntartás és a védelmi reform. Ugyanakkor megjelenik egy kezdeményezés az éghajlatváltozás elleni küzdelem és a megváltozott viszonyokhoz való adaptáció terén is, a NATO éghajlatváltozási és biztonsági cselekvési tervének keretében kész csökkenteni a katonai tevékenységből vagy létesítményekből származó üvegházhatású gázkibocsátásának mennyiségét. Végül pedig az említettek finanszírozásában is elkötelezettek a tagállamok, így további forrásokat határoznak meg annak biztosítására, hogy a Szövetség továbbra is garantálja a kollektív védelmünket és biztonságunkat 2030-ig és azon túl is.

Az idei brüsszeli csúcs:

2022.03.24.-én rendkívüli NATO-csúcs összehívására került sor Brüsszelben. Ennek fókuszpontjában Oroszország Ukrajna elleni agressziója állt, amelyet a nemzetközi szervezet az euro-atlanti biztonságra nézve az elmúlt évtizedek legsúlyosabb fenyegetésének minősített. A NATO kijelentette, hogy a lehető leghatározottabban elítéli Oroszország ukrajnai invázióját, felszólítja Vlagyimir Putyin elnököt felelőtlen és destabilizáló magatartásának haladéktalan leállítására az ENSZ Nemzetközi Bíróság döntésének értelmében. Továbbá felszólította Fehéroroszországot és Kínát, hogy tartózkodjanak az orosz háborús agresszió támogatásától.

Annak eredményeként, hogy a háború új biztonsági környezetet teremtett, a NATO megerősítette a konfliktus multidomain-jellegét és a biztonság 360°-os megközelítésének jegyében a szövetség keleti szárnyát: új, gyorsreagálású, többnemzetiségű harccsoportokat telepít Bulgáriába, Magyarországra, Romániába és Szlovákiába jelentős légi és haditengerészeti eszközökkel együtt. Ugyanakkor a NATO-tagországok egyetértettek abban, hogy el kell kerülni a háború további eszkalációját, Ukrajna határain túlra terjedését és egy Oroszország és a NATO közötti konfliktus kialakulását.

A szövetség világossá tette: nem részese a konfliktusnak, és nem szállít fegyvereket Ukrajnába – közölte Jens Stolenberg NATO-főtitkár. Végül a szövetség kiemelte, Oroszországnak hitelt érdemlő tárgyalásokat kell megkezdeni Ukrajnával konkrét eredmények elérése érdekében, kezdve a fenntartható tűzszünettel és a csapatai teljes kivonásával Ukrajna területéről. Oroszországnak a tűzszünet azonnali végrehajtásával kell megmutatnia, hogy komolyan gondolja a béke megteremtését célzó tárgyalásokat Ukrajnával.

Záró gondolatok:

A NATO-Oroszország kapcsolat történetében, a 2014-es ukrajnai válság és az azóta tartó időszak -különös tekinettel a 2022.februári eseményekre- ismét egy új szakasz kezdetét jelöli.  Ezt a változást a felek közötti viszony olyan mértékű romlása jellemzi, amelyre az eddigiek során kevés alkalommal volt precedens.

Az elmúlt nyolc év csúcstalálkozóinak főbb témáit és meghozott döntéseit áttekintve világossá válik, hogy a NATO-orosz kapcsolat a hosszú eltelt idő ellenére is állandó napirendi pontja volt a találkozóknak, így alapjaiban véve határozza meg a Szövetség stratégiai lépéseit és Oroszország-politikáját és ez a viszonyváltozás elsősorban annak konzisztens folytatásában manifesztálódik. A NATO folytatja transzformációját egy még veszélyesebb stratégiai-realitás felé és a stratégiai irányváltásnak fogja majd alárendelni az új stratégiai koncepciót is Madridban. Az elemzésben leírtak alapján kijelenthető, hogy jelenleg a szervezet preventív, arányos és olyan intézkedések meglépését tűzte ki célul, amelyek nem növelik az eszkalációt: nagy hangsúly helyeződik a kollektív védelemre és a -korábbi forward presence helyett- a forward defence koncepciójára.

Összefoglalóan a gyakorlatban látható, hogy a védelem és biztonság megerősítése széleskörűen történik, kezdve az elméleti alapok lehelyezésétől és megújításától (a politikai konzultáció NATO hármasfeladatrendszerbe való beemelése, készenléti tervek kidolgozása, az ezekhez szükséges NATO-s eszközök, képességek megjelölése stb.) a tényleges csapatmozgósításig (új magyar, szlovák, bolgár és román zászlóalj-harccsoportok létrehozása) a keleti szárny erőinek megerősítéséért.

[1] Többek között megállapításra került az, hogy orosz katonák is részt vettek a harcokban, illegális a Krím-félsziget annektálása, valamint a NATO felszólította Oroszországot az Ukrajnát érintő agressziótól való távolmaradásra.

[2] A szövetségesek továbbra is arra törekednek, hogy 2024-ig teljesítsék a NATO által elfogadott irányelvet, miszerint a GDP 2%-át költsék védelemi kiadások, és annak 20%-át új fejlesztésekre fordítsák.

[3] A NATO-tagállamok megkezdik a szélesebb és összehangoltabb megközelítés alkalmazását, megerősített ellenállóképességi kötelezettségvállaláson keresztül, így a szövetség egészére kiterjedő reziliencia-célok alapján, az adott országra szabott célkitűzéseket hoznak létre, amelyek reziliencia-célokat és végrehajtási terveket vezérlik, világosabb és mérhetőbbé téve a NATO ellenállóképességét tagállami és szövetségi szinten egyaránt.

[4] A NATO vezetői megállapodtak abban, hogy elindítják a Defence Innovation Accelerator for the North Atlantic (DIANA) szervezetet, a kritikus technológiákkal kapcsolatos transzatlanti együttműködés fellendítése érdekében, valamint egy NATO Innovációs Alap létrehozásában, amely a feltörekvő technológiákkal foglalkozó start-upokba fektet majd be.

Kiemelt kép forrása: pixabay.com

A A NATO-Oroszország kapcsolat változása a 2014-es ukrán válságtól napjainkig: Különös tekintettel az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének tevékenységére   bejegyzés először Biztonságpolitika-én jelent meg.

Százötvenmillió forint értékű kábítószert foglaltak le hétfőn egy budapesti házaspárnál és a dílerüknél – közölte a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI). A házaspárt a lakásában, a dílert az utcán fogták el az NNI miskolci nyomozói.

A 37 éves budapesti férfiról elterjedt, hogy Szerbiából származó drogot raktároz. Az információ igaznak bizonyult, a férfi fővárosi lakásában mintegy ötven kilogramm kábítószert találtak. A toxikológus szakértő szerint ebből 39 kilónyi olyan marihuánát tartalmazott, amely egy úgynevezett prekurzor vegyülettel volt átitatva, így új pszichoaktív anyagnak minősül. Ezen felül kilenc kilogramm hasist, amfetamint, valamint kábítószer fóliázására, csomagolására alkalmas gépet is lefoglaltak.

P. Igor abban a lakásban porciózta és árusította a drogot, amelyben 23 éves feleségével, valamint egyéves és tizenhat éves lányával együtt élt. A marihuánát a feleség varrószobájában, egy autós gyerekülés mellett tárolták.

A nyomozók rajtaütöttek – az éppen a szegedi albérletébe tartó – K. Krisztián díleren is Budapesten, a Hungária körút és a Szörényi utca kereszteződésében. A harminc éves férfi autójába nem sokkal korábban került bele az a papírdoboz, amelyben ötkilónyi drog volt. A marihuánával teli pakkok – azt gondolván, hogy a kábítószerkereső kutyák így nem fognak szagot fogni – pirospaprikával voltak beporozva.

Az autóban, valamint a lakásban talált és lefoglalt kábítószerrel az NNI miskolci nyomozói ötvenezer adag drog piacra kerülését akadályozták meg. A rendőrök lefoglaltak két nagy értékű gépkocsit is.

Mindhárom embert jelentős mennyiségre elkövetett kábítószer-kereskedelemmel gyanúsítják, a nő szabadlábon védekezik, a két férfit bűnügyi őrizetbe vették, és kezdeményezik a letartóztatásukat – olvasható a közleményben.

 

The post Százötvenmillió forintos drogfogás Budapesten appeared first on .

Az Európai Bizottság intézkedéseket javasolt szerdán az európai védelmi ipari és technológiai bázis megerősítésére, a védelmi beruházások hiányosságainak kezelésére, egyúttal a védelmi kiadások fokozását és összehangolását sürgette az Európai Unión belül.

Josep Borrell, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője a javaslat bemutatásakor elmondta: Oroszország Ukrajna elleni háborúja jelentős hatással van az európai védelemre, ami a tagállamok katonai kiadásainak növekedését teszi szükségessé.

A bizottsági javaslat célja, hogy segítse a tagállamokat abban, hogy közösen, jobban és hasznosabban fektessenek védelmi kapacitásaik bővítésébe. A védelmi együttműködés előmozdítására irányuló uniós kezdeményezés pedig hozzájárul a méltányosabb transzatlanti tehermegosztás és a NATO-n belüli hatékonyabb európai hozzájárulás megerősítéséhez – mondta a főképviselő.

Emlékeztetett: Ukrajna orosz megtámadásának következményeként az EU-tagállamok már megállapodtak védelmi költségvetésük közel kétszázmilliárd eurós növeléséről az elkövetkező években. Megjegyezte: 1999 és 2021 között az EU védelmi kiadásai mindössze húsz százalékkal nőttek, szemben az Egyesült Államok 66 százalékos, Oroszország 292 százalékos és Kína 592 százalékos emelkedésével. Összehangolt megközelítés nélkül a katonai beruházások csak további széttagoltsághoz és az eddig elért eredmények felmorzsolódásához vezethetnek – mondta. A védelmi ipari képességek közös beszerzésére az uniós bizottság rövid távú uniós eszközt javasol, hogy támogassa a tagállamok együttműködését a legsürgetőbb és legfontosabb hiányosságok pótlására. Az Európai Bizottság a következő két év alatt erre a célra 500 millió euró uniós költségvetést különít el – közölte Borrell.

A katonai képességbeli hiányosságok kezelésére a brüsszeli bizottság a készletek feltöltését, a szovjet korszak örökölt rendszereinek helyettesítését, valamint a lég- és rakétavédelmi rendszerek megerősítését javasolta. A testület emellett sürgette, hogy a tagállamok dolgozzanak ki konkrét közép- és hosszú távú stratégiai terveket a légi, a szárazföldi, a tengeri, az űr- és kibervédelmi területen – tette hozzá az uniós diplomácia vezetője.

Első ízben ismert be háborús bűnt egy orosz katona a bíróság előtt
Beismerte kijevi bírósági tárgyalásán egy orosz katona, hogy agyonlőtt egy civil lakost az északkelet-ukrajnai Szumi megyében – jelentette az UNIAN hírügynökség. Az ukrán híradások kiemelték, hogy Vagyim Sisimarin az első orosz katona, akit Ukrajnában bíróság elé állítottak háborús bűntett elkövetésének vádjával. Az ukrán Szabadság Rádió hozzátette, hogy a bírósági eljárás “a háború törvényeinek és szokásainak megsértése” címén zajlik ellene. A tárgyaláson az ügyész egy rövid vádiratot olvasott fel. Az orosz katona megerősítette, hogy teljes mértékben elismeri bűnösségét. Kijelentette azt is, hogy kész tanúskodni az ügyben. “A nyomozás megállapította, hogy a vádlott február 28-án a Szumi megyei Csupahivka községben látott egy fegyvertelen lakost kerékpárt tolva sétálni az út szélén, és közben telefonálon beszélni. Több célzott lövést adott le a 62 éves áldozat fejére egy Kalasnyikov gépkarabélyból. A férfi a helyszínen életét vesztette, mindössze néhány tíz méterre az otthonától” – idézett az UNIAN a vádiratból. A 21 éves orosz harckocsiegység-parancsnokra tíz évtől életfogytiglanig terjedő börtönbüntetés szabható ki.

The post Orosz agresszió: Az Európai Bizottság a védelmi kiadások fokozását sürgeti appeared first on .

Egyre több és több hölgy zárja szívébe a női okosórákat – ez amiatt lehet, mert az alkotók eltalálták, mit várnak el a nők egy ilyen eszköztől. A válasz: jó megjelenést és megfelelő funkció-összeállítást. Cikkünkből kiderül, mi jellemzi ezt a típust, és főleg, hogy melyek a legjobbak közülük.

Honnan ismerszik meg a női okosóra?

Nos, a leginkább a külsejéről. Szinte minden részletről kiabál, hogy kiket vesznek célba ezek a készülékek. Mivel a nők általában kisebbek, vékonyabbak a férfiaknál, kisebbek az óraházak, és keskenyebbek az óraszíjak.

A jellegzetességek másik része a “csajos” ízlést kívánja kiszolgálni. Ez megnyilvánul abban, hogy a dizájn kitüntetett jelentőségű. Emellett az óraházak és fémszíjak több színben elérhetők (például rózsaaranyban), mint a férfiak okosóráinál. Továbbá a fejlesztők a beállítható óralapokat is igyekeznek hozzáigazítani a célközönség ízléséhez.

A műfaj dobogósai

Lássuk hát, melyek voltak a legjobb női okosórák az Okosóra Blog szerint 2021-ben!

• Smartic Ria

Megjelenésében rendkívül elegáns készülék a Smartic Ria. Tökéletes kör alakú fém háza nagyon vékony, és 1,1 colos IPS kijelzőt foglal magába, amelyen számtalanféle óralap jeleníthető meg. Menüje igen egyszerű, ikonos felépítésű, emiatt nagyon könnyen kezelhető. Az alapvető funkciók közül minden fontosabbat tud: az idő és dátum mellett jelzi a hívásokat és értesítéseket. Telefonnal összekapcsolva irányítható vele a mobil kamerája és zenelejátszója. Több sportfunkcióval is bír: vízállóságon kívül fel tud mutatni lépésszámlálást, pulzus- és aktivitásmérést, stoppert és sportmódokat.

• Q4 Fit

Ez a kicsi, igen mutatós okosóra nagyon szép színekben vásárolható meg. Ennek a menüje is ikonos. A gyártó vásárláskor szilikon és fém szíjat ad vízálló órájához, a szíjak tehát cserélhetők. Viszonylag egyszerű beltartalmú okosóráról van szó: csak a legalapvetőbb funkciók érhetők el. Ilyen az idő kijelzése mellett az értesítések jelzése, a pulzusmérés, a lépésszámlálás. Nagy pozitívuma hosszú üzemideje: egyetlen töltés több napra ellátja energiával ezt a kompakt kis eszközt.

• Smartic Q7

Ennek az okosórának nem a mérete a “legnőiesebb” része, mert az előzőeknél valamivel nagyobb. Azonban színválasztéka, magas minőségű kivitele, szépsége rendkívül meggyőzővé teszi megjelenését. Funkció-összeállítása szélesebb skálán mozog, mint a másik két eszköznél. Magyar menüben navigálhatunk benne, kijelzi az értesítéseket, és pulzusmérővel is ellátták. Ennek is cserélhető a szíja (szintén közös jellemző az előző órával, hogy ehhez is adnak ajándékba fémszíjat). Vízálló, és elérhetőek benne sportmódok. Ami még kiemeli a többi női okosóra közül, hogy ellátták mikrofonnal és hangszóróval is, így Bluetooth-on keresztül telefonálni is lehet vele.

Bármelyik is tetszik meg nekünk a női okosórák közül, ne szégyelljünk hosszasan válogatni, nézelődni, hiszen rendkívül széles a választék mind külsőt, mind belsőt tekintve. Érdemes addig keresni, amíg meg nem találjuk a hozzánk igazán illőt!

 

The post A női okosórák top hárma – a legjobbak! appeared first on .

Csehország 15 Leopard 2A4 típusú harckocsit kap Németországtól, és tárgyalásokat kezdett további ötven, a legkorszerűbb Leopard-változathoz tartozó 2A7+ típusú tank szállításáról, utóbbiakat a következő években megvásárolná a cseh állam – jelentette be Jana Cernochová védelmi miniszter a kormány ülésén.

A Leopard 2A4 típusú tankokat Csehország már az idén megkaphatná, később a korszerűsítésükkel is számolnak. A harckocsivezetők kiképzése a német gépeken már az idén megkezdődik – közölte Jakub Fajnor, a védelmi tárca szóvivője újságírókkal.

Elmondta: Németország a harckocsik ajándékozásával mutatja ki, mennyire értékeli, hogy Csehország intenzíven segíti Ukrajnát hadianyagokkal és fegyverekkel. A hozzáférhető információk szerint a csehek többtucatnyi T-72 típusú – egykori szovjet gyártású – tankot is küldtek az ukránoknak.

Cernochová később sajtóértekezleten azt mondta, hogy az ajándékba kapott német tankok mind harcképesek lesznek. Az újak gyártásába, amelyek megvételéről a közeljövőben kezdődnek a tárgyalások, a cseh ipari cégek is beszállnak. A cseh-német fegyverüzletről május elején állapodott meg Petr Fiala cseh kormányfő és Olaf Scholz német kancellár. A régebbi harckocsikhoz a németek lőszert és pótalkatrészeket is szállítanak.

Csehország azt szeretné, ha Németország a fegyvergyártásban is Prága kulcsfontosságú partnerévé válna – szögezte le Cernochová. A megfelelő cseh-német szerződéseket még a nyár folyamán meg tervezik kötni – jegyezte meg a miniszter. Leopard tankokat használ több NATO-tagország, köztük Magyarország és Lengyelország is – tette hozzá.

A cseh hadsereg jelenleg korszerűsített, szovjet származású T-72M4 CZ tankokat használ, amelyeket mihamarabb le akar cserélni. A kormány eredetileg amerikai harckocsikat szeretett volna vásárolni, de kiderült, hogy erre legkorábban 2030-ban kerülhetne sor – írta a CTK hírügynökség.

 

The post Csehország Leopard tankokat kap és vesz Németországtól appeared first on .

A Belgiumban előrenyomuló amerikai 1. hadsereg által 1944. szeptember 7-én felszabadított Liége közelében, Neuville-en-Condroz településen helyezkedik el az 1945 februárjában létesült amerikai katonai temető és emlékhely, az Ardennes American Cemetery and Memorial. A temető abból a szempontból egyedi, hogy nem csak a térségben elesettek földi maradványait őrzi, hanem az európai hadszíntér szinte valamennyi nagyobb csatájában elesettekét is, sőt a csendes-óceáni térségből is kerültek ide elhunytak. Ennek az az oka, hogy a temető a háború végétől 1960-ig központi azonosító helyként is működött, itt igyekeztek minden kétséget kizáróan megállapítani az elesett katona személyazonosságát. Ez többnyire sikerült is, az Ardennes American Cemetery and Memorial földjében nyugvó 5311 elhunyt közül csak 792 az ismeretlen.

Látogatóközpont. A kaputól hosszú, fákkal és gondosan nyírt gyeppel szegélyezett út vezet ahhoz az épülethez, ahol információt kérhetünk, de a temetőt gondozó szervezet amerikai embere szívesen beszél az itt nyugvók történetéről is: kik voltak, mi történt velük, miért nyugszanak belga földben.

[...] Bővebben!

Azonnali hatállyal felfüggesztette a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) egy VII. kerületi, Nefelejcs utcai pizzéria működését, miután az Atamel bt. által üzemeltetett egység ellenőrzésénél súlyos élelmiszerbiztonsági kockázatot jelentő higiéniai körülményeket találtak, szennyezett berendezéseket és nagy mennyiségű élő csótányt a főzőtérben – közölte a Nébih.

A hivatal szakemberei a vendéglátó-ipari egység helyszíni ellenőrzésénél megállapították, hogy az étterem üzemi helyiségei túlzsúfoltak, a padozat, az oldalfalak, berendezések, polcok szennyezettek voltak. Több helyen a technológiához nem kapcsolódó tárgyakat, eszközöket tároltak, ezzel szennyeződés veszélyének tették ki az élelmiszereket.

A húselőkészítő helyiség fagyasztó-, hűtő-, daráló- és szeletelőberendezései koszosak voltak, a főzőtérben a sütő lábazata körül és a sütő alatt nagy mennyiségű szennyeződés gyülemlett fel, a tűzhely rácsrostjaira vastagon ráégett a szennyeződés. A nyitott bejárati ajtó közvetlen közelében található szennyezett dagasztógép félig megtelt vízzel, benne a következő dagasztáshoz előkészített kovásszal.

A közlemény szerint további problémát jelentett a hűtőterek rendezetlensége, de az eltérő higiéniai megítélésű élelmiszerek szakosított tárolása sem volt megoldott. Ráadásul az étterem több helyiségében, így az árukiadóban a hűtőszekrény ajtaján, a főzőtérben és a mosogató melletti tárolóban elhelyezett edényeken, eszközökön nagy mennyiségű, élő csótányt találtak a Nébih munkatársai.

Súlyos hiányosságként értékelték a szakemberek, hogy a főzőtérben található egyetlen kézmosó eldugult, kézmosószer, papír kéztörlő, hulladéktároló sem állt rendelkezésre. Az egész egységben kizárólag a vendégmosdókban lehetett higiénikus módon kezet mosni. A dolgozók munkaruházata is erősen elhasznált, szennyezett volt.

A Nébih a súlyos élelmiszerbiztonsági kockázatot jelentő körülmények miatt egyrészt felfüggesztette az egység működését, másrészt kilenc tétel, összesen 82,18 kilogramm nem nyomon követhető vagy lejárt minőségmegőrzési idejű élelmiszert azonnali hatállyal kivont a forgalomból, illetve felhasználásukat, forgalomba hozatalukat megtiltotta.

Ugyanakkor jelezték, az étterem az élelmiszerhigiéniai és élelmiszerbiztonsági hiányosságok kijavítása után, a hatóság kedvező eredményű helyszíni szemléjét követően folytathatta tevékenységét. Az eljárás és a bírság megállapítása folyamatban van – olvasható a Nébih közleményében.

Nyilvános cégadatok szerint az Atamel Bt. székhelye Budapesten, a Nefelejcs u. 27. szám alatt van. Ezen a címen működik a Don Corleone Pizzéria és Étterem. A -szerk- megj.

The post Súlyos higiéniai hiányosságok miatt felfüggesztette egy budapesti pizzéria működését a Nébih appeared first on .

Szándékosan okozhatták a China Eastern kínai légitársaság belföldi járatának márciusban történt katasztrófáját, amely 132 ember halálát okozta – jelentette a The Wall Street Journal (WSJ) című amerikai lap bennfentes forrásra hivatkozva.

A WSJ kedden megjelent cikkében egy, a repülőszerencsétlenség okainak és körülményeinek feltárását célzó, amerikai vizsgálat előzetes megállapításait ismerő forrásra hivatkozva számolt be arról, hogy a gép “úgy viselkedett, ahogyan arra a pilótafülkéből kapott utasítást”.

A március 21-én lezuhant Boeing 737-800-as típusú utasszállító Kunmingból Kantonba (Kuangcsou) tartott. A kevesebb mint kétórás úton közlekedő gépet a felszállás után egy órával érte baleset. Rendkívül szokatlan módon több mint nyolcezer méteres magasságból kezdett hirtelen zuhanni. Rövid ideig úgy tűnt, sikerült megállítani a zuhanást, de aztán pár perc múlva megszakadt a kapcsolat a földi irányítóközponttal, és a gép csaknem teljesen függőlegesen, orral lefelé egy erdős területen a földbe csapódott. A gép fedélzetén 132 ember – 123 utas és 9 fős személyzet – tartózkodott, a szerencsétlenséget senki sem élte túl.

A repülőgép két feketedobozát – az adatrögzítőt és a fedélzeti hangrögzítőt – egy héten belül megtalálták a mentőcsapatok. Az amerikai hatóságok vizsgálata részben a megrongálódott állapotban előkerült adatrögzítő adatainak kinyerésére épül.

A China Eastern a balesetet követően közölte: a szerencsétlenséget szenvedett repülőgépet 2015 júniusában állították üzembe, és azóta szigorú technikai előírásoknak megfelelően tartották karban, a felszállást megelőzően a gép megfelelt a repüléshez szükséges követelményeknek. A légitársaság közleménye szerint azóta sem került elő újabb bizonyíték, amely alapján megállapítható lenne, hogy a repülőgéppel lett volna bármilyen probléma. A lap forrása szintén úgy nyilatkozott, hogy a vizsgálatot vezető kínai hatóságok egyelőre nem jeleztek semmilyen műszaki vagy repülőgép-irányítási problémát.

A China Eastern közleményben továbbá megismételték a légitársaság egyik vezető tisztségviselőjének márciusi közlését, miszerint a pilóták egészségügyi, családi és pénzügyi helyzete egyaránt jó volt.

 

The post Az egyik pilóta lehet a bűnös a dél-kínai repülőszerencsétlenségben appeared first on .

Finnország és Svédország benyújtotta hivatalos csatlakozási kérelmét az Észak-atlanti Szerződés Szervezetéhez (NATO) – jelentette be Jens Stoltenberg NATO-főtitkár.

Stoltenberg Klaus Korhonen finn, valamint Axel Wernhoff svéd NATO-nagykövettől vette át a csatlakozási kérelemről szóló dokumentumokat Brüsszelben, a katonai szövetség székházában. A főtitkár közölte: a katonai szövetség minden tagja egyetért a NATO bővítésének és a tagállamok egységének fontosságával. “Melegen üdvözlöm Finnország és Svédország NATO-csatlakozási kérelmét. Önök a legközelebbi partnereink” – mondta.

Kijelentette: a csatlakozási szándék kinyilvánítása jelentős pillanatban történt, és kifejezte abbéli reményét, hogy a folyamat gyorsan lezárul.

“Ez egy történelmi pillanat, amelyet meg kell ragadnunk” – szögezte le Stoltenberg, majd hozzátette: minden nemzetnek joga van megválasztani azt az utat, amelyen járni kíván.

A NATO legutóbb két évvel ezelőtt bővült, 2020. március 27-én Észak-Macedónia a szervezet 30. tagja lett. A délszláv állam a NATO 2018. júniusi csúcstalálkozóján kapott meghívást a csatlakozási tárgyalások megkezdésére, amelynek feltétele volt Görögországgal fennálló névvitájának lezárása.

A NATO-t a hidegháborús fegyverkezési verseny idején, 1949. április 4-én alapították Washingtonban. Az alapító tagok között volt az Egyesült Államok, Belgium, Dánia, az Egyesült Királyság, Franciaország, Hollandia, Izland, Kanada, Luxemburg, Norvégia, Olaszország és Portugália., aki történelmi lépésnek nevezte a csatlakozási szándék kinyilvánítását, és úgy vélte, hogy a két ország csatlakozási kérelmének elfogadása gyorsan megvalósulhat, ami – szavai szerint – növelni fogja a katonai szövetség biztonságát

Magyarország, Csehországgal és Lengyelországgal együtt, 1999-ben csatlakozott a katonai tömbhöz.

 

The post Újabb orosz kudarc: Finnország és Svédország benyújtotta a csatlakozási kérelmét a NATO-hoz appeared first on .

Ma bepillantást nyerhettünk a németországi Vilseckben állomásozó amerikai 2. páncélos felderítő ezred (2CAV, 2CR) Magyarországon gyakorlatozó/megerősítő erőinek egy napjába, különös tekintettel az önjáró aknavetősök munkájára.

A "0"-ponttal szemközti dombon, a szektor bal oldalán foglalt tüzelőállást a mai körös-hegyi gyakorlást támogató két önjáró aknavető, melyek a Móroc-tető alatti célterületet szórták meg aknagránátjaikkal.. Az egyik lövedék éppen most indul mintegy 40 másodpercnyi, első és egyben utolsó repülőújára.

Az önjáró aknavetők tervezőinek jelentős igénybevétellel kell számolniuk.

Kora nyári idill a TÁS-ban.

Cipekedés, töltés, várakozás. Mozzanatok egy aknavetős életéből.

M121, azaz Soltam K6 120 milliméteres aknavető az M1129 Stryker fő fegyvere.

M783 gyújtóval szerelt M993A1 aknagránátok szállítókonténerei.

Ez már a Körös-hegy. Az aknavetők sikeréhez minden bizonnyal hozzájárul a Stryker felderítő változata (M1127, RV)...

...illetve annak álcaponyva-nyesedékkel...

...vagy száraz kóróval álcázott nagy hatótávú figyelőműszere, az LRAS3.

De figyelemre méltó a .50-es géppuskát és a Javelin indítót hordozni képes Kongsberg M153 CROWS II távirányított fegyvertorony is.

Köszönet a nagyszerű fotózásért!

Zord

Letartóztatta a Nyíregyházi Járásbíróság azt a férfit, aki autóval halálra akarta gázolni ismerősét a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Kállósemjénben – közölte a Nyíregyházi Törvényszék sajtószóvivője.

Resán Dalma a szombatra virradó éjszaka történtekről szóló közleményben azt írta, a gyanúsított egy házibuliban szólalkozott össze a sértettel, majd az érte érkező édesanyja autójával a ház udvarán elütötte a három-négy méterre álló áldozatát, a felállni próbáló sértettet az autó orrával a házfalnak szorította.

A gyanúsított és rokonai magára hagyták az életveszélyesen megsérült embert.

Az emberölés bűntettének kísérletével gyanúsított férfi már többször volt büntetve és jelenleg is tart ellene egy másik büntetőeljárás – tette hozzá Resán. A letartóztatás elrendeléséről szóló végzést az ügyészség tudomásul vette, a gyanúsított és védője fellebbezést jelentett be.

 

The post Elgázolta haragosát egy férfi a szabolcsi Kállósemjénben appeared first on .

Az ukrán rendfenntartók már 45 orosz állampolgárt azonosítottak, akik a nyomozás szerint háborús bűnökkel felérő atrocitásokat követtek el Ukrajna területén – közölte Irina Venegyiktova ukrán főügyész.

“Ami a háborús bűnökkel kapcsolatos nyomozásainkat illeti, (…) a mai napig 45 ilyen személyt azonosítottunk háborús bűncselekményekkel kapcsolatban, amelyek a büntető törvénykönyv 438. cikkelyébe ütköznek, és három személy már bíróság előtt áll” – idézte az Ukrajinszka Pravda hírportál a főügyészt, aki hozzátette, hogy az egyik érintettet hivatala egy civil meggyilkolásával vádolta meg, további kettőt pedig azért állítottak Ukrajnában bíróság elé, mert a vád szerint a keleti országrészben lévő Harkiv megyében civil infrastruktúrára lőttek. “Vagyis mi itt sokkal gyorsabban haladunk, mint a nemzetközi igazságszolgáltatásban” – jegyezte meg Venegyiktova.

Kifejtette, hogy máig 45 személyt azonosítottak, akik atrocitásokat követtek el Ukrajnában, de nyilván többen is lesznek, mivel 11 600 esetről van folyamatban jelenleg eljárás – tette hozzá. “A mi dolgunk, hogy mindenkit megtaláljunk” – szögezte le.

A főügyész szavai szerint ahhoz, hogy minden elkövetőt bíróság elé állítsanak, meg kell találni az összes tanút és az Oroszország által Ukrajna ellen indított háború minden erre vonatkozó bizonyítékát. Mint rámutatott, ezt ugyanakkor nehezíti, hogy egyes területekhez az ukrán hatóságok nem tudnak hozzáférni. “Ezért lehetetlen előre megjósolni, meddig fog tartani ez az egész folyamat” – konstatálta Venegyiktova.

Eközben az Ukrajinszka Pravda az Interfax orosz hírügynökségre hivatkozva tette közzé az orosz védelmi minisztérium közlését arról, hogy megállapodás született a mariupoli Azovsztal üzemben az orosz erők által körbezárt ukrán katonák képviselőivel a sebesültek elszállításáról. Az orosz tárca közlése szerint az Azovsztalnál tűzszünet lépett életbe, és az orosz erők “zöld folyosót” nyitottak, hogy a sebesült ukrán katonákat a Moszkva-barát, szakadár donyecki “népköztársaság” által ellenőrzött területen lévő Novoazovszk település egyik egészségügyi intézményébe szállítsák. Az Ukrajinszka Pravda hozzáfűzte, hogy ukrán részről ezt az információt még nem erősítették meg.

Később Denisz Prokopenko, az Azov ezred parancsnoka a Telegram üzenetküldő alkalmazáson keresztül üzenetet tett közé, amelyben azt mondta, “hogy elvégezték a feladatot, és meg akarja menteni az alá rendelt katonák életét”.

“Mariupol védői minden nehézség ellenére eleget tettek a parancsnak, 82 napon keresztül húzták a túlerőben lévő ellenséggel szemben, és lehetőséget adtak az ukrán hadseregnek az átcsoportosításra, további személyi állomány kiképzésére, valamint nagy mennyiségű fegyver átvételére a partnerországoktól. Egyik fegyver sem működik professzionálisan képzett katonai személyzet nélkül, ami a hadsereg legértékesebb elemévé teszi őket. Az életek megmentése érdekében az egész mariupoli helyőrség teljesíti a katonai főparancsnokság jóváhagyott határozatát, és reméli az ukrán nép támogatását” – idézett az Ukrajinszka Pravda a parancsnok üzenetéből.

Nyesztor Sufrics ukrán parlamenti képviselő, az Ellenzéki Platform – Az Életért nemrégiben feloszlott frakciójának tagja megerősítette az Ukrajinszka Pravdának azt az értesülést, hogy elhagyta Ukrajnát. A rendvédelmi szervektől a hírportál úgy értesült, hogy a kárpátaljai származású képviselő Románia felé lépte át az ukrán határt. Sufrics közölte, hogy “családi ügy” miatt utazott külföldre, és “teljesen törvényesen”. Közölte, hogy május 23-ig visszatér az országba.

A kormány határozata értelmében hadiállapot idején a 18 és 60 év közötti ukrán állampolgárságú férfiak nem hagyhatják el az országot, van viszont számos kivétel ez alól, és külön egyéni engedélyt is adhatnak rá a hatóságok.

Az ukrán parlament két héttel ezelőtt törvényt hozott, amelyben betiltotta a Moszkva-barátnak tartott pártok ukrajnai tevékenységét, ezek közé tartozik az Ellenzéki Platform – Az Életért párt is – írta az Ukrajinszka Pravda, hozzátéve, hogy a párt parlamenti frakciója a napokban hivatalosan megszűnt.

Borrell: az EU nem hagyja, hogy Ukrajna kifogyjon a katonai felszerelésekből
Az Európai Unió nem fogja hagyni, hogy Ukrajna kifogyjon katonai felszerelésekből, fontos, hogy Kijev “megvédhesse magát az orosz agresszióval szemben” – jelentette ki az uniós kül- és biztonságpolitikai főképviselő Brüsszelben, az EU-tagországok védelmi minisztereinek tanácskozását követően. Josep Borrell sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy a tagállamok képesek továbbra is segítséget nyújtani Ukrajnának, hogy folytani tudja “hihetetlen ellenállását” Oroszországgal szemben. Kijevnek szüksége van további katonai felszerelésre, ugyanis területén az orosz agresszió folytatódik – fogalmazott az uniós diplomácia vezetője.

The post Orosz agresszió: eddig 45 háborús bűntetteket elkövető oroszt azonosítottak Ukrajnában appeared first on .

Beni Ganz izraeli védelmi miniszter kijelentése szerint az iráni atomprogramot, amelynek keretében újabb ezer modern centrifugát helyeznek üzembe, jelenleg kisebb erőfeszítéssel lehetne megállítani, mint egy év múlva – jelentette a Jediót Ahronót című újság.

“Irán jelenleg ezer modern, IR6 típusú urándúsító centrifuga legyártásán és felszerelésén dolgozik mások mellett Natanz közelében, egy föld alatti létesítményben”- mondta Ganz a Reichman Egyetem Politikai és Stratégiai Intézetének konferenciáján kedden, egy nappal az Egyesült Államokba tervezett utazása előtt, ahol Lloyd Austin amerikai védelmi miniszterrel találkozik.

“Irán továbbra is rendületlenül tudást és tapasztalatot halmoz fel a modern centrifugák felügyelete, kutatása, gyártása és üzemeltetése terén. Néhány hét múlva elegendő hasadóanyaga lesz az első bombához” – hangsúlyozta az izraeli védelmi miniszter.

“Az egész régióban hadműveleti rendszereket fejlesztenek több ezer kilométeres hatótávolságú, nagy találati pontosságú manőverező robotrepülőgépekkel, föld-föld rakétákkal és drónokkal. Az elmúlt évben jelentősen megnőtt az iráni szövetségesek kezében lévő stratégiai fegyverek mennyisége is” – tette hozzá Ganz.

Az izraeli politikus közölte, hogy nem csak az atomfegyverek irányából ered az iráni fenyegetés, és ezeket a kihívásokat meg akarja vitatni találkozóján Lloyd Austinnal. Ganz először erősítette meg személyesen, hogy februárban elfogtak két olyan iráni drónt, amelyeket ciszjordániai vagy gázai övezeti terrorszervezetekhez próbáltak eljuttatni Iránból.

“A Forradalmi Gárda egy pár drónt küldött Iránból Izraelbe. Ejtőernyőket rögzítettek hozzájuk, és ezért úgy véljük, hogy le akarták ereszteni őket a Gázai övezetben vagy Ciszjordániában, hogy az ottani terrorista szervezetek felkapják. A küldetés kudarcot vallott, a drónokat Irakban elfogták” – hangsúlyozta Ganz.

Véletlenül találták meg egy jeruzsálemi házaspár palesztin gyilkosát
Három év után véletlenül megtalálták Izraelben egy házaspár palesztin gyilkosát, aki korábban az Iszlám Állam tagja is volt – jelentette a Kan közszolgálati műsorszolgáltató. A 34 éves, Ciszjordánia déli részén, Hebronban élő Vaszim Asszajed ölte meg három évvel ezelőtt Jeruzsálemben a Kaduri-házaspárt, akinek mindeddig felderítetlen halála komoly viharokat kavart Izraelben. Asszajed márciusban szabadult a terrorista tevékenység gyanúja miatt ellene elrendelt – az ország történetének egyik leghosszabb – három évig tartó adminisztratív, vagyis bírósági végzés nélküli előzetes letartóztatásából, egy izraeli börtönből. Szabadulása után négy nappal Jeruzsálemben megölt egy moldovai állampolgárt, akit zsidónak nézett. Mivel illegálisan, izraeli munkavállalási engedély nélkül tartózkodott a környéken, a határrendészet egyik egysége elfogta és táskájában megtalálták a három évvel ezelőtti gyilkossághoz használt kést.

A nyomozók átkutatták Asszajed anyjának otthonát, ahol egy táskát találtak olyan cipőkkel, amelyek megegyeztek a Kaduri-házaspár meggyilkolásának helyszínén találtakkal. Az igazságügyi orvosszakértői vizsgálat során megtalálták a cipőkön az áldozatok DNS-ét. A táska is megfelelt a leírások szerint annak, amelyet egy másik esetben, 2019 januárjában a Hadar Becalel elleni gyilkossági kísérletben viselt a gyanúsított. Annál az esetnél a megtámadott lány túlélte a merényletet, mert széles gallérja megvédte őt a késszúrástól, kiabálni kezdett, és a terrorista elszaladt. Asszajed vallomásából kiderült, hogy ezután másik áldozatot keresett, követte otthonába a bevásárlásból hazatérő Jehuda Kadurit, és belopódzott a szatyrok becipelésének idejére nyitva hagyott ajtón. Késével elvágta a torkát a bent lévő feleségnek, Tamar Kadurinak, majd közelharc után a férjet is megölte. A jómódú házaspár ismert volt Jeruzsálemben, a rendőrség több családtagot is kihallgatott, és meg is gyanúsított a gyilkossággal.

 

The post Ganz: Iránt ma könnyebb megállítani, mint egy év múlva appeared first on .

Egyes egyedül Putyin felelős az energia-, és az élelmiszerárak emelkedéséért, az orosz elnök szándékosan idézi elő a drágulást, amellyel világszerte bizonytalanságot és instabilitást akar elérni – jelentette ki a német külügyminiszter.

Annalena Baerbock a dán diplomácia vezetőjével, Jeppe Kofoddal folytatott megbeszélése után, kettejük tájékoztatóján elmondta, hogy Putyin “fegyverként használja az éhezést” az Ukrajna ellen folytatott háborújában. Szerinte ezt mutatja, hogy az orosz hadsereg magtárakat rombol le, mezőgazdasági területeket bombáz és blokád alá veszi a kikötőket, amelyekből el lehetne szállítani a terményt a világ legnagyobb gabonaexportőrei közé tartozó Ukrajnából – mondta a német külügyminiszter.

Szavai szerint Oroszország “gabonaháborút folytat”, vagyis megbénítja az ukrajnai gabonaexportot, hogy megosztottságot idézzen elő az Ukrajna elleni “brutális támadó háborút” elítélő 141 ország körében.

A háború világszerte érezhető következményeiért, köztük az energia és az élelmiszerek árának emelkedéséért egyedül Putyin felelős, a drágulás pedig a “tudatos háborús stratégia része”, és az a célja, hogy világszerte bizonytalanság és instabilitás keletkezzék, és elterjedjen az az érzés, hogy a háború miatt elrendelt szankciók nem is Oroszországot, hanem más térségeket sújtanak – fejtette ki Baerbock.

Aláhúzta, hogy ezzel a törekvéssel szembe kell szállni, ezért a világ legnagyobb ipari államait összefogó G7 csoportban már el is kezdték az egyeztetéseket arról, hogy milyen “alternatív útvonalakon” lehet biztosítani az ukrajnai gabonaexportot. Ez lesz a téma New Yorkban is, egy szerdai találkozón, amelyet amerikai partnerek szerveznek – ismertette a miniszter, hozzátéve, hogy személyesen vesz részt ezen a tanácskozáson.

Baerbock arról is szólt, hogy Törökország fenntartásai ellenére bízik Finnország és Svédország NATO-csatlakozásában. Mint mondta, “van néhány nyitott kérdés a török oldalról”, amelyet meg kell vitatni és véghez kell vinni a védelmi szövetség bővítését, méghozzá gyorsan, hiszen “mindenki tudja, hogy ez döntő, történelmi pillanat egy nagyon drámai helyzetben”. Hangsúlyozta, hogy a szövetség tagjai biztonsági garanciákat nyújtanak a két skandináv országnak, ha elhúzódik a tagsági kérelem benyújtása és a tagság megszerzése közötti átmeneti időszak.

Lipavsky: elfogadhatatlan a magyar álláspont az Oroszország elleni új szankciók ügyében
Elfogadhatatlan Magyarország elutasító álláspontja az orosz energiaexportot érintő európai uniós szankciók ügyében – jelentette ki Jan Lipavsky cseh külügyminiszter. Az Európai Bizottság kompromisszumos javaslatait, miszerint Szlovákia és Magyarország az olajembargó ügyében 2024 végéig, Csehország pedig 2024 közepéig halasztást kapnának, diplomáciai források szerint Prága és Pozsony elfogadta, míg Magyarország újabb feltételeket szabott – írta a CTK cseh hírügynökség. Lipavsky elfogadhatatlannak tartja a magyar kormány hozzáállását az orosz energiaexportot megcélzó szankciókhoz. “Európának, különösen most, egységesebbnek kell lennie, mint korábban bármikor” – szögezte le a cseh külügyek irányítója.

The post Baerbock: egyedül Putyin felelős az energia- és az élelmiszerárak emelkedéséért appeared first on .

Németország mindent megtesz azért, hogy gyorsan megvalósuljon Finnország és Svédország csatlakozása a NATO-hoz – jelentette ki Olaf Scholz német kancellár.

A kancellár Daniel Risch liechtensteini kormányfővel folytatott megbeszélése után, kettejük tájékoztatóján elmondta, hogy a két skandináv ország az Ukrajna elleni orosz támadásra és az európai biztonsági helyzet ebből fakadó “drámai változására” reagál a csatlakozási folyamat elindításával.

A tagsági kérelem benyújtása azonban nemcsak Finnországnak és Svédországnak fontos, hanem “történelmi lépés a védelmi szövetségnek és egész Európának” — mondta Scholz. Mindkét ország Németország “nagyra becsült szövetségese”, és csatlakozásukkal hozzájárulnak a NATO védelmi képességének további erősítéséhez.

Törökország fenntartásairól szólva hozzátette: szilárd meggyőződése, hogy az ankarai vezetés is támogatja majd a bővítést.

Kiemelte, hogy Finnország és Svédország számíthat Németországra. Berlin a tagsági kérelem és a csatlakozás közötti átmeneti időszakban is megerősíti a katonai együttműködést a NATO-tagságra pályázó két országgal, különösen a Balti-tenger térségében – mondta a német kancellár, ismertetve, hogy közös hadgyakorlatokat terveznek Finnországgal és Svédországgal.

Risch a többi között arról szólt, hogy hazája ugyan nem tagja az Európai Uniónak, mégis teljes egészében átvette és támogatja az Oroszország elleni EU-s szankciókat. Mint mondta, Liechtenstein “kis ország” és “csendes”, de a mérete alapján elvárhatónál nagyobb erőfeszítéseket tesz, és “felemeli a hangját”, ha szükségesnek látja. Ezt fejezi ki a csatlakozása az EU-s szankciókhoz és az a kezdeményezése is az ENSZ-ben, hogy a közgyűlés kapjon felhatalmazást a Biztonsági Tanács bármely tagja által emelt vétó érvénytelenítésére – ismertette Risch.

Scholz arról is tájékoztatott, hogy hétfőn ismét beszélt telefonon Volodomir Zelenszkij ukrán államfővel. Felidézte, hogy előzőleg, pénteken Putyinnal tárgyalt telefonon az ukrajnai háborúról. A kancellár hivatala az ukrán államfővel folytatott megbeszélésről közölte, hogy a két vezető áttekintette a katonai és a humanitárius helyzetet, és egyetértettek abban, hogy az orosz támadások beszüntetése és az orosz csapatok kivonása szükséges ahhoz, hogy Ukrajna és Oroszország diplomáciai úton, tárgyalásokkal rendezhesse viszonyát.

 

The post Scholz: Németország mindent megtesz a gyors finn és svéd NATO-csatlakozásért appeared first on .

Tizenkét városba, két fesztiválra és két gyermektáborba látogat el a “Road Safety – a biztonság az első” országjáró közlekedésbiztonsági oktatási programsorozat, amelyet óvodásoknak és alsó tagozatos általános iskolás tanulóknak szervez a HUMDA Magyar Autó-Motorsport és Zöld Mobilitás-fejlesztési Ügynökség Zrt. A korábbi húsz helyszínen több mint 45 ezren vettek részt a képzésen – közölte a szervező.

A HUMDA ismertette: május 16-tól november 11-ig tart az újabb programsorozat, amely Makón kezdődik, majd május 23-tól Miskolcra, május 30-tól Paksra, június 6-tól pedig Balatonfüredre látogat. A városi helyszíneken jellemzően hétfőtől péntekig találkozhatnak az érdeklődők a HUMDA Road Safety-vel. Június 12-13-án a Hungaroringre, a Super Racing Fesztiválra, június 15-19. közt pedig Balmazújvárosba látogat a programsorozat.

A nyári szünetben, július 4-től 29-ig a gyermeknek szervezett zánkai és a fonyódligeti Erzsébet-táborok résztvevői részesülnek átfogó közlekedésbiztonsági oktatásban. Augusztus első hétvégén a zalaegerszegi ZEG Rally Show-ra látogatnak a HUMDA munkatársai.

A 2022-2023-as tanév elején Gyulán, Békéscsabán, Orosházán, Kalocsán, Mezőkövesden, Egerben, majd az őszi szünetben Keszthelyen tanulhatnak a gyermekek az ideiglenes KRESZ-pályán.

A HUMDA az Innovációs és Technológiai Minisztériummal karöltve tavaly szeptemberben indította el az edukációs projektet, amelynek célja a jövő közlekedőinek szemléletformálása. A várakozások szerint ennek hatására a közlekedési balesetek és különösen a végzetes kimenetelű balesetek száma 2030-ra a felére, 2050-re pedig nullára csökkenhet.

 

The post Folytatódik a kisiskolások közlekedésbiztonsági programsorozata appeared first on .

Majdnem száz belgrádi általános- és középiskolában volt bombariadó hétfő reggel – közölte a szerbiai oktatási minisztérium.

A tárca tájékoztatása szerint az iskolák időben értesítették a szülőket, hogy ne küldjék iskolába gyerekeiket, így ezekben az intézményekben hétfőn vagy nem volt tanítás, vagy csak késő délelőtt kezdődött el az oktatás.

Az oktatási minisztérium később azt is tudatta, hogy a rendőrségi ellenőrzések elvégzése után kiderült, hamis bejelentésekről volt szó. Április végén hasonló bombariadó volt több mint húsz belgrádi középiskolában. A rendőrség akkor is megállapította, hogy hamis riasztásról volt szó.

Hétfőn a dél-szerbiai Nis repülőterén is bombariadó volt. Ott még tart a vizsgálat, a repülőteret kiürítették, a járatokat elhalasztották.

 

The post Közel száz belgrádi iskolában volt bombariadó appeared first on .

Oroszország válaszolni fog a NATO katonai infrastruktúrájának Finnországra és Svédországra történő kiterjesztésére – figyelmeztetett Putyin a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetének (ODKB) moszkvai csúcstalálkozóján.

Putyin szerint a válaszlépésekről Moszkva az Oroszországot fenyegető döntések alapján fog dönteni. Hozzátette, hogy a NATO Finnországgal és Svédországgal történő bővítése nem jelent közvetlen fenyegetést Oroszországra, mert Moszkvának “nincs problémája ezekkel az országokkal”.

Az orosz elnök a NATO-bővítést mesterségesként jellemezte. Rámutatott, hogy a szövetség túllép a földrajzi rendeltetésén, és megpróbál más régiókat “nem a legjobb módon” befolyásolni.

Putyin a tanácskozáson, amelyet a hat tagállamból álló ODKB alapjául szolgáló szerződés aláírásának 30. és a szervezet megalakításának 20. évfordulója alkalmából hívtak össze, egyebek között arra is kitért, hogy a Nyugat szerinte szemet huny az Ukrajnában régóta “burjánzó neonácizmus” felett, sőt, mint mondta, valójában bátorítja a tendenciát. Hozzátette, hogy mindezt a nyugati társadalmakban “példátlanul erősödő, fékeveszett ruszofóbia kíséri”.

Putyin hangsúlyozta, hogy az ODKB-országoknak együtt kell működniük a Nagy Honvédő Háborúban (a második világháborúnak a Szovjetuniót érintő szakaszában) aratott győzelem emlékének és a hatalmas veszteségeket elszenvedett népek fegyvertényének védelmében. Mint mondta, szembe kell szállni a nácik, kollaboránsaik és mai követőik tisztára mosására irányuló kísérletekkel.

Putyin azt javasolta, hogy a Független Államok Közössége (FÁK) megfigyelői státuszt kapjon a szövetségben és szorgalmazta, hogy az ODKB fokozza az együttműködést az olyan “természetes partnereivel”, mint a Sanghaji Együttműködési Szervezet és a FÁK. Kifejezte reményét, hogy az ODKB a kiélezett nemzetközi helyzetben is tovább fejlődik és bejelentette, hogy a szervezet ősszel közös hadgyakorlatokat hajt majd végre Kazahsztánban, Kirgizisztánban és Tádzsikisztánban.

Putyin az ukrajnai háború menetéről zárt ajtók mögött tartott tájékoztatást szövetségeseinek.

A tanácskozás nyilvános szakaszában Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök bírálta a szövetség többi tagállamát – Kazahsztánt, Kirgizisztánt, Örményországot és Tádzsikisztánt- amiért nem állt ki nyíltan a nyugati szankciók által sújtott Oroszország és Fehéroroszország mellett. Emlékeztetett rá, hogy az ODKB januárban csapatokat vezényelt Kazahsztánba a tüntetések által megrendített kormány támogatására.

Lukasenka követendő példaként hozta fel az egységesen cselekvő EU-t, azt hangoztatva, hogy egyenként a tagállamokat lerombolják. Ukrajnával kapcsolatban az ország feldarabolására irányuló tendenciát nevezte meg a legnagyobb veszélynek, amelyben a Nyugatot nevezte meg felelősnek.

Nikol Pasinján, az ODKB-ben soros elnök Örményország miniszterelnöke arról beszélt, hogy a tagállamoknak össze kell hangolniuk szavazásukat a nemzetközi szervezetekben, Kaszim-Zsomart Tokajev kazah elnök pedig annak fontosságát hangsúlyozta, hogy a szövetségesek összefogjanak a stabilitásukat Afganisztán felől fenyegető veszély ellen.

A csúcs részvevői több dokumentumot aláírtak és közös nyilatkozatot adtak ki, amelyben egyebek között kifejezték készségüket a NATO-val történő gyakorlati együttműködésre. A dokumentum szerint a szövetség vezetői komolyan aggódnak azon tendencia miatt, hogy az általánosan elismert nemzetközi jogi normák és elvek megkerülésével egyesek “erőszakkal avatkoznak be válsághelyzetekbe, és az ENSZ Alapokmányát megsértve erőszakot alkalmaznak, vagy azzal fenyegetnek a konfliktusok megoldására. Elítélték egyebek között a belügyeikbe történő beavatkozást, az ENSZ Biztonsági Tanácsának előjogait sértő egyoldalú szankciókat, valamint a kettős mérce alkalmazását a gyűlölet és az intolerancia megítélésében.

A szövetségesek kifejezték készségüket a határok biztonságának szavatolására, a többi között az afganisztáni és az ODKB más külső határain kialakult aggasztó helyzet fényében.

Elhagyja Oroszországot a McDonald’s
A McDonald’s Corp. amerikai gyorsétterem-lánc több mint három évtized után elhagyja Oroszországot és egy helyi vevőnek adja el éttermei teljes portfólióját – számolt be a McDonald’s bejelentését idézve több sajtóorgánum és hírügynökség. “Az ukrajnai háború okozta humanitárius válság és az azt előidéző kiszámíthatatlan működési környezet arra a következtetésre késztette a McDonald’s-t, hogy az oroszországi üzletág további tulajdonlása már nem tartható fenn, és nem áll összhangban a McDonald’s értékeivel sem” – áll a gyorsétteremlánc közleményében. A McDonald’s ukrajnai éttermei egyelőre zárva tartanak, de a dolgozókat továbbra is fizetik. Az amerikai gyorsétterem-hálózat McDonald’s egy oroszországi helyi vevőnek kívánja eladni érdekeltségeit, és arra törekszik, hogy szerződésben gondoskodjon a 62 ezer dolgozó jövőbeni foglalkoztatásáról. A cég 847 étteremmel rendelkezik Oroszországban. Védjegyeit megtartja ugyan Oroszországban a McDonald’s, de az értékesítés után nem fogja engedélyezni a cégnév, a logó, a márkajelzés és az étlap használatát. Az amerikai gyorsétteremlánc tavaly bevételének 9 százalékát, mintegy kétmilliárd dollárt termelt ki az orosz és az ukrán piacon.

The post Orosz agresszió: Moszkva válaszolni fog a NATO-infrastruktúra finnországi és svédországi kiterjesztésére appeared first on .

Közös biztonság-és védelempolitika

(Írta: Kovács Rebeka Regina)

A Tanács 2022. február 3.-án megújította az uniós terrorista listát, amely a terrorizmus elleni küzdelem érdekében korlátozó intézkedések hatálya alá tartozó személyeket, csoportokat és szervezeteket sorol fel. A listát a 2001. szeptember 11.-i terrortámadásokat követően hozták létre a 1373/2001 ENSZ BT határozat végrehajtásaként. A listán, amelyet a Tanács félévente vizsgál felül, 13 személy és 21 csoport és szervezet szerepel, akiknek a pénzeszközei befagyasztásra kerülnek. Emellett pedig az uniós gazdasági szereplők számára tilos további pénzeszközöket és gazdasági erőforrásokat a rendelkezésükre bocsátani. Azt azonban fontos megemlíteni, hogy ez a szankciórendszer elkülönül az Al-Kaida és az ISIL/Daesh ellen irányuló uniós rendszertől, mivel az EU önállóan is alkalmazhat intézkedéseket az említett szervezet vagy velük kapcsolatban álló és/vagy támogató személyek és szervezetek ellen. Február 28-án pedig még tovább bővült az EU terrorizmus elleni szankciós lista, a Tanács úgy döntött, hogy Afganisztánban és a szomszédos régióban működő Al-Kaidához és ISIL/Da’esh-hez köthető két csoportot és két személyt felvesz az uniós szankciós rendszerbe. A listára felkerült az „Al-Kaida az indiai szubkontiensen” (AQIS) és annak vezetője, az „ISIS-K” (Iszlám Állam Khoraszán tartomány) szóvivője, Aziz Azam és a „Daesh-Hind tartomány” (Indiában működő Iszlám Államhoz köthető csoport) szóvivője. Az új intézkedésekkel összesen 8 személyre vonatkozik már a beutazási tilalom és a vagyonbefagyasztás.

Megrendezésre került az Európai Unió – Afrikai Unió csúcstalálkozó is. Az Afrikai Unió képviseletében Macky Sall, a Szenegáli Köztársaság és az Afrikai Unió elnöke találkozott Charles Michel-lel az Európai Tanács elnökével 2022. február 17 és 18 között.

A találkozó a következő eredményekkel zárult:

• az EU és az AU vezetői elkötelezik magukat a megújult partnerség közös jövőképének kialakítása mellett az egyre növekedő közös kihívások tudatában,
• a közös jövőkép célja a partnerség megszilárdítása, a szolidaritás, béke, biztonság és a fenntartható gazdasági fejlődés,
• helyi és regionális beszerzési mechanizmusok támogatása és a vakcinák, orvosi termékek egyenlő elosztása,
• az EU megerősíti elkötelezettségét, hogy legalább 450 millió oltóanyagot biztosít Afrikának és Team Europe 3 milliárd USD-vel támogatja a Covax-programot és az oltási programot a kontinensen,
• a Team Europe további 425 millió euróval támogatja az oltási program mobilizálását és az adagok hatékony elosztását, valamint az egészségügyi dolgozók képzését és az elemzési, szekvenálási kapacitást,
• 150 milliárd eurós Afrika-Európai beruházási csomag, amely támogatja a 2030-ig kitűzött és az AU 2063-as terveket,
• megújított és megerősített együttműködés a béke és biztonság érdekében az Afrikai Béke és Biztonság Architektúrája (APSA),
• megfelelő képzés, a kapacitások és felszerelés biztosítása, az autonóm békeműveletek támogatása, megerősítése és kiterjesztése, az afrikai védelmi és biztonsági erők megerősítése, többek között uniós missziók és segítségnyújtás révén, valamint a bűnüldözési kapacitásépítés támogatásán keresztül,
• együttműködés a kiberbiztonság területén és emberi jogok és a nemzetközi humanitárius jog tiszteletben tartásának előmozdítása,
• fokozott együttműködés migráció és mobilitás terén: közös fellépés kapacitásépítés révén a migrációval foglalkozó afrikai intézményekkel, az illegális migráció megelőzése, határigazgatás javítása, menekültügyi rendszerek erősítése, szakképzés és szakképesítés támogatása,
• multilateralizmus iránti elkötelezettség, a nemzetközi együttműködés előmozdítása, a globális egyenlőtlenségek leküzdése és enyhítése, az éghajlatváltozás elleni küzdelem, valamint a “globális közjavak” jobb biztosítása,
• támogatás a WTO szükséges reformjának megvalósításához és működésének javításához, a többoldalú kereskedelmi rendszer megerősítése érdekében.

Kiberpolitika

(Írta: Gál Henrik Norbert)

A február a már ismert orosz-ukrán konfliktus kapcsán több ponton is érdemi fejlődést hozott a kiberbiztonság területén. Az EU segítséget ígért Ukrajnának az orosz kibertámadások ellen, mely ígéretét teljesítette is, mégpedig oly módon, hogy egy szakértőkből álló bizottságot delegált számukra. A CRRT (Cyber Rapid Response Team) csapat helyi és távolsági segítségnyújtást is ígért. Erre komoly szükség is van, hiszen az orosz konfliktus hatására Európa-szerte elrendelték a kiberbiztonsági készültséget, miután Nagy-Britannia nemzetközi hatású kibertámadásra figyelmeztette a közösséget. Ennek előzményei ismertek, hiszen orosz hackercsapatok többek között a hadsereget, a minisztériumokat, a bankokat is támadás alá vették.

Szankciós politika

(Írta: Haiszky Edina Julianna)

Az Európai Unió Oroszországot érintő februári szankcióspolitikájának első lényegi elemeként korlátozó intézkedéseket fogadott el február 21-én öt magánszeméllyel szemben, akik olyan fellépéseket és politikákat hajtottak végre, amelyek aláásták vagy veszélyeztették Ukrajna területi integritását, szuverenitását és függetlenségét. A megjelölt személyeket az Orosz Föderációban az Állami Duma tagjainak 2021. szeptember 19-én választották meg az illegálisan annektált Krím-félsziget és Szevasztopol városának képviseletére, valamint a szevasztopoli választási bizottság vezetői és helyettes vezetői pozíciójára.

Az Oroszország elleni első szankciócsomagot az Unió 2022.02.23-án fogadta el válaszul az ukrajnai Donyeck és Luhanszk megyék nem kormányzati ellenőrzés alatt álló területeinek független entitásként való ismerésére, valamint az ezt követő döntésre, miszerint orosz csapatokat küld ezekre a területekre.

Az elfogadott csomag a következőket tartalmazza:

1. célzott szankciók az orosz Állami Duma 351 tagja és további 27 személy ellen,
2. a Donyecki és Luhanszki terület nem kormányzati ellenőrzés alatt álló területeivel fenntartott gazdasági kapcsolatok korlátozása,
3. Oroszország hozzáférésének korlátozása az EU tőke- és pénzügyi piacaihoz és szolgáltatásaihoz.

Az első szankcióscsomag rendelkezésének szigorításaira 2022.02.23-án került sor, az Oroszország Ukrajna elleni agresszióját követően összehívott rendkívüli csúcstalálkozója során. Az Oroszország elleni további szankciók célpontjai:

1. a pénzügyi szektor
2. az energia- és a közlekedési ágazat
3. kettős felhasználású termékek
4. exportellenőrzés és exportfinanszírozás
5. a vízumpolitika
6. az orosz magánszemélyekkel szembeni további szankciók
7. új listázási kritériumok

Oroszország ukrajnai inváziójára válaszul az EU második szankcióscsomagját 2022.02.25.-én adták ki: az EU úgy döntött, hogy befagyasztja Vlagyimir Putyin, az Orosz Föderáció elnöke és Szergej Lavrov, az Orosz Föderáció külügyminiszterének magánvagyonát. Emellett korlátozó intézkedéseket vezetett be az orosz Nemzetbiztonsági Tanács tagjaival és az orosz Állami Duma azon maradék tagjaival szemben, akik támogatták az önhatalmúlag kikiáltott donyecki és luhanszki “köztársaságok” Oroszország általi azonnali elismerését. A Tanács megállapodott továbbá egy további egyéni és gazdasági intézkedéscsomagról, amellyel az Oroszország által Ukrajna ellen elkövetett, provokálatlan és indokolatlan katonai agresszióra reagálnak. Ezek a szankciók a pénzügyi, az energetikai, a közlekedési és a technológiai ágazatra, valamint a vízumpolitikára terjednek ki.

A harmadik szankcióscsomagot 2022.02.28-án adta ki az EU, amelyben újabb intézkedéseket hagyott jóvá az Oroszországi Föderáció által Ukrajna ellen elkövetett, provokálatlan és indokolatlan katonai agresszióra válaszul. Az új intézkedések a következőket foglalják magukban:

1. az orosz központi bankkal folytatott tranzakciók tilalma
2. 500 millió eurós támogatási csomag az ukrán fegyveres erők felszerelésének és ellátásának finanszírozására,
3. az EU légterének átrepülési tilalma és az orosz légitársaságok uniós repülőterekre való belépésének tilalma,
4. új szankciók további 26 személlyel és egy szervezettel szemben.

Környezet-, energia- és klímapolitika

(Írta: Mészáros Kinga)

Az energia- és klímapolitika területén a legkiemelkedőbb hír, hogy februárban a Bizottság bemutatta a kiegészítő éghajlatváltozási aktusát. A taxonómia az éghajlatváltozás mérséklésére és az ahhoz való alkalmazkodásra irányul, különösképpen bizonyos gáz- és nukleáris tevékenységekre. Nagy eredmény, hogy a biztosi testület politikai megállapodásra jutott a szövegről. Az uniós taxonómia célja, hogy a magánbefektetéseket olyan tevékenységekhez irányítsa, amelyek szükségesek a klímasemlegesség eléréséhez. A taxonómiai besorolás azonban nem határozza meg, hogy egy adott technológia része lesz-e a tagállami energiamixnek vagy sem. A cél az átmenet felgyorsítása azáltal, hogy minden lehetséges megoldást felhasznál az klímapolitikai célok elérésében. A kiegészítő klímatörvény lényegében további gazdasági tevékenységeket vezet be az energiaszektorból az EU taxonómiájába, azaz azokat a nukleáris és gázipari tevékenységeket emeli még be, amelyek szintén átmeneti tevékenységként számba vehetőek. Emellett az átláthatóság érdekében speciális közzétételi követelményeket vezet be a gáz- és atomenergia-ágazatban folytatott tevékenységeikkel kapcsolatban a vállalkozások számára.

A vizsgált időszakban több támogatást is bejelentett az EU az energia- és klímapolitikai célok elérése érdekében. A Bizottság több, mint 110 millió eurós beruházást jelent be a LIFE program integrált környezet- és éghajlatvédelmi projektjeibe. A finanszírozás 11 uniós országban (Ciprus, Csehország, Dánia, Észtország, Finnország, Franciaország, Lettország, Litvánia, Hollandia, Lengyelország és Szlovénia) támogatja az új környezetvédelmi és klímapolitikai projekteket, elsősorban a természetvédelem, a tiszta levegő, a vízgazdálkodás, a klímaváltozás mérséklése, illetve klímaváltozáshoz való alkalmazkodás területeit. Emellett az Európai Beruházási Bank és a Solas Capital együttesen fektet be az épületek energiahatékonyságába szerte az Európai Unióban. Az épületek energiahatékonysági fejlesztése kritikus a klímapolitikai célkitűzések elérésében, hiszen ezek felelősek az Európai Unió energiafogyasztásának 40%-áért és CO2-kibocsátásának 36%-áért. A Solas Capital AG által működtett és az Európai Beruházási Bank által társfinanszírozott alap célnagysága 200 millió euró. Az alapból hitelfinanszírozást nyújt energiaszolgáltató cégeknek energiahatékonysági és kisebb megújulóenergia-projektek megvalósításához.

Az időszakban sor került az EU-Norvégia találkozóra is, amelynek célja az EU és Norvégia közötti párbeszéd és együttműködés fokozása volt az éghajlattal, az energiával és az ipari átalakulással kapcsolatban. Mindennek keretén belül elsősorban az éghajlatváltozás mérséklésére és az energiafüggőség csökkentésére koncentráltak a felek a magas szintű diskurzus során. Februárban sor került az EU-USA Energia Tanács találkozóra is. A találkozón Josep Borrell beszéde is elhangzott, amely számos irányát felvázolta az uniós gondolkodásnak a térség geopolitikai eseményeit illetően, a vonatkozó szakpolitikákra fókuszálva. Kiemelte az Európa és a keleti szomszédság, valamint a Nyugat-Balkán stabilitását veszélyeztető geopolitikai turbulenciát. Ennek kapcsán rosszallta az Orosz Föderáció arra irányuló magatartását, hogy geopolitikai haszonszerzési fegyverként használja az Európába irányuló energiaellátást a világméretű energiaárak emelkedése közepette. A potenciális fenyegetés és következményeinek kiküszöbölésére az Unió megkereste a főbb energiaszolgáltatókat is, hogy fokozza a felkészültséget, és biztosítsa, hogy az energiaellátás továbbra is megbízható, megfizethető és biztonságos maradjon nem csak nekünk, az Európai Uniónak, hanem Ukrajnának, Moldovának és a Nyugat-Balkánnak is. Emellett szó esett a klímavészhelyzetről is, amelynek kapcsán kiemelte az átmenet felgyorsításának szükségességét globális szinten. Kiemelte, hogy az Energia Tanács jó alkalom annak biztosítására, hogy a COP26-on elfogadott ambiciózus transzatlanti menetrend kézzelfogható eredményeket hozzon, s megemlítette a partnerség egyik korábbi eredményét, a globális metán kezdeményezést. Februárban sor került az Egy Óceán Csúcstalálkozóra is a franciaországi Brest-ben. A Bizottság képviseletében, Von der Leyen ambiciózus kezdeményezéseket mutatott be a tisztább, egészségesebb és biztonságosabb óceán előmozdítása érdekében, a Csúcstalálkozóhoz való uniós hozzájárulás részeként, valamint az EU vezető szerepének demonstrációjaként az óceánokkal kapcsolatos kihívásokra adott átfogó válaszadásban. Von der Leyen elnök három kulcsfontosságú együttműködési kezdeményezést jelentett be: egy új nemzetközi koalíciót a nyílt tengeri biológiai sokféleség védelmére; egy jelentős számítástechnikai projektet, amely lehetővé teszi a kutatók számára, hogy digitálisan szimulálják a világ óceánjait; valamint az EU kutatási küldetését, hogy 2030-ig helyreállítsa óceánjainkat és vizeinket.

[Az Innovációs és Technológiai Minisztérium ÚNKP-21-2-I-NKE-131 kódszámú Új Nemzeti Kiválóság Programjának a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alapból finanszírozott szakmai támogatásával készült.]

Szomszédságpolitika

(Írta: Mészáros Kinga)

Déli szomszédságpolitika

Ursula Von der Leyen az Európai Bizottság elnökeként első látogatását tette Marokkóban, ahol a kormányfővel, Aziz Akhannouch-sal vett részt találkozón. Kiemelte, hogy a találkozó barátságos légkörben, eredményesen zajlott le. Von der Leyen megjegyezte a történelmi kapcsolatokat Európa és Marokkó között, illetve azt, hogy Marokkó az Európai Unió vezető partnere az afrikai kontinensen gazdasági és kereskedelmi kérdésekben. Kiemelte a gazdasági kapcsolatokon túli személyes kapcsolatokat is, hiszen Marokkóban ének európaiak, s Európában marokkóiak. A két kultúra egymásra való évszázados hatásain alapulva, Von der Leyen megerősítette az EU elkötelezettségét e kapcsolatok további elmélyítése mellett – szomszédként, partnerként és barátként.

A déli szomszédságpolitika országaiban februárban nagy hangsúly helyeződött a környezeti biztonság és energiabiztonság területeire. Létrehozásra került egy új európai projekt, a RESET (RESults Enabling Transitions: mapping, synthesising and mainstreaming sustainable, green circular business support achievements in the MED region, for replication and policy-making) a zöld és fenntartható vállalkozások támogatására a Földközi-tenger térségében, amely célja a zöld és körforgásos vállalkozások gazdasági, környezeti és társadalmi hatásainak katalizálása a kapacitásépítés és a helyi, nemzeti és regionális támogató ökoszisztémák fejlesztése révén. Megalakításra került olasz mintára a Coastal Cities Network is, amely a Földközi-tenger tengeri szeméttől való védelmére irányul. Ez lényegében egy platform az olasz területen már bevezetett jó gyakorlatok hálózatának disszeminációjára. A bilaterális programok keretében kiemelendő az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank 25 millió eurós pénzügyi csomagja a marokkói zöld átállás fellendítésére. A marokkói pénzintézetek a finanszírozást alhitel formájában nyújtja majd helyi polgároknak, mikro-, kis- és középvállalkozásoknak és más vállalatoknak, célja az éghajlatváltozás mérséklését és az ahhoz való alkalmazkodást szolgáló technológiákba való befektetések motiválása. Jordánia folyamatos erőfeszítéseinek támogatása annak érdekében, hogy csökkentse a „non-revenue water” (megtermelt és a fogyasztóhoz való megérkezés előtt „elveszett” víz) mennyiségét az EU által finanszírozott WES projekt keretében. A projekt nemzeti tevékenységet indít az elveszett víz mennyiségének mérséklésére irányuló szakpolitika kidolgozásának céljából, így növelve a jordán lakosság vízellátását és a szűkösen rendelkezésre álló erőforrás védelmét és fenntarthatóbb kezelését. Az EU a vízbiztonság területén indított projektet Libanon területén is. A Fiatalság a Jobb Fenntartható Fejlődésért projekt egyike azoknak a projekteknek, amelyeket Libanonban a RESMYLE projekt al-támogatásán keresztül valósítanak meg. Célja a fiatalok szerepének megerősítése és a fenntartható fejlődés céljainak – nevezetesen a hatodik „tiszta víz és higiénia” és a tizedik, „az egyenlőtlenség csökkentése” – előmozdítása érdekében három dél-libanoni körzetben. Az Alexandriai Kereskedelmi Kamara az egyiptomi Európai Üzleti Szövetségek Szövetségével együttműködve hivatalosan elindította az El Amreya Pilot alprojektet, az első teljes mértékben napelemekkel működő nagykereskedelmi piacot. Az alprojekt a MAIA TAQA projekt keretében került megalakításra, amely Egyiptom energiahatékonyságának növelésére fókuszál.

Februárban az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank Igazgatótanácsa jóváhagyta az Egyiptomra vonatkozó országstratégiáját, amely az egyiptomi kormánnyal együttműködésben meghatározott három kulcsfontosságú prioritásra összpontosít, amelyek összhangban állnak annak ambiciózus, nemrégiben elindított reformprogramjával:

A 2022 és 2027 közötti időszakban a Bank három stratégiai prioritásra összpontosít:

• befogadóbb gazdaság előmozdítása az egyiptomi vállalkozások, a nők és a fiatalok számára,
• az Egyiptom zöldgazdasági átalakulás felgyorsítása,
• az ország versenyképességének fokozása a magánszektor növekedésének támogatásával és a kormányzás megerősítésével.

Az Európai Beruházási Bank, az Európai Unió és a marokkói Gazdasági és Pénzügyminisztérium két megállapodást írt alá egy beruházási program finanszírozásáról, amely 150 közösségi iskola építésére irányul főleg Marokkó vidéki területein. Ezek az EBB-től és az Európai Uniótól származó pénzügyi hozzájárulások a Marokkói Királyság oktatási szektorának 2015–2030-as reformjának részét képezik, amelynek célja, hogy az egész országban erősítse az oktatáshoz való hozzáférés egyenlőségét, különös tekintettel az esélyegyenlőségre és a lányok helyzetére az oktatás valódi megújulása érdekében.

Magas szintű szakpolitikai értekezleten mutatták be az Európai Unió – Palesztina Befektetési Szemle első kiadását, amely a Team Europe befektetéseit mutatja be az országban. A befektetés jelentős 42 milliárd eurós összegű, amely a palesztin éves GDP több mint 10%-át teszi ki. A befektetések nagy részét a kkv-k finanszírozáshoz való hozzáférésének javítására fordítják. Egy másik jelentős befektetési terület az energia, ezen belül a megújuló energiaforrások finanszírozása, az energiainfrastruktúra, valamint az energiahatékonyság.

Keleti szomszédságpolitika

A keleti szomszédság kapcsán Ukrajna került előtérbe az időszakban. Az ukrajnai háború kitörése előtt is már sor került több magas szintű politikai találkozóra. Február 1-jén Valdis Dombrovskis, az Európai Bizottság ügyvezető alelnöke Kijevbe látogatott, hogy bebizonyítsa, az EU rendíthetetlenül támogatja Ukrajna szuverenitását és területi integritását. Dombrovskis találkozott Volodimir Zelenszkij elnökkel, Denis Shmyhal miniszterelnökkel és más kormányképviselőkkel. Részt vett a kijevi emlékfalnál tartott ünnepségen is, és a térség biztonsági kihívásairól tárgyalt a kormány képviselőivel. Az ezt követő napon, február 2-án az Európai Bizottság jóváhagyta az Ukrajna számára nyújtandó, legfeljebb 1,2 milliárd eurós sürgősségi makroszintű pénzügyi támogatási programra vonatkozó javaslatot. A támogatási alapokat hosszú lejáratú hitelek formájában, rendkívül kedvező feltételekkel bocsátják Ukrajna rendelkezésére, hogy a pénzügyi segítség hozzájáruljon az ország makrogazdasági stabilitásának és általános ellenálló képességének fokozásához, tekintettel a geopolitikai bizonytalanságra, amelyet Oroszország katonai felépítése okozott Ukrajnában és környékén. E javaslatnak a Tanács és az Európai Parlament általi gyors elfogadása lehetővé teszi a Bizottság számára, hogy azonnal 600 millió eurós részletet folyósítson Ukrajnának.

A későbbiekben az Európai Bizottság az EU polgári védelmi mechanizmusán keresztül megkezdte az ukrán polgári lakosság támogatásához szükséges alapvető kellékek szállításának koordinációját. Az EU polgári védelmi mechanizmusán keresztül kínált elsősegély többek között a következőket tartalmazza: maszk, kesztyű, gumicsizma, áramfejlesztő, fájdalomcsillapító, gyulladáscsökkentő, antibiotikum, fertőtlenítőszer, sátor, földi lepedő, takaró, higiéniai készlet, fejlett orvosi állomás, védőruha, védőszemüveg. A humanitárius helyzet romlásával, a Bizottság az ENSZ sürgős segélykérésének részeként további 90 millió euró allokálását jelentette be sürgősségi segélyprogramokra az ukrajnai háborúban érintett civilek megsegítésére. A finanszírozás az ukrajnai és moldovai embereket segíti, s elsősorban élelmet, vizet, egészségügyi eszközöket, menedéket és az alapvető szükségleteik kielégítését segít fedezni.

Február 27-én az EU Külügyi Tanácsa politikailag jóváhagyta az ukrán fegyveres erők támogatási csomagját. Josep Borrell, az EU főképviselője szerint a Tanács úgy döntött, hogy minden képességét felhasználja, hogy támogassa az ukrán hadsereget 450 millió euró értékben fegyverekkel, valamint további 50 millió eurónyi üzemanyaggal és védőfelszereléssel.

Február 9-én az EU új regionális programot indított a COVID-19 utáni zöld helyreállításra a keleti partnerség számára – „EU4Environment – Water Resources and Environmental Data” néven. Az új program hozzájárul a keleti partnerországok hosszabb távú környezeti, éghajlati és társadalmi-gazdasági ellenálló képességéhez. A program célja az emberi egészség és jólét javítása, valamint a Fenntartható Fejlődési Célok elérése Örményországban, Azerbajdzsánban, Fehéroroszországban, Grúziában, a Moldovai Köztársaságban és Ukrajnában.

Február 2-4-én az Európai Unió és az Európa Tanács közös projektje, a CyberEast projekt pénzügyi nyomozásról, virtuális fizetőeszközről és darknetről tartott képzést egy 21 fős grúz nyomozóból és ügyészből álló csoport számára. A résztvevők megismerkedhettek a blokklánc-elemzéssel és más kérdésekkel, mint például a különböző Virtual Asset Service Providers (VASP) és a grúz állampolgárok kriptovaluta birtoklási és kereskedési módja.

Az energiabiztonság területén számos előrelépés történt. Február 17-én az Energiaközösség szakértői az EU grúziai küldöttségével és az energiaszektorban működő nemzeti hatóságok képviselőivel szoros együttműködésben elindították az EU4Energy technikai segítségnyújtási kezdeményezést. Célja, hogy olyan szabályokat hozzon létre, amelyek biztosítják az ellátás biztonságát a villamosenergia-ágazatban. Ez hozzájárul az ellátási válságok megelőzéséhez, felkészüléséhez és a következmények mérsékléséhez, így a polgárok és az ipar ellátásbiztonságához. A Déli Gázfolyosó Tanácsadó Tanácsának nyolcadik miniszteri ülése, amelyet február 4-én tartottak Bakuban, megerősítette az Azerbajdzsán Köztársaság és az Európai Unió közötti stratégiai energetikai partnerséget. A találkozó társelnökei, Parviz Shahbazov azerbajdzsáni energiaügyi miniszter és Kadri Simson energiaügyi európai biztos sajtónyilatkozata szerint a partnerség a hosszú távú energiabiztonság, az ellátás biztonsága és a zöld energiára való átállás közös céljain alapul. Az EU képviseletében Kadri Simson hangsúlyozta a Déli Gázfolyosó lehetséges kiterjesztésének vizsgálatát célzó erőfeszítéseket új energiapiacok felé, beleértve a Nyugat-Balkánt, és javasolta az ebben az esetben felmerülő összes kereskedelmi, környezetvédelmi, műszaki, szabályozási és éghajlati vonatkozású kérdés felmérését.

Február 4-én az Európai Tanács elnöke, Charles Michel, Emmanuel Macron francia elnök, Ilham Aliyev azerbajdzsáni elnök és Nikol Pasinjan örmény miniszterelnök online találkozott egymással. Michel és Macron megerősítették teljes elkötelezettségüket a feszültség csökkentését és a térségbe vetett bizalom kiépítését célzó erőfeszítések támogatása mellett. Számba vették a keleti partnerség decemberi csúcstalálkozója alkalmával megtartott találkozók óta elért előrehaladást, különös tekintettel a fogvatartottak közelmúltbeli szabadon bocsátására, az eltűnt személyek felkutatására irányuló folyamatban lévő közös erőfeszítésekre, valamint a vasúti sínek közelgő helyreállítására. A bizalom helyreállításának egyik lépéseként értékelendő, hogy újabb nyolc örmény katonát engedtek szabadon, s térhettek vissza hazájukba.

[Az Innovációs és Technológiai Minisztérium ÚNKP-21-2-I-NKE-131 kódszámú Új Nemzeti Kiválóság Programjának a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alapból finanszírozott szakmai támogatásával készült.]

Regionális politika
(Írta: Kovács Rebeka Regina)

2022 február 8-án megjelent az Európai Unió 8. Kohéziós Jelentése. A Bizottság háromévente ebben a dokumentumban közzéteszi az EU gazdasági, társadalmi és területi kohéziójáról a jelentéseit, illetve bemutatja az elért eredményeket és az EU szerepét a „regionális fejlődés motorjaként”. A jelentés tulajdonképpen pillanatképet nyújt az uniós régiók fejlődési állapotáról és az előttük álló kihívásokról számos mutató vizsgálatán keresztül, mint például a jólét, foglalkoztatás, oktatási szint, elérhetőség és kormányzás. Ezenfelül a dokumentum értékeli a régiók közötti különbségeket (innováció, foglalkoztatás és intézményi kapacitás terén), a régiók pozícióját a digitális átállás terén és a támogatások szükségességét. A dokumentum felhívta a figyelmet arra, hogy a tagállamokon belüli belső regionális különbségek nőttek, akár csak az innovációs szakadék. A foglalkoztatás ugyan nőtt, de számos közepes jövedelmű és kevésbé fejlett régió, különösen az EU déli és délnyugati részén gazdasági stagnálástól vagy hanyatlástól szenvedett. A jelentés kiemeli azt is, hogy az EU népessége öregszik. Az új, 2021-2027-es kohéziós politika célja, hogy továbbra is a régiókba és az állampolgárokba „fektessenek be”, amelyet szorosan összehangolnak a NextGenerationEU csomag pénzügyi erejével. A NextGenerationEU részeként a REACT-EU további 50,6 milliárd eurót biztosított a világjárványból való kilábalás támogatására, lehetővé téve a régiók és városok számára, hogy a 2021-2027-es programozási időszak előkészítése során folytassák a növekedésükbe történő beruházásokat.

A REACT-EU keretében az Európai Unió 206 millió eurónyi támogatást biztosított az egészségügyi rendszerek erősítésére és a zöld és digitális átállás ösztönzésére. Az európai kohéziós és területi helyreállítási támogatás (REACT-EU) keretében négy tagállam 206 millió eurós támogatásban részesül. A támogatás a következőképpen oszlik el: Németországban Bajorország régió 44 millió euró összegben támogatást kap a helyi kis- és középvállalkozások (kkv-k) energiahatékonysági beruházásainak támogatására, valamint az árvízvédelembe történő beruházásokra. Észak-Rajna-Vesztfália 64 millió eurót kap az oktatási intézmények, az idegenforgalmi és az egészségügyi ágazat digitalizálására, valamint az alacsony kibocsátású mobilitásba és a zöld infrastruktúrába való beruházásra. Máltán 11 millió eurót fektetnek be a rákbetegek kezelését szolgáló új berendezésekbe, a sebészeti és műtőosztályok megerősítésébe, valamint a betegek egészségügyi nyilvántartásának digitalizálására. Franciaországban az OP Nord-Pas-de-Calais további 36 millió eurót fektet be, hogy új szolgáltatásokat nyújtson, például pénzügyi támogatást nyújtson a kkv-knak a digitális készségek fejlesztéséhez, a társadalmi egyenlőtlenségek csökkentéséhez, a zöld gazdaságba és a közlekedésbe való beruházáshoz, például a fenntartható mobilitásba, valamint az egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférés javításához. Emellett, a Picardie-i OP további 18 millió eurót kap kkv-k kutatási és innovációs projektjeinek, valamint az egészségügyi anyagok beszerzésének és a betegellátás javításának támogatására. Ausztriában pedig 33 millió eurót fordítanak a világjárvány által negatívan érintett kkv-k támogatására, a kutatás és az innováció fellendítésére, valamint a megújuló energiába és az energiahatékonyságba való beruházásra.

285 millió euró támogatást ítélt az Európai Szociális Alap a franciaországi, németországi és a romániai operatív programjainak a REACT-EU keretében. Emellett pedig további támogatások célja a munkahelytalálás elősegítése, az oktatási, egészségügyi és foglalkoztatási rendszerek megerősítése és a világjárványból való felépülés támogatása. Franciaország 24 millió eurót kap Guayana tengerentúli megyéjének ESZA-operatív programjára. A támogatás célja, hogy intenzív és személyreszabott programokkal, duális képzésekkel segítse az iskolából való kimaradás veszélyének kitett tanulókat. A finanszírozás emellett a munkanélkülieket is támogatja. Németországban az ESZA-OP Baden-Württembergben további 27 millió eurót kap a járvány által különösen érintett több mint 16 000 ember támogatására. A támogatás segíti a rászorulókat a digitális eszközökhöz és szolgáltatásokhoz való hozzáférésben és használatában. A bevándorlóként élő nők társadalmi és gazdasági megerősödésére is különös figyelmet szentelnek. A tartósan munkanélküliek állami foglalkoztatási támogatásban részesülnek, hogy segítsék őket a munkahely-keresésben. Románia további 234 millió eurót kap a humánerőforrás-programra. A program keretein belül 168 000 hátrányos helyzetű tanuló számára biztosítanak tanórákat a koronavírus-járvány miatt kiesett tanórák pótlása érdekében. Ezenfelül új munkahelyek létrehozását is támogatja a program. A kiegészítő finanszírozás pedig a világjárvány során dolgozó egészségügyi alkalmazottak számára nyújtott bónuszokat is támogatja.

A Bizottság további 1,1 milliárd eurót nyújtott Spanyolországnak a Kohézió és az európai területek helyreállítási támogatásának (REACT-EU) keretében. Az Európai Szociális Alap foglalkoztatásra, képzésre és oktatásra vonatkozó spanyol operatív programjának új forrásai a rövid távú munkaprogramokat támogatják. Ezzel több, mint 125 000 embert segítenek a munkahelyük megőrzésében és elősegítik a vállalkozás fenntartását és működését.

Az REACT-EU keretében rendelkezésre bocsátott 642 millió eurónak köszönhetően Belgium, Csehország, Lengyelország és Románia régiói mostantól tovább támogathatják a gazdasági fellendülést, valamint a digitális és zöld átállást. Belgiumban a brüsszeli régió 6 millió euró támogatásban részesül, hogy a kis-és középvállalkozások (kkv-k) fejlődését segítsék elő a koronavírus-járvány által érintett ágazatokban. Emellett támogatják a régió digitalizációját. Csehországban az „Integrált regionális operatív program” 313 millió euró támogatást kap, hogy korszerűsítsék és fejlesszék az egészségügyi szolgáltatók, tűzoltóságok és a sürgősségi orvosi szolgaálatok hálózatát. Románia 216 millió euró támogatásban részesül, amelynek célja az állami korházak felszerelése speciális orvosi-és védőfelszerelésekkel és az iskolák higiéniai körülményeinek javítása a koronavírus elleni védekezés érdekében.

A Bizottság több mint 80 millió eurós beruházást hagyott jóvá a Kohéziós Alapból a magyarországi Észak-Alföld régió vasúti személy- és áruszállítási kapcsolatainak javítására. A támogatás fő célja, hogy a vasúti szakaszok korszerűsítésre kerüljenek, hogy nagyobb terhet tudjon szállítani. A felújított vasútvonalnak köszönhetően jobb összeköttetés valósul meg Budapest és a régió között és a fejlettebb infrastruktúra által fellendül a gazdasági tevékenység a környéken, valamint Kelet-és Nyugat-Európa között javul az áruforgalom.

Az Európai Unióban a minden eddiginél magasabb energiaárak is gondot okoznak, amelyre a Régiók Bizottsága is felhívta a figyelmet. Tüttő Kata, Budapest főpolgármester-helyettese az ENVE szakbizottság és a Régiók Bizottsága Green Deal Going Local munkacsoportjának elnökeként tartott első ülésén hangsúlyozta, hogy „2022 a zöld átmenet éve, így nincs idő a tétlenkedésre, a kötelezettségeket teljesíteni kell.” Emellett felhívták a Green Deal Going Local munkacsoport 9. ülésének résztvevői a figyelmet arra, hogy minden eddiginél magasabb energiaáraknak súlyos társadalmi és gazdasági hatásai lehetnek. Kiemelték továbbá a regionális és helyi önkormányzatok szerepét az energiahatékonyság javításában és az energiahatékonysági irányelv szükségességét is, amely elengedhetetlen lenne az energiaszegénység elleni küzdelemben. Nagy vitát váltottak ki a kibocsátáskereskedelmi rendszert érintő reform-ötletek: Peter Kurz, Mannheim főpolgármestere azt javasolta, hogy a városok és régiók közvetlenül gazdálkodjanak a kibocsátáskereskedelmi rendszerből (ETS) származó bevételek egy részével, amellyel kapcsolatban Peter Liese az EP előadója arra hívta fel a figyelmet, hogy vannak olyan tagállamok, amelyek nem megfelelően használják fel az uniós költségvetési forrásokat és a kibocsátáskereskedelmi rendszerből származó bevételeket energiahatékonysági projektekre. Továbbá megemlítették a megújuló energiaforrások egyre növekedő szerepét és szükségességét, hiszen, ha helyi szinten fokozódik a megújuló energia-termelés, akkor az EU egyre közelebb kerül a karbonsemlegességhez és csökkenthető az interdependencia.

A Bizottság elfogadta 2022. február 14-én San Marino csatlakozási kérelmét az adriai-és jón-tengeri régióra vonatkozó EU Stratégiába (EUSAIR). A kérelmet már 2020. augusztus 28.-án benyújtották a szlovén EUSAIR-elnökséghez. Ezzel San Marino közelebb kerül az Európai Unió prioritásaihoz, mint a stratégiában részt vevő nyugat-balkáni országok, mivel olyan ágazatokban terjesztheti ki az uniós szakpolitikákat, mint a környezetvédelem, energia, közlekedés, innováció vagy összekapcsolhatóság. Emellett San Marino csatlakozik az Interreg IPA ADRION programhoz is, amely támogatja az EUSAIR irányítását és lehetősége adódik az országnak az új partnereivel együttműködve a nemzeti finanszírozás mozgósítására makroregionális szintű projektek megvalósításához.

Kiemelt kép forrása: pexels.com

A EU hírfigyelő 2022 február bejegyzés először Biztonságpolitika-én jelent meg.

Sportcipőket ősszel és tavasszal viselünk a legtöbb alkalommal, azonban sokszor télen és persze nyáron is előkerülnek, hiszen igen kényelmesek és nem utolsósorban rendkívül stílusosak. Az első középmagas szárú sneakerek már régóta a piacon vannak, azóta pedig sikerük töretlen.

Ebben a cikkben eláruljuk, hogy melyik típusokat érdemes beszerezned erre a nyárra, amikkel garantáltan trendkövető lehetsz. 

Híres márkák kollaborációja

Egyes sportcipőket gyártó márkák szívesen kötnek szerződést olyan sportolókkal, akiket az egész világon ismernek. Ennek köszönhetően pedig olyan sneakereket, ruházati cikkeket tudnak piacra dobni, amikkel biztosan sikert aratnak. A legtöbb ilyen kollaboráció a nagyobb cégek és kosarasok, illetve focisták között jön létre. 

A True to Sole minőségi Air Jordan 1 Mid cipőit is ennek köszönhetjük, hiszen a Nike és Michael Jordan már 1984-ben megállapodtak. Ekkor a játék szabályaitól eltérően a sportember egy fekete-piros cipőben kezdte meg a szezont, az előírt fehér sneaker helyett. Emiatt pedig egy viszonylag magas összegű büntetést róttak ki rá. Azonban mivel ez a betiltott típus ezt követően is a pályán volt, így annak értéke folyamatosan növekedett. 

Az Air Jordan 1 Mid sportcipők

Az említett tiltás hatalmas népszerűséget hozott a sneakerheadek körében, aminek köszönhetően egyre többen keresték ezeket a modelleket. A mai napig az egyik legnépszerűbb típus a középszárú darab, amely szinte bármilyen stílushoz passzol. Viselhetőek farmer mellé, de sokszor még egy szoknyához is kiváló választások lehetnek. 

Több Air Jordan 1 High és az Air Jordan 1 Low kollekciót követően a 2000-es években megjelentek a ma már még nagyobb népszerűségnek örvendő Mid sneakerek. Ezek mondhatni egy jóval könnyebben elérhető változatai lettek a High modelleknek. A mostani slágert a Jordan 1 High OG inspirálta, de természetesen sajátos stílusjegyeket is tartalmaz. 

Milyen középszárú sneakert érdemes választani?

Amennyiben klasszikust keresel, abban az esetben szóba jöhet a Jordan 1 Mid Carbon Fiber All-Star 2021-es modellje, amely egy fekete-fehér kivitel, így szinte bármihez remekül passzol. Ennek nemcsak a formája, hanem bizony a tónusai is hagyományosak, nem beszélve a bőr és lakkbőr felsőrészről. Ha pedig felmerül benned a kérdés, hogy mivel viselheted, akkor a válaszunk egyszerű: bármivel. Legyen szó egy egyszerű farmerről, egy kényelmes szabadidő nadrágról egyaránt, ezekkel mind jól mutat. 

Fontos, hogy a vásárlásnál figyelj a hamisítványokra, ugyanis sajnos egyre több alkalommal találkozni velük a piacon. A legtöbb esetben nem nehéz kiszűrni őket, de annak érdekében, hogy valóban igazi sneakert szerezz be, a legjobb, ha a True to Sole 100%-ban eredeti sportcipőit választod. Amennyiben megnéznéd őket élőben, a budapesti üzletükben könnyedén megteheted, ahol fel is tudod azokat próbálni. Emellett választhatsz hozzájuk prémium zoknikat, egyedi kiegészítőket, de akár ruházati cikkeket egyaránt.

 

The post Középmagas szárú stílusos sneakerek egész nyárra appeared first on .