Biztonságpolitika

A tisztségviselő hozzátette, hogy mindhárom település a tengerbe nyúló kinburni keskeny földsávon található. Az Ukrajinszka Pravda hírportál emlékeztetett arra, hogy Natalia Humenyuk, a dél-ukrajnai műveleti parancsnokság sajtóközpontjának vezetője hétfőn közölte: a térségben most információs csendben zajlanak a hadműveletek. Annyit árult el, hogy a tengeren tomboló vihar segíti a terület felszabadítását.

Az ukrán vezérkar arról adott hírt, hogy a Mikolajivval szomszédos Herszon megyében lévő Sztrilkove faluban, az üdülőközpont területén az orosz megszállók kínzókamrát állítottak fel, amelyben ukrán állampolgárokat tartottak fogva és kínoztak. Az Ukrajinszka Pravda emlékeztetett arra, hogy a nemrég felszabadított megyeszékhelyen, Herszonban az ukrán hatóságok eddig már legalább négy hasonló kínzóhelyiséget fedeztek fel, kerületi rendőrkapitányságon és a fogdaépületekben.

A vezérkar keddi jelentésében kiemelte, hogy az orosz hadseregnek a február óta elszenvedett embervesztesége Ukrajnában elérte a 85 ezret.

Pavlo Kirilenko, Donyeck megye kormányzója arról tájékoztatott a Telegram üzenetküldő alkalmazáson, hogy az elmúlt nap alatt négy civil vesztette életét, és négy másik sérült meg a régióban orosz támadások következtében. Az Ukrenerho állami energiaszolgáltató vállalat sajtóközleményében arról tájékoztatott, hogy korlátozzák az áramellátást a keddi napon Ukrajna egész területén, óránként ütemezett kimaradások lesznek.

Volodimir Kudrickij, a vállalat vezetője sajtótájékoztatóján közölte, hogy az ukrán energiarendszert ért múlt heti masszív orosz rakétatámadás után az Ukrenerhónak “gyakorlatilag nem maradt ép hő- és vízerőműve, illetve csomóponti alállomása Ukrajnában. Szavai szerint az általa vezetett vállalat 15 objektumát érte csapás.

The post Orosz agresszió: Mikolajiv megyében már csak három település van megszállás alatt appeared first on .

A vádirat szerint az eset a Nyírbátori Menekültügyi Őrzött Befogadó Központ szálláshelyen történt. 2022. május 30-án két rendőr, egy fegyveres biztonsági őr és egy szociális munkás kísérte az objektum folyosóján a 23 éves afgán állampolgárt, aki hirtelen, előzmény nélkül megfordult, és nyújtott karral, erőteljes mozdulattal az őt kísérő rendőr arca irányába ütött.

A regionális nyomozó ügyészség az elkövetés napján nyomozást rendelt el, és előállíttatta a férfit az ügyészségre. A férfi ekkor újra agresszív magatartást tanúsított.

Az ügyészség gyanúsítottként hallgatta ki a külföldi férfit, és azt indítványozta, hogy ha elismeri tettét, a bíróság ítélje felfüggesztett szabadságvesztésre, valamint utasítsa ki öt évre Magyarország területéről.

The post Vádat emeltek egy afgán férfi ellen, aki meg akart ütni egy rendőrt appeared first on .

Észak Koreában 1993-tól kezdve láthatjuk az atomprogram iránti érdeklődést, melynek eredménye 2006. október 09-én mutatkozott meg, amikor az ország végrehajtotta első atomkísérletét. Ezt további próbálkozások követték, ezért 2009, 2013, 2016 és 2017 is az atomkísérlet évei voltak, amelyek több-kevesebb sikert hoztak az ország számára. A célba juttatáshoz szükséges eszközöket, azaz a ballisztikus rakétatechnológiát is elkezdte fejleszteni Észak-Korea, melyek hivatalosan egy műhold fellövési program keretein belül zajlottak. Ez a projekt 2012-ben hozott először sikert.

A „nukleáris energiapolitikáról” szóló törvény

2022. szeptemberében Észak-Korea jelenlegi vezetője Kim Dzsongun az ország nukleáris helyzetéről nyilatkozott, ahol szó esett egy nukleáris energiapolitikáról szóló új törvényről is.

„Nem áll szándékunkban lemondani a nukleáris fegyverekről. Az új törvény lehetetlenné teszi a denuklearizációs tárgyalásokat. Nem fogunk lemondani az önvédelem jogáról, amelytől az ország léte, a nép és az állam biztonsága függ, bármilyen nehéz is a helyzet, bármilyen politikai és katonai helyzetet is teremt az Egyesült Államok a Koreai-félszigeten, nem mondhatunk le a nukleáris fegyverekről, mert az amerikai atomállam megfékezésére van szükség” – mondta a vezető.

Ezen „nukleáris energiapolitikáról szóló törvény” jogilag is rögzíti az ország atomhatalmi státuszát. Kim Dzsongun a Legfelsőbb Népi Gyűlésének ülésén kijelentette, hogy Phenjan nem fog tárgyalni ezen fegyverek leszereléséről és eltávolításáról, hiszen ezek birtoklásához törvény által kimondott joga van az országnak. Emellett azonban kiemelték, hogy bár Észak-Korea megtartja nukleáris fegyvereit, „felelős atomhatalomként” fog viselkedni. A fogalom magában foglalja, hogy nem adhat át nukleáris eszközt, technológiát és ezzel kapcsolatos tudást vagy anyagot más országoknak. A dokumentum rendelkezései kiterjednek még az alkalmazás feltételeire és a témával kapcsolatos további döntéshozatal módjára is. Minden nukleáris fegyvereket és erőket érintő ügyekben az Államtanács elnöke élhet a döntéshozatal jogával.  A fegyvereket az ország kizárólag külső támadás vagy fenyegetés esetén alkalmazhatja, de bevethetőek a vezetés vagy fontos létesítmények ellen irányuló bármilyen nemű katonai akció esetén is.

Legfrissebb fejlemények

2022. november 3-án, csütörtökön a reggeli órákban Észak-Korea egy újabb fegyverkísérlettel mozgatta meg a közvéleményt és a biztonságpolitikai szakértőket. Az esemény során kilövésre került legalább három rakéta melyek közül az egyik egy nagy hatótávolságú, interkontinentális ballisztikus rakéta (ICBM) volt. A JCS (Seoul’s Joint Chiefs of Staff) a Phenjan területéről indított nagy hatótávú rakétát koreai idő szerint reggel 7:40-kor észlelte. A hanghatásokat a dél-koreai fővárosban is hallani lehetett, nyilatkozta a NK News. Szakértők szerint az Kim Dzsongunnak és az ország vezetőségének nem volt célja, hogy a rakéta belépjen a szomszédos országok területére, hiszen a fegyvert nagy szögben indították el. A rakéta legnagyobb magassága 1920 kilométer volt, és 760 kilométert sikerült megtennie. A ballisztikus rakéta a JCG (Japan Coast Guard) szerint 8:10-kor „landolt”, így a repülési ideje 20-30 perc lehetett.

A japán kormány evakuálási riasztást adott ki televízión, mobiltelefonon és nyilvános hangszórókon keresztül, illetve ideiglenesen leállította a figyelmeztetéssel érintett területeken a vonatok közlekedését. A riasztás Miyagi, Yamagata és Niigata prefektúrák lakosait érintette, akiket felszólítottak arra, hogy minél előbb menjenek valamilyen közelben lévő óvóhelyre. A vészjelzés ellenére nem érkezett jelentés sérültekről vagy egyéb károkról, ezért hamar visszaállították a korábbi rendet és elindították a vonatok közlekedését is.

Később Yasukaza Hamada, a japán védelmi miniszter elmondta, hogy a rakéta végül nem repült át Japán területe fölött. Ezután a miniszter hozzátette, hogy a hadsereg elvesztette a fegyver nyomát a radaron miután eltűnt a Korea és Japán közötti vizek fölött. Dél-Koreai biztonságpolitikai és katonai szakértők megállapították, hogy a kilőtt nagy hatótávú rakéta repülés közben meghibásodhatott és ezért a Japán -tengerbe esett. Az érintett országok tisztviselői szerint Észak-Koreának az idei évben nem ez volt az első sikertelenül végrehajtott ICBM-kísérlete.

Két további „rövid hatótávolságú” ballisztikus rakéta (SRBM) is kilövésre került a Kaechon térségből, ottani idő szerint reggel 8:39-kor. Ezek a rakéták csupán 330 kilométert repültek, 70 kilométeres maximális magassággal, azonban ezzel kapcsolatban az elemzések még folyamatban vannak.

A csütörtöki eseményeket megelőző napon Phenjan környékéről több mint 20 rakétát bocsátottak fel, ez a legtöbb, amit valaha egy napon elindítottak. Ezen rakéták egyike egy lakott dél-koreai sziget, Ulleung felé haladt, de végül az országok közötti tengeri határnál csapódott be. Az akció légiriadót váltott ki, ezért a lakosok számára evakuációs riasztást adtak ki. Válaszreakcióként Dél-Korea három precíziós irányítású rakétával támadta a keleti tengeri határokhoz közeli helyeket, illetve az ország elnöke elmondta, hogy folytatni fogják az Egyesült Államokkal közös hadgyakorlatokat. Az Éber vihar a valaha volt legnagyobb közös amerikai-dél-koreai hadgyakorlat, mely 2022. október 31-én kezdődött és lehetséges kiváltó oka volt az utána bekövetkezett eseménysornak. A felek a gyakorlat meghosszabbítása mellett döntöttek az aggasztó észak-koreai akciók miatt.

„Az észak-koreaiak igyekeznek lépést tartani, megpróbálják megmutatni, hogy képesek megvívni egy nukleáris háborút” – vélekedett az esetről a Carnegie Alapítvány a Nemzetközi Békéért munkatársa, Ankit Panda. Az NK News-nak azt is elmondta, hogy amennyiben valóban ICMB rakétáról volt szó, ez megmutatja Észak-Korea képességkészletét egy Dél-Korea, Japán vagy Guam elleni esetleges atom felhasználás esetén. Ez volt a történelem legintenzívebb rakétaindítási sorozata, mely során különböző típusú és hatótávolságú rakétákat lőttek ki az ország különböző pontjairól ilyen rövid időn belül.

Nemzetközi visszhang

A japán miniszterelnök, Kishida Fumio további elemzést kért a szakértőktől az esettel kapcsolatban, azonban már most nemtetszését fejezte ki Kim Dzsongun rakétakilövési tevékenységével szemben. Adrienne Watson az USA Nemzetbiztonsági Tanácsának szóvivője is elmondta véleményét az esettel kapcsolatban. Japánéhoz hasonló álláspontot közölt az Amerikai Egyesült Államok, miszerint elítélik az ICBM-kísérleteket. Hozzátették, hogy az elnök, Joe Biden a nemzetbiztonsági erőkkel, szövetségesekkel és partnerekkel a későbbiekben tovább értékelik majd a helyzetet. Yoon Seuk-yeol, Dél-Korea elnöke elmondta, hogy amennyiben Észak-Korea vezetése tovább folytatja ilyesfajta provokációit az ország további komolyabb izoláltságához fog vezetni. Az NSC értekezleten az is elhangzott, hogy elítélik a viselkedést miszerint ekkora erőforrásokat pazarolnak el provokáló katonai akciókra, figyelmen kívül hagyva a gazdasági nehézségektől és a COVID fenyegetésétől szenvedő lakosság helyzetét. Az eseménysorozat hatására természetesen megszólalt António Guterres, az ENSZ főtitkára is, aki „mélységes aggodalmát fejezte ki a koreai-félszigeti feszültségek és a konfrontációs retorika előtörése miatt”. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa pénteken kiadott közös nyilatkozatában minél hamarabbi „egységes fellépést” javasolt a nemzetközi béke megőrzése érdekében. Az Európai Unió kül-és biztonságpolitikai főképviselője, Josep Borrel is megszólalt, aki nemzetközi válaszra és az ENSZ-szankciók abszolút betartására szólított fel mindenkit. Hozzátette még, hogy Brüsszel szerint Észak-Korea a közelmúltban mutatott magatartásával egyre jobban kiélezi a lappangó feszültségeket a térségben. Az ország provokáló magatartása határozott negatív nemzetközi visszhangot váltott ki az országok és nemzetközi szervezetek vezetői és szakértői körében. „A fejlesztés, a tesztelés és telepítések intenzitása figyelemre méltó volt az elmúlt néhány évben” – mondta el Észak-Koreáról Daniel Pinkston, a Troy Egyetem nemzetközi kapcsolatok egyik oktatója. A professzor szerint az ország folytatni fogja a 2021 elején nyilvánosságra hozott fegyverfejlesztési terveken való munkálatokat, amit a közelmúltban zajlott események is alátámasztanak. „A világ a növekvő instabilitás szakaszába lép” – tette hozzá.

Az elítélő vélemények ellenére azonban Észak-Korea nem hagyott fel tevékenységével, hiszen 2022. november 5-én, szombaton és később a héten is további rakétákat lőttek ki, ezzel folytatva a fegyverkísérleteket sorát.

Vida Fanni cikke.

Hasonló témájú cikkeink ide kattintva érhetők el.

A cikkben felhasznált képek a flickr.com-ról származnak. 

A Észak Korea, mint atomhatalom bejegyzés először Biztonságpolitika-én jelent meg.

Pirger Csaba közölte: az elsőrendű vádlott egy pápai férfi, aki 2016-ban két kft. nevében, majd 2017-től egy új cég nevét felhasználva társaival az ország több városában szervezett termékbemutató programokat. Ezeken jellemzően idős, a csalás felismerésére, elhárítására korlátozottan képes sértetteknek értékesítettek különböző termékeket. A csoport tagjai telefonon keresztül ingyenes egészségügyi felmérésre hívták az embereket Szombathelyen, Pécsett, Érden, Kecskeméten, Miskolcon, Szegeden, Budapesten, Ajkán és Zalaegerszegen.

Az adott helyszíneken az ügyfeleknek egészségügyi felmérést színleltek, előadásokat és termékbemutatókat tartottak, hogy eladják nekik a jelentősen túlárazott, de valós egészségügyi hatást nem nyújtó termékeiket. Egyedinek tűnő kedvezményt kínálva vagy nyereményjátékot színlelve vették rá a termékek megvásárlására az egészségi állapotukról megtévesztett és emiatt megrémült embereket.

A sértetteknek az ügyletek után már nem állhattak el a vásárlástól, a kifizetett vételárelőleget egy esetben sem kapták vissza.

Érden egy olyan ingatlant béreltek, amelyben “egészségügyi intézmény hatását keltő berendezési tárgyak” is voltak, hogy a szabályos működés látszatát keltsék. Ott is végeztek “orvosi vizsgálatokat”, de a 13 vádlott közül csupán a másodrendűnek, egy máriakálnoki férfinak volt egészségügyi végzettsége, miközben más vádlott is rendszeresen orvosként mutatkozott be.

A “terápiás matracot”, nyak- vagy lábmasszírozó készüléket kínáló társaság tagjai ellen a Zalaegerszegi Járási Ügyészség 35 rendbeli csalás bűntette miatt emelt vádat. A megtévesztett vásárlóknak 60 ezertől 450 ezer forintig terjedő kárt okoztak.

The post Termékbemutatós csalással vádolnak tizenhárom embert appeared first on .

A helyi vezető bejelentette, hogy az orosz erők déltájban csapást mértek a város polgári infrastruktúrájára. Úgy tudja, becsapódás történt, és vannak sérültek is, de pontos számot egyelőre nem tudott közölni. A közösségi oldalakon halálos áldozatokról is beszámolnak. Ezt egyelőre hivatalosan nem erősítették meg.

Később Kirilo Timosenko, az ukrán elnöki iroda helyettes vezetője arról tájékoztatott, hogy egy halálos áldozata van a támadásnak – aki kórházba szállítás után vesztette életét -, és még legalább négy sebesültet szállítottak a megyei kórházba. Ugyancsak a megyei kórházba szállítottak egy nőt, aki a Herszon melletti Antonyivka települést ért orosz támadásban sérült meg – írta a tisztségviselő.

Szerhij Hajdaj, Luhanszk megye kormányzója egy tévéműsorban arról beszélt, hogy az ukrán csapatok “lépésről lépésre” haladnak előre és szabadítanak fel területeket a kelet-ukrajnai régióban, Szvatove és Kreminna települések irányában. A Liszicsanszk melletti Bilohorivka települést azonban folyamatosan támadják az orosz erők, ezért ott az ukrán csapatok védekezésre kényszerülnek – tette hozzá.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök vasárnap esti videoüzenetében – amelyet az elnöki iroda tett közzé honlapján – szintén azt állította, hogy Luhanszk megyében lassan, de előretörnek az ukrán csapatok. Kiemelte ugyanakkor, hogy jelenleg a legsúlyosabb harcok Donyeck megyében folynak. Megjegyezte, hogy a rossz időjárás miatt vasárnap kevesebb volt az orosz támadás a régióban.

Az elnök szavai szerint a déli Herszon megyében az ukrán fegyveres erők “tartják a védelmet, és következetesen, nagyon kiszámítottan semmisítik meg a megszállók potenciálját”.

Zelenszkij a lakossághoz intézett videoüzenetében leszögezte, hogy az ukránok áram és melegvíz nélkül elvannak, de soha nem lesznek el szabadság nélkül. Az üzenetet a méltóság és szabadság napja alkalmából intézte a lakossághoz. November 21-én ünneplik Ukrajnában a méltóság napját. 2013-ban ekkor kezdődtek a Majdanon, azaz a kijevi Függetlenség terén a tiltakozások amiatt, hogy az akkori ukrán vezetés – élén Viktor Janukovics exelnökkel – leállította Ukrajna társulási folyamatát az Európai Unióval. A több százezres tüntetések nyomán Janukovics 2014 februárjában Oroszországba menekült.

“Mindenki látta, milyen a mi népünk. Kitart a végsőkig. Nem veszítettük el a méltóságot, a bátorságot, az önmagunkba vetett hitet. És egyesültünk, hogy ne veszítsük el a szabadságot, a függetlenséget, és ne veszítsük el Ukrajnát. Maradhatunk pénz, benzin, meleg víz, villany nélkül, de szabadság nélkül nem, és ez nem változott” – hangoztatta az elnök, utalva az ország létfontosságú polgári infrastruktúráját ért orosz csapásokra.

The post Orosz agresszió: a büszke “hódítók” ismét lövik Herszont appeared first on .

Erre reagálva Rétvári Bence azt közölte, hogy az embercsempészek egyike azt vallotta, hogy a bűnszervezet vezetője mondta nekik azt, hogy használják a furgonban lévő fegyvert, ha szükséges. A kisbusz előtt egyébként egy “felvezető” autó haladt, amiben négyen utaztak; az autóban volt török, iraki és német állampolgár is, és – Rétvári megfogalmazása szerint – egyáltalán nem voltak együttműködők, nem nyitották ki az ajtót a rendőri felszólításra, ezért be kellett törni az autó ablakait.

Az államtitkár szerint a déli határon is néha valódi “csatajelenet” zajlik, mert a migránsok és az embercsempészek rátámadnak a rendőrökre: hozzájuk vágják a létrát, lefújják őket gázspray-vel vagy rájuk lőnek.

Rétvári elmondta azt is, hogy a magyar rendőrök is egyre kifinomultabb módszerekkel dolgoznak, de ahhoz, hogy a külföldi bűnözőkkel szemben fel tudjanak lépni, a Terrorelhárítási Központra is nagy szükség van. Kitért arra is, hogy a rabok több mint a tíz százaléka – több mint 2500 bűnöző – embercsempészés miatt került börtönbe. “Ez egy elképesztő teher a magyar börtönökben, nem erre jött létre a magyar büntetésvégrehajtási rendszer” — hangsúlyozta az államtitkár.

Összességében évente mintegy hárommilliárd forintba kerül a rabok elhelyezése – mondta, megjegyezve, hogy az unió pedig semmilyen segítséget nem nyújt Magyarországnak ebben.

Rétvári elmondta azt is, hogy idén már több mint 230 ezer illegális bevándorlót tartóztattak fel, tavaly ez a szám 122 ezer, míg tavalyelőtt 46 ezer volt. Az államtitkár szerint azért is jöhetnek most többen, mert a migránsok tudják, hogy Európa most nem a saját határainak a védelmével, hanem az ukrajnai háborúval van elfoglalva.

Vádat emeltek két, határsértőket kiraboló férfival szemben

Vádat emeltek két férfival szemben, akik augusztusban előbb kiraboltak hét határsértőt, majd értesítették az illegális határátlépésről a rendőrséget – tájékoztatta a Csongrád-Csanád Megyei Főügyészség szóvivője. Szanka Ferenc közölte, a letartóztatásban levő apát és fiát fegyveresen elkövetett rablás bűntettével vádolják. A két férfi “önkéntes határvédőként” szabadidejében a román-magyar határszakaszon megfigyelte az illegális határátlépőket, és rendszeresen jelezte a határsértéseket a hatóságok felé. Augusztus 4-én este 8 óra körül is hét illegális határátlépőre lettek figyelmesek. Az apa és fia ezt követően egy gáz-riasztó fegyverrel és gázspray-vel arra kényszerítették a sértetteket, hogy adják át nekik mobiltelefonjaikat, valamint mintegy 2300 eurójukat. A vádlottak, hogy követeléseiknek nyomatékot adjanak, a sértettek egy részét a spray-vel le is fújták. A vádlottak ezután a telefonokat eldobálták, a pénzt az autójukban elrejtették, majd az illegális határátlépésről a rendőrséget értesítették. A sértettek azonban a rendőröknek elmondták a történteket. A rendőrök megtalálták az elrejtett pénzt, a vádlottakat pedig előállították – közölte a csoportvezető ügyész.

Letartóztattak egy rendőrre támadó külföldi férfit Debrecenben
Elrendelte egy rendőrre támadó külföldi letartóztatását a Debreceni Járásbíróság pénteken – tudatta a Központi Nyomozó Főügyészség. A megalapozott gyanú szerint november 4-én este egy Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei őrzött szálláshelyen az idegenrendészeti őrizetben lévő külföldi férfi rátámadt az esti létszámellenőrzést végző rendőrre. A 28 éves szír állampolgárságú elkövető minden előzmény nélkül nagy erővel arcon fejelte, illetve ököllel megütötte a rendőrt, aki a támadás következtében zúzódásos sérülést szenvedett, és az egyik fogából letört egy darab. A Debreceni Regionális Nyomozó Ügyészség hivatalos személy elleni erőszak és súlyos testi sértés kísérlete miatt gyanúsítottként hallgatta ki az őrizetben lévő külföldi férfit, majd indítványozta letartóztatását. Önbíráskodás miatt a gyanúsított ellen a Nyírbátori Rendőrkapitányság is büntetőeljárást folytat, ezt a bűncselekményt szintén az őrzött szálláson követte el, októberben.

The post Egyre több az embercsempész és egyre agresszívabbak appeared first on .

A moszkvai tájékoztatás szerint a felek méltatták a kereskedelmi és gazdasági kapcsolatok pozitív dinamikáját, valamint a jelentős közös projektek szisztematikus előmozdítását, többek között az atomenergia-ágazatban. Különös figyelmet fordítottak az orosz elnök által októberben előterjesztett és török partnere által támogatott kezdeményezésre, amelynek értelmében egy nagy gázközpontot kellene létesíteni Törökországban.

A két vezető korábban utasítást adott a részletek kidolgozására a központtal kapcsolatban, amelyen keresztül Oroszország át tudná irányítani a gáztranzitot a felrobbantott Északi Áramlatok felől a Fekete-tenger térségébe és Törökországba.

Erdogan úgy látja: Európa Törökországon keresztül kaphatná az orosz gázt. Fatih Donmez török energiaügyi miniszter azt mondta, hogy a projekt keretében a gázelosztó az ország európai részén, Trákiában lenne. A Törökországban felhasznált gáz mintegy 44 százaléka Oroszországból származik.

The post Putyin és Erdogan törökországi gázelosztóközpont létrehozásáról tárgyalt appeared first on .

A kolosztrum a háziállatok immunrendszerének erősítésére legalkalmasabb termék, amelyet azonban manapság még kevesen ismernek. Leginkább azok találkozhattak a fogalommal, akik szültek már gyereket vagy kerültek kapcsolatba újszülöttel. Nézzük meg, milyen jelentősége van a kutyák és a macskák immunrendszerével, táplálásával kapcsolatban!

Mi is az a kolosztrum? 

A kolosztrum, amely a BioZoo.hu táplálékkiegészítők választékában is felfedezhető, tulajdonképpen a szülést követő napokban termelődő előtej, amely rendkívül értékes anyagokat tartalmaz. Olyan összetevőkkel rendelkezik és olyan tökéletes arányban, amely meghatározó a szervezet védekezőképessége szempontjából. 

A kolosztrum nemcsak az embernél van jelen, hanem más emlősöknél, például a szarvasmarhánál is. Hatalmas segítség lehet a házi kedvenceknek, így a kutyáknak és a macskáknak is. Számos előnnyel rendelkezik, amelyet kár lenne nem kihasználni. 

A kolosztrum alkotóelemei

A kolosztrum tartalmaz immunglobinokat, amelyek más néven antitestek és a szervezet kórokozók elleni védekezésében játszanak kiemelt szerepet. Vannak benne növekedési faktorok is, amelyek segítik a sejtek növekedését, az izmok, csontok, kötőszövetek növekedését és a bélhártya helyreállítását. 

A kolosztrumban lévő laktoferrin vírusölő, antimikrobális, gomba- és parazitaellenes hatásokkal is rendelkezik. A gyulladást kiváltó kórokozók elpusztításában is hatalmas szerepe van. A prolinban gazdag polipeptidek szabályozzák a csecsemőmirigyet és az immunfunkciókat, stimulálják az immunrendszert és segítenek a szervezetnek reagálni a külső behatolókra. A metil-szulfonil metán támogatja a sebgyógyulást és megakadályozza a porckopást. A vizsgálatok szerint a daganatos megbetegedések kezelésében is hatásos. 

Ezekben az esetekben lehet megfelelő

A kolosztrum számos előnnyel rendelkezik. Hatékony például az allergia kezelésében, amely egy eltúlzott immunválasz. A kiütéseket, viszketéseket okozó gyulladásokat is képes enyhíteni. Az áteresztő bél szindróma során az emésztetlen ételrészecskék a bélfalon keresztül a véráramba jutnak, számos kellemetlenséget – emésztési problémákat, bélgyulladást, allergiát – okozva ezzel az állatnak. Ennek a problémának a kezelésében is rendkívül hatásos lehet a kolosztrum. 

Ennek ismeretében nem meglepő, hogy hatékonyan gyógyítja a hasmenést is. A legtöbb típusú hasmenésnél jól működik. Ezeken kívül alkalmas a szájhigiénia javítására, a gyógyszerek miatti bélkárosodás csökkentésére, autoimmun betegségek, gombásodás és rák ellen, ízületi gondok esetén, sőt még öregedésgátlásra is. 

A kolosztrumot éhgyomorra érdemes alkalmazni, de keverhető leveshez, joghurthoz is. Érdemes tartani egy egyhónapos kúrát, majd egy kis szünetet követően szükség esetén megismételni.

The post Kolosztrum házi kedvenceknek appeared first on .

Ősszel illetve télen a szekrényünk egyik leggyakrabban hordott eleme a nagyméretű steppelt mellény, amely a puffer kabáthoz hasonlóan bármilyen outfit fölé könnyen felkapható. 

A legtöbbünk annyira szereti, hogy szinte minden nap ezt a darabot választja a megjelenése befejezéseként. A mi kedvenc modellünk az Abutik Női Ruha Webáruház mellényei közül való, amelyet az irodába menet, a gyerekek sporteseményei alkalmából, de akár a munka utáni közös koktélozáskor is felveszünk. Így néha napján már kissé unalmasnak tűnik. 

Ha te is így vagy ezzel, akkor mindenképpen olvass tovább, hiszen ebben a cikkünkben megosztjuk néhány tippünket azzal kapcsolatban, hogy hogyan formázd, és viseld a kedvenc nagyméretű steppelt mellényedet úgy, hogy az összeállításaid divatosak, egyediek és izgalmasak maradjanak.

Milyen az ideális steppelt mellény?

A legfontosabb, hogy egy olyan darabot találj, amelynek az anyaga megvéd a hideg időjárás zord körülményeitől, továbbá méretileg megfelel a testalkatodnak, és alatta marad még elegendő hely a rétegezéshez. Ha pedig mindezek mellett univerzálisan is viselhető, akkor megütötted vele a főnyereményt. Ez a steppelt mellény ugyanis nem csupán egy szimpla felsőruházati rétegként fog funkcionálni, hanem nyilatkozat darab is lehet, ha megfelelő ruházattal és kiegészítőkkel kombinálod.

Áramvonalas sziluett a mindennapokra

Mivel általában a nagyobb méretű steppelt mellények eléggé formátlanok, így a viselésük során az egyensúly megteremtése a megjelenésedben kiemelt jelentőséggel bír. Válassz tehát hozzá egy testhezállóbb hosszú ujjú felsőt, alsórészként pedig egy műbőr leggingset vagy egy egyenes szárú skinny farmert! Ez segít kialakítani az arányokat, aminek köszönhetően nem érzed majd úgy, hogy a mellény vizuálisan elsöprőleg hat az összeállításodban. Lábbeliként pedig egy füles zsebbel ellátott csizmát javasolunk. Ez lehet akár bokáig érő, de a térdmagasságban végződő verzió is szuper lehet. 

Outfit a hétvégére

A mozgalmas munkanapok után a hétvégén sokkal inkább a kényelmet részesítjük előnyben. Emiatt ilyenkor gyakran nyúlunk a jó öreg sportosabb fazonú nadrág-pulóver kombinációjához, főként monokróm színekben, és innen építjük tovább az outfitünket. Belebújunk a hozzáillő sneakerbe, és az összeállításhoz a Cavaricci állógalléros, keki színű steppelt női mellénnyel adunk egyfajta színfoltot. De jöhet még hozzá akár néhány finom ékszer és egy kézitáska is.

Más dzsekivel együtt történő rétegezés

A steppelt mellény viselése nagyszerű módja annak, hogy melegen tartsd magadat anélkül, hogy mályvacukornak néznél ki. A különösen hidegebb napokon azonban nincs kizárva, hogy a mellényedet egy könnyebb kabát, például egy kockás blézer fölé rétegezd. A kulcs itt az, hogy olyan darabokat válassz, amelyek valamivel hosszabbak vagy rövidebbek, mint a mellényed. 

Reméljük, hogy ezekkel a tippjeinkkel sikerült inspirációt nyújtanunk ahhoz, hogy változatosan és igazán stílusosan tudd viselni a steppelt mellényedet.

The post Tippek a nagyméretű steppelt mellény stílusos viseléséhez appeared first on .

Blaszczak arra reagált a Twitteren, hogy Christine Lambrecht német védelmi miniszter felajánlotta: Berlin az amerikai gyártmányú Patriot-ütegek, valamint brit gyártmányú Eurofighter vadászgépek ideiglenes telepítésével támogatná Lengyelország védelmi erőit.

“Elégedetten fogadtam a német védelmi miniszter ajánlatát” – írta Blaszczak bejegyzésében. A politikus bejelentette: a tervezett hétfői telefonbeszélgetésben azt fogja javasolni a német félnek, hogy a Patriot-ütegeket a lengyel-ukrán határ közelébe telepítsék.

A Lengyelországnak felajánlott védelmi támogatás hasonló a szlovákiai német misszióhoz, amelyet Lambrecht vasárnapi bejelentése szerint a jövő év végéig meghosszabbítanának. A német felajánlás a lengyelországi Patriot-állomány ideiglenes bővítését jelenti. Egy lengyel-amerikai megállapodás értelmében pedig a lengyel hadsereg az év végéig két Patriot-üteget szerez be. Két további üteget már korábban délkelet-Lengyelországba telepítettek az ukrajnai háború kitörése miatt megerősített amerikai katonai jelenlét keretében.

Németország azt követően ajánlotta fel Lengyelországnak ezeket a védelmi fegyvereket, hogy robbanás történt a kelet-lengyelországi Przewodów településen, két ember halálát okozva. A részleges vizsgálati eredmények alapján Varsó közölte: Przewodówban feltehetőleg az ukrán légvédelem egyik, szovjet gyártmányú rakétája csapódott be. Az esetet “tragikus kimenetelű balesetnek” nevezték.

Ukrajna energiarendszerének csaknem fele leállt az orosz csapások miatt
Ukrajna energiarendszerének csaknem fele leállt az orosz rakétacsapások következtében – jelentette ki Denisz Smihal ukrán miniszterelnök. A kormányfő hangsúlyozta, hogy Oroszország folytatja a rakétacsapásokat Ukrajna létfontosságú polgári infrastruktúrája ellen, így harcolva a civil lakosság ellen, és megfosztva az embereket a téli időszakban az áramtól, a vezetékes víztől, a fűtéstől és a kommunikációtól. Emlékeztetett arra, hogy csak november 15-én Oroszország mintegy száz rakétát lőtt ki Ukrajna városaira. Kiemelte, hogy ilyen körülmények között Ukrajnának további támogatásra van szüksége európai partnereitől az energiaszektorban. Kiegészítő berendezések szállítására számít, valamint gáz beszerzése céljából pénzügyi forrásokra.

The post Orosz agresszió: Varsó elfogadja Berlin felajánlását a Patriot rakéták ideiglenes telepítésére appeared first on .

A 2022-es év első féléve eddig nem látott diplomáciai csúcsidőszakot hozott a NATO életében. Ukrajna orosz inváziója a jelek szerint új lendületet adott, és új irányt mutatott az észak-atlanti szövetség számára. Arra még nem volt példa, hogy ilyen rövid időn belül három magas szintű találkozót tartson a szövetség NATO-tagországok állam-, illetve kormányfőinek márciusban rendezett rendkívüli brüsszeli találkozója után a NATO-tagországok külügyminisztereinek kétnapos berlini tanácskozása következett 2022. május 14-15-én, amit a NATO-csúcstalálkozó zárt.

Az éves NATO-csúcsra 2022. június 29-30.-án Madridban került sor, ahol két új tagországot üdvözölhetett soraiban, mivel Svédország és Finnország felvételi kérelmét jóváhagyták. A nem tagok közül az együttműködés elmélyítése és a globális kihívások kezelése érdekében meghívottként jelen volt Ausztrália, Grúzia, Írország, Japán, Új-Zéland, és Dél-Korea magas rangú képviselője.  Ukrajna távolról vett részt.

Madrid: Az új stratégiai koncepció

A 2022-es madridi NATO-csúcson a tagországok elfogadták a szövetség új “Stratégiai Koncepcióját”, (egy hosszú távú tervezési dokumentum, amelyet utoljára 2010-ben frissítettek), amely meghatározza a következő évtized prioritásait, alapvető feladatait. A tagállamok kihangsúlyozták, hogy Oroszországot tekintik biztonságuk „legjelentősebb és legközvetlenebb veszélyének”. A NATO azt is állítja, hogy mint szövetség nem törekszik konfrontációra Oroszországgal, és nem is jelent rá veszélyt. Ennek ellenére a NATO jelentősen megerősíti haderejét Oroszország elrettentése és saját önvédelem érdekében.  A szövetség a stratégiai nukleáris erőket, különösen az Egyesült Államokat tekinti biztonsága legmagasabb garanciájának. Tovább kívánja erősíteni saját védelmi képességeit, ezért a tagállamok megállapodtak abban, hogy katonai költségvetésüket a GDP 2 százaléka fölé emelik.  Egy átfogó segélycsomagról is döntés született az ukrán fegyveres erők kiképzésére és felszerelésére. Ezen kívül Bulgáriában, Romániában, Magyarországon és Szlovákiában négy új harci csoportot hoznak létre, ami egyértelműen tükrözi, a fekete-tengeri térségre irányuló összpontosítás fokozódó jellegét

A blokk továbbra is erősíti partnerségi kapcsolatait Ukrajnával és Grúziával, amelyek csatlakozni kívánnak a szövetséghez, emellett fel kíván lépni Kínával szemben, kibővítve partnerségét az ázsiai csendes-óceáni térségben. Japán, Ausztrália, Új-Zéland és Dél-Korea kormány- és államfőinek részvételével megerősítést nyert, hogy a szövetség túllép transzatlanti identitásán.

Az új stratégiai ellenfél: Kína

A dokumentum első alkalommal foglalkozik Kínával és azokkal a kihívásokkal is, amelyeket Peking jelent a NATO szövetségesek, a nyugati típusú világrend biztonsága, érdekei és értékei ellen. Eszerint Kína most „rendszerszintű kihívás” az euro-atlanti biztonság számára. A NATO „rosszindulatú hibrid és kiber hadműveletekkel” vádolja az országot, amely az ellátási láncok feletti ellenőrzést akarja gyakorolni, és „gazdasági befolyást használ a stratégiai függőségek megteremtésére és befolyásának növelésére”.

A dokumentum tudomásul veszi a „Kínai Népköztársaság és az Orosz Föderáció közötti stratégiai partnerség elmélyülését, valamint a szabályokon alapuló nemzetközi rend aláásására irányuló, egymást kölcsönösen erősítő kísérleteiket”.

A NATO Kína elleni határozott fellépésnek voltak látható előzményei. A 2021. júniusában tartott találkozón a tagállamok vezetői közös nyilatkozatukban azt írták, hogy Kína céljai és fenyegető magatartása rendszerszintű kihívást jelent a szabályokon alapuló nemzetközi rendre, valamint a szövetség biztonságával összefüggő területekre. Amiatt is bírálták Pekinget, mert gyors ütemben bővíti nukleáris erejét, továbbá hadseregének korszerűsítése nem átlátható.

“Kína katonai megerősödése, növekvő befolyása és kényszerítő hozzáállása ugyancsak kihívásokat jelent számunkra” – közölte Jens Stoltenberg.

A szövetség nagy média figyelemmel kísért londoni vezetői találkozóját 2019. december 3–4-én tartották azzal a céllal, hogy megemlékezzenek a NATO alapításának 70. és a vasfüggöny lebontásának 30. évfordulójáról. A kiadott kommüniké összefoglalta és megerősítette a NATO aktuális tevékenységét és érvényben lévő határozatait. A szövegben viszont megjelentek olyan új döntések és politikai megállapítások, amelyek akár stratégiai irányváltásokat is jelenthetnek a szövetségi politikában.

Kína korábban sohasem szerepelt a NATO-tanácskozások napirendjén. Bár a tagállamok véleménye nem egységes a Kína-kérdés megítélésében, a “NATO 2030” jelentés Kínát már potenciális rendszerszintű ellenfélként jelölte meg, amelynek kooperatív vagy konfrontatív megoldása a NATO jövőjét befolyásoló fontos tényező lehet. Az űr műveleti térré nyilvánítása pedig felgyorsíthatja azt a fegyverkezési versenyt, amely a „Big3” katonai szuperhatalom (Amerikai Egyesült Államok, Oroszország, Kína) között már elkezdődött.”

A NATO útja Európából Ázsiába

Washington vezetésével 1949-ben létrehozták a NATO-t, hogy megállítsa és ellensúlyozza a Szovjetunió terjeszkedési ambícióit. A szövetségbe tömörült államok közös célja az volt, hogy Nyugat-Európa többé ne szembesüljön totalitárius fenyegetéssel. A berlini fal leomlása 1989-ben és a Szovjetunió felbomlása 1991-ben sem volt elegendő indok a NATO küldetés befejezéséhez. Az olyan történések, mint Kuvait iraki inváziója és a Jugoszláv polgárháború, a globális katonai szövetség létezésébe vetett hit megőrzését szolgálták. A 2001 szeptember 11.-i merényletek és a terrorizmus elleni meghirdetett globális harc is megerősítette ezt az igényt.  Washington ezekben az években mindig sikeresen mutatott fel egy új ellenségképet, ami életben tartotta a NATO-t.

A szövetség jövője szempontjából a fordulópontot, és az utat a globális terjeszkedés felé mégsem háborús, inkább a globális gazdasági versenyben bekövetkezett ellentétek nyitották meg, amelyek az Egyesült Államok és Kína között feszültek. A NATO alapító szerződése az „észak-atlanti térségre” korlátozza szerepét, így nem vesz fel Ázsiából származó tagokat, és nem vállal semmilyen kötelezettséget az ázsiai országok védelmére. A legújabb lépések azonban azt mutatják, hogy tagjai szükségét látják a hasonló gondolkodású ázsiai és óceániai demokráciákkal való együttműködésnek, hogy megerősítsék a fennálló nemzetközi rendszert a jövőbeli kihívásokkal szemben. Amikor Japán, Dél-Korea, Ausztrália és Új-Zéland képviselői részt vettek a tagországok külügyminisztereinek kétnapos berlini tanácskozásán, majd vezetői jelen voltak első NATO-csúcstalálkozójukon június végén, a politikai üzenet egyértelmű volt: gyakoribb és mélyebb lesz a koordináció a NATO és az Egyesült Államok ázsiai-csendes-óceáni szövetségesei között. A NATO Ázsiára való kiterjesztésének ötlete nyilvánvaló szerepet játszik az Egyesült Államok indo-csendes-óceáni stratégiájában.

Egyesült Államok arra törekedett, hogy a NATO a lehető leghamarabb teljes körűen megtelepedjen az ázsiai-csendes-óceáni térségben az intézmények és intézkedések tekintetében. Jens Stoltenberg NATO-főtitkár több alkalommal hangsúlyozta, hogy a NATO-nak és ázsiai-csendes-óceáni partnereinek meg kell erősítenie a gyakorlati együttműködést különböző területeken, beleértve a tengeri biztonságot és a kibertechnológiát.

Washington a Quad nevű biztonsági csoportot vezeti Japánnal, Ausztráliával és Indiával együtt. Aláírta az AUKUS-egyezményt Ausztráliával és az Egyesült Királysággal is, amelynek értelmében Canberra atommeghajtású tengeralattjárókat kap. Új-Zéland és Ausztrália is része a Five Eyes hírszerzési szövetségnek az Egyesült Államokkal, az Egyesült Királysággal és Kanadával. Az elmúlt években évben a NATO a globális partnerségi rendszereken keresztül egyesítette az ázsiai-csendes-óceáni szövetségesei erőforrásait. Washington stratégiai akarata egyre erősebb szövetségek formájában van jelen a térségben, amely egy Kína bekerítését célzó hadművelet része.

Kínai reakciók

Kína határozottan ellenzi a szerinte hidegháborús gondolkodással és ideológiai elfogultsággal teli új Stratégiai Koncepciót, amely rosszindulatúan támadja és gyalázza. Ezt véleményt a legmagasabb fórumon is többször jelezték.

Zhang Jun(张军), Kína ENSZ-nagykövete az ENSZ-közgyűlésén tartott beszédében elmondta, hogy “az USA erőpozícióba vetett vak hite, a katonai szövetség kibővítése és a saját biztonságra való törekvése más országok bizonytalanságának rovására elkerülhetetlenül biztonsági dilemmákhoz vezet”.

Kijelentette továbbá, hogy a „ NATO-nak át kell gondolnia saját helyzetét és felelősségét, teljesen fel kell hagynia a hidegháborús, blokk-konfrontációra épülő mentalitással, és törekednie kell egy kiegyensúlyozott, hatékony és fenntartható biztonsági keret felépítésére, összhangban az oszthatatlanság elvével.”

A nagykövet sürgette a NATO-t, “hogy vonja le a tanulságot, és ne használja fel az ukrajnai válságot ürügyként a blokkok világméretű konfrontációjának vagy egy új hidegháborúnak a szítására, és ne keressen képzeletbeli ellenségeket az ázsiai-csendes-óceáni térségben, és ne hozzon létre mesterségesen ellentmondásokat és megosztottságot.”

Peking szerint ”elavult hidegháborús forgatókönyvet soha nem szabad megismételni az ázsiai-csendes-óceáni térségben, és a világban zajló zűrzavarok és háborúk soha nem történhetnek meg az ázsiai-csendes-óceáni övezetben.”

A kínai kormányzat határozottan jelzést küldtek azon erők számára, amelyek arra ösztökélik a NATO-t, hogy “tovább terjesszék csápjait az ázsiai-csendes-óceáni térségre, vagy katonai szövetségekre támaszkodva állítsák össze a NATO ázsiai-csendes-óceáni változatát.”

A kínai katonai költségvetés exponenciális növekedése, ami becslések szerint 2022-ben 7,1 százalékkal nő, arról árulkodik, hogy Kína hogyan látja saját szerepét és érdekeit. Az Egyesült Államok Kína elleni kereskedelmi háborúja, amelyet Donald Trump volt amerikai elnök is felgyorsított, egyértelműen emlékeztette Pekinget arra, hogy a globális gazdasági hatalom, a világszintű hozzáférés az ásványkincsekhez, és energiahordozókhoz, kereskedelmi utakhoz, csak egyenlő katonai erővel garantálható. Ez a felismerés magyarázza Kína azon döntését, hogy 2017-ben megnyitja első tengerentúli katonai támaszpontját Dzsibutiban, Afrika szarvának stratégiai részén, valamint magyarázza Peking félkatonai lépéseit a Dél-kínai-tenger három mesterséges szigetén, továbbá a Salamon Szigetekkel kötött legújabb katonai megállapodását.

Oroszország és Kína, mint fenyegetés

A hidegháború óta eltelt években a világ egyes nagy- és középhatalmai különböző kontinenseken és régiókban többoldalú politikával igyekeztek szembeszállni az Egyesült Államok, a nyugati típusú civilizáció, és intézményei globális hegemóniájával. A kapitalista rendszer hamar felismerte, hogy politikai és gazdasági stabilitása és túlélése nehéz lenne komoly rivális és ellenségkép nélkül. Éppen ezért a világ, az eltelt három évtizedben, állandó konfliktusban élt, ami a globalizált amerikai értékekkel rendelkező egypólusú és a kulturális és politikai sokszínűséggel jellemezhető többpólusú világ között állt fenn. Oroszország 2022-es ukrajnai inváziója fordulópontot jelenthet, és a jövő történései valószínűleg komoly következményekkel járnak a nemzetközi rendre nézve.

A NATO úgy véli, hogy az Oroszország és Kína közötti partnerség elmélyítése sérti a szövetség értékeit és érdekeit. A NATO szerint Kína a globális logisztikai láncok és gazdaság ellenőrzésével igyekszik aláásni a jelenlegi világrendet.

A „jelenlegi világrend” védelmének hangsúlyozásával a NATO a jelek szerint szembenállást hirdet azokkal az országokkal és szövetségekkel szemben, amelyek szerint annak fenntartása megőrzi az „egypólusú világot” lényegében az Egyesült Államok irányításával, és akik ezt a struktúrát egy igazságosabb, „többpólusú” világgá akarják átformálni, amelyben minden nemzet nagyobb beleszólást kaphat a világ ügyeibe.

A többpólusú világrend felé

A II. Világháború utáni évtizedek hegemón gazdasági és katonai szereplőinek a nyugati típusú civilizációt alkotó államok bizonyultak, az Amerikai Egyesült Államok vitathatatlan vezetésével. Kína többször is nemtetszését fejezi ki a kialakult nemzetközi intézményekben betöltött másodszintű szerepével kapcsolatban. Már a Bécsi Emberjogi Konferencián (1993) konfrontáció alakult ki az Egyesült Államok külügyminisztere által vezetett Nyugat, valamint az iszlám államok és Kína koalíciója között, ahol az utóbbiak határozottan visszautasították a nyugati civilizációs paradigma univerzalizmusát. Álláspontjuk szerint globalizáció nem más, mint a nyugati civilizáció, s különösen az amerikai változatának hegemóniára való törekvése. A Szovjetunió összeomlása után 1991-ben létrejött egypólusú világ, amelyet Wasington abszolút hegemóniája jellemez, minden bizonnyal lassan eltűnik.  Egyre nagyobb méreteket ölt a nem nyugati világban a konkrét ellenállás az amerikai hegemóniával szemben.

Xi Jinping (习近平) kínai elnök országa ENSZ tagságának öt évtizedes évfordulóján tartott beszédében kijelentette, hogy a nemzetközi szabályokat és rendet nem szabad egyetlen hatalomnak vagy egy tömbnek diktálnia.

Az orosz elnök is “visszafordíthatatlannak” nevezte a többpólusú világ kialakulását, és azt mondta, hogy egy ország vagy országok egy csoportjának uralma a globális színtéren “veszélyes”. Vlagyimir Putyin a Szentpétervári Nemzetközi Jogi Fórum résztvevőihez fordulva elmondta: Oroszország támogatja ezt a folyamatot, és álláspontja az, hogy ennek a demokratikus, igazságosabb világrendnek a kölcsönös tiszteleten, bizalmon és a nemzetközi jog általánosan elfogadott elvein kell alapulnia.

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter és Wang Yi(王毅) kínai külügyminiszter 2022. március 30-i találkozója valószínűleg nemcsak az időzítése miatt volt fontos, hanem a két vezető diplomata határozott politikai diskurzust folytatva kiemelték a Moszkva és Peking közötti kapcsolatok erősödését, és félreérthetetlen céljait. Lavrov új “világrendről” beszélt, amikor kiemelte, hogy: “egy többpólusú, igazságos, demokratikus világrend felé fogunk haladni.” A maga részéről Wang Yi nagyon pontosan megismételte országa álláspontját az Oroszországgal és a Nyugattal fennálló kapcsolataival kapcsolatban, néhány olyan szóval és kifejezéssel, amelyeket Vlagyimir Putyin orosz elnök és kínai kollégája, Xi Jinping február 4-i találkozóján használtak. “A Kína-Oroszország együttműködésnek nincsenek határai… A békére való törekvésünknek nincsenek határai, a biztonság fenntartásának nincsenek határai, a hegemóniával szembeni ellenállásunknak nincsenek határai” – mondta Wang.

Ma már abszurd dolog katonai-ideológiai szövetségekben gondolkodni, mint amilyenek a hidegháború idején jöttek létre. A mai kapcsolatok szorosan összefonódnak, leginkább a kölcsönös gazdasági és kereskedelmi egymásrautaltság logikáján keresztül, és a változó stratégiai társulások lehetővé teszik a két akár ellentétes tábor országainak együttműködését. Példaként említhető a BRICS-csoport (Brazília, Oroszország, India, Kína, Dél-Afrika), ahová a NATO tag Törökország jelezte belépési szándékát, a Sanghaji Együttműködési Szervezet (beleértve Kínát, Oroszországot, és a csatlakozó ősellenségeket: Indiát és Pakisztánt), vagy akár a Regionális Átfogó Gazdasági Partnerség, a világ valaha volt legnagyobb szabadkereskedelmi megállapodása, amely magában foglalja az ASEAN (Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetsége) országait, Dél-Koreát, Japánt és Kínát

A 2022. június 23-24-én tartott BRICS- és BRICS+-csúcstalálkozók, valamint a Belt and Road Kezdeményezés, a Sanghaji Együttműködési Szervezet és az Eurázsiai Gazdasági Unió közötti együttműködés elmélyítését célzó megbeszélések azt mutatják, hogy még az Egyesült Államok szövetségesei, például Brazília és India sem állnak készen arra, hogy megszakítsák a kapcsolatokat Oroszországgal, és belépjen az USA-Oroszország harcba. Ezek a fejlemények azt bizonyíthatják, hogy a többpólusú világrend megjelenése lehet az egyik legvalószínűbb jövőbeli forgatókönyv. Nem Kína az egyetlen jelentős szereplő, amely nem fogad el Oroszország elleni szankciókat. Ugyanígy tett India, valamint Afrika, Ázsia és Latin-Amerika államainak túlnyomó többsége. A BRICS-csúcson a tagállamok megfogadták, hogy az egyenlőségen és az igazságosságon alapuló fenntartható fejlődés útját választják, miközben szerintük a NATO-tagállamok továbbra is konfrontációkat és konfliktusokat szítanak, hogy továbbra is uralják a világot.

Kína és Oroszország együttműködése.

Kína és Oroszország az elmúlt évtizedben kiterjesztette a kereskedelmi és védelmi kapcsolatait. Formális nem szövetségesek, megkérdőjelezhető a kapcsolat erőssége, de következetesen osztoznak abban a vágyban, hogy megfékezzék az Egyesült Államok hatalmát és megkérdőjelezzék hegemóniáját. Újonnan szerveződő eurázsiai erőtér megteremtésének egyik fő kérdésköre, hogy miként lesz képes Kína az energiahordozók és ipari alapanyagok tekintetében új szövetségeseket találni. Ezen belül is az egyik legfontosabb kérdés az, hogy hogyan alakul a közeljövőben az orosz-kínai viszony. “Ennek legnagyobb szabású eseménye Vlagyimir Putyin 2014. évi májusi kínai látogatása volt, amelynek keretében több mint egy évtizedes tárgyalás után aláírták az orosz Gazprom és a kínai CNPC (China National Petroleum Corporation) között az „évszázad üzletének” nevezett gázmegállapodást. Ennek értelmében a Gazprom vállalta, hogy 30 éven keresztül évi 38 milliárd köbméter gázt szállít Kínába. Az orosz-kínai viszony erősödésére utal az is, hogy az orosz és a kínai jegybank bejelentette, hogy közös megállapodás tervezetet dolgozott ki, hogy az egymás közötti devizacsere-ügyleteket saját devizában fogják lebonyolítani, s így kiiktatják az amerikai dollárt.”[1]

A hatalmas és növekvő piacokon résztvevő felek közvetlen gazdasági érdekeiken kívül hasonló kihívásokkal is szembe kell nézniük. Mindkét ország például nagyobb mértékben kíván hozzáférni a kereskedelmi vízi utakhoz, de a nyugati katonai lépései hatására a világ néhány legfontosabb kereskedelmi útvonala mentén visszaszorultak. Így nem meglepő, hogy Oroszország egyik legfontosabb stratégiai prioritása az Ukrajnával szembeni agresszió során a Fekete-tengerhez való hozzáférésének javítása, ahol a világkereskedelem jelentős százaléka folyik, különösen a búza és más alapvető élelmiszer-ellátás terén. Oroszországhoz hasonlóan Kína is azon fáradozik, hogy elkerülje az Egyesült Államok katonai hegemóniáját, különösen az indo-csendes-óceáni térségben.

Ahogy a nyugat próbálja teljesen elzárni Oroszországot pénzügyi piacaitól és technológiai innovációitól, és jelentősen csökkenti az orosz olaj- és gázimportot, Oroszország egyre inkább Kínára, Indiára támaszkodik gazdasági túlélés érdekében. Az orosz-kínai partnerség tovább erősödik. A következő években Kína és Oroszország összehangolhatja kölcsönös érdekek mentén a Belt and Road kezdeményezést és az Eurázsiai Gazdasági Uniót.  Talán egy évtizeden belül egy új, erős gazdasági-kereskedelmi pólus jön létre, amely Kínából, Oroszországból, néhány közép-ázsiai, dél-kaukázusi, közel-keleti és délkelet-ázsiai államból áll.

Kína retorikája az ukrajnai konfliktus mentén határozottan Oroszországnak kedvez, tényleges politikája inkább a be nem avatkozáshoz hasonlít. Ha Kína nyíltan támogatta volna Oroszországot, mint ahogyan a NATO, az EU, vagy az Egyesült Államok Ukrajnát, az a nemzetközi politika fordulópontja lett volna. A világ ismét széteshetett volna két rivális blokkra, Ukrajna pedig a 21. századi kétpólusú konfrontáció első csatatere lenne.

Befejezés

“A NATO terjeszkedése és az ukrajnai válságra adott reakciói hatalmas társadalmi-gazdasági és politikai problémákat, sőt megrázkódtatásokat fog okozni, ahogy telik az idő”- mondta Jan Oberg, a Transznacionális Béke- és Jövőkutatási Alapítvány igazgatója egy interjúban.

A nem olyan régen Macron francia elnök által még “agyhalottnak” nevezett, más vezető európai politikusok szerint “elavult” -nak tekinthető NATO úgy tűnik képes volt villámgyorsan modernizálni önmagát,  és megtalálta a túlélési célját a világméretű terjeszkedésben, a nyugati típusú civilizáció által kiépített globális intézményrendszer fenntartásában, az egypólusú világrend védelmében, karjait kiterjesztve szorosan együttműködve az Egyesült Államok Kína és Oroszország ellenes stratégiájával.

A NATO hidegháború utáni keleti bővítése nem teszi feltétlenül biztonságosabbá Európát. Az eddig semleges országok csatlakozásával, valamint a posztszovjet Ukrajna és Grúzia csatlakozási szándékának bejelentésével megszűnik az eddig létező semleges korridor a Nato és Oroszország között.

Az ukrajnai agresszió megalapozta a NATO további megszilárdítását, amely Kína szerint az Egyesült Államok geopolitikai céljait segíti. Az ENSZ Biztonsági Tanácsának három állandó tagja, mint NATO szövetséges, mindent megtesz az ukrajnai konfliktus táplálásáért, fegyverrel történő ellátásáért, ezért Moszkva és Peking is a NATO-t nem védelmi szövetségnek, hanem az amerikai terjeszkedés eszközének tekinti. Az USA és a nyugati típusú civilizáció ragaszkodása az egypólusú világrend fenntartására egy új hidegháborús fegyverkezési versenyt vizionál. A belátható jövőben a Nyugatnak nem lesz más eszköze Oroszország elrettentésére Európában, valamint Kína ellensúlyozására az csendes-óceáni térségben, mint a költséges katonai jelenlét.

A Szovjetunió ellenében folytatott első hidegháborúnak, valamint Oroszország ukrajnai agressziójának fontos és világos tanulságai rajzolódnak ki:

• az USA és a NATO szövetségesek mindig is megpróbálták, és jelen esetben is próbálják elkerülni a közvetlen katonai konfrontációt egy nukleáris nagyhatalommal.
• az Oroszország elleni szankciós-gazdasági háború jelentős problémákat okoz a nyugati gazdaságoknak, beleértve a növekvő inflációs nyomást, ellátási láncok összeomlását, csökkenő növekedési rátákat. Bármilyen hasonló akció Kínával szemben minden bizonnyal sokkal súlyosabb következményekkel járna a világgazdaság tekintetében.

A globalizáció a „posztatlanti globalizáció” szakaszába lépett, ami megkérdőjelezi a világgazdaság korábbi atlanti centrikusságát, az észak-atlanti régió és a nyugati kultúrvilág egyetemes szabályrendszerét, növekvő teret adva a nem nyugati típusú civilizáció hatalmai számára. A nyugati országok dominanciája csökkenésével párhuzamosan emelkedik fel a nagyhatalmak közül Kína. [2]

Kína több fórumon világított rá arra, hogy a Nyugat milyen mértékben kényszerítette rá az általa vélelmezett univerzális értékeit a globális rendszerre az 1945 utáni időszakban, ami kedvező volt az Egyesült Államok hegemóniájának gyakorlásához. Az Egyesült Államok ugyanakkor úgy értelmezi Kína elkötelezettségét egy többpólusú, eltérő értékeken alapuló és eltérő normák által vezérelt világrend kialakítására, amely kedvezőbb a nem nyugati országok számára. Úgy tűnik, hogy a globális rend jövőjének e két perspektívája közötti érdekeltérés egy új hidegháború légkörét teremti meg.

A globális kormányzás „multipolaritáson” és „multilateralitáson” alapuló nézete kapcsán mégis felmerül az a kérdés, hogy milyen mértékben törekszik Kína a globális vezető szerepre gazdasági, katonai hatalomként? Meddig elégszik meg a regionális vezető szereppel? Mennyire akarja megváltoztatni a nyugati típusú civilizáció által felállított és működtetett nemzetközi szabályrendszert, és ennek érdekében meddig hajlandó elmenni a globális biztonság veszélyeztetése árán is?

Világ vezető politikusainak és globális intézményrendszereinek legfontosabb jövőbeni feladata, hogy hogy békésen „menedzseljék le” Kína elkerülhetetlen felemelkedését.

Bár még bizonyosan korai beszélni a jelenleg zajló konfliktus jövőjéről, de már nem kétséges, hogy a globális ügyek új korszakát éljük, amely alapvetően különbözik a Szovjetunió felbomlását követő évtizedektől. Azt is tudjuk, hogy Kína és Oroszország is fontos szereplők lesznek ennek a jövőnek a kialakításában, ami valóban elmozdíthatja a világot az USA-nyugati hegemóniától egy többpólusú világrend felé. Figyelembe véve mind Oroszország, mind Kína összetett érdekeit, valamint azt a tényt, hogy a két ország kölcsönös ellenséggel áll szemben, valószínű, hogy az ukrajnai háború csupán előjátéka egy elhúzódó konfliktusnak, amely egyelőre gazdasági, politikai és diplomáciai nyomásgyakorláson keresztül nyilvánul meg, de eszköze lehet nyílt hadviselés is.

[1] Bernek Ágnes, (2014): 21. századi geopolitikai stratégiák – Az ortodox geopolitika

újjászületése és az egyre fokozódó biztonsági kockázatok, Nemzetbiztonsági Szemle, MMXIV, II. Évfolyam III. Szám, p.38-39

[2] Eszterhai Viktor: Új kereskedelmi és gazdasági rendszerek. In: Virág Barnabás (szerk.): A jövő fenntartható közgazdaságtana. 2019 Magyar Nemzeti Bank, Budapest. P.430

Szilágyi Zoárd írása.

Hasonló témájú cikkeink ide és ide kattintva érhetők el.

A cikkben Marjan Blan és Jack Hunter képeit használtuk. 

A A NATO globális terjeszkedésének biztonságpolitikai kérdései bejegyzés először Biztonságpolitika-én jelent meg.

A megalapozott gyanú szerint a hat külföldi állampolgárságú gyanúsított anyagi ellenszolgáltatásért segítséget nyújtott 21, Magyarországon érvényes tartózkodási engedéllyel nem rendelkező szír állampolgárnak ahhoz, hogy az államhatárt jogellenesen átlépjék.

A gyanúsítottak közül ketten az illegális határátlépőket egy kisbuszban az M5 autópálya bevezető szakaszán Csehország felé szállították. Az intézkedő rendőrök felszólítására nem álltak meg, gáz-riasztó fegyverrel több lövést is leadtak a rendőrök felé. A másik négy gyanúsított a hierarchikusan szervezett, konspiratívan működő embercsempész-csoport tagja. Ők biztosították az illegális határátlépők szállításához a gépjárművet, amelyben a gáz-riasztó fegyver is volt.

A gyanúsítottak cselekménye bizonyítottsága esetén alkalmas vagyoni haszonszerzés érdekében, államhatár átlépéséhez több személynek segítséget nyújtva, felfegyverkezve, bűnszervezetben elkövetett embercsempészés megállapítására. Az ügyészség szökés, elrejtőzés és bizonyítás megnehezítésének veszélye miatt indítványozta a gyanúsítottak letartóztatását.

A gyanúsítottak külföldi állampolgárok, magyarországi kötődéssel, bejelentett lakóhellyel nem rendelkeznek. A terhükre rótt bűncselekményt szervezetten, több országon keresztül valósították meg. Magyarországra a bűncselekmény elkövetése céljából érkeztek. Mindezekre, illetve a kiszabható büntetés mértékére figyelemmel okkal kell tartani attól, hogy szabadlábon hagyásuk esetén jelenlétük az eljárásban nem biztosítható.

A gyanúsítottak közül ketten a hatósági intézkedéssel szembeszegültek, az őket üldöző rendőrök elől elmenekültek, velük szemben aktív ellenállást tanúsítottak: többször hirtelen a rendőrautó irányába rántották a kormányt, az autóra üvegeket dobáltak, a rendőrautó és a rendőrök felé több lövést adtak le gáz-riasztó fegyverből. Mindezek alapján kettejük esetében megállapítható, hogy szökést kíséreltek meg és szándékosan ki akarták vonni magukat az eljárás hatálya alól.

Az egyik gyanúsított saját bűnösségére is kiterjedő beismerő vallomást tett, ezért esetében nem, a másik öt társánál azonban megalapozottan feltehető, hogy kényszerintézkedés hiányában a büntetőeljárásban részt vevő, vagy más személyek befolyásolásával, illetve bizonyítékok megsemmisítésével, elrejtésével a bizonyítást megnehezítenék. Enyhébb kényszerintézkedés alkalmazásának sem objektív, sem szubjektív feltételei nem állnak fenn, ezért a bíróság szerint a kényszerintézkedés célja csak letartóztatással érhető el.

Mindezek alapján a Budai Központi Kerületi Bíróság egy hónapra elrendelte a hat külföldi állampolgárságú gyanúsított letartóztatását.

The post Letartóztatták a rendőrökre lövöldöző embercsempészeket appeared first on .

A Fehér Ház költségvetési ügyekért felelős igazgatója, Shalanda Young a képviselőház elnökének, Nancy Pelosinak küldött levélben létfontosságúnak nevezte a kiegészítő költségvetési kérések elfogadását a hétfőn összeült korlátozott kongresszusi ülésszakban. A kérés az ukrajnai segítség mellett a koronavírus elleni válaszlépésekre elkülönített alap tízmilliárd dolláros kiegészítéséről, valamint meg nem nevezett összegben természeti katasztrófák következményeinek elhárításáról is szól.

A 37,7 milliárd dolláros ukrajnai csomagot a Joe Biden elnök vezette adminisztráció négy minisztérium között tervezi elosztani, ami a Fehér Ház indoklása szerint a többi között “biztosítaná Ukrajna ellátását az önvédelemhez szükséges fegyverekkel, valamint a szükséget szenvedő polgárai számára életet mentő segéllyel”.

A csomagon belül a védelmi minisztérium 21,7 milliárd dollár felett rendelkezhetne, ezt Ukrajnának szánt felszerelésekre, a minisztérium készleteinek visszapótlására, valamint folytatódó katonai, hírszerzési és egyéb védelmi támogatásra használnák fel. A külügyminisztérium 14,5 milliárd dollárt kapna, amelyet közvetlen ukrajnai költségvetési támogatásra, háború idején indokolt beruházásokra, egyéb biztonsági segítségnyújtásra, humanitárius segélyezésre, valamint a globális élelmiszer-biztonság növelésére fordíthatna.

Ezenfelül az energiaügyi minisztérium 626 millió dollár felett rendelkezhetne, amelyből az ukrán nukleáris biztonság növeléséhez és a stratégiai kőolajtárolók modernizálásához járulnának hozzá. Az amerikai egészségügyi minisztériumnak 900 millió dollár jutna, amelyet jórészt alapvető egészségügyi szolgáltatásokra fordítanának Ukrajnában.

A Fehér Ház kongresszusnak küldött leveléből az is kiderül, hogy az előzőleg Ukrajna számára – a naptári év végéig – jóváhagyott összeg kétharmadát már felhasználták vagy lekötötték. A mostani, 37,7 milliárdos keretet 2023. szeptember 30-i határidővel használnák fel – áll az elnöki hivatal levelében.

The post Orosz agresszió: a Fehér Ház közel 38 milliárd dollárt kér a törvényhozástól Ukrajna támogatására jövő szeptemberig appeared first on .

Lipavsky szerint a cseh szankciós törvényt a képviselőház már elfogadta, most a parlamenti felsőházban van, s várhatóan 2023 január elsején lépne életbe. A cseh szankciós listán az első szakaszban néhány tucat, elsősorban orosz és fehérorosz ember szerepelne. A miniszter szerint a csehek szigorábbak lesznek, mint az Európai Unió.

“A cseh külpolitika számára ez fontos eszköz lesz, amellyel konkrét eseteket tudunk majd megoldani” – tette hozzá a miniszter, de részletekbe nem bocsátkozott.

“Az uniós szankciók bizonyos esetekben csak beutazási tilalmat és vagyonbefagyasztást jelentenek. Mi azt tervezzük, hogy az uniós szakciókat meghaladó módon fogunk fellépni a listára került személyekkel szemben” – mondta a televíziónak David Kopecky, a cseh külügyminisztérium Ukrajna-ügyekkel megbízott rendkívüli biztosa.

A cseh szankciós listára nem csak az Ukrajna elleni orosz agressziót támogató személyeket veszik fel. “Fontos dolog természetesen Csehország külpolitikai és biztonsági érdeke. Bizonyos személyek esetében, akiket felvenni tervezünk a listáta, már a múltból vannak bizonyos jelzéseink. Konkrétumokat azonban nyilvánvalóan nem mondhatok” – magyarázta Kopecky.

A közszolgálati televízió értesülései szerint a cseh szankciós listára olyan orosz személyek nevei kerülhetnének fel, akik komoly beruházásokat hajtottak végre Csehországban és nevük nem szerepel az európai szankciós listán.

“Aránylag nehéz lesz az orosz befolyást korlátozni, mert különféle közvetítő cégeken keresztül érvényesül” – mutatott rá Jirí Sedivy nyugalmazott tábornok, a cseh hadsereg volt vezérkari főnöke.

Lipavsky szerint a szankciós listára felkerülő személyek vagy cégek ez ellen bírósági úton kérhetnek jogorvoslatot.

The post Csehország saját szankciós listát készít az Oroszországot segítőkről appeared first on .

A hárompárti összkoalíció, az Ampelsystem Németországban nagy válaszút elé érkezett: vajon képesek lesznek mind az Unió által szorgalmazott doktrínákat figyelembe venni és betartatni mint belső szabályrendszert vagy az erőteljesség mögött a saját kudarca felé robog?

Nehéz az út és nemzetközileg sem egyirányú, amely az egyik fél szerint jelenti a tényleges háború fogalmát, míg a másik oldalon egyfajta honvédő háborúként definiált rész-egész egységet nemcsak szétzilálja, hanem újfajta világpolitikai történéseket is hordoz immáron magában. Önmagában a dezinformáció a legerősebb biztonságpolitikai fegyver, az, amelyen belül a két különböző struktúra elkülönül és jelentésében erőteljesebb képet fest. Az Ampelsystem, másnéven Ampelkoalition vagy közlekedésilámpa-koalíció a 2021-ben megválasztott német Szociáldemokrata Párt, a régebbi stílusú Szabaddemokrata Párt és az újonnan belépő egyre markánsabb Zöldek egyszerre kormányzása. Egyedi megoldás volt a Merkel-éra után, tele kérdőjelekkel egyaránt a magukat németnek valló lakosság részéről, egyaránt a külföld részéről is, ahol nagy figyelem hárult rájuk. A többpárti kormányzás hibrid formája valósult meg Németországban, egyelőre nagyobb belpolitikai harcok nélkül.

Megbízhatóságát az utókor fogja láttatni, mint minden korábbi párt esetében is történt, de szerencsés helyzet, hogy nem egységileg bomlik le – ahogy Ausztriában láttuk–, hanem egységenként eltérő véleményt képvisel. A belső törvényhozás mint tagállami jog és az uniós jog sui generis attribútumából adódóan a non-definitív jelentéstartalmon túl belső tagállami feszültség is a béke-nem-tűrés szimbólumává vált, csakúgy mint a hárompárti koalíció egymáshoz való viszonya. Ez az egység kiegészül az alkotmányjogból is megismert kevésbé erős államfő fogalmával, az időközben újraválasztott Frank-Walter Steinmeier  kezében nem sok hatalom összpontosul, de reprezentatív funkciója adott tárgykörben (is) megkérdőjelezhetetlen. Mind személyében, mind retorikájában a belső békét hivatott (tehát itt: hivatalból) megtestesíteni, holott a kérdések súlya bár nem tőle egyszemélyben függ, de jelentős beleszólása van továbbra is a törvénykezésbe. Nagyon érdekes szempont továbbá az is, hogy a nemrég lezajlott választáson a szomszédos Ausztriában ismét Alexander van der Bellen  kapta meg a szövetségi elnöki tisztséget és ez egy igen erős érv arra nézve, hogy a német valamikori egység valahogyan belsőleg próbál meg kilábalni a válságból.

A hárompárti koalíció megválasztása előtt a véghajrában egyik fél sem beszélt konkrét szükségállapotbeli kérdésekről, a programokon belül főleg a pártok különbözőségét igyekeztek ellensúlyozni és lehetőség szerint közelíteni egymáshoz,  azonban a kialakult háborús helyzetre valamilyen ok miatt egyáltalán nem voltak felkészülve, holott a történelem amennyiben ismétli önmagát, úgy nem sok újat hoz magával – a legnagyobb hiba kétségtelenül az, ha egy összpárti koalíciónak nincsenek meg a sikerhez vezető belső útjai és itt ez a kérdés sokkal összetettebb egy olyan ország esetén, ami nemcsak példa, hanem gazdasági életszereplő és a törvényhozás tekintetében „állam az államban”. A német gazdaság a háborús kérdések árnyékában rendre nehezebben viseli a kialakult új, nekik nem mindig tetsző kötelezettségvállalásokat,  de a rendszer működőképesebb még mindig mint az Unió bármely más országában köszönhetően annak, hogy a jóléti állam fogalma ezt a képet adatja vissza – képernyőn keresztül. A valóságban természetesen a cenzúrázott média által előadott és megszerkesztett képsorok mögöttes jelentéstöbbletét is magában hordozó apróbb figyelemfelhívások és a közösségi média megkerülhetetlen mivolta azt mutatják, hogy a belső befolyásolás televízió-csatornánként, adott pártszimpatizásként meglehetősen heterogén.

A Zöldek egy évvel ezelőtti németországi hatalomra jutásával soha nem látott mértékű spórolási hullám indult el, ami öngerjesztő mivolta miatt először visszásnak tűnt, később más országok is átvették, mondhatni párhuzamosan ezt a „technikát”, hogy jogilag is és társadalmilag is túléljenek. Nemcsak a kialakult háborús helyzetet igyekeznek túlélni, hanem a gazdasági visszaesés és az esetleges vágtató inflációra való felkészülés is hozzátartozik ehhez, nem beszélve az ebből adódó belpolitikai feszültségekről (vagyonmenekítés, fokozódó terrorfenyegetettség), melyek békeidőben is javarészt elkerülhetetlenek. A zöld propaganda bizonyos értelemben megreformálta az európai közös gondolkodást, mert a fenntartható fejlődést egyre inkább szorgalmazó törekvésekből egyre több és több van, kérdés természetesen továbbra is az, hogy ezek a célok vajon 2030-ra teljesíthetőek-e? Utópisztikus lenne az a gondolkodás, miszerint az egyik háborúban harcoló fél sarcát rövid időn belül arányosan belpolitikai kudarcok nélkül lehessen támogatni, Európának és vele együtt a legerősebb húzó-országoknak is évek kellenek majd, hogy ezt a kiesett keretösszeget megfelelő módon tudja újra visszaforgatni önnön költségvetésükbe; ilyen módon nehéz a 2030-ra kitűzött reformtörekvésekről beszélni, amikor is a fejlődés egyáltalán nem fenntartható a jelenlegi instabil helyzetben.

A hatalmi törekvések és az euróövezeti közös valuta fokozatos elértéktelenedése azt vonják maguk után, hogy a háborúellenes tüntetések előbb-utóbb mindegyik uniós országot pillérszerkezetre lebontva belsőleg kezdik ki. A nemzetek feletti európai gondolat, amely vezérfonala volt a közös európai egység gondolatának, mostanra halványul, még ha ez a torzító hatás látens összefogásonként újabb és újabb szövetségeseket szül. A német-francia tengely nemcsak motorikusan, hanem ideológiailag is meghatározta az Európai Uniót, mostanra sajnos ez a szomszédságpolitika sem annyira erős mint egykoron volt és ennek az az oka, hogy az Unión belül eltérő álláspontok megvitatására nincs olyan fórum jelenleg a szupranacionális szervezeten belül, ahol a nemzetek egymás előtt és egymás védelmében vélelmeznék a közösen kidolgozott javaslatokat ilyen veszélyhelyzeti közös kormányzásra, tagállami szinten természetesen működhet, azonban össztársadalmi szinten megkérdőjelezhető ennek jelenléte.

„… az Európai Unió nem csupán a közös piacot jelenti, sokkal több ennél: az értékek és értékrend közösséget is jelenti, ugyanakkor közösen kell fellépni a potenciális fenyegetések ellen is, legyen szó akár az ebolajárványról, az ukrán válságról, Oroszország agressziójáról vagy a terrorizmusról. Az EU egyik legaktuálisabb kihívásának azonban a kohézióteremtést tartotta, mivel az összetartás elengedhetetlen ahhoz, hogy együtt, összehangoltan tudjunk cselekedni. Megjegyezte továbbá azt is, hogy hazája külpolitikája mindig is „európai” volt, ugyanakkor azt is gyakran tapasztalja, hogy rendkívül – néha túlságosan is – magasak az elvárások Németországgal kapcsolatban. Hozzátette, hogy részben az ukrajnai helyzet hatására 2014-ben új külpolitikai irányvonalat fogadtak el: szakítottak a régi szokásokkal és az eddigi „Ostpolitik” irányvonal változni látszik.” – Lieselore Cyrus, a Német Szövetségi Köztársaság budapesti nagykövete 2015. ápr. 15-i beszéde után a problémák nem eltűntek, inkább kibővültek, ennek azonban nem az elhibázott politika az oka, hanem az össz-tagállami nem megfelelő fellépés volt, aminek következtében az agresszorokkal szembeni fennálló szankciós törekvések veszítettek értékükből, avagy fel sem tűntek a korábbi szokásjogi normák elfogadásai miatt és ez a nemzetközi jog sajátos felfogásának is betudható.

A legnagyobb kérdés viszont az, hogy a kezdetben mindhárom párt által támogatott integratív beilleszkedési törekvések mennyire lesznek hosszú életűek nemcsak az országukat elhagyó oroszok, hanem a volt szovjet tagköztársaságokból érkezőknek – elképzelhetőek-e Németországban népességszankciós csomagok és újabb határzárak, ahogy a koronavírus megfékezése érdekében tették? Amennyiben a cél szentesít, akkor az eszköz megválasztása a korlátlan lehetőségek háza. Mennyire hat ez belsőleg és kifelé; identitáskeresésében mennyire támogató mint ahogy azt korábban ígérték, mennyire elképzelhető végtére is (a legrosszabb forgatókönyveket idézve) az NC mint a német egyetemekre bejutás esetében (a.m. numerus clausus)? Ezeket a kérdéseket a politikai és a területi rend hivatott majdan megválaszolni.

Végezetül a szakadárok sajátos helyzete egy újabb jogalanyiságot teremt, mely normál esetben kevésbé lenne markáns, itt viszont egyre inkább felülvizsgálandó az a tény, hogy aki az egyik országban parancsot teljesít vajon a másik országban mint nemzeti hős vonulhat be a köztudatba? Az utóbbi évtizedek megmutatták, hogy jelen cikk egyik esete sem de facto egyedi eset, de ezt minden esetben a nemzetközi jog bírósági esetjoga dönti, döntheti el és az állampolgároknak akárhány félről legyen is szó – önnön meggyőződése a mérleg bármely részét tekintve releváns képet ad a belpolitikai anomáliákról.

Ábrányi Endre írása.

Hasonló témájú cikkeink ide kattintva érhetők el.

A cikkben Norbert Braun és Glenn Cartens képeit használtuk.

A Az Ampelsystem kihívásai a háború árnyékában bejegyzés először Biztonságpolitika-én jelent meg.

Napjainkra már hihetetlen mértékben elterjedt az online tér a mindennapi ember életének minden szegmensébe. Online intézzük az ügyeinket, online tanulunk és hát online is fogadunk. Ma már annyira sok online sportfogadási oldal van az interneten, mint égen a csillag, ember legyen a talpán aki tud választani közülük.

Hiszen ha fogjuk a sokszor sokak által emlegetett fontos paramétereket, mint például az engedélyek vagy az elérhető sportesemények száma és így tovább, azt fogjuk találni, hogy még mindig sok tucat olyan bukméker érhető el, amelyek közül tudunk választani. De akkor mi alapján döntsünk? Egy nagyon jó útmutató a bónuszok összehasonlítása. Mert például ahol vannak befizetés nélküli bónuszok a legjobb online sportfogadási oldalak között, azok már biztos előnnyel indulnak a többiekkel szemben.

Persze, számít az, hogy mire lehet fogadni és van-e például lóverseny fogadás online, de mégis, a legjobb út a megbízható oldalak közötti döntéshez a promóciók vizsgálata. A magyar online sportfogadás már rég nem csak a Tippmixről szól, gondoljunk az olyan oldalakra, mint a Bet365 vagy éppen az Unibet – ezeknél csak nagyjából a sportesemények száma és a bónuszok alapján lehet dönteni. És akkor még nem is beszéltünk arról, hogy nem csak a bónuszok számítanak, hanem az is, hogy egyes ajánlatokra milyen feltételek vonatkoznak.

Példának okáért az Unibet bónusz forgatás követelménye kifejezetten jó más oldalakéhoz képest. A sportfogadás bónusz típusai közül a legnépszerűbbek értelemszerűen az üdvözlő bónusz ajánlatok, az újratöltési bónuszok, a befizetés nélküli bónuszok, de az ingyen fogadásokat és az akkumulátoros bónuszokat is sokan szeretik.

Az ingyen fogadás hasonló az online kaszinók ingyenes pörgetéseihez, annyi különbséggel, hogy ezeket sportesemények fogadásához használhatjuk fel, mint lóverseny fogadás online tippjei vagy labdarúgó mérkőzések. A következőkben megmutatjuk a legjobb 5 olyan bukmékert, ahol a magyar online sportfogadás legjobb bónuszait találhatjuk meg, miközben maga a platform is a legjobbak közé tartozik.

1) Ivibet: a legújabb bukmékereknek a legnehezebb belépni a piacra, hiszen a meglévő játékosállományból kell maguknak fogadókat szerezniük. Ezért az olyan új oldalak, mint az Ivibet rukkolnak elő a legerősebb sportfogadás bónusz ajánlatokkal. Az Ivibet esetén az első befizetés után a bónusz 100%-os, akár 52 ezer forintos is lehet. De nem csak bónuszokban kifejezetten jó ez az oldal, az alapvető sportágak, mint labdarúgás vagy kosárlabda tekintetében hihetetlenül sok eseményt kínálnak fogadásra és a fogadási piacok száma is kiemelkedő. Van virtuális közvetítés és animált eredménykövetés, és ami még kifejezetten jó, hogy az Ivibetnél bőven van ajánlat a már meglévő játékosoknak is, gondoljunk csak a masszív VIP programra.

2) 20Bet: nem nagyon kell ezt a bukmékert valószínűleg bemutatni senkinek, néhány év alatt a fogadási piac legjobbjai közé emelkedett. Az üdvözlő bónusza mondhatjuk, hogy a piaci standardet hozza, hiszen az első befizetés után 100%-os, akár 35 ezer forintos bónuszt is felmarkolhatunk teljesen vállalható fogadási követelményekkel. És van min teljesíteni a követelményeket, hiszen olyan sok fogadási esemény és piac érhető el, hogy nehéz választani épp mire fogadjunk. Van rengeteg élő fogadás és e-sportokra is tippelhetünk, de ami még jobb, a 20Bet natív mobil applikációval rendelkezik Androidra és iOS-re is, úgyhogy bárhonnan és bármikor igénybe tudjuk venni a különféle bónuszajánlatokat.

3) Unibet: nehéz úgy írni az Unibetről, mintha új oldalt mutatnánk be, hiszen a sportfogadási szektor egyik legrégebbi szereplőjéről van szó. Alapvetően nem a bónuszokban a legerősebb ez az oldal, hiszen például az első befizetésünk 100%-a után elérhető 20 ezer forint nem a legjobb a piacon. Viszont az Unibet bónusz forgatás követelménye nagyon jónak számít a piacon, tehát egy bónuszajánlatot egészen jól ki tudunk játszani.

Ennél viszont sokkal többet nyom a latba az Unibet esetén, hogy van élő közvetítés is a platformon. Egy regisztráció és egy aktív egyenleg birtokában hetente több száz sporteseményt tudunk HD minőségben nézni akár mobilról. Mobilról is, mert saját natív mobil applikációja van az oldalnak Android és iOS operációs rendszerek esetén is.

4) HotBet: egészen új fogadóiroda létére a HotBet nagyon gyorsan belopta magát a fogadók szívébe, köszönhetően annak, hogy egészen emberes mennyiségű promóciót biztosítanak. Egyrészt ott van a 100%-os, akár 40 ezer forintot is elérő üdvözlő bónusz az első befizetés után, de folyamatosan elérhető az az újratöltési bónusz, amely 50%-os összegben, akár 20 ezer forintig ad extra pénzt a fogadóknak. Persze nem csak ilyen ajánlatok vannak az oldalon,

• van például vesztes fogadások esetén visszakapható pénz,
• nyereményjáték,
• és elég sok ingyenes fogadást is kínálnak.

De emellett van mire fogadni is, stabil és korrekt kínálattal várják a magyar fogadókat is egy magyar nyelvre teljesen optimalizált felületen.

5) Rabona: ez az online fogadási oldal az, amelyik talán a legerősebb üdvözlő bónusz ajánlatot kínálja a már jól ismert bukik közül. A Rabona oldalán ugyanis 100%-os, akár 35 ezer forintos üdvözlő bónuszt és 4000 forintnyi ingyenes fogadást kaphatunk, ha csatlakozunk. De élhetünk az öt különböző szintből álló VIP program ajánlataival is, hiszen az ötödik szinten már komoly plusz juttatásokat és egy csak velünk foglalkozó személyi menedzsert is kaphatunk. És hát a Rabona fogadási kínálata sem annyira gyenge, bőségesen van mire fogadni, egyes labdarúgó meccsek esetén pedig akár több száz különféle fogadási piacunk is lehet.

Összességében elmondható, hogy nagyon sok kifejezetten stabil és profi bukméker várja a magyar fogadókat is a sportfogadás világában. Ha ezeket a jó oldalakat szeretnénk megversenyeztetni, akkor érdemes mindenképpen figyelembe venni a bónuszajánlatokat is. Nem csak azt, hogy mennyi pénzt ad egy platform, de a vonatkozó feltételeket és megfogadási követelményeket is.

Ha érdekelnek hasonló jellegű bemutatók vagy kíváncsi vagy a legjobb fogadási stratégiákra, akkor azt javasoljuk, hogy keresd fel szerzőnk, Kollár Aladár oldalát itt, mert rengeteg hasonló témájú írást találsz tőle.

Sokak számára jelenthet veszélyt a szerencsejáték és a fogadás. Akik nem képesek ezt kontrollálni, azoknál felmerülhet a függőségi probléma kialakulása is. Ez rengeteg negatív következménnyel járhat az érintettek és családtagjaik életére. Hiszen egy függő szerencsejátékos sokkal több pénzt költ szerencsejátékra, mint lehetne, ráadásul képtelen abbahagyni még akkor is, amikor már fizikailag is rosszul van a játékból. Problémát okoz a túlzásba vitt szerencsejáték a családi kapcsolatokban, a munkában, a tanulásban. A szerencsejátékos függőség kialakulásához a genetika mellett személyiségbeli tényezők is vezethetnek. Szerencsejáték függőség esetén szakemberek segítségét érdemes és kell is kérni. Az egyik legjobb kiindulópontnak az ELTE PPK Klinikai Pszichológia és Addiktológia Tanszékének és a Pro Psychologia Alapítványnak a kezdeményezése, a Segélytelefon szolgáltatás hétköznapokon 15.00- 19.00 között a 06-21-262-0603 telefonszámon.

The post Az Unibet bónusz forgatás rámutat, hogy nem csak a teljes összeg a lényeg appeared first on .

Azt írták, hogy a Fővárosi Főügyészség 2021 novemberében emelt vádat közfeladatot ellátó személy elleni erőszak bűntette és életveszélyt okozó testi sértés bűntettének kísérlete miatt egy budapesti férfi ellen, aki 2019. december 18-án Pestszentlőrincen az 50 jelzésű villamoson szóváltásba keveredett egy osztályát kísérő tanárral, majd elővett a ruházatából egy bozótvágó kést és az osztályfőnök fejének levágásával fenyegetőzött.

Időközben a jármű a megállójához ért, a sértett az osztályával elkezdett leszállni, amikor támadója négyszer, hátulról a tizedik bordája vonalában megszúrta, és vérző sérülést okozott a pedagógusnak – tették hozzá. A Fővárosi Törvényszék április 7-én kihirdetett ítéletével a visszaeső vádlottat bűnösnek mondta ki közfeladatot ellátó személy elleni erőszak bűntettében, valamint súlyos testi sértés bűntettének kíséretében, amelyért őt halmazati büntetésül három évi szabadságvesztésre ítélte.

Az ítélet ellen az ügyész súlyosabb jogi minősítés megállapításáért, valamint súlyosabb büntetés kiszabásért fellebbezett, amelyet a Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség másodfokú indítványában fenntartott.

A Fővárosi Ítélőtábla november 17-én kihirdetett másodfokú ítéletével az elsőfokú ítéletet megváltoztatta és az elkövetőt életveszélyt okozó testi sértés bűntettének kísérletében mondta ki bűnösnek, és a vele szemben kiszabott szabadságvesztés büntetés tartamát öt évre súlyosította – áll a közleményben.

The post Öt év börtönre súlyosították a tanárra bozótvágóval támadó férfi büntetését appeared first on .

Sajtóértekezletén Müller a Przewodów településen kedden történt, két ember halálát okozó rakétabecsapódás kapcsán felidézte: Oroszország aznap masszív rakétatámadást hajtott végre Ukrajna területén, az ukrán félnek emiatt légvédelmi erőket kellett bevetnie. “A lengyel szolgálatok, valamint a velük együttműködő, szövetséges szolgálatok által eddig összegyűjtött anyagok mutatják, hogy (…) a rakétarobbanás oka Ukrajna védelmi fellépése volt a területén hónapok óta katonai műveleteket folytató Oroszország támadó akcióival szemben” – fogalmazott a szóvivő.

Az incidensért “a politikai és erkölcsi felelősség tejlességgel az orosz felet terheli” — jelentette ki. Hozzátette: jelenleg semmi sem utal arra, hogy Lengyelországot “akármilyen közvetlen fenyegetés érné”.

Przewodówba ellátogatott Andrzej Duda lengyel elnök, a helyszíni sajtóértekezleten újságírók arról is kérdezték, lehetséges-e az ukrán nyomozók részvétele az incidens vizsgálatában. A nyomozásban való részvételhez a nemzetközi jog és a nemzetközi szerződések vonatkozó előírásainak betartása szükséges – válaszolt Duda. “Amennyiben az Ukrajnából érkező vendégek látni akarják a vizsgálati eljárást, ezt meg lehet majd nekik mutatni” – jegyezte meg az elnök.

Újságírói kérdésre Duda az ukrán elnök csütörtöki szavait idézte. Volodimir Zelenszkij szerint ugyanis a vizsgálat befejezéséig nem lehet pontosan megmondani, hogy melyik rakéta vagy ennek részei estek Lengyelország területére.

Duda felidézte: beszélt Zelenszkijjel, akit támogatni igyekszik az ország védelmével összefüggő minden tevékenységében. “Azt hiszem, Zelenszkij elnök úr most információkat és anyagot gyűjt az ukrán hadsereg parancsnokaitól, a szolgálatoktól (…) Az Egyesült Államoknak megvannak a maga információi, Lengyelországnak is, Ukrajnának is bizonyára vannak saját információi” – fogalmazott az elnök.

Korábbi hivatalos lengyel közlések szerint Przeworówban lengyel és amerikai nyomozók vizsgálják a rakétarobbanás helyét. Zelenszkij csütörtökön bejelentette: ukrán szakértők is részt vesznek a kedden történt lengyelországi rakétaincidens körülményeinek kivizsgálásában.

Jakub Kumoch, a lengyel elnök külügyi irodájának főnöke jelezte: az ukrán fél hozzáférést kért a vizsgálat helyszínéhez, és ha mindkét fél – a lengyel és az amerikai – beleegyezik, ezt a lehetőséget meg is kapják. Kumoch hozzátette: tudomása szerint az amerikai fél részéről nem lesz ellenvetés.

The post Lengyel kormányszóvivő: Ukrajna védelmi tevékenysége okozta a lengyelországi rakétarobbanást appeared first on .

Az automata öntöző egy rendkívül komplex rendszer, ami azt jelenti, hogy számos elemből, alkatrészből tevődik össze. MIndegyiknek megvan a maga helye, illetve szerepe, így egyik sem hagyható ki telepítéskor. Az egyik legfontosabb kiegészítő nem más, mint a szórófej, amiből több is kerül az öntözőre.

Mivel a szórófejeknek többféle típusa is létezik, ezért érdemes tisztában lenni azzal, hogy miben különböznek egymástól. Elvégre csak így tudod eldönteni, hogy adott területen, adott növényekhez melyik fajtát tudod használni a legnagyobb hatékonysággal. 

Miért van szükség szórófejre?

Még nem találtad meg a megfelelő szórófejeket? Akkor nézz körül Szomszedkert szórófejek és fúvókák menüpontjában! Itt ugyanis mindegyik típust megtalálod, ráadásul a lehető legmagasabb minőségben. 

Ha pedig kíváncsi vagy a legfontosabb tudnivalókra, akkor olvass tovább! 

Először is választ adunk arra a kérdésre, hogy milyen szerepet látnak el a rendszerben a szórófejek, majd elmondjuk azt is, hogy milyen típusai léteznek, és melyiket hol érdemes használni.

Az öntözőrendszernek sok olyan eleme van, ami nélkül nem lehetne megfelelően működtetni. Többek között a szórófejek is ide tartoznak. A csövek, szalagok azt a célt szolgálják, hogy a vizet a megfelelő irányba tereljék. A szórófejek pedig a víz rendszerből való kijutását teszik lehetővé, hiszen nélkülük nem juthatna el a növényekhez. Két fontos részük van, az egyik a szórófej ház, a másik pedig a fúvóka.

Milyen típusai közül tudsz választani?

A szórófejek nagyon eltérőek attól függően, hogy milyen kialakítással rendelkeznek, illetve milyen elv alapján működnek. Alapvetően két nagy csoportba tudjuk sorolni őket: az egyik a föld feletti, a másik pedig a földbe süllyesztett változat.

Nagy részük ebbe az utóbbi kategóriába tartozik, ami azt jelenti, hogy alapállapotban a talajban vannak. Csak akkor emelkednek ki onnan, amikor a rendszer működésbe lép, a szórófejek pedig elkezdik szórni a vizet a területre.

A földbe süllyesztett típusokat is tovább lehet osztani rotoros és spray kivitelben készülő fajtákra. A rotorosok a jellegzetes rotoros erőhatásnak köszönhetően körbe-körbe forognak. A spray szórófejeket pedig a folyamatosan emelkedő, illetve csökkenő vízfüggönyről ismerhetjük fel.

Mikor melyiket érdemes használni?

A rotoros szórófejek nagyjából 8-12 méteres hatótávolságba tudják eljuttatni a vizet. Ez azt jelenti, hogy remekül alkalmazhatók a nagyobb területek, például a gyep vízellátására. Ezzel szemben a spray változatok szórás tartománya 2-5 méter közé esik. Így ezeket inkább a kisebb, szabdaltabb területek, veteményes kertek öntözésére érdemes használni. Mivel nagy vízhozammal rendelkeznek, ezért sok esetben elég őket napi 5-10 percig működtetni.

Bízunk benne, hogy ezek után már számodra sem kérdés melyik szórófejjel érdemes használnod az öntöződet. A lényeg, hogy ismerd az egyes típusok közötti eltéréseket, mert akkor tudni fogod melyik mellett dönts!

The post Hogyan válaszd ki a megfelelő szórófejet? appeared first on .

Ylva Johansson brüsszeli sajtótájékoztatóján közölte, mivel Bulgária, Románia és Horvátország évek óta jelentősen hozzájárul a térség megfelelő működéséhez, az Európai Unió Tanácsának minden további késedelem nélkül meg kell hoznia a szükséges határozatokat a három érintett uniós tagállam schengeni csatlakozásához.

Emlékeztett: noha a három országot részben már kötik a schengeni szabályok, az uniós belső határellenőrzéseket még nem szüntethették meg, és ezért nem élvezik teljes mértékben azokat az előnyöket, amelyek a térséghez való csatlakozással járnak. A schengeni térséghez való csatlakozás a tagállamok számára követelmény, ezért lehetővé kell tenni számukra, hogy ezt megtegyék, amennyiben teljesítették a feltételeket – mondta a belügyi biztos.

Az uniós bizottság közleménye Bulgáriával kapcsolatban kiemelte, az ország bizonyította, hogy rendelkezik az alapvető jogok tiszteletben tartásának biztosításához, a nemzetközi védelemhez való hozzáférés szavatolásához és a visszaküldés tilalma elvének tiszteletben tartásához szükséges szabályrendszerrel. Románia esetében azt írták, az ország magas színvonalú és erős határigazgatással rendelkezik, az illegális migráció és az emberkereskedelem elleni küzdelem területén jól teljesít. Horvátországgal kapcsolatban azt emelték ki, hogy az ország maradéktalanul teljesítette a belső határellenőrzések nélküli schengeni térséghez való csatlakozáshoz szükséges feltételeket. Zágráb jelentős erőfeszítéseket tett annak biztosítására, hogy a külső határok ellenőrzése megfeleljen az alapvető jogokkal kapcsolatos kötelezettségeknek.

Az Európai Unió Tanácsának cseh elnöksége irányításával a bel- és igazságügyi tanács december 8-án fog szavazni Bulgária, Románia és Horvátország teljes körű részvételéről a belső határellenőrzések nélküli schengeni térségben – tette hozzá az Európai Bizottság. A schengeni övezetnek 22 uniós ország, valamint 4 nem uniós ország, Norvégia, Izland, Svájc és Liechtenstein tagja.

The post Az Európai Bizottság szerint Bulgária, Románia és Horvátország csatlakozhat a schengeni térséghez appeared first on .