Biztonságpolitika

A rendelkezésre álló lehetőségek széles skálájával a vászonképnyomtatás kiváló módja annak, hogy irodánknak vagy otthonunknak személyre szabott fotókkal, netán absztrakt képekkel feltűnő megjelenést kölcsönözzünk.

A régimódi faldíszítő anyagokhoz képest a vászonra nyomtatott képek számos előnnyel járnak a minőség, a megfizethetőség és az általános vonzerő tekintetében. A hosszú élettartam a vászonnyomatok kiválasztásának egyik fő előnye. A vászon erőteljes és tartós anyag, amely bizonyítottan tovább tart a hagyományos papírnál. Hasonlóképpen, a minőségi tinta és más nyomathordozók használata megőrzi a vászonnyomat vitalitását a papírhelyettesítőkkel összehasonlítva.

Ez az oka annak, hogy a vászonnyomatok évszázadok óta gyakran megtalálhatók múzeumokban és művészeti galériákban. Különféle méretű vászonnyomatokkal is szépítheted lakóhelyed vagy munkahelyed anélkül, hogy sok pénzt költenél.

Rendelj absztrakt vászonképeket a Vászonkép Szalon honlapjáról, és élvezd a tartós és lenyűgöző látványt biztosító fali dekorációt!

Nagyon sokféle vászonnyomat létezik, például négyzet alakú, álló helyzetű vagy fekvő, akár különböző méretekben. Akár egy fényképet szeretnél megjeleníteni nappalid falán, akár csak egy professzionális megjelenésű absztrakt képet helyeznél el az irodában, bármilyen lehetséges méretet kiválaszthatsz a vizuális nyomtatáshoz.

Érdemes azonban jó minőségű és nagy felbontású képet vagy fényképet nyomtatni. A nyomdák is elemezhetik a mellékelt fényképet, és javasolhatják a fényképedhez legmegfelelőbb méretet vagy stílust.

Az üveggel nyomtatott és bekeretezett vagy fényes anyagokra nyomtatott látványelemek jól néznek ki, ha a megfelelő helyen állítják ki őket. De amikor olyan nappaliban jelenítik meg őket, ahol sok fény van, az visszatükröződést okozhat, ami elvonja a figyelmet a képről.

Másrészt a vászonnyomatok foltos-matt felülettel készülnek, így mindenhol tökéletesen néznek ki. Ezért a legtöbben a vászonnyomtatást részesítik előnyben az üvegkeretes fényképekkel szemben, amikor a szoba vagy iroda falán absztrakt festményeket jelenítenek meg.

Az eleve különleges mintázatok, színek garantáltan ellopják a show-t egy üres, kopár falfelületen, éppen ezért egy vászonnyomat formájában megadhatjuk neki a megérdemelt figyelmet.

Fényképeidnek vagy kedvenc absztrakt műalkotásaidnak vászonra való nyomtatása sokoldalú és megfizethető. Kiválaszthatod a szerkeszteni és kinyomtatni kívánt fényképeket egyéni preferenciáid szerint, amelyek különböző formátumban, stílusban és méretben is nyomtathatók.

Akár egy különleges napra díszíted otthonod, akár kedvenc esküvői fényképed szeretnéd kitenni nappalid falára, a vászonképek még vonzóbbá és sokoldalúbbá tehetik lakóhelyed vagy munkahelyed.

Látogass el a Vászonkép Szalon honlapjára, és inspirálódj a csodás absztrakt vászonképeket böngészve!

The post Miért válassz absztrakt vászonképeket a falra? appeared first on .

Josep Borrell, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője brüsszeli sajtótájékoztatóján a javaslatok bemutatásakor elmondta, az intézkedések célja az Ukrajna elleni háború miatt romló biztonsági környezet kezelése, valamint az EU azon képességének fokozása, hogy képes legyen megvédeni polgárait és infrastruktúráját.

Tájékoztatása szerint a katonai mobilitásról szóló cselekvési terv segíteni fogja az európai fegyveres erőket abban, hogy jobban, gyorsabban és megfelelő mértékben reagáljanak az EU külső határain és azokon túl kitörő válságokra. Megerősíti az unió azon képességét, hogy támogassa a tagállamokat és a partnerországokat a csapatok és felszereléseik szállítása terén. Emellett jobban összekapcsolt és védett infrastruktúra kialakítására törekszik, miközben egyszerűsíti a szabályozási követelményeket. Megerősíti az együttműködést a NATO-val, és elő fogja mozdítani az összeköttetést és a párbeszédet a kulcsfontosságú partnerekkel – mondta.

Az új kibervédelmi javaslatokkal kapcsolatban az uniós főképviselő közölte, az EU fokozni fogja a védelemmel kapcsolatos együttműködését és újabb beruházásokat támogat majd az egyre növekvő számú kibertámadás hatékonyabb védelme, felderítése, megakadályozása és az azokkal szembeni védelem érdekében.

“A kibertérnek nincsenek határai. Az energiahálózatok, a közlekedési infrastruktúra és az űreszközök elleni közelmúltbeli kibertámadások rámutattak arra, hogy ezek a rendszerek milyen kockázatokat rejtenek. Mindez hatékonyabb fellépést tesz szükségessé az emberek, a fegyveres erők, valamint az EU polgári és katonai misszióinak és műveleteinek kiberfenyegetésekkel szembeni védelme érdekében” – fogalmazott.

Az EU új kibervédelmi politikája javítani fogja a kibertámadások és az általuk esetlegesen okozott válságok hatékony kezelését, hozzá fog járulni a kritikus kibertechnológiáktól való stratégiai függőség csökkentéséhez, miközben megerősíti az európai védelmi technológiai ipart. Ösztönözni fogja a vonatkozó képzést, valamint fokozni fogja a kibervédelem terén megkezdett együttműködéseket – tette hozzá az uniós diplomácia vezetője.

The post Az EU új intézkedéseket javasol a katonai mobilitás és a kibervédelem javítására appeared first on .

Az uniós hivatal közölése szerint a háború elől Ukrajnából elmenekültek nagy számban regisztráltak ideiglenes védelemre, mely hozzáférést biztosít egyebek mellett az egészségügyi ellátáshoz, a munkaerőpiachoz és az állami oktatáshoz. A legtöbb ideiglenes védelemi státuszt biztosító Lengyelországot Németország (51 980), Románia (9715), Spanyolország (5745) és Írország (4 925) követte szeptemberben.

Augusztushoz képest a tagállamok közül 18-ban csökkent az ideiglenes védelmet szerző ukrajnaiak száma. A legnagyobb visszaesést Lengyelországban figyelték meg, ahol szeptemberben az előző hónap adataihoz képest 13 735-rel kevesebb ilyen jogállást biztosítottak. Az illetékes hatóságok Németországban 10 160-nal, Franciaországban 2830-cal kevesebb ideiglenes védelemi státuszt biztosítottak szeptemberben a megelőző hónaphoz képest. Ezzel egyidőben Írországban 900-zal, Dániában 345-tel és Cipruson 105-tel több ilyen kérelmet hagytak jóvá szeptemberben, mint augusztusban.

A rendelkezésre álló adatok szerint az ukrajnai háború február 24-i kezdete óta Lengyelország mintegy 1,4 millió, Németország 813 725, Spanyolország 145 825 és Bulgária 134 790 ideiglenes védelemi státuszt biztosított az ukrajnai menekülteknek. Az egyes tagállamok népességéhez viszonyítva a szeptemberében az ideiglenes védelemben részesülő ukrán állampolgárok ezer lakosra jutó aránya Észtországban volt a legmagasabb (1,8). Lengyelországban 1,4, valamint Litvániában, Lettországban és Írországban 1 ukrajnai menekült jutatott ezer lakosra.

Az ukrajnai kiskorúak számára Németország biztosította a legtöbb, 15 460 ideiglenes védelmet, majd Lengyelország (13 980), és Románia (2865). Megjegyezték, az ideiglenes védelemben részesülő ukrajnaiak többsége nő volt. A jelentésből kiderült azt is, hogy Magyarország az ideiglenes védelemi státusz bevezetése óta márciusban 1440, áprilisban 7075, májusban 6935, júniusban 5650, júliusban 2794, augusztusban 1895, szeptemberben pedig 1220 ilyen jogállást biztosított ukrajnai menekültek számára.

The post Eurostat: Lengyelország biztosította a legtöbb ideiglenes védelmi státuszt az ukrajnai menekülteknek appeared first on .

“Csak az elmúlt 24 órában Petropavlivka-Novorajszk irányában a védelmi erők egységei hét kilométert nyomultak előre, hat település felett vették át az ellenőrzést, és 107 négyzetkilométernyi területet adtak vissza Ukrajnának. Pervomajszke-Herszon irányában hét kilométert haladtunk előre, hat település felett vettük át az ellenőrzést, felszabadult 157 négyzetkilométer terület” – fejtette ki a főparancsnok.

Zaluzsnij elmondta, hogy október 1-je óta Herszon irányában az ukrán csapatok az ellenség védelmének mélyére, csaknem 36,5 kilométert nyomultak be, a visszafoglalt terület teljes területe pedig eléri az 1381 négyzetkilométert. Az ukrán erők ez idő alatt 41 települést vettek vissza.

A főparancsnok szavai szerint az ukrán erők a megyeszékhely, Herszon irányában megsemmisítették az orosz csapatok logisztikai útvonalait, vezetési és irányítási rendszerét. “Az ellenségnek nem volt más választása, mint a menekülés” – jegyezte meg. Kijelentette ugyanakkor, hogy nem tudja sem megerősíteni, sem cáfolni az orosz megszálló csapatok Herszonból való kivonásáról szóló információkat.

Andrij Jermak, az ukrán elnöki iroda vezetője nyilvánosságra hozta, hogy az ukrán hadsereg visszavette az ellenőrzést a herszoni régióval szomszédos Mikolajiv megyében lévő Snyihurivka település fölött. Jermak videofelvételt is közzétett a Twitteren, amelyen az látható, hogy a helyi lakosok tapssal fogadják az ukrán katonákat.

Mihajlo Podoljak, Jermak tanácsadója a Twitteren azt írta, szerinte Oroszország azt tervezi, hogy Herszont rommá lövi a Dnyeper (Dnyipro) folyó bal partjáról. Kijelentette, hogy Oroszország “szellemvárossá” akarja változtatni Herszont. “Az orosz hadsereg mindent aláaknáz, amit csak lehet: lakásokat, csatornákat. Így néz ki az orosz világ: jöttek, raboltak, ünnepeltek, megölték a tanúkat, romokat hagytak maguk után, aztán elmentek” – fogalmazott a tanácsadó.

Olekszij Hromov, az ukrán vezérkar műveleti főigazgatóságának helyettes vezetője csütörtöki sajtótájékoztatóján közölte, hogy szerdán az ukrán csapatok bizonyos területeken két kilométeres távolságban nyomultak előre a keleti országrészben lévő Luhanszk megyében. “A védelmi erők fokozatosan szabadítják fel az ukrán területeket a betolakodóktól. A luhanszki régióban csak az elmúlt nap folyamán csapataink bizonyos irányban két kilométert is előrehaladtak” – fogalmazott a katonai vezető.

Volodimir Zelenszkij szerda éjjeli videoüzenetében óva intette a moszkvai vezetést attól, hogy megkísérelje felrobbantani a Herszon megyei kahovkai vízerőművet, amely nagy területet árasztana el és vízellátás nélkül maradna a zaporizzsjai atomerőmű. Kijelentette, hogy ez a tett hadüzenetet jelentene az egész világgal szemben.

The post Orosz agresszió: terv szerint kergetik Putyin seregeit appeared first on .

A szaktárca közleményében hangsúlyozta: a tolmácsok segítségével zajló oktatás során egyebek mellett precíziós lövészetre, improvizált robbanószerkezetek elleni védelemre és aknamentesítésre oktatják a katonákat. “Ukrajna védelmével a békét védjük” – idézte a közlemény Margarita Robles spanyol védelmi minisztert, aki hangsúlyozta, hogy a dél-európai ország a háború kezdete óta folyamatosan segíti Ukrajnát.

A minisztérium tájékoztatása szerint Spanyolország a képzési támogatáson kívül újabb két Hawk típusú rakétakilövőrendszert küld Ukrajnába a múlt hónapban eljuttatott négy mellé, valamint hat taracküteget és az Aspide légelhárító rakétarendszerhez tartozó akkumulátort.

A közlemény beszámolt arról, hogy a jövő héten induló kiképzésben már az ukrán katonák harmadik csoportja vesz részt. Jelenleg 21-en tanulnak tarackkezelést egy almeríai műveleti központban, korábban pedig 19-en sajátították el az Aspide légelhárító rendszer használatát a zaragozai légi bázison.

The post Orosz agresszió: Spanyolország 64 ukrán katona kiképzését kezdi meg a jövő héten appeared first on .

Az 2022. február 24-én megindított orosz katonai agresszió Ukrajna ellen számos tekintetben nagy jelentős hatást gyakorolt a nemzetközi gazdasági-, hatalom-politikai, energetikai-, ipari-, valamint diplomáciai viszonyokra egyaránt. Jelen cikk a gazdasági szankciók, háborús események közepette, egy pillanatnyilag média háttérben lévő témát igyekszik ismertetni.

A geopolitikai szempontból egyre hangsúlyosabbá váló arktiszi térségben való orosz ambíciók a jelenlegi ukrajnai események fényében kisebb figyelmet kapnak. A cikk éppen ezért Moszkva gazdasági- katonai érdekeinek és kapacitásainak bemutatásán keresztül igyekszik felhívni a figyelmet az Oroszországi Föderáció egyéb terjeszkedési céljaira és (ismét) egyre erősödő befolyásépítésére.

Miért érdekli a Kreml-t a térség?

Arktiszi érdekei érvényre juttatása során Moszkva számára elsődleges fontosságú, hogy zavartalan és könnyed hozzáférése legyen a régió óriási mennyiségű kőolaj és földgáz kincséhez. A régió hozzávetőlegesen mintegy összesen 90 milliárd hordó olajat, 481.000 millió köbméter földgázt, valamint mintegy 44 milliárd hordó cseppfolyósított gázt rejt, így érthető, hogy a Kreml nem titkolt célja, hogy a hatalmas állam kedvező földrajzi pozícióit kihasználva a lehető legnagyobb mértékben részesüljön ebből az igen jelentős energiakincsből. Mindemellett hatalmas gazdasági jelentőséggel bír, hogy a RAZ (Russian Arctic Zone) (valamint az Arktisz bizonyos egyéb részei) bizony egyéb ásványkincsekben sem szenved hiányt. Olyan számos iparág számára találhatóak meg itt, mint a süllyesztett gyémánt (99%-a az orosz termelésnek), platina csoportba tartozó elemek (98%), nikkel és kobalt, króm, réz mangán, volfrám és egyéb ritkaföldfémek. kritikus jelentőségű nyersanyagok

A nyersanyagban való ellátottságból logikusan következik, hogy a szubarktikus területek Oroszország számára nem csupán szűkebb értelemben vett gazdasági-, hanem óriási ipari jelentőséggel is bírnak. Ugyanakkor annak ellenére, hogy az orosz arktikus területek a hatalmas állam bruttó hazai össztermékének 11-, míg exportbevételeinek 22%-át adják, az ország lakosságának mindössze 1%-a él a térségben. Az Arktisz tényleges potenciáljának a lehető leghatásosabb kihasználása érdekében elengedhetetlen, hogy az orosz állam, illetve magáncégek akár külföldi befektetések (FDI) bevonzásával is, de jelentős fejlesztéseket hajtsanak végre olyan fontos szektorokban, mint a bányászat, a közlekedési- vagy kommunikációs infrastruktúra, vagy az energiaszektor.

Nem véletlen tehát az sem, hogy az orosz kormány állami stratégiai dokumentumokban is világossá teszi az északi sarki érdekeket, valamint, hogy olyan dokumentumok is megjelennek, mint amilyen például a 2008-ban jóváhagyott “Az Orosz Föderáció alapjai, állami politika az Északi-sarkvidéken 2020-ig és azon túl” című úgynevezett arktiszi stratégia, vagy ennek „tovább fejlesztése”, (számos változtatással) a 2020. november 5-én megjelent „Az orosz állam sarkvidéki politikájának új alapelvei 2035-ig” névre keresztelt stratégia.

Orosz katonai jelenlét a sarkkörön túl

Ami Moszkva északi-sarkvidéki katonai jelenlétét illeti, megállapítható, hogy nem csupán a jelenlegi háborúnál, még modern Ukrajna és Oroszország között kialakult 2014-es területi konfliktusnál (Krím-félsziget) is jóval régebbre nyúlik vissza. A hidegháborús szembenállás idején, a mai Oroszországnál jóval nagyobb ipari-, katonai- és gazdasági potenciállal rendelkező Szovjetunió a jelenlegi orosz képességeknél (a kor viszonyai között) jóval erősebbekkel rendelkezett és utódállamával ellentétben számos tengerészeti és légierő fegyvernem tekintetében is paritást tudott felmutatni az Egyesült Államokkal, illetve a NATO-val szemben.

A posztbipoláris viszonyok között a gazdaságilag káoszba süllyedő „újszülött” Oroszországi Föderáció a többi katonailag, valamint stratégiai szempontból jelentős fölrajzi térség mellett az Arktiszon sem tudta fenntartani az „örökölt” szovjet katonai kapaitásokat és létesítményeket csupán a nukleáris erőkivetítő képesség, valamint az     arzenál lehetőségek szerinti leginkább épp állapotban való megőrzését tekintette elsődleges katonai prioritásnak. A 2000-es évek végére gazdaságilag egyre inkább feltörekvő Föderáció (olajáremelkedés) a már fentebb említett célok érdekében az említett dokumentumok értelmében megkezdte ambíciói érvényesítését (a korábbi pozíciókra hivatkozott) „terjeszkedést” a térségben.

A számos kiépített katonai légibázis és nukleáris atomsiló (Kola-félszigeten található az orosz nukleáris arzenál jelentős része, valamint) a térségben világosan mutatja, hogy az orosz hatalmi elit komolyan számol a térség jövőben egyre csak növekedő (jégolvadás, felmelegedés) gazdasági, kereskedelmi (Northern Sea Route – NSR) és katonai lehetőségeivel. A Távol-Kelet és Európa, valamint az Eurázsia és Észak-Amerika között potenciálisan megnyíló alternatív útvonalak a hatalmas (közvetítő)kereskedelmi profit mellett bizony katonai-rendészeti (határrendészeti – partiőrség) feladatokat is jelentenek a Föderáció számára. Ennek következtében tehát, a már említett 2020-ig tervező arktiszi stratégiában az orosz vezetés kiemelten fontosnak tartja Északi Flotta Egyesített Stratégiai Parancsnokságának, Szövetségi Biztonsági Szolgálat parti védelmi szolgálatának (FSZB), valamint a határellenőrzésnek fokozott felelőségét. Az Északi-sarkvidéki Erők Csoportjának feladata tehát nem csupán a területek védelme – és az egyes szorosok és folyótorkolatok ellenőrzése-, hanem az orosz gazdasági-, katonai- és biztonsági érdekek térségbeli érvényesítése is. A biztonsági szervek és a katonai szervek egymásba integrálása sikeres volt, így például aktualitásként említhető ez év augusztusában lezajlott az Északi Flotta FSZB-vel végrehajtott hadgyakorlata.

Az Északi Flotta jelentősége, modernizálása

Bár történelmi előzményei a cári időkig visszanyúlnak, az Északi Flotta igazán nagy jelentőségre a szovjet éra alatt tett szert. A cári korszak Jeges-tengeri flottillájából 1933-ra egy fejlettebb és ütőképesebb tengerészeti erő fejlődött ki, melyet ekkor szerveztek a Szovjetunió Haditengerészetébe. Miután 1965-ben kitüntették a Vörös Zászló érdemrenddel, a Vörös Zászló Északi Flottájának hívták. A hidegháborús fegyverkezés zenitjén, az 1970-es években jelentős felszíni erők mellett több mint 200 tengeralattjárót üzemeltetett, melyek közöl számos nukleáris tölteteket célba juttató ballisztikus rakétákkal (meglepetés ereje – általában nem lehetett tudni az atomtengeralattjárók pontos helyzetét) volt felszerelve.

Ugyan a posztbipoláris korszak posztszovjet térséget sújtó gazdasági- és részben ennek következtében bekövetkező katonai hanyatlása az Északi-Flottát sem kímélte, mára számos fejlesztésnek, és a 2010-es évek elejétől meginduló modernizációnak (nem lehet tudni pontosan milyen károkat és csúszásokat okoz ebben Moszkva jelenlegi gazdasági- és politikai elszigeteltsége) lehetünk tanúi. Az Ilja Murometsz jégtörő, a Knyaz Vlagyimir Borej-osztályú atomtengeralattjáró, a frissen tesztelt Poszeidón nukleáris vezető nélküli vízalatti jármű (UUV -Unmanned Underwater Vehicle), valamint a hiperszonikus Cirkon rakéták azonban az Északi Flotta nagyfokú fejlesztéséről tanúskodnak, melynek legújabb szakasza a 2018 és 2027 között lezajló a fegyveres erőket érintő fejlesztési programban hivatott tovább folytatódni. Emellett fontos megemlíteni, hogy az orosz katonai tervezés az északi sarki vizek egyre hajózhatóbbá válásának dacára továbbra is igyekszik növelni a flotta operabilitási képességeit a jégtörő flotta fejlesztésével. (ezen a területen az ország előnyben van a nyugati államokkal szemben) Az említett 2017-ben szolgálatba állított Ilya Murometsz mellett a Flotta mintegy 5,5 milliárd rubel értékben rendelte meg a szentpétervári Almaz vállalattól a Jevpatyij Kolovrat segédjégtörő hajó építését mely ugyan kisebb, de kisebb és olcsóbb a fenntartása     , mint a jelenleg „fő” jégtörőnek számító Ilya Murometsz és amely tervek szerint ez évben került volna hadrendbe. Ugyan ez valószínűleg késni fog, a Flotta igénye további jégtörőkre az egyre szűkülő és kedvezőtlenebb gazdasági lehetőségek ellenére is töretlennek látszik.

A jelenlegi orosz fegyverkezési program

A 2018-tól 2027-ig tervezett orosz fegyverze-tmodernizálási program, melyet 2017 novemberében fogadott el Vlagyimir Putyin elnök ugyan az Orosz Fegyveres Erők valamennyi haderőnemét, így a téma szempontjából jelentős hadászati nukleáris-, valamint flottaerőket is érinti. A program egy 2011-től meginduló modernizálási program folytatásaként indult azzal megegyező, mintegy 19 billió rubelnyi költségvetéssel. Ugyan kezdetben számos nézeteltérés akadt a Védelmi Minisztérium és a Pénzügyminisztérium között a felhasználható pénzösszeget illetően (a percepciók és az államapparátuson belüli összhangot mutatja, hogy jóval a program megindítása előtt a Védelmi Minisztérium nagyjából 40 billió rubelnyi igényével      szemben a Pénzügyminisztérium először 14 billió rubel allokálására lett volna hajlandó) komoly viták akadtak, azonban kompromisszum megszületése sem jelentett egyértelmű viszonyokat, csupán áthelyezte a konfliktust egy alsóbb szintre. Ennek értelmében az egyes haderőnemek (szárazföldi- űrerők és haditengerészet, stratégiai rakétaerők és légideszanterők, valamint a különleges műveleti erők) „versenyeztek” egymással az elérhető pénzösszegekért.

A stratégiai rakétaerők modernizálása

A program értelmében 2021-re a nukleáris triász haditengerészeti komponensének hat Delta IV-osztályú és nyolc Borei-osztályú stratégiai ballisztikus rakéta-tengeralattjárót kellett volna magában foglalnia, egyenletesen elosztva az északi és a csendes-óceáni flotta között. Ebből mindössze a Delta IV-osztályra való célkitűzést sikerült teljesíteni (mindegyik az Északi-Flottához tartozik), míg a Borei osztályból mindössze 5 került aktív szolgálatba, s ebből csupán 3 került az arktiszi erőkhöz. További célkitűzésként már mostanra megvalósult a Kh-55-ös nagyhatótávolságú cirkálórakéták jelentős részének Kh-101-re való lecserélése is. Végül, de nem utolsósorban a program keretében három jelentősebb fejlesztési projekt is megindult (vagy kapott forrásokat a befejezéshez) a nukleáris triád továbbfejlesztésére. A      Rubezs  közúti mozgó interkontinentális ballisztikus rakéta (ICBM), a Barguzin vasúti mozgó ICBM és a Szarmat nehéz, silóalapú ICBM. Ezek közül eddig csak a Rubezs projektből ért el sikereket, ugyanis a RS-24-es (Rubezs-24) modelleket már szolgálatba állították. Ugyanakkor a szintén célként kitűzött 26-os modell még mindig nincsen kész, és már a jelenlegi háborús viszonyokat megelőzően bejelentésre került, hogy ezen évtized végéig várhatóan nem is kerül befejezésre. (háborús szankciók nélkül sem)

Flottafejlesztés az Arktiszon

A fentiek szerint, az előző fegyverkezési program (2008/11-2018) során is jelentős fejlesztések valósultak meg az Északi Flotta eszközállományát illetően. Mindazonáltal meg kell említenünk, hogy bár ezen fegyverkezési ciklusban is számos fejlesztésről állapodtak meg, a flotta összességében a forrásokért folytatott „verseny” egyik legnagyobb vesztesének tekinthető. Az előző ciklusban folyósított mintegy 4,7 billió rubelnyi összeg helyett, a tervek szerint a jelenlegiben csupán mindössze 2,6 billió rubelnyi támogatást fog kapni. A nagyfokú forrásmegvonás egyik legfőbb oka, hogy – bár a katonapolitikai szándék megvan a tengeri erőkivetítőképesség tovább növelésére – a flotta az orosz hajóipar technológia hiánya, a Krím annektálását követő nyugati szankciók miatti gazdasági korlátozottságban nem tudta elkölteni a fejlesztésekre kiutalt óriási összegeket. Annak ellenére, hogy a haditengerészeti doktrínában nagyszabású tervek szerepelnek nagy vízkiszorítású, impozáns fegyverzettel rendelkező hajók építésére, jelenlegi helyzetben valószínűbbnek tűnik, hogy a fókusz egyre inkább a tengeralattjárók, valamint a fregattok és korvettek fejlesztésére és modernizálására fog áttevődni. A jelenleg zajló egyetlen új fejlesztési projekt, mely egy teljesen új hajóosztályt kíván vízre bocsátani, a Szuper-Gorskov osztályú nukleáris fregatt, mely a tervek szerint 48 darab 3M-54 Kalibr cirkálórakéta mellett Cirkon-hiperszonikus ballisztikus rakétával is fel lenne szerelve. Az ambíciók ellenére azonban látnunk kell, hogy az Oroszországi Föderáció gazdasági teljesítő képessége igencsak korlátolt, és azt a jelenlegi nyugati gazdasági szankciók valószínűleg csak gyengíteni fogják. Ez, valamint a szükséges technológiáktól való elszakadás rendkívül negatívan érinti az orosz hadiipart, valamint a modernizációt is.

Konklúzió

Összességében látható tehát, hogy Moszkva ambíciói számos tekintetben az északi sarkkörre vonatkozó fejlesztésekben sem igazán találkoznak a tényleges kapacitásokkal. Az orosz hajóipar számára az import helyettesítés már 2022-ig is ötéves késedelmet okozott az egyes fejlesztési és modernizálási projekteket illetően, és várható, hogy az orosz United Shipbuilding Corporationt sújtó 2022. áprilisi szankciók további gátakat jelentenek majd a Kreml modernizálási ambícióinak.

Kovács Tibor írása.

Hasonló témájú cikkeink itt találhatók.

A cikkben Vitali Adutskevich és Nikolai Artiminov képeit használtuk.

A Mi történik északon a háború közben? – Az orosz Északi Flotta és arktiszi ambíciók bejegyzés először Biztonságpolitika-én jelent meg.

A közleményben azt írták, hogy a vádlottat emberölés kísérlete és felfegyverkezve elkövetett garázdaság miatt marasztalták el. Ismertetésük szerint az italozó életmódot folytató, korábban pszichiátriai kezelés alatt is álló terhelt 2021 januárjában több hajléktalannal italozott, majd kötözködött velük, az egyik férfi nyakához pedig kést szorított.

Úgy folytatták: később a vádlott villamosra szállt, majd egy újbudai megállóban szóváltásba keveredett egy férfival, akivel lökdösték és szidalmazták egymást, végül a vádlott késsel mellkason szúrta őt. A támadó elhagyta a helyszínt, az életveszélyesen megsebesült sértetthez a társai hívtak mentőt – áll a bírósági kommünikében.

A Fővárosi Törvényszék beszámolt arról is, hogy a terhelt a szerdai előkészítő ülésen beismerte a bűnösségét és lemondott a tárgyaláshoz való jogáról, így a bíróság ítéletet hozott ügyében. Beszámoltak arról is, hogy a verdikt nem jogerős, a vádlott és védője enyhítésért fellebbezett. A bíróság a szökés, elrejtőzés és a bűnismétlés veszélye miatt ugyanakkor fenntartotta a férfi bűnügyi felügyeletét a másodfokú eljárás befejezéséig.

The post Hét évre ítélték az újbudai villamosmegállóban késelő férfit appeared first on .

A “különleges hadművelet” egyesített hadseregcsoportjának parancsnoka, Szergej Szurovikin bejelentette, hogy a kivonulási manővert a közeljövőben hajtják végre. A hadseregcsoport parancsnokságán, a védelmi tárcavezetőnek kamerák előtt tett bejelentésében Szurovikin azt hangoztatta, hogy az ukrán fegyveres erőknek tervei vannak a kahovkai vízerőmű alatti ártér elárasztására.

“A jelenlegi helyzet átfogó felmérése után javasolom a védelemnek a Dnyeper bal partján való felvételét ” — Szurovikin. “Tisztában vagyok vele, hogy ez egy nagyon nehéz döntés. Ugyanakkor az a legfontosabb, hogy megóvjuk katonáink életét, és egészében véve a csapatok harcképességét. Ezenkívül felszabadul az erők és eszközök egy része, amely a műveleti övezet más részein aktív műveletekhez lesz felhasználva, beleértve a támadó jellegűeket is” – tette hozzá.

“Egyetértek az ön következtetéseivel és javaslataival. Számunkra az orosz katonák élete és épsége mindig prioritást élvez” – válaszolta Sojgu.

Az orosz erők február 24-én, az ukrajnai háború első napján kezdték meg a harcot Herszonért. A város, amelyet március 3-án foglaltak el, mindeddig az orosz hadsereg ellenőrzése alatt maradt. Az elmúlt hetek során a Dnyeper jobb partjáról a helyi hatóságok szerint mintegy 80 ezer civilt evakuáltak.

Putyin szeptember 30-án írta alá a négy ukrajnai régió, köztük Herszon megye Oroszországhoz való csatlakozásáról szóló szerződéseket. A területeket a szeptember 23. és 27. között megtartott, a világ országainak túlnyomó része által illegitimnek minősített népszavazást követően annektálták.

The post Orosz agresszió: visszavonulnak a “hős hódítók” Herszon megyében appeared first on .

Lavrov a tárgyalásokat követő közös sajtótájékoztatón elmondta, hogy tájékoztatta indiai hivatali partnerét az Ukrajna ellen folytatott orosz “különleges hadművelet” menetéről. “A magunk részéről megismételtük, hogy nagyra értékeljük indiai barátaink álláspontját az Ukrajnában és környékén kialakult helyzettel kapcsolatban” – hangoztatta.

“Természetesen megvitattuk azt a helyzetet, amely jelenleg amiatt van kialakulóban, hogy nyugati kollégáim az ukrajnai események ürügyén a megpróbálják megerősíteni a világ ügyeiben betöltött domináns szerepüket, és megakadályozni a nemzetközi kapcsolatok demokratizálódását” – tette hozzá.

Az orosz külügyminiszter fontosnak nevezte a kétoldalú kapcsolatokat a nemzetközi közösségben jelenleg zajló változások korában, és szükségesnek nevezte a rendszeres eszmecserét. Dzsaishankar kijelentette, hogy India továbbra is fog orosz olajat vásárolni, mivel ez előnyös a számára. A dél-ázsiai ország a világ harmadik legnagyobb olajimportőre, és Kína után az orosz olaj második legjelentősebb vásárlójává lépett elő, miután Moszkva február 24-én háborút indított Ukrajna ellen.

“Alapvető kötelességünk biztosítani, hogy az indiai fogyasztók a lehető legjobb hozzáférést kapják a legelőnyösebb feltételek mellett a nemzetközi (olaj- és gáz-) piacokhoz” – mondta Dzsaishankar. “E tekintetben azt láttuk, hogy India és Oroszország kapcsolata előnyösen alakult. Tehát ha a javunkra válik, akkor ezt továbbra is fenntartanám” – hangoztatta. Lavrov közölte, hogy indiai vendégével együttműködésről tárgyalt az atomenergia- és az űrágazatban, beleértve a műholdas navigációt, az űrtudományt és az emberes programokat.

Mint mondta, a felek nagyra értékelik a két ország nemzetközi platformokon való együttműködését, beleértve az ENSZ-t és más multilaterális platformokat, mint a BRICS, a Sanghaji Együttműködés Szervezete és a G20-csoport. A két tárcavezető hangsúlyozta az Eurázsiai Gazdasági Unió és India között a szabadkereskedelmi övezet létrehozásáról szóló tárgyalások fontosságát.

Az orosz diplomácia vezetője közölte, hogy legkevesebb 12 ország fejezte ki a Brazíliát, Oroszországot, Indiát, Kínát és Dél-Afrikát tömörítő BRICS tömörüléshez való csatlakozási szándékát, köztük Algéria, Argentína és Irán. A két külügyminiszter idén immár ötödik alkalommal találkozott egymással.

The post Lavrov: tárgyalások folynak orosz-indiai közös fegyvergyártásról appeared first on .

“A luhanszki régiót a csataterek nagy orosz temetővé változtatják” – fogalmazott a kormányzó. Kifejtette, hogy a megye ökológiáját veszélyezteti a nagyszámú, hevenyészve elföldelt elhunyt és a harcokban meghalt orosz katonák maradványai. Hozzátette, hogy a megye hatóságai az ukrán erők által felszabadított területeken átmenetileg hűtőkbe gyűjtik össze az orosz katonák holttesteit, a tetemek sorsáról majd később döntenek.

Hajdaj kitért arra, hogy súlyos a helyzet Bilohorivka településen, amelyet az orosz csapatok folyamatosan ágyúznak és bombáznak. Szavai szerint a település már teljesen elpusztult.

A kormányzó szerint legalább tíz évre van szükség a luhanszki régióban a létfontosságú infrastrukturális létesítmények és a lakott területek fő útvonalainak aknamentesítésére, hogy megkezdődhessen a helyreállítás. Az egész régióban még ennél is több időre lesz szükség. Megjegyezte, hogy komoly gondot okoznak a műanyagaknák, amelyeket fémdetektorral nem lehet megtalálni. Hangsúlyozta: ezért nem tanácsolja a lakosoknak a visszatérést a megye orosz csapatoktól felszabadított területeire sem.

Az ukrán vezérkar reggeli helyzetjelentésében arról számolt be, hogy az elmúlt napban csaknem 800 orosz katona halt meg Ukrajnában, velük együtt a háború kezdete óta mostanáig megközelítőleg 77 950.

Illja Vityuk, az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) kiberbiztonsági osztályának vezetője a liga.net hírportálnak adott interjújában kijelentette, hogy Oroszország naponta több mint tíz kibertámadást hajt végre ukrán energetikai objektumok ellen. Szavai szerint ez nem érte váratlanul Ukrajnát, ezért eddig egy sem volt hatásos. Hozzátette, hogy Ukrajna ezekre válaszul ellentámadásokat indít.

A Moszt helyi hírportál arról számolt be, hogy Herszon megyében egyszerre több híd is felrobbant, mélyen bent a régió orosz megszállás alatti területén. A kiadvány három hidat nevezett meg, amelyeket pokolgéppel felrobbantottak. Ezek a Darjivszkij, a Tyahinszkij és a Novovasziljivszkij hidak, amelyek az orosz csapatok “hátában” vannak. A hírportál közölte, hogy a telegramon tömegesen tesznek közzé információkat és fotókat a lerombolt hidakról. Az orosz erők ugyanakkor azt állítják, hogy a hidakat “az ukrán fegyveres erők előretörésének akadályozása érdekében” robbantották fel.

Kirilo Timosenko, az ukrán elnöki iroda helyettes vezetője arról adott hírt, hogy az orosz erők eltaláltak egy lakóházat a Herszon megyei Novovoszkreszenszke faluban, aminek következtében egy ember meghalt, egy pedig megsérült. A tisztségviselő szavai szerint ezzel a támadással a teljes falut megsemmisítették.

Az Ukrenerho állami energiaszolgáltató vállalat sajtóközleményében arról tájékoztatott, hogy szerdán korlátozzák az áramellátást Ukrajna egész területén, óránként ütemezett kimaradások lesznek. Helyi idő szerint délután egy órakor Ukrajnában – a Krím félsziget kivételével – minden régióban légiriadó volt.

Viktor Mikita kárpátaljai kormányzó arról adott hírt, hogy Ungváron ledöntötték a szovjet katona emlékművét. Az egyik kezében zászlót, a másikban gépkarabélyt tartó, 11 méter magas, 19 tonnás szovjet katona szobrát még 1970-ben állították fel. Mikita közlése szerint a helyére az ukrán hősök tiszteletére állítanak emlékművet, amely a tervek szerint a kárpátaljai 128-as dandár egyik támadórepülőgépét fogja ábrázolni.

The post Orosz agresszió: Putyin katonáinak holtteste fertőzik az ivóvizet Luhanszk megyében appeared first on .

“Nem leszünk türelmes nézők a Franciaországgal ellenséges narratívák és álhírek terjesztése közben, a meggyőzés a stratégiai követelmények egyértelmű része” – jelentette ki a francia elnök a haditengerészetnek a dél-franciaországi Toulonban található bázisán tett látogatásán. Jelezte, hogy ehhez a küzdelemhez újabb erőforrásokat biztosít az állam.

“Át kell gondolnunk Franciaország fellépésének kommunikálását, gőg és rosszul értelmezett gátlások nélkül” – tette hozzá az államfő Franciaország védelmi stratégiai prioritásainak bemutatásakor.

“Eleget figyeltük, hogyan terjednek rosszindulatú történetek Afrikában, gyakran külföldi szereplők beavatkozása nyomán, s hogyan nagyítják fel őket robotokkal és trollokkal” – mondta Macron. Elítélte, hogy a riválisaik “teljes digitális lexikont hoztak létre” a francia biztonság és a hírnév kétségbe vonására, és “az álhíreken túl az erőszakvágy terjesztésére, a civil lakosság manipulálásra, és ezáltal a konfliktusok hibrid természetének növelésére” – fogalmazott az államfő.

“Franciaországnak ezentúl tudnia kell haladéktalanul észlelni az ellene folytatott hibridháború ezen formáit, meg kell őket fékezni, és részünkről, de egy demokráciához méltóan, meg kell tudni előzni őket, és a digitális és fizikai területeket a saját hasznunkra kell tudni fordítani” – tette hozzá.

“Egy kizárólag válaszadó, sőt védelmi fellépés, amely a passzivitás egyik formájának tűnhet, többé nem lesz ránk jellemző” – hívta fel a figyelmet Macron. “A befolyás így mostantól újabb eszközökkel ellátott stratégiai funkció” – mondta az elnök.

The post Franciaország a befolyást a védelmi politika stratégiai elemének tekinti appeared first on .

Hajnalban izraeli politikusok ellátogattak arra a helyre, ahol a hagyomány szerint József sírja áll Ciszjordánia északi részén, Nabluszban, palesztin fegyveresek tüzet nyitottak rájuk. Egy tizenéves palesztin életét vesztette a harcokban, az izraeli hadsereg közlése szerint akkor, amikor egy házilagos robbanó szerkezet idő előtt felrobbant a kezében.

A Palesztin Hatóság egészségügyi minisztériuma szerint a 15 éves Mahdi Hasas azt követően halt meg, hogy srapnelek súlyosan megsebesítették, s nem a kitört lövöldözésben. Az izraeli hadsereg jelentése szerint a katonák tüzet nyitottak a tizenévesre, miközben ő egy robbanószerkezetet helyezett el. Az al-Aksza Mártírjainak Brigádja nevű terrorcsoport bejelentette, hogy a fiatal hozzájuk tartozott.

Egy másik incidensben Dzsenin közelében, Aánin falunál az izraeli biztonságiak agyonlőttek egy 29 éves palesztint, Rafat Ali Abdullah Isszát, aki palesztin források szerint azért akart átkelni a határkerítésen, hogy Izraelben dolgozhasson. A hadsereg szóvivője szerint az elválasztó határt biztosító katonák észrevették, hogy Issza megrongálta a kerítést, letartóztatási eljárást kezdeményeztek, majd lelőtték.

Izrael az 1967-es hatnapos háborúban foglalta el Jordániától Ciszjordániát, ahol több mint 130 települést alakított ki, noha a nemzetközi jog tiltja civilek be- és kitelepítését háborúban elfoglalt területekre. A palesztinok Ciszjordániában és a Gázai övezetben, kelet-jeruzsálemi fővárossal szeretnék létrehozni saját államukat.

The post Két palesztin életét vesztette ciszjordániai harcokban appeared first on .

2022. október 24-én a Biztonságpolitikai Szakkollégium meghívására A mohácsi csata emlékezete címmel tarott előadást a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Oktatási Épületében a Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar egyetemi docense, Dr. Négyesi Lajos ezredes úr, hadtörténész, csata- és hadszíntérkutató.

Az előadás két nagy tematikus egységből állt. Az első részben a csatának a magyar történelemben elfoglalt szerepéről, emlékezetkultúrájáról esett szó. Négyesi ezredes úr bemutatta a Csele-patak partján található II. Lajos királyunknak állított emlékművet, átfogó ismertetőt tartott a szobor építésének hátteréről és a király halálának körülményeiről. Ezredes úr külön felhívta a résztvevők figyelmét a minden évben megrendezett emléktúrára, amely a csata napján érkezik meg Mohácsra és egy megemlékezéssel zárul.

Ezt követően a Mohács városának főterén található, Árkay Bertalan munkáját dicsérő, a csata emlékére állított Fogadalmi templomot mutatta be az előadó a szakkollégistáknak és az érdeklődő közönségnek. A templom építése 1926-ban kezdődött meg, majd 1940-ben szentelték fel. Ahogy azt Dr. Négyesi Lajos elmondta, a templom a Trianont követő trauma feldolgozásához szükséges szimbolikus építmény. Alapjához az ország települései által küldött földet használták fel, ezzel is kifejezve a nemzet egységét. Magyarországnak a mohácsi csatavesztést követő háromfelé szakadása és a Trianonban elrendelt területi átalakítások között is párhuzam fedezhető fel. A templom két oldalán húzódó árkádsor oszlopainak száma utal Magyarország egykori vármegyéinek számára is. Emellett a kezdeti tervek szerint csak magyar szenteknek szánt oltárokat helyeztek volna el a templom belsejében, illetve ide kívánták elhelyezni a csatában elesetteket, ezt azonban a későbbi korok politikai szele messzire fújta, mára pedig a tömegsírok helyén igyekeznek méltó környezetet kialakítani az elesett katonáknak. Az ezredes Úr hangsúlyozta a Mohácsi csata emlékezetének tanulságát, ami a honvédelem ügyének támogatásában csúcsosodik ki.

Ezt követően a csata emlékezettörténetének középpontjában álló Mohácsi Nemzeti Emlékhely részletes ismertetése következett. Négyesi ezredes úr a csata feltárásának korai szakaszairól, saját kutatásairól és annak nehézségeiről mesélt. Majd rátért arra, hogy az összesen öt tömegsírt magába foglaló terület minden eleme üzenettel bír. A Hádész-kapu, amin keresztül belép a látogató be nem fejezett boltívével a teljesség hiányára utal, amely Magyaroroszág akkori felbomlott állapotára utal. A kapu, melynek fém elemeit apró csontokat ábrázoló elemekből állították össze, egyfajta jelzés a belépőnek, hogy elhunytak között lépdel majd, így eszerint viselkedjen. A sírkertben található kopjafák az 1970-es évek apolitikus felfogása okán vegyesen használnak erdélyi, dél-amerikai és a szobrászművészek által megálmodott egyedi bálványokat.

Az előadás befejező részében Négyesi ezredes úr a csata lefolyását mutatta be, külön-külön ismertetve a rekonstruálásra rendelkezésre álló forrásokat, az egyes korok hadtörténészeinek elképzeléseit a csata menetéről, valamint a régészeti források jelentőségét és a feltárások jelenlegi helyzetét. Az előadást követően a jelenlévők nagyszámú kérdése és érdeklődése is mutatta, napjainkban is mennyire aktuális a középkori magyar állam bukását eredményező csata története, annak pontos feltására, valamint a történelmi szimbólum továbbélése és ápolása.

A Biztonságpolitikai Szakkollégium ezúton is köszönetét fejezi ki Dr. Négyesi Lajos ezredes úrnak az alapos és részletes előadásért, valamint az elhangozott értékes gondolatokért.

Dr. Kaló József egyetemi docens

elnök

Biztonságpolitikai Szakkollégium

A A mohácsi csata emlékezete – Dr. Négyesi Lajos ezredes úr előadása a Biztonságpolitikai Szakkollégiumban bejegyzés először Biztonságpolitika-én jelent meg.

Borbély Veronika tájékoztatása szerint a komáromi gazdasági társaság több száz millió forintos bevételének csökkentésére hat alvállalkozótól szerzett be fiktív költségszámlákat. A főügyészség a gazdasági társaság ügyvezetőjét különösen nagy vagyoni hátrányt okozó, üzletszerűen elkövetett költségvetési csalással, valamint hamis magánokirat felhasználásával vádolta meg.

Vádat emeltek további három férfi ellen, akik közül ketten részt vettek a fiktív számlák kibocsátásában, egyikük pedig névleg elvállalta az egyik alvállalkozó gazdasági társaság ügyvezetését.

A főügyészség indítványozta, hogy a Tatabányai Törvényszék a vagyoni hátrányt okozó gyanúsítottra és a fiktív számlákat kiállító egyik férfira végrehajtandó börtönbüntetést szabjon ki, valamint tiltsa el őket a gazdasági társaság vezetője foglalkozástól. A másik számlakiállító férfi esetében pénzbüntetés kiszabására és a gazdasági társaság vezetője foglalkozástól eltiltásra tettek indítványt, a stróman ügyvezetőre pedig próbára bocsátást kértek.

The post Raliautók reklámjaival csaló vállalkozó ellen emeltek vádat Tatabányán appeared first on .

A közleményében felidézték, hogy tavaly ugyanezen időszak alatt az összes növénybiztosítási kárbejelentés száma hétezer körül volt, a kárösszeg pedig tízmilliárd forintot tett ki; ebből hozzávetőleg nyolcmilliárd forint volt a jégkár. Az aszálykároknál a továbbiakban még újabb 1,2 milliárd forintnyi kifizetésre lehet számítani – jelezték.

Arra is kitértek, hogy a nyári káresemények hatására a biztosítók felgyorsították a kárrendezési folyamataikat. Kifejtették: a társaságok megnövelték kárszakértői és irodai kapacitásaikat, például szabadságokat vontak vissza, vállalkozó kárszakértőket vontak be, a leginkább érintett területekre csoportosították át szakértőiket, akik magasabb jóváhagyási jogokat kaptak. Telefonos előszűrés után előre vették, videós kárrendezéssel gyorsították azoknak a bejelentéseknek a rendezését, ahol 80 százalék feletti kárról volt szó. Van olyan biztosító, amely szemle nélküli végleges kárrendezési folyamatot is kialakított.

Jelenleg a mezőgazdasági biztosítást a 24 Mabisz-tag biztosítóból 4 műveli országos lefedettséggel, mellettük 8 helyi kisbiztosító egyesület is jelen van lokálisan a piacon – tájékoztattak. A mezőgazdaság “nem túlzottan jövedelmező és nagy kockázatokkal járó ágazata a biztosításoknak” – fűzték hozzá magyarázatképpen. A biztosítók mezőgazdasági díjbevétele tavaly összesen 22,0 milliárd forint volt, ebből a növénybiztosításoknál a díjfizetés 19,2 milliárd forintot tett ki.

A szövetség adatai szerint 9602 biztosítási szerződésben szerepel aszálykárra fedezet, mely valamivel több mint 683 ezer hektár termőterületre vonatkozik.

Az aszálykárok tizenkét megyét érintettek különösen súlyosan: Szabolcs-Szatmár-Bereg kivételével valamennyi, a Dunától keletre fekvő megyét, valamint Fejért, Veszprémet és Győr-Moson-Sopront. Leginkább a kukoricát és a napraforgót, mellettük a búzát, árpát, repcét, tritikálét, szóját, valamint az almát, körtét, szilvát, szőlőt viselte meg a szárazság – idézte fel a Mabisz közleményében.

The post A biztosítók aszálykifizetései negyvenmilliárd forintnál tartanak appeared first on .

A kóbor kutyát november elsején azon a területen lőtték ki, ahol az idén szeptemberben egy veszett róka miatt számos járványügyi intézkedést kezdeményezett a Nébih, egyebek között fokozott felügyeletet rendelt el. Így kerülhetett sor a beteg állat kilövésére, hatékonyan csökkentve ezzel a közegészségügyi kockázatot – jelezte a hivatal.

A Nébih közölte: Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében az érintett vadgazdálkodási egységek területén az ebzárlat és a fokozott járványügyi felügyelet továbbra is érvényben marad addig, amíg a járványügyi helyzet azt szükségessé teszi. Ezenkívül a rókaállomány őszi veszettség elleni vakcinázása gócvakcinázással egészült ki az ukrán határtérségnek azon a területén, ahol a rókát és a kóbor kutyát kilőtték.

A Nébih az esetről tájékoztatta a Nemzeti Népegészségügyi Központ és az Európai Unió illetékes szerveit, valamint az Állategészségügyi Világszervezetet is – tették hozzá. Magyarországon 2017 óta először az idén szeptemberben azonosított veszett állatot a Nébih laboratóriuma. A betegség behurcolása feltehetően természetes úton, a vadállomány Ukrajna felőli mozgása miatt következett be.

A Nébih közleményében felhívta a figyelmet, hogy Magyarországon a kutyák veszettség elleni oltása évente kötelező, a macskák oltása ajánlott.

The post Nébih: veszett kutyát találtak az ukrán határ közelében appeared first on .

A vádlott és a sértett a 2000-es évek közepén ismerték meg egymást, egy munkahelyen dolgoztak. 2005-2006-ban egy ideig Csongrádon lakótársak voltak, időszakonként együtt italoztak.

A két férfi 2009. július 2-án is egy nagyobb társaságban együtt ivott egy csongrádi kocsmában, ahol összeszólalkoztak, majd dulakodni kezdtek. A kocsmából való távozást követően a vádlott egy ismerősénél bográcsozott, amikor az esti órákban meglátta az utcán sétáló sértettet, és behívta az udvarra. Ezt követően röviddel a vádlott a kezébe vett egy 30-40 centis fanyelű szekercét, és azzal a sértettet fejen vágta. A sértett az ütés hatására eldőlt, majd megpróbált felállni, de a vádlott egy piszkavassal szív tájékon szúrta a férfit. A sértett a helyszínen meghalt.

A vádlott ezt követően egy ismerősével a szekercét és a piszkavasat elrejtette, majd a holttestet egy kézikocsival a Tisza árterébe vitték. A vádlott a holttestet elásta. Az áldozat maradványai azóta sem kerültek elő, annak ellenére, hogy a hatóságok többször is kísérletet tettek megtalálására az ártérben.

A rendőrség 2009 nyarán elrendelte az áldozat körözést, de felkutatása nem vezetett eredményre. A nyomozók 11 évvel az eltűnés után, 2020 nyarán jutottak olyan információk birtokába, amelyek alapján a keresett férfit megölhették, ezt követően fogták el a vádlottat. A holttest eltüntetésében közreműködő férfi bűnpártolásnak minősülő cselekménye a nyomozás megindításakor már elévült.

Az ügyészség a vádlott beismerése esetére – amennyiben lemond a tárgyalás jogáról – nyolc év börtönbüntetés kiszabását indítványozta.
A vádlott a bíróság előtt azt állította, a gyilkosságot nem követte el, csupán a holttest elrejtésében segédkezett az áldozat halálát okozó ismerősének. Tartott a férfitől, ezért nem fordult a történtek után a hatóságokhoz. Az ügyben a törvényszék 2023-ban tárgyaláson fog dönteni.

The post Tizenhárom évvel ezelőtti gyilkosság miatt állt bíróság elé egy férfi Szegeden appeared first on .

“Részünkről nincsenek előfeltételek, kivéve a fő feltételt, hogy Ukrajna jó szándékot mutasson” – mondta a diplomata kérdésre válaszolva.
Rudenko szerint Oroszország mindig is jelezte: kész ilyen tárgyalásokat folytatni, ám Ukrajna olyan törvényt fogadott el, amellyel megtiltotta maga számára a béketárgyalásokat, amíg Putyin marad az orosz elnök. Azt mondta, hogy a The Wall Street Journal értesülésével ellentétben Oroszország nem folytat titkos tárgyalásokat Ukrajnáról az Egyesült Államokkal.

Közölte, hogy folytatódnak az egyeztetések a zaporizzsjai atomerőmű körül létesítendő védőövezet ügyében, és hogy az illetékes orosz hatóságok tanulmányozzák a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) javaslatait.

Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a keddi hadijelentést ismertetve azt mondta, hogy az orosz erők az elmúlt nap folyamán minden ukrán támadást visszavertek, Kupjanszk irányában több mint 160 ukrán katonát megölve, illetve megsebesítve, két harckocsit, három gyalogsági harcjárművet és két járművet pedig megsemmisítettek. Limannál a tábornok szerint az ukrán fegyveres erők több mint száz katonát, három harckocsit, öt páncélozott harcjárművet, egy többcélú, kétéltű páncélozott szállító járművet, két kisteherautót és két egyéb járművet veszítettek, a donyecki régió déli részén pedig 90 katonát, öt páncélozott harcjárművet, egy többcélú, kétéltű páncélozott szállító járművet és két kisteherautót. Mikolajiv-Krivij Rih irányában a tájékoztatás értelmében az éjszaka folyamán az ukrán fegyveres erők szabotázs- és felderítő csoportjainak kilenc beszivárgási kísérletét hiúsították meg, aminek során több mint ötven ukrán katona esett el, hét páncélozott harcjármű és tíz jármű pedig megsemmisült.

Az orosz harcászati repülők, valamint a rakéta- és tüzérségi csapatok négy ukrán vezetésipontra 64 tüzérségi egységre, valamint 192 élőerő- és hadfelszerelés-összpontosulásra mértek csapást, megsemmisítve egyebek között három lőszer-, rakéta- és tüzérségi lőszerraktárt egy üzemanyagraktárt, egy ukrán Sz-300-as föld-levegő rakétarendszer radarállomását, egy Buk-M1 légvédelmi rakétarendszert és egy amerikai gyártmányú AN/TPQ-64-es légvédelmi radarállomást.

Az orosz légierő lelőtt egy ukrán Mi-24-es helikoptert, a légvédelem pedig egy Szu-25-ös repülőgépet, hét drónt, valamint 17 HIMARS– és Vilha– lövedéket.

Az orosz védelmi tárca szerint az ukrán fegyveres erők a háború kezdete óta összesen 332 repülőgépet, 171 helikoptert, 2465 drónt, 388 légvédelmi rakétarendszert, 6448 harckocsit és egyéb páncélozott harcjárművet, 884 sorozatvetőt, 3563 tüzérségi löveget és aknavetőt, valamint 7127 különleges katonai járművet veszítettek.

The post Orosz agresszió: Moszkvának nincsnek előfeltételei a Kijevvel folytatandó tárgyalásokkal kapcsolatban appeared first on .

A vádirat szerint a férfi 2020 novemberében találkozott az időskorú sértettel, akitől megtudta, hogy gyógyászati eszközöket szokott vásárolni, illetve azt is, hogy a sértett hol lakik. Néhány nappal később a férfi felkereste a nőt annak újpalotai lakásán, és azt mondta neki, hogy túl drágán vásárolta a gyógyászati eszközeit, de ő egy ügyvéd rokona segítségével vissza tudná perelni a pénzt.

A terhelt azt is mondta a sértettnek, hogy az ügyvédet viszont ki kell fizetnie, de a pontos összeget nem jelölte meg. A nő ezután a bankszámlájáról több mint 11 millió forintot vett fel, amiért a vádlott még azon a napon elment hozzá, a pénzt magához vette, hiába kérte a sértett, hogy ne vigye el mindet – írták a közleményben.

Az ügyészség közlése szerint a vádlott azt állította a nőnek, hogy a pénzből az ügyvéd leveszi majd a neki járó részt, a többit pedig visszaadja, a férfinak azonban nem állt szándékában visszahozni a pénzt.

A Budapesti IV. és XV. Kerületi Ügyészség a férfit jelentős kárt okozó csalás bűntettével vádolja, vele szemben végrehajtandó börtönbüntetés, valamint pénzbüntetés kiszabására tett indítványt a vádiratban – áll a közleményben.

The post Ügyvédi munkadíjra hivatkozva csalt ki milliókat egy idős nőtől egy férfi appeared first on .

A kijevi katonai vezetés kiemelte, hogy az orosz erők továbbra is erőszakkal evakuálják a civileket a dél-ukrajnai régióból Oroszország területére. “A rendelkezésre álló információk szerint mintegy száz fogyatékos gyermeket vittek ki a kahovkai járásbeli Dnyiprjaniban lévő pszichiátriai-neurológiai bentlakásos intézményből. Az oleskivi árvaház gyermekeit és dolgozóit a moszkvai területre készülnek kitelepíteni. Egy idősotthon lakóit pedig elköltöztették Kahovka városából, az intézményben pedig katonákat szállásoltak el” – írta a vezérkar. Hozzátette, hogy az orosz katonák folytatják a helyi lakosság és az infrastruktúra kifosztását, anyagi erőforrásokat, élelmiszereket és járműveket szállítanak ki az országból Oroszországba.

A vezérkar közölte, hogy friss információk szerint vasárnap éjjel a Herszon megyei Hola Pristany városában megsemmisültek az orosz csapatok üzemanyag-tartalékai.

Az ukrán légerő a nap folyamán kilenc csapást mért az orosz erőkre, hat élőerő-, fegyver- és haditechnika-koncentrációra, valamint három légvédelmi állást ért találat. A légvédelmi egységek lelőttek egy ellenséges Szu-25-ös repülőgépet – erősítette meg a katonai vezetés. Hozzátette, hogy az ukrán rakéta- és tüzérségi egységek hétfőn négy parancsnoki állásra, két élőerő-, fegyver- és haditechnika-koncentrációra, valamint egy lőszerraktárra mértek csapást.

Az orosz erők támadó műveleteket hajtottak végre Donyeck megyében Bahmut és Avgyijivka, délen pedig Novopavlivszke irányában. Az orosz támadások zöme továbbra is létfontosságú infrastrukturális és más polgári létesítmények ellen irányult – jegyezte meg a vezérkar.

A jelentés szerint hétfőn az orosz hadsereg négy rakéta- és 12 légicsapást, valamint több mint 14 tüzérségi támadást hajtott végre. Donyeck, Luhanszk, Dnyipropetrovszk és Herszon megyékben mintegy tíz települést ért támadás.

The post Orosz agresszió: Putyin lekapcsoltatja az áramellátást Herszon megyében appeared first on .