Biztonságpolitika

A régi vadászgépeket a svédek korszerűsítenék, s ugyanakkor Csehország rövid időn belül megvehetné a vadászgépek legkorszerűbb változatát, a Gripen E típust. Csehország 12 Gripen C/D tipusú vadászgépet bérel jelenleg Svédországtól egy üléses és két üléses változatban. A bérlet 2027-ben jár le, de két évvel meghosszabbítható.

Jana Cernochová cseh védelmi miniszter a közelmúltban jelezte, hogy mihamarabb dönteni szeretne a cseh légierő ügyében. A hadsereg a maga javaslatait állítólag már megtette, s várható, hogy a téma néhány héten belül a kormány elé kerül. Cseh illetékesek a közelmúltban olyan nyilatkozatokat tettek, miszerint szívesen vennének ötödik generációs F-35 Lightning vadászgépeket az Egyesült Államoktól. Nyilvánosságot kapott az az elképzelés is, hogy a hadsereg vadászgépeinek számát a jelenlegi 14-ről 24-re emelnék.

Svédország prágai nagykövete szerint Stockholm nagyon érdekelt abban, hogy folytatódjék az együttműködés Csehországgal. A diplomata megjegyezte: a cseh pilóták már megszokták a Gripeneket. A Svédország által javasolt megoldás a nagykövet szerint pénzügyileg vonzó, gazdaságos és hatékony lenne.

A cseh kormány 2004-ben írta alá a svédekkel a Gripenek bérléséről szóló szerződést, melynek értéke mintegy húszmilliárd koronát (330 milliárd forintot) tett ki. A szerződést később 2027-ig meghosszabbították. A cseh kormányzat 2015 és 2027 között mintegy 21,4 milliárd koronát (353,1 milliárd forintot) tervez fordítani a légierő vadászgépeinek működtetésére.

The post Svédország térítésmentesen átadná a cseheknek az általuk eddig bérelt Gripeneket appeared first on .

A Magyar Honvédség Katonai Igazgatási és Központi Nyilvántartó Parancsnoksága a Facebook-oldalán azt írta: a jelenlegi két területvédelmi ezred mellett Gödöllőn jön létre a következő. Ezzel kapcsolatban már folyamatosak az egyeztetések, s ezeken az alakulat parancsoka, Durgó Tamás alezredes is részt vesz.

Azt írták: az új ezred három körzetből alakul, összesen 47 járással. A cél, hogy az ezred “hatékony és jól feltöltött legyen” – emelte ki a parancsokság, hozzátéve: várják a tartalékosok jelentkezését.

The post Bővül a Honvédség önkéntes tartalékos rendszere appeared first on .

A hivatalos brüsszeli közlemény szerint az Európai Békekeretnek nevezett uniós program részeként jóváhagyott támogatás meg fogja erősíteni a moldovai fegyveres erők logisztikai, mobilitási, irányítási, kibervédelmi, pilóta nélküli légi felderítő és taktikai kommunikációs egységeinek kapacitásait. Megfelelő, nem halálos felszereléseket, hadikészleteket és szolgáltatásokat, valamint kiképzést biztosít a moldovai fegyveres erők számára – írták.

Közölték továbbá, hogy a csütörtökön jóváhagyott támogatás kiegészíti a decemberben elfogadott hétmillió eurós, katonai célú finanszírozásról szóló támogatást, amely a moldovai katonaorvosi szolgálat és a moldovai fegyveres erők mérnöki zászlóaljának kapacitásait erősíti meg. A finanszírozás hozzájárul a katonai egységek kapacitásának kiépítéséhez, hogy válságok vagy vészhelyzetek esetén a polgári lakosság számára is nyújthassák szolgáltatásaikat. A támogatásból orvosi felszereléseket, valamint a mérnöki zászlóalj robbanóanyag-megsemmisítő berendezéseinek biztosítását is finanszírozzák – közölték.

A támogatások bizonyítják, hogy az Európai Unió elkötelezett Moldova katonai kapacitásainak megerősítése mellett, nemzetbiztonságának, stabilitásának és ellenálló képességének fokozása céljából – tették hozzá.

The post Az EU pénzügyi támogatást hagyott jóvá Moldova fegyveres erőinek segítésére appeared first on .

Nagy-Kovács Dávid, a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) vagyonvédelmi osztályának alosztályvezetője elmondta, a gyanúsított V. kerületi lakásában BKK-automatából lopott hőpapírra nyomtatva hamis BKK-bérleteket készített, és azokat ismerősi körben két-háromezer forintért adta el. A férfi a bérletekre a megrendeléseket telefonon vagy sms-ben vette fel, a vásárlókat pedig telefonon értesítette arról, ha közeledett a bérlet lejárati ideje, és felajánlotta új bérlet készítését – tette hozzá.

Nagy-Kovács közölte, a BKK ellenőrei többször észlelték a hamis bérleteket és feljelentést tettek a rendőrségnél. A gyanúsítottat egy hete fogták el, kihallgatták, de a férfi nem ismerte el a bűncselekményt. A házkutatás során hőnyomtatót, számítógépet és BKK-automatából származó biankó bérletszelvényeket találtak a rendőrök – fűzte hozzá.

Elmondta azt is, hogy a 69 éves férfi ellen hasonló cselekmény miatt korábban többször is eljárást folytattak, a bíróság pedig jogerősen el is ítélte. A gyártón kívül öt gyanúsítottat hallgattak ki hamis magánokirat felhasználása miatt, de további kihallgatások várhatóak – mondta az alosztályvezető kérdésre válaszolva.

Borsi Dávid, a BKK kommunikációs igazgatója közölte, a gyanúsított akár 102,5 millió forint kárt is okozhatott volna a cégnek, ha felhasználja a 11 ezer bérlet készítésére alkalmas, korábban egy másik gyanúsított által ellopott hőpapírt. A szakember kitért arra is, hogy a BKK nagy figyelmet fordít a hasonló visszaélések visszaszorítására, folyamatosan fejlesztik a hőpapír biztonsági elemeit, és az automaták működését, a jegyellenőrzési technológia terén is komoly fejlesztéseket hajtottak végre, valamint elektronikus tiltólistát állítanak össze az automatafeltörések során eltulajdonított hőpapírokkal kapcsolatban.

The post Visszaeső bérlethamisító ellen nyomoz a rendőrség appeared first on .

“Az éjszaka folyamán a hadművelet sikeres következő szakasza, rakéta- és tüzérségi egységeink tűzcsapásainak eredményeként a Kígyó-szigeten az ellenség két motorcsónakkal sietve evakuálta helyőrségének még ott maradt tagjait, és valószínűleg kiürítették a szigetet. Most a területet tűz borítja, robbanások hallatszanak” – írta a Facebookon nyilvánosságra hozott közleményében a déli parancsnokság, hozzátéve, hogy a művelet végső eredményeiről később tesznek jelentést.

Az Ukrajinszka Pravda hírportál szerint az orosz védelmi minisztérium a maga részéről kijelentette, hogy “június 30-án az Oroszországi Föderáció fegyveres erői jóindulatú lépésként elvégezték a Kígyó-szigeten a rájuk bízott feladatokat, és visszavonták az ott állomásozó helyőrséget”. Az orosz fél ezzel a “gesztussal” azt kívánja megmutatni, hogy az Oroszországi Föderáció nem avatkozik be az ENSZ azon törekvésébe, hogy humanitárius folyosót hozzon létre a mezőgazdasági termékek Ukrajna területéről történő tengeri exportjára.

Andrij Jermak, az ukrán elnöki iroda vezetője viszont hazugságnak nevezte az orosz védelmi minisztérium kijelentését a helyőrség önkéntes kivonulásáról. “Nincs több orosz a Kígyó-szigeten. Az ukrán hadsereg kiváló műveletet hajtott végre, kiverte őket onnan. Oroszországban a csapatok állítólagos kivonásáról beszélnek, és ezt jóakaratú gesztusnak állítják be, akárcsak azt, hogy Oroszország nem akadályozza az ukrán gabonaexport számára a humanitárius folyosók létrehozását. Mindez viszont teljes hazugság. Először is, az ukrán fegyveres erők kiverték az oroszokat a Kígyó-szigetről. Másodszor, az oroszok ágyúzzák a gabonaraktárainkat” – fejtette ki a Telegram üzenetküldő alkalmazáson, példaként említve, hogy reggel a dnyipropetrovszki régió egyik ilyen raktárát ágyúzták.

A kijevi külügyminisztérium bejelentette, hogy Ukrajna megszakítja a diplomáciai kapcsolatokat Szíriával, továbbá kereskedelmi embargót és gazdasági szankciókat vezet be szíriai jogi és magánszemélyekkel szemben, amiért az ország elismerte a donyecki és a luhanszki szakadár területek önkényesen kikiáltott függetlenségét. A tárca sajtószolgálata határozottan elítélte döntését, amelyet Ukrajnával szembeni barátságtalan lépésnek minősített.

Jermak kijelentette, hogy Oroszország továbbra is élelmiszerválságot idéz elő, és hazudik erről. “Még mindig blokád alatt tartják a kikötőinket, és elpusztítják a gabonánkat. Globális holodomor (nagy éhínség) előidézésére van szükségük” – állította az elnöki iroda vezetője. Az Ukrajnához tartozó, Romániához közeli Kígyó-szigetet még a háború első napjaiban szállták meg az orosz erők.

Az ukrán 60. gyalogsági dandár arról számolt be, hogy visszafoglalták a déli Herszon megyében Potyomkine falut, amely a megyeszékhelytől északra, Nyikopol város közelében fekszik.

Vadim Ljah, a Donyeck megyei Szlovjanszk polgármestere a Telegramon arról tájékoztatott, hogy az orosz erők ismét lőtték a stratégiai fontosságú várost, aminek következtében hat lakos megsebesült. Szavai szerint tiltott, kazettás lőszereket vetettek be a város ellen.

Az EU az ukrán és a moldovai export támogatásáról írt alá megállapodásokat
Az Európai Unió Ukrajnával és Moldovával írt alá közúti árufuvarozásról szóló megállapodásokat a két ország exportjának támogatása érdekében – közölte az Európai Bizottság. A brüsszeli közlemény szerint a megállapodások hozzá fognak járulni az ellátási láncok biztosításához, beleértve az élelmezésbiztonságot, miután Oroszország Ukrajna elleni háborúja akadályozza a hagyományos közlekedési útvonalakat. Az EU és Ukrajna továbbá megállapodást írt alá az ország transzeurópai közlekedési hálózatának (TEN-T) és az EU és Ukrajna közötti infrastrukturális összeköttetésének a javítása céljából – tájékoztattak. Az EU és Ukrajna közötti megállapodás -mások mellett- rendelkezik továbbá az ukrán vezetői engedélyek és szakmai alkalmassági bizonyítványok elismeréséről is.

The post Orosz agresszió: Ukrajna elzavarta a Kígyó-szigetről az oroszokat appeared first on .

“Megállapodtunk a védelmi politikánk alapvető változtatásában. Megállapodtunk abban, hogy Finnország és Svédország csatlakozik a szövetségünkhöz. Megállapodtunk abban, hogy tovább támogatjuk Ukrajnát, és megállapodtunk abban is, hogy elmélyítjük kapcsolatunkat a csendes-óceáni térségbeli partnereinkkel” – összegezte Stoltenberg. Záró sajtótájékoztatóján a főtitkár ismét sürgette, hogy Oroszország vessen véget a háborúnak, és vonja ki csapatait Ukrajnából.

Mint mondta, a szövetségesek foglalkoztak azzal is, hogy miként enyhítsék az élelmiszerválságot, hogyan juttassák ki a gabonát Ukrajna területéről földi és vízi úton. Áttekintették a terrorizmus elleni harcban elért eredményeket, és megerősítették elkötelezettségüket e küzdelem folytatásához.

“Iraki missziónk segít elkerülni az Iszlám Állam (terrorszervezet) visszatérését” – hangsúlyozta. Elmondta, hogy döntöttek Mauritánia támogatásáról is határbiztonságának fokozása, valamint az illegális bevándorlás és a terrorizmus elleni küzdelme érdekében. Emellett határoztak Tunézia és Jordánia segítéséről is. Stoltenberg elmondta, hogy Finnország és Svédország jövő kedden írja alá a NATO-csatlakozás jegyzőkönyvét Brüsszelben.

A házigazda Spanyolország miniszterelnöke a szövetség egységének és összetartásának üzenetét nevezte a legfontosabbnak a madridi csúcstalálkozó eredményei közül . “Megmutattuk az európai és a transzatlanti kötelék erejét, valamint minden meghozott döntésünk a béke és életformánk megőrzésére irányul” – jelentette ki Pedro Sánchez.

A kormányfő bejelentette: a dél-európai ország fokozatosan fogja növelni védelmi kiadásait, és 2029-re teljesíti a NATO azon célkitűzését, hogy a tagállamok bruttó hazai termékük (GDP) két százalékét fordítsák erre a célra.

Joe Biden amerikai elnök értékelésében történelminek nevezte a madridi csúcstalálkozót, amely véleménye szerint megerősítette a szövetséget a jövő kihívásaival szemben. Bejelentette egy mintegy 800 millió dollár értékű, légvédelmi eszközöket és támadófegyvereket is tartalmazó amerikai katonai segély várható elfogadását Kijev számára, hangsúlyozva, hogy készek annyi ideig támogatni Ukrajnát ameddig csak szükséges.

“A háború akár holnap véget érhet, ha Oroszország felhagy irracionális viselkedésével” – fogalmazott a Egyesült Államok elnöke, és Oroszországot tette felelőssé a világban kialakuló élelmiszerválságért. Pozitívan értékelte a NATO új, tíz évre szóló stratégiai koncepcióját elfogadó csúcstalálkozót Franciaország elnöke is, kiemelve, hogy két, eddig semleges ország NATO-tagságáról döntöttek, amely “a lehetséges legvilágosabb stratégiai üzenet Oroszországgal szemben”.

Emmanuel Macron hangsúlyozta: amint a helyzet indokolja és lehetővé teszi a visszatérést a párbeszédhez, kész ismét egyeztetni Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, mivel Franciaország felelőssége, hogy együttműködjön a sürgős humanitárius kérdésekben. A francia államfő további katonai támogatást is bejelentett Ukrajna számára: hamarosan újabb hat Caesar önjáró löveget küldenek, ezzel 18-ra emelve számukat.

Olaf Scholz német kancellár arról beszélt a tanácskozás befejezését követően, hogy Moszkva fenyegetést jelent a nemzetközi rendre, de a NATO megfelelően reagált a megváltozott politikai helyzetre. Mint mondta, az észak-atlanti szövetség keleti szárnyának megerősítéséhez Németország 15 ezer katonával és 60 légi járművel járul hozzá, emellett létrehoznak Rostockban egy parancsnokságot a Balti-tenger védelmére. Kérdésre válaszolva nevetségesnek nevezte Putyin állítását, miszerint a NATO birodalmi politikát folytatna. A NATO egy védelmi szövetség nem jelent fenyegetést senki számára – jelentette ki, hozzátéve, hogy épp Putyin az, aki birodalmi politikát folytat szomszédaival szemben.

Boris Johnson brit miniszterelnök Madridban tartott sajtótájékoztatóján kiemelte: a nyugati országoknak együtt kell dolgozniuk annak érdekében, hogy Ukrajna megnyerje a háborút, és a demokráciák győzzenek az értékekről szóló globális vitában. Ha ezt nem sikerül elérni, az orosz elnök abban a helyzetben lesz, hogy további agressziós cselekményeket kövessen a volt Szovjetunió egykori tagjai ellen – mutatott rá. Mint mondta, nem minden ország tekinti az orosz inváziót Putyin felelősségének, ezért le kell bontani azokat a “mítoszokat”, melyek a nyugati szankciókat teszik felelősség az élelmiszerválságért, vagy a NATO-t okolják az ukrán konfliktusért. A brit kormányfő szólt a védelemre fordított kiadások növelésének fontosságáról és bejelentette: országa az évtized végére a GDP 2,5 százalékára növeli az erre fordítandó összeget.

London újabb egymilliárd font katonai segélyt nyújt Ukrajnának
Újabb egymilliárd font értékű katonai segélyt nyújt Ukrajnának a brit kormány – közölte a londoni miniszterelnöki hivatal. Johnson szóvivője szerint a katonai segítség értékének emelése egyben új szakaszt is nyit a nemzetközi közösség által Ukrajnának nyújtott támogatásban, a segélycsomag ugyanis ezúttal már magasan fejlett légvédelmi rendszereket, pilóta nélküli légi járműveket, elektronikai hadviselésre alkalmas innovatív, új eszközöket, az ukrán katonáknak pedig több ezer alapvető fontosságú személyes felszerelési tárgyat tartalmaz. A Downing Street szerint az új csomag egyben az első lépés abban az irányban, hogy Ukrajna az orosz invázió elleni eddigi védekező szakasz után képessé váljon támadó hadműveletekre is az orosz szárazföldi erők ellen, szuverenitásának helyreállítása végett.

The post Stoltenberg: a madridi döntések biztosítják, hogy a szövetség tovább őrizze a békét appeared first on .

Pintér Sándor, Magyarország belügyminisztere 2022. június 30. hatállyal – indokolás nélkül – visszavonta a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda igazgatója, Opauszki András rendőr ezredes kinevezését, és 2022. július 1. hatállyal igazgatónak nevezte ki Jeney Áron rendőr alezredest.

A belügyminiszter 2022. június 30. hatállyal visszavonta Kiss Attila rendőr vezérőrnagy, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Rendőr-főkapitányság vezetőjének vezetői megbízását és 2022. július 1-jétől a Belügyminisztérium Rendészeti Államtitkárság Rendészeti Államtitkári Kabinet kabinetfőnöki beosztásába vezényelte. A tárcavezető a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Rendőr-főkapitányság vezetőjének 2022. július 1. hatállyal Czinege László rendőr dandártábornokot, Heves megye rendőrfőkapitányát nevezte ki. A Heves Megyei Rendőr-főkapitányságot 2022. július 1-jétől – megbízott rendőrfőkapitányként – Nagy Zsolt rendőr ezredes irányítja.

The post Személyi változásokról döntött a belügyminiszter appeared first on .

A tíz hónapig tartott per végén az öt terrorelhárítási bíróból álló különleges esküdtszék a francia nemzeti terrorelhárítási ügyészség indítványára a fővádlottra a francia büntetőjog legsúlyosabb büntetését szabta ki, amelyet 1994-es bevezetése óta eddig csak négy alkalommal alkalmaztak a bíróságok.

A legvéresebb franciaországi terrortámadásban a Stade de France nemzeti stadionnál három öngyilkos merénylő felrobbantotta magát, egy ember halálát okozva, Párizs belvárosában pedig egy másik, háromtagú terrorkommandó lépett akcióba. A belvárosban hat kávéház, bár és étterem teraszán 39 embert öltek meg, miközben egy harmadik kommandó behatolt a Bataclan nevű koncertterembe, ahol három dzsihadista kilencven embert ölt meg és csaknem hétszázat megsebesített. A dzsihadisták egy része öngyilkos merénylőként halt meg, többekkel a kommandósok végeztek.

A merényletsorozatot az Iszlám Állam terrorszervezet vállalta magára, amelynek az egyik, Európában, mindenekelőtt Belgiumban kiépített csoportja hajtotta végre a támadásokat. Ugyanez a hálózat csapott le 2016. március 22-én Brüsszelben, abban a támadásban 32-en vesztették életüket.

A támadás estéjén Abdeslam szállította a helyszínre a Stade de France nemzeti stadionnál magát felrobbantó három öngyilkos merénylőt, majd Párizs északi részén hagyta a gépkocsit. Ezután az egyik déli elővárosban, Chatillonban töltötte az éjszakát. A robbanóövét, amellyel a vád szerint feltételezhetően a metróban kellett volna felrobbantania magát, tíz nappal később ebben az elővárosban találták meg egy kukában.

A fővádlott a perben azt vallotta, hogy egy kávéház volt a számára kijelölt célpont, ahol humánumból nem indította be a robbanóövét. Ugyanakkor szakértői vélemény azt állapította meg, hogy a szerkezet nem működött. Ez az esküdtszék szerint “komolyan megkérdőjelezi” azt, amit Abdeslam állított.

A 32 éves, francia állampolgárságú vádlott a per kezdetén elsősorban csak azért kért szót, hogy igazolja a merényleteket. Az utolsó meghallgatásán viszont elmondta, hogy Abdelhamid Abaaoudtól, a terrorkommandó vezetőjétől, aki a gyerekkori barátja volt, két nappal a merényletek előtt, 2015. november 11-én értesült a támadás tervéről, akkor jelölte ki őt öngyilkos merénylőnek Abaaoud és a bátyja, Brahim Abdeslam, aki maga is tagja volt a terrorkommandónak.

A vádlott verziója azonban nem győzte meg sem az ügyészeket, sem az esküdteket, akik Salah Abdeslamot a merényletek egyik kitervelőjének és elkövetőjének tekintik, s felelősnek tartják valamennyi áldozat haláláért. “Nem vagyok gyilkos, senkit nem öltem meg” – mondta még hétfőn, az utolsó szó jogán a fővádlott, és ismételten “őszintén elnézést kért” az áldozatoktól. Az ítélethirdetést karba tett kézzel és szigorú tekintettel követte.

A francia igazságszolgáltatás leghosszabb, 2021. szeptember 8-án kezdődött perében a 2500 felperes közül több százan megjelentek az ítélethirdetésre az esküdtszéken.

A pernek további 19 vádlottja volt, s egy – a terroristák hamis papírjainak beszerzésében közvetítő Farid Kharkhach – kivételével valamennyiüket terrorizmusért ítélték el. Közülük életfogytiglani szabadságvesztést kapott Mohamed Abrini, Abdeslam gyerekkori barátja, aki a támadást megelőző este elkísérte a terrorkommandó tagjait Brüsszelből Párizsba. A perben bevallotta, hogy ő is merénylő lett volna, de az utolsó pillanatban meggondolta magát és visszautazott Brüsszelbe. Ő 22 év múlva kérheti ügye felülvizsgálatát.

A svéd állampolgárságú Osama Krayemet és a tunéziai Sofien Ayarit, akiknek a vád szerint 2015. november 13-án az amszterdami repülőtéren kellett volna merényletet végrehajtaniuk, de a támadás ismeretlen okokból meghiúsult, harminc-harminc év börtönbüntetésre ítélték. Hasonlóan a belga állampolgárságú Mohamed Bakkalihez, aki a logisztikai szervezők “bizalmi embere” volt, lakásokat és gépkocsikat bérelt a dzsihadistáknak.

Hat vádlottat távollétükben ítélt el az esküdtszék. Ők az Iszlám Állam terrorszervezet vezetői, a merénylet megrendelői, és feltételezhetően 2016 és 2017 folyamán meghaltak Szíriában. Két évtől életfogytiglanig terjedő szabadságvesztést kaptak. Ez utóbbi büntetésre ítélte az esküdtszék a belga Oussama Atart, a terrortámadás kitervelőjét, aki Szíriából közvetlenül irányította a merényletsorozatot. A támadást követően Abdeslam menekülésében segédkező belga állampolgárságú vádlottak szabadlábon védekezhettek, ahogy Abrini “sofőrje”. Ők felfüggesztett börtönbüntetést kaptak.

A vádlottaknak tíz nap áll rendelkezésre a fellebbezéshez.

The post Tényleges életfogytiglant kapott Salah Abdeslam appeared first on .

Olaszország kérése eredetileg kétszáz emberre vonatkozott, közülük tíz ember átadásáról az igazságszolgáltatásnak személyesen Emmanuel Macron államfő döntött 2021 áprilisában. Az Elysée-palota akkor arra is felhívta a figyelmet, hogy az elnöki döntés szigorúan követi a Francois Mitterrand néhai szocialista államfő által bevezetett francia doktrínát, amely menedéket biztosít a Vörös Brigádok volt tagjainak, kivéve, ha vér tapad a kezükhöz.

A párizsi fellebbviteli bíróság az Emberi Jogok Európai Egyezményének 6. és 8. cikkelye alapján a családi és magánélet joga, valamint az igazságos perhez való jog tiszteletben tartására hivatkozva nem járult hozzá az egykori terroristák kiadásához.

“Ez a jogok, a humanizmus és az igazságszolgáltatás jogának győzelme az államérdekkel szemben” – jelentette ki Irene Terrel, aki a tízből hét vádlott ügyvédje. Jean-Louis Chalanset, aki Enzo Calvittit képviseli, úgy vélte, hogy amikor Emmanuel Macron tavaly elrendelte a tíz ember letartóztatását, “elárulta az adott szót”, s “egyáltalán nem volt ismerete arról, hogy mi az hogy amnesztia”.

Olaszország évek óta kérte Franciaországtól a szélsőbaloldali terroristák kiadatását. Azokról van szó, akik az egykori Vörös Brigádok terrorszervezet tagjaiként 1968 és 1982 között erőszakos akciókat és véres merényleteket követtek el, majd a szomszédos Franciaországba menekültek. Az elmúlt negyven évben azonban Franciaország csak két kiadatási kérelmet fogadott el, Jacques Chirac elnöksége idején: 1995-ben Paolo Persichettiét, akit 2002-ben adtak ki Olaszországnak, majd 2004-ben Cesare Battistiét, aki az 1990-es évek óta élt francia földön, de aztán onnan is elmenekült. Végül Bolíviában tartóztatták le, és három évvel ezelőtt adták ki Olaszországnak.

A francia elnöki hivatal szerint a tíz név kiválasztása “több hónapos, jelentős kétoldalú előkészítő munka eredménye volt, amely a legsúlyosabb bűncselekményekre koncentrált”. Az őrizetbe vettek között van a többi között Giorgio Pietrostefani, a Lotta Continua nevű, szélsőbaloldali szervezet egyik alapítója, akit távollétében 22 év börtönre ítéltek, az 1968-ban elkövetett rendőrgyilkosságért életfogytiglanra ítélt Narciso Manenti, továbbá Roberta Capelli, Enzo Calvitti, Giovanni Alimonti és Sergio Tornaghi, valamint Maurizio Di Marzio, Luigi Bergamin és Raffaele Ventura.

A március 23. és június 15. között rendezett meghallgatásokon az egykori terroristák valamennyien elmondták, hogy mi történt velük az elmúlt negyven évben Franciaországban. Mindannyian úgy vélték, hogy védelmet élveznek a Mitterrand-doktrína alapján.

Rémy Heitz, a fellebbviteli bíróság főügyésze közleményében jelezte: elképzelhető, hogy a döntés ellen fellebbeznek a semmítőszék előtt. “A francia igazságszolgáltatás szuverén döntést hozott, és az igazságügyi minisztérium nem kommentálja azt” – jelezte a tárca az AFP hírügynökségnek, kiemelve, hogy a francia és az olasz hatóságok között kölcsönös a magas fokú bizalom, s mindketten osztják a jogállamiság koncepcióját.

The post A Vörös Brigádok ügye negyven éve mérgezi Franciaország és Olaszország kapcsolatát appeared first on .

A Baranya Megyei Rendőr-főkapitányság a police.hu-n szerdán megjelent közleményében azt írta, hogy a Terrorelhárítási Központ műveleti egységei egy 32 éves és egy 24 éves pécsváradi férfit fogtak el Feked külterületén, éppen akkor, amikor az ültetvényre érkeztek locsolni. Az eljárás adatai szerint az ültetvényhez szükséges eszközöket, magokat közösen szerezték be. A rendőrök a területről 311 tő kannabiszt és a növények gondozásához kellő eszközöket foglaltak le.

A bűncselekménnyel összefüggésben Pécsen egy 24 éves helyi férfit, valamint egy 28 éves pécsváradi férfit is elfogtak. Utóbbi otthonában 327 tő különböző fejlettségű kannabisz növényt foglaltak le. A 24 éves pécsi férfi lakásában 224 gramm kábítószergyanús anyagot találtak. Mindkettőjük ellen kábítószer-kereskedelem, míg az ültetvényen elfogott két férfi ellen kábítószer birtoklása miatt nyomoz a rendőrség. A rendőrség a négy gyanúsítottat őrizetbe vette és kezdeményezi a letartóztatásukat.

Jogerősen hat év börtönre ítéltek egy férfit, aki pénzt csalt ki egy nőtől
Hat év börtönbüntetésre ítélt a Győri Ítélőtábla egy visszaeső férfit jogerősen, aki nemlétező belügyminisztériumi ismerősére hivatkozva csalt ki pénzt egy nőtől — közölte a Győri Fellebbviteli Főügyészség. A férfi 2018 szeptemberében letartóztatásból szabadult, majd egy szombathelyi panzióban szállt meg, ahol megismerkedett egy nővel. A nő elmesélte neki, hogy az Amerikai Egyesült Államokba szeretne utazni dolgozni, azonban a szükséges iratok beszerzése lassú és nehézkes. A férfi valótlanul azt állította, hogy van egy Belügyminisztériumban dolgozó ismerőse, aki pénzért segíteni tud a gyorsabb ügyintézésben. A nő 1200 eurót adott át a férfinak. Az iratok megszerzése érdekében a férfi nem tett semmit, a megkárosított nő 2018 novemberében feljelentette. A nő könnyen megúszta: befolyás vásárlásának bűntette miatt megrovásban részesítették.

The post Drogültetvényt számoltak fel és kábítószer-terjesztőket fogtak el a rendőrök Baranyában appeared first on .

Azt mondta, hogy válaszul Oroszország ukrajnai inváziójára, az amerikai erők Spanyolországban, Lengyelországban, Romániában, a balti államokban, az Egyesült Királyságban, Németország és Olaszországban is növelik jelenlétüket. A dél-spanyolországi Rota katonai bázisán állomásozó hadihajók számát négyről hatra növelik, további két újgenerációs F-35-ös vadászbombázót küldenek a brit Lakenheath-be, és állandó katonai bázist létesítenek Lengyelországban – sorolta az amerikai elnök.

Felidézte: az Egyesült Államok az év elején húszezerrel növelte a katonai erejét Európában, ezzel százezerre emelkedett katonáik létszáma a térségben. A csúcstalálkozó első munkaértekezletének megkezdése előtt tett sajtónyilatkozat során Jens Stoltenberg NATO-főtitkár köszönetet mondott, amiért az Egyesült Államok elkötelezett az európai biztonság mellett. Szavai szerint a most bejelentett intézkedések is a transzatlanti köteléket erősítik.

Ukrajna eljárást indított az emberi jogok megsértése miatt Oroszország ellen
Ukrajna eljárást indított az Emberi Jogok Európai Bíróságán (EJEB) Oroszország ellen az emberi jogok tömeges és súlyos megsértésével vádolva Moszkvát a február 24-én indított háborúval összefügésben – közölte a strasbourgi székhelyű Európa Tanács felügyelete alatt működő emberi jogi bíróság. A közlemény szerint az új államközi keresetben az ukrán kormány mindenekelőtt azt emelte ki, hogy Oroszország jogellenesen támadta meg Ukrajnát. Ukrajna kifejezetten civilek ellen elkövetett célzott és aránytalan mértékű támadásokkal vádolta meg Oroszországot, és panaszt emelt a kínzással szembeni védelemhez való jog megsértése miatt.

Az ukrán kormány keresetében azt írta: az orosz támadásokban civilek tízezrei sebesültek meg, sokan meghaltak, másokat letartóztattak vagy eltűntként tartanak nyilván. Az orosz agresszió miatt százezrek veszítették el otthonukat vagy vagyonukat, és milliók költöztek el az országból. Kijev azt állítja, hogy a civilek elleni támadásokat az orosz katonaság, oroszbarát szeparatisták vagy orosz irányítású félkatonai szervezetek hajtották végre. Az orosz hatóságok pedig nem folytattak hatékony vizsgálatot az emberi jogsértések felderítésére, az elkövetők felelősségre vonására – írták.

The post NATO-csúcs: Az amerikai katonai jelenlét európai növelését jelentette be Biden appeared first on .

A Jevropejszka Pravda hírportál beszámolója szerint az államfő a felszólalásában hangsúlyozta, hogy a már több, mint négy hónapja tartó háborúnak nem szabad tovább elhúzódnia, ezért Ukrajnát több fegyverrel, elsősorban korszerű tüzérséggel kell ellátni. “A háborúnak nem szabad elhúzódnia. Ahhoz, hogy ez ne történjék meg, hogy mi Oroszország tüzérségi fegyverekben megmutatkozó előnyét letörjük, sokkal több ilyen rendszerre, korszerű tüzérségre van szükség” – hangoztatta Zelenszkij. Szavai szerint Ukrajnának modern rakétákra és légvédelmi rendszerekre is szüksége van, hogy megvédje a civil lakosokat az orosz rakétatámadásoktól és bombázásoktól. Az ukrán államfő emellett pénzügyi támogatást is kért a nemzetközi közösségtől.

“Ha Önök ezeket a rendelkezésünkre bocsátják, azzal teljes egészében megtörhetik Oroszország ukrán városok lerombolására és a civilek terrorizálására irányuló taktikáját – fejtegette az elnök. Rámutatott arra, hogy Kijev és Madrid között kisebb a távolság, mint az ukrán városok ellen használt rakéták hatótávolsága. “Hogyan tud egy állam reagálni ilyen fenyegetésre a partnerek segítsége nélkül?” – tette fel a kérdést hozzátéve, hogy a NATO szerinte képes megadni ezt a segítséget Ukrajnának. Az elnök sürgette, hogy Ukrajnát ne csak fegyverekkel, hanem pénzzel és szankciókkal is támogassa a Nyugat. Kiemelte: olyan szankciókra van szükség Oroszországgal szemben, amelyek megakadályozzák abban, hogy finanszírozza az Ukrajna elleni háborúját.

Zelenszkij azt is hangsúlyozta, hogy Ukrajnának biztonsági garanciákra van szüksége. Leszögezte: a NATO-nak “helyet kell találnia Ukrajna számára a közös biztonsági térben, és segítenie kell őt abban, hogy megnyerje a háborút, különben a szövetség pusztán újabb háborút késleltet Oroszországgal. “Vagy gyors segítség Ukrajnának, amely elegendő a győzelemhez, vagy elhalasztott háború Oroszország és Önök között” – figyelmeztetett az államfő.

Zelenszkij bírálta a NATO “nyitott ajtók” politikáját, hangsúlyozva, hogy meg kell szüntetni a NATO és az Oroszországi Föderáció közötti “szürke zónát”. “A NATO nyitott ajtók politikája nem hasonlíthat a kijevi metró régi forgókapuihoz, amelyek nyitva vannak, de amikor át akarsz menni, a forgókapuk becsukódnak előtted, amíg nem fizetsz. Nem fizetett még eleget Ukrajna? Hozzájárulásunk Európa és az egész civilizáció biztonságához még mindig nem elégséges? Akkor mi kell még?” – fogalmazott Zelenszkij.

Az EU fokozza az ukrajnai háború következményeinek kezelésére nyújtott regionális támogatást
Az Európai Bizottság a kohéziós politika keretében további összegeket és nagyobb rugalmasságot biztosít a regionális és a helyi hatóságoknak és partnereknek az Ukrajna elleni orosz háború következményeinek kezeléséhez – közölte a brüsszeli testület. A jövőben több támogatás jut azoknak, akik befogadják a lakóhelyüket elhagyni kényszerült embereket, legyen szó tagállamokról, helyi hatóságokról vagy civil társadalmi szervezetekről. A módosítás értelmében egyebek mellett az EU által száz százalékos társfinanszírozás lehetőségét is kiterjesztik azokra az intézkedésekre is, amelyek az Unión kívüli országok állampolgárainak társadalmi és gazdasági integrációját hivatottak előmozdítani.

A rugalmas felhasználási lehetőségek mobilizálta források legalább harminc százalékát a helyi hatóságok és a helyi közösségekben működő civil társadalmi szervezetek által irányított műveletekre kell fordítani, hogy megfelelő támogatásban részesüljenek azok, akik a munka legtöbbjét végzik. A programok a területi hatályukon kívül is támogathatják a műveleteket, mindaddig, amíg ugyanazon tagállamon belülre irányulnak. Ez lehetővé teszi, hogy oda irányítsák a támogatást, ahol a legnagyobb szükség van rá, hiszen a menekültek a tagállamokon belül nem feltétlenül maradnak meg egy helyen.

The post Zelenszkij segítséget kért a NATO-csúcs résztvevőitől az ukrajnai “orosz terror” megállításához appeared first on .

A két politikus a sajtónak tett nyilatkozatában nem részletezte, hogy pontosan mennyivel növelik a haderő létszámát. Nem sokkal a találkozó előtt Jake Sullivan, ameikai elnöki nemzetbiztonsági tanácsadó azt közölte: a Földközi-tenger partján fekvő bázison állomásozó négy hadihajóhoz további két romboló csatlakozik majd. A spanyol miniszterelnök a madridi NATO-csúcs kezdete előtt fogadta az Egyesült Államok elnökét, akivel közös nyilatkozatban erősítették meg kétoldalú kapcsolataikat, egyebek mellett a védelem és a biztonság, az igazságszolgáltatás, a migráció, a klímaváltozás, az energiabiztonság és a tudományos együttműködések területén.

A kölcsönösen aláírt dokumentumban kiemelték a két ország közötti szilárd kapcsolatot és stratégiai partnerséget, valamint az erős történelmi gyökereket is. “Osztozunk a szabadság, a demokrácia, az emberi jogok, a nemek közti egyenlőség előmozdításának szándékában” – fogalmazott a rövid, kérdések nélküli sajtótájékoztatón Pedro Sánchez. Felidézte, hogy a két ország utoljára több, mint húsz éve írt alá közös együttműködési nyilatkozatot, azonban azóta a világrend megváltozott.

“Putyin Ukrajna ellen inváziója a nemzetközi jog megsértését jelenti, frontális támadás a közös értékek ellen, és igazolja annak szükségességét, hogy megerősítsük a szabályokon alapuló világrend melletti kiállásunkat” – jelentette ki a spanyol kormányfő. Biden szerint a csütörtökig tartó madridi NATO-csúcsot “kulcsfontosságú pillanatban” rendezik meg. Hangsúlyozta, hogy az Ukrajna elleni támadás egyesítette a szövetségeseket.

“A NATO alapvető eleme a transzatlanti biztonságnak” – jelentette ki és alapvetőnek nevezte, hogy a szervezet tagjai együtt megbirkóznak mind a keletről mind a délről érkező fenyegetésekkel. Az amerikai elnök az Ukrajnának nyújtott támogatások és az Oroszország elleni szankciók folytatását szorgalmazta, valamint köszönetet mondott Spanyolországnak, amiért mintegy 150 ezer ukrán menekültet fogadott be eddig.

The post Az Egyesült Államok megerősíti jelenlétét a rotai katonai bázison Dél-Spanyolországban appeared first on .

Podoljak Dmitrij Peszkovnak, a Kreml szóvivőjének azon kijelentésére reagált, amely szerint a háború akár a nap lejártáig véget érhet, ha az ukrán fegyveres erők leteszik a fegyvert. “Nem Ukrajna kezdte ezt a háborút, hogy parancsszóra véget vessen neki” – mutatott rá a tanácsadó. Hangsúlyozta, hogy Moszkva bármely pillanatban véget vethetne neki, csak vissza kell térnie a “normalitáshoz”: abbahagynia az ukrán városok elleni rakétatámadásokat, kivonnia csapatait és felhagynia a “nukleáris propagandával”.

Közben az orosz erők rakétatámadást hajtottak végre kedden az Ukrajna keleti részében lévő Dnyipro megyeszékhelyű város ellen, ahol eltaláltak egy benzinkutat – közölte Borisz Filatov, a település polgármestere. A városvezető szerint a benzinkút romjai alatt emberek rekedtek, pontos számot azonban nem közölt. Az ukrán légierő parancsnoksága később közölte, hogy az oroszok hat, Kalibr típusú rakétát lőttek ki a Fekete-tengerről Dnyipróra. Négy rakétát a légvédelemnek sikerült megsemmisítenie.

Valentin Reznyicsenko, a dnyipropetrovszki régió kormányzója arról számolt be, hogy a rakéta-becsapódások következtében károk keletkeztek a megyeszékhely vasúti és ipari infrastruktúrájában, egy szolgáltató vállalat épülete is kigyulladt.

Olekszandr Motuzjanik, a védelmi minisztérium szóvivője kijevi sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy az orosz erők “a harci szellem megtörése érdekében rakétatámadásokkal terrorizálják Ukrajna polgári lakosságát”. Emlékeztetett arra, hogy az elmúlt napokban az orosz erők rakétákkal több csapást mértek a főváros, Kijev, valamint Kijev, Cserkaszi és Odessza megyék polgári infrastruktúrájára, továbbá a Poltava megyei Kremencsukban hétfőn egy bevásárlóközpontra.

Olekszij Reznyikov védelmi miniszter közölte, hogy az ukrán hadsereg a háború kezdete óta mintegy ötven Bayraktar típusú, török gyártású harci drónt kapott. Hozzáfűzte, hogy a védelmi tárca még több tucat ilyen drónt rendelt meg és fizetett ki. Ezek, szavai szerint, már júliusban megérkeznek az országba.

Az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) arról tájékoztatott, hogy azonosítottak újabb két orosz parancsnokot, aki utasítást adott polgári személyek brutális megkínzására és kivégzésére Kijev megyében. Ők: Makszim Krasznoscsekov őrnagy, zászlóaljparancsnok és Alekszandr Vasziljev őrnagy, századparancsnok-helyettes. Az SZBU szerint ők irányították a gépesített lövészalakulatok műveleteit a Kijev megyei Peremoha falu ideiglenes elfoglalása idején. Az ukrán nyomozó hatóságok megállapították, hogy 2022 februárjában, a falu elfoglalásakor, az orosz katonák hét civilt ejtettek foglyul, ököllel verték, rúgták a foglyokat és lőfegyvert használtak. Az SZBU kiemelte, hogy mindkét parancsnok személyesen hallgatott ki ukrán civileket, végül arra utasította beosztottjait, hogy gépfegyverrel lőjék le az embereket, és a holttestekkel együtt robbantsák fel az épületet – írta közleményében az SZBU. Az ügyészség adatai szerint öt embert végeztek ki. Krasznoscsekovot és Vasziljevet az ukrán hatóságok a háborús szabályok és szokások megsértésével gyanúsítják.

Macron: nem szabad megengedni az orosz diadalt
Nem szabad megengedni az orosz diadalt az ukrajnai háborúban, a világ legfejlettebb iparú demokráciáit összefogó G7 csoport ezért addig folytatja Ukrajna támogatását, ameddig csak szükséges – jelentette ki Emmanuel Macron francia elnök a Hetek németországi csúcstalálkozója után. Macron a világrend destabilizálására tett orosz kísérletnek nevezte az Ukrajna elleni agressziót. Mint mondta, Oroszország nem tudja megnyerni ezt a háborút, és nem is szabad megengedni neki a győzelmet. A G7 csoport ezért a szükséges intenzitással folytatja Ukrajna támogatását. Hozzátette, hogy nagyon reméli, hogy az év végéig sikerül véget vetni a harcoknak.

The post Orosz agresszió: nem Ukrajna kezdte a háborút, Moszkva vethetne véget neki appeared first on .

Jens Stoltenberg tájékoztatása szerint a két ország várhatóan már szerdán megkaphatja a hivatalos felkérést a csatlakozásra, amelyet ugyan még mind a 30 NATO-tagállamnak jóvá kell hagynia, de így is néhány héten belül a szövetség teljes jogú tagjaivá válhatnak. A sajtó előtt aláírt memorandum tekintettel van Törökország aggodalmaira, beleértve a fegyverexportot és a terrorellenes harcot – hangsúlyozta a NATO-főtitkár, aki szerint a NATO “nyitott ajtók politikája” történelmi sikert ért el, az újonnan csatlakozók tovább erősítik a szövetséget.

Mint mondta, Finnország és Svédország jól képzett katonákkal, modern technológiával és szilárd demokratikus intézményekkel járul hozzá az Észak-atlanti Szerződés Szervezetéhez, ráadásul megváltoztatja a geostratégiai helyzetet a Baltikumban.

Stoltenberg kitért arra, hogy Putyin a NATO bővítésének ellenzésével épp annak ellenkezőjét érte el. “Bármelyik ország megválaszthatja jövőjét” – jelentette ki. Finnország és Svédország májusban adta be felvételi kérelmét az észak-atlanti szövetségbe az Ukrajna ellen indított orosz támadásokra hivatkozva. A tagországok közül egyedül Törökország vétózta meg a csatlakozást, azzal érvelve, hogy Svédország és Finnország pénzzel és fegyverrel is támogatja a terrorszervezetnek minősített Kurdisztáni Munkáspártot (PKK).

A török kormány követelte a PKK tagjainak, valamint a velük szövetséges Népvédelmi Egységek (YPG) nevű szíriai kurd milícia tagjainak kiadatását, továbbá a 2019 októberben indított észak-szíriai török offenzíva miatt elrendelt svéd fegyverszállítási embargó feloldását. Kérdésre válaszolva a NATO-főtitkár elmondta: a finn és a svéd kormány vállalta, hogy együttműködik Törökországgal a terroristagyanús személyek kiadatásában a jogállamiság keretein belül, a nemzetközi egyezményeknek megfelelően. Az esetleges török vétó miatt egyébként Stockholm módosította a terrorizmus-ellenes törvényét.

Moszkva ellensúlyozni fogja a NATO bővítését
Az újabb NATO-erők kelet-európai telepítése kompenzáló intézkedéseket eredményez majd Oroszország részéről, Moszkva pedig rendelkezik azokkal a képességekkel és erőforrásokkal, amelyekkel garantálhatja saját biztonságát – jelentette ki Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes. Rjabkov szerint azok, akik a NATO kelet-európai katonai jelenlétének megerősítését javasolják, “abban az illúzióban élnek, hogy Oroszországot meg lehet félemlíteni, és valamiképp fel lehet tartóztatni”. “Ez nem fog nekik sikerülni. A kívánt eredményt ezek az erőfeszítések nem fogják meghozni. Azoknak az országoknak a biztonsága, ahol további kontingensek jelennek meg, nem fog megerősödni, és a stabilizáció lehetősége távolabbra kerül, a kockázatok pedig növekedni fognak” — fenyegetőzött Rjabkov.

The post NATO-csúcs: Törökország belegyezett Svédország és Finnország NATO-tagságának támogatásába appeared first on .

A vád szerint férfi egy korlátolt felelősségű társaság ügyvezetőjét rabolta ki, aki XXII. kerületi otthonában tartotta a cég heti bevételét – közölte a vádhatóság. A vádiratot ismertetve azt írták: 2010. január 25-én este a vádlott elrejtőzött a sértett házának kertjében. Amikor a cégvezető a lakása bejáratához ért, a vádlott – arcát sállal eltakarva – egy valódinak látszó fegyverrel fenyegetve rátámadt. Beterelte a házba és ékszert, mobiltelefont, készpénzt követelt tőle.

Az ügyvezető eleinte tagadta, hogy bármilyen érték lenne az ingatlanban, a vádlott ekkor a fegyvert ráfogva többször megütötte, miközben azzal fenyegette, hogy térden lövi. A fenyegetés hatására a férfi elővette táskájából az irodából aznap hazavitt mintegy négymillió forint bevételt és átadta támadójának. Újabb fenyegetés és bántalmazás után pedig a lakásban elrejtett csaknem hatmillió forint értékű forintot és valutát is odaadta.

Ezután a vádlott a tárolóhelyiségbe zárta a férfit, azzal, hogy ha öt percen belül kijön, lelövi. A vádlott ezután a sértett gépkocsijával elhagyta a helyszínt, a kerületben egy parkos részhez hajtott, és a járművet hátrahagyva távozott. A főügyészség jelentős értékre, fegyveresen elkövetett rablás bűntette miatt nyújtott be vádiratot, fegyházbüntetés kiszabását indítványozva a 43 éves vádlottra.

The post Ami késik, nem múlik: tizenkét évvel ezelőtti fegyveres rablás ügyében emeltek vádat appeared first on .

Az ORFK a rendőrség honlapján közölte: a magyar rendőrség elkötelezett abban, hogy megakadályozza az illegális menekültek bejutását Magyarországra, illetve az Európai Unió területére. Ennek érdekében ajánlottak fel támogatást a nyugat-balkáni országoknak. A tájékoztatás szerint a magyar rendőrök fő feladatként járőrszolgálatot látnak el a jogellenes határátlépések megelőzése és felderítése érdekében, illetve közreműködnek az embercsempészek, valamint az illegális bevándorlók előállításában.

A 29 fős észak-macedón kontingensben szolgálatot teljesítő magyar rendőrök saját szolgálati felszerelésükkel látják el feladataikat, intézkedési jogosultságukat a fogadó ország rendvédelmi szervének irányítása, felügyelete mellett gyakorolják – jelezték. A magyar rendőrök nemcsak a határ közvetlen közelében szolgálnak majd, hanem a mélységi területeken haladó utakon is. A kontingens terepjárókkal, kézi éjjellátó készülékekkel, kézi hőkamerákkal, valamint mobil hőkamerával támogatja az érintett határszakasz védelmét.

The post Újabb magyar rendőri egység indul Észak-Macedóniába appeared first on .

Szalay-Bobrovniczky Kristóf a német fővárost kereste fel elsőként miniszterként, és német partnerével volt az első hivatalos kétoldalú találkozója. Ez is mutatja az esetleges ideológiai nézeteltéréseken és kormányzati ciklusokon átívelő kölcsönös “stratégiai elkötelezettséget”. A haderőfejlesztési együttműködéssel kapcsolatban kiemelte: az előző ciklusban elindított fejlesztési program nagyban erősíti a védelmi ipar Magyarországon tevékenykedő német szereplőit. Az azonban kevésbé ismert tény, de szintén az együttműködés szorosságát jelzi, hogy az utóbbi években éppen Magyarország volt a német védelmi ipar legfontosabb exportpiaca.

A védelempolitikáról szólva aláhúzta: közös meggyőződés, hogy a NATO-nak ki kell maradnia az ukrajnai háborúból. A NATO védelmi szövetség, amely nem szállíthat halált okozó fegyvert Ukrajnának, ezt továbbra is kétoldalú, bilaterális alapon kell megoldaniuk a tagállamoknak – fejtette ki a honvédelmi miniszter, aláhúzva, hogy az áprilisi országgyűlési választás eredménye is megerősítette, hogy Magyarország a béke pártján áll.

A szövetség kedden kezdődő madridi csúcstalálkozóján elfogadandó új stratégiával kapcsolatban kiemelte: nemcsak az “orosz fenyegetésre” kell összpontosítani, hanem a “360 fokos” megközelítésre, a körkörös védelemre, így a terrorizmus veszélyére és az illegális migrációra is, amely ismét erősödik a magyar határon. Az “ukrán-orosz válság” hatására kialakuló gazdasági válság, “háborús infláció” és élelmiszerhiány miatt megnövekedő, és “nagyrészt illegális formát öltő migráció” komoly kihívás – fejtette ki Szalay-Bobrovniczky Kristóf, hozzátéve, hogy Németország is egyetért ennek fontosságában.

A déli határt fenyegető illegális migrációval kapcsolatban arról is szólt, hogy a Nyugat-Balkán biztonsága Magyarország és Németország számára egyaránt “stratégiai érdek”. A védelmi költségvetés növeléséről elmondta, hogy Magyarország a tervezettnél egy évvel hamarabb, már 2023-ban eléri a NATO-tagoktól elvárt, a hazai össztermék (GDP) arányában számított két százalékos szintet. Mint mondta, “Magyarország messziről indult”, de eléri és fenn is tartja a védelmi kiadások elvárt szintjét. Ennek “nem kis részben” a Magyarországra települt német védelmi ipari cégek a kedvezményezettjei, amelyek hozzájárulnak az egész ország gazdasági fejlődéséhez és a munkahely-teremtéshez – tette hozzá a miniszter.

The post Szalay-Bobrovniczky: Németország meghatározó szövetséges és stratégiai partner appeared first on .

Mint mondta, az állam- és kormányfői találkozón elfogadandó új stratégia alapvető változást jelent az észak-atlanti szövetség elrettentési és védelmi képességében, ráadásul ezeket a képességeket a jövőben az eddiginél több, magas készültségi szintű katonai erő támogatja. A főtitkár kitért arra, hogy a szövetséges országok elfogadnak egy Ukrajnát támogató átfogó csomagot is. “Rendkívül fontos, hogy készek legyünk tovább támogatni Ukrajnát, amely Európában a második világháború óta nem látott brutalitással néz szembe” – hangsúlyozta.

Stoltenberg reményét fejezte ki, hogy haladást érnek el Finnország és Svédország NATO-csatlakozásában, valamint beszélt arról is, hogy még többet kell befektetni a védelembe, “ha szeretnénk megvédeni magunkat egy veszélyesebb világban”. A főtitkár kiemelte: a csúcstalálkozónak otthont adó Spanyolország épp idén negyven éve tagja az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének. “A cél világos: közvetíteni a szövetségesek és azon túl az európai uniós tagországok egységességének üzenetét” – fogalmazott Sánchez.

A spanyol miniszterelnök szavai szerint a csúcstalálkozón demokráciák találkoznak azzal a céllal, hogy védjék közös értékeiket, amelyek “a szabadság, a politikai sokszínűség, az emberi jogok tisztelet és a nemzetközi rend”. Megtiszteltetésnek nevezte, hogy a NATO irányvonalát a következő évtizedben meghatározó stratégiai koncepció a spanyol főváros, Madrid nevét fogja viselni. Mint mondta, a csúcstalálkozón a résztvevők felmérik azokat a fenyegetéseket, amelyekkel a jövőben szembe kell nézni, valamint meghatározzák azt, hogy ezeket miként kell kezelni, és milyen források állnak mindehhez rendelkezésre.

A csúcstalálkozó megerősíti az észak-atlanti szövetséget, “amelynek jelenlegi és jövőbeli létjogosultsága még nyilvánvalóbbá vált (Vlagyimir) Putyin (orosz elnök) ukrajnai inváziója után” – jelentette ki. A spanyol fővárosba 44 nemzetközi delegáció érkezését várják keddtől. A 30 NATO-tagország állam-, illetve kormányfői mellett jelen lesznek az észak-atlanti szövetséghez nem tartozó uniós tagállamok vezetői, valamint az Európai Bizottság és az Európai Tanács elnökei is mások mellett. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök videókapcsolaton keresztül szólal fel. A Kína és Észak-Korea jelentette globális biztonsági kihívásokra figyelemmel Dél-Korea, Japán, Ausztrália és Új-Zéland is képviselteti magát az eseményen.

A spanyol fővárosban példátlan biztonsági intézkedéseket vezettek be a csúcstalálkozó idejére. Madrid több fontos közlekedési útvonalán korlátozták a forgalmat, a helyieket a metró használatára kérték, amelynek járatait sűrítették. A delegációkat fogadó 33 belvárosi hotel környékén megszüntették a parkolási lehetőséget. A találkozónak helyt adó kiállítási és vásárcsarnok (IFEMA) körül három kilométeres sugarú biztonsági zónát hoztak létre, a behajtás engedélyhez kötött, az autósokat igazoltatják. A szállodák, nagykövetségek, rendezvényhelyszínek környékén a csatornahálózatot is átvizsgálták, a kanálisfedőket lezárták, az utcai szemeteseket eltávolították. A delegációkat négy rendőrségi helikopter is kíséri a levegőből. A biztonságra több mint 10 ezer rendfenntartó vigyáz.

A csúcstalálkozó miatt fokozott ellenőrzést vezettek be a spanyol határokon, amely érinti a főváros nemzetközi repülőterét, valamint a francia és portugál közúti határátkelőket is, ahol szúrópróbaszerűen átvizsgálják az autókat. A spanyol kormány tájékoztatása szerint az esemény megrendezése mintegy 50 millió euróba (20 milliárd forint) került. A találkozót megelőzően vasárnap több mint kétezren tüntettek Madridban, követelve, hogy a katonai kiadásokat az állam fordítsa inkább az iskolák, a kórházak és a közszolgáltatások fejlesztésére.

The post Stoltenberg: fordulópontot jelent a madridi NATO-csúcs appeared first on .

A városvezető szerint az ukrán légvédelem három orosz rakétát megsemmisített, a többi a település különböző részeiben csapódott be. A stadionon kívül találat érte a 79-es dandár katonavárosát is, amely azonban most üresen áll. A háború elején ugyanis a benne lévő egyik laktanyát találat érte, ezért az egész katonai területet kiürítették, ennek ellenére az orosz erők továbbra is időről időre támadást intéznek ellene. A stadionban úgyszintén nem tartózkodtak emberek a támadás idején – fejtette ki a polgármester. Kiemelte, hogy a keddi rakétacsapások következtében senki sem sérült meg.

Közben a kremencsuki bevásárlóközpont elleni hétfői orosz rakétatámadásban eddig azonosított elhunytak száma elérte a húszat – közölte Kirilo Timosenko, az ukrán elnöki iroda helyettes vezetője a keddi kijevi sajtótájékoztatóján. A sérültek száma 59-re emelkedett, akik közül 25 szorul kórházi ápolásra. Több mint negyven embert még keresnek.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a támadással összefüggésben keddi Telegram-üzenetében arra szólította fel a világ közösségét, hogy nyilvánítsa Oroszországot terrorizmust támogató országnak. “Rakétával polgári célpontokat lőni csakis hidegvérű terroristák tudnak, akiknek nincs helyük a Földön. Ezek nem elhibázott rakétatalálatok óvodákra, iskolákra, bevásárlóközpontokra, lakóépületekre, ezek kegyetlenül kitervelt, célzott csapásmérések. Oroszországot terrorizmust támogató országnak kell nyilvánítani. A világnak meg kell állítania az orosz terrort, mert képes rá” – írta az államfő.

Oleh Szinyehubov Harkiv megyei kormányzó arról számolt be, hogy az orosz erők ismét lőtték a régió központját, Harkiv városát. Az első adatok szerint öten sérültek meg, egyikük súlyos állapotban van. A kormányzó kifejtette, hogy Harkiv ipari negyedét érte találat, amelynek következtében tűz ütött ki az egyik vállalat épületében. Az ukrán erők déli műveleti parancsnoksága azt jelentette, hogy öt légicsapást mértek orosz csapatokra és haditechnikai eszközökre a Mikolajiv megyei Sznyihurivka és Krivorizzsja, valamint a Herszon megyei Beriszlav térségében.

Az ukrán vezérkar napi helyzetjelentésében arról számolt be, hogy a stratégiai fontosságú, Donyeck megyei Szlovjanszk irányában, Dovhenyke és Dolina között, az ukrán csapatok megállították és visszaverték az orosz erőket. A vezérkar legfrissebb keddi összesítése szerint eddig körülbelül 35 250 orosz katona vesztette életét Ukrajnában. Az ukrán erők megsemmisítettek 217 orosz repülőgépet, 185 helikoptert, 14 hadihajót, 1567 harckocsit, 3704 páncélozott harcjárművet, 778 tüzérségi és 102 légvédelmi rendszert, valamint 243 rakéta-sorozatvetőt.

Az ukrán katonai hírszerzés közben arról tájékoztatott, hogy fogolycserével kiszabadítottak 16 katonát – köztük két tisztet -, és egy polgári személyt. Cserében 15 orosz foglyot adtak vissza. A műveletet Herszon és Mikolajiv megyék közigaztási határán hajtották végre.

Mindeközben tanácsadója közlése szerint az oroszok “elrabolták” Ihor Kolihajevet, az orosz ellenőrzés alá került dél-ukrajnai Herszon város polgármesterét. Halina Ljasevszka, a városvezető tanácsadója ezt a Facebookon tette közzé. Szavai szerint Kolihajev reggel az egyik közintézményt kereste fel, ahol a városi tanács megmaradt alkalmazottai dolgoztak. Amint kiszállt az autóból, azonnal őrizetbe vették az orosz nemzeti gárda és valószínűleg a Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) tagjai.

Miket beszél Peszkov: Kijev a nap lejártáig véget vethetne a harcoknak
Az ukrajnai harcok még a nap lejártáig véget érhetnének, ha Kijev fegyverletételre utasítaná a “nacionalistákat” – közölte Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő. “Az ukrán fél még a mai nap lejárta előtt véget vethet mindennek, kell egy parancs a nacionalista egységeknek, hogy tegyék le a fegyvert, kell egy parancs az ukrán hadseregnek, hogy tegye le a fegyvert, és teljesíteni kell Oroszország feltételeit. És minden véget érhet még azelőtt, hogy ez a nap véget érne” – mondta. A szóvivő az ukrán elnöknek azt a kijelentését kommentálta, miszerint még a tél beállta előtt véget szeretne vetni az ellenségeskedéseknek. Peszkov azt is mondta, hogy a “különleges hadművelet” a terv szerint halad és el fogja érni a céljait”. Arra a kérdésre, hogy az orosz félnek van-e hozzávetőleges menetrendje az ukrajnai “különleges katonai művelet” befejezésére, nemmel válaszolt.

The post Orosz agresszió: Az oroszok eltaláltak egy stadiont Mikolajivban appeared first on .