Biztonságpolitika

The challenges of intensive development of information and communication technologies, insufficient investment, and inability to use the full potential of port infrastructure, have led to the ports of the Adriatic-Ionian region being neglected and losing their historical role as major centers of commercial and cultural exchange and development.

A transnational project acted as the driving force in their reconstruction in 2020 for the Adriatic-Ionian region called POWER – Ports as Driving Wheels of Entrepreneurial Realm. This project aimed to support ports on the way to turning them into innovative hubs that will be able to reinterpret and restore their historical role as places of exchange, in order to become connection points between different Adriatic territorial contexts intending to enhance their entrepreneurial potential, which is not used or not sufficiently valued. Through this evolution of Adriatic ports into innovation hubs, PoWER has reversed a trend that is largely characterized by structural weakness (in terms of representativeness, modernization, orderliness, socio-economic positioning, and regeneration process).

Two years after the launch of the POWER project, in January this year, the EU granted the finances for the final phase of the project – the six-month PoWER Plus project. The goal of this follow-up project is to identify major problems that may affect ports in the Adriatic-Ionian region in the short and medium-term in light of the outbreak of the COVID-19 pandemic and the resulting economic crisis that has more or less affected the activities of the ports that involved in the project.

Three phases of the PoWER Plus project

The project consists of three phases: the first phase involves interviewing experts on possible future scenarios related to the port areas involved in the project, taking into account the broader situation and trends in the Adriatic-Ionian area; the second phase of the project includes a workshop that deepens the scenarios presented in phase one and identifies weaknesses and positive aspects of the strategy and methodology of the PoWER project, while the results of this paper will be used to develop an Annex to the methodology and strategy, which will be published to the public within the third, final phase, through four events “Foresight for Territorial Cooperation”.

The results of the work will be used to develop an Annex to the methodology and strategy of the POWER project.

We talked about this topic with the coordinator of the PoWER Plus project, Marko Padulo from the National Research Council of Italy, who, among other things, revealed to us how the pandemic affected the main goals of the project:

The general opinion among the interviewed experts is that the main challenge generated by the pandemic outbreak was a disruption of the supply chains which was caused by lack of manpower, difficulties in logistics, the imbalance between high demand for transport and low supply, port congestions and longer waiting time for container-ships. What is interesting, considering vessel traffic, is that while the passengers’ traffic came to an almost full stop – with relevant consequences on tourism’s economy – the demand for freight traffic had a relevant increase as a consequence of higher purchases (mainly online) of goods, especially form the East. On one side, the pandemic outbreak made some already existing issues, s.a. the lack of manpower and a low rate of process automation even more impactful. On the other side, it broke new grounds as far as security protocols, technologies and new automation technologies are concerned; moreover, it brought a relevant increase in commerce and a new (self) awareness of ports’ role in the international supply chain, but also on nations’ sustainability.

Since one of the main goals of the first POWER project was to increase energy efficiency, we were interested in whether any improvements in national and local regulations were noticed during the project:

With the exception of some specific courses required by the entrepreneurial maritime sector (e.g. Oil Companies International Marine Forum – OCIMF), today there is no standard requiring simulation activity for a specific port, kind of vessel, port staff, or maritime personnel on board. Following new needs related to sea traffic, and specificity of the sea areas near the ports (e.g. extractive platforms, farms, protected areas of high biodiversity) at the beginning of 2022, the Ravenna’s Port Authority has set up standardized anchorage areas. The critical issue shared by the digital transition in ports is often the lack of data standardization and the use of proprietary enabling platforms that are not designed for interoperability or do not make available information managed in a reusable manner. Moreover, it is not always clear who is the public entity that can activate and manage the service. In the Regional Territorial Landscape Plan (PPTR), which is in use since 2015, Puglia has foreseen a strategy for productive areas, which can be extended to the ZES. This PPTR, which contains the Guidelines on the design of Landscape and Ecologically Equipped Production Areas (APPEA), has defined a regional standard of environmental and landscape quality for the settlement, redevelopment, and reuse of production activities and infrastructures, with the goal of reducing the environmental, building, urban and landscape criticalities linked to the production areas.

The final phase of the project – “Foresight for Territorial Cooperation”

The first of four in a series of events entitled “Foresight for Territorial Cooperation” was recently completed – the final phase of the PoWER Plus project where the results of the project will be presented – the Annexes to the methodology and strategy, which will be promoted by the project partners in Ravenna, Tirana, Sarajevo, and Igoumenitsa.

The goal of these events, as the project coordinator Mr. Padulo states is to contribute to the promotion of project outcomes and results at the national and regional levels:

We want to contribute to their relevance and portability to potential beneficiaries, as well as to increase the awareness of potential beneficiaries and stakeholders about the role of EU Territorial Cooperation, which can contribute to the improvement of cooperation. The consortium will use the results of the project in order to improve the ICT platform powerports.eu, which has been enriched with the new GIS maps, as well as the function of a screen reader.

As the project nears its end, we were interested in summarizing the activities so far and finding out what the final plans are at the end of the project:

The collected questionnaires have been analyzed during the local workshops and Guidelines were agreed upon for workshop management: the moderator should lead the discussion so that the speakers can improve and deepen the data that was collected through the questionnaires: by asking experts to discuss common topics (or on observations) they have focused in filling their questionnaire; to deepen specific topics they dealt with a particular interest in the questionnaires; possibly to deepen scenarios 25-30 years; to allow experts to deal with a topic complementary to what was dealt in the questionnaire. Besides, PoWER Strategy and Methodology have been offered for discussion, to collect their advice and suggestions for improving them.

In addition to four local workshops (Ravenna, Tirana, Sarajevo, and Igoumenitsa) and four events “Foresight for Territorial Cooperation “, it is also planned to compile information on local scenarios, annexes to the PoWER methodology and strategy, as well as to improve the ICT platform powerports.eu:

There is no doubt that the project’s benefits will positively impact the improvement of the conditions for the development of ports in the Adriatic-Ionian area and overcoming the consequences of the coronavirus pandemic. The project will have direct effects on the following target groups: local, regional and national authorities, as well as employees of higher education institutions and research centers. The results of the project will also be presented to the general public through live events. The goal of strategic prediction is not to provide definitive answers about what the future will be, but to consider the likely development of our current reality so that we are prepared for what may happen in the future.

You can see more about the project on the powerports.eu page, the Facebook account of the PowerAdrion project as well as on the power.adrioninterreg.eu program page.

The post Regional initiative for port development in the Adriatic-Ionian region – PoWER Plus project appeared first on .

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kijelentette, hogy az ukrán csapatok még visszatérnek a Luhanszk megyei Liszicsanszkba, a harctéri taktika alakulása és újabb korszerű fegyverek érkezésének köszönhetően.

Az államfő a lakossághoz intézett vasárnap éjjeli videoüzenetében kommentálta az ukrán csapatok kivonását a stratégiai jelentűségű Donyec-medencei településről, az üzenetből az Ukrajinszka Pravda hírportál idézett.

“Óvjuk katonáink és embereink életét. A falakat újjáépítjük, a területeket visszaszerezzük, de mindenekelőtt az embereket kell védenünk. Ha a hadsereg vezetése kivonja a katonákat a front egy bizonyos pontjáról, ahol az ellenségnek jelentősen nagyobb a tűzereje a miénknél, ami különösen igaz Liszicsanszkra, az csak egyet jelent: visszatérünk a taktikánknak és az egyre több korszerű fegyverünknek köszönhetően” – hangoztatta Zelenszkij.

Az elnök ismételten leszögezte, hogy Ukrajna nem adja fel egyetlen területét sem. Kiemelte, hogy az ukrán hadsereg fokozatosan halad előre Harkiv és Herszon megyékben, valamint a tengeren. Példaként említette a Kígyó-szigetet, amelyet az ukrán erők a napokban foglaltak vissza az oroszoktól. “A Kígyó-sziget egy jó példa. Eljön a nap, amikor ugyanezt mondjuk majd a Donyec-medencéről is” – fogalmazott Zelenszkij.

Natalija Humenyuk, az ukrán déli parancsnokság sajtóközpontjának vezetője hétfői kijevi sajtótájékoztatóján jelentette be, hogy a Kígyó-szigeten ismét felvonták az ukrán zászlót. “A hadművelet befejeződött, és a terület ismét Ukrajna fennhatósága alá került” – közölte.

Kirilo Budanov, a katonai hírszerzés főnöke az RBK-Ukrajina hírportálnak adott interjújában kijelentette, hogy információik szerint Moszkva nem fog megállni az egész Donyec-medence bekebelezésével, hanem Ukrajna teljes megsemmisítését tervezi.

A nemzetközi partnerek titkosszolgálatainak információival kapcsolatban Budanov megjegyezte, hogy az ukrán hírszerzés a saját információira támaszkodik. Szavai szerint ezek alapján levonták a következtetést, hogy Oroszország az ukrán államiság teljes lerombolását tűzte ki célul maga elé. Szavai szerint az orosz invázió kezdetére és alakulására vonatkozó jelzései eddig valóra váltak az ukrán hírszerzésnek. Arra válaszul, hogy talán Oroszország beéri a Donyec-medence elfoglalásával, és hajlandó lesz békét kötni, Budanov értésre adta: Ukrajna “nem kereskedik területekkel”.

Budanov kifejtette, hogy információik alapján Oroszország több forgatókönyvön is dolgozik az általa megszállt ukrán területekkel kapcsolatosan az annektálástól a “kvázi köztársaságok” létrehozásáig. Rámutatott arra, hogy Oroszország “népszavazásokat” készít elő szeptember 11-re az újonnan megszállt herszoni és zaporizzsjai területeken. Az események alakulásának egyetlen forgatókönyvét azonban az ukrán katonai hírszerzés szerint még nem határozták meg, de valamilyen formában Oroszország magához kívánja csatolni ezeket a területeket – vélekedett Budanov.

Az Ukrajinszka Pravda a megyei kormányzói hivatalok közléseiből készített összeállításában azt emelte ki, hogy hétfőre virradó éjjel az orosz hadsereg támadásokat hajtott végre Csernyihiv, Szumi, Harkiv és Dnyipropetrovszk megyék ellen, a donyecki régió ágyúzásának intenzitása egyre növekszik, és Herszon megyében is feszült a helyzet. Szumi megyében eltaláltak egy pszicho-neurológiai bentlakásos intézményt, ahol tűz ütött ki, és hárman a betegek közül megsérültek. Harkiv megyében az orosz támadások következtében három civil vesztette életét és négy sebesült meg. Donyeck megyében egy nap alatt kilencen haltak meg – köztük egy gyermek – és 25-en sebesültek meg.

Jurij Ihnat, az ukrán légierő parancsnokságának szóvivője egy tévéműsorban hozzátette, hogy orosz gépek repültek át Ukrajna határain rakétacsapásokkal fenyegetve, ezért számos régióban megszólaltak a légvédelmi szirénák.

 

The post Orosz agresszió: Zelenszkij szerint még visszatér az ukrán hadsereg Liszicsanszkba appeared first on .

Vádat emeltek a vértesszőlősi katonai mentés ügyében – közölte a Központi Nyomozó Főügyészség. A Budapesti Regionális Nyomozó Ügyészség légi közlekedés halált okozó gondatlan veszélyeztetésének vétségével vádolja az állami légi jármű parancsnokát, egyben pilótáját.

A közleményben felidézték: a Magyar Honvédség kutató-mentő egysége 2020. július 5-ei szolgálata ellátása során riasztást kapott arról, hogy Vértesszőlős közelében egy siklóernyős a fák közé zuhant. Miután a katasztrófavédelem a mentést a földről nem tudta végrehajtani, a vádlott a Mi-8 Rescue 34 típusú helikopterrel a helyszínt megközelítette, majd megkezdte a paplanernyőjével együtt egy fa lombkoronáján rekedt sértetlen siklóernyős mentését.

Ennek során a parancsnok – miután a csörlőzést veszélyesnek ítélte meg – többszöri rárepülést követően a helikopterrel elkezdte megközelíteni a siklóernyőst abból a célból, hogy a fedélzeten tartózkodó ejtőernyősök egy hatvan méter hosszú alpinkötélhez rögzítve egy másik, összetekert alpinkötelet engedjenek le a részére, amelynek segítségével saját erejéből leereszkedhet.

Ennek a mentési módszernek az elkezdésekor a vádlottnak fel kellett volna mérnie azt, hogy a rotorlapátvégek által keltette légörvények a fák ágainak letöréséhez és a fán rekedt paplanernyő belobbanásához vezethetnek, ezért az a sértettre nézve veszélyes – tartalmazza az ügyészség közleménye. Hozzátették: ennek ellenére a parancsnok az elvárható körültekintés – elsősorban a földfelszínen tartózkodó kárhelyszínparancsnoktól történő tájékozódás -, valamint a művelet következményeinek felmérése nélkül kezdte meg a feladat végrehajtását.

A helikopter által keltett turbulens légáramlat a siklóernyő belobbanásával járt, ami letörte azt a faágat, ahol a sértett tartózkodott, aki emiatt a földre zuhant. Az esés következtében a sértett életveszélyesen megsérült, majd egy hónappal később életét vesztette, míg a földön tartózkodó mentőtiszt a lezuhant ágak miatt 8 napon belül gyógyuló sérülést szenvedett.

Az ügyészség szerint a vádlott cselekményével gondatlanságból veszélynek tette ki a sértettek, valamint a mentés helyszínén a földön tartózkodó emberek életét, testi épségét. Vádiratában az ügyészség azt indítványozta, hogy a Fővárosi Törvényszék Katonai Tanácsa ítélje a katonát végrehajtásában próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztésre és határozott időre tiltsa el a légi járművek vezetésétől.

 

The post Vádat emeltek a vértesszőlősi katonai mentés ügyében appeared first on .

Hatóság félrevezetésének vétségével vádolja a Budapesti X. és XVII. Kerületi Ügyészség azt a harmincéves férfit, aki tavaly áprilisban egy pénzszállító cég biztonsági őreként a gépkocsihoz visszatérve azt mesélte a kollégájának, hogy egy férfi megpróbálta kirabolni – közölte a Fővárosi Főügyészség.

A közlemény szerint a vádlott 2021 áprilisában egy pénzszállító cég alkalmazásában állt mint értékszállító vagyonőr. Az értékszállítási szolgáltatást nyújtó cég üzletekkel, bankokkal és egyéb szolgáltatókkal állt szerződéses kapcsolatban.

A férfi 2021. április 14-én egy munkatársával több helyszínen is járt, kollégája vezette a pénzszállító autót, a vádlott pedig begyűjtötte a készpénzt. Kora délután érkeztek meg egy XIV. kerületi üzletközponthoz, ahova a vádlott bement, majd később, amikor visszatért a gépkocsihoz, azt állította a kollégájának, hogy őt egy férfi megpróbálta az imént kirabolni, azonban az ő helytállása miatt a támadó végül elmenekült.

A vádirat szerint a férfi állítása valótlan volt, csak azért találta ki a rablási kísérletet, hogy a kollégája előtt jó színben tüntesse fel magát. Munkatársa azonban emlékeztette a társát, hogy a támadást azonnal be kell jelentenie, ezért a vádlott felhívta a diszpécseri szolgálatot és azt a valótlan bejelentést tette, hogy a bevásárlóközpont zárt folyosóján egy férfi, késsel fenyegetőzve az értékszállító táska átadását követelte tőle, ő azonban a táskával megütötte a támadót, aki ekkor elmenekült.

A diszpécseri szolgálat munkatársa azonnal bejelentést tett a rendőrségen, az ügyben rablás kísérlete miatt nyomozás indult. A vádlottat a nyomozók az ügyben még aznap kihallgatták tanúként; beismerte, hogy a támadást csak kitalálta, és az általa tett bejelentés hamis volt. Az ügyészség pénzbüntetés kiszabását indítványozza és azt, hogy a bíróság az ügyben tárgyalás mellőzésével hozzon érdemi döntést.

 

The post Hatóság félrevezetése miatt emeltek vádat egy kitalált rablási kísérletet előadó pénzszállító ellen appeared first on .

A holland rendőrség letartóztatott egy 26 éves férfit, akit Peter R. de Vries ismert bűnügyi újságíró meggyilkolásának megszervezésével gyanúsítanak – írta az NlTimes hírportál.

Az ANP holland hírügynökség értesülése szerint a Krystian M.-ként említett lengyel férfi már börtönben van egy 2021 októberében elkövetett gyilkosság miatt. De Vriest tavaly július hatodikán lőtték meg Amszterdamban, sebesülésébe zíz nappal később belehalt. Halála előtt a Ridouan Taghi marokkói-holland drogbáró vezette bűnszervezettel kapcsolatos nagyszabású büntetőeljárásban vett részt a koronatanú tanácsadójaként.

Brechtje van de Moosdijk, a holland főügyészség szóvivője azt mondta, Krystian M.-et azzal gyanúsítják, hogy tőle származnak az újságíró feltételezett gyilkosainak adott utasítások. Az ügyészség korábban már életfogytiglani büntetést kért két, az ügyben érintett emberre: a Delano G. holland, valamint Kamil E. lengyel állampolgárok elleni ítéletet várhatóan július 14-én hirdetik ki.

Az NlTimes arról értesült, hogy Krystian M. egyértelműen bizonyított kapcsolatban állt Taghival, aki a vád szerint a gyilkosságot kitervelte. Taghit jelenleg Hollandia egyik legjobban őrzött börtönében tartják fogva, és az ország történelmének egyik legnagyobb büntetőpere folyik ellene és 16 bűntársa ellen.

 

The post De Vries meggyilkolás: A holland rendőrség újabb gyanúsítottat tartóztatott le appeared first on .

Ausztrália további száz millió dollár értékű katonai célú támogatást, valamint újabb 14 páncélozott csapatszállító járművet és húsz Bushmaster típusú páncélozott járművet biztosít Ukrajnának – jelentette be Anthony Albanese ausztrál miniszterelnök Kijevben, Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel közösen tartott sajtótájékoztatójukon.

“A mai napon további százmillió dolláros katonai-technikai segítségnyújtást jelentünk be Ukrajnának. Összesen már 390 millió dollárt különítettünk el. További 14 páncélozott szállítójárművet és húsz Bushmaster páncélozott járművet is biztosítunk. Így az általunk adott Bushmaster járművek száma összesen hatvan lesz” – idézte az ausztrál politikust az Ukrinform hírügynökség.

Albanese hozzátette, hogy Ausztrália további katonai felszerelést, drónokat és egyéb katonai eszközöket is biztosít majd Ukrajna kérésének megfelelően. “Emellett további segítséget nyújtunk Ukrajna határmenti csapatainak felszerelésük, a kiberbiztonság színvonalának javítása és a határellenőrzés hatékonyabbá tétele érdekében” – ígérte az ausztrál miniszterelnök.

Az Ukrinform emlékeztetett arra, hogy Ausztrália június 19-én a katonai segítségnyújtás keretében átadta az első négy M113-as páncélozott szállítójárművet az ukrán fegyveres erőknek. Ezt követően még további tíz ilyen típusú járművet küldtek.

Az ausztrál politikus látogatást tett a Kijev környéki Bucsa, Hosztomel és Irpiny településeken is, ahol az ukrán hatóságok több tömegsírt, megkínzott és kivégzett civilek holttesteit találták meg, miután a terület felszabadult az orosz megszállás alól. Az ausztrál miniszterelnök leszögezte, hogy országa támogatja Ukrajnát, és kiáll a megszállók által elkövetett bűncselekmények igazságos büntetéséért.

Zelenszkij a sajtótájékoztatón kijelentette: fennáll a veszélye annak, hogy Luhanszk megyét elfoglalják az orosz csapatok, de szavai szerint pillanatnyilag azt nem lehet mondani, hogy az oroszok teljes mértékben uralják Liszicsanszkot, mivel a térségben harcok folynak. Megjegyezte: a helyzet minden nap változhat, a háború alatt már többször előfordult, hogy bizonyos helyek naponta kerültek át egyik oldal ellenőrzése alól a másikéba, majd vissza.

“Ezért ma még nem mondhatjuk ki végérvényesen, hogy Liszicsanszk az oroszok irányítása alatt áll, a város peremvidékén folynak a csaták” – fogalmazott az államfő. Zelenszkij hangsúlyozta, hogy most a luhanszki régióban a legsúlyosabb a helyzet, más területeken ugyanakkor az ukrán erőknek sikerült előrenyomulniuk.

Jurij Szak, az ukrán védelmi miniszter tanácsadója a BBC brit közszolgálati televíziónak adott nyilatkozatában kijelentette, hogy a stratégiai jelentőségű Liszicsanszk – az orosz jelentésekkel ellentétben – nem került teljes mértékben orosz ellenőrzés alá – számolt be korábban az Ukrinform. A tanácsadó hozzátette, hogy a helyzet Liszicsanszkban “már jó ideje nagyon feszült”, és az orosz csapatok “szünet nélkül rohamozzák a várost”.

Újjáépítési alapot létesítene Ukrajna számára az EIB

A koronavírus-válság utáni segély- és támogatási programok mintájára háború utáni újjáépítési alap létrehozására terjesztett elő javaslatot az Európai Beruházási Bank (EIB) a svájci Luganóban az Ukrajna újjáépítéséről megrendezett konferencián, amelyen részt vesz többek között Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és Denisz Smihal ukrán miniszterelnök is. A háború sújtotta ország kormánya első alkalommal ismerteti az újjáépítési folyamat prioritásait. A kétnapos találkozón mintegy negyven potenciális donorország, valamint nemzetközi szervezetek és pénzügyi intézmények vesznek részt. Magánbefektetők hozzájárulásával ezt követően akár százmilliárd eurót is mozgósítanának, ami Ukrajna azonnali szükségleteinek mintegy felét fedezné. A pénzt elsősorban az infrastruktúra, például a hidak, a víz- és energiaellátás, de akár a távközlési hálózatok újjáépítésére is fel lehetne használni.

The post Orosz agresszió: Ausztrália további 100 millió dolláros katonai segítséget nyújt Ukrajnának appeared first on .

Kiberpolitika

Ahogyan az orosz-ukrán konfliktust megelőző és azt követő időszakban is történt, az információs hadviselés mit sem vesztett jelentőségéből, a támadások tovább folytatódtak. Ennek bizonyítéka többek között a Microsoft egyik jelentése, amely szerint az orosz erők folyamatosan támadják az ukrán rendszereket. A már fentebb hivatkozott cikk nyomán az is tudható, hogy „Viktor Zsora ukrán kiberbiztonsági tisztségviselő szerint orosz kibertámadások folyamatosan érik a helyi távközlési vállalatokat és energiaszolgáltatókat”.

Írta: Gál Henrik Norbert

Szankciós politika

Április 8.-án az Európai Unió Tanácsa elfogadta az ötödik gazdasági és egyéni szankciós csomagot Oroszország ellen az orosz-ukrán háborúra való tekintettel. Ukrajnában, különös tekintettel Buchában elkövetett atrocitásokra reagálva határozták meg a szankciós csomagot, amelynek célja, – Josep Borrell (külügyi és biztonságpolitika főképviselő) szerint – hogy megakadályozzák az orosz csapatok „meggondolatlan, embertelen és agresszív viselkedését”, illetve világossá tegyék a Kreml döntéshozói számára, hogy „illegális agressziójuknak súlyos ára van”.

Az ötödik szankciós csomag tartalma:

1. 2022 augusztusától a szén és más szilárd fosszilis tüzelőanyagok EU-ba történő vásárlásának, behozatalának vagy szállításának tilalma, ha azok Oroszországból származnak, vagy Oroszországból exportálják őket.
2. Oroszország lobogója alatt lajstromozott hajók uniós kikötőibe való belépésének tilalma.
3. Bármely orosz és fehérorosz közúti fuvarozó vállalkozásokra vonatkozó tilalom, amely megakadályozza őket abban, hogy árukat szállítsanak közúton az EU-n belül, beleértve a tranzitforgalmat is.
4. További exporttilalmak a repülőgép-üzemanyagra és más árukra, például kvantumszámítógépekre és fejlett félvezetőkre, csúcskategóriás elektronikára, szoftverekre, érzékeny gépekre és szállítóeszközökre, valamint új importtilalmak olyan termékekre, mint a fa, cement, műtrágyák, tenger gyümölcsei és szeszesitalok.
5. Egy sor célzott gazdasági intézkedés, amelyek célja a meglévő intézkedések megerősítése és a kiskapuk bezárása, például: az orosz vállalatoknak a tagállami közbeszerzésekben való részvételére vonatkozó általános uniós tilalom, az orosz állami szerveknek nyújtott minden pénzügyi támogatás kizárása. Továbbá kriptotárcákba történő befizetések, valamint az uniós tagállamok bármely hivatalos pénznemében denominált bankjegyek és átruházható értékpapírok Oroszország és Fehéroroszország, illetve bármely természetes vagy jogi személy, szervezet vagy testület számára történő értékesítésének kiterjesztett tilalma.
6. Továbbá a Tanács úgy határozott, hogy szankcionálja azokat a vállalatokat, amelyek termékei vagy technológiája kulcsfontosságú szerepet játszott az invázióban, illetve oligarchákat és üzletembereket, magas rangú Kreml-tisztviselőket.
7. Ezenkívül teljes tranzakciós tilalmat rendeltek el négy kulcsfontosságú orosz bank esetében, amelyek az orosz bankszektor piaci részesedésének 23%-át képviselik. A SWIFT-elvonás után ezek a bankok eszközeit befagyasztják, ezáltal teljesen elzárják őket az uniós piacoktól.

Írta: Kovács Rebeka Regina

Közös kül- és biztonságpolitika

Április 13.-án az Európai Unió Tanácsa megállapodott az Európai Békeprogram (European Peace Facility, EPF) keretén belül Ukrajnának nyújtott támogatás harmadik részletéről. Ezzel az új, további 500 millió euróval az EU összesen 1,5 milliárd eurót különített el az EU-tagállamok által az ukrán fegyveres erők számára biztosított katonai felszerelések támogatására, és a segélyezési intézkedések időtartamát pedig 24 hónappal meghosszabbította. Az EPF keretében nyújtott támogatás-csomag célja, hogy támogassák az ukrán fegyveresek erők képességeit az ország területi integritásának és szuverenitásának megvédése, illetve a polgári lakosság védelme érdekében a folyamatos orosz katonai agresszióval szemben. Ez főként az ukrán fegyveres erők felszerelésének és ellátmányának biztosítását szolgálja, ideértve az egyéni védőfelszereléseket, elsősegélynyújtó-készleteket, és üzemanyagot is.

Meghosszabbításra került április 13.-án az iraki biztonsági ágazat reformját támogató uniós tanácsadó misszió (EUAM Iraq) 2024. április 30.-ig. A misszió átfogó feladata, hogy segítse az iraki nemzetbiztonsági stratégia, a kapcsolódó nemzeti stratégiák és más nemzetbiztonsági prioritások kidolgozását és koherens végrehajtását.

2022. április 29-én vegyi fegyverek kifejlesztésének, előállításának, készletezésének és használatának tilalmáról, valamint megsemmisítésükről szóló egyezmény (CWC) hatálybalépésének 25. évfordulóján a főképviselő nyilatkozatot adott ki az Európai Unió nevében. A nyilatkozatban az EU kijelenti, hogy elítéli a Szíriai Arab Köztársaság által alkalmazott vegyi fegyvereket és továbbra is folytatja a munkát ennek kezelésének érdekében. Emellett az EU kifejezi aggodalmát az Orosz Föderáció nem együttműködő magatartásával kapcsolatban, tekintettel arra, hogy Oroszország nem ragált azokra a felhívásokra, hogy együttműködjön a Vegyifegyver-tilalmi Szervezettel (OPCW), annak érdekében, hogy biztosítsák Alekszej Navalnij orosz ellenzéki politikus meggyilkolására irányuló kísérlet nemzetközi vizsgálatát.

Írta: Kovács Rebeka Regina

Környezet-, energia- és klímapolitika

Az Európai Bizottság április 5-én két új rendeletre tett javaslatot a fluortartalmú üvegházhatású gázok és az ózonréteget lebontó anyagok szigorúbb ellenőrzésére. A rendeletek elfogadása jelentős lépést jelentene a globális hőmérséklet-emelkedés következményeinek visszaszorítása felé, emellett hozzájárul ahhoz, hogy 2050-re Európa klímasemleges legyen. Mindkét javaslat együttesen 490 millió tonnával csökkentheti az EU üvegházhatásúgáz-kibocsátását 2050-re. Frans Timmermans, az európai zöld megállapodásért felelős ügyvezető alelnök a következőket mondta a két rendeletkapcsán: „Az Európai Unió folytatja évtizedek óta a világ legambiciózusabb politikáját a fluortartalmú gázokkal és az ózonréteget lebontó anyagokkal kapcsolatban. Míg a meglévő szabályozók sikeresek voltak, a tudomány ugyan arra ösztönöz bennünket, hogy most még inkább felgyorsítsuk a folyamatot. A klímabarát technológiák szélesebb körben elérhetővé tétele segít elérni az EU hosszú távú klímapolitikai céljait, és ösztönzi az Európán kívüli országokat is, hogy csökkentsék ezen anyagok használatát.”

2022. április 6-án az Európai Bizottság ügyvezető alelnöke, Frans Timmermans és John Kerry, Joe Biden amerikai elnök klímavédelmi különmegbízottja és csapataik online egyeztetésen vettek részt, hogy megvitassák a legújabb globális klímapolitikai fejleményeket. Hangsúlyozták, hogy az egzisztenciális veszélyt jelentő klímaválság csak elmélyült, és napjainkban még gyorsabb és hatékonyabb fellépés szükséges. Egyet értettek abban, hogy Oroszország Ukrajna elleni háborújának legutóbbi következményei csak megerősítették a tiszta energiára való átállás felgyorsításának szükségességét. Minél előbb diverzifikáljuk energiaforrásainkat, javítjuk az energiahatékonyságot és bevezetjük a megújuló energiaforrásokat, annál hamarabb válnak kevésbé energiadependessé. A 2022-re és a COP 27-re tekintve megerősítették a globális „Implementation…Plus” megközelítés fontosságát, beleértve azon 2030-as NDC-célok megerősítését, amelyek még nincsenek összhangban a 1,5 fokos határértékkel, az erőfeszítések fokozását a hőenergia-termelés fokozatos megszüntetésére, valamint a köz- és magánfinanszírozás összehangolását a párizsi célokkal. Emellett kijelentették, hogy együtt fognak működni a Globális Metánvállalás végrehajtásának előmozdításán. Az EU és az Egyesült Államok elkötelezettségüket fejezte ki a Just Energy Transition Partnerships mellett, és közös elhatározásukat is a folyamatok felgyorsítása, különösen Vietnamban és Indonéziában, ahol az EU, illetve az Egyesült Államok a társvezető.

Az Európai Bizottság a tagállamokkal közösen EU Platformot hozott létre a gáz, LNG és hidrogén közös beszerzésére annak érdekében, hogy a jelenlegi geopolitikai körülmények között megfizethető áron biztosítsa az EU energiaellátását, és fokozatosan felszámolja az orosz gáztól való függőséget. Az ezzel kapcsolatos első egyeztetésre 2022. április 8-án került sor.  Ezt követően, április 29-én az Európai Bizottság és Bulgária megállapodott abban, hogy Szófiában létrehozzák ezzel kapcsolatban az első regionális munkacsoportot a Platform részeként. Ez a gáz- és villamosenergia-szükségleteket, az árakat és a szállítást, valamint az infrastrukturális szempontokat szemrevételezi. A regionális munkacsoport az előttünk álló évre összpontosít, és speciális, a regionális helyzetet ismerő szakértelmet és know-how-t biztosít a REPowerEU cselekvési terv kidolgozásához és végrehajtásához az orosz fosszilis tüzelőanyagoktól való függés csökkentése, a tárolók feltöltésére a jövő tél előtt és az energiaszektor dekarbonizációjának további felgyorsítása érdekében. Támogatja és koordinálja a közös felkészülési tervek végrehajtását a régióban, ideértve a nemzetközi beszerzést, tárolást és összeköttetéseket. Bulgária felveszi a kapcsolatot a szomszédos országokkal e munkacsoport keretében, és május 5-én szervezi meg az első miniszteri találkozót.

Írta: Mészáros Kinga

[Az Innovációs és Technológiai Minisztérium ÚNKP-21-2-I-NKE-131 kódszámú Új Nemzeti Kiválóság Programjának a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alapból finanszírozott szakmai támogatásával készült.]

 

Szomszédságpolitika

Déli szomszédságpolitika

A 11 éve, Szíriában fennáló instabilitás kapcsán, az EU és Finnország közös házigazdája volt a humanitárius vezető tisztviselők találkozójának április 4-én. Janez Lenarčič válságkezelésért felelős biztos is részt vett az eseményen, aki az alábbiakat nyilatkozta: „Idén van a szíriai polgárháború 11. évfordulója. Tragikus mérföldkő egy olyan konfliktusban, amely hihetetlen szenvedést és gyászt okozott. Minden eddiginél több szíriai szorul kétségbeesetten élelmiszersegélyre. Az Európai Unió továbbra is támogatja a segélyre szoruló szíriai lakosságot: több mint 25 milliárd eurót mozgósított a humanitárius helyzet, a stabilizáció és a reziliencia segítésére. A mai találkozó lehetővé teszi számunkra, hogy megvitassuk, hogyan tudunk jobb eredményeket elérni a növekvő igények közepette.”

Április 5-én tartotta negyedik ülését a Reform, Helyreállítás és Újjáépítési Keret Konzultatív Csoportja (3RF CG). A Konzultatív Csoport a libanoni kormányból, a libanoni civil társadalomból, az Európai Unióból, az Egyesült Nemzetek Szervezetéből, a Világbankból és nemzetközi adományozókból áll. Együtt követik nyomon a folyamatokat, és stratégiai iránymutatást nyújtanak a 3RF keretében végrehajtandó reformoknak és tevékenységeknek. A Csoport tagjai számba vették a 3RF által támogatott programok keretében eddig elért előrehaladást. A megbeszélések három stratégiai kérdésre összpontosítottak, nevezetesen a gazdasági stabilizációra és fellendülésre, a szociális védelemre, valamint az igazságosságra és az elszámoltathatóságra.

Az Oroszország Ukrajna elleni háborújának az EU partnerországaira gyakorolt ​​hatásának mérséklésére irányuló széles körű válasz részeként az Európai Bizottság kezdeményezést nyújtott be egy regionális „Élelmiszer- és Reziliencia Eszköz” létrehozására 225 millió euró értékben a rövid és középtávú szükségletek kielégítésére a déli szomszédsági partnerek tekintetében. Az intézkedés célja, hogy kezelje az élelmiszerek és nyersanyagok áremelkedésének következményeit a régióban. Az eszköz konkrét beavatkozások végrehajtását teszi lehetővé és főként a legkiszolgáltatottabb személyekre és/vagy a válság által legsúlyosabban érintett partnerekre összpontosít.

Keleti szomszédságpolitika

Az európai szomszédságpolitika történései kapcsán, áprilisban is az EU homlokterében a keleti dimenzió állt Oroszország ukrajnai háborúja okán. Roberta Metsola, az Európai Parlament elnöke 2022. április 1-jén Kijevbe látogatott, hogy kifejezze az Európai Unió támogatását az ukrán nép iránt, és elítélje az orosz támadást. Metsola elmondta, hogy az EU sosem fogja magára hagyni Ukrajnát: „Számomra, Európának, a világnak az ukrán emberek hősök; azért harcolnak, amiben mindannyian hiszünk: a szabadságért, a demokráciáért, a jogállamiságért. Ezen értékek nélkül nincs semmi.” Roberta Metsola három ígéretet tett az ukrán Rada tagjainak. Először is, az Európai Parlament elnöke azt mondta, Európa nem hagyja szó nélkül ezt az agressziót, a felelősöket felelősségre vonják, s több és szigorúbb szankciókra van szükség. Azt is megerősítette, hogy az Európai Parlament támogatja Ukrajna azon törekvését, hogy EU-tagjelöltté váljon. Végül Metsola megígérte, hogy gondoskodni fog az EU a menekülni kényszerült ukrán családokról addig, amíg biztonságosan visszatérhetnek otthonaikba. Hozzátette, az EU létrehozza az Ukrajna Szolidaritási Vagyonkezelői Alapot, és nemzetközi adományozói konferenciát szervez Ukrajna újjáépítésének elősegítésére. Április 5-én Energiaközösség Titkársága létrehozta az Ukrajna Energiatámogatási Alap jogi keretét az orosz invázió hatásainak ellensúlyozására. Az alap lehetővé teszi a kormányok és a nemzetközi pénzügyi intézmények számára, hogy rendkívüli pénzügyi támogatást nyújtsanak az ukrán energiaszektornak. A Titkárság az Alap vagyonkezelőjeként, valamint közvetítőként fog működni az adományozók és az ukrán hatóságok között. Az alapnak szánt adományokat az ukrán energiaügyi minisztérium irányítása alatt folyósítják az energiaipar és az infrastruktúra háború alatti működőképességének fenntartásához szükséges üzemanyagok, berendezések, illetve szolgáltatások vásárlásának finanszírozására. Április 9-én Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és Josep Borrell, az EU főképviselője utazott Kijevbe, Eduard Heger szlovák miniszterelnök kíséretében. Az EU vezetői az EU szolidaritásának és támogatásának kifejezésére utaztak a kelet-európai országba, illetve több egyeztetésen is részt vettek Volodimir Zelenszkij, ukrán elnökkel. Április 8-án Ursula von der Leyen bejelentette, hogy további 120 millió eurós támogatást folyósít Ukrajnának, hogy segítse a kormányt a polgári válságkészültség és -kezelés központi és helyi szinten történő megerősítésében. Ez a pénzügyi támogatás erősíti a társadalmi és állami ellenálló képességet Ukrajnában s célja a polgári védelem, a kritikus infrastruktúra és az energiabiztonság, a kiberbiztonság, a dezinformáció elleni küzdelem, valamint a kormány lakossággal szembeni válságkommunikációjának segítése. Emellett, Ursula Von der Leyen átadta az EU-tagság előszobájának tekinthető kérdőívet is Volodimir Zelenszkij ukrán elnöknek. A kérdőívet április 17-én Volodimir Zelenszkij ukrán elnök át is adta kitöltve az EU ukrajnai küldöttsége vezetőjének, Matti Maasikasnak. Az EU további 50 millió eurós humanitárius finanszírozást különítéséről döntött április 17-én. Az 50 millióból 45 millió eurót ukrajnai humanitárius projektekre és 5 millió eurót Moldovának allokál. Ez az új finanszírozás a legsürgetőbb humanitárius szükségleteket fogja kielégíteni azáltal, hogy sürgősségi egészségügyi szolgáltatásokat, a biztonságos ivóvízhez és a higiéniához való hozzáférést, menedéket és védelmet, valamint a nemi alapú erőszak elleni támogatást biztosít. Április 20-án Charles Michel is Ukrajnába látogatott, hogy szemtanúja legyen a háborús bűnök utóhatásainak, és Kijevben találkozott Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel, kifejezve csodálatát az ukrán elnök által tanúsított magatartás iránt. Összegezve a Borodjankában látottakat, Michel az alábbiakat mondta el: „Nincsenek szavak, amelyek megmagyaráznák, mit érzek, nem az Európai Tanács elnökeként, hanem apaként, emberi lényként. Ezek háborús bűnök. Meg kell őket büntetni. Meg lesz büntetve. Fizetniük kell azért, amit ott és Ukrajna sok más helyén tettek.” Hozzátette, hogy az Európai Bizottság június végéig nyilvánosságra hozza véleményét Ukrajna csatlakozásáról, és addig az EU továbbra is támogatja az országot – anyagilag, katonailag és szankciókkal Oroszország ellen.

Moldovába is nagy mértékű támogatást jutatott az EU. Az EU 150 millió euró összegű makroszintű pénzügyi támogatást nyújt kölcsönök és támogatások formájában a Moldovai Köztársaságnak. A támogatás megerősíti Moldova rezilienciáját a jelenlegi geopolitikai körülmények között, és fedezi a Nemzetközi Valutaalap (IMF) programjában meghatározott Moldova fizetésimérleg-szükségleteit. Célja a gazdasági stabilizáció és Moldova reformprogramja. Április 3-án az Európai Unió által létrehozott RescEU tartalékból orvosi berendezéseket szállítottak Chisinauba, hogy támogassák Moldovát az Ukrajnából érkező menekültáradat jelentette kihívások leküzdésében. Az adományozott eszközök összértéke 4,2 millió euró. Az eszközöket a moldovai egészségügyi intézményeknek juttatják el. Várhelyi Olivér április 5-én további 53 millió eurós támogatást jelentett be, hogy segítsék a Moldovai Köztársaságot megbirkózni az Ukrajna elleni orosz katonai agresszió következményeivel. Ez az 53 millió eurós költségvetési támogatás kiegészíti az EU által Moldovának nyújtott válságtámogatást, beleértve a következő hónapokban folyósítandó 150 millió eurós makroszintű pénzügyi támogatási programot is. Ezt követően az Európai Bizottság humanitárius műveletet hajtott végre Moldovában az Európai Humanitárius Reagálási Kapacitáson keresztül, hogy fokozza az EU vészhelyzeti reagálását és támogassa a területen már aktív humanitárius partnereket. A művelet egy raktár felállításából áll Chisinauban, valamint több mint 1200 sátor és 4000 takaró szállításából az Ukrajna elleni orosz agresszió miatt kitelepített emberek számára.

Április 11-én az EU Grúziának és a Moldovai Köztársaságnak is átadta azt a kérdőívet, amelyből az EU dönthet a tagságukról. A kérdőívre adott válaszok segítik az Európai Bizottságot abban, hogy az Európai Unió Tanácsának felkérése alapján véleményt készítsen mindhárom ország uniós pályázatáról. Maia Sandu moldovai elnök és Natalia Gavrilița miniszterelnök április 22-én adta át a kitöltött uniós kérdőívet Janis Mažeiksnek, az EU moldovai köztársasági küldöttsége vezetőjének.

Április 6-án Charles Michel, az Európai Tanács elnöke vendégül látta Ilham Aliyev Azerbajdzsán Köztársaság elnökét és Nikol Pashinyan, az Örmény Köztársaság miniszterelnökét a dél-kaukázusi térség helyzetével és az EU –val való kapcsolataik fejlődésével kapcsolatban folytatott megbeszélésük okán. Michel ismételten biztosította a feleket az EU elkötelezettségét illetően és az együttműködés elmélyítése mellett  a feszültségek leküzdése, és egy biztonságos, stabil, békés és virágzó Dél-Kaukázus előmozdítása érdekében. Hangsúlyozta mindkét fél humanitárius gesztusainak fontosságát a bizalom és a békés együttélés előmozdítása érdekében, illetve, hogy minden lezáratlan kérdést teljes körűen és gyorsan meg kell oldani, ideértve a még megmaradt foglyok szabadon bocsátását és az eltűnt személyek kérdésének átfogó kezelését, és kijelentette, hogy az EU kész támogatást nyújtani a megoldások keresésében. Az EU hasonlóképpen továbbra is támogatja az Azerbajdzsán és Örményország közötti bizalomépítő intézkedéseket, valamint a humanitárius aknamentesítési erőfeszítéseket, többek között szakértői tanácsadás és pénzügyi segítségnyújtás, valamint a konfliktusok által sújtott lakosságnak nyújtott segítség, a rehabilitáció és az újjáépítés folytatása révén. Michel tudomásul vette Alijev és Pašinjan szándékát békemegállapodás iránt. Ennek érdekében megállapodtak abban, hogy megbízzák a külügyminisztereket, hogy dolgozzanak egy jövőbeli békeszerződés előkészítésén, amely minden szükséges kérdéssel foglalkozik.

Írta: Mészáros Kinga

[Az Innovációs és Technológiai Minisztérium ÚNKP-21-2-I-NKE-131 kódszámú Új Nemzeti Kiválóság Programjának a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alapból finanszírozott szakmai támogatásával készült.]

A borítókép forrása: flickr.com

 

A EU hírfigyelő 2022. április bejegyzés először Biztonságpolitika-én jelent meg.

Egymilliárd euró értékű innovációs alap létrehozásáról szóló megállapodást írt alá a NATO-tagállamok közül 22, köztük Magyarország a szervezet madridi csúcstalálkozóján.

Az alap lényege a kettős, polgári és katonai felhasználású új technológiák fejlesztésének támogatása, amelybe beletartozik például a befektetés a szövetség stratégiai céljaival összhangban ténykedő, feltörekvő technológiai vállalatokba való befektetés. “Elengedhetetlen, hogy mindent megtegyünk annak érdekében, hogy naprakészek legyünk” – hangsúlyozta a dokumentum aláírása előtt a NATO főtitkára.

Jens Stoltenberg kiemelte: kihívást jelent Oroszország és Kína vezető szerepe olyan területeken, mint például az űrkutatás vagy a mesterséges intelligencia. Az Innovációs Alap létrehozását ellenjegyezte a többi közt Nagy-Britannia, Németország, Spanyolország, Lengyelország, Románia, Törökország és Magyarország is.

A pénzügyi alapot kiegészíti a NATO új innovációs mechanizmusa (DIANA), amelyet “a transzatlanti innovációs közösség fejlesztésének támogatására” hoztak létre. A DIANA egyebek mellett a mesterséges intelligenciára, a makroadatok feldolgozására, a kvantumtechnológiákra, a biotechnológiákra és az új anyagok fejlesztésére irányuló újításokra, innovációkra összpontosít. A közel hatvan európai és észak-amerikai innovációs telephelyből álló hálózatot magában foglaló mechanizmus célja a kritikus technológiák terén folytatott együttműködés előmozdítása a tudományos és a civil szféra bevonásával. Ennek érdekében egy-egy regionális irodát hoznak létre a két kontinensen.

 

The post NATO-csúcs: Egymilliárd eurós innovációs alap létrehozásáról döntött 22 tagország appeared first on .

Milos Zeman cseh államfő egyetért azzal, hogy Csehországnak továbbra is fegyverszállításokkal kell segítenie Ukrajnát, és azzal is, hogy a csehek bekapcsolódjanak az ukrán katonák kiképzésébe.

“Ha nem lenne az Ukrajna elleni orosz agresszió, akkor nem értenék ezzel egyet, most azonban más a helyzet” – jelentette ki Zeman a CNN Prima News kereskedelmi hírtelevízió vitaműsorában az ukrán katonák cseh kiképzésével kapcsolatban. Jana Cernochová cseh védelmi miniszter a héten közölte, hogy ebben a témában intenzív tárgyalások folynak a felek között. Szerinte jelenleg mérlegelés tárgya, hogy konkrétan milyen kiképzésről legyen szó.

Zeman megerősítette, hogy támogatja az Oroszország elleni összes büntetőintézkedést, holott korábban ellenezte azokat. A cseh elnök szerint nemcsak az ő személyes véleménye, hanem az egész Nyugaté megváltozott ebben a kérdésben. Emlékeztetett: a NATO egy 2010-es dokumentumában stratégiai partnernek nevezte Oroszországot. “Most mindenkinek megváltozott a véleménye. Tehát igen, most egyetértenék mind a további fegyverszállításokkal, mind az ukrán katonák kiképzésével” – tette hozzá.

A gazdasági szankciókról a cseh államfő úgy vélte, hogy Oroszországot legnagyobb mértékben a nemzetközi bankrendszerből (SWIFT) való kizárás érinti. Az orosz politikusok nyugati utazásait érintő korlátozások viszont Milos Zeman szerint “komikusak”, mert nincs semmiféle hatásuk a gazdaságra, s csak a lakosság hangulatára lehetnek hatással.

Zeman úgy véli, hogy az orosz-ukrán háború elhúzódására kell számítani, s mindkét oldalon számolni kell az áldozatok számának növekedésével. Mérlegelését szomorúnak, de racionálisnak nevezte.

 

The post Orosz agresszió: Zeman támogatja a cseh fegyverszállítások folytatását Ukrajnának appeared first on .

Egy új illeték bevezetésével egyenlően, az összes fogyasztóra szétterítve kellene elosztani az orosz földgázszállítások csökkenése és esetleges teljes kiesése miatt keletkező költségeket Németországban – javasolja a szövetségi kormány hétvégi sajtójelentések szerint.

Robert Habeck gazdasági miniszter, alkancellár egy szombat esti hamburgi pódiumbeszélgetésen közvetve megerősítette a Reuters hírügynökség értesülését, miszerint az energiaellátás biztonságáról szóló törvény napokon belül várható módosításával a földgázellátási válsághelyzet riasztási vagy vészhelyzeti szintjének kihirdetése esetén lehetővé válik egy új illeték beépítése a földgáz fogyasztói árába.

A miniszter az ország legnagyobb földgázimportőre, a fizetési nehézségekkel küszködő Uniper példájára utalva kiemelte, hogy súlyos gondjai támadhatnak azoknak a vállalkozásoknak, amelyek az orosz gázszállítások visszafogása miatt kénytelenek jóval magasabb áron pótolni a hiányzó mennyiséget, de a váratlanul és jelentősen megemelkedő költséget a hosszú távú szerződéseik miatt nem tudják rögtön áthárítani a vásárlóikra, például a települési, városi közműszolgáltatókra.

Az ilyen helyzetek kezelésére szolgál az úgynevezett árkiigazítási mechanizmus, amelynek révén az érintett cégek a még érvényes tarifát felülírva azonnal érvényesíthetik a költségnövekedést az áraikban. Ez azonban “nagyon éles kard”, ezért nem is használják – mondta a miniszter.

Kifejtette: az árkiigazítási mechanizmus beindítása azzal járna, hogy a földgázt az orosz import visszafogása miatt máshol, drágábban beszerző vállalatoktól vásárló közműszolgáltatóknak hirtelen a megszokottnál jóval magasabb árat kellene fizetniük, és ezt a költségnövekedést érvényesíteniük kellene fogyasztóiknál, a háztartásoknál és egyéb ügyfeleknél, cégeknél, közintézményeknél.

Ez Habeck szavai szerint azonnali “árrobbanást” okozna. Ráadásul a mechanizmus szélsőségesen eltérő módon érintené a fogyasztókat, hiszen nem minden importőr üzletel orosz gázzal, így nem minden közműszolgáltatónál emelkednének az árak robbanásszerűen.

A tervezett új megoldás, az illeték a kormány szándéka szerint átlátható és igazságos módon osztaná el a költségeket minden fogyasztó között – jelentette a Reuters. Ezzel kapcsolatban Habeck a Die Zeit című hetilap hamburgi rendezvényén – videókapcsolaton bejelentkezve – elmondta, hogy az Ukrajna elleni orosz háború energiapiaci hatásainak kezelése egy “tanulási folyamat”, ezért ismét hozzá kell nyúlni az energiabiztonsági törvényhez. Hozzátette, hogy a tervezett módosításról még tárgyalnak a szövetségi parlamenti (Bundestag) frakciókkal.

A Zöldek politikusa aláhúzta, hogy a bajok Putyin miatt keletkeztek. Az orosz államfő az Ukrajna elleni háborúval egyszerre “kvázi gazdasági háborút” indított a Nyugat, és benne Németország ellen. Putyin arra számít, hogy az energia árának felsrófolásával megosztottságot idéz elő, “szétrombolja az ország egységét és szolidaritását” – mondta a német alkancellár, megismételve azt a számos alkalommal kifejtette véleményét, miszerint előfordulhat, hogy Moszkva az energiaválság elmélyítésének céljával teljesen leállítja a gézszállítást az Oroszországot Németországgal összekötő Északi Áramlat-1 vezetéken a július 11-én kezdődő, tíznapos karbantartás után.

A vezetéket üzemeltető Gazprom orosz állami energetikai óriáscég június közepén nagyjából ötven százalékkal csökkentette a Németországba szállított földgázmennyiséget. A közüzemi hálózati felügyelet (Bundesnetzagentur) adatai szerint az Északi Áramlat-1 vezetéken így alig 700 gigawattórának (GWh) megfelelő mennyiség érkezik napi szintre számítva. Ez a mennyiség a Gazprom korlátozása előtt még 1400 GWh felett volt.

Szintén jelentősen csökkent az Ukrajna-Szlovákia-Csehország útvonalon érkező orosz gáz mennyisége, a német-cseh határon fekvő Waidhaus mérőállomáson regisztrált adatok szerint 600 GWh-ról 200 GWh-ra.

A hatóság legutóbbi napi jelentése szerint az ellátási helyzet “feszített, és nem zárható ki, hogy tovább romlik majd”, de a piaci szereplők más forrásból tudják pótolni a kieső mennyiséget, bár “jelentősen drágábban”. A tározók feltöltése egyelőre zavartalanul folytatódik, a töltöttségi szint 61,03 százalékos. A zavartalan téli ellátáshoz októberre nyolcvan százalékos, novemberre kilencven százalékos töltöttségi szintet kell elérni.

 

The post A német kormány egyenlően osztaná el az orosz gázszállítások kiesése miatt keletkező költségeket appeared first on .

A korábbi évekhez hasonlóan idén is elkezdődött a nyári szezonális élelmiszerlánc-ellenőrzés, melyre július 1. és augusztus 20. között kerül sor – közölte az Agrárminisztérium (AM).

Az ellenőrzéseket a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) és a kormányhivatalok szakemberei végzik. A nyári időjárási viszonyokra tekintettel valamennyi ellenőrzés alkalmával fokozott figyelmet fordítanak a hűtési lánc fenntartásának és dokumentálásának vizsgálatára – írták.

A közlemény szerint idén nyáron is a fő ellenőrzési célterületek közé tartoznak a turisztikai szempontból frekventált helyeken működő kereskedelmi és vendéglátó létesítmények. A fesztiválokon, vásárokon működő élelmiszer-vállalkozások, valamint a büfékocsik és a mozgó vendéglátás vizsgálatánál is kiemelt figyelmet kap az élelmiszerek megfelelő hőmérsékleten tartásának, és a vonatkozó dokumentáció vezetésének ellenőrzése.

A hatósági szakemberek a vendéglátásban ellenőrzésnek vetik alá a “repoharak” kezelését, továbbá a vásárlók tájékoztatását szolgáló kiírásokat, kiemelt figyelmet fordítva az allergén információk és a helyettesítő termékek, tejföl és sajt-helyettesítő készítmények, feltétek, töltelékek megfelelő feltüntetésére. Hasonlóan fokozott figyelem irányul az ifjúsági és gyermektáborok étkeztetésére is.

Több kereskedelmi egységben is kivezették az egyszer használatos műanyagzacskók használatát, amit a vásárlók a saját, általuk vitt csomagolóanyagokkal pótolhatnak. Új elemként jelenik meg az ellenőrzések során az ezen ismeretlen higiéniai állapotú csomagolóanyagok által jelentett élelmiszerbiztonsági kockázat vizsgálata.

A zöldség-gyümölcs minőségellenőrzések alkalmával a szakemberek elsősorban a szezonális termékek származására, eredetére fordítanak fokozott figyelmet. A borászati termékek és alkoholos italok hatósági mintavételét és nyomonkövethetőségének ellenőrzését pedig elsősorban a szezonálisan működő vendéglátó létesítményekben, például a strandokon, fesztiválokon és egyéb kitelepüléseken végzik. Az agrártárca kiemelt figyelmet fordít arra, hogy a magyar családok biztonságos, jó minőségű és az egészség megőrzését támogató élelmiszereket fogyasszanak – olvasható a közleményben.

 

The post AM: elkezdődött a nyári szezonális élelmiszerlánc-ellenőrzés appeared first on .

Meg akarta erőszakolni mostohatestvérét, majd megszúrta a nőt védő apósát egy gyilkosság gyanúsítottjaként bűnügyi felügyelet alatt álló férfi – közölte a rendőrség.

A Pest Megyei Rendőr-főkapitányság közleménye szerint a 34 éves férfi csütörtök este bement mostohatestvére otthonába, majd kiráncigálta az udvarra, és azt mondta, meg fogja erőszakolni. A nő sikítozott, segélykiáltásait a szomszédban lakó, 65 éves apósa hallotta meg. Miközben közéjük állva próbálta védeni, a férfi egy késsel fejen szúrta, majd elszaladt.

A nő apósát könnyű sérüléssel vitték kórházba. Az érdi járőrök előállították az elkövetőt, aki kihallgatásán panaszt tett a gyanúsítás ellen. Vallomást nem tett, mindössze annyit mondott, nem követte el a cselekményt. Az őrizetbe vett férfi bokáján nyomkövető technikai eszközt viselt, ezt a bíróság a bűnügyi felügyelet biztosításáért rendelte el, mivel egy 2009-ben elkövetett emberölés gyanúsítottja.

A férfit életveszélyt okozó testi sértés bűntettének kísérletével, valamint szexuális erőszak bűntettének kísérletével gyanúsítják és kezdeményezték a letartóztatását – olvasható a rendőrségi közleményben.

 

The post Bűnügyi felügyelet alatt álló férfi követett el újabb bűncselekményt appeared first on .

Igazságosan kell elosztani az Európai Unióba (EU) érkező földgázt a tagországok között, az orosz gázszállítások korlátozása miatt pedig rendkívüli EU-csúcsot kell tartani júliusban Manfred Weber szerint.

Az Európai Néppárt (EPP) elnöke a Der Tagesspiegel című német lap vasárnapi számában közölt interjúban kiemelte, hogy az EU nem részese Oroszország Ukrajna ellen indított háborújának, de “háborús célpont”, mert Putyin “gyűlöli az életmódunkat”, és “visszataszítónak tarja a szabadságot, demokráciát és a jogállamiságot”. Ezért “nehéz télre kell számítanunk”, mert az orosz államfő eddigi tevékenysége alapján abból kell kiindulni, hogy tovább korlátozza vagy akár teljesen leállítja a földgázszállítást az EU-ba, erre pedig már most fel kell készülni – tette hozzá Manfred Weber.

Mint mondta, a tagországok állam-, illetve kormányfőit összefogó Európai Tanácsnak még júliusban rendkívüli ülést kell tartania, amelyen előkészítik az EU “vészhelyzeti ellátását” őszre és télre. Feltétlenül dönteni kell a “kötelező érvényű energiaszolidaritásról” – húzta alá a német politikus, kifejtve: el kell kerülni a koronavírus-világjárvány első szakaszában kialakult “zűrzavart”, amikor mindenki lezárta a határokat és “Európa kudarcot vallott”.

A járvány elejét jellemző hektikus válságkezelés helyett előrelátóan kell dolgozni, fel kell készülni, “kötelező érvényű mechanizmusokat” kell kidolgozni a tározókban lévő földgáz “szolidáris” felhasználásáról, hogy “ne mindenki csak magával törődjön” – mondta Weber.

“Ezeknek a mechanizmusoknak működniük kell ősszel, amikor igazán komolyra fordulnak a dolgok” – jelentette ki az EU jobbközép pártjait összefogó EPP vezetője.

A politikus szerint a rendkívüli uniós csúcson “a gáz méltányos elosztását célzó kötelező intézkedésekről” kell dönteni. A közösség területén működő gáztározókat közösen kell üzemeltetni, mert elfogadhatatlan lenne, hogy a “szerencsés” tagországok feltöltött tározókkal, mások pedig energiahiánnyal sújtva vágnának neki az őszi-téli időszaknak. A beszerzést is közösen kell intézni, hiszen csökkennének a fogyasztói árak, ha az EU tagjai együtt vásárolnának földgázt – mondta Weber.

Arra a felvetésre, hogy az EU-s szerződések alapján mindez nem tűnik könnyen megvalósíthatónak, rámutatott, hogy az unió működését szabályozó Lisszaboni Szerződés valóban csak korlátozott hatásköröket biztosít az energiaágazatban, de ez így volt a koronavírus-világjárvány esetében is, és az EU mégis közösen szerezte be a vakcinákat.

Hozzátette, hogy át kell alakítani az EU-t, mert nincs felkészülve a jelenkor “viharaira”, megpróbáltatásaira. A többi között kifejtette, hogy a járvány gazdasági hatásainak ellensúlyozását szolgáló közös hitelfelvételhez hasonló “úttörő” megoldásokat kell alkalmazni a védelmi ipar összehangolt működésére, mert a NATO-n belül fel kell építeni egy “európai védelmi pillért”. Ha a Kalinyingrádból indított rakéták Varsót, Berlint és Koppenhágát is elérhetik, akkor nem elég például Berlin körül rakétavédelmi rendszert telepíteni tagállami, nemzeti szinten – húzta alá.

Weber arról is szólt, hogy a kül- és biztonságpolitikában szakítani kell a teljes egyetértésen alapuló döntéshozatallal. “Elegem van abból, hogy Orbán Viktortól függünk külpolitikai kérdésekben vagy az uniós olajembargó ügyében” — mondta a bajor Keresztényszociális Unió (CSU) politikusa.

 

The post Európának fel kell készülnie egy energiaháborúra appeared first on .

A Covid után (?) felszabadult kiállítási szezonban az ipari szereplők számos új megoldással rukkolnak elő, de a keleten lángoló tűz is sok tanulsággal szolgál arra nézve, hogy merre halad a hadviselés, milyen képességek kialakítását kell fontolóra venni egy haderő átfogó modernizációja során. A diverz "long-range effects" kiváltására alkalmas eszközök köre bizonyosan ilyen terület. 

Zord

Benedek Levente tollából, aprólékos és igényes forráskutatásra épülő sorozat veszi kezdetét az Aeromagazin hasábjain a Kína fölött, tajvani színekben folytatott amerikai felderítő repülésekről, az ellenük zajló légvédelmi harcról.

Zord

 

Az egész országot sújtó kánikula és az extrém szárazság miatt szombattól az ország teljes területén elrendelték a tűzgyújtási tilalmat – írta honlapján a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal. A Nébih a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságának egyetértésével hozta meg a döntést.

Szmbattól tilos tüzet gyújtani a magyarországi erdőkben, a vasút és közút menti fásításokban, de még a kijelölt tűzrakóhelyeken is. A parlag- és gazégetés szintén nem engedélyezett a fokozottan tűzveszélyes időszakban – közölték.

A Nébih azt javasolta, hogy a tilalommal nem érintett belterületen is zárt égésterű eszközöket, elektromos vagy gázgrillt használjanak, mert a nyitott égésterű szén- vagy fatüzelésnél az égő zsarátnokok több száz méterre is képesek elrepülni és meggyújtani az ott található növényzetet.

A hivatal figyelmeztetett: az ország egész területén hetek óta elhúzódó kánikula következtében minden fás, száraz növényekkel borított területen megnőtt a tűz kialakulásának kockázata. Az aszályos körülmények és az extrém száraz biomassza miatt akár már egy kisebb szél is gyors tűzterjedést eredményezhet, a felszíni tüzek pedig könnyen 15-30 méteres lángmagasságú koronatűzzé fejlődhetnek – írták.

Legutóbb csütörtöktől Pest és Veszprém megyében lépett életbe a fokozottan tűzveszélyes időszak. A tűzgyújtási tilalom érvényben volt már ekkor Bács-Kiskun, Békés, Csongrád-Csanád, Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok, valamint Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében is.

 

The post Szombattól már az egész országra kiterjed a tűzgyújtási tilalom appeared first on .

Illegális bevándorlók két csoportja támadt egymásra lőfegyverekkel szombat hajnalban a magyar határhoz közeli szabadkai erdőben, a helyszíni beszámolók szerint legalább hat sérült és egy halott is van, a rendőrség, a katonaság és a mentőszolgálat is nagy erőkkel vonult a helyszínre.

A szabadkai Pannon RTV helyszínen tartózkodó stábjának információi szerint a sérülések mindegyikét lőfegyver okozta, a legsúlyosabb állapotban egy 16 éves lány van. A szabadkai rendőrségre éjjel háromkor érkezett bejelentés, hogy a szerb-magyar határ mellett fekvő erdőből fegyverropogás hallatszik. A helyszínre nagy erőkkel vonultak ki a rendőrség különleges egységei, amelyek golyóálló mellényben közelítették meg a helyszínt. Az erdőt és az arra vezető utakat lezárták. A Pannon RTV információi szerint a migránsok a rendőrökre is tüzet nyitottak.

Szerbiában jelenleg körülbelül hatezer illegális bevándorló tartózkodik. Az Afrikából és a Közel-Keletről érkező migránsok célja nem a nyugat-balkáni ország, hanem az Európai Unió, főként Németország, ám a magyar határzár miatt sokan hosszabb időre Szerbiában rekednek. Beszámolók szerint az utóbbi időben nőtt a nyomás a szerb-magyar határszakaszon, és arra is volt példa, hogy a migránsok megdobálták a határőröket, így az sem zárható ki, hogy a most használt fegyvereket eredetileg nem egymás, hanem a határt védők ellen akarták használni.

Meg nem erősített hírek szerint a menekültek két – egy afgánokból és egy pakisztániakból álló – csoportja támadt egymásra szombat hajnalban a szabadka mellett fekvő erdőben. A szabadkai kórházban hat embert ápolnak tűzfegyver okozta sérülésekkel, közülük egy 16 éves lány van a legsúlyosabb állapotban. Az összecsapásnak eddig egy halálos áldozata van. Megérkezett a helyszínre Aleksandar Vulin szerb védelmi miniszter, aki megtekinti a rendőri akciót. Egy rendőr szerint a migránsok a rendőrökre is lőttek, ezért a hatóság munkatársainak tűzparancsuk van, annál is inkább, mivel az ilegális bevándorlók egyik csoportja továbbra is szökésben van.

 

The post Halálos áldozata is van a menekültek fegyveres összecsapásának a magyar határ közelében appeared first on .



A munkavállalók és a munkáltatók munkaügyi szemléletformálásának érdekében országos kampány indul július elején – közölte a Technológiai és Ipari Minisztérium (TIM).

A kezdeményezés célja a munkajogi és munkabiztonsági tájékozottság és tudatosság növelése, ami hozzájárul a munkabalesetek és a foglalkozási megbetegedések megelőzéséhez, a jogszerű foglalkoztatáshoz – írták. A kampány jelmondata az, hogy Legyen oké, központi eleme pedig egy videóklip, amelynek zenei alapját a Random Trip adta, dalszövegét pedig a Punnany Massiftól Wolfie (Farkas Roland) alkotta meg.

A kisfilm az online felületek – YouTube, Facebook – mellett kormányablakokban is látható lesz. A további kampányelemekkel óriásplakátokon, rádiószpotok és interaktív nyereményjátékok formájában lehet majd találkozni, de közösségimédia-tartalmak is jelennek meg a témában. A TIM jelezte, hogy a kampány a munkavédelmi előírásokon és speciális veszélyforrásokon túl a munkavállalók bejelentésének, szerződtetésének, munkabérének és a munkaidejükre vonatkozó szabályok megismertetésének a fontosságára is felhívja a figyelmet.

A klip a TIM Facebook-oldalán megtekinthető.

 

The post A TIM országos munkavédelmi kampányt indít appeared first on .

Az ukrán területek orosz megszállás alóli felszabadításáról beszélt telefonon Valerij Zaluzsnij, az ukrán fegyveres erők főparancsnoka Mark Milley tábornokkal, az amerikai vezérkari főnökök egyesített bizottságának elnöke – számolt be az Ukrajinszka Pravda.

“Telefonbeszélgetésünk során érintettük az ukrán védelmi erők stratégiai feladatainak végrehajtását, amelyek közül a legfontosabb az ukrán területek felszabadítása a nemzetközileg elismert határokon belül” – közölte Zaluzsnij. A főparancsnok rámutatott arra, hogy az ukrán védelmi és ellentámadási műveletek sikerének fontos feltétele a megfelelő anyagi és technikai erőforrások biztosítása. Milley biztosította afelől, hogy az Egyesült Államok támogatni fogja Ukrajnát, ameddig csak szükséges, s ezt Joe Biden amerikai elnök és Lloyd Austin védelmi miniszter szavatolja.

Zaluzsnij szavai szerint Milley kijelentette: “büszkén tekint Ukrajna fegyveres erői és az ukrán nép” helytállására. A főparancsnok azzal vádolta meg az országát támadó orosz erőket, hogy a Kígyó-szigetnél foszfortartalmú bombákat is bevetettek. Moszkva előző nap azt jelentette be, hogy kivonult a szigetről, de az ukrán tábornok szerint az orosz erők nem tartják magukat saját kijelentéseikhez sem.

Kirilo Timosenko, az ukrán elnöki iroda helyettes vezetője a nyugat-ukrajnai Zsitomir megyében tett pénteki látogatásakor közölte, hogy az ország fegyveres erői már 1027 települést foglaltak vissza, és a humanitárius parancsnokságok megkezdték a munkát a felszabadított terület 95 százalékán. A tisztségviselő az elnöki iroda által kiadott közlemény szerint kifejtette, hogy miközben az ukrán fegyveres erők ellenállnak az orosz támadásoknak, a katasztrófavédelem és a kommunális szolgáltatók alkalmazottai szinte éjjel-nappal azon dolgoznak, hogy a visszavett területeken visszaállítsák a megszokott életritmust.

Az Odessza megyében lévő Szerhijivka település ellen péntekre virradóan végrehajtott orosz rakétacsapás következtében károk keletkeztek egy Moldovához tartozó gyermekrehabilitációs központban is, az egyik alkalmazott életét is vesztette – írta a Jevropejszka Pravda hírportál szerint Alla Nemerenko moldovai egészségügyi miniszter. Közlése szerint a központot egészségügyi problémákkal küzdő moldovai gyermekek számára létesítették, hogy a Fekete-tenger partján pihenhessenek, miközben szakképzett segítséget is kapnak. Egy rakéta becsapódott abba a házba, amelyben a központ alkalmazottai laktak, közülük öten megsebesültek, egy pedig meghalt – közölte a miniszter. Megjegyezte, hogy a koronavírus-járvány kezdete óta a központ nem működik, és kevesen tartózkodnak benne.

Az orosz erők Tu-22 hadászati repülőgépekkel három rakétát lőttek ki Szerhijivkára és környékére, eltaláltak egy kilencemeletes lakóházat is. Az eddigi adatok szerint 21 halálos áldozata van a támadásnak, köztük legalább egy gyermek.

A ukrán vezérkar péntek délutáni helyzetjelentéséből az Ukrajinszka Pravda azt emelte ki, hogy az ukrán hadsereg visszavert egy ellenséges felderítési kísérletet a Donyec-medencében, a liszicsanszki zselatingyárnál. Liszicsanszk és Bahmut irányában számos települést lőttek az orosz erők ágyúkkal és tüzérségi eszközökkel. A térségben Pokrovszke és Klinove településeknél légicsapásokat is mértek. A Donyeck megyei, stratégiai fontosságú Szlovjanszk város környékén az oroszok szintén tüzet nyitottak több településre, köztük Dolinára. Az orosz erők ezenfelül különböző kaliberű tüzérségi fegyverekkel lőtték a Donyeckhez közeli Avgyijivkát, Marjinkát, Piszkit, Vuhledart és más településeket.

A vezérkar legfrissebb pénteki összesítése szerint eddig 35 750 orosz katona vesztette életét Ukrajnában. Az ukrán erők megsemmisítettek 217 orosz repülőgépet, 186 helikoptert, 15 hadihajót, 1577 harckocsit, 3736 páncélozott harcjárművet, 796 tüzérségi és 105 légvédelmi rendszert, valamint 246 rakéta-sorozatvetőt.

The post Orosz agresszió: A megszállt területek felszabadításáról beszélt az ukrán főparancsnok Milley amerikai tábornokkal appeared first on .

A NATO jóval 300 ezer fő fölé emeli magas készültségi katonai erőinek létszámát, hogy kezelni tudja az Oroszország által jelentett biztonsági kihívásokat – jelentette ki Jens Stoltenberg a szervezet főtitkára hétfőn, a szövetséges országok madridi csúcstalálkozója előtti brüsszeli sajtótájékoztatóján.

“Megerősítjük azt a képességünket is, hogy konfliktus esetén több, előre telepített katonai felszereléssel, légvédelemmel tudjunk reagálni” – tette hozzá. Mint mondta, ennek keretében, többek között, megerősített parancsnokságra, korszerűsített védelmi tervekre lesz szükség. “Mindez védelmünk legnagyobb átalakítását jelenti a hidegháború óta” – jelentette ki.

Stoltenberg felhívta a figyelmet arra, hogy ennek megvalósításához, több beruházásra lesz szükség. A hétfőn közzétett nemzeti védelmi költségvetéssel kapcsolatos jelentésre hivatkozva elmondta: az utóbbi nyolc évben emelkednek az európai szövetségesek védelmi kiadásai, kilenc ország érte el, vagy haladta meg a hazai össztermék 2 százalékában meghatározott védelmi költségvetési minimumot, továbbá tizenkilenc szövetséges ország várhatóan 2024-ig eléri ezt a célt. “A kétszázalékos arányt egyre inkább nem felső, hanem alsó határnak kell tekinteni”.

Stoltenberg véleménye szerint a kedden kezdődő madridi NATO-csúcs átalakító jellegű lesz: a szövetségesek várhatóan az új biztonsági helyzethez alkalmazkodó stratégiai koncepciót fogadnak el, amely Oroszországot tekinti a legközvetlenebb fenyegetésnek, és foglalkozik a Kína által jelentett biztonsági kihívásokkal is. Elmondta továbbá, hogy a csúcstalálkozón a szövetségesek megegyeznek egymilliárd euró költségvetésű NATO Innovációs Alap létrehozásáról, amely a kettős felhasználású új technológiákba történő beruházást szolgálja. Ezenkívül várhatóan Ukrajnának nyújtandó katonai segítségnyújtási csomagról is megállapodnak.

A NATO-főtitkár azt is bejelentette, hogy a csúcson előrelépést szeretnének elérni Finnország és Svédország történelmi jelentőségű NATO-tagsági kérelmével kapcsolatban, a szövetség valamennyi tagállamának aggályait figyelembe véve.

 

The post Stoltenberg: A NATO jóval 300 ezer fő fölé emeli magas készültségi erőinek létszámát appeared first on .