Biztonságpolitika

A tisztségviselő szavai szerint több becsapódás is történt Ukrajna második legnépesebb városában. A katasztrófavédelmi szolgálat arról tájékoztatott, hogy egy lövedék eltalált egy hatszintes lakóépületet Harkiv belvárosában. A mentési munkálatok még tartanak. A civilek elleni támadás miatt az ügyészség eljárást indított.

Reggel a déli Odessza megyét is orosz rakétacsapások érték. Az ukrán légierő adatai szerint legfeljebb hét rakétát lőttek ki a régióra. Jurij Ihnat, a légierő parancsnokságának szóvivője szerint H-59 és H-31-es rakétákat lőttek ki az oroszok Szu-30-as és Szu-35-ös típusú repülőgépekről. Az Odessza megyei kormányzói hivatal közölte, hogy egy infrastrukturális objektumot ért találat, azt azonban nem pontosította, konkrétan mit és hol. Kirilo Timosenko, az elnöki hivatal helyettes vezetője hozzátette, hogy az áldozatokról és a károkról szóló információkat még ellenőrzik.

Közben a katasztrófavédelem közölte, hogy 24-re nőt a Csasziv Jar elleni vasárnapi orosz támadás halálos áldozatainak száma. A Donyeck megyei településen egy ötszintes lakóházat ért találat. Kilenc embert sikerült eddig kimenteni a romok alól. Vasárnap a Donyeck megyei kormányzói hivatal még arról számolt be, hogy 15 halálos áldozata és hat sérültje van a támadásnak. Hozzátette, hogy még 24 ember lehet a romok alatt.

Az ukrán vezérkar hétfői harctéri helyzetjelentésében arról számolt be, hogy az ukrán katonák visszaverték az orosz csapatok rohamát a Donyeck megyei Krasznopillja településnél, a stratégiai jelentőségű Szlovjanszk irányába, illetve Donyeck közelében fekvő Marjinkánál.

Szerhij Hajdaj Luhanszk megyei kormányzó a Telegramon arról adott hírt, hogy hétfőre virradóra az orosz erők öt rakétacsapást és négy masszív tüzérségi támadást indítottak a Luhanszk és Donyeck régió határán fekvő települések ellen. Szavai szerint az orosz csapatok repülőgépekkel, ágyúkkal és rakétatüzérséggel próbálnak áttörni Liszicsanszkból és más irányokból Sziverszk és Szlovjanszk felé, de ezek a próbálkozások több mint egy hete sikertelenek. Popaszna felől úgyszintén próbálnak előrenyomulni.

Pavlo Kirilenko Donyeck megyei kormányzó a Telegramon kijelentette, hogy Oroszország tovább folytatja a civilek gyilkolását Ukrajnában. Emlékeztetett a Csasziv Jarban történt támadásra, ezen felül közölte, hogy vasárnap Zajceve településen is meghalt egy ember, ketten pedig megsebesültek. “Jelenleg lehetetlen megállapítani az áldozatok pontos számát Mariupolban és Volnováhában” – fűzte hozzá a kormányzó.

Kirilenko később arról adott hírt, hogy az oroszok Torecket és Bahmutot is támadták, előbbi városban egy orvosi rendelőintézetet, a másikban egy sportkomplexumot találtak el. Megerősítette, hogy áldozatok is vannak, a számukat azonban – mint ígérte – később hozza nyilvánosságra.

Olekszij Danyilov, az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) titkára a Twitteren kijelentette, hogy az orosz hadsereg mennyiségi előnyeit ellensúlyozza az ukrán rakéta- és tüzérségi pontosság. “Az ukrán fegyveres erők nyugati fegyverei már most megváltoztatják a háború menetét. És még el sem kezdtük!” – hangoztatta a tisztségviselő. Hozzátette: az ukrán hadsereg precíziós irányítású fegyverekkel mért legutóbbi csapásai az oroszok parancsnoki állásaira, felszerelésére és lőszerraktáraira azt eredményezte, hogy az orosz erők “demoralizálódtak és demilitarizálódtak”, az általuk elfoglalt területek pedig felszabadultak.

Az Ukrajinszka Pravda hírportál a BBC brit közszolgálati médiatársaságot idézve, azt írta, hogy két hét alatt, június végétől július elejéig Ukrajna 14 precíziós csapást mért az orosz csapatoknak a megszállt ukrán területeken lévő lőszerraktáraira és katonai bázisaira.

The post Orosz agresszió: Az inváziós seregek ismét lőtték Harkivot, áldozatok appeared first on .

Az említett ítélet szerint a török hatóságok annak ellenére vették őrizetbe Kavalát, hogy nem volt elég bizonyíték a bűncselekményre. Ankara ezzel megsértette az üzletembernek az emberi jogi egyezményben is rögzített jogát a szabadsághoz és a személyi biztonsághoz – áll a hétfői állásfoglalásban. A bíróság arra a következtetésre jutott, hogy a török kormánynak mindent meg kell tennie Kavala őrizetének megszüntetése és azonnali szabadon bocsátása érdekében.

A 46 tagot számláló ET felügyelete alatt működő emberi jogi bíróság hétfőn kihirdetett újabb ítéletében megállapította: noha a 2019. december 10-i ítéletet követően a török bíróságok 2020. február 18-án elrendelték Kavala szabadlábra helyezését óvadék ellenében, ugyanezen a napon a helyi ügyész végzése alapján az üzletembert puccskísérlet miatt letartóztatták, majd a következő napon előzetes letartóztatásba helyezték. Előzetes letartóztatását kémkedés vádjával március 9-én megerősítettek.

A strasbourgi bírák leszögezték: sem az őrizetbe vételre vonatkozó határozatok, sem a vádirat nem tartalmazott olyan tényeket, amelyek igazolhatnák a kémkedés gyanúját.

Megjegyezték: noha Törökország tett lépéseket a december 10-i ítélet végrehajtására, s a török bíróságok három határozatban is elrendelték az óvadék ellenében szabadlábra helyezést és egy felmentő ítéletet, Kavala még mindig – négy éve, három hónapja és tizennégy napja – előzetes letartóztatásban van. A hétfői ítélet szerint a török intézkedések nem meggyőzőek arra vonatkozóan, hogy Ankara jóhiszeműen, a bíróság 2019. december 10-i ítéletének következtetéseivel és szellemével összeegyeztethető módon járna volna el, “vagy olyan módon, mely biztosítaná az Emberi Jogok Európai Egyezményében foglalt jogok védelmét”.

Marija Pejcinovic Buric, az Európa Tanács főtitkára, Tiny Kox, az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének elnöke, valamint Simon Coveney, Írország külügyminisztere, az Európa Tanács Miniszteri Bizottságának elnöke hétfőn közzétett közös közleményükben arra szólították fel Törökországot, hogy, mint az Emberi Jogok Európai Egyezményének részes fele, tegyen meg minden szükséges lépést a 2019. decemberi ítélet végrehajtására.

Kavalát a 2013-as, Gezi parki tüntetések megszervezésével összefüggésben 2017. november 1-jén tartóztatták le. Őt és nyolc társát egyebek mellett a kormány megdöntésére tett kísérlettel, valamint politikai és katonai kémkedéssel vádolták meg. A bíróság azonban bizonyítékok hiányában felmentette őket. Mindazonáltal Kavala egy másik ügy miatt jelenleg is börtönben van. Az isztambuli főügyészség ugyanis elfogatóparancsot adott ki ellene a 2016. július 15-i erőszakos hatalomátvételi kísérlettel kapcsolatban, egy bíróság pedig elrendelte letartóztatását, “az alkotmányos rend megdöntésére tett kísérlet” gyanújával.

The post ET: Törökország megsérti az Emberi Jogok Európai Egyezményét Osman Kavala szabadon bocsátásának megtagadásával appeared first on .

A cseh államfő izraeli vendégével a Hradzsinban tartott közös sajtótájékoztatót. Ott nyilatkozva Jan Lipavsky külügyminisztert nevezte meg felelősnek a szerinte hibás cseh diplomáciai lépésért.

A kalózpárti Jan Lipavsky vezette külügyminisztérium az üggyel kapcsolatban már korábban közölte: Csehország már tavaly májusban nyilvánosságra hozta álláspontját, amikor nem szavazta meg az ENSZ Emberi Jogi Tanácsában az új izraeli bizottság létrehozását. “Ez az álláspontunk továbbra is érvényes” – szögezte le a cseh diplomáciai tárca.

A közelmúltban kiadott jelentésében a frissen létrehozott bizottság úgy fogalmazott, hogy az Izrael és a palesztinok közt fennálló feszültség legfőbb okait a palesztin terültek izraeli megszállásában, valamint abban kell keresni, hogy Izrael hátrányos megkülönböztetést alkalmaz a palesztin lakosság irányában. Az izraeli-palesztin konfliktus befejezésének alapvető feltétele a palesztin területek izraeli megszállásának befejezése – mutattak rá a dokumentumban.

Zeman és Hercog prágai tárgyalásaikon egybehangzóan elítélték a bizottság jelentésének megállapításait. Zeman elmondta: leveleket kapott a csehországi zsidó közösségektől, valamint az Izraellel együttműködő szervezetektől, amelyek elhibázottnak minősítették a cseh diplomácia álláspontját. “Cseh elnökként ezért szeretnék elnézést kérni a cseh állam ezen állásfoglalásáért” – jelentette ki Zeman.

Az izraeli államfő prágai nyilatkozatában ezt a témát nem érintette. Pozitívan reagált viszont Zeman azon igyekezetére, hogy az izraeli cseh nagykövetség székhelyét mihamarabb helyezzék át Tel-Avivból Jeruzsálembe.

The post Zeman bocsánatot kért az izraeli elnöktől egy cseh diplomáciai állásfoglalás miatt appeared first on .

A fürdőszoba egy igencsak személyre szabható helyiség a lakásban. Már csak az a kérdés, hogy mitől lesz egyedi? Az egyik legfontosabb a burkolat kiválasztása, de például egy különleges szekrény is sokat dobhat a hangulaton. Csakis tőlünk függ és a mi igényeinktől, hogy mit és hova helyezünk el az otthonunkban.

Ebben a cikkben tippeket és ötleteket kínálunk a fürdőszoba és a zuhanyzó kialakításához.

A zuhanykabin kérdése

Manapság már készen is kaphatóak igazán szép és dizájnos zuhanykabinok, viszont még mindig nagyon sokan az egyszerűséget és az egyediséget választják. Egy kis ideje már divatban vannak az épített kabinok, hiszen számos előnnyel szolgálnak a használójuk számára. Amellett, hogy praktikusak, nyugodtan személyre lehet azokat szabni. A Mozaikkerámia zuhanytálca kiegészítői azonban inkább az előre formázott kabinok esetében lehetnek hasznosak. 

Egy előlap például tökéletesen el tudja tüntetni a tálca szélét, összeköti azt a padlóval, így sokkal esztétikusabb lesz a végeredmény. Mivel a készen kapható kabinok nem igényelnek annyi utánajárást és pontosságot, így még mindig sokan döntenek ezek mellett a tálcák mellett. Mind a dizájn, mind a kialakítás, mind a méret tükrözi azt, hogy kik is vagyunk valójában, így érdemes olyat találni, ami alkalmazkodik a fürdőszoba méreteihez.

A kényelmes zuhanykabin titka

Egy igazán komfortos zuhanytálca és ahhoz passzoló kabin csak akkor lehet kényelmes, ha megvan benne minden, amire szükség lehet. Manapság egy zuhanyzónak nemcsak a napi használatot kell kielégítenie, hanem számos egyéb funkcióval kell, hogy rendelkezzen. Érdemes tehát alaposan mérlegelni, hogy például a zuhanyfejből áramló víz használható-e masszázsra is. Ez azért fontos, hiszen egy nagyobb méretű esőztető fejzuhany esetében, ha nem akarunk minden este hajat mosni, akkor nem árt nagyobb belső térben gondolkodni. 

A másik lényeges szempont, hogy az ajtóhoz képest hol van a csaptelep, ez ugyanis befolyásolhatja azt, hogy merre van az ajtó nyílása. Ez nagyban tudja szűkíteni a rendelkezésre álló helyet, hiszen az ajtóval szemben belógó telep nem túl kényelmes használatot tesz lehetővé. 

Mi alapján érdemes választani?

Bár az anyagot tekintve több lehetőségünk van, így talán ezt a legegyszerűbb eldönteni. Az árak nagyban befolyásolhatják azt, hogy miből készül az adott darab. A formát tekintve már nehezebb lesz a dolgunk, hiszen itt néhány szempont miatt korlátozottak a lehetőségek. Mindenképpen figyelembe kell venni a fürdőszoba méretét, ami ugye adott, ez már önmagában meghatározhatja, hogy milyen tálcának van hely, melyik nézne ki a legjobban a vizes helyiségben. A fürdőszoba ugyanis fontos része a lakásnak, így nagyon nem mindegy, hogy milyen berendezések és kellékek kerülnek beszerelésre. Pár zuhanytálca kiegészítővel azonban sokat dobhatunk annak megjelenésén, így egy igazán egyedi teret kaphatunk.

The post Tippek és ötletek egyedi zuhanyzó kialakításához appeared first on .

A két ország felvétele a szövetségbe azt jelenti, hogy Putyin az Ukrajna ellen indított háborújával éppen az ellenkezőjét éri el annak, amit akart, mert “a Nyugat, amelyet annyira megvet, nem gyengébb, hanem erősebb lesz” – jelentette ki Christine Lambrecht védelmi miniszter a szövetségi parlamentben (Bundestag).

A Bundestag pártpolitikai oldalakon átívelő egyetértésben támogatta a finn és svéd NATO-csatlakozást. A kormánypártok – szociáldemokraták (SPD), Zöldek, liberálisok (FDP) – mellett a legnagyobb ellenzéki erő, a CDU/CSU frakciója és a jobbközép pártszövetségtől jobbra álló AfD legtöbb képviselője is megszavazta az előterjesztést.

Alig néhány órával később a tartományi kormányokat összefogó Bundesrat is nagy többséggel jóváhagyta a NATO-bővítésről szóló ratifikációs törvényt. A parlamenti eljárást így sikerült egy nap alatt lebonyolítani. A Bundesrat közleménye szerint ez a rendkívüli gyorsaság “erőteljes jelzés minden szövetségesnek”, azt üzeni, hogy Németország kiáll a bővítés mellett.

A két észak-európai ország Oroszország Ukrajna elleni háborúja miatt kérte felvételét az Észak-atlanti Szerződés Szervezetébe. A csatlakozási folyamatot május 18-án indították el. A tagállamok képviselői július 5-én a finn és a svéd külügyminiszter jelenlétében írták alá a csatlakozási jegyzőkönyveket.

A szerződés 10. cikke szerint a tagállamok egyhangú döntéssel új tagokat hívhatnak meg. A csatlakozási jegyzőkönyveket valamennyi tagállam nemzeti parlamentjének jóvá kell hagynia. Finnország és Svédország csatlakozásával a NATO-nak 32 tagja lesz.

The post A német törvényhozás hozzájárult Finnország és Svédország NATO-csatlakozásához appeared first on .

Az Európai Unió 300 ezer speciális védőruházatot, 5600 liter fertőtlenítőszert és fertőtlenítési műveletekhez szükséges 850 eszközt juttat Ukrajnának. Mivel Ukrajnában a kórházaknak sürgősen orvosi felszerelésekre van szükségük, az EU betegmonitorokat, infúziós pumpákat és lélegeztetőgépeket, valamint az egészségügyi személyzet által használatos védőeszközöket, például maszkokat és köpenyeket is adományoz.

Az Európai Bizottság közleménye Janez Lenarcic válságkezelésért felelős biztost idézte, aki közölte: már úton vannak Ukrajna felé az orvosi felszerelések, valamint a vegyi, biológiai vagy nukleáris vészhelyzetek kezelésére szolgáló felszerelések. “Ukrajnában a kórházaknak és az egészségügyi dolgozóknak háborús körülmények között kell helyt állniuk, ezért minden tőlünk telhetőt meg kell tennünk annak érdekében, hogy ellássuk őket az életmentéshez szükséges eszközökkel” – fogalmazott.

Az összesen 11,3 millió euró (mintegy 4,5 milliárd forint) összegű támogatást a Romániában, Magyarországon, Svédországban, Németországban, Görögországban és Dániában tárolt uniós biztonsági készletekből juttatják el Ukrajnának – tette hozzá közleményében a brüsszeli testület.

The post Orosz agresszió: az EU eszközöket juttat Ukrajnának a vegyi, biológiai, radiológiai és nukleáris fenyegetések esetére appeared first on .

Sir Mark 2014 és 2018 között a Scotland Yard terrorellenes ügyosztályának parancsnoka volt, távozása után az üzleti szektorban dolgozott, most pedig az eddigi főparancsnok, Cressida Dick utódjaként került a londoni rendőrség főparancsnoki tisztségébe. A Scotland Yard a világ egyik leghíresebb, számos irodalmi alkotásban és filmben is megörökített rendőrsége, mindenkori vezetője hagyományosan a legmagasabb rangú rendőrtiszt Nagy-Britanniában.

Rawley-t II. Erzsébet királynő nevezte ki a Scotland Yard – hivatalos nevén a Metropolitan Police – élére Priti Patel belügyminiszter és Sadiq Khan londoni polgármester ajánlása alapján. Elődje, Dick még februárban mondott le, miután Khan az utóbbi időszakban kipattant botrányok nyomán megvonta tőle bizalmát. Dick a Metropolitan Police 192 éves történetében az első női főparancsnok volt.

Távozásának egyik közvetlen előzménye a közelmúlt legtraumatikusabb nagy-britanniai bűncselekménye volt, amelyben a Scotland Yard egyik rendőre brutálisan megerőszakolt és meggyilkolt egy fiatal nőt. A bűncselekmény elkövetője, Wayne Couzens, a Scotland Yard fegyveres diplomáciai védelmi elitalakulatának tagjaként tavaly március 3-án éjjel, szolgálaton kívül, rendőrigazolványát felmutatva London egyik déli kerületében megállította, megbilincselte és bérelt kocsijába kényszerítette a gyalogosan hazafelé tartó 33 éves Sarah Everardot.

Couzens csaknem 130 kilométert autózott áldozatával, akit a délkelet-angliai Dover közelében, egy elhagyatott helyen megerőszakolt, majd egy övvel megfojtott. A rendőr a holttestet megpróbálta elégetni, majd az áldozat maradványait egy tóba dobta. A londoni rendőrség történetében példátlan bűncselekmény országszerte hatalmas felháborodást és megdöbbenést keltett. Couzenst a londoni büntetőbíróság tavaly szeptemberben tényleges életfogytiglani börtönre ítélte.

A Scotland Yardot a gyilkossági ügytől függetlensül is súlyos bírálatok érték, miután a testület felügyeleti hatósága által elvégzett, panaszbejelentésekre alapozódó vizsgálat számos esetben rasszista, diszkriminatív, homofób megnyilvánulásokat, szexuális zaklatásokat, bűncselekmények áldozatait sértő üzenetváltásokat tárt fel a rendőri állományon belül.

Khan az új főparancsnok pénteki kinevezéséhez fűzött nyilatkozatában hangsúlyozta: ezek az “elborzasztó botrányok” nem csupán mélyen gyökerező problémákat tártak fel a londoni rendőrségen belül, de hozzájárultak a Scotland Yarddal szembeni bizalmi válság kialakulásához is. A londoni polgármester közölte: Rawley kötelezettséget vállalt arra, hogy reformokat hajt végre és robusztus tervezetet dolgoz ki a bizalom helyreállítására.

The post Új főparancsnok a Scotland Yard élén appeared first on .

Az UNIAN ukrán hírügynökség jelentése szerint az orosz csapatok Uragan típusú rakéta-sorozatvetővel nyitottak tüzet szombat este a stratégiai jelentőségű Szlovjanszk várostól mintegy ötven kilométerre délre fekvő településre.

Közben az orosz erők ismét rakétákkal lőtték a keleti országrészben lévő Harkiv megyét is, az azonos nevű megyeszékhelyen károk keletkeztek egy iskolaépületben és egy lakóházban. A Harkiv városától keletre fekvő Pecsenyihi településen egy ember meghalt és egy másik megsebesült a támadások következtében – számolt be Oleh Szinyehubov, a régió kormányzója.

A kormányzó tájékoztatása szerint az iskolában senki sem sérült meg, de a hatlakásos lakóházban, amely részlegesen beomlott, megsérült egy 62 éves férfi, akit kórházba szállítottak.

“Harkiv térségében folytatódnak a harcok. Az ukrán katonák minden irányban tartják az állásaikat. Az oroszok megpróbálják megakadályozni az ukrán csapatok előrenyomulását és megerősíteni pozícióikat” – írta üzenetében a kormányzó. Az ukrán vezérkar közlése szerint Iszkander típusú rakétákat lőttek ki Harkivra az oroszországi belgorodi területről.

Petro Andrjuscsenko, az orosz erők által megszállt, Donyeck megyei Mariupol polgármesterének tanácsadója arról számolt be, hogy orosz katonák öt busszal és haditechnikai eszközökkel indultak el a városból az onnan nyugatra lévő frontvonal felé, a Zaporizzsja megyei Bergyanszk irányába. Az ukrán légierő parancsnoksága sajtószolgálatán keresztül közölte, hogy lelőttek egy újabb orosz helikoptert a Donyeck megyei Horlivka térségében.

Az ukrán vezérkar vasárnapi összesítése szerint eddig megközelítőleg 37 300 orosz katona vesztette életét Ukrajnában. Az ukrán erők megsemmisítettek 217 orosz repülőgépet, 188 helikoptert, 15 hadihajót, 1641 harckocsit, 3823 páncélozott harcjárművet, 834 tüzérségi és 108 légvédelmi rendszert, valamint 247 rakéta-sorozatvetőt.

The post Orosz agresszió: ismét civileket gyilkoltak Putyin hős harcosai appeared first on .

Az ügyben a rendőrök pénteken fogták el a 63 éves nőt és 50 éves élettársát a Baranya megyei Botykapeterden.

A gyanú szerint az asszony a gyámsága és gondozása alatt álló, most 13 éves fiú unokáját az elmúlt két évben rendszeresen fizikai – főként mezőgazdasági – munkára kényszerítette, a munkáért kapott pénzt pedig elvette a gyermektől. A gyanú szerint a férfi szállította munkába a fiút, amikor pedig ellenkezett, veszekedéssel, kiabálással kényszerítette munkára. Előfordult, hogy a férfi vette át a gyermek munkabérét, és átadta a nagyanyjának.

A Baranya Megyei Rendőr-főkapitányság a nőt és a férfit is emberkereskedelem és kényszermunka elkövetésével gyanúsította meg, kihallgatta, őrizetbe vette, és kezdeményezte a letartóztatásukat – olvasható a police.hu-n.

The post Gyermek fizikai munkára kényszerítése miatt nyomoznak két ember ellen Baranyában appeared first on .

Éjjel 2 órakor a Tevékenység-irányítási Központ ügyeletese adta ki a riasztást egy XXI. kerület, Szilvafa utcában kóborló kenguru miatt, amely azonban a járőrök elől forgalmas utcákon keresztül a II. Rákóczi Ferenc út irányába menekült. Csak öt-hat kilométernyi üldözés után sikerült sérülés nélkül elfogni az erszényest, majd a rendőrök pokrócba csavarták a rúgkapáló állatot és a fővárosi állatkertbe szállították.

Azt mindeddig nem sikerült kideríteni, honnan szökhetett el a kenguru, és ki lehet a gazdája – számolt be a BRFK.

The post Kengurut fogtak a rendőrök éjjel Csepelen appeared first on .

“Folyamatosan szállták meg államunkat: először politikailag, aztán a Krím félszigeten, majd a Donyec-medencében, utána egy teljes körű invázióban. Ez alapján Oroszország tervei között egyaránt szerepel a politikai vezetés megváltoztatása és egész Ukrajna megszállása. Teljesen biztosak vagyunk benne” – fogalmazott az államfő.

Kijelentette, hogy azért sem hisz Moszkvának, mert állandóan változtatja a retorikáját. “Először azt mondták, hogy nincsenek a Krímben, aztán elismerték. Majd azt mondták, hogy nincsenek keleten, aztán elismerték. Azt is mondták, hogy csak gyakorlatokat tartanak Ukrajna határai közelében, és nem lesz invázió, de ez is másképp volt. Ezért nem hisszük, hogy a tervük csak Luhanszk vagy Donyeck régiókra terjed ki. Terveiket és térképeiket megtaláltuk lezuhant pilótáiknál és elfogott katonáiknál. Voltak foglyok, akik elmondták, azt a parancsot kapták, hogy két-három napon belül foglalják el Kijevet” – fejtette ki az elnök.

Szavai szerint Oroszországnak a Donyec-medencében több a tüzérségi fegyvere, több rakéta-sorozatvetője van, mint az ukrán hadseregnek. Több katonát is veszítenek, de Oroszországnak nem számít sem a technikai, sem az emberáldozat – hangsúlyozta. Rámutatott: Ukrajna éppen azért kér még több fegyvert partnereitől, hogy ellenállhasson ellenségének.

Délen az elnök szerint “kicsit könnyebb”, mert az ukrán fegyveres erők ellenőrzésük alatt tartják a helyzetet, sőt esetenként ellentámadást is végrehajtanak. Harkiv megye a keleti országrészben szintén majdnem teljesen felszabadult, bár az oroszok egyelőre ott hagyták csapataikat – mondta.

Zelenszkij szerint ha néhány körülmény megfelelően alakul, akkor a háború még az év vége előtt véget érhet. “Ha erősek vagyunk, (…) eljuthatunk arra a pontra, ahol Oroszországnak le kell ülnie a tárgyalóasztalhoz” – fejtette ki. Fontosnak nevezte azt is, hogy Moszkva lássa: a világ országai együtt állnak ki Ukrajna mellett.

Szerhij Bratcsuk, az Odessza megyei kormányzói hivatal szóvivője pénteken arról számolt be, hogy az ukrán erők megsemmisítettek egy orosz lőszerraktárt a szomszédos herszoni régióban, a megszállt Nova Kahovka településen. Az előzetes információk szerint 44 orosz katona vesztette életét, továbbá a lőszereken kívül megsemmisült egy légvédelmi rendszer is.

Az ukrán határőrszolgálat a Telegram üzenetküldő alkalmazáson arról adott hírt, hogy az orosz csapatok folytatják Szumi és Csernyihiv megyék államhatár menti területeinek ágyúzását. A lövedékek infrastrukturális létesítmények mellett legelőkön csapódtak be, és veszteségeket okoztak az állatállományban.

The post Orosz agresszió: Zelenszkij szerint Putyin nem hagy fel egész Ukrajna elfoglalásának tervével appeared first on .

Boris Johnson brit miniszterelnök néhány héttel ezelőtti kijevi látogatásán ajánlotta fel Volodimir Zelenszkij ukrán elnöknek, hogy Nagy-Britannia 120 nap alatt tízezer ukrán katonának tart kiképzési programokat. A program során a Downing Street megfogalmazása szerint “a brit hadsereg harcban is bizonyított szakértelmének” felhasználásával nyújtanak kiképzést és gyakorlati ismereteket az ukrán fegyveres erőknek.

Nagy-Britannia az Orbital nevű művelet keretében 2015-től az Ukrajna ellen február végén indított orosz háború kezdetéig is több mint 22 ezer ukrán katonának nyújtott kiképzést. A szombaton kezdődött új program keretében az ukrán katonák háromhetes kiképzési kurzusokon vesznek részt. A brit védelmi minisztérium tájékoztatása nem tér ki a pontos helyszínekre, a tárca csak annyit közölt, hogy a képzési programok az Egyesült Királyság északnyugati, délnyugati és délkeleti térségeiben zajlanak 1050 brit katona bevonásával.

A minisztérium szerint a kiképzésen az ukrán fegyveres erőkhöz csatlakozó önkéntes újoncok vehetnek részt, akiknek csekély vagy semmiféle katonai tapasztalatuk nincs; ők olyan szaktudást sajátíthatnak el, amelynek a frontvonalbeli harci cselekményekben vehetik hasznát. A kiképzési program a brit fegyveres erőknél alkalmazott alapkiképzésre épül, elemei közé tartoznak a fegyverhasználati ismeretek, a hadszíntéri elsősegélynyújtás, általános harctéri tudnivalók, járőrözési taktikák, valamint a fegyveres konfliktusokra vonatkozó jogi ismeretek.

A tájékoztatás szerint a brit védelmi minisztérium gyorsított eljárással az AK gépfegyvertípus különböző változatait szerezte be a kiképzéshez annak érdekében, hogy az ukrán katonák olyan fegyverekkel gyakorolhassanak, amilyeneket a tűzvonalban is használnak majd. A tárca szerint a brit fegyveres erők Welsh Guards nevű alakulata 17 nap alatt több mint 2400 ilyen fegyvert tesztelt, biztosítandó, hogy e fegyverek az ukrán katonák rendelkezésére álljanak a kiképzési program elkezdéséhez.

A brit védelmi minisztérium szerint teljes mértékben London biztosítja a kiképzésben részes ukrán katonák egyéb felszerelését is, köztük hideg és meleg időben használatos katonai öltözeteket, személyi védőfelszereléseket, hálózsákokat és lövészárkok kiépítéséhez szükséges eszközöket. Nagy-Britannia régóta Ukrajna egyik legnagyobb nyugati fegyverszállítója; az orosz invázió február végi kezdete óta Ukrajnának nyújtott brit katonai segély értéke eléri a 2,3 milliárd fontot (1100 milliárd forint).

London eddig több száz hordozható légvédelmi rakétarendszert, több mint ötezer könnyű páncéltörő fegyvert, nagy hatótávolságú precíziós rakétafegyverzeti rendszereket, páncélozott járműveket, a hadszíntéri utánpótlás eljuttatására szolgáló, nagy teherbírású drónokat, több ezer éjjellátó berendezést, 155 milliméteres önjáró tüzérségi lövegeket és tüzérségi ütegek lokalizálására alkalmas radarrendszereket adott át az ukrán hadseregnek.

The post Orosz agresszió: megkezdődött az ukrán katonák nagy-britanniai kiképzése appeared first on .

A kormányfő úgy fogalmazott: “határvadász egységeket állítunk fel, amelyek az Önök biztonságát őrzik majd, együttműködve a rendőrséggel”. Első lépésben 2200 határvadászt képeznek ki és állítanak szolgálatba – közölte Orbán, hozzátéve: a számukat később 4000-re növelik majd. Az erről szóló rendeletet már aláírta – mondta.

Orbán közölte azt is, hogy csütörtökön több mint tíz órás kormányülést tartottak, és ennek – mint mondta- az az oka, hogy az ukrajnai háború nem csak a gazdaságunkat, hanem a biztonságunkat is fenyegeti. A miniszterelnök elmondta: megállapították, hogy számos afrikai ország élelmiszerellátása veszélybe került. Az élelmiszerválság miatt arra számítanak, hogy tovább nő a migrációs nyomás a déli határainkon. Több százezer illegális migráns kelhet útra Magyarország és Európa irányába a következő hetekben és hónapokban – mondta.

Orbán közölte: “ennek előszelét már most érezzük, megnőtt az illegális határátlépők száma.” Fellépésük egyre erőszakosabb, sőt brutálisabb. A szerb oldalon már fegyveres összecsapások is voltak, amelyek halálos áldozatot követeltek. Az sem ritka, hogy Magyarország területére fegyverüket felhasználva próbálnak bejutni – közölte a miniszterelnök.

The post Menekültválság: Magyarország megerősíti a déli határát, határvadász egységeket állítunk fel appeared first on .

“A migráció a modern társadalmak része, ezért a leghatékonyabb migrációs politika a biztonságos és legális migráció biztosítása” – mondta a tárcavezető. A Robert Golob vezette új kormány egyik prioritása a kerítés lebontása.

Szlovénia még 2015-ben 176 kilométer hosszú pengés drótkerítést épített a migrációs hullám miatt a Horvátországgal közös, mintegy 670 kilométeres határán. Ezt később fokozatosan panelkerítésre cserélték, valamint bővítették. Jelenleg 135 kilométer pengés drótkerítés és 60 kilométer panelkerítés húzódik a közös határszakaszon.

Bobnar kezdeményezésére a minisztérium egy új tanácsadói testületet is létrehozott, amely szorgalmazni fogja a biztonságosabb migrációs útvonalak létrehozását, a menekültügyi eljárások és a tartózkodási engedélyek megszerzésének hatékonyabbá tételét, a nemzetközi védelem feltételeinek könnyítését és a társadalmi integrációt.

Bobnar szerint a menedékkérőket rendszeresen integrálni kell a társadalomba és a munkaerőpiacra, lehetőséget kell nekik adni a nyelvtanulásra, és egyúttal meg kell akadályozni, hogy a munkaadók kizsákmányolhassák őket.

A bizottság már utasította a rendőrséget, hogy fordítsanak kiemelt figyelmet a veszélyeztetett csoportok védelmére, biztosítsák a nemzetközi védelmet kérelmezőkkel szembeni az egyéni bánásmódot, valamint jegyezzék fel, hogy tájékoztatták őket a jogaikról – mondta a tárcavezető, hozzátéve, hogy az eddigi eszközök felhasználásával és jelenlétével a terepen a rendőrség továbbra is gondoskodik a biztonságról és az államhatárok védelméről.

The post Menekültválság: Szlovénia megkezdi a kerítés lebontását Horvátországgal közös határán appeared first on .

Közös kül- és biztonságpolitika

Dánia már korábban bejelentette, hogy csatlakozna az Európai Unió közös védelmi politikájához, 30 évvel a kilépés után. Ennek értelmében június elején tartott népszavazáson a dánok túlnyomó többsége támogatta a kezdeményezést, ugyanis 4,3 millió szavazásra jogosult polgárának összesen 66,9%-a támogatta az opt-out visszavonását, míg 33,1%-a nemmel szavazott. Az opt-out feladásának fő hatása az lesz, hogy a dán tisztviselők a részt vehetnek azokon a tárgyalásokon, amikor az uniós tisztviselők védelmi témákról beszélnek, és a dán erők részt vehetnek az EU katonai műveleteiben. Ez az első alkalom, hogy a politikai és gazdasági unió alapjait megalapozó, Maastrichti Szerződésben foglalt négy dán opt-out egyikét eltörölték a dániai szavazók.

A globális élelmiszerbiztonsági helyzet az orosz-ukrán háború miatt veszélyeztetetté vált, ezért a Tanács június 20-án meghatározta a Team Europe feladatait erre vonatkozóan. Az intézkedéscsomag négy cselekvési ágból áll:

• szolidaritás a sürgősségi segélyeken és a megfizethetőség támogatásán keresztül
• a fenntartható termelés, a rugalmasság és az élelmiszerrendszer átalakításának fellendítése
• a kereskedelem megkönnyítése Ukrajna mezőgazdasági exportjának különböző utakon történő segítésével és a globális kereskedelem támogatásával
• hatékony multilateralizmus és erős támogatás az ENSZ Globális Válságreagáló Csoportja központi szerepéhez a globális erőfeszítések koordinálásában.

Írta: Kovács Rebeka Regina

Szankciós politika

Június 3-án a Tanács bevezette a hatodik gazdasági és egyéni szankciócsomagot, amely Oroszországot és Fehéroroszországot célozza meg az orosz-ukrán háborúra való tekintettel. A hatodik csomag célja, hogy megakadályozzák a Kremlt azon képességét, hogy továbbra is hatékonyan finanszírozza a jelenleg zajló háborút.

A hatodik szankciócsomag tartalma:

• Az EU úgy határozott, hogy megtiltja a kőolaj és bizonyos kőolajtermékek Oroszországból az EU-ba történő vásárlását, behozatalát vagy szállítását. Az orosz olaj fokozatos kivonása a kőolaj esetében 6 hónapról az egyéb finomított kőolajtermékek esetében 8 hónapig tart.
• Az EU kiterjeszti a speciális pénzügyi üzenetküldési szolgáltatások (SWIFT) nyújtásának jelenlegi tilalmát három további orosz hitelintézetre – Oroszország legnagyobb bankjára, a Sberbankra , a Moszkvai Credit Bankra és az Orosz Mezőgazdasági Bankra – és a Belarusz Fejlesztési és Újjáépítési Bankra.
• Az EU felfüggeszti három további orosz állami tulajdonú csatorna műsorszórási tevékenységét az EU-ban: a Rossiya RTR/RTR Planeta , a Rossiya 24/Russia 24 és a TV Center International. (Ezeket a struktúrákat az orosz kormány az információk manipulálására és az ukrajnai invázióról szóló félretájékoztatás elősegítésére használta, beleértve a propagandát is, azzal a céllal, hogy destabilizálja Oroszországgal szomszédos országokat, valamint az EU-t és tagállamait.)
• Az EU bővíti a kettős felhasználású árukra és technológiára vonatkozó exportkorlátozások által érintett személyek és szervezetek listáját. A lista ilyen kiegészítései között szerepelnek orosz és fehérorosz entitások is. Ezenkívül az EU bővíteni fogja azon áruk és technológiák listáját, amelyek hozzájárulhatnak Oroszország védelmi és biztonsági ágazatának technológiai fejlesztéséhez. Ez 80 vegyi anyagot fog tartalmazni, amelyek vegyi fegyverek előállítására használhatók fel.
• Az EU megtiltja számviteli, PR és tanácsadói szolgáltatások nyújtását Oroszországnak.
• Ezenkívül a Tanács további személyek és szervezetek szankcionálásáról döntött: az orosz csapatok által Buchában és Mariupolban elkövetett atrocitásokért felelős személyek, a háborút támogató személyek, a listán szereplő oligarchák és Kreml tisztviselőinek vezető üzletemberei és családtagjai, valamint a védelemben részt vevő vállalatok. és egy pénzügyi szervezet.

Írta: Kovács Rebeka Regina

Regionális politika

Kohézió 2050: Az európai kohéziós politikáról szóló nyolcadik bizottsági jelentés megállapításait jóváhagyta a Tanács június 2-án.

Ennek elemei a következők:

• A Tanács úgy véli, hogy az új egyenlőtlenségek elkerülése érdekében a beruházásokat a zöld és a digitális átmenet által kínált növekedési lehetőségekhez kell igazítani.
• Az oktatás és a szakképzés megerősítésére szólít fel a Tanács annak érdekében, hogy a polgárok jobban felkészüljenek a társadalmainkban zajló átmenetekkel való megbirkózásra.
• A megállapítások hangsúlyozzák a kohéziós politika helyi dimenziójának fontosságát, és emlékeztetnek arra, hogy különös figyelmet kell fordítani a vidéki területekre, az ipari átalakulás által érintett területekre, valamint a súlyos és tartós természeti vagy demográfiai hátrányokkal küzdő régiókra.
• A Tanács azt ajánlja, hogy további figyelmet kell fordítani néhány stagnáló vagy évek óta recesszióban lévő, közepes jövedelmű régióra. A kohéziós politikának segítenie kell ezeket a területeket abban, hogy új növekedési forrásokat találjanak, és meg kell akadályoznia, hogy más európai régiók is ilyen helyzetbe kerüljenek.
• Ami Oroszország Ukrajnával szembeni agresszióját illeti, a megállapítások elismerik az Oroszországgal és Fehéroroszországgal, valamint az Ukrajnával és a Moldovai Köztársasággal határos régiók sajátos gazdasági és társadalmi kihívásait, amelyek hatással vannak a regionális fejlődésükre.
• A Tanács várakozással tekint a kohéziós politika 2027 utáni jövőjéről szóló vita megkezdése elé, hogy egyszerűbb és hatékonyabb szabályrendszert lehessen kialakítani, és elkerülhető legyen az alapok megsokszorozódásának tendenciája.

Az Európai Unió Tanácsának francia elnöksége és az Európai Parlament június 2-án ideiglenes politikai megállapodásra jutott a mezőgazdasági ráfordításokra és termékekre vonatkozó statisztikákról (SAIO) szóló új rendeletről. Célja az európai agrárstatisztikai rendszer korszerűsítése, továbbá a mezőgazdasági inputokra és termékekre vonatkozó statisztikák megerősítésének és javításának hozzá kell járulnia a közös agrárpolitikával (KAP), a Zöld Paktummal és a “Farmtól a villáig” stratégiával kapcsolatos mezőgazdasági gyakorlatra és termelésre vonatkozó ismeretek javításához.

Írta: Kovács Rebeka Regina

Környezet-, energia- és klímapolitika

Június 24-én az Európai Bizottság és az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője bemutatta a Nemzetközi Óceánpolitikai Irányítás megújított EU-programját, amely intézkedéseket javasol a biztonságos, tiszta és fenntarthatóan kezelt óceán érdekében. Az EU frissített programot és cselekvési tervet határoz meg az óceánok jobb kormányzása érdekében, amely ágazatokon átívelő és szabályokon alapuló nemzetközi megközelítésen alapul, és célja az óceánpolitikai irányításban betöltött globális vezető szerepének további megszilárdítása. Az EU kötelezettséget vállal a következőkre:

• a nemzetközi óceánpolitikai irányítási keret megerősítése globális, regionális és kétoldalú szinten;
• az óceánok fenntarthatóságának megvalósítása 2030-ra a közös kihívások és következmények összehangolt megközelítésével;
• az óceán biztonságos térré tételének folytatása a nemzetközi vizeken folyó geopolitikai versengés és a többoldalú együttműködés kihívásai miatt.

A közlemény számos kulcsfontosságú prioritást határoz meg e kötelezettségvállalások teljesítéséhez:

• A tengeri biológiai sokféleség csökkenésének megállítása és visszafordítása egy ENSZ Nyílt Tengeri Szerződés mielőbbi megkötésével és a védett tengeri területek 30%-ának 2030-ra történő elérésével;
• A tengerfenék védelme a mélytengeri bányászat betiltásával, és szükség esetén a biológiai sokféleséget leginkább károsító halászfelszerelések használatának szabályozásával;
• Az illegális, nem bejelentett és szabályozatlan halászattal szembeni zéró tolerancia bevezetése;
• Küzdelem az éghajlatváltozás ellen az egészséges óceánért, beleértve az uniós és globális szintű tengeri szállítási intézkedéseket, valamint a halászati ​​ágazat szén-dioxid-mentesítését a fosszilis tüzelőanyagoktól való függés csökkentése érdekében;
• Küzdelem a tengerszennyezés ellen, nevezetesen egy ambiciózus, jogilag kötelező erejű globális műanyagmegállapodás 2024-ig történő megkötésével;
• A globális fenntartható kékgazdaságra való átállás, nevezetesen a fenntartható kék gazdaságra való átállásba való befektetés növelése az EU „BlueInvest” befektetési platformján keresztül;
• A vízi biztonsági javítása a tengeri biztonsági fenyegetések megfigyelésével és az azokra való gyors reagálással;
• Az óceánokkal kapcsolatos tudás felépítése;
• A befektetések ösztönzése és befektetések végrehajtása.

Írta: Mészáros Kinga

Szomszédságpolitika

Déli szomszédságpolitika

Június 2-án Josep Borrell főképviselő társelnöke volt az EU–Jordánia Társulási Tanács 14. ülésének. Az ülésen elfogadták a 2027-ig tartó új EU-Jordánia partnerségi prioritásokat, és párbeszédet folytattak az aktuális regionális és nemzetközi kérdésekről. A Tanács után Borrell főképviselő a következőket mondta: „Újra megerősítettük az Európai Unió és Jordánia közötti erős partnerséget és barátságot azáltal, hogy új partnerségi prioritásokban állapodtunk meg. Jordánia az első olyan ország a déli szomszédságban, amellyel aláírjuk ebben az időszakban a prioritásokat, amely a köztünk lévő különleges kapcsolatokat és bizalmat szimbolizálja. Együtt fogunk dolgozni a regionális stabilitás, a gazdasági stabilitás és a jogállamiság érdekében. Segítünk Jordániának a víz-, energia- és élelmiszerválság kezelésében. Jordan számíthat a barátságunkra és a segítségünkre.”

A szomszédságpolitika keretében új, 5 millió eurós költségvetésű projektet hoztak létre. Az „E-NABLE” célja, hogy támogassa a kulcsfontosságú líbiai gazdasági intézményeket a digitális gazdaságirányítási eszközök bevezetésében és a vállalkozások számára nyújtott digitális szolgáltatások fejlesztésében. A hároméves projekt (2022-2025) célja a befektetésbarát és kedvező üzleti környezet előmozdítása, a líbiai magánszektor megerősítése, és ezáltal a líbiai gazdasági növekedéshez való hozzájárulás.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke június 15-é Kairóba utazott. A szélesebb körű EU-Egyiptom partnerség keretében a látogatás két fő célkitűzésre összpontosított: az EU, Egyiptom és a régió közötti energetikai együttműködés fellendítésére, valamint a Kreml ukrajnai háborúja által okozott élelmiszerár- és ellátási válság kezelésére. Von der Leyen találkozott Abdel Fattah Al-Sisi egyiptomi elnökkel. A találkozó alkalmából az EU és Egyiptom közös nyilatkozatot adott ki az éghajlatról, az energiáról és a zöld átállásról. Az EU és Egyiptom egyesíteni fogja erőfeszítéseit a Párizsi Megállapodás végrehajtása és az eredmények biztosítása érdekében a COP27 konferencián, amelyre novemberben Sharm El-Sheikhben kerül sor. A közös nyilatkozat mindkét felet arra kötelezi, hogy együttműködjenek a globális igazságos energetikai átmeneten, az alkalmazkodási képesség javításán, az éghajlatváltozás okozta károk mérséklésében, valamint az éghajlatváltozás elleni küzdelem finanszírozásának növelésében a fejlődő országok szükségleteinek kielégítése érdekében. Az együttműködés különös hangsúlyt fektet a megújuló energiaforrásokra, a hidrogénre és az energiahatékonyságra. Az EU és Egyiptom mediterrán hidrogén-partnerséget alakít ki a megújuló villamosenergia-termelés, a villamosenergia-hálózatok megerősítése és bővítése területén, ideértve a transzmediterrán rendszerösszekötőket, a megújuló energiaforrások és az alacsony szén-dioxid-kibocsátású hidrogéntermelést, valamint a tárolási, szállítási és elosztási infrastruktúra kiépítését.

Keleti szomszédságpolitika

Az Európai Bizottság június 17-én ismertette véleményét a Tanács felkérésére Ukrajna, Grúzia és a Moldovai Köztársaság által benyújtott uniós tagsági kérelmekről. Az Európai Bizottság azt javasolta, hogy Ukrajnának és Moldovának adjanak EU-tagjelölti státuszt, ugyanakkor azt javasolta, hogy Grúzia számára nyújtsanak perspektívát az EU-tagságról, valamint azt, hogy a tagjelölt státuszt bizonyos prioritások teljesítése után adják meg.

A keleti szomszédságpolitika fókuszban ismét Ukrajna támogatása és megsegítése állt. Az EBRD 300 millió eurós kölcsönt nyújt egy ukrán gázipari vállalatnak, hogy kompenzálja az ukrajnai inváziót követően kieső földgáztermelést. Az EBRD további 50 millió eurós kölcsönt biztosít az ukrán vasúttársaságnak, hogy hozzájáruljon azon célhoz, hogy a vonatok továbbra is közlekedjenek. Emellett, az EU 3 millió euró értékben egyéni védőfelszereléssel látja el az ukrán bűnüldöző szerveket. Az ukrán nemzeti rendőrség 1200 testpáncélt kapott az Európai Uniótól, és további 1200 golyóálló mellény és 1200 ballisztikus sisak is úton van. Hasonló eszközöket szállítanak az ukrán állami határőrségnek, az állami nyomozóhivatalnak és a legfőbb ügyészségnek is. A Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerüzemeltetők Európai Hálózata bejelentette, hogy június 30-án megkezdődik a villamosenergia-kereskedelem Ukrajna és az EU között. Ez lehetővé teszi Ukrajna számára, hogy fenntartsa energiarendszerének működését a háborús időszakban.

Június 2-án az Európai Unió és az UNDP Moldova új programot indított a Moldovai Köztársaságban tapasztalható energiaválság hatásainak csökkentésére és az ország kiszolgáltatott lakossága körében egyre mélyülő energiaszegénység visszafordítására. A „Az energiaválság hatásainak kezelése a Moldovai Köztársaságban” nevű, 10 millió eurós program támogatni fogja Moldovát a kulcsfontosságú energiareformok végrehajtásában és az intézményi kapacitás megerősítésében a jelenlegi és a potenciális jövőbeli energiasokkokra való reagálás érdekében. Az EBRD 300 millió eurós kölcsönt biztosít Moldovának energiabiztonságának növelésére stratégiai gázkészletek beszerzésével, amelyek kiegészítik a jelenleg Oroszország által Ukrajnán keresztül szállított gázmennyiséget. A hitelből Moldova 2022-re tervezett gázimportjának legfeljebb egyötödét finanszírozza, amely az Ukrajna elleni háború miatti esetleges megszakításoknak van kitéve. Jelenleg ezek az importok mind a Gazprom-tól származnak. Június 9-én az Európai Bizottság rendeletjavaslatot terjesztett elő, amelynek célja, hogy kinyissa az európai piacot a moldáv gyümölcsök és zöldségek számára, amelyekre még mindig vámkontingens vonatkozik az EU-ba való belépéskor. A rendelet több mint duplájára emeli ezen termékek Moldovából vámmentesen behozható mennyiségét az EU-ba. Az EU-n belüli közúti fuvarozáshoz való hozzáférés növelésével együtt (amelyről jelenleg Moldova és az EU tárgyalnak) a liberalizációnak jelentősen meg kell könnyítenie a moldovai termékek EU-ba és azon keresztül történő exportját. Emellett az Európai Bizottság szerint az EU nyitott a további kölcsönös liberalizáció megvitatására.

Írta: Mészáros Kinga

[Az Innovációs és Technológiai Minisztérium ÚNKP-21-2-I-NKE-131 kódszámú Új Nemzeti Kiválóság Programjának a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alapból finanszírozott szakmai támogatásával készült.]

A borítókép forrása: Pixaby

A EU hírfigyelő 2022. június bejegyzés először Biztonságpolitika-én jelent meg.

Kiberpolitika

A támadások folytonossága mellett azok célja sem sokban változott, egyes vélemények szerint azonban a hírszerzés ezen formájának célja, hogy ú.n. digitális dossziékat hozzanak létre, amelyek állami adatokat, kritikus infrastruktúrákkal kapcsolatos információkat tartalmaznak sok egyéb információ mellett. Az EU-s törekvések többek között fentiek megakadályozására is összpontosulnak, több-kevesebb sikerrel.

Írta: Gál Henrik Norbert

Közös kül- és biztonságpolitika

Május 24-án a Tanács megállapodott Európai Békeprogram keretében Ukrajnának nyújtott támogatás növeléséről. Az 1,5 milliárd eurós támogatás elfogadása után a negyedik részlet további 500 millió euróval növeli az EPF támogatást, így a teljes összeg már 2 milliárd euróra nőtt. Az új támogatási csomagban biztosítandó eszközök köre összhangban van az ukrán kormány által megfogalmazott aktuális prioritásokkal, amelyek legfőképp katonai felszerelésekre és készletekre vonatkoznak továbbra is.

Írta: Kovács Rebeka Regina

Regionális politika

Bulgária és Svédország használhatja fel az EU Helyreállítási Alap forrásait a COVID-19 világjárványból való gazdasági kilábalás érdekében. A Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz az EU pénzügyi támogatási programja, amely a világjárvány által okozott gazdasági kihívásokra válaszol, a kifizetésére akkor kerül sor, ha a tagállamok elérik az egyes beruházásokhoz és reformokhoz meghatározott mérföldköveket és célokat. A nemzeti helyreállítási és rugalmassági terveket a Bizottság értékeli, majd meghatározásra kerülnek a támogatott tervek. Bulgária helyreállítási és rugalmassági terve 6,3 milliárd eurós támogatásból áll. Bulgária a terv teljes keretösszegének 58,9%-át éghajlat-politikai céljaira kívánja felhasználni energiaszektora szén-dioxid-mentesítésének felgyorsítása, a magán- és középületek energiahatékonyságának javítása, valamint a fenntartható közlekedési formák támogatása révén. A terv teljes keretösszegének 25,8%-át olyan digitális célokra fordítják. Svédország helyreállítási és rugalmassági terve 3,3 milliárd eurós támogatásból áll. A terv teljes keretösszegének 44,4%-a támogatja a klímacélokat. Svédország többek között támogatni kívánja az ipari fűtési célú megújuló energiára való átállást, az ipari szektor további szén-dioxid-mentesítését és vasúti kapacitásának javítását. Svédország a tervben szereplő teljes keretösszeg 20,5%-át a digitális célkitűzéseket támogató reformokra és beruházásokra tervezi elkülöníteni.

Írta: Kovács Rebeka Regina

Környezet-, energia- és klímapolitika

Az energiapolitika tekintetében, az Európai Unió fókuszában a REPowerEU kezdeményezés állt. A REPowerEU kezdeményezést Oroszország Ukrajna elleni háborújának következményei hívták életre, amely nagymértékben megzavarta a világ energiarendszereit is, mivel fokozta az energiabiztonságot érintő kihívásokat, növelte az energiaárakat, illetve ténylegesen rávilágított az európai energiarendszer Oroszországtól való függésének veszélyeire.  2022. március 8-án a Bizottság a „REPowerEU: Közös európai fellépés a megfizethetőbb, biztonságosabb és fenntarthatóbb energiáért” című közleményében az orosz fosszilis tüzelőanyagok importjának leállítására és az európai zöld megállapodás végrehajtásának felgyorsítására szólított fel. Az Európai Tanács 2022. március 24–25-i ülésén az európai vezetők megállapodtak abban, hogy az Európai Unió a lehető leghamarabb teljesen felszámolja az orosz gáz-, olaj- és szénimporttól való függőségét, és felkérték az Európai Bizottságot, hogy dolgozzon ki egy átfogó tervet ennek elérésére. 2022. májusra kidolgozásra került a REPowerEU terve, amely mindezek mellett, egy rugalmasabb energiarendszert és egy valódi energiaunió megvalósítását is kilátásba helyezi. A tervezet a „Fit for 55” javaslatcsomagra épít, de nem módosítja azt a fő törekvést, hogy 2030-ra legalább 55%-kal csökkentsük a nettó üvegházhatásúgáz-kibocsátást, 2050-re pedig a klímasemlegességet érjük el, de módosítást javasol az energiahatékonyság fokozása és a megújuló energiaforrások használatának tekintetében.

Az energiapiacok kapcsán a Bizottság rövid távú vészhelyzeti intézkedéseket és lehetőségeket határozott meg a hosszú távú fejlődés fokozására május 18-án. Mindezek elsősorban a magas energiaárak és az Oroszországból származó esetleges ellátási zavarok kezelésére irányulnak, de számos olyan területet is magában foglal, ahol a villamosenergia-piac kialakítása még inkább optimalizálható, ahhoz, hogy alkalmassá váljon a fosszilis tüzelőanyagokról való átállásra, és ellenállóbbá váljon az ársokkal szemben, miközben védi a fogyasztókat és megfizethető villamos energiát biztosít.

Május 23-án az Eurostat közzétette a „Fenntartható fejlődés az Európai Unióban – 2022 monitoring jelentés a fenntartható fejlődési célok felé tett előrehaladásról uniós összefüggésben” monitoring jelentését, amely áttekintést nyújt a fenntartható fejlődési célok EU-ban elért előrehaladásáról.
A jelentés főbb megállapításai a következők:

• Jelentős előrelépés történt a szegénység és a társadalmi kirekesztés csökkentése (SDG 1), a gazdaság és a munkaerőpiac (SDG 8), a tiszta és megfizethető energia (SDG 7), valamint az innováció és az infrastruktúra (SDG 9) célkitűzései felé is. A szegénység területén (SDG 1) a rendelkezésre álló adatok részben a pandémia előtti időszakra vonatkoznak, ezért még nem tükrözik teljes mértékben a világjárvány hatását.
• A megfizethető energia (SDG 7) területén tett előrelépést erősen befolyásolta, hogy a COVID-19-hez kapcsolódó -korlátozások és az alacsonyabb gazdasági aktivitás következtében jelentősen (2019-hez képest mínusz 8%-kal) csökkent az energiafogyasztás 2020-ban. Ezért az EU el tudta érni a 2020-ra kitűzött energiahatékonysági célját, és az eddig elért eredmények alapján úgy tűnik, jó úton halad a 2030-ra kitűzött cél felé. Ráadásul a megújuló energia felhasználása folyamatosan nőtt, aránya 2005 óta megduplázódott. 2020-ra a megújuló energia a bruttó végső energiafogyasztás 22,1%-át tette ki. A fosszilis tüzelőanyagok importja fedezi azonban továbbra is az EU energiaszükségletének több mint felét, és a 2020-ban regisztrált alacsonyabb energiafogyasztás valószínűleg átmeneti csupán a COVID-19.

Írta: Mészáros Kinga

[Az Innovációs és Technológiai Minisztérium ÚNKP-21-2-I-NKE-131 kódszámú Új Nemzeti Kiválóság Programjának a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alapból finanszírozott szakmai támogatásával készült.]

Szomszédságpolitika

Déli szomszédságpolitika

Az EBRD 40 millió eurós kölcsönnel javítja a marokkói atlanti partvidék kikötőinek klímaváltozással szembeni ellenálló képességét. A kölcsön két részletből áll: egy 15 millió eurós lekötött hitelből és 25 millió eurós le nem kötött tőkéből. Az Európai Bizottság  300 millió eurós makroszintű pénzügyi támogatást folyósított Tunéziának. Ez a COVID-19 MFA-program második és egyben utolsó kifizetése Tunéziának, amelyet a koronavírus-járvány gazdasági következményeinek mérséklésére és a makrogazdasági stabilitás fokozására hagytak jóvá. Az első 300 millió eurós részletet 2021 júniusában folyósították, miután a tunéziai parlament ratifikálta a makroszintű pénzügyi támogatásról szóló megállapodást.

Az EU 25 millió eurós humanitárius segélyt jelentett be a ciszjordániai, kelet-jeruzsálemi és gázai sebezhető palesztinok alapvető szükségleteinek kielégítésére. Janez Lenarčič, válságkezelésért felelős biztos a következőket mondta: „Az EU továbbra is szolidaritást vállal a palesztin néppel. Az újonnan bejelentett uniós humanitárius támogatás a palesztin családok alapvető szolgáltatásokhoz és segítségnyújtáshoz való hozzáférését fogja támogatni, ami az Ukrajna elleni orosz agresszió globális következményeként emelkedő élelmiszerárak és élelmiszerhiány miatt most még sürgetőbbé válik. Továbbá ragaszkodunk a nemzetközi humanitárius jog maradéktalan tiszteletben tartásához, és elítéljük a civilek folyamatos kilakoltatását, valamint otthonaik, iskoláik és alapvető infrastruktúráik lerombolását. Ennek véget kell vetni.” A bejelentett finanszírozás a folyamatos erőszak, a gázai blokád következményei és a Covid-19 világjárvány hatásai által érintettek egészségügyi segítségnyújtására összpontosít, beleértve a traumák mentális ellátását is. A finanszírozás a palesztin fiúk és lányok iskoláztatáshoz való hozzáférésének javítására is összpontosít, hogy megőrizzék az oktatáshoz való jogukat. Az Európai Beruházási Bank hivatalosan megnyitotta első Ciszjordániát és Gázát lefedő irodáját, valamint megerősítette az Európai Unió rekord támogatását a palesztin üzleti beruházásokhoz és az Egészségügyi Világszervezettel való új együttműködéshez a nyilvánosság javítása érdekében. A fizikális helyi jelenlét fokozni fogja a magán- és állami beruházások technikai és pénzügyi támogatását, és az Európai Unió ciszjordániai és gázai jeruzsálemi képviseletén belül fog működni. Az irodanyitó ünnepség előtt az Európai Beruházási Bank hivatalosan három új vállalkozásfinanszírozási programról állapodott meg az Európai Unióval, a Palesztina Monetáris Hatósággal és a Kairó-Amman Bank Palesztinával. Az EBB és az Egészségügyi Világszervezet új együttműködést mutatott be a palesztin egészségügyi minisztériummal az elsődleges egészségügyi ellátás és az onkológiai szolgáltatások megerősítése, valamint az egészségügyi beruházások fokozása érdekében Ciszjordániában és Gázában.

Keleti szomszédságpolitika

A keleti szomszédságpolitika területén az EU fókuszában ismét Ukrajna, illetve Moldova támogatása, illetve az országok Európai Unióba való mélyebb integrációja állt. Május 2-án Grúzia is visszaküldte a tagjelölt-státusz előszobájának tekinthető kérdőívet kitöltve. Így mindhárom keleti partnerország – Ukrajna, Moldova és Grúzia –, amelyek EU-tagságot kértek, visszaküldték kitöltött kérdőíveiket.

Ukrajna tekintetében, május 5-én az Európai Bizottság a Lengyelország és Svédország által közösen összehívott Nemzetközi Adományozói Konferencia keretében újabb, 200 millió eurós segélycsomagot jelentett be az Ukrajnában lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyek támogatására. Elmondták, hogy az ukrajnai háború kezdete óta közel 8 millió ember–akiknek kétharmada gyermek– kényszerült lakóhelyük elhagyására. Mindebből 5,3 millió fő az EU-ban és a szomszédos országokban keres menedéket. Emellett, az EBRD több mint 53 millió eurós, az élelmiszerbiztonság fokozására irányuló kölcsönt folyósít Ukrajnának. Május 13-án bejelentésre került a G7-ek külügyminisztereinek és fejlesztési minisztereinek weissenhaus-i találkozója előtt Josep Borrell által, hogy az Európai Unió újabb 500 millió eurót biztosít Ukrajna fegyveres erőinek támogatására. Ezzel az Ukrajnának nyújtott katonai támogatás teljes összege 2 milliárd euróra nő.

Moldova kapcsán, Charles Michel az országba tett látogatása során elmondta, hogy az EU tervezi, hogy idén jelentősen növeli a Moldovának nyújtott támogatását fegyveres erőinek további katonai felszerelésekkel való ellátásával. Május elején emellett további új uniós támogatást jelentettek be Moldovának a kiberbiztonságának fokozására, elsősorban a dezinformáció és a társadalmi kohézió kezelésére 8 millió euró értékben.

Május 5-én bejelentésre került, hogy az Európai Unió további 52 millió eurót mozgósít a Moldovai Köztársaság számára az ország hosszú távú ellenálló képességének, fellendülésének és reformjainak előmozdítása érdekében, különösen a keleti partnerekre vonatkozó gazdasági és beruházási tervben előirányzott kiemelt projektek végrehajtása révén, az EU–Moldova társulási megállapodás végrehajtásának támogatása. Ez kiegészítő támogatás az EU által Moldovának nyújtott folyamatos válságtámogatáson felül, amely magában foglalja a következőket:

• 53 millió eurós költségvetési támogatás;
• 150 millió eurós makroszintű pénzügyi támogatási program, amelyet a következő hónapokban folyósítanak;
• 13 millió euró humanitárius segítségnyújtás;
• 15 millió euró a menekültáradat emberhez méltó és hatékony kezelésének, valamint a harmadik országbeli állampolgárok biztonságos tranzitjának és hazatelepítésének támogatására;
• 15 millió euró az EU Border Assistance Mission (EUBAM) tevékenységére, amely immáron a moldovai határőrséget támogatja a menekültek érkezésének kezelésében.

Május 18-án Josep Borrell Brüsszelben találkozott Irakli Garibasvili grúz miniszterelnökkel. Borrell elmondta, hogy az EU továbbra is támogatja Grúzia ellenálló képességének megerősítését az Oroszország ukrajnai háborúja kapcsán. Megerősítette továbbá az EU szilárd elkötelezettségét Grúzia területi integritása és szuverenitása mellett a nemzetközileg elismert határai tekintetében. Borrell emellett hangsúlyozta az EU eltökéltségét is, hogy még közelebb hozza az országot az Európai Unióhoz.

Május 22-én Charles Michel vendégül látta Ilham Alijevet, Azerbajdzsán elnökét és Nikol Pašinjant, Örményország miniszterelnökét. A harmadik ilyen formátumú megbeszélés középpontjában a dél-kaukázusi helyzet, valamint a két országgal, valamint a tágabb régióval fenntartott uniós kapcsolatok fejlődése állt. Charles Michel szerint a megbeszélés „őszinte és eredményes” volt. A felek eredményeket érték el a határkérdések, a közlekedési hálózatok, a békeszerződés kapcsán is. A következő találkozót hasonló formában július-augusztusra tervezik.

Írta: Mészáros Kinga

[Az Innovációs és Technológiai Minisztérium ÚNKP-21-2-I-NKE-131 kódszámú Új Nemzeti Kiválóság Programjának a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alapból finanszírozott szakmai támogatásával készült.]

A nyitókép forrása: Deniz Antilla, Pixaby

A EU hírfigyelő 2022. május bejegyzés először Biztonságpolitika-én jelent meg.

A tisztségviselő rámutatott: az Egyesült Államok nagy mozgékonyságú rakéta- és tüzérségi rendszereinek (HIMARS) múlt hónapban történő érkezése lehetővé tette Ukrajnának, hogy nagy pontossággal találja el azokat az orosz célokat a frontvonalak mentén, amelyek korábban az ukrán fegyverek hatótávolságán kívül estek.

Danyilov szerint a HIMARS és más nyugati rakéta-sorozatvetőkkel szemben az oroszok “védtelenek”. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy Ukrajnának még többtucatnyi HIMARS rakétarendszerre lenne szüksége ahhoz, hogy megváltoztassa a kelet-ukrajnai harcok kimenetelét. Egyelőre – mint mondta – Ukrajna kénytelen védelmi háborút folytatni a térségben.

Hanna Maljar védelmi miniszterhelyettes közölte: az ukrán hírszerzés információi szerint az orosz csapatok Zaporizzsje irányában készítenek elő támadást, és megpróbálhatják bekeríteni az ukrán fegyveres erők ottani egységeit. “A védelmi minisztérium hírszerzési főigazgatósága szerint Zaporizzsja és Novopavlivszk irányban nem kizárt, hogy az ellenség támadó hadműveleteket hajt végre, illetve kitérőt tesz Velika Novoszelivka-Pokrovszke fel, nyilván azért, hogy bekerítse egységeinket. Az sem kizárt, hogy ennek érdekében az orosz megszálló erők egységeit az említett irányokban legalább öt zászlóaljnyi harccsoporttal erősítik meg” – fejtette ki a miniszterhelyettes.

Maljar hozzátette, hogy az orosz hadsereg igyekszik megtartani Herszon megyében az általa megszállt területeket, emellett szabotázs- és felderítő műveleteket hajt végre az odesszai és mikolajivi régiók tengerparti részeiben.

Az ukrán déli műveleti parancsnokság arról számolt be, hogy az oroszoktól visszafoglalt Kígyó-szigetet mintegy harminc megsemmisített haditechnikai eszköztől tisztították meg. Ezenfelül az ukrán katonák találtak még hátrahagyott lőszereket is a szigeten. Az ukrán vezérkar délutáni harctéri helyzetjelentésében arról adott hírt, hogy az ukrán fegyveres erők visszaverték az orosz csapatok támadási kísérletét a Donyeck megyei kulcsfontosságú Szlovjanszk irányában.

Közben Oleh Szinyehubov Harkiv megyei kormányzó közölte, hogy az orosz erők ismét csapást mértek a régió központja, Harkiv városa ellen. Az eddigi információk alapján legalább három ember meghalt és öt megsebesült. A kormányzó szavai szerint nagy valószínűséggel rakéta-sorozatvetőkkel lőttek be a város egyik kerületébe. Felszólította a város lakosait, hogy ne tartózkodjanak szükség nélkül a város utcáin. Szavai szerint az orosz erők alattomos módon lakónegyedeket és polgári infrastruktúrát támadnak.

The post Orosz agresszió: Kijev eddig kilenc HIMARS és hasonló rakétarendszert kapott a Nyugattól appeared first on .

A közlemény szerint egyre szélesebb körben terjed az a tévhit, amely szerint az országos jégkármérséklő rendszer tehető felelőssé a Kelet-Magyarországon kialakult súlyos aszályért. A NAK jelezte, hogy feljelentést tesz a fenyegetőzők ellen.

Hangsúlyozták: tudományosan bizonyított, hogy a jégkármérséklő rendszernek semmilyen hatása sincs a csapadékmennyiségre, az kizárólag a kialakuló jégszemcsék méretét képes befolyásolni. Megjegyezték, hogy az idén januárban és februárban is rendkívül kevés csapadék hullott, holott a jégkármérséklő rendszer csak április 15-től működik.

A jelenlegi extrém aszály globális időjárási viszonyokra vezethető vissza; a rendkívüli csapadékhiány nemcsak hazánkban, hanem Európa számos más országában – ott is, ahol nem működik jégkármérséklés – okoz problémát – hívta fel a figyelmet a NAK.

A jégkármérséklő rendszerrel a NAK számításai szerint évi több tízmilliárd forint kár előzhető meg. Az utolsó évben, amikor még nem működött az országos lefedettségű rendszer, azaz 2017-ben, 72 ezer hektárnyi mezőgazdasági jégkárt jelentettek be a gazdálkodók. Ezzel szemben 2021-ben 39 ezer hektár érintettségéről számoltak be – ismertette a kamara közleményében.

The post Ősszeesküvés elmélet: halálos fenyegetések miatt leállnak egyes jégkármérsélkő rendszerek appeared first on .

A Pécsi Ítélőtábla közleményében felidézte: a sértett befogadta házába az elsőrendű vádlottat, a börtönbüntetéséből feltételesen szabadlábon lévő 39 éves férfit és várandós élettársát, majd a gyermeküket is. A pár és a férfi testvére 2020. február 17-én együtt italozott a sértettel. A fivér lefeküdt, a vádlottak és a sértett azonban tovább beszélgettek, majd szóváltás alakult ki közöttük. A férfi megütötte az idős szállásadót, aki ezután bement a szobájába. A vádlottak követték és mindketten bántalmazták: a földön fekvő áldozatot tíz-tizenöt percen keresztül ütötték és rugdosták.

A férfi testvére, hallva a sértett nyöszörgését, mentőt akart hívni, de az elsőrendű vádlott kivette a kezéből a telefont, és megszakította a hívást. Miután a bántalmazott házigazdán nem tapasztaltak életjeleket, a fivérek a gyermekkel elhagyták a házat, a nő pedig a holttest köré ruhaneműket tett és meggyújtotta. A bűncselekményről az elsőrendű vádlott testvére tett bejelentést. A Zalaegerszegi Törvényszék tavaly októberben, elsőfokon az élettársakat társtettesként, különös kegyetlenséggel elkövetett emberölésben mondta ki bűnösnek, és az elsőrendű vádlottat 20, a másodrendűt 18 év fegyházra ítélte.

A védelem fellebbezése után a Pécsi Ítélőtábla a cselekményt társtettesként elkövetett, halált okozó testi sértésnek minősítette, és az elsőrendű vádlott büntetését (20 évről) 7 év 6 hónap, a másodrendűét (18 évről) 4 év 6 hónap börtönre enyhítette. Az ítélet jogerős.

(Vajon milyen aljasságot, embertelenséget lehet, vagy kell különös kegyetlenségnek minősíteni egy emberölés esetében, ha a nagyjából negyed órán át tartó ütlegelés és rugdosás, majd az áldozat felgyújtása ehhez nem elég? A -szerk- megj.)

The post Érthetetlen: jelentősen enyhítették a szállásadóját agyonverő zalaegerszegi pár büntetését appeared first on .

Azt írták: Polt Péter legfőbb ügyész javaslatára Novák Katalin köztársasági elnök július 8-ai hatállyal, határozatlan időre kinevezte Ibolya Tibort a legfőbb ügyész büntetőjogi helyettesévé. Belovics Ervin eddigi büntetőjogi legfőbbügyész-helyettes pedig főtitkárként dolgozik tovább. Hozzátették: Ibolya 1994 óta tagja az ügyészségnek, végigjárta az ügyészségi ranglétrát a Budapesti VI. és VII. Kerületi Ügyészségnél töltött fogalmazói évektől a fővárosi főügyészi pozícióig. Az utóbbi tisztséget 2012-től töltötte be.

Belovics huszonkét éven át volt a legfőbb ügyész büntetőjogi helyettese, “65. életévének betöltése miatt most át kell adnia a stafétabotot” – írták. Belovics péntektől főtitkárként dolgozik tovább. A közlemény szerint a legfőbb ügyész kibővített vezetői értekezleten ismertette a köztársasági elnök döntését, méltatta a leköszönő és az új büntetőjogi legfőbbügyész-helyettes munkáját.

Közölték azt is, hogy a legfőbb ügyész Szalóki Zoltán eddigi Heves megyei főügyészt bízta meg a Fővárosi Főügyészség vezetésével.

The post Megvan a legfőbb ügyész új büntetőjogi helyettese appeared first on .