Biztonságpolitika

Kihirdette Klaus Iohannis államfő a Finn Köztársaság és a Svéd Királyság Észak-atlanti Szerződéshez való csatlakozási jegyzőkönyvét ratifikáló törvényt.

Az Észak-atlanti Szerződés Szervezete június végi madridi csúcstalálkozóján hivatalosan meghívta tagjai közé Svédországot és Finnországot. A két csatlakozási jegyzőkönyvet július 5-én fogadták el Brüsszelben.

A jegyzőkönyveket a NATO-tagállamok parlamentjeinek is ratifikálniuk kell. A román kormány múlt héten hagyta jóvá, majd hétfőn Klaus Iohannis államfő a parlament elé terjesztette a két ország NATO-csatlakozási jegyzőkönyvének ratifikálásáról szóló javaslatot. A tervezetet szerdán előbb a képviselőház, majd döntő törvényhozási fórumként a szenátus is megszavazta — írja az Agerpres hírügynökség.

 

The post NATO: Románia is jóváhagyta a Finn és a Svéd csatlakozást appeared first on .

Egy Győr-Moson-Sopron megyei faluból 2018 májusában úgy vittek el egy páncélszekrényt a benne lévő 12 891 300 forinttal együtt, hogy azt a pénzintézet padlójáról felfeszítették, autóba rakták, majd elhajtottak a helyszínről.

A vádirati tényállás szerint a két férfi harmadmagával együtt egy éjjeli órán a pénzintézethez hajtottak, a kültéri kamerát elfordították, a riasztót purhabbal befújták, majd távoztak a helyszínről. Fél órával később visszatértek oda, felfeszítették az épület ajtajait, majd a padlóról felfeszítették az oda rögzített széfet is. A 370 ezer forint értékű széfet ezt követően kivitték az autójukhoz és elhajtottak a helyszínről.

A Győri Járási Ügyészség két férfival szemben emelt vádat jelentős értékre, dolog elleni erőszakkal elkövetett lopás bűntette miatt. Az idősebb férfi többszörös, fia különös visszaeső. Tettükért velük szemben 12 év szabadságvesztés is kiszabható.

Az ügyészség a vádiratban a beismerés és a tárgyalásról való lemondás esetére arra tett indítványt, hogy a bíróság a vádlottakat öt-öt év szabadságvesztésre ítélje. Az ügyben az érdemi döntést várhatóan a Csornai Járásbíróság fogja meghozni.

 

The post Elvitték a széfet, 13 millió forint a kár appeared first on .

Lengyelország dél-koreai FA-50 típusú vadászgépeket, K9 önjárólövegeket és K2 harckocsikat szerez be, az erről szóló szerződést jövő héten írják alá – jelentette be pénteki sajtóértekezletén Mariusz Blaszczak lengyel kormányfőhelyettes és nemzetvédelmi miniszter.

A Sieci lengyel konzervatív hetilapban jövő héten megjelenő interjú pénteken közzétett részletében Blaszczak közölte: a szerződést 48 FA-50 repülőre és legalább 182 K2 harckocsira fogják megkötni. Sajtóértekezletén a politikus azt is tudatta: az első K2-eseket és K9-eseket még idén leszállítják Lengyelországba, jövőre pedig megérkeznek az első vadászgépek.

A beruházás “ugrásszerűen növeli” Lengyelország védelmi képességeit – fogalmazott Blaszczak. Hozzátette: az időtényező fontos, hiszen a lengyel politikai vezetők “tudatában vannak azon kihívásoknak, amelyekkel Lengyelország az ukrajnai háború miatt, (Vlagyimir) Putyin (orosz elnök) agresszív, az orosz birodalom újjáépítésére törekvő politikája miatt szembesül”.

A felszerelést a szerződésteljesítés első szakaszában Dél-Koreában gyártják, majd Lengyelországban is, ennek részleteiről a lengyel állami fegyvergyártó, a PGZ még tárgyal a dél-koreai partnerekkel – mondta el Blaszczak. Lengyelország az utóbbi időben több ügyletet jelentett be a hadsereg korszerűsítése keretében, több beruházásra az amerikai partnerekkel kötöttek szerződést.

A lengyel parlament március közepén fogadta el a védelmi kiadások és a hadsereg létszámának növeléséről szóló törvényt. Ennek értelmében a fegyverbeszerzési kiadásokat a költségvetési forrásokon kívül hosszú távú kölcsönökből és kötvényekből is fedezik, egyúttal jövőre a bruttó hazai termék (GDP) három százalékára emelik Lengyelország védelmi kiadásait.

 

The post Lengyelország dél-koreai vadászgépeket, önjáró lövegeket és harckocsikat szerez be appeared first on .

Aláírta Andrzej Duda lengyel elnök azt a törvényt, amely lehetővé teszi Lengyelország részéről a Svédország és Finnország NATO-csatlakozásáról szóló jegyzőkönyv ratifikálását.

A jogszabályt még közzé kell tenni a lengyel jogi közlönyben, ezáltal hatályba lép, és az államfő azt követően véglegesíti a ratifikálást. A törvényt Duda a Balti-tenger partján fekvő Gdynia város haditengerészeti kikötőjében tartott rendezvényen írta alá. A lengyel szenátus szerdai ülésén, az alsóház (szejm) pedig már július elején szinte egyhangúlag megszavazta a jogszabálytervezetet.

Duda a gdyniai ünnepségen kiemelte: a két skandináv ország NATO-csatlakozása “óriási mértékben erősíti” a térség biztonságát. A NATO és Oroszország határa jelentősen, mintegy 1600 kilométerrel lesz hosszabb – mutatott rá.

“Vajon ezt akarta Putyin, ez jelenti-e Oroszország győzelmét?” – tette fel a kérdést, utalva az ukrajnai háborúra. A lengyel elnök szerint Moszkva arra számított, hogy az Ukrajna elleni támadással lényegében megosztja a NATO-t, de ennek az ellenkezője történt. A szövetség a kezdetektől fogva egységet mutatott, erkölcsileg és katonailag is támogatja Ukrajnát – hangsúlyozta Duda.

Svédország és Finnország az ukrajnai háború kitörése után, május közepén nyújtotta be a NATO-csatlakozási kérelmet, amelyet a szövetség a június végi madridi csúcstalálkozóján hagyott jóvá. A folyamat véglegesítéséhez viszont az összes tagállam ratifikálása szükséges. A ratifikálás már a 30 NATO-tagállam jelentős részében megtörtént.

Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszter csütörtökön közölte: Ankara augusztusban egyeztetést tart Svédországgal és Finnországgal, és a tanácskozás eredményétől teszi függővé a katonai szövetség bővítésének jóváhagyását. Törökország korábban húzódozott a svéd és a finn tagság jóváhagyásától, kifogásolva, hogy a két országban Ankara által terrorszervezetnek tartott kurd csoportokat támogatnak.

The post A lengyel elnök aláírta a Svédország és Finnország NATO-csatlakozásáról szóló törvényt appeared first on .

Oroszországi működésének beszüntetését latolgatja a zsidók Izraelbe telepítését intéző nemzetközi Zsidó Ügynökség (Szohnut), mert az orosz hatóságok az Izraelbe emigrálók adatainak átadását követelik, illetve irodáik bezárását – jelentette a ynet.

Az Izraelből irányított szervezet mindeddig sikeresen megtagadta a kért információk átadását, ám emiatt az orosz igazságügyi minisztérium oroszországi működésének felfüggesztésére utasította. A lap szerint már a hónap elején érkezett egy levél az orosz hatóságoktól a szervezet moszkvai irodájába, amelyben olyan megjegyzéseket és bírálatokat fogalmaztak meg a Szohnut helyi működéséről, melyeknek “jogi következményei lehetnek”.

A Zsidó Ügynökség évek óta dolgozik Oroszországban a zsidók Izraelbe vándorlásának ösztönzésén, emellett nyári táborokat, valamint oktatási intézményeket működtet. Az orosz kormány a közelmúltban szigorította az ügynökséggel szemben támasztott követelményeit, majd információkat kért az Oroszországból Izraelbe vándorolni szándékozó zsidókról. Ezt a kérést a Szohnut megtagadta, mert féltette az érintettek személyes biztonságát.

A ynet értesülése szerint a következő napokban izraeli delegáció indul Moszkvába, hogy megvitassa az orosz igazságügyi minisztérium követelését a Zsidó Ügynökség irodáinak bezárására vonatkozóan. A Szohnut bejelentette, hogy jövő csütörtökre előzetes tárgyalást tűztek ki Moszkvában, s a jogi eljárás befejeztéig nem nyilatkoznak az ügyről.

“Az orosz zsidók nem lesznek az ukrajnai háború túszai. Szánalmas és sértő a kísérlet, hogy a Zsidó Ügynökséget büntessék Izrael háborúval kapcsolatos álláspontja miatt. Nem lehet elszakítani az orosz zsidók Izraelhez fűződő történelmi és érzelmi kapcsolatát” – nyilatkozta Nachman Sáj izraeli diaszpóraügyi miniszter.

Oroszország Ukrajna elleni háborújának kezdete óta több ezren vándoroltak Oroszországból Izraelbe. Az Izraelben élő orosz ajkúak szervezetének elnöke, Alex Rif felszólította az izraeli hatóságokat, hogy gyorsítsák fel a bevándorlás bürokratikus eljárásait, mert “lehetséges, hogy egy hónap múlva legördül egy új vasfüggöny, és a mi lelkiismeretünkön szárad, hogy a zsidók ott maradnak” Oroszországban.

 

The post A Szohnut oroszországi működésének beszüntetését latolgatja Izrael appeared first on .

Évente körülbelül kilencven ember fullad meg fürdőzés közben, és az autóbalesetek után ez a második számú halálozási ok a gyerekek között Horvátországban – közölte a horvátországi vöröskereszt.

A Vöröskereszt tájékoztatása szerint a legtöbben azért fulladnak bele a folyókba, tavakba, medencékbe, illetve a tengerbe, mert nem tudnak úszni, sok alkoholt fogyasztottak, túl magasról ugrottak vagy felhevült testtel mentek bele a vízbe, a gyerekek esetében pedig a felügyelet hiánya vezethet tragédiához.

Az idei nyár is négy fulladási esettel kezdődött – közölte a Vöröskereszt Mentőszolgálatának a vezetője. Silvana Radovanovic szerint a legfontosabb az, hogy mindenki tartsa be az adott fürdőhelyre vonatkozó szabályokat, és figyeljen önmagára, illetve a környezetében tartózkodókra.

Az illetékesek tájékoztatása szerint a világon naponta 650, azaz óránként 26 ember fúl vízbe.

 

The post Horvát Vöröskereszt: évente mintegy 90 ember fullad vízbe az országban appeared first on .

Az izraeli legfelsőbb bíróság döntése szerint nem lehet megfosztani a bírósági határozattal megerősített szülői státusztól egy pár szakítása után a nem biológiai szülőt – írja a Háárec című izraeli újság.

A lap szerint az alkotmánybíróságként is működő grémium döntése a meleg párok szülői jogait biztosító győzelemnek számít a helyi LMBTQ-közösség körében. A határozat szerint ritka kivételektől eltekintve a szülői státuszt kapott nem biológiai szülőt nem lehet megfosztani szülői státuszától akkor sem, ha a szülői pár különválik. A bírók megállapították, hogy a nem biológiai szülő státusza megegyezik a biológiai szülői státusszal.

“A bíróság által kimondott szülői státusz nem csupán egy köntös, amelyet a szülők párkapcsolatuk tönkremenetele után levethetnek” – hangsúlyozta az ítélet. “Ez egy alapvető jogi aktus, amelynek célja mindkét szülő jogainak, valamint a gyermek jólétének védelme a szülői kötelezettségek teljes körével együtt” – mondta ki a bíróság.

Amikor a bírósági határozattal a nem vér szerinti szülőt a gyermek szülőjeként rögzítik a belügyminisztérium nyilvántartásában, akkor rögzítik a szülő jogait és kötelezettségeit is. Neal Hendel, Dafni Barak-Erez és Joszef Elron a legfelsőbb bíróság grémiumában két olyan beadvány nyomán hirdetett ítéletet csütörtökön, amelyekben azonos nemű biológiai szülők elváltak élettársuktól, és megpróbálták megfosztani korábbi, nem biológiai szülőtársukat szülői jogaiktól.

Egyikük azt kérte, hogy ne kapjon szülői státuszt korábbi párja, akivel a béranyától született gyermeküket annak négy éves koráig közösen nevelték, másikuk pedig volt párja már bejegyzett szülői jogainak megszüntetését kérte. A bíróság mindkét kérelmet elutasította, és kimondta, hogy a bíróság a pár különválása után is megadhatja a szülői státuszt, még akkor is, ha a vér szerinti szülő ezt ellenzi, és akkor is, ha a kérelmet jóval a gyermek születése után nyújtották be.

“A kiskorú gyermek és a szülő közötti kapcsolat, legyen az biológiai vagy jogi, nem függ a szülők akaratától. Attól a pillanattól kezdve, hogy valakit elfogadnak szülőként, nem szűnhet meg státusza az egyik szülő érzelmeinek megváltozása miatt” – vélekedett az egyik bíró.

 

The post Legfelsőbb bíróság: Izraelben egyenjogúak a biológiai és a törvényes szülők appeared first on .

Jelentősen, mintegy harmadára csökkent az Auschwitz náci német haláltábor helyén létesített emlékmúzeum látogatottsága a koronavírus-járvány után – közöte a lengyel média.

A júliusi látogatottság mintegy 30-35 százaléka a járvány előtti állapotoknak – közölte a PAP hírügynökséggel Bartosz Bartyzel, az auschwitzi emlékhely szóvivője. A nyári szünet előtt több volt a látogató, mivel iskolai csoportok is érkeztek. Jelenleg elsősorban egyéni turisták tekintik meg a múzeumot, azonban ők is sokkal kevesebben vannak, mint a járvány előtt – mondta el Bartyzel.

Beszámolt arról is, hogy nőtt a lengyel látogatók aránya, kevesebb a külföldi vendég. “Úgy látjuk, hogy erre elsősorban a Lengyelország szomszédságában zajló háborútól való félelem van hatással” – tette hozzá, utalva az ukrajnai helyzetre.

Az auschwitzi múzeum adatai szerint 2021-ben az emlékhelyre több mint 563 ezren látogattak, ami valamivel magasabb volt a járvány első, 2020-as évében regisztrált számnál (502 ezer látogató). A járvány kitörése előtt, 2019-ben, 2,32 millióan tekintették meg a volt haláltábor helyén kialakított emlékmúzeumot. A külföldiek a járvány előtt a látogatók 80 százalékát tették ki.

Az auschwitzi múzeumot 1947-ben alapították a volt foglyok kezdeményezésére.

A náci Németország Lengyelországnak a Harmadik Birodalomhoz csatolt részén 1940-ben, eredetileg lengyel foglyok számára létesítette az Auschwitz I. koncentrációs tábort. A szomszédos birkenaui láger két évvel később jött létre. Az auschwitzi emlékmúzeum 1,3 millióra teszi a táborkomplexumban fogva tartottak számát, közülük 1,1 millió volt zsidó, de sok lengyel, roma és szovjet hadifogoly is volt köztük. A haláltáborban meggyilkolt, elpusztult emberek száma legkevesebb 1,1 millió volt. Az áldozatok között volt mintegy 960 ezer zsidó, 70-75 ezer lengyel, 21 ezer cigány, 15 ezer szovjet hadifogoly és 10-15 ezer más nemzetiségű személy.

Auschwitzba 1944. május 15-től július 8-ig – kevesebb mint két hónap alatt – csaknem 440 ezer magyarországi zsidót deportáltak, ez lett a megsemmisítésük fő színhelye: legtöbbjüket, az auschwitzi múzeum adatai szerint 325-330 ezer embert érkezésük után azonnal gázkamrákban pusztították el, mintegy 25 ezer embert pedig a későbbi szelekciók során öltek meg.

 

The post Jelentősen csökkent az auschwitzi emlékmúzeum látogatottsága a koronavírus-járvány után appeared first on .

Oroszország vs. Montenegró

Oroszország válaszintézkedésként nemkívánatos személynek nyilvánította Montenegró moszkvai nagykövetségének egyik munkatársát – közölte az orosz külügyminisztérium. A tárcához bekérették Montenegró nagykövetét, és átadták neki a minisztérium jegyzékét, amely a moszkvai montenegrói nagykövetség egyik alkalmazottját nemkívánatos személynek nyilvánította.

Az indoklás szerint az intézkedés válasz a montenegrói fél április 7-én hozott döntésére, miszerint kiutasítja a podgoricai orosz nagykövetség több diplomatáját a bécsi egyezmény 9. cikkének megsértése címén. Montenegró március 4-én is kiutasított egy orosz diplomatát. A NATO-tag és uniós tagjelölt ország elítélte Oroszországot az Ukrajna ellen indított invázió miatt.

Moszkva kiutasított nyolc görög diplomatát

Bekérették az orosz külügyminisztériumba hétfőn Görögország moszkvai nagykövetét, akit jegyzékben tájékoztattak arról, hogy válaszintézkedésként nyolc görög diplomáciai alkalmazott nemkívánatos személy státusba került, ezért nyolc napon belül el kell hagynia Oroszországot. A tárca határozottan tiltakozott a görög kormány Oroszországgal szembeni konfrontatív politikája ellen, beleértve a fegyverek és katonai felszerelések szállítását a “kijevi rezsimnek”, valamint azt, hogy kiutasították a Görögországban szolgálatot teljesítő orosz diplomaták egy csoportját.

A misszióvezetőt tájékoztatták az orosz fél által az oroszországi görög külképviseletek működésével kapcsolatban tett egyéb intézkedésekről is. Az orosz külügyminisztérium hangsúlyozta, hogy mindez a görög hatóságok által kezdeményezett barátságtalan intézkedések közvetlen következménye, amiért minden felelősség kizárólag Athént terheli. A tárca közölte, hogy az oroszellenes politika folytatása esetén fenntartja magának a válaszlépés jogát.

Szófia kiutasított hetven orosz diplomatát

Kiril Petkov bolgár miniszterelnök bejelentette, hogy kiutasítottak Bulgáriából 70 orosz diplomatát, akik az ország érdekei ellen dolgoztak – írja a 444.hu, a Dnevnik.bg portálra hivatkozva. A kiutasítást megerősítette az Interfax orosz hírügynökség is. A kiutasítottak az orosz nagykövetség munkatársai voltak, de Petkov szerint a beosztásuk csak álca volt, és a hivatalos pozíciójukra nem jellemző tevékenységet folytattak. Előzőleg a szófiai orosz nagykövetség vitatott felhívást indított adományokért, hogy támogatni tudják az Ukrajnában harcoló orosz fegyveres erőket – írta meg a Balkan Insight. A kiutasítottak július 3-ig kaptak időt az ország elhagyására, a bolgár külügyminisztérium pedig bekérette Eleonora Mitrofanova szófiai orosz nagykövetet. Ideiglenesen bezárják a ruszei orosz főkonzulátust, Bulgária pedig átmenetileg bezárja jekatyerinburgi konzulátusát. Ilyesmire évtizedek óta nem volt példa a két ország kapcsolatában.

Oroszország a diplomáciai kapcsolatok megszakítását helyezte kilátásba, válaszul arra a döntésre, hogy Szófia “a nemzetközi joggal teljes összhangban” úgy döntött: kiutasít 70 olyan orosz nagykövetségi alkalmazottat, aki megsértette a diplomáciai kapcsolatokról szóló bécsi egyezményt.

 

The post Mindenki mindenkit kiutasít… 5. epizód appeared first on .

A teheráni rendőrség nemrégiben bejelentette, hogy “a közterek biztonságának megőrzése érdekében” bűncselekménynek minősül, ha valaki a parkban sétáltatja a kutyáját, és az állattartóknak hamarosan az engedély nélkül tartott kisállatok elkobzására is fel kell készülniük – számolt be róla a BBC brit közszolgálati média hírportálja.

A rendelet alapján már többeket letartóztattak. Jelenleg a parlament előtt van, s várhatóan elfogadják azt a törvényjavaslatot is, melynek értelmében engedélyhez kötnék a kisállatok tartását. Az engedélykérelmeket egy külön erre a célra létrehozandó bizottság fogja elbírálni. A törvényjavaslatban felsorolt állatok – macskák, teknősök, nyulak vagy akár krokodilok – “az országba való beszállításáért, megvételéért, eladásáért, szállításáért, valamint tartásáért” legalább 800 dolláros (310 ezer forint) pénzbírságot szabhatnak ki.

“Több mint tíz éve kezdődött a vita ebben a témában, amikor iráni parlamenti képviselők egy csoportja át akart vinni a parlamenten egy olyan törvényjavaslatot, amely a kutyák és macskák elkobzását, majd állatkertbe vagy a sivatagba deportálását rendelte volna el” – mondta el Pajam Mohebi állatorvos, az iráni állatorvosok szövetségének elnöke a BBC-nek.

“Az évek során itt-ott megváltoztatták ezt a javaslatot, sőt még a kutyatulajdonosokra mérhető testi fenyítésről is szó esett, de végül kudarcba fulladt a törvény” – tette hozzá.

Askan Semiráni teheráni állatorvos a BBC-nek elmondta, hogy az új iráni rezsim szemében a kutyatartás, noha eddig egyfajta státuszszimbólumnak számított, manapság az “elnyugatiasodás” szimbólumaként él. Mint fogalmazott, emiatt ma már “kutyasétáltatás közben is letartóztatnak embereket, sőt azokat is, akiknek az autójában látják meg a kutyát”.

Az iráni hatóságok korábban már felléptek az “elnyugatiasodás” ellen: három éven keresztül tiltották az állateledelek importját. Ez az intézkedés azonban a belföldi termékek gyors drágulásához, valamint a kutya- és macskatápok illegális behozatalához és feketepiacához vezettek.

Az állatok nagy része az iszlám vallás szerint tisztátalan lénynek számít, az 1979-es iráni forradalom óta a konzervatívabb muszlimok kizárólag vadászati vagy házőrzési célra tartják a kutyákat, szigorúan a házon kívül. Ezt megelőzően ugyanakkor Irán volt az egyik első közel-keleti ország, amely állatvédelmi törvényeket fogalmazott meg a második világháború után.

A Perzsa-öböl túloldalán fekvő Szaúd-Arábiában a kétezres években hasonló szabályozást indítványoztak, ugyancsak a “nyugati eszmék elterjedésének megakadályozása érdekében”. Az al-Dzsazíra katari székhelyű, közel-keleti csatorna hírportálja 2006-ban számolt be róla, hogy Mekkában és Dzsiddában is betiltották a kutyák és a macskák árusítását, itt azonban azóta sincs kilátásban a kisállattartás szabályozása vagy a házikedvencek elkobzása.

 

The post Jelentősen megszigorították a kutyák és macskák tartását Teheránban appeared first on .

Oroszország eddig egyetlen HIMARS rakétarendszert sem tudott megsemmisíteni, amelyet az Egyesült Államok küldött Ukrajna megsegítésére a jelenleg folyó háborúban – jelentette ki Mark Milley tábornok, az amerikai vezérkari főnökök egyesített bizottságának elnöke a Newsweek című hetilap közlése szerint.

Milley a lap szerint egy minapi sajtónyilatkozatban azt mondta, hogy “az ukránok nagyon hatékonyan kezelik ezeket a nagy pontosságú fegyvereket az (orosz) célpontok ellen.” Az amerikai védelmi minisztérium (Pentagon) korábban azt közölte, hogy a HIMARS-rendszerek “jelentős hatást gyakorolnak a frontvonalon történő eseményekre” Ukrajnában.

Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője viszont a pénteki orosz hadijelentést ismertetve arról beszélt: az orosz hadsereg négy amerikai HIMARS rakéta-sorozatvetőt, valamint egy hozzá tartozó szállító és töltőberendezést semmisített meg nagy pontosságú fegyverekkel július 5. és 20. között Ukrajnában.

Lloyd Austin amerikai védelmi miniszter a hét közepén bejelentette, hogy az Egyesült Államok további négy M142-es típusú HIMARS rakétarendszert küld Ukrajnának, ezzel összesen 16-ra növelve az ilyen fegyverzetek számát.

A miniszter azt is elmondta, hogy az amerikai kormányzat a rakétaindító rendszerek mellett hamarosan további HIMARS-rakétákat is szállít Kijevnek, valamint “nagy pontosságú, távvezérelt tüzérségi rakétákat, taktikai katonai járműveket és egyéb olyan felszerelést, amelyre nagy szüksége van az ukrán hadseregnek”. Szerhij Hajdaj, Luhanszk megye kormányzója a Newsweek magazinnak azt mondta, hogy az orosz katonai erők “pánik üzemmódban” vannak, amióta a HIMARS rendszerek megérkeztek Ukrajnába.

 

The post Orosz agresszió: a Pentagon szerint az oroszok hazudnak a HIMARS rakétarendszerek megsemmisítéséről appeared first on .

Az ukrán erők csapást mértek egy kamikaze drónnal az orosz megszállás alá került zaporizzsjai atomerőmű melletti orosz katonai táborra, a támadásban életét vesztette három orosz katona, 12 pedig megsebesült – közölte az ukrán védelmi minisztérium hírszerzési főigazgatósága.

A közlemény szerint a sátortábor elleni támadással orosz haditechnikai eszközöket semmisítettek meg, köztük egy járművet légelhárító ágyúkkal és egy Grad típusú rakéta-sorozatvetőt. Maga a sátortábor is megsemmisült, a csapás következében ugyanis tűz ütött ki, amit hosszú ideig oltottak. Az ukrán titkosszolgálat videofelvételt is közzétett a támadásról és a kigyulladt orosz táborról.

Az ukrán vezérkar esti harctéri helyzetjelentésében arról adott hírt, hogy az ukrán katonák feltartóztatták az orosz erők előrenyomulását a Donyec-medencében Bahmut és Kramatorszk irányába, továbbá az ország déli részén Andrijivka és Bilohorivka települések felé, továbbá visszaverték a Donyeck megyei rohamműveleteiket Veszele és Vogyane falvak irányába.

Az Europol pénteki közleményében pontosította egy korábbi állítását az Ukrajnából folyó fegyvercsempészettel kapcsolatban. Mint írták, ők ennek “potenciális veszélyére” hívták fel a figyelmet, konkrét eseteket még nem jegyeztek fel. “Az Europol szorosan együttműködik az ukrán tisztségviselőkkel az Európai Unióba irányuló illegális fegyvereladások veszélyének csökkentése érdekében. Teljesen megbízunk bennük, mivel új lépéseket tesznek a lőfegyverek megfigyelésére és nyomon követésére” – írta közleményében a rendőri együttműködést koordináló európai uniós szervezet.

A Jevropejszka Pravda hírportál a brit miniszterelnök hivatalára hivatkozva beszámolt arról, hogy Boris Johnson pénteken telefonbeszélgetést folytatott Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel. Johnson üdvözölte az Ukrajnából a Fekete-tengeren keresztül tervezett gabonaexportról szóló megállapodás aláírását. Egyetértettek abban, hogy a megállapodást valamennyi félnek maradéktalanul végre kell hajtania.

“Állandó kapcsolatban vagyok Ukrajna nagy barátjával, Boris Johnsonnal. Beszéltünk az ukrán katonák Nagy-Britanniában történő kiképzésének növeléséről és a katonai együttműködés egyéb területeiről” – írta tárgyalásuk után Zelenszkij a Twitteren. Hozzátette: meggyőződött afelől, hogy “az Egyesült Királyság támogatása Ukrajnának továbbra is erős és feltétel nélküli”.

Zelenszkijjel közölt interjút pénteken a The Wall Street Journal című amerikai lap. Az ukrán elnök ebben azt mondta, tartós megoldást csak az hozhat, ha Oroszország kivonul a háború kezdete óta elfoglalt valamennyi területről. Úgy vélte, enélkül egy fegyverszünet is csak kitolná a háborút, mert Oroszországnak is lehetőséget adna arra, hogy rendezze sorait.

 

The post Orosz agresszió: az ukrán erők csapást mértek a zaporizzsjai atomerőmű melletti orosz katonai táborra appeared first on .

A brit hírszerzés (MI6) az elmúlt években átszervezte műveleteit, és egyre inkább a növekvő kínai fenyegetésekre összpontosít – jelentette ki az MI6 főigazgatója az Egyesült Államokban, a Colorado állambeli Aspenben rendezett biztonságpolitikai konferencián, amelyről a The Washington Times című napilap számolt be.

A jobboldali-konzervatív amerikai újság online írása szerint Richard Moore főigazgató azt mondta: “Az MI6-nek sosem voltak illúziói a kommunista Kínával kapcsolatban”.

Kifejtette: a nyugati kormányok és a nyugati közvélemény tagjai között egyre egyértelműbb a felismerés a kínaiak által az Egyesült Államokra, Nagy-Britanniára és szövetségeseikre jelentett veszéllyel kapcsolatban. Ezen megfontolásból alaposan átalakították a brit hírszerzés fókuszát is. “A különbség az, hogy sokkal nagyobb hangsúlyt helyezünk Kínára, mint korábban, és mára ez a hangsúly nagyobb lett minden más konkrét, egyedi országra irányított figyelemnél” – fogalmazott Moore. Hangoztatta: az MI6 kínai törekvései már sokkal többet jelentenek a terrorizmus elleni küzdelemnél, a szervezet egyrészt támogatja a brit külpolitikai döntéshozók munkáját, hogy erős pozícióból tárgyalhassanak Pekinggel, másrészt igyekszik megelőzni a kínai fenyegetéseket.

A főigazgató hozzátette, hogy a szervezet szorosan együttműködik amerikai partnerével, a Központi Hírszerző Ügynökséggel (CIA). A brit hírszerzés számára az igazi kihívást a homályos, átláthatatlan kínai kommunista rendszer jelenti, amelyen nagyon nehéz áthatolni – emelte ki.

Az amerikai hírszerzési közösség tagjai megerősítették, hogy a kínai elhárítás 2010 óta több tucat, helyben toborzott (kínai) amerikai ügynököt leplezett le, és ez a kudarc nagyban korlátozta az amerikai hírszerzés azon képességét, hogy kínai titkokhoz férjen hozzá.

Ennek ellenére Moore szerint egyáltalán nem nehéz megérteni Hszi Csin-ping kínai elnök stratégiai szándékait. “Ha az ember elolvassa a ‘Made in China 2025’ (Készült Kínában 2025-ben) című tanulmányt, a kínai elnök nyíltan bemutatja Peking stratégiai törekvéseit a technológiai kérdésekkel kapcsolatban és azt, hogy Kína szeretné uralni a kulcsfontosságú technológiai területeket. De ha a fenti stratégia mögé akarunk nézni, abban az értelemben, hogy miként akarják ezt végrehajtani, hogyan szervezik meg magukat, mi a taktikai szándékuk, és milyen képességeket fejlesztenek ehhez: az már egy feketedoboz” – illusztrálta mondandóját Moore.

A brit hírszerzés vezetője szerint a kínai elnök sajátos – a nyugati elemzők által “rögzített narratívának” nevezett – felfogást tett magáévá a nyugati országok gyengeségeivel kapcsolatban. Moore szerint ez alapján Hszi alábecsülheti az Egyesült Államok elszántságát és erejét, ezzel növelve annak az esélyét, hogy Peking elszámítja magát egy katonai konfliktus, például Tajvan megszállása esetén.

Moore nem gondolja, hogy a két ország között elkerülhetetlen egy jövőbeli katonai konfliktus, és szerinte a Peking és Tajvan közötti különbségeket békésen kellene és lehet is rendezni.

Az MI6 vezetője mellett William Burns CIA-főigazgató is felszólalt az aspeni konferencián, aki szerdai előadásában hangsúlyozta: Kína nagyon szoros figyelemmel követi Oroszország küzdelmét Ukrajnában annak érdekében, hogy becsléseket és elemzéseket készíthessen, hogy Tajvan esetleges kínai katonai megszállása milyen kül- és biztonságpolitikai fejleményekkel járhatna.

A CIA vezetője értésre adta: nem becsülné alá Hszi elnök elszántságát, hogy katonai erővel foglalja el Tajvant a következő pár évben. A pekingi vezető szerinte egyértelműen azon dolgozik, hogy a kínai hadsereg képes legyen a kínai partoktól alig 160 kilométerre fekvő, demokratikus berendezkedésű sziget sikeres katonai megszállására.

 

The post A brit hírszerzés egyre inkább a növekvő kínai fenyegetésekre összpontosít appeared first on .

Görögország, Dánia, Szlovénia, Horvátország és Szlovákia is felkerült az orosz kormány által “barátságtalannak” minősített külföldi államok listájára.

“A kormány frissítette azon külföldi államok listáját, amelyek barátságtalan cselekményeket követnek el a külföldön működő orosz diplomáciai és konzuli képviseletekkel szemben. A listára Görögország, Dánia, Szlovénia, Horvátország és Szlovákia került fel” – áll a korány közleményében.

A listán szereplő országok számára korlátozzák vagy megtiltják az oroszországi lakosok alkalmazását diplomáciai és konzuli képviseleteiken. A pénteken ismertetett rendelet értelmében Görögország esetében 34, Dániáéban 20, Szlovákiáéban 16 fő ez a limit. Szlovénia és Horvátország nem vehet fel helyi alkalmazottakat. Az orosz kormány közölte, hogy a lajstrom, amelyen eddig az Egyesült Államok és Csehország szerepelt, tovább bővülhet.

Márciusban a moszkvai kabinet jóváhagyta az Oroszországgal szemben barátságtalan cselekményeket elkövető – alapvetően az ukrajnai háború miatt szankciókat bevezető – 48 külföldi állam és terület listáját is. Ezen mások mellett szerepel az összes uniós ország, az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Kanada is.

Vjacseszlav Vologyin, az orosz parlement elnöke korábban azt mondta, Oroszország mindent megtesz azért, hogy ne töltse meg a vele szemben barátságtalan országok kasszáját.

 

The post Újabb országokat vett fel a “barátságtalan” államok listájára az orosz kormány appeared first on .

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök videoüzenetben cáfolta csütörtökön a rossz egészségi állapotáról elterjedt álhírt – írta az Ukrajinszka Pravda hírportál.

Hackertámadás nyomán ukrán rádióállomásokon került adásba az az álhír, amely szerint az államfő súlyos állapotban van és kórházban, intenzív osztályon ápolják. “Oroszország újabb álhírt terjesztett el, amely szerint Zelenszkij elnök nem irányítja az államot, mert kórházban van, pontosabban intenzív osztályon súlyos egészségi állapota miatt. Nos, én az irodában vagyok” – fogalmazott az államfő az Instagramon közzétett felvételen.

“Minden tisztelettel az idősek iránt, a 44 nem 70” – zárta szavait Zelenszkij, utalva Putyin közelgő 70. születésnapjára.

Közben Vadim Szkibickij, az ukrán védelmi minisztérium hírszerzési főigazgatóságának képviselője sajtótájékoztatón reagált Szergej Lavrov orosz külügyminiszter szerdai kijelentésére, amely szerint az Ukrajna ellen indított orosz inváziónak megváltoztak a “földrajzi koordinátái”, és Moszkva már nemcsak a keleten lévő Donyec-medence egészére, hanem Ukrajna déli megyéire is igényt formál. Az ukrán hírszerzés értékelése szerint az ilyen politikai nyilatkozatok előkészítik az alapot a dél-ukrajnai elfoglalt területeknek az Oroszországi Föderációhoz csatolásához.

Szkibickij rámutatott: Lavrov azért tette ezt a nyilatkozatot, hogy felkészítse a nemzetközi közösséget az “ukrajnai orosz ajkú lakosság védelmére” vonatkozó politika előmozdítására. Szkibickij szerint az oroszok úgynevezett népszavazást terveznek, vagy más módon akarják Oroszországhoz csatolni az általuk megszállt területeket, beleértve Herszon és Zaporizzsja megyéket. “Tudomásunk van arról, hogy a megszállt területeken szavazóhelyiségeket hoztak létre, és a megszállók már készítik a választási névjegyzékeket a népszavazáshoz. Ezeken a területeken nagyon nehéz a humanitárius helyzet, az oroszok szigorúan ellenőrzik az ott maradt állampolgárainkat, ezért nagyon nehéz nekik bármit is tanácsolni. A morált azonban fenn kell tartani. Az ellenállási mozgalom működik (a megszállt területeken), és érezhető az eredménye” – hangoztatta a hírszerzési tisztségviselő.

 

The post Orosz agresszió: Zelenszkij videoüzenetben reagált a rossz egészségi állapotáról elterjesztett álhírre appeared first on .

Idén szeptemberben több mint 1900 elsőéves kezdheti meg tanulmányait a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen (NKE). A hadtudományi kar szakjait 37 százalékkal többen jelölték meg első helyen, mint tavaly.

Az egyetem a közleményében emlékeztetett: 2021-ben 24 százalékkal többen jelentkeztek az NKE-re, mint az azt megelőző évben. Ez felülmúlta a felsőoktatásba jelentkezők számának 11 százalékos növekedését, ráadásul a bejutni vágyók csaknem 71 százaléka első helyen jelölte meg az intézményt. Idén további két százalékkal nőtt a jelentkezők száma. “A kiugró jelentkezési adatokhoz idén kiugró pontszámok is járnak” – írták, ismertetve: több szakon bőven 400 pont feletti teljesítményre volt szükség a bejutáshoz.

Idén a legtöbben, 807-en az Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Kar képzéseire nyertek felvételt, közülük a legtöbben a közigazgatás-szervező alapképzésre jelentkeztek. A meghirdetett államilag támogatott nappali képzések közül a nemzetközi igazgatási alapszakra volt a legnehezebb bejutni: ott az eredményes felvételihez 443 pont kellett. Az államilag támogatott államtudományi nappali osztatlan mesterképzésre 385 pontra volt szükség a bejutáshoz – írták.

A Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar nappali képzéseire idén kiemelkedően sokan adták be jelentkezésüket: a múlt évhez képest 37 százalékkal nőtt az elsőhelyes jelentkezések száma. Legtöbben a katonai vezető képzésre jelentkeztek, a legmagasabb pontszámra azonban az államilag támogatott nappali nemzetközi biztonság- és védelempolitikai szakon volt szükség, ahol 423 pontnál húzták meg a ponthatárt, de népszerű volt a felvételizőknél például a katonai logisztika szak is.

A Rendészettudományi Karra 645 felvételizőt vettek fel, a pontszámok alapján a nappali alapképzések közül idén is a bűnügyi szak bűnüldözési szakirányára kellett a legmagasabb pontszám: a jelentkezőknek legalább 434 pont kellett a bejutáshoz. A Rendészettudományi Karon több levelező képzésén is 400 pont feletti eredményre volt szükség: a bűnügyi igazgatási alapszak bűnügyi nyomozó szakirányon 434, gazdaságvédelmi nyomozó szakirányon 416, informatikai nyomozó szakirányon pedig 410 pont volt szükséges. A rendészeti igazgatási levelező alapszak szakirányaira történő bejutáshoz szintén bőven 400 pont felett kellett teljesíteni. A katasztrófavédelmi nappali alapképzések közül a katasztrófavédelmi műveleti szakiránynál volt szükség a legmagasabb pontszámra.

A Víztudományi Karon a nappali képzések közül a környezetmérnöki szakon volt a legmagasabb a pontszám. Az NKE több szakon is hirdet pótfelvételit, amelyről később ad tájékoztatást az intézmény – olvasható a közleményben.

 

The post Több mint 1900 elsőéves kezdhet szeptemberben az NKE-n appeared first on .

Tagadta felelősségét Benjamin Netanjahu volt izraeli miniszterelnök a tavaly tavasszal Meronban történt katasztrófáért az ügyet vizsgáló bizottság csütörtöki ülésén. 2021. április 30-án 45 ultraortodox zarándokot, köztük legkevesebb tíz gyereket taposott agyon a tömeg Simon bar Jocháj sírjánál, a Lag Baomer ünnep évente ismétlődő legnagyobb civil rendezvényén.

Az Izrael legnagyobb civil katasztrófáját vizsgáló bizottság kérdéseire Netanjahu azt mondta, hogy nem tudott a Meronban sok éve fennálló biztonsági problémákról. Közölte: az évente megtartott vallási szertartásért a vallásügyi minisztérium felelt, ő csak a koronavírus-járvány rendelkezései miatt, járványügyi szempontból avatkozott az esemény megrendezésébe 2021-ben.

A tárgyalást vezető Dvora Berliner bírónő emlékeztette a volt kormányfőt a számos hozzá intézett levélre, amelyben az elmúlt években állami vezetők a szent hely körüli biztonsági veszélyekre hívták fel a figyelmét. “Sok éve tudták, hogy katasztrófa lesz, mégsem foglalkoztak vele. Az önhöz intézett megkeresésekről beszélek”- mondta Berliner.

Netanjahu azt felelte, hogy ezek a levelek nem jutottak el hozzá, hanem a miniszterelnöki hivatal illetékeseihez, illetve Aviháj Mandelblitt volt főügyészhez kerültek. Hozzátette: ha tudott volna a dologról, foglalkozott volna a kérdéssel. Netanjahu közölte: meg kell találni a katasztrófa felelősét.

“A Rasbi-alapítvány feloszlatása után az ügy a vallásügyi minisztériumhoz került. Elvárom, hogy az emberek végezzék a munkájukat, amelyért felelősek” – tette hozzá.

Netanjahu a 144. és valószínűleg az utolsó tanú a bizottság előtt. Azért idézték be, mert a rendezvény megtartását szorgalmazta az akkor érvényben lévő járványügyi szabályozás és a veszélyekről szóló figyelmeztetések ellenére, amelyek szerint a meroni szent hely alkalmatlan százezres tömeg fogadására.

Korábban Izrael Ozen, Arije Deri akkori belügyminiszter asszisztense azt vallotta, hogy Netanjahu “hisztérikus volt a témával kapcsolatban”, mert az ultraortodox pártok nyomást gyakoroltak rá az egy évvel korábban a koronavírus-járvány miatt elmaradt tömeges szertartás megtartásáért. Ozen elmondta, hogy április 11-én, kevesebb mint három héttel a katasztrófa előtt Netanjahu telefonos megbeszélést tartott a kormány minisztereivel a rendezvényről, amelyen koronavírus-korlátozásoktól mentes, “nyitott hegyet” rendelt el, vagyis nem korlátozta a résztvevők számát, mivel ezt megígérte az ultraortodox pártok vezetőinek.

Deri és Amir Ohana akkori belbiztonsági miniszter azt vallotta, hogy Netanjahu több találkozót hívott össze az ügyben, szemben a korábbi évekkel, amikor nem foglalkozott a kérdéssel. Netanjahunak a két év alatt négy parlamenti választást okozó politikai válság időszakában szüksége volt vallásos jobboldali tömbjéhez az ultraortodox pártok támogatására.

Jákov Sabtai rendőrfőkapitány és több vezető rendőrtiszt a Jediót Ahronót című újság értesülése szerint várhatóan figyelmeztető levelet kap, amelyben arról értesíti őket a bizottság, hogy felelősségre vonhatják őket a katasztrófa miatt. Simon Levi, az északi körzet rendőrkapitánya hétfőn benyújtotta lemondását.

A Bennett-Lapid kormány tavaly nyáron, első kormányülésén döntött az állami vizsgálóbizottság felállításáról a meroni tömegkatasztrófa ügyében.

 

The post Netanjahu tagadta felelősségét a meroni tömegkatasztrófa vizsgálóbizottsága előtt appeared first on .

Továbbra is várja az önkéntes katonai szolgálatra jelentkezőket a Magyar Honvédség – hívta fel a figyelmet a Magyar Honvédség Katonai Igazgatási és Központi Nyilvántartó Parancsnokság (KIKNYP) parancsnokhelyettese. Durgó Tamás alezredes kiemelte, ez a katonai szolgálati forma azok számára is jó lehetőség, akiknek idén nem sikerült a felsőoktatási felvételi: egyéves szolgálattal akár 64 plusz pontot is szerezhetnek a jövő évi felvételire.

A parancsnokhelyettes elmondta, idén már több mint 200-an jelentkeztek erre a szolgálati formára, és sok érdeklődő is volt, köztük olyan fiatalok, akik szívesen jelentkeznének önkéntes katonai szolgálatra, ha nem kerülnek be felsőoktatási intézménybe. Az alezredes kiemelte: augusztus 15-ig lehet jelentkezni a toborzóirodákban vagy az onlinetoborzo@mil.hu címen. Az iranyasereg.hu weboldalon lehet tájékozódni a különböző szolgálati formákról, továbbá itt megtalálhatóak a toborzóirodák elérhetőségei is.

Durgó elmondta: minden 18 és 65 év közötti, legalább nyolc általános végzettséggel rendelkező, büntetlen előéletű magyar állampolgár jelentkezhet, akinek van állandó vagy ideiglenes magyarországi lakhelye. Akár határon túl élő magyar állampolgárok is jelentkezhetnek, ha van magyarországi tartózkodási helyük.

Meg kell felelni bizonyos egészségügyi feltételeknek, ez a háziorvosok által kiállított másodfokú egészségügyi alkalmassági vizsgálatból és pszichológiai vizsgálatból áll. Ezek költségét a Magyar Honvédség kifizeti – ismertette a parancsnokhelyettes.

Tervezetten szeptember 5-én kezdődnek az alapkiképzések Budapesten és minden megyeszékhelyen. A két hónapos alapkiképzés után mindenki választhat, hogy azt folytatja vagy valamilyen műveleti besorolású katonai szervezetnél – akár harckocsizó, ejtőernyős vagy búvár gyakorlatot is jelentő – szervezetnél folytatná a kiképzést. Utóbbi esetében viszont számolni kell az esetleges helyőrségváltással, ilyenkor laktanyai elhelyezést is biztosít a honvédség. Hat hónap után pedig további hat hónapig folytatható ez a szolgálati forma.

Az önkéntes katonai szolgálat alatt legalább hat hónap teljesítésével 16 vagy 32, egyéves szolgálattal 64 felvételi többletpontot lehet szerezni. Az első két hónapos alapkiképzés alatt mindenki bruttó 200 ezer forintos illetményt kap. Akik műveleti besorolású katonai szervezetnél folytatják, azok illetménye bruttó 260 ezer forintra emelkedik. Mindemellett utazási költségtérítést, ruházatot, élelmezést is biztosít a honvédség.

A parancsnokhelyettes kiemelte: az önkéntes katonai szolgálat alatt bárki bármikor dönthet úgy, hogy szeretne leszerelni. Akinek pedig már a kiképzés alatt megtetszik ez a pálya, bármikor mondhatja, hogy szeretne szerződéses katona lenni. Ha valaki szerződéses katonai szolgálati jogviszonyba kerül, annak az illetményét a katonai bértábla alapján számítják.

A parancsnokhelyettes emlékeztetett a múlt héten bejelentett, jelentős katonai illetményemelésre is. Ennek nyomán míg jelenleg egy nyolc általánost végzett közkatona bruttó 280 ezer forintos, szeptembertől bruttó 400 ezer forintos illetményt kap. 2024 januárjában újra emelik a katonai illetményeket. Azok számára, akik nem kötnek képzésük közben vagy annak végén szerződéses jogviszonyt, továbbtanulási lehetőséget jelenthet a szentendrei Altiszti Akadémia vagy a Nemzeti Közszolgálati Egyetem.

Az alezredes elmondta: a tavaly önkéntes katonai szolgálati képzésre jelentkezők közül többen választották a katonai pályát.

A parancsnokhelyettes szerint ez a szolgálati forma a honvédség számára is több szempontból hasznos. Egyrészt megnő a katonai kiképzéssel rendelkező hadkötelezett állampolgárok száma, másrészt megvan a lehetősége, hogy a civil munkaerőpiac szakembereit is megnyerje a honvédség. Például, ha valakit érdekel a katonai és jogi pálya is, de idén nem veszik fel az egyetemre, jelentkezhet az önkéntes katonai szolgálatra, mellyel többletpontokat szerez. A jogi egyetem elvégzése után pedig dönthet úgy, hogy a Magyar Honvédségnél dolgozik jogászként.

Az idei felsőoktatási felvételi ponthatárokat csütörtök este hozzák nyilvánosságra. A ponthatárok kihirdetését Budapesten és több vidéki településen ponthatárváró rendezvényen várják a felvételizők. Durgó, Magyar Honvédség Katonai Igazgatási és Központi Nyilvántartó Parancsnokság parancsnokhelyettese elmondta: toborzóik több ponthatárváró rendezvényen is ott lesznek, hogy ismertessék a fiatalokkal a honvédségi lehetőséget.

 

The post Továbbra is várja az önkéntes katonai szolgálatra jelentkezőket a Magyar Honvédség appeared first on .

A belga parlament szerda este, kétnapos heves vita után fogolycsere-megállapodást hagyott jóvá Iránnal – írták a helyi lapok.

A belga média szerint az egyezmény ratifikálása utat nyithat egy terrorizmus vádjával bebörtönzött iráni diplomata, Aszadollah Aszadi hazatérésének, ugyanakkor lehetővé teheti egy Iránban fogva tartott belga humanitárius munkás, Olivier Vandecasteele kiszabadítását is. A megállapodás kritikusai – többek között a Belgiumban élő iráni száműzöttek és politikai menekültek – azt állítják, hogy Belgium engedett a teheráni vezetés zsarolásának és olyan egyezményt fogadott el, amely kifejezetten Aszadi szabadon bocsátásra irányul.

Tavaly februárban egy belga bíróság húsz évi börtönbüntetéssel sújtotta Aszadit, a bécsi iráni nagykövetség egyik volt munkatársát terrorista gyilkossági kísérlet és “terrorista csoport tevékenységében történt részvétel” miatt. A bíróság megállapította, hogy az iráni diplomata egy, a teheráni vezetéssel szemben álló franciaországi mozgalom tagjai ellen kitervelt, de végül meghiúsított merénylet főszervezője volt. Aszadi a vád szerint az iráni hírszerzésnek dolgozott, és diplomáciai státusát felhasználva a bécsi nagykövetségéről irányított informátorhálózatot. Teherán dühösen reagált Aszadi bebörtönzésére, követelve, hogy Belgium ismerje el a diplomáciai státuszát és engedje szabadon.

Vandecasteele belga segélymunkást február vége óta vád nélkül tartják fogva egy teheráni börtönben, rendkívül nehéz körülmények között. A férfi családja korábban sürgette a belga hatóságokat, hogy tegyenek lépéseket a szabadon bocsátása érdekében, és üdvözölte a parlament jóváhagyását a fogolycseréről.

A belga parlament több ellenzéki képviselője úgy ítélte meg, hogy a kormány “súlyos váltságdíjat” fizet Vandercasteele-ért, és bírálta a két ország közötti megállapodást. Egy ellenzéki párt vezetője szerint a szerződés olyan precedenst teremt, amely “szörnyű következményekkel jár majd Belgium hírnevére és polgárainak biztonságára nézve”.

 

The post Túszdiplomácia: a belga parlament Iránnal kötött fogolycsere-megállapodást hagyott jóvá appeared first on .

Litvánia újabb páncélozott szállítójárműveket és lőszereket ad Ukrajnának – jelentette be a litván védelmi miniszter a Jevropejszka Pravda ukrán hírportál szerdai tudósítása szerint.

“Litvánia a közeljövőben további katonai támogatást nyújt Ukrajnának: M113-as és M577-es páncélozott szállítójárműveket, amelyekre Ukrajnának valóban nagy szüksége van, valamint a tartalékképzéshez szükséges lőszereket” – közölte Arvydas Anusauskas az Ukrajnát támogató koordinációs NATO-csoport ülésén.

A miniszter emellett felhívta a figyelmet az Ukrajnát támogató országok szerepére az ukrán hadsereg kiképzésének megszervezésében. Hangsúlyozta, hogy Litvánia az ukrán erők kiterjedt katonai kiképzésének megszervezését javasolja. “Ukrajna meghatározta a főbb képzési igényeit, a litván hadsereg pedig készen áll ezekre. Egyelőre katonai rendőrök, aknamentesítési szakemberek képzésére van igény. A litván hadsereg kész az ukrán katonák nagy-britanniai kiképzéséhez is hozzájárulni oktatók odaküldésével” – tette hozzá Anusauskas. Kifejtette: a litván hadsereg mérlegeli annak lehetőségét, hogy tíz oktatót küldjenek Nagy-Britanniába, amely a következő három hónapban tízezer ukrán katona számára kíván háromhetes alapkiképzést nyújtani.

A miniszter szavai szerint az Ukrajnának nyújtott litván katonai támogatás magában foglal Stinger légvédelmi rendszereket, páncéltörő fegyvereket, golyóálló mellényeket és sisakokat, 120 milliméteres aknavetőket, kézi lőfegyvereket, lőszereket, hőkamerákat, térfigyelő radarokat, páncélozott járműveket, továbbá Bayraktar drónokat és lőszereket vásároltak a litván állampolgárok által összegyűjtött pénzből. Összességében Litvánia katonai támogatása Ukrajnának mintegy 123 millió eurót tesz ki.

Az ukrán vezérkar esti harctéri helyzetjelentésében arról számolt be, hogy az orosz erők erőfeszítéseiket most leginkább a Donyec-medencei Bahmut és a vuhlehirszki hőerőmű fölötti ellenőrzés megszerzésére összpontosítják.

Az ukrán védelmi minisztérium hírszerzési főigazgatósága arról adott hírt, hogy kiszabadítottak egy ukrán katonát orosz fogságból az ország déli részén. A helyszínről, ahonnan kimenekítették a katonát, további részleteket nem hoztak nyilvánosságra. A hírszerzés rámutatott, hogy az Ukrajna elleni orosz háború kezdete óta más szolgálatokkal együttműködve több mint tíz sikeres műveletet hajtottak végre a katonák és családjaik, valamint a civilek, köztük tisztségviselők evakuálására, továbbá értéktárgyak kimenekítésére. Az Ukrajinszka Pravda hírportál hozzáfűzte, hogy július 11-én több mint 1100 embert evakuáltak Harkiv megye orosz megszállás alá került területeiről, köztük körülbelül 300 gyermeket. Donyeck megyében mintegy 340 ezer helyi lakos maradt, a többieket már biztonságos helyre menekítették.

Jevhen Jevtusenko, a Dnyipropetrovszk megyei nyikopoli járás katonai adminisztrációjának vezetője felszólította Nyikopol város lakóit, hogy a megszállt Enerhodar felől rendszeressé vált orosz támadások miatt mielőbb költözzenek ideiglenesen Ukrajna biztonságosabb részeibe.

Szerhij Hajdaj Luhanszk megyei kormányzó a arról írt, hogy a Moszkva által támogatott, szakadár “Luhanszki Népköztársaságban” nagyon kevés katonai szolgálatra alkalmas életkorú férfi lakos maradt, ezért kényszersorozással egyetemistákat és idős embereket hívnak be, s küldenek harcolni a frontvonalra. “A Luhanszki Népköztársaság a kényszermozgósítás miatt «női népköztársasággá» alakult: az ellenség utolsó éves hallgatókat és majdnem nyugdíjas korúakat küld a frontvonalra” – fogalmazott a kormányzó. Kitért arra, hogy a régióban még heves harcok folynak, így az orosz erők nem tudnak erőteljes offenzívát indítani a szomszédos Donyeck megyei Bahmut városa ellen. Hozzátette, hogy a folyamatos ágyúzás miatt Bilohorivkából és Verhnyokamjankából már lehetetlen az ott maradt civilek evakuálása.

 

The post Orosz agresszió: Litvánia újabb páncélozott járműveket és lőszereket ad Ukrajnának appeared first on .