Biztonságpolitika

Semmi sem utal arra, hogy szándékos támadás lett volna Lengyelországgal szemben a Przewodówban történt robbanás – jelentette ki Andrzej Duda lengyel elnök.

A biztonságért és védelemért felelős lengyel miniszterekkel folytatott tanácskozást követő, Mateusz Morawiecki kormányfővel közös sajtóértekezleten Duda elmondta: az Ukrajna ellen intézett keddi orosz légicsapások a lengyel határhoz közeli területeket is érték. Érthetőnek nevezte, hogy Ukrajna az orosz rakéták ellen légvédelmi rakétákkal is védekezett. “Lényegében ezért a keddi incidensért az orosz fél felelős” – tette hozzá.

“Egyáltalán semmilyen jel nem utal arra, hogy Lengyelországgal szemben szándékos támadás történt volna” – fogalmazott. Feltehetőleg SZ-300-as, a ’70-es években a Szovjetunióban gyártott rakéta csapódhatott be – mondta, “véletlen balesetnek” minősítve az eseményt. Nincs bizonyíték arra, hogy a rakétát az orosz fél lőtte volna ki, ezzel szemben nagy a valószínűsége, hogy az ukrán légvédelem által használt rakétáról van szó – fejtette ki Andrzej Duda.

Lengyelország elnöke elmondta még, hogy az előzetes helyszíni vizsgálat arra utal, hogy a kelet-lengyelországi Przewodówban nem “hagyományos robbanás” történt, inkább a maradék lőszer gyulladhatott fel a rakéta lezuhanásakor. A helyszínen továbbra is lengyel és amerikai nyomozók dolgoznak – erősítette meg. Duda nyugalomra szólította fel a helyi lakosokat annak kapcsán, hogy Lengyelország keleti határa térségében jelenleg fokozott a katonai repülőgépek és a fegyveres erők aktivitása.

Morawiecki a közös sajtóértekezleten közölte: a rendelkezésre álló bizonyítékok arra utalnak, hogy az ukrajnai orosz támadásban “az egyik rakétát valóban nagyon szerencsétlen módon lőtték ki”, Lengyelország területére csapódott be anélkül, hogy az valamelyik fél szándéka lett volna. A bizonyítékok többsége alapján elmondható, hogy a NATO alapszerződése 4. cikkelye szerinti eljárás “ezúttal nem lesz szükséges” – közölte Morawiecki. Ez a jogi eszköz azonban továbbra is rendelkezésre áll – fűzte hozzá.

Duda kedd este még nagyon valószínűnek nevezte, hogy Lengyelország nagykövete a NATO-nál a 4. cikkely elindításáról szóló kérvényt nyújt be szerdán. Ez a cikk a szövetségesek közötti konzultációkat helyez kilátásba, ha bármelyik tagország fenyegetést érzékel területi egysége, függetlensége vagy biztonsága ellen. Morawiecki később, a nemzetbiztonsági tanács ülésén a rakétaincidens “semmilyen egyéb forgatókönyvét” sem zárta ki. Azt is lehetségesnek nevezte, hogy Oroszország úgy tervezte meg a keddi ukrajnai támadást, hogy ennek “egyik mellék- vagy éppen főhatásaként összeugrassza Lengyelországot és Ukrajnát”.

 

The post Duda: Lengyelországot nem szándékos rakétacsapás érte appeared first on .

Az ukrán parlament elfogadta a hadiállapot és az általános mozgósítás meghosszabbításáról szóló törvényjavaslatokat – közölte Jaroszlav Zseleznyak parlamenti képviselő.

A Volodimir Zelenszkij elnök által november 8-án beterjesztett javaslatok alapján a hadiállapot és a mozgósítás hatályát 90 nappal, 2024. február 19-ig hosszabbította meg a parlament. Az egyik előterjesztés 294, a másik 297 támogató szavazatot kapott. Az indítványok elfogadásához legalább 226 szavazatra volt szükség.

Az ukrán parlament negyedik alkalommal hosszabbította meg a hadiállapot határidejét. Az Oroszország által indított háború kezdetén, február 24-én vezette be először, majd március 15-én, április 21-én és augusztus 15-én hosszabbította meg – emlékeztetett az Ukrajinszka Pravda hírportál.

Az ukrán törvényhozás emellett a G20 országcsoporthoz fordult azzal a felhívással, hogy zárja ki soraiból Oroszországot – számolt be Zseleznyak. Ezt a parlament azzal indokolta, hogy Oroszország szándékosan pusztítja Ukrajna lakosságát, a csekedetei hordozzák a népirtás minden jelét. Rámutattak a képviselők arra, hogy Oroszország a civileket is terrorizálja azzal, hogy rakétatámadásokat indít ukrajnai energetikai létesítmények ellen. Zseleznyak hozzátette, hogy a felhívást tartalmazó határozatot a plenáris ülésen 310 parlamenti képviselő támogatta.

 

The post Orosz agresszió: az ukrán parlament meghosszabbította a hadiállapotot és a mozgósítást appeared first on .

Novák Katalin köztársasági elnök és Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter szerdán megtekintette az izraeli Vaskupola rakétaelhárító-rendszer működését.

Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter Izraelben szerdán az újságíróknak elmondta: a kormány képviseletében érkezett Izraelbe, védelmi miniszterként is fontos találkozókra, amelyre Izrael Állam elnöke és a leendő miniszterelnök, valamint a leköszönő miniszterelnök invitálta Novák Katalin köztársasági elnököt, akit elkísér találkozóira.

Kiemelte: a látogatást az is jelentőssé teszi, hogy a két ország közötti kapcsolatok régóta nagyon jók, s ez a védelem területén is kiemelten megnyilvánul.

Elmondta: többek között megmutatták nekik azt a kombinált légvédelmi rendszert, amelyet a keddi nap tanulságai kapcsán is érdemes Magyarországnak tanulmányoznia, valamint azt a nagyon jól felépített és egyébként világszerte ismert izraeli magas technológiájú együttműködést, amely az izraeli védelmi ipar, a hadsereg és a légierő között van.

A Vaskupolának nevezett légvédelmi rendszer tulajdonképpen radar és rakéta kombinációja, amely vizualizálja a repülő tárgyakat, majd egy elképesztően magas, összetett technológiai rendszer eredményeképpen meg tudja semmisíteni őket. Ez napjainkban magától értetődően nagyon fontos – hangsúlyozta a miniszter.

 

The post Szalay-Bobrovniczky megtekintette a Vaskupola rakétaelhárító-rendszer működését appeared first on .

A világpolitika állami szereplői közül Irán alkalmaz a leggyakrabban terrorista módszereket, és ez közvetlenül veszélyezteti olyan britek életét is, akiket a teheráni rezsim ellenségnek tart — nyilatkozta a brit elhárítás (MI5) vezetője.

Ken McCallum, aki az MI5 londoni székhelyén tartotta meg éves beszámolóját a nemzetbiztonságot fenyegető kockázatokról, kifejtette azt is, hogy a brit titkosszolgálat értékelése szerint Putyint meglepetésként érték az Ukrajna elleni invázióra adott egységes nyugati válaszlépések. Hozzátette: az ellenintézkedések részeként külföldről kiutasított, többségükben kémtevékenységet folytató orosz diplomaták hazaküldése volt az orosz hírszerzés hatékonyságára mért legnagyobb csapás az utóbbi időben.

Az MI5 vezérigazgatója Iránról szólva kijelentette, hogy az agresszív iráni hírszerzési szolgálatok közvetlen veszélyt jelentenek Nagy-Britanniára, és ennek egyik legélesebben látható megnyilvánulása az, hogy a teheráni rezsim brit vagy Nagy-Britanniában élő, ellenségnek vélt emberek elrablására vagy meggyilkolására törekszik. McCallum részletek nélkül felfedte, hogy a brit elhárítás csak az idei év eleje óta legalább tíz esetben észlelt ilyen potenciális fenyegetést.

A Londonban működő ellenzéki iráni tévétársaság, az Iran International nemrégiben közölte: értesítést kapott a Scotland Yardtól arról, hogy két munkatársa és családtagjaik életét hiteles forrásokból származó értesülések szerint “azonnali és jelentős kockázatok” fenyegetik. James Cleverly brit külügyminiszter a múlt héten bekérette Irán londoni nagykövetségének ügyvivőjét, akivel hivatalosan tudatta, hogy a brit kormány nem tűri újságírók vagy bármely más nagy-britanniai lakos bármilyen megfélemlítését vagy életének veszélyeztetését.

Teherán hivatalos reakciójában nevetségesnek minősítette ezeket a vádakat, de egy magas rangú iráni kormánytisztviselő a BBC brit közszolgálati médiatársaság beszámolója szerint terrorszervezetnek minősítette a londoni székhelyű iráni tévétársaságot. Az ukrajnai háborúról szólva az MI5 vezetője úgy fogalmazott: Putyin “nem áll nyerésre”, mivel Ukrajna az ellentámadással fontos eredményeket ért el.

McCallum szerint az orosz elnök emellett stratégiai szempontból sem áll nyerésre, hiszen akcióival a NATO meggyengítése helyett azt érte el, hogy a kétszeresére növekszik az atlanti szövetséggel szomszédos orosz szárazföldi határszakaszok hossza. Az MI5 vezérigazgatója szerint az Ukrajna elleni invázióra adott nemzetközi válaszlépéseknek mély és tartós hatásuk lesz. Az idén csak Európából hatszáznál több orosz diplomatát utasítottak ki, közülük az MI5 megítélése szerint több mint négyszázan kémtevékenységet folytattak.

Ez az összehangolt fellépés a legjelentősebb stratégiai léptékű csapás az orosz hírszerzési szolgálatok működésére a közelmúlt európai történelmében – fogalmazott a brit elhárítás vezetője. Hozzátette: a válaszlépések mértéke – a hullámokban érvénybe léptetett, összehangolt szankciókkal együtt – meglepetésként érte Putyint. Az MI5 vezérigazgatója elmondta, hogy Nagy-Britanniából 23, hivatalosan diplomataként dolgozó orosz kémet utasítottak ki, és a brit kormány száznál több orosz diplomáciai vízumkérelmet utasított vissza nemzetbiztonsági okokból.

A terrorveszélyről általánosságban szólva McCallum felfedte: az MI5 és a rendőrség 2017 eleje óta 37, a tervezés előrehaladott szakaszában járó terrortámadási tervet hiúsított meg; ezek közül nyolcat az elmúlt egy évben sikerült megakadályozni. Hozzátette: a korábbi időszakokhoz hasonlóan az iszlamista és a szélsőséges jobboldali indíttatású terrorizmus veszélye egyszerre van jelen Nagy-Britanniában, de az iszlamista terror a nagyobb probléma: a szolgálatok munkájának kétharmadát az ilyen jellegű terrorfenyegetések elhárítása adja.

 

The post MI5-főnök: Putyin “nem áll nyerésre” appeared first on .

Egy szövetségi bíró megtiltotta az amerikai hatóságoknak az illegális bevándorlók visszafordítását a határon. A bíróság arra utasította az amerikai kormányt, hogy állítsa le a menedékjogi eljárások megkezdését korlátozó, a határőrizet egyik végső kényszerítő eszközének tartott úgynevezett 42-es cikkely alkalmazását.

Emmet Sullivan washingtoni bíró végzése szerint a határon át, akár illegálisan érkező családokkal és egyedülálló felnőttekkel szemben sem alkalmazható tovább az a szabály, amely a hatóság kezében az egyetlen eszköz volt eddig az érkezők visszafordítására a mexikói határon. Kísérő nélküli kiskorúakra eddig sem volt érvényes a rendelkezés.

A járvány kezdetén hozott jogszabály értelmében a járványhelyzetre hivatkozva megtagadható a menekültügyi eljárás bizonyos országokból érkezők esetében. A bíró a tilalmat 49 oldalas indoklásában “önkényesnek és szeszélyesnek” nevezte, amely szerinte nem vette figyelembe a jogszabály menekültekre gyakorolt hatását, valamint az egyéb alternatívákat.

Az igazságügyi minisztérium az ítélet kihirdetése után nem sokkal azt kérte, hogy életbe léptetésének hatályát december 21-re módosítsa a bíróság, vagyis öt hét haladékot adott a korlátozások megszüntetésére. A tárca szerint szükségük van öt hétre, hogy a Belbiztonsági Minisztérium megfelelően felkészülhessen, és továbbra is elláthassa az Egyesült Államok határának őrizetét.

A 42-es cikkellyel kapcsolatban ugyanakkor egy másik szövetségi bíró Louisiana államban idén májusban a most hozott ítélettel ellentétesen döntött, ami fenntartotta a menekültügyi eljárás korlátozását.

Amennyiben a kedden kihirdetett ítélet válik alkalmazandóvá, akkor az gyakorlatilag megszünteti a határőrizeti eljárás kényszerítő jellegét az Egyesült Államokban. A határvédelmi statisztika szerint a szabály 2020. márciusi életbelépése óta arra hivatkozva mintegy 2,4 millió feltartóztatott menekültet fordítottak vissza az Egyesült Államok határőrei.

Az Egyesült Államok déli határain a határvédelem adatai szerint az elmúlt egy évben – 2021. október 1. és 2022. szeptember 30. között – összesen közel 2,4 millió illegális határátlépést regisztráltak Mexikó felől. Az érkezők mintegy negyven százaléka esetében tudták alkalmazni a 42-es cikkelyt, vagyis őket visszaküldték a határőrizeti hatóságok.

 

The post Egy szövetségi bíró megtiltotta az illegális bevándorlók visszafordítását a határon appeared first on .

Romániában immár a járdáról is elszállíthatja a rendőrség a szabálytalanul parkoló autókat, miután az államfő kihirdette az erről szóló törvénymódosítást.

A román KRESZ eddig úgy rendelkezett, hogy a rendőrség elszállíttathatja az úttesten szabálytalanul várakozó autókat. A rendelkezés hatályát azáltal terjesztették ki a járdára, hogy törölték a jogszabály szövegéből az “úttest” szót. A rendőri intézkedés nyomán az önkormányzati, vagy útkarbantartó hatóságok feladata az autó elszállítása és tárolása.

Az erről szóló, 2019-ben előterjesztett tervezetet a kétkamarás román parlament szenátusa elvetette, a jogszabály végső formájának meghatározásában illetékes képviselőház azonban októberben nagy többséggel megszavazta Catalin Drula ellenzéki képviselő, a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) elnökének javaslatát.

Romániában egy 2016-ban elfogadott kormányhatározat részletezi a tilosban parkoló autók elszállíttatásának módját. Ebben a szabálytalanul parkoló autó elszállítását csak rendőr kezdeményezheti, akkor, ha a járműben “senki sem látható”. Az elszállított járművek őrzésére használt, elkerített területen pedig a nap 24 órájában lehetővé kell tenni, hogy a tulajdonos kiválthassa a gépkocsit, miután kifizette a közlekedési bírságot és az elszállítás költségeit. A közterület-fenntartót anyagi felelősség terheli, amennyiben a jármű az elszállítás vagy raktározás során megsérül.

A jelenleg hatályos szabályok szerint járdán csak akkor parkolhatnak autók, ha a burkolaton felfestés jelzi ezt a lehetőséget, legalább egy méter széles hely marad a gyalogosoknak, és az autó nem akadályozza a járműforgalmat.

 

The post Romániában ezentúl a járdáról is elszállíttathatja a rendőrség a szabálytalanul parkoló autókat appeared first on .

Az erős védelmi ipar Magyarország biztonsági érdeke, hiszen a védelmi ipari beruházások stratégiai előnyt jelentenek Magyarország számára. Ez egyben a nemzetközi rendszerhez kapcsolódó nemzeti védelmi innovációs rendszer megteremtését foglalja magában – mondta Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter.

Kifejtette, a kormány szerkezeti átalakítása újabb lehetőséget kínált ezen a téren is a tárca számára, ezért a jövőben az N7 Nemzeti Védelmi Ipari Innovációs Holding Zrt. a Technológiai és Ipari Minisztériumtól a Honvédelmi Minisztériumhoz (HM) kerül. A társaság vezetését Palkovics László vezérigazgatóként fogja ellátni – mondta el a miniszter. Szalay-Bobrovniczky ismertette, hogy a HM munkájának átszervezése, a tárca feladatainak beazonosítása és kijelölése véget ért.

Hozzátette, a folyamat lezárását jelenti, hogy Novák Katalin köztársasági elnök 2022. november 15-i hatállyal felmentette tisztségéből Maróth Gáspárt, a HM védelempolitikáért és védelmi fejlesztésekért felelős államtitkárát és az általa vezetett terület is átszervezik a jövőben. A HM köszöntettel tartozik Maróthnak, aki kormánybiztosként, majd államtitkárként elévülhetetlen érdemeket szerzett az elmúlt években a honvédelmi és haderőfejlesztési program megteremtéséért – tette hozzá a miniszter.

Közölte: a feladatkörök átalakítása és a minisztérium munkájának racionalizálása során a Maróth által felügyelt terület a tárcán belül Gion Gábor stratégiai elemzésért és humánpolitikáért felelős államtitkárhoz kerül. A miniszter elmondta azt is, hogy Magyarországot és a magyar embereket csak jól felszerelt és jól kiképzett haderővel, valamint erős védelmi ipari háttérrel lehet megvédeni. A védelemipar egyúttal a magyar gazdaság újabb hengereként járul hozzá hazánk fejlődéséhez is – húzta alá.

 

The post Szalay-Bobrovniczky: az erős védelmi ipar Magyarország biztonsági érdeke appeared first on .

Az Európai Unió katonai segítségnyújtási missziót (EUMAM Ukrajna) hozott létre az ukrán fegyveres erők képességének megerősítésére annak érdekében, hogy képes legyen védeni az ország területi egységét és önállóságát, valamint a polgári lakosságot az orosz agresszióval szemben – közölte az Európai Unió Tanácsa.

Az uniós tagországok védelmi minisztereinek brüsszeli ülésén hozott döntés értelmében a misszió az ukrán fegyveres erők legfeljebb 15 ezer fős állományának egyéni, kollektív és speciális képzését nyújtja majd több uniós tagállam területén. A misszió kezdeti időtartama két évre szól.

A misszió vezetője Hervé Bléjean altengernagy, az Európai Unió Katonai Törzsének (EUMS), valamint az Európai Külügyi Szolgálat (EKSZ) részeként működő katonai tervezési és végrehajtási szolgálat (MPCC) főigazgatója lesz.

A védelmi minisztereket tömörítőt tanács továbbá az Európai Békekeret (EPF) keretében 16 millió euró értékű támogatást fogadott el, hogy segítse az ukrán fegyveres erők kapacitásépítését. A pénzügyi támogatás az uniós tagállamok által nyújtott eszközöket és szolgáltatásokat fogja finanszírozni, köztük lőszerek, katonai felszerelések biztosítását, illetve az eszközök szállítását, őrzését, karbantartását és javítását. A támogatás időtartama 24 hónap. A megítélt összeggel együtt az Ukrajnának nyújtott uniós hozzájárulások több mint 3,1 milliárd eurót tesznek ki – közölték.

A tanácsi közlemény megerősítette: az Európai Unió továbbra is támogatja Ukrajna függetlenségét, önállóságát és területi egységét a nemzetközileg elismert határain belül, valamint azt a törvényes jogát, hogy megvédje magát az orosz agresszióval szemben. Az EU szilárdan kiáll Ukrajna mellett, és mindaddig katonai, gazdasági, társadalmi és pénzügyi támogatást fog nyújtani számára, ameddig arra szükség van.

Az Európai Békekeretet 2021 márciusában hozták létre azzal a céllal, hogy finanszírozza az uniós közös kül- és biztonságpolitika valamennyi katonai és védelmi fellépését a konfliktusok megelőzése, a béke megőrzése, valamint a nemzetközi biztonság és stabilitás megerősítése céljából. Az Európai Békekeret lehetővé teszi az EU számára, hogy olyan intézkedéseket finanszírozzon, amelyek célja a nem uniós országok, valamint a regionális és nemzetközi szervezetek katonai és védelmi kérdésekkel kapcsolatos kapacitásainak megerősítése.

 

The post Orosz agresszió: az EU képzési missziót indít ukrajnai katonák számára appeared first on .

A háború fordulópontjának tekinti Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az ukrán hadsereg herszoni felszabadító hadműveletét, amely szerinte Ukrajna győzelméhez fog vezetni.

“Herszon országunk déli részének egyik legfontosabb városa, és az egyetlen regionális központ, amelyet Oroszországnak február 24-e után sikerült elfoglalnia. És most Herszon már szabad. Mit jelent ez? Védelmi erőink felszabadító hadművelete Ukrajna számára analóg a múlt számos csatájával, amelyek fordulópontot jelentettek a háborúkban. Olyan változásokat jelképeztek, amelyek után az emberek már tudták, kié lesz a győzelem, bár még küzdeni kellett érte. Ilyen volt például a D-Day, a szövetségesek partraszállása Normandiában (a második világháború idején). Ez még nem volt pont a gonosz elleni küzdelem végén, de már meghatározta az események egész menetét. Pontosan ezt érezzük most. Most, hogy Herszon szabad” – fogalmazott Zelenszkij kedden a G20-csúcs résztvevői előtt videoösszeköttetésen keresztült mondott beszédében.

Az ukrán elnök egyébként G19-nek nevezte beszédében a csúcsértekezletet, jelezve, hogy szerinte a G20-országcsoportban nincs helye Oroszországnak.

Mihajlo Podoljak, az elnöki iroda vezetőjének tanácsadója kijelentette, hogy Oroszországnak el kell veszítenie a háborút, büntetést kell kapnia és politikai átalakuláson kell átesnie. A jelenlegi formájában ugyanis nem létezhet tovább – vélekedett a tisztségviselő.

“Nem kell félni az igazságtól. Oroszország nem maradhat fenn tovább jelenlegi formájában és a jelenleg uralkodó elittel. Oroszországnak veszítenie kell, meg kell büntetni őt a nemzetközi jog figyelmen kívül hagyása miatt, és politikai átalakuláson kell keresztülmennie” – fejtette ki Podoljak.

Olekszij Danyilov, az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) titkára meggyőződését fejezte ki, hogy az ukrán elnök béketervét maradéktalanul és az ütemtervnek megfelelően végrehajtják. Zelenszkij a G20-csúcson hozta nyilvánosságra tíz pontba szedett békefeltételeit.

“Oroszországnak nem szabad az időt vesztegetnie. Minél tovább szabotálja a Kreml Zelenszkij elnök békefeltételeit, annál katasztrofálisabb lesz a Kreml helyzete, és annál keményebb lesz Ukrajna álláspontja” – mutatott rá Danyilov.

 

The post Orosz agresszió: a háború fordulópontjának tartja Herszon felszabadítását Zelenszkij appeared first on .

Újabb légitámadást hajtottak végre kedden az orosz erők az ukrán főváros, Kijev ellen, a légvédelem négy rakétát megsemmisített, de becsapódás történt a város központjában – közölte Vitalij Klicsko kijevi polgármester.

A polgármester közlése szerint a belvárosban lévő Pecserszk kerületben két lakóépületet találtak el lövedékek. Hozzátette, hogy orvosok és mentők már a helyszínen vannak. A kijevi katonai adminisztráció közölte, hogy eddig egy halálos áldozatról tudnak, aki az egyik belvárosi lakóházat ért találat következtében halt meg.

Kirilo Timosenko, az ukrán elnöki iroda vezetője megerősítette, hogy két orosz rakétatalálatot észleltek, a rakéták lakóépületekbe csapódtak. Ugyancsak orosz támadás érte nap közben a nyugat-ukrajnai Lviv városát, Andrij Szadovij polgármester jelentette be, hogy a település egy részében megszakadt az áramellátás. Az orosz erők Ukrajna második legnagyobb városára, a keleti Harkiv létfontosságú infrastruktúrájára is csapást mértek, emiatt leállt a metró és az árammal működő felszíni közösségi közlekedés. Tíz megyére mértek csapásokat kedden az orosz erők, javarészt az ország nyugati és középső részét támadták.

Jurij Ihnat, az ukrán légierő szóvivője egy tévéműsorban közölte, hogy mintegy száz rakétát lőttek ki az orosz erők Ukrajnára, többet, mint az oktober 10-i nagyszabású támadáskor.

Az orosz csapatok Herszon térségében 15-20 kilométer távolságban haladnak a Dnyeper (Dnyipro) folyó bal partján felszerelt védelmi vonalaiktól, hogy ezáltal megvédjék magukat az ukrán fegyveres erők támadásaitól – számolt be Natalija Humenyuk, a dél-ukrajnai műveleti parancsnokság sajtóközpontjának vezetője. “Elméletileg fenyegethetik Herszon városát, mert a távolság megengedi a különféle típusú fegyverek használatát, de mi sem állunk egy helyben és ellentámadásokat hajtunk végre. Nekünk is van mivel válaszolnunk” – fejtette ki a szóvivő.

Humenyuk elmondta, hogy az ukrán fegyveres erők az ellenséges logisztikai szárazföldi útvonalakat tűzellenőrzés alatt tartják, így nem lesz könnyű tartalékkal és lőszerrel ellátni az orosz csapatokat. Szavai szerint a Dnyeper jobb partján folytatódnak a stabilizációs intézkedések a visszavett, 4870 négyzetkilométer kitevő területen.

A washingtoni hadtudományi intézet (ISW – Institute for the Study of War) szakértői legfrissebb elemzésükben – amelyből az Ukrajinszka Pravda hírportál idézett – úgy vélik: az orosz erők valószínűleg áthelyeznek csapatokat a donyecki régióba Herszon megyéből, hogy fokozzák a műveleteket Bahmut és Donyeck környékén, valamint Donyeck megye nyugati részén. Az amerikai agytröszt elemzői szerint az orosz csapatok valószínűleg sikereket érnek majd el ezeken a területeken a következő napokban és hetekben, de ezek a sikerek hadműveleti szempontból aligha lesznek jelentősek.

Szerhij Hajdaj, Luhanszk megye kormányzója közölte, hogy a régió területén heves harcok dúlnak, de az ukrán védők fokozatosan közelednek a megye több nagyobb városaihoz, köztük Rubizsnéhez és Kreminnához.

Valentin Reznyicsenko, Dnyipropetrovszk megye kormányzója arról tájékoztatott, hogy éjszaka az orosz erők ismét lőtték a régiót Grad sorozatvetőkkel és más nehéztüzérségi eszközökkel. Szavai szerint több mint hatvan lövedéket lőttek ki békés városokra és falvakra. Áldozatokról nem érkezett jelentés.

Az ukrán vezérkar keddi jelentésében kiemelte, hogy az elmúlt napon mintegy 710 orosz katona halt meg, a háború kezdete óta az orosz hadsereg embervesztesége velük együtt meghaladta a 82 ezret.

 

The post Orosz agresszió: ismét Kijevet lőtték Putyin hadai appeared first on .

Az Észak-Macedóniába induló 79. magyar rendőri kontingens tagjait búcsúztatta Czukor Gergely alezredes, az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) határrendészeti főosztályának osztályvezetője.

A rendőrség honlapján közzétett közleményben kiemelték: “a magyar rendőrség elkötelezett abban, hogy az illegális bevándorlókat megakadályozza hazánk, illetve az Európai Unió területére történő bejutásban. Ennek érdekében a Magyarország területén végzett feladatai mellett felajánlotta a támogatását a nyugat-balkáni országok részére”.

A magyar rendőrök járőrszolgálatot látnak el a jogellenes határátlépések megelőzése és felderítése érdekében, illetve közreműködnek az embercsempészek és az illegális bevándorlók előállításában. Nemcsak a határ közvetlen közelében teljesítenek szolgálatot, hanem a mélységi területeken található utakon is – írták.

A 29 fős kontingens “terepjáró képességű szolgálati gépkocsikkal, kézi éjjellátó készülékekkel, kézi hőkamerákkal, valamint mobil hőkamerával támogatja a határvédelmet”. A magyar rendőrök saját szolgálati felszerelésükkel látják el feladataikat, intézkedési jogosultságukat a fogadó ország rendvédelmi szervének irányítása, felügyelete mellett gyakorolják – olvasható a közleményben.

 

The post Újabb magyar rendőri egység indul Észak-Macedóniába appeared first on .

A madarak népszerű társállataink. Legelterjedtebb otthonunkban tartható madár a kanári, a zebrapinty és a hullámos papagáj, de a bevállalósabbak nagyobb papagájokkal osztják meg életterüket, például a nimfával, az arapapagájjal esetleg egy kakaduval.

Aki madártartás mellett dönt, tisztában kell lennie azzal, hogy a madár ellátása, vagyis etetése-itatása, reptetése mellett gondoskodnia kell kedvencének egész napos elfoglaltságáról is.

A papagájok nagyon kíváncsi, játékos állatok, cikkünkben megmutatjuk, hogyan kell őket megtanítani játszani és melyek a kedvenc foglalatosságaik.

A játék kulcsa: a kíváncsiság

Bármilyen meglepő, de madarainkat meg kell tanítani játszani, vagyis a játékra is szocializálni kell. Ehhez a Vitalpet minőségi madárjátékai kiválóan megfelelnek, érdemes többfélét is kiválasztani és időnként egy-egy új darabbal meglepni őket. A játszásra természetes kíváncsiságukat tudjuk felhasználni, ami egyedenként más és más mértékű, de minden madár rendelkezik vele.

A kíváncsiság gátja általában a félénkség, tehát a bátor madarak sokkal hamarabb megtaníthatóak bármire, hiszen nem akadályozza őket a dolgok megismerésében az idegen tárgyaktól való félelem.

Azonban elmondhatjuk, hogy ha egy félénk példánnyal rendelkezünk, akkor sem kell feladni, mert a kitartás mindig meghozza gyümölcsét és a madár előbb-utóbb legyőzi bátortalanságát, csak egy kicsit hosszabb ideig tart neki.

Mikor gyanakodjunk ingerszegény környezetre?

Ha madarunk sokat rikácsol, rázza a kalitka ajtaját, dobálja az etetőtálat esetleg agresszívan viselkedik vagy teljesen magába fordul, akkor biztosak lehetünk benne, hogy unatkozik és nincs lefoglalva az energiája, vagy viselkedési problémákkal küzd.

Ha fiókáról van szó, akkor könnyebb dolgunk van, de ha egy felnőtt egyed került hozzánk ezekkel a tünetekkel, akkor sokkal hosszabb idő ezt a folyamatot visszafordítani.

Hogyan játszunk madarunkkal?

Papagájunkat meg kell tanítanunk játszani. Először is mutassa be neki az adott játékot. Kezdje egyelőre egyetlen játékkal. Kedvence szívesen tanul az emberektől, ezért utánzással ő is elkezdi használni a játékot.

Ezután teheti be neki a következő játékot, melynek használatát szintén mutassa meg neki. Egy jól szocializált madár később már maga is megtalálja a játékok használatának módját és nagyon szívesen veszi az új darabokat.

Milyen játékokat szerezzünk be a papagájnak?

Szárnyas barátja imádni fog hintázni, mindenképpen legyen a ketrecében egy remek darab. Ezenkívül a színes felfűzött rudacskákat matatja, bogarássza, létrákon, rudakon, köteleken és mászófákon sétálgat. A játékok csengettyűket is tartalmazhatnak, így még inkább lekötik a figyelmét.

Madara számára nagyon fontos a játék, fordítson erre fokozott figyelmet! Kiváló madárjátékokat lehet beszerezni, használja ki az állat kíváncsiságát és kösse össze ezt a tanítással. A kellően elfoglalt madár kiegyensúlyozott, vidám, nyugodt és boldog társa lesz hosszú időn keresztül.

 

The post Játszani madárként is nagyszerű dolog! appeared first on .

Rendőrökre lőttek menekülő embercsempészek hétfő reggel az M5-ös autópályán, Inárcs térségében, az elkövetőket elfogták, sérülés nem történt – közölte a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK).

A rendőrök bűnügyi információk alapján akartak ellenőrizni egy főváros felé haladó magyar rendszámú kisteherautót az autópályán, de a jármű nem állt meg, és a kocsiból több lövést adtak le a rendőrautó irányába. A rendőrök ennek ellenére tovább követték a járművet, amely végül Budapest határában megállásra kényszerült – olvasható a police.hu oldalon. Mint írták, a gépkocsivezető és a mellette ülő férfi bemenekült egy közeli erdőbe, közben további lövéseket adtak le a rendőrök irányába. Az egyik rendőr figyelmeztető lövést követően viszonozta a tüzet. A két, magát irakinak valló férfit nem sokkal fél kilenc előtt, a XIX. kerületben fogták el.

A kisteherautóban 21 illegális bevándorló utazott, aki szír állampolgárnak vallotta magát. A lövöldözésben senki nem sebesült meg. A BRFK közölte azt is, hogy a két férfi elfogása érdekében lezárták az érintett területet, és a helyszínre rendőröket, kutyás egységeket, nyomozókat és helyszínelőket irányítottak. A lövöldözők utáni hajszába bekapcsolódott a Terrorelhárítási Központ műveleti egysége is.

Az ügyben embercsempészés miatt a BRFK, míg hivatalos személy elleni erőszak miatt a Központi Nyomozó Főügyészség indít eljárást – olvasható a police.hu oldalon. Fülöp Gergely, a BRFK kommunikációs osztályának vezetője délutáni sajtótájékoztatóján ismertette: valamennyi illegális bevándorló férfi. Elmondta azt is, hogy bár a lövöldözés során senki sem sérült meg, a két iraki embercsempész menekülés közben kisebb horzsolásos sérüléseket szenvedett, egyikük rosszul is lett. Kórházba vitték őket, de nem igényeltek ellátást. A rendőrségen tolmácsok segítségével megkezdik a kihallgatásukat, majd őrizetbe veszik őket.

Az alezredes beszámolt arról is, hogy a nap folyamán a Terrorelhárítási Központ további négy külföldi férfit fogott el az M1-es autópályán Győr térségében, akik az adatok szerint köthetők a két elfogott iraki embercsempészhez.

 

The post Rendőrökre lőttek menekülő embercsempészek, az elkövetőket elfogták appeared first on .

A 2010 végén, 2011 elején kezdődött és a „jázminos forradalomban” kicsúcsosodott tunéziai megmozdulások az egész arab világ szempontjából kiemelkedő eseménysorozatnak számítanak. A kiterjesztett értelemben vett Közel-Kelet térségében (MENA) jelentős politikai és társadalmi változások bekövetkeztét katalizálták. Az észak-afrikai régióban hosszú ideje autoriter kormányzást folytató tunéziai és líbiai vezetők hatalomból történő eltávolításával azonban az Európai Unió biztonság- és védelempolitikai érdekeivel ellentétes folyamat erősödött fel az Afrikából Európa felé tartó tömeges illegális migráció formájában. A jelen elemzés a migráció szempontjából ma már fontos kibocsátó és tranzitországnak számító Tunéziából induló és az Európai Unió déli tagállamai felé tartó 2011 és 2022 közötti migrációs folyamatokat elemzi, valamint az ezeket erősítő gazdasági és társadalmi tényezőket vizsgálja meg, végül pedig áttekinti a Tunéziából kiinduló migrációs folyamatoknak az elmúlt évtizedben bekövetkezett változásait.

A kezdetek: legális és államilag támogatott migráció Tunéziából Európába

Az arab világ nyugati részén (Maghreb) elhelyezkedő Tunézia 75 évig állt francia gyarmati uralom alatt. Az 1881 és 1965 közötti időszakban jelentős számú népesség vándorolt el gazdasági okok miatt Tunéziából Európába. Miután az ország 1956-ban a később autoriter módon kormányzó Habib Bourguiba vezetésével visszanyerte függetlenségét, Tunézia számos nyugat-európai országgal kötött olyan kétoldalú megállapodást, melyek keretében a tunéziai állampolgárok vízummentesen utazhattak Európába és ott szabadon vállalhattak munkát. Az elsősorban partmenti övezetekből származó és európai viszonylatban olcsó munkaerőnek számító tunéziaiakat nagy számban alkalmazták a francia, német, holland és később az olasz gazdaság különböző szektoraiban, enyhítve a kialakult munkaerőhiányt. A schengeni egyezmény elfogadását követően azonban az egyezmény részes államai az 1990-es években jelentős mértékben szigorították a külső határellenőrzést, amelynek részeként megszűnt a volt francia gyarmatok állampolgárainak vízummentessége is. Ezzel az Európába irányuló migráció legális útjait az újonnan életbe léptetett vízumfeltételek egyre inkább korlátozták. Miután a tunéziai állam a saját nemzetgazdasági érdekeit figyelembe véve kifejezetten támogatta a saját állampolgárai európai munkavállalását, számára az európai államok lépése kedvezőtlen volt. Ezzel ugyanis apadni kezdett az Európában munkát vállaló tunéziaiak által hazautalt deviza mennyisége, valamint nőni kezdett a hazai, elsősorban a fiatalokat érintő munkanélküliség is, miután a tunéziai gazdaság nem tudta felszívni a népességrobbanás miatt drasztikusan megnőtt munkaerő jelentős részét. Az európai országok vízumrendszerének szigorítása hasonlóan érintette a térség más államait is. [1]

 

Az Európába irányuló irreguláris migráció kezdete: az első útvonalak kialakulása

A legális migráció feltételeinek szigorítása ellenére a helyieket továbbra is nagy számban vonzották a kedvezőbb európai gazdasági lehetőségek. A korábban a sokszor a gazdaságilag elmaradottabb régiókban elsősorban árucsempészettel foglalkozó és bizonyos feltételek – többek között a kábítószer- és fegyvercsempészet, illetve a felkelők csoportjaival és a határokon átívelő terroristahálózatokkal történő együttműködés beszüntetése – teljesülése mellett az állam informális toleranciáját is maguk mögött tudó hálózatok [2] tevékenységi körüket diverzifikálva, számos Észak-Afrikából Európába irányuló illegális migrációs útvonalat alakítottak ki. Az útvonalak Marokkó és Spanyolország, Tunézia és Olaszország, valamint Líbia és Olaszország között jöttek létre. Ezeken az útvonalakon egyre nagyobb számban szubszaharai országok állampolgárai is átkeltek, és a 2000-es évek elején az európai határőrök már több szubszaharait fogtak el, mint észak-afrikait. Az utóbbi fejlemény a térséget az ezredfordulóra a migráció szempontjából fontos tranzitterületté tette. [3] Az a tény, hogy illegális migránsok nagy számban érkezhettek Észak-Afrikába, feltételezi, hogy a térség államainak határai könnyen átjárhatók voltak. Ezt a körülményt tovább erősítette a Maghrebben működő kiterjedt csempészhálózatok megléte, amelyek ugyan közvetlenül nem veszélyeztették az érintett államok stabilitását, azonban a létezésük jelezte a határbiztonsági architektúrában meglévő jelentős hiányosságokat. [4]

Az 1990-es éveket megelőzően a cigaretta, kábítószer, fegyverek és lőszerek csempészetére szakosodott és az olasz maffiával is szoros kapcsolatot ápoló hálózatok a Tunézia északi részén található, franciául Cap Bonnak nevezett félsziget és Szicília, valamint a középső és déli kormányzóságok és a Pelagie-szigetek (Lampedusa, Lampione, Linosa) között létesítettek illegális migrációs útvonalakat. Miután a tunéziai állam szemet hunyt a területén működő embercsempészettel is foglalkozó hálózatok működése felett, a csempészhálózatok által foglalkoztatott helyi halászok és tengerészek jelentős számban szállítottak migránsokat az előbb említett olasz szigetekre, akiknek túlnyomó többsége tunéziai állampolgár volt. [5]

 

Együttműködés Olaszország és Tunézia között

Olaszország és Tunézia között mindig is intenzív politikai, gazdasági és kulturális kapcsolatok álltak fenn. Silvio Berlusconi második miniszterelnöki ciklusa (2001–2005) idején az Olaszország és Tunézia közötti együttműködés az egyre nagyobb migrációs terhelés miatt még szorosabbá vált. A két állam számos kétoldalú szerződést írt alá, amelyek magukba foglaltak egyebek mellett egy, az Olaszországban illegálisan tartózkodó tunéziai állampolgárokra vonatkozó visszafogadási megállapodást, valamint a két állam által közösen folytatott tengeri járőrözést is. A Tunéziát 1987 óta elnökként irányító Zine el Abidine Ben Ali továbbá törvényi úton büntethetővé tette az embercsempészetet 2004-ben, és ezzel párhuzamosan a tunéziai hatóságok határozottabban kezdtek fellépi az ország területén működő embercsempész-hálózatokkal szemben is. Ugyanebben az évben hozták létre az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökséget (Frontex). A migrációval kapcsolatos szigorúbb fellépés hamarosan eredményt hozott. A Tunéziából Olaszországba irányuló illegális migráció visszaszorult, azonban a tunéziai állam érdemben nem kezelte az illegális migrációt kiváltó, alapvetően gazdasági és társadalmi okokat, így az Európa irányába tartó illegális migráció nem szűnt meg. [6]

 

A tunéziai embercsempészek átteszik tevékenységük központját Líbiába

A tunéziai hatóságok keményebb fellépésének hatására a Tunéziában működő embercsempészek tevékenységük jelentős részét Líbiába helyezték át. A két ország között már az 1970-es évektől számos olyan embercsempész-hálózat működött, amely a tunéziai munkavállalókat – kihasználva a határokon átnyúló törzsi kapcsolatokat – abban segítette, hogy az ekkoriban beinduló líbiai olajkitermeléshez kapcsolódó iparágakban helyezkedjenek el. Legális és nem legális úton megközelítőleg 85.000 tunéziai jutott el Líbiába az 1980-as években, hogy az ottani olajszektorban találjon munkát. [7] Ezek az embercsempész-hálózatok 2004-et követően az Európába illegális módon eljutni kívánók Tunéziából Líbiába, majd onnan Európába történő mozgását segítették, miután úgy ítélték, hogy a líbiai partoktól kiinduló utazás a helyi hatóságok figyelmét kevésbé kelti fel. A tunéziai illegális migránsokhoz hasonlóan Marokkóból is egyre nagyobb számban érték el Európát Líbiából indulva. A gyenge líbiai határbiztonság végső soron lehetővé tette, hogy 2006-ra Líbia az Európába tartó észak-afrikai illegális migránsok egyik legfőbb kilépési pontjává vált. [8]

Együttműködés Olaszország és Líbia között

A Berlusconi-kormány Líbia vonatkozásában is törekedett arra, hogy a Tunéziával folytatott együttműködéshez hasonlót alakítson ki. Ezt elősegítették a két állam között meglevő szoros történelmi és gazdasági kapcsolatok. Számos esetben kényszerítették Líbiát a menekültügy legfontosabb nemzetközi dokumentuma, az 1951-es menekültügyi egyezmény szerinti eljárásra, holott azt a líbiai állam sosem írta alá, így azt nem is tekintette magára nézve kötelező érvényűnek. Annak érdekében, hogy a Líbiából Európa felé irányuló illegális migrációt vissza tudják szorítani, az olasz és a máltai parti őrség a líbiai parti őrséggel közösen végezte Líbia tengeri határainak, illetve a nemzetközi vizek bizonyos részének ellenőrzését. A 2008-ban megválasztott negyedik Berlusconi-kormány (2008–2011) még nagyobb hangsúlyt fektetett Olaszország külső határainak ellenőrzésére és védelmére. Ennek köszönhetően a Líbiából Európa felé irányuló illegális migráció 2009 és 2011 között szinte teljesen megszűnt. [9]

Mindez azt támasztja alá, hogy Tunézia és Líbia 2011 előtti elnökei – megfelelő politikai és diplomáciai nyomást követően – készek voltak együttműködni az európai államokkal az Európai Unió külső határai védelmének és az EU-ba irányuló illegális migráció megfékezése érdekében. Az észak-afrikai országoktól délre eső államokból kiinduló és észak felé irányuló migráció fékezéséért – és természetesen a térségbeli francia és olasz gazdasági érdekek érvényesüléséért – cserébe az európai politikai kész volt szemet hunyni a térséget irányító politikai vezetők autoriter és sok esetben emberi jogokat súlyosan sértő irányítási módszerei felett, illetve lehetővé tették, hogy megszűnjenek a Líbiára kivetett nemzetközi szankciók, és ezzel Moammer Khadafi a 2000-es évek elejére kiemelje országát a már hosszú ideje fennálló fojtogató politikai, gazdasági és diplomáciai elszigeteltségből. [10]

 

Tunézia a 2011-es „jázminos forradalom” előestéjén

Az Észak-Afrikából Európa felé irányuló illegális migrációs folyamatokat tekintve a 2011-es év mérföldkőnek számít, mert a 2010 végén, 2011 elején Tunéziában kirobbant „arab tavasz/iszlamista tél” eseménysorozat alapozta meg a térségbeli migrációs helyzetet. Emiatt érdemes röviden áttekinteni, hogy melyek voltak a tunéziai „arab tavaszként” elhíresült „jázminos forradalom” legfontosabb közvetett kiváltó okai, amelyek többsége máig megoldatlan problémaforrás a tunéziai állam számára: demográfiai robbanás, a gazdaság szerkezetváltozására visszavezethető megoldatlan problémák, az állam munkahelyteremtő képességének gyenge volta, következésképpen magas munkanélküliségi ráta, illetve a belbiztonsági szervekre kiemelten támaszkodó autoriter állammodell.

• Demográfiai robbanás: Az arab világban a népesség ugrásszerű növekedése a 20. század közepén kezdődött. A tunéziai népességnövekedés jellegét tekintve követi a többi arab országban tapasztalható népességnövekedési folyamatokat, azonban attól mértékét tekintve elmarad. A tunéziai népesség tehát folyamatosan nő, azonban a többi arab országhoz hasonlóan egyre lassuló növekedésről beszélhetünk. Ez a trend az európai népesedési pályát időbeli lemaradással követi. 1960 és 2011 között a népességszám több mint 5-szeresére (4.200.000 főről 10.700.000 főre) nőtt, azonban a népesség eltérő ütemben növekedett. Az 1980-as évek elejéig – egy rövidebb időszakot leszámítva – a népességszám megszakítás nélkül emelkedett. A csúcspontot 1983 jelentette, amikor a népességnövekedés az 1961-ben mért 1.4% kétszerese, 2.8% volt. Az 1983-at követő két évtizedben ezzel szemben a népességnövekedés üteme jelentős mértékben lelassult. A 2003-ban mért 0.7%-os mélypontot követően a tunéziai népesség növekedésének mértéke 2011-ig sosem haladta meg az 1.1%-ot. A termékenységi adatokat nézve hasonló, az európai mintát követő tendencia rajzolódik ki: míg 1960-ban egy nő átlagosan közel 7 gyermeknek adott életet, addig ez a mutató 2011-re 2.2-re esett vissza. A tunéziai társadalom korfája szintén egyre közelebb kerül az európai adatokhoz: míg a 0–14 éves korosztály 1960-ban a társadalom 43%-át tette ki, addigra 2011-re már csak a 23%-át (az Európai Unió államaiban ez az arány átlagosan 15%, míg az arab világban 34%). A többi arab országhoz hasonlóan Tunézia a gyors népességnövekedés okozta széleskörű munkanélküliségből fakadó problémákra csupán tüneti megoldást adott azzal, hogy a felsőoktatást minél szélesebb rétegek számára tette elérhetővé. [11] A tunéziai hadsereg – szemben a többi arab állam haderejével – politikai okokból nem volt alkalmas a felesleges munkaerő felszívásása.

 

• Gazdasági szerkezetváltozás, munkanélküliség: A Nemzetközi Valutaalap és a Világbank által az 1980-as évektől a térségre kényszerített, a gazdaság liberalizációjára és a külkereskedelmi nyitás megteremtésére hivatott Strukturális Kiigazítási Programokért (SAP-ok) cserébe a kölcsönben részesült államoknak nagy árat (robbanásszerűen emelkedő élelmiszerárak, magas munkanélküliség) kellett fizetniük. [12] A sokak által modellországként tekintett Tunéziában az 1990-es évek végére a nemzetgazdaság teljesítménye – az évente 3 és 6% közötti GDP-arányos növekedés ellenére – elégtelennek bizonyult. A létrehozott munkahelyek többsége ugyanis alacsony fizetésért alacsony képzettséget igénylő munkát kínált, amely nem követelte meg a magas hozzáadott értéket teremtő munkatevékenységet, így érdemben nem növelte a tunéziai gazdaság hozzáadottérték-termelési képességét. A vonzó elhelyezkedési lehetőségek hiánya hosszú időn át tartó magas, 13–16%-os munkanélküliséghez vezetett, ami elsősorban a felsőfokú végzettséggel rendelkező fiatalokat érintette súlyosan. Az utóbbiak aránya a tunéziai társadalomban jelentősen megnőtt a 2000-es évekre, a körükben tapasztalható munkanélküliség 2010-re a 30%-ot is elérte. [13]

 

• A mukhábarát-típusú állammodell: A függetlenségét 1956-ban nem katonai, hanem politikai úton kivívó Tunéziában – ellentétben más arab országokkal – az állam erejét nem a hadsereg, hanem a belbiztonsági szolgálatok és a titkosszolgálati szervek (mukhábarát) képezték. A hadsereg marginalizálása arra a félelemre vezethető vissza, miszerint az állam vezetői mindig is attól tartottak, hogy a hadsereg meg fogja dönteni a hatalmukat. A „Legfőbb Harcosnak” (le Combattant suprême) is nevezett Bourguiba ezért – látva a közel-keleti katonai puccsok növekvő számát – professzionális, kis létszámú – megközelítőleg 36.000 fős – haderőt hozott létre, amelyet nem ruházott fel politikai hatalommal. A depolitizált hadsereg teljesen egyedülálló fejleménynek számított az arab világban, hiszen az 1950-es és az 1960-as években az arab államokban a nemzeti haderők igyekeztek politikai szereplővé válni, hogy ezáltal ők határozhassák meg a társadalmi fejlődés irányát. [14] A tunéziai függetlenség kivívását követően nem sokkal alakult meg a Nemzeti Gárdából, az Elnöki Gárdából és a Nemzetbiztonsági Rendőrségből álló rendvédelmi architektúra, amely elsősorban az ország vezetőjének hatalmát és a rezsimbiztonságot volt hivatott garantálni. Tunézia politikai vezetői a rendvédelmi szektor intézményeit használták fel a gazdasági nehézségek szülte, tüntetésekben kicsúcsosodó társadalmi elégedetlenség leverésére. [15] A Bourguiba hatalmát békés úton megpuccsoló Ben Ali azonban az 1990-es évekre – egy ellene kitervelt, ám sikertelen katonai puccskísérletet követően – rendőrállamot (commissariat) épített ki: jelentősen felduzzasztotta a rendvédelmi szektor személyi állományát, költségvetésüket pedig megemelte. [16] Ennek következtében a belbiztonsági szolgálatok és a titkosszolgálati szervek létszáma Ben Ali idején mintegy 150.000 főt tett ki. [17] Az elnök elhatározásában okként legalább ugyanilyen hangsúlyosan jelent meg a Közel-Keleten, különösképpen a szomszédos Algériában megerősödött iszlamista mozgalmak jelentette biztonsági kockázat. A Nahda (Harakat al-Nahda/Mouvement Ennahda) nevű tunéziai iszlamista politikai párt – amely az 1990-es években részt vett az elnök elleni puccskísérlet megtervezésében – ugyanis reális fenyegetést jelentett meg Ben Ali számára, attól tartva, hogy a politikai iszlám Tunéziában is erőre kap. Az – egyébként valóban létező – iszlamista fenyegetésre hivatkozva politikai ellenfeleit börtönbüntetésre ítélték vagy száműzték az országból. [18] A rendőrállam megkülönböztetett figyelmet szánt a média ellenőrzésének is, miután az elnök családjában elhatalmasodó és köztudottá váló korrupció, valamint az elmaradó politikai változások fokozódó társadalmi elégedetlenséghez vezettek. [19] Ennek következtében a tunéziai sajtótermékek állami propagandát közöltek és az elnök személyi kultuszát építették („benalizmus”). Az utóbbi fejlemény már Bourguiba idején is megfigyelhető volt. [20]

A „jázminos forradalom” hatása a Tunéziából Európába irányuló illegális migrációra

A mindössze 28 napig tartó és közel 350 halálos áldozatot követelő „jázminos forradalom” a líbiai, szír és jemeni folyamatoktól eltérően nem torkollott polgárháborúba. Ennek legfontosabb oka, hogy a hosszú évtizedekig elhanyagolt hadsereg – miután a védelmi erők a fennálló rezsimtől nem remélhettek sokat – Ben Ali rendszerével szemben a tüntetők oldalára állt és nem volt hajlandó drasztikus intézkedések megtételére. [21] A biztonsági erők figyelmét a futótűzként terjedő tüntetéshullám leverése kötötte le, a tunéziai határellenőrzés összeomlásával párhuzamosan pedig az állam kevesebb figyelmet fordított az illegális migráció megfékezésére. 2011 első hónapjaiban az olasz hatóságok közel 48.000 illegális migránst fogtak el, ebből megközelítőleg 28.000 fő tunéziai állampolgársággal rendelkezett. [22] Ez a 2010-es adatokhoz viszonyítva 4192%-os emelkedést mutat. [23]

 

Csökkenő tendencia a Tunéziából Európába irányuló illegális migrációs folyamatokban 2011 és 2017 között

A migráció hirtelen megugrása azonban két okból is átmenetinek bizonyult. Egyrészt a következő évre a tunéziai hatóságok a belpolitikai káosz mérséklődésével újra képessé váltak az illegális migrációval szembeni hatékony fellépésére. [24] A meglévő tunéziai politikai akaraton túl azonban az olasz kormány is nyomást fejtett ki Tunéziára. A negyedik Berlusconi-kormány 2011 tavaszán ugyanis olyan megállapodást kötött Tunéziával, amelynek eredményeképpen a Tunéziából Olaszország felé irányuló illegális migráció 2012-re megközelítőleg 90%-kal esett vissza, így 2017-ig éves szinten nem haladta meg a 2.500 főt. [25]

Az illegális migráció célpontjai között azonban Olaszország mellett további régiók is feltűntek. Többek között a romló gazdasági helyzet és a szociális kirekesztettség hatására sokan radikalizálódtak és különböző közel-keleti szélsőséges mozgalmakkal kezdtek szimpatizálni. [29:30–29:53] Így 2011-et követően a tunéziai illegális migránsok egy része már nem Olaszország felé indult el, hanem Szíriába, Irakba és Líbiába. Tunéziából megközelítőleg 7.000 harcos csatlakozott terrorista szervezetekhez, ebből körülbelül 1.500-an a szomszédos Líbiában működő al-Kaida vagy ISIS helyi filiáléjához („foreign fighter phenomenon”). Más országokkal összehasonlítva Tunézia volt a legtöbb külföldi harcost kibocsátó ország. A tunéziai harcosok körében volt a legmagasabb a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya, így többségében ők töltötték be az ISIS-on belül a vezető tisztségeket is. Sőt, a Szovjetunió ellen harcoló afgán-arabok többségét is a tunéziai mudzsáhedek tették ki, akik Boszniában is jelen voltak. [26]

 

A változás éve a Tunéziából kiinduló és Európa felé tartó illegális migrációban (2017–2018)

A Tunéziából Európa felé irányuló migrációban a 2017-es év változást hozott. A 2011 nyarától csökkenő tendenciát mutató adatokhoz képest az olasz hatóságok 2017 közepétől egyre több tunéziai illegális migránst fogtak el az olasz partoknál. Az illegális migránsok számának emelkedése a már korábban is meglévő súlyos gazdasági problémák felerősödésére vezethető vissza. A 2017 és 2018 közötti időszakban a tunéziai fizetőeszköz, a dínár (TND) az euróhoz és a dollárhoz viszonyított értéke ugyanis mintegy 30%-kal csökkent, ami 2018-ra a tunéziai viszonylatban rekordmagas, közel 8%-os inflációhoz vezetett. Ezek a kedvezőtlen gazdasági folyamatok csak tovább növelték az ország egyébként is magas külső sérülékenységét. Mindezek hatására az olasz hatóságok ebben a két évben több mint 11.000 tunéziai illegális migránst fogtak el. [27] Az emelkedő számokat látva az Európai Unió tagállamainak biztonsági szervei attól tartottak, hogy az Észak-Afrikából Európába érkezők közé olyan dzsihádisták is keveredhetnek, akik akár már a Közel-Keletet is megjárták és képessé váltak az EU területén terrorista tevékenység folytatására.

 

Az Olaszországra nehezedő migrációs nyomás erősödése 2020 és 2022 között

Az elmúlt két és fél évben a 2017 és 2018 között tapasztalt migrációs folyamatok felerősödtek, és ennek nyomán az olasz hatóságok által elfogott tunéziai állampolgársággal rendelkező illegális migránsok száma a 2011-es eseményeket követő hónapok óta nem látott szintre emelkedett. A 2020-ban ez a szám mintegy 13.000-re emelkedett, ami kétezerrel több, mint amennyit 2017 és 2018-ban összesen elfogtak. 2021-ben már a 15.000 főt is meghaladta azoknak a tunéziai illegális migránsoknak száma, akik a Földközi-tengeren áthajózva eljutottak az olasz partokig, így 2021-ben több mint feleannyian jutottak el illegális tengeri útvonalon Olaszországba, mint a 2011-es „jázminos forradalmat” követően. [27] A 2022. január és szeptember között eltelt hét hónap során pedig több tunéziait fogtak el az olasz hatóságok, mint 2021-ben összesen. Ezért feltételezhető, hogy ez a tendencia még nem tetőzött, és a Tunéziából Olaszországba illegális úton érkezők száma a következő hónapokban és minden bizonnyal években tovább fog emelkedni. [31:32–32:22]

 

A 2020 és 2022 közötti migrációs nyomás erősödését kiváltó főbb tényezők

A Tunéziából kiinduló migrációs folyamatok mögött összetett és egymással szoros összefüggésben álló társadalmi és gazdasági tényezők húzódnak meg.

• Gazdasági problémák: A bajok forrásának elsőszámú okozója a már korábban említett, hosszú évek óta rosszul teljesítő tunéziai gazdaság, amely nem képes megfelelő számú és minőségű munkalehetőséget kínálni az egyre nagyobb lélekszámú lakosságnak (Tunéziában a 2021-es adatok szerint megközelítőleg 200.000 fővel éltek többen, mint 2011-ben.) Így a munkanélküliségi ráta 2019 óta folyamatosan emelkedik, 2021-ben majdnem elérte a 17%-ot. A GDP-arányos növekedés a 2020-ban mért -8.7%-ot követően 2021-re jelentős mértékben javult, 3.3%-ot tett ki. Az infláció mértéke ugyan a dínár 2017–2018-ban tapasztalt leértékelődését követően közel 2%-ot csökkent, azonban 2021-ben még így is 5.7% volt.

 

• Zsugorodó középosztály: Az egyre súlyosbodó gazdasági problémák már nem csupán a korábban is kedvezőtlen körülmények között élő családokat érinti. A tunéziai középosztály is egyre inkább ki van téve a romló gazdasági környezetnek. [16:40–17:03]
• Kormányzati kudarcok: A tunéziai kormány az 1990-es évek óta nem képes kezelni a közoktatási rendszerben a jelentős mértékű lemorzsolódást. Három évtizede ugyanis éves szinten a középiskolai diákok 12%-a, mintegy 70.000 fő hagyja el az egyébként egyre romló közoktatást. Többségük nem tud elhelyezkedni a munkaerőpiacon, így hozzájárulnak a munkanélküliségi ráta, valamint a megoldatlan társadalmi feszültségek keltette általános kiábrándulás súlyosbodásához. [21:37–22:38]

 

• Covid-19: A járvány okozta gazdasági hatások minden államot megviseltek. Ez különösen igaz a mára adósságcsapdában vergődő Tunéziára, amelynek az egyik húzóágazata a turisztikai ipar. A pandémia által szükségessé vált egészségügyi intézkedések tovább emelték a 2020 előtt is magas munkanélküliségi rátát. [17:05–17:58]
• Az ukrajnai háború: A 2022. február vége óta tartó háború – a Covid-19-hez hasonlóan – tovább rontott az inflációs rátán és Tunézia magas külföldi sérülékenységén az akadozó és dráguló gabonaimport miatt, miután az ország szükségletének jelentős részét a hadban álló felektől szerzi be. [18:15–18:35] A helyzet súlyosságát mutatja, hogy Tunézia kénytelen volt többek között az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankon túl az IMF-hez is kölcsönért folyamodni 2022-ben. (A hitelekért cserébe azonban Tunéziának várhatóan a SAP-ok által kiváltott negatív társadalmi következményekkel kell majd ismét szembenéznie.)

 

Változások a Tunéziából Európa felé tartó illegális migrációt ösztönző folyamatok dinamikájában

2011-hez képest számos változást állt be a Tunéziából Európába irányuló illegális migrációhoz köthető folyamatokban.

• A nemzetiségi összetételt érintő változások: A Tunéziából Európa felé tartó illegális migránsok döntő többsége mindvégig tunéziai állampolgár volt. Azonban 2020-tól kezdődően a Tunéziából Olaszországba illegálisan érkezők körében egyre nagyobb a külföldiek aránya, ami a tunéziai és az olasz elfogási adatokban is megmutatkozik. Egy 2020 januárja és 2021 decembere között készült statisztika szerint a tunéziai hatóságok által elfogott migránsok közel 30%-a nem rendelkezett tunéziai állampolgársággal. [28] A külföldi illegális migránsok többsége Nyugat-Afrikából származik, körükben egyre több a nő és a fiatal gyermek. Tunéziában jellemzően Tunisz, Sfax és Sousse térségében koncentrálódnak. [29]

 

• Életkort, nemet, valamint pénzügyi-oktatási hátteret érintő változások: A tunéziai illegális migránsok hagyományosan a kedvezőtlen életkörülmények között élő családok rossz életkilátással jellemezhető fiatal férfitagjainak a köréből kerültek ki. Mára azonban egyre nagyobb számban döntenek az illegális migráció mellett a korábban stabil munkahellyel rendelkező középosztálybeli családok is. A migrációs adatok alapján növekedést mutat a negyven és ötven év feletti férfiak, a nők, illetve a kísérő nélküli gyerekek száma is. Utóbbiak aránya 2022 januárja és júliusa között az olasz hatóságok által elfogott tunéziai állampolgársággal rendelkező migránsok 20%-át tette ki. [30]

 

• A tunéziai embercsempész-hálózatok működése: Az észak-afrikai embercsempész-hálózatok közül az elsők egyike Tunéziában jelent meg az 1990-es években. Ezek a hálózatok nem mentek át jelentős változáson az elmúlt három évtized alatt: a líbiai hálózatokkal ellentétben kevés embert foglalkoztatnak – jellemzően a harmincas éveik közepén járó halászférfiakat, ritkán nőket is – és kis kiterjedésű földrajzi területen működnek. A hálózat emberei túlnyomórészt tunéziai állampolgárok, de bizonyos utazási lehetőségek esetében külföldi állampolgárok, így francia vagy olasz személyek is bekapcsolódnak az embercsempészetbe. Általában készpénzben kérik el a nyújtott szolgáltatás díját, azonban néhány hálózat a bankkártyás fizetést is elfogadja. [31]

 

• Tunézia illegális elhagyásának módjai: Az illegális migrációban részt vevők döntő többsége valamelyik embercsempészettel (is) foglalkozó hálózat szolgáltatását veszi igénybe, hogy Tunéziából Európába jusson. A hálózatok – kényelmi szempontok és az érkezésre kiszemelt országba való eljutás gyorsaságától függően – kétfajta szolgáltatást nyújtanak. A hosszabb ideig tartó és veszélyesebb, jellemzően rozoga bárkákon és csónakokon való utazás ára 2019 óta nem változott jelentősen. Ma is 900 és 1.500 euró között mozog. A másik lehetőség egy ennél sokkal kényelmesebb és rövidebb ideig tartó utazás, amelynek a működtetésében külföldi állampolgárok is részt vesznek. Ebben az esetben a Tunéziából útnak indulók általában egy magánjachton szelik át a Földközi-tengert, és ezért 2.500 és 3.500 euró közötti összeget fizetnek. Ha valaki az utóbbit választja, akár Franciaországba is eljuthat. [32] Az elmúlt években azonban egyre több tunéziai döntött úgy, hogy nem veszi igénybe az embercsempész-hálózatok szolgáltatásait, hanem saját maguk tervezik és szervezik meg az utazást az elejétől a végéig. Az illegális migrációnak ez a módja ugyanis az Európába érkezés szempontjából lényegesen biztonságosabb, kevésbé kelti fel a hatóságok figyelmét. [33]

 

• Az illegális migráció tunéziai kilépőpontjai: Mindazok számára, akik Tunéziát illegális módon tervezik elhagyni, a helyszínt illetően számos lehetőség kínálkozik. Nem áll rendelkezésre arra vonatkozó információ, hogy a kilépőpontokat illetően jelentős változás állt volna be. Az illegális migránsok többsége továbbra is az ország középső kormányzóságában található nagyvárosból, Sfaxból indul az olasz partok felé. Egyéb fontos kiindulópontok: északon Bizerte és Nabeul, keleten Mahdia, délen pedig Medenine városa. [34]

Kitekintés: mit hoz a jövő?

Az arab világban 2022-ben végbemenő folyamatok meglepték az Európai Uniót, amely nem volt felkészülve az elsősorban a déli tagállamait érintő tömeges és illegális migrációra. A kezdeti nyugati reményekkel ellentétben ráadásul az „arab tavasz” kevés államban hozott kézzelfogható pozitív változást, a strukturális problémák továbbra is megoldásra várnak. Számos ország máig tartó mély politikai, gazdasági és társadalmi káoszba süllyedt a rég nem látott ellentétek felszínre kerülésével. A bajokat pedig csak tetézi, hogy némelyük területén a jelenben is végeérhetetlennek tűnő fegyveres konfliktus zajlik.

Az „arab tavasz” hatására az észak-afrikai térségben végbemenő változások közvetlen hatással vannak az Európai Unió bevándorlás- és menekültpolitikájára nézve, és ezért kulcsfontosságú, hogy az Észak-Afrika irányából jelentkező migrációnak elsődlegesen kitett déli államok miként gondolkodnak a 2011 óta tartó migrációs folyamatokról, illetve miképpen tudnak nyomást gyakorolni az olyan kibocsátó és tranzitországokra, mint Tunézia. Éppen ezért a nemrég megválasztott új olasz kormány migrációs politikája az eddigi gyakorlathoz képest jelentős elmozdulást is hozhat a jövőben.

 

Felhasznált irodalom

[1] Herbert, Matthew: At the Edge. Trends and Routes of North African Clandestine Migrants. Institute for Security Studies, 298, 2016, 3–4. & De Bel-Air, Françoise: Migration Profile: Tunisia. Policy Brief – European University Institute (2016/8), 1.

[2] Ben Yahia et al: Transnational Organized Crime and Political Actors in the Maghreb and Sahel, Mediterranean Dialogue Series (2019/17), 4–5.

[3] Triandafyllidou, Anna & Maroukis, Thanos: Migrant Smuggling. Irregular Migration from Asia and Africa to Europe, New York 2012, 33.

[4] Hanlon, Querine & Herbert, Matthew M.: Border Security Challenges in the Grand Maghreb, United States Institite for Peace, 109, 2015, 9.

[5] Herbert, 2016, 3–4.

[6] Herbert, 2016, 4–5.

[7] De Bel-Air, 1.

[8] Herbert, 2016, 5.

[9] Triandafyllidou & Maroukis, 40–41.

[10] Besenyő János & Marsai Viktor: Országismertető – Líbia. MH Összhaderőnemi Parancsnokság, Székesfehérvár 2012, 57–63.

[11] N. Rózsa Erzsébet: Az arab tavasz. A Közel-Kelet átalakulása, Budapest 2015, 77–78 és De Bel-Air, 1.

[12] Eldin, Kamal & Salih, Osman: The Roots and Causes of the 2011 Arab Uprisings. Arab Studies Quarterly 35 (2013/2), 187.

[13] World Bank: The Unfinished Revolution. Bringing Opportunity, Good Jobs And Greater Wealth To All Tunisians, Synthesis Development Policy Review, 2014, 5.

[14] N. Rózsa Erzsébet: A hadseregek politikai szerepe az arab országokban in Hadseregek a Mediterráneumban, Veszprém–Budapest 2009, 70–71.

[15] N. Rózsa, 2015,100–102.

[16] Éva Ádám: A tunéziai biztonsági és védelmi szektor reformjának eredményei és nehézségei az „arab tavasz” után (Külügyi Szemle – Különszám 2020). Budapest: Külügyi és Külgazdasági Intézet, 2021.

[17] N. Rózsa, 2015, 104.

[18] N. Rózsa, 2015, 101–102.

[19] N. Rózsa, 2015, 105.

[20] Sadiki, Larbi: Bin Ali’s Tunisia: Democracy by Non-Democratic Means. British Journal of Middle Eastern Studies 29 (2002/1), 70–72.

[21] Bou Nassif, Hicham: A Military Besieged: The Armed Forces, the Police, and the Party in Ben Ali’s Tunisia, 1987–2011. International Journal of Middle East Studies 47 (2015/1) 80. & Ádám, 60.

[22] Herbert, Matt: Losing Hope. Why Tunisians are Leading the Surge in Irregular Migration to Europe. Research Report – Global Initiative Against Transnational Organized Crime, 2022, 6.

[23] Herbert, 2016, 2.

[24] Herbert, 2016, 22.

[25] Herbert, 2022, 6.

[26] Kis-Benedek József: Dzsihadista fészkek mint a terrorizmus lehetséges kiindulópontjai, Hadtudomány 27 (2017/1–2), 99.

[27] Herbert, 2022, 6.

[28] Herbert, 2022, 8.

[29] Herbert, 2022, 10–11.

[30] Herbert, 2022, 9.

[31] Herbert, 2022, 21–22.

[32] Herbert, 2022, 32.

[33] Herbert, 2022, 24–25.

[34] Herbert, 2022, 11–13.

 

Kmeczkó Sára írása.

Hasonló témájú cikkeink ide kattintva érhetők el.

A cikkben Julie Ricard és Eric Masur képeit használtuk.

A A Tunéziából Európa felé irányuló illegális migráció történeti áttekintése (2011–2022) bejegyzés először Biztonságpolitika-én jelent meg.

Az elkövetkező hónapok nehezek lesznek Ukrajna számára, ezért folytatni kell a megtámadott ország támogatását és nem szabad elkövetnünk azt a hibát, hogy alábecsüljük Oroszországot – jelentette ki a NATO-főtitkár.

“Ukrajnának el kell döntenie, milyen feltételek fogadhatók el számára a háború lezárását szolgáló tárgyalások megkezdéséhez Oroszországgal, a mi dolgunk, hogy támogassuk őket” – fogalmazott Jens Stoltenberg, a holland fővárosban tett látogatását követően tartott sajtóértekezletén. A NATO-főtitkár aláhúzta, Ukrajna tárgyalási pozícióit a harctéren elért eredmények határozzák meg. Figyelmeztetett továbbá: Putyin célja, hogy Ukrajnát hidegen és sötétben tartsa ezen a télen.

Közölte, Ukrajna területének nagy részét továbbra is Oroszország irányítja, rendkívüli haderővel rendelkezik a térségben. Az orosz fegyveres erők jelentős képességekkel és nagy számú katonával rendelkeznek. Moszkva megmutatta, hogy hajlandó jelentős veszteségeket vállalni. Emellett az orosz fegyveres erők “különös brutalitást tanúsítanak”. Amit ebben a helyzetben a NATO-nak tennie kell, az az, hogy segíti a megtámadott országot – jelentette ki.

A főtitkár kiemelte továbbá, az önvédelemhez minden nemzetnek joga van. A NATO-tagországok Ukrajna számára biztosított támogatása az ország jogos önvédelmének sikerét szavatolja. Stoltenberg végezetül köszönetét fejezte ki amiatt, hogy Hollandia egyebek mellett anyagi forrással, üzemanyaggal, téli ruházattal, egészségügyi felszereléssel és dróntámadást elhárító rendszerekkel segíti Ukrajnát.

Kajsa Ollongren holland védelmi miniszter a sajtótájékoztatón azt mondta, az ukrajnaiak morális támogatásán túl a katonai segítségnyújtás jól mutatja, hogy az ország képes győzelmet aratni a harctéren. Ennek érdekében az ukrán katonai képességek javítását szolgáló támogatás mellett Hollandia képzéssel segíti az ukrán fegyveres erőket, valamint részt vesz az Ukrajna területén elkövetett feltételezett háborús bűnök elkövetésének kivizsgálásában. A NATO katonai képességeinek fejlesztésével kapcsolatban a holland védelmi miniszter hangsúlyozta: “fegyveres erőink képesek győzedelmeskedni úgy a jelen, mint a jövő konfliktusaiban”. Ha Oroszország felhagy a háborúskodással, vége a konfliktusnak. Ha Kijev hagy fel a küzdelemmel, nem lesz többé Ukrajna – tette hozzá a holland védelmi miniszter.

Wopke Hoekstra holland külügyminiszter kijelentette: “Kijev nincsen egyedül”. A NATO és tagországa, Hollandia folytatja támogatását, és megerősíti elhatározását a béke és a biztonság szavatolása mellett Európában és az egész világon. Ennek érdekében Hága húszmillió eurót biztosít a NATO-erőfeszítések támogatására Ukrajnában, valamint 25 millió eurót fordít az ukrán fegyveres erők képességei fejlesztésére – tette hozzá a holland külügyminiszter.

 

The post Orosz agresszió: Stoltenberg szerint nem szabad alábecsülni Oroszországot appeared first on .

A háztartások és a vállalkozások helyett az állam fizeti ki a földgáz és a távhő decemberi átalánydíját Németországban egy hétfőn elfogadott törvény szerint.

A szövetségi parlament (Bundestag) előző heti döntése után hétfőn a törvényhozás tartományi kormányokat képviselő kamarája, a Bundesrat is elfogadta a földgázfogyasztók és a távhővel fűtők sürgősségi támogatásáról szóló törvényt, amely azt szolgálja, hogy addig is mérsékelje az energia drágulása miatt a lakosságra és a vállalatokra nehezedő terheket, amíg sikerül elindítani az úgynevezett árfék programot.

Az egyszeri támogatás több mint húszmillió fogyasztónak jár, az ipari nagyfogyasztókon kívül mindenkinek, így a háztartások mellett a cégeknek, és többi között a kórházaknak és az óvodáknak is. Az energiaszolgáltatók az állami fejlesztési banktól (KfW) kapják meg a fogyasztóknak elengedett decemberi átalány összegét. Az egyszeri támogatás után következő lépés lesz a árfék program, amely a kormány tervei szerint februárban indul és 2024 tavaszáig tart majd. Ebben az időszakban a földgáz, a távhő és a villamos energia árát is korlátozzák, kilowattóránkénti 12, 9,5, illetve 40 centben. A kedvezményes ár az előző évi fogyasztás 80 százalékáig jár.

Ez a támogatás is minden fogyasztóra kiterjed, kivéve a nagyjából 25 ezer ipari földgáz-nagyfogyasztót, akiknek külön támogatási programot indítanak, a tervek szerint januártól. Németországban a földgázpiacon egyszerre okoz gondot a tavaly megindult drágulás, amely Oroszország Ukrajna elleni háborújával további lendületet vett, és a kínálat szűkössége, amely ugyancsak összefügg az Ukrajna elleni orosz támadással.

Az ellátási helyzet azért kritikus, mert csaknem teljesen kiesett az eddigi legnagyobb szállító, Oroszország, amely a háború februári kezdete óta fokozatosan visszafogta a Németországba irányuló exportot, annak ellenére, hogy a háború miatt Oroszországgal szemben bevezetett európai uniós büntetőintézkedések nem érintik a földgázkereskedelmet.

A kormány számításai szerint decemberi átalánydíj-támogatás és az árfék program egyszerre kezeli a két gondot, enyhíti a fogyasztók terheit és takarékosságra ösztönöz, mert a kedvezményes ár nem a teljes fogyasztásra vonatkozik. A szövetségi kormány egy sor egyéb eszközzel is igyekszik segíteni a fogyasztóknak, így például a 19 százalékos áfakulcs alól a kedvezményes, hét százalékos kulcs alá sorolták a földgázt átmenetileg, 2024 tavaszáig. A különböző támogatások finanszírozására egy 200 milliárd eurós alapot állítanak fel. Ez az úgynevezett pénzügyi védőernyő. A forrást hitelfelvétellel teremtik elő.

Államosítják a Gazprom németországi vállalatát
Németország földgázellátásának biztonsága érdekében állami tulajdonba veszik a Gazprom orosz energetikai vállalat helyi érdekeltségét. A szövetségi gazdasági minisztérium tájékoztatása szerint a tavasz óta a közüzemi hálózati felügyelet (Bundeneztagentur) ellenőrzése alatt működő Gazprom Germania – új nevén Securing Energy for Europe (SEFE) – vészesen eladósodott és már a fizetésképtelenség fenyegeti, ami akár az egész ország földgázellátását veszélybe sodorhatja. A veszély elhárítása és a SEFE üzleti tevékenységének folytatása érdekében “tulajdonosváltást” hajtanak végre, és stabilizálják az ország energiabiztonságának fenntartásában “kulcsfontosságú” céget – közölte a tárca. Az eddigi tulajdonost, a Gazpromot “a SEFE-részvények piaci értékéhez mérten” kártalanítják – írták, hozzátéve, hogy ez az eljárás még nem zárult le. Egyben végrehajtanak egy 225,6 millió eurós tőkeemelést. A pénzt a szövetségi kormány biztosítja, amely így a cég 100 százalékos tulajdonosa lesz. Az Európai Unió versenyjogi ha

Tovább csökkentette globális olajkeresleti előrejelzését az OPEC
A globális olajkereslet korábbinál lassúbb növekedését jelezte előre idénre és a jövő évre a Kőolaj-exportáló Országok Szervezete (OPEC) november havi piaci jelentésében. Az olajkartell a világgazdasági aktivitás lanyhulásával és a szigorú kínai járványvédelmi intézkedéseknek a kereskedelmi forgalomra és a termelőipari aktivitásra gyakorolt következményeivel indokolta a prognózis visszafogását. Kételyek merültek fel a világgazdasági növekedés lendületének fenntarthatóságával szemben és növekedtek a félelmek a globális recesszió kialakulása miatt. Az OPEC prognózisa szerint a világ olajfelhasználása napi 2,55 millió hordóval 2,6 százalékkal haladja majd meg idén a tavalyit, jövőre napi pedig 2,24 millió hordóval az ideit. A nyersolaj iránti globális kereslet az év végére eléri a napi 101,3 millió hordót, 2023 végére pedig napi 103,4 millió hordóra emelkedik. Mindkét előrejelzést napi százezer hordóval csökkentették az előző havi prognózishoz képest. Az OPEC ezzel április óta ötödször csökkentette olajkeresleti előrejelzését.

 

The post Átvállalja az állam a decemberi földgáz- és távhődíjat Németországban appeared first on .

1. Az EU további személyekre és szervezetekre vetett ki szankciókat az Oroszországnak szállított drónok miatt.

Az Európai Unió Külügyek Tanácsa az iráni drónok bevetése miatt az ukrajnai háborúban további két iráni személyt és két iráni szervezetet vett fel az Ukrajna területi egységét, önállóságát és függetlenségét aláásó vagy fenyegető cselekményekért felelősekkel szemben bevezetett szankciós listájára – derül ki az Európai Unió hétfőn közzétett Hivatalos Lapjából.

Az uniós szankciók hatálya alá az Ukrajna elleni háborúban használt pilóta nélküli légi járművek (UAV) fejlesztéséért és szállításáért felelős Iszlám Forradalmi Gárda (IRGC) két parancsnoka, a forradalmi gárda repüléstechnikai egysége (IRGC ASF), valamint az iráni védelmi minisztérium egy, az Oroszországba szállított drónok fejlesztéséért és gyártásáért felelős vállalat, a Qods Aviation Industries kerültek.

Az EU október 20-án vetett ki először szankciókat az iráni drónok szállítása és bevetése miatt. Akkor három iráni férfi, az iráni fegyveres erők vezérőrnagya, ezredese és dandártábornoka, valamint az iráni Shahed Aviation Industries Kutatóközpont került jegyzékbe.

Az intézkedések utazási korlátozásokból, vagyoni eszközök befagyasztásából, valamint pénzeszközök vagy más gazdasági erőforrások tilalmáról rendelkeznek a jegyzékbe vett emberek és szervezetek részére. Jelenleg 196 emberrel és 49 szervezettel szemben vannak érvényben szankciók.

2. Az EU újabb emberekre és egy szervezetre terjesztette ki a vegyi fegyverekkel kapcsolatos szankciók hatályát

Az Európai Unió Külügyek Tanácsa további tíz embert és egy szervezetet vett fel a vegyi fegyverekkel kapcsolatos szankciós jegyzékébe, a megszorító intézkedések olyanokat büntetnek, akik Alekszej Navalnij orosz ellenzéki politikus megmérgezésének ügyében, illetve vegyifegyverek szíriai gyártásában érintettek – közölte az uniós tanács hétfőn.

A Navalnij-üggyel összefüggésben az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) több munkatársa és magas rangú tisztségviselője, valamint orosz vegyifegyver-szakértők kerültek fel a szankiós listára. A szíriai konfliktussal kapcsolatban az EU a Szíriai Tudományos Vizsgálati és Kutatóközpontot (SSRC), a szíriai vezetés vegyi fegyverek fejlesztéséért felelős fő szervezetét szankcionálta.

A büntetőintézkedések az Európai Unióba való beutazási tilalomra és az unióban tárolt pénzeszközök befagyasztására terjednek ki. Ezenfelül uniós országok állampolgárai és az unió területén bejegyzett szervezetek és bankok nem bocsáthatnak pénzügyi eszközöket a jegyzékbe vettek rendelkezésér. A vegyi fegyverek használata és elterjedése elleni uniós korlátozó intézkedések jelenleg 25 emberre és három szervezetre vonatkoznak.

3. Az EU szankciókat fogadott el Iránnal szemben Mahszá Amíni halálával kapcsolatban.

Az Európai Unió Külügyek Tanácsa további 29 embert és három szervezetet vett fel az iráni emberi jogi jogsértések szankcionálására létrehozott korlátozó intézkedések jegyzékébe, az érintettek Mahszá Amíni fiatal iráni nő letartóztatása utáni haláláért, illetve az eset miatt kirobbant tüntetések véres elfojtásáért felelősek – közölte az uniós tanács.

Az uniós tagállamok külügyminisztereinek brüsszeli ülésén jegyzékbe vett személyek között a Mahszá Amínit letartóztató erkölcsrendészet négy tagja, a belügyminiszter, a bűnüldöző szervek és a Forradalmi Gárda (IRGC) tartományi vezetői, a kiberrendőrség igazgatója, valamint a hadsereg szárazföldi erőinek parancsnoka szerepel.

A megszorító intézkedések hatálya emellett kiterjed a Bászidzs nevű önkéntes félkatonai szervezetre, az Arvan Cloud iráni it-cégre, amely a kormány megbízásának eleget téve korlátozza az internethez való hozzáférést, valamint az állami műsorszolgáltatóra, amely közvetítette a tüntetésekről előállított fogvatartottak vallomástételét — írták.

A büntetőintézkedések az Európai Unióba való beutazási tilalomra és az unióban tárolt pénzeszközeik befagyasztására terjednek ki. Ezenfelül uniós országok állampolgárai és az unió területén bejegyzett szervezetek és bankok nem bocsáthatnak pénzügyi eszközöket a jegyzékbe vettek rendelkezésére. Az iráni emberi jogi szankciórendszer emellett magában foglalja a távközlési eszközök megfigyelésére szolgáló berendezések, valamint a belső elnyomásra felhasználható berendezések Iránba történő kivitelének tilalmát is. A vonatkozó uniós jegyzékben jelenleg 126 ember és 11 szervezet szerepel.

A tanács közleményében leszögezte: az Európai Unió határozottan elítéli és elfogadhatatlannak tartja a tüntetőkkel szembeni erőszakos fellépést. Kiáll az iráni nép mellett, és támogatja a békés tiltakozáshoz való jogot, valamint követeléseik és nézeteik szabad hangoztatását.

 

The post Hármat egycsapásra: az EU kezd belelendülni a szankcionálásba appeared first on .

Elfogták a Virginiai Egyetemen történt lövöldözés gyanúsítottját egy diákot, aki vasárnap este három diáktársát agyonlőtte, kettőt megsebesített. Holtan találtak négy, gyilkosság áldozatává vált diákot a hétvégén az Idahói Egyetemen is.

Jim Ryan, a Virginiai Egyetem rektora egy hétfői sajtótájékoztatón tájékoztatón elmondta, hogy egy egésznapos iskolai program után egy bérelt autóbuszon történt a lövöldözés, a halálos áldozatok közül legalább ketten a buszon vesztették életüket. A halálos áldozatok mindegyike az egyetemi futballcsapat tagja volt – közölte az egyetem vezetője, ugyanakkor a tragédia pontos hátteréről és a tettes indítékairól nem tudott részleteket mondani.

A két sebesülttel kapcsolatban Ryan elmondta, hogy szintén tagjai a futballcsapatnak, egyikük állapota válságos. A sajtótájékoztatón megerősítették, hogy a gyanúsított Christopher Darnell Jones, az egyetem diákja, korábbi amerikaifutball-játékos, aki egy éve már nem tagja az egyetemi csapatnak, és aki korábban diáktársai előtt beszélt arról, hogy lőfegyver birtokában van. A tragédia nyomán az egyetem hétfőre törölt minden órát, és az intézmény csapatának hétfőre tervezett mérkőzését sem játsszák le.

A hétvégén az Idahoi Egyetemen is többszörös gyilkosság történt, az egyetem vezetése négy halálos áldozatról számolt be. Scott Green, az intézmény rektora hétfőn közleményben jelentette be, hogy négy diákjukat találták holtan az egyetem területének közelében, és a feltételezések szerint mindannyian gyilkosság áldozatai lettek. Az órákat hétfőre az egyetem minden intézményében törölték. Moscow város rendőrsége korábban arról számolt be, hogy vasárnap a déli órákban egy eszméletlennek tűnő emberhez riasztották őket, ezt követően találtak rá a négy diák holttestére az egyetem golfpályájának közelében.

 

The post Hét diákot öltek meg amerikai egyetemeken a hétvégén appeared first on .

Jaroszlav Janusevics, Herszon megye kormányzója arra szólította fel vasárnap a régió orosz megszállás alól felszabadított településeinek lakóit, hogy evakuáljanak, mert nagy a veszélye az orosz erők támadásainak.

A kormányzó arra mutatott rá, hogy a Dnyeper (Dnyipro) folyó jobb partját – ahonnan az orosz csapatokat kivonták – komoly veszély fenyegeti. “Tapasztaltuk már felszabadított települések esetében, hogy ahonnan az orosz erők elmenekülnek, a civil lakosokat kezdik támadni” – jelentette ki. Janusevics hozzátette, azért is javasolja a civileknek, hogy átmenetileg költözzenek más régióba, mert az orosz erők menekülés közben komoly károkat okoztak az ivóvizet, áramot és fűtést biztosító létfontosságú infrastruktúrában. Hangsúlyozta, hogy a kormányzói hivatal minden segítséget megad a helyi lakosoknak az evakuáláshoz.

Az ukrán vezérkar esti helyzetjelentésében azt írta, hogy az orosz erők növelik jelenlétüket a Zaporizzsja megyei Melitopol város környékén, miközben csökken a létszámuk a herszoni régióban, a Dnyeper bal partján. A jelentés szerint Melitopolnál erődítmények épülnek, és civileknek tilos megközelíteni a repülőtér területét. Katonai járműoszlopok érkeznek Tokmak település felől a városba – emelte ki a kijevi katonai vezetés. Herszon megye orosz megszállás alatti településein, Kahovkában, Tavrijszkban és Nova Kahovkában viszont az orosz katonák számának jelentős csökkenése figyelhető meg, csak minimális létszámban maradtak az említett városokban – mutatott rá a vezérkar.

A kijevi katonai vezetés beszámolója szerint az orosz csapatok amellett, hogy erősítik állásaikat a Dnyeper bal partján, támadó hadműveleteket hajtanak végre Donyeck megyében Bahmut és Avgyijivka, valamint Mikolajiv megyében Novopavlivszke irányában.

Ukrajna-szerte a nap folyamán az oroszok egy rakéta- és hat légicsapást indítottak, továbbá több mint 14 támadást hajtottak végre rakéta-sorozatvetőkkel. Az ukrán légierő vasárnap 16 csapást mért az orosz erőkre. A személyi állomány, a fegyverek és a katonai felszerelések tíz koncentrációs területét, valamint az ellenséges légvédelmi rakétarendszerek hat állását találták el. Az ukrán rakéta- és tüzérségi egységek csapást mértek egy parancsnoki állásra és tíz olyan területre, ahol élőerő, valamint fegyverek és a katonai felszerelések koncentrálódnak – fejtette ki a vezérkar.

 

The post Orosz agresszió: a herszoni kormányzó menekülésre szólította fel a megye lakóit appeared first on .

Csalás miatt 39 vádlottal szemben hozott első fokon, nem jogerős ítéletet a Szombathelyi Járásbíróság – közölte a járásbíróság elnökhelyettese.

Tóth András közleménye szerint a vádlottak telefonon és levélben ingyenes egészségügyi állapotfelmérésre toboroztak idős embereket, majd a “vizsgálatokon” magukat orvosnak kiadva halálos betegségeket diagnosztizáltak, és – állításuk szerint – az ezek gyógyítására kizárólag alkalmas, általuk forgalmazott termékek megvásárlására bírták rá a sértetteket. A Szombathelyi Járási Ügyészség 52 emberrel szemben emelt vádat. Az eljárás korábbi szakaszában 13 vádlott részletes beismerő vallomást tett, ezért a bíróság elkülönítette ügyüket, és jogerősen felfüggesztett szabadságvesztésre ítélte őket.

Az utóbb bíróság elé állított 39 vádlott közül négynél azt állapítottak meg, hogy a bűncselekményeket bűnszervezetben követték el. Az elsőrendű vádlottat 347 rendbeli felbújtóként elkövetett csalás, ötrendbeli felbújtóként elkövetett közokirat-hamisítás miatt hat év fegyházra, 25 millió forint pénzbüntetésre és 41,1 millió forint vagyonelkobzásra ítélte a bíróság, azzal, hogy feltételes szabadságra nem bocsátható, valamint véglegesen eltiltotta az ügynöki és marketingtevékenységtől.

A másodrendű vádlott 4 év 10 hónap, a harmad- és a negyedrendű vádlott egyaránt 3 év 6 hónap fegyházbüntetés kapott. További 11 vádlottat végrehajtandó szabadságvesztésre, huszonhét vádlottat felfüggesztett szabadságvesztésre, a többi vádlottat pénzbüntetésre ítélte a bíróság, illetve kettőnél próbára bocsátást, két embernél pedig megrovást alkalmazott. Összesen 52 millió 590 ezer forint pénzbüntetést szabott ki a járásbíróság, továbbá kötelezte a vádlottakat a polgári jogi igények megfizetésére.

Az első fokon meghozott ítélet egyik vádlott esetében sem jogerős, mert az ügyész a jogorvoslati nyilatkozat bejelentésére valamennyi vádlottnál három napot tartott fenn. Három vádlott és védőik tudomásul vették az ítéletet, a többi vádlott és védőik felmentésért fellebbezést jelentettek be. A bíróság elrendelte az elsőrendű vádlott letartóztatását, amely ellen a vádlott és védője fellebbezést jelentett be.

 

The post Idős embereket megtévesztő csalókat ítéltek el appeared first on .