Biztonságpolitika

A Budapesti Rendőr-főkapitányság közleménye szerint a 29 éves nő ellen a belga hatóságok terrorizmussal kapcsolatos tevékenység miatt adtak ki nemzetközi elfogatóparancsot. A belga állampolgárt Budapesten, a népligeti buszpályaudvar területén fogták el szerda este. A nőt őrizetbe vették, majd pénteken kiadatási tárgyalásra állították elő a bíróságra.

A Fővárosi Törvényszék szerint a belga igazságügyi hatóság által kibocsátott európai elfogatóparancs végrehajtásának feltételei fennállnak. A tárgyaláson a nő hozzájárult egyszerűsített átadásához, így a bíróság elrendelte átadási letartóztatását és egyszerűsített átadását. A nőt január 16-ig át kell adni a belga hatóságoknak. A végzés végleges.

A Brüsszeli Francia Nyelvű Első fokú Bíróság bocsátott ki európai elfogatóparancsot terrorista csoport tevékenységében való részvétel, illetve az ország területének elhagyása terrorista bűncselekmény elkövetése vagy annak támogatása miatt. A rendelkezésre álló adatok alapján a nő megalapozottan gyanúsítható azzal, hogy terrorista csoportokat akart meglátogatni a szíriai hadműveleti területen.

Az európai elfogatóparancsban megjelölt cselekmények maximális büntetési tétele tíz év szabadságvesztés.

The post Terrorizmus gyanúja miatt körözött belga nőt fogtak el Budapesten appeared first on .

Kirill pátriárka arra hívta fel az ukrajnai háborúban részt vevő feleket, hogy tartsanak fegyvernyugvást az ortodox karácsony alkalmából január 6-án déltől a január 7-én élfélig.

“Az orosz ortodox egyház felhívása a karácsonyi fegyverszünetre cinikus csapda és a propaganda eleme” – vélekedett Podoljak. Szerinte az orosz ortodox egyház “nem a legfelsőbb tekintélye a globális ortodoxiának”, és pusztán a háborús propaganda eszközeként működik. Emlékeztetett arra, hogy az orosz ortodox egyház az ukrán nép kiirtására szólított fel, tömeggyilkosságokra buzdított, és ragaszkodott Oroszország további militarizálásához.

Olekszij Danyilov, az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) titkára egy tévéműsorban leszögezte, hogy Ukrajna nem fog semmiféle tárgyalásokat folytatni Oroszországgal az úgynevezett karácsonyi tűzszünetről. Ezt a tisztségviselő azután jelentette ki, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök egyoldalúan elrendelte a fegyvernyugvást az ortodox karácsony idejére. “Van egy nagyon egyszerű megoldás: fogják a bőröndjeiket és menjenek vissza Oroszországba. Nem fogunk fegyverszünetről tárgyalni velük. Semmi közünk hozzá” – mondta Danyilov.

Közben Jaroszlav Jarusevics, a dél-ukrajnai Herszon megye kormányzója arról tájékoztatott, hogy az orosz erők ismét lőtték a megyeszékhely központját. Eltaláltak egy lakóházat, aminek következtében egy húszéves férfi a helyszínen meghalt.

Pavlo Kirilenko, a keleti Donyeck megye kormányzója egy tévéműsorban elmondta, hogy Bahmut városa – amelynél az elmúlt időszakban a leghevesebb harcok folytak – mintegy hatvan százalékban megsemmisült. A szerdai orosz tüzérségi támadásokban két nő vesztette életét a városban. Szavai szerint az orosz csapatokat az ukrán erők a város határában tartóztatták fel, és nem engedik őket betörni a településre.

Az ukrán határőrszolgálat csütörtöki közleményében azt írta, hogy előző nap, amikor az orosz erők rohamot kíséreltek meg az ukrán csapatok ellen Bahmutnál, a határőrök mesterlövészei másfél kilométer távolságból lelőttek három orosz katonát. A határőrök aknavetőkkel is lőtték az orosz katonákat. Az ukrán vezérkar legfrissebb, csütörtöki összesítése szerint eddig Ukrajnában hozzávetőleg 109 720 orosz katona halt meg, közülük 810 az elmúlt napon.

Michel: hamis és képmutató az orosz fegyvernyugvásról szóló bejelentés
Az Európai Tanács elnöke hamisnak és képmutatónak nevezte az egyoldalú orosz fegyvernyugvásról szóló bejelentést. Charles Michel aláhúzta: a Kreml az agresszor, az áldozat pedig az ukrán nép. Szavai szerint az egyoldalú tűzszünet bejelentése ugyanolyan hamis és képmutató, mint az ukrán területek jogtalan annektálása és az azt kísérő népszavazások. Az európai uniós tagállamok vezetőit tömörítő Európai Tanács elnökének véleménye szerint az orosz csapatok kivonása az egyetlen komoly lehetőség a béke és biztonság helyreállítására.

The post Orosz agresszió: az ukránok szerint “cinikus csapda” az orosz pátriárka tűzszüneti javaslata appeared first on .

Ez a Biztonságpolitikai Szakkollégium EU hírfigyelője, amely havi rendszerességgel jelenik meg. Az összeállításban az Európai Unió egyes szakpolitikáinak legfrissebb fejleményeibe nyújtanak betekintést a szerzők.

Közös biztonság-és védelempolitika

2022. október 10-én Josep Borrell, az Unió külügyi főképviselője beszédet mondott az EU nagyköveteinek 2022. évi éves konferenciáján, amelyben következtetéseket vont le az Unió külpolitikájának jelenlegi helyzetéről. Beszédében többek között kitért a Tanács lassú döntéshozatala miatti problémákra, amikor a külső fenyegetésekre határozott és gyors válaszlépésekre lenne szükség. Az EU közös kül- és biztonságpolitikájának (KKBP) hiányosságait szemléltető példaként különösen a Tanácsban egy esetleges ukrajnai kiképző misszióról folytatott véget nem érő belső vitákat említette.

2022. október 27-én véget ért az EU háromnapos közös biztonság- és védelempolitikai orientációs szemináriuma Bécsben. A rendezvényen összesen 26 EU-tagállam és nyugat-balkáni ország képviseltette magát. A TAIEX (az Európai Bizottság technikai segítségnyújtási és információcseréje) és az osztrák védelmi minisztérium szervezte az Európai Biztonsági és Védelmi Főiskola égisze alatt. A szeminárium célja az volt, hogy támogassa a nyugat-balkáni országok közigazgatását az uniós jogszabályok alkalmazásában, valamint elősegítse a legjobb uniós gyakorlatok megosztását. A szeminárium az Európai Unió közös biztonság- és védelempolitikájának széles körű megértésére összpontosított: annak összetett felépítésére és döntéshozatali folyamatára, válságkezelési eljárásaira és válságreagálási mechanizmusára, valamint a külső konfliktusok és válságok integrált megközelítésére. A szeminárium foglalkozott továbbá a képességfejlesztés, valamint a KBVP-missziók és -műveletek lebonyolításának struktúráival és eszközeivel. Ebben az összefüggésben a célközönség számára különösen érdekes volt a nyugat-balkáni országokkal kötött keretmegállapodás.

Írta: Haiszky Edina Julianna

Környezetpolitika

2022. szeptember 28-án az Bizottság közétette harmadik Környezetvédelmi Végrehajtási jelentését (Environmental Implementation Review). Ez a legfontosabb eszköz a környezetvédelmet érintő szabályozások közül, hiszen a szabályok végrehajtását felügyeli és kiemeli a fontosságukat. Az uniós döntések végrehajtása kulcsfontosságú, hiszen csak így lehet garantálni a megfelelő eredményeket a területen a polgárok és a vállalatok számára egyaránt.

Virginijus Sinkevicius, a környezetvédelemért, óceánokért és halászatért felelős biztos elmondta: „Az idei végrehajtási jelentés felhívás a cselekvésre. Bár néhány területen az előző felülvizsgálat óta előrelépés történt, aggodalommal tölt el, hogy más területeken a végrehajtási hiányosságok még mindig egyre nagyobbak, ami mindannyiunkat kiszolgáltatottabbá tesz a környezetszennyezésnek és az ehhez kapcsolódó kockázatoknak. Ez az elemzés a tagállamok rendelkezésére bocsájtja azokat az eszközöket és információkat, amelyekre szükségük van a végrehajtás javításához, valamint egészségünk és környezetünk jobb védelméhez.”

Ez a jelentés 27 ország beszámolója alapján von le következtetéseket a környezetvédelmi intézkedések végrehajtási szintje és az ezzel kapcsolatos uniós tendenciák területén. Ezek fontos információkat tartalmaznak egyes országok légszennyezés és vízszennyezés elleni intézkedéseiről.

Meghatározza a jelentés emellett a főbb környezetvédelmi területek jelenlegi helyeztét is:

• A biodiverzitás csökken az EU-ban, a legrosszabb helyzetben lévő területek a lápok és a mocsarak. Sok tagállamnak fel kell gyorsítania a Nature 2000 hálózat kiterjesztését.
• A megfelelő minőségű víz elérése érdekében tett lépések lassan haladnak, mivel sok tagállam késésben van kulcsfontosságú eszközök használatával. (pl.: vízszűrő berendezések) Bár a legtöbb tagállam rendelkezik nemzeti körforgásos gazdasági stratégiákkal és cselekvési tervekkel, jelentős különbségek vannak a tagállamok erőforrás-termelékenységi és körforgásos anyagfelhasználási arányai között. Több intézkedésre van szükség a műanyagok, építőanyagok és textíliák újrahasznosíthatósági potenciáljának javítása érdekében.
• A hulladékkeletkezés megelőzése továbbra is fontos kihívás minden tagállamban, és néhány országban még mindig kezelni kell a nem megfelelő hulladéklerakókat.
• A légszennyezés még mindig komoly egészségügyi problémát jelent az európaiak számára. A tagállamoknak szisztematikusan és következetesen kell teljesíteniük a levegőminőség ellenőrzésére vonatkozó követelményeket annak érdekében, hogy nemzeti és uniós szinten jobban érvényre lehessen juttatni a tiszta levegő védelmét. Ennek elérése érdekében szigorú intézkedésekre kell sor kerüljön.
• Éghajlatvédelemi jogszabályok végrehajtása terén jól áll az Európai Unió. Egyes tagállamokban és uniós szinten is fokozni kell erőfeszítéseket, hogy meg lehessen birkózni az egyre keményebb éghajlatváltozási kihívásokkal. A károk megelőzésére vagy minimalizálására irányuló intézkedések jelentős gazdasági és társadalmi előnyökkel járhatnak.
• Számos tagállamnak nagyobb finanszírozási keretet kellene biztosítania a célkitűzések fedezése érdekében. A tagállamok közigazgatási kapacitásának kiigazítása és megerősítése döntő fontosságú az uniós jogszabályok betartása és végrehajtása szempontjából, és a környezetvédelmi jogszabályok végrehajtásához elengedhetetlen az igazságszolgáltatáshoz való hatékony hozzáférés biztosítása nemzeti szinten.

2022. szeptember 19-én az uniós hatóságok és a hulladék-újrahasznosítási ágazat szakemberei összegyűltek, hogy megvitassák, hogyan lehet a biohulladékot kivonni a hulladéklerakókból, és bioenergia és komposzt előállítására felhasználni. A biohulladék-gazdálkodáshoz kapcsolódó uniós szakpolitikákat, többek között a “Farm to Fork”, valamint a “Fit for 55” stratégia keretében vitatják meg.

A szeptember 19-20. között megrendezésre kerülő eseményre 165 résztvevő érkezett majdnem az összes uniós tagállam környezetvédelmi minisztériumából, fejlesztési minisztériumából és környezetvédelmi ügynökségéből. A rendezvényt a környezetvédelmi hatóságok számára létrehozott kölcsönös tanulási eszköz, a TAIEX – Környezetvédelmi végrehajtási felülvizsgálat keretében szervezik.

Szeptemberben Luxemburgban összeült a Környezetvédelmi Tanács, amely során elkezdték előkészíteni a novemberben megrendezésre kerülő COP27 éghajlat-változási konferencia és a decemberben tartandó COP15 biodiverzitásról szóló üléseket. Kijelentették, hogy a COP27 konferencián az EU további intézkedéseket fog szorgalmazni a klímaváltozás mérséklése, a szén fokozatos kivonása és a metán kibocsájtás csökkentése tekintetében. Az uniós miniszterek előzetesen is támogatták a COP27 alkalmával a károkkal szembenéző és sebezhető országok számára a segítségnyújtást. Legfontosabb célkitűzés az együttműködés és mások további cselekvésre bírása lesz. A biodiverzitás megőrzése terén a COP15 konferencián kiemelt cél lesz a szárazföldek és óceánok legalább 30%-át megvédeni, a korábbi károkat mérsékelni és az érintett földterületeket és óceánokat helyreállítani. Az EU továbbra is elkötelezett a 2050-re kitűzött klímasemlegességi céljai iránt, ami szerint 55%-kal csökkentik majd az üvegházhatású gázok kibocsájtását 1990-hez képest.

2022. október 26-án az Európai Bizottság javaslatot tett a levegő és vizek minőségének megőrzésére irányuló szabályok szigorítására. A javasolt újítások előreláthatólag 10 év alatt 75%-kal csökkentik a káros anyagok kibocsájtását A cél, hogy a levegő szennyezését nullára csökkentsék az EU-ban. Azt remélik, hogy a szigorításoknak egészségügyi, élelmiszertermelési előnyei lesznek. A javaslat a nemzeti és a helyi hatóságokra bízzák, hogy milyen konkrét intézkedésekkel igyekeznek az EU szabályait betartani ezen a téren.

Fontos pontok:

• a vizek védelme az új szennyező anyagokkal szemben,
• a vizek vizsgálata további vírusok kiszűrése érdekében,
• ipari szennyezés komolyabb nyomon követése,
• vízgyűjtők figyelemmel követése.

Írta: Vida Fanni

Energia- és klímapolitika

Szeptemberben és októberben a figyelem az emelkedő energiaárakra irányult. Több találkozón is egyeztettek az uniós és nemzeti tisztségviselők, hogy fellépjenek az emelkedő energiaárak ellen. Ursula von der Leyen több dolgot is kiemelt az uniós energiabiztonság kapcsán szeptember 7-i beszédében: „Az első lépése a keresletcsökkentés volt. A kereslet csökkentése, így tehát a gáz megtakarítása, hogy tárolhassuk. Létrehoztunk egy közös tárolót, és ez valóban sikertörténet, mert most már 82%-os a közös tárolt mennyiség Európában. Mint tudják, a célunk az volt, hogy október végére elérjük a 80%-ot. Tehát túlteljesítettük, és ez jó. Diverzifikáljuk az orosz fosszilis tüzelőanyagokat. Tudják, hogy leállítottuk az orosz szén importját. Leállítjuk az orosz olajszállítást. És nagyon keményen dolgozunk azon, hogy diverzifikáljuk a forrásországokat más megbízható szállítók felé, mint például az Egyesült Államok, Norvégia, Azerbajdzsán, Algéria és mások. Valójában ma Norvégia több gázt szállít az Európai Unióba, mint Oroszország. És természetesen a harmadik lépés a legfontosabb. Ez a megújuló energiaforrásokba történő hatalmas beruházások. A REPowerEU már az asztalon van. A megújuló energiaforrások olcsók, hazai termelésűek, függetlenné tesznek minket. Idén olyan megújuló energiaforrásokat fogunk telepíteni, amelyek körülbelül 8 milliárd köbméterrel egyenértékűek. Azt is látjuk, hogy a gázpiac orosz manipulációja átgyűrűző hatásokkal jár a villamosenergia-piacra. Tehát van egyrészt az orosz manipuláció, de vannak más tényezők is. Látjuk az éghajlatváltozás hatásait. Látjuk az aszályt. Az Európai Unióban 26%-kal csökkent a vízenergia általt termelt mennyiség idén.”

Az energiaárak növekedésének csökkentésére Von der Leyen öt lépést nevezett meg:

„1) Az első az intelligens villamosenergia-megtakarítás. A villamosenergia-költségeknél vannak csúcsigények. És ez az, ami drága, mert ezekben a csúcsigényekben jön a drága gáz a piacra. Tehát azt kell tennünk, hogy ellapítjuk a görbét, és elkerüljük a csúcsigényeket. Javasolni fogunk egy kötelező célt a csúcsidőszakokban történő villamosenergia-felhasználás csökkentésére. És nagyon szorosan együtt fogunk működni a tagállamokkal ennek elérése érdekében.

2) A második intézkedés: Javasolni fogjuk az alacsony költséggel villamos energiát termelő vállalatok bevételeinek korlátozását. Az alacsony szén-dioxid-kibocsátású energiaforrások ezekben az időkben – mivel alacsonyak a költségeik, de magasak a piaci áraik – hatalmas bevételeket termelnek. Ezek a bevételek nem tükrözik a termelési költségeiket. Itt az ideje tehát, hogy a fogyasztók is részesüljenek az alacsony szén-dioxid-kibocsátású energiaforrások, például a megújuló energiaforrások alacsony költségeiből.

3) A harmadik intézkedés az, hogy természetesen ugyanez vonatkozik a fosszilis tüzelőanyagokkal foglalkozó vállalatok váratlan nyereségére is. Az olaj- és gázipari vállalatok is hatalmas nyereséget értek el. Ezért azt fogjuk javasolni, hogy a fosszilis tüzelőanyagokkal foglalkozó vállalatoknak szolidaritási hozzájárulást kell fizetniük. Mert minden energiaforrásnak hozzá kell járulnia a válság leküzdéséhez.

4) A negyedik pont az energiaszolgáltató vállalatokkal foglalkozik, amelyeket támogatni kell, hogy képesek legyenek megbirkózni a piacok volatilitásával. Itt a határidős piacok biztosításának problémájáról van szó. Ehhez pedig likviditásra van szükség.

5) Célunk a gázköltségek csökkentése. Ezért az orosz gáz ársapkáját fogjuk javasolni. Természetesen a cél itt nagyon világos. Mindannyian tudjuk, hogy a szankcióink mélyen belemarnak az orosz gazdaságba, súlyos negatív hatással. Putyin azonban részben a fosszilis tüzelőanyagokból származó bevételekkel pufferel.”

Az energiabiztonsági helyzet mellett azonban számos beruházás is történt. Az EU kohéziós politikája keretében 354 millió euró uniós támogatást nyújtott Észtországnak, az Ida-Viruban a fosszilis tüzelőanyagnak számító olajpala energiatermelésből való fokozatos kivonásának támogatására. Németországban 2,5 milliárd eurós területi igazságos átmenet programokkal négy régiót segítenek abban, hogy az éghajlat-semlegességre való átállás során senki ne maradjon le a helyi gazdaságban és társadalomban. Németország kötelezettséget vállalt arra, hogy 2030-ra 65%-kal csökkenti a CO2-kibocsátást, és 2045-re klímasemlegessé válik. Az ország azon kötelezettségvállalása, hogy 2038-ig vagy korábban kivonja a szenet, fontos lépés az éghajlatvédelmi célok elérése felé.  Csehország 1,64 milliárd euró uniós támogatásban részesül, hogy támogassa az ország erőfeszítéseit a széntüzelésű energia 2033-ig történő kivezetésére és a klímasemlegességre való méltányos átmenet biztosítására. A támogatás elsősorban három cseh régiót érint: Karlovarsky, Ústecky és Moravskoslezsky régiókban, ahol magas a szénintenzív iparágak koncentrációja, és 21 000 munkahely kapcsolódik a szén- és vegyiparhoz. A mechanizmus gondoskodik arról, hogy az éghajlatváltozással kapcsolatos átállás senkit ne hagyjon magára.

Emellett, felavatták a már több, mint 10 éve épülő földgáz-interkonnektort Görögország és Bulgária között. Ez segít abban, hogy Bulgária még tovább csökkentse függőségét az orosz gáztól, ugyanis a balkáni ország korábban importjának 80 százalékát Oroszországtól szerezte be a földgáz tekintetében.

Írta: Mészáros Kinga

[Az Innovációs és Technológiai Minisztérium ÚNKP-22-2-II-NKE-74 kódszámú Új Nemzeti Kiválóság Programjának a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alapból finanszírozott szakmai támogatásával készült.]

Szomszédságpolitika

Déli szomszédságpolitika

Az Európai Unió számos háború sújtotta vállalkozásnak nyújtott pénzügyi támogatást a Gázai-övezetben szeptemberben. Az Európai Unió képviselői dicsérték a gázai magánszektort ellenállóképességéért, és radikális politikai és gazdasági reformokat sürgettek. „Először a politikai egységet kell helyreálltani, majd meg kell teremteni a megfelelő hátteret a gazdasági növekedésnek.” – fogalmaztak. A Gázai-övezetben folyamatosak az összecsapások Izrael és a Hamasz terrorszervezet között, legutóbb novemberben lőttek rakétákat egymásra a felek.

47.7 milliárd euró támogatás nyújt Európa közel-keleti partnereinek a COVID-19 vírus gazdasági hatásainak mérséklése érdekében. Az Európai Unió 2020 óta folyamatos pénzügyi és politikai támogatást nyújt partnereinek a kilábaláshoz.

Az Európai Unió lett a társelnöke a Globális Terrorelhárítási Fórumnak. Az Európai Unió a terrorizmus elleni harc mellett fontosnak tartja az emberi jogok képviseletét, a jogállamiság tiszteletben tartását, a nemi egyenlőséget, valamint ezen értékek népszerűsítését. Az Európai Unió mellett Marokkó és Egyiptom tölt be azonos pozíciót.

Az Európai Bizottság rekord értékű, 715 millió euróval fog hozzájárulni 2023 és 2025 között a Globális Alaphoz. A Globális Alap egy nemzetközi együttműködés különböző betegségek és vírusok elleni küzdelemhez, mely az elmúlt 20 év során 50 millió embernek segített túlélni olyan halálos vírusokat, mint az AIDS, a tuberkulózis, vagy éppen a malária.
„Miután közösen megküzdöttünk a koronavírussal, itt az ideje megküzdeni más, halálos betegségekkel. A Globális Alap milliók életét mentette meg, ezért növeljük hozzájárulásunkat a szervezet működéséhez.” – fogalmazott Ursula von der Leyen az Európai Bizottság elnöke.

A migráció kézben tartása érdekében erősítette kapcsolatait az Európai Unió és Egyiptom. A felek között született új megállapodás megerősíti az Európai Unió és Egyiptom között eddig is erős kapcsolatot.

Tíz év után folytatódik a Társulási Tanács értekezlete az Európai Unió és Izrael között. A találkozó nagy lehetőség a párbeszéd újrakezdéséhez a két fél között. A megbeszélésen szóba került a palesztinok helyzete, a terrorizmus és a régióra vonatkozó békekoncepciók is. „A Társulási Tanács találkozója Izraellel az első lépés volt a régió biztonságának biztosításáért.” -fogalmazott Josep Borell, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője.

Írta: Nagy Imre Jonatán

Keleti szomszédságpolitika

A keleti szomszédok EU-hoz fűződő kapcsolatának erősítését mutatja, hogy mind Ukrajnával, mind Grúziával sor került a társulási megbeszélések folytatására. A szeptemberi 5-i Ukrajna-EU 8. Társulási Tanácson több pontban is megegyeztek a tárgyaló felek Brüsszelben. Megvitatták a társulási megállapodás végrehajtását és az EU-Ukrajna együttműködés jelenlegi helyzetét. Szó esett az orosz agresszió kezdete óta nyújtott uniós támogatásokról, valamint Ukrajna uniós tagság iránti kérelméről és egyéb kérdésekről is. Döntés született további 500 millió eurós költségvetési támogatási megállapodásról is Ukrajna számára. Az Európai Bizottság megállapodást kötött továbbá Ukrajna társulásáról a Digitális Európa programhoz. Mostantól az ukrán vállalkozások, szervezetek és közigazgatási szervek hozzáférhetnek a Digitális Európa program pályázati felhívásaihoz, amelyek a 2021-2027 közötti időszakban 7,5 milliárd eurós költségvetéssel rendelkeznek. További két olyan megállapodást is aláírtak, amelyek előkészítik Ukrajna részvételét az EU Vám- és Fiskális programjában, amely az EU adóügyi együttműködési programja. Ez többek között lehetővé teszi az adóhatóságok számára, hogy együttműködjenek az adócsalás, az adóelkerülés és az agresszív adótervezés elleni küzdelemben.

Az EU-Grúzia Társulási Tanács 7. ülésére szeptember 6-án Brüsszelben került sor. A Társulási Tanács az EU és Grúzia közötti kapcsolatokról tárgyalt Grúzia uniós tagságra irányuló kérelmének hátterében, különös tekintettel a politikai párbeszédre és a reformokra, a gazdasági és ágazati együttműködésre, a kereskedelemre és a kereskedelemmel kapcsolatos kérdésekre, valamint a konfliktusok békés rendezésére. Az EU és Grúzia képviselői véleménycserét folytattak továbbá a kül- és biztonságpolitikáról, különösen a regionális kérdésekről.

Sor került az Európai Politikai Közösség (EPC) csúcstalálkozójára is Prágában október 6-án. Az európai országok több mint 40 vezetője, köztük Azerbajdzsán és Moldova elnöke, valamint Örményország és Grúzia miniszterelnöke megvitatta az energia, a biztonság, az éghajlat és az európai gazdasági helyzet kérdéseit. A plenáris üléshez videohívás útján Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is csatlakozott. Az Európai Politikai Közösséget azzal a céllal hozták létre, hogy előmozdítsa a politikai párbeszédet és megerősítse az európai kontinens biztonságát és stabilitását. A plenáris ülést több tucat kétoldalú találkozó követte, amelyek célja az államok közötti kölcsönös megértés javítása és konstruktív párbeszéd kialakítása a legégetőbb aktuális kérdések megoldása érdekében. A platform jövőbeli irányvonalát is megvitatták. Döntés született arról, hogy az Európai Politikai Közösség következő ülésére Moldovában kerül sor.

Ukrajna átfogó támogatása az időszakban is folytatódott: szeptember 26-án a Pfizer/BioNTech által kifejlesztett COVID-19 elleni vakcinából összesen 400 000 adagot szállítottak Ukrajnába az EU által támogatott COVAX-program keretében, a téli időszakra való felkészülést segítve. Szeptember elején az Európai Unió Ukrajnai Tanácsadó Missziója (EUAM) az Ukrajna elleni orosz agresszió óta először folytatta tevékenységét Odesszában. A misszió szakértői mentorálással, stratégiai tanácsadással, képzéssel és felszereléssel támogatják a helyi partnereket a bűnügyi nyomozás, az általános rendfenntartás, a jó kormányzás és a közösségi rendfenntartás területén. Emellett az EUAM kijevi központjának szakértői közvetlen támogatást nyújtanak az odesszai bűnüldöző szerveknek a háborús bűncselekmények, a korrupció elleni küzdelem, az emberkereskedelem és a fegyverek elterjedése terén. “Az EUAM mintegy 1,6 millió eurót csoportosított át a bűnüldöző szervek számára sürgősségi támogatási csomagra, amelyből elsősegélycsomagokat, élelmiszercsomagokat és kommunikációs eszközöket vásárolt. Az EU által finanszírozott PRAVO Police programon keresztül több mint 8 millió euró értékű felszerelést adományoztunk ukrán kollégáinknak.” – mondta Fredrik Wesslau.

Írta: Mészáros Kinga

[Az Innovációs és Technológiai Minisztérium ÚNKP-22-2-II-NKE-74 kódszámú Új Nemzeti Kiválóság Programjának a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alapból finanszírozott szakmai támogatásával készült.]

Egészségügy

Szeptemberben a legfontosabb vívmány és esemény az egészségügy területén egy új rákszűrési program előterjesztése volt. Ennek célja a betegség korai felismerése több célcsoport tekintetében is. 2025-re szeretnék megvalósítani, hogy a tagállamok lakosságának 90%-a jogosult legyen a megelőző vizsgálatokon való részvételre. Ez új uniós megközelítés alá helyezi a daganatos betegségeket, amely az EU-nak kiemelt kezdeményezése. A terv végrehajtását az EU4Health program 38,5 millió euróval, a Horizon Europe pedig 60 millió euróval támogatja. Nyújtható még kiegészítő támogatás az európai regionális, kohéziós és szociális alapokból. A Tanács jóváhagyását követően az ajánlás a rákszűrésről szóló jelenlegi, 2003-as ajánlás helyébe lép.

A COVID 19 vírus esetében a Bizottság 2022. szeptember 1-én két adaptált vakcinát engedélyezett az Európai Gyógyszerügynökség ajánlása alapján. A BioNTech Pfizer és a Moderna varriánsokhoz igazított COVID 19 emlékeztető vakcinákat fogadták el. A hónapban az EU pénzügyi támogatást nyújtott Hollandiának a járványt követően a gazdaság élénkítésére, melyet a Bizottság pozitívan értékelt. Felszínre került ennek kapcsán a NextGenerationEU elnevezésű program is, amely 12 milliárd eurót biztosít Európának a fellendülésre. A SURE keretein belül az Európai Unió igyekezett a munkahelyek biztosításáról is gondoskodni a helyreállítási program részeként, mely a jelentések szerint szintén sikerrel záródott. 2020-ban a járvány csúcspontján ugyanis 1,5 millió embert védtek meg a munkanélküliségtől.

Októberben a Bizottság tovább támogatta pénzügyileg a COVID járvány utáni helyreállás folyamatát és a gazdasági fellendülést. További 11 milliárd eurós keretet nyújtottak a NextGenerationEU keretein belül. (részben ezt az Ukrajna támogatására is használják) Ezt, mint egy kölcsönt az igénybe vevőknek az összeg egy részét 2042-ig le kell törleszteniük.

Írta: Vida Fanni

Szankciós politika

Szeptember 14.-én a Tanács döntése értelmében 6 hónappal meghosszabbításra került –2023. március 15.-ig– az Ukrajna területi integritásának, szuverenitásának és függetlenségének aláásásásáért vagy veszélyeztetéséért felelős személyekre vonatkozó korlátozó intézkedések időtartama. A meglévő korlátozó intézkedések továbbra is 1206 természetes és 108 szervezetre vonatkoznak. Ennek keretében a természetes személyekre vonatkozó utazási korlátozásokat, a vagyon befagyasztását, valamint a felsorolt személyek és szervezetek számára pénzeszközök vagy egyéb gazdasági erőforrások rendelkezésre bocsátásának tilalmát írják elő.

Az Európai Unió 2022.10.06.-án elfogadta az újabb, nyolcadik szankcióscsomagot az Oroszországi Föderáció fokozódó katonai agressziójára válaszul, Ukrajna Ukrajna területi integritását, szuverenitását és függetlenségét aláásó vagy fenyegető egyéb cselekmények miatt. Ennek keretében az Európai Unió további 30 személlyel és 7 szervezettel szemben vezet be korlátozó intézkedéseket. A Tanács emellett kiszélesítette a jegyzékbe vételi kritériumokat, amelyek a szankcionálásra való kijelölések alapjául szolgálhatnak, annak érdekében, hogy az uniós szankciók kijátszását elősegítő személyeket is célba lehessen venni. A szankcionált személyek közül néhányan szerepet játszottak az ukrajnai Donyeck, Herszon, Luhanszk és Zaporizzsja régiók egyes részein tartott illegális látszat-“népszavazások” megszervezésében és azok illegális annektálásában. Mások a védelmi ágazat képviselői, mint például a fegyvergyártó JSC Kalasnyikov vállalat legnagyobb részvényese, Alan Lusnyikov, valamint az Orosz Föderáció korábbi és jelenlegi védelmi miniszterhelyettesei. Végül a listán olyan személyek szerepelnek, akik a Kreml dezinformációs és információmanipulációs ökoszisztémájának részei, és akik hozzájárulnak a háborúval kapcsolatos dezinformáció terjesztéséhez, mint például Alekszandr Dugin orosz politológus, valamint Julija Csicserina és Nyikolaj Rasztorgujev énekesek. Míg a 7 szervezet között vannak olyan védelmi vállalatok, amelyek fegyvereket vagy harci repülőgépeket szállítanak az orosz fegyveres erőknek és egy orosz állami tulajdonú részvénytársaság, amely biztonsági termékek gyártásával foglalkozik.

Az említettek mellett a szankcióscsomag kiterjedt többek között:

• a kriptovaluta tárca-, számla- vagy letétkezelési szolgáltatások nyújtásának teljes tilalma orosz személyek és rezidensek számára, függetlenül a kriptovaluta-eszközök összértékétől
• az orosz kőolaj harmadik országok számára történő tengeri szállításával kapcsolatos árplafon bevezetése
• az Oroszország katonai és technológiai fejlődéséhez hozzájáruló, korlátozás alá eső termékek listájának kiegészítése
• az Oroszországgal folytatott kereskedelemre és szolgáltatásokra vonatkozó további korlátozások.

A Tanács 2022.10.20.-án további három iráni magánszemélyt és egy szervezetet vett fel a szankcionált entitások listájára az iráni drónok orosz-ukrán háborúban való felhasználására, Ukrajna területi integritásának, szuverenitásának és függetlenségének aláásására vagy veszélyeztetésére hivatkozva. A határozat alapját az képezte, hogy a szankcionáltak az Oroszország által az Ukrajna elleni háborúban használt pilóta nélküli légi járművek kifejlesztésében és szállításában játszottak szerepet. A szankció keretében a kijelölt személyek vagyonát befagyasztották, az uniós polgárok és vállalatok számára megtiltották pénzeszközöket rendelkezésre bocsátását, a természetes személyekre ezenfelül beutazási tilalom vonatkozik, amely megakadályozza, hogy az EU területére belépjenek vagy akár azon csak átutazzanak.

Írta: Haiszky Edina Julianna

Szerkesztette: Mészáros Kinga

Hasonló cikkeink ide kattintva érhetők el.

A borítókép Marius Oprea felvétele.

A EU hírfigyelő – 2022. szeptember-október bejegyzés először Biztonságpolitika-én jelent meg.

Típusrokonok a szomszédban: szerb MUP H215 és H145 vegyes géppár, háttérben Belgrád és az Avala, rajta az F-117-esek által 1999-ben elpusztított, de újjáépített ikonikus TV-toronnyal.

Zord

A Központi Nyomozó Főügyészség azt közölte, hogy még 2016 elején a közúti közlekedésben részt vevő járművek hatósági műszaki vizsgáztatását végző vizsgabiztosok abban állapodtak meg, hogy rendszeresen jogtalan anyagi előnyt kérnek, illetve fogadnak el a velük rendszeres kapcsolatban álló egyes ügyintézőktől.

A gépjárművek műszaki vizsgáztatásában meghatalmazottként eljáró, adminisztratív feladatokat végző ügyintézők a gördülékeny vizsgáztatásért rendszeresen fizettek a vizsgabiztosoknak alapdíjnak tekinthető vesztegetési pénzt; az 5000 forintos alaptarifát – műszaki hibák esetén – további összeggel egészítették ki – írták.

A 39 ügyintéző majdnem 58 000 autót érintően, mintegy 300 millió forint korrupciós pénzt adott át 16 vizsgabiztosnak; ők a pénzt egymás között elosztották, így naponta több tízezer forinttal lettek gazdagabbak. A vizsgabiztosok a korrupciós tevékenységükről tudomással bíró és a vizsgaállomáson dolgozó további négy hivatalos személynek a hallgatásukért cserébe részesedést adtak az átvett vesztegetési pénzből – tették hozzá.

Közölték azt is, vádiratában az ügyészség a vizsgabiztosok esetében letöltendő börtönbüntetést, több millió forintos pénzbüntetést, végleges hatályú közszolgálati jogviszonyhoz kötött foglalkozástól eltiltást és vagyonelkobzást indítványozott, az ügyintézők többsége pedig egy-két millió forintos pénzbüntetésre számíthat.

Megjegyezték, hogy több olyan kormánytisztviselő is volt, akinek balatoni ingatlanát, illetve nagyobb értékű új autóját lefoglalták, és szinte mindegyiküknél talált az ügyészség készpénzt, illetve értékpapír- vagy befektetési számlán lévő többmilliós megtakarítást is.

The post Műszaki vizsga: ötvennyolc ember ellen emeltek vádat appeared first on .

Junisz azért került börtönbe, mert 1980-ban meggyilkolt egy húsz éves izraeli katonát, Avraham Bromberget. Itamár Bengvír nemzetbiztonsági miniszter utasítására kora reggel Raanana központi pályaudvarán bocsájtották szabadon, hogy egyedül térjen vissza otthonába, mert a miniszter szerint ezzel megakadályozzák szabadulásának megünneplését.

Bengvír is elrendelte, hogy az elkövetkező napokban sem szabad örvendezni szabadulása miatt, s kijelentette, hogy amennyiben mégis megteszik, az terrorcselekmény támogatásának, bűncselekménynek minősülhet. A 66 éves Junisz arra járó palesztin munkások segítségével teremtett kapcsolatot családjával, majd bátyja vitte haza észak-izraeli falujába, Arába, ahol tiszteletére sátrat emeltek, hogy a köszöntéseket fogadja.

A rendőrök a sátornál arra kérték a családját, hogy ne tartsák meg a csütörtök délutánra tervezett ünnepi mentet, és tartózkodjanak a palesztin zászlók lengetésétől. Falujában Junisz először ellátogatott vele együtt elítélt, s még ebben a hónapban szabaduló barátja és rokona, Maher Junisz otthonához, majd a helyi temetőben koszorúkat helyezett el szülei sírján. Visszatérése után spontán felvonulás indult, melyen hősként ünnepelték. Családtagjai és újságírók vették körül, s a palesztin televízió élőben közvetítette otthonába érkezését a menet után. Telefonon beszélt Mahmúd Abbász palesztin elnökkel is.

Nem hős, hanem terrorista
Juniszt Avraham Bromberg 1980-as elrablása és meggyilkolása miatt ítélték el. Tettestársával autóstoppot ajánlott a Golán-fennsíkon lévő katonai bázisáról hazafelé tartó izraeli katonának, majd lefogták, fejbe lőtték, és ellopták a fegyverét. A katonát az út szélén hagyták, ahol megtalálták és kórházba szállították, de néhány nap múlva meghalt. A gyilkosokat két évvel később fogták el, és 1983-ban ítélték el. Életfogytiglani börtönbüntetését Simon Peresz volt államelnök 40 év börtönre mérsékelte.

The post Negyven év után szabadult a leghosszabb időt izraeli börtönben töltő palesztin rab appeared first on .

“Abból kiindulva, hogy a harci cselekmények területén nagyszámú ortodox polgár él, arra hívjuk fel az ukrán felet, hogy hirdessen tűzszünetet és tegye lehetővé számukra, hogy Szenteste és Krisztus születése napján is részt vehessenek az istentiszteleten” – hangzott az elnöki rendelet.

Putyin közölte, hogy Kirill, Moszkva és egész Oroszország pátriárkájának felhívása nyomán döntött a karácsonyi tűzszünet elrendelése mellett. Az orosz ortodox egyházfő a fegyvernyugvásra és a karácsonyi tűzszünetre annak érdekében szólított fel, hogy a hívők részt vehessenek a templomokban megtartandó liturgián.

Ugyancsak csütörtökön Recep Tayyip Erdogan török elnök telefonon azt javasolta Putyinnak, hogy az orosz-ukrán háború leállítását célzó, a békekötésre irányuló erőfeszítéseket egyoldalú tűzszünettel és “egy méltányos megoldást tartalmazó vízióval” mozdítsák elő.

Az orosz vezető azt hangoztatta török hivatali partnerének, hogy a Nyugat romboló szerepet játszik a konfliktusban, mert fegyvert szállít Kijevnek, valamint műveleti információval látja el, és célpontokat azonosít a számára. Mindemellett az Erdogan által a konfliktus politikai rendezése érdekében felajánlott közvetítéssel kapcsolatban az orosz államfő a Kreml szerint “megerősítette Oroszország nyitottságát a komoly párbeszédre – feltéve, hogy a kijevi hatóságok eleget tesznek a jól ismert és többször hangoztatott (orosz) követeléseknek, és figyelembe veszik az új területi realitásokat”.

Az orosz külügyminisztérium és Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője korábban közölte, hogy Moszkvához Kijev részéről nem érkezett tűzszüneti javaslat.

Kirill pátriárka december végén azt hangoztatta, hogy Oroszország szerinte azért indított hadműveletet, mert a kijevi hatóságok és a nyugati országok “szabotálták béketeremtő erőfeszítéseit”. Mint mondta, mélyen elszomorítja, ami történt, de megjegyezte, hogy a konfliktus szításáért elsősorban azok a felelősek, akik “Szent Oroszország egységének, népünk és hitünk egységének megsemmisítésére törekedtek”.

The post Orosz agresszió: Putyin fegyvernyugvást rendelt el az ortodox karácsony idejére appeared first on .

A Zala Vármegyei Rendőr-főkapitányság (ZVRFK) csütörtöki sajtótájékoztatóján Vincze Martin, a főkapitányság bűnügyi osztályának munkatársa felidézte, hogy 2021 októberében egy zalaegerszegi műszaki áruházból jeleztek betörést, amelynek során az épület hátsó falát megbontva jutottak be az elkövetők. Az üzletből és annak raktárából mobiltelefonokat, tableteket, okosórákat és fejhallgatókat vittek el mintegy 38 millió forint értékben, ezért jelentős értékre, dolog elleni erőszakkal elkövetett lopás miatt indítottak nyomozást.

Szigeti Zsolt, a nyomozócsoport tagja kifejtette: kiderült, hogy az elkövetők a betöréshez használt eszközöket két nappal korábban egy siófoki barkácsáruházban vásárolták, felvétel készült róluk és az autójukról is. Ennek nyomán arra is fény derült, hogy az elkövetők a vásárlás napján érkeztek Ausztriából Magyarországra egy osztrák és egy lengyel rendszámú autóval, Siófokon foglaltak szállást, és innen indultak Zalaegerszegre, hogy feltérképezzék a zalai betörés helyszínét.

Arról is készültek felvételek, hogy a zalaegerszegi zsákmány megszerzése után Románia felé hagyták el az országot. A zalai rendőrök több európai ország hatóságaival is felvették a kapcsolatot, így azonosítottak négy román állampolgárt, aki Franciaországban, Németországban, Ausztriában, Csehországban és Szlovákiában is hasonló betöréseket követett el – részletezte Szigeti.

Karmazsinné Srágli Izabella, a ZVRFK bűnügyi osztályának munkatársa elmondta: az azonosítást követően tavaly áprilisban Hágában tartottak találkozót a magyar, a román és a többi érintett ország bűnügyi hatóságainak munkatársai. Együttműködésüknek köszönhetően december 6-án, európai nyomozási határozat alapján a zalai rendőrök részvételével Romániában, a helyi rendőrséggel közösen több helyszínen tartott rajtaütés során elfogták a négy gyanúsítottat.

Hozzátette, mobiltelefonokat, számítógépeket, adathordozókat és a Zalában használt ruházatukat is lefoglalták. Két embert gyanúsítottként, kettőt pedig tanúként hallgattak ki, de mind a négy ember Romániában szabadlábon védekezhet az ellene folyó eljárásban.

The post Európa-szerte betöréseket elkövető román bűnbandát lepleztek le Zalaegerszegen appeared first on .

Iohannis kifejtette mélységes aggodalmát azzal kapcsolatban, hogy folytatódnak az orosz támadások az ukrán polgári és más létfontosságú létesítmények ellen, ami háborús bűnnek számít a nemzetközi humanitárius jog értelmében, illetve határozottan elítélte az orosz légi támadásokat, amelyek “Ukrajnát sötétben és hidegben hagyták”.

A román elnök felidézte, hogy Románia segítséget nyújtott Ukrajnának az Oroszország indította háború kezdete óta, egyebek mellett az ukrán menekülteket támogatta és elősegítette az ukrán gabonaexportot. Jelezte, hogy Bukarest továbbra is támogatja Ukrajna európai uniós csatlakozását. Megerősítette, hogy Románia addig fogja segíteni Ukrajnát és az ukrán népet, amíg szükséges.

A közlemény szerint Iohannis részletesen kitért az ukrán kisebbségi törvényre, amellyel kapcsolatban Bukarest és az ukrajnai románok is aggodalmukat és elégedetlenségüket fejezték ki. Iohannis azt kérte, hogy az ukrán fél találjon gyors megoldást ezekre. A két elnök egyetértett abban, hogy a két ország külügyminiszterei tárgyaljanak erről a közeljövőben.

A román elnöki hivatal közleménye szerint Zelenszkij megköszönte a román félnek a háború kezdete óta nyújtott támogatást. Emellett az ukrajnai román kisebbség helyzetének rendezésével kapcsolatban teljes nyitottságáról biztosította a román felet annak érdekében, hogy az ukrajnai román kisebbség is ugyanolyan jogokkal rendelkezzen, mint amilyeneknek a romániai ukrán kisebbség örvend – olvasható a román elnöki hivatal közleményében.

December 22-én a román külügyminisztérium sajnálatát fejezte ki, hogy az ukrán parlament egy “hiányos, jogszűkítéseket lehetővé tevő, az országban élő nemzeti közösségek igényeit figyelmen kívül hagyó” kisebbségi törvényt fogadott el. Ezért felszólította az ukrán felet, hogy kérjen újabb ajánlást az ügyben a Velencei Bizottságtól és ültesse is át a gyakorlatba az Európa Tanács alkotmányjogi konzultatív testületének javaslatait.

The post Iohannis gyors megoldást kér az ukrán kisebbségi törvénnyel kapcsolatban Zelenszkijtől appeared first on .

“Célunk, és el is fogjuk érni, hogy visszatérjünk az 1991-es határokhoz, hiszen Ukrajnát a nemzetközi jog minden alanya elismeri” – hangsúlyozta Kirilo Budanov az ABC News-nak adott interjújában, amelyet az Ukrajinszka Pravda hírportál idézett szerdán. Nem zárta ki azt sem, hogy Oroszország területét fogják érni újabb csapások, de nem pontosította, hogy ki állna ezen támadások mögött. Hozzátette, hogy a támadások “egyre mélyebben történnek” Oroszországon belül, de – mint mondta – csak a háború befejezése után tud nyilatkozni arról, ki követte el a csapásokat.

A hírszerzés vezetője kijelentette azt is, hogy a Donyec-medencében helyenként “hegyekben állnak az orosz katonák holttestei”, és amikor az orosz csapatok támadásba lendülnek, ezeket használják fedezékül.

Budanov december végén a Donyeck megyei Bahmutba látogatott, ahol jelenleg heves harcok dúlnak. Szavai szerint megdöbbentette, amit akkor látott. “A katonák mutattak nekem egy olyan területet, ahol holttesteket halmoztak fel, mint egy filmben. (…) Holttestek százai csak úgy rothadnak egy nyílt terepen, helyenként egymásra rakták őket, mint rögtönzött falakat, és amikor az orosz csapatok előrenyomulnak ezen a területen, akkor ezeket a tetemeket használják pajzsként” – fogalmazott a hírszerzési vezető.

Budanov véleménye szerint Oroszország elvesztette az egyik legerősebb katonai hatalom státuszát, és a világnak nem kell többé félnie tőle. Az egyetlen probléma szerinte továbbra is az orosz nukleáris arzenál és Vlagyimir Putyin elnök ellenőrizetlen hatalma. Ez szerinte arra késztetheti az egész világot, hogy felismerje a szükségességét Oroszország atomfegyver-mentesítésének vagy legalábbis nukleáris arzenálja nemzetközi felügyeletének. “Az a terrorista ország, amely mindenki előtt atomütőerővel hadonászik és fenyegetéseket szór, nem olyan rezsim, amelynek erkölcsi vagy politikai joga lenne a tömegpusztító fegyverek ellenőrzésére” – fogalmazott az ukrán katonai hírszerzés főnöke.

Újabb komoly orosz veszteségek
Az ukrán erők csapást mértek egy orosz ideiglenes katonai bázisra Zaporizzsja megyében, aminek következtében mintegy 80 orosz katona meghalt vagy megsebesült — írta az ukrán vezérkar. A támadást kedden hajtották végre az orosz ellenőrzés alá került Tokmak település környékén. A vezérkar arról is tájékoztatott, hogy az orosz ellenőrzés alatti Luhanszkban, a megyei kórház neurológiai osztályán a Wagner orosz zsoldoscsoport több mint száz tagját kezelik különböző sebesülésekkel.

The post Orosz agresszió: Ukrajna nagyszabású offenzívát tervez tavaszra appeared first on .

Castro 2022. januári beiktatását követően vált Honduras első női elnökévé, aki attól a Juan Orlando Hernándeztől vette át az ország vezetését, akit 2022 februárjában őrizetbe vettek kábítószer-kereskedelem és pénzmosás vádjával. Castro elődjeitől nem egy békés, nehézségektől mentes országot örökölt, ugyanis évek óta jelentős kihívást jelent többek között a transznacionális bűnszervezetek jelenléte, a korrupció és a büntetlenség kimagasló mértéke, az emberi jogok folyamatos megsértése, az évenkénti emberölések kirívó aránya vagy a tömeges kivándorlás által okozott problémák.

2022. november 24-én Castro szükségállapotot hirdetett az országban, aminek kiváltó okaként a bűnszervezetek által használt elsődleges bevételszerzési módszer, a zsarolás nevezhető meg. A továbbiakban a két fő szervezet e hatékony pénzszerzési tevékenységét, a szükségállapotot, illetve az azzal járó lépéseket kívánom ismertetni.

Zsarolás: a Mara Salvatrucha és a Barrio 18 legnagyobb bevételi forrása

Mind a Mara Salvatrucha (MS-13), mind pedig a Barrio 18 (M-18) transznacionális bűnszervezetnek tekinthető, amelyek elsődleges működési területe Közép-Amerika térsége, ebből kifolyólag Honduras kiemelt szerepet kap a szervezetek életében. A hatékony és aktív jelenlét azonban különböző bevételi források megléte nélkül elképzelhetetlen, így az évek során számos pénzszerzési lehetőséget dolgoztak ki és építettek be a működési szerkezetükbe annak érdekében, hogy fenn tudjanak maradni. A két bűnszervezet legnagyobb bevételi forrása Hondurasban a védelmi pénzek, avagy ahogy az országban nevezik, impuesto de guerra (hadiadó) beszedéséből származik. Mikro szinten a leggyakoribb áldozatok az utcai árusok és a kisebb üzletek, azonban a busz- és taxitársaságok is elsődleges célpontok. Egyes számítások szerint a szervezetek 2022-ben több mint 50 millió dollárnyi adót szednek be Hondurasban az állampolgároktól, vállalatoktól és egyéb szereplőktől. Tom Cardamone, az imént ismertetett számításokat elvégző Global Financial Integrity szervezet vezetője, a következőképpen nyilatkozott a szervezetek által alkalmazott zsarolásról:

„A zsarolás jelentős károkat okoz az állampolgároknak, a közösségeknek és a vállalkozásoknak azáltal, hogy károsítja a szociális hálót, korlátozza a gazdasági növekedést, illetve aláássa az intézményekbe vetett hitet.”

Azok a személyek, akik megtagadják a meghatározott adó kifizetését, az életükkel fizetnek. 2022-ben legalább 50, az elmúlt 15 évben 2.500 taxi- és buszsofőr esett áldozatul a bandáknak, amiért nem fizették be a kirótt adót. Ezek után nem állítható, hogy meglepő lenne Castro november 24-i bejelentése a szükségállapot kihirdetéséről és egy új, kifejezetten a bűnszervezetek ellen irányuló program elindításáról.

A különleges állapot bejelentése és az új zsarolás-elleni stratégia

A Castro-kormány döntése nem tekinthető megalapozatlan intézkedésnek, hiszen Hondurasban az elmúlt hetekben számos tüntetésre és tiltakozásra került sor, amelyeken elsősorban a busz- és taxisofőrök vettek részt, nagyobb védelmet követelve az államtól a bűnszervezetekkel szemben. Az évek óta tartó napi adózási kötelezettség e szereplők részéről meglehetősen megterhelő nem csak anyagilag, hanem pszichológiailag is, hiszen állandó félelemben és kételyek közt kell munkájukat végezni.

A november 24-én bejelentett szükségállapot elsődleges célja a bűnszervezetek visszaszorítása, az általuk irányított területek feletti állami irányítás visszaszerzése, illetve a különböző zsarolási technikák felszámolása. Továbbá Castro új intézkedései lehetővé tennék egyes alkotmányos jogok felfüggesztését azokon a területeken, ahol túlnyomórészt a bandák kezében van az irányítás, 20.000 rendőr bevetését, illetve új biztonsági ellenőrzéseket az utakon és határokon. Annak ellenére, hogy ezen intézkedések hatályba is léptek, bizonyos alkotmányos jogok felfüggesztéséhez nem elegendő kizárólagosan az elnök döntése, azt a Kongresszusnak is jóvá kell hagynia. Erre 2022. december 6-án került sor, amely következtében többek között átmenetileg felfüggesztésre került a mozgás szabadságára, illetve a szabad gyülekezésre való joga a hondurasiaknak. Az intézkedés a bejelentés szerint 2023. január 6-ig fog tartani, ezt azonban később meghosszabbíthatják, ha úgy ítélik meg, hogy a helyzet nem javult az érintett városokban. Az ország fővárosa, Tegucigalpa, illetve San Pedro Sula évtizedek óta a bűnszervezetek központjaként szolgál, így nem meglepő, hogy ebben a két városban tervezi elsősorban növelni a rendőri jelenlétet az elnökasszony. Mindemellett a határvédelem is kiemelt szerepet kap az új intézkedések között, amely értelmében 600 katonát vezényelnek az El Salvadorral, Nicaraguával és Guatemalával közös határszakaszokra. A cél egyértelmű: megakadályozni, hogy a környező országokból feltételezett bandatagok érkezzenek Hondurasba.

A Castro-kormány továbbá elindított egy, a bűnszervezetek által alkalmazott pénzszerzési stratégiák felszámolására irányuló átfogó tervet (Plan Integral para el Tratamiento de la Extorsión y Delitos Conexos). A 2022-2026 közötti időszakra meghirdetett stratégia három pillérre épül:

1. Szigorúbb szabályozás a mobiltelefonok SIM-kártyáit értékesítő vállalkozásokra, illetve a pénzügyi transzferekben részt vevő cégekre vonatkozóan;
2. a zsarolásban részt vevő bandatagok által használt mobiltelefonok nyomon követése és ezen telefonszámok zárolása a mobilszolgáltatók által;
3. minden motorkerékpárra kötelező rendszámtábla felhelyezése, továbbá a motorozás közben használt sisak ellátása ugyan azzal a rendszámmal.

Xiomara Castro továbbá kihangsúlyozta, hogy az új stratégia során elsősorban a zsarolás által szerzett pénz útját kívánják követni annak érdekében, hogy feltárják milyen módon és mely területeken mossák tisztára a bűnszervezetek ezeket a bevételeket.

Értékelés

A Castro-kormány által elrendelt intézkedések egyértelmű célja a bűnszervezetek kiszorítása az általuk irányított területekről, továbbá az eddig leghatékonyabban alkalmazott pénzszerzési módszerük ellehetetlenítése. Ezt szolgálja az új stratégia első pillére is, ugyanis korábban minden hondurasi anonim módon vásárolhatott a telefonjába kártyát, azonban az új szabályozás szerint szükséges a vásárló neve és személyi száma is ahhoz, hogy a vásárlást végre tudja hajtani. Emellett az olyan intézkedések, mint a kamerák felszerelése a piacokon (ahol szintén jelentős összegeket szednek be a szervezetek az árusoktól azért, hogy cikkeiket eladhassák), illetve a kézpénzzel feltölthető utazásra jogosító kártyák bevezetése szintén azt a célt szolgálják, hogy ellehetetlenítsék a bandákat attól, hogy pénzt szedjenek be az állampolgároktól, amennyiben azonban mégis megteszik ezt, felkutatásuk könnyeben kivitelezhető legyen.

Az ehhez hasonló intézkedések azonban nem tekinthetők újszerűnek az ország életében, ugyanis a 2000-es évek elején a Zéró Tolerancia (Cero Tolerancia) és a Mennydörgés-hadművelet (Operación Trueno) keretein belül vezettek be hasonló intézkedéseket, amelyek szintén az erőteljes rendőri és katonai fellépésen és letartóztatásokon alapultak. Fontos megemlíteni azonban, hogy ezen intézkedések nem jártak sikerrel, mivel a bandák sikeresen átszervezték a működési struktúrájukat és erősebben, szervezettebben tértek vissza.

Érdekességképpen végül egy dolgot érdemes megemlíteni. 2022 márciusában, a szomszédban, El Salvadorban hirdettek szükségállapotot, miután 72 óra leforgása alatt 87 gyilkosság történt az országban. Az állam által alkalmazott fő fellépési módszer megegyezett a 2000-es évek elején, illetve a 2022 novemberében Hondurasban ismertetettel: rendőri erők nagyszámú telepítése azokra a területekre, amelyek a szervezetek irányítása alatt állnak. A salvadori intézkedések eredménye: a gyilkossági ráta 38%-os csökkenése a tavalyi évhez képest, 58.000 bebörtönzött személy, tömeges jogsértések. Az intézkedések sikerességének, illetve az alkalmazott módszerek jogszerűségének megítélése sok esetben kétes, továbbá fontos megemlíteni, hogy a 2000-es évek elején a tömeges letartóztatásokat követően a bandák megerősödtek és átszerveződtek, korábban nem látott stratégiákat dolgoztak ki, így elképzelhető, hogy ez most sem lesz másképp. Amennyiben Honduras hosszútávon fenn kívánja tartani a rendőri fellépésen alapuló stratégiát, abban az esetben három dolgot lesz érdemes figyelemmel kísérni: a bebörtönzött személyek számának változását, a bűnszervezetek által alkalmazott stratégiák átalakulásának tendenciáit, illetve a gyilkossági ráta arányának változását

Xiomara Castro és kormánya nincs könnyű helyzetben, ugyanis fontos a határozott fellépés a bűnszervezetekkel szemben azonban létfontosságú, hogy ez a fellépés ne kizárólag erőszakos cselekmények keretein belül valósuljon meg, ugyanis az elmúlt évtized azt igazolják, hogy az erőszak kizárólag további erőszakot szül az országban.

Szigeti Kristóf írása.

Hasonló témájú cikkeink ide kattintva érhetők el.

A cikkben felhasznált képek a flickr.com-ról származnak. 

A Helyzetkép Hondurasból: Xiomara Castro kontra bűnszervezetek bejegyzés először Biztonságpolitika-én jelent meg.

A miniszter a román Digi24 hírtelevíziónak elmondta, hogy 2022-ben valóban voltak tárgyalások a NATO-n belül, hogy a tagállamok közös fejlesztésekkel finanszírozzák a lőszergyártást, de Bukarest még nem írt alá sem szándéklevelet, sem megállapodást erről. Ugyanakkor Románia 10 millió eurót (3,9 milliárd forint) különített el 2022-ben lőszergyártási kapacitásainak korszerűsítésére.

A miniszter hangsúlyozta, hogy Románia nem fog közvetlenül lőszert szállítani Ukrajnának. Rámutatott: azért fejlesztik a lőszergyártási kapacitást, hogy Románia biztosítsa a saját szükségleteit, valamint más NATO-tagországokat is el tudjon látni, mert a tagállamok lőszertartaléka minimális szintre csökkent.

A miniszter megerősítette, hogy Németországgal és más NATO-tagállamokkal is folynak tárgyalások a közös fejlesztésekről. Hozzátette: nem csak lőszergyártásról, hanem egy lőporgyár nyitásáról is egyeztetnek. A tárcavezető reményét fejezte ki, hogy januárban lezárulnak a tárgyalások.

Tiltakozik Ukrajna amiatt, hogy orosz katonának öltöztek a szilveszteri hagyományőrzők egy romániai faluban
Tiltakozik a bukaresti ukrán nagykövetség amiatt, hogy egy Bákó megyei faluban orosz katonának öltöztek a hagyományos szilveszteri jelmezes felvonulás részvevői. “Az orosz agresszió jelképeit be kell tiltani az egész civilizált világban” – jelentette ki az ukrán diplomáciai képviselet, és arra kérte a román hatóságokat, hogy vizsgálják ki a történteket. A bukaresti ukrán nagykövetség bejegyzésében azt írta: sajnálattal veszi tudomásul, hogy miközben Ukrajnát aznap is súlyos orosz rakétatámadások érték, Bákó megyében “egy viccesnek szánt felvonulást szerveztek az orosz terroristák szimbólumait használva”. A Bákó megyei rendőrség korábban közölte, hogy nyomozást indított a rendezvénnyel kapcsolatban. A román nemzeti hírügynökség, az Agerpres szerint a rendőrség hivatalból vizsgálódik a szélsőséges szervezetek, jelképek és cselekedetek, valamint a háborús bűnösök kultuszának tilalmáról szóló sürgősségi rendelet alapján.

A moldvai Berzunc (Berzunti) községben hagyományosan megszervezett jelmezes felvonuláson több résztvevő orosz katonának öltözött és katonai gépkocsikat imitáló, “Z” betűvel feliratozott mezőgazdasági járművekkel vonult fel. A közösségi médiában elterjedt felvételek szerint a “harckocsikra” “rakétákat” is szereltek.

The post Bukarest nem Ukrajnának, hanem saját magának és NATO-tagországoknak fog lőszert gyártani appeared first on .

Az eseményen videókonferencia formájában részt vett Putyin is, aki köszönetet mondott az orosz hadiipari komplexum szakembereinek, amiért megkezdték a Cirkonok sorozatgyártását. A fegyvert az elnök a világon egyedülállónak nevezte. Hozzátette, hogy Oroszország tovább fogja fejleszteni a fegyveres erők harci potenciálját.

Szergej Sojgu védelmi miniszter közölte, hogy a hosszú út során a fregatt gyakorolni fogja a Cirkon “szárnyasrakéták” használatát. Rámutatott, hogy ez a fegyver megbízhatóan hatol át a lég- és rakétavédelmi rendszereken, a sebessége kilenc Mach feletti, a hattótávolsága pedig meghaladja az ezer kilométert. Mint mondta, a hajó a Cirkonokkal képes célzott és erőteljes csapást mérni a tengeri és a szárazföldi ellenfélre egyaránt.

Putyin 2019. február 20-án a Szövetségi Gyűléshez (a parlament két házához) intézett beszédében tett bejelentést hiperszonikus fegyverek kifejlesztéséről. A Cirkonok tesztelését tavaly június 1-jén fejezték be, Putyin pedig december 21-én közölte, hogy az év elején hadrendbe fogják állítani a hiperszonikus manőverező repülőgépekkel felszerelt Admiral Gorskovot.

The post Hadrendbe állították a hiperszonikus fegyverekkel felszerelt orosz Admiral Gorskov fregattot appeared first on .

“A múlt évet azzal a forradalmi döntéssel zártuk, hogy Ukrajnát Patriot amerikai rendszerekkel látjuk el, amiről Ukrajna és az Egyesült Államok vezetői, Volodimir Zelenszkij és Joe Biden állapodtak meg” – mondta a tárcavezető.

Az Ukrajinszka Pravda hírportál emlékeztetett arra, hogy decemberben Washington újabb, mintegy kétmilliárd dolláros katonai segélycsomagot jelentett be Ukrajna számára, ezen belül az első Patriot-üteg leszállítását. Korábbi híradások arról számoltak be, hogy az ukrán hadsereg már megkezdte a katonák kiképzését ezeknek a rendszereknek a használatára.

Kuleba közölte azt is, hogy hamarosan újabb értekezletet tartanak az Ukrajnát támogató országok az úgynevezett Rammstein formátumban. Ezen a találkozón fontos döntésekről hangzanak majd el bejelentések, az esemény konkrét időpontját azonban a miniszter nem közölte. Kuleba hangsúlyozta, hogy Ukrajnának elsősorban lég- és rakétavédelmi rendszerekre és azokhoz tartozó lövedékekre, rakétákra van szüksége. Közölte, hogy Ukrajna nemcsak Patriot rendszerekről folytat tárgyalásokat, hanem NASAMS, IRIS-T és Crotal rendszerekről is, továbbá érdekelt olyan légvédelmi berendezések, mint a Gepard és a Vulcan, vagy hordozható légvédelmi rakétarendszerek, mint például a Stinger, valamint mindenféle kaliberű tüzérségi lövedékek beszerzésében.

Vadim Szkibickij, az ukrán védelmi minisztérium hírszerzési főigazgatóságának szóvivője az RBK-Ukrajina hírportálnak adott interjújában közölte: a hírszerzés értesülései szerint Oroszországnak problémái vannak a nagypontosságú rakétakészleteinek feltöltésével, viszont vár egy újabb drónszállítmányra Iránból, és a jövőben kombinálva veti be ezeket az eszközöket az ukrán infrastrukturális létesítmények ellen. “Az oroszok most új megközelítéseket próbálnak alkalmazni. Ha nincs elég rakétájuk egy hatalmas rajtaütéshez, akkor kamikaze drónokkal kombinálják a nagypontosságú rakétákat, azaz a H-22-t és az Sz-300-at, különösen az első vonalban” – fejtette ki. Véleménye szerint egyesíteni fogják az eszközeiket annak érdekében, hogy fenntartsák a polgári infrastrukturális létesítményeink elleni csapások ütemét.

Az ukrán elnöki iroda a megyei vezetők jelentéseiből készített összesítésében azt írta, hogy a keddi orosz támadásokban országszerte öt civil vesztette életét, és 13 sebesült meg. Az éjjel az orosz erők ismét lőtték Zaporizzsja környékét, továbbá különösen súlyos a helyzet Donyeck és Herszon megyékben.

The post Orosz agresszió: hamarosan megérkeznek Ukrajnába a Patriot rakétarendszerek appeared first on .

Magyarország biztonságának egyik legfontosabb garanciája egy modern, ütőképes hadsereg, ezért már évek óta tart a korszerű fegyverrendszerek beszerzése, a harctéri követelményeknek megfelelő személyi felszerelések fejlesztése és a katonai hivatást méltóan elismerő illetmények bevezetése. Hozzátették: a modernizálás és korszerűsítés mellett kiemelt feladat a katonák harcos szellemiségének megteremtése is, “amelyet a vérrel írt hagyományok éltetnek”.

Magyarország, a honvédség azonban nem rendelkezik egy olyan működő, saját történelmi általános- és csapathagyomány rendszerrel, ami szilárd morális értékrendként szolgál a katonák számára. 1945 után Magyarország “kényszerűen nagyon gyorsan és drasztikusan szakított” az addig meglévő és igen erős nemzeti tradíciókkal, a magyarok helyett szovjet-orosz példaképeket állítottak a katonák elé, akikhez nem lehetett érzelmileg kötődni. A haderő a rendszerváltás után sem kapta vissza korábbi hagyományait, sőt a felszámolások, átszervezések tovább nehezítették a csapathagyományok újra-, illetve kialakítását. E történelmi múltnak és folyamatoknak mai napig ható következménye az igazi, élő történelmi csapathagyományok hiánya.

A most kiteljesedő haderőfejlesztés kiváló alkalmat nyújt a Magyar Honvédség belső hagyományrendszerének újraalkotására. A végső cél az, hogy a honvédség visszanyerje azt a nimbuszát, hogy egy olyan általános köztiszteletben álló nemzeti intézmény legyen, mely a magyarság megmaradásának letéteményese és biztosítéka. Ennek megfelelően változik meg az alakulatok hadrendi száma és az elnevezések megválasztása. Emellett egy eddig hibásan alkalmazott gyakorlat is megszűnik és a jövőben a hadrendi számot megelőzi a névadó.

“A név és számválasztás hátterében az a megfontolás állt, hogy a hadrendi számnak egy előző dicső harcoló alakulatra kell utalnia, a névadónak pedig egyértelműen magyar katonahőst kell választani. Ilyen például a korábbi MH 12. Arrabona Légvédelmi Rakétaezred új elnevezése: MH Dánielfy Tibor 205. Rakétaezred“. Szintén a régi nemzeti hagyományokhoz nyúlik vissza az MH Bakony Harckiképző Központ új elnevezése, a MH Böszörményi Géza Csapatgyakorlótér Parancsnokság.

“Így születtek meg a magyar hadtörténelem sajátosságait figyelembe vevő új alakulat megnevezések, ami immár lehetőséget teremt arra, hogy a mai magyar katonák nagyon dicső, vérrel írt múltú alakulatok töretlen tradícióját vallhassák magukénak, és valódi hősök állhassanak példaképül előttük”.

A Magyar Honvédség Parancsnokságának jogutód szervezete a Honvéd vezérkar, amelynek feladata az ország katonai védelemre való felkészítésének stratégiai szintű tervezése és szervezése, továbbá ez a Magyar Honvédség katonai tevékenységének felső és műveleti szintű feladatait irányító vezető szerve.

A Magyar Honvédség Szárazföldi Parancsnoksága alá tartozik az MH Bocskai István 11. Páncélozott Hajdúdandár (Debrecen), az MH Klapka György 1. Páncélosdandár (Tata), az MH Kinizsi Pál 30. Páncélozott Gyalogdandár (Hódmezővásárhely), az MH Bornemissza Gergely 2. Felderítőezred (Debrecen), az MH II. Rákóczi Ferenc 14. Műszaki Ezred (Szentes), az MH Sodró László 102. Vegyiharc Ezred (Székesfehérvár), valamint az MH 1. Tűzszerész és Folyamőr Ezred (Budapest).

A Magyar Honvédség Összhaderőnemi Különleges Műveleti Parancsnokság alá tartozik a MH vitéz Bertalan Árpád 1. Különleges Műveleti Dandár.

A Magyar Honvédség Légierő Parancsnokság alá tartozik az MH 47. Bázisrepülőtér, az MH vitéz Szentgyörgyi Dezső 101. Repülődandár, az MH Kiss József 86. Helikopterdandár, valamint az MH Dánielfy Tibor 205. Légvédelmi Rakétaezred.

A Magyar Honvédség Tartalékképző és Támogató Parancsnokság alá tartozik az MH 1. Területvédelmi Ezred, az MH 2. vitéz Vattay Antal Területvédelmi Ezred, az MH 3. Területvédelmi Ezred, az MH 4. Területvédelmi Ezred, az MH 5. Területvédelmi Ezred, az MH 6. Sipos Gyula Területvédelmi Ezred, az MH 7. Területvédelmi Ezred, az MH Anyagellátó Raktárbázis, az MH Lahner György 2. Ellátóezred, az MH Böszörményi Géza Csapatgyakorlótér Parancsnokság, az MH Geoinformációs Szolgálat, az MH Katonai Igazgatási és Központi Nyilvántartó Parancsnokság és az MH Szentendrei Helyőrségtámogató Parancsnokság.

A MH Kiberműveleti Parancsnokság alá tartozik az MH Kiber- és Információs Műveleti Központ, az MH Haderőmodernizációs és Transzformációs Parancsnokság alá pedig az MH Altiszti Akadémia, az MH Ludovika Zászlóalj és az MH Béketámogató Kiképző Központ.

The post Megváltoztak a honvédségi alakulatok megnevezései appeared first on .

Zaluzsnij a megbeszélésről a Facebookon számolt be. Szavai szerint súlyos csaták zajlanak az ország keleti részén, a Szvatove-Kreminna vonalon, valamint Liszicsanszk irányában. A legnehezebb helyzet továbbra is a Szoledar-Bahmut-Majorszk szakaszon van, ahol az orosz erők “tulajdonképpen saját katonáik tetemei felett” próbálnak előrehaladni, de az ukrán csapatok komoly erőfeszítések árán visszatartják az ellenséges offenzívát.

Hozzátette, hogy az ukrán hadseregnek sikerült megtartania a pozícióit Donyeck megyében Avgyijivka környékén, és folytatni az ellentámadást. “Megbízhatóan tartjuk a védelmi vonalakat Zaporizzsja irányában, és erőfeszítéseket teszünk Herszon védelmére, elsősorban a civilek és a város létfontosságú infrastruktúrája elleni orosz ágyúzásokkal szemben” – fogalmazott az ukrán katonai vezető. Kiemelte, hogy az ukrán-fehérorosz államhatáron a helyzet “teljes mértékben ellenőrzés alatt áll”.

Zaluzsnij tájékoztatta továbbá az amerikai vezérkari főnököt arról, hogy december 31-től január 3-án reggelig az orosz erők 14 rakétacsapást mértek, és 94 iráni gyártású drónt vetettek be ukrán területeken. Köszönetet mondott Milley-nek az Ukrajnának nyújtott külföldi légvédelmi rakétarendszerekért, amelyeket – mint írta – az amerikai vezérkari főnök aktív közreműködése révén bocsátottak az ukrán fegyveres erők rendelkezésére.

The post Orosz agresszió: Az ukrán főparancsnok tájékoztatta az amerikai vezérkari főnököt az ukrajnai harci helyzetről. appeared first on .

A Downing Street beszámolója szerint Rishi Sunak telefonon beszélt Volodimir Zelenszkijjel, akit biztosított arról, hogy Ukrajna hosszú távon is számíthat Nagy-Britannia támogatására. Sunak a londoni miniszterelnöki hivatal szóvivője szerint a brit segítségnyújtás egyik legutóbbi példájaként említette, hogy Nagy-Britannia ezernél több légvédelmi rakétát adott át az ukrán fegyveres erőknek.

A brit miniszterelnök elmondta Zelenszkijnek azt is, hogy már folyik a munka a következő hetekben és hónapokban szállítandó további eszközök átadásának előkészítésére. Sunak úgy fogalmazott: a brit segítség célja annak biztosítása, hogy Ukrajna győzelmet arasson a hadszíntéren. A brit kormányfő hozzátette: Nagy-Britannia és a Közös Expedíciós Haderő (JEF) nevű védelmi együttműködési szervezet többi tagországa szorosan összehangolja munkáját az Ukrajna által kért alapvető fontosságú felszerelések szállítása érdekében.

A JEF-kezdeményezésnek Nagy-Britannia mellett Dánia, Finnország, Észtország, Lettország, Litvánia, Izland, Hollandia, Svédország és Norvégia a tagja. Sunak november második felében Kijevben járt, ahol találkozott Zelenszkijjel és bejelentette, hogy Nagy-Britannia ötvenmillió font (csaknem 23 milliárd forint) értékben légvédelmi eszközöket szállít Ukrajnának. A Downing Street akkori ismertetése szerint a jelentős légvédelmi fegyvercsomag célja az ukrán civil lakosság, valamint a kritikus fontosságú országos infrastrukturális hálózat megvédése az intenzív orosz légicsapásoktól.

London a program keretében 125 légvédelmi löveget ad Ukrajnának, valamint olyan technológiákat, amelyeket az Irán által Oroszországnak szállított drónok ellen lehet bevetni. E technológiák között szerepel többtucatnyi radar és a drónok elleni elektronikus hadviselésre használható eszköz.

A londoni miniszterelnöki hivatal adatai szerint Nagy-Britannia 2022-ben 2,3 milliárd font (csaknem 1050 milliárd forint) értékben nyújtott katonai támogatást Ukrajnának, és ezzel az ukrán fegyveres erők második legnagyobb katonai támogatója az Egyesült Államok után.

The post Orosz agresszió: Hosszú távú segítséget ígért a brit kormányfő Zelenszkijnek appeared first on .

Harmincöt gépjármű haladt a Morandi-hídon, amikor egy része 2018. augusztus 14-én délelőtt leomlott. Az autók a híd roncsaival együtt a híd alatti Pontedera-völgybe zuhantak. A helyszíni vizsgálatot követően az összezúzott autókat egy genovai hatósági roncstelepre szállították. A járművek egy része a mai napig ott áll. A lezuhant járművek között egy kisebb, sárga színű hűtőkamion is volt, amely a híd összeomlását megörökítő felvételeken is látszik.

A dél-olaszországi Reggio Calabria ügyészsége egy lehallgatott telefonbeszélgetés során figyelt fel a kamionra. Francesco Benito Palaia, a calabriai bűnszervezet, a ‘Ndrangheta egyik főnöke telefonon beszélt a furgonról: utasításokat adott egyik emberének, hogy szerezze vissza a járművet, amelynek falában kilencszáz kilogramm hasis volt elrejtve.

A 2020 márciusában rögzített beszélgetésben Palaia elmondta, hogy a kábítószer a genovai hídon Nápolyba tartott, Secondigliano és Scampia városnegyedbe, melyeket a Camorra klánjai tartanak kézben. Maga a Camorra kérte fel Palaiát, hogy segítsen a kábítószer-szállítmány visszaszerzésében

A telefonbeszélgetésből az is kiderül, hogy a furgont egy autóbontó cégen keresztül akarták elszállítani a hatósági telephelyről. A maffia azt is megvárta, hogy a járművet a hatóságok Genovából a Róma közeli Latinába, majd onnan Frosinone egyik telephelyére vigyék át, mivel így közelebb került a dél-olaszországi szervezett bűnözés területéhez. Palaia arra is figyelmeztette emberét, vigyázzon a furgon elszállítása közben, mert a jármű erősen roncsolódott, és mozgatás közben kieshet belőle a drog.

Sajtóértesülések szerint a furgonnak – az ügyészség figyelme ellenére- időközben nyoma veszett…

The post Genovai hídomlás: a maffia keresett egy lezuhant droggal tömött kamiont, amelynek roncsai végül el is tűnt… appeared first on .

Bengvír hétfőn jelentette be, hogy a “következő hetekben” ellátogat a helyre, de ezt már másnap megtette biztonsági őrök és rendőrök kíséretében. Izraeli miniszter évek óta nem járt ezen a helyen.

A Palesztin Hatóság külügyminisztériuma határozottan elítélte és provokációnak, sőt, támadásnak nevezte Bengvír reggeli körsétáját a mecseteknél. “A felelősség Netanjahut terheli ezért, de majd azokért a következményekért is, amelyeket ez kivált” – írták.

Bengvír sétája után kijelentette: “kormányunk nem ijed meg a Hamász fenyegetéseitől. A Templom-hegy Izrael népe számára a legfontosabb hely. Továbbra is fenntartjuk ott a mozgás szabadságát a muszlimok és a keresztények számára, de a zsidók is fel fognak menni a hegyre, és azokkal, akik ezt akadályozni akarják, vaskézzel kell bánni”.

A Gázai övezetet irányító Hamász iszlamista terrorszervezet hétfőn azzal fenyegetőzött, hogy “nem nézi tétlenül”, ha Bengvír fellátogat a Templom-hegyre, amely a muszlimok számára a Mecsetek tere (arab nevén al-Haram as-Saríf), az iszlám vallás harmadik legszentebb helye.

Jaír Lapid volt izraeli miniszterelnök, a centrista Van Jövő párt elnöke hétfőn óva intette a szélsőséges nézeteiről ismert Bengvírt a látogatástól, mert szerinte az egy olyan súlyos provokáció, amely emberéletekbe fog kerülni.

Bengvír vallásos politikusként, ultrajobboldali aktivistaként és ellenzéki parlamenti képviselőként is korábban számos alkalommal járt a Templom-hegyen, tiltakozásokat kiváltó nacionalista felvonulásokat is vezetett Jeruzsálem óvárosában, a muszlim negyedben. 2007-ben a bíróság elítélte őt rasszista uszításért. Régóta támogatja a Templom-hegy status quójának megváltoztatását, az imádkozás engedélyezését a zsidók számára.

A Jordániával megkötött status quo-egyezmény szerint jelenleg csak a muszlimok imádkozhatnak ezen a helyen, a zsidók csak nagyon korlátozottan, egyetlen kapun mehetnek be a térre, és csak egy előre meghatározott útvonalon, szoros rendőri kísérettel sétálhatnak ott.

Amikor Bengvír a kormány eskütétele előtt megkötötte Netanjahuval a koalíciós megállapodást, akkor a választások előtti harcias retorikája ellenére beleegyezett abba, hogy Izrael tartja magát a szent helyek status quójához – emlékeztetett a The Times of Israel című angol nyelvű hírportál.

Az iszlám, a keresztény és a zsidó vallás által egyaránt szentnek tekintett Templom-hegy Jeruzsálem óvárosában található. A hagyomány szerint ott állt Salamon temploma, amelyet időszámításunk előtt 586-ban a babiloniak leromboltak, majd a zsidók a VI. század végén újjáépítették, de Krisztus után 70-ben a rómaiak a második templomot is lerombolták. Az egykori zsidó szentély helyén az iszlám hódítás után a Sziklamecset és az Al-Aksza mecset épült fel, utóbbi az iszlám vallás harmadik legszentebb helye a mekkai és medinai mecset után. Izrael 1967-ben, a hatnapos háborúban foglalta el Jordániától Kelet-Jeruzsálemet, benne az óvárost. A Templom-hegyet a muszlimok felügyelik, de a biztonsági kérdésekért az izraeli rendőrség felel.

The post Erősen kezdett az új izraeli nemzetbiztonsági miniszter appeared first on .



A Facebookon közzétett jelentés szerint a támadást az ukrán erők a Herszon megyei Csulakivka településen hajtották végre még december 31-én. A vezérkar arról is beszámolt, hogy január 1-jén az ukrán erők a Herszon megyei Fedorivka település környékén nyitottak tüzet egy orosz egységre. “Az ellenség veszteségeit még pontosítják” – tette hozzá a vezérkar.

Az Ukrajinszka Pravda hírportál emlékeztetett arra, hogy szilveszterkor a Donyeck megyei Makijivkában mértek csapást az ukrán erők egy orosz bázisra, aminek következtében ukrán közlés szerint mintegy négyszáz orosz katona vesztette életét. Az orosz védelmi minisztérium viszont jóval kevesebb, 63 orosz katona halálát ismerte el.

Pavlo Kirilenko, Donyeck megye kormányzója arról adott hírt, hogy kedd reggel az orosz csapatok tüzérségi fegyverekkel lőtték Kurahove város lakott részét, eltalálva egy többemeletes házat. A támadásban egy helyi lakos életét vesztette, kettő megsérült, és megrongálódott egy vízműtelep.

Andrij Csernyak, az ukrán katonai hírszerzés szóvivője a hivatalos honlapjukon közzétett beszámolójában úgy vélekedett, hogy Oroszország nem tervezi az Ukrajna elleni háború leállítását, és idén folytatja a támadó hadműveleteket különböző irányokban. Szavai szerint az ukrán hírszerzés lehetségesnek tartja, hogy újabb offenzívát indítanak északról vagy kelet felől. Csernyak meggyőződésének adott hangot, hogy az oroszok megpróbálják megtartani a Krímhez vezető szárazföldi folyosót, és elfoglalni az egész donyecki régiót. Viszont úgy vélte, a megszállók nem tudnak átkelni a Dnyeper (Dnyipro) folyón, hogy ismét elfoglalják Herszon városát.

Az ukrán katonai hírszerzés előrejelzése szerint a következő négy-öt hónapban az orosz hadsereg további hetvenezer embert veszíthet, de Csernyak szerint az orosz vezetés áll elébe az ilyen veszteségeknek. A kijevi katonai vezetés legfrissebb, keddi összesítése alapján eddig hozzávetőleg 108 190 orosz katona halt meg Ukrajnában, közülük 750-en az elmúlt napban.

A dél-ukrajnai Mikolajiv megye ügyészsége közölte, hogy újabb kínzókamrát fedeztek fel a régióban, Olekszandrivka településen. A nyomozás szerint a helyiségben illegálisan fogva tartottak és brutálisan megkínoztak olyan helyi lakosokat, akik megtagadták az együttműködést az orosz megszállókkal. Az Ukrán Biztonsági Szolgálat hozzátette, hogy a fogva tartott civilekből megpróbálták “kiverni” a helyi ellenállási mozgalom tagjainak tartózkodási helyét. Az illetőket műanyag zacskóval fojtogatták, nehéz tárgyakkal ütlegelték, és sokkolóval kínozták.

A Jevropejszka Pravda hírportál beszámolt arról, hogy egy francia fogatócsoport hétfő este élő közvetítés közben felvette egy orosz rakéta becsapódását, a képsorok bejárták a világmédiát. A tévéstáb a Donyeck megyei – ukrán ellenőrzés alatt álló – Kramatorszk városból jelentkezett be a stúdióba, amikor kevesebb mint egykilométerre tőlük becsapódott a rakéta, és a robbanást rögzítette a kamerájuk. A stáb tagjai nem sérültek meg.

The post Orosz agresszió: több száz katonát veszítettek az oroszok Ukrajna déli részén appeared first on .