Biztonságpolitika

Az európai uniós tagállamokat tömörítő Tanács pénteken elfogadta a kilencedik uniós szankciós csomagot Oroszországgal szemben, válaszul az Ukrajna ellen indított háborúra, a megszorító intézkedések az orosz gazdaságot és a háborúért, annak támogatásáért felelősöket célozzák.

Az uniós tanács közleménye hangsúlyozta: a szankciók célja, hogy kemény csapást mérjenek az orosz gazdaságra és Moszkva képességére az agresszió folytatására. A tájékoztatás szerint az újabb szankciós csomag alapján megszorító intézkedések vonatkoznak közel kétszáz személyre és szervezetre, köztük az orosz védelmi ipart támogató vállalatokra, politikusokra, és politikai pártokra.

További három orosz bankot céloznak, köztük az Orosz Regionális Fejlesztési Bankot az EU fel fogja venni azon orosz állami tulajdonú vagy ellenőrzésű szervezetek jegyzékébe, amelyekre teljes tranzakciós tilalom vonatkozik.

Az EU négy orosz műsorszolgáltató, az NTV Mir, a Rosszija 1, a REN TV és a Pervij Kanal esetében függeszti fel az európai műsorszórási engedélyt. A közlemény szerint a felsorolt médiaorgánumok az orosz vezetés állandó közvetlen vagy közvetett ellenőrzése alatt állnak, és összehangolt dezinformációs és háborús propagandatevékenyéget folytatnak, legitimálva ezzel Oroszország ukrajnai agresszióját.

Az intézkedés további exportellenőrzéseket és korlátozásokat vezet be, különösen a kettős felhasználású, azaz a polgári mellett a katonai célokra is használható termékekre. Ezen túlmenően az EU kiterjeszti a légiközlekedésre és az űriparhoz kapcsolódó árukra és technológiákra vonatkozó exporttilalmat a repülőgép-hajtóművekre és alkatrészeikre is. Tilos lesz továbbá a drónok hajtóműveinek Oroszországba, illetve bármely olyan országba irányuló közvetlen kivitele, amely drónokat szállíthat Oroszországba. Az intézkedés emellett vegyi anyagokat, idegmérgeket, elektronikai és informatikai eszközök alkatrészeit érinti, valamint megtiltja az orosz bányászati ágazatba történő új beruházásokat.

Az elfogadott intézkedések egyike sem irányul a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek, köztük a búza és a műtrágyák Oroszországgal folytatott kereskedelmére – tették hozzá.

 

The post Orosz agresszió: Az EU elfogadta a kilencedik szankciós csomagot appeared first on .

Több mint tízezer rendőrt és csendőrt vezényelnek Franciaországban az utcákra és közterekre a hétvégén a katari labdarúgó-világbajnokság helyosztóit követő ünneplések biztosítására: a szombati Horvátország-Marokkó bronzmérkőzés után 12 800, míg a vasárnapi Franciaország-Argentína döntő után 14 ezer rendfenntartó fog ügyelni a rendre.

A rendőrség által pénteken bejelentett biztonsági intézkedések jelentősebbek, mint a szerdai Franciaország-Marokkó elődöntő napján érvényesek, amikor is 10 ezer rendőr és csendőr volt az utcákon.

Szombaton a párizsi Champs-Elysées sugárutat nem zárják le a forgalom elöl, a másnapi döntő napján azonban kizárólag gyalogosok közlekedhetnek a két kilométer hosszú és 70 méter széles sugárúton. Gérald Darmanin belügyminiszter emlékeztetett arra, hogy az előző, 2018-as labdarúgó-világbajnokság francia győzelme után 600 ezren ünnepeltek a Champs-Elysées-n. A párizsi prefektúra tájékoztatása szerint a környéken 2750 rendőr lesz szolgálatban vasárnap este.

Országszerte több mint 250 embert vettek őrizetbe szerda este a rendőrök azután, hogy a világbajnoki címvédő labdarúgó-válogatott az elődöntőben 2-0-ra legyőzte Marokkót a katari tornán. Közülük 167-et Párizsban állítottak elő, többségüket azért, mert pirotechnikai eszközöket használtak, de negyven szélsőjobboldali szimpatizánst is letartóztattak, náluk ugyanis szúrófegyvereket találtak. Szélsőjobboldali csoportok provokáltak marokkói szurkolókat Lyonban és Nizzában is.

A belügyminiszter csütörtökön a titkosszolgálatokat a szélsőjobboldali csoportok rendkívüli megfigyelésére utasította, miután több városból is olyan jelzések érkeztek, hogy “arabverésre” szólították fel a tagjaikat. A tárca azt vizsgálja, hogy ezek a csoportok országosan összehangolják-e a provokatív tevékenységeiket. Franciaországban több mint 700 ezer marokkói él.

 

The post Foci VB: Fokozzák a hétvégén a biztonsági készültséget Franciaországban appeared first on .

A hágai székhelyű Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) fellebbviteli tanácsa elutasította Dominic Ongwen ugandai hadúr, az Úr Ellenállási Hadserege (LRA) nevű gerillacsoport egyik alvezérének fellebbezését, és megerősítette az emberiesség elleni bűntettek és háborús bűncselekmények miatt kiszabott 25 éves letöltendő börtönbüntetését.

A Joseph Kony ugandai hadúr vezette milícia alparancsnokát a büntetőbíróság 2021 februárjában az ellene felhozott 70 vádpontból 61-ben – köztük gyilkosságok és nemi erőszak, kínzás és fosztogatás elkövetésében – bűnösnek találta.

A most 46 éves hadúrra előzetes számítások alapján életfogytiglani börtönbüntetés várt volna, azonban a testület szerint enyhítő körülménynek számított az, hogy Ongwent gyermekkorában elrabolta és erőszakkal besorozta a LRA. Az elítélt ügyvédei útján bejelentette: fellebbezni fog a 25 éves börtönbüntetést előíró határozat ellen.

Az ICC csütörtöki közleményében azt írta: a fellebbviteli tanács elutasította a védelem minden indokát és érvét – köztük azokat, amelyek szerint Ongwen a bűncselekmények elkövetése idején kényszer alatt állt, illetve mentális állapota nem teszi lehetővé, hogy büntetésvégrehajtási intézetben töltse le büntetését – és egyhangúlag megerősítette az elmarasztaló határozatot.

Ugandát, a Közép-afrikai Köztársaságot, a Kongói Demokratikus Köztársaságot és Dél-Szudánt csaknem húsz éven át félelemben tartotta az LRA, amelynek tagjai – Ongwen vezetésével – gyerekeket raboltak el, akiket katonai szolgálatra köteleztek, és szexuális rabszolgaként tartottak fogva, gyakran megcsonkítva őket. A mozgalmat irányító Joseph Kony ellen is vádat emelt a hágai bíróság, de őt egyelőre nem sikerült kézre keríteni.

A Kony vezette Úr Ellenállási Hadserege (LRA) nevű ugandai gerillacsoport eredeti célja az volt, hogy átvegye a hatalmat Ugandában, és a bibliai tízparancsolaton alapuló társadalmat hozzon létre. Ebből jött létre később az a terrorszervezet, amely tízezrek életét oltotta ki és tette tönkre.

Az LRA 2005-ben az ugandai hadsereg nyomására kénytelen volt elhagyni az addigi rejtekhelyét, az észak-ugandai dzsungelt, s először a Kongói Demokratikus Köztársaságba, majd a Közép-afrikai Köztársaságba menekült, ahol az esőerdőnek egy nagyjából Franciaország-méretű területén tevékenykedett és bujkált. Fegyveresei folyamatosan mozgásban voltak, s a csoport közben több részre szakadt.

 

The post A Nemzetközi Büntetőbíróság megerősítette Dominic Ongwen ugandai hadúr 25 éves börtönbüntetését appeared first on .

Putyin célja most az, hogy az ukránok szenvedjenek és megfagyjanak a tél folyamán, az orosz erők folyamatosan brutális bűncselekményeket követnek el a civilek ellen, kulcsfontosságú infrastruktúrát bombáznak, működésképtelenné téve az energiahálózatokat.

Sztella Kiriákidész uniós biztos az Európai Parlament plenáris ülésén, az ukrajnai humanitárius helyzetről szóló vitában elmondta: az ENSZ legutóbbi becslései szerint Ukrajnában, közel 18 millió embernek van szüksége segítségnyújtásra, mivel nem férnek hozzá az alapvető szolgáltatásokhoz, fűtéshez, villanyhoz, ivóvízhez.

Mint mondta, az Európai Unió Ukrajna humanitárius donorjaként ezidáig 13 millió ukránnak biztosított alapvető segítséget. Legutóbb az EU 130 millió eurós téli segélycsomagot juttatott el, amely áramfejlesztőket, életmentő felszereléseket tartalmaz. Emellett 77 ezer tonna adományt küldött ukrán kórházaknak és iskoláknak. Hozzátette: az Európai Bizottság emellett új energiaügyi vészhelyzeti központ létrehozásán dolgozik Lengyelországban.

Cseh Katalin, uniós parlamenti képviselő felszólalásában arról beszélt, hogy Európa szomszédságában már 17 ezer ártatlan civil halt meg a barbár orosz invázió következtében, a lakosság jó része van áram és fűtés nélkül, szenvedésük elképzelhetetlen. Az EU illiberális populistái mindeközben megvétózzák az Ukrajnának szánt humanitárius segélyt, annak érdekében, hogy pénzt csikarjanak ki az EU-tól – jelentette ki. Mint mondta, “először Orbán vétózott, de aztán elállt ettől, mert a többiek a Tanácsban pénzt ígértek neki, de ma jött a hír, hogy a lengyel kormány is feltartóztatja a segélycsomagot, mert pénzt akar cserébe… Nincs szó rá, milyen szégyenletes ez az egész. Remélem, hogy a Tanács végre megtanulja a leckét: ha engedsz a zsarolóknak, mindig többet fognak kérni” – fogalmazott Cseh.

 

The post Orosz agresszió: Putyin célja hogy az ukránok szenvedjenek és megfagyjanak appeared first on .

Az ukrán parlament új törvényt fogadott el kedden a nemzeti kisebbségekről, hatályon kívül helyezve a korábbit – számolt be az Interfax-Ukrajina hírügynökség Jaroszlav Zseleznyak parlamenti képviselő tájékoztatása alapján.

A nemzeti kisebbségekről (közösségekről) szóló törvényjavaslatot 324 képviselő támogatta. Az elfogadásához legalább 226 szavazatra volt szükség. A törvény elfogadása az egyik feltétele annak, hogy Ukrajna megkezdhesse a tárgyalásokat az Európai Unióhoz való csatlakozásáról.

Az előterjesztés rögzíti a “nemzeti kisebbségek (közösségek)” fogalmát, a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek jogait és kötelezettségeit, képviselőinek jogait és azok érvényesítését szolgáló állami politika sajátosságait, valamint a központi végrehajtó szerv hatásköreit a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek védelme terén.

A törvény ötödik cikkelye garantálja Ukrajna állampolgárainak az alkotmányban meghatározott társadalmi, gazdasági, kulturális és nyelvi jogokat, illetve szabadságjogokat, tekintet nélkül arra, hogy milyen etnikai származásúak, nemzeti kisebbségekhez tartoznak, vagy sem – emelte ki az Interfax-Ukrajina.

A hírügynökség tájékoztatása szerint a törvény alapján a nemzeti kisebbséghez tartozó személyt megilleti az önazonossághoz, az egyesülési és békés gyülekezési szabadsághoz, a nézet-, a meggyőződés-, a gondolat-, a beszéd-, a lelkiismeret- és a vallásszabadsághoz való jog, valamint részt vehet a politikai, gazdasági és társadalmi életben. Joga van a nemzetiségi nyelvhasználatra, a közösség kulturális identitásának megőrzésére.

A magyar kormány és a kárpátaljai magyar kisebbség szervezetei – amelyek kifogásokat emeltek a 2018-ban elfogadott oktatási törvény nyelvi cikkelyével, valamint az ukrán, mint államnyelv működéséről szóló 2019-es jogszabállyal, közismertebb nevén a nyelvtörvénnyel szemben, mert a kisebbségek jogainak csorbítását látták bennük – évek óta sürgették Kijevet, hogy hozzon az ukrajnai kisebbségek védelmét szavatoló jogszabályt.

Bírálják a kisebbségi törvényt a kárpátaljai magyarság érdekvédelmi szervezetei
Közös nyilatkozatban bírálja a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) és az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) az Ukrajna nemzeti közösségeiről szóló új törvényt. A közös nyilatkozat rámutat, hogy a törvényalkotók teljes egészében figyelmen kívül hagyták a magyar és más kisebbségi szervezetek által korábban megfogalmazott konstruktív javaslatokat. A törvény nem csupán megerősíti az oktatási és nyelvtörvényben korábban kodifikált jogszűkítéseket, de újabbakat is bevezet, “nem garantálja a kompakt nemzetiségi letelepedési térségek megőrzését, illetve a nemzetiségi szimbólumok használatát sem”.

A közös nyilatkozat szerint az új jogszabály “a kisebbségi jogokat kizárólag a kisebbségekhez tartozó személyek egyénileg gyakorolható jogaként értelmezi”, megfosztva ezzel őket (közösségeiket, szervezeteiket) az intézményesen gyakorolható politikai, oktatási, nyelvi jogok érvényesítésétől, s így saját sorsuk befolyásolásának lehetőségétől is. A kárpátaljai magyarság két mérvadó érdekvédelmi szervezete szerint a törvény jelenlegi formájában nem alkalmas arra, hogy Ukrajna jogalkotásában megfelelő eszközül szolgáljon az alkotmány rendelkezéseinek, illetve az ország nemzetközi jogi kötelezettségeinek végrehajtásához a nemzeti kisebbségek jogainak védelme tekintetében. A törvény nem biztosít megfelelő intézményi alapokat és jogi mechanizmusokat a nemzeti kisebbségek jogainak érvényesítéséhez és védelméhez – zárul a KMKSZ és az UMDSZ nyilatkozata.

 

The post Az ukrán parlament új törvényt fogadott el a nemzeti kisebbségekről appeared first on .

Az orosz erők ismét tűz alá vették a dél-ukrajnai Herszon város központját, az ukrán hatóságok eddig két halálos áldozatról tudnak – közölte Kirilo Timosenko, az ukrán elnöki iroda helyettes vezetője.

A megyeszékhelyt szinte minden nap támadják az orosz erők azóta, hogy egy hónapja az ukrán hadsereg visszavette fölötte az ellenőrzést. Timosenko szavai szerint a megyei kormányzói hivatal épületétől alig száz méterre csapódtak be lövedékek, amikor szerdán a városra újabb csapást mértek az oroszok.

Az Ukrajinszka Pravda hírportál beszámolója szerint később vált ismertté, hogy egy orosz lövedék eltalálta azt a helyet a városban, ahol orvosi ellátást nyújtanak és humanitárius segélyt osztanak. A regionális sürgősségi egészségügyi központban közölték, hogy a halálos áldozatok között van egy 32 éves mentős és egy 70 éves férfi, ketten pedig megsebesültek.

Jaroszlav Janusevics, Herszon megye kormányzója a Telegramon azt írta, hogy a megyeszékhelyen teljesen megszűnt az áramellátás. Szavai szerint az orosz erők folytatják a támadásaikat Herszon létfontosságú infrastrukturális létesítményei ellen. Ígérete szerint az energetikai szakemberek a lehető leghamarabb megkezdik az elektromos hálózat helyreállítását.

Janusevics egy korábbi telegram-üzenetében arról tájékoztatott, hogy az orosz erők 86-szor nyitottak tüzet a régióra, illetve annak központjára, Herszon városra. A támadások következtében három helyi lakos meghalt, további 13 megsebesült.

Közben Olekszij Hromov dandártábornok, az ukrán hadsereg műveleti főigazgatóságának helyettes főnöke csütörtöki sajtótájékoztatóján alacsonynak ítélte annak kockázatát, hogy újabb támadás érné Ukrajnát Fehéroroszország felől. Arra a kérdésre válaszolva, hogy lehetségesnek tart-e egy átmeneti fegyvernyugvást újévkor, leszögezte: tűzszünet Ukrajnában csak akkor lehetséges, ha az Oroszország kivonja csapatait Ukrajna területéről.

Az ukrán vezérkar csütörtöki jelentése szerint Ukrajnában eddig 96 590 orosz katona halt meg, közülük 590-en az elmúlt napon.

Az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) közölte, hogy az ukrán erők által foglyul ejtett 15 Donyec-medencei szakadár fegyverest ítélt az illetékes bíróság fejenként 15 év börtönbüntetésre hazaárulásért és Oroszországgal való együttműködésért.

 

The post Orosz agresszió: Az orosz erők ismét Herszont lőtték, áldozatok appeared first on .

Az Egyesült Államok szerint történelmi szavazás történt szerdán az ENSZ-ben, amikor a világszervezet gazdasági és szociális tanácsa kizárta Iránt a Nők helyzetével foglalkozó bizottságból.

Jake Sullivan, a Fehér Ház nemzetbiztonsági tanácsadója közleményben reagált a döntésre, amelyet az iráni rezsim elszámoltatásának elemeként említett. Hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok, partnereivel és szövetségeseivel, folytatja Irán felelősségre vonását a saját polgárai elleni erőszakos fellépés, különösen a tüntetők, valamint nők és lányok elleni lépések miatt.

Hozzátette, hogy Irán elszámoltatásának sorába tartozik az Egyesült Államok által múlt héten hozott három új Irán elleni szankció, amelyeket az iráni rezsim terrort finanszírozó tevékenységével, az emberi jogok megsértésével és az Oroszországba irányuló fegyverszállításokkal indokolt az amerikai kormány.

 

The post Történelmi döntést hozott az ENSZ Irán kizárásával a nőügyi bizottságból appeared first on .

Az Egyesült Államok nem számít arra, hogy a harcok leállnának Ukrajnában a télen, illetve, arra sem mutatnak jelek, hogy a háború véget érne az év vége előtt – jelentette ki a Fehér Ház nemzetbiztonsági tanácsának kommunikációs vezetője.

Arra a keddi sajtóértesülésre, miszerint az Egyesült Államok Patriot típusú nagy hatótávolságú légelhárító rendszert ad Ukrajnának, John Kirby úgy fogalmazott, nem tudja megerősíteni, hogy megállapodás született volna a szállításokról.

Kedden Pat Ryder, a légierő dandártábornoka megerősítette, hogy zajlanak az egyeztetések az ukrán légvédelem erősítéséről, de nem kommentálta a sajtóértesülést, miszerint Patriotokról is szó van.

Kedden a CNN hírtelevízió internetes oldalán írt arról, több kormányzati forrásra hivatkozva, hogy az amerikai kormányzat már véglegesíti a terveket a Patriot típusú légelhárító rakétarendszert Ukrajnába telepítéséről.

Az értesülés arról is szólt, hogy a kezeléshez szükséges ukrán személyzetet a németországi Grafenwöhrben az ottani amerikai katonai támaszponton képeznék ki.

Ukrajna hónapok óta kér az Egyesült Államoktól nagy hatótávolságú légelhárító rendszert, ami hatékony lehet az orosz hadsereg folytatódó, kiterjedt rakétatámadásaival szemben.

Zelenszkij ENSZ szakértőket kért Ukrajna energetikai létesítményeihez
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök telefonon beszélt António Guterres ENSZ-főtitkárral, akit arra kért, hogy támogassa nemzetközi szakértői missziók megszervezését a háború sújtotta Ukrajna létfontosságú energetikai létesítményeinek felkeresésére. Erről Zelenszkij az ukrán lakossághoz intézett esti videoüzenetében beszélt, amelyet a Twitteren tett közzé. “Ma nagyon fontos megbeszélést folytattam Guterres ENSZ-főtitkárral. Megköszöntem neki Ukrajna és a nemzetközi jog megingathatatlan támogatását, hatékony segítségét az olyan javaslataink megvalósításában, mint például a gabonakezdeményezés. Jelenleg azon dolgozunk, hogy államunk létfontosságú energetikai infrastruktúrájához nemzetközi mandátummal küldöttségeket szervezzünk. Hiszem, hogy ez is sikeres lesz” – mondta az ukrán elnök.

 

The post Orosz agresszió: Az USA nem számít a harcok lezárására az év vége előtt appeared first on .

Több rendbeli, közlekedés biztonsága elleni bűntett miatt vádat emelt a Miskolci Járási Ügyészség egy 45 éves férfi ellen, aki lézerrel vakított el három gyakorlatozó vadászpilótát – közölte a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Főügyészség.

A vádirat szerint tavaly április végén a Magyar Honvédség három vadászrepülőgéppel kiképzési gyakorlatot hajtott végre három egymást követő éjszaka a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Tiszakeszi település feletti légtérben, 600 métertől 2500 méterig terjedő repülési magasságban.

A vádlott a lakása udvarából alkalmanként legkevesebb harminc percig próbálkozott azzal, hogy a pilótafülkékbe bevilágítson. “A lézerfény a pilótafülkék üveg és plexi felületein megtörve szóródott és a pilótáknál pillanatnyi látásvesztést, szemkáprázást okozott” – írta az ügyészség.

Egyik alkalommal a zavaró lézerfény miatt a pilótának ki kellett kapcsolnia repülőgépe navigációs fényeit, hogy a vádlott szem elől tévessze a légijárművet. A Borsod megyei férfi a cselekményével a vadászpilóták életét, testi épségét veszélyeztette – közölték.

Az ügyészség a büntetlen előéletű vádlottal szemben tárgyalás mellőzésével – büntetővégzésben – felfüggesztett börtönbüntetést indítványozott a lézert kibocsátó eszköz elkobzásával.

 

The post Vádat emeltek egy tiszakeszi férfi ellen, aki vadászpilótákat vakított el lézerrel appeared first on .

Kudarcra számíthat, aki megpróbálja kijátszani az Európai Unió közös külpolitikáját – jelentette ki Olaf Scholz német kancellár a szövetségi parlamentben (Bundestag).

A kormányfő az EU-s tagállami vezetők brüsszeli csúcstalálkozóján képviselendő német álláspontot ismertető beszédében kiemelte, hogy a közösség továbbra is egységesen kiáll az orosz támadás ellen védekező Ukrajna mellett, így 2023-ban 18 milliárd euró hitellel is támogatja az országot.

Aki pedig azt gondolja, hogy ki tudja játszani a közös kül-, és biztonságpolitikát és “az EU értékeit, amelyek mellett minden tagállam elkötelezte magát”, annak tudomásul kell vennie, hogy az ilyen próbálkozások kudarcra vannak ítélve – mondta Scholz. A közösség fenntartja és meg is erősíti Ukrajna támogatását, méghozzá egészen addig, amíg szükséges és amíg Putyin nem állítja le “brutális háborúját”.

Ehhez a támogatáshoz a pénzügyi és humanitárius segítségnyújtás, valamint az Ukrajna önvédelmi képességének biztosítását szolgáló fegyverszállítások mellett az Oroszország elleni szankciók is hozzátartoznak.

Scholz szerint 2022 “igazi története” abból áll, hogy Putyin “egyetlen terve sem valósult meg”. Az orosz elnök arra számított, hogy néhány nap alatt elfoglalja Ukrajnát és “a gázcsap elzárásával kiszárítja az európai szolidaritást”. Azonban tévesen mérte fel az ukrán nép bátorságát és “demokráciáink karakterét”, amelynek része “a nagyhatalmi mániával és az imperializmussal szembeni ellenállás”.

Ukrajna így Putyin számításával szemben kitartóan védekezik a “felperzselt föld politikájával” és a polgári infrastruktúra megsemmisítésére törő “alávaló orosz hadviseléssel” szemben, és “a Nyugat is elfogadta a kihívást” – fejtette ki a német kancellár.

 

The post Scholz: kudarcot vall, aki megpróbálja kijátszani a közös külpolitikát appeared first on .



A kínai kormány hazahívta manchesteri főkonzulátusának vezetőjét és öt másik diplomatáját, miután hetekkel ezelőtt a képviselet területén megvertek egy tüntetőt.

London az októberi incidens után felszólította az északnyugat-angliai nagyvárosban működő kínai képviselet érintett munkatársait, hogy mondjanak le diplomáciai mentelmi jogukról, annak érdekében, hogy a rendőrség kihallgathassa őket. A brit kormány erről Pekinget is értesítette Kína londoni nagykövetségén keresztül, és szerdáig adott határidőt a kérés teljesítésére.

A brit külügyminisztérium szerda esti ismertetése szerint azonban Peking ehelyett hazahívta a hat konzulátusi munkatársat, köztük Cseng Hszi-jüan főkonzult.

Az eset előzményeként október 16-án hozzávetőleg negyven hongkongi demokráciapárti tüntető demonstrációt tartott a Manchesterben működő kínai konzulátus előtt. A képviseletről több, maszkot viselő ember kiment a tüntetők közé, akikkel összetűzésbe keveredtek, transzparenseiket letépték, egyiküket bevonszolták a konzulátus területére és ütlegelni kezdték.

A hongkongi illetőségű Bob Chant, aki a bántalmazás következtében megsérült, a tüntetés helyszínét biztosító manchesteri rendőrök hozták ki a konzulátus területéről.

A kínai képviselet szóvivőjének nyilatkozata szerint az incidenst az okozta, hogy a tüntetők Hszi Csin-ping kínai elnököt ábrázoló, sértő tartalmú montázsokat helyeztek a konzulátus előtt, “ami bármely ország bármilyen szintű diplomáciai képviseleténél tűrhetetlen és elfogadhatatlan lenne”. A helyszíni felvételek alapján az egyik portré kötéllel a nyakában ábrázolta a kínai államfőt.

James Cleverly brit külügyminiszter a londoni parlamentnek küldött szerdai átiratában csalódottságának adott kifejezést amiatt, hogy a manchesteri konzulátus érintett munkatársait nem sikerült kihallgatni és szembesíteni az igazságszolgáltatással. Cleverly ugyanakkor helyénvalónak nevezte, hogy “a szégyenteljes manchesteri jelenetek felelősei” a továbbiakban nem dolgoznak konzulátusi munkatársként az Egyesült Királyságban.

 

The post Verekedős kínai diplomatákat hívtak haza Angliából appeared first on .

Két év hét hónap börtönbüntetésre, valamint a politikai élettől való eltiltásra ítélte szerdán egy török bíróság Isztambul ellenzéki főpolgármesterét, Ekrem Imamoglut, aki a törvényszék szerint megsértette a Legfelsőbb Választási Tanács (YSK) tagjait – jelentette a Halk TV török ellenzéki hírtelevízió.

Az ítélet nem jogerős, Imamoglu várhatóan megfellebbezi.

Imamoglu, a legfőbb ellenzéki tömörülés, a kemalista Köztársasági Néppárt (CHP) politikusa az ítéletre reagálva főpolgármesteri irodájában azt mondta, hogy “nem veheti el csak úgy egy maroknyi ember a nép adta felhatalmazást. Allah segítségével fokozzuk harcunkat” – tette hozzá.

A hír hallatán Kemal Kilicdaroglu CHP-elnök megszakította berlini útját, és visszatért Törökországba. Imamoglu még az ítélethirdetés előtt a Twitteren arra szólította fel támogatóit, hogy menjenek a városháza elé. Ezrek gyűltek össze a felhívására.

Bülent Turan, a kormányon lévő iszlamista-konzervatív Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) frakcióvezető-helyettese újságíróknak azt mondta, hogy a döntés nem végleges. Akár a legfelsőbb bíróságig el fogunk menni” – jelezte.

Isztambul főpolgármestert azért vonták felelősségre, mert 2019 novemberében “bolondnak” nevezte azokat, “akik érvénytelenítették” a 2019. márciusi helyhatósági választások isztambuli eredményét, amely bár szűken, de Imamoglu győzelmét hozta. Imamoglu szerint azért használta a “bolond” kifejezést, mert Süleyman Soylu török belügyminiszter előzőleg szintén így illette őt, szavai pedig az eredmény érvénytelenítését szorgalmazó kormánypárt egyes politikusaira, és nem az YSK tagjaira vonatkoztak.

A 2019-es helyhatósági választás isztambuli fordulóját szabálytalanságokra hivatkozva az év júniusában megismételték. A második fordulóban Imamoglu már fölényes győzelmet aratott.

A metropoliszt korábban másfél évtizeden keresztül a Recep Tayyip Erdogan török elnök vezette AKP irányította. Törökországban 2023 második negyedévében mind köztársaságielnök-, mind parlamenti választást tartanak.

The post Több év börtön köztisztviselők megsértése címén appeared first on .

Az Egyesült Államok határozottan ellenzi a szerb fegyveres erők visszatérését Koszovóba – hangsúlyozta a Szabad Európa Rádió balkáni irodájának nyilatkozva Gabriel Escobar, az Egyesült Államok nyugat-balkáni különmegbízottja, aki szerint a szerb és a koszovói félnek vissza kell térnie a megkezdett párbeszédhez, és nyílt kommunikáció útján kell megoldania a fennálló problémákat.

A megbízott – aki kedden Pristinában találkozott Albin Kurti koszovói miniszterelnökkel – az interjúban arról is beszélt, hogy szerinte ugyan Szerbia bejelentette, hogy megkéri a NATO békefenntartóit, engedélyezzék számára szerb katonák és rendőrök Koszovóba telepítését, de ez nem történhet meg. “Koszovónak erőteljes biztonsági garanciái vannak az Egyesült Államok részéről, és ez a KFOR-ban történő részvételben nyilvánul meg” – magyarázta, utalva a NATO parancsnoksága alatt működő nemzetközi békefenntartó haderőre.

Escobar ezen felül közölte, hogy a barikádokat – amelyeket öt nappal ezelőtt állítottak fel a koszovói szerbek – nem a KFOR-nak kell eltávolítania, hanem azoknak, akik felállították őket. A Koszovó északi részén élő szerb közösség tagjai azért emeltek tiltakozásuk jeléül barikádokat, mert a koszovói rendőrség letartóztatott egy egykori koszovói szerb rendőrt, aki állításuk szerint terrortámadást tervezett a választási bizottság épületei ellen.

A különmegbízott azt is leszögezte, hogy a 2013-ban Brüsszelben aláírt szerb-koszovói megállapodással összhangban Pristinának meg kell alapítania a koszovói szerb önkormányzatok közösségét. Ezt Kurtival is közölte, aki korábban arról beszélt, nem érdekli, mit írt alá az akkori miniszterelnök, ő nem hajlandó létrehozni ezt az intézményt. A koszovói fél azért húzódozik a koszovói szerb önkormányzatok közösségének megalakításától, mert az nagyobb autonómiát biztosítana a Koszovó északi részén élő szerb kisebbségnek. Az Egyesült Államok -Escobar magyarázata szerint – a közösség megalakítását Koszovó nemzetközi jogi kötelezettségének tekinti.

A koszovói látogatáson Miroslav Lajcak, az Európai Unió Belgrád és Pristina közötti párbeszédért felelős különmegbízottja is részt vett, aki a találkozót követően nem nyilatkozott hosszan, csak annyit közölt: a barikádokat politikai megállapodással, nem pedig buldózerekkel kell eltávolítani. “Nem hiszem, hogy megengedhetjük magunknak azt, hogy kivárjunk, amíg valami baj történik. A feszültségek senkin sem segítenek, és szerintem senki sem örül ennek a helyzetnek” – húzta alá.

A két különmegbízott szerdán Belgrádban Szerbia vezetőivel tárgyal a Koszovó északi részén kialakult helyzetről.

Koszovó 2008-ban egyoldalúan kiáltotta ki függetlenségét Szerbiától, amit Belgrád azóta sem ismer el, és továbbra is saját, déli tartományának tekinti a többségében albánok lakta területet. Koszovó északi részén, tömbben mintegy ötvenezer szerb él, és körülbelül ötvenezren laknak az ország más részein is, szórványban.

Az Egyesült Államok kész segítséget nyújtani a Szerbia és Koszovó közötti problémák megoldásában
Washington tudomásul vette és megértette Szerbia álláspontját a Koszovóval fennálló vitában, és készen áll további erőfeszítéseket tenni annak érdekében, hogy megoldás szülessen rá – közölteEscobar, az Egyesült Államok nyugat-balkáni különmegbízottja Belgrádban az Ivica Dacic szerb külügyminiszterrel tartott találkozó során.

The post Koszovó vs. Szerbia: az USA a párbeszéd folytatását sürgeti appeared first on .

Az ukrán vezérkar bejelentette, hogy ezentúl az orosz hadsereg katonái ukrán drónok segítségével is megadhatják magukat, és videós instrukciót tett közzé ennek módjáról.

A videót orosz nyelven rögzítették, hogy az orosz katonák számára érthető legyen – fűzte hozzá beszámolójában az Ukrajinszka Pravda hírportál. A vezérkar közölte: azért döntöttek drónoknak erre a célra történő felhasználása mellett, hogy az orosz katonák számára a megadás biztonságosabb legyen.

Az útmutatás szerint a magukat megadni kívánó orosz katonáknak először is fel kell venniük a kapcsolatot az “élni akarok” elnevezésű internetes oldallal a Telegramon keresztül, ahol további utasításokat kapnak. Pontosan meghatározott időpontban kell a megadott helyszínre menniük. Amikor meglátják a drónt a megadott helyen, fel kell tartaniuk mindkét kezüket, ezzel jelezve, hogy készen állnak a további parancsok végrehajtására. Ezután a foglyoknak követniük kell a drónt, amely egy ember mozgási sebességével repül az ukrán fegyveres erők képviselőivel való találkozási pontig – tájékoztatott a vezérkar.

Közben Olekszandr Honcsarenko, a Donyeck megyei, stratégiai jelentőségű Kramatorszk polgármestere déltájban a Facebookon közzétette, hogy az orosz erők ismét csapást mértek a városra. A légiriadó helyi idő szerint délután fél kettőig tartott. További részletek egyelőre nem ismertek.

Pavlo Kirilenko, Donyeck megye kormányzója a Telegramon arról adott hírt kedden, hogy előző nap az orosz erők támadásai miatt három civil vesztette életét, és 16 sebesült meg a kelet-ukrajnai régióban.

Az Ukrajinszka Pravda megyei kormányzók beszámolóiból készített összefoglalójában azt írta, hogy hétfőn hat polgári személy halt meg, és több mint harminc sérült meg az orosz erők támadásai következtében.

Oleh Szinyehubov, Harkiv megye kormányzója közölte, hogy keddre virradó éjjel az orosz erők Sz-300-as légvédelmi rakétarendszerekkel támadták meg a régióbeli Kupjanszk városát, hajnali 4-kor egy mentőautó tűz alá került, egy mentős megsebesült. Sérülését a helyszínen ellátták.

Az ukrán vezérkar adatai szerint az orosz hadseregnek az Ukrajnában elszenvedett embervesztesége mostanra meghaladta a 95 ezret. Az ukrán erők egyebek mellett megsemmisítettek eddig 1931 tüzérségi rendszert és 5930 páncélozott harcjárművet.

Az ukrán vezérkar jelentős orosz veszteségekről számolt be Luhanszk és Zaporizzsja megyékben
Csaknem hatvan orosz katona vesztette életét, és mintegy száz sebesült meg a luhanszki régióban lévő Kagyijivka városában egy vasárnap végrehajtott ukrán támadás következtében, ezenkívül az orosz erők veszteségeket szenvedtek Zaporizzsja térségében is – közölte az ukrán vezérkar. A közlemény szerint az ukrán csapatok megsemmisítő csapást mértek az orosz 58. hadsereg parancsnokságára a Zaporizzsja megyei Melitopol városban. Ezenfelül Enerhodar, Tokmak és Guljajpole településeken három orosz tüzérségi rendszert és legfeljebb tíz, különböző típusú haditechnikai eszközt semmisítettek meg az ukrán erők. A vezérkar hozzátette, hogy mintegy 150 orosz katona sebesült meg a régióban zajló harcokban. “Az ukrán védelmi erők rakéta- és tüzérségi egységei az orosz megszállók állományának két koncentrációs területét találták el” – közölte a kijevi katonai vezetés. Az ukrán katonai hírszerzés szerint felerősödtek a kényszermozgósítási intézkedések az orosz veszteségek pótlására a donyecki régió orosz megszállás alatti részében.

 

The post Orosz agresszió: drónok segítségével is megadhatják magukat az orosz katonák appeared first on .

Ez a Biztonságpolitikai Szakkollégium Orosz-ukrán háborút kutató műhelyének hírfigyelője. A havonta megjelenő beszámolóban a kutatósejt tagjai egy-egy általuk fontosnak tartott hírt mutatnak be, amelyek a műhely témájához kapcsolódnak.

Az ukrán és orosz haderő összehasonlítása

Az orosz–ukrán háború egy napjainkban is zajló fegyveres összecsapás Oroszország és Ukrajna között. Habár, ez egy 2014 februárjára visszanyúló konfliktus, a célok és azok irányultsága nem változott sokat a Kreml és Vladimir Putyin részéről: a Krím feletti orosz szuverenitás elismerése, az ukrán állam demilitarizálására és „nácimentesítésére” vonatkozó feladatok végrehajtása, valamint „semleges státusz” biztosítása a területen. Moszkva, és természetesen maga az Oroszországi Föderáció sokkal robusztusabb, kiterjedtebb haderővel és hadsereggel rendelkezik, de Ukrajnának is voltak meglepő katonai lépései az elmúlt hónapokban. „Az orosz alkotmány alapján a Duma jóváhagyásával az elnök dönt arról, háborút indítson-e, de a Putyinnak a csapatmozgásokra felhatalmazást adó egyhangú parlamenti határozat jelzi: gyakorlatilag szabad keze van a konfliktus kezelésében, vagy inkább kiélezésében.„ Ennek ellentéte Ukrajna, hiszen Volodimir Zelenszkij igen gyakran kéri szomszédai és a NATO segítségét a harcok folyamán.

A két ország katonai képességeinek összehasonlítása napjainkban
– a legfontosabb jellemzőket figyelembe véve:

Haderő (jelleme)  Oroszország Ukrajna aktív állomány 850.000 db 200.000 db aktív tartalékos állomány 250.000 db 250.000 db összes repülőgép 4173 db 318 db összes helikopter 1543 db 112 db szállító repülőgép 445 db 32 db páncélozott jármű 30.122 db 12.303 db tarack/önjáró löveg 6574 db 1067 db összes haditengerészeti hajó 605 db 38 db tengeralattjárók 70 db 0 db repülőgép hordozók 1 db 0 db Atomtöltet 6225 db 0 db

 

Írta: Merényi Vivien

Orosz Hadsereg által alkalmazott drónok Ukrajnában

A modern háborúk kellékeként az Orosz fegyveres erők is alkalmaznak, a konfliktusban az orosz oldalon a drónokat leggyakrabban három célra használják; felderítésre, koordinálásra és a különböző pozíciók támadására önmegsemmísitő drónokkal. Röviden kívánom ismertetni a legnagyobb számban az Orosz hadsereg által alkalmazott drónokat.

Orlan-10: 2011-ben rendszeresítette az orosz hadsereg a kötelékein belül, feladata a felderítés és elektronikus hadviselés. A drón gyakorlati csúcsmagassága 5000 méter, ami azt jelenti, hogy a rövid-távú légvédelmi eszközöktől a fizikai távolság miatt védelmet élvez, lelövésére emiatt nagyobb hatótávú légvédelmi eszközök lelövésére van szükség, ami viszont ár-érték arányban nem kifizetődő.
Az Ukrán konfliktus során megfigyelhető, hogy az orosz tüzérséggel közvetlenül összekapcsolva alkalmazzák az Orlan-t ezzel pedig annak csapásainak pontosságát növelik.

Geran-2 (HESA Shahed-136): Az eredetileg Irán által gyártott drónok már Augusztusban megjelentek az Ukrán- Orosz konfliktusban, de valódi hatást az Októberi tömeges alkalmazásuk okozott az Ukrán energia szektor ellen.
A drón legnagyobb előnye olcsósága, kicsiny mérete melynek köszönhetően az ukrán fegyveres erők által alkalmazott régebbi légvédelmi rendszerek, mint a BUK, S-300 és az OSA-AKM nem alkalmasak ezen eszközök hatékony elhárítására, amint az láthattuk az Ukrán energiaszektorra gyakorolt csapásaik során Októberben és Novemberben.

Lancet-1: A Lancet ellentétben a Geran-2-el egy Orosz fejlesztésű és gyártott drón, melynek feladata ugyanakkor megegyezik a Geran-2 feladataival, igaz pusztító képessége annál jóval kisebb. (A Lancet 12 kg-os maximális súllyal rendelkezik, míg a Geran-2-nek csak a robbanófej súlya 30-50 kg.) Ezért a Lancet-1-et főleg kisebb célpontok ellen alkalmazzák, ahol a fő feladat nem feltételen az adott eszköz vagy felszerelés teljes elpusztítása, hanem csak egy adott komponensében olyan kár okozása melynek köszönhetően az egész eszköz használhatatlanná válik.

Írta: Horváth Kristóf

Oroszország kiber tevékenységének fokozódása

A Microsoft igazgatója 2022. december 4.-én arra figyelmeztette ügyfeleleit, hogy készüljenek fel Oroszország irányából érkező nagy számú kibertámadásra a tél folyamán. Ennek legfőbb oka, hogy Oroszország igyekszik fokozni a kibertámadások számát és volumenét az ukrán kritikus infrastruktúrával szemben, melynek kiterjesztéseképpen az Ukrajnával szövetségben álló országok is célpontok lehetnek. Erre kiváló példa a közelmúltban Prestige néven megjelent zsarolóvírus támadás, melynek célpontja Lengyelország és annak infrastruktúrája volt.
Ezen kiberműveletek elsősorban azokat az országokat célozhatják meg, amelyek Ukrajna számára létfontosságú fegyver- és segélyellátmányokat biztosíthatnak a téli időszakban. A kibertámadások célja az USA, az EU, valamint a NATO háborús politikájának aláásása és támogatottságának csökkentése, melyet az állampolgárok befolyásolásával, megtévesztésével igyekeznek elérni különböző „kiberbefolyásolási műveletek” segítségével. Oroszország erre irányuló erőfeszítései közé tartozik a közvélemény manipulálása, dezinformálása többek között a magas energiaárakkal vagy a magas inflációval. Ez a módszer eddig csak korlátozott sikert ért el, azonban előrevetítheti Oroszország kommunikációs és kibertéri stratégiáját az előttünk álló időszakban. Ide vonatkozóan fontos megemlíteni Oroszország által fenntartott és működtett trollhadsereget, melynek vélhetően nagy szerepe lesz a fentebb leírt kommunikációs panelek terjesztésében, mely Magyarországon eddig is nagy erőkkel próbálta felerősíteni az oroszbarát háborús dezinformációkat.

Írta: Ésik Béla

Óriási hibát vétett a hírhedt Wagner-csoport vezetőjének fia

Az ukrán erők nemrégiben számos donbaszi orosz bázisra mértek csapást, amelyek közül egyet feltehetőleg egy Twitter-poszt révén sikmerült azonosítaniuk.

A közösségi oldalon található tweetek között megtalálható egy Pavel Prigozsintól, a Wagner csoportot vezető Jevgenyij Prigozsin fiától származó fénykép, amelyen teljes harci felszerelésben pózol egy Kadijivkában található szálloda előtt. A hotelt a helyben tartózkodó orosz erők használták.

Ugyan egy nem elég ahhoz, hogy HIMARS-célponttá váljon egy épület, ahhoz megfelel, hogy felkeltse az ukrán hírszerzés érdeklődését. Miután állítólag megerősítették, hogy a szállóban a Wagner-csoport emberei laknak, megindították a támadást. Sem a Wagner, sem Oroszország nem kommentálta az esetet.

A háború kezdete óta nem ez volt az első eset, hogy a közösségi média buktatott le orosz állásokat. Augusztusban a Krím-félszigeten nyaraló orosz turisták tettek közzé magukról fotókat egy helyi Sz-400-as légvédelmi rendszer mellett pózolva a Twittwren, amelynél bekapcsolva hagyták a geolokáció megjelenítését, ezáltal leleplezve a fegyverek helyzetét.

Írta: Patócskai Péter Ákos

Háború a lelki-spirituális térben: az orosz – ukrán egyházak ellentéte

December 1-én Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hivatalos oldalán közzétett beszédében Ukrajna spirituális függetlenségének kivívásáról beszélt. Ennek értelmében kérte a Verhovna Radát egy olyan törvénytervezet kidolgozására, ami lehetetlenné tenné a Moszkvához köthető vallási szervezetek működését. Itt elsősorban a moszkvai patriarchátushoz tartozó ukrán ortodox egyházról beszélt.
A beszédében párhuzamot vont az Ukrán SzSzK 31 évvel ezelőtti referendumáról, ami szerint kivívták a területi és politikai függetlenségüket a Szovjetuniótól (azaz Moszkvától), ma 2022. december 1-én a spirituális függetlenségüket vívják ki.

A fent említett beszédét öt pontban foglalta össze, aminek a lényege az alábbiak:

• Moszkvához köthető vallási szervezetek működésének jogi úton való betiltása
• Az Etnopolitikáért és a Tudat szabadságáért felelős Állami Szolgálat ellenőrizze le az ukrán egyház kapcsolatát az orosz egyházzal
• Bizonyosodjon meg, hogy jogilag alátámasztottan használják a kijevi Pecserszka lavrát az ottani egyházak
• Biztonsági szolgálatok ellensúlyozzák Moszkva az egyházak útján gyakorolt felforgató tevékenységét
• A kettes pontban említett Szolgálat átalakul, hogy feladatát hatékonyabban ellássa

Az elnök kijelentése nem volt váratlan. November 23-án az SZBU és a rendőrség rajtaütést szervezett a kijvei Pecserszka lavrában, ahol állításuk szerint oroszbarát propagandát találtak, pénzt és orosz állampolgárokat. Több mint 50 embert poligráf tesztnek vetették alá, valamint 10 egyházi személy nevét nyilvánosságra hozták, akik kapcsolatban álnak/álhatnak Oroszországgal.
Alapvetően nem alaptalan az ukrán elnök aggodalma, hiszen az ortodox egyháztól nem idegen, hogy ügynököket alkalmazzanak papoknak. A szovjet időkben többen a KGB-hez voltak bekötve.
Ugyanakkor azt is figyelembe kell venni, hogy egyrészt a kijevi metropolita Onufrij május 27-én függetlenítette egyházát Moszkvától, mivel Kirill pátriárka nyíltan támogatja a „különleges katonai hadműveletet”, másrészt egy posztszovjet országban nem éppen a legjobb időket idézi az, amikor a titkosszolgálat egyházi személyeket listázza, vagyonát elkobozza, templomait bezáratja arra hivatkozva, hogy a „nép ellenségei”.
Ezzel a lépéssel Zelenszkij nem csak politikai értelemben, hanem spirituális értelemben is elszakítja az ukránokat az orosz néptől. Jól látható tehát, hogy ukrán részről egy nemzetépítés zajlik, aminek végső célja egy Oroszországtól spirituálisan, kulturálisan, történelmileg, gazdaságilag és politikailag független európai nyugati ortodox szláv állam létrehozása.

Írta: Krausz József

Orosz páncélvonat Kelet-Ukrajnában

Egy december elsején megjelent videóban tűnt fel tavasz óta először egy orosz páncélvonat Ukrajnában. Az Amur néven elhíresült, majdnem 150 méter hosszú vasparipa ezúttal a Donbasz régióban jelent meg, rajta az elengedhetetlen „Z” jelzéssel.
Oroszország jelenlegi tudásunk szerint négy páncélvonattal rendelkezik, még a szovjet időkből. Igaz, hogy az első csecsen háborúban még komoly szerepet játszottak, de az ezredforduló után leszerelték őket. Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter azonban 2016-ban bejelentette, hogy reaktiválják a páncélvonatokat.
Az Amur alapvetően nem kifejezetten a fronton teljesít szolgálatot, hanem sokkal inkább a vasúti pályák aknamentesítésével, azok helyreállításával és kiemelt jelentőségű vasúti csomópontok védelmével foglalkozik. Fő feladata azonban a logisztikát biztosító ellátóvonatok kísérése és védelme. Ennek érdekében egy 23mm-es ZU-23-as ikergépágyúval is fel van szerelve, ami hatásos védelmet biztosít alacsonyan szálló vadászgépek, sőt még a rettegett Bayraktar TB2-es drónok ellen is, azon túl, hogy szárazföldi célpontok ellen is bevethető. A vonat védelmét segíti az általa szállított harckocsik és páncélozott szállítójárművek fegyverzete is, valamint több mesterlövész- és géppuskaállással is rendelkezik.
A vonat alkalmas fontosabb személyek szállítására is, köszönhetően a 20mm-es páncéllal ellátott személykocsijának, de szükség esetén bármilyen szállítmányt rá lehet bízni, tekintve, hogy több platóval ellátott, teherszállításra tervezett kocsival is rendelkezik. A vonat el van látva egy, a kommunikációs jeleket zavarni képes eszközzel is, ezzel is segítve a rejtőzködését, igaz, ez a modern légifelderítés korában kifejezetten nehéz feladat.
Oroszország utánpótlás vonalainál ki kell emelni azt, hogy az ország rossz minőségű, fejletlen úthálózata miatt, az orosz hadsereg vasúton szállítja az utánpótlást, valamint sokszor a nehéztechnikát is. Éppen ezért nem rendelkeznek elég teherszállító gépjárművel, így Ukrajna megtámadása után sem tudták ezekkel elégségesen megoldani az utánpótlást, így hárul nagyobb szerep a vasútra.

Írta: Veres Máté

Orosz-ukrán konfliktus: a háború lelassulása várható az elkövetkező hónapokban

Amerikai hírszerző szervek információi szerint a harcok lelassulására lehet számítani az elkövetkező hónapokban. A konfliktus során a hideg idő következtében mindkét fél visszafogta offenzíváit és a „csapatok újra szervezését és utánpótlásaiknak rendezését” tűzték ki célul. A harcok lassulása azonban nem törte meg az ukrán erők ellenállását Avril Haines amerikai hírszerző igazgató szerint.
Az oroszoknak az elmúlt hetekben látszólag szűnni nem akaró csapásai az ukrán kritikus energetikai infrastruktúra ellenére sem sikerült számottevő előnyhöz jutniuk. A harcok során, amelyek orosz félről mai napig „különleges katonai műveletként” folynak, Oroszország több mint felét veszítette már el az Ukrajnától elfoglalt területeiből. Haines igazgató szerint a küzdelmek lelassulása észrevehető az orosz csapatkivonások óta Herszon nyugati részéből. Hozzátette, hogy mind az orosz mind az ukrán felek lehetséges ellen-offenzívákra készülnek fel a téli hónapokat követően. Amerikai hírszerzési információk szerint Vladimir Putyin orosz elnök nincs teljesen tudatában a fegyveres erejének megpróbáltatásaival. „Lőszerek hiányát és alacsony morált, utánpótlási és logisztikai problémákat látunk, amelyeket el fognak szenvedni az oroszok.
Ezzel ellentétben azonban a Háborús Tanulmányok Intézete szerint valószínűtlen, hogy lelassulnának a harcok a térségben, hiszen a Donyec-medence földrajzi adottságai hatására a fagyos talaj a „legoptimálisabb a gépesített manőverharcok folytatásához.” Az intézet állítását Serhiy Haidai, Luhanszk regionális kormányzójának megfigyelésére alapozta, aki figyelemmel kísérte a Donyec-medence változásait az éghajlat változásait követően.

Írta: Jaksi Zsolt

Szerkesztette: Patócskai Péter Ákos

Hasonló témájú cikkeink ide kattintva érhetők el.

A cikkben Ahmed Zalabany fényképét használtuk.

A Orosz-ukrán háborús hírfigyelő – 2022. november bejegyzés először Biztonságpolitika-én jelent meg.

Két és 18 év közötti szabadságvesztésre ítélte kedden a dél-franciaországi Nizzában hat és fél évvel ezelőtt 86 áldozatot és több mint 450 sebesültet követelő gázolásos terrortámadás nyolc vádlottját a párizsi különleges esküdtszék.

A három és fél hónapig tartó perben hét férfinak és egy nőnek kellett az öt terrorelhárítási bíróból álló különleges esküdtszék előtt felelnie. Egyikük sem iszlamista, s a ügyészség nem tekintette őket tettestársaknak. A vád szerint azonban mind a nyolcan valamilyen módon segítették az elkövetőt a merénylet előkészítésében, a nyomozás azt azonban nem tudta megállapítani, hogy tudtak-e arról, terrortámadás készül.

A két fővádlottat, Mohamed Ghraiebet és Chokri Chafroudot terrorista bűnszövetkezet vádjával ítélték el, mert tudtak a merénylő iszlamista radikalizálódásáról. Az ügyészség eredetileg 15 év szabadságvesztést indítványozott ellenük, a különleges esküdtszék azonban 18 év börtönbüntetést szabott ki mindkettőjükre.

A merénylő barátja, Ghraieb a támadás másnapján önként jelentkezett a rendőrségen, 2019-ben rendőri felügyelet mellett szabadlábra helyezték. Őt azzal vádolták, hogy segített az elkövetőnek a fegyverek beszerzésében és a támadáshoz használt kamion kibérlésében, jóllehet arra nincs bizonyíték, hogy tudomása volt a merénylettervről. A terrorista másik barátját, Chafroudot is hasonló indokkal ítélték el.

További hat embert, két tunéziait és négy albánt (Ramzi Arefa, Maksim Celaj, Endri Elezi, Artan Henaj, Brahim Tritou és Enkeledja Zace) két és 12 év közötti szabadságvesztésre ítéltek. Őket azzal vádolták, hogy tőlük vette a támadáshoz használt fegyvereket az elkövető, de a nyomozás arra nem talált bizonyítékot, hogy tudtak a merénylettervről, ezért nekik köztörvényes bűncselekmények miatt kellett felelniük.

A nizzai merényletet 2016. július 14-én este hajtották végre, miközben a tengerparti sétányon körülbelül harmincezren nézték a nemzeti ünnepet lezáró tűzijátékot. A tunéziai származású, 31 éves Mohamed Lahouaiej-Bouhlel egy 19 tonnás teherautóval belehajtott a tömegbe, és megpróbált minél több embert halálra gázolni. Az elkövetővel a helyszínen végeztek a rendőrök. A merényletet az Iszlám Állam dzsihadista szervezet vállalta magára, de a nyomozás megállapította, hogy az elkövető nem állt kapcsolatban a terrorcsoporttal, s nem is fogadott hűséget az Iszlám Államnak.

A támadásban 86-an vesztették életüket, köztük 15 kiskorú, az áldozatok közül 33-an külföldiek voltak, tíz ország állampolgárai. A pernek 2500 felperese volt, túlélők, az áldozatok hozzátartozói, sebesültek, szemtanúk. Közülük több mint háromszázan tettek tanúvallomást az esküdtszéken.

A nizzai volt a második legvéresebb franciaországi merénylet a 2015. november 13-i párizsi terrortámadás után, de a legtöbb áldozatot követelő azok közül, amelyeket egyetlen ember hajtott végre.

A nyomozás szerint a kamaszkorában kétszer is öngyilkossági kísérletet végrehajtó, rendkívül erőszakos és perverz Lahouaiej-Bouhlel feltételezhetően személyiségzavaros volt, feleségét rendszeresen szadista módon bántalmazta, ezért többször is indult ellene rendőrségi eljárás. Kicsapongó élete volt, alkoholizált és prostituáltakat látogatott, nem volt vallásgyakorló, nem tartották nyilván iszlamistaként. A hatóságok azt állapították meg, hogy Lahouaiej-Bouhlel csak a támadást megelőző hetekben kezdett komolyabb érdeklődést mutatni a radikális, dzsihadista mozgalmak iránt.

 

The post Nizzai terrortámadás: elítélték a gázolásos merénylő segítőit appeared first on .

Az Egyesült Államok Nemzetközi Fejlesztési Ügynöksége (USAID) kétpárti kongresszusi jóváhagyással olyan új, helyi kezdeményezéseket támogat Közép-Európában, amelyek célja a demokratikus intézmények, a civil társadalom és a független média, vagyis “az ellenálló demokratikus társadalmak pilléreinek megerősítése” – jelentette be a budapesti amerikai nagykövetség.

Közleményük szerint a programokat olyan partnerek fogják együttesen kivitelezni, akik alaposan ismerik a régiót, van tapasztalatuk a helyi közösségek személyre szabott támogatásában és elkötelezettek a nemzetközileg elismert jó gyakorlatok iránt a demokrácia támogatásának érdekében.

Az ügynökség Bulgáriában, a Csehországban, Magyarországon, Lengyelországban, Romániában, Szlovákiában és Szlovéniában támogatja partnereit a “civil társadalom kapacitásfejlesztése a demokratikus elvek erősítése és az alapvető szabadságjogok védelme érdekében”.

Továbbá a független média versenyképességének, pénzügyi függetlenségének és fenntarthatóságának erősítése; a civil társadalom és a média felügyeleti szerepének fejlesztése a jogállamiság fokozott betartása, a korrupció elleni küzdelem és az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés javítása; valamint az állampolgári elkötelezettség növelése kollektív cselekvés révén a demokratikus rendszerek megerősítése érdekében – írták.

A közleményben emlékeztettek, a Biden-Harris-kormányzat világossá tette, hogy a demokrácia megerősítése az Egyesült Államokban és világszerte alapvető fontosságú ahhoz, hogy korunk példátlan kihívásainak megfelelhessünk.

Az amerikai kongresszus kétpárti támogatással különített el forrásokat a demokrácia és a civil társadalom megerősítésére Közép-Európában, többek között az átláthatóság, a független média, a jogállamiság, a kisebbségi jogok és az antiszemitizmus elleni küzdelemre irányuló programok támogatására – közölték.

Mint írták, az ügynökség nyilvános pályázati felhívást tett közzé, hogy helyi partnereket keressen Közép-Európában a programok megvalósítására.

 

The post Az Egyesült Államok Nemzetközi Fejlesztési Ügynöksége közép-európai programot indít appeared first on .

Oroszország karácsonykor megkezdheti csapatainak kivonását Ukrajna területéről, és ezzel megmutathatja, hogy képes lemondani az agresszióról – jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hétfőn a világ legfejlettebb iparú demokráciáit összefogó G7 országcsoport vezetőihez videokapcsolaton keresztül intézett beszédében.

“Azt javasoljuk, hogy Oroszország tegyen egy konkrét, érdemi lépést a diplomáciai rendezés felé, amelyről Moszkvában oly gyakran beszélnek. Olyan ünnepek jönnek, amelyeket több milliárd ember ünnepel: a Gergely-naptár szerinti karácsony, az újév, és a Julián naptár szerinti karácsony. Ez az az idő, amikor a normális emberek a békére gondolnak, nem az agresszióra. Azt javaslom, hogy Oroszország legalább próbálja meg bizonyítani, hogy képes visszautasítani az agressziót. Helyes lenne idén karácsonykor megkezdeni az orosz csapatok kivonását Ukrajna nemzetközileg elismert területéről” – fejtette ki Zelenszkij.

Hozzátette, hogy ha Oroszország végrehajtja a csapatai kivonását Ukrajnából, akkor éppen ezzel biztosítja a harci cselekmények leállását is. “Remélem, hogy önök támogatják felhívásunkat, mert ez globális érdek. Egyben ez a béketervünk része. A megszállónak távoznia kell. Ez biztosan meg fog történni, és nem látom okát, hogy Oroszország miért ne tenné meg most, karácsonykor” – mondta az elnök. Azt is felvetette a G7-országoknak, hogy hívjanak össze egy különleges csúcstalálkozót, hogy eldöntsék, hogyan és mikor lehet megvalósítani az Ukrajna által javasolt béketerv pontjait.

Zelenszkij a november közepén tartott G20-csúcstalálkozón hozta nyilvánosságra tíz pontba szedett békefeltételeit. Ez az ukrán “békeképletnek” nevezett javaslat magában foglalja a nukleáris-, az élelmiszer- és az energiabiztonság garanciáit, valamint az orosz csapatok kivonását a megszállt ukrajnai területekről.

 

The post Orosz agresszió: Zelenszkij javasolta, hogy Oroszország karácsonykor kezdje el kivonni erőit Ukrajnából appeared first on .

Megkezdődött Varsóban az ukrán légimentőket kiképző tanfolyam, amelyen a sérültek és betegek kimenekítését gyakorolják háborús területekről.

Az első, tíz napig tartó kurzuson tíz légimentőt képeznek ki. A március végéig megvalósítandó projektben összesen ötven ember vesz részt öt csoportban.

A varsói légimentő központban a tanfolyamot Adam Niedzielski egészségügyi miniszter, Jacek Siewiera, a lengyel Nemzetbiztonsági Iroda (BBN) főnöke, valamint Irina Mikicsak ukrán egészségügyi miniszterhelyettes részvételével nyitották meg.

Niedzielski elmondta, hogy a kiképzés az európai uniós szabványoknak megfelelően zajlik, ezzel is elősegítve Ukrajna európai integrációját.

Mikicsak közölte, hogy a háború kitörése óta az ukrajnai kórházakból Lengyelországba, illetve Lengyelországon keresztül más államokba több mint kétezer gyógykezelés alatt álló pácienst menekítettek ki, köztük másfél ezer rákbeteget.

Robert Galazkowski, a lengyel légimentő szolgálat igazgatója elmondta: egy, már befejezett, 15 hétig tartó projekt keretében 550 ukrán orvost és egészségügyi dolgozót képeztek ki, ők most Ukrajnában a frontvonal közelében teljesítenek szolgálatot.

 

The post Orosz agresszió: ukrán légimentőket képeznek ki Lengyelországban appeared first on .

Az Európai Unió további iráni személyeket és szervezeteket vett szankciós intézkedések hatálya alá az Oroszországnak szállított, és általa Ukrajnában bevetett drónok, valamint az iráni tüntetések vérbe fojtása miatt – közölték az uniós tagállamok külügyminisztereinek ülése után.

A külügyminiszterek négy iráni embert és szintén négy iráni szervezetet vettek szankciós jegyzékbe az Oroszország által az ukrajnai háborúban használt drónok (UAV) fejlesztésében és szállításában betöltött szerepük miatt.

A külügyminiszterek továbbá húsz személyt és egy szervezetet vettek fel a szankciós jegyzékbe. A jegyzékbe vettek felelősök a Mahszá Amíni halála miatt kirobbant tüntetések vérbe fojtásáért – közölték.

A büntetőintézkedések az Európai Unióba való beutazási tilalomra és az unióban tárolt pénzeszközeik befagyasztására terjednek ki. Ezenfelül uniós országok állampolgárai és az unió területén bejegyzett szervezetek és bankok nem bocsáthatnak pénzügyi eszközöket a jegyzékbe vettek rendelkezésére. Az Irán elleni emberi jogi szankciórendszer emellett magában foglalja a távközlési eszközök megfigyelésére szolgáló berendezések, valamint a belső elnyomásra felhasználható berendezések iráni exportjának tilalmát is.

Az EU október 20-án vetett ki először szankciókat az iráni drónok Oroszországnak történő szállítása és ukrajnai bevetése miatt. Akkor három iráni személy, valamint egy szervezet került jegyzékbe. Az Európai Unió Tanácsa november 14-én két személyre és két szervezetre vetett ki szankciókat az Ukrajna területi egységét, önállóságát és függetlenségét aláásó vagy fenyegető cselekményekért felelős irániakkal szemben.

Az Ukrajna területi integritását, szuverenitását és függetlenségét aláásó vagy fenyegető cselekmények miatt az Európai Unió először 2014. március 17-én vezetett be korlátozó intézkedéseket amiatt, hogy egy oroszbarát kommandó előtte, február 27-én megszállta a krími parlamentet, a képviselők oroszbarát kormányt választottak, és népszavazást írtak ki az Oroszországhoz csatlakozásról. Az uniós tagállamok vezetői 2015 márciusában a szankciók időtartamát a minszki megállapodások teljes körű végrehajtásához kötötték.

 

The post Az EU kiterjesztette Iránnal szembeni szankcióit az Oroszországnak szállított drónok és az emberi jogok megsértése miatt appeared first on .